MELYJATEK: JEGYZETEK

A BALI KAKASVIADALROL

A razzia

1958 aprilisanak elejen malariasan es nem tul sok batorsaggal eltelve, felesegemmel egyiitt megerkeztiink abba a Bali szigeti faluba, melyet mint antropol6gusok tanulmanyozni akartunk. A kiesiny, koriilbeliil otszaz f6s, viszonylag elszigetelt telepiiles lak6i egy saj;itos, maguk teremtette vilagban eltek. Itt mi beto­lakod6k voltunk, szakert6k, a falubeliek ugyanugy kezeltek benniinket, mint barki mast, aki nem tartozik hozzajuk, s megis rajuk er6lteti magat: ugy viszonyultak hozzank, mintha ott sem lettiink volna. Szamukra - es bizonyos mertekig onmagunk szamara is - szemelytelen kisertetek, lathatatlan emberek vol­tunk.

Egy tobbgeneraci6s esaladra meretezett hazba koltoztunk (ezt a tartomanyi kormanyz6sag j6 el6re megszervezte sza­munkra), mely a falu esaladokb61 osszetev6d6 negy khtnja ko­ziil az egyike volt. Azonban hazigazdankon es a faluf6nokon kiviil - kinek ut6bbi az unokatestvere es a s6gora volt - senki sem vett r6lunk tudomast, oly m6don, ahogyan esak egy bali ember kepes semmibe venni valakit. Ahogy a faluban jarkal­tunk, elbizonytalanodva, remenyvesztetten, barmiert boesanat­keresre keszen, azt ereztiik, hogy az emberekugy neznek at rajtunk, mintha a tekintetiiket a mogottiink nehany yardra lev6, sokkal val6sagosabb fara vagy k6re iranyitanak. Szinte senki' sem koszont; de mogorva pillantast sem vetett rank senki es . nem mondtak semmi kellemetlent, pedig a tenyleges helyzetnel meg ez is jobb lett volna. Ha kozeledni mereszeltiink valakihez (ilyen legkorben az embernek ehhez nagyon er6s gatlasokat kell lekiizdenie), akkor az kozombosen, de hatarozottan elfordult es elment. Ha iildogeles kozben vagy falnak tamaszkodva esap­tunk Ie valakire, akkor az vagy nem sz6lt egy sz6t sem, vagy esak azt mormogta: "igen" - ami, ha bali ember szajab61 ilyen kenyszerhelyzetben hangzik el, vegeredmenyben tagadast je-

144

lent. A kozombosseg termeszetesen tudatos volt. A falubeliek minden lepesiinket figyeltek, es hihetetlen mennyisegu, megle­het6sen pontos informaei6juk volt arr6l, hogy kik vagyunk, es mit keresiink ott. Megis ugy viselkedtek, mintha egyszeruen nem is leteznenk, es ezzel minket kivantak tajekoztatni arr6l, hogy nem, vagy legalabbis egye16re meg semmikeppen sem leteziink a szamukra.

Az ilyen viselkedes altalanos Bali szigeten. Barhol masutt Indoneziaban vagy sokkal kes6bb Marokk6ban, amikor beter­tern egy uj faluba, az emberek minden iranyb6l ozonlottek felem, hogy alaposan szemiigyre vegyenek, hogy mindenki megvizsgalhasson, ami pedig gyakran "az ez mar igazan wl­zas" erzetet keltette bennem. A Bali szigeti falvakban, legalabbis azokban, amelyek tavol esnek a turistaforgalomt6l, ilyenkor semmi nem tortenik. Az emberek tovabb zajongnak, beszelget­nek, megteszik az aldozati felajanlasokat, bamuljak az eget, cipelik a kosarakat, es ekozben az embernek az a bizonytalan erzesetamad, mintha valamilyen test nelkiili lenykent sodr6dna veliik. Ugyanez vonatkozik a szemelyes kapesolatokra is. Ha valaki el6szor talalkozik egy helybelivel, ugy ffinik, hogy az tenylegesen semmifele m6don, egyaltalan nem viszonyul hoz­za. Gregory Bateson es Margaret Mead hires kifejezesevel elve: "tavolvan, nines ott" (he is away).1 Aztan egy nap,egy het vagy akar egy h6nap elteltevel (vannak, akik szamara ez a magikus pillanat sohasem jon el) az illet6 valamilyen, szamomra teljesen soha meg nem ertett oknal fogva ugy dont, hogy ez a szemely letezik, es ekkor kedves, melegszivU, erz6, rokonszenves - s bar helybeli -, mindig onuralomra kepes szemeIyiseg valik bel6le. Mintha az ember ilyenkor valamilyen lathatatlan moralis vagy metafizikai vonalat lepne at. J6llehet, ett61 meg nem tartjak igazan Bali szigetinek (hisz erre sziiletni kell), de legalabb eljut oda, hogy inkabb emberi lenynek, mint felh6nek vagy szelfu­vallatnak tekintik. Az esetek tobbsegebert akapesolatrendszer egesze alakul at l'negraz6 hirtelenseggel udvarias, szinte szere­tetteljes, kozvetlen, bens6seges hangulaw, illedelmes barati vi­szonnya.

1 Bateson, G. - Mead, M.: Balinese Character: A Photographic Analysis. New York, 1942.68.

145

Felesegem es en meglehet6sen csal6dottan, elbatortalanodva meg javaban "szelfuvalIat" -stadiumban voltunk, s mar majd­nem sajat val6sagossagunkban is ketelkedni kezdtiink,amikor tiznappal erkezesiink utan kakasviadalt rendeztek a f6teren, hogy penzt gyujtsenek az uj iskolara.

Jelenleg, a koztarsasag idejen, a kakasviadal nehany specialis esett61 eltekintve illegalis esemeny Bali szigeten (mint ahogy -bar reszben mas okok miatt - az volt a holIandok alatt is), tobbnyire a radikalis nacionalizmussal egyiitt jar6 puritaniz­musra torekves miatt. Az elit, amely maga nem is annyira puritan, agg6dik a kakasviadalon minden vagyonat eljatsz6 szegeny, tudatlan paraszt miatt; amiatt, hogyan fognak err61 velekednia kiilfoldiek; s meg inkabb az orszag epitesere fordi­tand6, ekkeppen azonban elpocsekolt id6 miatt. E szemlelet szerint a kalasviadal "primitiv", "az elmaradottsag jele", es altalaban nem illik egy feltorekv6 nemzethez. Igyekeznek hat veget verni ennek is, akar a tobbi kinos szokasnak, mint az 6piumszivas, a koldulas vagy a fedetlen keblek latvanya.

Termeszetesen eppugy, mint az alkoholfogyasztas a szeszti­lalom idejen, vagy manapsag a marihuanaszivas, a kakasviadal resze a "bali eletm6d" -nak, es ezert rendkiviili gyakorisaggal uzik. A rend6rseg, amely legalabbis 1958-ban szinte kizar6lag javai es helybeli tagokb61 alIt, feladatanak erzi, hogy razziat tartson, elkobozzon kakasokat es sarkantyUkat, hogy elfogjon par embert, s6t, azt is, hogy int6 peldakent egy teljes napra kiallitsa nehanyukat a tuz6 tr6pusi nap ala. Ebb61 a peldab61 azonban valahogy soha nem tanulnak, s6t el6fordul, veletleniil, egeszen veletleniil, hogy a peldas biintetes alanya meghal.

Az eredmeriy iiZ, hogy a kakasviadalokat a falu felrees6 zu­gaban tartjak, felig titkosan. Ezzel a koriilmennyel bar ugy tiinik, az esemenyeklefolyasat nem tUlsagosan, de nemileg lassitja, a bali emberek egyaltalan nem tor6dnek. Ebben az esetben azonban -talan mert az iskolara gyiijtottek penzt, melyet a kormany nem volt kepes biztositani szamukra vagy mert az ut6~bi ~d61Jen kevesrazzia volt, vagy (ahogyan azt kes6bbi beszel­getesekb61 kiszurtem) amiatt, mert ugy veltek, a sziikseges vesz­teg~tesi osszegetmar kifizettek - nem voltak eleg 6vatosak.

Ugy gondol.tak, megkiserelhetnek egy nagyobb, lelkesebb k6zonseget cs6diteni a f6terre a torveny figyelmenek felkeltese nelkiil.

146

Tevedtek. A harmadik merk6zes kozepen, amikor az emberek szazaival egyiitt felesegem es en - meg mindig "nem letez6k­kent" - belevegyiiltiink a ring koriil a116 emberek tomegebe, a sz6 szoros ertelmeben veve "szuperorganizmusaba", egy gep­pisztolyos rendorokkel teli teheraut6 motorjanak hangja zugott fel. A tomegb61 rikolt6 kialtozas ha11atszott: "pulisi, pulisi", a rend6rok leugraltak, es a ring kozepere ugorva, mint a gengsz­terek valami filmben, elkezdtek korbe-korbe pasztazni geppisz­tolyaikkal, de meg nem Wttek. A szuperorganizmus azonnal feloszlott, elemei minden iranyba szetsz6r6dtak. Az emberek vegigrohantak az utcakon, eltiintek a falak mogott, tolongva preseltek be magukat a vessz6fonatb61 kesziilt szinfalak moge, negykezlab maszva betiilekedtek az emelvenyek ala, felmene­kiiltek a k6kuszfakra. A kakasok, melyek acelsarkantyui eleg eleselsvoltak ahhoz, hogy levagjanak egy ujjat vagy atszurjanak egy.labat, vadul korbe-korbe futkostak. Mindent szemet bori­tott, es teljes volt a panik.

A"Ba R6maban vagy, viselkedj ugy, ahogyan a r6maiak" megalapozott antropol6giai elvet kovetven, a tobbiekt61 csak egy pillanattal elmaradva, felesegemmel ugy dontottiink, ne­kiink is csupan egyetlen teend6nk van: a futas. Leszaladtunk a falu fqutcajan eszaki iranyba, nem arra, amerre laktunk, mert a ringnekeppen a masik old alan alltunk. Ugy feluton jarhattunk, amikor egy masik menekiil6 hirtelen berohant egy hazba - mint kideriilt, a sajatjaba. Mivel a falun rul semmi egyebet nem lattunk tovabb magunk el6tt, mint rizsfoldeket, az elenk tarul6 videket es magasan tomyosul6 vulkant, mi is kovettiik 6t. Amint teljesen zilaltan rnindharman beestiink az udvarra, a felesege, aki korabban nyilvanval6an atelt mar hasonl6 dolgot, el6huzott egy asztalt, tent6t, harom szeket es harom csesze teat, mi pedig valamennyien, minden explicit kommunikaci6t mel-16zve leiiltiink, elkezdtiik sziircsoJni a teat es megpr6baltuk osszeszedni Il),agunkat.

Nehany perccelkes61Jb egyik rend6r fontoskodva bemasiro­zott az udvarra, a faluf6nokotkereste. (A f6nok nemcsak hogy reszt vett a viadalban, hanem 6 maga szervezte. Arnikora teheraut6 feltunt" 6 a foly6 fele rohant, ott ledobta sarongjat es beugrott a vizbe, hogy ha a vizben lubickolva ratalalnak, azt mondhassa, mialatt az egesz iigytortent, a fiird6zes miatt eppen tavol volt a falut61, es semmit sem tudott rola. Nem hittek neki,

147

otszaz rupia biintetest rottak ki ra, amit a falu kozosen adott ossze.) Amint a rend6r megpillantott benniinket, "feher embe­reket" a kertben, tipikusan olyan mozdulatot tett, mint az az ember, aki kes6n vesz eszre valamit. Amikor megdobbenese utan ismet szolni tudott, valami olyasmit kerdezett, hogy tud­juk-e egyaltalan, mi az ordogot keresiink mi ott. Vendeglcit6nk, aki ugyan csak ot perce volt az, vedelmiinkre kelt, s lelkes szavakkal ecsetelte, kik es mik vagyunk, s mindezt olyannyira reszletekbe men6 szabatossaggal tette, hogy immar rajtam volt a sor, hogy megdobbenjek. Mi ugyanis, hazigazdankat es a faluf6nokot leszamltva, alig kommunikaltunk e16 emberi lennyel tobb mint egy hete. Minden jogunk megvan arra, hogy ott legyiink, mondta a javai az uborkafara felkapaszkodott hi­vatalnok szemebe. Amerikai professzorok vagyunk, a kormany tud r6lunk, azert vagyunk ott, hogy tanulmanyozzuk a kulffircit, es hogy konyvet akarunk frni az amerikaiaknak Balir6l, mind­annyian ott teazgattunk, kulturalis kerdesekr6l beszelgettiink egesz delutan, es semmifele kakasviadalr6l nem tudunk sem­mit. Kiilonben egesz nap nem lattuk a faluf6nokot, biz to san bement a varosba. A rend6r teljesen zavartan visszavonult. Ugyanezt tettiik mi is, amikor jokora sziinet utan riadtan, de megkonnyebbiilten nyugtaztuk, hogy ffileltiik az egeszet, es megusztuk a bortont.

Masnap reggel a falu egeszen mas vilag lett. Nemcsak hogy nem voltunk tobbe lcithatatlanok, hanem mi keriiltiink a figye­lem kozeppontjaba. Hirtelen melegseggel, erdekl6dessel vettek koriil az emberek, legf6keppen pedig sz6rakoztatoak voltunk szamukra. A faluban mindenki tudta, hogy mi is elmenekiil­tiink, mint barki mas. Allandoan kerdezgettek udvariasan, sze­retettel, de megis egeszen kitartoan gyotorve benniinket. (Estig legalabb otvenszer kellett elmondanom aprolekosan az egesz tortenetet.) "Miert nem maradtatok egyszeruen ott, es mondta­tok meg a rend6roknek, hogy kik vagytok?" "Tenyleg feltetek a puskakt61?" A bali emberek a mozgas kiva16 szakert6i, es min­dig a vilag legelegansabban mozg6 emberei, meg ha eppen az eletiiket mentik is. M6kasan utanoztak ujra es ujra esetlen futa­sunkat es ketsegbeesett abrazatunkat. Mindenekfelett vala­mennyiiik legnagyobb megelegedeset, s6t meglep6deset az okozta, hogy papfrjainkat nem huztuk egyszeruen e16 (persze azokr6l is tudtak), es nem bizonygattuk "Megkiilonboztetett

148

Lcitogato" statusunkat, hanem ehelyett demonstraltuk szolidarita­sunkat a falubeliekkel. (Amit mi va16jaban demonstra.ltunk, az a gyavasagunk volt, de abban is akadtak tarsaink.) Meg a falu papja, az oreg, "a menny fele vezet6 uton mar feluton jaro" brahmin is meghfvott benniinket az udvaraba, kerdezgetett a tortentekr6l, es kuncogott az egesz dolog szokatlan mivoltan. Tulvilagi kapcsolatai miatt soha nem vontak voma be a kakasvia­dalokba, s meg a helybelieknek is nehez volt 6t megkozeliteni.

Baliban, ha valakit ugratnak, ha vicce16dnek vele, az annak a jele, hogy elfogadtak. Ami a kozosseget illeti, eddigi kapcsola­tunknak ez volt a fordulopontja. A szo szoros ertelmeben veve "be"keriiltiink kozejiik. Az egesz falu megnyflt szamunkra, sokkal inkabb es gyorsabban, mint ahogy egyebkent valamikor Mrhogyan is megnyflt volna. (Lehetseges, hogy soha nem jutot­tam volna el ahhoz a paphoz, veletlen hozta vendegleitonk pedig a kes6bbiekben egyik legjobb informeitorom lett.) Az, hogy va­lakit kis hfjan elkapjanak egy razzia soran, lehet, hogy nem a legaltalanoslthat6bb receptje a sikeres terepmunkanak, de az en esetemben bevalt. Azt eredmenyezte, hogy hirtelen es szokatlan teljesseggel befogadott a kozosseg, amelybe pedig egy kfviilal­l6nak rendkfviil nehez behatolnia. Ezzel megadatott nekem, hogya "paraszti mentalitast" azonnal, beliilr6llcithassam. Ez az antropo16gusoknak altalaban nem adatik meg, hacsak nines akkora szerencsejiik, hogy vizsgalatuk alanyaival fejvesztve menekiilhetnek a fegyveres hatalom e16l. Talan legfontosabb az, hogy fgy nagyon gyorsan kozel keriiltem annak a tarsadalom­nak az erzelmi kitoreseihez, statusharcaihoz es kozponti jelen­t6segu filoz6fiai dramajahoz, amelynek bels6 termeszetet annyira meg akartam erteni. (A tobbi dolog lehet hogy egyeb­kent is bekovetkezett volna.) Mire elhagytam ezt a falut, koriil­beliil annyi id6t toltottem a kakasviadal vizsgalataval, mint amennyit a boszorkanyperek, a kasztok, az ontozes es a hazas­sag tanulmanyozasaval.

Kakasokr61 is firfiakr61

Bali szigete mara meglehet6sen alapQsan tanulmanyozott terii­lette valt. Mito16giajeit, muveszetet, ritusait, tarsadalmi szerve­z6deset, gyermeknevelesi szokasait, a torvenykezes formait,

149

sot, meg a transz stflusait is mind-mind ala pas an megvizsgaltak mar, hogy a Jane Bela altaI" the Balinese temper" -nek nevezett, nehezen megfoghat6 szubsztanciat valahogy megragadhassak.2

A kakasviadalra azonban nehany erintoleges megjegyzestol el­tekintve alig forditottak figyelmet, bar a megfigye16k k6zked­velt r6geszmeje szerint ebben legalabb annyira megnyilvanul, mit jelent "va16jaban" bali embernek lenni, mint a sokkal hfre­sebb jelensegekben.3 A bali jellem eppugy megjelenik a kakas­ringben, mint az amerikai a labdaz6parkokban, a golfpalyakon, a versenypalyakon vagy a p6kerasztalnal. De itt esak ugy tlinik, hogy a kakasok kiizdenek. Val6jaban az emberek versengnek egymassal. A bali ferfi mely psziehol6giai azonosulasa kakasaval felreis­merhetetlen barkinek, aki hosszabb-r6videbb idot t6lt6tt a szi­geten. A ketertelmuseg szandekos. Ugyanugy muk6dik bali nyelven, mint angolul, sot ugyanazokat a faraszt6 vieeeket, elmes sz6jatekokat es tragarsagokat talaljak ki. Bateson es Mead meg azt isfelteteleztek, hogy a bali felfogasnak megfeleloen, mely szerint a test kii16n-kii16n mozgathat6 reszek egyiittese, a kakast kii16na1l6, sajat muk6dessel, 6nall6 elettel rendelkezo penisznek tekintik.4 Bar nines meg 6ntudatlan bizonyitekom sem arra, hogy igazoljam vagy eMoljam ezt a furesa elkepzelest, az a teny, hogy a kakas par excellence vitathatatlan ferfiszimb6-

2 Belo,}.: The Balinese Temper. In Belo,}. (ed.): Traditional Balinese Culture. New York, 1970. 85--110.

3 A kakasviadalr61 sz616 legjobb tanulmany ismet esak: Bateson-Mead: Balinese Character. 24-25., 140. Azonban ez is altalanos es leroviditett.

41. m. 25-26. A kakasviadal a bali kulturaban kiilonos jelenseg amiatt, hogy esak egynemu nyilvanos tevekenyseg, amelyb61 a masik nem teljesen es hatarozottan ki van zarva. A nemi kiilonbsegeknek eleg keyes jelent6seget tulajdonitanak a bali kulhlraban, a legtobb formalis es informaIis esemenyen n6k es ferfiak egyforman, legtobbszor hazasparok vesznek reszt. A vallast61 a politikaig, a gazdasagig, a rokonsagig, az oltozkodesig Bali meglehet6sen "unisex" tarsadalom, es ez a teny vilagosan kifejez6dik szokasaiban es szimbolikajaban. Meg olyan kontextusban is, ahol a n6k val6jaban nem sok sze~epet jatszanak - zene, festes, kiilonboz6 mez6gazdasagi tevekenysegek - hianyuk, ami minden esetben relativ, inkabb puszta tenykerdes, mint tarsadalmilag elrendelt dolog. Ilyenfajta altalanos mintaban a kakasviadal, mivel kizar6lagosan olyan dolog, amit a ferfiak szerveznek, melyen ferfiak vesznek reszt, s ami ferfiak szamara letezik (a n6k -legalabbis a bali n6k -meg esak nem is nezik), a legfeltunObb kivetelnek szamit.

150

lum, es ez a bali embereknek legalabb annyira magat61 ertetodo, mint az, hogy a viz lefele folyik.

A mindennapi ferfierk6lcs nyelveben nyomon k6vetheto a kakas kepzete. Sabung azt jelenti, kakas. (Irasbeli megjelenese mar Kr. u. 922-re teheto.) Metaforikusan a k6vetkezo ertelemben hasznaljak: hos, hareos, bajnok, parttag, politikai je161t, legeny­ember, szepfiu, asszonygyilkos, tulajdonkeppen "nofa16", ke­meny fick6. A nagykepu ferfit, aki rul sokat enged meg maga­nak, farkatlan kakashoz hasonHtjak, amely olyan peekesen lep­ked, mintha legalabbis 6riasi, szinpompas farktolla volna. Az elszant embert, aki vegso, irracionalis kfserletet tesz arra, hogy valahogy kikeveredjen egy lehetetlen helyzetbol, halalan levo kakashoz hasonlitjak, amely meg egy vegso esapast mer kinz6-jara, hogy azt a k6z6s pusztulasba magaval rantsa. A fukar embert, aki sokat iger, de keveset ad, s meg azt is sajnalja, farkanal fogott kakashoz hasonHtjak, aki ugral a masikra, de soha nem eri el val6jaban. Hazasuland6 koru fiatalemberrol, ha meg mindig felenken, szegyenlosen viselkedik a masik nemmel, vagy akiuj munkahelyen j6 benyomast igyekszik kelteni, azt mondjak: "Hareol6 kakast elosz6r zarnak kalitkaba."5 A bir6sa~ gi targyalasokat, hareokat, politikai kiizdelmeket, 6r6k6s6desi vitakat es uteai marakodasokat mind a kakasviadal fogalmahoz kapesoljak.6 A szigetet magat is kiesi biiszke kakashoz hasonlit­jak, melynek tartasa egyenes, nyaka kinylijtva, hata feszes, farka megemelt, mintha 6r6k6s harci keszenletben allna a nagy, tehe­tetlen, alaktalan Javaval szemben? A ferfi es a kakas intim kap­esolata azonban t6bb mint metaforikus. A ~ali ferfiak t6bbsege borzaszt6 sok idot t6lt el kedveneeivel. Apoljak, etetik oket,

5Hooykaas, c.: The Lay of the Jaya Prana. London, 1958. 39. A ballada 17. versszaka a vonakod6 v6legenyr61 sz61. Jaya· Prana, a bali Uriah-mitosz szerepl6je valaszol az umak, aki hatszaz szolgal6lanya legbiijosabbikat ajan­lotta neki: ,,Jambor Uram, Kiralyom, Mesterem, add, hogy ne kelljen men­nem, nem gondolok en meg ilyen dolgokra; mint hareol6 kakas, akit kalitka­ba zamak, mindent megteszek en egyedill, mert nines meg felszitva a lang."

6 Ehhez lasd: Kom, V. E.: Het Adatrecht van Bali. The Hauge, 1932. - toh elmsz6. 7Val6ban van egy legenda arr6l, hogy Java es Bali killonvalasa egy nagy

hatalmu javai egyhazi ember tenykedesenek koszonhet6, aki meg akarta vedeni magat egyik bali kulhlrh6st61 (a ket ksatria kaszt 6set(1), aki szenve­delyes kakasviadal-jatl~kos volt. Lasd Hooykaas, c.: Agama Tirtha. Amster­dam, 1964. 184.

151

beszelgetnek veliik, o~szeeresztik 6ket pr6bakepp egyrnassal, vagy csak nezik az allatokat csodalattalesalmodozva, onma­gukba meriilten.

Barmikor lathatja az ember bali ferfiak csoportjat, akik latsz6-lag tetlenill, egy kozos pajtaban vagy az ut menten, csipojiiket leengedve, vallukat elorehajtva, terdiiket felhuzva guggoInak. A csoportnak legalabb a fele kakast tart a kezeben,ugraltatja fel-Ie, hogy erosodjon a laba, ~ killonos gyongedseggel borzol­gatja tollait. A szomszed kakasa ele dobja sajatjat, hogy felinge­relje, aztan visszaveszi az Olebe, hogy ujra megnyugodjon. Azert, hogy egyrnashoz szoktassak a kakasokat, gyakran jatsza­nak igy, ekozben a ferfiak vegig ott kucorognakkakasuk mogott, es nem egyszeruen odavetik a masik ele, mint egy "alIa tot" .

Az udvarokban, a magas falu keritesek mogott, ahol az emberek is laknak,a kakasokat vesszokalitkaban tartjak, es ezt ugy helye­zik el, hogy a nap-arnyek optimalis egyensulya mindig megma­radjon. A kakasok specialis dietat kapnak, amely egyeni izles szerint valtozik. Eztobbnyire kukorica, amit nagyobb gonddal vaIogatnak, mintha ember enne, es szemenkent kinaIjak az alla­toknak. Pirospaprikat dugnak a csoriikbe es a vegbeliikbe, hogy eIenkftsek Oket. Ugyanilyen cerem6niaval fiirdetik. Gy6gyfiive­ket, viragokat, hagymakat fGznek, es egy dijazott kakast legaIabb olyan gyakran, mint a csecsemo1<et, langyos vizben fiirdetik. Tarajukat gondozzak, rovidre vagjak, tollazatukat igazitjak, sar­kantyiljukat vagjak, hegyezik, a labukat masszirozzak, s a hiba­kat egy gyemantkereskedo koncentral6, hunyorg6 pillantasaval figyelik. A lelkes ember, akinek sziviigye a kakasar eletenek legnagyobb reszet kepes raaldozni. A mlnyom6 tobb~eg nem­csak it kivilla1l6 megiteIese szerint, hanem sajat maga szerint is rendkivill sok idot tolt el igy. "Kakasbolond vagyok" - mondta h<izigazdam, aki helyi viszonyok kozott egesz atlagos affici,onado, amikor kiment a kakast etetni, fiirdetni vagy megigazitani'a kalit­kajat. "Mindannyian kakasbolondok vagyunk" - f(i~te hozza.

Az oriiletnek van nehany kevesbe lathat6 dimenzi6ja is. Bar igaz, hogy a kakasok gazdajuk enjenek, aisz6poszi terminussal elve, a.harcisztikus ferfiego szimbolikus kifejezodese~vagy an­nak felnagyitasai - mindemellett sokkal kozvetlenebb megnyil­vanulasai is annak az allatiassagnak, amit a Bali szigetiek eszte­tikai, erkolcsi es metafizikai szinten egyarant az emberi let kozvetlen ellentetenek tartanak.

152

N em lehet elegge hangsulyozni, milyen eros ellenerzessel viseltetnek a bali emberek barmifele, allatiasnak tartott viselke­dessel szemben. Peldaul emiatt nem szabad a csecsemonek kusznia-masznia. A verfertozes sokkal kisebb bunnek szamit, mint az allatiassag. (Az ut6bbiert vizbe fojtas jar, az elobbi elkovetOit pedig arra itelik, hogy allati m6don eljenek.)8 A leg­tobb gonosz szellemet a szobraszatban, a tancokban, rftusokban es a mitoszokban val6sagos vagy elkepzelt aIlat formajaban jelenitik meg. A serdillove avatas legfoob rftusa magaban fog­lalja a gyermek fogainak lereszeleset,. hogy az ne ugy nezzen ki, mintha allati agyar volna. Nemcsak az iirftes, hanem az eves is undorft6, szinte obszcen tevekenysegnek szamit, esaz allatias­saggal va16 asszociaci6i miatt sietve, felrevonulva, egyediil kell elvegezni. Ha valaki elbotlik es elesik, vagy barmi m6don iigyetlenkedik, ugyanilyen okb61 elitelik. A kakasok es mas haziasitott allatok (okor, kacsa) kivetelevel, melyek tekinteteben erzelmileg kozombOsek, a bali emberek idegenkednek az alla­tokt6l, s kutyaikkal nemcsak durvan, hanem betegesen kegyet­lenill bannak. A kakasaval val6 azonosulas tekinteteben a bali fedi nemcsak az idealis enjevel, sot esetleg peniszevel azonositja magat, hanem ugyanakkor azzal az ambivalens lennyel is, ami­tol pedig leginkabb retteg, amit gyUlol, s ami leginkabb megige­zi - a 'iSotetseg Eroivel" -vel.

A kakasviadal es a kakas effele hatalmakkal, allatias demo­nokkal val6 kapcsolata teljesen egyertelmuen jut kifejezesre. E szellemek, melyek reszero1 aIland6an az a veszely fenyeget, hogy elarasztjak azt a kicsiny, megtisztitott vilagot, amelyben a bali emberek olyan gondosan berendeztek eletiiket, es hogy el akarjak pusztitani e vilag lak6it. Minden kakasviadal elsosor­ban veraldozat, a megfelelo dalokkal, adomanyokkal, melyeket a demonoknak kinalnak fel azert, hogy csillapitsak moh6 kan­nibalehsegiiket. Templomi szertartast addig nem szabad tarta­ni, amig v~raldozat folyik. (Ha errol megfeledkeznek, akkor valaki elkeriilhetetlenill transzba esik, es felbosziilt szellem hangjakent parancsolja, hogy azonnal hozzak helyre a hibat.)

8 A verfertc3zest elkoveto part arra kenyszeritik, hogy diszn6jarmot viseljenek a nyakuk koriil, es diszn6vaIyu.b6l egyenek. Errollasd: Belo, J.: i. m. 49. Az aIlatiast6l val6 undorr6l aItalaban Bateson-Mead: Balinese Character. 22.

153

A termeszeti esapasokra (betegseg, termeskar, vulkankitores) adott kollektiv reakci6k k6z6tt szinte mindig megtalalhat6 a veraldoza[ "A Csend Napjan" (Njepi), a hires bali iinnepen mindenki esendben es mozdulatlanul iiI egesz nap, hogy elke­riilje a talalkozast a pokolb61 ideiglenesen kiUz6tt demonok hirtelen megn6tt sokasagaval. A szellemek tavol tartasara el6z6 napon nagyszabasu kakasviadalt rendeznek a sziget vala­mennyi falujaqan(ebben az esetben legalisan).

A kakasviadalkor ember es allat, j6 es rossz, az ego es az id, az en es a tudatalatti, a gy6zedelmesked6 ferfiassag alkot6ereje es az elszabadult allatiassag rombol6 ereje egyesiil a gy616let, a kegyetlenseg, .az er6szak es a halal veres dramajaban. Kisse meglep6 az, hogy amikor - a megmasithatatlan szabaly szerint - a gy6ztes-kakas gazdaja elviszi a legy6z6tt allat tetemet (me­lyet felb6sziiltgazdaja addigra gyakran mar darabokra szagga­tott), s otthon megeszi, akkor ebben tarsadalmi zavarodottsag, moralis kielegiiles, esztetikai undor es kannibalisztikus elvezet keveredik egyszerre. El6fordul, hogy a ferfi, aki elveszit egy fontos merk6zest, odaig jut, hogy 6sszet6ri esaladja kegyhelyet, megatkozza az isteneket, ami tulajdonkeppen metafizikai (es szoeialis) 6ngyilkossagnak felel meg. Megesik, hogy a menny es a pokol f6ldi anal6giajat keresven, a bali ember az el6'bbit annak az embemek a hangulatahoz hasonlitja, akinek a kakasa eppen nyert, az ut6bbit pedig azehoz, akie eppen vesztett.

A viadal

A kakasviadalokat (tetadjen, sabungan) k6riilbeliil 6tven negy­zetlab mereta k6rben rendezik. Altalaban kes6 delutan kezd6d­nek, es Mrom-negy 6ran keresztiil, egeszen napnyugttiig tarta­nak. A program kilene-tiz kiil6na1l6 merk6zesbOi (sehet) all. Altalaban veve egyik olyan, mint a masik, nines f6merk6zes, nines kapesolat az egyes viadalok k6z6tt, formailag sines eIte­res, s mindegyikteljesen ad hoc m6don szervez6dik. Miutan az el6z6 kiizdelem veget ert es az erzelmek leesillapodtak - a teteket befizettek, a:z; atkokat elmondtak, a tetemeket 6sszeszed­tek -, akkor het, nyolc, de lehet, hogy egy tueatnyi ember k6z6ny6sen behuppan a ringbe egy-egy kakassal, s igyekeznek megfelel6 ellenfeleket taIalni. Ez a folyamat ritkan jatsz6dik Ie

154

tiz perenel r6videbb id6 alatt, altalaban ennel j6val t6bb ideig tart, s nagyon visszafogott m6don, szinte titokban zajlik. Akik nem kapesol6dnak be azonnal, leplezett, de fesziilt figyelemmel kiserik a t6rtenteket, azok pedig, akik mar resztvev6ve valtak, zavartan azt pr6baljak szinlelni, hogy igazab61 semmi kiil6n6s nem t6rtenik.

Amikor az ellenfelek egymasra taIaltak, s egy merk6zest meg­szerveztek, a t6bbi remenyteli palyaz6 szandekolt koz6mbosse­get szinlelve visszavonul, a kivalasztott kakasokra pedig felsze­relik a sarkantylikat (tadji) - a borotvaeles, rogzitett pengeket, melyek negy-6t hiivelyk hosszuak. Ez olyan kenyes mesterseg, hogy minden faluban esak koriilbeliil fel tueat ember tudja megfelel6en vegezni. Aki felszereli a sarkantylikat, az felel is ertiik. Ha az a kakas gy6z, akinek 6 asszisztalt, a gazda megju­talmazza a vesztes kakas sarkantyus labaval. A sarkantyut ugy rogzitik, hogy hosszu zsineget tekemek a sarkantyu talpa es a kakas laba kore. Bar az az igazsag, hogy ezt valahogy minden esetben maskeppen vegzik; ennek ellenere alapos koriiltekin­tessel, megfontoltan dolgoznak. Igen sok hiedelem el, illetve szabaly vonatkozik a sarkantyukra: elesiteni esak ujholdkor es holdfogyatkcizaskor szoktak, n6k tekintetet61 tavol kell tartani es igy tovabb. Hasznalatban es hasznalaton kiviil egyarant azzal az apr6lekosaggal es erzekiseggel vegyes figyelemmel kezelik, melyet a bali emberek a ritualis targyakkal kapesolatban altala­ban tanusitanak.

A sarkantylikat feler6sitik,. es a kakasokat iranyit6ik (ez lehet a gazdajuk, de lehet masvalaki is), szembeallitjak egymassal a ring k6zepen.9 Egy k6kuszdi6ba kis lyukat fUrnak, esegy vod6r

9 A jelentl~ktelen, alaesony tern viadalok kivetelevel (a hare jelentosegenek kerdeset lasd lejjebb) a sarkantyu.k felerositeset nem a tulajdonos vegzi. Az, hogy a gazdaja kezeli-e a kakast, tobbe-kevesbeatt61 fiigg, mennyire gyakor­lott 0 ebben, s az 0 fontossaga.nak megitelese megint esak relativ a viadal jelentosegehez kepest. Ha a sarkantyu.felszerelo es a gondoz6 mas, mint a gazda, akkor az mindig nagyon kozeli rokon - testver vagy unokatestver -vagy nagyon kozeli barM. Ok szinte egyenisegenek meghosszabbitasai, ezt mutatja az a teny, hogy mindharman azt mondjak, "az en kakasom", az ,;enyem", es "en", igy es igy hareoltam stb. Az is igaz, hogy nagyjab61 igyekeznek rogzfteni.a gazda-gondoz6-sarkantyUfelszerelo harmast, bar az egyenek tqbb ilyen csoportban is reszt vehetnek, es egy adott harmason beliil gyakran csereInek szerepet.

155

vizbe teszik. Koriilbeliil huszonegy masodperc telik el, mig a di6 elsiillyed. Ezt az id6szakot tjengnek nevezik, elejet es veget gongiitessel jelzik. Ez alatt a huszonegy masodperc alatt a gon­doz6nak nem szabad a kakashoz ernie. Neha megtorh~nik, hogy a kakasok ez id6 alatt meg nem kezdenek harcolni, ekkor kive­szik 61<et, borzoljak, rangatjak, gyamoHtjak, ingerlik, majd pedig visszateszikoket a ringbe, es az egesz folyamat kezdodik elOlrol. A kakasok neha egyaltalan semmi hajland6siigot nem mutatnak a harcra, vagy megesik, hogy az egyik alland6an elszalad a masik elol. Ebben az esetben mindkettojiiket bezarjak egy kalit­kaba, ami altalaban mar tamadasra ingerli oket.

Legtobb esetben a kakasok szarnyukkal verdesve, fejiikkel . vagdalkozva, labukkal rtigva szinte azonnal egymasnak ugra­nak. Mindezt annyira hamisftatlan, allati diihkitoressel teszik, hogy azamaga nemeben szinte mar gyonyoru, majdhogynem absztrakt, mintha csak a plat6ni ertelemben vett gyiilolet meg­nyilvanulasa volna. Perceken beliil egyik vagy masik j6kora iih~st mer ellenfelere sarkantyUjaval. Az a gondoz6, akinek ka­kasa az iitest adta, azonnal felkapja az allatot, nehogy az vissza­kapja az iitest, mert ha ezt elmulasztana, a merkozes halalos dantetlennel vegzodhetne, ugy, hogy a ket kakas darabokra tepi egymast. Ez a veszely kiilonosen abban az esetben all fenn, ha a sarkantyU - s ez gyakran megesik - belevaj6dik az ellenfel testebe, s ezzel a tamad6 hatalmaba kerfti a megsebesftett aldo­zatot.

A kakasokat iranyft6ik ismet kivettek a ringbol, s akeziikben tartjak. A sziinet ot k6kuszelsiillyedesnyi ideig tart. Az elso harom k6kuszelsiillyedesnyi ido alatt az iitest mer6 kakast, erejet es elszantsagat bemutatand6, gondoz6ja a kezere iiltetve korbehordozza a ringben. Ezutan a k6kusz meg ketszer el­siillyed, es a viadalt ujra kell kezdeni.

A sziinet alatt, mely alig tart ket percig, a megsebzett kakas gondoz6ja mint egy okolviv6edz6, aki alaposan helybenha­gyott versenyzojebe pr6bal riemi lelket verni ket menet kozatt, ketsegbeesetten faradozik azon, hogy kakasa osszeszedje ma­gat, egy vegso, elszant pr6balkozasra. Beleruj a csorebe, ugy, hogy akakas egesz fejet beveszi a szajaba, szivja, fUjja, borzolja, kiilonfele gy6gyszerekkel tomkodi tele sebeit - egyaltalan, min­den elkepzelhetOvel pr6balkozik, hogy a valahol meg benne bujkal6 eleter6 utols6 szikrajat is felelessze. Mikorra visszakell

156

tennie a ringbe, a gondoz6 altalaban mindeniitt csupa kakasver. Penzre menD viadalban azonban a j6 gondoz6 aranyat er. Neha­nyan kepesek arra, hogy a kakast j6forman a halalb61 hozzak vissza, legalabbis annyi idore, hogy ereje eleg legyen a masodik menetre, s a vegso kiizdelemre.

A donto osszecsapasban (mar ha egyaltalan sor keriil ra, mert a sebzett kakas neha mar gondoz6ja kezeben vagypedig rogton, amikor visszateszik a ringbe, kimulik) az a kakas, amelyik eloszor tamadott, igyekszik vegezni legyengftett ellenfelevel. Akiizdelem­nek ez a szakasza azonban meg messze van az elkeriilhetetlen vegkifejlettol, mert amfg egy kakas menni tud, addig harcolni is tud, s amfg harcolni tud, olni tud, tehat az szamft, hogy melyik kakas mUlik ki el6szor. Ha a sebesiilt fer be tud vinni ern dofest, es meg tamolyogni kepes, amfg a masik ossze nem esik, 0 a hivatalos gy6ztes, meg ha rogton azutan maga is osszecsuklik. .

Ezt az egesz melodramat rettenetes mennyisegu, hihetetleniil kidolgozott es pontosan reszletezett szabaly klseri. Az el6adast a ring koriil szorosan a1l6 emberek szinte teljes csondben figye­lik. Testiik mozgasaval kovetik az allatok mozgasat, nema kez­mozdulatokkal szurkolnak bajnokaiknak, vallukat randftjak, fejiiket forgatjak, s az egesz tomeg hatrah6kol, mikor a kakas gyilkos sarkantynjaval a ring egyik szele fele tart. (Azt mondjak, neha szemiiket es ujjukat veszftik el azok a nez6k, akik rulzasba viszik az erdekl6dest.)

Ezek a szabalyok a kakasokra es a kakasviadalokra vonatko­z6 tudomany kifejlesztett tanaival egyiitt palmalevel-keziratok­ban (lontar; rontai), melyek a falu altalanos jogi es kulturalis hagyomanyanak reszekent nemzedekr61 nemzedekre oroklod­tek, Ie vannak jegyezve. A viadalban a bir6 (saja komong; djuru kembar) - akia k6kuszt kezeli - abszolut hatalommal rendelke­zik, s e szabalyokat is szabadon alkalmazhatja. Soha nem lattam, hogy egy bir6 barmely donteset megkerdojeleztevolna valaki, meg a legelkeseredettebb vesztes sem, s maganbeszelgetes so­ran sem hallottam arr6l, hogy igazsagtalanul elt volna hatalma­val vagy hogy ezert altalaban· szidtak volna a bir6kat. Csak kiilonosen megbizhat6, oszinte - s mivel a szabalyok rendklviil osszetettek -, nagy tudasu helybeliek viselik ezt a tisztseget, es val6ban az emberek csak ilyen bir6 vezette viadalra viszik el a kakasukat. Ugyancsak a bir6 az, akinel vadat emelhetnek csalas ellen, ami rendklviil ritka ugyan, de azert neha elofordul. Azok-

157

ban a - meglehetosen gyakran elofordul6 - esetekben, mikor a kakasok gyakorlatilag egyszerre mulnak ki, szinh~n 0 az, aki eldonti, hogy melyik vegezte be elsok~nt (ha egyaltalan ez megallapithat6, mert a viadal dontetlennel is vegzodhet, bar a baliakatnem erdeklik az ilyen vegkimenetelU merkozesek ered­menye). 'A bir6 egy szemelyben kiraly, pap es rendor, es az 0 meg'b£Zhat61ranyitasa alatt a hareban felszabadul6 allati szen­vedelyek a torvenyesseg, a polgari biztonsag kereten beliil ma­radnak. A tobb tueat kakasviadal alatt, amit Balin lattam, soha, egyetlenegyszer sem tapasztaltam, hogy a szabalyokon vesze­kedtek volna. Az igazsag az, hogy a kakasoket leszamitva, nem lattam nyHt civakodast.

A kakasviadal kettossege, hogy termeszeti tenykent szemlel­ve tulajdox;t~eppenfektelen tombolas, kulturalis tenykent erte1-mezve ellenben szabalyozott formakent, tehat szociol6giai en­titaskent hatarozhat6 meg. A kakasviadalkor osszegyCilo embe­rekre mint szociol6giai entitasra alkalmazhat6 elnevezes utan kufatVci eszre kell vegyiik, bar az nem elegge szervezett ahhoz, hogy a csoport elnevezestalkalmazhatnank ra, nem is annyira szervezetlen, hog)/' tomegnek nevezziik. Erving Goffman fo­cused gatheringnek nevezte az emberek olyan halmazeit, akiket kozos tevekenyseg foglal el, s egymashoz val6 viszonyukat ezen tevekenyseg folytatasanak fe1tetelei hatarozzak meg.lO Az effele osszejovetelek letrejonnek es feloszlanak; a resztvevok fluktua-16dnak, a tevekenyseg, ami lekoti es osszekoti 61<et, diszkret -nem folytonosan zajl6, hanem ujra es ujra kezdheto. Az ossze­jovetel formajeit az aztki"rut6 szituaci6 - Goffman kifejezesevel elve - letrejottenek hel,.e, alapja ha tarozza meg; mindazonaltal formar61, sot tobbe-.kevesbe artikulalt formar61 beszelhetiink. Azok a szituaci6k, amelyekben a kulturalis keretek, elOzetes adottsagok magat az alapot is "megformaljak" (peldaul eskiidt­szeki targyalas, orvosi operaci6, lak6gyCiles, iilosztrajk, kakas­viadaD - mely ut6bbi, amint latni fogjuk, tulajdonkeppen a statusversenges iinnepe -, nemesak a f6kuszt hatarozzak meg, hanem a szereplok osszegyCijtesevel, az eloadas megszerveze-

- sevel gyakorlatilag onmagukat is letrehozzak.

10Gofiman, E.: Encounters: Two Studies in the Sociology of Interaction. India­naIJOliS,1961.'9-1O.

158

A klasszikus id61<ben (mondjuk az 1908-as holland invazi6t megelozoen), amikor nem leteztek kozerkolcsot ellenorzo bii­rokratak, akakasviadalok rendezese kifejezetten tarsadalmi tenykent funkcionalt. Kakast hozniegy fontos viadalra egy feInott ferfi szamara allampolgari kotelesseg volt. Az altalaban piacnapokon rendezett viadalok megad6ztatasa a kozos beve­telek legf61>b forrasat jelentette. A muveszet tamogatasa az ural­~od6k kotelezettsege volt, es a kakasring (wantilan) a falu koz­pontjaban alIt, kozel a tanacskoz6hazhoz, az eredettemplom­hoz, a piachoz, a jelzotoronyhoz es a banyanahoz (indiai fiigefa). Ma, nehany specialis kiveteltol eltekintve, az ujabb moral nyH­tan hirdeti a kozossegi sz6rakozas esa veres sportok kozotti kapcsolat lehetetlenseget, amde ez a kapesolat, hogy finoman fogalmazzunk, intim es sertetlen maradt. Ahhoz azonban, hogy ezt fel£edjiik, sziiksegszeru, hogy a kakasviadalnak egy bizo­nyos aspektusaval foglalkozzunk. Val6jaban minden e komI forog~ emiattgy~~!olja a legnagyobb hatast, mindeddig azon­ban figyelmen klviil hagytam. Termeszetesen a hazardjeitekra gondolok.

Tetek es eselyek

Az emberek Baliban sohasem csinalnak valamit egyszeruen, ha azt bonyolultan is megtehetik, es ez al61 a kakasviadal-fogadas sem kivetel.

Mindenekelott ketfele fogadas, vagyis tohll letezik: egyaxialis fogadas a reszt vevo felek kozott kozepen (toh ketengah) es az e korill elhe1yezkedo, periferiaIis killso fogadasok (toh kesasi), amita ring korill W6k egymassal kOtnek. Az elObbit tipikusan nagy, az ut6bbittipikusankis osszegge1 kotik. Akor kozepenkotottfogadas

11 Ez a. sz6, ami elsosorban azt jelenti, "kitoroihetetlen' foIt vagy jel, mint anyaJegy vagy egy k6 erezete", meg a kovetkez6 jelentesekben haszruilatos: elOleg bfr6sagi iigyekben; zaIog, amit kolcsonkereskor biztosltekkent ajcinla­nak feli helyettesires torvenyes vagy ceremoniaIis kontextusban; el61eg, fog­lal6 iizleti iigyekben; vitatott tulajdonu teriilet hatarait jelOlo jelzes; hUtlen feleseg statusa, akinek a szeretojetOl a ferjellenszolgaltatast kell kapjon, vagy Ie kell mondania a felesegeroi a masik javara. Lasd Korn: Het AtIatrecht van Bali; Pigeatid, Th.: J~aan9-Nederlands Handwoordenboek. Groningen, 1938.; Juynboll, H. H.: OudJavaansche-Nederlandsche Woordenlijst. Leiden, 1923.

159

kollektiv, magaban foglalja a tulajdonos koriil csoportosul6 fo­gad6kat, a kor szelen kotott fogadas viszont egyenek kozt zajlik. Az el6bbi az egybegyiIlt felek megfontolt, nagyon nyugodt, szinte titkos szervezkedese a ring kozepen, a masik pedig im.­pulziv kiabalas, az izgatott tomeg nyilvanossaga el6tt tett ajan­latok es azok el£ogadasa a tomeg peremen. A legerdekesebb, es mint latni fogjuk, egyben a legjellemz6bb az a teny, hogy a kozponti, axidlis fogadds kivetel nelkal mindig egyenlff osszegu, a tetek ardnya egy az egyhez, amit csak elveszfteni vagy megnyerni lehet, mig a periferidlis fogaddsok - szinten kivetel nelkUl- sosem ilyenek. A kozpont­ban fair jatek zajlik, a szeleken hazardirozas.

A kozponti fogadas hivatalos, es szabalyok szovevenye biz­tositja, a ket kakasgazda kozott zajlik a bir6 fehigyelete es nyil­vanos tanuskodasa mellett.12 Ezt a fogadast, mint mar· emlitet­tem, tobbnyire magas, neha igen nagy tettel kotik, melyet sohasem egyszeriien azok a kakasgazdak licitalnak olyan magasra, akik neven tenylegesen £Ut, hanem vehik egyiitt 4-5, neha 7-8 ez alka­lomra szovetkezett rokon, falubeli szomszed, kozeli barat. Ha nem kiilonosebben ert hozza, az is megeshet, hogy nem is 6 a f6 fogado, bar azert legalabb a latszat kedveert 6 kelllegyen az egyik, igy mutatva, hogy semmifele csalafintasagnak nem reszese.

Az otvenhet merk6zesen, melynek kozponti fogadasar61 pontos es megbizhat6 adataim vannak, a fogadasi osszeg 15 ringgitt61500-ig emelkedhetett, atlagosan 85 merk6zes eseteben (15-35 ringgitig) a merk6zesek koriilbehil 45 szazalekanal; ko­zepesen magas tetekkel (20-70 ringgitig) koriilbeliil25 szazale­kuknal; magas tetekkel (75--175 ringgitig) koriilbeliil20 szazale­kukna!. A tobbi tet a szels6segesen kicsi, illetve a kiilonosen magas kateg6riaba esett. Egy olyan tarsadalomban, ahol egy citlagos ketkezi munkas, teglakeszit6, foldmuvel6, piaci arus napi jovedelme korUlbehil 3 ringgit, es a viadalok - legalabbis az en kozvetlen tapasztalataim szerint - mintegy ket es fel naponkent zajlanak, a kakasviadal komoly szerencsejateknak

12 A kozponti fogadast elore, keszpenzben ki ke11 fizetni mindket felnek, meg a tenyleges ki.izdelem elott. A bfr6nal vannak a tetek, amfg a dontes meg nem szi.iletik, aztan odafteli a gyoztesnek, elkeriilve azt a nagyfoku ke11emetlen­seget, amit a gyoztes es a vesztes egyarant erezne, ha a vereseg utan ke11ene az ut6bbinak fizetnie. Agyoztes bevetelenek koriilbeli.il tfz szazaleka jar a bfr6nak es a viadal szponzorainak.

160

szamit, meg akkor is, ha a fogadasi tetek nem egyeni er6feszite­sek, hanem alkalmi erdekszovetsegek eredmenyekent gylilnek ossze.

A szelen lekotott fogadasok minden tekintetben mas ok, mint a kozponti, amely komoly, legalis egyezkedes. Itt a fogadasok olyan stilusban zajlanak, mint egykor az ertekt6zsden, mikor az meg a szabadpiacon mukodott. A rogzitett es mindenki altaI ismert tetparadigma folyamatosan fut: 10:9,9:8,8:7,7:6,6:5,5:4, 4:3, 3:2, 2:1. Az az ember, aki a kevesbe "eselyes" kakasra akar fogadni, att61 fiiggetleniil, hogy az eselyes kebut es a kevesbe eselyes ngai abban a pillanatban hogyan all, bekiabalja az arany­parnak azt az oldalat, amit kapni akar. Tehat, ha azt kiabalja, gasal, "ot", akkor 5:4-hez fogad az eselytelenebbre, illetve a sajat szem­pontjab614-et tesz 5 ellen. Ha azt kialtja, "negy", akkor 4:3-hoz fogad (azaz 3-at tesz fel), ha azt inondja, "kilenc", akkor 9:8-hoz fogad stb. Az, aki az eselyesebb oldalon all, es hajland6 megadni - veresege eseten - a tet 98-szorosa t, 54-szereset, 43-szorosat stb., ezt jelezven az altala tamogatott kakas szinet, "barna", "kender­magos" vagy ehhez hasonl6kat kialtozza.13

13 Val6jaban a kakasok osztalyozasa nagyon kidolgozott rendszer alapjan tor­tenik (en tobb mint husz tfpust gylijtottem, es ez biztos, hogy nem a teljes lista). Az osztalyozas a szfnszemponton kfvi.il figyelembe vesz meg szamos fiiggetlen es egymasra hat6 tenyezot, mint peldaul: meret, csontslirliseg, tollazat es temperamentum. (Viszont a pedigret nem. A Bali szigetiek, amennyire en kepes voltam felderfteni, soha nem tenyesztettek a kakasokat semrni kiilonos m6don. Az asil vagy d~sungelkakas a f6 kiizdofajta minden­hoI, ahol ez a sport megtalalhat6. Del-Azsiaban honos, es egy-egy j6 peldany minden Bali szigeti piac baromfireszlegeben megvasarolhat6, legolcs6bbaa 4-5 ringgitert, de van 50-ert vagy annal tobbert is.) A szfnelemet hasznaljak altalaban egyedi.il a tfpus megnevezesere, kfveve, ha ket kakas ki.ilonbozo fajta - ahogy elvileg lenniiik ke11- es ugyanolyan szfnli. Ekkor a masodlagos jelolorendszert hasznaljak a tobbi tenyezovel, peldaul "kispettyes", "nagy­pettyes" stb. A tfpusokat osszehangoljak a kiilonboz6 kozmol6giai elkepze­lesekkel, amelyek segftenek kfalakftani a merkozeseket. Ugy, hogy peldaul egy kicsi, makacs, kendermagos, sima to11u, vekony labu kakast az ev bali naptar szerint meghatarozott napjan a ring keleti 0ldalar61 indftanak, es egy nagy,6vatos, tiszta fekete, dus, tincses to11azaru, vastaglabu kakast egy masik napon a ring eszaki 0ldalar61 indftanak, es fgy tovabb. Mindez ugyancsak rogzftve van palmalevel-kezira:tokon, es a bali emberek (akiknek nem azonos a rendszeriik es az elkepzelesiik) a vegtelensegig tudnak errol beszelni, vitatkozni. N agyon erdekes volna a kakasosztalyozas teljes skalaju komponencialis es szimbolikus elemzese onmagaban, vagy

161

Azok a fogad6k, akik az eselytelen old alan allnak, es azok, akik az eselyes tamogat6i mint poteneialis fogad6parok, esak egymasra iranyitjak figyelmiiket, gyakran a ringen is keresztiil­kiabcilva igyekeznek hllharsogni a tomeget. Az egyik hangosan igyekszik a masik felet szamara kedvezoob aranyokra bfmi es forditva. 14 A kezdemenyezo, aki ebb en a szituaci6ban a kero fel, ugy jelzi, hogy milyen aranyu fogadast akar kotni, hogy a fenti szabcilyoknak megfeleloen egy szamot kiabcil, es ugyanezt az ujjaival is mutatja az area elott. A fogad6 fel, a megkert, ha a~~ja a tetet, akkor ugyanezt megismetii, es ezzel a fogadas megkot­tetett, ha nem, akkor a partnerkereses tovabb folytat6dik.

A kiiIso fogadas, amely azutan kezdodik, hogy a kozponti fogadas tetjet nyilvanossagra hoztak, es azzal, hogy a kezdeme­nyezok az eselytelenebb tamogat6i, egyre hangosabban kiabcil­jak az ajanlataikat bcirkinek, aki azokat hajland6 elfogadni. Ekozben azok, akik az eselyest tamogatjak, ugyanolyan erotel­jesen kiabciljak a kakasuk szfnet, jelezven, hogy ok is keszek a fogadasra, de kisebb koekazahl teteket akamak.

Az alkudozas szinte minden esetben azzal kezdodik, hogy a kezdemenyezok egyhangulag, egy idooen, a szamukra legked­vezoob, optimalisan nagy nyeresegeket kialtjak - 5:4 vagy 4:3-, es aztan szinten egyhangulag kisebb-nagyobb temp6val es ki­sebb-nagyobb mertekben elmozdulnak a kevesbe kedvezo aranyszamok iranyaba. Az az ember, aki "ot" -ot kiabcil, es ko­nokul esak "bama" valaszokat kap, vagy hirtelen elkezd "hat"­ot kiabalni, hogy ezzel megelozze vetelytarsait, vagy visszavo-

akar a kakasviadalleirasanak kiegeszitesekeppen. Az erre vonatkoz6 adata­im, j611ehet szeles koruek es sokszimlek, megsem runnek teljesnek es rend­szerezettnek ahhoz, hogy itt megkisereljek egy ilyen elemzest. A bali kozmo­l6giai kepzetekrol altalanosabban lasd: Belo (ed.): Traditional.Balinese Culture; Swellengrebel, J. L. (ed.): Bali: Studies in Life, Thought, and Ritual The Hague, 1960.

14 Az etnografiai teljesseg kedveert meg kell jegyezni, hogy az eselyes tamoga­t6janak (odds giver) lehetOsege van olyan fogadast kotni, hogy akkor is gyozzon, ha a·kakasa gyoz, es a tetek kis ara~yU cs~kkentesevel a~or ~~, ~a dontetlen van. Ahhoz, hogy pontos legyek, nmes eleg adatom, de ugy tunik, dontetlen minden tizenotodik vagy huszadik meeesen egyszer fordul elo. Az odds giver ilyen szandekat ugy jelzi, hogy nem a kakastipust kialtja, hanem azt, hogy sapih ("dontetlen"), de ilyen fogadasok tenylegesen ritkan fordul­nakelo.

162

nulva a szfnrol, felhagy elonyos ajanlataival. Ha a vaitas meg­tortent es meg mindig nem akad elegendo partner, ugyanezt megismetlik hetessel, es fgy tovabb. Csak ritkan es a legnagyobb viadalok eseten erik el a nevezetes "kilenees" vagy "tizes" szin­tet. Alkalomadtan, ha a kakasok nyilvanval6an nem tartoznak egy sulyesoportba, elofordul, hogy az aranyszamok val6szfnu­leg nem felfeh~, hanem inkabb lefele mozognak a skalan 4:3, ~? iranyba, nagyonritkan 2:1-hez. "VaMs" az, amelyet a fogadasl aranyok ska,lajan egy felfele vagy lefele tart6 elmozdulas kovet. A fogadasok altalanos mintaja a skala ket nem letezo, kiegyen­!itett vege fele kisebb-nagyobb merteku elmozdulast tartalmaz, de a fogadasok hllnyom6 tobbsege a skala 4:3-8:7 tartomanyaba esik.15 Ahogy kozeledik a kakasok eleresztesenek pillanata, a rikolt6 iivoltes szinte az orjongesig fokoz6dik, legalabbis ott, ahol a kozponti fogadas tetje magas. Azok, akik meg nem fogadtak, az utols6 percig ketsegbeesetten keresik a megfelelo p~tnert~ hogy elfogadhat6 aranyu. fogadast kothessenek. (Ahol a kozponti foga­das alaesony, az ellenkezoje szokott tortenni: a fogadas elhal, esendbe fullad, az alkut elnylijtjak, az emberek elvesztik erdeklo­desiiket.)Amikor nagy fogadasok tortentek, szfnvonalas, j6l elo­keszftett viadalon - olyasfeleken, amit a bali emberek "igazi kakas­viadalnak" tartanak - olyan a tomeg, mintha val6di kaosz tome ki, hullamzanak, iivoltoznek, lokdosodnek az emberek. Ezt a hatast esak fokozza a gong megsz6lalasakor bea1l6 nema esond, amely

15 A fogadas menetenek dinarnikajat pontosan leimi az egyik legizgalmasabb, legbonyolultabb es legnehezebb feladat, a~ a via~a~tan~lmany?z~sa so.r~n ad6dhat. A hare ugyanis nagyon izgatott, lazas koriilmenyek kozott zaJIik. Val6szlnuleg mozg6kepfelvetelek es t?bb ~~gfigyelo .ke~en~ ahhoz: h~gJ ezzel hatekonyan lehessen foglalkozru. Meg ImpresszlOrusztikusan IS vl1a­gosan kirunik - ez az egyediili megkOzelites adott a maganyos etn?~af~s szarnara, aki rnindezek kozepebe esoppen -, hogy bizonyos emberek rranYlt­jak az eselyes megallapitasat (azaz ok intezik a, nyit6 kak:stipus, kiva!as~t~­sat, ami a folyamatot inditja) es a tetek mozgasat IS. Ezekrol a "vele~enyIra­nyit6kr6r', akik rutindsabb kakasviadorok ~s rende~ebb ~o!garok, ala~b l~sz sz6. Ha ezek az emberek elkezdik megvaltoztatni a hlvasukat, a tobblek kovetik oket; ha fogadasba kezdenek, a tobbiek is azt teszik, es a :no;zg~s tobbe.-kevesbe megsziinik - bar rnindig nagysz3mu esal6dott fogado kiabal kisebb vagy nagyobb aranyelteresu tetekert. Az egesz folyamat reszletes megertesehez arra volna sziikseg, ami s~jn~s nem ~agyon .val6sz~u: ~ogy yalaha bekovetkezik, hogy legyen egy dontesteoretikus, aki az egyeru vlsel­kedes pop.to~ m~gfigyelesevel rendelkezik.

163

ahhoz hasonl6 hirtelenseggel all be, mint amikor aramsziinet keletkezik. Ezutan a kakasokat leteszik, es a hare kezdetet veszi.

Mihelyt vege a meccsnek, 15 masodpercen bel iiI, legkes6bb azonban 15 perc mulva minden fogaddst azonnal kifizetnek. Sem­mifele ad6ssaglevel- legalabbis a fogad6 ellenfelek szamara -nem letezik.Termeszetesen kolcsonkerhet valaki egy barcitja­t6l, mie16tt felajanl vagy elfogad egy tetet, de ahhoz, hogy tegyen vagy elfogadjon, mara kezeben kelliennie a penznek. Ha veszit, azonnal ki kell fizetnie, mie16tt a kovetkez6 meccs elkezd6dik. Ez vastorveny, es ahogyan sohasem hallottam vitatott bir6i dontesr6l (bar neha ketsegteleniil e16fordul olyan is), eppugy nem hallottam fizetetlen fogadasr6l sem, talan azert nem, mert egy, a kakasviadal altaI felizgatott tomegben a csa16k szamara drasztikusak es hirtelenek lehetnek a kovet­kezmenyek.

Ez a kiegyensulyozott kozponti fogadas es a kiegyensulyozatlan kiils6 fogadasok kozotti formalis aszimmetria minden esetben kritikus pontjcit jelenti annak az elmeletnek, amely ugy tekinti a kakasviadali fogadasokat, mint osszekot6 kapcsot a viadal es a bali kulrura szelesebb vilaga kozott. Ez egyben a megoldas utjcit es az osszefiiggesek bemutatasanak lehet6seget is kinalja.

Az els6, amit Ie kell szogezniink, hogy minel nagyobb a kozponti fogadas tetje, annal va16szinubb, hogy a meccs ki­egyenlitett lesz. Ezt egeszen egyszeruen az esszeruseg diktalja. Ha az ember 15 ringgitet tesz egy kakasra, feltehet6en tovabb akar menni az egyenl6 eselyu kozponti tetnel (1:1-nel) meg akkor is, ha ugy erzi, hogy a kakasa nem annyira eselyes. Ellenben ha 500-at kockaztat, nagyon kell hinnie abban, hogy 6 fog nyerni. fgy hat a nagy tetes viadalokon, melyeken termesze­tesen a legjobb kakasok vesznek reszt, rendkiviili figyelmet forditanak arra, hogy a kakasok osszeill6k, azonos meretuek legyenek, altalanos kondici6juk, harciassaguk stb. megfele16 legyen. Ennek biztositasara gyakran alkalmazzak a sarkantyuk felszerelesenek kiilonboz6 m6djat. Ha az egyik kakas er6sebb­nek rnnik, megallapodnak abban, hogy a sarkantyli pozici6jat kevesbe e16nyos szogbe allitjak - egyfajta "hatranyos helyzetbe hozas", amelyben a sarkantylifelszere16k rendkiviil jartasak. Nagy figyelmet forditanak arra is, hogy gyakorlott, iigyes gon­doz6kat alkalmazzanak, es hogy kepessegeiknek pontosan meg­fele16en allitsak 6ket szembe.

164

Roviden, egy nagy tetre men6 kiizdelemkor 6riasi az igyeke­zet, hogy a meccset egyenl6 eselyekkel kezdjek. A kozepesen er6s kiizdelmek eseteben ez a kenyszer valahogy gyengebb. Bar mindig arra torekednek, hogy legalabb megkozelit6leg ki­egyenlitette tegyek az eselyeket, meg 50 ringgitert (otnapi mun­ka) sem hajland6 senki kozponti fogadast kotni egy tisztan eselytelen szituaci6ban. Ismet statisztikaval igyekszem meger6-siteni az altalam allitottakat: a megfigyelt 57 viadalon az eselyes 33 esetben nyert, azeselytelen pedig 24 esetben, ez tehat 1,4:1-hez arany. Ha kepzeletbeli vonalat huzunk (a 60 ringgites koz­ponti fogadasoknal), az arany 1,1:1-ra valtozik (12-szer az ese­lyes, l1-szer a masik) a vonal feletti viadaloknal, es 1,6:1-re (21 es 13) a vonal alattiaknal. Ha pedig a vegleteketvessziik, nagyon nagy viadalok eseten a 100 ringgit folotti kozponti fogadason az arany 1:1 (7 es 7). Nagy~n kis viadalon a40 ringgit alatti foga­daskor ez 1,9:1 (19 es 10).16Abb6l a feltevesb61, hogy minel magasabb a kozponti fogadas, annal kiegyenlitettebb a kakas­viadal, tobbe-kevesbe ket dolog kovetkezik: 1. Minel magasabb a kozponti fogadas erteke, annal eroteljesebben tart a szels6 fogadason a tetspektrum a kis aranyelteresu p61ushoz es fordit­va. 2. Minel magasabb a kozponti fogadas t€~tje, annal nagyobb a kiils6 fogadasok osszege es forditva.

Mindket esetben ugyanazt a logikcit kovetik. Minel szorosabb a kiizdelem a kozponti tetert, annal kevesbe vonz6 a fogad6k szamara a spektrum nagy aranyelteresu vege, es annal vonz6bb a masik. Ez mar a puszta megfigyelesekb61 ad6dik, tovabba abb6l, ahogyan a bali emberek a dologr6l velekednek, kiilono­sen pedig azokb61 a rendszeresebb megfigyelesekb6l rnnik ki, amit nekem m6domban allt elvegezni. Nehez a kiilso fogadaso­kat precizen es teljes koruen rogziteni, es ezeket a jelensegeket

16 Felteve, hogy a variabilitas keterteku, az elteres a fifti-fifti elvart egyenlose­getru a hatvan ringgites vagy az alatti esetekben 1,38 vagy (egyiranyli vizsgalatkor) nyo1c a szazb6L A negyven ringgit alatti esetekben ez 1,65 standard elteres vagy koriilbeliil ot a szazb6L A teny, hogy ezek az elteresek, bar nem val6diak, nem is szelsosegesek, csupan ismet azt jelzik, meg kis viadalok eseteben is folytat6dik az a tendencia, hogy legalabb elfogadhat6an egymashoz illo kakasokat allitsanak ki. Ez annak a kerdese, hogy az egyen­losdi erolteteset relative enyhitik, de azt nem zarjak ki. A hajland6sag, hogy a magas fogadasu kiizdelrneket penzfeldobasossa tegyek, meg meglep6bb, es azt sugallja, hogy a bali emberek nagyon j6l tudjak, mit akarnak.

165

numerikus formaban kifejezni. Azonban a megfigyelt esetek mindegyikeben a kezdemenyezok es elfogad6k megegyezesi pontja egy minimum-maximum skalaju egyenesen abrazolhat6, ahol a fogadasok zome (ketharmada-haromnegyede) a nagy kozponti tetek eseten 3-4-szer messzebb van a kis aranyelteresu veg iranyaba, mint a kicsik eseteben, a kozepes tetek eseteben pedig altalaban kozepen. Reszletezve a megfeleles termeszete­sen nem pontos, de az altalanos minta egeszen egyontetli: a kozponti fogadas befolyasolja a kiilso fogadasokat az egyenlo osszegli minta, azaz a sajat mintaja fele. Ez a hatas egyenesen aranyos a kozponti fogadas mereteivel, mert az osszeg annal nagyobb, minel egyenlobb eselyliek a kakasok. Ami a volument illeti, a tetek teljes osszege nagyobb jelentos kozponti fogadasok eseteben, mert az ilyen harcokat sokkal "erdekesebbnek" tekin­tik, nemcsak azert, mert kevesbe megj6solhat6k, hanem azert is, mert nagyobb az erdekeltseg benniik anyagi szempontb6l, a kakasokminosege szempontjab6l, es mint latni fogjuk, a tars a­dalmipresztizs szempontjab6l isP

Az ellentmondas a kozponti "fair" jatek es a szeleken zajl6 hazardjatek kozott csupan latsz6lagos. A ket fogadasi szisztema bar formailag eltero, val6jaban egymasnak nem ellentmond6, reszei· egy realis, nagyobb rendszernek, amelyben a kozponti fogadas ennek ugysz6lvan "gravitaci6s centruma", s minel na­gyobb az osszege, annal inkabb igy van. A kiilso fogadasok a

17 A kisebb fogadasok tenneszetesen orunagukb61 elnek, es azert tartjak erde­kesnek 6ket, mert kisebb a fogadasok osszege, ellenkez6 esetben pedig nagyobb. A fogadas osszegenek esokkentese harom kiilonosen meger6sitett m6don tortenik: El6szor egyszeruen elvonjak az erdek16dest att61, hogy valaki elmaszkaljon egy esesze kaveertvagy egy baratjaval esevegni. Masod­szor, a bali emberek nem matematikailag esokkentik a teteket, de kozvetleni.il a teteknek megfelel6en fogadnak. Tehat egy kilene a nyolchoz fogadasban az egyik ember kilene, a masik nyolc ringgitet tesz. Mivel bannely penzegy­seg olyan, mint a ringgit, ezert peldauI6,3-szor tobb penzt fektetnek be egy Hz a kilenehez fogadasba, mint egy kett6az egyhez fogadasba, es amint mar megjegyeztem, a kis viadalok 'eseteben aJogadas a nagyobb aranyelteresu veg fele halad. Yegi.il igyekezl1ek, hogy a megkotott fogadas egyujjas legyen, ne pedig kett6 -, harom- vagy a neha legnagyobb hareok eseteben negy-, otujjas. (Az ujjak az eppen bejelentett tet tobbszoriiset jelolik, nem abszolut ertekek. Ket ujj egy hat az othOz szituaci6ban azt jelenti, hogy az illet6 tiz ringgitet akar tenni 12 ellen az eselytelenre, harom ujj egy nyolc a hethez szituaci6bari. ait, hogy huszonegyet huszonnegy ellen, es igy tovabb.) /

166

skala kis aranyelteresu vegehez kozelednek. Ezert a kozponti fogadas "alakitja a jatekot" vagy jobban mondva jelzi - kovetve Jeremy Bentham kifejezeset - annak "melyseget".

A bali emberek igyekeznek erdekes, ha tetszik "mely" merko­zest szervezni ugy, hogy a kozponti tetet olyan nagyra licitiiljak fel, amennyire csak lehet, es hogy a merkozo kakasok annyira egyenlo eselyliek es szepseguek legyenek, amennyire csak lehet, es az eredmeny annyira kiszamithatatlan legyen, amennyire csak lehet. N em mindig sikeriil nekik. A viadalok csaknem fele. trivialis, viszonylag erdektelen - kolcsonzott terminol6giam szerint - ,,lap os" iigy. Ez nem jobb erv az en te6riam ellen, mint az, hogy a legtobb festonek, . koltonek es dramair6nak csak kozepes ervei vannak azon nezet ellen, hogy a muveszi erofe­szites a melyseg feltarasara tor, es meg is kozeHti azt. A muveszi technika peldaja val6ban helytall6: a kozponti fogadas egy esz­koz, egy triikk az "erdekes", "mely" jatszma letrehozasahoz, es nem ez az oka, vagy legalabbis nem a legf61>b oka az emberek erdeklodesenek, kivancsisaganak, izgatottsaganak, illetve nem egyediilimeghataroz6ja ezek meIysegenek. Az a kerdes, hogy miert erdekesek az ilyen merkozesek - a bali embereket va16ban lekoti, maradektalanul kielegiti -, a formalis vizsgalat teriilete­rol a szociol6gia es a szocialpszichol6gia szelesebb tartomanya­ba es a jatek kevesbe gazdasagi ertelemben vett "melysegehez" vezet el benniinket.18

18 Afogadason kivi.il mas gazdasagi vetiilete is van a kakasviadalnak. Kiilono­. sen kozeli kapesolatban all a helyi piaci rendszerrel, ami bar motivaci6jaban

es funkci6jaban is masodlagos, de nem jelentektelen. A kakasviadal nagyon nyitott esemeny, amire barki eImehet, aki akar, neha egeszen tavoli videkek­r61 is/de j6val tobb mint 90, talan 95 szazalekuk nagyon is helyi iigy. Ahelyit nem a falun beliilivel kell definialni, nem is az adminisztraHv teriilettel, hanem a videkpiaerendszerevel. Bali szigeten haromnapos piaci het van a j6Iismert"naprendszer" tipusu valtakozassal. Bar a piaeok maguk soha nem fejl6dtek ki igazan, kis reggeli iigyletek a falu teren, az ilyen rotaci6 altalaban kijelol egy mikrokorzetet - tiz-husz negyzetmerfOld, het-nyolc szomszedos falu. liz napj!linkban Bali szigeten akarhol ot-tiz-tizenegyezer embert jelent, es bel61iik tev6dik ossze barmely kakasviadal7kozonseg magja, val6jaban j6forman az egesz kozonseg. A legtobb viadalt falusi kiskereskedOk kis tarsulasa iranyitja es tamogatja. Nemesak 6k, hanem minden bali ember azt tartja, hogy a kakasviadalok j6k kereskedesre, mert "ahogy kihozzak a penzt a hazb61;forgatjak". B6dekban mindenfele dolgokat aruinak, es valogatott szerenesejatekokat (lasd alabb) uznek a teri.ilet szelen, ugyhogy az egesz

167

JriUk a tUzzel

Bentham "melyjah~k" -elmelete a The Theory of Legislation dmu19

muveben talalhat6. Ezen olyan j<itekot ert, amelyben a tetel< annyira magasak, hogy utilitarius megfontolasb61 irracionalis vallalkozas egyaItalan belefogni. Ha egy ember, akinek van 1000 fontja (vagy ringgitje), abb61 SOO-at egy egyenl6 eselyu fogadasra feltesz, annak az osszegnek, amivel nyeresre all, var­hat6 haszna nyilvanval6an kevesebb, mint varhat6 vesztesege annak, amivel vesztesre all. A val6di mely jatekokban ez mind­ket oldalra jellemz6. Mindket esetben hil magas a kockazat. Bar a resztvev6k azert jonnek ossze, hogy oromiiket leljek a j<itek­ban, megis olyan viszonyba keriilnek, mely altalanos megiteles szerint inkabb puszta fajdalmat, miht mer6 gyonyoruseget okoz. Bentham kovetkeztetese - s ra jellemz6 megoldasi javas­lata - az, hogy mivel a mely j<itek mar a kezd6 elvekben erkolcs­telen, legjobb lenne, ha t6rvenyesen elejet vennek.

Az etikai probIemanal azonban - legalabbis a mi szempon­tunkb61- sokkal erdekesebb, hogy Bentham elemzeseinek esz­ervei ellenere az emberek igenis reszt vesznek az ilyen j<itekok­ban. Van, aki ezt puszta passzi6b61 teszi, de az emberek gyakran meg a torveny bosszujanak is hajland6k kitenni magukat miat­tao Bentham es a hozza hasonl6an gondolkod6k szerint (manap­sag f6leg jogaszok, kozgazdaszok es nehany pszichi<lter) ennek az a magyarazata, hogy az ilyen emberek - mint mar emlitettem - irracionalisan gondolkodnak, karos szenvedely rabjai, feti­sisztak, gyermekek, 6riiltek, vademberek, sziiksegiik van arra, hogy valaki megvedje 6ket onmagukkal szemben. Ami a Bali szigetieket illeti - bar ezt szavakban termeszetesen nem fogal­mazzak meg -, a magyarazat abban a tenyben rejlik, hogy a penz

szinte egy kisebbfajta vasar jelleget olti. A kakasviadal kapcsolata a piaccal es az arusokkal sok mas dologgal egyiitt nagyon regi, es szamos leiras

_ feltiinteti. (Goris, R.: Prasasti Bali. Bandung, 1954.) Akereskedelem szazado­kon at kovette a kakasokat a bali falvakban, es e sport volt a sziget penzesi­tesenek legf6bb iigynoke.

19 A kifejezes a Hildreth-forditasban talalhat6. International Library of Psycho­logy. 1931. 106. Lasd: Fuller, 1. 1.: The Morality of Law. New Haven, 1964. 6. oldalt61.

168 -

kevesbe a (meglev6 vagy remelt) haszon kifejez6je, mint a:z; erkolcsi jelent6seg szimb61uma.

Val6ban, felszines j<itszmaknal, ahol kis penzosszeg forog, a pern gyarapodasa es fogyasa inkabb a haszonnak es haszontalan­sagnak, nyeresegnek es vesztesegnek, a hetkoznapi szuk ertelem­ben vett gyonyornek es fajdalomnak, a boldogsagnak es boldog­talansagnak kozeli szinonimai. A ~!!lely j<itszmak eseteben, ahol a tet nagy, a penz inkabb csak kock<izat, mintval6di nyereseg eszko­ze. Nevezetesen: a tisztelet, megbecsiiles, melt6sag, figyelem jele, egysz6val statusszimb6lum, bar Bali szigeten ez egy meglehet6sen sokertelmu sz6.20 A penz csak szimbolikus kockazatot kepvisel, mert (nehany tonkrement szenvedelyes hazardj<itekos esetet61 eltekintve) a kakasviadal kimenetele senkinek a st<itusan nem m6dosit; azt csak pillanatnyi id6re serti, illetve er6siti meg. A Bali szigeti emberek szamara, akik nem tudnak elkepzelni na­gyobb gyonyoruseget, mintha burkoltan sertegethetnek valakit, vagy fajdalmasabb erzest, ha ugyanezt el kell szenvedniiik (kii­lonosen akkor, ha mindez kozos ismer6sok e16tt zajlik), egy ilyen drama, a "megmerettetes" dramaja, val6ban mely j<itek. Itt rogton hangsulyoznom kell, ez nem azt jelenti, hogy a penz nem szamlt, illetve hogy a bali ember nem tor6dik azzal, 500 vagy 15 ringgitet veszit. Erre a kovetkeztetesre jutni abszurditas volna azert, mert a penz igenis szrimit ebben az egyebkent meg­lehet6sen anyagias tarsadalomban. Tisztaban vannak azzal is, hogy minel tobb penzt tesz fel valaki,an.llal tobbet tesz kockara mas tekintetben, peldaul tekintelyt, tartast, targyilagossagot, ferfiassagot, bar ismetelten megjegyzem, mindezt csak fut61ag, ugyanakkor azonban nagykozonseg e16tt kockaztatja. "Mely" kakasviadalokon a kakastulajdonos es tarsai - s amint latni fogjuk, tamogat6ik is, akik a szeleken kisebb, de meg igy is eleg komoly osszeggel j<itszanak - penziikkel mindahanyan a statu­sukra fogadnak.

20 Termeszetesen meg Benthamnel sem korlcitoz6dik a "haszon" kifejezes penz­iigyi vesztesegre es nyeresegre. Az en erveleseim 6vatosabbak, abban az ertelemben, hogy tagadom: a bali emberek szamara, mint bcirkinek, a haszon (elvezet, boldogsag)csak a j6lettel, vagyonnal volna azonosithat6. Bar ilyen terrninol6giai problemak masodlagosak a lenyeg szempontjab61: a kakasvi­adal nem rulett.

169

Ez nagyreszt azert van fgy, mert a fogadas magasabb szintjein a lehetseges veszteseg olyan nagy, hogy a fogadasban reszt venni alU1yi, mintha az ember a kakasan mint mediumon ke­resztiil- celzatosan es kepletesen - nyilvanos enjet cillftana ki a "porondra". Es bar egy Bentham-kovet6 ezt ugy fogalmazna meg, hogy a vallalkozas irracionalitasanak merteke fokoz6dik, a bali ember szamara ez els6sorban azt jelenti, hogy az egesz dolog jelent6sege fokoz6dik. Mivel pedig (inkabb Webert, mint Benthamet kovetve) az emberi let legf60b celjakent es els6dleges feltetelekent az elet ertelmenek megtalalasat jelolhetjiik meg, ez a vallalkozas sokkal inkcibb ehhez segft hozza, mints em a befek­tetett osszeg megteriileset szolgalja.21 Mivel a nagyobb merk6-zesek tetjei egyenl6 ertekuek, a rendszeresen reszt vev6k sza­mara a szerencse forgand6saganak gyakorlatilag nincs anyagi­akban merhet6 kovetkezmenye, mert az osszegek hosszu tavon tobbe-kevesbe kiegyenlft6dnek. "VaI6di", a tarsadalmi helyze­tet erint6 valtozasok, f6leg lecsuszasok a kisebb, laposabb viadalok eseten kovetkezhetnek be, ahol olyan szenvedelyes fogad6k jatszanak, kik f6leg a penz miatt vesznek reszt a viadalon. Az ilyen emberek hazardarok, aket a "kakasviadal igazi hfvei" melysegesen megvetik, mint affele kozonseges embereket, akik semmit nem ertenek a sport lenyegebal, es teljesen felreertik az esemenyt. Az 6szinte rajong6k affele elejthet6 vadkent kezelik 6ket, akiket eleg csak odacsalo ga tni, s akikt6l, kihasznalva kapzsisagukat, az eselytelen kakasok irracionalis fogadasara biztatvan 6ket, konnyu egy kis penzt szerezni. Legtobbjiik val6ban hihetetleniil rovid id6 alatt a tonk szelere juttatja magat. Megis, mindig latni egy-kettat

21 Weber, M.: The Sociology of Religion. Boston, 1963. Termeszetesen semmifele bali specialitas nincs abban, hogy a dolog jelentosege a penzzel egyiitt fokoz6dik, mint azt Whyte is szemlelteti a bostoni munkasnegyed utcagye­rekeirol sz6l6 leirasaban. "A szerencsejatek fontos szerepet jatszik a corneville-i emberek eleteben. Barmilyen jatekot jatszanak az utcagyerekek, szinte mindig fogadnak az eredmenyre. Ha nincs tet, a jatekot nem is tartjak igazi kiizdelemnek. Ez nem azt jelenti, hogy csak az anyagi oldal fontos. Tiibbsziir hallottam, hogy az utcagyerekek a penzben jatszast tartjak az igazi iigyessegi pr6banak, es amikor nem szerepel j6l az illeto, ha annak tetje van, akkor nem tartjak j6 versenyzonek." Whyte, W. E: Street Corner Society. Chicago, 1955.140.

170

koziiliik, akik elzalogosftjak foldjiiket, ruhajukat aruljak csak azert, hogyfogadhassanak.22

A "statusjatek" es a melyebb harcok, valamint fordftva is, a "penzes jatek" es a laposabb harcok kozott fenna1l6 osszefugges egeszen altalanosnak mondhat6. Ebben az ertelemben a foga­d6k szociomoralis hierarchiat kepeznek. Amint korabban emlf­tettem, a legtobb kakasviadalkor a kor legszelen nagyon sokfele, puszta szerencsen alapul6 hazardjatekot (rulett, kockazas, fej vagy fras, bors6 a kagyl6 alatt) mukodtetnek azok, akik erre engedelyt szereztek. Azonban csak nak, gyerekek, kamaszok es a legkiilonfele kateg6riaba tartoz6 emberek - a szegenyek, a tarsadalmilag kivetettek - azok, akik nem (vagy meg nem) vesznek reszt a kakasviadalon, jatszanak ilyen jatekokat, terme­szetesen nagyon alacsony osszegekkel. 6k azok, akiknek meg a kozelebe menni is szegyellne egy igazi "kakasviador". Valami­vel felettiik allnak a tarsadalmi rangletran azok, akik maguk nem a kozponti fogadasban, hanem a szeleken zajl6 kisebb fogadasokban vesznek reszt. Felettiik allnak a kicsi, esetleg kozepes fogadasokon mar indul6k, akiknek nincs olyan statu­suk, hogy nagy kozponti tetekbe bekapcsol6dhassanak, azon­ban esetleg a szeleken fogadhatnak a kakasokra. A hierarchia legfels6 szintjen vannak, akik a kozosseg val6ban vagyonos, tekintelyes tagjai, a megbizhat6 polgarok, akik komI a helyi elet forog, es akik a nagyobb viadalokban vesznek reszt, masok pedig 6rajuk szavaznak a szels6 fogadasokon. 6k a kozponti tenyez6k az ilyen "osszpontositott osszejoveteleken" (focused

22 Azt a szelsoseges megitelest, ame1y szerint ezt alkalmi oriiletnek tartjak - es egyaltalan, hogy orilletnek tartjak - , szemleIteti az I Tuhung Kunig cimu bali nepmese. Ebben egy szerencsejatekost annyira elragad a szenvedely, hogy egyszer litnak indulva megparancsolja a varand6s fe1esegenek, hogy ha az lijsziiliitt fili lesz, viselje gondjat, de ha leany lesz, akkor etesse meg a harci kakasokkal. Az anya leanyt szill, es ahelyett, hogy a gyermeket adna a kakasoknak, egy nagy patkiinyt ad nekik, es elbujdosik gyermekevel. Ami­kor a ferj visszater, a kakasok erces hangon kukorekolnak, tudatjiik vele a fondorlatot, es 0 diihiidten felkerekedik, hogy megiilje a leanyat. Egy istenno leszall a mennyb61, es felviszimagahoz a gyermeket. Akakasokelpusztulnak az eteltol, amit kaptak, a gazdanak visszater a j6zan esze, ekkor az istenno visszahozza a leanyat, aki kibekfti felesegevel. A tiirtenet mint "Geel Komkommertje" szerepel. In Hooykaas, J. - Boomkamp, van Leeuwen: Sprookjes en Verhalen van Bali. The Hague, 1956. 19-15.

171

gathering), a jatekot ugyanugy 6k uraljak es hatarozzak meg, mint ahogyan a tarsadalmat. A bali· ferfi mindig tisztelettel emliti az "igazi kakasviadort" (bebatoh = fogad6) vagy a djuru­kurungot ("kalitkagazda"). Ezzel a tfpussal mindig szembeallft­jak azt az embert, aki a bors6 es kagyl6jatek mentalitasat vis~i a kakasviadalba egy masfajta, nem arra val6 kornyezetbe. 0 a

. potet, a szenvedelyes hazardjatekos, mely sz6 masodlagos jelen­tesben tolvajt, semmireke1l6t, remenyteleniil valami utan s6var­g6 el6sdit jelent. Az "igazi kakasviador" a merkozesen torten­teket sokkal inkabb valamifele affaire d'honneurkent, mintsem ostoba, mechanikusan mukodo bolonderiakent fogja fel (hisz a baliak gyakorlati iigyekben megnyilvanul6 gazdag fantaziaja szamara az itt kiomlo ver csak szimbolikus ertelemben veve emberi ver).

A bali kakasviadal melysege nem a penznek, hanem a kakas­viadal kepeben megjeleno helyi statushierarchianak koszonhe­to, ami termeszetesen a penz fiiggvenye (minel tobb van bel6le,

. annal melyebb a jatek). Pszichol6giai szempontb61 a kakasvia-dal az idealis, demoni, inkabb narcisztikus ferfiennek, szociol6-giai szempontb6l pedig a fesziiltsegek komplex egyiittesenek aisz6poszi reprezentaci6ja. E fesziiltsegeket a hetkoznapi elet kontextusaban ugyanezen szemelyek ellenorzott, megszurt, szertartasos, mindazonaltal melyen atelt interakci6ja hozza let­reo A kakas az ember lelki formajanak allati tiikrekent helyette­sitheti ugyan gazdaja egyeniseget, a kakasviadal azonban in­kabb a tarsadalmi matrix szimulaci6ja (pontosabban: annak szanjak). Ez ut6bbin az egymast atfedo, magasan szervezett csoportok ertendok: falvak, rokonsagi csoportok, ontozotarsa­sagok, egyhazkozossegek, "kasztok", melyekben a kakasviadal hivei elnek.23 Presztlzskerdes, hogy ezt a csoporttudatot meg­erosftsek, vedjek, celebraljak, igazoljak (bar az nem, hogy kutas­sak is, ismerve a bali tarsadalmi retegzodes bonyolultsagat), s val6szinuleg ez a tarsadalom mozgat6rug6ja, es az ambulans

23 A bali videki tarsadalrni struktfua te1jesebb leirasahoz lasd: Geertz, c.: Form and Variation in Balinese Village Structure. American Anthropologist, 61. 1959. 94-108.; Tihingan, a Balinese Village. In Koentjaraningrat, R. M.: Villages in Indonesia. Ithaca, 1967. 210-243.; es bar ez egy kicsit elter a bali falvak normajiH6l, Kom, V. E.: De Dorpsrepubliek tnganan Pagringsingan. Santport, Netherlands, 1933.

172

peniszekt61, veraldozatt6l, ertektozsdetOl eltekintve, a kakasvi­ad ale is. Ez a ketsegteleniil sz6rakozasnak es a latszatsportnak tUn6 jelenseg Erving Goffman kifejezesevel elve val6jaban nem mas, mint "statusverfiird6" .24Konnyebben megerthetoek es va­lamennyire ala is tamaszthat6ak a fenti allftasok, ha azt a falut hozom fel peldanak, amelynek kakasviadalait a legkozelebbrol vizsgaltam. Itt esett meg a razzia, s innen szarmaznak a statisz­tikai adatok.

Bali sziget delkeleti reszen, a Klungkungtartomanyban levo Tihingan, mint minden Bali szigeti falu, nagyon bonyolultan szervezett telepiiles, szovetsegek es ellentetek labirintusa. 50-kukt6l elteroen azonban itt ket szovetsegi csoport, melyek egy­ben statuscsoportok is, kiilonosen kiemelkedik a tobbi koziil. A tovabbiakban - remelhet6leg elkeriilve, hogy ezzel eltorzftjuk a val6sagot - koncentraljunk ezekre mint az egesz rendszer resz­elemeire.

Az elso dolog, amirol emlitest kell tenniink, az, hogy a falut negy nagy, patrilineraris, reszben endogam leszarmazasi cso­port uralja, amelyek alland6 versengesben vannak egymassal, es a falu negy fo klanjat kepezik. Megesik, hogy a negy csoport­b61 kett6 osszefog a masik kett6 ellen, vagy inkabb a ket nagy klan a ket kicsi, illetve az osszes tobbi falubeli ellen fordul; neha pedig egymast6l fiiggetleniil mukodnek. A klanokon beliil al­csoportok, ezeken beliil a1csoportok a1csoportjai figyelhetok meg, s a sor az egeszen finom szinten megnyilvanul6 megkii­lonboztetesekig folytat6dik. Masodszor pedig magar6l a szinte teljesen endogam falur6l kell sz6t ejteniink, mely szemben all a tobbi, a kakasviadal korzetebe (ez a piackorzettel azonos) tarto­z6 faluval, mas falvakkal azonban szovetseget alkot. A falvak tehat ugyancsak belso szovetsegi rendszerekre epiilnek, ami a kiilonbozo szomszedok kozott politikai es tarsadalmi szovetse­get eredrnenyez. Maga a konkret helyzet tehat - mint Balin barhol- itt is sajatos, viszont a minta, mely szerint a kiilonbozo alapokon, de magasan szervezett csoportok kozott (kovetkezes­keppen azok tagjai kozott is) a tobblE~pcs6s hierarchianak rneg­feleloen statusversengesek folynak, altalanosnak mondhat6.

24 Goffman: Encounters. 78.

173

, Az itt kovetkezo h~nyek felsorakoztahis<it tekintsiik azon ,il­

talanos tetel bizonyitasanak, hogy a. kakasviadal, es foleg a mely ja!ek, elsodlegesen nem mas, mint a. statuskapesolatok drama­tizalasa. Mivel szeretnem elkeriilni, hogy kiterjedt etnogrcifiai leirasba bonyol6djunk, egyszeruen tenynek tekintem a tenyeket - habar azok a konkret peldak, bizonyitekok, szamok, melyek­kel ala lehetne tamasztani ezeket, amellett;hogy kiterjedtek, felreerthetetlenek is:

1. Egy ember gyakorlatilag soha nem fogad olyan kakas e!len, amelynek gazdaja a sajat rokonsagi esoportjahoz tartozik. Alta­laban elmondhat6, minel szorosabb a rokonsagi fok, minel me­lyebb a hare, annal inkabb ugy erzik, kotelesek ra fogadni. Ha biztos benne, hogy az illeto kakas nem fog nyemi, megteheti, hogy egyszeruen nem fogad. Kiilonosen akkor, half\. kakas esak a masodik tinokatestverenek tulajdona, vagy ha a jatek "lapos" . Rendszerint azonban ugy erzi, tamogatnia kell az ilyen kakast, s mely jatszmakban ezt meg is teszi. Kovetkezeskeppen, az emberek nagy tobbsege azzal, hogy "ot" -ot vagy "kenderma­gos" -t kialt, nem a kakasr61 vallott ertekiteletet, a val6szinuseg­szamitasr6l alkotott sajatos nezetet s a munka nelkiili kereset lehetosegebe vetett hitet fejezi ki, hanem a rokona iranyaban fenna1l6 elkotelezettseget demonstralja.

2. Ez az alapelv - teljesen logikusan - tovabb altalanosithat6. Az az ember, akinek sajat rokonsagi esoportja nem indul a viadalon, tamogatni - ugyanugy, mintha az a sajatja lenne - a szovetseges rokonsagi esoportokat fogja a nem szovetsegesek elleneben, s ez igy megy tovabb a szovetsegi rendszerek hal6jan.

3. Ugyanez a megallapitas ervenyes az egesz falura mint ona1l6 telepiilesre. Ha egy idegen falubeli kakas harcol a falu barmely kakasaval, akkor· a falu lak6ja arra torekszik, hogy a helyi allatot tamogassa. Ha egy kakast a falu kakasviadal-:kor­zeten kiviilrol hoztak (ez ugyan ritkan esik meg, de azert elofor­duD, hogy egy helybeli ellen allitsak ki, akkor a falu lak6i ugyanesak a "hazait" tamogatjak. .

4. Egy idegen kakas, barmilyen messzir61 erkezik is - az altalanos hit szerint, mely ugy fogalmazhat6 meg: nem mertek vorna elhozni, ha nem lenne j6 kakas -, szinte mindig eselyesnek szamit. Minel messzebbr61 val6 az allat, annal inkabb ervenyes ez a roegallapitas. Kiseroi termeszetesen kotelessegiiknek erzik, hogy tamogassak. Amikor a legnagyobb tetskalaju legalis ka-

174

kasviadalokat rendezik (peIdaul iinnepnapokon), az emberek­fiiggetleniil att6l, kie az allat - azt a kakast nevezik be, amelyet a faluban a legjobbnak tartanak. Szinte biztos, hogy nagy teteket tesznek ra, nagy fogadasokat kotnek, hogy a masik fellathassa, nem akarmilyen faluval van dolga. Tortenetesen ezek a "ven­degszereplesek", bar e1eg ritkak, sokkal inkabb esokkentik a falubeliek kozotti ellentetet, mint a hazai palyan zajl6 gyakori merkozesek, ahol a falu ldanjai nemhogy kibekiilnenek, hariem meg inkabb szembekeriilnek egymassal.

5. Szociol6giai szempontb61 szinte minden viadalnak meg­van a maga jelentosege. Ritkan esik meg, hogy olyan kakasok harcolnanak egymassal, amelyek idegenek (falun kiviiliek), vagy amelyeket semmifele esoport sem tamogat, vagy nem ket olyan esoport tamogatja, akik nyilvanval6an ellenseges vi­szonyban allnak egymassal. Ha megis igy tortenik, akkor az a jatek nagyon ,,lapos" lesz, alaesonyak a tetek, es az egesz vegte­leniil unalmas, senkit sem erdekel, kiveve a resztvevoket, vala­mint esetleg egy-ket megszallott hazardjatekost.

6. Hasonl6keppen ritkan fordul elo, hogy ugyanannak a eso­portnak, es meg ritkabban, hogy ugya;nannak az alcsoportnak ket kakasa vivna egymassal. Az pedig gyakorlatilag soha nero fordul elo, hogy ugyanazon alesoport alcsoportjanak (amelyet a legtobb esetben egyetlen kiterjedt esalad kepvisel) ket kakasa allna ki egymas ellen. Hasonl6keppen ritkan szerepel egymas ellen egyazon falu ket kakasa mas faluban rendezett vendeg­szerepIesen, meg akkor sem, ha hazai palyan kettojiiket mint egymas e1szant rivcilisait nagy lelkesedesse1 cillitanak a po­rondra.

7. Azok az emberek, akik szinte mar intezmenyesiilt ellense­ges viszonyban allnak egymassal, az ugynevezett puik, akiknek egyebkent semmi koziik nines egymashoz, nem is beszelnek egymassal, nagyon kemenyen, nehamaruakusan fogadnak egy­mas ellen. Ebben az esetben a viadallal az ellen£el statusat, ferfiassagat alapjaiban, nyiltan es kozvetleniil tamadjak. A kap­esolatok formalis megszakitasanak tobb oka is lehet: asszony­rablas, orokosodesi vita, politikai nezetelteresek.

8. A kozponti fogadaskoallci6t minden esetben (kiveve a ll'!gla­posabb merkozesek~t) a szovetsegi rendszerek alkotjak - min­denfele "kiilso periz" bevonasa nelkiil. A kiilso tenyezo terme­szetesen mindig a kontextus fiiggvenye, de ha a versenyzo felek

175

a h~teket nem tudjak tovabb emelni, akkor nines fogadas, hiszen kiils6 penzt nem kevernek bele a f6 fogadasba. A k6zponti fogadas, ugyanesak f6leg a mely jatszmak eseten, a tarsadalmi ellentetek legdirektebb es legnyHtabb kifejez6je. Ez az egyik oka annak, hogy ez is es a viadal szervezese is olyan fesziilten, titokzatoskodva, kinos hangylatban zajlik.

9. A k6lcs6nkeres szabalya - miszerint lehet k6lcs6nkerni penzt fogadasra, de nem a fogadason - szinten hasonl6 megfon­tolasokat tiikr6z: az ember ilyen m6don soha ne legyen ellenfe­lenek gazdasagilag lekotelezve. Az ilyen ad6ssagokkal, amelyek viszonylagr6vid tavon is eleg nagy 6sszegig emelkedhetnek, az ember mindig a bara tainak tartozik, sohasem az ellensegeinek.

10. Ha a ket kakas strukturalisan irrelevans vagy neutralis (bar mint tudjuk, ez szinte sohasem fordul eI6), az ember soha nem kerdezi rokonat61 vagy baratjat61, hogy kire szavaz, mert ha tudja, hogy az hogyan fogad, es a masik is tudja, hogy 6 ezt tudja, es ennek ellenere 6 megis mas m6don tesz, az fesziiltse­gekhez vezethet. Ez explicit es szigoru szabaly. Meglehet6sen bonyolult, s6t mesterseges 6vintezkedesekkel igyekeznek meg­akadalyozni ennek megszegeset. A legutols6 pillanatig minden­kinek azt kell szinlelnie, hogy nem veszi eszre, mit esinal a masik.

'11. Van egy specialis szavuk arra: "valaki (itt: a sz6vetseges) ellen fogadni", amely azt is jelenti, "boesanat!" (mpura). Ezt rossz dolognak tartjak, bar - amig az ember nem esinalja tul gyakran - kis k6zponti fogadas eseteben meg elfogadhat6. Vi­szont minel nagyobb fogadason es minel gyakrabban tesz igy az ember, annal k6nnyebben vezethet tarsadalmi fesziiltseghez a "boesanat" -taktika.

12. Az intezmenyesiilt ellenseges viszonyra (puik) formalisan (bar az okai mindig masban rejlenek) gyakran a mely jatekok eseten t6rten6 effele "boesanat" -fogadasok adnak alapot, mint­egy szimbolikusan olajat ontve a hlzre. Masreszt viszont a rossz viszony veget s a normalis tarsadalmi erintkezes helyreallasat gyakran azzal jelzik, hogy az ellenfelek koziil az egyik a masik kakasat tamogatja.

13. Ilyen kiil6n6sen bonyolult tarsadalmi helyzetek sz6veve­nyeben, ahol az embert egyszerre ket vagy meg tobb t6bbe-ke­vesbe egyenl6 erteku husegviszony k6ti, eleg gyakori a kinos kereszthuseg-szituaci6. Az ilyen esetekben tanusitott magatar-

176

tas nagyban emlekeztet arra, melyet az amerikai szavaz6k ha­sonl6 helyzetekben tapasztalt viselkedesevel kapesolatban irtak Ie: az ember igyekszik elosonni egy esesze kaveert, vagy valami hasonl6val pr6balkozik, hogy megmenekiilj6n a fogadast6J.25

14. Azok az emberek, akik - kiil6n6sen a mely jatszmakban­a k6zponti fogadason reszt vesznek, gyakorlatilag minden eset­ben a rokonsagi, falubeli vagy egyeb esoportjuk vezet6 tagjai. A szels6 fogadasokon, 6ket is beleertve, a falu Iegkiegyensu­lyozottabb, megbizhat6 polgarai vesznek reszt. A kakasviadal tehat azoke, akik a mindennapi politikaban es a presztizskerde­sekben erdekeltek - a n6k, a fiataIok, az aIs6bbrenduek tehat ki vannak zarva.

15. Ami pedig a penzzel kapesolatos, hatarozottan megnyiI­vanul6 attihld, az az, hogy esak masodlagos dolog. Termesze­tesen, amint azt mar emlitettem, ez nem jelenti, hogy nines jeIent6sege; a bali emberek sem boldogabbak, mint mas, ha elveszitik nehany heti keresetiiket. A kakasviadal anyagi olda­lara azonban esupan mint a szemelyiseg egyensulyanak fenn­tartasara szoIgal6 tenyez6re tekintenek. A penz tehat esak forog a meglehet6sen j61 definialhat6 komoly "kakasviador" -esopor­tok koz6tt. Az igazan fontos gy6zelmeket es vesztesegeket mas­sal merik. A fogadassal kapesolatban azonban az aItaIanos hoz­zaallas nem az, hogy azzal rengeteg penzt lehet nyerni, vagy hogy vele 6Id6klest Iehet szitani a kakasok k6z6tt (a szenvede­Iyes hazardjatekosok itt is kiveteIek), hanem a I6versenyen fo­gad6 k6ny6rgesehez hasonI6: "Oh, God, please let me break even!" (Istenem, engedd, hogy Iegalabb azt visszanyerjem, amit befektettem!) A presztizs szempontjab6lIehet hogy nem esupan kiegyenlit6desre, hanem pillanatnyilag teIjes gy6zeIemre va­gyik az ember. A beszedternat alland6anaz ilyen es ilyen kakas elleni, ilyen es ilyen viadal- amit valakinek a kakasa megnyert - jelenti, sohasem az, hogy mennyit nyert valaki. Erre meg a nagy fogadasok eseteben sem igen emlekeznek sokaig, viszont a napra, mikor Pan Loh legszebb kakasara tettek, evekig.

16. Az ember sajeit esoportjanak kakasara kell hogy szavaz­zon, a husegszempontt6I eltekintve is, mert ha nem, altalaban

25 Berelson, B. R. - Lazersfeld, P. F. - McPhee, W. N.: Voting: A Study of Opinion Formation in a Presidental Campaign. Chicago, 1954.

177

azt mondjak: "Micsoda?! Talan tulsagosan biiszke a magunkfaj­tahoz?! Hat olyan nagyon fontos ember, hogy mar Javaba vagy Den Pasarba (a fovarosba) kell mennie fogadni!?" Altalanos nyomas kenyszerfti az embert, hogy olyan fogadast kosson, mellyel nemcsak helyi fontossagat erzekelteti, hanem azt is, hogy annyira azert nem tartja fontos embernek magat, hogy mindenki mast alkalmatlannak tartson es lenezzen, meg akkor sem, ha rivalisrol van szo. Hazai csapat tagjainak az idegen kakas ellen kell tenniiik, kiilonben az idegenek azzal vadolhat­jak oket, hogy belepodijat szednek, es valojaban nem is erdekli oket a kakasviadal (ez komoly vad), ezenkiviil magatartasuk arrogans es serto.

17. Vegiil, a Bali szigeti parasztok mindennek teljes mertekben tudataban yannak, ezeket - legalabbis egy etnografusnak - el is tudnak mondani, k6riilbeliil ugyanezeket a kifejezeseket hasznaI.,. va. A kakasviadal szinte minden bali ember szemeben, akivel beszeltem, olyan dolog, mint tUzzel jeitszani anelkiil, hogy az ember megegetne a kezet. Az ember aktivizalja a falvak kozti es a rokonsagi ellenteteket es sz6vetsegeket, de mindezt "jeitekos" for­maban teszi. A szemelyk6zi es csoportk6zi direkt agresszio ege­szen veszelyes es elbuv6lo k6zelsegbe keriil (ez is olyan dolog, ami aligha t6rtenhetmeg hetk6znapi viszonyok koz6tt). Annyira azon­ban megsem keriil k6zel a veszelyhez, hogy "meg is egesse" mageit, hiszen vegiil is ez "csak egy kakasviadal".

T6bb hasonlo megfigyelest lehetne meg tenni, de talan az altalanos jellemzoket, a lenyeget k6riilhataroltuk, ha nem is hataroztuk meg. Az egesz erveles hasznalhato modon, egyelore a kovetkezo paradigma formajaban foglalhato 6ssze:

A VIADAL MINEL INKABB 1. k6zel egyenlo statusu felek (es / vagy szemelyes ellensegek)

kozott zajlik, 2. m,agas st,atusu egyenek kozott zajlik,

ANNAL "MELYEBB".

MINEL MEL YEBB A VIADAL, 1. annal egyertelmubb a kakas es ferfi azonosftasa (helyeseb­

ben minel melyebb a viadal, az ember annal inkabb a legjobb kakasat nevezi be, azt a kakast, amelyikkel leginkabb azono­suIt);

178

2. annal szebbek a reszt vevo kakasok, es annal pontosabban osszemeretnek a viadalra;

3. annal nagyobb erzelemmel es elmelyiilessel kiserik; 4. annal magasabb osszeg(iek az egyeni fogadasok a k6zpont­

ban es a szeleken, es annal kisebb aranyelteresu tetek iranyaba haladnak a kiilso fogadasok, es vegiil annal tobb fogadas lesz;

5. a jateknak annal kevesbe a "gazdasagi" es annal inkabb a "status" -szempontja keriil eloterbe, es annal tisztesebb polga­rok vesznek reszt a fogadasban.26

A "minellaposabb egy viadal" allitasbOl kiindulva, fordftott ervelesekkel, ellentetes iranyba haladva ellentetes megallapita­sok fogalmazhatok meg, melyek reven vegiil egeszen a hazard­jatekokig, a fej vagy irasig vagy kockazasig juthatnank el. A mely jatekban nem letezik abszolut felso hatar, mindazonaltal azert leteznek gyakorlati hatarok. Nagyon sok legendas t6rtenet szol a nagy "Parbaj aN apban" kiizdelmekrol, amelyek regi idok urai es hercegei koz6tt zajlottak (hiszen a kakasviadal eppen annyira kifinomultnak, mint amennyire nepinek szamitott). Ezek sokkal melyebb jatszmak voltak, mint amilyet rna barki, az arisztokratakat is beleertve, barhol a szigeten szervezni tudna.

Nem veletlen, hogy Bali sziget kulrurajanak egyik nagy hose egy herceg, akit sportszenvedelye miatt "A Kakasviador" -nak neveztek. Egy napon, mikor eppen "mely jatszmat" jeitszott a szomszed herceggel annak udvaraban, k6z6nseges bitorlok egesz csala~jat - apjeit, batyjait, felesegeit, novereit - orvulle­gyilkoltak. Igy megmenekiilven, kes6bb visszatert, hogyrmas­vihigra kiildje a bitorlokat, visszaszerezze a tront, hogy hely­reallitsa a magas szinvonalu bali kulturat/:.~s hogy felepitse legerosebb, legdics{:5segesebb es legviragzobb allamat. Sok mas egyeb mellett, amit a bali emberek a harcolo kakasok viadalaba vetitenek - onmaguKat, tarsadalmi helyzetiiket, elvont gyuloleiliket, ferfiassagukat, demonok erejet - egy

26 Mivel ez formai paradigma, a kakasviadallog!l<.ai es nem okozati szerkezetet mutatja be. Az, hogy ezen szempontok koziiLJrtelyikb61 melyik kovetkezik, milyen rendben es milyen mecp.anizmus szerint, az egy mas dolog - megki­sereltem erre altalanos ertelemben valamennyire ramutatni.

179

i·

hareolo kakasban a Bali szigetiek statusereny arehetfpusat, az arrogans, elszant, biiszke-diihos, a ksatria hereeg tiizevel kiizd6 jatekost is latjakF

27 Hooykaas - van Leeuwen Boomkamp masikmesejeben (De Gast. In Sprookjes en Verhalen van Bali. 172-180.) egyalaesony kasztbeli sudra, nagylelkii, jambor, gondtalan ember, aki gyakorlott kakasviador, gyakorlottsaga ellene­re viadalt viadal utan veszit, nemesak hogy minden penzeb51 kifogy, de utols6 kakasaig mindent elveszlt. Megsem esik ketsegbe - azt mondja: "En a Lathata~n Vilagra fogadok." Feresege, aki j6sagos es dolgos asszony, tudja, hogy a ferje mennyire elvezi a kakasviadalt, odaadja neki utols6 megtakaritott p~nzet, amit nehez idokre tett feIre, hogy elmehessen fogadni. Szerenesetlen menetei miatti aggodal­maban otthon hagyja a sajat kakasat, es esak a szelen fogad. Rovidesen egy-ket fill&en kivill mindenet e1veszlti, esa peesenyesiito satorhoz mene­kill, ahol talaIkozik egy rokkant, biidos es altalaban gusztustalan koldussa1, iili botjara tamaszkodik. Az oregember ennival6t ker, es a hOs utols6 fillerjet arra kolti, hogy vegyen neki valamit. Ezutan az oreg azt keri, hogy nala tolthesse az ejszakat, es 0 szivesen meghlvja hazaba. Mive1 nines otthon semmi ennivalo, azt mondja a fe1esegenek, hogy olje meg az utols6 kakast vacsorara. Amikor ezt meghallja az oregember, azt mondja a hOsnek, hogy neki van harom kakasa a hegyi kunyh6jaban, es felajanlja neki az egyiket viadalra. Megkeri a hOs fiat, hogy szolgal6nak szegodjon melle, a fill bele­egyezik. Kiderill, hogy az oregember Siva, es hatalmas palotaban lakik az egen, bar a h6s ezt nem tudja. Egy ido mUIva a hOs elhatarozza, hogy meglatogatja a fiat, elhozza a megigert kakast. Miutan fe1emelkedik Sivahoz, valaszthat harom kakas kOzill. Az egyik azt kukorekolja: "Megvertem tizenot ellenfelet." A masodik azt kukorekolja: "Megvertem huszonot ellenfe1et." A harmadik azt kukorekolja: "Megvertem a kiralyt." "Ezt a harmadikat valasztom", mondja a hOs, es visszarer a foldre. Mikor megerkezik a kakasviadalra, es belepOdljat kemek tOle, azt vcilaszolja: "Nines penzem, en majd akkor fizetek, ha a kakasom nyert." Mive1 tudjcik r6la, hogy soha nem szokott nyerni, beengedik, mert a kiraly, aki ott jatszik, nem kedveli ot, es azt reme1i, hogy rabszolgaul ejti, ha veszlt, es nem tud fizetni. Hogy bebiztosltsa magat, a kiraly osszemereti legszebb kakasat az ovevel. Mikor a kakasokat leteszik, a hose e1menekill, es a tomeg a gogos kiraly vezeteseve1 nevetesben tor ki. Ekkor a hOs kakasa magara a kiralyra sza11 es megoli, sarkantylljat a torkaba dofve. A hOs elmenekill. Hazat koriil­veszik a kiralyemberei. A kakas Garubava valtozik (az ind legenda nagy mitikus madara), es felrOplti a hOst es feleseget a mennyekbe. Amikor az emberek latjcik ezt, kircillya valasztjcik a host, es kiralYnOve a fe1eseget, es azok 19y temek vissza a fOldre. KesObb fiuk, akit Siva e1bocsat, szinten hazarer, es a hos kiraly bejelenti szandekat, hogy remetelakba vonul. ("Nem vlvok tobb kakasviadalt. En a Lathatatlanra fogadtam, es gyoztem.") Remetelakba vonul, es a fia lesz a kiraly.

180

Toll, ver, tomeg es penz

"A kolteszet nem tesz semmit, a beszed medreben marad ronn ... , elmondasa megvalosulasanak egy modja" - Auden mondja ezt Yeats~elegiajaban. Ebben az ertelemben a kakasviadal sem tesz semmit, azaz semmi valtozast nem hoz letre. Az emberek naprol napra kepletesenkolcsonosenmegalazzak egymast, esendes biisz­keseggel, ha diadalt aratnak, es alig mutatjak ki, ha Ie vannak t.orve. Tenylegesen azonban senkinek nem vrutozik meg astatusa. Az ember egyenileg nem tud feljebb emelkedni a rangIetran azzal, hogy kakasviadalt nyer, de ilyen mMon lejjebb sem keriilhet.28 Az ember Iegfeljebb elvezi, "kostolgatja" a jatekot vagy elviseli es elszenvedi a pillanatnyilag drasztikusnak tUno, mesterkelt status­vrutozast, merthogy ez amolyan "tiikor mogotti" statusugras, amely valodisaga nelkiil is rendelkezik a mobilitas latszataval.

Mint mindenmuveszi fonrui- mivel vegill is err61 van itt sz6 -, a kakasviadal is a kozonseges, hetkoznapi tapasztalatot tolma­esolja sajat kifejezoeszkozeivel: mozdulataival, targyaivalazal­tal, hogy gyakorlati jelentoseget a tiszta megjelenes szintjere esokkenti vagy noveli, helyezi at, ahol jelentesiik sokkal erotel­jesebben artikuIalhato, es ahol sokkal pontosabban befogadha­to. A kakasviadal esak a kakasok szamara "igazan valodi", men nem 01 meg es nem kasztral senkit, nemalaesonyit Ie senkit allati sorba, nem vrutoztatja meg az emberek egymas kozti hierarehi­kus viszonyat, es meg esak a javak ujraelosztasat sem hajtja vegre semmilyen modon. Amit tesz, az ugyanaz, mint amit mas vermersekletU es mas hagyomannyal rendelkezo nepeknek a Lear kifdly es a Bun es bUnhOdes ad: olyan temakat vet fel, mint haW, ferfiassag, szenvedeIy, biiszkeseg, vereseg, nyereseg, sze­renese, es olyan. modon epiti fel es jeleniti meg ezeket, hogy

28 A szenvedelyes hazardorok val6jaban kevesbe deklasszaltak (mive1 statu­suk, mint mindenki mase,oroklodik), inkabb esupan elszegenyedettek es szemelyiikbenmegszegyenilltek. Az en kakasviadal-korzetem legprominen­sebb szenvedelyes hazardore egy val6jaban nagyon magas kasztbeliksatria volt, aki tekinte1yes foldjeinek nagy reszet eladta, hogy h6dolhasson szenve­delyenek. Bar egyenileg mindenki bolondnak tartotta (nehany j6hiszemq ember betegnek gondolta), de nyilvanosan, rC\Ilgjara val6 tekintette1 nagy tisztelettel es udvari\lssaggal illettek. A szemelyes meglteles es a nyilvanos status fiiggetlensegerol Balin lasd: feljebb a 14. fejezetet. (A .szerzo a The Interpretation of Cultures e1ozo fejezetere utal. - A szerk.)

181

kidomborftja alapveto termeszetiik sajatos szemleletm6djat. Megszerkeszti e temakat, lathat6, kimondhat6, felfoghat6 for­maban jelentoseget ad a tortenelmileg kialakult es tiszteletben tartott konstrukci6nak, azzal ideatonikus ertelemben "vaI6di­va" teszi. A kakasviadal kifejezesi eszkoz, kep, szoveg, modell es metafora. Funkci6janem az, hogy enyrutse vagy szitsa a ijr..aadalmi szenvedelyeket (bar "jeitek a ruzzel" m6djan egy kicsit megiscsak azt teszi), hanem hogy toll,ver, tomeg es penz mediuman keresztiil eljatssza, bemutassa azokat.

Az ut6bbi evekben az esztetika kozponti kerdeseve valt/9

mikeppen van az, hogy olyan tulajdonsagokat eszle1unk dol­gokban - festmenyekben, konyvekben,dallamokban, szfnda­rabokban -, amelyekrol a sz6 szoros ertelmeben nem allithatjuk, hogy letez:t:l;~. Sem a muvesz, sem a kozonseg felfogasaval nem indokolhat6 egy kep agitatfv vagy egy masik nyugodt, bekes, derus jellege, hisz a muvesz felf?gasa, erzelme a muvesze, a kozonsegepedig akozonsege marad. Mi tulajdorutunknagyszerU, sze11emes, ketsegbeejto, tUlarad6 je11eget bizonyos hanghatasok­naki konnyedseget,finomsagot, energiat, eroszakotkOtomboknek. Azt mondjak, hogy a regenynek ereje, az epilletnekkifejez{)keszse­ge, a balettnaknyugalma van. EnnyifeIe aI1itas kozott aztmondani, hogy a kakasviadallegalabbis legjobb esetben "nem nyugalmas", egyaItalannem tUnik termeszete11enesnek, csupan valamirejtelyes dolognak.

A nyugtalansag "valahogy" a.v~adal harom attributumanak: kozvetlen dramatikus formajanak, ntetaforikus tartalmanak es tarsadalmi kontextusanak kapcsolatab61 ered. A viadal tarsa­dalmi talajon an6 kulturalis al~kzat, egyszerre allati gyWolet gorcsos rohama, szimbolikus Enek hHszathaboruja es status­szenvedelyek formalis stimulalasa. Esztetikai hatasa abb61 fa­kad, hogy kepes osszekapcsolni ezeket a killonbozo realitaso­kat. Nyugtalansaganak oka nem anyagi vonzataban keresendo (van ugyan nemi, de ez elenyeszO), hanem abban, hogy ossze­kapcsolja a buszkeseget a szemelyiseggel, a szemelyiseget a

29 Negy, nemileg eltero megiteles: Langer, S.: Feeling and Form. New York, 1953.; Wollheim, R.: Art and Its Objects. New York, 1968.; Goodman, N.: Languages of Art. Indianapolis, 1968.; Merleau-Ponty, M.: The Eye and the Mind. In The Primncy of Perception. Evanston, IIL, 1964. 159-190.

182

kakassal, a kakast a pusztulassal, es hogy mindez felfoghat6 realitassa alakftja azt a dimenzi6t, amit a Bali szigeti emberek hetkoznapi megfigyeleseik soran rejtve tapasztalnak. A fontos­sagtudat eitalakftasa egy onmagaban elegge ures, egysiku elo­adassa, -szarnycsapasok es labdobogas zurzavarava valasanak a hatasat azzal eri el, hogy "szerzok es a kozonseg" sajat zurza­yaros eletm6djuk vagy zurzavaros enjuk kifejezodeset latjak

. b~nne. Mint dramai forma, a viadal bemutat egy jellegzetesseget,

radikalisan atomisztikus strukrurat, ami egeszen addig nem runik figye1emre melt6nak, amfg az emb~.r ra nem jon, hogy ennek nem feltetlenill kellene fgy lennie.30 Onmagaban minden merkozes egyteljes, sajatos vilag, a teljes forma "ona1l6 torede­ke". Van egyszer az osszemeretes, aztan a fogadas, majd a viadal es az eredm:eny ~ teljes dicsosegvagy teljes vereseg -, valamint a kapkod6, zavaros penzugyletek. A vesztest nem vigasztaljak. Az emberek e1huz6dnak tole, es hagyjak, hogy elfelejtse anyagi vereseget,urra legyen arcvonasain, es epen terjen vissza a via­dalra, mintha.mi sem tortent volna. A gyoztesnek sem gratulal­nak, es az esemenyek ertekelesere sem temek vissza. Amint egy viadal veget er, a kozonseg figyelme teljesena kovetkezo fele fordul, nem tekintenek visszafeIe. Az elmeny ketsegtelenill el­kfseri a resztvevoket, sot mely jatekok eseten nehany szemtanut is, mint ahogyan bennunket is elkfser, hi!. egy j61 e1oadott, nagy hatasu szfndarab utan hagyjuk el a szfnhazat, bar az elmeny tobbnyire hamarosan elhalvanyodik es sematikus emlekke -

30 A brit kakasviadalokra (a sportot itt 1840-ben tiltottak be), ez ugy tUnik, nem volt jellemzo, es altalanosftva ebbOl kovetkeziileg egeszen mas format Oltot­tek. A legtobb brit viada:l "fOviada:l" volt, melyben elore meghatarozott szamu kakast sorakoztattak fel ket csapatba, es ezek folyamatosan ~iizd.ot­tek. A pontokat jegyeztek, es a fogadas az egyeru meccseken es a fomeccsen is zajlott. Voltak ugynevezett "battle Royales", kiralyi kiizdelmek Angliaban es a kontinensen is, amelyekben egyszerre sok kakast vesztheteft, vegiil pedig egyetlen gylS:ites maradt. Walesben pedig az ugynevezett wa:lesi fO­jatszma kieseses mintat kovetett, hasonl6an a mai teniszmerkOzesekhez, a gyoztesek tovabbjutottak a kovetkezlS korre. A kakasviada:lnak mint mUfaj­na:k lehet hogy kevesebb kompozici6s ruga:lmassaga van, mint mondjuk egy latin komlMianak, d~ azert van neki valamennyi. A kakasviadalr61 alta:laban Jasd: Ruport, A: The Art of Cockfighting. New York, 1949.; Scott, G. R: History of Cockfighting. London, 1957.; es Fitz-Bamard, L.: Fighting SpoTts. London, 1921.

183

diffUz izzassa vagy absztrakt borzongassa - valik, gyakran meg azza sem. Minden kifejezesi forma csak a maga teremtette sajat jeleneben el. Itt ezt a jelent felszabdaljak a villanasok vonalai, neMnyuk fenyesebb, mint a t6bbi, de mindegyik 6sszefugges nelkuli esztetikai "minoseg". Amit a kakasviadal k6zvetlt, azt amolyan kit6resekben teszi.

Amint mashol mar hosszasan kifejtettem, a Bali szigetiek igy is elnek (ilyen kit6resekben).31 Ahogyan eletiiket erzekelik es szer­vezik, az nem annyira a multb6l a jelenen keresztiil a j6vo fele t6rteno folyamatos, egyenes haladas, hanem inkabb "jelentes" es "vakuum" 1i.iktetese, azaz olyan r6vid peri6dusok aritmikus valtakozasa, amikor "valami" (valami jelentessel bir6) es ami­kor "semmi" (semmi jelentos) nem t6rtenik. Ok maguk ezeket "teljes" eS"ures" idonek vagy "helyzet"-nek es "lyuk"-nak nevezik. E fokusza16 tevekenysegen beli.il, egeszen a gyujt6pon­tig, a kakasviadal ugyanugy csupan egyszeru bali jelenseg, mint ahogy a t6bbi: a hetk6znapok 6sszeutk6zesei, a gamelan zene csengo pointillizmusa, es a templomi szertartas az "istenek latogatasanak" napjan. Ez nem imitaci6ja, nem is abrazolasa, sot nem is kifejezese a bali tarsadalmi elet megszakitasokkal teli, szakaszos jellegenek, hanem annak egy gondosan elkeszitett peldaja. 32 Akakasviadal szerkezetenek egyik dimenzi6ja, az ido­beli folytonossag hianya arra enged k6vetkeztetni, hogy az az altalanos tarsadalmi elet tipikus resze, a masik azonban, a szem­tal szembe (azaz a sarkantyli sarkantyli elleni) nyilt agresszi6, ugy tUnik, ellentmondasos, a tarsadalmi elet elferditett masa, sot fordi­tottja. Normalis k6riilmenyek k6z6tt a bali emberek szinte a meg­szallottsagig szegyellik a nyilt konfliktusokat. A burkolt, 6vatos, elfojtott, szabaIyozott keriiloutak es a szinleles - az a nyelvi.ik6n: alus, "d6rzs6lt, simulekony" - mesterei ritkan keriilnek szembe olyan dologgal, amit01 el is fordulhatnak, es ritkan aIlnak ellen annak, arnit el is tudnak keri.ilni. Itt azonban vad gyilkosnak mutatjak magukat, akik kepesek az intezmenyes kegyetlenseg

31 Fentebb, 391-398. (Ez a The Interpretation of Cultures cimiI kotet e16zo tanul­manyara vonatkozik. - A szerk.)

32 A "description" ,,,representation", "exemplification" es "expression" kifeje­zesek kozti kulonbsegtetel szuksegessegehez (es az "imatation" mindezek­hez val6 irrelevanciajilioz) mint szimbollkus referencialis m6dokhoz lasd: Goodman: Languages of Art. 61-110.,45-91. es 225-241.

184

maniakus kit6resere. Az elet eroteljes abrazolasa olyannak, ami­lyennek a bali emberek t6bbsege nagyon nem akarja, hogy legyen (Frye kifejezeset alkalmazva, melyet Gloucester epi.ilete­re hasznaIt), pontosan annak a mintanak a kontextusaba agya­z6dik, amely minta szerint OK va16jaban elnek.33 Mivel a kontex­tus azt a latszatot kelti, hogy az abrazolas, ha kevesebb is, mint pontos leiras, de mindenkeppen t6bb, mint ures kepzelodes; itt azt jelenti, hogy nyilvanval6va valik a viadal nyugtalansaga, nem pedig a partfog6k (vagylegalabbis nem szuksegszenlen a partfog6k) nyugtalansaga, akik va16jaban, ugy tunik, teljes mer­tekben elvezik az egeszet. Az 6ld6kles a kakasringben nem azt abrazolja, hogy a dolgok sz6 szerint hogyan t6rtennek az embe­rek k6z6tt, hanem - ami talan ennel rosszabb - hogy az emberek maguk milyennek latszanak bizonyos elkepzelesek szerint.34

Ez a nezopont termeszetesen meglehetosen 6sszetett. Amint azt mar lattuk, a kakasviadal leginkabb a statusviszonyokr6l sz6l, es azt mondja, hogy a statusviszony elet-halal kerdese. Az ember akarmerre nez, mindenutt - a faluban, a csaladban, a gazdasagban, az allamban - azt lathatja, hogy a presztizs Bali szigeten melysegesen komoly dolog. A polinez rangcimek es a hindu kasztok sajatos 6sszeolvadasa, a gog hierarchiaja alkotja

33 Frye, N.: The Educated Imigination. BlOOmington, Ind., 1964. 99. 34 Van Balin ket masik ertekes es ertektelen dolog, melyek egyreszt a szakaszos

idObeliseggel, masreszt a fektelen agresszi6val kapcsolatosak, s amelyek megerosftik azt a felfogast, hogy a kakasviadal es a mindennapi tarsadalmi elet egyszerre folyamatos es ennek az ellentete is: ez az, amit a baliak ugy neveznek: ramees paling. Rami azt jelenti, hogy zsUfolt, zajos, mozgalmas, es ez leginkabb a tarsadalmi korillmenyekkel kapcsolatos: a zsUfolt piac, a tomegiinneples, a mozgalmas utca mind rame, es termeszetesen szeIsosege­sen az a kakasviadal is. Rame az, ami a (teljes) "full" id6ben tortenik, ennek ellentete a sepi (nyugodt), ami az ures id6ben tortenik. Paling az a~szocialis vertigo, a szedfto, zavarba ejto, remenytelen, felfordult erzes, amit az ember akkor erez, ha helye a tarsadalmi ter koordinataiban nem vilagos, es ez egy roppant kellemetlen, rendkfvilli m6don szorongast kelto allapot. A bali ember a terbeli orientaci6 pontos kezeleset az egyensuly, az illend6seg es a statusviszonyok szempontjab6l fontosnak, tehat a rendezett elethez (kmma) alapvetonek tartja ("aki nem tudja, merre van eszak, azbolond"). A paling a pozfci6k valamifele teljes osszekavarodasa, amit a kiizdo kakasok szemlel­tetnek es peldaznak, ennek a legnagyobb ellensege es ellentete. A ramer6l lasd: Bateson-Mead: Balinese Character. 3., 64; a palingr6l 11.; Belo (ed.): Traditional Balinese Culture. 90. oldalt61.

185

a tarsadalom moralis gerincet. A fenti erzelmek azonban, ame­lyekre ez a hierarchia epiil, csak a kakasviadalon mutatkoznak meg leplezedeniil, eredeti mivoltukban. Mashol az etikett ho­malyaba, az eufemizmus es cerem6nia k6debe, gesztusokba es celzasokba burkoltan jelennek meg. Ezek az erzelmek itt a leg­attetszobb aUati jelmezben realizal6dnak, abban a maszkban, amely sokkal inkabb reprezentalja, mint elrejti azokat. A felt&­kenyseg, irigyseg, brutalitas epp annyira reszesei a bali karak­temek, mint a biiszke tartas, a kecsesseg es a Mj. A bali emberek a kakasviadalt val6szinulegazert is ertekelik olyan nagyra, mert anelkiil mindezeket sokkal kevesbe ismemek meg.

Barmely kifejezesi forma ugy muk6dik (ha muk6dik), hogy szemantikai kontextusokat kever 6ssze olyan m6don, hogy bi­zonyos dolgoknak tulajdonitott konvencionalis jeUeget szokat­Ian m6don mas dolgoknak tulajdonit, amelyeket aztan tenyle­gesen 6sszetartoz6nak tekint. Benanak nevezni a szelet, mint ahogy Stevens teszi, r6gziteni a hangot es manipulalni a hang­szint, mint ahogy Schoenberg teszi, vagy szamunkra k6zelebbi peldaval elve, lomha medvenek abrazolni egy muveszetkriti­kust - mint ahogy Hogart teszi -, gyakorlatilag a fogalmi hata­rok cithagascit jelenti. A targyak es minosegeik k6z6tt letrehozott kapcsolatok valtakoznak, es a jelensegek - csapadekos ido, zenei forma vagy kulturalis zsumalizmus - olyan jel6lesi for­makat kapnak, amelyek egyebkent normalisan mas targyakra (jel6ltekre) utalnak.35 Hasonl6 m6don, a nevek rangsorcit a sta­tuskiil6nbsegekkel ujra es ujra 6sszek6tni annyi, mint az elso

35 Stevens The Motive for Metaphor cfrnu versere utalok. ("You like it under the trees in autumn, / Because everything is half dead./ The wind moves like a cripple among the leaves / And repeats words without meaning.") (Copy­right 1947 by Wallace Stevens, reprinted from The Collected Poems of Wallance Stevens Alfred A. Knopf, Inc., and Faber and Faber Ltd.) ASchoenberg-utaliis a Five Orchestral Pieces (Opus 16.) harmadik darabjara vonatkozik, es ezt Drager, H. H.: The Concept of Tonal Body cfrnu irasab6l kii1csiiniiztem. In Langer, S. (ed.): Reflections on Art. New York, 1961. 174. Hogartr6l es az egesz problemar6l - ugynevezett "multiple matrix matching" -rol - lasd: Gombrich, E. H.: The Use of Art for the Study of Symbols. In Hogg, J. (ed.): Psychology and the Visual Arts', 23. Baltimore, 1969. 149-170. Sokkal gyakoribb kifejezes az effajta szemantikai alkirniara a "methaphorical transfer", es ennek j6 technikai elernzese talalhat6: Black, M.: Models and Metaphors. Ithaca, N. Y., 1962. 25. oldalt6l, Goodman: Language as Art. 44. oldalt6l; es Percy, w.: Methaphor as Mistake, Sweanee Review, 66.1958.78-79.

186

eszleleset a masodikra vetiteni, amely eppannyira leiras, mint amennyire itelet is egyben. (Logikailag az citvitel termeszetesen a masik iranyba is t6rtenhet; de a bali embereket - mint ahogyan benniinket is - altalaban sokkal jobban erdekli az ember, mint a kakas termeszetenek megertese.)

Az, ami a kakasviadalt az elet k6z6nseges esemenyeit61 meg­kiil6nb6zteti, egyben ki is emeli a hetk6znapi elet gyakorlati rendjenek keretebol, es a megn6vekedett fontossag aurajaval 6vezi. Nem arr61 van itt sz6, amit a funkcionalista szociol6gia statuskiil6nbsegek megerositesenek nevez (ilyen megerositesre aligha van sziikseg olyan tarsadalomban, ahol minden cselek­yes ezeket a statuskiil6nbsegeket hirdeti). Inkabb arr61 van sz6, hogy a kakasviadal az emberi lenyek r6gzitett, szilard hierar­chikus rangsorar61 metaszocialis kommentart nyujt, majd pedig a koUektiv let nagy reszet e k6re szervezi. A kakasviadal ha tetszik, ertelmez6 funkci6t t6It be: mert a kakasviadal a bali emberek olvasata bali tapasztalatokr6l, egy t6rtenet, melyet 6nmaguknak mondanak 6nmagukr61.

Valamit valamir61 mondani

Azzal, hogy ilyen m6don k6zelitjiik meg a dolgot, bizonyos mertekben atvitt ertelemben ujra magunkra iranyithatjuk a fi­gyelmet. Ugyanis a kulturalis formak elemzesekor a hangsulyt - hogy altalanos peldakat hasznaljunk - egy szervezet felbon­colasat6l, a szimpt6ma diagnosztizalascit6l, a k6d megfejtesetol, illetve a rendszer felallitasat61 (ezek a kortars antropol6gia ural­kod6 anal6giai) az irodalmi sz6vegbe val6 behatolas iranyaba toljuk el. Ha a kakasviadalt vagy Mrmely mas kollektiven fenn­tartott szimbolikus strukhlrcit vesziink, s ezt IIAz aUftas valami­rol valamit jelent ki" eszk6zenek tekintjiik, akkor olyan proble­maval talaljuk magunkat szemben, amely nem a tarsadalmi mechanika, hanem a tarsadalmi szemantika teriiletehez tarto­zik.36 Az antropol6gusok szamara, akik szociol6giai alapelvek

36 A sz6las az Organon masodik kiinyveb61, a Hermeneutilaib6l szarmazik. Ennek targyalasahoz es a teljes erveleshez abban a temakiirben, hogy a "sziivegfogalom megszabaditasa" a "scriptura" vagy irasfogalomt6l es ezzel

187

megalkotasaval, nem pedig kakasviadalok tamogatasaval es meltatasaval foglalkoznak, a kerdes az, hogy mit tudhatunk meg az ilyen elvekrol azaltal, hogy a kulmrat mint szovegek egyiitteset vizsgaljuk.

A szovegfogalom ilyen merteku, az iratt, sot a verbalis anya­gon mIra torteno kiterjesztese metaforikus bar, de egyaltalan nem tekintheto ujszerunek. A kozepkor interpretatio naturae ha­gyomanya, mely Spinozanal eri el a tetopontjat, a nietzschei kiserlet, hogy az ertekrendet a hatalomvagy elkendozesenek tekintse (vagy a marxi, amely azt a tulajdonviszonyok elkendo­zesenek tekinti), s a freudi, a manifeszt almok rejtelyes szovege­inek valamely, nyilvanval6an rejtett tartalommal bir6 behelyet­tesitese, mind-mind peldakent - ha termeszetesen nem is min­degyik kovetendokent - emIithetO.37 Az otlet azonban elmeleti vonatkozasbim kifejtetlen maradt; s ami az antrapol6giat illeti, e tudomany egyelore arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a kul­turaIis formak szovegkent kezelhetok, mivel a kepzelet sziilte alkotasok tarsadalmi alapanyagb61 epftkeznek.38 Jelen esetben azzal, hogy a kakasviadalt szovegkent kezeljiik, egyik (veleme­nyem szerint a legf6bb) tulajdonsagat kiemeljiik: nevezetesen azt, hogy az erzelmeket kognitiv celokra hasznalja. Ezt a kakas­viadal rituskent vagy idotolteskent val6 ertelmezese - a ket nyilvanval6 alternativa - hajlamos elhomalyositani es elfedni. Amit a kakasviadal kifejez, azt - a kockazat izgalma, a veszteseg miatti ketsegbeeses, a diadal mamora - az erzelmek sz6kincs­enek felhasznaIasaval teszi. Megis, nem csupan annyit mond, hogy a kockazat izgalmas, a veszteseg ketsegbeejto es a diadal oromet szerez, tehat nem pusztan hatasok banalis tautol6giaja,

egy altalanos hermeneutika megalkotasa, lasd: Ricoeur, P.: Freud and Phi­losophy. New Haven, 1970. 20. oldalt61.

37 Uo. 38 Levi-Strauss "strukturalizmusa" kivetelnek tekinthet6, de ez csak latsz6la­

gos kivetel, mert ahelyett, hogy a mitoszokat, totemisztikus rftusokat, hazas­sagi szabaIyokat vagy barmit sziivegkent ertelmezne, megfejtend6 titkos­frasnak tekinti azokat, ami nem teljesen ugyanaz. Nem igyekszik megerteni a szimbolikus formakat abban az ertelemben, hogy mikent mukiidnek konk­ret szituaci6ban, mikent szervezik az eri:ekelest (jelentest, erzelmet, felfogast, magatartast); Levi-Strauss teljes mertekben azok bels6 szerkezetet igyekszik megerteni, independent de tout sujet, de tout objet, et de toute contexte. vo. a 13. fejezette1. (A The Interpretation of Cultures cfmu tanulmanykiitetben. - A szerk.)

188

hanem - hogy e peldanal maradjunk - azt allftja, hogy ezen indulatok kepezik az egyenek viszonyanak es a tarsadalom szervezodesenek alapjat. A kakasviadalok latogatasa vagy az azokon val6 reszvetel a bali ember szamara egyfajta erzelmi nevelesnek szamit. Megismeri, milyen jellegu kulturajanak ethosza es sajat egyeni szenzibilitasa (vagy legalabbis ezek bi­zonyos aspektusai), amikor az nyilvanosan, kollektiv kontex­tusban jelenik meg; megtanulja, hogy a ketto meglehetosen kozel all egymashoz, s egy ilyen szoveg szimbolikajaban egy­forman artikulal6dnak; es - ami aggaszt6 - egyben azt is meg­tudja, hogy az a szoveg, amely ezt kinyilatkoztatja, abban all, hogy a kakasok egymast eszteleniil darabokra szaggatjak.

Ahogy a sz6las tartja, minden nep sajat eroszakformait ked­veli. A kakasviadal a BaliIszigeten megtalalhat6 eroszakformak - jellegenek, hasznalatanak, drasztikussaganak es varazsanak­tiikrOzodese. A bali tapasztalat szinte minden szintjerol el­mondhat6, hogy az kiilonbozo temakat kapcsol ossze - allati vadsagot, ferfinarcizIilUst, szerencsejatekot, statusversengest, tomegsz6rakozast, veraldozatot -, s a koztiik levolenyegi kap­csolatot a tombolasban, orjongesben val6 reszvetel es a diihtol val6 felelem adja. Olyan szabalyhalmazba tomoriti ezeket, amely egyszerre fekezi es engedi oket jatszani, egy szimbolikus rendszert epit fel, amelyben belso osszetartozasuk realitasa ert­hetoen felfoghat6. Ha ujra Nortop Fryet idezziik, azert me­gyiink el megtekinteni a Macbethet, hogy megtudjuk, mit erez­het egy ember, ha egy kiralysagot szerez, es a lelket elveszti. A bali emberek pedig azert mennek kakasviadalra, hogy rajojje­nek, mit erezhet akkor az altalaban nyugodt, zark6zott, szinte megszallottan onmagaba melyedo ember, aki ugynevezett mo­ralis autokozmoszban el, amikor tamadjak, gyotrik, harcba hiv­jak, megsertik, es mindezek eredmenyekeppen szelsoseges diihben tor ki, vagy akkor, ha teljes gyozelmet arat, vagy pedig akkor, ha teljesen megalazzak. Erdemes az egesz szakaszt idez­niink, mivel egeszen Arisztoteleszig (bar inkabb a Poetika1wz, mint a Hermeneutikdhoz) vezet benniinket vissza: "Arisztotelesz azt mondja, hogy a kolto (a tortenesszel szemben) soha nem tesz egyetlen val6di s egeszen bizonyos, hogy egyetlen kiilonos vagy specifikus kijelentest sem. A koltonek nem az a feladata, hogy elmondja nektek, mi tortent, hanem hogy mi tortenik: nem azt mondja, ami mar bekovetkezett, hanem azt, ami mindig beko-

189

vetkezik. A tipikust, a visszatE~rot, vagy ahogyan Arisztotelesz nevezi, az univerzalis esemenyt mutatja be. Azert nem mennenk el a Macbethet megtekinteni, hogy Sk6da tartenelmerol tanul­junk, ellenben azert akarjuk lcitni a darabot, hogy megtudjuk, mit erezhet egy ember, ha egy kiralysagot megszerez es a lelket elveszti. Amikor olyan karakterrel talaIkozunk, mint amilyen Micawber Dickensnel, nem gondoljuk, hogy Dickens minden bi­zonnyal ismert egy embert, aki-ilyen volt, hanem azt erezziik, hogy szinte mindenkiben, akit ismeriink, magunkat is beleertve, el egy keves Micawberb61. Az emberi eIetr61 szerzett benyomasokat egyenenkent szedegetjiik assze, s ez a legtabbiink eseteben. am­lesztett ~ rendezetlen marad. Az irodalomban azonban alland6-an talalunk olyan molgokat, amelyek hirtelen asszhangba hoz­zak es a figyelmiink kazeppontjaba allitjak az effele benyoma­sok sokasagat.Ezpedig reszet kepezi annak, amit Arisztotelesz tipikusnak, illetve univerzalis emberi esetnek nevezett.39 A ka­kasviadal- felretdlvan a kijelentest, hogy az elet "csak jatek" es bemutatvan, hogy az elet "tabb mint jatek" - amindennapi tapasztalatok ilyenfajta f6kuszba aIHtasat val6sftja meg. Ezzel megteremti azt, amit talan szerencsesebb lenne nem tipikusnak vagy univerzalisnak, hanem paradigmatikus emberi esemeny­nek nevezni. Azaz nem annyira azt mondja el szamunkra, ami tartenik, mint inkabb: mi tartenne, ha az elet muveszet lenne, mint ahogy nem az, es az erzelmek stflusai olyan szabadon alakfthatnak, mint ahogyan az a Macbethben es a Copperfield Dtividban megjelenik.

Veg nelkiil, njra meg njra eloadva, a kakasviadal kepesse teszi a bali embert arra, hogy annan szubjektivizmusanak dimenzi6it felfoghassa, ugyanngy, ahogy a Macbeth, olvasva es ujraolvasva benniinket is kepesse tesz erre. Mikazben egyik viadalt a masik utan nezi vegig,· a 'tulajdonos es a fogad6 aktiv figyelmevel (hiszen - ha egyszerU nez6'kent figyeljiik - a kakasviadal sem erdekesebb, mint a krikett vagy a kutyaverseny) egyre kazelebb

, keriil ezekhez, es ahhoz, amit szamara mond. Mindez valaho­gyan ahhoz hasonl6 m6don tartooik, ahogyan egy von6snegyes figyelmes hallgat6ja vagy egycsendelet elmelyiilt szemleloje lassan egyre kazelebb keriil a muhaz s annak iizenetehez, oly

39 Frye: The Educated Imagination. 63-64.

190

m6don, hogy azzal egyu.ttal feltarja annan szubjektivitasat an­maga szamara.4O

A festett erzelmek es az indokolatlan mozdulatok mellett az esztetika masik paradoxona abban all, hogy szubjektivitas va-16jaban addig nem is letezik, amfg ilyen m6don meg nem szer­vezodik, mivel a muveszi forrnak hozzak letre azt a szubjekti­vitast, amir61 azt szinlelik, hogy csak bemutatjak. A von6sne­gyesek, csendeletek es kakasviadalok a Ietezesiik elotti szenzi­bilitasnak nero csupan analogikus m6don megjelenitett reflexi-6i: emellett az effele szenzibilitas megteremtesenek ~s fenntar­tasanak biztos kazegei. Ha egy kisse Micawbernek erezziik magunkat, az amiatt van, hogy t111 sok Dickenst olvasunk (ha pedig illnzi6vesztett realistanak tartjuk magunkat, az' amiatt van, hogy t111 keveset). Ugyanez ervenyes a bali emberekre, a kakasokra es a kakasviadalokra. A muveszetek lenyegiiket te­kintve a tarsadalmi eletben olyan m6don jatszanak szerepet, hogy szfnezik azokat a tapasztalatokat, amelyekre fenyiiket {figyelmiiket) ravetitik.41 - .

40 A" termeszetes" eur6pai vizualis idi6makat hasznci1ni az erzekelesre - "liU", "nez" stb. - ebben az esetben tobb mint feIrevezet6. Mert, mint ahogy korabban emlitettem, a bali emberek a viadal menetet legalabb annyira kovetik a testiikkel, mint a szemiikke1 Uehet, hogy a harcol6 kakasokat val6jaban alig lehet latni, hacsak nem a mozgasfoltokat}. Az, hogy vegtagja­ikat, fejiiket, torzsiiket ugy mozgatjak, hogy a kakasok man6veteit gesztu­sokkal utanozzak, azt jelenti, hogy a viadal egyeni eImenye inkcibb kinetikus, mint vizualis. Ha lenne yalaha pelda arra, ahogy Kenneth Burke definialja a szimbolikus aktust - "the dancing of an attitude" (The Philosophy of Literary Form. New York, 1957. 9.), akkor az a kakasviadallenne. Akinetikus erzekeIes bali eletben betoltott 6riasi szereper6llasd Bateson-Mead: Balinese Character. 84-88; az esztetikai erzeke1es aktfv termeszeter6l ciltalaban Iasd: Goodman: Language of Art. 241-244.

41 A nagyszeru nyugati es az alacsonyabb rendii keleti ilyen osszekapcsolasa ketsegte1eniil zavarni fog bizonyos esztetcikat, mint ahogy az antropo~6gu­sok korabbi pr6bcilkozasai, hogy a keresztenysegr61 es a totemizmusr6l egy szuszra beszeljenek, zavart bizonyos teol6gusokat. Ahogy az ontol6giai. kerdesek a vallasszociol6gia teriiletehez is tartoznak (vagy legalabbis I<e1le­ne, hogy tartozzanak), a megitelesi kerdesek is a miiveszetszociol6giaterii­letebe (vagy legalabbis ke1lene hogy tartozzanak). Bcirme1y esetben a miive­szetfogalom deprovincializaIasanak kiserlete csak resze annak az ciltalanos antmpol6giai konspiraci6nak, hogyminden fontos tcirsadalmi fogalmat -hazassag, vallas, torveny, racionalitas - deprovincializaljon. Bar ez fenyege­b~s azokra az esztetikai elmeIetekre nezve, ame1yek bizonyos miialkotasokat

191

A kakasviadalon a bali ember sajat temperamentumat es egyuttal a tarsadalom termeszetet formazza meg es fedezi fel. Pontosabban csak bizonyos feli.i1eteiket. Nemcsak azt mondhat­juk el, hogy a statushierarchia es az onbecsi.i1es szamara Bali szigeten meg sok egyeb kulturalis szoveg is kommentarkent szolgal, hanem azt is, hogy a retegzodesi es harci szektoron kivi.i1 a bali elet sok egyeb kritikus szektorara is vonatkoznak ilyen kommentarok. Egy brahmin pap felszentelesi ceremoniaja - szabalyozott legzessel, mozdulatlan testhelyzetben, a let melysegeire iranyulo, gondolatokat kizaro koncentracioval- a tarsadalmi hierarchia alapvetoen mas sajatossagat jeleniti meg. A bali emberek szamara azonban az, hogy a jelolt eljutott ege­szen a szent transzcendenciaig, eppen annyira valosagosnak szamit. Mivel ez a ceremonia nem az allatok kinetikus erzelmi matrixaba agyazodik, hanem az isteni mentalitas statikus szen­vedelymentessegebe tartozik, az aktus nem nyugtalansagot, hanem nyugalmat fejez ki. A falu templomaban rendezett to­megiinneplesek, amelyek az egesz helyi lakossagot a latogato isteneknek jaro valasztekos vendeglatasra mozgositjak - dalol<­kal, tancokkal, tiszteletadassal, ajandekozassal-, statuski.i1onb­segeik ellenere a baratsag es a bizalom szellemeben hangsulyoz­zak a falubeliek lelki egyseget.42 A kakasviadal nem jobb kulcs a bali elet megertesehez, mint a bikaviadal a spanyolehoz. Amit az eletrol mond, azt az arra vonatkozo tobbi, ugyancsak sokat­mondo kulturalis kijelentes sem ervenyteleniti, sot, azt nem is vitatja. Mindazonaltal ez nem meglepobb annal a tenynel, hogy Racine es Moliere kortarsak voltak, vagy hogy ugyanazok az €mberek rantanak kardot, akik a krizantemokat rendezgetik.43

a szociol6giai elernzes szamara elerhetetlennek tartanak, de nem annak a meggyozodesnek sz6l6 fenyegetes, amelyben ellteleset kovetelte Robert Graves cambridge-i vizsgajan, nevezetesen, hogy nehany vers jobb, mint a tObbi.

42 Afelszentelesi cerem6niahoz lasd: Kom, V. E.: The Consecration of the Priest. In Swellengrebel (ed.): Bali: Studies. 131-154. A falu gyiilekezeterol (kis tulzassal) lasd: Goris, R.: The Religious Character of the Balinese Village. Vo. 79-100.

43 Amit a kakasviadal Balir6l mondani akar, az nem minden vonatkozas es erzekenyseg nelkiil val6, es az a nyugtalansag, amit a bali elet altalanos mintajar6l kifejez, ugyancsak nem ok nelkiil val6. Ezt tanusftja az a teny is, hogy a 1965 decembereben ket het alatt, a jakartai sikertelen hatalomatveteli

192

Egy nep kulturaja onmaga rendezte szovegek egyiittese, amit az antropologusok igyekeznek azok valla felett elolvasni, akik­hez ezek a szovegek tulajdonkeppen tartoznak. Egy ilyen val­lalkozas oriasi nehezsegekbe, peldaul a freudi elemzes metodi­kai csapdaiba, tovabba szamos moralis zavarba iitkozik. Azon­ban a szimbolikus formak szociologiai kezelesenek nemcsak ez az egyetlen modja letezik. Beszelhetiink meg funkcionalizmus­rol es pszichologizmusrol is. Ha azonban ezeket a formakat ugy tekintjiik, mint amelyek valakinek "valamit mondanak valami­rol", akkor ez egy olyan elemzes lehetoseget teremti meg, amely nem ezek magyarazatara szolgalo reduktiv formulakkal szol­gal, hanem lenyegiikre iranyul.

A szoros olvasas (closed reading) megszokott, ismeros gya­korlataban a kulturalis formak repertoarjanak olvasasa barhol elkezdheto es abbahagyhato. Megmaradhatunk egyetlen tobbe­kevesbe kotott forman beli.i1, mint ahogyan ebb en az esetben tettem, es ezen beli.i1 modszeresen mozoghatunk. Tovabba mo­zoghatunk a formak kozott is, szelesebb egysegeket kutatva vagy a ki.i1onbsegekrol tudositva. Sot, ossze is hasonlithatjuk a ki.i1onbozo kulturak formait, hogy kolcsonos jellegiiket megha­tarozhassuk. Akarmelyik szinten es akarmilyen bonyolultan is operalunk, a vezerelv mindig ugyanaz: a tarsadalmak, mint az eletmodok, sajat ertelmezeseiket tartalmazzak. Csak meg kell tanulnunk, hogyan kozelitsiik meg oket.

Lovrisz Iren jordftrisa

kiserletet koveto felfordulasban negyven-nyokvanezer embert oltek meg (a kb. ketmilli6s lakossagb6l) - ez volt a legkegyetlenebb felkeles az orszagban. (Hughes, J.: Indonesian Upheaval. New York, 1967. 173-183. Hughes adatai meglehetosen pontos becslesek, de nem a legszelsosegesebbek) Ezzel terme­szetesen nem azt akarom mondani, hogy az 6ld6klest a kakasviadal okozta,

, de az, hogy annak alapjan kepzelhettek el, vagy annak egy megnagyobbftott verzi6ja volt, val6di emberekkel a kakasok helyen - ezek egyaltalan nem ertelmetlen feltevesek Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha valaki Balit nemcsak a tancain, amyjatekain, szobrain es lanyain keresztiil nezi, hanem - mint ahogy ok maguk is - a kakasviadalon keresztiil, akkor az, hogy ez a meszarlas megtortent, kevesbe tlinik a termeszet torvenyeinek ellentmond6 - bar ettol nem kevesbe szomyli - tenynek Mint ahogy tobb nem igazi Gloucester is felfedezte mar, neha az emberek az eletet pontosan olyannak erzik, mint arnilyennek a legkevesbe akarjak

193