Lépés-Váltás projekt Gyergyói Ildikó

Lépés-Váltás projekt

Gyergyói Ildikó

Lépés-Váltás

„Nem az a lényeg, ki diktálja a ritmust, hanem az, hogy ki tudja tartani…”


Az ifjúsági foglalkoztatási válság olyan veszélyeztetett generációt eredményez, amelynek tagjai egész életükön át szenvednek majd a méltányos munka hiánya miatt.

A globális ifjúsági munkanélküliségi ráta folyamatosan emelkedik, és előrejelzések szerint 2018-ra eléri a 12,8 százalékot. Jelenleg 12,6 %-ra becsüli az ENSZ Munkaügyi szervezete 2013 évi jelentésében.

Ez globálisan 73,4 millió fiatalt (16-24 év közötti) jelent. Az elmúlt 7 éves ciklusban (2007-2013) 3,5 millió fővel növekedett a fiatal munkanélküliek száma.


A romló adatok mögött aggasztó jelenségek húzódnak meg:

- elhúzódó munkanélküliség,

- az ideiglenes, alkalmi foglalkoztatási formák elterjedése,

- a rossz minőségű, informális, rendkívül alacsonyan fizetett állások - a fejlődő országokban

- a fiatalok reményvesztése - a fejlett gazdaságokban


Válaszlépés lehet:

- A politikai intézkedések a gazdasági növekedés érdekében szülessenek

- Fejleszteni kell az oktatási, képzési rendszereket

- Célzott ifjúsági foglalkoztatási programokat kell kidolgozni.


Párhuzamos univerzumok/nem kapcsolódnak egymáshoz

Munkáltatók Képzőhelyek Fiatalok

Eredményt pedig csak szoros partnerségeken és közös tevékenységen keresztül lehetne elérni.


Sokan feladták…

Sok fiatal teljesen felhagyott az álláskereséssel. A jelentés szerint, ha ők is megjelennének a munkanélküliségi adatokban, a munkanélküli vagy álláskereséssel felhagyó fiatalok száma a fejlett országokban elérné a 13 milliót, szemben a 10,7 millió fővel, akik ténylegesen munkanélküliek voltak 2012-ben.A fejlett gazdaságokban az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben 18,1 százalék volt. Ez várhatóan 17 százalék felett marad 2015-ig, és nem várható, hogy ez alá essen 2016 előtt. A fejlett gazdaságokban tovább emelkedik azoknak a fiataloknak a száma, akik sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt. Ez jelenleg a fiatalok egy hatodát érinti. Ez a jelenség munkaerő-piaci kockázatokkal és szociális kirekesztéssel fenyegeti őket.


Ördögi kör

Ha valaki hosszú ideig nem tud dolgozni:

- elveszíti értékes munkahelyi tapasztalatait,

- romlanak a szakmai képességei

- egy pályakezdő korai munkanélküliségi tapasztalata valószínűleg bérromlást eredményez,

- rontja az illető foglalkoztatási és kereseti kilátásait akár évtizedekre is


A keresletnek nem megfelelő képzettség

Egyre inkább felmerül a munkavállalói készségek és a munkaerő-piaci kereslet közötti különbség, melynek tartóssá válása egyre nagyobb veszélyt hordoz.

E téren a legsebezhetőbb fiatalok körébe tartoznak elsősorban a fiatal nők, illetve azok a fiatalok, akik már megtapasztalták a munkanélküliséget.

Megoldást az jelenthet, ha politikai szándék van arra, hogy - a magánszektorral szoros együttműködésben - tovább képzik az álláskeresőket.


Nem válogathatnak

Azok, akik találnak munkát, arra kényszerülnek, hogy kevésbé válogassák meg, milyen típusú állást fogadnak el. Gyakori a részmunkaidős foglalkoztatás az ideiglenes szerződéses munkaviszonyt (mivel ezek a fiatalok bármilyen jövedelemre rászorulnak.)

A biztos munkahelyek, amelyek valaha általános normát jelentettek a korábbi generációk számára - legalábbis a fejlett gazdaságokban - egyre kevésbé elérhetőek a ma fiataljai számára. Az ideiglenes és részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése, különösképpen a globális gazdasági válság tetőzése óta, azt jelzi, hogy az ilyen típusú munkaviszony gyakran a fiatalok egyetlen esélyét jelenti – szól a jelentés.


Nincs "egy kaptafára" készült megoldás

A jelentés felszólítja a kormányokat, hogy tegyenek azonnali és célzott intézkedéseket az ifjúsági foglalkoztatási válság kezelése érdekében.

Az ENSZ munkaügyi szervezete (ILO) a méltányos munkahelyek létrehozását ösztönözné – (bár mit is jelentsen ez)

Növelné a fiatalok foglalkoztathatóságát (oktatással, képzéssel, munkahelyi tapasztalatszerzés lehetőségével, a potenciális munkáltatók számára nyújtott, a fiatal munkaerő alkalmazása esetén biztosított ösztönzők kiépítésével.


Ifjúsági foglalkoztatási garanciarendszer

Átfogó intézkedésekre lenne szükség, amelyekkel a hátrányos helyzetű fiatalokat támogatnák azokban a fejlett gazdaságokban, ahol magas e korcsoport munkanélküliségi rátája. A jól bevált módszerek egyik példája az ifjúsági foglalkoztatási garanciarendszer, amely szakképzést, munkahelyi tapasztalatot, álláskeresési támogatást és/vagy állásközvetítést kínál fiatalok számára. (Ausztriában azok a fiatalok, akik egy ilyen garanciarendszer előnyeiben részesültek 63 %-ban találtak állást egy éven belül.)


Munkatapasztalat – 1.

A szakmai gyakorlatok is hasznos eszköznek bizonyulnak a fiatalok foglalkoztatásának növelésében, a képesítések kínálata és kereslete közötti eltérések csökkentésében, valamint az oktatásból a munka világába történő hatékony átlépés elősegítésében. A munkaerőpiac szempontjából leghatékonyabbnak bizonyult képzési kezdeményezések azok, amelyeket az állami döntéshozatal, a vállalati szféra, a szociális partnerek, a képzési intézmények és a fiatalok közötti szoros együttműködés jellemez.


Munkatapasztalat – 2.

A fejlődő országokban, ahol a fiatalok bár esetleg dolgoznak, de csak az informális gazdaságban és a létminimumot alig biztosító állásokban, integrált és a megélhetést biztosító foglalkoztatási stratégiákra és programokra van szükség, beleértve az írás-olvasás-tanítást, a foglalkozási és vállalkozási készségek fejlesztését és a fiatal vállalkozók támogatását.

Forrás: ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (International Labour Organization - ILO)


Magyarországon a KSH legutóbbi adatai szerint 2013. első negyedévében több mint 92 ezer 15-24 év közötti fiatal volt

munka nélkül, ami 30,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg.


Állás –Pont Munkaorientációs és Képességfejlesztő Program

A Nonprofit Alapítvány 2004-ben akkreditáltatta első ízben azt a képzési programot, mely –több alkalmat megért tananyagfejlesztés nyomán – most ismeretanyagul szolgált a „Lépés-Váltás” programnak.

A tréning anyag egyik sajátosságát – mely elnevezésében is megjelenik - fontosnak tartom kihangsúlyozni: munkaorientáció, vagyis egy olyan folyamat, amely a munkavégzés iránti elköteleződést kívánja iniciálni, s azt sajátos tréningtechnikai eszközökkel megerősíteni.


Új „terepen”

Különös, a trénerek számára újszerű „terepet” kínált a Lépés-Váltás Program azzal, hogy lehetőséget adott két fővárosi intézmény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapesti Javítóintézete, valamint a Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon növendékeivel való közös munkára.

A fiatalok négy csoportot alkottak, intézményenként kétszer tizennyolc fővel zajlottak a tréningek.


Tanulmányi előélet – 1.

Életkorukat tekintve mindkét intézmény növendékei 15-18 év közöttiek. Iskolai tanulmányokban való előrehaladásukat terén látható némi különbség a fiú illetve a lány csoport adataiban.

A két fiú csoport egyikében csupán egy fő volt, akinek életkorához megfelelő iskolai végzettség társult. Legnagyobb kilengés négy fő esetében volt tetten érhető, esetükben 4 évvel volt alacsonyabb az iskolai végzettségük a korukból adódóan elvárhatóhoz képest.


Tanulmányi előélet – 2.

A lányok esetében mindenkinél megállapítható volt, hogy legalább egy iskolai évet kihagyott tanulmányai során (bár három fő esetében ezt a helyzetet okozhatta év-vesztés is). A legkiugróbb adat 5 év volt, - ez egy lány esetében mutatkozott.

Összességében tehát elmondható, hogy az ismeretanyag életkornak megfelelő megszerzése terén mindkét intézmény neveltjei elmaradnak az átlagtól.


Elkövetett cselekmény

A fiúk esetében az elkövetett cselekmény többnyire rablás, lopás, betörés, zsarolás, súlyos testi sértés. A lányok esetében sem igen más a felsorolás, de a magam részéről érdekesnek találtam, hogy körükben felmerült a személyi szabadság korlátozása, valamint a kerítés. A kábítószerrel való visszaélés büntette jelen mérésben csak a lányoknál vetődött fel, holott a függőség hatása a munkavégzésre „tananyag taglalásakor” saját élményként számos személyes vallomást hallhattunk mind a két különböző nemű csoport tagjainak esetében.


Személyiségteszt

A tréninganyag átadásának mikéntjét meghatározandó (konkrét ismeretek frontális közlése, a készségek, képességek fejlesztésének eszközei, a trénerek megnyilvánulásának módja, a figyelem, a fegyelem fenntartásának technikái) támaszkodtunk egy egzakt mérésre, az MMPI teszt (Minnesota Multiphasic Personality Inventori) eredményeire.

E teszt alapvetően krízishelyzetben lévő emberek átfogó személyiségképének megrajzolására alkalmas, értékelése kifejezetten pszichológiai szakértelmet kíván, így mi trénerek nem vállalkoztunk az ebből nyert információ bárminemű közlésére, de munkamódszerünk (át)alakítását segítette.


Tendenciózus kiemelés - helyén kezelendő!

Gyűlölködés: Agressziós diszpozíciókra, ellenségeskedő indulatokra, a szociális környezettel kapcsolatos dacfeszültségre, összeférhetetlenségre, rosszindulatra utal.Impulzivitás: Gyenge önkontrollra, alacsony frusztrációtűrésre, gyenge viselkedésgátlásra, indulatosságra, robbanékonyságra a morális fékek fejletlenségére utal.Szökési hajlam: Börtönben elhelyezett bűnözők esetleges alkalmazkodási nehézségeit mutatja.Bűnözési hajlam: Későbbi bűnöző karrier előrejelzése, a személyiség antiszociális fejlődési lehetőségére figyelmeztető jel.Érzelmi éretlenség: Infantilis, adaptálatlan, a felnőtt realitáshoz kevésbé alkalmazkodó érzelmi életet.


Hajléktalanok

Az „eredeti” képzési anyagot alapvetően hátrányos helyzetű, többnyire hajléktalan személyek számára nyújtottuk.

A tréning, s az azt kiegészítő szolgáltatásrendszer a hajléktalanok munkával kapcsolatos pozitív attitűdjeire alapoz, tudva, hogy az egyén munkavégzése, mint szerepvállalás, a társadalmi integrálódás legfőbb garanciája.


Állami gondoskodásban élők

2010-ben a Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége (FICE) Magyarországi Egyesületével konzorciumban „Útravaló az Újrakezdéshez” elnevezéssel 45 olyan 18-24 év közötti fiatal számára nyújtottuk a képzési programot, akik nevelőotthonban, illetve nevelő szülők gondoskodásában nevelkedtek. Már ekkor kiderült: a csoporttagok együttműködésének erősítése érdekében növelni kellett a csoportkohéziót támogató szituációs feladatokat.

Csökkenteni kell a frontális oktatás módszerével átadott információ arányát. Növelni kell az „önvallomásból” levezetett „aha-élményt”.


Rákospalota – lányok

Mind gyakrabban az egyénre szabott, egyénhez szóló kommunikációval kell élni, a teljes csoportnak szánt kijelentések iránt hamar elvész az érdeklődésük. A trénernek a kiscsoportos munka esetén is ügyelni kell a kiegyensúlyozott figyelemre a tagok között, mert a figyelem szempontjából „elhanyagolt” azonnali daccal, inaktivitással válaszol.

Az érdeklődés fenntartása érdekében a leíró, mesélő információ átadást fel kell váltania a képi anyaggal történő közlésnek, vagyis az adott témát feldolgozó kisfilmek gyakori közbeiktatásának.


Szőlő – fiúk

A lehető legtöbb időt kell hagyni számukra a csoport előtti személyes szereplésre, önkifejezésre. Kedvelik a megmérettetést, a kihívásba kapaszkodnak, mely a csoportdinamika szempontjából igen hasznos.

Bárminemű következtetésre jutni saját empirikus ismereteik feltárása nyomán érdemes – egyébként „a messziről jött ember azt mond, amit akar” hozzáállással élnek.

Érdemes a növelni a jövővel, a tervezéssel, a személyes kompetenciák feltárásával kapcsolatos időt, mert esetükben az elérhetőnek vélt vágyak és a realitás között az átlagosnál (persze mi az átlagos?) nagyobb a szakadék.


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Csontosné Gyergyói Ildikó,ügyvezető igazgató

Nonprofit Alapítvány1073 Budapest, Kertész u. 22.

Tel.: +36.1.413.77.25E-mail: [email protected]

Web: www.nonprofitalapitvany.hu

mailto:[email protected]

http://www.nonprofitalapitvany.hu/

Documents

Lépés-Váltás projekt Gyergyói Ildikó