Lepkék - Lepidoptera

Természetvédelmi helyzet

• Pikkelyes szárnyaik sokszínűek, számos szépnek tartott faj népszerű csoport, sok kutató, de főleg az ún. „nagylepkék” terén (könnyebben identifikálható, nagyobb termetű csoportok) számos ismeret sok védett faj, míg „molylepkék” kevéssé ismertek, kevés védett faj (azok is a jellegzetesebb családokból)

• 4. legnagyobb rend, 3300:170 + 19 fokozottan védett

„Molylepkék”- Microlepidoptera I.

• Ma már nem rendszertani kategória, kistermetű, ősi lepkék, ma néhány nagytermetű család is ide soroltatik, kb. 2200: 19 + 2

• Gyökérrágó lepkék – Hepialidae: legősibb, „rágós” csoport, 7:2, balkáni gyr.l.: Villányi-hg., északi gyr.l.: Bükk-Aggtelek

• Farontó lepkék – Cossidae: hernyó növényben, nagy fajok, 9:1+1

• Sztyepplepke (Catopta thrips): homokon ürömgyökérben, eltűnőben, fokozottan védett

• Nyárfarontó lepke (Lamellocossus terebrus): Dráva-Somogy, Bereg-Zemplén, nyárfában

„Molylepkék”- Microlepidoptera II.

• Budai szakállasmoly (Glyphipterix loricatella): nem bennszülött (+albán, román), erősen fluktuál, tápnövény?, Budai-hg. és Pilis, Annex II., fokozottan védett

• Magyar zsákosmoly (Coleophora hungariae): K-Eu., sztyepp, nedves szik, bárányparéj

• Magyar tölgymakkmoly (Pammene querceti): 450:1, Szigetköz, Budakeszi, néhány pont Európában

• Tollasmolyok – Pterophoridae: 65:2, mint magyar egytollúmoly (Agdistis intermedia): szik, keletre a sztyeppéken, sóvirág?

• Hangyabogáncs-tollasmoly (Calyciphora xanthodactyla ): Mecsek, Bükk, kihalt?, Balkán alig

„Molylepkék”- Microlepidoptera III.

• Szitkárok – Sesiidae: hiányos pikkelyzet –mimikri, hajtásban aknáznak, 50:4

• Magyar és mocsári szitkár (Chamaesphecia hungarica, Ch. palustris): mocsári kutyatej, előbbi csak Közép-Eur.

• Délvidéki szitkár (Ch. colpiformis ): zsályán, Budai-hg.

• Napvirágszitkár (Synansphecia affinis): napvirág, meleg sziklagyepek és Csévharaszt (4 hely)

„Molylepkék”- Microlepidoptera IV.

• Csüngőlepkék – Zygaenidae: élénk szín, lassú, mérgező, 30:4

• Nyugati csüngőlepke (Zygaena fausta): legkeletibb HU, koronafürt

• Vörös csüngőlepke (Zygaena laeta): pontomed., meszes homok

• Görög fémlepke (Jordanita graeca): sziklagyepi, déli• J. fazekasi (még) csak Mecsek, Villány, nem védett• Tűzmolyok – Pyraustidae: araszolószerű molyok, 320:4• Fehérfoltos kormosmoly (Algedonia luctualis): Bükk, védett

poloskavészen• Keleti kormosmoly (Reskovitsia alborivularis): Bükk, Mátra,

EU alig, táplálék?

Nappali lepkék – „Diurna”

• Mindig nappaliak, szabad szárny, bunkós csáp, legnépszerűbb-legismertebb csoport, 145:62+3FV

• Busalepkék – Hesperiidae: nagy fej, sárgás színek, 20:4

• Tisztesfű-busalepke (Carcharodus lavatherae): homok, néha dolomit- és mészkőgyepek

• Törpe-busalepke fajok (Spialia sertorius, orbifer): őszi vérfű

• Tükrös busalepke (Heteropterus morpheus): fűféléken, nem ritka

Pillangók – Papilionidae

• Legékesebb lepkék, sok trópusi faj, hazaiak kevéssé veszélyeztetettek, 4:4

• Nagy apolló-lepke (Parnassius apollo): havasi, mindenütt védett Európában, HU nincs

• Kis apolló-lepke (Parnassius mnemosyne): erdőkben, nem ritka, odvas keltikén él

• Farkasalma-lepke (Zerynthia polyxena): monofág, homokon farkasalmán (N-dús is), Európa veszélyeztetett, magyar állománya jelentős

• Fecskefarkú lepke (Papilio machaon): ernyősökön• Kardos lepke (Iphiclides podalirius): csonthéjasokon

Fehérlepkék – Pieridae• Fehértől narancssárgáig, sok gyakori, 20:6• Hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae): hibridizálódhat

repcelepkével, erdészeti utak, tarvágások mentén nyomuló keresztesvirágúakkal, Bükk, Zemplén

• Magyar fehérlepke (Pieris manni reskovitsi): endemikus Bükk, Tornai-karszt

• Sziklai fehérlepke (Pieris ergane): dunántúli dolomitgyepek sulyoktáskán + itt dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme)

• Narancslepke (Colias myrmidone): erdőssztyeppi, zanóton, eltűnőben

• Galagonyalepke (Aporia crataegi): kártevőből ritkaság, nem védett

Boglárkalepkék- Lycaenidae I.

• Gyűrűzött csáp, szemfoltok fonákon, felül kék, piros vagy barna, ászkaszerű hernyó, sok hangya- (Myrmica-) vendég, 50:19+2FV

• Tölgyfa-csücsköslepke (Satyrium ilicis): meleg tölgyesekben nem ritka

• Tűzlepkék nedves réteken lóromon, több védett pl. Natura 2000-es nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

• Fóti boglárka (Plebejus sephirus): csüdfű, hangyavendég, endemikus (al)faj, Fót, Tokaj, Cserhát, FV, veszélyeztető tényezők

• Magyar boglárka (Iolana iolas): legnagyobb (4 cm) pukkanó dudafürt, akácmoly kompetitor

Boglárkalepkék- Lycaenidae II.

• Csíkos boglárka (Polyommatus damon): baltacim, csak K-re él, Buda (beépítés), FV

• Törpeboglárka (Cupido osiris): baltacim• Gólyaorrboglárka (Aricia eumedon): patakvölgyi

lápréteken gólyaorron, 2 populáció• Bükki boglárka (Aricia artaxerxes issekutzi):

gólyaorr, Bükk, Tornai karszt, bennszülött alfaj• Sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous):

dunántúli láprétek, őszi vérfű, hangyavendég• Szürkés hangyaboglárka (M. alcon): kornistárnics,

kérdéses bükki-aggteleki alfaj

Tarkalepkék – Nymphalidae I.

• Legváltozatosabb, legnagyobb, 70: 30+1FV• Csalánfogyasztók: atalanta lepke (Vanessa

atalanta): vándorlepke, nappali pávaszem (Inachis io), kis rókalepke (Aglais urticae): imágó telel, felmelegedés, hideghullám

• Nagy és vörös rókalepke (Nymphalis polychloros, xanthomelas), gyászlepke (Euvanessa antiopa): fűz, nyár fajok, megritkultak: kecskefűz „gyom”?, vegyszerek?

• Színjátszók: szintén fűz, nyár; pl. magyar színjátszó lepke (Apatura metis): D-Duna és Dráva puhafa ligeterdők, Bern II.

Tarkalepkék – Nymphalidae II.

• Nagy nyárfalepke (Limenitis populi): hegylakó, rezgő nyár, ritka, Alpokalja, Északi-khg.

• Kék és kis lonclepke (Limenitis reducta, camilla): lonc fajokon, kék mediterrán

• Kis fehérsávos lepke (Neptis sappho): lednek, újabban akác is

• Nagy fehérsávos lepke (Neptis rivularis): gyöngyvessző, újabban hóbogyó

• Zöldes gyöngyházlepke (Pandoriana pandora): fluktuáló faj, lápi gyöngyházlepke (Brenthis ino) terjed, mindkettő ibolya

Tarkalepkék – Nymphalidae III.

• Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna): Európa-szerte pusztul, HU erős populációk, ősszel kikelő hernyó ártereken magas kőris, meleg lejtőkön virágos kőris, tavasszal lágyszárúak

• Lápi tarkalepke (E. aurinia): sokkal ritkább, ördögharaptafű, láprét (Őrség, Tapolcai-medence), ma: bakonyi száraz dolomit is, mindkettő Bern II., CORINE

• Kovács balkáni tarkalepkéje (Melitaea ogygia kovacsi): pannon endemizmus aszaton, összekeverve, száraz gyepek, hibridizáció!

Tarkalepkék – Nymphalidae IV.

• Szemeslepkék – Satyrinae: fűevők, szemfoltok• Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha

oedippus): EU kipusztulás szélén, lápi, Bern II., csak ócsai turjános

• Homoki ökörszemlepke (Hyponephele lupina): zárt homokgyepek

• Tarka szemeslepke (Chazara briseis): Dunántúli-khg., sziklagyepek

• Magyar sakktáblalepke (Melanargia russiae): sztyeppréti, kihalt, nem védett

Szenderek – Sphingidae

• Közepes vagy nagy, erős fajok, 21:5• Halálfejes lepke (Acherontia atropos): közismert,

nagy, méz- és burgonyafaló vándor• Tölgyfaszender (Marumba quercus): meleg

tölgyesek nagy faja• Dongószender (Hemaris tityus): mácsonyafélék és

pöszörszender (H. fuciformis): lonc; pikkelyhiány, mimikri, nappali

• Törpeszender (Proserpinus proserpina): füzike, ligetszépe, nappal, Bern II.

Pávaszemek – Saturniidae

• Legnagyobb lepkék, szemfoltok, 5:3

• Nagy pávaszem (Saturnia pyri): fás szárú rózsafélék (gyümölcs) – akárcsak a többi védett faj: megritkult (vegyszerezés?)

• Közepes pávaszem (Eudia spini): eltűnt!

• Kis pávaszem (Eudia pavonia): nem gyakori, védelem oka inkább összetéveszthetőség

Púposszövők – Notodontidae

• Elülső szárny hátsó szegélyén gyakran pikkelynyúlvány („púp”), mások bagoly- vagy szövőlepkeszerűek, főleg fákon, 34:7

• Aranyfoltos púposszövő (Leucodonta bicoloria) és nyírfa-púposszövő (Pheosia gnoma): fehér, nyíren

• Sárgaholdas púposszövő (Phalera bucephaloides): meleg tölgyesek

• Kormos púposszövő (Notodonta torva): kecskefűz, rezgő nyár

• Barátka púposszövő (Odontosia carmelita): Sopron, Kőszeg, Zemplén

Medvelepkék – Arctiidae• Zömök, gyakran élénk színű lepkék, hernyójuk sűrűn szőrös,

ált. polifág, 48:10• Metelka-medvelepke (Rhyparioides metelkanus): gólyahír-

mocsári kutyatej, FV!, Európában alig, K-Palearktikum sok; Kunpeszér környéki lápok: gyűjtések és degradáció kihalt?; Kiskunsági NP néhány területén ma is, Peszérről újra

• Óriás medvelepke (Pericallia matronula): legnagyobb, hegyvidéki (Kőszegi- és Zempléni-hg.)

• Díszes medvelepke (Arctia festiva): homokon néhol nem ritka • Csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) néhol gyakori,

jó indikátor mezofil gyepekben, Natura 2000 II. függeléke• Csonkaszárnyú medvelepke (Ocnogyna parasita): nőstény

röpképtelen, szikla- és löszpusztagyepekben• Gyászos medvelepke (Diaphora luctuosa): Mecsek, Pilis,

Balaton-fv.

Bagolylepkék – Noctuidae I.

• Előtoron felálló szőrkoszorú, keskeny és erős szárny, bagolyrajzolat, zömök, gyors lepkék, 500:46 + 8 FV

• Nagyfoltú bagoly (Oxytripia orbiculosa): nőszirom-rizómákban, kihalt, Közép-Ázsiában és a Balkánon, Móra Ferenc, FV

• Nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata): sziki kocsord endofág, 4 lelőhely, alfaj Kárpát-medencei endemizmus, mediterrán, FV

• Sziki ürömbagoly (Saragossa porosa kenderesiensis): bennszülött alfaj sziki ürmön, törzsfaj keletre

• Homokon: buckabagoly (Staurophora celsia), magyar gyopárbagoly (Eublemma pannonica): Alföld+Közép-Ázsia szalmagyopáron

• Keleti lápibagoly (Arytrura musculus): fűz, Kis-Balaton, Debrecen, Bátorliget, FV

Bagolylepkék – Noctuidae II.

• Sötét övesbagoly (Catocala conversa): igen ritka, molyhostölgyes karsztbokorerdők; kéköves bagoly (Catocala fraxini): legnagyobb, fűz-nyár

• Magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii): Szlovákiától Törökországig, alfaja Kárpát-medencei endemizmus, szerepel az EU Élőhely Irányelv II. és IV. függelékében, FV

• Magyar őszi-fésűsbagoly (Asteroscopus syriacus decipulae): meleg erdők, virágos kőris, 4-5 hely, Balkán, Kis-Ázsia, FV

• Kökörcsinvirág-földibagoly (Chersotis fimbriola): száraz sziklagyepek, karsztbokorerdők, apró sziklagyepi lágyszárúakon, Gömör-Tornai-karszton endemikus alfaj

• Vonalkás földibagoly (Euxoa vitta): dolomit-sziklagyepek, melegkedvelő, még 4 védett Euxoa faj

Bagolylepkék – Noctuidae III.

• Díszes csuklyásbagoly (Cucullia formosa): sziklai üröm, Pécs, Villányi-hg., pár mediterrán, D-Ural, FV

• Vértesi csuklyásbagoly (Cucullia mixta lorica): Vértes, Kolozsvár, Közép-Ázsia, őszirózsa, FV , még 5 védett Cucullia faj

• Villányi télibagoly (Polymixis rufocincta isolata): nov-dec, end., Szársomlyó, törzsfaj mediterrán, FV

• Ezerjófűbagoly (Pyrrhia purpurites): nagy ezerjófű legerősebb európai populációk

• Zörgőlepke (Rileyana fovea): meleg tölgyesekben ősszel, hímek cincogva repülnek (egyetlen hangos bagolylepke)

• Törpe övesbagoly (Anarta myrtilli): csarab, Ny-Dunántúl

Araszolók – Geometridae

Karcsú kis v. közepes fajok, széles háromszöges szárnyakkal, 400: 21+5

• Magyar téliaraszoló (Anker araszoló) (Erannis ankeraria): Budai-hegységből leírt igen ritka faj, öreg karsztbokorerdők, szárnyatlan nőstény, Mecsek jelentős állomány, Natura 2000 II. és IV. függeléke, FV

• Magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium): sztyeppfaj, zárt dolomitgyep+homokpuszta 3 hely, szárnyatlan nőstény, Natura 2000, FV

• Csüngőaraszoló (Phyllometra culminaria): Pilis, Vértes, Urál, zuzmófogyasztó, nőstény röpképtelen, FV

• Füstösszárnyú ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria): kutyatej, Pilis, Vértes, Bakony, Románia, Ukrajna, FV

Araszolólepkék – Geometridae II.

• Tarka sziklaaraszoló (Charissa v. Gnophos variegata cava): mészkő-, dolomitsziklagyep, endemikus alfaj, 4 további védett sziklaaraszoló

• Bükki hegyiaraszoló (Entephria cyanata gerennae): ikravirág, endemikus alfaj, FV

• Viertl faaraszolója (Paraboarmia viertlii): Mecsekből leírva, molyhos tölgy, mint molyhostölgy-levélaraszoló (Ennomos quercaria)

• Hangyabogáncs-törpearaszoló (Eupithecia graphata): ugyanott, hangyabogáncson

Kis családok

• Tarkaszövők – Endromidae: Tarkaszövő (Endromis versicolora): nyír, éger, mogyoró

• Szövőlepkék – Lasiocampidae: Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax): főleg rózsaféle cserjék, Európa-szerte kipusztulóban, nálunk néhol nedvesebb dombvidéki erdőkben, +1

• Ősziszövők – Lemoniidae: pitypangszövő (Lemonia taraxaci) +1: fészkeseken