Mackó nap - 2013

2013. FEBRUÁR MACKÓ NAP 16. ÉVFOLYAM

„Köszöntünk, kéz a kézben(részemről mondjunk mancsot),

hogy teljesítsük részbenkérésed és parancsod,mely minket felidézett,

mint mackóvágy a mézet.”(Milne, Alan Alexander: Micimackó

fordította Karinthy Frigyes)

1


BÖJTELŐ HAVA – TÉLUTÓ – JÉGBONTÓ HAVA

Juhász Magda: Levél mackónak

Egy télen a barna mackó levelet kapott:- Jöjj elő a barlangodból, várjuk a napot.Másik levél így kérlelte: - Aludj még mackó,hógolyózni, korcsolyázni most igazán jó.

Törte fejét, sóhajtozott, most mi is legyen,hogy ennek a két kérésnek eleget tegyen.Kigondolta, és azóta soha meg nem áll,barlangjából egész évben ki-be szaladgál.

2


Szépapáinknak nem karóra vagy mobiltelefon, hanem a naponta háromszor – hajnalban, délben és este – megkonduló harang jelezte az idő múlását. Naptár sem akadt minden házban, ezért a földműveléshez fontos időjárási jelenségeket is a számukra legismertebbhez: az egyházi ünnepekhez, a szentek évfordulóihoz kötötték. Ezek a népi időjósló megfigyelések nem vesztettek népszerűségükből. Ma is sokan számon tartják, hogy Katalin kopogott-e vagy locsogott, Medárd napján pedig aggódva kémlelik az eget: kezdődik-e a negyven napos esőzés?

Népi időjósló napok

2-án, ha a medve a barlangjából kijőve meglátja a saját árnyékát, akkor visszamegy, és még sokáig lesz tél

6-a, Dorottya, „Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog” – azaz, ha hatodikán enyhe az idő, akkor tíz nappal később fagyra számíthatunk.

14-e, Bálint, ha messzire hallik a madarak csiripelése, akkor hamarosan jó idő lesz

16-a, Julianna, hideget, havazást hoz („rázza a dunnáját”)

19-e, Zsuzsanna, elviszi a havat, megszólaltatja a pacsirtát.

Február 22. - Üszögös Péter napja. Ezen a napon tavaszi vetést nem jó kezdeni, nehogy az üszög (gabonák gombabetegsége) és a rozsda ártson a vetésnek.

24-e, "jégtörő" Mátyás, ha talál jeget, akkor megtöri, ha nem talál, akkor csinál.Mátyás vagy meghozza, vagy megtöri a jeget. "Ha nincs, jeget csinál, Elrontja, bontja, ha talál, A jeget olvasztja Mátyás, Töri, és rajta likat ás..." - többek között így emlékeztettek a réges-régi magyar kalendáriumok télutó havának ma is nagyon népszerű időjóslatára. Van egy szólásunk is, miszerint: Mátyás, Gergely két rossz ember - ami arra utal, hogy legtöbbször hideg, szeles idő szokott lenni ezen a két napon.

3


A néphagyomány szerint: „Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt”, és „neve napján osztja ki a madaraknak a sípokat, hogy hozzáfogjanak az énekléshez”.Az e napi időjárásból jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz. Számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Másutt verekedősnek, marakodósnak tartották. A halászok, ha ezen a napon bárminemű halat fogtak, azt Mátyás csukájának nevezték, és ez egész évre szerencsét jelentett, bő zsákmányban reménykedhettek.Jégtörő Mátyás napjához - az ismert és említett hiedelmek mellett - több babonaság is kapcsolódott. Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár, vagy ahogy a Dunántúlon sokfelé mondták, a zséter.Ismert szólás: „Topogva jár, mint Mátyás után róka a jégen.”

FARSANGÜnnepek

Annak ellenére, hogy a farsang nagy része sokszor januárra esik, a köztudatban mégis február az igazi farsangi hónap. Ennek az lehet az oka, hogy hagyományosan a farsang farkaként ismert utolsó három farsangi napon van hagyományosan a legnagyobb mulatozás. Szűkebb értelemben ezt a három napot is szokták farsangnak, esetleg karneválnak nevezni.

4


A világhírű riói karnevált is a farsang utolsó hétvégéjén rendezik, csakúgy, mint a mohácsi busójárást.A legjellegzetesebb farsangi szórakozás a jelmezbál vagy maszkabál, amit szintén szoktunk farsangnak nevezni. Ezen résztvevők jelmezben vannak: maszkot vagy maskarát viselnek. Mindkét szó végső soron az arab mashara ’tréfa, álarcos ember’ szóból ered – míg a maszk ’álarc’ a németből, a maskara ’jelmez, álarc’ az olaszból került a magyarba. A jelmez nyelvújítási összetett szó, míg az álarc korábbi összetétel, de szintén a nyelvújítás idején terjedt el.A világhírű riói karnevált is a farsang utolsó hétvégéjén rendezik, csakúgy, mint a mohácsi busójárást.

Osváth Erzsébet: Télkergető

Fuss, te tél!Fuss, te tél!Jön a Tavasz, utolér!Jön óriássereggel,hóolvasztó meleggel.

Eső dobolhátadon,a Nap sem lesz pártodon.Hányszor mondjam,tűnj el gyorsan,szépszerivel, míg lehet.Mert ha vársz - hát jaj neked!

BUSÓJÁRÁS

Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. Ám ekkor is örök kérdés marad, hogy valóban elűzték-e a hideget?

5


Eredete: Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket Mohácsról aligha van történeti alapja.Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagyarányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg.Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.A busó öltözet:A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot.A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.

Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.Honnan ered ez a népszokás? Többféle lehetséges eredete közül ismerkedjünk meg kettővel.Az első és

legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik. A beöltözött emberek ezen- kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal végigjárták a házakat, udvarokat és körbejárták az állatokat, majd hamut szórtak szét a portán. Ettől azt remélték, hogy távol tartja a gonosz szellemeket. Az utcán pedig a nők haját húzgálták, hogy minél nagyobbra nőjön. Az

6


ünnepség fénypontja volt a főtéri viaskodás a férfiak között, ami régen a férfivá avatást jelentette.

A második történet szerint a busójárás kialakulásának oka a törökök folytonos támadása volt. Ugyanis a XVI-XVII. században Magyarország török hódoltság alatt állt. Az országnak azonban volt egy olyan része, melyet a monda szerint a török soha nem tudott elfoglalni. Ez volt a Mohács-sziget, melynek környéke mocsaras terület volt. Ide húzódtak vissza támadáskor a környékbeli lakosok az általuk jól ismert rejtekutakon. A törökök azonban megtalálták ezt az utat, és a sziget ellen indultak. Ekkor a mohácsiak vezetője, mivel nem volt fegyverük, kitalálta, hogy öltözzenek ijesztő ruhákba, rakjanak magukra kecskeszarvakat, és kereplőkkel, kürtökkel csapjanak minél nagyobb zajt, hogy elijesszék a babonás törököket. A terv sikerült, és az ellenség fegyverét hátrahagyva menekült el.

Most pedig nézzünk meg egy busójárási menetet!Egy menet három csoportból áll, tagjait "alakoskodóknak" nevezzük.Van egy fontos szabály, miszerint a gyerekek nem közelíthetik meg a csoportokat, mert akkor nem sikerül a varázslás.Az első csoportot a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselők alkotják. Ők ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint kereplővel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen kürtje is, amely 2-4 méteres.A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik.

A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ők viszik az oly fontos hamuszsákot.További információkat itt olvashattok: http://www.mohacsibusojaras.hu/

Szabó T. Anna: Nemzetközi medve-induló:„Örjönk höt ögy mödvö-dölt,

ömölyöt ögy mödvö költ!

7


Sarkady Sándor: Farsang

Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák,járják a bolondját:dínom - dánom, vigalom,nincs a táncra tilalom!

Maskarások, bolondok,rázzátok a kolompot,takarodjon el a tél,örvendezzen aki él!

Mondókák:Szita, szita, péntek,vége van a télnek,kikeletet köszöntenijönnek a népek -Jer, jer kikelet,seprűzd ki a hideget,ereszd be a meleget,dideregtünk eleget! -Itthon van- e a gazda,van-e jó farsangja?Menjen fel a padra,hozzzon le szalonnát,szúrja a nyársamra!

Tarbay Ede: Mackók mézlopó mondókája „… a mancsra

jól vigyázz,mert ha százméh fullánkja

a bundádrarátalál,

szőröd mindenszála, kincsem,

bizony mondom:égnek áll!”

8


CSÖRGÉS ÉS FORGÁCSOLÁS

Mit eszünk a farsangi időszakban? Ekkor zajlik a legtöbb disznóvágás, így a tipikusan fogyasztott főételek nagyrészt disznóhúsból készülnek. Most mégsem a hurkákról és kolbászokról fogunk szólni, hisz ezek inkább a disznótorhoz köthetők, nem pedig az álarcosbálokhoz. A mulatságok legjellemzőbb ételei a különböző fánkok.

„50 dkg néhány óráig meleg helyen tartott rétesliszthez 6 tojássárgáját, 6 dkg olvasztott vajat, 5 dkg porcukrot, 4 dl tejet, 1 evőkanál rumot, 2 dkg cukros, langyos tejben megkelesztett élesztőt és csipetnyi sót veszünk. Fakanállal jól kidolgozzuk, aztán lábassal letakarva 35-40 percig pihentetjük, míg jól megkel. Ekkor lisztes deszkán hüvelyknyi vastagra nyújtjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk, takaró alatt újra kelni hagyjuk, míg kb. még egyszer olyan vastagra dagad, majd erősen forrásban levő, de nem füstölgő zsírban kisütjük. Először födő alatt sütjük, míg az egyik oldala megpirul. Aztán megfordítjuk a fánkokat és födő nélkül sütjük tovább, míg ez az oldaluk is megpirul. A zsír sok legyen, legalább 3-4 ujjnyi, hogy a fánkok szabadon ússzanak benne. [...] A megsült fánkokat lyukas kanállal kiszedve tálra halmozzuk, s porcukorral meghintjük. Felmelegített, esetleg kissé higított barack-, ribizli- vagy málnalekvárt adunk hozzá.”Magyar Elek (1991): Az Ínyesmester nagy szakácskönyve.Bp. Gondolat. 358. o.

Tóth Krisztina: A londoni mackókKézenfoglak, fütyülök a gondomra,elmegyünk a repülővel Londonba.Hogyha futunk, elérjük a repülôt,veszünk gyorsan kettô jegyet, leülôt.Megnézzük, hogy hol laknak az angyalok,hogy a felhôk közelrôl milyen nagyok.Londonban majd esni fog és megázunk,hazaérve angol teát teázunk.Bemegyünk az áruházba mackóért, elsuttogjuk, amit csak egy mackó ért.Velünk jön majd a sok maci mind Pestre,egyik a jobb, másik a bal zsebembe,harmadik nagy táskából kukucskál,A negyedik hol van? Te meg elbújtál?Itt van, itt van, itt van ez a mackóka,Kilátszik a paplan alól az orra!

9


Tandori Dezső: Ez, az

Két házimedve beszélget:

– A gomb helyett van pótgomb,A komp helyett van pótkomp,

S ha elfogyott a kompót,Az asztalt megrakom pót-

Kompóttal. Ez megoldódott.

De csak mert volt pótkompótod!

10

Illusztráció: Agócs Írisz


Mit csinálnak az állatok télen?Elemózsiát gyűjtenek, melegebb területre mennek, földalatti üregeket keresnek. A medvék különleges alkalmazkodást „dolgoztak ki" az evolúció során; elemózsiát gyűjtenek, de zsírréteg formájában „raktározzák el". Arra használják az ősz bőségét, hogy fölhizlalják magukat télire. Aztán feltűnően csökkentik az anyagcseréjüket és egyfajta energiatakarékos módra állnak át, a téli álomra.Néhány rágcsáló (pl. a hörcsög, a vakond, stb.) a testi funkcióikat még inkább kikapcsolják és igazi, mély álomba esnek, téli álomba. Kiviheted ezeket az állatokat az üregeikből, és akkor sem ébrednek föl.

Mit tanulhatunk a medvéktől?• Szundits egyet, és nyújtózkodj jó nagyot, mielőtt felkelsz. • Szaladgálj, játssz és bohóckodj naponta. • Soha ne hagyd ki, ha egy vidám kirándulásra van lehetőséged. • Mellőzd a harapást, ha egy egyszerű morgás is megteszi. • Soha ne játszd magad olyannak, amilyen nem vagy. • Forró napokon igyál sok vizet, és feküdj ki egy árnyas fa alá. • Ha boldog vagy, táncolj körbe! • Ha valakinek rossz napja van, maradj csendben, ülj le mellé, és finoman hízelegj neki.

11


Weöres Sándor: A medve töprengéseJön a tavasz, megy a tél,

Barna medve üldögél:- kibújás vagy bebújás?

Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,ha bebújok, hortyogok:ha kibújok, jót eszem,ha bebújok, éhezem.

Barlangomból kinézzek-e?Fák közt szétfürkésszek-e?Lesz- e málna, odú-méz?Ez a kérdés, de nehéz!

Téli álom. Mihelyt megjött az ősz, a medvék hozzákezdenek létfontosságú téli nyugvóhelyük kereséséhez. Csaknem minden medvefaj alszik téli álmot, kivéve a maláj medvét, és – feltehetően – a pápaszemes medvét. A feketemedvék, a barnamedvék, az örvös medvék és az óriáspandák ehhez barlangokat építenek a földbe, a jegesmedvék a hóba vájják az odút. A feketemedvék nagyon leleményesek a téli nyugvóhely keresésében: fákon (fent), vízelvezető csövekben vagy a házak faverandái alatt is találnak megfelelő helyet.

12


Ellentétben a valódi téli álmot alvó állatokkal – ilyen pl. a denevér – a medvék álma valójában téli pihenő csupán. A valódi álomban lévő állatok testhőmérséklete ugyanis lesüllyed a megszokott alá, s emellett szívverésük és légzésük is erősen lelassul. A téli pihenő azonban csupán egy-egy nem túlságosan mély álom, amelyben a medvék inkább elrévednek, de alapvetően ébren maradnak. Mérések mutatták ki, hogy az állatok szívverése, légzése és testhőmérséklete csak kevéssé csökken. Az anyagcsere-jelenségek, vagyis a szervezetben és a szövetekben végbemenő emésztési és átépítési folyamatok csak mintegy 25 százalékkal lesznek lassabbak, mint egy ébren lévő medvénél. A testhőmérséklete 7-8 C közé süllyed, a szívverés a percenkénti 40-50-ről 7-8-ra. A téli pihenő alatt a medve a tartalékolt zsírkészleteit fogyasztja el. Ha egy ember ilyen hosszú ideig feküdne, izmai összezsugorodnának, csontjai törékennyé válnának. S bár

tavaszra valamelyest a medvék izomzata is leépül, ám a leépülés termékei, az aminosavak a test más helyén vesznek részt az újjáépítésben. Az ásványi anyagok – elsősorban a kalcium – végül a vérbe kerülnek, azután azonban – egyelőre ismeretlen módon – ismét a csontépítésnél hasznosulnak. Mindezek biztosítják, hogy a medve tavasszal jó kondícióban hagyhassa el a barlangját.Vándoroknak nevezik azokat a szibériai medvéket, amelyek télen nem tudnak nyugovóra

térni, mivel hiányzik az ehhez szükséges zsírrétegük. Ez olyankor fordulhat elő, amikor az az évi táplálék szegényes. A medvék így nem tudnak elegendő zsírt felhalmozni, és korgó gyomorral róják a kilométereket a hideg szibériai télben. Ezek a medvék rendkívül agresszívak, s annyira éhesek, hogy bárkit megtámadnak, legyen az ember vagy akár egy másik medve.

13

SZIBÉRIAI MEDVE


A nagymedvék mindenevő fogazattal rendelkeznek. A metszőfogak nagyon aprók, ezzel szemben a szemfogak látványos méretűek. A lapos, több barázdával tagolt zápfogak hasonlítanak a valódi őrlőfogakhoz. A kutyára és a macskára jellemző, ívelt tépőfognak nyoma sincs már. Az idősebb medvéknél előfordul, hogy hiányoznak az elülső zápfogak. Majdnem minden medve kedveli az édes ennivalókat, de különösen a mézet. Ahol méhrajok élnek, ott ezek rendszeres látogatása biztosan szerepel a környezetükben élő medvék programjában. Erős karmaikkal könnyen fel tudják nyitni a vadméhek magas fákon vagy a földön lévő fészkeit. Vastag, gyakran bozontos bundájuk megvédi őket a fullánkos fészeklakóktól. Nemcsak a mézet nyalják fel, hanem a lárvákat is, sőt, velük együtt a lépeket is felfalják, bár a viasz emészthetetlen a medvék számára. A méhészek kaptárai is a csábító dolgok közé tartoznak, s ezeknek az észak-amerikai feketemedvék és a dél-európai barnamedvék sem tudnak ellenállni. Mivel ezeket a vadvirágok mézének begyűjtésére állították, kinn, a vadonban a medvék könnyen hozzáférnek. Sajnos az emberek az ebből adódó konfliktusokat korábban csaknem kizárólag puskával oldották

14

ÉSZAK-AMERIKAI FEKETEMEDVE


meg. Később kialakultak olyan módszerek a méhek védelmére, amelyek nem okoznak károkat a medvének. Gyakran elektromos vezetékkel veszik körül a kaptárakat, de ennek feltétele, hogy a huzalok jól ki legyenek feszítve, mert ellenkező esetben a medve könnyen szétszedi, mivel a karmai szigetelőként működnek. Egy másik módszer alkalmazásakor a méhek kaptárait lítium kloriddal, erős hánytatószerrel szórják be. Ha egy medve lítium kloridos mézet evett, biztos, hogy nem megy a közelébe többé.

A medvék igazi mindenevők. Éppen olyan szívesen oltják éhségüket édes bogyókkal, mézzel és gyümölcsökkel, mint rovarokkal, például hangyákkal és egyéb rovarok lárváival. A mogyoró, a tölgy és a bükk makkjai épp úgy szerepelnek az étlapjukon, mint a halak, a madarak, az egerek, a mókusok vagy az állati tetemek. Tavasszal, fűvel, gyökerekkel, lágyszárú növényekkel és friss hajtásokkal is táplálkoznak. Rossz táplálkozási feltételek esetén azután be kell érniük a levelekkel és a fakéreggel, esetleg a háziállatokkal. A növényi táplálékot azonban meg kell válogatni. Néhány növény nehezen, sőt egyáltalán nem emészthető rostokat és cserzőanyagokat tartalmaz. A bogyók, a hangyák vagy gyökerek ugyan mind ehetőek, de kicsik. Még egy hal is csak előétel lehet egy 300 kg súlyú medve számára. Hogy elegendő tápanyaghoz jussanak, a medvéknek nagyon nagy mennyiséget kell megenniük. Bár a medvék túlnyomórészt vegetáriánusok módjára esznek, emésztőrendszerük nem működik olyan hatékonyan, mint a tisztán

15


növényevőké. Gyakran egész gyümölcsök és növényi részek távoznak testükből emésztetlenül, az ürülékkel. Hogy éhségét csillapítsa, egy grízlinek naponta 180 000 bogyót kell megennie!Más ragadozó állatokkal összehasonlítva a medvék sok időt töltenek el az élelem keresésével: órákon átláthatjuk őket, amint ide-oda kóborolnak, felássák a talajt, felemelik a fatörzseket és köveket, vagy gereblyeként használt, hosszú körmeikkel letakarítják a bogyós cserjéket. Hangos csámcsogásuk vagy a gyors rágó mozdulataik elárulják, hogy éppen valami ehetőre leltek. A „mindenevő” megjelölés azonban nem jelenti azt, hogy a medvék valóban válogatás nélkül mindent megesznek. Ahogyan az embernél, a medvéknél is különböző étkezési szokások léteznek, az évszaktól és a vidéktől függően. Akárcsak nekünk, a medvéknek is eltérőek a kedvenc eledeleik.

Észak-Amerikában például a barnamedvék sokkal több húst esznek, mint Európában, Dél-Európában első helyen állnak az étrendjükben a bükk makkjai és a gyümölcsök, Szibériában a mogyorót és a fenyőmagot kedvelik. Alaszka partjain és Észak-Olaszországban a lazac a legfontosabb

fehérjeforrás az ottani medvék számára. Jóllehet a barna- és a feketemedvék túlnyomórészt vegetáriánusként élnek, időnként nagyobb állatokat is el tudnak ejteni. A barnamedvék mancsuk egyetlen csapásával képesek ártalmatlanná tenni a jávorszarvast, a karibut és a vapitit. A feketemedvékről tudjuk, hogy olykor a szarvasok vagy a jávorszarvasok borjaira vadásznak. A legtöbb medvefaj olyan vidéken él, ahol a táplálékkínálat évszakonként erősen változik. A trópusi területen ez az esős és a száraz időszakok váltásával függ össze. Sok északi medvefajnak különösen heves hőmérséklet-és éghajlatváltozásokat kell átvészelnie. A medvék számára ez azt jelenti,

16

KARIBU

VAPITI


hogy az év során meg kell változtatniuk étkezési szokásaikat. A barnamedvék például tavasszal fehérjében gazdag táplálékokat keresnek, például fiatal, friss füvet, rovarokat és elhullott állatokat, hogy csökkent izomfehérjéiket pótolni tudják. Késő nyáron és ősszel mogyoróval, makkokkal és bogyóval hizlalják magukat - ez a kalóriában gazdag étrend gyorsan növeli a súlyukat. Mindez azért fontos, mert a téli álom idején

semmiféle táplálékuk nincs. A medvekutatók ezeket a szakaszokat a megerősödés (dőzsölés) és a böjt éves ciklusának nevezik. A megerősödés azt jelenti, hogy sok nagy értékű, gazdag tartalmú élelem áll rendelkezésére. Az északi területeken a dőzsölés késő nyáron és ősszel zajlik, mert ilyenkor itt nagy mennyiségben fellelhetők a szénhidrátokban és zsírban gazdag gyümölcsök, mogyorók és zsíros magvak. Sok medve ilyenkor több centis vagy deciméteres vastagságú szalonnaréteget szed magára, s a testsúlya csaknem megduplázódhat.

17


A böjt élelemhiányt jelent. Északon böjti idő áll be a hideg, hóban gazdag téli hónapok alatt. Itt a medvék ilyenkor téli álomra húzódnak vissza a barlangokba. Ha némelyik medvének eddig nem sikerült vastag szalonnaréteget növesztenie, akkor bizony nehéz lesz túlélnie a telet. A melegebb területeken, például India vagy Délkelet-Ázsia monszunvidékein a megerősödés az esős évszak idején zajlik, amely évente egyszer vagy kétszer köszönt be, és két hónapig tarthat. Ilyenkor nagy mennyiségben találnak tápláló rovarokat, mézet és gyümölcsöt az ott élő ajakos- és örvös medvék. A száraz évszak alatt gyakran meg kell elégedniük a füvekkel, a rügyekkel és a virágokkal.

KÖNYVAJÁNLÓ

Bonny Becker: Medve látogatója – gyerekszemle.postr.hu/burleszkmese-a-baratkozasrolTandori Dezső: Medvék minden mennyiségben – meseutca.hu/2010/12/04/tandori-dezso-medvek-minden-mennyisegbenTandori Dezső: Medveálom medveszárnyon – artistamuvek.blogspot.hu

Kedves Gyerekek!

Kérjük, hogy kedvenc medvés meséd rajzold le, hozd el az oviba, és mi megmutatjuk mindenkinek!A rajzod kitesszük a Lépcsőházunkba, hogy mások is lássák, melyik medvés-mesét szereted!

18



Hajnal Anna: A náthás medve

Őszi eső mikor esik,sűrű erdő nedvesedik,ki nem szeret náthát kapni,erdőre ne menjen lakni!Barna medve jól megjárta,jött egy szél, a fát megrázta,hogy megázott!Hogy megfázott!Zuhannyal zuhant nyakába,leteperte őt a nátha.Náthás lett a medve, mérges,ki ne tudná, hogy mit érez!Szegény feje,gőzzel tele,mint a léggömb ül a nyakán,ha prüsszent, elszáll talán!Pedig prüszköl egetverőt,majdhogy szétviszi az erdőt.Be is vonul barlangjába,ezeréves fa odvába.Barlangjában egymagábandörmög, morog,helyben forog,

amit érez, meg nem érti,mi az, ami torkát sérti.Szegény orrátcsavargatják,akárhogy néz,senkit sem lát!Hátrál szegény, de hiába,orrában csak úr a nátha!Csavargatja,viszketteti,szurkálgatja,prüsszögteti!Szegény medveígy járt vele,jajjal, bajjal van most tele!

Bizony összegömbölyödik,bizony ki se gömbölyödik,szipog, fel-fel fohászkodik,álmában is panaszkodik,kialussza nagy baját,télig alszik, s télen át.

19


http://macibolt.hu/pag/hajnal_anna.html#hajnal


TALÁLÓS KÉRDÉSEK

Fehér pokróc egész földön, nem is szövik, az égből jön. (Hó)

Barlang mélye az én hazám, Itt élem világom, télen alszom, nyáron meg a Kerekerdőt járom. Azt se bánnám, ha az erdő csupa mézzé válna! Bár nem tudom, hogy akkor majd hol terem a málna? (medve)

Ismerünk egy magas fát, rajta épp tizenkét ág, négy fészek mindegyiken,hét tojás a fészkekben.

(Az év, a hónapok, a hetek és a napok)

Testvére a harmatnak, a hideg idő társa, mert az ember őt csakis télidőben látja. (zúzmara)

20

Documents

Mackó nap - 2013