K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M

M E M E N T O

Vándorgyûlések 2001

Erdélyi magyar közgazdásza-ink számára az RMKT, a RIF és azMKT évi vándorgyûlései a gazda-sági tudástranszfer nemcsak meg-szokott, de tartalmas, újszerû ésigényelt forrása. Ezek a találkozóka szakmai kompetencia erõsíté-sének és a gazdasági kultúra ter-jesztésének fontos melegágyai.Társaságunk országos vezetõségekiemelten menedzseli ezeket a ren-dezvényeket. Az ezévi rendezvé-nyeink menetrendje, témái, felté-telrendszere kialakult. Az RMKTországos vezetõségének 2001. feb-ruár 23-án tartott ülésének határo-zata alapján lényeges újítások tör-ténnek a vándorgyûlések szerve-zésében és lebonyolításában.

Az ezévi RMKT tizedik(jubileumi) Vándorgyûlése 2001.szeptember 28–30-án lesz Sepsi-szentgyörgyön „Vállalkozásfej-lesztés – Környezetgazdálkodás”címmel. A két félnapos plenáris e-lõadássorozaton a résztvevõk meg-hallgatnak három magyarországi,öt hazai magyar és két román, aszakmában elismert neves elõadót.A harmadik félnapon a résztvevõkhárom szekcióban – vállalkozás-fejlesztés, területfejlesztés éskörnyezetgazdálkodás témakö-rökben –, vitaindítók alapján, meg-tárgyalják az illetõ területek legi-dõszerübb szakmai kérdéseit. Arendezvény a szokásos ünnepi „szóra-kozás” mûsorával fejezõdik be. A ren-dezvény részletes feltételrendszerét atársaság irodája idejében közli helyiszervezeteinkkel és a médiával.

Az RMKT Ifjúsági Frak-ciójának III. Találkozójára 2001.március 22-25. között kerül sor,Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanul-

Egy felszólalással kezdõdött?Bettelheim Vilmos, az aradi kereskedelmi testület akkori elnöke 1883. már-

cius 6-án a törvényhatósági bizottság közgyûlésén annak a szükségességét ele-mezte, hogy Aradon egy kereskedelmi szakiskola induljon. Sok huzavona után, az1885–86-os tanévben beindult Arad szabad királyi város kereskedelmi középta-nodája.

A kereskedelmi középtanodában tanított tantárgyak a következõk voltak:magyar nyelv és irodalom, német nyelv, francia nyelv, földrajz, történelem, meny-nyiségtan, vegytan, természettan, kereskedelmi számtan, könyvvitel, levelezés ésirodai munkálatok, áruismeret, váltó- és kereskedelmi jog, illetve pénzügyismeret.

A tanulók felvételének feltétele volt a gimnázium, vagy reáliskola, vagy pediga polgári iskola IV. osztályának sikeres elvégzése, a 14. életév betöltése. E fel-tételek mellett a jelölt felvételi vizsgára jelentkezhetett. Elsõ tanévben a rendes ta-nulók évi 50 forint tandíjat, a rendkívüliek pedig minden látogatott tantárgy után 4forintot fizettek. A könyvtár céljaira évente 3 forintot adott minden diák. A tanárokaz elsõ idõben a fõreál gimnáziumból vagy a középiskolából verbuválódtak.

Az elsõ év végi vizsgán 1 tanuló felelt meg jelesül, 6 jónak, 19 elégségesnekmutatkozott, 6 tanulót javítóvizsgára utaltak, 4-et osztályismétlésre, míg 4 tanulótgyenge képesség és szorgalom miatt kizártak (Ábrai Lajos igazgató jelentésébõl).A középiskola már a második tanév végén1887-ben a vallás és közoktatási mi-nisztertõl jogot kapott az akadémia cím viselésére, Ábrai igazgatót pedig hosszabbtapasztalatszerzésre külföldi útra küldi. Az elsõ érettségi vizsga jól sikerült. Ezmegerõsítette a bizalmat az aradi kereskedelmi akadémia iránt, amely nagy értékûtámogatásokban konkretizálódott. Így a könyvtár, a régi pénzek gyûjteménye, avegytani szertár vagy a térképek gyûjteménye hamarosan a város rangos intézmé-nyévé avatta az iskolát.

1889-ben a város gyûjtést indított önálló épület megszerzésére. A telket aváros ingyen adta, s az építési felügyeletet Salacz Gyula polgármesterre bízta. Azépület az 1890–91-es tanévre el is készült. Az épületben ma is kereskedelmi isko-la (Colegiul Naþional Tehnic Economic Arad) mûködik. Az 1918-as változásokatez az intézmény is megszenvedte, Trianon után pedig kizárólag román nyelvenfolyt a tanítás.

A második világháború után, a Groza-kormány liberalizálódási hullámábanmagyar tagozat indult. 1952–53-ban 12 diák érettségizett áruismereti szakon, akövetkezõ tanévben 33-an, utoljára 1955-ben alig 26-on végeztek magyar nyel-ven könyvelõi szakon.

Az intézményben jeles személyiségek is tanítottak, illetve tanultak.Évtizedekig volt igazgató dr. Ábrai Lajos, majd 35 esztendõn át Vasile Suciu.Olyan tanárok oktattak, mint dr. Jancsó Benedek, Rózsa Antal, Kabdebó Lajos,Bartha Antal, Alexandru Redas vagy Silviu Szentesi. Az Aradi KereskedelmiIskola tanulója volt Andrényi Gusztáv, Záray Ödön vagy a késõbbi aradi rektor,Gheorghe Pãcurariu.

Ma az iskolában csak román nyelven folyik a tanítás, Arad megye egyikkiváló oktatási intézménye, benne nappali és esti tagozatú líceumi osztályok, szak-iskola és posztliceális oktatás mûködik. Az építõk és építtetõk emlékét csak sár-guló lapok õrzik, ám az egykori magyar pedagógusok munkájának emléke ma isél.

Matekovits Mihály

A kereskedelmi iskolák történetébõl

1. Kereskedelmi Akadémia Aradon

1

2

mányi Házban. Fiataljaink (termé-szetesen idõsebb érdeklõdõk is) atalálkozón a Finanszírozási alter-natívák címû témakörben nyolcelõadást hallgathatnak meg rangoselõadóktól. Ebben az évben a szo-kásos szakmai konferencia érde-kes elõadásai és a RIF közgyûlésemellett a találkozó keretében sorkerül sport- és szellemi vetélke-dõkre is.

A Magyar Közgadasági Tár-saság ezévi vándorgyûlésére júni-us 13–15-én kerül sor Székesfe-hérváron. A találkozó témája: Tu-dás, képzés, mobilitás – siker (anemzetgazdasági teljesítmény op-timizálásának humán feltételei). Aszervezõk a rendszeres tíz kedvez-ményes részvételi hely mellett fi-zetéses helyeket is biztosítanak.Egy fizetéses hely költségei (szál-lás+koszt) 30.000 Ft-ot tesznek ki.Az RMKT országos elnöksége hatá-rozata alapján megpályázza 10–15többlethely költségtérítését, annakérdekében, hogy minél nagyobblétszámú erdélyi magyar közgaz-dász vehessen részt e közérdekû,magas színvonalú szakmai-tudo-mányos találkozón. Bízva pályá-zatunk sikerében a többlethelyekelnyerésére, az országos elnökséga jelentkezést a következõ feltéte-lekhez köti: 1. az RMKT kereté-ben, vagy más gazdasági területenvégzett közéleti tevékenység, me-lyet a jelentkezõ rövid curriculum-ban foglaljon össze; 2. ajánlás tár-saságunk valamelyik helyi szer-vezetétõl, amelybõl kitûnik, hogymikortól tagja a társaságunknak,hogy részt vesz annak tevékeny-ségében és rendszeresen fizeti atagdíjat. Jelentkezni lehet az RMKTországos irodájában május 20-ig. Ajelentkezéseket az országos elnök-ség bírálja el, és az eredményt május31-ig közli az érdekeltekkel.

S.J.

2. Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben

A XIX. század végén Szatmárnémetiben a kereskedelem és ipariüzemek számára egyetlen középfokú iskola, a négy osztályos RómaiKatolikus Polgári Leányiskola képzett tisztviselõket.

A kereskedelem és az ipar fokozott fejlõdése a XX. század elejénarra késztette a város kereskedõit és gyárosait, hogy a polgári iskolára,vagy a gimnázium alsó tagozatára épülõ kereskedelmi középiskolát, ún.felsõbb kereskedelmi iskolát alapítsanak. A három tanulmányi éves kö-zépiskola 1906-ban indult be Állami Felsõ Kereskedelmi Iskola néven.Alapításakor igazgatója Dunay Sándor.

Az 1907/1908-as tanévtõl a középiskolát átadták Szatmárnémeti vá-rosának: ettõl kezdve a városi közigazgatás gondnoksága alatt mûkö-dött, nevét Városi Felsõ Kereskedelmi Iskolára változtatták.1921-benismét állami iskola lett. 1923-ig a román állam keretében is, hároméves,magyar tanítási nyelvû iskolaként mûködött. A Városi Felsõ Keres-kedelmi Iskola tanulóinak a létszáma változó volt. Egy-egy osztály lét-száma általában meghaladta a negyvenet, olykor megközelítette a hat-vanat. Korabeli évkönyvekbõl, az elsõ világháború befejezése elõtti idõ-szakból öt tanév érettségizõinek a létszámát ismerjük: 1909-ben 38-an,1912-ben 48-an (ekkor az egész iskola tanulóinak létszáma 149 volt),1915-ben 25-ön, 1917-ben 57-en, 1918-ban 18-an érettségiztek.

A diákok többségükben Szatmárnémetibõl, kevesebben a megyemás városaiból valók voltak. Az elsõ évek sajátos vonása közt megem-lítjük, hogy a tanulók jelentõs része, zsidó származású volt.

1916-ban Szatmárnémetiben még egy kereskedelmi középiskolátalapítottak. A Református Leánynevelõ Intézet keretében megalakult anégy évfolyamú Református Kereskedelmi Felsõiskola. Célja középhi-vatalnoki állás betöltésére alkalmas lányok képzése volt.

Alapításától megszûntéig igazgatója Martininé Scheint Luiz volt.Tanulói (kevés kivétellel) a város és a vidék református családjainakgyermekei voltak, elsõsorban polgári és iparos családoké, kevesebbenértelmiségieké.

Az iskolát a román hatóságok 1935-ben megszüntették.1940-ben az iskolát újra akarták indítani, de mûködési engedély

hiányában, 1941-ben I–II. osztályának tanulóit át kellett adni az államikereskedelmi iskolának.

A Városi Felsõ Kereskedelmi Iskola az 1923/1924-es tanévtõl négyosztályos román tannyelvû iskolává alakult át, s így mûködött az1939/1940-es tanév végéig. Tanáraik ekkor többségükben románok,magyar anyanyelvû volt Tereh Géza, Róna Samu. Tereh Géza matema-tikát tanított a felsõ kereskedelmi iskolában, munkássága azért említésreméltó, mert 1926–1938 között számos matematikai szakkönyvet írtromán nyelven (a tankönyv megjelenésének feltételeként minden eset-ben egy-egy román társszerzõvel – V. Suciu, D. Buraiu). Tankönyvei:Teoria asigurãrilor, (A biztosítás elmélete) 1926, Aritmetica comer-cialã, I–II, (Kereskedelmi számtan) 1927, Algebra practicã întocmitã,dupã programa analiticã a ºcolilor comerciale superioare (A felsõkereskedelmi iskolák analitikus programja alapján összeállított gyakor-lati algebra) 1930, Practica comercialã, cl. II, (Kereskedelmi gyakorlat,II. osztály) 1930, Algebra practicã pentru clasa a V-a, (Gyakorlatialgebra az V. osztály számára) 1938, Aritmetica rationalã pentru clasa

a VI-a a liceului comercial, (Racionális számtan akereskedelmi líceumok VI. osztálya számára) 1938,Algebra financiarã, VII., (Pénzügyi algebra, VII.)1938, Algebra financiarã VIII., (Pénzügyi algebra,VIII.) 1938.

A Felsõ Kereskedelmi Iskola 1941-tõl ismét ma-gyar tannyelvû középiskolaként mûködött 1948-ig.Párhuzamosan, külön mûködött a leány, illetõleg afiúiskola. Az iskola ekkor négy osztályos volt. Szak-tantárgyai közül fontos a kereskedelmi ismeretek, akönyvvitel, áruismeret, gép- és gyorsírás. A tanulókkét idegen nyelvet tanultak: németet és franciát. Azállami középiskola tantárgyai között szerepelt a hittanis.

A Felsõ Kereskedelmi Iskola tanulói származásihelyüket tekintve mintegy 30 %-ban szatmárnémetiekvoltak, sokan voltak nagybányaiak, felsõbányaiak, ésjelentõs számban vidékiek. Az iskola tanulói közöttebben az idõszakban román tanuló nem volt.

1944 õszétõl az iskola két lány- és egy fiú- osz-tállyal mûködött Szatmárnémeti Magyar Tannyelvû

Állami Kereskedelmi Leány és Fiúlíceum néven.Ebben az idõszakban a líceumot Bánkos Loránd,Donka Magda, Némedy Gáborné, Kovács Katalinigazgatók, többnyire rövid ideig vezették.

A kereskedelmi líceum diáksága is részt vett a vá-rosi diákság mûvelõdési mozgalmaiban. Színjátszóversenyen például Shakespeare: A makrancos hölgy,Vörösmaty Mihály: Csongor és Tünde címû dara-bokat sikerrel adták elõ.

A kereskedelmi líceum tanulói közül 1946-ban agörög katolikus vallásúakat hivatalból áttették a ro-mán tannyelvû líceumba.

Az 1948. évi tanügyi reform után az iskola neve:Gazdasági – Pénzügyi Ügyviteli Szakiskola lett. Igaz-gatója: Kovács Katalin. Elsõ tanévében három pár-huzamos osztályában 64 tanuló volt, közülük 41-enérettségiztek.

A magyar tannyelvû líceum rövidesen a romántannyelvûvel közös igazgatás alá került, 1954 utánmegszûnt.

Bóra László

Vidékfejlesztés a gyakorlatbanA Közgazdász Fórum szerkesztõbizottsága a két kistérségi felmérés következtetéseit az

alábbiakban örömmel közli, mivel a RIF példaértékû, követendõ kezdeményezésének tekinti.

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 3

Szék község fejlesztésének lehetõségei – helyzetfelmérés

A RIF (Romániai Magyar Közgazdász TársaságIfjúsági Frakciója) keretén belül, az Új Kézfogás ésIllyés Közalapítvány támogatásával, gazdasági hely-zetfelmérést végeztünk a „Szék–Füzes völgye” kistér-ségben. Célunk segíteni a kistérség gazdasági fellen-dítését.

A következõkben bemutatjuk a kistérség egyikközségében, Széken elvégzett helyzetfelmérés ered-ményét, illetve javaslatainkat e helység fejlesztésére.

A helyzetfeltárás, a Kolozs megyei Mezõ-gazdasági és Élelmezésügyi Fõigazgatóság Statisztikaiadatbázisának, a községi kérdõívek elemzésén, illetvea polgármesterekkel folytatott beszélgetéseken alap-szik.

Földrajzi sajátosságokSzék Kolozs megyében, az erdélyi Mezõségen ta-

lálható. A Kis-Szamos partján húzódó hegy déli olda-lán fekszik. Éghajlata mérsékelt, szelektõl védõhegyek veszik körül. Levegõje egészséges, enyhén sós.Lapályai földmûvelésre nem alkalmasak, a gyengén

termõ szántók többnyire a hegyoldalakon fekszenek. Aföldeken kukoricát és zöldséget termesztenek. Sok amûveletlen földje. Erdõi messzebb esnek a helységtõl.A falu déli részén kiszáradt halastavak találhatók.Elszigetelten áll, sem vasút, sem közút nem szeli át.

TörténeteA krónikák szerint már 1291-ben, III. Endre ide-

jében Szék különleges jogokkal felruházott szabadkirályi város volt. A bányákból kitermelt és értékesítettsó jelentõs jövedelmét képezte az állami kincstárnak.

1366-ban Nagy Lajos király személyesen jött el,hogy döntsön a Bonchidával folytatott határ-perek ü-gyében. A király maga járta körül és jelölte ki a kéthelység közötti határt, amelyet a székiek azóta is Ki-rályhatárnak neveznek.

A vár Szent István korában épült. Dokumentumokszerint a XVII. század végén már teljesen leromboló-dott. Ma már a körvonalai is alig vehetõk ki a begye-pesedett Várdombon.

A XVI. században Szék bányáit, valamint halas-

4

tavait a fejedelmek fennhatósága alá helyezték, hogyazok jövedelmét a török adóba fizessék. A fejedelmekgyakran zálogba adták ezeket az erdélyi fõuraknak. Ilymódon voltak az itteni sóbányák a Bánffyak, Bor-nemisszák és Kendyek birtokában. 1610-ben így le-hetett Szék a Báthory Gábor elleni merénylet szín-helye. Széket többször látogatták meg fejedelmek.1649-ben II. Rákóczi György tartózkodott itt fiával,Zsigmonddal.

A XVII. században (mindamellett, hogy elszigetelthelyen fekszik) Széket sem kerülték ki a kuruc–labancharcok. 1644-ben a kökényesdi rablók fosztották ki avárost. 1705-ben a város hasonló dúlások áldozata lett.A Kapusnál táborozó seregek elé gyakran hordták aszékiek az aranyat és ezüstöt, csakhogy megkíméljékõket a gyújtogatástól.

Az 1717-es nagy tatárbetörés színhelye a reformá-tus templom volt. Augusztus 24-én, Bertalan napján atatárok váratlanul rajtaütöttek a mit sem sejtõ, imád-kozó tömegen. Rengeteg embert legyilkoltak, mintegy700-at rabságba hurcoltak, a várost pedig felgyújtották.A rabságból kevesen tértek haza, de rövidesen azok isa pestis áldozatai lettek. Az 1717-es események króni-kája szerint – melyet az akkor életben maradt pap írt–alig maradt Széken 100 lélek. Ekkora tragédia nemérte soha ezt a várost, ezért az életben maradtak úgydöntöttek, hogy ezentúl az augusztus 24-i Bertalan-napra böjttel és háromszori istentisztelettel emlékez-nek. Ettõl az idõtõl kezdve a széki gyereket, amikor azÚr asztala elé viszik megkeresztelni, fekete kendõvelterítik le, és ugyancsak ettõl kezdve a nõi viselet do-mináns színe a fekete lett.

Az újjátelepítés után a város ismét hamar fejlõdés-nek indult, újabb politikai események színhelyévé vált.1741-ben a vármegye urai itt tették le a Mária Teréziairánti hûségesküjüket.

Az 1800-as években újabb tûz pusztított, ennekellenére a város újból virágzani kezdett, ekkor lettSzolnok-Doboka vármegye székhelye.

Az 1812-es nagy bányaszerencsétlenség a városhanyatlásának kezdetét jelentette. A sóbányát 1822-benvégleg bezárták, ennek következtében a kereskedelmi éstársadalmi élet végzetesen megromlott: 1822-ben el-költöztették a vármegyeházat, 1876-ban megszûnt atörvényszék, 1884-ben a város nagyközséggé alakult,1899-ben ismét nagy tûzvész áldozata lett a helység.Ezek után a lakosság nagyon elszegényedett, az el-pusztult épületeket már nem tudták újjáépíteni, a szépvárosi házak helyébe kis parasztházak épültek. A vá-rosból, illetve most már községbõl, a hivatalok meg-szûnése miatt, eltûnt az értelmiségiek és tisztviselõkrétege. Ennek hatása meg is mutatkozott, a község el-szigetelõdött, a paraszti életforma vette kezdetét.

A két világháború után valamelyest beinduló me-zõgazdasági fellendülést félbeszakította a kollektivi-zálás. A széki férfiak ebben az idõben kezdtek a kõmû-vességgel foglalkozni. A község újból fejlõdésnek in-dult, a más városokban, falvakban dolgozó, jól keresõférfiak hamarosan szép, új házakat kezdtek építeni ma-guknak.

1989-ben újabb korszak köszöntött be. Széken ismegismerték a munkanélküliséget. Kezdetleges eszkö-zeikkel a székiek nem tértek vissza a földmûveléshez.Ezért választották a könnyebb utat. A férfiak, asszo-nyok külföldre mentek dolgozni. Ennek negatív hatásahamarosan érezhetõ lett a falu életében.

A lakosság összetételeAz 1992-es népszámláláskor a faluban 3189 fõt

számláltak, mely a megye lakosságának 0,41%-át tesziki. A községhez egyetlen falu sem tartozik, belsejébena népesség-koncentráció maximális. A lakosság számaszerint Szék nagy község.

Amint a következõ táblázatban is láthatjuk,1966–1977 között a lakosság száma folyamatosan nõtt,azonban 1977 után lassan csökkenni kezdett, 1992-bena lakosság száma 78,2%-a az 1977-ben számláltnak.

Helység Anépesség

száma1966-ban

Anépesség

száma1977-ben

Össznö-vekedés

Évi növe-kedésiráta

Anépesség

száma1992-ben

Össz-nö-

veke-dés

Évinöve-kedé-si ráta

Szék 3934 4080 3,7% 0,1% 3189 -21,8% -1,6%

Szék népsûrûsége 1992-ben 56,57 fõ/km2 volt, 17fõvel több a megye más vidéki településeinek átlagánál.

A település lakosságának száma tovább csökkent,ma már csak 2945 fõ. Az utóbbi években a születések éselhalálozások egyenlege negatív elõjelû volt, amit ajelentõs mértékû elvándorlás is fokozott. Ez sajnos min-denképp a lakosság folyamatos elöregedéséhez vezet.

A népesség korstruktúrája sem a legkedvezõbb: azországos 22,1%-hoz (vidéki települések) viszonyítva a60 év fölötti lakosság 28,1%-os aránya nagyon nagy.Észrevehetjük, hogy ez az arány sokkal nagyobb atelepülésen élõ fiatalok (0–14 év közötti) 15,6%-os ará-nyánál. Ez a születések számának állandó csökkenésév-el magyarázható.

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 5

A lakosság korösszetétele tükrözõdik a gazdaságiaktivitás szerinti megoszlásban is. Az 1992-es évi nép-számlálás adatai alapján 100 aktív keresõre 120 inaktívjutott, az össznépesség 45,4%-a aktív keresõ. A községfoglalkoztatási mutatója: 0,75%, mely az aktív lakossággyenge kihasználását mutatja, ez azonban nagyobb amegyei 0,71%-os átlagnál.

Az aktív lakosság legnagyobb hányada (78,74%) amezõgazdaságban dolgozik. Továbbá 12,52% iparralvagy építkezéssel foglalkozik, a fennmaradt 8,74% ma-gánvállalkozó vagy közalkalmazott (kiskereskedelem,oktatás, egészségügy, kultúra, önkormányzat, közszál-lítás, áruszállítás, pénzügyi szektor, egyebek). A mástelepülésekre ingázó személyek aránya nagyon kicsi.

Széken a munkanélküliségi ráta nagyon alacsony(3%), viszonyítva az országos vidéki átlaghoz, melynekszintje 5%. Gazdag községnek tekinthetõ, a szegénycsaládok aránya a helyiek nyilatkozata szerint, alig kö-zelíti meg az 5%-ot.

Gazdasági helyzet1. Ipari és építkezési tevékenység:A község gazdasága nagyrészt mezõgazdasági jel-

legû, ennek ellenére az utóbbi években egyre több ke-reskedelmi és ipari kisvállalkozás alakult. A kereskedel-

mi társaságok közül megemlítenénk a pékséget, a fém-feldolgozót, a bunda-, kesztyû- és készruhakészítõ vál-lalatokat, szolgáltató vállalatokat. A község területén 28családi vállalkozás (malom, olajprés, alkoholgyártás,seprûkészítés, építkezés) és 36 ipari engedéllyel rendel-kezõ természetes személy mûködik. 1000 lakosra 29,5vállalkozás jut, tehát az ipari vállalkozások száma elégalacsony.

2. Mezõgazdasági tevékenység:A szántóföld területnagysága a községben (0,78

ha/fõ) magasabb a megyei vidéki átlagértéknél (0,73ha/fõ). A földterület mûvelési ágak szerinti megoszlásaeltér az átlagtól: míg országosan a mezõgazdasági terü-letnek 62,8%-a szántó, a községben ez az arány 44,1%.A legelõk és kaszálók aránya 31,6%.

A mezõgazdasági területek 70%-a magántulajdon.Az aktív lakosság 78%-a a mezõgazdaságban dol-

gozik.A község mezõgazdasági termelésére jellemzõ

növények: búza, rozs, kukorica, cukorrépa, burgonya,napraforgó, zöldségfélék.

Az állattenyésztési arányok jóval a megyei átlagalatt helyezkednek el, amint az alábbi táblázat is mutat-ja:

Állatfajta Állat/100 ha – Szék Állat/100 ha - Kolozs megyeszarvasmarha 12,9 27,6sertés 46,9 144,7juh 56,1 83,1szárnyas 1460,3 1096,0

Az alacsony arányok a takarmánynövények kis mér-tékû termesztésének köszönhetõk. A sertéshúsár csökke-nésének következtében a sertéstenyésztés nem kifizetõdõtevékenység a község számára.

3. Kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység:A kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók két tevé-

kenységi körben dolgoznak: élelmiszer-kereskedés és kis-kereskedelem, a foglalkoztatottak száma: 16 fõ. A szolgál-tató vállalkozások többsége családi vállalkozás, illetvekisiparos. A község számára biztosított szolgáltatások: ven-déglõk, fodrászat, autójavítás, zenész, temetkezés.

Szék természeti adottságai, kedvezõ fekvése, szép ter-mészeti környezete, több száz évre visszanyúló történelmiés népi hagyományai kellemes otthont nyújthat az érdek-lõdõ turistáknak.

Az utóbbi évtizedben a település lakásállományajelentõs mértékben gyarapodott. Egy lakásra 2,15 személyjut, egy lakás lakható területe átlagosan 33,7 m2/lakás, egyszemélyre jutó lakóterület 15,6 m2, lakásterülettel a köz-

ség példásan el van látva. A lakások 80%-a egy- vagy két-emeletes, biztonságos és modern alapanyagból készült. Alakások jó része beépített fürdõszobával, konyhával ren-delkezik. Gondot okoz azonban az ivó- és szennyvízhá-lózat hiánya.

InfrastruktúraIvóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózattal a háztartások

23%-a rendelkezik, ami a vidéki helységek átlaga alattvan, központosított szennyvízcsatorna-hálózata nincs. A-zoknak a háztartásoknak, melyekbe a víz be van vezetveés szennyvízcsatornával rendelkeznek, saját szennyvíz-gyûjtõ tartályuk van. A kommunális ellátás hátránya, hogyvezetékes gázszolgáltatás sincs, ezért a téli idõszakbanfûtésre faanyagot használnak. A közlekedés szempontjá-ból Szék hátrányos helyzetû település. A község a leg-közelebbi város felõl, Szamosújvárról a 103C megyei útonközelíthetõ meg, 4,6 km kövezett úton. Széket nem szeli áta vasútvonal. A közúti közlekedésben a székiek „a 2000.évi adatok” szerint mintegy 320 személygépkocsival ren-

6

delkeztek, 1000 lakosra jutó állományuk 109 autó. Ahelység saját digitális telefonközponttal rendelkezik u-gyan, de ez csupán maximum 200 lakásnak biztosíthat te-lefonszolgáltatást. A telefonközpont a nemzetközi telefon-hálózathoz kapcsolódik, 1000 lakosra jutó távbeszélõkszáma 136.

A lakosság egészségügyi alapellátását két háziorvos,illetve három asszisztens biztosítja. Az orvosi rendelõbenhavonta átlagosan 200 fõ fordul meg. A községben egygyógyszertár is található. Széken nincs bölcsõde, a 3–6éves gyerekek oktatása két óvodában folyik. 2000-ben azóvodáskorúak száma 78, a községben négy óvónõ dolgo-zik. Egyetlen általános iskola mûködik 219 tanulóval és 19tanárral. Az iskolázott gyerekek számának csökkenésemiatt több terem üresen áll. Az épület állapota elég jó, fel-szereltsége azonban gyenge. A középfokú oktatás intéz-ményrendszere hiányát , vagy a megye székhelye (Kolozs-vár), vagy a szomszédos települések (Szamosújvár) isko-larendszerei helyettesítik.

A szabadidõ hasznos eltöltésére a közmûvelõdésikönyvtár nyújt lehetõséget. További programot nyújthat a200 férõhelyes elõadásteremmel rendelkezõ mûvelõdésiház is, valamint a mozgás kedvelõinek a sportpálya. Azidegenforgalmi vonzerõt képviselõ létesítmények közülmegemlíthetjük a fatalpon lévõ nádfedeles házat a XIX.századból, az 1241-ben épült református templomot, arómai katolikus templomot, az ortodox fatemplomot, arégi sóbányát, illetve az ennek helyén keletkezett édesvizûtavat.

A község és környéke jelentõs természeti és táji vonz-erõvel is rendelkezik, mely a Csukás-tónak, az Akna-tónak, a sósfürdõnek, a Mikolai szakadéknak, a sósrétnek(sóvirág és más ritka növények), illetve a széki nádasok-nak köszönhetõ. Szék néphagyományáról híres. Ki ne is-merné a széki népviseletet, néptáncot, népzenét, szoká-sokat.

Hogyan tovább…A kérdõíves felmérés kiértékelése, illetve a község

vezetõivel és lakosaival folytatott beszélgetések alapjánarra a közös következtetésre jutottunk, hogy a helységgazdasági fejlõdését a turizmus segítheti elõ.

Milyen lehetõségeket biztosít a turizmus fejlesz-tése?

A turizmus fejlesztése nemcsak a bevételek növe-kedését vonja maga után, hanem a turisták ellátásáhozszükséges termékek, szolgáltatások elõállítását is ösztönzi.A turisták a nyaralás során megismert, megkedvelt ter-mékeket szívesen keresik késõbb is, tehát az áruexportotösztönözheti.

A turizmusban rejlõ értékek, szolgáltatások kedvezõ

irányba befolyásolják a befektetõi döntéseket, hiszen azadott helység természeti szépségei, történelmi és kulturálisértékei nagymértékben befolyásolhatják a befektetõket,hogy szívesen jöjjenek a térségbe vállalkozni.

A turizmus fejlõdése a foglalkoztatottság alakulásárais pozitív hatást gyakorolhat. Ugyan nem biztosít évi teljesmunkalehetõséget, mivel szezon-jellegû, mindezek mellettazonban a foglalkoztatási lehetõség jelentõsen nõ. Az semhagyható figyelmen kívül, hogy ebben az ágazatban amunkahelyteremtés költsége 20–21%-kal alacsonyabb,mint az átlagos ipari munkahelyteremtés esetében,valamint azt a tényt sem, hogy a turizmusnak a munka-hely-biztosítás mellett érzelmi alapon is népességmegtartóhatása van (lokálpatriotizmus erõsítése, értékek megóvá-sa).

A vidékfejlesztés terén felhasználható sokféle hely-zetfeltáró módszer közül az egyik leggyakrabban alkalma-zott eljárás a SWOT elemzés. A SWOT elemzés az erõs-ségek, gyengeségek, fenyegetettségek és lehetõségek kate-góriáiba rendezi a vizsgált térség legfontosabb jellemzõit.Ezek a kategóriák pedig nagyon jól harmonizálnak a hely-zetfeltáráshoz és a kitörési irányok meghatározásáhozszükséges stratégiai tervezés fõbb lépéseivel.

A következõkben bemutatjuk, Széken a turizmus te-rületén elvégzett széleskörû kutatásra épülõ SWOT-elem-zést, mely kiemeli a legfontosabb vizsgálandó tényezõket.

Erõsségek: 1. Vonzerõadottságok sokszínûsége, gazdagsága, e-

gyedisége – idegenforgalmi vonzerõt képviselõ létesítmények:

református templom, római katolikus templom, ortodoxfatemplom, fatalpon lévõ nádfedeles ház (XIX. század),élõ néphagyomány (viselet, tánc, zene), sósfürdõ, régisóbánya, Csukás-tó,

– különleges események: Szent Bertalan-napi ünnep(1717-tõl), élõ népszokások (karácsonyi, húsvéti, pünkös-di, névnapi, kukoricahántás, szénagyûjtés, szilvaízfõzés,pálinkafõzés),

– szabadidõ és sporttevékenységek: csónakázás,kempingezés a Csukás-tónál, sósfürdõnél, horgászat aCsukás-tón és a széki nádasban, kirándulás, vadászatilehetõségek: vadállomány (vaddisznó, róka, farkas, nyúl,õz),

– természeti és táji vonzerõk a környéken: Csukás-tó,sósfürdõ, sósrét, sóskutak, sóbánya helyén alakult édes-vizû tó, széki nádasok, erdõk, legelõk, cserjések, mikolaiszakadék.

2. A turizmus fejlõdéséhez szükségesek a szabad ka-pacitások (a felmérések alapján a lakosság 43%-a hajlandólenne a turistákat fogadni, illetve ezeknek szolgáltatásokatnyújtani; a turistáknak magánlakásokban, illetve az ez

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 7

évben, erre a célra épülõ panzióban biztosíthatnak szál-lást).

3. A lakosság nagyon vendégszeretõ.4. Tekintettel arra, hogy a község gazdag történelem-

mel és néphagyományokkal rendelkezik, változatos kul-turális programkínálat alakítható ki.

Hátrányok:1. a szálláskínálat gyenge infrastruktúrája (gáz-,

vízhálózat, csatornarendszer hiánya a községben);2. földrajzi elszigeteltség (megfelelõ út-, vasúthálózat

hiánya);3. a természeti környezet elhanyagoltsága és az épü-

letek elhanyagoltsága, karbantartásuk hiánya;4. szolgáltatási kultúra, turisztikai szakképzés, turiz-

musszervezés, koordinációs szervezet hiánya;5. alacsony szintû idegennyelv-tudás;6. turisztikai vonzerõk, attrakciók nem elégséges is-

mertsége;7. turizmus-ismeretek hiánya;8. turisztikai beruházások alacsony szintje.

Lehetõségek: 1. a jövedelemszint várható növekedése;2. a szabad munkaerõ kihasználásának lehetõsége;3. a helyi közösség fejlesztésének lehetõsége;4. a község kulturális életének fejlesztése;5. az országos turizmusfejlesztési program kínálta le-

hetõségek;6. a turizmus fejlesztésére az Európai Unió által meg-

hirdetett pályázatok;7. kapcsolatkialakítás a környezõ országokkal;8. teleház létesítése, turisztikai információközpont ki-

alakítása;

Veszélyek: 1. a nem átgondolt tömegturizmus negatív követ-

kezményei (lég-, talaj-, vízszennyezés, rombolás);2. a közösségi kapcsolatok meglazulása;3. a versenytársak versenyképességének erõsödése

(Torockó, Szentlászló, Körösfõ, Kalotaszeg stb.);4. a faluturizmus iránti érdeklõdés esetleges csök-

kenése.A SWOT-elemzés segítséget nyújt a helység veze-

tõinek és lakosainak ahhoz a felismeréshez, hogy a kitû-zött célok eléréséhez milyen közös lépéseket kell tenniük.

A kitûzött cél olyan térmarketing, infrastruktúra- ésközösségfejlesztés alkalmazása, melynek következtébenSzék Kolozs megye egyik kiemelkedõ idegenforgalmiközpontjává váljon.

E cél elérésének érdekében az alábbiakban megoldásijavaslatokat teszünk.

Lakásállomány szempontjából a község felkészültnektekinthetõ a faluturizmus-hálózatba való bekapcsolódásra,ellenben bizonyos kényelmi szempontokat figyelembe vé-ve, szükségesnek érezzük a gáz bevezetését, a vízhálózatés csatornarendszer kiépítését.

Tekintettel arra, hogy az ide vezetõ út jó része csak kö-vezett, a község nehézkesen megközelíthetõ, javasoljuk amegfelelõ úthálózat kiépítésének prioritásként való keze-lését.

A vendégek jó közérzetének alakításáért, hogy a ké-sõbbiekben is visszatérjenek, illetve még ismerõseik kö-rében is népszerûsítsék, fontosnak tartjuk a szolgáltatásokgazdagabb és változatosabb bõvítését. Tehát fontos minéltöbb és magas színvonalon mûködõ turisztikai szolgál-tatást nyújtó vállalkozás létesítése, illetve befektetõk von-zása, támogatása. Az ellátást biztosító szolgáltatások mel-lett a turistáknak szórakoztató programcsomagot is kellbiztosítani, akár a környezõ helységek bevonását is számí-tásba véve.

Mivel a helység természeti környezete elhanyagolt ésaz épületek állapota leromlott, szükségesnek érezzük ezekgondozását, felújítását és karbantartását.

A községnek turisztikai szolgáltatásokat nyújtó múlt-ja nincs, így a lakosságnak nincs szakmai gyakorlata ezena téren. Úgy gondoljuk, hogy a megfelelõ szolgáltatás-nyújtás egyik feltétele a szolgáltatók turisztikai ismere-teinek bõvítése. Tekintettel arra, hogy egy turistaközpontnemcsak hazai, hanem külföldi vendégeket is kiszolgál,nagyon fontos, hogy azokkal kommunikálni tudjanak, lé-nyeges követelmény a lakosság képzése, idegennyelv-tan-folyamok szervezése.

A turisztikai hálózat keretében, mely a szállás és étke-zés, illetve szórakozási programcsomagoknak keretet te-remt, szükségessé válik a szolgáltatás szervezett formájá-nak biztosítása. Ebbõl kiindulva javasoljuk egy teleházlétesítését, mely turisztikai központként mûködne, illetvetérségmenedzser alkalmazását, akinek a feladata egy hely-ségmarketing-stratégia kidolgozása (megfelelõ reklám-stratégia külföldön és belföldön, Interneten stb.) lenne.

Amint már dolgozatunk elején is említettük, célunksegítséget nyújtani a kistérségnek, támogatni õket a gazda-sági fejlõdésben. Éppen ezért feladatunknak érezzük azönkormányzat további támogatását gazdasági és pályázatitanácsadás révén.

A felmérés eredményeinek részletes ismertetését azRMKT könyvtárában található tanulmányban olvashatjákaz érdeklõdõk.

Csatlós Pál és Kelemen Jutka

8

„Bekecsalja” kistérség – adottságok és lehetõségek

A „Bekecsalja” projekt három ifjú és leendõ köz-gazdász kezdeményezése. A csoport szervezeti hátteréta Romániai Magyar Közgazdász Társaság és annak Ifjú-sági Frakciója (RIF) képezi, a magyarországi Új Kéz-fogás Közalapítvány támogatásával.

Úgy érezzük, nemcsak szakmai rendezvények (e-lõadások) által fejlõdhet a magyar közgazdász társa-dalom Erdélyben, hanem az idõk folyamán gyûjtött el-méleti ismeretekre alapozva, gyakorlati tapasztalat-szerzéssel is. Ezért szeretnénk elérni, hogy a vidékfej-lesztés, illetve a vidékfejlesztési tanulmányok írása aRIF sokrétû tevékenységének alapvetõ tételévé váljon.

A munkacsoportról: A csoport tagjai végzett ésvégzõs egyetemi hallgatók; Mados Attila-Ferencz okl.közgazdász, Ruzsa Bálint és Sükösd Attila közgaz-dászhallgatók.

A cél, amit kutatásainkkal szeretnénk elérni, a ta-pasztalatszerzésen és a felmerülõ ötleteink gyakorlatihasznosításán keresztül, azon keretfeltételek feltárása,amelyek a piaci indíttatású vállalkozói kezdeménye-zésekre serkentõen hatnak.

A kistérség kiválasztásakor, figyelembe véve azadott környéken való jártasságunkat, a térség fejlettsé-gi szintjét (infrastrukturális és gazdasági szempontbólalulmarad a már fejlett régiókkal szemben) és a fejlesz-tési szándékkal eddig már folyósított támogatások mér-tékét: „Bekecsaljára” szavaztunk. A mikrorégió kivá-lasztásakor és ezt követõen, konzultáltunk ismert sze-mélyiségekkel, mint például: dr. Kerekes Jenõ, SomaiJózsef, dr. Vincze Mária, Boros János, Péter Pál, akikmegerõsítettek abban, hogy választásunk megfelelmindannak, ami a térséget és céljainkat illeti.

A kiválasztott kistérség: Bekecsalja, amelyben a kö-vetkezõ települések egy jól elkülöníthetõ egységet al-kotnak: Nyárádmagyarós, Nyárádselye, Kendõ, Már-kod, Mája, Székelybere, Berekeresztúr, Torboszló,Nyárádszentimre, Seprõd.

A Maros megyei Bekecsalja kistérséget „Nyárád-magyarós” tíz falvas község és a hozzátartozó termõ-területek, ill. erdõk alkotják összesen 9919 hektáron, a-melyet hat, vele közigazgatási szempontból egyenran-gú község és egy városi térség vesz körül. Ezek a köz-ségek az óramutató járásával ellentétes felsorolásban akövetkezõk: Nyárádremete (északról), Székelyhodos(észak-nyugatról), Csíkfalva (nyugatról), Nyárádsze-reda (dél-nyugatról), Havad (délrõl), Makfalva (dél-keletrõl), és Szováta város (keletrõl).

A tanulmányunk elkészítéséhez szükséges elõta-nulmányozást, adatgyûjtést lebonyolítottuk a Marosmegyei Mezõgazdasági Igazgatóságnál, illetve a Me-

gyei Tanácsnál július 25. – augusztus 10. között. Az ér-demi munkát 2000 szeptember közepétõl kezdtük el.Csoportunk tagjai többnyire hétvégeken vállalták a ré-gióba történõ kiszállást; így eddig tíz alkalommal jár-tunk a községben, alkalmanként átlagosan 2,5 – 3 napottöltöttünk ott. E kiszállások során az adatgyûjtésnek je-lentõs részét sikerült elvégeznünk. A következõ lépés azadatok kiértékelése, összefoglalása és a tanulmány meg-fogalmazása volt, amire 2001 január második felében,illetve február 2–3. hetében került sor.

A térségben való tartózkodásunk során tanácskoz-tunk a helyi önkormányzat tisztviselõivel (polgármester,titkár, gazdasági referens, agrármérnök), és a községheztartozó falvak polgáraival. Mivel tanulmányunk elsõsor-ban szakmai irányultságú, ezért a kérdõívezés alanyai-nak meghatározásában bizonyos fokú szelekciót alkal-maztunk. Így felkerestük és beszélgettünk a falvak re-formátus lelkészeivel (fontos itt megjegyezni, hogyNyárádmagyarós község lakosságának 95%-a reformá-tus felekezetû), tanácsosaival, tanítókkal, iskolaigazga-tókkal, a község ügyeletes orvosnõjével, ambiciózusvállalkozó szellemû ács- és asztalosmesterekkel, föld-mûvelõkkel stb.

Cselekvési terv: A „Bekecsalja” projekt teljes ki-vitelezését hat fõ lépésbõl álló cselekvési terv alapjánképzeltük el. I. A tervezési folyamatban meghatároz-tuk a követendõ célokat, a szükséges teendõket, vala-mint azokat az információforrásokat, amelyekre ala-pozni fogunk. II. Elõkészítõ információgyûjtés: A Ma-ros megyei mezõgazdasági igazgatóság erre a térségrevonatkozó dokumentációjának a tanulmányozása. III.Régiógyûlés: A régiógyûlés során összehívtuk a hely-ségek vezetõit, bemutattuk kezdeményezésünket. Meg-próbáltuk feltárni, hogy melyek a térség szükségletei.Tudnunk kellett, hogy miben látják a helybeliek a jö-võt, hiszen a térség szociális és gazdasági helyzetétkívánjuk javítani, ezért a helyi véleményekre kell ala-poznunk és nem ráerõltetni a térségre saját nézeteinket.IV. Elemzés: Az értekezlet után elkezdtük az aktív e-lemzési folyamatot. Elõzetes tervünk szerint mindenikhelységre 3 napot szántunk. A tényleges elemzés sorána tervezett adatgyûjtési idõtartam nem változott, de en-nek falvankénti megoszlása kis módosításokat szen-vedett. V. Pályázatok: Márciustól pályázatok írását ter-vezzük, megpróbálunk finanszírozási forrásokra szerttenni a különbözõ fejlesztési tervek végrehajtására. Azelsõ konkrét pályázattal a község 1–8. osztályos is-koláit kívánjuk legkevesebb egy-egy korszerû számí-tógéppel ellátni. VI. A SAPARD-programra való felké-szülés: A tanulmány rendeltetése a régióhoz kapcso-

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 9

lódó további fejlesztési programokban való felhasz-nálása. Nagy jelentõséget tulajdonítunk a Romániábanis beinduló SAPARD programnak, ezért gondoljuk,hogy az elkészülõ tanulmány alapját képezheti majd aSAPARD erre a térségre vonatkozó programjának.

Külsõ megközelítés: A közigazgatás alatt álló te-rület nagyságát tekintve Nyárádmagyarós a másodiklegnagyobb község Felsõ-Nyárádmente térségében.

Lakói mind szabad székelyek, akik között legõsibb,alapító családok: a nemes és vitézlõ Kacsók, Györgyiek,Györgyök, Iszlaiak, továbbá Tõkések és Ádámok stb.,ezek leszármazottai ma is a község lakosságának zömétteszik ki.

Magyarósnak is, mint a környék összes falvainaklakosai, valószínûleg már a XVI. század közepén pro-testánsok voltak. Írott emlékek e korból nem maradtak.Jelenleg is protestáns felekezetû a község.

Sajnos Nyárádmagyarósra – és számos erdélyi fa-lura – a lakosság túlzott elöregedése jellemzõ: 32,56%-a 60. életévét betöltötte. A születés/elhalálozás aránya

40,5%, az egyik legalacsonyabb a térségben, csak Szé-kelyhodos elõzi meg õt 36%-kal; ebbõl a szempontbólNyárádszeredában a „legjobb” a helyzet: 100 elhalálo-zásra 86 születés jut.

Az egy fõre jutó termõföld Magyaróson lényege-sen nagyobb terjedelmû, mint a környezetét alkotóközségekben, ami egy erõs mezõgazdasági potenciálteredményezhet. Ugyanez a helyzet az egy fõre jutóerdõterületre vonatkozóan is. Nyárádmagyarós tenger-szint fölött fekszik több mint 500 méterrel. Ez a szintmár túl magasnak tekinthetõ gabonatermesztés szem-pontjából. Ez alacsony foglalkoztatottságot és jöve-delmezõséget jelent. A talaj súlyosan leromlott álla-pota, agyagos-palás összetétele a másik magyarázat ar-ra, hogy a gabonatermesztés termelékenysége miértmutat csökkenõ tendenciát. A takarmánytermesztés te-rén elsõ helyen áll Nyárádmagyarós (1608 ha), a má-sodik helyezett 765 ha legelõvel rendelkezik, ami ke-vesebb mint felét teszi ki a magyarósinak.

Fõbb mezõgazdasági termékek

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Nyá

rádre

mete

Makf

alv

a

Szé

kely

hodos

Nyá

rádm

agya

rós

Nyá

rádsz

ere

da

Hava

d

Csí

kfalv

a

Takarmány

Zöldség

Cukorrépa

Napraforgó

Kukorica

Búza

Az erdõségek átlag 800 méterig vegyes összetéte-lûek. 3126 ha erdõterülettel Nyárádmagyarós községszámít a „legerdõsebb” területnek Felsõ-Nyárádmentén.

Infrastruktúra: Területünk a Bekecs délnyugatilábára támaszkodó kis eróziós medence. Jól elkülönít-hetõ geomorfológiai egység. Erõteljes talajmozgás, lej-tõmozgás jellemzi ezt a területet (Nyárádmagyarós –Selye – Kendõ). A vidéknek olyan földtani szerkezetevan, amely csuszamlásokra, suvadásokra predesztinált.

Ennek a folyamatnak súlyos következményei van-nak az úttalapzat stabilitása és ennek következtében azutak minõségi állapota szempontjából. Továbbá lehe-tetlenné teszi a gáz- és vezetékes vízhálózat kiépítését,lakóházak tucatjait rongálja meg (1999 telén; 90 ház).

Folyamatban van a telefonhálózat kiépítése is (2001februártól elkezdõdtek az üvegszálas kábelek lefektetésimunkálatai!). Jelen pillanatban vannak falvak, ahol csakegy ikertelefon mûködik (pl. Mája, Nyárádselye, Bereés Berekeresztúr). Ebbõl a szempontból a községközpontinfrastruktúrája viszonylag kiépített (ellátottság 25%).

A közlekedés szempontjából elszigetelõdött kistér-ségben nagyon fontos a személyautó. Azonban a sze-mélygépkocsival rendelkezõ családok aránya nem te-kinthetõ magasnak (a községi átlag: 8,3%). A községterületén a teljes úthálózat aszfaltozott hányada 4%;kövezett része 40%; 45%-ot földút tesz ki, a megyeirangú utak pedig a maradék 11%-át képezik. 2001 ja-nuárjától megszüntették az egyetlen menetrend szerin-

10

ti buszjáratot is (!); az információs csatornák viszontannál fejlettebbek: TV, rádió, és viszonylag nagyszámúa parabola antenna (falvanként 20 db). Kábeltelevíziósrendszert ebben a térségben nem építettek.

„Folyamatban” van a gázhálózat kiépítésének ter-ve, egyelõre csupán felmérõ tanulmány szintjén, rész-letes tervrajzokkal és költségvetéssel ellátva. Jelentõsigény mutatkozik a földgáz háztartásokba való beve-zetésére is, viszont a kb. 1300 családból mindössze400 család képes fedezni anyagilag ennek végrehaj-tását.

Gazdaság: Nyárádmagyarós községben a lakos-ság többsége földmûvelõ, mezõgazdasági tevékeny-ségbõl él. Sajnos nem jellemzõ bizonyos mezõgazda-sági ágazati szakosodás; minden családi gazdaságbanugyanúgy jelen van a háziszárnyas, a sertés, a szarvas-marha. Ez a tény a mezõgazdasági munka haté-konyságára és jövedelmezõségére csökkentõleg hat! Azalacsony mezõgazdasági jövedelmek és más munkale-hetõségek hiánya nem ösztönzi a fiatalokat a vidékenmaradásra, így az idõs emberek körében elég magas ak-tivitási arány észlelhetõ.

A kistérségben az elmúlt két évben a fejõstehén-állomány 700-ról 500-ra csökkent. Gabonatermesztésszempontjából ez a vidék hátrányos helyzetû, arra nem

alkalmas. A földmûvelõ gépi munkák nehézkesek, a-kadályokba ütköznek. Szükségessé válik a mezõgazda-sági ágazat szerkezetváltása, az állattenyésztésre valóáttérés. Jelentõs az alma- és szilvatermesztés. Nagy ha-gyománya van a pálinkafõzésnek.

A kis- és középvállalkozások száma viszonylag a-lacsony, fõleg a fafeldolgozás területén mûködnek.

Demográfia: Sajnálatos módon az elmúlt 60 évalatt felére csökkent a község lakossága. Nyárádma-gyarós tipikusan aprófalvas község, nem jellemzõ azépületek szétszórtsága, inkább ezeknek az utak menténvaló tömörülése figyelhetõ meg. A háztartások számatöbb településen is 100 alatt van. A népsûrûség az or-szágos átlag alatti (28 fõ/km2).

Az egyik legszomorúbb eredményt ennek a terület-nek a mutatói tükrözik: minden településen a 60 éves-nél idõsebbek létszáma a többszörösét teszi ki a fia-talokénak. Márkodban a legkedvezõtlenebb ez a de-mográfiai mutató (öregedési index): 9,41-szer (durván10-szer) többen vannak az idõs kategóriából az ifjú-sághoz képest. Ez a mutató Torboszlóban 7,23; Nyá-rádmagyaróson 5,9; Májában 4,7.

Öregedési index: a 60 év fölöttiek és a 15 évesnélfiatalabbak aránya:

Település 60+ / -15

1 Nyárádmagyarós 5,92 Márkod 9,43 Kendõ 4,24 Mája 4,85 Berekeresztúr 3,36 Székelybere 3,3

7 Nyárádszentimre 4,68 Seprõd 3,39 Torboszló 7,210 Nyárádselye 2,6

Oktatás: A községben kilenc elemi iskola van, e-zek közül három (magyarósi, selyei, márkodi) 1 – 8.osztályos. 1999-ben megszüntették a torboszlói iskoláttanítónõ utánpótlás-hiány miatt. A fokozatos elörege-dési tendencia szemmel jól látható megnyilvánulásaegy osztályterem óra közben. Az óvodások száma fal-vanként igen eltérõ: 3 – 15 fõ között ingadozik; hason-ló a helyzet az 1 – 4. osztályokban is.

Az egy tanárra jutó tanulók száma 8. A különbözõ

évfolyamú osztályokat 4 – 5 fõ alkotja, tanárhiánymiatt összevont tanítás folyik (esetenként négy külön-bözõ korosztállyal egy tanteremben). Következéskép-pen az oktatás hatékonyságáról nem beszélhetünk, amia tanulók továbbtanulási esélyeit is csökkenti (5 – 7fõiskolás; 2 – 3 egyetemi hallgató). Az iskolák épületeiviszonylag jó állapotban vannak, felszereltségükgyenge és mindenik részérõl fokozott igény mutat-kozik számítógépek iránt is.

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 11

Szociális helyzet: A magasabb végzettségû kate-góriák hiánya jelentõs mértékben fokozza az állástalan-ságot; jelentheti a munkaerõpiacra való visszatérés na-gyon szûk lehetõségeit. Az idõsödõ lakosság esetébenegyre ritkábban beszélhetünk a munkáltatói igényeknekmegfelelõ átképzésrõl, továbbképzésrõl.

A község munkanélküliségi rátája az országos át-laghoz közelít (10,1 – 10,4), döntõ hatással van a nyá-rádszeredai „Nirajul” vállalat szerkezeti átalakítása ésaz ezzel járó munkaerõ-leépítések.

Az egészségügyi ellátás hiányos, a legközelebbi kór-ház 10 km-re, van Nyárádszeredában található egy men-tõautóval; az összekötõ útszakasz rossz állapota miattegy sürgõsségi hívás esetén is minimum 35 – 40 perc a-latt tudnak helyszínre érkezni a mentõk! A községben 3orvos van. A falvak nehézkes megközelítése miatt elõ-fordul, hogy egy településen 3 hónapig sem jár az or-vos. Az egy orvoshoz tartozó lakosság száma kb. 900fõ. Az orvosok nem községi lakosok: nehezen elérhetõaz egyetlen mûködõ magyarósi orvosi rendelõ és gyógy-szertár a környezõ falvak lakosai számára.

A nyugdíjasok részaránya a falvak teljes lakos-ságában 83%-ot teszi ki, ez a tény önmagában a csalá-dok jövedelmét súlyosan érinti. E társadalmi kategóriakb. 85%-át a kollektív (szövetkezeti) nyugdíjasok ké-pezik, ami újabb magyarázatot ad a családok 75%-ának600. 000 lej alatti havi 1 fõre jutó jövedelmére.

Kultúra: A községben nagy hagyománya van a szé-kely néptáncnak. Három „Hagyományõrzõ” tánccsoportis mûködik; Nyárádmagyaróson, Nyárádselyében és Már-kodban. Minden településnek van saját kultúrotthona. Apolgármesteri hivatal jelen pillanatban szervezi ezekközül némelyik felújítását. E program keretén belül,sorra kerül mindenik közérdekû ingatlan tetõterénekbeépítése is. A kultúrotthonok tetõterében az adott falumuzeális értékeinek tárlatát, a népmûvészet hagyo-mányos jegyeit kívánják megörökíteni, és egy vendég-fogadásra alkalmas turistaszobát szándékoznak beren-dezni.

SWOT-analízis: Az általunk készített SWOT-elem-zés szerint:

- a térség erõssége a jó termesztési adottságok éshagyományok, állattenyésztéshez alkalmas természetikörnyezet, szorgalmas munkaerõ, víz, földgáz, tisztakörnyezet, tiszta levegõ, kedvezõ idegenforgalmi, kör-

nyezeti, táji, mûemléki adottságok;- gyengesége a hagyományos gazdasági struktúra és

a birtokok elaprózottsága, a térség gyenge érdekérvé-nyesítõ képessége, népességcsökkenés, elöregedés, gaz-dasági elmaradottság, alacsony vállalkozási készség, köz-úthálózat gyenge minõsége, vasúthálózat hiánya, mûsza-ki- és távközlési infrastruktúra korszerûtlensége, alacsonyszínvonalú idegenforgalmi struktúra, külföldi befekteté-sek hiánya;

- lehetõség mutatkozik a térséget érintõ kormány-zati preferenciák megerõsítésére, a térségi együttmû-ködések támogatására, a térség meghatározó gazdaságiágazatainak kihasználására, a meglevõ adottságok ha-tékony kihasználását segítõ térségi imázs javulására,természeti és kulturális értékekre épülõ lehetõségek ki-használására, a természeti környezet, az erõforrások gaz-dagságának jobb kihasználására, EU-források hatékonybevonása tekintetében;

- veszélyek észlelhetõk a munkaerõ-képzettség, mo-tiváltság kedvezõtlen alakulása terén, szociális problé-mák, az emberi, kulturális, erkölcsi értékek háttérbe szo-rulása, a gazdasági vérkeringésbõl való kimaradás, ala-csony infrastrukturális ellátottság, vállalkozások tõkehi-ánya, földrajzi elszigeteltség miatt.

Lehetséges fejlesztési tervek – irányvonalak: Atérség elmaradottsága elsõsorban infrastrukturális, gaz-dasági és turisztikai fejlesztéseket, illetve e témakörökreirányuló projektek jelenlétét igényli. Így a jövõben semszámíthatunk vállalkozások nagyobb beruházásaira.

Úgy gondoljuk, nem zárható ki a térség infrastruk-turális és kereskedelmi elszigeteltségét illetõen a dön-téshozók egyes térségek közötti egyenlõtlen támogatásipolitikája sem.

A kistérségi szinten kialakulóban levõ szervezetiháttér kiépítése szükséges, amely a különbözõ pályáza-tokon való eredményes részvételhez elengedhetetlen. Atársulás, amelynek bejegyzési folyamata – ennek a fel-mérésnek is köszönhetõen – jelenleg zajlik, a „Nyárád-mente – Helyi Önkormányzatok Egyesülete” nevet fogjaviselni, és a nyárádmentét képezõ tíz község önkormány-zatai alkotják (Nyárádremete, Székelyhodos, Csíkfalva,Nyárádmagyarós, Jedd, Nyárádgálfalva, Backamadaras,Ákosfalva, Karácsonyfalva, Dózsa György).

Mivel a térség „iparhiányos” területnek számít,minden fejlesztési irányt a kis- és középvállalkozásokraépítve, a mezõgazdasághoz és a turizmushoz kapcsolva

Falvanként(fõ) LétszámÓvodások 3 – 15 75

1 – 4.osztályosok

3 – 18 107

5 – 8. osztályosok 18 – 20 60

Csapat, a sikeres menedzsment kulcsszava

Kulcsszó a sikeres menedzsmentben: csapatmun-ka. Túl hosszú ideig a menedzsment sikerének kulcsáta megfelelõ személyek megtalálásában látták, s így aszervezetek az egyének képességeit, szakmai tapasz-talatait és képesítéseit figyelték. Mégis mindenkitudja, hogy az ideális jelöltet egy megnevezett állásramegtalálni nem lehet: egyszerûen csak azért, mertnem létezik.

Soroljuk fel egy sikeres menedzser tulajdonsá-gait, s ekkor meglátjuk, hogy miért valószínûtlenegy ilyen személy létezése: legyen kimagaslóanintelligens, de nem túl okos, erõteljes, de ugyan-akkor türelmes, folyékonyan kommunikáló, s türel-mes hallgató, gyorsan döntõ, de minden lépést gon-dosan megtervezõ. Ha valakinek mégis sikerülnemegtalálni ezt az ideális jelöltet, akkor is mi tör-ténne, elköltözik, vagy átmegy dolgozni a verseny-társadhoz?

Egyén nem tud ezen követelményeknek elegettenni, de egy csapat igen, mert tudjuk, hogy „Senkisem tökéletes, de egy csapat lehet!”.

Ennek megfelelõen egy új irányzatot figyel-hetünk meg a cégek struktúrájának dinamikájában: ateam-szervezetek kialakítását.

Team-szervezeteknek olyan formák tekinthetõk,amelyek esetében az alapstruktúra (elsõdleges vagyprimér szervezet) jelentõs mértékû megváltoztatásanélkül teamek egész rendszere mintegy hálózatként(network) ráépül a szervezetre – biztosítva a gyorsanváltozó környezeti feltételekhez való alkalmazko-dást, illetve a szervezet elõtt álló feladatoknak aminél kielégítõbb módon történõ megoldását. Ez azúj szervezeti forma a fejlett piacgazdaságokkal ren-delkezõ országokban elért sikereivel már igazolta

létjogosultságát.A team-szervezetek alapköve a csapat. A szak-

irodalom rengeteg meghatározást kínál, annak függ-vényében, hogy milyen vonatkozási alapot használ(motiváció, szervezet, összefüggések, kölcsönhatá-sok). Egy átfogó meghatározás lehet a következõ: „acsapat egy olyan kis létszámú csoport, amelyet ki-egészítõ tulajdonságokkal rendelkezõ személyek al-kotnak, akik egy közös célnak elkötelezve, közösteljesítményi követelményeknek megfelelve, egyénimegközelítési módot használva, vállalják a felelõs-séget. “

Ennek a meghatározásnak a kulcsszava a közöselkötelezettség. E nélkül a csapatok úgy tevékeny-kednek, mint egyének, de ha ez megvan, akkor egyerõteljes kollektív teljesítményt hozó csapatot ka-punk.

A következõ csapattípusokat különböztetjük meg:Menedzsment csapatok: a különbözõ részlegek

vezetõibõl áll, akik ezeknek a tevékenységét így sok-kal jobban össze tudják hangolni.

Virtuális csapatok: esetében a csapattagok szá-mítógéprendszer segítségével tartják a kapcsolatot, sakkor lépnek közbe, amikor szükség van a tudásuk-ra, kompetenciájukra, s felváltva vállalják a vezetõiszerepet (mikor kinek nagyobb a szerepe, a tudása,hozzáértése alapján).

Dolgozói csapatok: tevékenységi körébe a min-dennapi munkák elvégzése tartozik. Ha felhatalmaz-zák õket, akkor önmenedzselõ csapatokká tudnak át-alakulni.

Minõségi ciklusok: munkások és felülvigyázóktalálkoznak, hogy megbeszéljék a munka során fel-merült gondokat, s megoldásokat találjanak.

12

kell megfogalmazni. A következõ területekre próbálunk pénzügyi támo-

gatást nyerni: szociális jólét (egészségügy és szociálisellátás), oktatás, gazdaság (mezõgazdaság, kis- és kö-zépvállalkozások), infrastruktúra (vízhálózat, útháló-zat, telefon), turizmus (faluturizmus és a turizmus e-gyéb formái), környezetvédelem, kultúra (kulturálistevékenységek támogatása).

Összegezve: Az elkészült tanulmány ez év áprilisá-tól végleges változatban is olvasható az RMKT könyv-tárában. A vizsgálat, amit a tanulmányunk kapcsán a te-lepülések általános jellemzése tárgyában végeztünk,

számos új ismerettel szolgál. Bízunk abban, hogy Nyá-rádmagyarós község és a „Nyárádmente” kistérségi tár-sulás céljainak megfogalmazásával kialakítja kapcso-lati rendszerét, és pályázóként is, érdemben részt tudvenni a különbözõ fejlesztési programok megvaló-sításában (európai uniós elõcsatlakozási pályázatokonis!). Úgy véljük, nem lesz a munkánk minden haszonnélküli, hiszen ráirányíthatjuk a figyelmet régebbi és újkeletû problémákra, s talán így a megoldások kere-sésére is jobban ösztönözve érzik magukat azok, akikerre hivatottak.

Sükösd Attila

Problémamegoldó csapatok: a leggyakoribb for-mája a csapatoknak, különbözõ szaktudással rendel-kezõ egyének gyûlnek össze, hogy megoldást talál-janak egy komplex, jól meghatározott problémára, samint megtalálták ezt, feloszlanak.

A csapatok fejlõdésével foglalkozó elméletek éskutatások területén két fontos irányzatot különböz-tethetünk meg. Az egyik irányzat a hangsúlyt a csa-patok dinamikájának tanulmányozására helyezte, amásodik pedig a csapat problémamegoldásának sza-kaszait részesítette elõnyben. Az elsõ irányzatnakmegfelelõ klasszikus modell esetén négy szakasztkülönböztethetünk meg a csapatok fejlõdése során:egymás kölcsönös elfogadása és megismerése, kom-munikáció és döntéshozatal, motiváció és termelés,kontroll és szervezet. Az újabb kutatások cáfolták eztaz elméletet, alátámasztva azt az elképzelést, misze-rint a csapat fejlõdése egy interaktív folyamat és nemlineáris, s a csapat a kitûzött feladatot különbözõ u-takon valósíthatja meg, nincs kizárólagos megoldás.Véleményünk szerint a csapatmunka dinamikájátnem lehet egy modell kereteire korlátozni, mert erõ-sen függ a tagok személyiségétõl, az elvállalt szere-pektõl, valamint attól, hogy az elsõ találkozáskor mi-lyen döntéseket hoznak, amint azt az elkövetkezõk-ben látni fogjuk.

Az elmondottak alapján jogosan feltehetjük ma-gunknak a kérdést: akkor pontosan mit is csinál egycsapat a létrejöttének pillanatától az utolsó találko-zásig, amikor bemutatja tevékenységének végered-ményét és levonja végkövetkeztetéseit?

A kísérletek azt bizonyítják, hogy a csapatok afeladatuk végrehajtása közben a legkülönbözõbbviselkedési formákat vonultatják fel, s mégis volt va-lami, ami minden csapat munkájának folyamatábanmegegyezett: a magatartások idõben való leosztása.

Ennek magyarázatára a punktuális egyensúly(punctuated equilibrium) paradigmáját használták fel,amelynek megfelelõen a csoport fejlõdését tehetetlen-ségi szakaszok, és hirtelen változások jellemzik. Ta-lán a legkönnyebb ezt úgy elképzelni, mint hosszútehetetlenségi idõszakokat, amiket robbanásszerûhirtelen és nagyon rövid idõ alatt létrejövõ változá-sok szakítanak meg. Ezen modell alapján a csoportfejlõdését a következõképpen írhatjuk le:

1. szakasz: tehetetlenségi idõ, aminek irányát azelsõ találkozáson hozott döntések adják, amelynektartalma a csoport rendelkezésére álló idõ fele (füg-getlenül a csoport rendelkezésére álló idõ hosszától).

2. szakasz: változás, ami az idõintervallum felé-nél következik be, s ami meghatározza a hátralevõidõ irányvonalát (felezési pont).

3. szakasz: tehetetlenségi idõ, amely a változástjelentõ felezési ponttól az utolsó találkozáson hozottvégsõ döntésekig tart.

Ebben a modellben, amit tehetetlenségi idõ–vál-tozási pont–tehetetlenségi idõ jellemez, különös fi-gyelmet igényel még: az elsõ találkozás, mert meg-határozza az elsõ szakasz irányvonalát; és az utolsótalálkozás, mert ekkor a csapat gyors tempót diktál-va finalizálja aktivitását.

Az elsõ találkozás nagyon fontos, mert ekkordõlnek el a csapatban a szerepek, és a módszerek, a-melyekkel dolgozni fognak az idõintervallum elsõfelében. Azok a megközelítési és viselkedési módok,amelyeket az elsõ találkozás alkalmával határoztakmeg, megszûnnek a felezési pontnál, amikor a csapattudatosan módszereket változtat, új megoldásokatkeres, s a csapattagok szerepet is cserélhetnek. Ez apont robbanáshoz hasonlítható, mert nagyon rövididõ alatt (egy találkozásról van szó) nagy változásoktörténnek, s a csapat fontos lépéseket tesz célja felé.Ez az új munkakeret meghatározza a csapat munká-ját a második szakaszban, amit az utolsó találkozásnagyon intenzív momentuma követ, amikor ugyanisa csapat végleges formába önti döntéseit, s befejeziküldetését.

A modell következményei a csoportot vezetõ mene-dzserek számára:

A menedzsernek nagyon jól fel kell készülnie azelsõ találkozásra, mert annak döntõ szerepe van acsoport tevékenységének elsõ szakaszában. A modellalapján a csoporttól nem várhat el látványos eredmé-nyeket az elsõ szakasz alatt, de azt igen, hogy meg-teremtse a felezõponti változásnak a feltételeit.

A felezõpontot úgy kell kezelnie, mint egy lehe-tõséget a csapat–környezet kommunikáció javításá-ra, mert ekkor nyílik lehetõség arra, hogy a csapatösszeforrottságára, jól informáltságára és környe-zetével szembeni nyitottságára alapozva, új keretetadjon munkájuknak, új alapokra helyezve a környe-zetükkel való kapcsolatukat is.

Fontos és érdekes perspektívája a csapatok visel-kedésének a „szerep-elmélet”. A szerepet úgy hatá-rozhatjuk meg, mint azt a részt, amelyet az egyén el-játszik a csapat munkájában. A csapat sikerességénekérdekében a menedzser négy faktor (introvertált/ex-trovertált, stabilitásra/nyugtalanságra való hajlam, in-telligencia, dominálásra való vágy) nyomon köve-tésével kell kiválassza csapatja tagjait, hogy lefedje aBelbin modell segítségével megkülönböztetett nyolcszerepet. A gyakorlat bizonyította, hogy mindenkinekvan egy elsõdleges szerepe és egy másodlagos sze-repe, amelyet a tagok akkor hajlandóak eljátszani, ha

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 13

senki más a csapatból nem vállalja, vagy ha az õ el-sõdleges szerepét valaki jobban el tudja játszani. A

kutatások alapján a következõ nyolc szereprõl be-szélhetünk:

Szerepek Jellemvonásokelnök stabilitás, dominancia, extrovertált

véleményformáló nyugtalan, domináns, extrovertálttervezõ domináns, kimagasló IQ, introvertált

csapatmunkás stabil, extrovertált, nem domináló típusfelfedezõ stabil, domináns, extrovertált

végrehajtó stabil személyiség, magas önkontrollelemzõ magas IQ, stabil, introvertált

befejezõ nyugtalan, introvertált

Amint láttuk, napjaink menedzsereinek team-szervezetben kell teljesíteniük, s ez az új struktúra új tí-

pusú menedzsert is igényel. A következõ táblázat érez-teti a menedzser munkájának új dimenzióit:

Régi környezet Új környezet

Az egyének parancsokat követtek. Az egyének javaslatokat tesznek.

A csapat függött a menedzsertõl. A csapat nagymértékben befolyásolja a döntéseket.

A csoport csapatot alkotott, mert

mindenki a menedzser utasításait

követte.

A csoport csapatot alkot, mert a tagok

megtanulnak,

identitásukat megõrizve együtt dolgozni.

Az egyének saját gondolataikat és

érzéseiket elfojtva dolgoztak együtt.

A csapattagok, felhasználva egyéni ötleteiket

és érzelmeiket, együttmûködnek.

Team-szervezetben vezetni csak úgy lehet, ha az e-gyüttmûködést és egyéni cselekvésre való felhatalmazásokkülönbségeit sikerült kiegyensúlyozni. Ehhez a régi felfo-gás –„alkalmazkodni kell”– elvetése szükséges, s egy olyanstruktúra létrehozása, amely lehetõvé teszi, hogy az egyé-nek önállóan gondolkodjanak, s ugyanakkor szükség ese-tén szorosan együttmûködjenek. A gondolatokat és érzé-seket inkább felhasználva, s nem elnyomva, a menedzser ésa csapat tagjai el kell, hogy sajátítsák a közvetlen kommu-nikálás „mûvészetét”. A direkt kommunikálás még nemfog a csapatból családot létrehozni, de megteremti azt azoldott légkört, ami a munka elvégzéséhez szükséges.

Az új csapatban létrejövõ kapcsolatok egy háromszö-get alkotnak: menedzser – csapat – egyén. Ez azt is jelenti,hogy végsõ soron a menedzser nem igazi csapattag, meg-különbözteti õt magasabb autoritása, s a környezet felé valóközvetítõ szerepe (border management). Minden csapattagegyszerre két kapcsolatban is részt vesz: egy a többi csa-pattaggal, s a másik a menedzserrel, mint vezetõvel. Ha amenedzser nem veszi figyelembe a fent bemutatott há-romszögnek egymás közti mindhárom kapcsolatát (me-

nedzser-csapattag, menedzser–egyén, csapattag–egyén)akkor könnyen konfliktushelyzet alakulhat ki.

Tanulmányunk kitûzött célja az, hogy a lehetõ legtöbbszempontot figyelembe véve bemutassa a csapat létezé-sének értelmét, kialakulását, fejlõdését, s a szervezetekbenbetöltött szerepét, jelentõségét és következményeit a me-nedzserek, egyének, és nem utolsósorban a szervezetekszámára.

Véleményünk szerint a hazai piac is egyre inkábbmegköveteli a cégektõl a nagyfokú mobilitást, gyors reak-cióképességet, kihívást jelentve, mind a menedzsereknek,mind az egyéneknek és a szervezeteknek.

Egy dinamikus piacon a csapatmunka a cégek számáranélkülözhetetlen.

Befejezésül egy pár javaslatot szeretnénk tenni a hazaimenedzserek számára, hogy minél hatékonyabban tudjákkihasználni a csapatokban rejlõ lehetõségeket, s elkerüljéka buktatókat:

- meg kell érteniük a csapat dinamikáját: az autoritástés együttmûködést egyensúlyban kell tartani. Napjainkbanaz egyének már nem értékelik a vakon való engedelmes-

14

kedést, nemcsak követni, de érteni is akarják az utasítá-sokat,

- bátorítaniuk kell a csapattagokat, hogy nyugodtankifejezhessék érzelmeiket, gondolataikat, s a felvetõdõproblémákat, hogy közvetlen kommunikáció utján meg-oldhassák,

- pozitív munkalégkört kell létrehozniuk, de nem szük-séges, hogy a csapattagok családban érezzék magukat, a-zonban bízniuk kell egymás képességeiben, s tudásában,

- meg kell tanulniuk a határvonalakat kezelni (bordermanagement): ismertetniük kell a csapattal a cég stratégi-áját, munkamódszereit, elvárásait, s ugyanakkor a csapatonbelül biztosítaniuk kell a szerepek egyensúlyát, flexibilis éskommunikatív belsõ struktúra kialakítását. Középrõl kellvezetni: a csapat elé ki kell tûzni az elérendõ célokat, s u-gyanakkor meg kell védeni õket, vállalni kell a felelõsségettetteikért a felsõbb fokú vezetés elõtt,

- a kapcsolatuk a csapattal mindig egy háromszögetfog alkotni (soha nem lesznek igazán tagjai a csapatnak),mert nemcsak az egész csapatnak, hanem minden egyén-nek külön-külön is fõnökeik, s ezért mindegyik egyént kü-lön-külön is segíteniük kell, hogy így megtalálhassák azt amódot, ahogyan a legjobban kamatoztathatják a csapat szá-mára tehetségüket és tudásukat,

Ha a menedzser képes teljesíteni ezeket a feltételeket ,akkor hatékony csapat fog kinõni a keze alól, következés-képpen:

- a tagok megértik csapatjuk mûködési filozófiáját ésstratégiáját;

- megértik egymás szerepét és felelõsségeit, s az új ki-hívások függvényében képesek lesznek azokat átalakítani;

- a csapatban a bizalom és igazságosság légköre foguralkodni;

- a közvetlen kommunikáció segítségével a tagokfelmérik egymás erõsségeit és gyengeségeit;

- a tagok értékelik a menedzser szerepének komp-lexitását. Elvárják, hogy támogassa õket, de ugyanakkormegértik, hogy menedzserük felelõséggel tartozik a fel-sõbb vezetõség felé.

- az elégedettség érzése motiváló erõvel hat majd atagokra.

Napjainkban a csapatmunka realitás kell, hogy legyenminden szervezet számára, ugyanakkor nagy kihívás min-den szinten. Legyünk optimisták, s gondol-junk arra, hogy:„Senki sem tökéletes, de egy csapat lehet!

Toárniczky Andrea és Kun Éva Katalin

Irodalom:1. Dobák Miklós és munkatársai: Szervezeti formák és

koordináció. Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest,1992

2. Larry Hirschhorn: Managing in the New TeamEnvironment. Addison-Wesley Publishing Company, 1991

3. Moorhead, Griffin: Organizational Behaviour, 19914. Dumaine, B.: The Trouble with Teams. Fortune, Sept.

19945. Jay, A.: Nobody’ s Perfect, but a Team can be”, 19906. Katzenbach, J.R. and Smith, D.K.: The Discipline ofTeams, 19937. Carde A. Townsley: Resolving Conflict in Work Teams.19998. Cynthia Cantu: Virtual Teams, 1999

Seigniorage és infláció

Az infláció mindig és mindenhol monetáris jelenség –írta Milton Friedman, a nagy pénzügyi közgazdász, aki1976-ban nyerte el a Nobel-díjat. A pénz mennyiségi el-mélete annak elismerésére késztet bennünket, hogy apénzmennyiség növekedése az inflációs ráta elsõdlegesmeghatározója. Friedman kijelentése mégis empirikus ésnem elméleti megállapítás. Állítása és elmélete használ-hatóságának megítéléséhez figyelni kell a pénzre és azárakra vonatkozó tényadatokra. E szerint a pénzmennyi-ség átlagos növekedése és az infláció között szoros kap-csolat van. Azokban az évtizedekben, amikor a pénz-mennyiség növekedése erõteljes, az infláció is magas, míga pénzmennyiség kisebb mértékû növekedése alacsonyabbinflációhoz vezet.

Az állam háromféleképpen fedezi kiadásait:- adók kivetésével, erre példa a személyi jövedelem-

adó vagy a cégek nyereségadója;- kölcsön felvétele gazdasági szereplõktõl;

- pénzkibocsátás útján.A pénzkibocsátás útján származó bevételt seignior-

age-nak nevezik. A kifejezés a francia seigneur szóból e-red. A középkorban kizárólag a földesúrnak volt joga sajátbirtokain pénzt veretni. Ma ez a jog a központi bankot il-leti meg és egyúttal a bevételeinek egyik forrása.

A bázispénz, vagyis a forgalomban lévõ készpénz ésa tartalékok (kötelezõ tartalékok, melyet a bankok a jegy-banknál kötelesek letenni, illetve a bankok saját betétei ajegybanknál) együttesen pénzteremtésbõl származó jöve-delmet – seigniorage-t – biztosítanak az állam számára a-zon az alapon, hogy a jegybank rendelkezik a készpénz-teremtés monopóliumával. A seigniorage nem feltétlenülcsak kamatjövedelem lehet. Lehet infláció nélkül is, de azinflációs ráta emelkedése nagymértékben befolyásolhatjanagyságát.

A kamatfizetésen alapuló seigniorage összege egye-nesen arányos a bázispénz összegével és a jegybanknak

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 15

fizetett kamatlábbal, illetve fordítottan arányos a jegybankáltal a tartalékok után fizetett kamattal.

A seigniorage nagysága nincs alárendelve a verseny-nek, nem a profitráta törvényszerûségei szerint alakul.Nem fejezi ki a jegybank mûködésének eredményességét.

Ha nincs infláció, a seigniorage aránya a GDP-hez ké-pest nem különösképpen nagy. A bázispénz összege a fej-lett országokban rendszerint kevesebb, mint a GDP 10%-a.

A seigniorage inflációs adóhoz tartozó része sokkalérzékenyebben reagál az inflációs ráta változására, mint aGDP nominális nagysága.

Magas inflációráta esetén a seigniorage a GDP magasszázalékát éri el.

A seigniorage nagysága nõ az infláció gyorsulásánakkövetkeztében. Az azonban nem állítható, hogy annyiszornagyobb a realizált inflációs adó reálértéke, ahányszorgyorsabb az infláció. Ez azzal magyarázható, hogy az in-flációs adó nemcsak az infláció mértékétõl és a hozzá iga-zodó nominális kamatlábtól függ, hanem a bázispénz reál-nagyságának alakulásától is. Nagyobb inflációs ráta ma-gasabb nominális kamatlábat von maga után, ami költ-ségesebbé teszi a készpénz tartását. A készpénzért nem járkamat, csak a bankbetétért, mindenek elõtt a lekötöttbetétért. Ezért, a gyorsuló infláció és növekvõ nomináliskamatláb mellett, a készpénztartás nominális összege las-sabban nõ, a forgalom céljára tartott készpénz reálértékepedig csökken.

Minél nagyobb az inflációs ráta, annál nagyobb akamatláb, annál kevésbé nõ a bázispénz nominális értékeés annál jobban csökken a bázispénz reálértéke. Ennekkövetkeztében az inflációs adó reálértéke egy ponton túlaz emelkedõ inflációs ráta ellenére esik, azaz az inflációsadó aránya a GDP-hez képest csökken.

Nemcsak a nominális kamatláb szorít a készpénzrevaló takarékosságra, hanem az infláció is. Ha el is te-kintünk a nominális kamatlábtól, mint a készpénztartás

“opportunity cost”-jától, akkor is van infláció esetén a kész-pénztartásnak alternatívája: menekvés a naturális vagyon-tárgyakba. Ezeknek ára az inflációval együtt növekszik,miközben a készpénz veszít csereértékébõl. Így a készpénz-tartási hajlandóság csökken. Infláció esetén a személyekáruba fektetnek készpénztartás helyett.

Ott, ahol az inflációs ráta nagyon magas, az inflációleszorítása átmenetileg kiválthatja a seigniorage reálér-tékének a növekedését.

Amikor az állam kiadásainak fedezése céljából pénztnyomtat, növeli a pénzmennyiséget, ami azután infláció-hoz vezet. A bevételek növelése érdekében történõ pénz-nyomtatás olyan, mintha a kormányzat inflációs adót vet-ne ki.

Elsõ megközelítésben talán nem nyilvánvaló, hogyadónak is tekinthetjük az inflációt. Ebben az esetben senkisem kap elismervényt arról, hogy lerótta az adóját, azállam csak kinyomtatja a szükséges pénzt. Feltevõdik akérdés: ki fizeti meg az inflációs adót? A válasz egyszerû:a pénz birtokosai. Ahogy az árak emelkednek, a pénz reál-értéke csökken pénztárcánkban. Amikor az állam saját cél-jaira új pénzt bocsát ki, akkor a gazdasági szereplõknéllévõ pénz értéke csökken. Az infláció tehát a pénztartásadója. A pénz-kibocsátásból származó bevételek nagysá-ga országonként különbözõ. A seigniorage általában az ál-lam bevételeinek 3 százalékát teszi ki. Azokban az orszá-gokban, ahol nagyon magas az infláció, a seigniorage min-dig az állam elsõrendû bevételi forrása. Valójában a magasinfláció elsõdleges oka az igény, hogy a kiadások fedezé-séhez pénzt bocsássanak ki.

Nagy ÁgnesIrodalom:Erdõs Tibor: Infláció. Akadémiai Kiadó, Budapest,

1998

Vállalkozásfejlesztõ központok bemutatása

A Mercurius Gazdaságfejlesztõ SzervezetBrassó – Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda – Marosvásárhely

A Mercurius Gazdaságfejlesztõ Szervezet nevet asepsiszentgyörgyi Junior Business Club Egyesülettõlvette át. Szervezetünk 1996-ban alakult. Olyan fiataldiplomások és egyetemisták hozták létre, akik úgy gon-dolták, hogy a diákszervezetekben felhalmozott tapasz-talatokat érdemes hasznosítani egy fiatalok általszervezett gazdasági klub keretében, ahol a diákévek a-latt kialakult elképzeléseiket a gyakorlatban kipróbál-hatják és megvalósíthatják.

Ennek a lelkes csapatnak az elsõ tevékenysége az1996-os Karrierbörze, amely az elsõ székelyföldi dip-lomás állásbörze volt. Sikere is újszerûségében rejlett.Az 1997-es Karrierbörze alkalmával már a magyar-országi támogatóink köre is bõvülni kezdett és az ÚjKézfogás Közalapítvány mellé támogatóként felsora-kozott az MKM, HTMF, és az Illyés Közalapítvány.

A karrierbörze megrendezésével az volt a célunk,hogy egyrészt megfelelõ álláshoz segítsük a végzõs

16

diákokat, szakmai kapcsolatot alakítsunk ki az egye-temisták és cégek között, valamint jó munkatársatkeressünk a vállalatvezetõk számára. Tevékenysé-günket mérsékelt siker koronázta. Szélmalomharcotvívtunk, mert a piacon óriási számú munkát keresõ állszembe korlátozott számú munkahellyel. Ugyanakkora helyzet paradoxona az, hogy komoly hiány van né-hány szakemberbõl és ezeket a kérdéseket nem si-került kezelni 3-4 év alatt sem. Ma már ott tartunk,hogy egyszerre van jelen az életünkben a felesleg és ahiány.

A fejlõdésünk két irányban folytatódott. Egyrésztmélyült a tevékenységünk a Karrierbörze programban,másrészt tevékenységünk szerteágazóbbá vált. Fej-lesztések a Karrier program területén: 1996 a kezdet,1997 a regionális jelleg erõsödése, 1998 a vásárjellegnövelése, a folyamatos ügyelet indítása, 1999 az Inter-netes közvetítés bevezetése, 2000 a fórumok szerve-zése, állásvadász tanfolyamok szervezése, 2001 a tevé-kenység bõvítése.

A tevékenységünk kiegészítõ programjai 1997-tõlvállalkozásfejlesztési tanácsadás, 1999-tõl befektetés-vonzási program, 2000-tõl a gazdaságfejlesztés és azoktatási, kutatási munkák összehangolására irányulómunka.

Mit nyújtunk ma?A Karrier Pont Hálózat eszköztára: a Karrierbörze

Fórum, a Karrierbörze honlap, a Karrierbörze Kiad-vány, adatnyilvántartási ügyelet, karriertervezési szol-gálat, állásvadász tanfolyamok.

A vállalkozásfejlesztési program elemei: tájékoz-tató szolgálat mûködtetése, szakmai tanácsadás köz-vetítése és végzése, Mercurius Klubtalálkozó, céga-datbázis fejlesztése és folyamatos újítása (1300 vállal-kozásról).

Más tevékenységrõl: tájékoztató szolgálatunk azinduló vállalkozások számára útbaigazítást ad cég-alapítási lehetõségekrõl, és az ezt lehetõvé tevõ intéz-ményrendszerrõl, ha a vállalkozó még nem döntötte ela társasági formát, akkor a leendõ ágazattól függõenmegoldásokat javasolunk. A szolgálat más cégfej-lesztési, pályázási, személyzeti, marketing és tech-nológiai tájékoztatást is nyújt, vagy segít a szakértõmegtalálásában. Szakmai tanácsadást nyújtunk sze-mélyzeti, valamint cégfejlesztési kérdésekben, vagytárstulajdonos-szerzésben és tõkebõvítésben. Ezen kí-

vül, jogi, könyvelési, védjegyvédelmi, adózási, érték-becslési, könyvvizsgálói tanácsadást közvetítünk. AMercurius Klubtalálkozó alkalmával kéthetente fiatalvállalkozók, vezetõk és értelmiségiek találkoznak és aváros, a régió, az ország gazdaságfejlesztési lehetõsé-geit vitatják.

A befektetésvonzási programban célunk, hogyfeltérképezzük a térség befektetési projektjeit, ezeketkiadványokban és az Interneten népszerûsítsük. Ter-veink között szerepel, hogy a helyi kereskedelmi vá-sárok alkalmával befektetési partnerkeresõ fórumokatszervezzünk.

A kutatási-fejlesztési programunk átfogja a fentemlített tevékenységeket, és egyrészt azt vizsgáljuk,hogy miként oldható meg a gazdasági élet szerep-lõinek humán erõforrás-ellátása, másrészt ennek kere-tében, azokat a gazdasági folyamatokat vizsgáljuk,amelyek várhatóan nagyhatású változásokat fognakelõidézni Délkelet-Erdélyben. Ennek a programnakkeretében készült el Sepsiszentgyörgy GazdaságánakStratégiai Fejlesztése címû tanulmány, amelyet a sep-siszentgyörgyi városháza kiadott megvitatásra. Vár-hatóan más kistérségekre is készítünk hasonló elem-zéseket.

Most a 2001. évi fejlesztésünk eredményekéntBrassóban, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában ésMarosvásárhelyen mûködtetünk ügyfélfogadási szol-gálatot. Ezekben az irodákban 2001 elsõ félévében akarriertanácsadást fogjuk ellátni, a sepsiszentgyörgyiirodánkban pedig a többi szolgáltatást is. Májustól aterületi irodákban is beindítjuk a teljes tevékenység-palettát.

Sikerként könyvelhetjük el, hogy pályázatunk el-sõ helyen nyert támogatást a humán erõforrás terü-leten a Karrier Központok létrehozására a Phare Regi-onális Alapjától és azt, hogy az Apáczai Közalapít-vány másodszor is támogatásra méltónak ítélte prog-ramunkat.

Továbbra is törekszünk arra, hogy tevékenysé-günkkel magas színvonalú, jó megoldásokat kínál-junk a hozzánk fordulók számára. Várjuk Önt, kedvesolvasó!

Elérhetõségünk: Dénes Judit, titkár, Tel/fax: 067-311-006.

Dénes Judit

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 17

VIII. rész

A Hivatalos Közlöny l. részének 544/2000. –55/2001. számaiban megjelent gazdasági, pénzü-gyi újdonságok a következõ témakörökre osztható-ak:

1. adózás, adóbevallás; 2. állóeszközök amortizációja, felértékelése;3. munkabérszerzõdések, munkabérre befizeten-

dõ összegek;4. vám, áfa, luxusadó, pénzmosás;5. privatizáció, kedvezmények kis- és középvál-

lalatok részére, mezõgazdasági pénzkiegyenlítések;6. pénzügyi auditálás; 7. nyugdíjak;8. könyvviteli normák, hitelszövetkezetek mû-

ködése;9. számítástechnika.

1.1. Az 1.372/18.10.2000-es sz. pénzügyminisz-tériumi rendelet (549/2000. sz. H.K.) tartalmazza a73/1999-es sz. kormányrendelet által elõírt, a sze-mélyi jövedelemadó bevallásában használandó tí-pusnyomtatványokat és ezekhez kapcsolódó utasítá-sokat.

1.2. A 222/2000-es sz. sürgõsségi kormányren-delet (606/2000. sz. H.K.) megváltoztatja a 11/1996-es sz. kormányrendelet (23/1996 sz. H.K.) már meg-változtatott és bõvített 82-es sz. cikkelyét. A jelen-legi változat szerint megalapozott kérés esetén aromán kormány, a pénzügyminisztérium, a Munka-ügyi Minisztérium, valamint más központi és helyihatóságok jóváhagyhatják adók, különleges ren-deltetésû pénzügyi alapok, késedelmi díjak: elha-lasztását, részletleosztását, valamint az adófizetésalól való felmentést és az adó és más kötelezett-ségek csökkentését. Kivételt képez a szociális-biz-tosítási alap (CAS), meg a pótnyugdíj.

1.3. A 1.165/2000-es sz. kormányrendelet (630-/2000-es sz. H.K.) jóváhagyja az adók, különlegespénzügyi alapok, késedelmi díjak fizetésének meg-könnyítésére vonatkozó eljárásokat és a különbözõhelyi és központi szervek hatáskörét a kedvezmé-nyek, halasztások nyújtásában.

1.4. A 235/2000-es sz. sürgõsségi kormányren-delet (614/2000-es sz. H.K.) kibõvíti a 73/1999-es

sz. kormányrendelet 32-es cikkelyét, amely elõírja,hogy a lakások bérbe adásából származó jövedelmek50%-a nem adózandó és nem kell hozzáadni a többijövedelmekhez a személyi jövedelem adózása során(impozit final). Ez a változás 2001.01.01-tõl alkal-mazandó.

1.5. A 1.431/2000-es sz. pénzügyminisztériumirendelet (650/2000. sz. H.K.) tartalmazza és jóvá-hagyja a 82/1998-as sz. kormányrendelet által elõ-írt adóbejelentésekre vonatkozó új típusnyomtat-ványokat.

1.6. A 246/2000. sz. sürgõsségi kormányrende-let (635/2000 sz. H.K.) 1. cikkelye 2. bekezdésé-nek f.1. pontja kibõvíti a 70/1994-es számú, profi-tadóra vonatkozó kormányrendeletet, amely sze-rint egyházak esetén az ingatlanbérlésbõl származójövedelmek nem adózandók, ha saját mûködésük-re, épületeik javítására, oktatásra, vagy saját tevé-kenységeikre használják fel ezeket. A 76/2000-estörvény 8-as cikkelyének 4-es bekezdése ezzel azidõponttal érvényét veszti.

1.7. Az 1.572/2000. sz. pénzügyminisztériumirendelet (685/2000. sz. H.K.) új tevékenységekkelbõvíti az 1.192/1999 pénzügyminisztériumi rende-letet (549/1999 -es sz. H.K.): szobák, lakások, föld-területek turisztikai célra való bérbeadása, turiszti-kai közvetítés (újabb tevékenységek). Ezeknek a te-vékenységeknek adóját az elõzõ évre vonatkozóévi forgalom alapján határozzák meg. A rendelet2001.01.01-tõl lépett hatályba.

1.8. Az 1.379/2000. sz. kormányhatározat(711/2000. sz. H.K.) elõírja a 2001. elsõ félévébenhasználandó adózási rácsokat és személyenkénthavi 1.099.000 lejre növeli a nem adózandó alap-összeget (a 2000 II. félévében érvényes 926.000 lejhelyett).

3.1. A 1.166/2000-es sz. kormányhatározat(615/2000 sz. H.K.) elõírja, hogy 2000.12.01-tõl ahavi bruttó minimálbér 170,67 óra munkaidõre:1.000.000 lej.

3.2. A 219/2000-es sz. törvény (617/2000. sz.H.K.) elõírása szerint a felsõoktatásban részt vevõegyetemisták szociális ösztöndíjakban is részesül-hetnek. Ez az alap szponzori támogatás, saját jöve-delmekbõl, adományokból valamint egyéb törvé-

Újdonságok a gazdasági és pénzügyi jogszabályozásban(folyamatos ismertetés)

18

nyes forrásokból származhat.3.3. A 245/2000-es sz. sürgõsségi kormányren-

delet (640/2000 sz. H.K.) meghatározza a köztiszt-viselõk bérezési rendszerét.

3.4. A 250/2000-es sz. sürgõsségi kormányren-delet (660/2000 sz. H.K.) 2000.12.01-tõl megvál-toztatja a köztisztviselõk alapfizetését (amely a24/2000. sürgõsségi kormányrendelet I. II. IV. ésV. mellékletében jelent meg (138/2000. sz. H.K.)).

A 282/2000-es sz. sürgõsségi kormányrendelet( 687/2000-es sz. H.K.) megváltoztatja és kibõvítia 24/2000. sz. sürgõsségi kormányrendelet 10-essz. cikkelyét, így a mûvészeti ágakban dolgozókkivételt képeznek, és eredményeik szerint nagyobbbéremelést is kaphatnak 2000.12.01-tõl.

3.5. A 25/2001. sz. Munkaügyi minisztériumrendelet szerint (52/2001. sz.H.K.) az ebédjegyeknapi értéke 2001.03.01-tõl 34.000 lej.

4.1 a 181/2000-es sz. sürgõsségi kormányren-delet (551/2000. sz. H.K.) alkoholkereskedelemesetén az állami monopólium alkalmazását szabjameg 2000.12.01-tõl.

4.2. Az 1.190/2000-es sz. kormányhatározat(621/2000-ES SZ. H.K.) jóváhagyja az alkoholra,mint állami monopóliumra alkalmazandó módszer-tani normákat és típusnyomtatványokat.

4.3. A 2.640/2000.11.01-es sz. pénzügymi-nisztériumi-vámügyi vezérigazgatóság rendelete(569/2000 sz. H.K.) tartalmazza a vámbevallásgyorsított elvégzésének módszertani normáit azegyszerûsített informatikai programok alkalmazásá-val. A 35/2001-es sz. vámhivatali határozat változ-tatása szerint az ellenõrzés felelõssége a vámügy-nököket illeti (azokat, akik a nyomtatványokat ki-töltötték és aláírták) (43/2001-es sz. H.K.).

4.4. A 237/2000. sz. sürgõsségi kormányrendelet(614/2000. sz. H.K.) megváltoztatja a 21/1999-essz., a pénzmosás megelõzésére és büntetésére vonat-kozó törvényt.

4.5. Az 252/2000 sürgõsségi kormányrendelet(641/2000. sz. H.K.) megváltoztatja a 27/2000-essz., az alkoholra számítandó luxusadó és az alko-hol forgalmazásában használandó nyomtatványokmodelljeit tartalmazó kormányrendeletet.

5.1. A 233/2000-es sz. sürgõsségi kormányren-delet (614/2000. sz. H.K.) szerint a mezõgazdasá-gi termelõk mezõgazdasági gépek és öntözõberen-dezések vásárlásában pénzügyi támogatásban ré-

szesülnek, a támogatásokat mezõgazdasági termé-kekkel fogják majd kifizetni.

5.2. A 1.088/2000-es sz. kormányhatározat(619/2000. sz. H.K.) jóváhagyja a nagykiterjedésûtûzesetek elkerülésére alkalmazandó szabályzatot.

5.3. A 2.729/2000. mezõgazdasági és élelmi-szeripari minisztériumi- és a 1.622/2000 pénz-ügyminisztériumi rendelet tartalmazza a 211/2000-es sz. sürgõsségi kormányrendelet (594/2000-essz. H.K.) módszertani normáit az õszi mezõgaz-dasági munkálatok elvégzése során fogyasztottgázolaj árát fedezõ értékjegyek használatát illetõ-en.

5.4. A 297/2000-es sz. sürgõsségi kormányren-delet (707/2000. sz. H.K.) kibõvíti a 133/1999-es sz.törvényt a kis- és közép- vállalatok fejlesztését célzókedvezményeket illetõen (gépek importja vámmen-tes, a beruházott érték után nem kell profitadót fi-zetni, ha az alkalmazottak száma 10%-kal nõ az elõ-zõ évhez képest, a vállalat 20%-os profitadó-ked-vezményben részesül, egyszerûsített adózási rend-szer az elõzõ év forgalma alapján). A módszertaninormák 30 napon belül fognak megjelenni (30. 01.2001).

6. 1. Az 1.658/2000-es sz. pénzügyminisztériu-mi rendelet (684/2000 sz. H.K.) a 2000-es évrevonatkozóan jóváhagyja a közintézmények pénzü-gyi és könyvelési zárását szabályozó módszertaninormákat. Az elõzõ év végéig fel nem használt, sajátjövedelmekbõl származó összegeket 2001.02.28-igkell majd elkölteni a 96/2001-es sz. pénzügymi-nisztériumi rendelet szerint (54/2001-es sz. H. K.).

6. 2. A 00/39/2000-es sz. könyvszakértõi tes-tületi határozat (38/2001-es sz. H.K.) megváltoztat-ja és kibõvíti a testület szervezési és mûködésiszabályzatának a tevékenységhez szükséges évi lát-tamozást tárgyaló részeit.

7.1. A 1.065/2000-es számmal megjelent a kor-mányrendelet (576/2000. sz. H.K.) jóváhagyja azországos nyugdíj- és biztosítási pénztár mûködésiszabályzatát.

7.2. A 230/2000-es sz. sürgõsségi kormányren-delet (624/2000-es sz. H.K.) szabályozza az ál-talános nyugdíjalapok létesítésének, szervezésénekés mûködésének törvényes kereteit.

7.3. Az 1.275/2000-es sz. kormányhatározat(690/2000. sz. H. K.) tartalmazza a 114/1996-os sz.lakástörvény alkalmazására vonatkozó módszertani

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 19

normákat.

8.1. Az 1.169/2000. sz. kormányhatározat(628/2000. sz. H.K.) kibõvíti a 252/1996-es sz. kor-mányrendeletet: a valutában befizetett alaptõke ár-folyamkülönbségének könyvelési normáit 2000.12.15-tõl a valutában befizetett, alaptõke-növelés-re kibocsátott részvények esetén is kell alkalmazni.

8.2. A 272/2000. sz. kormányrendelet (676/2000sz. H.K.), megváltoztatja és kibõvíti a hitelszö-vetkezetekre vonatkozó 97/2000 sz. sürgõsségi kor-mányrendeletet.

9.1. Az 5/2000.10.30. (559/2000-es sz. H.K.)Román Szabadalmi Tanács kötelezi azokat a fizikaiés jogi személyeket, akik számítógépes programokatkészítenek, terjesztenek, eladnak vagy bérbe adnak,magukat egy megadott nyilvántartásba 30 napon be-lül bejegyezzék a 124/2000-es sz. kormányrendeletmegjelenése után vagy a tevékenységük megkezdéseután. A számítógép-programok bérlõi licencenge-déllyel kell, hogy rendelkezzenek minden felhaszná-ló egység esetében. A bejelentkezés nyomtatványai aNormák mellékleteiben találhatók.

Pásztor Csaba

Köszöntjük a 70 éves Vita Lászlót

A Romániai Magyar Közgazdász Társaságköszönti társaságunk alapító tagját, Vita László ok-leveles közgazdászt, a második világháború utániromániai magyar közgazdász társadalom ismert,elismert tagját.

Vita László a kolozsvári Bolyai Tudományegye-tem Jog- és Közgazdaságtudományi Karán, 1954-benszerzett közgazdász oklevelet. Egész életét a közgaz-daság tudományok elmélyült tanulmányozására, a fi-atal közgazdász nemzedék képzésére, neveléséreszentelte. 1996-ig, nyugalomba vonulásáig a köz-gazdaságtan oktatójaként mûködött Kolozsvár kü-lönbözõ felsõoktatási intézményeiben - a Bolyai, aMûszaki Egyetem, majd Babes-Bolyai Tudomány-egyetem - tanársegéd, lektor, majd docensként.

1977-ben megszerezte a bukaresti Közgazda-sági Akadémián a közgazdaságtudományok dokto-ra címet.

Dr. Vita László négy évtizedes oktató, nevelõés tudományos kutató tevékenysége megcáfolha-tatlan bizonyítéka annak, hogy az anyanyelven tör-ténõ képzés nemhogy csökkentené, ellenkezõlegnöveli, minden területen, a diplomás szakemberekversenyképességét. Dr. Vita László négy évtizedenát mindvégig magyar és román nyelven párhuzamo-san oktatta, több felsõoktatású intézményben a hall-gatókat, irányította diplomadolgozataikat, bábásko-dott a közgazdaságtant oktató középiskolai tanárokI. és II. didaktikai fokozatú tudományos módszertani

dolgozataik elkészítésénél.Számos román és magyar nyelven megjelent

egyetemi jegyzet szerzõje és társszerzõje.Mindvégig széles körû tudományos tevékeny-

séget fejtett ki. Tanulmányai, megjelentek nyom-tatásban számos könyvben, tanulmánykötetben ésszakfolyóiratban, fõleg román nyelven, de magyarnyelven is. Legfõbb kutatási tevékenységében ahatékonyság szerteágazó tárgykörét célozta meg,abból a tárgykörbõl írta doktori disszertációját – Ahelyi ipar hatékonysága a Románia SzocialistaKöztársaságban – is. Disszertációjában és más írá-saiban elsõk között fogalmazta meg, hogy a ha-tékonysági vizsgálatoknál, a gazdasági szempon-tok mellett, megkülönböztetett figyelmet kell szen-telni a társadalmi vetületekre is, a szociális, ökoló-giai vetületekre is, az utóbbiak ugyanis számotte-võen befolyásolhatják a döntés minõségét. Másikkutatási területe a kis- és középnagyságú vállala-tok problematikája volt, azok szerepével és he-lyével foglalkozott, abban az idõben, amikor a hi-vatalos körökben úgy szólva kizárólagosan a nagyüzemek, a mamutvállalatok felsõbbrendûsége mel-lett szónokolt mindenki, s amelynek a hazai társa-dalom nyögi ma is a következményeit.

Ezúton is jó egészséget és hosszú életet kívá-nunk Dr. Vita Lászlónak s szeretnénk, ha írásait éshangját gyakrabban hallhatnánk napjainkban is.

Dr. Kerekes Jenõ

20

A Befektetés-elemzés és kockázatkezelés invoká-cióval fémjelzett, március 2–3-án Kolozsváron meg-rendezett ifjúsági közgazdász-konferenciának talán aza legnagyobb érdeme, és annak köszönheti óriási si-kerét, hogy a rangos elõadók és meghívottak mellett,eredményesen sikerült megmozgatnia, egybegyûjteniea romániai magyar ifjú közgazdászok társadalmát. AzRMKT Ifjúsági Frakciója (RIF) által szervezett szim-pózium elsõdlegesen azonban a szakmai nevelés céljátszolgálta: a többségben részt vevõ közgazdaságtudo-mányi-karon tanuló egyetemi hallgatók tudásbeli gya-rapítására, illetve a szakma új területeinek tanulmányo-zására nyújtott kivételes lehetõséget, ugyanakkor a márvégzett, gyakorló közgazdászok továbbképzésére is al-kalmat adott.

Az RMKT-ban mint korosztályokat megmozgatószervezetben rejlõ potenciált kiaknázva a négy fiatalszervezõnek – Telegdi Csetri Kinga Noémi, DeákEmese, Milotai Anikó, Sükösd Attila – bevált az elkép-zelése. A Bethlen Kata Diakóniai Központban szer-vezett elõadásra elõzetesen háromszáz jelentkezõ nyúj-totta be részvételi szándékát. Emellett olyan nevesszemélyiségeket, a pénzügyi szakma kiváló képviselõitsikerült elõadónak elhozniuk, akik már csak rangjuktekintetében is biztos sikert jelentettek. Ez gyakorlati-lag azt eredményezte, hogy az elõadásokat kivételnélkül óriási érdeklõdés kísérte.

A maratoni elõadássorozat megnyitóbeszédébenSomai József, a RMKT elnöke, többségükben fiatalrésztvevõknek, a századelõn tevékenykedõ jeles erdé-lyi közgazdászok munkásságáról, illetve a magyarközgazdász társadalomban betöltött fontos szerepérõlbeszélt. Hangsúlyozta, hogy a nagy elõdök munkás-ságának megismerését az elismert, ma is élõ és mun-kálkodó történészeknek köszönhetjük – Imreh István,Csetri Elek, Egyed Ákos –, akik gazdaságtörténetimûveikben megírták a XIX század erdélyi magyarközgazdász társadalmat alakítók érdemeit. A hatal-mas érdeklõdésre reagálva az RMKT elnöke kijelen-tette: „van múltunk, jelenünk, és ennyi ifjú közgazdászközött, van reménykeltõ jövõbelátásunk is”.

Elsõként dr. Búza János, a magyarországi Gaz-daság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoport vezetõjetartotta meg érdekes elõadását, amely a középkori

Európában használatos pénznemekrõl, pénz- és gaz-dasági rendszerekrõl szólt. Az aranyforint és az amsz-terdami bank témát választva, a professzor kitért a ko-rabeli pénzverési metódusokra, a nemesfémérmék (a-rany-, ezüstpénzek) használatára, a kereskedelem kü-lönbözõ fejlõdési szakaszaiban történõ alakulására.

Horváth Krisztina, a Raiffeisen Bank budapestifiókjának vezérigazgató-helyettese A kockázat alapúárazás a vállalati hitelezésben címû elõadásában akereskedelmi bankok által felvállalt befektetések koc-kázatáról beszélt. Mint kifejtette, a bankoknak számosrizikófaktorral, hitelkockázattal kell számolniuk, ami-kor hiteleket nyújtanak ügyfeleiknek, mivel megvan azesélye, hogy az adós nem – vagy nem az eredeti szer-zõdés feltételei szerint – fizeti vissza a kölcsönt. A ko-lozsvári közgazdaságtudományi karon végzett buda-pesti bankszakember ismertette a hitelezési vesztesé-gek ellenõrzés alatt tartásának eszközeit, a kockázatifelárat, a nem-teljesítési rátát, a hitel futamidejének ha-tását, az ügyfél hitelképességét, a kockázat és haszonösszefüggéseit, és más számos gyakorlati problémát.

A zsúfolásig telt Bethlen Kata Diakóniai Központdísztermében élénk érdeklõdés követte Bokros Lajos,volt magyar pénzügyminiszter, a világbank PénzügyiTanácsadó Irodája jelenlegi igazgatójának elõadását. AVilágbanki elöljáró a közép-kelet-európai térség pénz-ügyi szektorának elmúlt évtizedben megvalósult fejlõ-dését értékelte, öt fejlettségi kategóriába sorolva az Eu-rópai Uniós csatlakozásra törekvõ szomszédos, tíz stra-tégiai jelentõségû országot. Bokros szerint Magyar-országot a leghatékonyabb gazdasági és pénzügyi át-szervezés eredményeként minden valószínûséggelelsõként szólítják majd fel az EU-s csatlakozásra. Ro-mánia helyzetérõl nem nyilatkozott ilyen derûlátóan,azt közölte csupán, hogy Oroszország és Ukrajna kró-nikus és permanens válsághelyzete rosszabb a románi-ai állapotnál. Hangsúlyozta, a változáshoz, a makro-gazdasági stabilizáción túl, a privatizáció, a vállalatiszektor átalakítása, a kis- és középvállalatok fejlesz-tése, a gazdasági liberalizáció, a külföldi tõke beáram-lását támogató gazdasági és jogi környezet, a korrupcióelleni harc, az oktatás és az egészségügy átszervezése,illetve a szegénység elleni küzdelem komplex prog-ramjának alkalmazása szükséges.

R E N D E Z V É N Y E K

Felpezsdült a romániai ifjú közgazdász társadalom

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 21

Neményi József, a Román Versenytanács állam-titkára a versenypolitika céljairól értekezett. Kifejtette,a piacon azoknak a szereplõknek kell nyerniük, akik alegjobb alternatívát nyújtják. Az elöljáró az érvénybenlevõ román versenytörvény adta piacszabályozási lehe-tõségekrõl, az államnak az árszabályozásra vonatkozóhatáskörérõl, illetve a monopolhelyzetben levõ nagyenergiaszolgáltatók által élvezett politikai diszkri-minációról tartott felvilágosítást.

Az esemény második napján elhangzott elõadáso-kat a konferencia tematikájához való szoros kapcsoló-dás jellemezte.

Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktõzsde (BÉT)ügyvezetõ igazgató-helyettese Kockázatkezelés- lehe-tõségek a Budapesti Értéktõzsdén címû elõadásában aBÉT mûködését ismertette. A magyarországi tõzsdefejlõdésén keresztül kitért a nemzetközi tõzsdevilág-ban zajló folyamatokra – hogy ezek a változások ho-gyan érintik a régióban mûködõ tõzsdéket –, illetve atõzsdén létezõ kockázatkezelési lehetõségek fennállá-sára.

Dr. Odry Ágota, a magyarországi Pénzügyi Szer-vezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ügyvezetõ i-gazgatója a pénzügyi, banki, nyugdíj és biztosítási

pénztárak felügyeletérõl tartott jól dokumentált, rend-kívül érdekes elõadást. Elõadásában kitért a Kereske-dési Könyv és a Banki könyv szerepére, a banki kocká-zattal kapcsolatos tõkekövetelményekre, illetve a „Var”veszteség szabályozási szerepére.

Szabó Géza, a Román Nemzeti Bank (BNR) nagy-váradi kirendeltségének osztályvezetõje, a Giro Rt. I-gazgatója a Romániában olyannyira ismeretes bankpá-nikról, a csõdök bekövetkeztének okairól tájékoztatta arésztvevõket. Elmondta, a Dacia Felix Bank, a CreditBank, a Columna Bank, a Bancorex, az Albina Bank ésa tavalyi tömeghisztériát kiváltó népbankok csõdbe-jutását kizárólagosan a rossz vezetés, az önérdekû éspolitikai nyomásra történõ fedezet nélküli hitelek kia-dása okozta.

A konferencia sikerességéhez nagymértékben hoz-zájárultak az elõadásokat követõ szabadbeszélgetések,amikor az érdeklõdõk szakmai kérdéseket tehettek felaz elõadóknak. A kapcsolatépítésre a péntek esti álló-fogadáson nyílt alkalom, ahol a résztvevõk megbeszél-hették az aktuális gazdasági kérdéseket. A célszerûenés zavartalanul lezajló konferencia a szombat estemegszervezett közgazdász álarcosbállal zárult.

Incze Ferenc

H Í R E K

♥♥ A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjú-sági Frakciója (RIF), 2001. május 18–20. között konfe-renciát szervez Kolozsváron „Elektronikus kereske-delem” témában. Érintett kérdések: marketing az Inter-neten, piackutatás az interneten, reklám az Interneten,Web design, Web oldal auditálása, kockázat az Interneten(a vevõ és eladó szempontjából), fizetési lehetõségek azInterneten, jog az Interneten, elektronikus kereskedelem.Jelentkezni lehet április 2.-tõl az RMKT székhelyén: Pi-etroasa 12., Kolozsvár, telefonon: 064-431488, illetve e-mail-en: rmkt@mail.dntcj.ro.

♥♥ III. Civil Fórum 2001Az erdélyi magyar társadalom számára létkérdés az

önépítkezés. Az önazonossága megõrzését és fejlõdésétönszervezõdése segítségével valósíthatja meg. A civiltársadalomnak ebben a folyamatban meghatározó szere-pe van. Erre való tekintettel, az Erdélyi Magyar CivilSzervezetekért Alapítvány minden évben megszervezi azerdélyi magyar társadalmi szervezetek Fórumát, a-

melyet 2001. május 4–5-én ismét Kolozsváron, a BethlenKata Diakóniai Központban fogjuk megtartani. Ez alka-lommal rendezvényünknek III. Civil Fórum 2001 – Atudás, mint társadalmi erõforrás címet választottuk.

A konferencia munkálatai plenáris elõadások és te-matikus szekcióülések keretében zajlanak. A plenáris ü-lés most már csak félnapos lesz, és az egész civil szféráravonatkozó, általános kérdéseket felvetõ elõadások hang-zanak majd el a rendezvény címének szellemében.

A szekcióülések fõ célkitûzése, hogy a részt vevõszervezetek, mûködési területüknek megfelelõen csopor-tosulva, az õket érintõ idõszerû problémákat vitatva kö-zös megoldásokat keressenek. A kerekasztal megbeszé-lésekre a következõ nyolc szekcióban, illetve tematiká-ban kerül majd sor:

Gazdasági Szekció: Tudásgazdálkodás. A tudás,mint gazdasági erõforrás.

Szervezõ: Romániai Magyar Közgazdász Társaság,Piskolti Éva.

Meghívott elõadóink: Kahulits Andrea, Budapest;

Felhívjuk olvasóink és a lapban közölni szándékozók figyelmét, hogy, az RMKT támo-gatásával a Közgazdász Fórumban megjelent évi legjobb írás szerzõjét három millió lejesdíjban részesül. (A versenyben a 35 éven aluli szerzõk vesznek részt. A szerkesztõ bizottságfigyelembe veszi az elbírálásnál az olvasók visszajelzéseit is.)

22

Lantos Tamás, Pécs; Somai József, Kolozsvár; Kese Ne-mes Áron, Sepsiszentgyörgy; Csomós Attila, Marosvá-sárhely; Farkas Attila, Debrecen; Bodó Barna, Temesvár;Hajdó Csaba, Kolozsvár.

Ifjúsági Szekció: Az önkéntességtõl a szakmaiságfelé

Szervezõ: Országos Magyar Diákszövetség, HajdóKhell Noémi

Környezetvédelem Szekció: A közvélemény és aköztudat szerepe az erdélyi környezetvédelemben

Szervezõ: Kolozsvári Magyar Diákszövetség (Kõvi-rág Szakosztály), Páll Zoltán

Mûemlékvédelem Szekció: Épített Kulturális Örök-ség. Történelmi városok

Szervezõ: Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság,Balogh Ferenc

Mûvelõdési Szekció: Civil szervezetek a tanuló tár-sadalomban

Szervezõ: Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egye-sület, Dáné Tibor Kálmán

Oktatási Szekció: Oktatási intézmények/szerve-zetek tapasztalatcseréje és együttmûködése a tudásalapú társadalom építésében.

Szervezõ: RMDSZ Oktatási Fõosztály, FischerFülöp Ildikó

Szociális SzekcióSzervezõ: AGAPE Életvédõ Alapítvány, dr. Kónya

Ágnes és Antal AttilaTudományos Szekció: A tudomány a fejlõdés szol-

gálatábanSzervezõ: Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos

Társaság, dr. Köllõ GáborA rendevényre szeretettel várunk minden érdek-

lõdõt.

♥♥ Gazdasági – pénzügyi oktató programot és „For-rásteremtés 2001” címmel vállalkozói fórumot tartottdecember 15–16-án a Bethlen Kata Diakónia Központ-ban, az Illyés Közalapítvány támogatásával, a „RajkaPéter” Vállalkozók Egyesülete.

December 15-én könyvelési-ügyviteli programokatmutatott be Hám Péter informatikus, összehasonlítva e-zek elõnyeit és hátrányait. Kiválasztásukban a vállalatmérete és komplexitása játszik szerepet. Az üzleti tervkészítésében érdekeltek, akik számára ez a bankhitel és apályázatok alapja, komoly dokumentációval, ismeretek-kel gazdagodhattak Jaskó György közgazdász elõadásasorán.

December 16-án Pál Tibor, az Európa Akadémiatitkára Arccal Európa felé címû elõadása során kifejtette:„a regionális együttmûködések képezik az EU-csatlako-zások elõszobáját”. Ezen együttmûködések terén fontosszerep jut az önkormányzatok, a civil szféra és a vállal-kozók rétegének összefogására. Kerekes Gábor, a RománFejlesztési Ügynökség alelnöke a hazai Észak-nyugati

régió vállalkozásfejlesztési lehetõségeirõl beszélt, mely-ben meghatározó szerep jut a vállalkozás-fejlesztési szö-vetségnek és a vállalkozóknak. Somai László a kereske-delmi szerzõdéskötéshez szükséges információkról be-szélt valamint az ilyenkor elkövetett hibákra vonta fel afigyelmet.

A tanácskozást és fórumot a „Rajka Péter” Vál-lalkozók Egyesületének közgyûlése követte, ahol elhang-zott, hogy a non-profit szervezet 1999-ben 16, míg 2000-ben 24 eseményt szervezett a vállalkozók számára.

♥♥ A Romániai Magyar Közgazdász Társaság ko-lozsvári szervezete 2001. február 27-én elõadást szerve-zett „A személyi jövedelemadó alkalmazásakor amunkáltatókra háruló feladatokról” témában. VinczeGyörgy okl. közgazdász a hazai cégek, illetve alkalma-zottak a fizetésadóval kapcsolatos kötelezettségeirõlbeszélt. Az elõadást rövid beszélgetés követte.

♥ ♥ A Romániai Magyar Közgazdász Társaság orszá-gos vezetõsége 2001. február 23-án elnökségi gyûlésttartott Csíkszeredában, amelynek tárgya: az ez évi ván-dorgyûlések feltételrendszerei, a szekciók megalakulásá-nak kérdése, a teljesítményt tükrözõ pontozás követése, amegyei szervezetek anyagi hozzájárulása a társaság mû-ködéséhez.

♥♥ Felsõoktatási felvételi tájékoztató a 2001–2002-es tanévre

A 2001–2002-es tanévben a következõ egyetemekenindul magyar nyelvû közgazdasági oktatás:

KolozsvárBabes–Bolyai Tudományegyetem (Universitatea

Babes-Bolyai)Közgazdaságtudományi Kar (Facultatea de ªtiinþe

Economice)B-dul 21 Decembrie 1989 nr. 128Tel: 064-402565, 405300/211Szak megnevezése: MarketingHelyek száma: 25 támogatott, 25 fizetésesSzak megnevezése: Pénzügy-biztosítás

Helyek száma: 25 támogatott, 5 fizetésesSzak megnevezése: Gazdasági informatikaHelyek száma: 25 támogatott, 20 fizetésesFelvételi: írásbeli felvételi nincs, bejutás az érettségi

átlag (60%) + középiskolai átlag (40%) alapján történik.Oktatási forma: 4 éves nappali

SepsiszentgyörgyÜzletkötõ Kar (Facultatea de Business)Cégmenedzsment Fõiskola (Colegiul de managemen-

tul firmei)Str. Ciucului nr. 2Tel: 067-352805

K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M 23

Szak megnevezése: CégmenedzsmentHelyek száma: 30 támogatott, 25 fizetésesFelvételi: Algebra és matematikai analízis (60%) +

érettségi átlag (40%)Oktatási forma: 3 éves nappali

NagyváradPartiumi Keresztény Egyetem

Str. M. I. Antonescu nr. 27Tel: 059-137001

Szak megnevezése: Közgazdaságtan – Intézmény-menedzsment

Helyek száma: 20 támogatott, 5 fizetésesOktatási forma: 4 éves nappaliSzak megnevezése: Kereskedelmi és turisztikai egy-

ségek menedzseléseHelyek száma: 20 támogatott, 5 fizetésesOktatási forma: 3 éves nappaliFelvételi: Közgazdaságtan + matematika (algebra és

analízis) + érettségi átlag (33%)

♥♥ PhD képzés a Budapesti Közgazdaságtudo-mányi és Államigazgatási Egyetemen

Gazdálkodástani PhDA program keretében a 2000/2001 tanévben az aláb-

bi specializációkat hirdetik meg:1. Üzleti közgazdaságtan és vállalatgazdaságtan2. Szervezet és vezetés3. Viselkedési és döntési tudományok4. Vállalati pénzügyek5. Számvitel6. Marketing7. A vállalati alapfolyamatok menedzsmentje8. Környezetgazdaságtan és környezeti menedzsment9. Vállalati tervezés és információs rendszerek10. Agrárközgazdaságtan.

Közgazdaságtani PhD ProgramA Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigaz-

gatási Egyetem doktori programja két összetevõt, a szer-vezett képzési és a fokozatszerzési szakaszt foglalja ma-gában. Az elõírt feladatok befejezésére rendelkezésre ál-ló idõtartam maximum 3+3 év, amely magában foglalja avédési eljárást is.

A 2001/2002-es tanévben induló specializációk: 1. Általános közgazdaságtan 2. Pénzügyi közgazdaságtan 3. Agrárközgazdaságtan

A jelentkezés feltételei:PhD-programra jelentkezhetnek azok, akik egyetemi

szintû diplomával rendelkeznek, illetve a 2001-ben vég-zõs egyetemi hallgatók. Utóbbiak esetében a diploma be-mutatásának határideje: 2001. szeptember 1. Felvételinél

elõnyben részesülnek azok, akik a választott szak tárgya-iból kitûnõ eredményeket értek el, valamint azok, akikTudományos Diákköri Konferencián díjat nyertek. To-vábbi követelmények: legalább az angol nyelv közép-fokú ismerete, kutatási rátermettség, 50 év alatti életkor.A program teljes idõs (full time) vagy részidõs (part time)rendszerben egyaránt mûködik. Részidõs hallgatók számakorlátozott, nem oktatásban dolgozók száma maximum 3fõ lehet. A beiskolázási szám körülbelül 18 fõ. Külföldihallgatók részére az oktatás mindkét esetben térítésesrendszerben mûködik.

A felvételi vizsga két részbõl áll: az írásbeli vizsgaaz elméleti és módszertani felkészültség szintjét hivatottlemérni, vizsgatantárgyak: gazdálkodástan és statisztika.A szóbeli vizsga a jelentkezõ intellektuális kapacitását éstudományos munkára való alkalmasságát ellenõrzi.

A jelentkezési laphoz csatolni kell:- diploma-másolat, az eredeti diplomát bemutatni

szükséges a jelentkezési anyag leadásakor! (a jelenlegitanévben végzõ hallgatóknál a diploma bemutatásánakhatárideje: 2001. szeptember 1.),

- szakmai önéletrajz- nyelvvizsga-igazolás – az eredeti dokumentumot

bemutatni szükséges! - (nyelvvizsga-igazolás hiányában kérvény a nyelvi

meghallgatáson való részvételre),- index-másolat- TDK/OTDK díjak másolatai- publikációs jegyzék- rövid kutatási terv- kb. 5-7 oldalas esszé a kutatási terv témájában- a fogadó tanszék nyilatkozata- a leendõ témavezetõ véleménye- a specializáció vezetõjének fogadó nyilatkozata- nem fõállású státuszra jelentkezõk esetében a mun-

kahely nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy támogatja aPhD programra történõ jelentkezést, és a felvétel eseténbiztosítja a foglalkozások rendszeres látogatásához szük-séges munkaidõ kedvezményt.Jelentkezési határidõ: 2001. április 17.

♥ ♥ A RIF által meghirdetett kutatási pályázat díja-zottai:

E-business téma: Alt Mónika Anetta, CserhátiCsaba - Útban az elektronikus kereskedelem felé

Vidékfejlesztés és mezõgazdasági kisvállalkozásokfejlesztése (összevont) téma: Gnandt Hilde – Egy vidék-fejlesztési tanulmány elmélete és módszertana(Mezõfény); Sükösd Attila - Vidékfejlesztés a gyakorlat-ban (Bekecsalja kistérség esettanulmány)

Gazdasági környezet Romániában és az EU-s csat-lakozás (összevont): Fákó Péter, Godra Árpád -Románia az európai integráció útján; Telegdi CsetriKinga Noémi – Reklámpiac

24