Lotman: A szüzsé eredete

8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete

http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 1/19

Ju. Lo tman

A szuzse eredete tipol6giai aspektusbol

A szuzse keletkezese felvethet6 torteneti es tipol6giai problemakent

is. Az el6bbi nezopontbol mar sokszor vizsgaltak a kerdest, ezen a teru-

leten igy rendelkezesunkre all nehany szeles korben elisrnert, alapvetc fel-

f ed ez es e s n eh an y valoszfmisitheto h ip ote zi s is . A m as ik n ez op on to t te-

kintve a dolog j6val bonyolultabb.

A szuzse e re de te ne k k er de se k or an ts em csak a rruiveszetet erlnto

problema, bar eppen a mtlveszi cselekmenyes szoveg egyike azoknak a

dolgoknak, melyek az emberi civilizacio jelensegei kozul a leginkabb

rnagyarazatra szorulnak, Valoszfmileg egy foldi kulniran kivuli megfigye-

16 szamara a legnagyobb nehezseget az okozna, hogy megmagyarazza,

miert is letezik az az oriasi szovegrnennyiseg, amely olyan esernenyeket

beszel el, ahol a helyszln tudatosan nines jelolve. Az ilyen tlpusu

alkotasok nyilvanvalo ellentrnondasban vannak barmifele - altalunk elvar-

hato > tarsadalmi funkci6val. A kutat6i ovatossag arra int tehat, hogy

okosabban tesszuk, ha nem a rntiveszi szovegek szuksegszenisegeben

ketelkedunk, hanern sajat kepessegeinkben, hogy meg tudjuk-e hatarozni

e szuksegszeniseg lenyeget,

A szuzss EREDETE 83

* * *

A tipologiai vizsgalat kiindulo pontjakent tetelezzuk fel ket, elvben

ellentetes tipusu szoveg letezeset.

A kulturalis bazis kozeppontjaban helyezkedik el a mitikus szovegek

szuleteset e16segft6 rendszer. Az itt keletkez6 szovegek legfontosabb saja-

tossaga, hogy ciklikus id6beli mozgasnak' rendelodnek ala. Az By medon

letrejott szovegek nem cselekrnenyesek a mai ertelernben, es altalaban

esak nagy nehezsegek aran tudjuk lefrni oket szokasos kategoriainkkal. Az

elsa dolog, ami jellemzi 6ket, a kezdet es veg kategoriajanak hianya: a

szoveg egy szunteleruil ismet16d6 mozgast vegz6 mechanizmuskent gon-

dolhat6 el, amely a termeszeti fclyamatokkal -az evszakok, napszakok,

csi llagkepek valtakozasaval szinkronban rmikodik. Az embed elet nem

linearis id6metszetben ertelmezodik, amelyet a halal es a szuletes fog

kozre, hanemallandoan ismetlfidc cikluskent (ld. A. Bloknal: "rneghalsz

s mindent el61r61 kezdesz"). Ez esetben a mese barrnelyik ponton elkez-

dodhet, s ez a pont az adott elbeszelesben, amely a kezdetes vegnelkuli

Szoveg reszleges manifesztacioja, a kezdet szerepet fogja betolteni . Az

ilyen tipusu elbeszelesnek egyaltalan nem az a celja, hogy a hallgato

szamara ismeretlen dolgokat beszeljen el, hanem hogy demonstral ja azt

a mechanizrnust, amely a terrneszetben a ciklikus folyamatok megszakit-

hatatlansagat biztosftja. Ezert a Szoveg egyik vagy masik - mai erte-

lemben vett kezd6ponttal es tartalommal rendelkez6 szuzse-epizodjanak

kivalasztasa nem az elbeszeki hataskorebe tartozik - ez az epizod az idok

folyarnan kronologikusan rnegszilardult es a terrneszeti folyamatok ciklu-sahoz igazod6 ritus reszet kepezi.

A masik sajatossag, ami a . cikIikus felepitessel hozhat6 ossze-

fuggesbe, a kulonbozo szereplok feltetel nelktrl: azonositasanak tenden-



84 JU. LOTMAN A SZOZSE EREDETE 85

ciaja. A mitologikus szovegek ciklikus vilagkepe tobbretegfi rendszer,

amely a topol6giai s zervezodes ny il vanva lo jegyeit hordja magan. Ez azt

jelenti, hogy a napok, evek valtakozasa, iIletve az ember vagy isten

halalanak es szuletesenek ciklikus lancolata kolcsonosen homeomorf jelen-

segnek tekinthet6. Ezert az ejszaka, a tel , a halal egymashoz kozelftese -

bar nehany vonatkozasban kulonboznek - nem metaforikus kapcsolatot

eredmenyez, mint ahogy ezt a modern tudat ertelmezi. E jelensegek azo-

nosak egymassal (pontosabban egy dolognak a transzformacioi), A cikli-

kus szerkezeni mitologikus rendszer kulonbozo szintjein megnevezett

szerepl6k, targyak, egyetlen dolog lenyegi tulajdonsagainak kulonbozo

hordoz6i. A mitologikus szoveg, mivel sajatos m6don kepes topol6giai

transzformaciokra, megdobbento rnereszseggel nyi lvanft azonosnak olyan

dolgokat, amelyeknek egymashoz kozelitese szamunkra jelent6s nehezse-

geket okozna.

A mftosz topologikus vilaga tagolatJan rendszer. E tanulrnanybanmegprobaljuk bernutatni, hogy a tagoltsag a nem mitologikus tfpusu,

diszkret rendszenl metanyelvre val6, nem adekvat atultetesek soran jott

letre.

Ez a kozponti szovegalkoto rendszer latja el a legfontosabb feladatot

- felrajzolja vilagkepet , egymastol tavoli szferak egyseget teremti meg,

tulajdonkeppen tudomanyos funkciok sorat realizalja a tudomany eldtti

kulturalis kepzodmenyekben, Az izo- es homeomorfizmusok letrehozasara

iIletve a vilag sokfelesegenek invarians kepekke alakitasara iranyulo

tendencia lehetove tet te hogy az ilyen tipusti szovegek nemesak a tudo-

many funkciojat toltsek be, hanem osztonozzek egy sor tudornanyos jelle-

gtl kulturalis vivmany letrejottet is, peldaul a csillagaszati idoszarnitas

teruleten, E szisztemak funkcionalis rokonsaga szemleletesen nyomon ko-

vethet6 az antik-gorog tudomany forrasainak kutatasa soran.

A kozponti szovegalkoto rendszer altal Ietrehozott szovegeknek

osztalyozo, retegezo, rendszerezo szerepuk volt . Az embert korulvevo

rendellenessegek, anornaliak vilagat normakhoz igazitottak, rendszerbe

illesztettek. Meg ha e szovegek ami nyelvunkon elbeszelve cselekrnenyes

szovegeknek ninnek is, eredetileg nem tekinthet6k annak. Nem egyszeri,

torvenyszenlsegekhez nem illeszkedo jelensegeket beszeltek el, hanem az

ida kategoriajat nelkulozd, vegtelen reprodukacios folyamatr61, bizonyos

ertelernben tehat az allandosagro] sz61tak. Amikor a halalrol beszelnek es

isten testenek feldarabolasarol , majd feltamadasarol esik sz6, e16tti ink

nem egy mai ertelemben vett cselekmenyes elbeszeles all , - ezek az ese-

menyek az 6si ismetlodo eiklus egy-egy stadiumakent ertelmezendck. Az

ismetlddes szabalyossaga az egyszeri eltereseket az egyes eseteket a vilag

immanens sajatossagait hordoz6 torvenyszenisegekke valtoztatja.

Amennyiben tipol6giai szempontb6J vizsgaljuk, a kozponti ciklikus

szerkezeni szovegkepzd rendszer nem lehetett az egyetlen. Egyellenme-chanizmus rnindsegeben szuksege volt egy olyan tfpusu szovegalkoto

rendszerre, melyet linearis id6beli mozgas szervez, s amely nem a tor-

venyszenisegeker, hanem az anomaliakat rogziti. I1yenek voltak a "kulo-

nos esemenyekrol", "ujdonsagokrol", a kiilonfele szerencses illetve baI-

szerencses kimenetehl kihagasokrol szolc eibeszelesek, Az eI6bbi tipusban

az elv rogzult, i tt az eset. Arnennyiben tortenetileg az elsa npusu mecha-

nizmusbol a - szakralis es tudomanyos jel legu - torveny- es normaalkoto

szovegek fejlodtek ki, ugy a masodik tfpusb61 a torteneti szovegek, kr6-

nikak, evkonyvek szulettek meg.

Az egyszeri, velet len esemenyek - biintettek, csapasok - es minden

olyan eset rogzitesevel, amely egy bizonyos osi rend rnegbontasakent

ertelmezheto, a cselekrnenyes elbeszeles torteneti magva jott letre ..Nem

veletlen, hogy az irodalmi elbeszelo mUfaj legalapvet6bb fcrmajanak neve



86 JU. LOTMAN A SZOZSE EREDETE 87

* * *

nyelvere (ilyen forditasokhoz soroland6k a rnitikus-rftusok es a mitikus-

misz teriumok irodalmi va ltozatai), tovabba olyan novel li sz tikus pszeudo-

mftoszok keletkeztek, amelyek mindenekelott akkor remlenek fel ben-

nunk, amikor a mitologiarol esik szo,

Az else l eginkabb erzeke lheto hatasa az i lyen t ipusu atult eteseknek

a szoveg kulonbozo sz int jei kozti izomorfizmus e lvesz tese , amelyek ered-

rnenyekeppen ~_kU~nb6z6 szintek szereploit mar nem ugy fogjak fel,

min~ egyazon alak mas-mas megnevezeseit, a szerep figurak sokasagara

esik_~et. Letrejon az a sokszereplos szerkezet, amely az eredeti mito-

logikus tipusu szovegek eseteben e1vileg volt kizart. Mivel az atrnenet a

ciklikus szerkezetbol a linearisba olyannyira mely atalakulast hozott a

szoveg struknirajaban, hogyehhez kepest a cselekmenyes irodalom torte-

_Qeti fejlodese soran lejatszodott kulonbozo valtozasok mar nem voltak

annyira jelent6sek, nem olyan lenyeges, hogy a szoveg osi, mitologikus

gyokereinek rekonstrua lasahoz egy ant ik mi tosz-va ltozatot vagy egy xrx.

szazadi regenyt hasznalunk feI.

A ciklikus szovegek linearis vonalu kibontakozasanak legszernbe-

tunobb eredmenye a hasonmas-alakok megjelenese. Menandroszt61 az

alexandriai dramatol es Plautustol Cervantesig es Shakespeare-ig, majd

Dosz tojevszkij en keresz tul a XX. szazadi regenyig (ld. a hasonmas alakok

rendszeret a Klim Szamgin cfmti regenyben) mindvegig jellemzo az a ten-

dencia, hogy a szerz6k utitars-hasonmassal, s6t neha utitarsak egesz

parad igrna-halmazaval lat jak e l a host. Shakespeare egyik kornediajaban

tTevedesek vigjdteka) egy negy polusu viszonyrendszerrel van dolgunk:

a nul ket ikerhosrol es szolgaikrol szol , akik szinten ikrek.

"novella" azaz "novum" (ujdonsag), amelynek - S ezt mar nem egyszer

megal lapi tot tak - anekdotikus gyokere i vannak.

Emellett szeretnenk rairanyitani a figyelmet a ket alapvetoen

kulonbozf szovegtipus eredendoen mas pragrnatikai termeszetere. A

mitologikus szovegek vilagaban felepftesuk te rbeli -topo logikus tor-

venyeibcl kovetkezoleg elsosorban a homeomorfizrnus strukturalis tor-

venyei ervenyesulnek: az egitestek es az emberi tes treszek elhelyezkedese,

a naptari eves az eletkor strukturaja stb. kolcsonosen megfelelterheto

egymasnak, Ez egy alapveto szemiotikai szituaciot eredrnenyez: minden

uzenet ertelmezendo, Ieforditando egy rnasik szint jeleire val6 transz-

formacioja soran, Mivelhogy az emberi belso vilag mikrokozmosza, es

az 5t korulvevo mindenseg makrokozmosza azonosithato egymassal , bar-

mely idegen tortenesrol szolo elbesze les e rte lrnezhetd ugy, hogy azt a

hallgatosagbol barkihez intim, szemelyes viszony fiizi. A mitosz rnindig

rolam beszel, A "hir", az anekdota pedig a masikrol. Az elsa a hallgat6vilagat szervezi, a masodik erdekes reszletekkel egesziti ki tudasat errol

a vilagrol,

A modern cselekmenyes szoveg e ke t tipologiai szernpontbol 5si szo-

vegfa jt a kolcsonha tasanak, imerfe renc iaj anak a termeke. Ugyanakkor egy-

masrahatasuk folyamata, mar csak annal fogva is, hogy a valosagos torte-

nelmi ter orias] idotartamara terjed ki, nem lehetett egyszeni es egyer-

telmti jelenseg.

A szoveg ciklikus idoszerkezenl mechanizmusanak szetesese (vagy

legalabbis rmikodesi teruletenek hirtelen besztikulese) ahhoz vezetett,

hogy a szovegeket tomegesen forditottak le tagolt, linearis rendszerek



88 1U. LOTMAN

Ephesusi --------- Syracusai

Antipholus Antipholus

I IEphesusi Syracusai

Dromio Dromio

Vilagos, hogy itt egy olyan esettel van dolgunk, amikor is a l inear is

szoveg negy szerepl6je a ciklikus szerkezetfi rendszerbe rranszformalas

soran egy szernellye kellene hogy osszeforrjon: egyreszt az ikrek azono-

sithatosaga, masreszt komikus illetve "jclelkti'' mivoltuk egyertelrmien ezt

sugallja. A hasonmas alakok a kolcsonosen ekvivalens nevhalmaz feldara-

holodasanak eredmenyekeppen jelennek meg. Ez a keseobtekben nyelvve

lett, amely a kulonfele eszmei-mfiveszi modellekben teljesen kulonbozo

medon interpretalodhatott - szolgalhatott a bonyodalom alapanyagaul",

tovabba elosegithette az ellentetes jellemek kombinaciojanak, vagy a

belsoleg osszetett emberi szemelyiseg modelljenek a megalkotasat Doszto-

jevszkij regenyeiben.

Peldakent e folyamat bonyodalmat eloidezf hatasanak bemutatasara

vizsgaljuk meg Shakespeare Ahogy tetszik cfrrui komediajat.

A komedia szerep16i nyilvanvaloan ekvivalens parokra oszthatok,

amelyek a ciklikus idobe val6 (felteteles) visszahelyezesuk soran egye-

sulnek, vegul is egyetlen alakot letrehozva. A szerepl6k Iistajanak elejen

egy herceg-testverpar talalharo, az egyik kozuluk az "erdoberi' e l, a rna-

sik uralkodik, magahoz ragadva a hatalmat. A szerepl6k az "udvarban"

es az "erdoben" elok kozt kiegeszlto disztributfv viszony ill fenn: az

egyikuk bekerulese az erd6b61 az udvarba azonnal maga utan vonja parjuk

erd6be val6 kikeruleset. Ugyanakkor nyilvanvalo, hogy ugyanabban a

A SZOZSE EREDETE 89

kornyezetben nem talalkozhatnak. Ha az erd6be val6 kerules es a vissza-

teres a meghalas es a feltamadas altalanos mitol6giai (kesobb mesei) for-

rnulaja, akkor vilagos, hogy a mitologikus terben a hasonmasok egyetlen

kepet alkotnak, A ket herceg-fiver szembeallitasa egy masik szinten

Roland de Bois id6sebb es fiatalabb fia, Oliver es Orlando antiteziseben

ismetlodik meg. Mint ahogy az uralkod6 herceg, Oliver is testvere

oroksegenek bitorl6ja, es fiveret az erd6be szarmizi (a Frigyes es Oliver

kozti parhuzam a komedia szovege alapjan vilagosan kimutathat6). A vo-

nal , mely az udvart az erdotdl elvalasztja olyan hatar, amelyen nil mito-

logikus iij jasziiletesek jatszodnak le: ezt tarnasztja ala, hogy mindket

gazember, at lepve ezt a hatart, nemeslelkil hesse valtozik.

" ... Frigyes herceg, hallvan, hogy napra nap

Hany erdernes ur sereglik ide,

Nagy hadat gyujton, a sereg elinduJt,

A herceg vezette, s a celja az volt,Hogy batyjat elfogja s rnegolje.

E vad erdo szelen azonban egy

Dreg remetevel talalkozott,

Aki nehany sz6val elterftette

szandekatol es a foldi vilagtol:

Tronjat szamkivetett batyjara hagyta ... ,,3 145.0.

I lyen valtozas tortenik Oliverrel is:

Az voltam; de mar nem vagyok; nem is fajBevallani , mi voltam: olyan edes

A megertes es ami most vagyok..; ,,4 120.0.

(ford. Szabo L6rine)

I I

) I



90 JU. LOTMAN

Ily modon egy olyan negyszog keletkezik, ahol azok a szereplok, akik

horizontalisan egy sikban helyezkednek el - egyetlen h6s allapotai

szuzsebeli mozgasuk kiilonbbz6 pillanataiban (ha a szuzset a linearis

tengely menten bontjuk), a vertikalis tengelyen pedig egyazon szerep16

kulonbozo projekcioi helyezkednek el:

Udvar Erd6

Frigyes herceg ----- a szarmlzott oreg herceg

Oliver de Bois ----- Orlando de Bois

Ezzel a parhuzamos kepek sora meg nem zarult le: a n6i szerepl6k

egyertelmiien a f6h6sok hiposztazisainak tekinthet6k: a hercegek lanyai -Rozalinda es Celia, akik a szuzse ciklikus szerkezetfive alakitasaval

szemmel lathatoan egy kozponti kepben egyesulnek, es e kepnek mintegy

nev-hiposztazisait alkotjak. Alapvet6 szuzsebeli elrendez6destiket illet6en

ezen a szinten jelent6s transzformacio jatszodik le - mindket lany az er-

dobe tavozik (az egyikiiket szarmizik, a rnasik onkent), ahol viszont atala-

kulason mennek keresztul: atoltoznek (Rozalinda meg nemet is valt , f iu-

nak oltozik), nevet valtoztatnak - ezek tipikus mozzanatai a mito16giai

atlenyegulesnek.

Rozalinda Celia

Ganymedes Aleina

A SZUZSE EREDETE 91

Az ekvivalenciak uj rendszerebe a szerelmi intrikakba val6 bele-

bonyolodassal lepunk a t: elfittunk a parhuzamok pontos vaza, ahol is

Ganymedes kettos termeszete - fiti es lany egyszerre (amit nevenek

ketertelmusege is hangsulyoz) - uj mitologikus azonosftasok alapjaul

szolgal, amelyek a shakespeare-i szovegben komikus tevedesekkent ertel-

rnez6dnek.

Orlando

Oliver

RozaJinda

Celia

Ganymedes

Silvius

Phoebe

Phoebe

Pr6bak6

ViIi

Juci

Juci

Mindezek a szereploparok ugyanazt a szituaciot, es ugyanazt a tipusti

viszonyt ismetlik kulonbozo szinteken, kolcsonosenmegkettozve egyrnast.

Meg az udvari bolondnak is megvan a parja egy meg alacsonyabb rendti

szereplo - a falu felkegyelrruije szemelyeben. Az "Oliver-Celia" kettos

aJacsonyabb rendfi masa az "Orlando-Rozalinda" parosnak (az invariansok

sernajaban az eldbbiek a szamtizott baty alakjahoz kapcsolhat6k), a

"Ganymedes-Phoebe-Phoebe-Silvius" negyes mindezek variansa lefele

haladva a kovetkezo szinten, es "Pr6bak6-Juci-Juci-Vili" negyese pedig

az elobbiekhez viszonyul a mar emlitett m6don. Vegeredrnenyben a

kornedianak meg a legkisebb jelentosegf szereploje is a ciklikus ter

egyazon centralis kepere (obraz) vezetheto vissza.



92 JV. LOTMAN

Meg egy alakr6l kell emlitest tennunk, a rnelabus J aques-r61, aki

ellentetben al l a komedia minden szereplojevel. 6 az egyetlen, aki kivul

marad a szerelmi bonyodalmakon, es nem ter vissza az oreg herceggel az

erd6b61, hanem ott marad, ezutta l a szarmize test onkent val lalo Frigyes-

sel. 6 rendelkezik a legelesebben kidolgozott jel lemmel: szuntelenul

kritizalja az erd6n tuli vilagot. Mivel az "udvar" es az "erdo" aszim-

metrikus teret kepeznek a "foldi-sirontuli" (a mitoszban), il.letvea "realis

_ idealisztikus-mesei" (Shakespeare-nell vilaghoz hasonloan, a Jaques

tipusu figura nelkulozhetetlen, hiszen 0 jeloli ki a rmiveszi ter dimenzi6it.

Nem olvad ossze a cselekmeny terenek rnozgekony szerep16ivel , hanern

egyfajta perszonifikalt terkategoriat kepvisel, az egyik vilag masikhoz

val6 viszonya olt benne testet. Nem veletlen, hogy 0 az egyetlen szerep16,

aki nem lepi at a ket vilag - az "erdo" es a "kiralyi udvar" - hatarat.

* * *

Peltetelezheto, hogy a hasonmas alakok csak a legegyszenibb, leg-

szembeotlobb terrnekei a ciklikus szerkezeni szovegbeli hOs linearis

szovegbeli atalakulasanak, Tulajdonkeppen az is, hogy ku Ion b 0 z a

szereplok jelennek meg, ugyanennek a folyamatnak az eredmenye. Nem

nehez eszrevenni, hogy az alakok egyreszt mozgekony, a szuzse teret

tekintve szabad, a rmiveszi terszerkezetben konnyen helyet valtoztato, es

a terek hatarat atlepni kepes figurakra bomlanak - s eppen ez a leg-

fontosabb topologikus sajatossaga az ilyen tipusu ternek; rnasreszt olyan

figurakra esnek szet, amelyek nem valtoztatjak a helyuket, s akiknek

szerepe e ter funkciojanak rmlkodtetese."

Tipol6giai szempontbol a kiindul6 szituacio vaza a kovetkezo: egy

bizonyos szuzsebeli ter ke t reszet, a kiilso es belso szferat eg y hatarvonal

A SZOZSE EREDETE 93

valasztja szet, es e g y szerepl6 lehetoseget kap a cselekmenyben, bogy

atlepje ezt a hatart - ez a szituacio azutan mind bonyolultabb, modosult

val toza tban el tovabb. A valtozekony alak kulonbozo, de hasonl6 tipusu

szereplok paradigrna-halmazara bomlik szet , es az akadaly (a hatarvonal)

hasonl6 m6don megszaporodva perszonifikalt akadalyok alcsoportjat , a

szuzse terenek rneghatarozott pontjaihoz kapcsolodo, merev ellenlabas-

figurakat teremt (Y. J. Propp terrninologiajaval az antagonistakat). Vegul

isa szuzsebeli teret nagyszarrni, a legkulonbozobb m6don egyrnashoz kap-

cso16d6 es egyrnassal ellentetben aH6 hos lakja be. Ehb61 egy reszko-

vetkeztetes ad6dik: rninel nyilvanvalobb, hogy a szerepl6k vilaga vala-

rnifele egyseges kepre (egy hosre, egy akadalyra) vezetheto vissza, annal

kozelebb al l az adott szovegstruktura a szovegszervezddes oSI, mitolo-

gikus tfpusahoz. Nem kerulheti el a figyelmunket, hogy ebb61 a szem-

pontb61 az "en-d' vagy az "en-te" semara visszavezetheto Ifrai szuzse a

leginkabb mitologikus jellegil a modern irodalom rminemei kozul. Ezt afeltetelezest mas sajatsagok is alatarnasztjak, peldaul a mitologikus

szovegnek az e16zoekben mar ernlitett pragmatikai jellemz6i. Nem szorul

rnagyarazatra, hogy a lirat - az epikai rrnifajokkal szemben - melyebben

atelve es rnagatol ertetodfien sajat szemelyisege modelljekent fogadja be

az olvas6.

A masik alapvet6 eredmenye ennek a folyamatnak a sz6vegben a

kezdet es a veg kategoriajanak elkulonulese, es modellalo funkciojanak

hangsiilyossa valasa.

A ritusbol forrnalodott es onallo irodalmi letre jutott szoveg linear is

szerkezetenel fogva automatikusan hozta felszinre a kezdet es a veg hang-

sulyos szerepet . Ebben az ertelemben az eschatologikus szovegek tamis-

kodnak elsdkent a mitosz szeteseserol es az elbeszelo szuzse kiala-

kulasarol,



94 IU. LOTMAN A SZUZSE EREDETE 95

Az esemenyek elemi sorjazasa a mitoszokban lancszerkezetet mutat:

belepes egy zart terbe - kijuuis onnan (a lane rnindket iranyban nyitott, es

elemei a vegtelensegig szaporodhatnak). Mivel a zart teret megjelenitheti

egy "barlang", "sir", "haz" vagy egy asszony (annak megfelel6en ezek-

nek jellegzetes sajatassagaik vannak, peldaul: sotet , meleg, nedves)", az

e terbe vale belepes aktusa a kulonbozd szinteken a "halal", "fogarnzas",

"hazateres" esemenyekent interpretalodhat, es tulajdonkeppen egymassal

azanos jelensegeknek ertelmezheto. A halal-fogamzas esernenyet k6vet6

teltamadas-szuletes azzal a felfogassal hozhato osszefuggesbe, amely

szerint a szuletes nem valami 11j,addig nern letezett szemely megjelenese,

hanem valamely mar letezf szernely minosegi megujulasa. Ilyen ertelern-

ben a fogarnzas az apa halalaval, a szuletes pedig visszateresevel azo-

nosithat6. Leginkabb ezzel fugg ossze az az evidencia, hogy nemesak a

szinkr6n hasonmas alakok, hanem a diakron "apa-fiu" t lpusu parosok is

az egyseges vagy ciklikus szerkezenl szoveg-kep felbomlasat demonst-ral jak, A Karamazov fiverek hasonlosaga es viszonyuk Pjodor Karama-

zovhoz a "degradaci6-ujjaszOietes" semaj.at tekintve a teljes azonossag

vagy az eles szembenallas kifejezodese, ami meggy6z6 bizonyiteka e

mitologikus modell tartos fennmaradasanak.

A szuzsebeli hasonmas-elv mitologikus eredete nyilvanvaloan

osszefugg a szbvegszegmentaci6 kepzete hatarok 11jrarendezesevel, es a

kozponti alak tulajdonsagainak szetosztasaval a hasonlosagot es kulon-

bozdseget hordozo szereplok kozott.

Az effajta strukturan alapulo eiklikus mitoszokban meg lehet

hatarozni az esemenyek sorrendjet, az elbeszeles id6beli hatarai viszont

nem allapithatok meg: minden halal utan ujjaszuletes, megfiatalodas

kovetkezik, ezek utan pedig az oregedeses a halal. Az eschatologikus

elbeszelesek fele val6 atmenet soran kezdtek a szuzset linearisan

kibontani. Ezaltal a szoveg azonnaI a szamunkra megszokott kategoriakba

rendezodott at. A cselekmeny, amelyet linearis idobeli mozgas szabalyo-

zott, a vilag fokozatos megoregedesenek elbeszeleseraepult (az isten

oregedese), ezutan kovetkezett a vilag halala (feldarabolas, szenvedes, a

darabok megevese, temetes - ez utobbi kettd szinonfrnak, a lehatarolt rer-

be valo bezartsagot jelkepezik), majd a feltamadas, arnely a gonosz pusz-

tulasat es a felette aratott gyozelrnet jelenti. l ly m6don a rossz fejlddese

az ida rmilasaval all osszefuggesben, elninese pedig az ida rnozgasanak

megsziinesehez, az a lt al an o s o ro k megallapodottsaghoz kotheto. Az 65 1

mitologikus struknira szethullasat ebben az esetben is azIzomorf viszo-

nyok szetesese jelzi , Ig y peldaul a temetesi szertartassal azonositot t

esemeny -vagy ehhez hason16an a szenvedessel, illetve a feldarabolassal

kapcsolatos tortenes, (amihez egyreszt az etel megragasanak es szetosz-

tasanak rltusa, masreszt peldaul a mindsegeben uj halalt jelent6 beavatasi

szertartasok soran elszenvedett kinzarasok tartoztak) - ,eucb~ris.ztiajaj eli e valtozott.

A mitosz maradvanyanak tekinrheto az eschatologikus legendakban

az a jelenseg, hogy a szoveg vilagosan jelzett vege meg nines osszekotve

a hos eletenek biol6giai befejezcdesevel - a halal lal. A halal (vagy a vele

ekvivalens jelensegek: az eltavozas, elnines az ismeretlenbe, ami utan a

hos ujabb felninesenek kell kovetkeznie, a csodas Mom valamilyen titok-

zatos helyen - sziklan, barlangban, amely ebredessel es visszateressel

vegzodik) az elbeszeles kozepen helyezkedik el, es nem ez lesz a lezaro

mozzanat . Ide kivankozik meg egy fut6lagos megjegyzes: ha elfogadjuk

azt a feltevest, hogy az ~hatolog~k!!s__l(~g~nda a ll tipologiailag legko-- --------. ---- .-

zelebb a!!l itoszhoz, s a mitosz linearis ( torteneti leg valcszinfileg a leg-.- ..____ - _ - -korabbi) ~tkQdol.!sanak tekinthet6 akkor hozza kell tennunk, hogy a fel-

tetlenul szerencses vegkifejlet, amellyel a varazsmesekben talalkozunk,



96 nr. LOTMANA SZDZSE EREDETE 97

nemcsak hogy az elbeszelo rmifaj elsa olyan forrnaja, ahol valoban ki_9ol-

gozott a veg kategoriaja, de az -a~oiCkorszakban abban is egyedii lall6,

hogy i-ti~s t~agikus kifejleta struktu-;:-alisalt_ern~tf'y~ja.Az eschatologlkUS-

~egkif~i;;"t,W~'u~;zeteb61 fakadoan csak a j6 vegleges gyozelme es a go-

nosz elitelese, megbuntetese lehet. Az altalunk megszokott "jo" es "rossz"

befejezesek ehhez kepest masodlagos megval6sulasai vagy meg nem valo-

sulasai az 6si sernanak.

A kezd6pont kategoriaja az eschatologikus legendakban nem volt

ennyire kidolgozott, bar meghatarozott kezd6 formulak, rogzult szituaciok

jeleztek, s ezek valamifele idealis kiindulo allapot megleterol alkotott

elkepzeleseket sejtettek, amelyet erne allapot lerornbolasa, rnajd vegleges

visszaallitasa kovetett.

Markansabban volt jelolve a "kezdet" az evkonyv jellegti kulturalisan

periferikus szovegekben. Valamilyen kihagas leirasakor annak bemutata-

sat, hogy "ki kezdte", vagy "miert kezdodott el", a kortars olvaso isokozati osszefuggesek feltarasakent ertelmezhette. A kezdet kategoriaja-

nak jelentos modellalo funkcioja nyilvanvalova lesz az Oskronikaban,

melyben tulajdonkeppen a kezdetekr61 szolo elbeszelesek let tek ossze-

gytijtve - az orosz fold, a fejedelmek hatalma, a keresztenyhit orosz

kezdeteirol. A btintett is elsosorban ebb61 a szempontb61 erdekli a kro-

nikast. Az esemenyek lenyegere annak megmutatasaval derul feny, hogy

ki kovette el elsokent az adott tettet (ide tartozik peldaul a testver-

gyilkossag elitelese Kain tet tere val6 utalassal). Az Igor enekben Igor

herceg onkenyes hadjarata val kapcso latban kialakltott allaspontot meghata-

rozza a viszaly kezdemenyezo Oleg Goreszlavics alakjanak felidezese (ez

azzal is melyul, hogy Oleg verszerinti 6se Igor nemzetsegenek).

A mitoiogikus szoveg linearis elbeszelesre val6 atultetese lehetove

tette, hogy ket ellentetes tipusu - az esemenyek torvenyszeni menetet

koveto es az ettaI val6 esetleges eltereseket leiro - szoveg kolcsonhatasba

lephessen egyrnassal. Ez az, ami jelent6s mertekben meghatarozza az

elbeszelo rrnifajok tovabbi sorsat.

Az ideiglenes halah. mely egy bizonyos allapotbol egy masikba val6

atlepes forrnajat olti - ld. fentebb - rftusok es szovegek kulonlegesen

szeles koreben bukkan fel. A ritusok eseteben az iniciacios szertartasok

teljes korere kell gondolnunk," olyan vallasi el jarasokra, mint a szerze-

tesek rnegborotvalasa vagy a fogalomtetel, illetve a samanna avatas. Alta-

laban a halal esemenyehez itt a test szetmarcangolasa, feldarabolasa,

temetes, vagy a darabok elfogyasztasa es az elkovetkezo feltarnadas kap-

csol6dik. V. l. Propp tobbfele forrasra hivatkozva, leginkabb N. P.

Diirjenkova: A sdman kepessegek megszerzese torok torzsek koreben cimfi

konyve nyoman megjegyzi: A "feldarabolas, a szetszabdalas, a bels6

szervek megerintesenek tapasztalata elmulaszthatatlan feltetele a saman-

sagnak, annak a pillanatnak az elozmenye, mikor az ember samanna va-

lik".8 Ugyanott talalhato meg szamos esetnek a leirasa arr61, hogy a

profetai kepessegek megjeleneset mege16zi a nyelv es a fulek atfi irasa,

egy kigyo bevezetese a testbe stb.

Olyan korulmenyek kozott , amikor a fenti r itusok mar szeles mito-

16giai kontextusba agyazva tekinthetck at (Propp, Eliade stb.), nemjelent

kulonosebb gondot tartalmi osszefuggeseket talalni az "elet - halal -

feltamadas (rnegujulas)" egyseges mitol6giai invariansaval vagy egy

elvontabb szinten a "belepes~gy zart terbe - onnan valo kijutas" forrnu-

lajaval, Inkabb a stma-i-dota1l6saganak-magyarazata okoz nehezseget

olyan esetekben, amikor a mitosz vilagaval va16kozvetlen kapcsolat mar

megszakadt. Amikor Puskin a Profeta cirrui verseben kivetelesen pontos,

reszletes, s az6ta szovegek sokasagaval alatamaszrott Ieirasat adta a

samanna (azaz profetava) avatasnak, egeszen olyan reszletekbe menoen,

,I '



98 JU. LOTMAN A SZ0ZSE EREDETE 99

mint a "magikus kepessegekkel bfr6 kis kigy6 szajbavetele",? nem ismer-

te azokat a forrasokat, amelyekre egy mai etnogra~~ tamaszkodhat. A

vers megertesehez ugyanigy nekunk sem feltetlenul szukseges emlekez-

nunk Esaias profe ta konyvebol es a Koranbol vet t parhuzamokra, amelyek

valoszintileg a Iegkozvetlenebb forrasai lehettek a Profeta cimf versben

a beavatasi szertartas Ieirasanak.'?

Ahhoz, hogy ertelmezhessuk Puskin szoveget, nem szukseges tud-

nunk avers kepeinek es a beavatasi szertartasoknak (vagy a s~manna.-

avatasnak) az osszefuggeserol, mint ahogy a nyelv hasznalatahoz sines

szuksegunk a grammatikai kategoriak eredetenek i smeretere . Az ilyenfajta

tudas hasznos, de a szoveg megertesenek nem ez a minirnali s fel tetele, A

rejtett mito-ritualis viz reven Puskin visszatalalt az "archaikus ido"

embere halalarol s a latnok szuleteserol szolo szovegek szerkezetenek

formalis grarnmatikai alapjahoz.

E kett6s folyamat meg erzekletesebben szemleltetheto A. Moravia

Engedetlenseg cfrmi regenyevel, melyben egyreszt a beavatasi szertar-

tasrendszer tartalmi reszenek feledesbe meruleserol teljesen formalissa

valasarol van 8z6, minek kovetkezteben ez a rendszer az olvaso szamara

s l ehet, hogy a szerz6 szamara is valamifele tudatosan nem eszlelheto

dologga a lakul; masresz t e tudatalat tiva valt rendszer jelenlete megis

meghatarozo mar ad.

A cselekmeny lenyegeben egy mai fiatal fiu ferfiva valasanak tor-

t enete . A regenyben felvet6dnek a fia talsag lazadasanak modernkori prob-

lemai, a vilag elutasitasa, s a kinzo atrnenet a lazado egocentrizmus esonmegsemmisit es kultusza tol a vi lag fete nyi tott ember rnegszule teseig.

Ugyanakkor a cselekmeny rnozgasa 6si. seman alapul:~~e~or vege

(az e I s 6 elet ve~e) a halal egyre novekvo vonzasaval jelolt, s ez a hOs

vilaghoz fUz6d6 kapcsolatainak tudatos szetszakitasat jelenti (a szulok- a

polgari vil ag ell eni lazadas az_cleLminLoly-aJLell_eni l,azqQ_assa alakul).-- - _ -

E zu ta n h os sz u bet:gseg kovetkezik, arnely a hOst a halal gelere laszitja,

s maga a betegseg egyertelrmien a halal helyettesft6je (a haldok16 fiu

lazalrnarol sz616 leiras a rnitologikus szovegben e16fordul6 a "masvilagba

tcrteno Ieereszkedes" megfe leloj e). Az els6 kapcsolata (a betege t gondozoapolonovel) az eletbe val6 visszateres kezdetet jelkepezi, az atmenetet a

nihilizrnustol es a lazadastol a vilag, az uj szuletes elfogadasahoz. Ez a

ki fejezetten mitologikus sema a beavatas klasszikus konnirj ait ke lti e letre ,

s a regeny vegen egy igen sokatmond6 kepben teljesedik ki: a vonat,

amelyiken a fi(i egy hegyi szanat6riumba utazik, elninik az alagut s o r e r

bejaratanal, majd onnan egy szeles sfksagra jut ki. Az alagut ket vege

meglehetosen pontosan rnegfelel az 6si mitol6giai elkepzelesnek, amely

szerint a sotet~egbe, homalyba, barlangba valo b_elep¢~ a halalt, es a

fe~'yre val6 I s . ! j ~ t ~ az ezt kovetd szi.ilete~jelkep~~.

Mint emlitettern, a gondolkodas archaikus s truknirai a modern tudat-

ban elvesztettek tartalmi vonatkozasaikat, s Ieven hogy a szoveg nagy

elbeszelo egysegeiben a szintaxis alapjat kepezik, teljes joggal ossze-

ve thet6k a nye lv grammatikai kategoria ival. Ugyanakkor, mint koztudott ,

a rmiveszi szoveg egyfajta helycseret produkal: ami a nyelvben mar el-

vesztette onall» szemantikai jelenteset, az rnasodlagos szemantizacionak

rendelcdik ala es rnegforditva. Ezzel egyi.itt kovetkezik be az elbeszeles

mitologikus sorainak masodlagos ujraeledese, amelyek mar nem csupan

formalis szervezdi a szoveg folyamatossaganak; uj jelentesekkel b6vii lnek,

s ezek gyakran - tudatosan vagy ontudatlanul - visszateritenek bennunket

a mitoszhoz. L I Ennek szemleletes peldajat lattuk a fentebb jellernzett

Moravia regeny kapcsan. A kep, arnit a modern technika ihletet t ("vonat-

alagut" ), a . Iegarchaikusabb mitol6giai komplexum kifejezodesenek tekint-

hetc (a halal es az ujjaszuletes aktusa mint atmenet egy uj allapotba; a

I

I



100 JV. LOTMAN A SZOZSE EREDETE 101

* * *

A kultura torvenyalkoto centruma, amelynek genezise a kezdetek

mitologikus ~ybkerere vezethet6 vissza, egy teljesen rendszerezett,

egyseges szuzsevel es magasabbrendti ertelernmel biro vilagot rekonstrual .

Bar ezt a centrumot szoveg vagy szovegek csoportja alkotja, a kulnira

a lt a lanos r end s ze reben ezek egyfajta norrnalizalo apparatus kent rrnikod-

nek, s az adott kultura minden mas s zovegehez kepes t me ta s zi nt en he lyez-

kednek el. E csoport szovegei organikus kapcsolatban allnak egymassal,

ami abban nyilvanul meg, hogy minden tovabbi nelkul kepesek ana, hogy

valamiJyen egyseges mondatalakzatta egyesiiljenek. Mivel ez az alakzat

ta rtalmaban az eschatologikus kepze tekhez kotodik, az a lta la let rehozott

szovegek vilagkepe kett6s: a szuzse tragikus feszultseget a vegso megbe-

kelessel valtakoztatja,

A periferikus szovegek rendszere olyan vilagmodellt rekonstrual,- -

ha lal - nemi kapcsola t -ujjaszuletes esernenyenek lancolata, s e transz-

forrnaciok invarians modellje: sotet terbe jutas es kikerules onnan) -:::s..~~igenjellernzc peldaja a mitologikus reteg aktivizalodasi mechani;musanak

a modern rmiveszet vi lagaban .

Ha a kulnira kozponti es perifer ikus szferait egynemely szerkesztett

szoveg tukreben rnegvizsga ljuk , belso felepftesuk szerint kulonbozo szer-

keze tt ipusokat kuloni the tunk e l.

A kulnira kozponti mftoszalkot6 mechanizmusa ugy szervez6dik,

mint a topologikus ter. Ez a mechanizmus a l in ear is i dot engely re val6

kivetites soran es a ritualis jatek-szertartas mozzanatainak irodalmi

szovegbe keru lese folyaman je lent6s va ltozasokon megy keresztul: l inearis

es tagolt szerkezenive valik, s ennelfogva a ter a valamely rnondat-e1venszervez6d6 irodalmi szoveg tulajdonsagait olti magara. A rnitoszalkot6

mechanizmus ebben az ertelemben vetheto egybe a kulnira periferiajan

keletkeze tt t isztan iroda lmi szovegekkel. Ugyanez az egybevetes teszi

lehetove, hogy egeszen mel ye n gyokerezo eltereseket fedezzunk fel: a

kulnira kozponti szferaja az integralo strukturalo egesz, a mondat saja-

tossagai szerint epul fel; a periferikus resze pedig egyfajta kumulatfv

lancet alkot, amely a strukturalisan onallo egysegek egyszenl ossze-

kapcsolodasaval keletkezik. Ez a fajta szervezddesi m6d felel meg

leginkabb mind a v ila g s tr uk tu ra lis m od ellj ek en t funkcionalo els6

tlpusnak, mind a kihagasok sajatos archivumat kepezo rnasodiknak,

Mindket fentebb emlltetr szovegcsoport rendelkezik az univerzumrol

mint egeszrol alkotott sajat elkepzelessel .

ahol a veletlen, a rendezetlen~eg_ d_omin!I. A szovegek e csoportja is

a ttevodhet valami lyen metaszin tre, de semmife le egyseges, rendszerezettszovegbe nem olvad bele. Mivel ezt a szovegcsoportot a szuzse anornali-

akkal, kihagasokkal kapcsolatos elemei epitik fel, a vilag altalanos kepe

bizonyos szervezetlenseget fog mutatni, A negativ polust ebb en a modell-

t ipusban kul@nbibzQ t r_agikus esetekrol" sz6le elbesze lesek rea lizal jak,

amelyek k@zul mindegyik a rend valamilyen tipusu megszegeset mutatja

IDe: vagyis essen a vilagban egy paradoxon ervenyesul: az a legvaloszi-

mibb, ami . a legkevesbe ninik annak. Ayozitiv polust a csoda manifesz-

tal ja a t ragikus konfliktusok varat lan es va loszi ruit lennek tunc rnegoldasa-

kent. Mivel azonban a szoveg altalanos rendszerezettsege hianyzik, a cso-

da j ote ternenye a szovegek e tipusaban sohasem vegervenyes. Kovetkezes-

keppen az it t le tre jovo vi lagkep_lenyegeben kaotikus e s tragikus.

Annak ellenere, hogy minden konkret kulnira eseteben eldontheto,

hogy melyik szovegalkoto mechanizmusra, szovegcsoportra orientalodott ,



102 IU. LOTMAN A SZDZSE EREDETE 103

eziittal csak egyfajta bels6 iranyultsagrol lehet szo, hiszen a kultura valodi

mechanizmusaban jelen kell lennie mindket centrumtfpusnak, kolcsonos

egymasrahatasukkal es szoros kapcsolatukkal egyutt Az adott kulniraban

a szovegcsopottok hatassal vannak a veluk ellentetes (kontragens) cso-

portokra, s a hierarchiaban elfoglalt iranyito funkciojukert kuzdve -

mikozben sajat magukat a magasabbrendti szoveg rangjara helyezik -

ellenfehik szamara egy alacsonyabb szovegszinten vain reszleges mani-

fesztaciot biztosi tanak. Mig a kultura magasabb strukturalis s~!.p.rei t~-rendszerezett sz6vegek sorozata alkotja, ami trivialis peldakkal illuszt-

ralhato Platontol kezdve Hegelig filozofiai rendszerek egesz sora'va:r;-a-

Az oksagi meghatarozottsagon es a valoszintisegi szamftason alapul6

megkozelitesek kozti vitaval az el6z6ekben jellemzett konfliktus jelent

meg a tudornany teruleten, a XX. szazadi elrnelet i fizikaban,

* * *

(Tyutcsev: Versek 118. o.

Budapest 1954. ford. Szabo Lorino)

E ker 6S1eredend6 s~oveges~ort dialogikus konfliktusa uj jelentest

hozott a rrulveszet k~!etke~esinek pi~anatat61 (ezuttal a pillanat szonak

nincsen semrnifele kronologikus jelentese, mivel a szovegek letezesenek

rmiveszet el6tti periodusat a rmlveszitol esak logikai uton, nem pedig

tortenetileg tudjuk elkuloniteni).

A rmlveszi szovegben valik Iehetsegesse annak az optimalis viszony-

nak a megvalositasa, amikor is az ellentetes strukturak nem hierarchi-

.kusan, azaz kulonbozf szinteken, hanem dialogikusan, vagyis egy szinten

hel_yezked~ek el. _Ezert a rruiveszi elbeszeles a legrugalmasabb es a leg-

hatekonyabb modellalo rendszer, amely igen bonyolult struknirak es

szituaciok leirasara kepes.

Az ellentetes sziszternak nem hatastalanitjak egymast, hanem

strukturalis viszonyba lepnek, es egy uj tfpusii rendezettseget hoznak

letre. Bogy ez a tipusu elbeszeles hogyan valosul meg, azt Dosztojevszkij

regenyeivel probaljuk majd illusztralni, amelyek M. M. Bahty in altai

reszletesen elernzett dialogikus szerkezetuk folytan erre nagyon is megfe-

Ielnek. Egyebkent - ahogy ezt Bahtyin be is bizonyitotta - a dialogikus

struknira nem kizarolag Dosztojevszkij regenyeire jellemzo, hanem a re-

genyforma mint olyan sajatossaga. Azt mondhatnank, hogy tagabb erte-

lemben a rmiveszi szovegek egy bizonyos tipusanak ez a jel lemz6je. Sza-

munkra azonban ez esetben nem erdekes a dialogikussag elve annak ta-

gabb vonatkozasaival, joval kisebb feladatra kell koncentralnunk: a ket

tudornanyelmelet teruleten pedig Saussure koncepcioja a pelda erre;-adciIg

az ellentetes tipusu szervezodesekct tobbek kozott N,Winner vilagrnodell-

j~ -az-egyetemese-~ f~~y~g"~t6entropia teoriaja sze~I~TteiI amely szerint

az informacio csak veletlenszeni, Iokalis epizod. Amikor a haldokI6 Tyut-

csev azt kerte, hogy csinaljanak korulotte egy kis fenyt, azt az egeszeleteben magaban hordozott meggyozodest mondta ki, hogy a vilag kaoti-

kus, rendezetlen, es hogy a feny, a j6zan esz es a t6rve~y lokal~s- ,_yelet-

len es instabil forrnak, csupan a "rendetlenseg" jatekai. Az ember Tyut-

.csevszerint e ket ellenseges vilag hataran e1, termeszeti lenyegevel a

kaosz, a gondolataivaI pedig az el6bbit61 idegen vilag, a logosz biro-

dalmahoz tartozik:

"Hoi a hiba? Ha zeng lobog

az egyetemes karenek,

mert nem zug tengerkent a lelek,

ahogy a lelkes nad susog"



104 JU. LOTMAN

ellentetes szuzsealkoto ely integraciojat kell nyomon kovetnunk a regeny

elbeszelo forrnajaban.

Dosztojevszkij regenyeiben mindjart szembeotlik - amit egyebkent

mar a kutat6k is nem egyszer leirtak - a ke t szfera: a hetkoznapi tor-

tenesek tere es az ideologiai konfliktusok vilaga kozti ellentet.

Az elsa, a cselekmeny kibontakozasanak a szintje egyfelol a

mindennapi esemenyek, masfelol egy btinugyi - detektiv tortenet szfe-

rajara bomlik.

Mar regen megallapltottak, hogy Dosztojevszkijnel a hetkoznapi

esernenyek a "botranyok logikajat" kovetik, aminek egyik torvenyszerti

kovetkezrnenye, -hogy az epizodok kozotti kapcsolat formal is kifejezo-

eszkoze a "hirtelen" 12 sz6cska lesz. Ezt a megfigyelest tovabbgondolva

azt lehet mondani, hogy a hetkoznapi esernenyek egyrnasutanisagat Dosz-

tojevszkij regenyeiben a legkisebb valoszimlseg torvenye hatarozza meg.

Sajat elettapasztalatara hagyatkozva az olvaso kigondol magaban nehanyvarhato lehetoseget , amelyek kozul az egyik a leginkabb valoszirulnek

ninik, a masik csak lehetseges, a harmadik kevesbe, vagy egyaltalan nem

va16szinCi. A regeny szovegenek egyik-rnasik esemenyevel szembesulve,

az olvaso termeszeteseu valtoztatja sajat elvarasai skalajat (e skalara

raepul egy masik, amelyet a szoveg olvasojanak irodalmi tapasztalata

hataroz meg: konnyen lehetseges egy olyan tudatalatti elvarasrendszer,

amely kulonvalasztja a Iegvaloszimibben hekovetkezo tortenest az eletben,

illetve egy bizonyos tipusu nniveszi szovegben). Ez Iehetoseget ad szama-

ra megkonstrualni a szuzse kovetkezc, legvaloszirnibbnek latszo lane-

szernet Dosztojevszkij szovegeiben az olvas6 altal legkevesbe vart (azaz,

ami a legkevesbe valosztnti az elettapasztalatok alapjan, s ugyanugy az

irodalmi alkotasban is) bizonyul az egyetlen lehetseges fordulatnak az iro

szamara.

A SZUZSE EREDETE 105

Nezzuk meg az Okos kfgyo fejezetet az Ord6g6k cimf regenybol.

Mar a kiindulo szituacio is a legvaloszirnlbb tortenes felnigasara epul:

Sztyepan Trofimovics, aki Varvara Petrovnahoz hivatalos egy fontos es

bizalmas beszelgetesre, megerkezve hozza senkit sem talal otthon. Egy-

idoben ezzel zajl ik Ie egy masik furcsa eserneny: a templomban Varvara

Petrovnahoz odamegy egy ismeretlen, furcsan viselked6 holgy (a kesobbi-

ekben kiderul, hogy 6 Marja Tyimofejevna Lebjadkina), es Varvara Pet-

rovna aj6zan e sz ne k e s legbens6bb terrneszetenek ellentmondva, meghiv-

ja a t magahoz, A dologba beleavatkozik Liza is, akinek viselkedese

teljesen erthetetlen, saki mindennek ellenere kieroszakolja Varvara

Petrovnatol, hogy 6t is vigye magaval. \3

Sztyepan Trofimovics es a s ze rz o e gy ed ul csak Varvara Petrovnat

varja, de tobb lepes zajat halljak, "ami mar eleg furesa volt" . Lepesek

hallatszanak, vegul hallani lehet , hogy valaki meghokkentoen gyorsan

bejon, "ez nem lehet Varvara Petrovna". S eppen ezert aki belep, az

maga Varvara Petrovna lesz (a fiatal n6k mogotte mennek, egy "kicsit

lemaradva e s j ov al c so nd es eb be n" ). E zu ta n M a rj a Tyimofejevna furesa,

botranyos viselkedese kovetkezik. Ahogy ez az incidens veget er, varat-

lanul megjelenik Praszkovja Ivanovna (Liza anyja), kozte es Varvara

Petrovna kozt varatlan es botranyos jelenet jatszodik I e (a szelid es

elfelejtett Praszkovja Ivanovna agresszivan viselkedik). A jelenet Varvara

Petrovna a ju la sa va l e s kibekulessel er veget Most egy uj szemely ninik

fel a szfnen - Darja Pavlovna. Nem Sztyepan Trofimoviccsal kotendd

hazassagarol beszelgetnek, amiert tulajdonkeppen Sztyepan Trofimovies

ott van (errol minden valoszintiseg ellenere mindenki megfeledkezett),hanem egeszen mas dologrol -Lijabb bonyodalom kenil felszinre: Darja

Pavlovna bejelenti, hogy Nyikolaj Vszevolodovics keresere penzt adott fel

Lebjadkin kapitanynak, s ezzel valamifele t itkos viszonyokra derul feny



106 IU. LOTMAN

olyan emberek kozott, akikrol eddig nem is volt feltetelezheto. hogy

ismerik egyrnast.

Kesobb bejelentik maganak Lebjadkin kapitanynak az erkezeset, a

jelenlevok azon meggy6z6dese ellenere, hogy ez nem olyan ember, aki

tarsasagban megjelenhet, a meghivasa tehat kizart, megis ott terern es

belep, Ezalatt Varvara Petrovna kikuldi Lizat a szobabol ("kiilonosen

Lizanak nem lesz itt semmi dolga"), aminek utan Liza persze ott marad.

Ezutan bejon Lebjadkin kapitany, akinek megjelenese egyreszt uj

lancszem az ossze-nem-il lc dolgok soraban, masreszt pedig - varatlanul -

nem elegge elkepeszto: jol oltozott, s6t nil j61 oltozott es nem reszeg,

(Ezert idezcdik fel Liputyin mondasa: "Vannak emberek, akiken a tiszta

ing szinte illetlenul hat"; Lebjadkin viselkedese illetlennek, azaz nem

elegge elkepesztonek bizonyul) . Amikor csongetnek a szolgaert, bogy az

kivezesse Lebjadkint , a belepo inas jelenti , hogy "Nyikolaj Vszevolo-

dovics megerkezett, es ide fog jonni, kerem". Ezek utan azonban nemNyikolaj Vszevolodovics jelenik meg, hanem egy mindenki szamara isme-

retlen fiatalember, akirol kideri il, hogy Sztyepan Trofimovics fia . Majd

belep Nyikolaj Vszevolodovics, akinek Varvara Petrovna rogon feltesz

egy varatlan kerdest: "Igaz, hogy ez a szerencsetlen santa no - az ni, ott

n i, n ez ze csak meg - igaz, hogy az ... a maga t nrv enyes fe le s ege?'

Nyikolaj Vszevolodovics semmit sem valaszol, tisztelet te1jesen kezet

cs6kol anyjanak es gy6ngeden kivezetei a teremb6! Marja Tyimofejevnat.

Tavozasuk utan Pjotr Sztyepanovics ad helyes16 magyarazatot Nyikolaj

Vszevolodovics viselkedesere ("A szokasos modort61 elutd, tehat elegge

furcsa volt ennek az egbdl idepottyant iirnak ez a tolakod6 kivansaga,

hogy elmondja masok historiajat"). Pjotr Sztyepanovics elbeszelesevel

megkinozza Lebjadkin kapitanyt, aki rnegszegyenulten tavozik, es elko-

vetkezik NyikoJaj Vszevolodovics igazi apote6zisa. Ekkor azonban Liza

A SZUZSE EREDETE 107 ivaratlanul hiszterias rohamot kap. Alighogy sikeri il t ot megnyugtatni ,

Pjotr Sztyepanovics varatlanul leleplezi apja helyzetet, ami utan Sztyepan

Trofimovics szegyenkezve elmenekul. Bzutan a mindeddig csondben a

sarokban iila Satov okollel Nyikolaj Vszevolodovicsra tarnad, Liza pedig

elajul.

Eleg, ha az epiz6dok erne Iajstroman vegigtekintunk, es meggy6z6d-

hetunk arrol, hogy sorrendjuk alapjaul nem valamifele bels6 osszefugges

szolgal. A kulonallo, izolalodott cselekmenydarabkak tokeletesen veletlen-

szerti, elemi r e szecskeke t s o rj azo egyrnasu tan is aga t az is meger6siti, hogy

az esemenysor egeszet tekintve az epiz6dok tulajdonkeppen elore megj6-

solhat6ak; ugyanakkor azonban itt egy forditott logika ervenyesul: az

epizodok egymast nem a legnagyobb, hanem a legkisebb valoszfrniseg

elve alapjan kovetik.

Azepizodok varatlansaganak merteke kozott az adott szinteken - a- - - - . ~- --

~apisag

e~.~detektivtortenet szintjen - jelent6s kulonbsegek

vannak. Az elszigetel tseg es a veletlen a detektivtortenet epiz6djainak

sorjazasaban csak latszolagos. Az oIvas6 ertelmezi velet lenkent, leven a--- --- -~ . - -szuzse titka szamara megfejthetetlen, eZ~Tt.bizonyos ideig a.lenyegtelen

dcifgorIuszrIenyegesnek e~fu;dit~a~-ivel az~lyas6t ~.ameddig lehet -_. _ . . . . . . . . . . .__ ..- ~ _ .

tudatiarisigban illik tartani, felteveseink hibas volta is rejtve marad elotte,

-Ateves elgondohis-nagyonlogikus -es meggyozo kulsf format kap. A ku-

lonbozd epiz6dok kozotti osszefuggestelenseg csak ritkan keriil felszinre

abbol a celbol, hogy az olvas6 altal feltetelezett kapcsolatok teves

mivoltara fenyt deritsen.

I lyen rejtet t logikaja van az Ordogok btinugyi tortenetenek es tobbek

ko~!: az el6z6ekben felide~ett~1ne~JS~Az esemenyek egy r e s z ecsak Iatszolag tekintheto ertelmetlen veletlenek halmozodasanak, a

titokban elkovetett bfintettek feltarasaval sorjazasuk logikusnak es



108 JU, LOTMAN

organikusnak bizonyul. Ez persze nem mondnato el a fejezet epiz6djainak

minden egyes darabjarol: nagyobb reszukre az erthetetlenseg, a veletlen

egymasutanisag marad jellemzo. Tovabba, mig a derektlvregenyben a ha-

mis osszefiiggesek ertelrnetlensege (szabatytalansaga) azok szamara, aklf

ezeket felal li tot tak, s akik nem ismerik a cselekmeny titkos mozgatorn-

gait, egy meghararozott pontig rejtve marad, a bennunket erdeklf fejezet-

ben (ahogy mas, ehhez hason16kban is) Dosztojevszkij igyekszik az olva-

sot elore figyelmeztetni, mintegy attol felve, hogy az nem veszi eszre a

szoveg szerkesztesi elvet ("meglepetesek napja" ; "minden megold6dik,

megpedig ugy, ahogy senki sem gondolta volna" stb.).

Minden emlftett szintnek megvan a sajat, csak ra [ellemzo

szintagmatikus szervezcdese, es ez biztosftjaa k61csonbatasok ossze-

tettseget.

Oosztojevszkij regenyeinek gondolati magva kapcsan megallapitast

nyert, hogy ezek a szuzse mozgasanak kozvetlen alakft6i (B. M. Engel-gardt). Meg Ienyegesebbnck ninik az a bahtyini alli tas, hogy a monolo-

gikus felepitest , ami termeszetes kovetkezmenye a mftosz linearis szer-

- K eZ e tl f - !I~~rmalizala" szovegge (tYekszt-norm~lizator) alakulasanak,

Dosz£ojevszkijnel a regeny magstruknirajaban dialogus hely~~~siti: ' '. ..-

a gondolkod6 Dosztojevszkij eszmei bekerulve polifonikus regenyeibe,

letforrnat valtanak . .. , megszabadulnak monologikus zartsaguktol es

befejezettseguktol, teljes mertekben dialogizaI6dnak, es bekapcso16dnak

a regeny nagy dialogusaba". 14

Ily rn6don a gondolati mag magaba olvasztja a periferikus szovegek

strukmralis sajatossagait. Ezzel parhuzamosan egy ellentetes iranyu

folyamat is kjatszodik, arnelynek sajatossagai konnyen megfigyelhet6k a

h e tk o zn api s zf er a j e Jl eg zet es dosztojevszkiji. abrazolasaban, - a botranyok,

keptelensegek sorozatanak Ieirasaban. Azt gondolhatnank, hogy Doszto-

A SZOZSE EREDETE 109

jevszkijnel a veIetlenekkeL~eJetuzdeit es minden lehetseges, torvenyszeni

~arast meghazudtolo mindennapi .~letter osszes epiz6dja az, anyagi vilag

"bolcsessegenek" es ertelmetlensegenek forrnaba ontese, Ez igaz is meg

nem is':mivel az elar~ _~eg nemjosolhato es az ertelmetlen Dosztojevsz-

kijnel nemcsak a botrany egyik jel legzetessege, hanem a csodae is. E - k f u '

~Cinely -a vegso pusztulast es a menekulest jelenti kozos vonasa,hogy mindketto motivalatlan es nem torvenyszerti. Ily m6don az elet min-

~en tragikus ellentmondasat felold6 eschatologikus'fnozzanat, mc lY v a ra t-

.Ian pil lanatban erkezik es vegleges megoldast hoz ma r nem kivulrf il , az

eszmek terillete~~!._ke~1 _ebbea.z_e]everbe, hanern bnmag~b9I .vetetik,

A csoda es a botrany ilyesfajta osszeolvasasanak Iehetseges rnodellje,

mely rokon voltukat demonstral ja a kartyajatek vagy a rulet t is,

A jatek egyreszt magaban foglalja a keptelen elet keptelen lenyeget:

11 A mai nap nevetseges, ertelmetlen es felhaborfto volt. "15 Masreszt

minden konflikrus megoldasanak eschatologikus csodajat testesiti meg. A

jatekos cimf regeny kozeppontjaban a csoda szomjuhozasa all. Nyeres

ese te n - "csoda tortent. Ez ugyan a matematika segitsegevel tokeletesen

rnegm agyarazhato, de azert enelottem m indrnaig csoda m aradt" .16

Ugy an ak ko r n em eg ys ze r h an gs uly oz od ik , h og y nem a penzrdl van 5z6,

hanem a hirtelen es vegleges menekules vagyarol. Nem veletlen, hogy a

nyeremenyhez kapcsolodik egy tisztan mitologikus elkepzeles a feltama-

dasrol, ami befejezese lehetne a regi banos eletnek, es kezdete egy uj

tetezesenek:"Mi vagyok en most? Nulla, Mi lehetek holnap?" (egyer-

telrml parafrazisa Sieyes abbe szavainak: "Mi a harmadik rend? Semrni,

E s mi lehet holnap? Minden. ") Ez a csoda-vagyasnak egy uj arnyalatotad, egy politikai ertelmezesi lehetoseget, ami Raszkolnyikov alakjat vetiti

el6re. "Holnap feltamadhatok halottaimb61, es ujra elni kezdhetek". 17 E s

kesobb: "Ujra ujjaszuletni es feltamadni, II



110 JU. LOTMAN

Ebben az ertelernben jeBemza Astley megallapitasa. hogy a "rulett -

mindenekeI6tt - orosz jatek'' tovabba az az antitezis, melynek egyik

oldala a nemet fokozatossag, a masik pedig az orosz rohanas az azonnali

pusztulas fele ("elpazarolja la penzt - J. Lotmanl valahogy hiaba es

ertelmetlenct "), vagy az azonnali megmenekves a csoda fele ("hir telen

meggazdagodru, ket orara, faradtsag nelkul"). Il y m6don A jatekosban

mar ott van Raszkolnyikov figuraja, aki egy pillanat alatt akat elpusztulni

vagy mindenkit megmenteni. E.s Szonyecska Raszkolnyikov lelkenek ugy-

szinten az azonnali megrnenekules csodaja: hozza, lgy tehat mikozben a

dialogikussaggal az elet sokfelesege a teoriak rendezett vilagaba hatol ,

egyuttal a mitologizmus is heszivarog a kihagasok hirodalmaba.

Dosztojevszkij regenyei markansan illusztral jak mindazt, amit az

elbeszelo szovegek altalanos sajatossaganak tekinthetiink.

* ' * ; ;: :

Lanuk, hogy a mitologikus szoveg Iinearis kibontasanak eredrnenye-

keppen az eredeti leg egyseges alakok hogyan valnak szet parokra ~~cso-

portokra. Ugyanakkor lejatszodik itt egy ellentetes iranytl folyamat is, Azt

kovetcen ugyanis, hogy a mitosz linearis szisztemara val6 atultetesenek

eredmenyekent megjelentek a kezdetes veg kategoriai, e fogalmaknak az

ernberj elet biologiai hataraival valo azonositasara viszonylag keson kerult

sor . Az esehatologikus legendakban es azokizomorf variansalban az em-

bed letezes szakaszolasa, megszakitatlan egysegekre bontasa a mal tudat

szamara teljesen varatlan medon tortenhet. lgy peldaul a kovetkezo jelen-

segek: az e1tem~es_(elnyeles), fogantatas , szuletes es ujja!_zyletes

izomorfizmusa azt eredmenyezheti, hogy a haS-sorsaT61 si616-elb_:sze.le.s

aMs -halabh~al ke~dodik, es ; ;: ;zi iletes-ujjisziiletes pedig -a tortenet

A SZUZSE EREDETE 111

kozepere kerul. A teljes eschatologikus ciklus a hos elete (al talaban nem

a szuletesevel kezdodik), oregedese, eltevelyedese (helytelen viselkedes,

bfinbeeses) vagy eredendo fogyatekossaga (pl.: nyornorek, bolond, beteg),

ezutan a halal , az ujjaszuletes es az uj, a most mar idealis letezes

(al talaban nem a halallal, hanem apoteozlssal er veget) - egyetlen alakrol

sz616 elbeszelesnek ertelmezhetd. Az, hogy a tortenet kozepen zajIik lea halal, a nevcsere, a teljes jellemvaltozas, a viselkedes abszo16t-~ter-

tekel~e'la-vegletesen blinDsen1b~~gy~nlgy vegletes~n igazlelkil lesz)

nem feltetlenul koveteli meg. hogy itt kt~thosr61 sz6I6 elbeszelest lassunk,

ahogy ez egy kortars elbeszelo eseteben jellemzo lenne.

Pelda lehet erre az Apostolok cselekedeteinek ismert epiz6dja. A

Saul-Paltcs sz6I6 t o rt ene t n e rn a hOs s zul et es eve l k ezdodi k , hanern annak

emlitesevel, hogy 6 is reszt vett az elsa vertanu, Istvan kivegzesen.

Kesobb megtudjuk rota, hogy "fenyegetestol es bldokkst61 Iihegve az

Urnak tanltvanyai ellen" a keresztenyek buzgo u.ldoz6je volt. A damasz-

kuszi uton "nagy hirtelenseggel feny sugarza 6t korul a mennybol". Egi

sz6zatot hallott, elvesztette Iarasat, s mikor csodalatos medon vissza-

nyerte, isten "valaszrott edenye" let t belole (ApCseJ IX.l.2.14.) es a Pal

nevet viselte.

Az elbeszeles nagyon is figyelernre melto mint az emlitett serna

realizacioja: a szuleteses a halal nem foglaljak keretbe a hds tortenetet,

hanem annak kozepere kerulnek, hiszen a darnaszkuszi iiton lejatszodott

esemeny terrneszetesen a halal, S az azt kovetd esemenyek az ujjasztiletes

- szuletes. Nem veletlen a nev megvaltozasa sem. Az elbeszeles kezdeten

es vegen nem talalunk ilyen hatarokat: nem szuletessel kezdodik, es nernhalallal vegzodik. Nem kevesbe erdekes a kovetkezd: nines semmifele jo-

gosultsaga annak, hogy a klasszicista kovetelmenyek, "acselekmeny egy-

sege" vagy egy realisztikus kriterium, IT a jellem logikaja" alapjan Sault



112 JV. LOTMAN

Pallal azonositsuk, s hogy egyetlen alaknak tekintsuk. Azonban az emlitett

szovegben ez nem k et e gy rn as t k ov eto en letez6 Ms, hanem egyetlen sze-

mely.

A jellemalakitasnak ez a semaja a rnitologikus legendai hagyo-

manyok hatasara beszivarog a kesobbi irodalmi nuivekbe, nyelvve valik,

amin a ho s "felnovekedeserol" vagy l en y eg enek e sz rev et le n megva lt oz a -saro! sz616 szovegek realizalodnak. Ilyenek peldaul a varazsmesek, ahol

a bolondb6l car lesz (utazas az erdobe a Vasorru babahoz; "egyikfulen

be a masik fulen ki, es megfiatalodott" jellegii kifejezesek alapertelrnuket

tekintve a halalt es feltamadast jelentik). E sema egy az egyben kerul a t

kesobbi alkotasokba is, megtalaljuk olyan nagy bfinosokrol sz616 elbesze-

lesekben, ak:ik vegul szent eletu ernberekke valtak (Andrej Kritszk:i j,

Gergely papa"); - ennek egyik jellemzo peldaja Vlasz figuraja Nyekra-

szov kolternenyeben.

A rmielejen a hos nagy btinos:

Govorjat, velikim gresnyikom

bil on prezsgye. V rnuzsike

boga nye bilo, pobojami

V grob zsenu szvoju vognal,

Promisljajuscsih razbojami

Konokradov ukrival ...

Ezu tan betegsegenek leirasa kovetkezik. A pokol kifejez6 abrazolasa

arrol tamiskodik, hogy ez lenyegeben a halal esemenyenek felel meg:

Govorjat, jemu vigyenyije

Vszjo merescsilosz v bredu;


Vigyel szvjeta predsztavlenyije,

Vigyel gresnyikov vadu:

Mucsat bjeszi ih provornije,

Zsalit vegyma-egoza,

Efiopi - vidom csjomijeIkak uglije glaza ...

Az eletbe val6 visszateresegynn ja r a ho s teljesujjis.ztiietesevel:

Rozdal Vlasz szvojo

Szam osztalszja hosz i. gol, ..

... Polon szkorbju nyeutyesnoju,

Szrnuglolic, viszoki prj am,

Hogyit on sztopoj nyeszpjesnoju

Po szelenyjam, gorodam,

Az ujjasziHetes kritrkus, halallal azonasithat6 mozzanatar gyakran az

is hangsulyozza, hogy a hOs kap maga melle egy hasonmast (arrol mar

volt szo, hogy a hasonmas Ienyegeben egyetJen alak megkettozcdesc), aki

azonban nem tamad fel (vagy nem fiatalodik meg), hanem elpasztul. Ilyen

epiz6dokat szovegek egesz soraban talalunk, a Medeiarol sz616 mitoszt61

kezdve (az aldozati barany varazslatos megitjodasa a farr6 katlanban, e s

Peleusz kiraly pusztulasa ugyanekkor), Jersov Pupas haIti. lovacska cimfmesejeig:



114 JU. LOTMAN

"Ivan tudta , mi t tegyen,

megmartozott hirtelen,

"Csoda ese ttl " - k iaba lt ak

az emberek. Sose lattak

i lyen ekes daliatl"

No, a car: Le a ruhatl

Keresztet is vetett, kettdt,

Zsupsz a bogracsba - es megfott!" (ford. Rab Zsuzsa)

A valamibe "beleeses-ujjasziiletes" semaja szeles korben elterjedt az

ujkori irodalomban. Ez szervezi peldaul Puskin k61temenyeinek egesz

sorat , ilyen peldaul az UjjaszUletes cimfi is. De idezhe tjuk Mihalj evics

ismert verset is, a Nemesi ! e sz ekbo l:

"Eleget tem, mire tisztelve neztem,

s tisztelem, amit elegettem en ...

uj erzesnek adtarn szivem egeszen,

Gyerekkent all tam uj let kuszoben. " (ford. Aprily Lajos)

Elottunk ket ellentetes p6lusb61 osszetevodo jellem all, az atmenet

egyikb61 a rnasikba a megujulast jelenti. A gyerekkor nem a kep idcbeli

kifejlesenek kezdeten, hanem annak kozepen - a magyar forditasban a

vegen (K. I.) - talalhato: "Gyerekkent alltam ... " Ezen a sernan alapszik

Tolsztoj Feltamadas cirmi regenye is. Az adott szuzse-mechanizmus altai

kozvetitett konkret tortenelmi eszmek, meg ha kulonboznek is, az "Ujja-

sridetes"; "Peitamadas" c imek ismet lese nem lehe t. vele tlen.

li

I


Az iroda lmi alak es az ember koznapi szinten t6rten6 azonosit asanak

eschatoLogikus sfkra helyezese lehetoseget ad arra, hogy az emberi bel s a

vilag a makrokozmosz rnintajat kovetve legyen rnodellalhato, es hogy az

egyes emberben egy egesz embercsoport konfl iktusokon alapulo szervezd-

deset lassuk.

* * *

A szuzse hatalmas erejfi eszkoz az elet rnegertesehez. Az ember csak

az elbeszel f formt tk keletkezesenyornan tanulta meg, miben is all a val6-

sag szuzses aspektusa; azaz hogy mikent kell felbontani az esemenyek

tagolat lan folyamat diszkret egysegekre, S azokat valamifele jelentessel

osszekapcsolni (szemantikail ag ertelmezni); tovabba rendezet t lancokba

szervezni (szintagrnatikailag ertelmezni), Az esemenyek, a szuzse diszkret

elemeinek elkulonitese es azok ertelemmel val6 felruhazasa, illetve meg-

hatarozott id6beli, ok-okozati, vagy valamifele mas rendezoelv szerinti

sze rvezese adj a a szuzse lenyege t.

Mine l fugge tlenebbe valik az ember vi se lkedese a genetikai progranl

autornatizmusatol , annal fontosabb sza rnara az esemenyek, viselkedesek

szuzsej enek megalkotasa . A megfe lelo sernak epitesehez azonban szukseg

van valamilyen nyelvre. Ezt a szerepet a rmiveszi szuzse elscdleges nyel-

ve tolti be, arnely fokozatosan egyre bonyolultabba valik eltavolodva

azokt61 az elemi semaktol , amelyekre jelen tanulrnanyunkban koncentral-

tunk. Mint minden nyelvnek, a sziizse nyelvenek is ahhoz, hogy vala-

milyen tartal rnat kozve tit eni es mode lla lni tudj on, e ta rta lomt61 messzire

el kell tavolodnia. Az archaikus korban keletkezett modellek. ravelrel-sern

_kpnkre t uzenetek, ugyanakkor azok a lapanyagaul szolga lha tnak . E kerdes

I



116 lV. LOTMAN

kapcsan sosem szabad megfeJedkezniink arro l, hogy a rmiveszetben a

nyelv es a szoveg folytonosan helyet es szerepet cserel.

A szuzsere epul6 szovegek megalkotasaval az ember megtanulta,

hogyan ismerheti fel az ele tben a szuzseket, s hogy azok segitsegevel az

eletet a maga szamara mikent ertelmezheti.

Porras: Pro is zh oz sg ye ny ij e s lj uz se ta v t yi po {o g ic se sz kom o sz ve sc se ny ij i.

In : Ju . M. Lotman: Szta tyji po tyipologiji kulyturi. Tartu, 1971, t. 2. 9-

41.0.

Forditotta Klausz lldiko es

Palfi Agnes

JEGYZETEK

1. CI . Lev i-Strauss, Mithologiques J I J . L ' o ri gi ne d es m an ie re s d e t ab le . P I on , 1 .9 60 . 1 0 2 -

106.0.

2. O . M . F re jd en be rg : Proiszhozsgyenyije tityeraturnoj intrigi. [ Az i ro da lm i i nt ri ka

e re de te .] - I n: " Tr ud i p o z na ko vi m s zi sz ty em am V I. " T ar tu 1973.

3. W. Sh akespea re : Ahogy t e ts z lk . S z ep ir od alm i K ia d6 B p . 1982. 145.0. Forditotta Szabo

Lorinc

4. uo . 120.0.


5. S z . J u . N y ek lj ud ov : K voproszu 0 s zv ja zi p r as zt ra n sz tv en n o- vr em e nn ih o tn o se n yi j s z

szjuzsetnoj sztrukturoj bilini. [A ter-iddv iszonyok es a s zu zs es ze rk ez et k ap cs ola ta a

h il in ab an .] - " Te zi sz i d ok la do v p o v to ro j l et ny ej s ko lj e p o v to ri cs ni rn m od el ir uj us cs im

s zi sz ry em am ", T ar tu 1 96 6. In: J u. L ot ma n: S z tr uk tu ra h ud oz se sz tv en no go t ye ks zt a M .

1970_ 280-289.0.

6. Vjacs. V. Ivanov - V . N_ Toporov: Stlavjansskije jazikovije modelirujuscsijeszemiotyicseszkije szisttyemi (Drevnyij period). [A s zl av n ye lv i m o de ll al o s ze rn io ti ka i

re nd sz er ek (K or ai id 6s za k) .J M os zk va 1 96 5.

7. V. J a. P rop p: Isuoricseszki je kornyi volsjebnoj szkazki . [A v a razsmese tu rt ene t i

gyokerei.] L. 1946.

8. Uo. 80.0.

9. Uo. 79.0.

10. Oszovetseg, Izajas k on yv e: K . S z . K as ta lj ev a: Podrazsanyije Koranu Puskina j ih

i sz to cs ny ik . [ A K or an uUi /l za sa Puskinna! es forrasaik.] - Zapiszki Kollegiji

v os zt ok ov ed ov , N . 1. Csernyajev: Prorok P us kin a v s zvja zi s z j eg o z se PodrazsanyijamiKoranu. [Puskin Profetaja es a Ko ra n u ta n za sa kapcsolatarol.] Moszkva 1898.

11. A Mo ravi a regeny t ud a to s rn it o sz r a o r ien ta l ts agan ak j e le az o nmeg semmisi te s re v agy6

fiu a l ta l v a la szro tt h a la lnem : n em i :i n gy i lk o ssagra g o ndo l, h anem tudataban kepekjelennek

m eg t es te ne k d ar ab ok ra s za gg at as ar ol , s anal, hogy a d a rabo ka t v ada l la t ok fa lj ak tel. A

re ge ny be n e zt le le kta nila g is a la ta rn as ztja k a g ye re kk or ba n h alle tt to rte ne te k e gy

f ia ta le mb er r6 1, a ki t m eg gy il ko lt ak , s ak i a f iu s ze ri nt a V ad as ke rt m el le n v an e lt er ne tv e:

a k er es zt en y v er ta ru ik ro l 5 z 61 .6 ki :i ny ve k s tb . I tt k U l6 n os eb b n eh ez se g n el ku l f el fe de zh et 6

a mitol6giai univerzalis halalrnotivum (feldarabolas, a darabok felfalasa).: ..A z emb er i t es t

fe lda rab olasa sok m ltoszb an es vallasba n nagy sz ere pe t jatsz ik, s nagyon fonros a

m es ek be n is " (V . J. P ro pp : i d. m il ). A z emo gr af ia i a ny ag ok ba n g ya kr an v an s z6 a rr ol ,

hogy a test darabokra szaggatasat a foldbe tem etes koveti (az eltemetes, vetes is

egyidej til eg - pI. R. Burns egyik isrnert balladajaban az "Arpa Jank6" cirntiben, ahol ak ln za ta so k, a fotdbe t er ne te s, a z u st be n f 6z et es - c sa k m eg el 51 eg ez i a z u jj as zu le te st .

H ar or ns zi nt es s zu zs es tr uk ni ra j on l et re : a rc ha ik us - m it ol og ik us r et eg , a r ne se i - h ar em

k ir al y h ab on ij a J a nk 6 e ll en ; e s a h ar rn ad ik , am i f dl drm lv es i r nu nk a k i: il to is eg et je le ni ti m eg

- a m e z6 b e ve te s e, a va gy a z e ln ye le te s ). M i nd ez ek a m egf cg ar nz as i zomor f k if ej ez dd es ei .

E zt tor ve nys ze rf en k ove ti a n ov ek ed es , v ag y a k iok le nd es a ktus a, a mi u j e s te lje se bb



118 IU. LOTMAN

szilletest jelent. Eliade egy afr ikai miroszt hoz fel peldanak egy Ngahol nevii ~m\sr61,.a~

felfalta es aztan kioklendezte az embereke!.. ~z a mitosz eg~es ~ttaJ11 torzse.~nel'l_

beavata si szer ta rtasok a lapja. Figyelernre me lto, hogy Moravia t~ose , mlko~ ongy,l

kossagra, gyerekkoranak, szuleinek elhagyasara keszul bal~kJegye~ett~p daraboki a, eZ:k_~

foldbe assa (ennek az a ldoza ti sze rtartasnak az a fe lfedeze s azeloz~n~nye, h~g~ ~.szulo .

obajaban a madonna kep 1TI6g6tt,arnely el6tt 6t gyerekkenr hO.sSZU eveken at lI11a~k~znlsz , " .' " . .. " egdontesenekkenysze rl te ttek , van a rej te tt penzze l tell s~el). Igy a r~gl Ist~n,s~g ,m.,. ,

chaikus szuzseje - a testenek szetszaggatasa esH darabok foldbe as~~a. arrut az Isten,e~ar b " " I'~ 'sa tovabba az o J ' elet kezdete kovei - nyelvve valik , amelyen az iroz em. er megujuia .,

nagy on is modern ellentmondasokrol beszel,

12. A. Szlonyimszkij: "Vdmg" u Dosrtojevszkogo, [A "hirtelen" Dosztojevszkijnel.] In:

"Knyiga irevo ljuc ija" 1922 . N. 8 .

13. Dosztojevszkij h6sei egyebkent rel1dszerese~ tes~l1ek olyal~ ~olgokat, a~lelyek nern

illeszlhet6k jellernuk koordinataihoz, s ame ly ek f ur cs an ak , m ou va la tl ar ma k tunnek.

14. M. Bahtyin, Problem! poetyiki DoszlOjevszkog~.. [Magyarul: Dosztojevszkij

poe tika jinak prob le rna i, In : M. Bahtyin: A szo esz te rika ja . Bp . Gondolat 1976. FOld.

K6ncz61 Csaba.] izd. 2 . Moszkva 1963 . 122.0.

15. F. M..Dosztojevszkij: Elbeszelesek es kisregenyek Il, J(w?k()s, ford. Devecserine

Guth i Erz sebe t. He likon 1973. 330. o.

16. uo. 429. o.

17, UD. 457. O.

18. Ny. K. Gudzij: K is'l.toriji l egend! 0 p a pe G r ig o ri ji . [Gergely papa_ legend:ijanak

kerdesehez.] - "Izvesztyija ORJASZ za 1914g. T. XIX., ~ny. I" Pg:, ,191) , ~47-2.~~~O.,~

K legendam 0 Jugye-predatyelje iAndreje Kritszkom. [ J u. d as , a z arulo es AndleJKlltsZDklJ. ." FY 19·15 N ] Sz II 18 Adolf Seetisch, ieKn! :ta .i Szen t Andras) legenda ihoz .] - R , .. , ., ' .. ,.. . .

Gregorlegende -Zeitschrift fur deutsche Phil~lo~i~ Hall,e, Ed. 19. 1887. 385-440.0.

Vo. Afanaszjevnel: legendak a sikertelen gyogyltasokrol.

Iu. Lorman

A muveszi ter problemaja Gogolprozajaban

A z e ib es ze lo iro da lm i a lk or as ok s zu zs ej e a ita la ba n e gy m eg ha ta ro zo tt

helyi kontinuum hatarain b elul alakul ki. A naiv oIvas6i kepzel6 er6 arra

to re ksz ik, h og y a h ~te z6 helyi v is zo ny ok ka l a zo no sits a a z e piz 6d ok at (pel-

daul fcldrajzilag). A sajatos mtiveszi ter rneglete azonban t el je s me rU !k b en

n em v ez eth et6 v is sz a a le te z6 ta je gy se g v ala me ly h ely i j elle gz ete ss eg en sj

egyszeni fel idezesere Ez nyilvanvalo, hiszen rni csak osszevetjuk a szu-

z se e gy es rnegjeleneseit a kt i15nboz6 rmiveszeti agak eszkozervel A mas

rm lfa jb a v alta s m e gv aI to zta tja a rm fv es zi te r " pa ly aj it" . B u lg ak ov Szinhcizi

regenyeben f ig ye le mm e l k is erh eto a re ge ny s zin da ra bb a to rte na a tv alta sa ,

nevezetesen a cselekmeny rneghatarozatlan terebol a jelenet korulhatarolt

te re be v al6 at aU as : " ." regenyemet megiscssk do kellett vennern az a sz -

ta lfi6 kb 61 . E ste nk enr n eha ug y re rn letr, ho gy a fe he r lap rol v al a m i sz ine s

villant elibem. H uny oro gv a, a la po sa bb an sz em ugy re y ette m, es ug y la t-

tam , az a szines valam i: kep. M egpedig nem is slk, hanem harom dim en-

zi6s. Olyasfele, mint egy kis doboz, es a sorokon at is I ats zik , h og ye g

a Iampa, es a skatulyaban ugyanazok a figunlk m ozognak, am elyek a

regenyben le vannak trva. Szavarnra, m ulartato jatek volt, es neha saj-n alta m, ho gy c ic arn mar nem el, es nines kinek megmutatnom , hogy a

keziratlapon, a csepp szobacskaban hogyan m ozognak az em berek. Azt

h isz em , a zalla tk a k in yiijto tta v oln a rn anc sa t, e s ka pa rg atn i ke zd te v oln a

a l ap o t. Kep ze le rn , milyen k iv an cs is ag e ge tt v oln a macskaszemeben, bogy

Documents

Lotman: A szüzsé eredete