1
Madarász suli Madarász suli MME FALIÚJSÁG 83. szám Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület • 1121 Budapest, Költõ u. 21. Telefon: (1) 275-6247 Fax: (1) 275-6267 • E-mail: [email protected] • Honlap:www.mme.hu MADARÁSZ SULI PANTONE FEKETE A tövisszúró gébics (Lanius collurio) – a 2006. év madara – hazánkban viszonylag gyakori. Galago- nyával, vadrózsával benőtt domboldalakon, bo- korsorban, folyóárterek szegélyein, öreg temetők- ben találkozhatunk vele. Jellegzetes vártamadár, mindig valamilyen kiemelkedő ponton üldögélve várja repülő zsákmányait, ilyenkor könnyű észre- venni. A talajról és a levegőben is zsákmányol; a cserebogarakat vagy más, nagyobb rovarokat néha hosszasan üldözi. Különleges szokása, hogy az elfogott zsákmányt – akár apró rágcsálót, ma- dárfiókát is – tövisre tűzi. Ez segíti a táplálék elfo- gyasztásában, de raktárként is szolgál. Ha nem éhes, a zsákmányt a tövisen hagyja, és csak ké- sőbb fogyasztja el. Az Észak-Amerikában őshonos füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) – mint az összes kárókato- nafaj – kizárólag halakkal táplálkozik, zsákmányát a víz alatt üldözve fogja meg. Testalkata messze- menően alkalmazkodott életmódjához. Hosszú, egyenes csőre végén hegyes kampó van, ez bizto- sítja, hogy a hal teste ne csússzon ki a csőrből. Ez már csak azért is fontos, mert mindaddig fogva kell tartani madarunknak az elcsípett halat, amíg a felszínre érve le nem tudja nyelni a zsákmányt. A halat egyébként mindig ügyesen beforgatja csőrébe, hogy fejjel előre csússzon le, mert így a hal úszósugarai nem sértik fel a madár nyelőcsö- vét. A füles kárókatona különleges módon teszi hatékonyabbá ezt a vadászati stílust: köveket nyel le annak érdekében, hogy zsákmányára vadászva könnyebben le tudjon merülni. A dögkeselyű (Neophron percnopterus ) Dél-Euró- pában, Indiában és Afrikában elterjedt óvilági ke- selyű (hazánkban Bugacon észlelték). Kedveli a strucctojást, amelynek a feltörését kővel végzi – csőrébe véve azt, nagyot üt a tojásra. Ha a környé- ken nem talál megfelelő méretű követ, akár 5 km-t is repül alkalmas darab után. Tűzmadarak A köztudat szerint az állatok félnek a tűztől. Ez nem teljesen igaz, mivel sok állat közömbös, má- sok pedig egyenesen keresik a tűz társaságát. A varjúfélékre jellemző leginkább, hogy valóságos fürdőzést rendeznek a füstben tollazatuk meg- tisztítása érdekében. Némely madár lelkesedése a tűzért még feltűnőbb: a még égő cigarettacsikket, illetve a tűzhelyek füstölgő maradványaiból kiha- lászott parázsló fadarabot visznek a fészkükbe. Nem egyszer fordult elő, hogy zsúptetős ház égett le a tűzimádó madár miatt. A fogságban tartott varjak, csókák, szarkák és hollók is hajlamosak lehetnek a tűzimádatra: mellüket kidüllesztve áll- nak a lángok mellett, vagy szárnyukat kiterjesztve állnak fölötte. Természetes gyógymódok Ismert tény, hogy az állatok gyakorta fordulnak természetes orvosságokhoz. A dél-amerikai ara- papagájok kaolint fogyasztanak annak érdeké- ben, hogy az étrendjükben szereplő mérgeket semlegesítsék, sok madár (főként a ragadozóma- darak) pedig aromákat tartalmazó leveleket hord a fészkébe, amely a paraziták távoltartását szol- gálja. Érdekes, hogy a hazánkban is gyakori házi veréb (Passer domesticus) Calcuttában élő példá- nyai a néhány évvel ezelőtt kitört maláriajárvány ellen fészküket a kinintartalmú Caesalpina pul- cherrima leveleivel kezdték szegélyezni, sőt ették is azokat. A kinin a malária természetes ellenszere, de a tonik keserű ízéért is ez a vegyület a felelős. A kiadvány megjelenését a KÖVICE támogatta. ESZKÖZHASZNÁLAT Az alábbiakban néhány szokatlan, kü lönös viselkedést mutatunk be a madarak világából. Hangyázás Bizonyos madarak – szajkó, egyes gébicsfajok stb. – szárnyukat kinyújt- va ráülnek egy hangyabolyra, mások pedig – seregélyek, vetési varjak – a hangyákat csőrükkel a kinyújtott szárnyak és a farok bélésére, il- letve a fejtollakra pakolják. Ennek a fura szokásnak több előnye is van. A küszködő hangyák hangyasavat fecskendeznek a „táma- dóra”. Ez a vegyület egyrészt rovarirtóként szolgál, elősegítve a tollatkák kiirtását, másrészt a sav természeténél fogva a bak- tériumok és a gombák megtizedelésében is szerepe lehet. A hangyáknak köszönhetően a hangyasav mellett ola- jok is jutnak a tollazatra, amelyek teljessé teszik a rituálé kozmetikai hatását. Végül pedig a „savtalan” hangyákat a madarak sokszor el is fogyasztják. TISZTOGATÁSOK ÉRDEKESSÉGEK A MADARAK VILÁGÁBÓL Tövisszúró gébics (Molnár Zoltán)

MADARÁSZ SULI PANTONE FEKETE Madarász suliMadarász suli · 2014-10-07 · Madarász suliMadarász suli MME FALIÚJSÁG 83. szám Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

  • Upload
    others

  • View
    6

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Madarász suliMadarász suliMadarász suliMME FALIÚJSÁG 83. számMagyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület • 1121 Budapest, Költõ u. 21.Telefon: (1) 275-6247 Fax: (1) 275-6267 • E-mail: [email protected] • Honlap:www.mme.hu

MADARÁSZ SULI PANTONE FEKETE

A tövisszúró gébics (Lanius collurio) – a 2006. év madara – hazánkban viszonylag gyakori. Galago-nyával, vadrózsával benőtt domboldalakon, bo-korsorban, folyóárterek szegélyein, öreg temetők-ben találkozhatunk vele. Jellegzetes vártamadár, mindig valamilyen kiemelkedő ponton üldögélve várja repülő zsákmányait, ilyenkor könnyű észre-venni. A talajról és a levegőben is zsákmányol; a cserebogarakat vagy más, nagyobb rovarokat néha hosszasan üldözi. Különleges szokása, hogy az elfogott zsákmányt – akár apró rágcsálót, ma-dárfiókát is – tövisre tűzi. Ez segíti a táplálék elfo-gyasztásában, de raktárként is szolgál. Ha nem éhes, a zsákmányt a tövisen hagyja, és csak ké-sőbb fogyasztja el.Az Észak-Amerikában őshonos füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) – mint az összes kárókato-nafaj – kizárólag halakkal táplálkozik, zsákmányát a víz alatt üldözve fogja meg. Testalkata messze-menően alkalmazkodott életmódjához. Hosszú, egyenes csőre végén hegyes kampó van, ez bizto-sítja, hogy a hal teste ne csússzon ki a csőrből. Ez már csak azért is fontos, mert mindaddig fogva kell tartani madarunknak az elcsípett halat, amíg a felszínre érve le nem tudja nyelni a zsákmányt.

A halat egyébként mindig ügyesen beforgatja csőrébe, hogy fejjel előre csússzon le, mert így a hal úszósugarai nem sértik fel a madár nyelőcsö-vét. A füles kárókatona különleges módon teszi hatékonyabbá ezt a vadászati stílust: köveket nyel le annak érdekében, hogy zsákmányára vadászva könnyebben le tudjon merülni.A dögkeselyű (Neophron percnopterus ) Dél-Euró-pában, Indiában és Afrikában elterjedt óvilági ke-selyű (hazánkban Bugacon észlelték). Kedveli a strucctojást, amelynek a feltörését kővel végzi – csőrébe véve azt, nagyot üt a tojásra. Ha a környé-ken nem talál megfelelő méretű követ, akár 5 km-t is repül alkalmas darab után.

TűzmadarakA köztudat szerint az állatok félnek a tűztől. Ez nem teljesen igaz, mivel sok állat közömbös, má-sok pedig egyenesen keresik a tűz társaságát. A varjúfélékre jellemző leginkább, hogy valóságos fürdőzést rendeznek a füstben tollazatuk meg-tisztítása érdekében. Némely madár lelkesedése a tűzért még feltűnőbb: a még égő cigarettacsikket, illetve a tűzhelyek füstölgő maradványaiból kiha-lászott parázsló fadarabot visznek a fészkükbe. Nem egyszer fordult elő, hogy zsúptetős ház égett le a tűzimádó madár miatt. A fogságban tartott varjak, csókák, szarkák és hollók is hajlamosak lehetnek a tűzimádatra: mellüket kidüllesztve áll-nak a lángok mellett, vagy szárnyukat kiterjesztve állnak fölötte.

Természetes gyógymódokIsmert tény, hogy az állatok gyakorta fordulnak természetes orvosságokhoz. A dél-amerikai ara-papagájok kaolint fogyasztanak annak érdeké-ben, hogy az étrendjükben szereplő mérgeket semlegesítsék, sok madár (főként a ragado zó ma-darak) pedig aromákat tartalmazó leveleket hord a fészkébe, amely a paraziták távoltartását szol-gálja. Érdekes, hogy a hazánkban is gyakori házi veréb (Passer domesticus) Calcuttában élő példá-

nyai a néhány évvel ezelőtt kitört maláriajárvány ellen fészküket a kinintartalmú Caesalpina pul-cherrima leveleivel kezdték szegélyezni, sőt ették is azokat. A kinin a malária természetes ellenszere, de a tonik keserű ízéért is ez a vegyület a felelős.

A kiadvány megjelenését a KÖVICE támogatta.

ESZKÖZHASZNÁLAT

Az alábbiakban néhány szokatlan, küny szokatlan, küny szokatlan, k lönös viselkedést mutatunk be a madarak világából.

HangyázásBizonyos madarak – szajkó, egyes gébicsfajok stb. – szárnyukat kinyújt-

va ráülnek egy hangyabolyra, mások pedig – seregélyek, vetési varjak – a hangyákat csőrükkel a kinyújtott szárnyak és a farok bélésére, il-

letve a fejtollakra pakolják. Ennek a fura szokásnak több előnye is van. A küszködő hangyák hangyasavat fecskendeznek a „táma-

dóra”. Ez a vegyület egyrészt rovarirtóként szolgál, elősegítve a tollatkák kiirtását, másrészt a sav természeténél fogva a bak-

tériumok és a gombák megtizedelésében is szerepe lehet. A hangyáknak köszönhetően a hangyasav mellett ola-

jok is jutnak a tollazatra, amelyek teljessé teszik a rituálé kozmetikai hatását. Végül pedig a

„savtalan” hangyákat a madarak sokszor el is fogyasztják.

EXTRÉM TOLLTISZTOGATÁSOKÉM TOLLTISZTOGATÁSOK

ÉRDEKESSÉGEK A MADARAK VILÁGÁBÓLHangyászó szajkó (Zsoltos Márton)

Házi veréb (Bajor Zoltán)

Tövisszúró gébics (Molnár Zoltán)

Kárókatona (Máté Bence)