Október 7-én tartották az egri bazilikában a 10. egyházme-gyei ministránstalálkozót. A ju-bileumi összejövetelre, Ternyák Csaba érsek meghívására közel ezer ministráns érkezett plébá-nosaikkal, hitoktatóikkal, szü-leikkel együtt. Az ünnepi szent-mise főcelebránsa Erdő Pé-ter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt.

Az idei évben az immáron évtize-des hagyománnyal bíró találkozó mottójául a következőt választot-ták a szervezők: „Tegyetek meg mindent, amit kér!” (Jn 2,5).

A szentmise kezdetén Ternyák Csaba érsek köszöntötte a vendé-geket. Közöttük azokat, akik ti-zedszer, illetve először jöttek el a találkozóra. Mint elmondta, ok-tóber 7-e Rózsafüzér Királynője emléknapja, a Szűzanya ünne-pe. Az idén ünnepeljük 100. év-fordulóját annak, hogy 1917-ben Fatimában a Szűzanya megje-lent a három gyermeknek, kérve őket, imádkozzák a rózsafüzért. Erre emlékezve imádkozzuk azt október hónapban a katolikus templomokban. Az egri érsek köszöntötte Erdő Péter bíborost, aki a megjelent papokkal közö-sen mutatta be a szentmisét.

Erdő Péter szentbeszédében elmondta, hogy ő maga – iker-testvérével együtt – hat éves ko-rában kezdett el ministrálni. Örömmel jártak minden nap mi-nistrálni, megtanulták, mik a te-endők az oltár körül. Sokan vol-tak. Akkoriban, különösen a mi-nistráns próbákon valami fonto-sat is megtanultak azáltal, hogy a plébánosuk beszélt nekik a szentmiséről. Ez pedig az volt, hogy a szentmisében valami na-gyon fontos dolog történik. Hogy

Jézus Krisztus van jelen titokza-tos módon a szentostyában. S ez az áldozat a legfontosabb a vilá-gon. Arról is szólt, hogy minist-ráláskor érezte meg, hogy egész életében az oltár körül lesz a he-lye. A bíboros a ministrálás lé-

nyegét megfogalmazva hang-súlyozta: mindennek a közepén az életre szóló barátság áll Jézus Krisztussal. Sokan mondják a mai világban, hogy minden meg-változott, a mai világban minden más. De Jézus Krisztus ugyanaz mindig.

– Jézus a ti korotokban rajta-tok keresztül akar szólni – emel-te ki Erdő Péter a ministránsok-hoz fordulva. – Ahogy ti szok-tatok beszélni egymással. A ke-reszténység alapkérdése nem el-vont filozófiai probléma, hanem a személyes kapcsolat a Názáre-ti Jézussal. Amikor a rózsafüzért imádkozzuk, a Szűzanya vezeté-sével újra meg újra Jézussal ta-lálkozunk. A rózsafüzért imád-kozva találjuk meg magunkat! A szónok hangsúlyozta: keres-

sük Krisztus közelségét az imád-ságban, a szentmisében, a litur-gikus szolgálatban, főleg pedig a szentáldozásban.

Az ünnepi szentmisét követő-en a főszékesegyház lépcsőin a hagyományos közös fotó készíté-sére került sor, majd a délutáni foglalkozásokhoz csoportok ala-kultak a részvevőkből. Közben a papok és a hitoktatók találkoz-hattak és megoszthatták gondo-lataikat Erdő Péter bíborossal és Ternyák Csaba egri érsekkel.

Délután a találkozó résztvevői az érseki palota udvarán élő ró-zsafüzért alkotva együtt imád-koztak, majd a ministránsok a székesegyházban beszélgethet-tek Erdő Péter bíborossal. A ta-lálkozó litániával zárult.

Homa János

Magyarok Nagyasszonya ünne-pén, október 8-án áldotta meg a felújított miskolc-mindszenti templomot Ternyák Csaba egri érsek. Sáry Pál, az egyházköz-ség világi elnöke a szentmise ele-jén köszönetét fejezte ki az Egri Főegyházmegye anyagi támoga-tásáért, a felújítást végző szak-emberek munkájáért, és megkö-szönte a templom plébánosainak, hogy egymás munkáját folytatva szolgálták a templom teljes felújí-tásának ügyét, szervezték és irá-nyították a munkálatokat.

Ternyák érsek emlékezte-tett rá, hogy néhány éve Berkes László akkori plébános vezeté-sével kívülről, most pedig belül-ről újult meg az épület. A közös-ség feladata azonban megmarad:

életüket újítsák meg napról nap-ra Krisztusban.

Az ünnepi szentmisén részt vett Seregély István nyugalma-zott egri érsek, aki gyermekko-ra óta kötődik ehhez a templom-hoz és Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, a szentmise szónoka, aki még eg-ri segédpüspökként és mind-szenti plébánosként maga kezd-te el a belső felújítási munkála-tok irányítását, valamint Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus megyéspüspök.

A szentmise végén LipcsákJános plébániai kormányzó meg-köszönte mindazok munkáját és segítségét, akik részt vettek a két év, egy hónap és nyolc napig tartó munkálatokban.

Október elsején, vasárnap tar-tották az egri főszékesegyház búcsúját, a bazilika védőszent-jének, Szent Mihály főangyal-nak ünnepét. Az este fél hét-kor kezdődő szentmise kezde-tén Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte az egybegyűlteket és a szentmise főcelebránsát, Stanislav Stolárik rozsnyói me-gyéspüspököt.

Stolárik püspök kiemelte: Is-ten tervéről értesülve – még az ember megteremtése előtt – az angyalok egy része fellázadt, de Mihály serege legyőzte őket. A Földön azonban a gonosz azóta is azon munkálkodik, hogy éket verjen Isten és az ember közé, ezt mi is tapasztaljuk. Hogyan harcolhatunk ellene? Alázattal – ez mind a mai napig erős esz-köz lelki harcainkban. Velünk is megeshet, hogy olykor nem ér-tünk egyet Isten akaratával és

szembesze-gülünk vele. Ilyenkor kell e s z ü n k b e jutnia Szent Mihály pél-dájának, aki alázatossá-gáért és ren-díthetetlen bizalmáért

lett a mennyei seregek vezére. Aki tud kicsi lenni, azt Isten fel-magasztalja, kitünteti. Az aláza-tos ember eszköz Isten kezében.

A püspök rámutatott: Isten volt, aki kiválasztotta a fatimai gyermekeket, hogy lelki fegy-verzetet kínáljon számunkra: a rózsafüzért, az engesztelő imád-ságot és a bűnbánatot. Legyünk olyanok, mint ezek a gyerme-kek, alázatosak és nyitottak ar-ra, amit az Isten kér tőlünk.

B. A.

NOVEMBER ÜZENETE„Az ígért örök élet megvigasztal minket”

(gyászmisék prefációja).

JEGYZET

Novemberben legalább egy-szer kimegyünk a teme-tőbe. Virágot teszünk el-hunyt szeretteink sírjára, gyer-tyát gyújtunk, imádkozunk, és emlékezünk elhunyt szüleink-re, testvéreinkre, barátainkra, és mindazokra az ismerősökre, akik már eltávoztak az élők so-rából. Közben mindaz, amit lá-tunk, még a szép vagy kevésbé szép síremlékek is, az élet mú-landóságára és végességére em-lékeztetnek bennünket.

A csendes temetőben sokféle érzés és gondolat jelenik meg a lelkünkben, de főként a félelem és a fájdalom. Félelem az előbb-utóbb minket is kivédhetetlenül elérő haláltól, és fájdalom az el-vesztett szeretteink miatt. A te-metőlátogatás elgondolkodtat, felzaklathat bennünket, különö-sen akkor, ha a közelmúltban el-hunyt közvetlen hozzátartozóink sírját látogatjuk. A halállal kap-csolatos kérdéseinkre, miértje-inkre nem nagyon találjuk a vá-laszt. Nem nyugtat meg bennün-ket az, ami ilyenkor, sokszor el-hangzó, szokásos sztereotípia: ez az emberi élet rendje, előbb vagy utóbb mi is mindnyájan sorra ke-

rülünk. Mint istenfélő, vallásos emberek, több és komolyabb vá-laszra és vigasztalásra vágyunk. Ezt a vigasztalást csak a Szentlé-lek, a Vigasztaló tudja megadni nekünk, aki ismételten eszünkbe

juttatja a gyászmise hitből faka-dó bátorító gondolatát: „bár meg-szomorít bennünket a halál kény-szere, az ígért örök élet azonban megvigasztal minket”.

Sajnos, a feltámadásba és az örök életbe vetett hit nagyon sok ember lelkében meggyengült, an-nak ellenére, hogy a feltámadás-ba vetett hit kereszténységünk lé-nyegéhez tartozik. Ezért van az, hogy nehezen tudnak azonosul-ni Gárdonyi Géza szemléletmód-jával és megfogalmazásával. Az Útkészítés című versében a halál és a feltámadás elválaszthatat-lan kapcsolatáról így tanít ben-nünket: „Miatyánk Isten, minde-nek Atyja, kihez hajlunk, mint fű a nap felé. Az én szívem kétség nem szorongatja, midőn indulok a végórám felé: a halál nékem

nem fekete börtön, nem fázlaló, nem is rút semmiképpen: egy ajtó bezárul itt-lenn a földön, s egy ajtó kinyílik ott-fenn az égen, – ez a halál”. Nyilvánvaló, a valóság-ban ez a folyamat nem olyan egy-

szerű. Csak akkor érthető és elfo-gadható, ha hiszünk a megváltó Jézusban és az ő ígéretében: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz énbennem, még ha meg-hal is, élni fog” (Jn 6,24). Jézus ta-nítása és feltámadása alapján bízhatunk abban, hogy ha követ-ni tudjuk Jézust életünkben és halálunkban, akkor követhetjük őt a feltámadásban is.

Keresztény hitünk szerint vár-juk a test feltámadását is, de azt is tartjuk, hogy az emberi lélek a halál után nem szűnik meg, ha-nem tovább él. Így érthető Gár-donyi végakarata, amely azt kér-te, hogy a következő mondatot ír-ják a fejfájára: „Csak a teste”. Hi-szünk abban, hogy a szent és igaz emberek már a haláluk után a mennyországba jutnak, és a

boldog örök élet részesei. Bízunk abban is, hogy nekünk, akik itt a földön élünk, segíteni tudnak ab-ban, hogy egykor majd mi is el-jussunk a mennyei hazába. De mi magunk sem hiába imád-

kozunk a megholta-kért, mert a Szent-írás szerint

„szent és üdvös dolog imádkoz-ni a halottakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneikből” (2 Makk 12,45). Valljuk tehát a szentek kö-zösségét, mely a földön élő hívő-ket, a megdicsőült szenteket és a purgatóriumban szenvedő, tisztu-ló lelkeket egybekapcsolja.

A temetőket járva, halotta-inkért imádkozva, mond-juk el gyakran egyházunk ősi fohászát: „Adj, Uram örök nyugodalmat nekik”. A temető-látogatás közben imádkozha-tunk, illetve imádkozzunk saját magunkért is, a következő imád-sággal: Adj, Uram lelki nyugal-mat, békességet nekünk, akik olyan nehezen tudunk megbarát-kozni a halál és a mulandóság gondolatával.

Dolhai Lajos

Halál és feltámadás

Jubileumi ministránstalálkozó Egerben

Életre szóló barátság JézussalBúcsú a bazilikában

Megáldották a miskolci templomot

Kitüntették Ternyák Csaba egri érseketA Heves Megyei Közgyűlés He-ves megyéért kitüntető díjat adományozott az érseknek.

A főpásztor méltatása során elmondták: „Egri érseki műkö-dése éppen tíz esztendeje tart, amely alatt térségünk kiemelke-dő egyházi beruházásai kötőd-nek munkásságához. Ternyák Csaba egri érsek nagyformátu-mú főpap, aki az egyház szívé-ből, Rómából olyan tágas szem-lélettel érkezett térségünkbe és Eger városába, mint legnagyobb elődei. Jelenléte nemcsak a hit-ben élőket gazdagítja, hanem a társadalom minden szintjét is. Munkásságát – a megye szinte összes településén – az egyhá-

zi épületek korszerűsítésében, megszépítésében, meghatározó arculatuk kialakításában elis-merés illeti. Ugyancsak köszö-nettel és elismeréssel tartozunk azért a fáradozásáért, amit az oktatásban, a kultúra pártolá-sában, a közösségek identitásá-nak megerősítésében és az em-beri kapcsolatok ápolása terén végez. Évente emberek tízezreit érinti meg tanításával és útmu-tatásával: akár Egerben, a Bazi-likában meghirdetett rendezvé-nyek során, akár a megye tele-pülésein tett látogatásai alkal-mával. Szívügyének tekinti az egyházi iskolák elindítását és magas szintű működtetését…”

Közel ezer ministráns érkezett plébánosaik-

kal, hitoktatóikkal, szüleikkel együtt

Fotó: Balogh Ferenc

Erdő Péter bíboros

Az Egri Főegyházmegye októ-ber 17-én és 18-án emlékkon-ferenciát szervezett Egerben Pyrker János László egri érseki beiktatásának 190. évforduló-jára. Az Érseki Palota Kulturá-lis, Turisztikai és Látogatóköz-pontban történészek, levéltá-rosok, muzeológusok tartottak tudományos előadásokat.

Megnyitóbeszédében Ternyák Csaba érsek méltatta Pyrker Já-nos László ciszterci szerzetest, lilienfeldi apátot, szepesi püspö-köt, velencei pátriárkát, aki húsz éven át volt az Egri Főegyházme-gye érseke, megtartva a pátriár-ka címet is. Pyrker a magyar kul-túra egyik legjelentősebb egyhá-zi mecénása volt. Itáliában töltött esztendei során hatalmas kép-zőművészeti gyűjteményre tett szert. Ezt a közel 200 festmény-ből álló gyűjteményt 1836-ban – már mint egri érsek – a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Meg-határozó szerepet játszott He-ves megye székhelyének rende-zésében, az egri vár felújításá-ban. Munkásságának talán leg-kiemelkedőbb része az egri ba-zilika 1837-ben történt felépí-tése volt, melynek tervezésére a Rómában tanult, általa a leg-nagyobbnak tartott Hild József építészt nyerte meg. Ezen kívül megszervezte a bazilika zene-

karát, támogatta a népoktatást. 1847-ben bekövetkezett halála után Lilienfeldben temették el testét, de végakarata szerint szí-ve az egri bazilika altemplomá-ban nyugszik.

A konferenciát megtisz-telte részvételével Matthäus Nimmervoll lilienfeldi ciszter-ci apát, aki beszélt elődje ottani működésének máig ható ered-ményeiről. Nagy sikert aratott azzal, hogy magával hozta és a résztvevőknek személyes meg-

tekintésre körbe adta Pyrker apáti gyűrűjét és mellkeresztjét.

A tudományos előadások sorát Dr. Ľuboslav Hromják, a szlová-kiai Rózsahegyi Katolikus Egye-tem tanára nyitotta meg, aki Pyrkert, mint a szepeskáptalani és Egri Tanítóképző Intézet ala-pítóját mutatta be. Dr. Löffler Er-zsébet, az Egri Főegyházmegyei Könyvtár, Levéltár, Múzeum ny. igazgatója Pyrker egyházi pálya-futásáról szólt, míg Dr. Adriányi Gábor, a Magyar Tudományos

Akadémia külső tagja, előadásá-ban Pyrker János velencei pátri-árka 1821-es vizitációját mutat-ta be. A két nap során 17 előadás hangzott el a pátriárka-érsekről, illetve koráról.

A program részeként a házi-gazda Ternyák érsek megnyi-totta a „Pyrker 190” című kiállí-tást, amely szintén az érseki pa-lotában tekinthető meg. A részt-vevők ellátogattak az egri bazili-kába is, ahol megkoszorúzták az érsek sírját. Homa János

II EgyHázmEgyEi HírEK

Fraknói-díjat kapott Dolhai LajosDolhaI lajos, az Egri Hittudo-mányi Főiskola rektora októ-ber 12-én, Budapesten vet-te át az idei Fraknói Vilmos-dí-jat Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. A dí-jat 2000-ben adták át először, Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténészre, címzetes püspökre emlékezve. Dolhai Lajos 2014-től a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja. La-punkban, az Egyházmegyei Hí-rekben rendszeresen jelennek meg írásai.

Egri rektorok látogatása Kassánszeptember 24–25-én Buda Pé-ter, az Érseki Papnevelő Inté-zet rektora és Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főisko-la rektora - két teológiai tanár kíséretében -meglátogatta a kassai szemináriumot és a Ró-zsahegyi Katolikus Egyetem kassai Teológiai Karát. Ste-fán Novotny szemináriumi rek-tor bemutatta a papnevelő in-tézetet, ahol jelenleg negyven – köztük néhány magyar fia-tal is készül a papságra. Buda Péter a két szeminárium köz-ti kapcsolatépítés jegyében meghívta a kassai elöljáró-kat és a kispapokat az egri Ér-seki Papnevelő Intézetbe.Az egri küldöttséget fogadta Ber-nard Bober kassai érsek is. Utalt a közös történelmi múlt-ra, és örömét fejezte ki, hogy a két szomszédos egyházmegye papnevelői találkoznak.

Erdei szentmise LillafüredenIDén október 7-e délutánján is-mét összegyűltek a hívek Lil-lafüreden, a limpiászi kereszt-nél, ahol Kalna Zsolt, a mino-rita rend tartományfőnöke, a miskolci Nagyboldogasszony-templom plébánosa mutatott be szentmisét. A kereszt és a tábori oltár az 1920-as évek-ben épült. Az 1930-as évek-ben tavasztól őszig az év min-den vasárnapján tartottak itt szentmiséket. Ez a szép hagyo-mány hosszú időre megsza-kadt, de 2005-től az Irgalmas-ság vasárnapját követő első hétvégén, valamint október hónapban Magyarok Nagyasz-szonya ünnepén mutat be itt szentmisét Kalna Zsolt atya.

Tiszta szerelem! Lehetséges?KIlenceDszer rendezték meg országszerte azt az imaestet, amelyen fiatalok tettek tanú-ságot kortársaiknak a tiszta-ság értékéről. A tiszta szere-lem című programot Egerben, a Líceum kápolnájában tartot-ták október 18-án. Ailer Gel-lért a Redemptoris Mater Sze-minárium vicerektora veze-tésével szentmise keretében imádkoztak a tisztán megélt szerelemért.

hÍreK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Bella istván

Az ég faláraA gaz, ami a sírjukon kékell,az ég, ami sírjukból terem,megtenni külön életévelami még bennük végtelen.

Így tanulok én is halkulni,leszek csönddel, éggel teli,és nagyon, nagyon földöntúliés nagyon, nagyon emberi.

a hónap verse

Bella István (Székesfehérvár, 1940 – Budapest, 2006) Kossuth-díjas és József Attila- díjas költő, műfordító. Költészeté-ben különösen fontos a népköl-tészeti hagyomány, az archaikus nyelv, valamint a modern, husza-dik századi irányzatok együttes hatása.

Pyrker konferencia az érseki palotában

Matthäus Nimmervoll lilienfeldi ciszterci apát és Ternyák Csaba egri érsek. A „Pyrker 190” című kiállítás az egri érseki palotában tekinthető meg. Fotó: Balogh Ferenc

2017. NoVEMBER

KönyvbemutatóOktóber 19-én, csütörtökön tar-tották Palánki Ferenc püspök atya „Az élet a szeretetben tel-jes” című könyvének bemutató-ját az egri Érseki Palota Turisz-tikai Látogatóközpontban. Kö-szöntőt mondott Ternyák Csaba egri érsek. A könyv a kegytárgy-boltokban megvásárolható.

Szarka Jánosné, az egri Szent Im-re Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda pedagógusa a Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át az egri bazilikában az augusztus végi tanévnyitó ün-nepségen Ternyák Csaba egri ér-sektől. A kitüntetett pedagógus 1978-tól dolgozik tanítóként eb-ben az iskolában. Az alsó tagoza-tosokat neveli, oktatja.

Az iskola vezetői és a szülők véleménye szerint ezt a felelős munkát nagy odaadással, lelkiis-meretesen végzi. Munkabírása, a gyermekek szeretete, a szülők-kel való kapcsolattartása, a pálya iránti alázata, egyházához fűző-dő kapcsolata, a pályatársak és a fiatal pedagógusok segítése pél-damutató. Négy évvel ezelőtt a napközis munkaközösség veze-tőjének választották.

– Pedagógus családból szár-mazom - mondta. – Jásziványban nevelkedtem. Édesapám tanár, később iskolaigazgató lett, édes-anyám pedig tanítóként, majd művelődési ház igazgatóként te-vékenykedett. Tőlük tanultam meg, hogy a pedagógus szolgál. Ezt láttam nap, mint nap. Ezt pró-báltam továbbvinni én is, lassan negyven éve. De büszke vagyok dédnagyapámra is, akinek tele-

pülésünkön templomépítő mun-káját, 1942-ben XII. Piusz pápa kitüntetéssel ismerte el. Közel negyven év tanítói munka során első osztálytól a negyedik osztá-lyig minden évfolyamon tanítot-tam osztálytanítóként, napkö-zisként is, szakkört vezettem. A tanítás, az iskola az életem fon-tos része lett. De ugyanilyen fon-tos volt számomra a családom is. Harminchat éve házasságban élek, férjem elektroműszerész, nyugdíjas. Két gyermek édes-anyja vagyok: kisebbik fiam köz-gazdász, míg az idősebb gépész-mérnök. Nagyon sokat köszönhe-tek családomnak, hisz munkám során mindig mellettem álltak.

Az intézmény igazgatója, Val-kó Viktor is elismerően szólt Szarka Jánosné munkájáról: – Az egyház és az iskola érdeké-ben fáradhatatlanul tevékenyke-dik - mondta. – A diákmiséken, keresztúti ájtatosságon aktívan részt vesz. Jelen van a szentség-imádásokon, litániákon, körme-neten. A Szent István Rádióban rendszeresen vállal rózsafüzér imádságot, rendezi az egri bazi-lika vitrinjét, melyben a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda képeit mutat-ja be. Mind szakmailag, mind lel-kileg érett pedagógus, aki nagy hozzáértéssel és alázattal végzi a rá bízott feladatokat. H. J.

A pedagógus szolgál

Tanítványaival előadásra készülve

Idén 42 önkéntes vehette át a Caritas Hungarica díjat, ame-lyet október 7-én adott át Spányi Antal püspök, a Katolikus Kari-tász elnöke és Écsy Gábor, a se-gélyszervezet igazgatója a Ma-gyar Szentek templomában, Bu-dapesten.

A hálaadó szentmisén kö-zel húsz plébános koncelebrált,

akik a díjazottakkal érkeztek az ünnepre. Spányi Antal püspök a nap liturgikus emléknapjához, Rózsafüzér Királynője napjához kapcsolódva, Szűz Mária Isten-nek mondott örök igenjét állítot-ta példaként az ünneplők elé.

A Katolikus Karitász vezető-sége 2012-ben alapította meg a Caritas Hungarica díjat azzal

a céllal, hogy elismerjék és ér-tékeljék a karitász-önkéntesek különböző szociális területe-ken végzett példaértékű mun-káját. Az Egri Főegyházmegyé-ből hárman vehették át a díjat: Kovács Béláné, az ózdi, Pap Ildi-kó, a novaji és Vas Imre Zsoltné, a recski plébániai karitász-cso-port tagja.

Átadták a Caritas díjakat

A rendalapítás 90. évfordulóját ünnepelték a Ferences Szegény-gondozó Nővérek Egerben, ok-tóber 6-án. Ünnepi szentmisét Ternyák Csaba érsek celebrált a Nagyboldogasszony (volt feren-ces) plébániatemplomban.

– A két világháború között az egyház, állam és az egész társa-dalom összefogásával alakult ki Egerben a szegénygondozás új rendszere, amely az Egri Norma nevet kapta. Ez bővült később országossá - mondta köszöntő beszédében Ternyák érsek. A fő-pásztor arra is rámutatott, hogy az egyház mindig gondot fordí-tott az elesettekre. Napjainkban a Magyar Katolikus Egyházban, így az Egri Főegyházmegyében is, a nővérek szolgálatán, a Ka-tolikus Karitászon és a Máltai

Szeretetszolgálaton keresztül történik a szegények szolgála-ta. Mindenkit ugyanaz a szán-dék erősít: a szegényekben, a rá-szorulókban Jézus Krisztust lás-suk meg.

Bár a nővérek száma napja-inkra erősen megfogyatkozott, de 18 fővel, az ország három vá-rosában a mai napig aktívan te-vékenykedik. A megújulás szük-séges, amihez a múltban végzett tevékenységük, társadalmi sze-repvállalásuk lehet a kiinduló-pont, tudtuk meg a főnöknőtől, Kóródi M. Veronikától.

Az egri Érseki Palota Turiszti-kai Látogatóközpontban a nővé-rek munkásságát bemutató kiál-lítás is nyílt “A szegények szol-gálatában” címmel, amely de-cember 31-ig tekinthető meg.

Szegénygondozó nővérek ünnepe

Új, kétszintes tornaterem épül a megnövekedett létszámú eg-ri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnáziumban, emellett egy közösségfejlesztő programra is nyert forrást az intézmény.

Rozmán Éva, az iskola igaz-gatója sajtótájékoztatón mond-ta el, hogy a 637 milliós beruhá-zás mérföldkövet jelent az isko-la életében, s nagyon fontos az a pályázat is, melynek segítsé-gével közösségeket formálhat-nak, mintegy 3 éven keresztül. Az intézményben fejlesztik még a természettudományos és az in-formatikai eszközparkot.

Schanda Tamás államtitkár a tájékoztatón szólt arról is, hogy Heves megye fejlesztéseinek ösz-szege meghaladja a 26 milliárd forintot az Emberi Erőforrás Fej-lesztési Operatív Program kap-csán.

Ficzek László, az Egri Főegy-házmegye általános helynöke, érseki irodaigazgatója köszöne-tét fejezte ki a kormányzatnak a jelentős támogatásért. Kiemelte: a fejlesztés segíti az értékterem-tő munkát, hiszen a sport, a játék élményt ad és közösséget épít, s ez azért lényeges, mert a nemzet jövője szempontjából az egyik legfontosabb terület az oktatás.

Több mint 600 milliós fejlesztés indul