KORSTÍLUSOK ÉS STÍLUSIRÁNYZATOK A MŰVÉSZETBENII. A MODERNITÁS

kultúra, életmód, világkép… művészet

IDŐBENMŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KORSZAK KORSTÍLUS STÍLUSIRÁNYZATOK

MODERNITÁS KLASSZIKUS MODERN

… nincs többé … realizmus, naturalizmus,impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió

1857-től (Baudelaire: A Romlás virágai és Flaubert: Bovaryné megjelenése)

AVANTGÁRD … nincs többé … „izmusok”:futurizmus, kubizmus, dadaizmus,szürrealizmus, expresszionizmus, konstruktivizmus

1910—20-as évek

KÉSŐMODERN … nincs többé … újklasszicizmus, újnépiesség, objektív líra stb.– egyre kevésbé körülhatárolhatóak

1910—20-as évektől 1960—70-es évekig

NEOAVANTGÁRD … nincs többé … 1960—70-es évek

POSZMODERNITÁS (?) POSZTMODERN … nincs többé … napjainkig

figyelmedre érdemes világképi, gondolkodásbeli váltások: Comte (pozitivizmus: végső válaszok keresése helyett adatok, tényszerűség – a mai tudományosság kezdete), Taine (miliőelmélet, determinizmus: az ember a körülményei és az öröklés által meghatározott biológiai lény), Darwin (evolúcióelmélet), Nietzsche („Isten halott” – az ember maga ad értelmet a létnek, Übermensch, „a hatalom akarása”), Freud (pszichoanalízis, tudattalan, az ember nem ismerheti önmagát), Jung Wittgenstein Heidegger Einstein Heisenberg kvantummechanika

ésatöbbi…

realizmus

Courbet, Munkácsy Mihály A (természeti és társadalmi) valóság MEGISMERHETŐ TÁRGYSZERŰSÉGre törekszik A világ úgy is ábrázolható, amilyen (klasszicista eszményítés,

romantikus fantáziálás nélkül) – OBJEKTÍVen Az „általános” megismerése – TIPIKUS helyzetek és jellemek minél

teljesebb ábrázolása Az embert TÁRSADALMI lénynek tartja – fő témái: társadalmi

rétegek viszonya, tipikus sorsok és magatartások… Fő műfaja: NAGYREGÉNY– mindentudó elbeszélő, okszerűen

kapcsolódó események, lineáris elbeszélés „VILÁGSZERŰSÉG” – az irodalom a világ tükre (és megismerésének

eszköze) élőbeszéd alkalmazása részletek gondos ábrázolása

világirodalom: Stendhal: Vörös és fekete, Balzac: Gorito apó, Flaubert: Bovaryné; Tolsztoj: Anna Karenina, Dsoztojevszkij: Bűn és bűnhődésmagyarok: Mikszáth Kálmán

idézet:Ritka szép ember lehetett – erősítette Tóthné – , megvan az arcképe, gondolom, abból az időből, mikor először választották követnek, mentében, kardosan, kólcsagos kalpaggal, mint valami mesebeli király. Ott függ a vizitszobában, vagy tán nem is a vizitszobában. Ó, hogy romlik, mohosodik az ember esze, szomorú az. No, bizony elfelejtettem, hogy hol van fölakasztva. Persze, tizennégy szoba, nem győzi az ember észben tartani. És mennyi tömérdek takarítás jár azzal! Ó, Istenem, Istenem, minek is élünk! Talán csak azért, hogy a szekrényeket letörölgessük.

naturalizmus

Morot, Pelez

A realizmus továbbgondolása – az 1860-as évektől Emile Zola (francia regényíró) – a naturalizmus „programja” Taine

miliőelmélete alapján: „Az életet átlagos középszerűségében kell megragadni (…) Egy mű ma (…) azért szép, mert az emberi dokumentumok vitathatatlanul igazak, s az ábrázolás tökéletesen megfelel a valóságnak. (…) Az író nem erkölcsbíró, hanem boncolóorvos, s megelégszik azzal, hogy elbeszélje mindazt, amit az emberi hullában talált.” (Zola)

A társadalmi meghatározottság fontosabb, mint az egyéni jellemvonások

Új témák (testi funkciók, közönségesség, erotika) Ösztönök, indulatok, szenvedélyek előtérbe Az emberi cselekvések (csak) természettudományos magyarázata Fényképszerű pontosság – sokszor elnagyolt kompozíció Élőnyelv, szleng, zsargon használata

magyarok: Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Csáth Géza (nem mindig)

idézet: A lányka iszonyatos rémülettel nézett fel rá ott a guggolásból.A katona megvetően rántotta meg a száját, s a vasvillával a hasába szúrt. De a villa hegye nem ment át a ruhán, ezért újra fogta a villát, felemelte, s teljes erővel belevágta.Még most sem halt meg a kicsi, mert közben oldalt fordult, s most karja a villa két szára közé került.A katona körülnézett s meglátta az asztalon a nagy kenyérszeletelő kést. Visszament érte a nagy szobába, aztán be ismét, s kétszer a nyakába szúrt, aztán egy erős harmadik vágással az egész torkát kettémetszette, úgy hogy a feje szinte leesett.– A fene egyen meg benneteket – egyenesedett fel.A keze csupa vér volt, lecsapta róla a földre s látta, hogy a vér végigfrecskelt az ágyon s a szekrényen, ezen újra elmosolyodott. Nagyot fognak nézni, ha hazajönnek.Ebben a pillanatban a bölcsőben felsírt a kisbaba.A katona odanézett s látta, hogy a picinek kiesett a szájából a cucli, azért sír.

– No, ne haragudj. Kis zsivány – mondta neki –, csak a kezemet hadd törüljem meg.

impresszionizmus – szimbolizmus – szecesszió A mű (elsősorban a vers) nem ábrázolja a valóságot, hanem új világot teremt A műalkotás önálló, öntörvényű világ – nem vonatkozik a külvilágra (areferenciális) A valóságból hiányzó teljesség helyreállítása: a művészetben, a szépség által (esztétizmus) A befogadó aktív közreműködése kell L’art pour l’art: művészet a művészetért, öncélúság – lemond a népnevelő, világalakító stb. szándékokról

francia szimbolisták: Baudelaire, Verlaine, Rimbaudmagyarok: a Nyugat 1. nemzedéke – ált. mindenkinél mindegyik irányzat megjelenik

szimbolizmus – Ady (A fekete zongora, A disznófejű nagyúr)impresszionizmus – Tóth Árpád (Körúti hajnal), Juhász Gyulaszecesszió – Ady (Léda-versek), Babits

impresszionizmus

Monet, Renoir

A benyomás (az impresszió) rögzítése Érzelmi, hangulati vonatkozások ábrázolása érzékszervi észleletek segítségével A pillanat realitásának ábrázolása a megszokott, elvárt beállítások helyett A festészetben: apró, tiszta színfoltok; váratlan nézőpontok Sok névszó – állókép-szerű (nominális stílus) Zeneiség, hangszimbolika Szinesztézia (érzékszervi benyomások keverésével létrejött költői kép – pl. „lila dal”) Felsorolás, mondat értékű szavak halmozása, a rövid mondatok uralma

idézet: Ah, különös ház ez az asszonyi ház!... asszonyi illatok, asszonyi sajátságokkal volt teli minden... Az almáriumon ragyognak a zöld gyümölcsöstálak, és az óezüstből való cukortartó ... tompa fénnyel néz le az almárium tetejéről. A széles hátú szekrényekből valami gyengén lágy illat szivárgott ki: levendula ez vagy chypre? Krúdy Gyula : Nyíri csend

szimbolizmus

Csontváry, Moreau Szimbólum: 1. Jelkép. 2. Összetett jelentéslehetőségeket rejtő költői kép Kiábrándulás a realizmusból – a valóság nem megragadható Nem megnevez/ábrázol, hanem sejtet, sugalmaz: olyasmit fejez ki művészileg, amit nem lehet egyértelmű fogalmi jelentésre „lefordítani” Fő eszközei az önmagukon túlmutató, sejtelmes jelentésvilágú, fogalmi nyelvre alig lefordítható szimbólumok; egy mű képei rendszert alkotnak, melyek

végtelenül sokféle jelentés-összefüggés felvillantására képesek; Arisztokratikusan eltávolodik az érzékelhető világtól, és az elvont szépséget keresi; Jellemzik az újszerű szókapcsolatok, az erőteljes zeneiség és a szinesztézia

idézet:Bolond hangszer: sír, nyerit és búg.Fusson, akinek nincs bora,Ez a fekete zongora.Vak mestere tépi, cibálja,Ez az Élet melódiája.Ez a fekete zongora.

Fejem zúgása, szemem könnye,Tornázó vágyaim tora,Ez mind, mind: ez a zongora.Boros, bolond szivemnek véreKiömlik az ő ütemére.Ez a fekete zongora.

szecesszió

Klimt, Mucha, Lechner Ödön

Jelentése: „kivonulás” – a művészetet az élet fölé helyezi, de nem kíván megoldást keresni a társadalmi lét ellentmondásaira A szecessziós mű dekoratív alkotás, fő célja, hogy szép legyen A díszítő elemek egyszerűsített (stilizált) formák, többnyire természeti eredetűek (indázó virágmotívumok) Erőteljes atmoszféra, gyakran erotikusan túlfűtött Dekadencia (a hanyatlás, a halál „kultusza”) Indázó mondatfűzés, halmozás Zeneiség (rímek, alliterációk, hangszimbolika) Ritmusosság (refrének, gondolatritmus) Hangulati túlfűtöttség, erotika Cselekmény visszaszorul, időrend felbomlik

idézet:Csókolj. És csókolj újra. És ne emlékezz az elcsókolt csókokra. Csókolj, és ne emlékezz arra, hogy szomorú voltál valaha. Ady Endre : Tamás a piros kertben (Részlet)

barangoló borongó, ki bamba bún borong, borzongó bús bolyongó baráttalan bolond Babits Mihály : Egy szomorú vers (Részlet)

az avantgárdcélkitűzései

• Szakítás a művészet kiüresedett hagyományával (=az egésszel)• Új formák, új kifejezésmódok keresése• Tömegek számára (klasszikus műveltség nélkül is) hozzáférhető művészet• Társadalmilag elkötelezett művészet

eredményei• Agitatív, forradalmi, politikai célok érdekében használhatják fel őket• A gyökeres újítás sokszor a megcélzott „tömegeket” is meghökkenti, eltávolítja a művészettől, nem csak a művelt „sznobokat”• A művek többsége korhoz kötött, ma már nem esztétikai, csak művészettörténeti jelentőségű• DE: megtermékenyíti, felfrissíti a későmodernt• DE: remekművek is

kubizmus

Picasso, Braque, Bortnyik Sándor

• A latin cubus ’kocka’ szóból• Első mű: Picasso: Avignoni kisasszonyok (1907)• Geometrikus ábrázolás:

– a dolgok „belső szerkezetét” ábrázolja– több (térbeli és időbeli) nézőpont egyszerre érvényesül

• Nincsenek erőteljes színek• Nincs kimondottan kubista irodalom, egy-egy technikát tanul el: kollázs – a mindennapi életből származó szöveg beillesztése egy irodalmi műbe

futurizmus

Balla, Russolo, Cravali

• Az olasz futuro: ’jövő’ szóból• Összefonódik az ipari fejlődéssel (szimbólumuk: a gép) – dinamizmus, mozgás, technikai találmányok megjelenítése• Cél: a jövő emberének művészetét létrehozni• 1909: Marinetti – Futurista kiáltvány• Jelszavai: erő(szak), mozgás, sebesség, lázadás• A fasizmushoz és militarizmushoz kapcsolódott (a háborút pozitívnak tartották)• Futurizmus a zenében: kattogás, zörejek, ipari hangok• Irodalomban: szabad vers, központozás és logika mellőzése• Marinetti: Óda egy verseny-autómobilhoz• Majakovszkij: Pofonütjük a közízlést c. kiáltvány (1912)

idézet:Zizegő golyóraj... Égő acélüstökösök... Szürke,zömök gránát...s valahol a tajtos sörényű operenciákon,mint vérmes bronzbikák bogárzanak az U 9 és XII-ők,Fu-u-ujjjííí... bum... bururu-u... bumm...síü-cupp, paka-paka-paka-paka-brura-ü-ü-ü-ü...,frú-urrrú-u-u-u... pikk... frrrrrrrrú-u-u-u-ú-úú,a porban égő rózsabokrot forgat a szél... (Kassák Lajos)

expresszionizmus

Munch, Matisse, Kokoschka, Kandinszkij

• A latin expressio: ’kifejezés’ szóból• Az ember belső élményét, szorongó látomásait jeleníteni meg• A tudatalatti vágyak, ösztönök felszabadítása és kifejezése a műalkotásban• Mintájuk: a gyermekrajz, a természeti népek művészetének ösztönössége• Erőteljes, felfokozott, torzított• Tiltakozás a háború, a társadalmi igazságtalanság ellen• Expresszionizmus a zenében: dúr-moll helyett atonalitás, dodekafónia, gyors tempóváltások (Schönberg)• Irodalomban:

– Lázadó, kétségbeesett vagy himnikus, patetikus hangvétel– Egyéni szóképek, látomások– Csapongó mondatfűzés, indulatszók

„Senki sem kételkedik abban, hogy nem lehet valódi, ami mint külső realitás jelenik meg. A realitást nekünk kell megteremteni. A tárgy értelmét ki kell ásni. Nem lehet megelégedni a hitt, megsejtett, megszokott ténnyel, a világképet tisztán és hamisítatlanul kell tükrözni. Ez a világkép azonban csak bennünk van meg.” idézet: „Isten! Kiáltunk hozzád: / Légy a mi érző, meleg bőrünk, / Mert megnyúztak bennünket, / A fájdalomtól már semmit se látunk.” (József Attila)

dadaizmus

Duchamp, Schwitters

• Jelentése különböző nyelveken: lovacska, igen-igen, kocka, anya, szent tehén farka (?)…• A háborús események felülírják az emberi rációt, a rend nem helyreállítható többé, s e rendezetlen értelmetlenséget kell tükröznie a művészetnek

is. • A polgári társadalom, a világ eddigi rendje vezetett ehhez az őrülethez. A világrendet tükröző művészet formanyelvét rombolva kell és lehet tehát

tiltakozni a világégés ellen.• A civilizáció elpusztítása teremthet csak olyan „tabula rasa”-t, ahonnan (talán) (majd egyszer) felépíthető valami új, valami szebb.• Cél: polgárpukkasztás, provokáció• 1919: Tristan Tzara – kiáltványuk• Hulladékokból, talált tárgyakból összeállított montázsok• Az első „ready made”-ek: készen talált tárgyak műalkotássá nyilvánítása• Ismert műalkotások „átalakítása”• A dada az irodalomban:

– Értelmetlen, halandzsa nyelvezetű, pusztán zenei hatású hangversek – Véletlenversek

„Az esztétikai-etikai beállítottság ellen! A kongó irodalmárkoponyák világmegváltó elméletei ellen! A dadaizmusért szóval és képpel, a világ dadaista eseményvilágáért! Aki ez ellen a kiáltvány ellen van, az dadaista!” (Dadaista kiáltvány)

idézet: ordít ordít ordít ordít ordít ordít ordít ordít ordít ordít ordít ordít ordít ordít … / Aki még mindig nagyon rokonszenvesnek érzi magát / Tristan Tzara

szürrealizmus

Dali, Chirico, Miro

• sur réalisme' (francia) = realitáson túli, valóságfeletti• tiltakozás a „civilizált" valós világ embertelensége, kegyetlensége ellen• elvonulás a fantáziába, az álmokba és emlékekbe, az őrült víziók irreális világába („Mert az ember igazi énje a tudatalattiban rejlik” – vö. Freud)• a szépség mint esztétikai kategória helyett: iszonyatos, nyomasztó + nevetséges = groteszk• kiáltványuk: André Breton (1924)• Szürrealizmus az irodalomban:

– Önműködő (automatikus) írás: szabad képzelettársítás, asszociációk: a szöveg a racionális tudat kikapcsolásával, spontán módon születik, és így mutat rá mélyebb összefüggésekre

– A központozás hiánya, a grammatikai szabályok háttérbe szorulása– Különleges szószerkezetek és szóösszetételek– Képversek

idézet:zöld füst az ég és lassan elpirul,csöngess, a csöngés tompa tóra hull,jéglapba fagyva tejfehér virág,elvált levélen lebeg a világ - - (József Attila)

konstruktivizmus

Liszickij, Malevics, Moholy-Nagy László, Kassák Lajos• Constructio (latin) = felépítés, szerkezet• Csak mértani formákból (kör, négyzet stb.) építkezik; nincs téma v. tárgyábrázolás• Zárt, arányos, világos szerkesztés• Fő törekvésük: a racionális rend, az egyensúly és a nyugalom megteremtése

• Főleg az építészetben és a képzőművészetben• „...a mértani alak a rajz lényege. A mértan - a térnek, a tér arányainak és kapcsolatainak tudománya - mindig is a festészet alapvető szabálya volt. A

mértan az a képzőművészetnek, ami a nyelvtan az irodalomnak." (Apollinaire)• Bauhaus (német)

– Építészeti irányzat: lépcsőzetes kockaházak– Alapítója: Walter Gropius– Az ipar, a technika és a művészet ötvözése– „Építészek, szobrászok, festők: vissza a kézműveséghez! Mert nincs 'hivatásos művész'! Nincs lényegi különbség művész és kézműves között.

A művész a kézműves magasabb szintje." (Gropius)

későmodern– elidegenedés, magány, szorongás– objektív történetmondás, mindentudó elbeszélő / lírai személyesség visszaszorul– sokféle nézőpont egyidejű megjelenítése– mozaikosság– a nyelv nem alkalmas a személyiség és a világ lényegi tartalmainak megragadására

újnépiességtéma: kisember, paraszti világ ábrázolása – társadalompolitikai céllaldokumentarista stílus: tényszerű valóságábrázolás, tudományos szövegekre emlékeztető nyelv – jellegzetes műfaj: szociográfia (Illyés Gyula: Puszták népe)élőbeszéd, nyelvjárás fordulatailírában: népies költészet formavilágának újjászületése (pl. József Attila: Szegényember-versek)idézet: „Özv. Kis Gáborné a Petőfi utcában lakik, melynek görbületénél, négy telekkel odébb, a Simaiék háza áll. Kis Gáborné özvegyasszony, túl a hetvenen, az ura napszámosember volt, hogy meghalt, nem maradt utána semmi. (…) A gyerekei segítették húsz esztendőn át, de nem többre, hogy éhen nem halt.” (Nagy Lajos)

újklasszicizmusklasszicista mértéktartás, fegyelemkiegyensúlyozott kompozícióklasszikus időmértékes versformák, mitológiai utalásokhumanista eszmények, a hagyomány és a kultúra megtartó ereje – ált. a világ káoszával, a fasizálódással szembeállítvaidézet:Verssorok úsztak a lámpák fénye körül, ragyogó zöldjelzők ringtak a metrum tajtékos taraján és éltek a holtak s otthon voltak a foglyok, az eltüntdrága barátok, verseket írtak a rég elesettek,szívükön Ukrajna, Hispánia, Flandria földje. (Radnóti: A la recherche)

tárgyias-intellektuális (objektív) stílus

formai fegyelem, szigorú szerkesztéspontos, dísztelen, tárgyszerű leírássűrítettség, nyelvi hiány, komplex költői képekegyéniség,vallomásosság visszaszorításaidézet:Egy eltévedt vörösfenyő.Valami zümmögés. Hideg.Valami zümmögés: a kérge-foszlott,pikkelyes-gyökerű fenyőfaoszloproppant törzsében most haladegy paleolit távirat. (Nemes Nagy Ágnes)

neoavantgárd

Andy Warhol, Hajas Tibor, Lichtenstein

• Lázadás az elidegenítő fogyasztói társadalom / a rendszer ellen• Életvitelben

o Kivonulás (kommunák), kábítószereko Zen-buddhizmus, anarchizmus, egzisztencializmus…o Beat-mozgalmak – hippimozgalmak – underground (ellenkultúra)

• Művészetben (az avantgárd eszközeivel – főleg dada és szürrealizmus)o Pop-art (Alapanyaga: képregények, popkultúra, fogyasztói világ elemei)o Happening: eseményművészet – A környezetet, a zenét, a művész testét, a tárgyakat alkalmazza, s a közönséget is résztvevővé avatja

Allen Ginsberg, Papp Tibor, Domonkos István (költők); Hair (musical), Eper és vér, Szelíd motorosok (filmek)idézet: én lenni / én nem tudni magyar / élni külföld élet / pénz nyelv zászló / himnusz bélyeg / elnökök vezérek / előkotorni megfelelő / ott ahova érek / mi meghalni mindnyájan / úgyis téves csatatéren / koponyánkból a habverő / nyele kiáll / (…) ez lenni vers / szavak kínai falát / megmássza a halál / élet frázisait / emberbőr kötésben / adják ki írók: / nemzeti irodalmak / generálisai / és nem bírni nemzeti / fogások erős szaga / csinálni külföldből / portable haza / és menni külföld / mit munkaengedély / kofferban szalonna /két kiló kenyér / én nem látni / új látóhatár / én menni külföld /talpalni csikorgó

havon / élet nercbundákban jönni / vágni engem nyakon / (…) én különféle vad / különféle tárgy / név nem tudni / délután sötét fáradt / este kemény szivornya / asszony lepedő ágy / clitoris / rátenni ujj / nem gondolni / kollektív nem gondolni privát (Domonkos István)

posztmodern