Hajóval a Jeges-tengeren

Lennart Meri:Az északi fény kapujában

2

Író, filmrendező, államférfi1992-2001-ig Észtország elnökeApja Georg Meri Shakespeare-fordító és

diplomata

Lennart Meri (1929–2006)

Lennart Meri

3

1940-ben apját munkatáborba küldték, a családot pedig Szibériába deportálták

A család 1946-ban egyesült újra a szovjet befolyás alá került Észtországban

1953-ban a Tartui Egyetemen végzett történelem és nyelvészet szakon

Leginkább a finnugor népek története érdekelte1977-ben „A Tejút fiai” című dokumentumfilmjét a

Szovjetunióban betiltják, de a nemzetközi kritika jól fogadja

1988-ban megalapítja az Észt Intézetet1990-től külügyminiszter1992-től nagykövet Finnországban1992-2001-ig Észtország elnöke

Lennart Meri (1929–2006)

4

Lennart Meri dokumentumfilmjei

5

  1970 A vízimadarak népe 1977 A Tejút fiai 1985 Kalev hangjai 1989 Tórum fiai 1977/1997 Sámán

„…az első külföldön is figyelmet keltő filmek voltak a finnugor népekről, amelyek áttekintést adtak ősi szokásokról, szertartásokról, népköltészetről, néprajzról, és izgalmas feltevéseket fogalmaztak meg. Másfelől ezek a filmek hangsúlyozták a finnugor kultúrtér földrajzi és történelmi kiterjedését is.”  (neprajz.hu)

Meri, a filmes kutató (19681988)

6

A forgatócsoport munkájában etnográfusok, folkloristák, művészek, írók is részt vettek.

Filmes expedícók

Távolabbi célpontok:

a) hantikb) manysikc) nganaszanokd) Volga-menti mari és erza

falvake) Komiföld

Környező népek:

a) lívekb) vótokc) vepszékd) karjalaiake) finnekf) magyarok

7

1958. első utazása (Tien San és Kara Kum)Kamcsatkai utazás az ‘60-as években

1964 Tulemägede maale (Hegyen-völgyön)Az 1970-es évektől a Finn Irodalmi Társaság

tiszteletbeli tagjaUtazás az északi hajóút mentén

1974 Virmaliste väraval (Az északi fény kapujában)1976 Hõbevalge (Ezüstfehér) – Észtország és a Balti-régió története1977 Lähenevad rannad 1984 Hõbevalgem

Meri, az utazó író

8

Az északi fény kapujában

9

Az Északkeleti Hajóút

10

Történelmi érdeklődés, tájékozottság Gyakran idéz az Északkeleti Hajóutat és Szibériát

megjárt felfedező elődöktől A felfedezők is emberek jellemábrázolás Gyakran próbál rekonstruálni vagy elképzelni egy-

egy jelenetet a kalandjaikból A bejárt tájak, megismert népek történelme

visszaköszön a jelenjük leírásában Ahol lehet, kitér a finnugor népek történetére Személyes hangvételű, szépirodalmi igényű Sokszor filozofikus (szabadság, utazás, kultúra,

egyetemes történelem, az idő és az emlékezet stb.)

Az útleírás stílusa

11

A vikingek korai hajóútjai Északon (Halogalandi Ottar utazása Bjarmába)

Fő forrás: az első orosz évkönyv a szláv törzsek szétvándorlásáról

A kazár kaganátus és a finnugor törzsek (az Oka-folyó mentén és a Volga alsó folyásánál)

A vándorló ugorok hatása a kazárokraKözvetítők a Balti-tenger északi vidéke és az arab Kelet

kereskedelme közöttA bolgár-finnugor kereskedelem arab leírásai (pl. Ibn

Fadlán)A júrák (vogulok) kegyetlensége Viszúk (komik?) a volgai bolgár birodalom szomszédságában

(uralkodójuk levelezett a volgai bolgár uralkodóval)

Az Északkeleti Hajóút és a korai történelem I.

12

Perm/Bjarma birodalma a messze ÉszakigDélkeleten harcias erza-mordvinokA hajózás a jugor törzsekig lehetséges (a Pecsora

partján) = a világ végeA csúdok népe (Novgorod környékén)Szent Vlagyimir kísérlete egy pogány panteonra

Mokos finnugor eredetű isten lehetett Finnugor javasok és varázslók szerepe és

ellenállása a kereszténység felvételével szembenAz észt és finn hajózás is jelentős lehetett a

vikingek idején

Az Északkeleti Hajóút és a korai történelem II.

13

Az Ob torkolatánál Dahl osztjákészt nyelvhasonlítgatást is végzett. Kereskedelmi célú utazását, mely során átjárót keresett Kína felé, a Jugor-szoros átszelése során, az utazás elején eleveníti fel Meri.

Middendorf, a félig észt származású orvos nganaszanok közötti megfigyeléseiről Dickson elhagyása után emlékszik meg a szerző. Hangsúlyozza, mennyire tiszteli Middendorf intelligenciáját és antropológusi vénáját. Leírja, hogy a nganaszanok sámánjukként tisztelték, és főnökük megmentette az életét.

Utazó elődök I.

14

Dicksontól kezdve Vrangel 18201823 közötti expedícióját és az arról írott Utazás Szibéria északi partjain és a Jeges-tengeren 1820-24-ben című művet több részletben is felidézi Meri.

A Vrangel-sziget névadója „bejárta és leírta Szibéria partjait a Kolima torkolatától a Bolsoj Baranov-fokig, azután a Medve-szigetekre ment. A Selagszkij-foktól a jégen nyomult észak felé [..]új földet keresve, majd visszatért Nyizsnyij-Kolimszkba. Tisztje, Matyuskin közben feltérképezte a Csetirjohsztolbovoj-szigetet, felkutatta a nagy Anjuj-folyó medencéjét, felderítette a tundrát a Kolima és a Kis-Anjuj torkolatától keletre, és a Csukcs-félsziget északi partját.” (mult-kor.hu)

Utazó elődök II.

15

Meri többször említi művében Cochrane-t, a gyalogos hobbiutazót. Először tartui feltűnését írja le, majd csukcsföldi kalandjai kapcsán visszatér hozzá. Cochrane egy szakaszon Vrangelékkal tartott.

Matyuskin és Cochrane az anjuji orosz-csukcs vásáron, érzékletes leírás a csukcsokról.

Billings és Sauer még Vrangel előtt jártak a Csukcsföldön „szerencsétlen expedíciójukkal”. A Bering-szorostól Kolimáig utaztak egy csukcs karavánnal.

Cook és utazótársa Forster is itt kerülnek szóba (többek között). Utóbbinak külön kiemeli szépírói tehetségét.

Bogoraz, a néprajztudós a csukcsokról adott leírásai kapcsán kerül szóba.

Maasik (1888-?) tevékenységéről a csukcsföldi utazás kapcsán emlékszik meg Meri.

A szerző kiemeli még Müllert, Baert, Jockelsont és Ehint, de rajtuk kívül sok más kutatóról is említés esik a műben.

Utazó elődök III.

16

Az északi fény kapujában/Az első rész I.

Indulás Tartuból, a végcél Uelen, eszkimó falu a Bering-szorosnál 13 500 km

Murmanszkban felszállás a Viljanira, Halldor kapitány hajójára

Mindennapok a hajó fedélzetén

17

Vajgacs-sziget, Kara-tenger, Novaja-Zemlja, Vágyak Foka, Kara-szoros és Jugor-szoros Kara-kapunál Afgoden Eck (Barents nevezte el), azaz Bálványsarok (ma Menysikov-fok) – Barents 1594-ben 3-400 bálványt látott az átjárót vigyázni -> nyenyec szent berek A Jugor-szoros a korábban északon egészen eddig terjeszkedő ugor népcsoport nevét viseli. Jugorszkij Sar – a sar (szoros) zürjén kölcsönzés a vogul nyelvből Innentől csak gőzhajóval járható a tenger a jég miatt (sokáig nem lehetett tovább hajózni).

Az első rész II.

18

Hajókaraván a jégtáblák között (9 hajó: jégtörők, kereskedelmi és kutatóhajók)

A Jenyiszejtorkolata

Búcsú a Viljanitól

Az első rész III.

19

Megérkezés DicksonbaNyenyecek a Jenyiszej alsó folyásánálNganaszan kua – észt kuusk ('lucfenyő), nganaszan

bang – észt peni ('kutya')Nganaszan neme – 'anya', neme-ma – 'anyám',

Tanyara szele? Neme-ma. – 'Ki ez? Anyám'.Rokonság- és számnevek!„Körülbelül 700 nganaszan él, több mint 90

százalékuk beszéli az anyanyelvét. Legközelebbi szomszédaik a jakutok, a nyenyecek, az evenkek, az enyecek és az oroszok.”

Kezdetleges gazdálkodás, réntenyésztés, de inkább vadrén vadászata.

Az északi fény kapujában/A második rész I.

20

Jakutia Van-e átjáró Ázsia és Európa között? Szibéria meghódítása az oroszok által és a csukcsok Az 1778-as béke II. Katalinnal: „…állami címereket kell készíteni, és elküldeni a csukcsoknak a célból, hogy a csukcsok alkalmas helyen a parti fákra erősítsék őket, s mutassák meg a hajóról partra szállóknak. Utóbbiak ezáltal értesüljenek arról, hogy azok a területek a birodalomhoz tartoznak.” A cári rendelkezés betartását nehezítette, hogy Csukcsföld partjain nem nőnek fák. A csukcs fejedelem állítólag még az 1900-as évek elején is teljesen egyenrangúnak tartotta magát a cárral, és koronát hordott.

A második rész II.

21

Tyiksz, repülővadászat, jégtérképezés Kolima – Örmun-emejge ('Örmun-anyácska') a régebbi neve, odul/jukagir eredetű Andres Ehin kutatásai a finnugor-odul kapcsolatról, legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink Szókészlet vizsgálata matematikai módszerrel 7000 éve válhattak külön a finnugoroktól, és 4000 éve a szamojédektől Emej ('anya') – észt ema, magyar Emese; essze ('apa') – észt isa, magyar ős A rokonság nem igazolható teljes mértékben „A jukagir ma izolált vagy szigetnyelvnek tekinthető, valószínűleg egy korábban létezett nagy nyelvcsalád utolsó tagja, mint a ketvagy a nyivh.” (nyest.hu) Az Unesco által erősen veszélyeztetettnek nyilvánított nyelv

A jukagirok I.

22

A jukagirok II.

Erdei és tundrai jukagir: „A magánhangzó-harmónia és a mássalhangzók szótagépítő szabályai szintén mindkét nyelvben megtalálhatók. Gazdag ragozási rendszerük van (agglutináló nyelvek, mint a magyar), és kevés mellérendelést használtak – hogy csak néhányat említsünk a közös vonásokból.” (nyest.hu)

23

Felőrölték őket a harcok a szomszéd népekkel (evenk, korják, csukcs, jakut), eredetileg jóval nagyobb területen éltek

Himlő- és kanyarójárványok: „…csapatostul hozza a víz a mieinket. Aztán füst jött. Azt mondtuk: Mi ez? A napot már nem is lehetett látni!... Így lett végünk. Nagyon kevesen, csak itt-ott maradt valaki életben.”

Az oroszokkal való találkozás idején náluk még kőkorszak volt az első vasfejsze legendája = hogyan hódították meg őket az oroszok: „Az oroszok fejszéket adtak nekik. Az oroszok ezt mondták: Ezzel vágjátok a fát! Mindenki így tett. Némelyek levágták a lábukat, meghaltak. Mindenki eldobta a kőbaltáját. Késeket is adtak. Sok holmit, mindent adtak. Aztán az oroszok főemberré tettek egy odult. Főemberré tették, s így szóltak: Ez lesz a főnökötök. Amint ő mondja, úgy legyen. Fizessetek neki prémadót. Ő meg nekünk fizessen prémadót.”

A jukagirok III.

24

Pevek, város az örök fagy birodalmábanVárosok születése az Északkeleti Hajóút

menténA hétköznapok a Jeges-tenger partján

(munkalehetőségek, ellátás, infrastruktúra, építkezés, oktatás stb.)

Diszpécsertanácskozás Felszállás a 903-as fedélzetéreFolyami hajóval Csehszlovákiából az Amur-

vidékre?

Az északi fény kapujában/A harmadik rész I.

25Pevek, Oroszország legészakibb városa

26

Ferdinand Vrangel északra indult a Jeges-tengeren a csukcsok által leírt szárazföld nyomában. Már közel járt, de vissza kellett fordulnia.

1845 John Franklin Északnyugati Hajóút-expedíciója tragikus véget ért, 160 ember örökre eltűnt.

Az értük küldött mentőhajók fedezték fel a Vrangel-szigetet.DeLong tragikusan végződő útján felfedezte a Bennett-sziget,

majd a Léna-deltában elpusztult.1881 A Vrangel-sziget Új-Kolumbia néven az USA része lesz. Jogi problémák: mi a Jeges-tenger? „tengerjégföld”Stefansson-szerencsétlenség1916 A cári kormány orosz birtokba vette a Vrangel-szigetet.Egy időre kanadai felségterület lett.1926 Az első állandó település a szigeten: a Szovjetunió

kutatóállomása és eszkimó családok.Rének betelepítése mára a madárvilágot veszélyeztetik

A Vrangel-sziget története

27

Rirkajpijan-fok: csukcs, 'ahol-a-rozmárok-átjárása-végződik'

A partvidéki csukcsok nem réntartók, tengeri állatokra vadásznak rozmárok jelentősége

Kyber és Vrangel találkoztak csukcsokkal, akik látták Cook 1778-as expedíciójának hajóit ezzel a kör bezárul Ázsia körül -> Amerika önálló kontinens

Nordenskjöld az Északkeleti Hajóút első végigjárója (2 év alatt)

A kör bezárul Ázsia körül

28

Nehézségek a Jeges-tengerenHorgonyzás a Gyezsnyov-foknálKörülményes partraszállás UelenbenMegismerkedés Kaniluval az utazó erkölcsi

felelősségeMariföldi történet: pogány istentiszteletet akart

filmezni, de a helyi rendőr megtiltotta, mert „nem tipikus” a kultúra nem évül el, kumulatív, nem úgy, mint a tudomány a sokszínűség őrzésének fontossága, a kulturális veszteség értéke nem mérhető

Uelen I.

29

Uelen a világ végén

30

Csizmakészíttetés, csizmatípusokKámusz – rén lábbőre (ebből térdig érő harisnya

készül Észak-Ázsiában) – finnugor szó, már Hérodotosznál is megjelenik

Földkunyhók romjai (bálnacsontból építkezés) 3000 éves múlt

Cook feljegyzései: miért hívják a rozmárt tengeri lónak (seahorse)? lapp morsa szóból eredhet

Honnan jöttek a csukcsok? „öröktől fogva itt élnek” de: ivócső szerepe a temetési szertartásnál hogy a halott ihasson a kútból a túlvilágon az örök fagy birodalmában honnan ismerhetik a kutat?

Uelen II.

31

Uelen látképe

32

Nincsenek névtelen helyek felfedezők névadásainak hála 32 Prjamaja – Egyenes-folyó, 35 Görbe-folyó, 37 Csendes-folyó, 43 Gyors-folyó, 45 Széles-folyó, 52 Hágó-folyó, 71 Tavas-folyó stb.

A távolságérzet lélektani háttere, és a természethez való viszony mássága

Az idény első elejtett rozmárjánál, illetve bálnavadászatnál ült eszkimó tor hasonló a finnugor medvetorhoz: bálna rituális megetetése, megitatása.

Az elejtett állat lelkének antropomorf felfogása

Incsou

33

Lennart Meri: Az északi fény kapujában. Gondolat, Budapest, 1982.

135 éve halt meg Vrangel báró, orosz felfedező. Múlt-kor, 2005, http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9905

A legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink. Nyelv és Tudomány, Déva, 2010. http://www.nyest.hu/hirek/titkos-szerelmes-levelek-nyelve-a-jukagir

A vízimadarak népe. Lennart Meri filmes vándorútjai 1969-1988, http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=120

Encyclopaedia Britannica: Lennart Meri, http://www.britannica.com/EBchecked/topic/376031/Lennart-Meri

http://ultima0thule.blogspot.hu/2010/03/uelen-russian-eskimo-settlement-start.html

Felhasznált irodalom