Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Egészségügyi Gondozás És Prevenció Alapszak
Védőnő Szakirány
Lázgörcs csecsemő- és kisgyermekkorban
Dr.Velkey Imre PhD. Puskás Szabina
Gyermek neurológus Védőnő hallgató
ME-EK 2017
2
Tartalomjegyzék
oldal
1.Bevezetés ............................................................................................................... 4
1.1. Téma meghatározás ..................................................................................... 4
1.2. Témaválasztás indoklása ............................................................................. 5
1.3. Hipotézis ...................................................................................................... 5
1.4. Célkitűzés .................................................................................................... 6
2. Szakirodalmi áttekintés .................................................................................... 7
2.1. Lázgörcsről általában .................................................................................. 7
2.2. Előfordulása és kialakulása ......................................................................... 9
2.3. Tünetei ......................................................................................................... 9
2.4. Klinikai kép ............................................................................................... 10
2.5. Fajtái ......................................................................................................... 10
2.6. Roham diagnosztikája ............................................................................... 11
2.7. Prognózis ................................................................................................... 12
3. Lázgörcs kezelése ............................................................................................ 13
3.1. Általános tudnivalók a kezelésről.............................................................. 13
3.2. Láz és lázmérés technikája ....................................................................... 13
3.3. Lázcsillapítás ............................................................................................. 14
3.3.1. Gyógyszeres kezelés............................................................................ 14
3.3.2. Fizikális lázcsillapítás ........................................................................ 16
3.4. Láz nélküli állapot kezelése ...................................................................... 16
4. Kutatás ............................................................................................................. 18
4.1. Anyag és módszer ..................................................................................... 18
4.2. Vizsgálat eredményei ................................................................................ 19
4.2.1. Szülői kérdőívek eredményei .............................................................. 19
4.2.2. Védőnői kérdőívek eredményei .......................................................... 22
5. Következtetés ................................................................................................... 27
3
6. Összefoglalás .................................................................................................... 29
7. Irodalmi jegyzék ............................................................................................. 30
8. Köszönet nyilvánítás ....................................................................................... 31
9. Mellékletek ...................................................................................................... 32
4
Lázgörcs csecsemő- és kisgyermekkorban
1. Bevezetés
1.1 Téma meghatározása:
Lázgörcsről akkor beszélünk, ha valamilyen ok következtében, szinte az egész
testre kiterjedően tónusos - clonusos görcs lép fel. Ennek feltételezett oka
csecsemőkorban leginkább az agy éretlenségének következménye.
Előfordulása csecsemő-, és kisdedkorban a legjellemzőbb, 6 hónapos és 5 éves
kor közé tehető, de akadnak olyan ritka esetek is amelyek a megadott életkor
intervallum közé nem sorolhatóak. A betegség családi halmozódást mutat.
Kialakulásának hátterében leggyakrabban a virális illetve bakteriális fertőzés
áll, de emellett más tényezők valószínűségét is feltételezhetjük. Az
eclampsiahyperpyretica tünetei a következőek lehetnek: a gyermek
eszméletlenné válik, végtagjai vagy akár az egész teste rángani kezd, szeme
felakad, vagy a távolba mered. Ezek a tünetek nagyon rémisztőek lehetnek és
ijedelmet keltenek a szülőkben. Azok a szülők, akiknek a családjában először
jelenik meg, gyakran nincsenek felkészülve rá, nem tudják, mire számítsanak,
mi váltja ki a gyermekből a görcsös állapotot és pánikba esnek. Jó esetben a
szülő vagy orvoshoz fordul, vagy pedig kórházba megy gyermekével, de mi
van akkor, ha a szülő nem így gondolkodik? Sajnos nagyon is jellemző a XXI.
század embereire, persze itt is, mint mindenhol vannak kivételek, hogy
minden őt vagy közvetlen családját ért betegséggel nem orvoshoz fordulnak,
hanem bekapcsolják számítógépüket, rákapcsolódnak a világhálóra ahol szinte
minden kérdésükre találnak választ. Azonban hogy a keresett kérdésre
mennyire valóságos válasz érkezik, sajnos nagyon nehezen lehet kiszűrni,
főleg ha egy laikus számára idegen témában keresgél. S így akarva, vagy
akaratlanul téves információ birtokába kerül, melyet elkezdenek egymás
között terjeszteni.
5
1.2. Témaválasztás indoklása:
Teljesen mindegy hogy csecsemő- vagy kisdedkorban jelentkezik a lázgörcs,
mindenképpen halálra rémíti a szülőket, hiszen a tünetek között gyakori az
izomgörcs és a rángatózás, mind a végtagokon mind pedig a szemhéjakon
illetve az arcizmokon. Tünetei alapján nagyon hasonlít az epilepsziához,
azonban a kettő mégsem összekeverendő. Lázgörcs esetén a szülők előtt
tudatvesztett gyermek képe jelenik meg rángó végtagokkal és körkörös
szemmozgásokkal. Persze hogy ijedelmet kelt bennük egy ilyen gyermek
látványa, pláne ha a saját gyermeke és korábban ilyenfajta roham sosem
jelentkezett nála. Többek között azért is választottam ezt a témát, hiszen
védőnőként én leszek az a személy, aki közvetlen kapcsolatban lesz az
édesanyákkal és az elsődleges helyen fogok szerepelni, akit értesítenek, ha
gyermekük betegséget kap el, illetve a normálistól eltérőt tapasztal a gyermek
fejlődésében.Másrészt szeretném ezzel a témával kapcsolatban tudásomat
mélyíteni, hiszen a gyerekek körében bár ritka betegségnek számít, körülbelül
3-4 %-a érintett, illetve szeretném gondozottjaimat felkészíteni ha esetleg a
családi anamnézisben hajlamosító tényezőt látok.
1.3 Hipotézis:
1.Feltételezem, hogy az édesanyák nem rendelkeznek kellő mennyiségű
információval, a lázgörcs tüneteivel, a roham lefolyásával, kezelésével
kapcsolatban.
2.Úgy gondolom, hogy a betegség előfordulása az 1 évnél fiatalabb
gyermeknél gyakrabban fordul elő, mint az idősebbeknél.
3. Feltételezem, hogy a betegség fiúknál gyakoribb előfordulást mutat, mint
lányoknál.
6
4. Feltételezem, hogy a lázgörcs szövődményeként kialakulhatnak egyéb
betegségek.
5. Feltételezem, hogy a védőnők megfelelő tudással rendelkeznek a
betegséggel kapcsolatban életkortól függetlenül, és megfelelő tanácsokat
tudnak adni gondozottjaiknak.
1.4. Célkitűzés:
Célul tűzöm ki hogy kutatásom során megvizsgálom a 0-6 éves életkorú
gyermeket nevelő édesanyák ismereteit a betegség tüneteivel, kezelésével
kapcsolatbanilletve, hogy a lázgörcsben szenvedett gyermekek között a
betegség előfordulása 1 éves életkor alatt milyen gyakorisággal jelentkezik,a
nemek között mutat-e eltérést, illetve újabb betegség kialakulását
eredményezi-e.
Végül vizsgálni kívánom a védőnők ismereteit, felkészültségét a betegséggel
kapcsolatban, mivel ritka betegségről van szó. Illetve információt szeretnék
gyűjteni, hogy régen milyen tanácsokkal látták el a gondozottakat, valamint
azt hogy most milyen tanácsokat adnának.
7
2.Szakirodalmi áttekintés
2.1. Lázgörcsről általában:
A gyermekkorban előforduló görcsös állapotok acut jelentkező tudatállapot és
idegrendszeri állapot változással járnak együtt. A görcsrohamoknak rengeteg
kiváltó oka lehet, mely a betegségek széles skáláját tárja elénk. Az alkalmi
rohamok csoportosítása többféle módon is lehetséges.
„Gyakran nehéz megállapítani, hogy krónikus recidiváló görcsroham
kezdetéről vagy ún. alkalmi görcsről van-e szó. Ezért röviden áttekintjük az
alkalmi görcsökkel járó kórállapotokat, amelyek lehetnek: organikus,
funkcionális éspszichogén eredetűek” (Dr.Schuler,1988, 330. oldal)
1.Organikus eredet akár újszülött korban is kialakulhat, hiszen a gyulladások,
daganatok és vérzések által okozott görcsállapotok nincsenek életkorhoz
kötve.E csoport részét nagyon sok betegség képezi melyből a leggyakrabbakat
kiemelném. Ha a görcsállapot kialakulása gyulladás következménye, a két
leggyakrabban előforduló betegség a csecsemők és kisdedek körében, a
meningitispurulenta és az encephalitis. Meningitis5 éves kor alatt 11-30 %-ban
fordul elő, ezen túlmenőleg még iskolás korban is kialakulhat, de azon
életkorban már kevesebb az előfordulás gyakorisága, mindössze 1-3 %.
Encephalitis esetén a görcsroham gyakoriság 50-60 %. Koponyán belüli
vérzésnek számtalan kiváltó oka lehet. Okozhatja koponyatrauma, fertőzések.
2.Abban az esetben, ha a görcs funkcionális eredetű, a háttérben szervi
károsodás valószínűségét ki kell zárnunk. Ebben a csoportban foglal helyet
dolgozatom fő betegsége, a lázgörcs, melyet a későbbiekben részletesen
kibontanék.
8
3.Pszichogén eredet kapcsán kiváltódó görcsök jelentkezése sem ritka.
Csecsemő és kisdedkorban a leggyakrabban az affektív apnoe és a
hyperventillációstetánia jellemző.
A lázgörcsről nehéz eldönteni, hogy melyik csoport részét képezi. „ Míg a
gyermekorvosok a lázas eclampsiát inkább alkalmi rohamként fogják fel, az
ideggyógyászok a görcsöket is az epilepszia fogalomkörébe sorozandónak
vélik” (Kerpel-Fronius,1969, 468.oldal)
A lázgörcs okozta rohamok funkcionális eredetűek, mely azt jelenti, hogy ezen
esetben a betegségek hátterében nem lehetséges szervi-agyi károsodást
kimutatni. E csoport részét képezi továbbá a mérgek és gyógyszerek által
kialakult görcsök, illetve ide kell sorolnunk a hormonális anyagcserezavarok
következtében létrejövőket is. Az alkalmi rohamok között leggyakrabban
előforduló betegség a lázgörcs. A betegség a gyermekpopuláció nagyon kis
hányadát érinti, pusztán 3-6 %, de pont azért, mert ilyen kevés számban fordul
elő és tünetei nagyon hasonlítanak az epilepsziára, fontos a pontos diagnózis
felállítása és a megfelelő kezelés végrehajtása az eredményesség érdekében. A
betegség kapcsán familiáris öröklődés előfordulása igencsak gyakori.
„Aicardi és Chevrie (1976) 31 %-ban talált lázgörcsöt a betegek első fokú
rokonai anamnézisében. Tehát korhoz kötötten és genetikusprediszpozíciója
van.” (Kálmánchey,2000, 311.oldal)
„Az öröklődés autoszomális domináns, kis penetranciával, a gént a 8q13-21-es
chromosomahelyre lokalizálták.”(Kálmánchey,2000, 312.oldal)
9
2.2 Előfordulása és kialakulása:
Lázas görcsállapot 6 hónapos és 5 éves életkor között alakulhat ki, azoknál a
gyermekeknél, akiknek a szervezete a görcsökkel szemben fogékonyabb.
Mindannyian tudjuk, hogy nem létezik két egyforma ember, mindannyian
mások vagyunk és ez a gyerekek esetén sincs másképpen. Vannak olyan
gyermekek, akik a betegségekkel szemben sokkal inkább elviselőbbek, mint
felnőtt társaink, de ez fordítva is igaz. De egyik gyermekre sincs ráírva hogy
milyen a görcskészsége, mikor fog ijesztő tüneteket produkálni.
Kialakulásában sok tényező közrejátszik, melyből jelen esetben csak a
legfontosabbakat emelném ki. Az első helyen a bakteriális és virális toxinok
állnak, melyek legtöbbször felelősek a görcsös állapot létrejöttéért. Általában
felső légúti megbetegedésekhez társul. Ritkán fordul elő olyan fertőzés mely
az agyat is érinti, de az így létrejövő görcsös állapotnak nem kísérő tünete a
láz. Kialakulhat az oltás utóreakciójaként, főként a több komponensű vakcina
esetén. Ezzel kapcsolatban olvastam egy cikket, melyben az állt,hogy azon
gyerekek, akik a morbili, mumpsz, rubeola és varicella elleni oltást kombinált
formában kapják,azoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki lázas
görcsroham, mint azoknál akik külön oltásban kapják a bárányhimlő elleni és
az MMR oltást, de ugyanazon időben.
„A kutatók azt találták, hogy a 12 és 23 hónapos gyerekek közül azok, akik az
első MMRV oltásukat kombinált formában kapták meg, azoknál minden 2300
dózis beadásával, eggyel nőtt a lázas rohamok száma. A lázgörcs okozta rövid
ideig tartó rángatózás a 6 hónapos és 5 év közötti gyermekek körülbelül 5
százalékánál fordul elő, mondja Dr. Klein. Bár ez a roham, főleg a szülőknek,
nagyon ijesztő lehet, nem vezet epilepsziás zavarokhoz.”
(http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/8692/lazgorcsot-okozhat-a-
kombinalt-olta)
10
A kutatók korábban azt fedezték fel, hogy a lázgörcs a kombinált oltás
következtében megkétszereződik. Ennek érdekében további kutatásokat
folytattak, hogy kézen fekvő információhoz jussanak. Kutatásuk során arra a
következtetésre jutottak, hogyha a két oltást külön adják be, 7-10 nap
elteltével, akkor a kockázat a lázgörccsel kapcsolatban csökkenést mutat.
2.3 Tünetei:
A lázgörcsnek, mint szinte minden betegségnek, vannak látható tünetei
melyek a következőek:
eszméletvesztés
szem távolba meredése vagy fenn akadása
végtagok vagy az egész test rángatózása
arc elszürkülése
A lázgörcs tünete lehet a lázas állapot, viszont ezt azért említem meg külön
mert a betegségnek nem kulcsfontosságú tünete a láz, hiszen létrejöhet görcs
lázas állapottól függetlenül is.
Azonban a tünetekhez társulhat továbbá:
hányás
nyakmerevség
légzési nehézség
extrém mértékű aluszékonyság
2.4 Klinikai kép:
A roham lezajlása alatt a gyermek eszméletét elveszíti, végtagjai vagy egész
teste rángatózásba kezd. Ezen ijesztő képhez társul továbbá a szem felakadása,
az arc elszürkülése. A görcsös roham néhány másodperctől akár 10 percig is
eltarthat. Ha a roham 10 percen túl is folytatódik, abban az esetben felmerül a
11
szervi eredet gyanúja. A convulsiot követően gyakran jelentkezik kimerültség,
alvás, emellett az átmeneti neurológiai eltérés sem ritka, reflexek élénkülése
vagy ép ellenkezőleg a gyengülésük, pupillák merevsége, mozgászavarok és
tónuszavarok.
2.5 Fajtái:
Két fajtáját különböztetjük meg, az egyszerű-, és a komplikált lázgörcsöt.
Az egyszerű lázgörcs az eseten körülbelül 75 %-ában fordul elő. Fél éves
életkortól 4 éves korig alakulhat ki. Jellemzője hogy rövid ideig tart a roham,
38 C fok feletti lázzal jár, és arctünetek nem jelentkeznek. Egyszerű lázas
convulsio nem okoz károsodást az agyban, sem tanulási problémát vagy
mentális visszamaradást. Ha a gyermek egyszerű lázgörcsön átesett, annak a
valószínűsége, hogy epilepsziás lesz körülbelül 1%.
Komplikált lázgörcsről akkor beszélünk, ha a következő állapotok fennállnak:
a görcsös összehúzódás meghaladta a 15 percet
kettőnél több alkalommal előfordult
focalis roham
idegrendszeri tünetet észleltünk
korábban a gyermeknél előfordult idegrendszeri károsodás
A pontos diagnózis felállításához kulcsfontosságú jelentőségű bizonyos
vizsgálatok azonnali elvégzése, melyek kizárják egyes betegségek
valószínűségét.
2.6 Roham diagnosztikája:
„ A rohamok vizsgálata igen sok tényezőtől függ: a beteg korától, a rohamok
típusától és milyenségétől, a neurológiai tünetek jelenlététől vagy hiányától és
alkati tényezőktől. Az alapvető vizsgálatok az első görcsroham után egyébként
12
egészséges gyermeknél az éhgyomri cukor, a kalcium, a magnézium, a
serumelectrolytok meghatározása és a rutin EEG vizsgálata.”(Nelson,1995,
1496.oldal)
Abban az esetben, ha a lázgörcs elhúzódik, akkor a következő vizsgálatok
indokoltak:
lumpálpunctio
EEG vizsgálat.
Lumbálpunctio elvégzése azért is nagyon fontos egy éves életkorúnál fiatalabb
csecsemőnél,mert az agyat érintő fertőzések kezdetén gyakori a láz, és az
epilepsias görcsök létrejötte.
Az egyszerű lázas állapot előfordulása esetén nem indokolt az EEG elvégzése.
A CT és MRI vizsgálatokat kötelezően el kell végezni, abban az esetben, ha a
hetero anamnézisben felmerül a koponyán belüli laesio gyanúja vagy
idegrendszeri kóros elváltozást fedezünk fel.
2.7 Prognózis:
„A lázgörcs prognózisa általában jó, többnyire sem mentális, sem neurológiai
károsodást nem okoz. Epilepsia veszélyével elsősorban akkor kell számolni,
ha a gyermek a lázgörcs előtt is cerebralis károsodásban szenvedett, ha a
családjában volt epilepsia, és ha a komplikált lázgörcs kritériumaként felsorolt
rizikófaktorok közül több is előfordul. Bármilyen epilepsiatípus jelentkezhet a
lázgörcs után.” (Kálmánchey,2000, 312.oldal)
13
3.Lázgörcs kezelése
3.1. Általános tudnivalók a kezelésről
A lázgörcsön átesett gyermekek kezelése nagymértékben függ attól, hogy a
görcsöket kísérte-e láz vagy sem. Ha a lázas eclampsia lázas állapotot
eredményez elsősorban a láz csillapítására kell hangsúlyt fektetnünk. Abban
az esetben, ha nem kíséri a görcsöket láz, anticonvulsiv gyógyszereket kell
alkalmaznunk
3.2. Láz és a lázmérés technikája
A láz szervezetünk védekező mechanizmusa, nem egy konkrét betegség
pusztán csak egy tünet. Kialakulása fertőzések, kórokozók következménye.
Ahhoz hogy szervezetünk sikeresen megakadályozza a kórokozók
elszaporodását, és el tudja őket pusztítani, testünk normális hőmérsékletét meg
kell emelni. Köztudott hogy nincs két egyforma ember, gyermek, így a
betegségekre adott válasz is egyénenként eltérő. Vannak olyan gyermekek,
akik nagyon könnyen belázasodnak, mások pedig nagyon nehezen. Ezek
alapján görcskészségük is eltérő lehet, melyet sajnos nem lehet olyan könnyen
megállapítani.
Amint a gyermeken azt vesszük észre, hogy nyűgösebb a kelleténél, tapintásra
melegebb, esetleg verejtékezik, az első teendőnk az legyen, hogy megmérjük a
lázát.
Különböző féle, fajta lázmérők léteznek. A hagyományos digitális lázmérő
mellett megkülönböztetünk még homlokra csatolható, csuklóra helyezhető
valamint elektromos fülhőmérőket. Ezek a hőmérő technikák pontatlanok,
illetve a fülhőmérő használata csecsemőkorban azért nem ajánlatos, mert még
nem alakult ki a hallójárat mérete. A legideálisabb lázmérő csecsemő- és
kisgyermek esetén a digitális lázmérő flexibilis végekkel, amely azért nagyon
14
hasznos, mert a csecsemő nagyon mozgékony és így kevésbé okozunk neki
kellemetlenséget.
Hat éves életkorúnál fiatalabb csecsemőnél a végbélben mért láz a legjobb
technika. Mielőtt a gyermeknek rectalisan felhelyeznénk a lázmérőt előtte
popsikrémbe érintsük bele a lázmérő végét, hogy jobban csússzon. Rectalisan
mért láz eredményéből 0,5 C- fokot levonunk.
3.3. Lázcsillapítás
A lázcsillapításról mindig újabb és újabb információkat hallunk. Régebben az
volt a protokoll hogy a lázat nem kell csillapítani minden betegségben, hiszen
a láz a szervezet számára nem ártalmas, éppen ellenkezőleg előnyös a
kórokozók elpusztítása érdekében. Mára megváltozott ez a szemlélet is, hiszen
napjainkra az lett az előírás hogy csak nagyon magas, 40 C fokos láz esetén
szükséges a lázcsillapítás. Azonban nem mindegy milyen betegségről
beszélünk, és az sem hogy a betegség elszenvedője milyen életkorú.
Csecsemőkorban a görcskészség jóval nagyobb, így fokozott odafigyelést
igényelnek a gyermekek. Ahogyan korábban is említettem senkire nincs ráírva
hogy mekkora a görcsküszöbe így csecsemőknél a lázcsillapítás nagyon
fontos. Lázcsillapításnál soha nem arra törekszünk, hogy a gyermek elérje a
normál testhőmérsékletet, csak hogy csökkenést mutasson a láz.
A láz csillapítása történhet fizikális és gyógyszeres úton. A fizikális
lázcsillapítást azonban már nagyon kevés országban használják, és csak akkor
ajánlják, ha a gyermeknek nagyon magas láza van.
3.3.1 Gyógyszeres kezelés:
Ha azt szeretnénk, hogy a gyermek láza minél hamarabb megszűnjön, a
gyógyszeres terápia mellett kell, hogy döntsünk.
A gyógyszereknek rengeteg fajtája van. Érdemes életkor alapján eldönteni,
hogy mit adjunk a gyereknek, mi az, amit elfogad. Csecsemőkorban a
15
legideálisabb a kúpok használata, illetve szóba kerülhet még a szirup beadása.
Kisdedek és kisgyermekek esetén is ez a két gyógyszerforma hoz sikert a láz
leküzdésében azonban az első megoldás a szirup legyen és csak végső esetben
alkalmazzuk a kúp használatát.
„A gyermekkorban alkalmazható lázcsillapítók három nagy
hatóanyagcsoportba tartoznak.” (Dr Kalmár, 2012, 81.oldal)
Az egyik csoport a propionsav-származékokat tartalmazza, a második
csoportba az anilinszármazékok tartoznak, mely csoporton belül az
acetaminophen vagy paracetamol tartamú gyógyszerek származnak. A
harmadik csoportba a pirazolonszármazékok kerülnek.
Nem ajánlott azonban gyermekkorban a szalicilsav-tartalmú gyógyszerek
adása lázcsillapításra, mert súlyos szövődménye lehet. Azon gyermekek, akik
kapnak ilyen hatóanyagtartalmú gyógyszert, kialakulhat az úgynevezett Reye-
szindróma.
Az első és legfontosabb dolog, hogy a roham zajlása alatt megpróbáljuk
csillapítani a gyermek görcskészségét. A leghatásosabb olyan gyógyszer
használata, amelyben van görcsoldó. Ennek megfelelő módja a rectalisan adott
görcsoldó kúp használata, hiszen ha orálisan történne a lázcsillapítás, a
gyermek fulladásához vezetne. A rectalisan adható kúpok közül a Diazepam
vagy a Germicid a leghatásosabb. A terápiás dózis Diazepam görcsoldó kúp
esetén 5-10 mg, a Germicid kúp esetén csecsemőknek 3 x fél, gyermekeknek
3-5 x 1 kúp adható.
Azokban az esetekben, amikor a csecsemő lázcsillapításáról van szó, érdemes
felhívni a szülő figyelmét és tájékoztatni a kúpfelezés szabályairól. Ugyanis
tévhit a szülők körében hogy a függőleges állásban lévő kúpot vízszintesen
vágják ketté. Ez az eljárásmód azért is helytelen, hiszen a kúp tetejének jóval
16
több a hatóanyagtartalma, mint az aljának, így ha a csecsemőnek a hatóanyag
tartalomban szegény kúpot adjuk be, nem lesz hatásos a lázcsillapítás.
3.3.2. Fizikális lázcsillapítás:
Ha viszont a gyermekünket óvni szeretnénk a gyógyszerektől, lehetőségünk
van a láz fizikális úton történő csökkentésére. Ezen csoport részét képezi a
hűtőfürdő és a hűtőborogatás. Az eljárásoknál előny hogy korlátlan számban
lehet ismételni.
Mindkét eljárás nagyon egyszerű és rövid idő alatt kifejti a hatását. Hűtőfürdő
kivitelezéséhez szükségünk lesz egy kis kádra vagy lavorra és egy kancsóra. A
kádat vagy lavort megtöltjük testhőmérsékletű vízzel, csecsemő- és
kisgyermek esetén körülbelül 37 C fok az ideális. A hőmérsékletet a
könyökünkkel ellenőrizzük, mely, ha kellemes, akkor a gyermeket bele lehet
tenni. De mielőtt a gyermeket a vízbe helyeznénk, egy kancsó hideg vizet
készítünk a közelbe, melyet fokozatosan töltünk a kádba vagy lavorba, így
hűlik le. Az eljárást addig folytatjuk, amíg a csecsemőn vagy kisgyermeken a
fázás jelei nem mutatkoznak.
A másik nagyon hatékony eljárás a hűtőborogatás. Szükségünk lesz ezen
eljáráshoz 2 darab textilpelenkára. Az egyiket bevizezzük, majd a gyermeket
becsavarjuk vele úgy, hogy a feje szabadon marad. Addig maradjon rajta,
amíg meg nem szárad, majd a másikat is bevizezzük és felváltva, fokozatosan
cseréljük.
3.4. Láz nélküli állapot kezelése:
Lázas állapottól mentes görcs létrejöttének először ki kell vizsgálni az okát.Az
ilyen esetben lázcsillapítót nem használhatunk értelemszerűen, hiszen nem
alakult ki lázas állapot. A következő táblázatban ismertetem azokat a
készítményeket, amiket a görcs megszüntetésére használnak.
17
Betegség Gyógyszer Dózis
Parciális és tonusos-
clonusos rohamok
carbamazepin
(Tetgetol, Stazepine)
phenobarbital
phenytoin (Dilantin,
Diphedan)
acidumvalporicum
(Depakin, Convulex)
3 x 5-25 mg/ ttk
1 x 4-6 mg/ ttk
1 x 4-8 mg /ttk
3 x 10-60 mg / ttk
Generalizált rohamok clonazepam (Clonopin,
Rivotril, Antelepsin)
ethosuximid( Zarontin,
Suxilep)
trimethadion (Ptimal)
acidumvalproicum
(Depakin, Convulex)
3 x 0,1-0,2 mg /ttk
3x 20 mg /ttk
3 x 20-40 mg/ ttk
3 x 15-60 mg /ttk
(Dr. Lakatos, 1996, 120. oldal)
„Kezdetben egyetlen gyógyszert alkalmazzunk, fokozatosan emelkedő
dózisban. Ha emellett még mindig előfordulnak görcsös állapotok, de
ritkábban és kevésbé súlyos lefolyással, egy másik anticonvulsiv szert is
állítsunk be, szintén fokozatosan emelkedő dózisban. Lehetőleg minél
kevesebb gyógyszerrel igyekezzünk elérni a tünetmentességet.”
(Dr.Lakatos,1996, 120.oldal)
Ha még a kezelés elején járunk, havonta ajánlott a vérképet ellenőrizni,
később már fél évente szükséges. Mindezek mellett szükséges az idegrendszeri
állapot és az EEG ellenőrzése.
18
4.Kutatás
4.1. Anyag és módszer:
A dolgozatom kutatási részéhez szükséges információkat kérdőívek alapján
gyűjtöttem be 2016 novemberétől-2017 március 10.-ig. Három darab
kérdőívet szerkesztettem melyek közül kettő darab kérdőív a 0-6 éves életkorú
gyermeket nevelő édesanyák között osztottam, és töltettem ki négytelepülésen.
A következő települések között került kiosztásra:Megyaszó,
Mád,Taktaharkány és Monok. Minden egyes településen 2-2 alkalommal
megjelentem a tanácsadáson és figyelemmel kísértem a kérdőív kitöltését.A
két kérdőív fajta csupán annyiban tért el egymástól, hogy az egyik kérdőívet
úgy szerkesztettem meg, hogy előre megadott válaszlehetőségeket
biztosítottam valamennyi kérdéshez. Ez a fajta kérdőív Megyaszó és Mád
településeken került kiosztásra. A másik kérdőívben azonban már nem adtam
meg válasz alternatívákat, hanem ezek a kérdőívek önálló kitöltést igényeltek.
Ezen kérdőívek pedig Taktaharkány és Monok településen lettek kiosztva.Az
első kérdőív összeállításánál a fő szempontom az volt, hogy információt
szerezzek arról, hogy az édesanyák milyen szintű információval rendelkeznek
a lázgörcs tüneteiről, a lázgörcsös roham lefolyásáról és a kezelésével
kapcsolatban. Illetve rákérdeztem még arra is, hogy azon családokban ahol
előfordult lázgörcsös eset ismétlődött-e, illetve szövődményként alakult-e ki
újabb betegség.
A másik kérdőívet pedig azért szerkesztettem, mert mint említettem korábban
2 alkalommal megjelentem az adott településeken, ahol a kitöltők között
észrevettem, hogy bár fogalmuk sincsen arról, hogy mi lehet ez a betegség,
milyen tüneteket produkál a gyermek, egyáltalán milyen kezelésre szorul,
mégis nagyon sok esetben sikerült eltalálni mind a tüneteket, mind a kezelést.
Ekkor megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogyha nem biztosítok
válaszlehetőségeket, akkor vajon maguktól milyen válaszokat adnának. E
kérdőívnél a fő kérdések a lázgörccsel kapcsolatos ismeretekre terjedtek
19
leginkább ki, illetve rákérdeztem, hogy orvosi vagy kórházi ellátást igényel-e a
gyermek.
A szülők között kiosztott kérdőívet 80édesanyának sikerült kiosztani, melyből
56 érkezett vissza, és számított értékelhetőnek. Az egyik kérdőív 12, míg a
másik 10 kérdést tartalmaz.
A harmadik kérdőívet a védőnőknek készítettem, mely egy része e-mail
formában jutott el a szerencsi járásba tartozó védőnőkhöz, másik része pedig
online kérdőívként lett feltüntetve. A védőnők között kiküldött kérdőívek
közül összesen 31 érkezett vissza. Ezen kérdőív 14 kérdést tartalmaz, mely
kiterjed a védőnők életkorára, munkásságára, a lázgörccsel kapcsolatos
tudásukra, találkoztak-e már a betegséggel, előfordult e gondozottjaik között,
milyen terápiás tanácsokban részesítették őket.
Kutatásom során hat darab hipotézist állítottam fel melyek közül nagyon sok
be is igazolódott.
4.2. Vizsgálat eredményei:
4.2.1. Szülői kérdőívek eredményei:
A vizsgálatba bevont 56 édesanya közül 40 töltött ki válaszlehetőségekkel
biztosított kérdőívet, míg a fennmaradó 16 édesanya válaszlehetőségekkel el
nem látott kérdőívet töltött ki. A vizsgálatban résztvevő édesanyák közül a
legfiatalabb 18 éves, míg a legidősebb 47 éves volt. Tizennégy édesanya volt
közülük 18-25 éves kor közötti, húsz 26-32 éves kor közötti, tizennégy 33-38
éves kor közötti, és mindössze nyolc 39-47 éves kor közötti,aki 0-6 éves korú
gyermeket nevel.
20
1. diagram: Megkérdezettek jelenlegi életkora
A diagramból az derül ki,hogy 26-32 éves életkor között nevel a legtöbb
édesanya 0-6 éves gyermeket.
A lázgörcs nevű betegséggel kevesen találkoztak, de nagyrészük már hallott
róla. A megkérdezettek közül huszonegy azt válaszolta, hogy még sosem
hallott róla, harmincöt már hallott erről a betegségről, de közülük is tizenöt a
legfontosabb információk birtokában van a betegséggel kapcsolatban és húsz
minimális ismeretekkel rendelkezik.
A tünetekre való rákérdezésnél az egyik fajta kérdőívben megadtam a helyes
válaszokat, de a helyes válaszok mellé elhelyeztem a betegséggel kapcsolatban
nem álló tüneteket is. A kérdőívben felhívtam a figyelmet arra, hogy több jó
megoldás is létezik.
Életkor
0
10
20
18-25 éves kor
26-32 éves kor
33-38 éves kor
39-47 éves kor
Életkor
Életkor
21
2. diagram:Tünetekkel kapcsolatos ismeretek
Amint a diagramról leolvasható, a megkérdezettekközül 8 %-ban adták azt a
választ, hogy a betegségben a normál tudatállapot jellemző. A válaszadók 36
%-a szerint a magas láz, 13 %-a szerint az eszméletlenség és 25 %-a szerint a
rángatózó végtagok jellemzőek. Az édesanyák 8 %-a szerint a körkörös
szemmozgás és 9 %-a szerint a habzó száj a betegség jellemző tünete. A
tünetek között nem jelenítettem meg a hányást, azonban a kérdőív kitöltése
után kettő édesanya is odajött hozzám és jelezte, hogy lázgörcsön átesett
gyermekük hányást is produkált.
Az önkitöltős kérdőíveket 15 édesanyának sikerült kitöltenie. A kitöltött
kérdőívek közül a következő tüneteket kaptam.
3. diagram:Lázgörcs tünete önkitöltős kérdőív alapján.
Tünetek
normál tudatállapot
magas láz
eszméletlenség
körkörös szemmozgás
rángatógó végtagok
habzó száj
hányás
Lázgörcs tünete
Remegés
Magas láz
Verejtékezés
Merev végtagok
Ájulás
Fejfájás
22
A diagram szépen mutatja, hogy a megkérdezett édesanyák közül 18% úgy
gondolja, hogy a lázgörcs tünete a remegés. 38%-a szerint magas lázzal, 8%
szerint verejtékezéssel és 21%-uk úgy gondolja, hogy a tünetek között a
végtagmerevség is jellemző. Az ájulást 13%-ban, az fejfájást pedig 3%-ban
írták be.
A kezeléssel kapcsolatos kérdésre a válaszlehetőségekkel biztosított kérdőívet
kitöltők közül tizenegyen azt válaszolták, hogy gyógyszeres terápiára szorul a
gyermek, heten úgy gondolják, hogy lázcsillapításra van szükség gyógyszer
nélkül, és huszonketten válaszolták azt, hogy gyógyszeres és gyógyszer
nélküli lázcsillapításra is szükség van.
Az önkitöltős kérdőívben azonban a következő válaszok születtek. A
megkérdezett édesanyák közül négyen azt válaszolták, hogy gyógyszeres
lázcsillapításra van szükség, öten azt válaszolták, hogy kezelést nem igényel,
és négy édesanya szerint gyógyszeres terápiára szorul a gyermek. Egy
édesanya válaszolta azt, hogy ki kell vinni a levegőre, és egy édesanya,hogy
kórházi ellátásra szorul a gyermek.
Megkérdeztem, hogy szerintük a lázas roham mennyi ideig tart. A kérdésemre
ketten azt válaszolták, hogy 2-3 óra hosszán át tart,négy édesanya szerint 1 óra
vagy annál rövidebb ideig, négy szerint körülbelül fél óráig tart. Az édesanyák
közül öten adták azt a választ, hogy pár percig tart.
Az önkitöltős kérdőívben rákérdeztem arra is, hogy orvost szükséges-e hívni,
vagy kórházba szállítani a gyermeket, ha lázgörcs lép fel nála. A megkérdezett
15 édesanya szerint szükséges orvost hívni, és közülük ketten azt is a válasz
mellé tették, hogy majd az orvos dönt arról, hogy kórházba utalja-e.
23
4.2.2. Védőnői kérdőívek eredményei:
A védőnők részére készített kérdőív közül harmincegy érkezett vissza, melyek
közül mind a harmincegy alkalmas volt az értékelésre. A megkérdezett
védőnők közül tizenheten találkoztak már pályafutásuk során a lázgörccsel és
tizennégyen csak valamilyen képzés keretén belül.
1. diagram:Védőnők munkába eltöltött évei
A harmincegy védőnő közülnyolcan dolgoznak 3 hó-5 év közötti idő
intervallumban, öten dolgoznak 6-12 éve, kilenc 13-25 éve és végül kilencen
26-44 éve.
2. diagram: Védőnői területek
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
3 hó - 5 év 6 -12 év 13-25 év 26-44 év
Évek száma
Terület
város
vidék
iskola
vegyes
24
A megkérdezett védőnők 39 %-a városi területen dolgozik, 16 %-a vidéki
területen,45 %-a pedig vegyes körzetben dolgozik. Vegyes körzet azt jelenti,
hogy a vidéki vagy városi területen dolgozó védőnők gondozottjai között
várandós, 0-6 éves korú kisgyermek és emellett 6-18 év közötti oktatási
intézménybe járó gondozottjai is vannak.Iskolában dolgozó ifjúsági
védőnőkkel nem sikerült felvenni a kapcsolatot és kitöltetni a kérdőívet.
3. diagram:Gyermekek nem szerinti eloszlása
A védőnők közül mindössze tizenkilencnek volt vagy van lázgörcsön átesett
gondozottja. Ahogy a diagram is mutatja a lázgörcsön átesett gyermekek 68%-
a fiú, és mindössze 32%-a lány.
4. diagram:Gyermekek életkor szerinti eloszlása
Nem szerinti eloszlás
Fiú
Lány
0 2 4 6 8 10 12
0-6 hónapos
7-12 hónapos
1-3 éves
4-6 éves
Gyerekek száma
25
A diagramból kiderül, hogy a lázgörcsön átesett tizenkilenc gyermek közül
tizenegynek 1-3 éves kora között jelentkezett a lázgörcs.
Kérdőívemben rákérdeztem arra is hogy azok a védőnők akik munkájuk során
már találkoztak a betegséggel gondozottjaik körében,hogy mennyi ideje
dolgoztak az első jelentkezésnél. A harmincegy védőnő közül 13 munkája
során még nem, viszont valamilyen képzés keretén belül már találkozott a
betegséggel. A maradék 18 védőnő közül három válaszolta azt, hogy 1 év
vagy annál kevesebb ideje dolgozott, tízen 2-10 év elteltével találkoztak, a
fennmaradó öt védőnő pedig, 10-25 éve dolgozott már, amikor az első
lázgörcsös gyermeket gondozás alá vették.
Arra a kérdésre hogy milyen betegségre gondoltak a tünetek alapján azt a
egyöntetűen azt a választ kaptam mind a tizennyolc védőnőtől hogy lázgörcs.
Azon védőnők, akik még nem találkoztak pályafutásuk alatt a betegséggel, az
a válasz született, hogy bár munkájuk során még nem, de valamilyen képzés
keretén belül szereztek információkat a lázgörccsel kapcsolatban.
Kérdéseim között szerepelt az is, hogy az első lázgörcsös eset felfedezésekor
milyen tanácsokkal látták el a szülőket, hogy segítettek nekik. Erre a kérdésre
adott válaszok szinte majdnem 100%-ban megegyeztek a tizennyolc védőnő
elmondása alapján. A tizennyolc védőnő közül öten adtak csak minimálisan
eltérő választ. A többi tizenhárom egyöntetűen a lázcsillapítást javasolta mind
gyógyszeres, mind fizikális úton. Az az öt védőnő, akik kicsit másabb tanácsot
adtak, a lázcsillapítás mellett azt javasolták, hogy bőven itassák a csecsemőt,
kisdedet vagy kisgyermeket. Figyeljenek oda, hogy a gyermek láza ne legyen
nagyon magas és emellett vagy orvoshoz irányították, vagy mentő hívását
tanácsolták.
26
Rákérdeztem arra is, hogy a tapasztalatokban gazdag évek után milyen
tanácsot adnának jelenleg azoknak a szülőknek, akiknek a családja már átélte
korábban az eclampsiahyperpyreticát. A védőnők szinte 98 %-ban ugyanazt
tanácsolnák, mint amit az első eset megtörténtekkor. Azonban a maradék 2 %
amellett hogy ugyanazon információkkal segítene a szülőknek, egy pár jó
tanácsot is mondana. Első és talán legfontosabb tanácsuk a védőnőknek az
lenne, ha mindenki megőrizné a nyugalmát és nem esnének pánikba. Emellett
nagyon jó tanács, hogy mindig legyen otthon görcsoldót tartalmazó
lázcsillapító kúp.
Végül pedig rákérdeztem arra, hogy a lázgörcs miatt nem-e alakult ki
valamilyen szövődmény a gyermeknél. Azon védőnők körében, akiknél már
előfordult lázgörcsös gondozott, szerencsére a tizennyolcból tizenöt azt
válaszolta, hogy nem alakult ki semmilyen szövődmény. Azonban három
védőnő jelezte, hogy a gondozottjaik között sajnos a lázgörcs következtében
agyi károsodás, tanulási akadályozottság és mentális retardáció alakult ki.
27
5. Következtetés
Kutatásom során öt hipotézist állítottam fel, melyek a következőképpen
alakultak.
Az első hipotézisem az volt, hogy az édesanyák nem rendelkeznek kellő
mennyiségű információval, a lázgörcs tüneteivel, a roham lefolyásával és
kezelésével kapcsolatban. A kutatás során használt kétfajta kérdőív közül ezt
csak az önkitöltős kérdőív igazolta. Tehát mondhatni, hogy a
válaszlehetőségekkel biztosított kérdőív ezt az állítást részben, míg az
önállóan kitöltött kérdőív teljesen igazolni tudta.
Második állításom úgy hangzott, hogy úgy gondolom a betegség előfordulása
az egy éves életkorúnál fiatalabb csecsemőknél gyakrabban előfordul, mint az
idősebbeknél. Ezen állításom nem igazolódott be. Az édesanyák és a védőnők
részére készített kérdőív egyaránt igazolni tudta, hogy a lázgörcs előfordulása
1-3 év kor között a leggyakoribb.
Harmadik állításom szerint a lázgörcs előfordulása, a fiúgyermekeknél
gyakoribb előfordulást mutat, mint a lányoknál. Ezen állításom teljes
mértékben beigazolódott mindhárom kérdőív alapján.
Negyedik állításom szerint, a lázgörcs szövődményeként kialakulhatnak egyéb
betegségek. Ezen állítás a lázgörcsön átesett gyermekek esetét tanulmányozta
védőnői és szülői válaszok alapján. A védőnők részére készített kérdőívből, és
az édesanyáknak szánt válaszlehetőségekkel biztosított kérőívalapján a
válaszok 98 %-a az volt hogy nem alakul ki új betegség szövődményként.
Azonban az a minimális 2 % válasza alapján epilepszia,agyi károsodás,
mentális retardáció és tanulási visszamaradottság alakult ki. Ezáltal ezen
állításom csak nagyon kis részben igazolódott be.
28
Ötödik állításom a védőnők munkásságára, szakmai felkészültségére
vonatkozik. Azt állítom, hogy a védőnők megfelelő tudással rendelkeznek a
betegséggel kapcsolatban életkortól függetlenül, és megfelelő tanácsokkal
tudják segíteni gondozottjaikat a nehéz időben. A kérdőív eredményei ezt az
állítást 100 %-ban alátámasztották. Tehát ez az állítás teljes mértékben
beigazolódott.
29
6. Összefoglalás
A védőnő, a családokhoz legközelebb álló egészségügyi dolgozó.
Kompetencia köre a várandósokra, gyermekágyas édesanyákra valamint az
újszülöttre, csecsemőre, kisdedekre és kisgyermekekre terjed ki. Mindezek
mellet a 6-18 éves oktatási intézménybe járó, illetve nem járó gyermekekre is
figyelmet fordít. Akik e szakma elkötelezett hívei, bátran vallják, hogy a
legszebb, legörömtelibb hivatást választották.
Kutatásom fő célja az volt, hogy felkeressem azon édesanyákat, akik 6 éves,
vagy annál fiatalabb gyermeket, kisdedet vagy csecsemőt nevelnek. Kutatni
kívántam, hogy dolgozatom fő témájával, a lázgörccsel kapcsolatban milyen
szintű tudással rendelkeznek. Mindezek mellett a védőnők tudására és
felkészültségére is kíváncsi voltam.
Kutatásom során az édesanyák körében azok az eredmények születtek, hogy
bár már nagyon sokan hallottak a betegségről, így sincsenek teljesen
megfelelő információk birtokában. A védőnők azonban nem okoztak
csalódást, hiszen teljes mértékben tisztába vannak a lázgörcs tüneteivel,
kezelésével és lefolyásával kapcsolatban. A szülőket bármikor képesek jó
tanácsokkal ellátni, támogatni, megnyugtatni a nehéz időszakban. A szülők
pedig igényt tartanak arra, hogy a védőnő, mint egy mankó, ott legyen
mellette, támaszként, segítségként.
Összegzés képen annyit említenék még meg, hogy a védőnő és a gondozottjai
között lévő bizalmi kapcsolat nagyon fontos. A védőnő nem azért van,hogy
keresztbe tegyen, vagy megmondja, mit nem csinálunk jól. Ő mindig csak azt
veszi figyelembe, hogy lehetne a gyermeknek a legjobb feltételeket biztosítani
az eredményes fejlődéshez.
30
7. Irodalmi jegyzék
1.DrSchuler Dezső: Gyermekgyógyászati diagnosztika és terápia, Medicina
Könyvkiadó, Budapest,1988
2.Kerpel-Fronius Ödön: Gyermekgyógyászat,Medicina Könyvkiadó,
Budapest, 1969
3.Kálmánchey Rozália: Gyermekneurológia, Medicina
Könyvkiadó,Budapest,2000
4.Dr. Schuler Dezső: Gyermekgyógyászat,Semmelweis Kiadó,Budapest,1995
5.Maródi László: Gyermekgyógyászat,Medicina Könyvkiadó,Budapest, 2002
6.Nelson: A gyermekgyógyászat tankönyve I. kötet,Melania Kiadó,1995
1495-1496.o.
6. Dr. Kalmár Ágnes: Lázcsillapítás gyermekkorban,Gyermekgyógyászati
Továbbképző Szemle 17. évfolyam, 2012 március 80-82.o.
7.Dr. med. Helmut Keudel: Gyermekbetegségek, Magyar Könyvklub
8.Dr. John B.P. Stephenson Dr. Kálmánchey Rozália:Gyermekneurológiai
útmutató, Feudum Kft., 2006
9. Dr. Bogárdi Mihály: Beteg a gyermekünk, Medicina Könyvkiadó, 1994
10. Dr. Lakatos Lajos: Heveny gyermekgyógyászati betegek
kezelése,Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest,1996
Internetes irodalmi jegyzék
1. http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/8692/lazgorcsot-okozhat-a-
kombinalt-olta
2.http://napidoktor.hu/korkep/lazgorcs-gyermekkorban/
31
8. Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném megköszönni konzulensemnek Dr. Velkey Imre neurológus
főorvos úrnak a dolgozatom megírása során nyújtott hasznos ötleteket és
tanácsokat.
Köszönettel tartozom azon négy település védőnőinek, akiknek segítségével
sikerült kitöltetnem az édesanyák között kiosztott szülői kérdőíveket.
Szeretném megköszönni továbbá a védőnők segítségét és együttműködését a
részükre készült kérdőív kitöltésében.
Hálásan köszönöm a párom, a szüleim és a nagyszüleim támogatását, mely
végig kísért e rögös úton.
32
9. Mellékletek
(Védőnői kérdőív)
Kérdőív
Üdvözlöm!
Puskás Szabina vagyok a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának végzős
védőnő hallgatója.Kérdőívem a védőnők lázgörccsel kapcsolatos ismereteit,
felkészültségét vizsgálja.A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az egyéni
információk nem azonosíthatóak, az adatokat összesítve elemzem és mutatom
be dolgozatomban.
Előre is köszönöm az együttműködést, és a kérdőív kitöltésére áldozott idejét.
1.Életkora? .......................................................................................................
2.Hány éve dolgozik védőnőként? ...................................................................
3.Milyen területen dolgozik?( Kérem, jelölje X-szel)
o iskola
o vidék
o város
o vegyes (iskola-vidék, iskola-város)
4.Találkozott-e már pályafutása alatt a lázgörccsel? (Kérem, jelölje X-szel)
o igen
o nem
5.Pályafutása alatt hány alkalommal?( Kérem, jelölje X-szel)
o 5-nél kevesebbszer
o 10-nél kevesebbszer
o 10-20 eset
o 20-nál többször
6.Amennyiben nem találkozott pályafutása alatt : Tanulmányai során vagy
tanulmányain kívül?( Kérem, jelölje X-szel)
o Tanulmányaim során
o Továbbképzés keretén belül
o Önképzés keretén belül
33
7.Hány éve dolgozott védőnőként az első eset jelentkezésekor?
..........................................................................................................................
8.Milyen nemű gyermeknél jelentkezett a betegség leginkább?(Kérem, jelölje
X-szel)
o fiú
o lány
o vegyes
9.Milyen idős volt a gyermek, amikor a betegséget felfedezték?(Kérem, jelölje
X-szel)
o 0-6 hónapos kor között
o 7-12 hónapos kor között
o 1-3 éves kor között
o 4-6 éves kor között
10.Milyen betegségre gondolt először?
..........................................................................................................................
11.Milyen tanácsokkal látta el az édesanyát?
..........................................................................................................................
12.Most milyen tanácsot adna?
..........................................................................................................................
13.Mi váltotta ki a gyermekből a görcsöt?
..........................................................................................................................
14.Alakult-e ki új betegség a lázgörcs szövődményeként ( Ha igen , betegség
neve )
..........................................................................................................................
34
( Szülői válaszlehetőségekkel biztosított kérdőív)
KÉRDŐÍV
Tisztelt Válaszadó!
Puskás Szabina IV. éves védőnő hallgató vagyok a Miskolci Egyetemen.
Szakdolgozatra készülő pályamunkám a gyermekkorban előforduló
lázgörcsről írom. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az egyéni
információk nem azonosíthatók, pusztán összesítve elemzem és mutatom be
dolgozatomban. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.Kérem
a kitöltéssel segítse dolgozatom megírását!
1.Hány éves? ....................................................................................................
2.Hány gyermeke van? ....................................................................................
3.Milyen idős a gyermeke/gyermekei? ............................................................
4.Milyen neműek? ( Kérem, jelölje X-szel )
o Lány
o Fiú
o Fiú, Lány
5.Tud-e valamit a lázgörcs nevű betegségről?: (Kérem, jelölje X-szel )
o Még sosem hallottam róla
o Igen, de minimális ismereteim vannak
o Igen, a legfontosabb információkat tudom a betegségről
6.Előfordult e már a családban? : ( Kérem, jelölje X-szel )
o Igen
o Nem
7.Amennyiben az előző kérdésre igennel felelt: Melyik gyermeknél és mikor
jelentkezett?
35
..........................................................................................................................
8.Amennyiben a 6. kérdésre a válasza nem volt: Előfordult e más
idegrendszeri betegség?
..........................................................................................................................
9.Milyen tünete van a lázgörcsnek? ( Több válasz is lehetséges. Kérem, jelölje
X-szel)
o normál tudatállapot
o magas láz
o eszméletlenség
o körkörös szemmozgás
o rángatózó végtagok
o habzó száj
10.Milyen kezelésre szorul a gyermek? ( Kérem, jelölje X-szel)
o Kezelést nem igényelt
o Gyógyszeres terápiára
o Lázcsillapítás gyógyszer nélkül
o Gyógyszeres és gyógyszer nélküli lázcsillapítás
11.Ismétlődött-e a betegség?
o igen 1 éven belül
o igen, de csak 1 év után
o nem ismétlődött
12.Lázgörcs szövődményeként alakult e ki újabb betegség?
..........................................................................................................................
36
(Szülői önkitöltős kérdőív)
Puskás Szabina végzős védőnő hallgató vagyok a Miskolci Egyetemen.
Szakdolgozatra készülő pályamunkám a gyermekkorban előforduló
lázgörcsről írom. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az egyéni
információk nem azonosíthatóak, pusztán összesítve elemzem és mutatom be
dolgozatomban. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Kérem, a kitöltéssel segítse dolgozatom megírását!
1.Hány éves ön? ...............................................................................................
2.Hány gyermeke van? ....................................................................................
3.Milyen idős/ idősek és milyen nemű/ neműek a gyermeke/ gyermekei?
(Kérem írja az életkor mögé milyen neműek)
..........................................................................................................................
4.Hallott-e már a lázgörcs nevű betegségről?(Kérem, jelölje X-szel)
o igen
o nem
5.Előfordult-e a családban?(Kérem, jelölje X-szel)
o igen
o nem
6.Ha igen melyik gyermekénél és mikor? (Kérem, azt az életkort tüntesse fel,
amikor előfordult, és jelölje meg a gyermek nemét is)
..........................................................................................................................
7.Tudja-e milyen tünetei vannak a lázgörcsnek?
..........................................................................................................................
..........................................................................................................................
37
8.Mennyi ideig tart lázgörcs esetén a roham?
..........................................................................................................................
9.Milyen kezelést igényel a lázgörcsön átesett gyermek?
..........................................................................................................................
..........................................................................................................................
10. Szükséges-e lázgörcsön átesett gyermekhez orvost hívni vagy kórházba
szállítani?
..........................................................................................................................