Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
2019/1-2.
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
2018/1-2.
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzemleBIOETIKAIMagyar
A Magyar Bioetikai Tårsasågnegyedéves tudomånyos folyóirata
Hungarian Review of Bioethics:a quarterly of the
Hungarian Society of Bioethics
SzerzĆink figyelmĂ©be
A Magyar Bioetikai Szemle a bioetika Ă©s hatĂĄrterĂŒleteinek tudomĂĄnyos igĂ©nyƱ tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄt,fejlesztĂ©sĂ©t elĆsegĂtendĆ, kĂŒlönös tekintettel a tudomĂĄnyos technikai fejlĆdĂ©snek az emberrel Ă©skörnyezetĂ©vel kapcsolatos alapvetĆ etikai kĂ©rdĂ©seire, az emberi Ă©let Ă©s mĂ©ltĂłsĂĄg â ezzel összefĂŒggĂ©sbena csalĂĄd Ă©s a nagyobb Ă©rtĂ©kközössĂ©gek â, valamint az egĂ©szsĂ©ges környezet tiszteletĂ©t, vĂ©delmĂ©t Ă©sszeretetĂ©t szolgĂĄlĂł, tudomĂĄnyos igĂ©nyessĂ©ggel megalkotott, orvosi, etikai, jogi, teolĂłgiai, interÂ, illetvemultidiszciplinĂĄris szakcikkeket, tanulmĂĄnyokat Ă©s recenziĂłkat (esetenkĂ©nt konferenciaÂelĆadĂĄsokszerkesztett vĂĄltozatait, hazai Ă©s nemzetközi forrĂĄsokat, hĂreket) tartalmazĂł, a Magyar TudomĂĄnyosAkadĂ©mia Magyar TudomĂĄnyos MƱvek TĂĄrĂĄban lektorĂĄlt tudomĂĄnyos folyĂłiratkĂ©nt nyilvĂĄntartott,negyedĂ©vente megjelenĆ kiadvĂĄny.
A SzerkesztĆbizottsĂĄg a mƱ megjelenĂ©sĂ©rĆl legalĂĄbb kettĆ, teljesen anonim mĂłdon törtĂ©nt lektorĂĄlĂĄskeretĂ©ben keletkezett lektori vĂ©lemĂ©ny birtokĂĄban dönt; mĂĄsodközlĂ©sre nem fogad el kĂ©ziratot, Ă©s akisebb, nem tartalmi, hanem formai jellegƱ javĂtĂĄsra, stilizĂĄlĂĄsra fenntartja a jogot. A kĂ©ziratok a
cĂmre kĂŒldendĆk. A kiadĂł szerzĆi dĂjat nem tud fizetni.
FormĂĄtum: Times New Roman betƱtĂpus, fĆszöveg 12Âes, lĂĄbjegyzet 10Âes betƱmĂ©ret, szimpla sorköz,sorkizĂĄrtsĂĄg, a cĂm, az alcĂm, a fejezetcĂm fĂ©lkövĂ©r, a szövegben dĆlt rĂ©sz lehet (fĂ©lkövĂ©r Ă©s alĂĄhĂșzottnem).
HivatkozĂĄsok (lĂĄbjegyzetben): szerzĆ(k) teljes neve, kettĆspont, mƱ cĂme, vesszĆ [in, kötet cĂme,vesszĆ, Szerk. szerkesztĆ(k) teljes neve (ha van)], kiadĂĄs helye, vesszĆ, kiadĂĄs Ă©ve, pont, kiadĂł neve,vesszĆ [folyĂłirat esetĂ©n: in, nĂ©v, Ă©vfolyamszĂĄm, zĂĄrĂłjelben Ă©v/szĂĄm], hivatkozott oldalszĂĄm(ok), pont;pĂ©ldĂĄk:
â könyv: Gaizler Gyula: A bioetika alapkĂ©rdĂ©sei, Budapest, 1997. Magyar Bioetikai AlapĂtvĂĄny, 422.â könyvfejezet (ÂrĂ©sz): Ferencz Antal: Az Ășj genetika kihĂvĂĄsai, in Biogenetika Ă©s etika (Sapientia
FĂŒzetek 4.), Budapest, 2005. Vigilia KiadĂł, 7Â16.â folyĂłirat: HĂĄmori Antal: A magzati Ă©let vĂ©delme MagyarorszĂĄg AlaptörvĂ©nyĂ©ben, in Magyar
Bioetikai Szemle 17 (2011/3Â4) 130Â150.
TovĂĄbbi hivatkozĂĄsok: a következĆ lĂĄbjegyzetben uo. Ă©s az adott oldalszĂĄm(ok), ha az oldalszĂĄm(ok)nem egyezĆ(ek); kĂ©sĆbbi lĂĄbjegyzetben, vagy ha az elĆzĆben több szerzĆ, illetve mƱ szerepel: szerzĆcsalĂĄdneve i. m. Ă©s az adott oldalszĂĄm(ok), ha az oldalszĂĄm(ok) nem egyezĆ(ek); ha ugyanattĂłl aszerzĆtĆl több ĂrĂĄs hivatkozott, a csalĂĄdnĂ©v utĂĄn a kiadĂĄs Ă©ve zĂĄrĂłjelben; ha a több ĂrĂĄs ugyanabbĂłl azĂ©vbĆl valĂł, az Ă©vszĂĄmot âaâ, âbâ, stb. betƱ követi.
A SzerkesztĆbizottsĂĄg szeretettel vĂĄrja az ĂrĂĄsokat.
SzerzĆink figyelmĂ©be
A Magyar Bioetikai Szemle a bioetika Ă©s hatĂĄrterĂŒleteinek tudomĂĄnyos igĂ©nyƱ tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄt,fejlesztĂ©sĂ©t elĆsegĂtendĆ, kĂŒlönös tekintettel a tudomĂĄnyos technikai fejlĆdĂ©snek az emberrel Ă©skörnyezetĂ©vel kapcsolatos alapvetĆ etikai kĂ©rdĂ©seire, az emberi Ă©let Ă©s mĂ©ltĂłsĂĄg â ezzel összefĂŒggĂ©sbena csalĂĄd Ă©s a nagyobb Ă©rtĂ©kközössĂ©gek â, valamint az egĂ©szsĂ©ges környezet tiszteletĂ©t, vĂ©delmĂ©t Ă©sszeretetĂ©t szolgĂĄlĂł, tudomĂĄnyos igĂ©nyessĂ©ggel megalkotott, orvosi, etikai, jogi, teolĂłgiai, interÂ, illetvemultidiszciplinĂĄris szakcikkeket, tanulmĂĄnyokat Ă©s recenziĂłkat (esetenkĂ©nt konferenciaÂelĆadĂĄsokszerkesztett vĂĄltozatait, hazai Ă©s nemzetközi forrĂĄsokat, hĂreket) tartalmazĂł, a Magyar TudomĂĄnyosAkadĂ©mia Magyar TudomĂĄnyos MƱvek TĂĄrĂĄban lektorĂĄlt tudomĂĄnyos folyĂłiratkĂ©nt nyilvĂĄntartott,negyedĂ©vente megjelenĆ kiadvĂĄny.
A SzerkesztĆbizottsĂĄg a mƱ megjelenĂ©sĂ©rĆl legalĂĄbb kettĆ, teljesen anonim mĂłdon törtĂ©nt lektorĂĄlĂĄskeretĂ©ben keletkezett lektori vĂ©lemĂ©ny birtokĂĄban dönt; mĂĄsodközlĂ©sre nem fogad el kĂ©ziratot, Ă©s akisebb, nem tartalmi, hanem formai jellegƱ javĂtĂĄsra, stilizĂĄlĂĄsra fenntartja a jogot. A kĂ©ziratok a
cĂmre kĂŒldendĆk. A kiadĂł szerzĆi dĂjat nem tud fizetni.
FormĂĄtum: Times New Roman betƱtĂpus, fĆszöveg 12Âes, lĂĄbjegyzet 10Âes betƱmĂ©ret, szimpla sorköz,sorkizĂĄrtsĂĄg, a cĂm, az alcĂm, a fejezetcĂm fĂ©lkövĂ©r, a szövegben dĆlt rĂ©sz lehet (fĂ©lkövĂ©r Ă©s alĂĄhĂșzottnem).
HivatkozĂĄsok (lĂĄbjegyzetben): szerzĆ(k) teljes neve, kettĆspont, mƱ cĂme, vesszĆ [in, kötet cĂme,vesszĆ, Szerk. szerkesztĆ(k) teljes neve (ha van)], kiadĂĄs helye, vesszĆ, kiadĂĄs Ă©ve, pont, kiadĂł neve,vesszĆ [folyĂłirat esetĂ©n: in, nĂ©v, Ă©vfolyamszĂĄm, zĂĄrĂłjelben Ă©v/szĂĄm], hivatkozott oldalszĂĄm(ok), pont;pĂ©ldĂĄk:
â könyv: Gaizler Gyula: A bioetika alapkĂ©rdĂ©sei, Budapest, 1997. Magyar Bioetikai AlapĂtvĂĄny, 422.â könyvfejezet (ÂrĂ©sz): Ferencz Antal: Az Ășj genetika kihĂvĂĄsai, in Biogenetika Ă©s etika (Sapientia
FĂŒzetek 4.), Budapest, 2005. Vigilia KiadĂł, 7Â16.â folyĂłirat: HĂĄmori Antal: A magzati Ă©let vĂ©delme MagyarorszĂĄg AlaptörvĂ©nyĂ©ben, in Magyar
Bioetikai Szemle 17 (2011/3Â4) 130Â150.
TovĂĄbbi hivatkozĂĄsok: a következĆ lĂĄbjegyzetben uo. Ă©s az adott oldalszĂĄm(ok), ha az oldalszĂĄm(ok)nem egyezĆ(ek); kĂ©sĆbbi lĂĄbjegyzetben, vagy ha az elĆzĆben több szerzĆ, illetve mƱ szerepel: szerzĆcsalĂĄdneve i. m. Ă©s az adott oldalszĂĄm(ok), ha az oldalszĂĄm(ok) nem egyezĆ(ek); ha ugyanattĂłl aszerzĆtĆl több ĂrĂĄs hivatkozott, a csalĂĄdnĂ©v utĂĄn a kiadĂĄs Ă©ve zĂĄrĂłjelben; ha a több ĂrĂĄs ugyanabbĂłl azĂ©vbĆl valĂł, az Ă©vszĂĄmot âaâ, âbâ, stb. betƱ követi.
A SzerkesztĆbizottsĂĄg szeretettel vĂĄrja az ĂrĂĄsokat.
Magyar Bioetikai Szemle
A Magyar Bioetikai TĂĄrsasĂĄg negyedĂ©vente megjelenĆ tudomĂĄnyos folyĂłirata
XXV. Ă©vf. 1-2. sz. 2019.
FĆszerkesztĆ:
dr. Turgonyi ZoltĂĄn PhD SzerkesztĆ:
Dr. Veress GĂĄbor DSc, A SzerkesztĆbizottsĂĄg tiszteletbeli elnöke:
dr. med. MakĂł JĂĄnos CSc
A SzerkesztĆbizottsĂĄg tagjai: Prof. Dr.. BĂĄndi Gyula DSc
dr. Blaskovich Erzsébet dr. Jåvor Andrås
dr. Kertész Gåbor PhD, Prof. Dr. Kuminetz Géza PhD Prof. Dr. Liptåk József CSc,
Nyéky Kålmån lic. theol. dr. Rojkovich Bernadette PhD
dr. Somosi György Prof. Dr. Tringer Låszló CSc
dr. Zlinszky JĂĄnos PhD
A cikkeket a [email protected]
e-mail cĂmĂ©re kĂ©rjĂŒk megkĂŒldeni.
Kiadó: Magyar Bioetikai Tårsasåg 1114 Budapest, Eszék u.18.
KĂ©pviselĆ: Dr. Rojkovich Bernadette
A folyĂłirat megrendelhetĆ a kiadĂł cĂmĂ©n. KorĂĄbbi szĂĄmok interneten is elĂ©rhetĆk.
A honlap cĂme: http://www.bioetikai-tarsasag.hu
Nyomdai munkĂĄk: BodnĂĄr Nyomda Bt.
1091 Budapest, ĂllĆi Ășt 185. HU ISSN 1218-3911
A folyóirat tartalma legalåbb két lektor åltal
anonim mĂłdon lektorĂĄlt.
A borĂtĂłn Angyal JĂșlia festĆmƱvĂ©sz FĂ©ny felĂ© cĂmƱ alkotĂĄsa lĂĄthatĂł.
A lap megjelenését a Nemzeti Kulturålis Alap
tĂĄmogatta
Hungarian Review of Bioethics
Quarterly Hungarian Society of Bioethics
Vol. 25. No. 1-2. 2019.
General editor:
Dr. ZoltĂĄn TURGONYI Editor:
Prof. Dr. GĂĄbor VERESS Honorary president of the Editorial Board:
Dr. JĂĄnos MAKĂ
Members of the Editorial Board: Prof. Dr. Gyula BĂNDI
dr. ErzsĂ©bet BLASKOVICH dr. AndrĂĄs JĂVOR
Dr. GĂĄbor KERTĂSZ Prof. Dr. GĂ©za KUMINETZ
Prof. Dr. JĂłzsef LIPTĂK lic. theol. KĂĄlmĂĄn NYĂKY
dr. Bernadette ROJKOVICH dr. György SOMOSI
Prof. Dr. LĂĄszlĂł TRINGER Dr. JĂĄnos ZLINSZKY
Magyar Bioetikai TĂĄrsasĂĄg
AlapĂtva: 1993
Elnök: Dr. Rojkovich Bernadette
Ărökös elnök:
Prof. Dr. Gaizler Gyula
Ărökös tiszteletbeli elnök: Dr. Gyökössy Endre
Koråbbi elnökök:
Prof. Dr. BĂĄndi Gyula (2006â2013) Prof. Dr. Ferencz Antal (1997â2005) Prof. Dr. Gaizler Gyula (1993â1996)
alapĂtĂł elnök
TURGONYI ZOLTĂN
LECTORI SALUTEM
Tisztelt OlvasĂłk!
Jelen szĂĄmunk ĂrĂĄsainak többsĂ©ge közvetve vagy közvetlenĂŒl összefĂŒgg a mestersĂ©ges intelligencia problĂ©mĂĄjĂĄval. TalĂĄn nem szorul kĂŒlönösebb indoklĂĄsra e tĂ©ma szerepeltetĂ©se egy bioetikai folyĂłiratban. Hiszen az a tĂ©ny, hogy immĂĄr nem pusztĂĄn a tudomĂĄnyos-fantasztikus irodalmi alkotĂĄsok Ă©s filmek vilĂĄgĂĄban fordulnak elĆ âgondolkodĂł gĂ©pekâ (mĂ©g ha ezek kĂ©pessĂ©gei egyelĆre tĂĄvol vannak is az emberĂ©itĆl), egyrĂ©szt mind remĂ©nyeket, mind fĂ©lelmeket kelthet korunk tĂĄrsadalmĂĄban, mĂĄsrĂ©szt jĂł alkalom arra, hogy eltƱnĆdjĂŒnk, miben is kĂŒlönbözik az emberi szellem egy mestersĂ©gesen lĂ©trehozott intelligenciĂĄtĂłl, lehet-e az utĂłbbinak vĂĄgyakat, Ă©rtĂ©keket, Ă©rzelmeket Ă©s mĂĄs effĂ©lĂ©ket tulajdonĂtani, s van-e ĂĄthĂĄghatatlan hatĂĄr e vonatkozĂĄsban a termĂ©szetes Ă©s a mestersĂ©ges között. Az e kĂ©rdĂ©sekkel valĂł foglalkozĂĄs pedig mĂĄr kifejezetten az emberi Ă©let lehetĆsĂ©geinek Ă©s korlĂĄtainak vizsgĂĄlatĂĄval fĂŒgg össze, Ă©s arra is kĂ©sztethet bennĂŒnket, hogy igyekezzĂŒnk pontosabban meghatĂĄrozni az ember mibenlĂ©tĂ©t, ami nyilvĂĄnvalĂłan nemcsak a mestersĂ©ges intelligencia kĂ©rdĂ©se kapcsĂĄn fontos, hanem pĂ©ldĂĄul az Ă©let kezdetĂ©nek Ă©s vĂ©gĂ©nek meghatĂĄrozĂĄsakor is, ezek pedig, mondanunk sem kell, mĂĄr a bioetika klasszikus problĂ©mĂĄi közĂ© tartoznak.
Ăpp ezĂ©rt közöljĂŒk mintegy bevezetĆĂŒl Frivaldszky JĂĄnos tanulmĂĄnyĂĄt, amely ugyan nem a mestersĂ©ges intelligenciĂĄrĂłl szĂłl, de azzal, hogy az ember lĂ©nyegi ismĂ©rvĂ©nek, mĂ©ltĂłsĂĄga hordozĂłjĂĄnak a szellemi lelket tekinti, igen fontos adalĂ©kokkal szolgĂĄl ember Ă©s gĂ©p viszonyĂĄnak, a kettĆ kĂŒlönbsĂ©gĂ©nek tisztĂĄzĂĄsĂĄhoz.
Pigler MĂłnika MĂra több filozĂłfiai diszciplĂna â az etika, az antropolĂłgia, az ontolĂłgia Ă©s az ismeretelmĂ©let â szempontjait sorra vĂ©ve vizsgĂĄlja a mestersĂ©ges intelligencia kĂ©rdĂ©sĂ©t. Ć is a lĂ©lekben lĂĄtja az ember kitĂŒntetettsĂ©gĂ©nek alapjĂĄt, s ennek jegyĂ©ben bĂrĂĄl bizonyos kortĂĄrs nĂ©zeteket, Ăgy a redukcionizmust vagy a gĂ©pek âöntudatra Ă©bredĂ©sĂ©velâ kapcsolatos fĂ©lelmeket.
KertĂ©sz GĂĄbor a mestersĂ©ges intelligencia gyakorlati alkalmazĂĄsĂĄnak egy ma mĂĄr valĂłsĂĄgosan is lĂ©tezĆ esetĂ©vel, az önvezetĆ ĂŒzemmĂłdra kĂ©pes autĂłk hasznĂĄlatĂĄval foglalkozik, kĂŒlönös tekintettel arra a rendkĂvĂŒl Ă©rdekes jogi problĂ©mĂĄra, hogy ki a felelĆs az ilyen jĂĄrmƱvek ĂĄltal okozott kĂĄrokĂ©rt, felvetve egyebek között azt a kĂ©rdĂ©st is, vajon nem tekinthetĆ-e az ilyen autĂł jogalanynak.
1
EzĂșttal lapunk minden rovata kapcsolĂłdik a szĂĄm központi tĂ©mĂĄjĂĄhoz, hiszen a Baritz Sarolta Laura Ă©s TĂłth JĂłzsef ĂĄltal bemutatott pĂłdiumbeszĂ©lgetĂ©s-sorozat egyik tĂ©mĂĄja Ă©ppen a mestersĂ©ges intelligencia volt. SzintĂ©n errĆl beszĂ©lt a PĂĄpai ĂletvĂ©dĆ AkadĂ©mia februĂĄri plenĂĄris ĂŒlĂ©sĂ©n Ferenc pĂĄpa, tovĂĄbbĂĄ ez Ă©vben az OECD tagĂĄllamai is közös irĂĄnyelveket fogadtak el a mestersĂ©ges intelligenciĂĄval kapcsolatban. MindhĂĄrom esemĂ©nyrĆl a FĂłrum rovatban olvashatunk, a HĂrekben pedig Frivaldszky JĂĄnosnak a Magyar Bioetikai TĂĄrsasĂĄg januĂĄri tudomĂĄnyos ĂŒlĂ©sĂ©n tartott tudomĂĄnyos elĆadĂĄsĂĄrĂłl szĂĄmolunk be. Ennek tĂĄrgya a transzhumanizmus volt, amelynek törekvĂ©sei között sokszor az emberi szervezet gĂ©pekkel valĂł egyesĂtĂ©se is fölbukkan, e tĂ©ma tehĂĄt szintĂ©n összefĂŒggĂ©sbe hozhatĂł a mestersĂ©ges intelligenciĂĄval.
Az utĂłbbi rovat kĂ©t tovĂĄbbi hĂrĂ©nek egyike Ferenc pĂĄpa februĂĄr 9-Ă©n a rĂłmai Alfonsiana AkadĂ©mia kĂ©pviselĆivel valĂł talĂĄlkozĂłjĂĄn elmondott beszĂ©dĂ©nek rövid ismertetĂ©se, a mĂĄsik BĂrĂł LĂĄszlĂł tĂĄbori pĂŒspök ĂrĂĄsa, amely Dr. Pruzsinszky JĂłzsefet, a Magyar Katolikus CsalĂĄdegyesĂŒlet ĂletvĂ©dĆ FĂłrumĂĄnak tagjĂĄt köszönti 90. szĂŒletĂ©snapja alkalmĂĄbĂłl. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy ehhez csatlakozva mind a magam, mind szerkesztĆtĂĄrsaim nevĂ©ben Ă©n is kifejezzem jĂłkĂvĂĄnsĂĄgaimat a bioetikus körökben jĂłl ismert, s valamennyiĂŒnk ĂĄltal nagyra becsĂŒlt Pruzsinszky JĂłzsefnek!
2
TANULMĂNYOK
FRIVALDSZKY JĂNOS
AZ EMBER LĂLEKKEL BĂRĂ SZEMĂLY FOGANTATĂSĂTĂL KEZDVE: AZ EZZEL ELLENTĂTES HELYTELEN ĂLETPĂRTI
ĂLLĂSPONTOK CĂFOLATĂHOZ
1. A felnĆtt emberi szemĂ©ly Ă©s az emberi magzat lĂ©nyegi azonossĂĄgĂĄrĂłl: a helytelen fogalmi kĂŒlönbsĂ©gtevĂ©sek okainak feltĂĄrĂĄsa felĂ©
Több, egyĂ©birĂĄnt szĂĄndĂ©kai szerint az emberi Ă©letet vĂ©dĆ ĂĄllĂĄspont kĂ©pviselĆje kĂŒlönbsĂ©get tesz az emberi szemĂ©ly magzati korĂĄban Ă©s felnĆtt korĂĄban megĂĄllapĂthatĂł Ă©rtĂ©ke között annak alapjĂĄn, hogy voltakĂ©ppen kĂ©t âemberiâ minĆsĂ©grĆl van szĂł ezek tekintetĂ©ben, mĂ©gpedig esszenciĂĄlis Ă©rtelemben. A kĂ©rdĂ©s akörĂŒl az elvi megfontolĂĄs körĂŒl forog, hogy mi adja vĂ©geredmĂ©nyben az ember lĂ©nyegĂ©t (jog)filozĂłfiai Ă©rtelemben, s hogy ezzel a minĆsĂ©ggel az emberi magzat rendelkezik-e. Ha ugyanis valami valĂłban lĂ©nyegi ismĂ©rv, akkor annak mindvĂ©gig jelen kell lennie az emberben, amĂg Ć Ă©l, ha viszont nem az, hanem jĂĄrulĂ©kos, vagy Ă©ppen nem annyira esszenciĂĄlis elem, akkor annak hiĂĄnya, rĂ©szleges jelenlĂ©te vagy Ă©ppen kialakulatlansĂĄga (mĂ©g csak potenciĂĄlis jelenlĂ©te) nem hathat ki az ember ember-voltĂĄra semelyik Ă©letĂĄllapotĂĄban, Ăgy a mĂ©hmagzati korĂșban sem.
Az ember lĂ©nyegi mivolta mibenlĂ©tĂ©re vonatkozĂł kĂ©rdĂ©sĂ©re a hagyomĂĄnyos vĂĄlasz az szokott lenni (katolikus körökben is), hogy az ember Ă©rtelmes, vagyis Homo sapiens volta az az elem, amellyel minden ember mint ember rendelkezik, Ăgy a magzati korĂș emberi lĂ©ny is â mĂ©g ha csak potenciĂĄlis mĂłdon is. Csakhogy ezzel szemben felvethetĆ, hogy csak annyiban lenne a magzati korĂș ember emberi szemĂ©ly, amennyiben majd gondolkodni fog tudni, illetve â annak legmagasabb szintƱ lelki kifejezĆdĂ©sekĂ©nt â reflektĂĄlni fog majd tudni sajĂĄt Ă©lete Ă©rtelmĂ©re? AmĂg ez meg nem valĂłsul, addig az emberi embriĂłk Ă©s magzatok csak âpotenciĂĄlis szemĂ©lyekâ lennĂ©nek, akik bĂĄr nem szemĂ©lyek, mĂ©gis â jog- Ă©s Ă©rtĂ©kvĂ©delmi biztonsĂĄgi megfontolĂĄsokbĂłl â akkĂ©nt kezelendĆk? De mi a helyzet azon emberi magzatok esetĂ©ben, akik sohasem fognak tudni gondolkodni, vagy mert korĂĄbban meghalnak, vagy mert az ahhoz szĂŒksĂ©ges agyi-idegrendszeri szervi alappal (agyvelĆvel az anenkefĂĄlia esetĂ©ben) genetikai sĂ©rĂŒltsĂ©gĂŒk okĂĄn
3
nem â vagy a funkciĂłgyakorlĂĄshoz nem elĂ©gsĂ©ges mĂ©rtĂ©kben, azaz csak rĂ©szben â rendelkeznek, Ă©s (rövid) Ă©letĂŒk sorĂĄn nem is fognak rendelkezni? Ćk Ăgy sohasem lesznek Ă©s soha nem is voltak a szĂł szoros, igazi Ă©rtelmĂ©ben vett emberi szemĂ©lyek? NyomatĂ©kosĂtjuk, hogy a cĂ©lunk nem speciĂĄlis esetek morĂĄl- Ă©s jogfilozĂłfiai stĂĄtuszĂĄnak meghatĂĄrozĂĄsa, hanem az emberi szemĂ©ly helyes fogalmi megragadĂĄsa.
NyilvĂĄnvalĂł a szĂĄmunkra, hogy az ember Ă©rtelmes volta, azaz aktuĂĄlis vagy potenciĂĄlis Ă©szhasznĂĄlati funkciĂłja nem adhatja a magzat emberi szemĂ©ly-voltĂĄnak lĂ©nyegi elemĂ©t, hiszen ami lĂ©nyegi â mint mĂĄr utaltunk rĂĄ â, annak mindvĂ©gig fenn kell ĂĄllnia, amikortĂłl Ă©s ameddig az adott lĂ©ny biolĂłgiailag egzisztĂĄl. EzĂ©rt a racionalitĂĄsgyakorlĂĄsnĂĄl is alapvetĆbb, valĂłban esszenciĂĄlis ismĂ©rv utĂĄn kell kutatnunk. MĂĄr most megelĆlegezzĂŒk kutatĂĄsunk eredmĂ©nyĂ©t, s megĂĄllapĂtjuk, hogy az ember szemĂ©lyi voltĂĄnak lĂ©nyegĂ©t, s Ăgy a mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt is a szellemi lelke adja a fogantatĂĄsĂĄtĂłl kezdve. Sajnos ez a helyes ĂĄllĂĄspont egyĂĄltalĂĄn nem szĂ©les körben elterjedt, ĂĄltalĂĄnosan elfogadott mĂ©g az Ă©letvĂ©dĆ teoretikusok köreiben sem, ideĂ©rtve a katolikusokat is bizonyos (fejlett) orszĂĄgok meghatĂĄrozott kulturĂĄlis közegeiben.
Ăgy vĂ©ljĂŒk tehĂĄt, hogy az ellenvĂ©lemĂ©nyek, illetve a helytelen megközelĂtĂ©sek cĂĄfolatĂĄra nem szĂŒksĂ©gtelen sort kerĂteni, tekintve kĂŒlönösen a szĂłban forgĂł tĂ©ma, kĂ©rdĂ©s rendkĂvĂŒli horderejĂ©t. Mi most azonban csak az elsĆ lĂ©pĂ©seket kĂvĂĄnjuk ebben az irĂĄnyban megtenni, rĂĄmutatvĂĄn arra, hogy ez a problematika, bĂĄr nagyon alapvetĆ, sokszor, vagy a legtöbbször mĂ©g nem is kerĂŒlt tudatosĂtĂĄsra.
2. Egy rendkĂvĂŒl fĂ©lrevezetĆ hasonlat: az embriĂł Ă©s a (felnĆtt) ember Ășgy viszonyulnĂĄnak egymĂĄshoz, mint a makk a tölgyfĂĄhoz?
A helytelen, de a nemzetközi morĂĄlfilozĂłfiai diskurzusban nagy hatĂĄst gyakorolt ĂĄllĂĄspontok közĂŒl mindenkĂ©ppen emlĂtenĂŒnk kell Michael J. Sandel rosszul sikerĂŒlt, s Robert P. George ĂĄltal hatĂĄsosan cĂĄfolt Ă©rvĂ©t, miszerint az emberi embriĂł Ă©s az ember között ahhoz hasonlatos a kĂŒlönbsĂ©g, ami a makk Ă©s a belĆle kifejlĆdĆ terebĂ©lyes tölgy között ĂĄll fenn. Sandel szĂĄmos â egy kötetnyi â kivĂĄlĂł Ă©rvet hoz a gĂ©nmanipulĂĄciĂł ellen,1 azonban, amikor az emberi embriĂł stĂĄtuszĂĄt kell meghatĂĄroznia, nagyon rossz pĂ©ldĂĄt hoz, ami jĂłl mutatja, hogy voltakĂ©ppen
1 Michael J. Sandel, Contro la perfezione. Lâetica nellâetĂ dellâingegneria genetica. Vita e Pensiero, Milano, 22014.
4
nem lĂ©nyeglĂĄtĂł, azaz jogĂĄszi, illetve jogfilozĂłfiai e tekintetben a megközelĂtĂ©se. Sandel nem pusztĂĄn rossz analĂłgiĂĄt talĂĄlt egy ĂrĂĄsĂĄban az emberi embriĂł stĂĄtuszĂĄra vonatkozĂłan, hanem Ășgy tƱnik, hogy azt meggyĆzĆdĂ©sesen teszi, mert mĂĄshol is publikĂĄlta e â nĂ©zetĂŒnk szerint â meglehetĆsen szerencsĂ©tlen, sĆt mi több, nagyon fĂ©lrevezetĆ hasonlatĂĄt.2 A hasonlat szerint az, hogy a hĂĄzunk elĆtt ĂĄllĂł fĂĄn a mĂłkus megeszik egy makkot, nem ugyanolyan, mint az, amikor egy terebĂ©lyes tölgyfĂĄt dönt ki a vihar.3 AmikĂ©ppen a makk Ă©s a tölgyfa mĂĄs jellegƱ dolgok, Ășgy az emberi embriĂł Ă©s az ember is, habĂĄr az elĆbbiekbĆl lesznek az utĂłbbiak. Majd az Ărja, hogy az emberi Ă©let fokozatokon keresztĂŒl fejlĆdik ki. Sandel azt ĂĄllĂtja, hogy amikĂ©ppen a makk nem tölgyfa, Ășgy az emberi embriĂł sem emberi lĂ©ny. Robert P. George helyesen mutat rĂĄ arra, hogy ez az Ă©rv azĂ©rt hibĂĄs, mert alapfeltĂ©telezĂ©skĂ©nt abbĂłl indul ki, hogy az emberi embriĂł nem rendelkezik alapvetĆ Ă©rtĂ©kkel vagy mĂ©ltĂłsĂĄggal, s Ăgy az embrionĂĄlis kutatĂĄs anyagĂĄnak stĂĄtuszĂĄban van. MĂĄr ott fĂ©lrecsĂșszik az Ă©rvelĂ©se â mutat rĂĄ Robert P. George â, amikor az összehasonlĂtĂł elemeket kivĂĄlasztja: a makk az emberi embriĂłval, a tölgyfa az emberrel lenne analĂłgiĂĄba ĂĄllĂthatĂł. Csakhogy, Ărja Robert P. George, a tudomĂĄny ĂĄltal teljessĂ©ggel kimutatott â Ă©s Sandel ĂĄltal is elismert â folyamatos fejlĆdĂ©st tekintve a tölgyfĂĄval nem maga az ember, hanem az Ă©rett ember, vagyis a felnĆtt ĂĄllĂthatĂł pĂĄrhuzamba.4 TermĂ©szetesen Sandel pĂĄrhuzamĂĄnak kĂ©tsĂ©gtelenĂŒl van egyfajta Ă©rzĂ©kelhetĆ hatĂĄsossĂĄga, hiszen mindannyian valĂłban vesztesĂ©get Ă©rzĂŒnk, ha a viharban kidĆl egy terebĂ©lyesre nĆtt tölgyfa. Ha csakugyan nem Ă©rezzĂŒk ugyanazt a vesztesĂ©get, amikor egy makk tönkremegy, Ășgy az is igaz, hogy nem Ă©rezzĂŒk azt a nagy kĂĄrt akkor sem, ha egy tölgyfacsemete pusztul el, miközben nyilvĂĄnvalĂłan nem kĂŒlönbözik fajĂĄban a kifejlett tölgyfa a tölgyfacsemetĂ©tĆl. EbbĆl lĂĄtszik, hogy a tölgyfĂĄt nem fajtĂĄja miatt Ă©rtĂ©keljĂŒk, hanem a kifejlettsĂ©ge esetĂ©n annak impozĂĄnsĂĄga, fensĂ©gessĂ©ge miatt. A makk, de a tölgyfacsemete sem lenyƱgözĆ megjelenĂ©sƱ, Ăgy nem Ă©rzĂŒnk vesztesĂ©get pusztulĂĄsukkor â Ă©rvel Robert P. George. Ha a tölgyfĂĄk a fajtĂĄjuk miatt bĂrnĂĄnak Ă©rtĂ©kkel, akkor ebbĆl az következne, hogy ugyanolyan vesztesĂ©get Ă©reznĂ©nk, ha egy tölgyfa vagy egy tölgyfacsemete megy tönkre. Azonban az alap â folytatja Ă©rvelĂ©sĂ©t Robert P. George â, amely miatt az emberi lĂ©nyek Ă©rtĂ©kĂ©t
2 Sandel (2014) i. m. 114.; Michael J. Sandel, âEmbryo Ethics â The Moral Logic of Stem-Cell Research.â The New England Journal of Medicine, July 15, 2004, 207-209. 3 âConsider an analogy: although every oaktree was once an acorn, it does not follow that acorns are oaktrees, or that I should treat the loss of an acorn eaten by a squirrel in my front yard as the same kind of loss as the death of an oaktree felled by a storm. Despite their developmental continuity, acorns and oaktrees are different kinds of things. So are human embryos and human beings.â Sandel (2004) i. m. 208. â A szövegben szereplĆ idegen nyelvƱ idĂ©zetek magyar fordĂtĂĄsĂĄt e cikk fĂŒggelĂ©kĂ©ben közöljĂŒk. â T. Z. 4 Robert P. George, Il diritto naturale nellâetĂ del pluralismo. Armando, Roma, 2006, 167.
5
elismerjĂŒk, teljessĂ©ggel mĂĄs. Ahogy azt Sandel is elismeri, az embereknek Ă©ppen sajĂĄtos entitĂĄsuk miatt tulajdonĂtunk Ă©rtĂ©ket. Ăppen ezĂ©rt tekintĂŒnk minden egyes emberi lĂ©nyt mĂ©ltĂłsĂĄgban Ă©s jogokban egyenlĆnek â Ă©rvel Robert P. George. Nem gondoljuk, hogy a kĂŒlönöskĂ©ppen ânagyszerƱnekâ tekintett emberek â mint mondjuk Michael Jordan vagy Albert Einstein â nagyobb alapvetĆ Ă©s immanens Ă©rtĂ©kkel Ă©s mĂ©ltĂłsĂĄggal bĂrnĂĄnak a fizikailag gyenge vagy a szellemileg visszamaradott emberi szemĂ©lyeknĂ©l. Nem tƱrnĂ©nk el â Ărja Robert P. George â egy szellemileg visszamaradott gyermek vagy â mondjuk â egy rĂĄkbeteg megölĂ©sĂ©t, hogy szerveik kivĂ©telĂ©vel megmentsĂ©k Jordant vagy Einsteint. Nem tƱrjĂŒk hasonlĂłkĂ©ppen a gyermekek megölĂ©sĂ©t sem, akik Sandel analĂłgiĂĄja rĂ©vĂ©n azon facsemetĂ©knek felelnĂ©nek meg, amelyeknek erdĆgondozĂĄs keretĂ©ben valĂł elpusztulĂĄsĂĄn nem kesergĂŒnk, amikĂ©ppen azon sem, ha e gondozĂĄs keretĂ©ben makkok pusztulnak el. Az erdĆgondozĂłk szabadon vĂĄgjĂĄk ki a tölgyfacsemetĂ©ket Ă©s pusztĂtjĂĄk el közben a makkokat, hogy ezzel biztosĂtsĂĄk a kifejlett pĂ©ldĂĄnyok egĂ©szsĂ©gĂ©t. Senki nem csinĂĄl ebbĆl gondot â jegyzi meg. Ăppen azĂ©rt, mert nincs okunk arra, hogy kĂŒlönösebb Ă©rtĂ©ket tulajdonĂtsunk a tölgy-faj egyedeinek â Ă©ppen ellentĂ©tes mĂłdon azzal, ahogy az az emberi nem (faj) tagjai esetĂ©ben törtĂ©nik. Ăsszefoglalva: ha magĂĄnak a tölgy-fajnak tulajdonĂtanĂĄnk Ă©rtĂ©ket, nem pedig a tölgyfa pompĂĄzatossĂĄgĂĄnak, akkor ugyanannyira Ă©reznĂ©nk kĂĄrnak a tölgyfacsemetĂ©k Ă©s a makkok elpusztulĂĄsĂĄt, mint a kifejlett nagyszerƱ, pompĂĄs tölgyfa tönkremenetelĂ©t, kidĆlĂ©sĂ©t. Csak gondolati kĂsĂ©rletkĂ©nt: ha oly mĂłdon tulajdonĂtanĂĄnk Ă©rtĂ©ket â Ărja â az embereknek, mint az a tölgyek esetĂ©ben törtĂ©nik, akkor semmilyen okunk nem lenne arra, hogy ellenezzĂŒk a gyermekek vagy akĂĄr a sĂșlyosan âfogyatĂ©kosâ felnĆttek megölĂ©sĂ©t. Az emberi embriĂłk megölĂ©sĂ©nek a makk Ă©s az emberi embriĂł között vont analĂłgia alapjĂĄn valĂł igazolĂĄsa azonnal lĂ©tjogosultsĂĄgĂĄt veszti â vonja le a konklĂșziĂłt Robert P. George â, ha belegondolunk abba a hatalmas kĂŒlönbsĂ©gbe, hogy mi alapjĂĄn tekintjĂŒk Ă©rtĂ©kesnek a tölgyet, s mi miatt tulajdonĂtunk emberi lĂ©nyeknek belsĆ Ă©rtĂ©ket Ă©s mĂ©ltĂłsĂĄgot. A tölgyfĂĄt jĂĄrulĂ©kos tulajdonsĂĄga miatt tekintjĂŒk Ă©rtĂ©kesnek, amely annak eszköz-Ă©rtĂ©ket biztosĂt, amĂg az emberi lĂ©nyek önmagukban vett Ă©rtĂ©kĂ©t ismerjĂŒk el, sajĂĄt emberi entitĂĄsukbĂłl fakadĂł immanens mĂ©ltĂłsĂĄguk okĂĄn.5
A dolgok, lĂ©tezĆk lĂ©nyegĂ©t Ă©s azok közötti kĂŒlönbsĂ©geket Ă©s azonossĂĄgokat megragadĂł ĂĄllĂĄspont nyilvĂĄnvalĂłan Robert P. George Ă©rvelĂ©sĂ©ben van jelen, aki tud kĂŒlönbsĂ©get tenni lĂ©nyegi elem Ă©s jĂĄrulĂ©kos ismĂ©rv között. Ăppen ebben ĂĄll a jogfilozĂłfiai gondolkodĂĄs sajĂĄtja: az azonosat azonosan, a kĂŒlönbözĆt pedig a lĂ©tezĆ kĂŒlönbözĆsĂ©g mĂ©rtĂ©ke szerint kell kĂŒlönbözĆen kezelni ahhoz, hogy igazsĂĄgosan ĂtĂ©ljĂŒnk. Ehhez viszont meg kell tudni ragadni azt az elemit, ami a
5 Robert P. George (2006) i. m. 168.
6
lĂ©nyeget alkotja a dolgokban Ă©s a lĂ©tezĆkben, s ami nem jĂĄrulĂ©kos, esetleges elem. A kinĂ©zet, a fejlettsĂ©gi szint Ă©s a kor csupĂĄn jĂĄrulĂ©kos elemek az emberben, minthogy az ember biolĂłgiai lĂ©trejövetelĂ©vel jelen van az emberi szemĂ©ly a fogantatĂĄsĂĄtĂłl kezdve. Ez a lĂ©nyegi elem, a szemĂ©ly-mivolt adja minden emberi lĂ©ny feltĂ©tlen Ă©s egyenlĆ mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt embrionĂĄlis korĂĄtĂłl kezdve a halĂĄlĂĄig, fĂŒggetlenĂŒl mindenfĂ©le jĂĄrulĂ©kos tulajdonsĂĄgĂĄnak meglĂ©tĂ©tĆl, kifejlettsĂ©gĂ©tĆl, vagy Ă©ppen annak hiĂĄnyĂĄtĂłl, illetve visszafejlĆdĂ©sĂ©tĆl az öregkorĂĄban. A kĂ©rdĂ©s az, hogy mi adja az emberi szemĂ©ly-lĂ©t lĂ©nyegĂ©t, az emberi mĂ©ltĂłsĂĄg voltakĂ©ppeni alapjĂĄt.
3. Az ember méltósågåt adó lényegi ismérve a szellemi lelke a fogantatåstól a halålåig
ManapsĂĄg Ă©rzĂ©kelhetĆ az a tendencia, hogy kerĂŒlik az embriĂł, illetve a magzat esetĂ©ben a szemĂ©ly-fogalom hasznĂĄlatĂĄt mĂ©g a pro-life bioetikai, illetve morĂĄlfilozĂłfiai szakirodalomban is, s legfeljebb azok egyfajta alanyisĂĄgĂĄt, vagy Ă©ppen valamifĂ©le emberi-jellegĂ©t ismerik el, avagy az emberi Ă©let vĂ©delmĂ©rĆl, annak tiszteletĂ©rĆl nyilatkoznak, de nem szĂłlnak azok emberi szemĂ©ly-mivoltĂĄrĂłl. TalĂĄn azĂ©rt, mert a szemĂ©ly lĂ©nyegi ismĂ©rvekĂ©nt az öntudattal jĂĄrĂł racionalitĂĄst tekintik, amely a felnĆttek szellemi lĂ©tmĂłdjĂĄra jellemzĆ, s csak nagyon kezdetlegesen van jelen a csecsemĆkorban, s jelentĆsen fogyatkozĂłan az idĆskori szenilitĂĄs felĂ© közeledve. Azonban az emberi szemĂ©ly ekkĂ©nt valĂł szellemi lĂ©tĂ©nek nem az önreflektĂv racionalitĂĄsa a lĂ©nyegi eleme, hanem a lelke, azzal pedig a megfogant emberi szemĂ©ly Ă©s az öntudatlan (kĂłmĂĄban levĆ vagy teljes idĆskori elbutulĂĄsban levĆ) szemĂ©ly is rendelkezik. Ez a szellemi lĂ©lek nem csupĂĄn, s nem is elsĆsorban a racionĂĄlis-morĂĄlis belĂĄtĂĄsi, döntĂ©si Ă©s cselekvĂ©si tevĂ©kenysĂ©gben Ă©rhetĆ tetten, Ă©s mĂ©g csak nem is az emberi Ă©let Ă©rtelmĂ©re irĂĄnyulĂł kĂ©rdĂ©sfelvetĂ©s Ă©s az arra valĂł vĂĄlasz megtalĂĄlĂĄsĂĄnak kĂ©pessĂ©gĂ©ben, mĂĄrpedig az emberben a logost hagyomĂĄnyosan Ăgy Ă©rtik. Az emberben a lĂ©lek mindezen formĂĄkban megnyilvĂĄnul (a lelki-ismeret mƱködĂ©sĂ©tĆl a nemes erkölcsi eszmĂ©kĂ©rt valĂł lelkesedĂ©s kĂ©pessĂ©gĂ©ig bezĂĄrĂłlag), azonban a szellemi lĂ©lek azonnali jelenlĂ©te teszi a biolĂłgiai Ă©rtelemben lĂ©trejött egyedi embert filozĂłfiai Ă©rtelemben emberi lĂ©nnyĂ©, szemĂ©llyĂ©.
A problĂ©ma az, hogy â nem meglepĆ mĂłdon â az emberi âlĂ©lekâ fogalmĂĄnak hasznĂĄlatĂĄt is kerĂŒlik manapsĂĄg, s valamilyen mĂĄs minĆsĂ©ggel kĂvĂĄnjĂĄk az emberi mĂ©ltĂłsĂĄgot megalapozni, jobbĂĄra azzal, hogy a magzat is az emberi faj tagja.
7
Csakhogy egy biolĂłgiai adottsĂĄg, a fajta-jelleg nem alapozhat meg transzcendens, meta-fizikai minĆsĂ©get, amilyen pedig a szellemi lĂ©lek az emberben. Nem csodĂĄlkozhatunk ezutĂĄn, ha az emberi âszemĂ©lyâ mibenlĂ©tĂ©nek teoretikus meghatĂĄrozĂĄsa alĂłl is âkiszaladt a talajâ, s e kifejezĂ©st is inkĂĄbb elkerĂŒlni igyekeznek a jog- Ă©s a morĂĄfilozĂłfiai szĂłhasznĂĄlatban. MindazonĂĄltal nem pusztĂĄn terminolĂłgiai jellegƱ, hanem alapvetĆ elmĂ©leti filozĂłfiai azon problĂ©ma, amelyet ezzel a szemantikai döntĂ©ssel nemhogy megoldani nem tudtak, hanem mĂ©g össze is zavartĂĄk a tisztĂĄnlĂĄtĂĄst.
A âszemĂ©lyâ, s kĂŒlönösen a âlĂ©lekâ fogalmĂĄt kerĂŒlik manapsĂĄg tehĂĄt az emberi magzat jogi stĂĄtuszĂĄnak meghatĂĄrozĂĄsakor, s inkĂĄbb annak egyfajta âemberiâ-jellegĂ©re helyezik a hangsĂșlyt, vagy pusztĂĄn az (emberi) Ă©let vĂ©delmĂ©rĆl Ă©rtekeznek e stĂĄdiumokban is. Csakhogy a âmĂ©ltĂłsĂĄgâ, amely az emberi fajhoz valĂł tartozĂĄsbĂłl â elvileg â fakadna, hasonlĂłkĂ©ppen filozĂłfiailag nem jĂłl meghatĂĄrozott fogalom, mint amilyen szerintĂŒk a âszemĂ©lyâ fogalma is. EgyĂ©bkĂ©nt is Peter Singernek igaza lenne ekkĂ©ppen: miĂ©rt lenne egy biolĂłgiai fajnak, a homo sapiensnek mĂ©ltĂłsĂĄga, s a többiek pedig nem?6 A helyes megközelĂtĂ©s ezzel szemben az, hogy az embriĂł Ă©s a magzat azĂ©rt rendelkeznek emberi mĂ©ltĂłsĂĄggal, mivel individuĂĄlis emberi szemĂ©lyek, mĂ©gpedig azĂĄltal, hogy a szemĂ©lyeknek a megfogantatĂĄsuktĂłl kezdve szellemi lelkĂŒk van. Az emberi szemĂ©lyt nem Ă©szhasznĂĄlata (Ă©s mĂ©g csak nem is annak potencialitĂĄsa), hanem a mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt eredmĂ©nyezĆ lelke teszi szemĂ©llyĂ©, s ez a lĂ©tezĆk lĂ©nyegĂ©t kutatĂł filozĂłfiai kutatĂĄs ĂĄltal is megĂĄllapĂthatĂł, azon tĂșl, hogy az Isten ĂĄltal teremtett emberi lĂ©lek lĂ©tezĂ©se a keresztĂ©ny teolĂłgia sarokköve.
4. Az emberi szemĂ©ly a fogantatĂĄsĂĄtĂłl szellemi lĂ©lekkel bĂr â az ezirĂĄnyĂș bizonytalankodĂĄsok eloszlatĂĄsnak kĂsĂ©rlete
Robert P. George szerint nem szĂŒksĂ©ges az âĂĄtlelkesĂŒlĂ©sâ Ă©s a szĂŒletĂ©s elĆtt meghaltak örök sorsĂĄnak teolĂłgiai kĂ©rdĂ©seihez fordulni ahhoz, hogy a magzat Ășj emberi Ă©let-voltĂĄbĂłl fakadĂł erkölcsi Ă©rtĂ©kĂ©t Ă©s teljes mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt alĂĄ lehessen tĂĄmasztani meggyĆzĆ Ă©rvekkel, mivel az emlĂtett teolĂłgiai kĂ©rdĂ©sek irrelevĂĄnsak
6 Peter Singer szerint nem lehet olyan kritĂ©riumot talĂĄlni, amely az ember Ă©s az (emlĆs) ĂĄllat között a faji egyenlĆtlensĂ©get, âdiszkriminĂĄciĂłtâ legitimĂĄlnĂĄ. Az emberi mĂ©ltĂłsĂĄg sem ilyen fogalom, mert az szerinte ĂŒres frĂĄzis. Peter Singer, âMinden ĂĄllat egyenlĆâ. in LĂĄnyi AndrĂĄs â JĂĄvor Benedek (szerk.), Környezet Ă©s etika. SzöveggyƱjtemĂ©ny. LâHarmattan, Budapest, 2005, 52â53.
8
a morĂĄlis vita Ă©s a helyes public policy vitele szempontjĂĄbĂłl. Mivel a magzat ugyanaz a teljes ember, mint az ĂșjszĂŒlött, a serdĂŒlĆ vagy a felnĆtt, csak termĂ©szetes fejlĆdĂ©sĂ©nek nagyon korai, mĂ©g Ă©retlen szakaszĂĄban, Ăgy emberi lĂ©nykĂ©nt ugyanazon Homo sapiens fajhoz tartozik, s lĂ©tezĂ©sĂ©ben nem egy mĂĄsik biolĂłgiai szervezet rĂ©sze. Szerinte bĆven elĂ©gsĂ©ges az alapvetĆ vonatkozĂł filozĂłfiai elveket az embriolĂłgia Ășj termĂ©szettudomĂĄnyos ismereteire alkalmazni.7 Possenti viszont arra mutat rĂĄ helyesen, hogy az alapvetĆ jogok az embert nem (biolĂłgiai Ă©rtelemben vett) emberkĂ©nt, hanem emberi szemĂ©lykĂ©nt illetik meg. NĂ©zetĂŒnk szerint a szemĂ©ly-mivoltot az ember lelke, s nem racionalitĂĄsa alapozza meg, s nem is a racionalitĂĄs potencialitĂĄsa, kĂ©sĆbbi kialakulĂĄsĂĄnak lehetĆsĂ©ge.
ManapsĂĄg, fĆleg a nĂ©met teolĂłgia irĂĄnyvonalĂĄbĂłl Ă©rkezĆ hatĂĄsok miatt, az Ă©rzĂ©kelhetĆ, hogy mind a â görög filozĂłfiai eszmetörtĂ©neti behatĂĄsssal is bĂrĂł â âlĂ©lekâ, mind a âszemĂ©lyâ fogalmĂĄnak alkalmazĂĄsa tekintetĂ©ben egyfajta ĂłvatossĂĄg, visszafogottsĂĄg van jelen bizonyos tekintetben a katolikus morĂĄlfilozĂłfiĂĄban is. Ez Ă©rthetĆ mĂłdon kĂŒlönöskĂ©ppen jelentĆs hatĂĄssal bĂr az ember magzati fejlĆdĂ©si stĂĄtuszĂĄnak ontolĂłgiai meghatĂĄrozĂĄsakor, kĂŒlönösen, hogy az âanimĂĄciĂłâ tana körĂŒli filozĂłfiai vitĂĄk eleve nehĂ©zzĂ© tettĂ©k a magzat szemĂ©ly voltĂĄnak pontos idĆbeli meghatĂĄrozĂĄsĂĄt.
Most nem kĂvĂĄnunk a lĂ©lek körĂŒli teolĂłgiai vitĂĄk kĂ©rdĂ©skörĂ©re mĂ©g csak Ă©rintĆlegesen sem kitĂ©rni, ezĂ©rt csak hivatkozunk Joseph Ratzinger helyes megközelĂtĂ©sĂ©re, aki
âminden törekvĂ©sĂ©t latba vetve igyekszik rehabilitĂĄlni az utĂłbbi idĆben meglehetĆs tekintĂ©lycsorbulĂĄson ĂĄtesett »lĂ©lek« fogalmat, Ă©s a monizmus csapdĂĄjĂĄnak elkerĂŒlĂ©sĂ©vel kĂsĂ©reli meg a hozzĂĄtapadt dualisztikus jelentĂ©sĂĄrnyalat lehĂĄntĂĄsĂĄt.â8
A âszemĂ©lyâ fogalma tekintetĂ©ben pedig emblematikus az, hogy pĂ©ldĂĄul NĂ©meth GĂĄbor az abortusz-elemzĂ©sĂ©nek vĂ©gĂ©n Ăłvatosan Ășgy fogalmaz Bioetikai vĂĄzlatok cĂmƱ nemrĂ©g megjelent könyvĂ©ben, hogy az embriĂłrĂłl, aki ember, nem jelenti ki ĂĄltalĂĄban a katolikus tanĂtĂĄs, hogy Ć filozĂłfiai Ă©rtelemben szemĂ©ly-e
7 Robert P. George (2006) i. m. 154-155. 8 Orvos Levente, A lĂ©lek halhatatlansĂĄga valamint a test eredeti Ă©s vĂ©gsĆ Ă©psĂ©gĂ©nek alapvetĆ szempontjai AquinĂłi Szent TamĂĄsnĂĄl â A tamĂĄsi Ă©rtelmezĂ©s aktualitĂĄsa a mai teolĂłgiĂĄban. Doktori disszertĂĄciĂł. PĂĄzmĂĄny PĂ©ter Katolikus Egyetem HittudomĂĄnyi Kar, Budapest, 2015, 45.
9
vagy sem, hanem csak azt, hogy szemĂ©lykĂ©nt kell kezelnĂŒnk Ćt.9 E megfogalmazĂĄs alkalmazĂĄsĂĄnak oka az â Ărja â, hogy a âkortĂĄrs szemĂ©lyfogalmunk nem egyĂ©rtelmƱen megfogalmazott vagy egyöntetƱen osztott.â10 Majd Ăgy fogalmaz: âAmĂg nem tudhatĂł biztosan, hogy a magzat emberi szemĂ©ly-e, vagy sem, addig szemĂ©lynek kell tekinteni, Ăgy biztosan nem követĂŒnk el hibĂĄt.â11 KĂ©sĆbb pedig Ăgy indokolja a szerzĆ a szemĂ©ly-fogalom Ăłvatos hasznĂĄlatĂĄt:
âEz jelenik meg az egyhĂĄzi megnyilatkozĂĄsokban is, amikor nem tĂ©rnek ki annak filozĂłfiai kĂ©rdĂ©sĂ©re, hogy a magzat szemĂ©ly-e vagy sem, hanem azt tanĂtjĂĄk, hogy szemĂ©lykĂ©nt kell kezelni. Ennek oka az, hogy mĂ©g a közbeszĂ©dben is, de a jogban Ă©s a tĂĄrsadalomtudomĂĄnyokban is vagy tĂșl erĆs szemĂ©lyfogalommal (adott humĂĄnspecifikus tulajdonsĂĄgok meglĂ©te) vagy tĂșl ĂĄltalĂĄnos szemĂ©lyfogalommal (âŠ) dolgozik, ezĂ©rt cĂ©lszerƱbb a fogalom Ăłvatos hasznĂĄlata.â12
NĂ©zetĂŒnk szerint az EgyhĂĄz nem ĂĄllĂtja azt, hogy bĂĄrmilyen Ă©rtelemben problĂ©mĂĄs lenne a magzat szemĂ©ly-volta, hanem a TanĂtĂłhivatal csak annyit jelent ki, hogy nem kötelezĆdik el kifejezetten filozĂłfiai szemĂ©lyfogalmak mellett, illetve, hogy mĂ©g akkor is a legszigorĂșbb Ă©letvĂ©delem illeti meg a magzatot, ha csak feltĂ©telezhetĆ lenne a szemĂ©lyvolta. Van olyan megfogalmazĂĄs a Katolikus EgyhĂĄz KatekizmusĂĄban, amely lĂĄtszĂłlag mĂĄskĂ©ppen fogalmaz:
âMivel a magzattal fogantatĂĄsa pillanatĂĄtĂłl kezdve szemĂ©lykĂ©nt kell bĂĄnni, Ă©psĂ©gĂ©t a lehetĆsĂ©gekhez kĂ©pest a többi mĂĄs Ă©lĆlĂ©nyhez hasonlĂłan vĂ©delmezni, gondozni Ă©s ĂĄpolni kell.â13
A dokumentum mĂĄsutt teljesen egyĂ©rtelmƱvĂ© teszi a magzat szemĂ©ly-voltĂĄt, s ebbĆl fakadĂł emberi mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt Ă©s szemĂ©lyi jogait:
9 Németh Gåbor, Bioetikai våzlatok. Bioetika és mås életerkölcsi kérdések. Szent Istvån Tårsulat, Budapest, 2018. 355. 357. 10 Németh, i. m. 355. 11 Németh, i. m. 357. 12 Németh, i. m. 357. 13 A Katolikus Egyhåz Katekizmusa. 2274.
10
â Az emberi Ă©letet fogantatĂĄsa pillanatĂĄtĂłl feltĂ©telek nĂ©lkĂŒl tisztelni Ă©s vĂ©deni kell. Az emberi lĂ©ny szemĂ©lyi jogait lĂ©tĂ©nek elsĆ pillanatĂĄtĂłl fogva el kell ismerni, ezek közĂ© tartozik minden ĂĄrtatlan lĂ©ny sĂ©rthetetlen joga az Ă©lethez. (kiemelĂ©sek tĆlem: F. J.)â14
A mĂ©hmagzat-korĂș emberi szemĂ©ly stĂĄtuszĂĄnak egyik legalaposabb leĂrĂĄsĂĄt a Donum vitae instrukciĂł adja meg:
âA zigĂłta az a sejt, amelyik a kĂ©t ivarsejt egyesĂŒlĂ©sĂ©bĆl szĂĄrmazik. A szellemi lĂ©lek lĂ©tezĂ©sĂ©t kĂsĂ©rlet ĂștjĂĄn termĂ©szetesen nem lehet megfelelĆen igazolni. Az embriolĂłgia eredmĂ©nyei azonban Ă©rtĂ©kes ĂștmutatĂĄst adtak ahhoz, hogy Ă©rtelmĂŒnkkel a szemĂ©lyes jelenlĂ©tet az emberi Ă©let elsĆ pillanatĂĄtĂłl kezdve belĂĄssuk: Hogyan lehetne egy emberi individuum nem emberi szemĂ©ly? A tanĂtĂłhivatal nem kötelezte el magĂĄt kifejezetten filozĂłfiai jellegƱ tĂ©telek mellett, de megerĆsĂti minden egyes szĂĄndĂ©kos abortusz hatĂĄrozott morĂĄlis elĂtĂ©lĂ©sĂ©t. Ez a tanĂtĂĄs nem vĂĄltozott Ă©s megvĂĄltoztathatatlan. EzĂ©rt az emberi nemzĂ©s gyĂŒmölcse lĂ©tĂ©nek elsĆ pillanatĂĄtĂłl, tehĂĄt mĂĄr a zigĂłta kĂ©pzĆdĂ©sĂ©tĆl kezdve, megköveteli azt a feltĂ©tlen tiszteletet mellyel az ember testi Ă©s szellemi egysĂ©gĂ©nek erkölcsileg tartozunk. Az embert fogantatĂĄsĂĄnak pillanatĂĄtĂłl kezdve szemĂ©lykĂ©nt kell tisztelni Ă©s kezelni, tehĂĄt ugyanettĆl a pillanattĂłl kezdve el kell ismerni szemĂ©lyisĂ©gi jogait, Ă©s ezen belĂŒl mindenekelĆtt az ĂĄrtatlan emberi lĂ©ny sĂ©rthetetlen jogĂĄt az Ă©lethez. (kiemelĂ©sek tĆlem: F. J.)â15
Ărdemes idĂ©znĂŒnk az Evangelium vitae enciklika ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsĂĄt is:
âVannak, akik azzal prĂłbĂĄljĂĄk igazolni az abortuszt, hogy a fogamzĂĄs gyĂŒmölcsĂ©rĆl legalĂĄbb nĂ©hĂĄny napig nem lehet megĂĄllapĂtani, hogy emberi szemĂ©ly Ă©letĂ©rĆl van-e szĂł. (âŠ) ĂmbĂĄr semmifĂ©le tapasztalati mĂłdszerrel nem lehet kimutatni a szellemi lĂ©lek jelenlĂ©tĂ©t, az emberi embriĂł tudomĂĄnyos megfigyelĂ©se »olyan adatokat szolgĂĄltat, melyekbĆl az Ă©rtelem fölismerheti, hogy az emberi Ă©let elsĆ rezdĂŒlĂ©sĂ©tĆl jelen van a szemĂ©ly: miĂ©rt ne volna tehĂĄt ez az emberi Ă©lĆlĂ©ny emberi szemĂ©ly is?« EgyĂ©bkĂ©nt e dolog oly nagy jelentĆsĂ©gƱ, hogy erkölcsi szempontbĂłl mĂĄr a szemĂ©ly jelenlĂ©tĂ©nek puszta valĂłszĂnƱsĂ©ge is teljesen kizĂĄr minden olyan beavatkozĂĄst, mely az emberi Ă©let csĂrĂĄjĂĄnak kiirtĂĄsĂĄra irĂĄnyul. EzĂ©rt a tudomĂĄnyos vitĂĄkon Ă©s a filozĂłfusok vĂ©lemĂ©nyĂ©n tĂșl, melyekhez a TanĂtĂłhivatal kifejezetten soha nem csatlakozott, az EgyhĂĄz mindig tanĂtotta Ă©s ma is tanĂtja, hogy az emberi nemzĂ©s gyĂŒmölcsĂ©t lĂ©tĂ©nek elsĆ pillanatĂĄtĂłl fogva feltĂ©telek nĂ©lkĂŒl megilleti az a tisztelet,
14 A Katolikus EgyhĂĄz Katekizmusa.2270. 15 Donum vitae, I, 1.
11
mely erkölcsileg az emberi szemĂ©lynek testi-lelki mivoltĂĄban jĂĄr (âŠ). (kiemelĂ©sek tĆlem: F. J.)16
A Dignitas personae (2008) instrukciĂł hiteles, autentikus Ă©rtelmezĂ©se szerint, ha a Donum vitae dokumentum nem nyilvĂĄnĂtotta ki azt, hogy az emberi embriĂł szemĂ©ly lenne, ezt csak azĂ©rt tette, mert nem kĂvĂĄnt kifejezetten filozĂłfiai tanok mellett elkötelezĆdni. Az emberi embriĂł morĂĄlis Ă©s ontolĂłgiai stĂĄtusza azonban önmagĂĄban teljesen egyĂ©rtelmƱen az emberi szemĂ©ly mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄval bĂr lĂ©trejöttĂ©nek legelsĆ pillanattĂłl kezdve, vagyis az emberi embriĂł kĂ©tsĂ©gtelenĂŒl ember szemĂ©ly:
âSe lâIstruzione Donum vitae non ha definito che lâembrione Ăš persona, per non impegnarsi espressamente su unâaffermazione dâindole filosofica, ha rilevato tuttavia che esiste un nesso intrinseco tra la dimensione ontologica e il valore specifico di ogni essere umano. (âŠ) La realtĂ dellâessere umano, infatti, per tutto il corso della sua vita, prima e dopo la nascita, non consente di affermare nĂ© un cambiamento di natura nĂ© una gradualitĂ di valore morale, poichĂ© possiede una piena qualificazione antropologica ed etica. Lâembrione umano, quindi, ha fin dallâinizio la dignitĂ propria della persona.â17
A konklĂșziĂłban pedig a dokumentum minden meg nem szĂŒletett emberi szemĂ©ly Isten kĂ©pmĂĄsĂĄra valĂł teremtettsĂ©gĂ©n alapulĂł szemĂ©lyi mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt nyomatĂ©kosĂtja:
âLâadempimento di questo dovere implica il coraggio di opporsi a tutte quelle pratiche che determinano una grave e ingiusta discriminazione nei confronti degli esseri umani non ancora nati, che hanno la dignitĂ di persona, creati anchâessi ad immagine di Dio. (kiemelĂ©s tĆlem: F. J.)18
A magzat tehĂĄt lĂ©lekkel rendelkezĆ emberi szemĂ©ly, aki következĂ©skĂ©ppen ilyen feltĂ©tlen szemĂ©lyi mĂ©ltĂłsĂĄggal bĂr, s Ă©letĂ©hez joga van a katolikus tanĂtĂĄs szerint, amely gyakorlatilag a szimultĂĄn vagy azonnali animĂĄciĂłt, vagyis a magzat fogantatĂĄsĂĄnak pillanatĂĄban valĂł âĂĄtlelkesĂŒlĂ©sĂ©tâ vallja. A Hittani KongregĂĄciĂł 1974-es âDichiarazione sullâaborto procuratoâ cĂmƱ dokumentuma csak utal az
16 Evangelium vitae, III, 60. 17 Dignitas personae, I, 5. 18 Dignitas personae, 37. pont
12
animĂĄciĂł körĂŒli sok Ă©vszĂĄzados filozĂłfiai vitĂĄra, amikĂ©ppen a Magyar Katolikus PĂŒspöki Kar 2003-as âAz Ălet kultĂșrĂĄjĂĄĂ©rtâ cĂmƱ bioetikai tĂĄrgyĂș körlevelĂ©nek 18. pontja is. A PĂĄpai ĂletvĂ©dĆ AkadĂ©mia (Pontificia Accademia per la Vita) XII. közgyƱlĂ©sĂ©nek zĂĄrĂłdokumentuma pedig egyĂ©rtelmƱen leszögezi, hogy nincsen olyan jelentĆs Ă©rv, amely a magzat szemĂ©ly-voltĂĄt tagadhatnĂĄ:
âDa tutto ciĂČ si puĂČ concludere che l'embrione umano nella fase del preimpianto sia giĂ realmente una »persona«? Ă ovvio che, trattandosi di un'interpretazione filosofica, la risposta a tale interrogativo non sia di »fede definita« e rimanga aperta, in ogni caso, ad ulteriori considerazioni. Tuttavia, proprio a partire dai dati biologici disponibili, riteniamo non esservi alcuna ragione significativa che porti a negare l'essere persona dell'embrione, giĂ in questa fase. (kiemelĂ©s tĆlem: F. J.)â19
BĂĄr a dokumentum tartalmazza azt az Ă©rvet is, hogy pusztĂĄn az emberi szemĂ©lyi lĂ©t jelenlĂ©tĂ©nek valĂłszĂnƱsĂ©ge is elĂ©g lenne a magzat Ă©letĂ©nek legszigorĂșbb vĂ©delmĂ©hez:
âDal punto di vista morale, poi, al di lĂ di ogni considerazione sulla personalitĂ dell'embrione umano, il semplice fatto di essere in presenza di un essere umano (e sarebbe sufficiente persino il dubbio di trovarsi alla sua presenza) esige nei suoi confronti il pieno rispetto della sua integritĂ e dignitĂ (âŠ).â
A nyilatkozat leszögezi, hogy a magzat szemĂ©ly-lĂ©tĂ©t alĂĄtĂĄmasztĂł közvetlen animĂĄciĂł tana van teljes összhangban az Ășjonnan lĂ©trejött emberi lĂ©ny biolĂłgiai valĂłsĂĄgĂĄval:
19 Pontificia Accademia per la Vita: Dichiarazione finale della XII Assemblea Generale. http://www.vatican.va/roman_curia/pontifical_academies/acdlife/documents/rc_pont-acd_life_doc_20060322_xii-gen-assembly-final_it.html A dokumentum a vĂ©gĂ©n XVI. Benedek pĂĄpa, a PĂĄpai ĂletvĂ©dĆ AkadĂ©mia közgyƱlĂ©sĂ©t megnyitĂł, 2006 februĂĄr 27-Ă©n elhangzott beszĂ©dĂ©bĆl idĂ©z: âL'amore di Dio non fa differenza fra il neoconcepito ancora nel grembo di sua madre, e il bambino, o il giovane, o l'uomo maturo o l'anziano. Non fa differenza perchĂ© in ognuno di essi vede l'impronta della propria immagine e somiglianza (Gn 1, 26). Non fa differenza perchĂ© in tutti ravvisa riflesso il volto del suo Figlio Unigenito, in cui »ci ha scelti prima della creazione del mondo, ... predestinandoci a essere suoi figli adottivi ... secondo il beneplacito della sua volontà « (Ef 1, 4-6).â
13
âA supporto di tale posizione, va osservato come la teoria dell'animazione immediata, applicata ad ogni essere umano che viene all'esistenza, si mostri pienamente coerente con la sua realtĂ biologica (oltre che in »sostanziale« continuitĂ col pensiero della Tradizione).â
A pĂĄpa vĂ©dnöksĂ©ge mellett mƱködĆ, az emberi Ă©let vĂ©delmĂ©vel tudomĂĄnyosan foglalkozĂł egyhĂĄzi grĂ©mium tehĂĄt kijelentette, hogy az emberi magzat lĂ©lekkel bĂrĂł emberi szemĂ©ly.20
5. Az ember fogantatĂĄsĂĄtĂłl feltĂ©tlen mĂ©ltĂłsĂĄgĂș szemĂ©ly, nem mert a Homo sapiens Ășj egyede jött lĂ©tre, hanem mert akkortĂłl szellemi lĂ©lekkel bĂrĂł emberi egyĂ©n
A jogfilozĂłfia a mĂ©hmagzat feltĂ©tlen mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt csakis szemĂ©ly-voltĂĄval tudja megalapozni, amely a szellemi lĂ©lek benne valĂł meglĂ©te rĂ©vĂ©n adott: az emberi embriĂł emberi individuum, egyedi lĂ©tezĆ, akinek feltĂ©tlen mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt csakis a lelke adhatja, amely biolĂłgiai lĂ©tĂ©nek elsĆ pillanatĂĄtĂłl kezdve jelen van benne. Az alapvetĆ emberi jogok azĂ©rt illetik meg az embereket, mert mĂ©ltĂłsĂĄggal rendelkezĆ szemĂ©lyek, mĂ©gpedig azĂ©rt, mert a fogantatĂĄsuktĂłl kezdve lelkĂŒk van. Az emberi termĂ©szetnek van egy biolĂłgiai oldala Ă©s egy lelki21 is (tovĂĄbbĂĄ
20 LĂĄsd HĂĄmori szĂĄmos kivĂĄlĂł, vonatkozĂł tanulmĂĄnyĂĄt, köztĂŒk kĂŒlönösen ezeket: HĂĄmori Antal, âAz Ă©letvĂ©delem kritikus pontjai (abortusz, sterilizĂĄciĂł, drogfogyasztĂĄs, »eutanĂĄzia«)â. TeolĂłgia, 2009/1â2.18â51.; HĂĄmori Antal, ĂletvĂ©delem a katolikus EgyhĂĄz jogrendjĂ©ben vilĂĄgi jogi összehasonlĂtĂĄssal. Szent IstvĂĄn TĂĄrsulat, Budapest, 2006.; HĂĄmori Antal, âDignitas personae (a Hittani KongregĂĄciĂł bioetikai ĂștmutatĂĄsĂĄnak ismertetĂ©se)â. A Magyar Katolikus Orvosok Szent LukĂĄcs EgyesĂŒletĂ©nek TudĂłsĂtĂłja, 2011/1. 8â17.; HĂĄmori Antal, âA Hittani KongregĂĄciĂł Dignitas personae cĂmƱ instrukciĂłjaâ. Magyar Sion, 2012/1. 96â103. 21 A âlelkiâ dimenziĂł alatt az emberi szemĂ©ly azon halhatatlan szellemi dimenziĂłjĂĄt Ă©rtjĂŒk, amely az Isten-kĂ©pmĂĄsi mivolt leglĂ©nyegibb sajĂĄtja, s amelynek Ă©rzĂ©kszerve az erkölcsi cselekvĂ©sre kĂ©pes emberi szemĂ©lynĂ©l a lelkiismeret: âA szellemi lĂ©lek nem a szĂŒlĆktĆl szĂĄrmazik, hanem közvetlenĂŒl Isten teremti Ă©s halhatatlan. Amikor a halĂĄl pillanatĂĄban elszakad a testtĆl, nem vĂ©sz el; Ășjra egyesĂŒlni fog a testtel a vĂ©gsĆ föltĂĄmadĂĄs pillanatĂĄban.â A Katolikus EgyhĂĄz KatekizmusĂĄnak Kompendiuma, 70. pont. Ez adja minden ember mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt, Ă©s biztosĂtja az emberek lĂ©nyegi egyenlĆsĂ©gĂ©t: âAz összes ember ugyanazon mĂ©ltĂłsĂĄg Ă©s ugyanazon alapvetĆ jogok birtokosa, amennyiben az egy Isten kĂ©pmĂĄsĂĄra vannak teremtve, Ă©s egyformĂĄn Ă©rtelmes lĂ©lek birtokosai, ezĂ©rt eredetĂŒk Ă©s termĂ©szetĂŒk ugyanaz, s Krisztusban, az egyetlen ĂdvözĂtĆben ugyanarra az isteni boldogsĂĄgra hivatottak.â 412. pont. A lĂ©lek halhatatlan, s a konkrĂ©t emberi szemĂ©ly lelke erkölcsi tettei alapjĂĄn kerĂŒl majd megĂtĂ©lĂ©sre: âA halĂĄlban, amikor elvĂĄlik a lĂ©lek a testtĆl, a test romlĂĄsba hull, mĂg a lĂ©lek, mely halhatatlan,
14
pszichĂ©s is): a megtermĂ©kenyĂŒlĂ©s rĂ©vĂ©n lĂ©trejön az egyedi genetikai programmal rendelkezĆ Ășj emberi lĂ©ny, aki Ăgy biolĂłgiai Ă©rtelemben a Homo sapiens faj Ășj egyede, termĂ©szetĂ©nek leglĂ©nyegibb rĂ©sze azonban a szemĂ©lyes lelke. TermĂ©szetesen nem lĂ©tezik a szemĂ©ly a megtermĂ©kenyĂŒlĂ©s elĆtt, mindazonĂĄltal az Ășj egyĂ©n genetikai programjĂĄnĂĄl több az emberi termĂ©szet, amely az emberi szemĂ©ly-jellegben nyeri lĂ©nyegi tartalmĂĄt, amely az adott emberi szemĂ©ly lelke, s amely azon Ășj emberi lĂ©nyben van jelen a fogantatĂĄs pillanatĂĄtĂłl. Az ember nem azĂ©rt rendelkezik alapvetĆ emberi jogokkal, köztĂŒk a mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄnak Ă©s Ă©letĂ©nek vĂ©delmĂ©hez valĂł jogokkal, mert a Homo sapiens fajhoz tartozik, hanem mert szemĂ©lyes lĂ©lekkel rendelkezĆ emberi szemĂ©ly teljesen egyedi emberi testben. A szemĂ©ly lĂ©te az ember lĂ©te: az egyedi emberi Ă©let biolĂłgiai lĂ©tĂ©nek, keletkezĂ©sĂ©nek idĆpontjĂĄban kezdĆdik, azaz a fogantatĂĄssal, Ă©s annak biolĂłgiai megszĂŒnte idĆpontjĂĄban Ă©r vĂ©get. A szemĂ©ly-mivolt tehĂĄt nem az emberi biolĂłgiai lĂ©t vagy emberi Ă©let egyik minĆsĂtett ĂĄllapota, jellemzĆje, hanem teljesen azonos magĂĄval az emberi lĂ©ttel.22
Bioetikai szempontĂș megközelĂtĂ©sbĆl pedig az mondhatĂł el, hogy az emberi test az egysejtƱ zigĂłta-stĂĄdiumĂĄtĂłl kezdve emberi szervezet, azaz az emberi fajba tartozĂł Ă©lĆlĂ©ny, egyedĂŒlĂĄllĂł, integrĂĄlt Ă©s szervezett sajĂĄt organizmussal, amely magĂĄban foglalja Ă©s tartalmazza az összes egyedi Ă©s specifikus genetikai informĂĄciĂłt, amelyek teleolĂłgiai Ă©s autonĂłm mĂłdon a test teljessĂ©gĂ©ben valĂł megvalĂłsulĂĄsa felĂ© tartanak a folyamatos, fokozatos Ă©s koordinĂĄlt fejlĆdĂ©s kĂŒlönbözĆ fĂĄzisain keresztĂŒl. Szakadatlan fejlĆdĂ©srĆl, fokozatos komplexifikĂĄciĂłrĂłl beszĂ©lhetĂŒnk, a test kiformĂĄlĂłdĂĄsĂĄnak irĂĄnyĂĄba tartĂł rendezett Ă©s cĂ©lirĂĄnyos szabĂĄlyossĂĄgrĂłl, tehĂĄt semmikĂ©ppen sem esetleges vĂ©letlenszerƱsĂ©grĆl vagy okozatos sorozatszerƱsĂ©grĆl.23 MĂĄrpedig, ha a fejlĆdĂ©s folyamatos, akkor â a katolikus bioetikusok megĂĄllapĂtĂĄsa szerint â az embriĂł
Isten elĂ© megy ĂtĂ©letre, Ă©s vĂĄrja, hogy Ășjra egyesĂŒljön a testtel, amikor az Ăr visszatĂ©rĂ©sekor ĂĄtalakultan föl fog tĂĄmadni. Hogy mikĂ©nt törtĂ©nik majd a föltĂĄmadĂĄs, az felĂŒlmĂșlja kĂ©pzeletĂŒnk Ă©s Ă©rtelmĂŒnk lehetĆsĂ©geit.â I. m. 205. pont. Az emberi lĂ©lek IstentĆl szĂĄrmazik, Ă©s isteni termĂ©szete szerint ĆfelĂ© tart, amely folyamatot az erkölcsi erĂ©nyek segĂtik, a bƱn viszont â mert gyengĂti a helyes szeretetet â gĂĄtolja: âA bocsĂĄnatos bƱn lĂ©nyegĂ©ben kĂŒlönbözik a halĂĄlos bƱntĆl. Akkor követjĂŒk el, ha a bƱn tĂĄrgya jelentĂ©ktelen, vagy sĂșlyos ugyan, de a tudatossĂĄg vagy a szĂĄndĂ©k nem teljes. Nem szakĂtja meg a kapcsolatot Istennel, de gyengĂti a szeretetet; a teremtmĂ©nyek irĂĄnti rendetlen vonzalomrĂłl tanĂșskodik; akadĂĄlyozza a lĂ©lek haladĂĄsĂĄt az erĂ©nyek gyakorlĂĄsĂĄban Ă©s a jĂłcselekedetek vĂ©gzĂ©sĂ©ben; ideigtartĂł bĂŒntetĂ©st von maga utĂĄn.â I. m. 396. pont. A âpszichĂ©sâ dimenziĂł pedig az, amelyet a â helyes szemlĂ©letƱ â pszicholĂłgia vizsgĂĄl. 22 Vö. Robert Spaemann, Persone. Sulla differenza tra âqualcosaâ e âqualcunoâ. Editori Laterza, Roma-Bari, 2005, 241. 23 Francesco DâAgostino â Laura Palazzani, Bioetica. Nozioni fondamentali. Editrice La Scuola, Brescia, 2016, 80.
15
bioetikai Ă©rtelemben is mĂĄr szemĂ©ly, amennyiben bĂĄr mĂ©g nem aktualizĂĄlĂłdott Ă©s teljesedett ki minden sajĂĄtossĂĄga, mĂĄr jelen vannak azon feltĂ©telek, amelyek a szĂŒksĂ©ges tĂĄmogatĂĄst adjĂĄk azon szakadatlan dinamikus folyamat szĂĄmĂĄra, amely lehetĆvĂ© teszi ezen ismĂ©rvek realizĂĄlĂłdĂĄsĂĄt.24 Mi Ășgy tartjuk, hogy bioetikai nĂ©zĆpontbĂłl az mondhatĂł ki, hogy az emberi embriĂł biolĂłgiai Ă©rtelemben emberi lĂ©ny, s mint ilyen, emberi jogalany. Azt azonban, hogy az emberi embriĂł s ĂĄltalĂĄban az ember szellemi lĂ©lekkel bĂrĂł szemĂ©ly, az erkölcsteolĂłgia, illetve a morĂĄl- Ă©s a jogfilozĂłfia ĂĄllapĂthatja meg. Ezen diszciplĂnĂĄknak nĂ©lkĂŒlözhetetlen a hozzĂĄjĂĄrulĂĄsuk az emberi Ă©letvĂ©delem terĂŒletĂ©n, hiszen az emberi mĂ©ltĂłsĂĄg â nĂ©zetĂŒnk szerint â csakis a szellemi lĂ©lekkel alapozhatĂł meg. A bioetika tudomĂĄnya a lĂ©lekkel bĂrĂł ember szemĂ©lyi mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt kĂ©pes vĂ©deni az emberi embriĂłban Ă©s magzatban oly mĂłdon, hogy a lĂ©nyegi biolĂłgiai azonossĂĄgot mutatja ki az emberben annak minden biolĂłgiai Ă©letstĂĄdiumĂĄban.
Az elsĆdleges Ă©s a meghatĂĄrozĂł megközelĂtĂ©si mĂłd szĂĄmunkra tehĂĄt a tĂĄg Ă©rtelemben vett, termĂ©szetjogi alapĂș jogfilozĂłfiai megközelĂtĂ©s, amely az emberben a szellemi lelket nevezi meg azon ismĂ©rvnek, amely lĂ©nyegi, tehĂĄt minden emberben jelen van, s amely az emberi szemĂ©ly mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄt adja annak fogantatĂĄsĂĄtĂłl kezdve. TalĂĄn az a baj, hogy annak lĂ©tĂ©t nem lehet empirikus eszközökkel termĂ©szettudomĂĄnyosan bizonyĂtani? MiĂ©rt, a mĂ©ltĂłsĂĄg meglĂ©tĂ©t Ă©s mibenlĂ©tĂ©t lehet igazolni az emberben? â vĂĄlaszolhatjuk erre. A helyzet az, hogy posztmodern korunkban a mĂ©ltĂłsĂĄg immĂĄron ĂŒres fogalommĂĄ vĂĄlt, azzĂĄ kellett szĂŒksĂ©gszerƱen vĂĄlnia, mert ezen ideolĂłgia tagadja a dolgok, s kĂŒlönösen az ember lĂ©nyegi termĂ©szetĂ©nek lĂ©tĂ©t, mĂĄrpedig a mĂ©ltĂłsĂĄg Ă©ppen ezt a cĂ©lt töltötte be nem sokkal ezelĆttig a jogi Ă©s a filozĂłfiai, de a közgondolkodĂĄsban is. Az emberi mĂ©ltĂłsĂĄg kiĂŒresedĂ©sĂ©nek, delegitimĂĄlĂłdĂĄsĂĄnak korĂĄban â amely a szcientizmusnak, a posztmodern ideolĂłgiĂĄnak Ă©s az âĂĄllati jogok politikai korrektsĂ©gĂ©nekâ köszönhetĆ â nincs immĂĄron semmi veszteni valĂłnk sem nyelvpolitikai stratĂ©giai megfontolĂĄsokbĂłl, sem filozĂłfiai Ă©rtelemben, ha a mĂ©ltĂłsĂĄg alapjĂĄt keressĂŒk az emberben, s a szellemi lĂ©lekben talĂĄljuk meg azt.
ManapsĂĄg ĂĄltalĂĄban, s nemcsak a posztmodern gondolkodĂĄst vallĂłk körĂ©ben, nem szeretik hasznĂĄlni az emberi termĂ©szeti lĂ©nyeg fogalmĂĄt, de â mint lĂĄthattuk â a lelket sem, mert az tĂșlsĂĄgosan âgörögâ, azaz partikulĂĄris kulturĂĄlis hagyomĂĄnyhoz kötött sokak meglĂĄtĂĄsa szerint. A mĂ©ltĂłsĂĄg fogalma pedig â mint mĂĄr szĂł volt rĂłla â filozĂłfiai tartalom nĂ©lkĂŒli, miközben a âszemĂ©lyâ kifejezĂ©s hasznĂĄlata problematikus, kĂ©nyes, minthogy âpolitikailag nem korrektâ, mivel tĂșlsĂĄgosan humĂĄnspecifikus.
24 DâAgostino â Palazzani i. m. 81.
16
A filozĂłfiailag korrekt Ă©s egyben bĂĄtor teoretikus ĂĄllĂĄsfoglalĂĄst igĂ©nylĆ kiĂșt az elĆbb elmondottakbĂłl nĂ©zetĂŒnk szerint csak az lehet, ha a dolgokat a maguk valĂłjĂĄban nĂ©zzĂŒk a termĂ©szetjogi realizmus bĂĄzisĂĄn, s kimondjuk, hogy az embert szellemi lelke teszi azzĂĄ, ami, s e mĂ©ltĂłsĂĄgĂĄnak alapjĂĄt adĂł lĂ©nyegi ismĂ©rve egyszersmind meg is kĂŒlönbözteti Ćt az ĂĄllattĂłl, mĂ©g a legfejlettebb emlĆsöktĆl is.
FĂŒggelĂ©k
A szövegben szereplĆ idegen nyelvƱ idĂ©zetek fordĂtĂĄsa
5. oldal, 3. lĂĄbjegyzet:
âTekintsĂŒk a következĆ analĂłgiĂĄt: noha minden tölgyfa makk volt egykor, ebbĆl nem következik, hogy a makkok tölgyfĂĄk, vagy hogy ugyanolyan tĂpusĂș vesztesĂ©gnek tekinthetem egy az elĆkertemben talĂĄlhatĂł makknak egy mĂłkus ĂĄltali megevĂ©sĂ©t, mint egy vihar ĂĄltal kidöntött tölgyfa pusztulĂĄsĂĄt. FejlĆdĂ©sbeli folytonossĂĄguk ellenĂ©re a makkok Ă©s a tölgyfĂĄk kĂŒlönbözĆ fajta dolgok. UgyanĂgy az emberi embriĂłk Ă©s az emberi lĂ©nyek is.â
12. oldal, âSe lâIstruzioneâŠâ
âMĂ©g ha a Donum vitae kezdetƱ instrukciĂł nem definiĂĄlta is szemĂ©lykĂ©nt az embriĂłt, hogy ne kötelezze el magĂĄt kifejezetten egy filozĂłfiai termĂ©szetƱ ĂĄllĂtĂĄs mellett, mindazonĂĄltal kiemelte, hogy bensĆ kapcsolat lĂ©tezik minden egyes emberi lĂ©ny ontolĂłgiai dimenziĂłja Ă©s sajĂĄtos Ă©rtĂ©ke között. (âŠ) Hiszen az emberi lĂ©ny valĂłsĂĄga egĂ©sz Ă©lete sorĂĄn, szĂŒletĂ©se elĆtt Ă©s utĂĄn kizĂĄrja, hogy akĂĄr termĂ©szetĂ©t illetĆ vĂĄltozĂĄsrĂłl, akĂĄr az erkölcsi Ă©rtĂ©k fokozatossĂĄgĂĄrĂłl beszĂ©ljĂŒnk, mivel teljes Ă©rtĂ©kƱ antropolĂłgiai Ă©s etikai stĂĄtussal bĂr. Az emberi embriĂłnak tehĂĄt kezdettĆl sajĂĄt szemĂ©lyi mĂ©ltĂłsĂĄga van.â
12. oldal, âLâadempimentoâŠâ
âE kötelessĂ©g teljesĂtĂ©se megkĂvĂĄnja az ahhoz valĂł bĂĄtorsĂĄgot, hogy szembeszegĂŒljĂŒnk mindazon gyakorlatokkal, amelyek sĂșlyos Ă©s igazsĂĄgtalan diszkriminĂĄciĂłhoz vezetnek a mĂ©g meg nem szĂŒletett emberi lĂ©nyekkel szemben,
17
akik szemĂ©lyi mĂ©ltĂłsĂĄggal rendelkeznek, hiszen Ćk is Isten kĂ©pĂ©re vannak teremtve.â
13. oldal, âDa tutto ciĂČâŠâ
âLehet-e mindebbĆl arra következtetni, hogy az emberi embriĂł a beĂĄgyazĂłdĂĄs elĆtti fĂĄzisban mĂĄr valĂłban szemĂ©ly? NyilvĂĄnvalĂł, hogy â filozĂłfiai Ă©rtelmezĂ©srĆl lĂ©vĂ©n szĂł â az e kĂ©rdĂ©sre adott vĂĄlasz nem lesz »dogma«, Ă©s minden esetben nyitott marad kĂ©sĆbbi megfontolĂĄsok felĂ©. MindazonĂĄltal, Ă©ppen a rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł biolĂłgiai adatokbĂłl kiindulva, azt ĂĄllĂtjuk, hogy semmi jelentĆs okunk nincs annak tagadĂĄsĂĄra, hogy az embriĂł mĂĄr ebben a szakaszban emberi lĂ©ny.â
13. oldal, âDal punto di vistaâŠâ
âEgyĂ©bkĂ©nt, erkölcsi szempontbĂłl, tĂșl minden az emberi embriĂł szemĂ©ly-voltĂĄra vonatkozĂł megfontolĂĄson, maga az a tĂ©ny, hogy egy emberi lĂ©nnyel ĂĄllunk szemben (Ă©s mĂĄr annak puszta gyanĂșja is elegendĆ volna, hogy ilyennel ĂĄllunk szemben), azt követeli, hogy teljes tisztelettel legyĂŒnk integritĂĄsa Ă©s mĂ©ltĂłsĂĄga irĂĄnt (âŠ).â
13. oldal, 19. lĂĄbjegyzet
âIsten szeretete nem tesz kĂŒlönbsĂ©get a mĂ©g anyja mĂ©hĂ©ben lĂ©vĆ embriĂł Ă©s a gyermek, vagy a fiatal vagy az Ă©rett ember vagy az öreg között. Nem tesz kĂŒlönbsĂ©get, mert mindegyikĂŒkben a sajĂĄt kĂ©pĂ©nek Ă©s hasonlatossĂĄgĂĄnak lenyomatĂĄt lĂĄtja (Ter 1,26). Nem tesz kĂŒlönbsĂ©get, mert mindegyikben felismeri EgyszĂŒlött Fia arcĂĄnak tĂŒkrözĆdĂ©sĂ©t, akiben kivĂĄlasztott »bennĂŒnket a vilĂĄg teremtĂ©se elĆtt [âŠ] arra rendelt bennĂŒnket, hogy [âŠ] â akarata tetszĂ©se szerint â gyermekeivĂ© legyĂŒnk« (Ef 1,4-5)â
14. oldal, âA supporto di taleâŠâ
âEzen ĂĄllĂĄspont vĂ©delmĂ©ben megjegyezhetjĂŒk, hogy az azonnali animĂĄciĂł minden lĂ©trejövĆ emberi lĂ©nyre alkalmazott elmĂ©lete teljes mĂ©rtĂ©kben koherensnek lĂĄtszik e lĂ©nyek biolĂłgiai valĂłsĂĄgĂĄval (azon kĂvĂŒl, hogy mĂ©g a HagyomĂĄny szerinti elgondolĂĄssal is megĆrzi a »lĂ©nyegi« kontinuitĂĄst).â
18
PIGLER MĂNIKA MĂRA
MESTERSĂGES INTELLIGENCIA A KERESZTĂNY FILOZĂFIA TĂKRĂBEN
âIsten Ășjra szĂłlt:
«TeremtsĂŒnk embert kĂ©pmĂĄsunkra, magunkhoz hasonlĂłvĂĄ.»â
(Ter 1,26)
A mestersĂ©ges intelligencia kifejezĂ©st meghallva egyszerre Ă©bredhet bennĂŒnk lelkesedĂ©s Ă©s elborzadĂĄs, esetleg fĂ©lelem. Az emberi kreativitĂĄs Ă©s kifinomult technika munkĂĄnkat sokfĂ©le terĂŒleten segĂtĆ fejlĆdĂ©sĂ©t csodĂĄlhatjuk, avagy a TerminĂĄtor film Ă©s az azĂłta szĂŒletett hasonlĂł tĂ©mĂĄjĂș vĂziĂłk (ember formĂĄjĂș robotok lĂĄzadĂĄsa Ă©s ember fölötti gyĆzelme) megvalĂłsulĂĄsĂĄt vĂ©ljĂŒk döbbenten a szemĂŒnk elĆtt valĂłra vĂĄlni.
A filozĂłfia több diszciplĂnĂĄjĂĄnak szempontjĂĄbĂłl is megközelĂthetjĂŒk ezt a jelensĂ©get.
ETIKA
MorĂĄlis szempontbĂłl kĂŒlönbsĂ©get kell tenni az emberi munkĂĄt segĂtĆ, az emberrel egyĂŒttmƱködĆ (annak döntĂ©si felelĆssĂ©gĂ©t nem âĂĄtvevĆâ), sajĂĄt realitĂĄsukban kezelt programok Ă©s az ember helyettesĂtĂ©sĂ©re, esetleg felĂŒlmĂșlĂĄsĂĄra tervezett gyakran antropomorf robotok közt. MiĂ©rt Ă©rezhetĂŒnk visszatetszĂ©st ez utĂłbbi tĂpusĂș alkotĂĄsokkal kapcsolatban?
Az Ă©rzelmekre reagĂĄlĂł, azokat mĂmelĆ A.I.-k el akarnak hitetni valamit, ami nincs, azaz, hogy az Ășn. mestersĂ©ges intelligenciĂĄval ellĂĄtott antropomorf robotoknak vannak Ă©rzelmeik, lelkĂŒk, kĂ©pesek emberi kapcsolatra (az egyĂŒttĂ©rzĂ©s, a szeretet, a csodĂĄlkozĂĄs stb. szavai, gesztusai vannak beprogramozva), netĂĄn öntudatra.
A bevallott hamisĂtĂĄs vagy utĂĄnzĂĄs, ha magasabb Ă©rtĂ©ket szolgĂĄl (pl. gyĂłgyĂĄszatban mestersĂ©gesen elĆĂĄllĂtott vegyi anyagok, melyeket korĂĄbban csak
19
növĂ©nyekbĆl, Ă©lĆlĂ©nyekbĆl tudtak kinyerni, szolgĂĄljĂĄk az ember egĂ©szsĂ©gĂ©t, Ă©letĂ©t), elfogadott. Ha nincs ilyen cĂ©l, vagy az utĂĄnzatot azonos vagy magasabb rendƱnek ĂĄllĂtjĂĄk be az eredetinĂ©l (nĂłta a nĂ©pzene helyett, mƱvirĂĄg a virĂĄg helyett vagy antropomorf A. I. embertĂĄrs helyett), azt mĂĄr kevĂ©sbĂ© tartjuk elfogadhatĂłnak, pl. a mƱvĂ©szetben ezt hĂvjĂĄk giccsnek. Ha pedig az utĂĄnzatot eredetinek hazudjĂĄk (pl. egy Raffaelo festmĂ©ny hamisĂtĂĄsa) az mĂĄr morĂĄlisan elmarasztalhatĂł, nagyobb Ă©rtĂ©k hamisĂtĂĄsĂĄt mĂĄr ĂĄllami törvĂ©nyek bĂŒntetik.
Az A.I. utĂĄnozza az Ă©rzĂ©seket Ă©s a gondolkodĂĄst, Ă©s több programozĂł szeretnĂ© azonosĂtani e szimulĂĄciĂłt az eredetivel:
âAlan Turing azt javasolta Computing Machinery and Intelligence c. hĂres cikkĂ©ben (Turing, 1950), hogy ne azt kĂ©rdezzĂŒk, tudnak-e a gĂ©pek gondolkodni, hanem azt vizsgĂĄljuk, hogy ĂĄtmennek-e a gĂ©pek egy viselkedĂ©si intelligenciateszten, amelyet kĂ©sĆbb Turing-tesztnek neveztek el. A teszt szerint a programnak öt percen ĂĄt kell (gĂ©pelt online ĂŒzenetekkel) beszĂ©lgetnie egy kĂ©rdezĆvel. A kĂ©rdezĆnek ez utĂĄn vĂĄlasztania kell, hogy egy programmal vagy egy szemĂ©llyel beszĂ©lgetett-e, Ă©s egy program akkor felel meg a teszten, ha az idĆ 30%-ĂĄban megtĂ©veszti a kĂ©rdezĆt.â1
Lehet, hogy megtéveszti, de ontológiai szempontból måsolat maradt.
âTegyĂŒk fel, a tudomĂĄny valamikor eljut odĂĄig, hogy 100 szĂĄzalĂ©kban lemĂĄsoljon egy embert, a maga gondolataival, Ă©rzelmeivel, egĂ©szen addig, hogy ne tudjam eldönteni, Ă©lĆ szemĂ©lyrĆl vagy gĂ©prĆl van-e szĂł. Nos, a mĂĄsolatot ez esetben sem nevezhetnĂ©nk a szĂł igazi Ă©rtelmĂ©ben embernek.â2
A fĆ morĂĄlis problĂ©ma a bizonyos terĂŒleteken hasznĂĄlt antropomorf A.I.-k esetĂ©ben, hogy Ă©pp ott van csĂșsztatĂĄs, hazugsĂĄg, ahol megvalĂłsulna embersĂ©gĂŒnk isteni lĂ©nyege, a szeretetkapcsolat.
Pl. Egyes nyugati kĂłrhĂĄzakban mĂĄr gyakorlat a mĂĄsok ĂĄltal nem lĂĄtogatott betegek mellĂ© ilyen egyĂŒttĂ©rzĂ©st mutatĂł A.I.-t bekapcsolni. KĂ©pzeljĂŒk el, hogy a
1 MestersĂ©ges Intelligencia Elektronikus Almanach, http://project.mit.bme.hu/mi_almanach/books/aima/ch26s02, 2019 mĂĄjus. 8. 2 GĂĄjer LĂĄszlĂł e gondolatĂĄt idĂ©zi: SzĆnyi SzilĂĄrd, MĂ©rlegen a mestersĂ©ges intelligencia. https://jezsuita.hu/merlegen-a-mesterseges-intelligencia-jo-e-ha-a-mcdonaldsban-robotok-szolgalnak-ki/ , 2019. mĂĄjus 7.
20
beteg felismeri, hogy egy Ă©lettelen robot vigasztalja, mĂ©g nagyobb fĂĄjdalommal szakadhat rĂĄ a magĂĄny, felismervĂ©n ĂĄpolĂłi jĂł szĂĄndĂ©kĂș mĂ©gis embertelen cinizmusĂĄt.
Ember-robot szeretetrĆl, sĆt szerelemrĆl olvashatunk pl. a HadtudomĂĄny egy 2016-os cikkĂ©ben:
âa robot programozĂĄsĂĄtĂłl, illetve mestersĂ©ges intelligenciĂĄjĂĄtĂłl fĂŒggĆen elkĂ©pzelhetĆ olyan kapcsolat, amikor az embernek a robottal valĂł kapcsolatĂĄt Ășgy tudja jellemezni, hogy nincs fĂ©ltĂ©kenysĂ©g, nincs szĂvfĂĄjdalom, nincs megcsalĂĄs Ă©s nincs elhagyĂĄs. Az emberi kapcsolatoknak ezek a dimenziĂłi egy ideĂĄlis pĂĄrkapcsolatra is rĂĄvetĂthetĆk. Ezek alapjĂĄn talĂĄn megkockĂĄztathatĂł a kĂ©rdĂ©s, hogy a robot lenne/lesz majd az ideĂĄlis szeretĆ?â3
MĂ©g döbbenetesebben redukĂĄlt emberkĂ©ppel talĂĄlkozunk az Ășn. reborn baby-k kapcsĂĄn, melyek ĂĄllĂtĂłlag a gyĂĄszmunkĂĄt segĂtik a meghalt csecsemĆ etethetĆ, tisztĂĄba tehetĆ Ă©s ölelgethetĆ Ă©lethƱ baba mĂĄsĂĄval. Ennek ĂŒzenete, hogy a gyermek egyenlĆ a testĂ©vel â holttestĂ©vel â, Ă©s, hogy az anyai szeretet nem mĂĄs, mint testĂĄpolĂĄs. AmĂșgy meg elĆbb utĂłbb ezt a babĂĄt is el kell temetnie az anyĂĄnak. MiĂ©rt lenne jobb kĂ©tszer temetni Ă©s gyĂĄszolni, duplĂĄn megĂ©lni az elszakadĂĄs fĂĄjdalmĂĄt?
John R. Searle (1980) tudatfilozófus igyekszik a realitås talajån maradni, mikor felteszi a kérdést:
âSenki sem gondolja, hogy egy vihar szĂĄmĂtĂłgĂ©pes szimulĂĄciĂłjĂĄtĂłl elĂĄznĂĄnk. (âŠ) Mi visz rĂĄ tehĂĄt embereket annak feltĂ©telezĂ©sĂ©re, hogy a mentĂĄlis folyamatok szĂĄmĂtĂłgĂ©pes szimulĂĄciĂłja mentĂĄlis folyamatokat mutatna fel?â (Minds, brains, and programs. Behavior and Brain Sciences, 3, 417â457.)
A vĂĄlasz talĂĄn az ember Ćsi vĂĄgyĂĄban kereshetĆ az ember alkotĂĄsĂĄra, teremtĆ szerepben valĂł (hamis) önmegvalĂłsulĂĄsra. Vö.: közĂ©pkori alkimistĂĄk hasonlĂł
3 KollĂĄr Csaba, âSzerethetĆk-e a robotok, Az emberârobot interakciĂł humĂĄn oldalĂĄnak teoretikus aspektusa.â DOI 10.17047/HADTUD.2016.26.K.142, http://real.mtak.hu/50166/1/ht2016_kulonszam_144_156_u.pdf, 2019. mĂĄjus 2.
21
vĂĄggyal prĂłbĂĄltak âemberkĂ©tâ (homunculus) gyĂĄrtani mandragĂłra-gyökĂ©r Ă©s egyĂ©b praktikĂĄk segĂtsĂ©gĂ©vel.
A hĂĄttĂ©rben dolgozik az öntranszcendĂĄlĂĄs belĂ©nk Ă©pĂtett, jogos vĂĄgya, csak Ă©pp hibĂĄs Ășton szeretne megvalĂłsulni.
Az antropomorf robotban az ember tökĂ©letes verziĂłjĂĄt is lĂĄthatjĂĄk a transzhumanizmus hĂvei. Egyik oldalrĂłl az embert egĂ©szĂtik ki chipekkel, protĂ©zisekkel, mƱszervekkel, egĂ©szen mĂĄr a közeljövĆben megvalĂłsĂthatĂłnak vĂ©lt agyĂĄtĂŒltetĂ©ssel (emberi agy gĂ©p testben), ide sorolhatĂł a genetikĂĄban mĂ©g tiltott, de mĂĄr, sajnos, illegĂĄlisan gyakorolt eugenika (fajnemesĂtĂ©s).
MĂĄsik oldalrĂłl közelĂtve a robotikĂĄban az emberhez kĂvĂŒl-belĂŒl megtĂ©vesztĆen hasonlĂtĂł antropomorf gĂ©pek megalkotĂĄsĂĄval szeretnĂ©k sokan megvalĂłsĂtani a tökĂ©letes, emberfeletti embert (a kĂ©szĂtĆik hasonmĂĄsĂĄra alkotott robotok felfoghatĂłk kĂ©szĂtĆik halhatatlan verziĂłjĂĄnak), vagy jĂł szĂĄndĂ©kkal megszĂŒntetni az emberisĂ©g kĂ©t nagy problĂ©mĂĄjĂĄt: a szenvedĂ©st Ă©s a halĂĄlt (az ember megszĂŒntetĂ©sĂ©vel ezek a gondok valĂłban eltƱnnekâŠ).
Itt keresztĂ©nykĂ©nt fontos Ă©rteni, hogy valĂłban megistenĂŒlĂ©sre vagyunk teremtve, Isten kĂ©pmĂĄsĂĄra, örökĂ©letƱ lelkĂ©bĆl rĂ©szesĂŒlve, ezĂ©rt sem tudjĂĄk vĂ©gtelen vĂĄgyainkat kielĂ©gĂteni a vĂ©ges teremtmĂ©nyek. EgyedĂŒli Ăștja megistenĂŒlĂ©sĂŒnknek (ĂŒdvössĂ©gĂŒnknek, Istennel valĂł Ă©letközössĂ©gĂŒnknek, szeretetegysĂ©gĂŒnknek, öröklĂ©tĂŒnknek) azonban csak Isten szabad Ă©s szabaddĂĄ tevĆ szeretetĂ©nek befogadĂĄsa. EgyedĂŒl Ć tud minket ĂŒdvözĂteni, csak TeremtĆnk kĂ©pes minket ĂșjjĂĄteremteni, mi magunkat NĂ©lkĂŒle soha, hiĂĄba is prĂłbĂĄlkozunk BĂĄbel Ăłta lelkesen.
Etikai kĂ©rdĂ©s mĂ©g, hogy az emberi munkĂĄt egyre tökĂ©letesebben, sĆt embernĂ©l is precĂzebben elvĂ©gzĆ, tanulĂĄsra, önfejlesztĂ©sre kĂ©pes programok több szektorban kiszorĂthatjĂĄk az emberi munkaerĆt:
âa Deep Learning korĂĄbban bevehetetlennek tƱnĆ terĂŒleteken is lĂĄtvĂĄnyos eredmĂ©nyeket hoz: az utcĂĄkon mĂĄr tesztelik az önvezetĆ autĂłkat, a nyelvi fordĂtĂłprogramok egyre jobbak, intelligens robotok mƱködnek a gyĂĄrakban, az ĂŒgyfĂ©lszolgĂĄlatokon Ă©s a földeken, mestersĂ©ges intelligencia Ă©rtĂ©keli a röntgenfelvĂ©teleket, a hitelkĂ©relmeket Ă©s a biztosĂtĂĄsi kĂĄrigĂ©nyeket, hogy csak nĂ©hĂĄny pĂ©ldĂĄt emlĂtsĂŒnk.â4
4 Bögel György, Mesterséges intelligencia a humånpolitikai munkåban, Opus et Educatio 5. évfolyam 3. szåm, 352. o., file:///C:/Users/Otthon/Desktop/B%C5%91gel%20Gy%C3%B6rgy%20AI.pdf, 2019. måjus 5.
22
âMikor, milyen helyzetekben bizonyulhatnak az intelligens gĂ©pi algoritmusok jobbnak az embereknĂ©l? A Nobel-dĂjas Daniel Kahneman szĂĄmos pĂ©ldĂĄt hoz fel erre, mĂĄsok mellett Ă©ppen a szemĂ©lyzeti munkĂĄval (a kivĂĄlasztĂĄsi döntĂ©sekkel) kapcsolatban (Kahneman, D. (2013): Gyors Ă©s lassĂș gondolkodĂĄs. HVG Könyvek, Budapest, 21. fejezet). (âŠ) NyilvĂĄn Ă©rdekes filozĂłfiai kĂ©rdĂ©s, hogy a gĂ©pek kĂ©pessĂ©gei belĂĄthatĂł idĆn belĂŒl meghaladjĂĄk-e az emberekĂ©t, bekövetkezik-e az Ășgynevezett szingularitĂĄs (Harari. 2017).â5
âEgyre több közgazdĂĄsz â mint pĂ©ldĂĄul a volt amerikai pĂ©nzĂŒgyminiszter Larry Summers is â vallja, hogy mĂĄr nem szĂĄmĂthatunk arra, hogy a technolĂłgiai fejlĆdĂ©s teremt annyi Ășj munkahelyet, amennyit megszĂŒntet. Egy brĂŒsszeli központĂș think tank, a Bruegel szĂĄmĂtĂĄsai szerint az EurĂłpai UniĂł munkahelyeinek több, mint a felĂ©t veszĂ©lyezteti az automatizĂĄciĂł. Nem vĂ©letlen, hogy egy ĂĄltalĂĄnos alapjövedelem bevezetĂ©sĂ©nek ötlete az EurĂłpai Parlament Jogi BizottsĂĄgĂĄnak a robotikĂĄra vonatkozĂł jelentĂ©stervezetĂ©ben is felbukkant megfontolandĂł javaslatkĂ©nt.â6
Az utĂłbbi kĂ©t Ă©vszĂĄzad technolĂłgiai fejlĆdĂ©sĂ©t kĂsĂ©rik a munkahelyek elvesztĂ©sĂ©tĆl valĂł fĂ©lelem megnyilvĂĄnulĂĄsai (19. szĂĄzadi gĂ©prombolĂĄs, tĂŒntetĂ©sek). Ma is attĂłl fĂ©lnek, hogy szakmĂĄk tƱnhetnek el miatta.7 ValĂłban aktuĂĄlisan pl. a pincĂ©r szakma kerĂŒlt veszĂ©lybe (Pesten, GyĆrött is megjelentek a robot pincĂ©rek), Ă©s tĂ©nyleg meg fognak szƱnni mĂ©g szakmĂĄk, de annĂĄl nagyobb szĂŒksĂ©g lesz az informatikĂĄban sokfĂ©le szakemberre, Ășj szakmĂĄk szĂŒletnek pĂĄrhuzamosan ( SEO, SEM szakma, a webes fejlesztĆk, UI/UX tervezĆk, web-ergonĂłmusok, data scientistek, a kĂŒlönbözĆ internet-biztonsĂĄgi, fejlesztĆ, mƱködtetĆi titulusok, az online marketingben ĂŒzletelĆk, Growth Hackerek, stb.). A teljes technicizĂĄlĂłdĂĄstĂłl tehĂĄt nem kell fĂ©lni, az A.I.-k emberhez viszonyĂtott hiĂĄnyossĂĄgai Ă©s kezelĂ©sĂŒkhöz, programozĂĄsukhoz nĂ©lkĂŒlözhetetlen emberi munka szĂŒksĂ©ge miatt.8
A tĂĄrsadalom többfĂ©le szektorĂĄban mĂĄr bevetett A.I. programok mindig ott vetnek fel erĆs etikai kĂ©rdĂ©seket, ahol ĂĄthĂĄrĂtanĂĄnk rĂĄ a döntĂ©si felelĆssĂ©get emberek sorsĂĄval, Ă©letĂ©vel kapcsolatban â itt a redukĂĄlt emberkĂ©p mellett rögtön az erkölcsi
5 Bögel, i. m., 354. o. 6 K. Khojaste, âSzakmĂĄkat törölhet el a technolĂłgiai fejlĆdĂ©s?â, Profession, 2015 aug. 5. https://www.profession.hu/cikk/szakmakat-torolhet-el-a-technologiai-fejlodes , 2019. mĂĄjus 7. 7 Vö.: uo. 8 Vö.: uo.
23
döntĂ©s alapja, a lelkiismeret, az erkölcsi Ă©rtĂ©krend klasszikus kĂ©rdĂ©sei merĂŒlnek fel (vilĂĄgos, hogy erkölcsi döntĂ©st nem hozhat szabad akarat nĂ©lkĂŒli program):
Pl. egy A.I. ĂĄltal felĂĄllĂtott orvosi diagnĂłzis (elĆnye, hogy sokkal több orvosi adatot tud összevetni) Ă©s kezelĂ©si javaslat nĂ©lkĂŒlözheti-e az orvos döntĂ©sĂ©t, felelĆssĂ©gĂ©t?
ĂnjĂĄrĂł autĂłk balesethelyzetben valĂł döntĂ©sĂ©t programozĂłk bajban vannak, milyen Ă©rtĂ©krend szerint döntsön a gĂ©p kĂ©t rossz között (a kutyĂĄt vagy a bƱnözĆt gĂĄzolja el inkĂĄbb?). Az ilyen gĂ©pkocsik forgalomba kerĂŒlĂ©se Ăłta nehĂ©z eldönteni, hogy baleset esetĂ©n a programozóé, a gyĂĄrtóé vagy a tulajdonosĂ©-e a felelĆssĂ©g.
Munkahelyi digitĂĄlis lĂĄbnyomok, internetes szokĂĄsok alapjĂĄn alkotnak kĂ©pet a munkĂĄltatĂłk munkavĂĄllalĂłik munkatempĂłjĂĄrĂłl, stĂlusĂĄrĂłl. Mennyire sĂ©rti ez az adatgyƱjtĂ©s, feldolgozĂĄs Ă©s kiĂ©rtĂ©kelĂ©s a dolgozĂł szemĂ©lyisĂ©gi jogait, ill. valĂłban csak a mĂ©rhetĆ teljesĂtmĂ©nnyel azonos a munkĂĄnk, esetleg mi magunk? Jogos-e ilyen adatok alapjĂĄn elbocsĂĄtani embereket?
Mindig a mi hozzĂĄĂĄllĂĄsunk, viszonyulĂĄsunk, a mi emberi döntĂ©sĂŒnk adja meg a morĂĄlis Ă©rtĂ©kĂ©t az A.I. hasznĂĄlatĂĄnak Ă©s a vele valĂł âkapcsolatunknakâ. KĂ©rdĂ©s, hogy mennyire felelĆsen hasznĂĄljuk Ćket, ill. hogy mennyire a valĂłsĂĄghoz (Ă©lettelen gĂ©p, mely rengeteg informĂĄciĂł feldolgozĂĄsĂĄra alkalmasan kiegĂ©szĂti munkĂĄnkat), vagy sajĂĄt projektĂĄlt, redukĂĄlt vĂĄgyainkhoz akarunk viszonyulni bennĂŒk. ValĂłjĂĄban, amikor fĂ©lĂŒnk a jövĆ robotjaitĂłl, sajĂĄt magunkhoz, a bennĂŒnk Ă©lĆ emberkĂ©phez viszonyulunk: nem bennĂŒk, hanem bennĂŒnk Ă©l a rombolĂĄs vĂĄgya, ha engedĂŒnk az önzĂ©s Ă©s erĆszak kĂsĂ©rtĂ©sĂ©nek, hisz a bƱnbeesĂ©s Ăłta megromlott termĂ©szetĂŒnk hajlik a rosszra. Az embertĆl fĂ©lĂŒnk, amikor a gĂ©ptĆl fĂ©lĂŒnk. Mert tudjuk, mi mindenre vagyunk kĂ©pesek.
ANTROPOLĂGIA
TöbbfĂ©le emberkĂ©ppel dolgozik a robotika Ă©s az A.I. kutatĂĄs. Az olyan kĂ©rdĂ©s, mint, hogy âmikor, hogyan, milyen programozĂĄs segĂtsĂ©gĂ©vel fog öntudatra Ă©bredni egy ilyen gyĂĄrtmĂĄnyâ (az öninformĂĄlĂł, âtanulĂłâ algoritmus), elĂĄrulja a kĂ©rdezĆ tudĂłs emberkĂ©pĂ©t.
A tudat specifikusan az emberi lĂ©lek sajĂĄtja, a tudat Ă©rzĂ©ki szinten az Ă©rzĂ©kszervek mƱködĂ©sĂ©nek felfogĂĄsa (reditio incompleta), lelki szinten pedig sajĂĄt lĂ©nyegĂŒnk majdnem tökĂ©letes felfogĂĄsa cselekedeteinken keresztĂŒl (reditio completa).
24
LĂ©nyegĂŒnk tökĂ©letes felfogĂĄsa a szĂnrĆl-szĂnre lĂĄtĂĄs közvetlen Ă©s tökĂ©letes megismerĆ Ă©s szeretĆ ĂĄllapotĂĄban lesz lehetsĂ©ges, megismerĂ©sĂŒnk egyelĆre közvetett, testi, tökĂ©letlen.
Az öntudat az önmagunkkal valĂł szabad rendelkezĂ©st jelenti, van spontĂĄn (mindig hĂĄttĂ©rtapasztalatkĂ©nt tudjuk, hogy mi vagyunk az esemĂ©nyeket ĂĄtĂ©lĆ szubjektum) Ă©s reflektĂv (amikor önmagamat teszem megismerĂ©sem tĂĄrgyĂĄvĂĄ)9. A tudat magĂĄban foglalja tehĂĄt az intencionĂĄlis megismerĂ©st, a megismerĂ©s feltĂ©teleit, a mĂĄr megismert tartalmakat, az akaratot, az öntudatot, az Ă©ntudatot, sajĂĄt lĂ©nyegĂŒnk idĆbeli Ă©s mĂ©g rĂ©szleges megismerĂ©sĂ©nek kĂ©pessĂ©gĂ©t, Ă©s a lĂ©ttudatot.
A lĂ©leknek nem teljesen a szinonimĂĄja, mivel annak a valĂłsĂĄggal Ă©s önmagĂĄval valĂł aktĂv kapcsolatĂĄt jelenti, jĂłllehet a lĂ©lek akkor is lĂ©tezik, mikor ezeket az aktivitĂĄsokat nem produkĂĄlja tapasztalhatĂł mĂłdon (pl. öntudatlan â ĂĄjult, kĂłmĂĄs vagy extatikus â ĂĄllapotban). A tudat-filozĂłfiĂĄkban e kĂ©t fogalom összemosĂłdik, mƱvelĆik a tudat kizĂĄrĂłlag materiĂĄlis valĂłsĂĄgĂĄnak bizonyĂtĂĄsĂĄval a lĂ©lek lĂ©tĂ©t igyekeznek kizĂĄrni.10
Az, aki tehĂĄt csak kellĆ mennyisĂ©gƱ digitalizĂĄlhatĂł informĂĄciĂłkkal azonosĂtja az öntudatot, ill. tisztĂĄn anyagi, digitĂĄlis alapon szeretne szemĂ©lyt lĂ©trehozni, fizikalista vagy materialista, azaz szerinte a tudat kizĂĄrĂłlag az agyi mƱködĂ©s eredmĂ©nye, tagadja a lĂ©lek, mint spirituĂĄlis lĂ©tezĆ lĂ©tĂ©t. Az erĆs MI (MestersĂ©ges Intelligencia)-hipotĂ©zis szerint a helyes vĂĄltozatĂș program futtatĂĄsa szĂŒksĂ©gszerƱen elmĂ©t eredmĂ©nyez11.
A modern analitikus filozĂłfia ĂĄltalĂĄban elfogadja a materializmust, gyakran az agyĂĄllapot-azonossĂĄg elmĂ©let â identity theory â formĂĄjĂĄban, amely szerint a mentĂĄlis ĂĄllapotok azonosak az agyi ĂĄllapotokkal12.
A fizikalistĂĄk egyik iskolĂĄja a tudat- vagy mentĂĄlis ĂĄllapot Ă©s az agyi mƱködĂ©s közvetlen kapcsolatĂĄt a tĂpusazonossĂĄg elmĂ©lettel Ărja le:
9 Philippe-Marie Margelidon O.P. â Yves Floucat, Dictionnaire de philosophie et de thĂ©ologie thomistes, BibliothĂšque de la Revue Thomiste, Parole et Silence, Toulouse, 2011. 10 Vö.: Nigel Warburton, BevezetĂ©s a filozĂłfiĂĄba, Kossuth KiadĂł, Budapest, 2000. 6. fejezet, A tudat, https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_654_warburton/ch08s02.html, 2019. mĂĄjus 5. 11 Vö.: âErĆs MI: Tudnak-e tĂ©nylegesen gondolkodni a gĂ©pek?â MestersĂ©ges Intelligencia Elektronikus Almanach, TAMOP â 4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0026 http://project.mit.bme.hu/mi_almanach/books/aima/ch26s02, 2019. mĂĄjus 8. 12 Uo.
25
âminden, meghatĂĄrozott tĂpusba sorolhatĂł fizikai ĂĄllapot szintĂ©n meghatĂĄrozott tĂpusba sorolhatĂł mentĂĄlis ĂĄllapottal azonos. Egy tudĂłs elvben rĂ©szletes leĂrĂĄst adhatna arrĂłl az agyi ĂĄllapotrĂłl, amely nem mĂĄs, mint ez a gondolat. A neuropszicholĂłgusok az agynak azokat a fizikai ĂĄllapotait kutatjĂĄk, amelyek kĂŒlönbözĆ gondolattĂpusoknak felelnek meg. Azt feltĂ©telezik, mivel az anyag az elĆfeltĂ©tele a szellemnek, ezĂ©rt oka is, hisz az Ă©rzĂ©ki tapasztalatnak is oka, tehĂĄt a gondolatoknak is.â13
Ezt az elkĂ©pzelĂ©st egyszerƱ cĂĄfolni: 1. a gondolat sajĂĄt, elkĂŒlönĂŒlt valĂłsĂĄgĂĄt mutatja, hogy nem tudunk gondolkodĂĄs közben az agyi folyamatokrĂłl. 2. Ha fizikai alapĂș lenne a gondolat, akkor tĂ©rben elhelyezhetĆnek kellene lenni (annyi hely nincs az agyamban). 3. Minden gondolat vonatkozik valamire, azonban az agyi ĂĄllapotok Ă©s folyamatok semmire nem vonatkoznak önmagukon kĂvĂŒl. 4. A csak fizikai leĂrĂĄs nem szĂĄmol a belsĆ megĂ©lĂ©s sajĂĄtossĂĄgaival (milyen Ă©rzĂ©s az adott mentĂĄlis ĂĄllapotban lenni), amely minden embernĂ©l mĂĄs.
âA tĂpus-azonossĂĄg elmĂ©let arra az alapvetĆ elĆfeltevĂ©sre Ă©pĂŒl, hogy kĂ©t embernek lehet pontosan ugyanolyan tĂpusĂș gondolata. TĂŒzetesebb vizsgĂĄlatra ez a feltevĂ©s alaptalannak bizonyul.â14
Ez utĂłbbi antinĂłmiĂĄt szeretnĂ© a pĂ©ldĂĄnyazonossĂĄg elmĂ©let kikĂŒszöbölni, mely mĂĄr a mentĂĄlis ĂĄllapotok egyes pĂ©ldĂĄnyait igyekszik megfeleltetni agyi ĂĄllapotokkal. Azonban ezt az elkĂ©pzelĂ©st is cĂĄfoljĂĄk a tĂ©nyek: pl. ha kĂ©t ember azonos agyi ĂĄllapotban van, mĂ©g akkor sem lesz azonos a mentĂĄlis Ă©lmĂ©nyĂŒk, sĆt ugyanannak az embernek kĂŒlönbözĆ idĆben produkĂĄlt azonos agyi ĂĄllapotai sem okoznak azonos mentĂĄlis Ă©lmĂ©nyt15.
Ăgy tƱnik, eddig mĂ©g nem sikerĂŒlt bizonyĂtani az Ă©let Ă©s lĂ©lek, tudat tisztĂĄn anyagi eredetĂ©t, marad az emberisĂ©ggel egyidĆs tapasztalat Ă©s hĂĄttĂ©rtudĂĄs, hogy van lelkĂŒnk, jĂłllehet nem tudjuk termĂ©szettudomĂĄnyosan, kĂsĂ©rleti Ășton kimutatni, mivel a lĂ©leknek, spirituĂĄlis lĂ©tezĆ lĂ©vĂ©n, nincs tĂ©rbeli kiterjedĂ©se, hatĂĄsaibĂłl azonban nyilvĂĄnvalĂł a jelenlĂ©te, elĂ©g, ha egy lĂ©lek nĂ©lkĂŒli holttestre gondolunk.
13 Vö. Warburton, i. m., 6. fejezet 14 Uo. 15 Vö.: u.o.
26
A lĂ©lek lĂ©tezĂ©sĂ©nek bizonyossĂĄga az embernek közvetlen tapasztalĂĄsĂĄbĂłl Ă©s az Ă©let kĂŒlsĆ megfigyelĂ©sĂ©bĆl adĂłdik16:
SajĂĄt tudatunk tĂ©nyeit közvetlenĂŒl, mint sajĂĄt Ă©nĂŒnk tevĂ©kenysĂ©geit vagy ĂĄllapotait Ă©ljĂŒk ĂĄt, mint gondolkodĂł, akarĂł stb. egysĂ©ges Ă©nt. A lelki esemĂ©nyek vĂĄltakozĂĄsĂĄban ez az Ă©n azonos marad. A pszichikai ĂĄllapotokat mint sajĂĄtjait âlĂ©trehozzaâ, birtokolja Ă©s Ă©rtĂŒk felelĆs: mint minden lelkileg tudatos ĂĄtĂ©lĂ©s megmaradĂł Ă©s hordozĂł elvĂ©t Ă©ljĂŒk meg. TranszcendentĂĄlis hĂĄttĂ©rtapasztalatunkban folyamatosan jelen van ez a szubjektumszerƱsĂ©g, melynek tudatosulĂĄsa az Ă©ntudat. A lĂ©lek sajĂĄtos lĂ©tĂ©nek tovĂĄbbi bizonyĂtĂ©kai a szellemi tevĂ©kenysĂ©gben megjelenĆ többletek (melyek nem levezethetĆk az anyagi valĂłsĂĄgbĂłl): igazsĂĄgmegismerĂ©s (honnan tudjuk, hogy valami nem igaz), erkölcsi normĂĄk ismerete (jĂł Ă©s rossz tudĂĄsa), szabad akarat (ilyen sem fordul elĆ sem az ĂĄllat-, sem a növĂ©nyvilĂĄgban), egyetemessĂ©g (fogalmak összefĂŒggĂ©sbe hozĂĄsa), totalitĂĄsra Ă©s az ĂĄllandĂł tĂșllĂ©pĂ©sre törekvĂ©s, Ă©s egyĂĄltalĂĄn az, hogy a nyelvisĂ©g termĂ©szetĂ©ben is rĂ©szesĂŒl. IdĆben bontakozik Ă©s jut el Isten egyre mĂ©lyebb ismeretĂ©re a gondolkodĂĄs Ă©s a kultĂșra.
Az ember test-lĂ©lek egysĂ©ge, egyĂŒtt egy szubsztancia, a holttest nem ember, a halĂĄl utĂĄn szeparĂĄlt lĂ©lek sem, a kettĆ egyĂŒtt ember, a test feltĂĄmadĂĄsĂĄval leszĂŒnk megint egĂ©sz ember. Az ember idĆben a kegyelemmel egyĂŒttmƱködve, szabad akarati döntĂ©seivel teljesedik ki, termĂ©szete fogamzĂĄsa pillanatĂĄtĂłl emberi termĂ©szet, mely Krisztus Ăłta Ă©s ĂĄltal a keresztsĂ©gben az isteni Vele valĂł mind mĂ©lyebb egysĂ©gre, hogy vĂ©gĂŒl rĂ©sze lehessen az isteni lĂ©t teljessĂ©gĂ©ben.
Az emberi lĂ©lek sajĂĄtossĂĄga az Ă©rtelem Ă©s a szabad akarat, melyek az ember Ă©letĂ©ben Ă©s megvalĂłsulĂĄsĂĄban szĂ©tvĂĄlaszthatatlanul egyĂŒtt mƱködnek: az Ă©rtelem az igazsĂĄgot Ă©s a lĂ©tteljessĂ©get keresi, hogy az akaratnak cĂ©lt adjon, ez utĂłbbi a jĂłt keresi a szeretet erejĂ©vel. ValĂłjĂĄban a szeretet megvalĂłsulĂĄsa a cĂ©l a megismerĂ©s folyamatĂĄban is â minden megismerĂ©s Isten megismerĂ©se (Szent TamĂĄs), hisz a teremtett vilĂĄg is az Ć szeretetĂ©nek a nyelve, Ă©s minĂ©l jobban megismerem Ćt, annĂĄl jobban szeretem.
Minden ember egyben szemĂ©ly is, âĂ©rtelmes termĂ©szetƱ (azaz potenciĂĄlisan a megfogant ember Ă©s az Alzheimer kĂłrban szenvedĆ nagypapa is), egyedi (individuĂĄlis - közölhetetlen) szubsztanciaâ (persona est rationalis naturae individua substantia â BoĂ«thius, Kr. u. 477-524) â mely definĂciĂł legtökĂ©letesebben Istenre illik.
16 Vö.: Weissmahr BĂ©la, âA lĂ©lek halhatatlansĂĄgĂĄnak filozĂłfiai kĂ©rdĂ©seâ, MĂ©rleg, 2002/1, http://filozofia.uni-miskolc.hu/wp-content/uploads/2013/02/Merleg_WeissmahrL%C3%A9lek.pdf, 2019. mĂĄjus 5.
27
MindebbĆl következik, hogy az emberi szemĂ©ly öntudata, lelke nem azonos az Ă©vek sorĂĄn begyƱjtött digitalizĂĄlhatĂł informĂĄciĂłkkal Ă©s Ă©lmĂ©nyekkel. ErrĆl mĂ©g rĂ©szletesebben beszĂ©lek az ismeretelmĂ©let fejezetben.
AzĂ©rt is esĂ©lytelen a programok âöntudatra Ă©bredĂ©seâ, mert nem tudunk lelket gyĂĄrtani rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł eszközeinkbĆl: sem az anyagbĂłl, sem sajĂĄt lelkĂŒnkbĆl. Mint mĂĄr mondtuk, a lĂ©leknek nincs kiterjedĂ©se, tĂ©rbeli helye, csak idĆbelisĂ©ge, bĂĄr titokzatos kapcsolatban van az IdĆtlennel. EgyszerƱ, azaz oszthatatlan (individuĂĄlis), nem jöhet lĂ©tre sem nemzĂ©ssel (nem vĂĄghat le lelkĂ©bĆl egy-egy darabot a kĂ©t szĂŒlĆ), nem is fejlĆdhet ki animĂĄlis lĂ©tezĆbĆl âIsten teremti, Ă©s ĂĄllandĂł dialĂłgusban ĂĄll vele, halhatatlan, azaz elpusztĂthatatlan. Arra sem vĂĄrhatunk, hogy Isten leheljen lelket a szĂĄmĂtĂłgĂ©pbe, Isten fogadott gyermekeinek Ă©letĂ©re (Ă©s nem azok jĂĄtĂ©kaira) vonatkozĂł tervei ennĂ©l sokkal gazdagabbak (vö. KinyilatkoztatĂĄs).
minden lét Alapja,
ONTOLĂGIA
OntolĂłgiai okokbĂłl is kizĂĄrhatĂł, hogy Ă©letre keljen, öntudatra Ă©bredjen, sajĂĄt akarattal rendelkezzen az A.I.. A vilĂĄg lĂ©tezĆi közt nehĂ©z nem Ă©szrevenni egyfajta hierarchiĂĄt, ami a fejlettsĂ©get, összetettsĂ©get illeti.
Az anyagi lĂ©tbĆl nem lehet levezetni a magasabb fokĂș lĂ©tszintet, az Ă©letet, ahogy a növĂ©nyibĆl sem az animĂĄlis szintet, Ă©s az animĂĄlisbĂłl az Ă©rtelmes lĂ©tezĆt. Ezek ugrĂĄsok, lĂ©ttöbbletek a fejlĆdĂ©sben. OntolĂłgiai ugrĂĄs, alsĂłbb fokrĂłl nem magyarĂĄzhatĂł Ă©s nem elĂ©rhetĆ fejlĆdĂ©s â felĂŒlrĆl, a lĂ©t teljessĂ©ge felĆl jött az inspirĂĄciĂł Ă©s segĂtsĂ©g az ugrĂĄsra. EzĂ©rt nem tudjuk mi a tĂĄrgy lĂ©tĂ©t ĂĄtlelkesĂteni, az anyagibĂłl az Ă©lĆbe Ă©s kĂŒlönösen kĂ©t lĂ©pcsĆt ĂĄtugorva (a vegetatĂv Ă©s az animĂĄlis lĂ©lek szintjeit) rögtön emberi, Ă©rtelmes lĂ©lekkel bĂrĂł lĂ©tezĆ szintjĂ©re fejleszteni az Ă©lettelen gĂ©pet, nem is tudnĂĄnk a miĂ©nkbĆl sem adni, hisz Ă©rtelmes lelkĂŒnket mi is felĂŒlrĆl kaptuk. A lĂ©t, a teremtĂ©s (Barsi BalĂĄzst idĂ©zve17) sokkal nagyobb csoda, mint a megvĂĄltĂĄs, a semmibĆl valami lĂ©trejötte Ă©s a lĂ©tezĆk lĂ©ttöbblettel gazdagodĂĄsa az ember szĂĄmĂĄra felfoghatatlan misztĂ©rium, Isten titka.
17 2019. mĂĄrcius 29-Ă©n SĂŒmegen hangzott el tĆle egy nagyböjti lelkigyakorlat sorĂĄn
28
ISMERETELMĂLET
TalĂĄn a legizgalmasabb kĂ©rdĂ©s A.I. Ă©s ember pĂĄrhuzamĂĄban Ă©pp az intelligencia szĂł jelentĂ©se, melyet igen nagyvonalĂșan, valĂłjĂĄban tĂ©vesen alkalmaznak a tanulni is kĂ©pes önfejlesztĆ programokra. E szĂłt legfeljebb csak tĂĄvoli analĂłgia mĂłdjĂĄn Ă©rthetjĂŒk a kĂ©rdĂ©sekre vĂĄlaszt adĂł intelligencia-szimulĂĄtorokra, algoritmusokra.
Intelligencia Ă©s tanulĂĄs
Az intelligencia több kortĂĄrsunk szerint komplex tulajdonsĂĄg, melynek birtokĂĄban valaki vagy valami Ășj informĂĄciĂłra Ă©s kĂ©pessĂ©gre tesz szert. Azaz tanulĂĄsra valĂł kĂ©pessĂ©g. Stephen Hawking meghatĂĄrozĂĄsa szerint az intelligencia a vĂĄltozĂĄshoz valĂł alkalmazkodĂĄs kĂ©pessĂ©ge.18
Az intelligencia szĂł jelentĂ©sĂ©t tehĂĄt kiterjesztik az Ă©rtelmes emberen kĂvĂŒli lĂ©tezĆkre is,ilyen Ă©rtelemben intelligens lehet egy kutya, egy hal vagy egy tanulĂł program.A programokra Ă©rtve âlĂ©nyegĂ©t tekintve a mestersĂ©ges intelligencia egy adott architektĂșrĂĄhoz a legjobb ĂĄgensprogramot keresi.â19
Az intelligencia szĂł eredeti jelentĂ©se: intus-legere, vagyis belĂŒlrĆl, bensĆleg olvasni.A dolgok bensĆ valĂłsĂĄgĂĄba törtĂ©nĆ behatolĂĄst jeleni a megĂ©rtĂ©s, mely azonban se nem rombol, se nem Ă©rint, csupĂĄn szemlĂ©li az Ă©szlelt valĂłsĂĄgot, az adott dolog igazsĂĄgĂĄt.20 Az Ă©rtelmes lĂ©lek sajĂĄtja, Ă©s a lĂ©tre irĂĄnyul az igazsĂĄgkeresĂ©s vĂĄgyĂĄval, egyĂŒttmƱködve a szabad akarattal, mely a jĂłra irĂĄnyul a szeretet erejĂ©vel. Az Ă©rtelem a felismert igazsĂĄgban (spekulatĂv Ă©rtelem) adja meg a jĂł cĂ©lt az akaratnak, hogy azutĂĄn az ember Ă©letĂ©t erre a cĂ©lra irĂĄnyozza be, ill. segĂti megvalĂłsĂtani, aktualizĂĄlni az igazsĂĄgot az adott Ă©lethelyzetre, cselekvĂ©sre ĂĄtĂŒltetni, keresni a legjobb utat a cĂ©l felĂ© (gyakorlati Ă©rtelem). A megĂ©rtĂ©s tehĂĄt mindig Ă©rtĂ©kĂtĂ©lettel is egyĂŒtt jĂĄr.
A tanulĂĄsi folyamat csak egy rĂ©sze a megĂ©rtĂ©snek, eszköze, szĂŒksĂ©ges azonban mĂ©g az igazsĂĄg felismerĂ©sĂ©nek Ă©s a jĂł Ă©s a rossz megkĂŒlönböztetĂ©sĂ©nek kĂ©pessĂ©ge
18 HorvĂĄth AndrĂĄs elĆadĂĄsa nyomĂĄn idĂ©zi: SzĆnyi, i. m. 19 âGyenge MI: Tudnak-e a gĂ©pek intelligensen cselekedni?â MestersĂ©ges Intelligencia Elektronikus Almanach, TAMOP â 4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0026 http://project.mit.bme.hu/mi_almanach/books/aima/ch26s01 2019. mĂĄjus 7. 20 Kattanok, Katolikus morĂĄlteolĂłgia, http://kattanok.weebly.com/az-eacutertelem.html , 2019. mĂĄjus 7.
29
ill. a cĂ©l tĂ©telezĂ©se a döntĂ©shez, âaz ĂĄgensprogramhozâ az ember esetĂ©ben. RĂĄadĂĄsul azt is el kell tudni dönteni, hogy mennyire alkalmazkodjunk egy adott helyzethez vagy mennyire jogunk, esetleg kötelessĂ©gĂŒnk aktĂvan megvĂĄltoztatni azt.
Mind az Ă©rtelem, mind az akarat az Ă©rtelmes emberi lĂ©lek ârĂ©szeâ, azaz a nem organikus, halhatatlan lelkĂŒnk sajĂĄtja, ezĂ©rt sem lehet az agy termĂ©ke. A megismerĂ©sben a test a lĂ©lek hordozĂłja, mint mĂĄr emlĂtettĂŒk, szubsztanciĂĄlis egysĂ©get alkotnak (anyag-forma), test nĂ©lkĂŒl nem fejlĆdhet ki a gondolkodĂĄs, megismerĂ©s, az ember; de a lĂ©lek kĂ©pes szubszisztĂĄlni, lĂ©tezni a testtĆl elkĂŒlönĂtve (ĂĄtmeneti jelleggel). A test szĂ©tesik formĂĄja, Ă©ltetĆ elve, lĂ©nyege, Ă©rtelme, lelke nĂ©lkĂŒl.
âA test a legszĂŒksĂ©gesebb az Ă©rtelmes lĂ©lek szĂĄmĂĄra, sajĂĄtos tevĂ©kenysĂ©ge gyakorlĂĄsa Ă©rdekĂ©ben, mely nem mĂĄs, mint az intellektuĂĄlis megismerĂ©s (intelligere) (Summa Theologiae, I.84.4.). A test a lĂ©lek teljessĂ©ge, nem egy dolog, hanem a lĂ©lek kifejezĂ©sĂ©nek mezeje.â21
TegyĂŒnk a megismerĂ©shez mĂ©g egy lĂ©nyeges sajĂĄtossĂĄgot: az emberi lĂ©tmegĂ©rtĂ©snek Ă©s döntĂ©seknek szerves rĂ©sze Isten kegyelme, a Vele valĂł szemĂ©lyre szabott (tehĂĄt nem ĂĄltalĂĄnosĂthatĂł Ă©s nem is digitalizĂĄlhatĂł) egyĂŒttmƱködĂ©s vezet el a vĂ©gsĆ cĂ©lhoz. Ezen kĂvĂŒl lĂ©tezik mĂĄs IstentĆl kapott Ăștja is a tanulĂĄsnak: a beöntött tudĂĄs, Ă©s a közvetlen szĂne lĂĄtĂĄsban kapott megĂ©rtĂ©s.
Az informåciótól a gondolatig: mit jelent megérteni?
Ha az emberen kĂvĂŒli lĂ©tezĆkre alkalmazzuk a leszƱkĂtett, tanulĂĄsi Ă©s alkalmazkodĂĄsi kĂ©pessĂ©ggel azonosĂtott jelentĂ©sƱ Ă©rtelmet (intelligencia), akkor Ă©pp a lĂ©nyegĂ©t veszĂtjĂŒk el, magĂĄt a megĂ©rtĂ©st. John Searle nĂ©gy axiĂłmĂĄjĂĄbĂłl az elsĆ hĂĄrom jĂłl megvilĂĄgĂtja a szĂĄmĂtĂłgĂ©p-programokra redukĂĄlt Ă©rtelemdefinĂciĂł hiĂĄnyossĂĄgĂĄt:
1. A szĂĄmĂtĂłgĂ©p-programok formĂĄlis, szintaktikai entitĂĄsok (jelek).
2. Az elmének mentålis tartalma, azaz szemantikåja (jelentése) van.
21 Uo.
30
3. A szintaktika önmagåban még nem elégséges a szemantikåhoz.
4. Az elmét az agy okozza.22
A 4. ĂĄllĂtĂĄs tĂ©vedĂ©sĂ©t ill. bizonyĂthatatlansĂĄgĂĄt fentebb tĂĄrgyaltuk.
Mint emlĂtettĂŒk, az emberi lĂ©lekben megĂ©rtĂ©s tĂĄrgya a lĂ©t azĂ©rt, hogy cĂ©lt adjon az akaratnak, hogy a szemĂ©ly eljusson vĂ©gsĆ cĂ©ljĂĄhoz. Az Ă©rzĂ©kszervi adatokbĂłl szerzett informĂĄciĂłkbĂłl indul ki, de
âmegvan a kĂ©pessĂ©ge, hogy az Ă©rzĂ©kszervekkel nem Ă©rzĂ©kelhetĆ tĂĄrgyakat is megragadja, azokra is tud irĂĄnyulni. Ilyen nem Ă©rzĂ©kelhetĆ, Ă©rzĂ©kszervekhez nem kötĆdĆ valĂłsĂĄg pĂ©ldĂĄul az igazsĂĄg eszmĂ©je, melyre az Ă©rtelem szĂŒntelenĂŒl Ă©s termĂ©szetĂ©nĂ©l fogva irĂĄnyul. (âŠ) kĂ©pes mĂ©g önmagĂĄrĂłl is tudomĂĄst venni, sajĂĄt irĂĄnyultsĂĄgĂĄrĂłl, tevĂ©kenysĂ©gĂ©rĆl, Ă©s a lĂ©lek mĂĄs megnyilvĂĄnulĂĄsairĂłl, pĂ©ldĂĄul a szenvedĂ©lyekrĆl, stb. Az Ă©rtelem, mivel termĂ©szetĂ©nĂ©l fogva nyitott a vĂ©gtelenre, kĂ©pes a dolgok, a lĂ©tezĆ valĂłsĂĄgok lĂ©nyegĂ©ig hatolni, Ă©s felfogni, megragadni lĂ©nyegi voltukat, mi-sĂ©gĂŒket (quidditas, Summa Theologiae, Ia.q.85.a.8.c). EzĂĄltal az Ă©rtelem kĂ©pes vĂĄlaszt adni a âmi ez?â kĂ©rdĂ©sre.â23
Az emberi megĂ©rtĂ©s az Ă©rzĂ©kelĂ©ssel kezdĆdik, Ă©s elvonatkoztatĂĄs ĂĄltal (abstractio) a dolog lĂ©nyegĂ©nek felfogĂĄsĂĄval fogalomalkotĂĄsban (conceptio) vĂ©gzĆdik. A fogalom a valĂłsĂĄg Ă©rthetĆ szerkezetĂ©t, mibenlĂ©tĂ©t, lĂ©nyegĂ©t ragadja meg, de mindig csak utalĂĄsszerƱen, modellszerƱen (objektĂven) jelenti a valĂłsĂĄgot. (TehĂĄt nem lehet azonos vele teljes rĂ©szleteiben.) A fogalmak összekapcsolĂĄsa igaz ĂĄllĂtĂĄsokkĂĄ, a megismerĂ©s az ismertbĆl az ismeretlen felĂ© hatolĂł, következtetĆ (diszkurzĂv) jellegƱ ismerettevĂ©kenysĂ©g.
Az Ă©rtelmen (intellectus) belĂŒl mƱködĆ Ă©sz (ratio) szellemi, spirituĂĄlis, anyagtalan megismerĆ kĂ©pessĂ©g. A ratiĂłbĂłl fakadĂł megismerĂ©s, a gondolkodĂĄs mindig valamilyen intuitĂv megismerĂ©sbĆl indul ki, abbĂłl szĂŒletik: elsĆsorban az elsĆ elvek bensĆ felismerĂ©sĂ©bĆl, ugyanakkor magĂĄbĂłl a gondolkodĂĄsbĂłl kialakulĂł konklĂșziĂł elĆzetes intuĂciĂłja.
Az emberi megismerĂ©s ezen az intuitĂv alapon valĂłsul meg. Ennek oka fĆleg az, hogy a megismerĂ©s elsĆsorban a dolgok bensĆ olvasĂĄsĂĄra, megismerĂ©sĂ©re irĂĄnyul.
22 J. R. Searle (1990), âIs the Brainâs Mind a Computer Program?â Scientific American, 262, 26â31. IdĂ©zi: âErĆs MIâ, i. m. 23 Kattanok, Katolikus morĂĄlteolĂłgia, http://kattanok.weebly.com/az-eacutertelem.html , 2019. mĂĄjus 7.
31
A megismerĂ©s tehĂĄt nemcsak kĂŒlsĆ, mĂ©rhetĆ, Ă©rzĂ©kelhetĆ informĂĄciĂłk begyƱjtĂ©se Ă©s osztĂĄlyozĂĄsa (bĂĄr ez is fontos).
Az, hogy kĂ©pes vagyok egy ĂĄllĂtĂĄsnak megĂĄllapĂtani az igazsĂĄgĂĄt, megegyezĂ©sĂ©t a valĂłsĂĄggal, azt mutatja, hogy nemcsak az Ă©rzĂ©kszerveimen keresztĂŒl van a lĂ©tezĆkrĆl tudĂĄsom (ha csak Ăgy lenne, fel sem merĂŒlne a kĂ©tely, hogy becsaphatnak az Ă©rzĂ©keim), a megismerĂ©s folyamĂĄn mƱködik ez a nem tĂĄrgyiasĂthatĂł közvetlen hĂĄttĂ©rtapasztalat a körĂŒlöttem lĂ©vĆ valĂłsĂĄgrĂłl. Ez a hĂĄttĂ©rtapasztalat tud a megismerĆ ember lĂ©tĂ©rĆl, mindig a megismerĂ©s Ă©s megĂ©rtĂ©s teljessĂ©gre törekszik, az ĂĄllandĂł tĂșllĂ©pĂ©s jellemzi, mintha folyamatosan a lĂ©t teljessĂ©ge Ă©s alapja vonzanĂĄ, Isten maga. EzĂ©rt is mondhatja AquinĂłi Szent TamĂĄs, hogy minden megismerĂ©s vĂ©gsĆ soron önmagunk Ă©s Isten megismerĂ©se is (De veritate, q.1.a.9.).
A fogalomalkotĂĄskor szĂŒksĂ©g van a kĂŒlönbözĆsĂ©get nem kizĂĄrĂł egysĂ©gre (az âemberâ egy fogalom, pedig nincs kĂ©t egyforma ember). De a fogalmak közti kĂŒlönbsĂ©g megadĂĄsĂĄhoz is szĂŒksĂ©gem van legalĂĄbb egy szempontra, amiben megegyeznek (pl. mi a kĂŒlönbsĂ©g a sapka Ă©s az Ă©tvĂĄgy közt). Minden megkĂŒlönböztetĂ©s a kĂŒlönbsĂ©get ĂĄtfogĂł hĂĄttĂ©ri egysĂ©g elĆterĂ©ben hajthatĂł csak vĂ©gre. EgysĂ©g nĂ©lkĂŒli sokasĂĄg, azonossĂĄg nĂ©lkĂŒli kĂŒlönbözĆsĂ©g el sem kĂ©pzelhetĆ. Nincs izolĂĄlt valĂłsĂĄg. Az egysĂ©g alapja a lĂ©t, Ă©s ugyanez a fogalom analĂłg mĂłdon az egyedi lĂ©tezĆkre is Ă©rvĂ©nyes: tudat Ă©s tudott kĂŒlönbözĆsĂ©ge a megismerĂ©s elĆterĂ©ben (lĂ©tbeli kĂŒlönbözĆsĂ©g) Ă©s azonossĂĄga a hĂĄtterĂ©ben (lĂ©tbeli azonossĂĄg)24.
A kijelentĂ©s igazsĂĄga az Ă©rtelem Ă©s a dolog megegyezĂ©se, a tudott Ă©s tudat megismerĂ©sben lĂ©trejövĆ azonossĂĄga. Ennek lehetĆsĂ©gi feltĂ©tele a lĂ©tezĆk Ă©rthetĆsĂ©ge Ă©s igazsĂĄga (veritas rei), melyet a feltĂ©tlen IgazsĂĄg, a teremtĆ Isten Ă©pĂtett bele a lĂ©tezĆkbe25. A lĂ©tezĆk Ă©rthetĆ szerkezettel rendelkeznek, fĂŒggetlenĂŒl attĂłl, hogy adott pillanatban megĂ©rtjĂŒk-e Ćket, vagy sem. Az igazsĂĄgot keresĆ embernek a lĂ©tezĆk Ă©rthetĆsĂ©gĂ©nek mĂ©rcĂ©jĂ©hez kell igazodnia26. Ărtelem Ă©s dolog megegyezĂ©sĂ©ben az elsĆbbsĂ©g az Ă©rtelemĂ©, Isten Ă©rtelmĂ©Ă©: akkor igaz bĂĄrmi (az ember is), ha Isten Ă©rtelmĂ©vel, tervĂ©vel rĂłla megegyezik!
TovĂĄbbi jellemzĆi a megismerĂ©snek Ă©s megĂ©rtĂ©snek, azaz a gondolkodĂĄsnak, hogy szabad (kĂŒlönben nem tĂĄrsulhat Ă©rtĂ©kfelismerĂ©ssel), hogy törtĂ©nelmi (örököljĂŒk, tovĂĄbbadjuk elĆdeink gondolatait, megĂ©rtĂ©sĂ©t, melyek sajĂĄt
24 Vö.: Weissmahr Béla, Bevezetés az ismeretelméletbe, Teológiai Kiskönyvtår, Róma, 1978. 25 Vö.: Summa Theologiae I.q.16.a.3. 26 Vö. De veritate, q. 1.a.2.
32
megismerĂ©sĂŒnk rĂ©szeivĂ© lesznek) tĂĄrsadalmi (azaz egy adott közössĂ©g alkotta nyelven Ă©s kultĂșrĂĄn keresztĂŒl mƱködik), Ă©s hogy szemĂ©lyes.
Ez utĂłbbi sajĂĄtossĂĄgĂĄt PolĂĄnyi MihĂĄly (1891-1976) magyar filozĂłfus vilĂĄgĂtotta meg27 SzemĂ©lyes tudĂĄs cĂmƱ mƱvĂ©ben: a megismerĆ alany a tudĂĄst konstituĂĄlĂł nĂ©lkĂŒlözhetetlen elemkĂ©nt jelenik meg a megismerĂ©sben, de a tudĂĄs mĂ©gsem szubjektĂv. MegismerĂ©sĂŒnk alapja az intellektuĂĄlis szenvedĂ©ly, elkötelezettsĂ©g, Ă©s kĂsĂ©ri a hallgatĂłlagos tudĂĄs: a kĂ©szsĂ©gek, a tudni hogyan, az elĆzetes tapasztalatunkba Ă©s tudĂĄsunkba beĂ©pĂŒlt elkĂ©pzelĂ©seink, sejtĂ©seink, intuĂciĂłink, elĆfeltevĂ©seink, nem tudatosĂtott tudĂĄsunk â pl. idegen nyelv hasznĂĄlata esetĂ©n. ValĂłjĂĄban többet tudunk annĂĄl, mint amennyit kĂ©pesek vagyunk elmondani.
Emberi megismerĂ©sĂŒnk tovĂĄbbi sajĂĄtossĂĄga interperszonĂĄlis volta28: a dolgokra irĂĄnyulĂł ismereteinket is az interperszonĂĄlis kapcsolatok teszik lehetĆvĂ©. A dolgokra figyelĆ megismerĂ©sĂŒnket gyermekkorunktĂłl kezdve Ă©n-te kapcsolatok elĆzik meg, Ă©s ismerettevĂ©kenysĂ©geink jĂł rĂ©sze elsĆsorban nem a tĂĄrgyi vilĂĄgra, hanem a tĆlĂŒnk kĂŒlönbözĆ szemĂ©lyekre irĂĄnyul.
HozzĂĄtehetjĂŒk mĂ©g, hogy megismerĂ©sĂŒnk mindig intencionĂĄlis (tĂĄrgyra irĂĄnyulĂł, Ă©s egyĂșttal ez az intenciĂł kizĂĄr mĂĄs tĂĄrgyakat a figyelem körĂ©bĆl), heurisztikus (megtalĂĄlĂł, felfedezĆ, nem teremtĆ), hermeneutikus (magyarĂĄzĂł, Ă©rtelmezĆ, a kĂŒlönbözĆ Ă©rtelmezĂ©sek kiegĂ©szĂtik egymĂĄst), nyelvi. Mindezen jellemzĆknek gazdag filozĂłfiai irodalma van, itt Ă©s most nincs alkalom a kifejtĂ©sĂŒkre, de felsorolĂĄsuk is jĂłl mutatja, hogy a megismerĂ©s, megĂ©rtĂ©s, gondolkodĂĄs, az intelligencia mƱködĂ©se lĂ©nyegesen gazdagabb, mint digitalizĂĄlhatĂł informĂĄciĂłk begyƱjtĂ©se Ă©s adott szempontok szerinti elrendezĂ©se.
KONKLĂZIĂ
A MestersĂ©ges Intelligencia kitƱnĆ lehetĆsĂ©g Ă©s segĂtsĂ©g a ma emberĂ©nek, de tudni kell a maga helyĂ©n kezelni Ă©s helyesen felhasznĂĄlni. MĂĄr kĂ©sĆ lenne a helytelenĂŒl hasznĂĄlt intelligencia szĂłt kivonni a köztudatbĂłl Ă©s mondjuk âintelligencia-szimulĂĄtorraâ cserĂ©lni, de talĂĄn az itt felvĂĄzolt sajĂĄtossĂĄgai az embernek Ă©s gondolkodĂĄsĂĄnak segĂtenek eloszlatni az ember meghaladĂĄsa miatti fĂ©lelmet. Az intelligencia emberi, szellemi (lelki) tulajdonsĂĄg. Az embernek lelke van, a gĂ©pnek nincs Ă©s nem is lehet. Az embernek kitĂŒntetett szerepe van a teremtĂ©sben, s önreflexiĂłs kĂ©pessĂ©ge, erkölcsi tudata, felelĆssĂ©ge, kĂŒldetĂ©se csak
27 Vö.: Polånyi Mihåly, Személyes tudås I-II., Atlantisz, Budapest, 1994. 28 Vö. Emmanuel Mounier, Le Personnalisme, coll. «QueSais-je ? », P. U. F., no 395, 1950.
33
neki lehet, a gĂ©pnek nem. Mi döntjĂŒk el, hogy hogyan hasznĂĄljuk azt, Ă©s hogy hova fejlĆdik az intelligencia-szimulĂĄtor.
Ălljon itt befejezĂ©sĂŒl XVI. Benedek pĂĄpa 2006. szeptember 12-Ă©n a regensburgi egyetemen elhangzott beszĂ©dĂ©nek rĂ©szlete, mely megvilĂĄgĂtja az emberkĂ©p Ă©s Ă©rtelem beszƱkĂŒlĂ©sĂ©nek okĂĄt, Ă©s meghĂv a tĂĄgabb, teljes Ă©rtelem ĂșjrafelfedezĂ©sĂ©re, Ă©s hasznĂĄlatĂĄra.
âCsak a matematika Ă©s a tapasztalat egyĂŒttmƱködĂ©sĂ©bĆl fakadĂł bizonyossĂĄg teszi lehetĆvĂ©, hogy tudomĂĄnyossĂĄgrĂłl beszĂ©ljĂŒnk. Ami tudomĂĄny akar lenni, annak szembe kell nĂ©znie ezzel a követelmĂ©nnyel. EzĂ©rt az emberi dolgokkal foglalkozĂł tudomĂĄnyok is, mint pĂ©ldĂĄul a törtĂ©nelem, a pszicholĂłgia, a szociolĂłgia Ă©s a filozĂłfia prĂłbĂĄltak közeledni a tudomĂĄnyossĂĄg e kĂĄnonjĂĄhoz. A mi reflexiĂłink szĂĄmĂĄra fontos mĂ©g az a tĂ©ny, hogy ez a mĂłdszer termĂ©szete szerint kizĂĄrja az Isten-problĂ©mĂĄt, mert tudomĂĄnytalan vagy tudomĂĄny elĆtti problĂ©mĂĄnak tĂŒnteti föl. Ezzel azonban a tudomĂĄny Ă©s az Ă©rtelem körĂ©nek olyan beszƱkĂtĂ©sĂ©vel ĂĄllunk szemben, amit meg kell kĂ©rdĆjeleznĂŒnk.
(âŠ)
[H]a a tudomĂĄny a maga egĂ©szĂ©ben mindössze ennyi, akkor maga az ember az, aki csonkĂtĂĄst szenved. Akkor ugyanis a sajĂĄtosan emberi kĂ©rdĂ©sek, tudniillik a âhonnanâ Ă©s a âhovaâ, a vallĂĄs Ă©s az Ă©thosz kĂ©rdĂ©sei szĂĄmĂĄra nincs hely az ily mĂłdon Ă©rtelmezett tudomĂĄny ĂĄltal leĂrt közös Ă©rtelemben, Ă©s ĂĄt kell azokat helyezni az alany terĂ©be. A szemĂ©ly dönti el tapasztalatai alapjĂĄn, hogy mit lĂĄt vallĂĄsilag elviselhetĆnek, Ă©s a szubjektĂv âlelkiismeretâ vĂĄlik a vĂ©gsĆ, egyetlen etikai fĂłrummĂĄ. Ily mĂłdon azonban az Ă©thosz Ă©s a vallĂĄs elveszĂti közössĂ©gteremtĆ erejĂ©t, Ă©s a szemĂ©lyi döntĂ©sek vilĂĄgĂĄba zuhan. Ez pedig veszedelmes ĂĄllapot az emberisĂ©g szĂĄmĂĄra: lĂĄtjuk ezt a vallĂĄsokat Ă©s az Ă©rtelmet fenyegetĆ betegsĂ©gekben â azokban a betegsĂ©gekben, melyeknek szĂŒksĂ©gszerƱen ki kell robbanniuk, ha ez Ă©rtelmet annyira leszƱkĂtik, hogy a vallĂĄs Ă©s az Ă©thosz kĂ©rdĂ©sei többĂ© nem tartoznak rĂĄ. Ami visszamarad a kĂsĂ©rletekbĆl, hogy az evolĂșciĂł vagy a pszicholĂłgia Ă©s a szociolĂłgia szabĂĄlyaibĂłl Ă©pĂtsenek föl etikĂĄt, az egyszerƱen elĂ©gtelen.
(âŠ)
A tudomĂĄnyossĂĄg Ă©thosza egyĂ©bkĂ©nt (âŠ) az engedelmeskedni akarĂĄs az igazsĂĄgnak, tehĂĄt egy olyan magatartĂĄs kifejezĆdĂ©se, amely rĂ©sze a keresztĂ©ny szellem lĂ©nyeges döntĂ©seinek. Nem a meghĂĄtrĂĄlĂĄs, nem a negatĂv kritika ĂĄll tehĂĄt szĂĄndĂ©kunkban; hanem az Ă©rtelemrĆl alkotott fogalmunk Ă©s Ă©rtelmĂŒnk hasznĂĄlatĂĄnak a kitĂĄgĂtĂĄsĂĄrĂłl van szĂł, mert az ember lehetĆsĂ©gei fölötti örömmel egyĂŒtt lĂĄtjuk a veszedelmeket is, melyek ezekbĆl a lehetĆsĂ©gekbĆl fakadnak, Ă©s föl kell tennĂŒnk a kĂ©rdĂ©st: hogyan tudunk ĂșrrĂĄ lenni rajtuk? Csak akkor jĂĄrhatunk sikerrel, ha az Ă©rtelem Ă©s a hit Ășj mĂłdon talĂĄlnak egysĂ©gre; ha tĂșllĂ©pĂŒnk az Ă©rtelem önkĂ©nt kinyilvĂĄnĂtott lehatĂĄrolĂĄsĂĄn arra, ami kĂsĂ©rletileg igazolhatĂł, Ă©s ĂșjbĂłl
34
föltĂĄrjuk elĆtte a teljes terĂ©t. Ebben az Ă©rtelemben a teolĂłgiĂĄnak â Ă©s nem csupĂĄn mint törtĂ©neti Ă©s ember-tudomĂĄnyi szaknak, hanem mint sajĂĄtos Ă©s igaz teolĂłgiĂĄnak, azaz mint a hit Ă©rtelmes volta kutatĂĄsĂĄnak â meg kell kapnia a maga helyĂ©t az egyetemen Ă©s a tudomĂĄnyok szĂ©leskörƱ dialĂłgusĂĄban.â29
29 XVI. Benedek pĂĄpa beszĂ©de a tudomĂĄnyos Ă©let kĂ©pviselĆivel törtĂ©nt talĂĄlkozĂĄsakor a regensburgi egyetem nagy aulĂĄjĂĄban szeptember 12-Ă©n kedden, 17 Ăłrakor, https://archiv.katolikus.hu/szit/ratzinger-20060912.html , 2019. mĂĄjus 12.
35
36
KERTĂSZ GĂBOR
KITT â ETIKAI âĂRZĂKĂVELâ A GRĂL VAGY AZ APOKALIPSZIS LOVAGJA LESZ?
Bevezetés
Az 1990-es Ă©vekben a vilĂĄg szĂĄmos orszĂĄgĂĄban sugĂĄroztĂĄk a televĂziĂł csatornĂĄk a Knight Rider cĂmƱ akciĂłfilm sorozatot, aminek egyik fĆszereplĆje egy önvezetĆ ĂŒzemmĂłdra kĂ©pes autĂł, KITT volt. Akkor ez mĂ©g csak az ĂĄlmok Ă©s a mĂ©rnöki tervezĆasztalok szintjĂ©n lĂ©tezett, ma mĂĄr a vilĂĄg egyes helyein valĂłsĂĄg.
A kĂĄrtĂ©rĂtĂ©si jog alapjai â vissza a âkĂĄlyhĂĄhozâ
Ezen intelligens-autonĂłm jĂĄrmƱvek-rendszerek â plasztikus pĂ©ldĂĄnkban KITT â kĂĄrokozĂĄsĂĄnak vizsgĂĄlatakor Ă©rdemes a kĂĄrtĂ©rĂtĂ©si jog alapjaihoz visszamenni, Ă©s onnan megkeresni a rendszer logikĂĄjĂĄbĂłl következĆ vĂĄlaszt, hiszen ilyen entitĂĄsok korĂĄbban mĂ©g nem lĂ©teztek. Az angolszĂĄsz jogi kultĂșra a rĂ©gi precedenseket keresi, Ă©n itt a kontinensen a rendszer (Ă©vezredek alatt kialakult) struktĂșrĂĄja alapjĂĄn az alapoktĂłl Ășjra indulva keresem a vĂĄlaszt ebben az Ășj konstellĂĄciĂłban a kĂĄrtĂ©rĂtĂ©si jog egyik alapkĂ©rdĂ©sĂ©re: ki a felelĆs a kĂĄrĂ©rt?
Az ĂĄltalunk vizsgĂĄlt esetben egy jĂĄrmƱ, a vezetĆi pozĂciĂłban helyet foglalĂł termĂ©szetes szemĂ©ly, mint vezetĆ nĂ©lkĂŒl közlekedve, emberĂ©letben vagy anyagi javakban kĂĄrt okoz. Azt nemcsak a jogi egyetemen tanuljĂĄk meg a jövĆ jogĂĄszai, hanem mĂĄr az alapfokĂș oktatĂĄsban, vagy mĂ©g korĂĄbban megismerik, mint a tĂĄrsadalmi egyĂŒttĂ©lĂ©s egyik alapszabĂĄlyĂĄt, hogy âaki mĂĄsnak kĂĄrt okoz, köteles azt megtĂ©rĂteniâ1. NevezhetjĂŒk ezt ĂĄltalĂĄnos erkölcsi, vagy etikai normĂĄnak, de akĂĄr evolĂșciĂłsan megtanult, nemcsak az egyĂ©n, de a közössĂ©g tĂșlĂ©lĂ©sĂ©t is segĂtĆ tĂșlĂ©lĂ©si technikĂĄnak 2 is. Ilyen megközelĂtĂ©sbĆl felmerĂŒlhet, hogy a tudomĂĄny-technika fejlĆdĂ©sĂ©vel nem kell-e Ășjra vizsgĂĄlni a szabĂĄlyt, âszĂŒksĂ©ges-eâ vagy
1 Ez a szabĂĄly a vilĂĄg valamennyi jogrendszerĂ©ben tartalmilag azonosan jelenik meg. MagyarorszĂĄgon ld.: Ptk. 6.:519. 2 Szendi GĂĄbor, âHonnan ered az erkölcsi Ă©rzĂ©k?â AmirĆl az orvos nem mindig beszĂ©l, 2019/11., 29-33.
37
âalkalmazhatĂł-eâ mĂ©g, illetve kötelezĆ, szĂŒksĂ©gszerƱ-e a âklubba belĂ©pĆ Ășj tagokraâ, a mestersĂ©ges intelligencia rĂ©vĂ©n megjelenĆ KITT-re.
Az egyes cselekmĂ©nyek esetĂ©ben prĂłbĂĄljuk mindig megkeresni azt a szemĂ©lyt, aki a âszĂĄlakat a hĂĄttĂ©rbĆl mozgatjaâ. Arra mĂĄr rĂĄjöttĂŒnk, hogy a keresĂ©s közben ne essĂŒnk bele a conditio sine qua non csapdĂĄjĂĄba, Ă©s megoldĂĄst talĂĄltunk olyan, a gyakorlatban jellemzĆen elĆfordulĂł kĂĄresetek megoldĂĄsĂĄra, ahol nem lĂĄthatĂł, vagy nincs jelen az esemĂ©nyĂ©rt konkrĂ©tan felelĆs szemĂ©ly. Ezek a felelĆssĂ©gi jogintĂ©zmĂ©nyek a jogtörtĂ©netben a technikai fejlĆdĂ©s nyomĂĄn jöttek lĂ©tre, mindig az aktuĂĄlis problĂ©ma megoldĂĄsĂĄra. Az ember elĆször ĂĄllatokat szelĂdĂtett/hĂĄziasĂtott, amelyek jellemzĆen követtĂ©k utasĂtĂĄsait, de idĆnkĂ©nt nem, vagy nem jĂłl hajtottĂĄk vĂ©gre az utasĂtĂĄst Ă©s ezzel kĂĄrt okoztak. Az ilyen, ĂĄllatok ĂĄltal okozott kĂĄrokĂ©rt valĂł felelĆssĂ©g kĂ©rdĂ©se rĂ©gen kialakult, az elsĆ civilizĂĄciĂłk Ăłta struktĂșrĂĄjuk nem vĂĄltozott, ma is ezt a logikĂĄt hasznĂĄlja törvĂ©nyĂŒnk3. Ugyancsak a legkorĂĄbbi letelepedett civilizĂĄciĂłk Ăłta, ahol Ă©pĂtett környezetet kĂ©szĂtettek, ismert az Ă©pĂŒletekrĆl leesĆ tĂĄrgyak ĂĄltali kĂĄrokozĂĄs kĂ©rdĂ©se. BĂĄr az eltelt Ă©vezredek alatt Ă©pĂŒleteink anyaga Ă©s kialakĂtĂĄsa rengeteg vĂĄltozĂĄson ment keresztĂŒl, az Ă©pĂŒletrĆl leesĆ tĂĄrgyak4 kĂĄrokozĂĄsĂĄnak kezelĂ©se sem sokat vĂĄltozott bĆ kĂ©tezer Ă©ve. A következĆ felelĆssĂ©gi forma ismĂ©t egy törtĂ©nelmi lĂ©pĂ©s, az ipari forradalom hatĂĄsĂĄra fejlĆdött ki. Az ekkor kialakult struktĂșra szerint közelĂtjĂŒk meg a veszĂ©lyes ĂŒzem5 fogalmĂĄt Ă©s felelĆssĂ©gĂ©t ma is, amikor mĂĄr sok ilyen tĂpusĂș âĂŒzemâ mƱködik napi rendszeressĂ©ggel, Ă©s csak a napjainkban elterjedt Ășj tĂpusok sajĂĄtossĂĄgaira vonatkozĂł rĂ©szletszabĂĄlyok cizellĂĄljĂĄk a több Ă©vszĂĄzados szerkezet vĂĄzĂĄt. A legutoljĂĄra kialakult - bĂĄr ma mĂ©g amellett is lehet Ă©rvelni, hogy ez nem letisztult, hanem kis mĂ©rtĂ©kben mĂ©g formĂĄlĂłdik - ilyen felelĆssĂ©gi tĂpus a termĂ©kfelelĆssĂ©g6, ahol az adott dolgot tĂ©nylegesen elĆĂĄllĂtĂł gyĂĄrtĂł Ă©s a vĂ©gfelhasznĂĄlĂł között teremt kapcsolatot az oksĂĄgi lĂĄnc köztes elemeinek kihagyĂĄsĂĄval.
A lehetsĂ©ges felelĆsök szĂĄmbavĂ©tele
A jogtörtĂ©net tapasztalatainak felvillantĂĄsa utĂĄn, a bĂŒntetĆjog fogalmait segĂtsĂ©gĂŒl hĂvva tudjuk vĂ©gigjĂĄrni a zĂĄrt oksĂĄgi lĂĄncot 7, keresve, ki a hibĂĄs. A bĂŒntetĆjogbĂłl
3 FelelĆssĂ©g az ĂĄllatok kĂĄrokozĂĄsĂĄĂ©rt, Ptk. 6.:562-563. §
4 FelelĆssĂ©g az Ă©pĂŒletkĂĄrokĂ©rt, Ptk. 6.:560-561. §
5 FelelĆssĂ©g fokozott veszĂ©llyel jĂĄrĂł tevĂ©kenysĂ©gĂ©rt, Ptk. 6.:535-539. §
6 TermĂ©kfelelĆssĂ©g, Ptk. 6.:550-559. §
7 2017. Ă©vi XC. tv (Be.) 7.§ (4) bek. A hatĂĄlyos bĂŒntetĆeljĂĄrĂĄsi törvĂ©ny a rĂ©gi elvet az alapoktĂłl, a âbizonyĂtĂ©k kĂ©tsĂ©get kizĂĄrĂłâ volta felĆl közelĂti meg, mĂg a tudomĂĄny a bizonyĂtĂ©k Ă©s az ĂtĂ©let
38
tudjuk, hogy bƱncselekmĂ©nyt â a kĂĄrtĂ©rĂtĂ©si jogban kĂĄrokozĂĄst â tevĆleges magatartĂĄssal Ă©s mulasztĂĄssal is el lehet követni, ezĂ©rt elemrĆl elemre vĂ©gignĂ©zzĂŒk, kiknek a közremƱködĂ©se, aktĂv magatartĂĄsa Ă©s kinek a mulasztĂĄsa jĂĄtszhatott közre a kĂĄr bekövetkezĂ©sĂ©ben. Az egyes gyanĂșsĂthatĂł helyeken jellemzĆen nem egyĂ©nek, hanem több termĂ©szetes szemĂ©lybĆl ĂĄllĂł csapatok foglalnak helyet, akik a kollegialitĂĄs elve alapjĂĄn egyetemlegesen felelnek8 a csapatuk nevĂ©ben szemĂ©ly szerint bĂĄrmelyikĂŒk ĂĄltal hozott kĂĄrokozĂł döntĂ©sĂ©rt.
SofĆr: a most következĆ listĂĄnak ez az egyetlen tagja, ahol â a jelenlegi magyar jogszabĂĄlyi környezet szerint â kizĂĄrĂłlag egy termĂ©szetes szemĂ©ly szerepelhet alanykĂ©nt. EzidĂĄig mind a gĂ©pi, mind az ĂĄllati, mind pedig az emberi erejƱ meghajtĂĄsĂș jĂĄrmƱvek kĂĄrokozĂĄsa esetĂ©n evidenciakĂ©nt jelent meg a jĂĄrmƱvet vezetĆ sofĆr felelĆssĂ©ge. Ma viszont mĂĄr â igaz, az UniĂłban mĂ©g csak teszt pĂĄlyĂĄkon, nem a forgalomban9 â megjelennek olyan jĂĄrmƱvek, amelyeknek a tĂ©nyleges vezetĂ©sĂ©t nem ember vĂ©gzi, hanem az intelligens/autonĂłm jĂĄrmƱ önvezetĆ funkciĂłban közlekedik. Azt egy szĂ©les körƱ, az egĂ©sz emberi civilizĂĄciĂłt magĂĄba foglalĂł tĂĄrsadalmi vita utĂĄn lehet közmegegyezĂ©ssel megĂĄllapĂtani, hogy az ilyen önvezetĆ ĂŒzemmĂłdra kĂ©pes jĂĄrmƱvekben tartĂłzkodĂł termĂ©szetes szemĂ©lyeknek kell-e Ă©s ha igen, milyen szinten ĆrködniĂŒk az önvezetĆ ĂŒzemmĂłdĂș jĂĄrmƱ szabĂĄlyszerƱ/balesetmentes mƱködĂ©se felett. Jelenleg, bĂĄr nĂ©hĂĄny jogesettel mĂĄr talĂĄlkoztunk kĂŒlföldön, ahol a hagyomĂĄnyos logika alapjĂĄn a vezetĆ felelĆssĂ©gĂ©t ĂĄllapĂtottĂĄk meg, mĂ©g sem a tĂĄrsadalmi közvĂ©lemĂ©ny, sem a jogalkotĂł nem folytatta le ezt az egyre inkĂĄbb szĂŒksĂ©ges vitĂĄt. Ha a döntĂ©s megszĂŒletik, az mĂĄr ĂĄtfordĂthatĂł valamely ismert felelĆssĂ©gi formĂĄciĂłra. A jelenlegi magyar szabĂĄlyok szerint, ha a jĂĄrmƱ mozgĂĄsban van, egy embernek folyamatosan a vezetĆi helyzetben kell lennie 10
talĂĄlkozott olyan esettel, amikor a jĂĄrmƱ önvezetĆ ĂŒzemmĂłdban, ĂŒres vezetĆ ĂŒlĂ©ssel közlekedett Ă©s Ăgy okozott balesetet/kĂĄrt. A technika fejlĆdĂ©sĂ©vel viszont hamarosan meg kell vĂĄlaszolni azt a kĂ©rdĂ©st, hogy a KRESZ fogalmai szerint vezetĆ-e az a szemĂ©ly, aki bekapcsolja a jĂĄrmƱvet önvezetĆ mĂłdba; vezetĆ marad-
. A magyar gyakorlat még nem
közti âoksĂĄgi lĂĄncâ zĂĄrt, mĂĄs következtetĂ©st logikailag kizĂĄrĂł voltĂĄt hangsĂșlyozza, mivel talĂĄlkozott mĂĄr azzal, hogy a bizonyĂtĂ©krĂłl utĂłbb kiderĂŒlt, hogy tĂ©ves vö. Be. 637.§ (1) bek. a) pont 8 Egyetemleges felelĆssĂ©g: a jogosult a teljes összeget követelheti bĂĄrmely kötelezettĆl, aki miutĂĄn teljesĂtett a jogosult felĂ©, kĂ©rheti a többi kötelezettĆl az arĂĄnyosan rĂĄjuk esĆ rĂ©sz megfizetĂ©sĂ©t neki. Ld.: Ptk. 6.:29.§ (2) bek. Ă©s 6.:30.§ (1) bek. 9 Egyes UniĂłn kĂvĂŒli orszĂĄgok joga ismeri az emberen kĂvĂŒli vezetĆ jelensĂ©gĂ©t. Jelen ĂrĂĄsban csak magyar jogszabĂĄlyokra hivatkozom, amelyek összehasonlĂtĂł-jogi ismereteim alapjĂĄn tartalmukban megegyeznek valamennyi mai jogrendszer szabĂĄlyaival. 10 KRESZ 4. §
39
e akkor is, ha a jĂĄrmƱvet elhagyta, amely tovĂĄbb ment önvezetĆ mĂłdban11? HagyomĂĄnyos jogi levezetĂ©ssel a kĂ©rdĂ©st tankönyvszerƱen meg lehet vĂĄlaszolni. Ez esetben a kĂ©rdĂ©s Ășgy alakul ĂĄt, hogy ilyen feltĂ©telek mellett ĂŒzletileg megĂ©ri-e invesztĂĄlnom egy ilyen jĂĄrmƱ fejlesztĂ©sĂ©be/megszerzĂ©sĂ©be, ha az önvezetĆ ĂŒzemmĂłdĂș jĂĄrmƱ esetĂ©ben is ugyanolyan a felelĆssĂ©gem, mintha tĂ©nylegesen Ă©n vezetnĂ©m azt; illetĆleg mennyit Ă©r meg nekem, ha a vezetĆi ĂŒlĂ©sen az önvezetĆ jĂĄrmƱ feletti ĆrködĂ©s mellett mĂĄs tevĂ©kenysĂ©g(ek)re is van lehetĆsĂ©gem?
Tulajdonos: a KRESZ alapvetĆen a közlekedĂ©sben rĂ©sztvevĆkre, a vezetĆre Ă©s az utasra vonatkozĂłan hoz szabĂĄlyt, kĂŒlön a tulajdonosrĂłl csak egy helyen rendelkezik12, azonban a forgalmi engedĂ©ly hatĂłsĂĄgi igazolvĂĄnyĂĄban ez is kĂŒlön rögzĂtĂ©sre kerĂŒl. Azt Ă©vezredek Ăłta evidenciakĂ©nt kezeljĂŒk, hogy a tulajdona ĂĄltal okozott kĂĄrokĂ©rt a tulajdonos tartozik felelĆssĂ©ggel13. Fontos itt egy pillanatra felidĂ©zni analĂłgiakĂ©nt, hogy a vĂ©tĆkĂ©ptelen szemĂ©ly ĂĄltal okozott kĂĄrĂ©rt a gondviselĆje felel14.
KiskereskedĆ: ezen a ponton elĂ©rkeztĂŒnk az Ă©rtĂ©kesĂtĂ©si lĂĄnc szereplĆihez, kiskereskedĆnek nevezve azt a â mai gyakorlatban jellemzĆen jogi â szemĂ©lyt15, aki eladta a tulajdonosnak a jĂĄrmƱvet. Neki az adĂĄsvĂ©teli szerzĆdĂ©sben az eladĂłval szemben tĂĄmasztott feltĂ©teleknek kell megfelelnie, Ă©s viselnie kell a törvĂ©ny ĂĄltal meghatĂĄrozott, valamint szerzĆdĂ©sben vĂĄllalt szavatossĂĄgi Ă©s jĂłtĂĄllĂĄsi kötelezettsĂ©geket. A lĂĄnc tagjai mind kĂŒlönĂĄllĂł jogi szemĂ©lyek, amelyeknek tĂ©nyleges haszonhĂșzĂłja vĂ©gsĆ soron egy vagy több termĂ©szetes szemĂ©ly.
NagykereskedĆ/importĆr: ezek a szereplĆk is a hagyomĂĄnyos kereskedelmi szerzĆdĂ©sek talajĂĄn dolgoznak, felelĆssĂ©gĂŒket a szerzĆdĂ©sek, a vonatkozĂł szokĂĄsok, szokvĂĄnyok Ă©s a bĂrĂłi, vĂĄlasztottbĂrĂłi gyakorlat szabĂĄlyozza, amely rendszeren belĂŒl az, hogy a konkrĂ©t szerzĆdĂ©si tĂĄrgy egy önvezetĆ funkciĂłra kĂ©pes jĂĄrmƱ, vagy bĂĄrmilyen mĂĄs dolog, rĂ©szletkĂ©rdĂ©s.
InnentĆl a szereplĆk egyazon jogi entitĂĄs, egy jogi szemĂ©ly vagy vĂĄllalatcsoport tagjai Ă©s mindenki mĂĄs â az eddig felsorolt szereplĆk, a kĂĄrosult Ă©s az ĂŒgytĆl
11 Hiszen a kiszĂĄllt vezetĆ csak a cĂ©lt tudta megadni, a konkrĂ©t közlekedĂ©si szituĂĄciĂłkra csak a jogszabĂĄlyok Ă©s a beprogramozott egyĂ©b adatok alapjĂĄn tudott reagĂĄlni. AnalĂłgiakĂ©nt alkalmazhatĂł-e erre az a helyzet, amikor a vezetĆ âelaludt a volĂĄnnĂĄlâ, vagy âelvesztette uralmĂĄt a gĂ©pjĂĄrmƱ felett?
12 KRESZ 59. § (3) bek. 13 Ld. pl. 2. 3. 4. lĂĄbjegyzet. 14 FelelĆssĂ©g vĂ©tĆkĂ©ptelen szemĂ©ly kĂĄrokozĂĄsĂĄĂ©rt. Ptk. 6:544-547. §
15 Jelen vizsgĂĄlatban csak az Ășj jĂĄrmƱ Ă©rtĂ©kesĂtĂ©sĂ©t vizsgĂĄlom, a hasznĂĄlt jĂĄrmƱvekĂ©t nem.
40
teljesen fĂŒggetlen harmadik szemĂ©lyek is â ezzel az entitĂĄssal talĂĄlkoznak, kerĂŒlnek kapcsolatba. Itt az egyes csoportok Ă©s csoporttagok feladatait Ă©s felelĆssĂ©geit az egyes csapatokban dolgozĂł munkavĂĄllalĂłk sajĂĄt munkaszerzĆdĂ©sei, belsĆ szabĂĄlyzatok, valamint munkĂĄltatĂłi utasĂtĂĄsok hatĂĄrozzĂĄk meg. Jogi szempontbĂłl egyĂ©rtelmƱ, hogy a munkĂĄltatĂł jogi entitĂĄs felelĆssĂ©ge merĂŒl fel bĂĄrmely kĂĄrokozĂĄs esetĂ©n. Ha a kĂĄrtĂ©rĂtĂ©si jog keretein tĂșl keressĂŒk a konkrĂ©t felelĆsöket, akkor a gyĂĄrtĂł vĂĄllalat jogi szemĂ©lyisĂ©gĂ©n belĂŒl az egyes közremƱködĆ csoportok felelĆssĂ©gĂ©t talĂĄlhatjuk meg azzal, hogy az egyes csoportok felelĆssĂ©ge a csoporton belĂŒli kollegialitĂĄs elvĂ©bĆl fakadĂłan egyetemleges16, csak kifejezetten extrĂ©m jogesetben kĂ©pzelhetĆ el egyedi csoporttag szemĂ©lyes felelĆssĂ©ge â ami gyakorlatilag kizĂĄrĂłlag bĂŒntetĆjogi aspektusban tud megjelenni â a többi tag felelĆssĂ©gĂ©nek kizĂĄrĂĄsa vagy hĂĄttĂ©rbe szorĂtĂĄsa mellett, fenntartva azt, hogy a âgyĂĄrkapu ĂĄtlĂ©pĂ©sĂ©hezâ a vĂ©gsĆ engedĂ©lyt a menedzsment adja meg.
ĂrĂ©kesĂtĆ Ă©s marketing csapat: itt a gazdasĂĄgi jog kĂŒlönbözĆ rĂ©szeirĆl ismert jogsĂ©rtĂ©sek, fĆleg a versenyjogbĂłl ismert erĆfölĂ©nnyel visszaĂ©lĂ©s17, valamint a reklĂĄmtilalmak18 megsĂ©rtĂ©se merĂŒlhetnek föl, amelyekbĆl okozati összefĂŒggĂ©sben kĂ©sĆbb a közlekedĂ©s sorĂĄn kĂĄr következhet be.
TesztelĆ csapat: itt egyfelĆl valamennyi szĂŒksĂ©ges teszt szakszerƱ Ă©s alapos elvĂ©gzĂ©se a csapat felelĆssĂ©ge Ă©s feladata, mĂĄsfelĆl a tesztek teljeskörƱsĂ©gĂ©nek biztosĂtĂĄsa. BĂĄr ez a csapat is jellemzĆen mĂ©rnökökbĆl ĂĄll, nekik is folyamatosan szem elĆtt kell tartaniuk, hogy minden elmĂ©letileg lehetsĂ©ges helyzetben kiprĂłbĂĄljĂĄk a jĂĄrmƱvet, hogy akkor hogyan viselkedik. RĂĄnk, jogĂĄszokra sokszor mondjĂĄk, hogy âgrafomĂĄnkĂ©ntâ Ărunk regĂ©ny hosszĂșsĂĄgĂș szerzĆdĂ©seket, amelyekben prĂłbĂĄlunk minden elmĂ©letileg elkĂ©pzelhetĆ rizikĂłfaktorra felkĂ©szĂŒlni. A tesztelĆ csapatnak is hasonlĂł a feladata, megvizsgĂĄlja, hogyan reagĂĄl a jĂĄrmƱ önvezetĆ mĂłdban az elmĂ©letileg elĆfordulĂł kĂŒlönfĂ©le helyzetekben. A tesztelĆ csapat esetĂ©ben is kizĂĄrĂłlag a kollektĂv felelĆssĂ©g Ă©rtelmezhetĆ, hiszen egy adott csapattag kiemelkedĆ Ă©s kivĂĄlthatatlan közremƱködĂ©se elmĂ©letileg ugyan elkĂ©pzelhetĆ, de ilyen kĂŒlönösen extrĂ©m helyzeteket leszĂĄmĂtva, a csapat valamennyi tagjĂĄnak közremƱködĂ©se egyarĂĄnt fontos a teszt megfelelĆ elvĂ©gzĂ©sĂ©hez Ă©s az eredmĂ©ny Ă©rtĂ©kelĂ©sĂ©hez. BĂĄr nem a tesztelĆ csapat tagjai, de a vĂĄllalkozĂĄs döntĂ©shozĂłinak itt is felmerĂŒl a felelĆssĂ©ge,
16 Ld. 8. låbjegyzet. 17 1996. évi LVII. tv. 21.-22. §
18 2008. évi XLVIII. tv. 1-22. §
41
nemcsak a marketingterĂŒlet fent elemzett kĂ©rdĂ©seinĂ©l19, hogy az összes Ă©rintett vĂ©lemĂ©nyĂ©nek birtokĂĄban a menedzsment dönt az adott termĂ©k â akĂĄr jĂĄrmƱ, akĂĄr marketinganyag â piacra dobĂĄsĂĄrĂłl. A tesztek eredmĂ©nyei alapjĂĄn, a döntĂ©si helyzetben lĂ©vĆ menedzsment a mĂ©rnök, jogĂĄsz Ă©s közgazdĂĄsz tĂĄmogatĂĄs alapjĂĄn döntik el, hogy a teszteken szĂŒletett eredmĂ©nyekkel a jĂĄrmƱ forgalomba bocsĂĄthatĂł, vagy mĂ©g tovĂĄbbi fejlesztĂ©sre van szĂŒksĂ©g.
SzoftverfejlesztĆ csapat: ez a csapat fejleszti ki azt a szoftver(rendszer)t, amely biztosĂtja a jĂĄrmƱnek az önvezetĆ kĂ©pessĂ©gĂ©t. Napjainkban a fejlesztĆk ĂĄltalĂĄban Ășgy âtanĂtjĂĄkâ a rendszert, hogy folyamatosan döntĂ©si helyzet elĂ© ĂĄllĂtjĂĄk, Ă©s ezen âtanulĂĄsâ sorĂĄn Ă©rnek el egyre jobb eredmĂ©nyessĂ©gi szĂĄzalĂ©kot. A mĂĄsik,
kisebbsĂ©gben alkalmazott megoldĂĄs, hogy beprogramozzĂĄk a âhe-
lyes/jĂł/kĂvĂĄnatosâ megoldĂĄst, Ă©s a többit kerĂŒlnie kell.
MindkĂ©t megoldĂĄsi mĂłdszernĂ©l megkerĂŒlhetetlen a fejlesztĆk â mind erkölcsi, mind, bĂĄr ennek bĂrĂłsĂĄgi ĂtĂ©lettel valĂł kimondĂĄsa rendkĂvĂŒl összetett, hosszĂș bizonyĂtĂĄsi eljĂĄrĂĄst igĂ©nyel, jogi â felelĆssĂ©ge. Az elsĆ mĂłdszernĂ©l ott, hogy milyen pĂ©ldĂĄk alapjĂĄn tanĂtottĂĄk a rendszert, hiszen ha a mĂ©goly nagy elemszĂĄmĂș minta nem tartalmaz bizonyos tĂpuseseteket, azokat a gĂ©p nem ismeri meg, nem fogja tudni jĂłl kezelni. A mĂĄsodik mĂłdszernĂ©l pedig a jĂł megoldĂĄs minĂ©l rĂ©szletesebb körĂŒlĂrĂĄsa a fontos, hogy ennek alapjĂĄn a tĂ©nylegesen felmerĂŒlĆ, valamely tanult szabĂĄlyhoz hasonlĂł, de mĂ©gis Ășj helyzetet jĂłl tudja kezelni. Ezen a ponton megkerĂŒlhetetlenĂŒl felmerĂŒl az etika szĂŒksĂ©gessĂ©gĂ©nek a kĂ©rdĂ©se. Ha egy adott helyzetben kizĂĄrĂłlag rossz (kĂĄrt okozĂł) döntĂ©seket lehet hozni, Ă©s a nem-döntĂ©s is rossz (kĂĄrt okozĂł) döntĂ©s, akkor melyik rossz döntĂ©st hozza meg a rendszerbe Ă©pĂtett Ă©s tanĂtott MestersĂ©ges Intelligencia? 2016-ban indult egy ĂĄtfogĂł kutatĂĄs, vilĂĄgszerte 40 milliĂł szemĂ©ly rĂ©szvĂ©telĂ©vel, a napjainkban fejlĆdĆ mestersĂ©ges intelligencia ĂĄltal irĂĄnyĂtott autĂłk vonatkozĂĄsĂĄban. A kutatĂłk arra kerestĂ©k a vĂĄlaszt, mit mondanak az emberek: ha a baleset elkerĂŒlĂ©sĂ©re nincs lehetĆsĂ©g, kit ĂŒssön el az önvezetĆ autĂł? A vĂĄlaszok kirajzolnak egy vilĂĄgszintƱ vĂ©lemĂ©nyt, hogy mit vĂ©dĂŒnk jobban, mit kevĂ©sbĂ©. A kutatĂĄs eredmĂ©nyeit alig fĂ©l Ă©ve publikĂĄltĂĄk20. A cikk elöljĂĄrĂłban leszögezi, hogy statisztikailag nem tekinthetĆ vilĂĄgszintƱen reprezentatĂvnak a mintavĂ©tel lehetĆsĂ©geinek korlĂĄtozottsĂĄga miatt, de az összegyƱjtött adatok azt mutatjĂĄk, hogy inkĂĄbb a gyermekek, mint a felnĆttek megmentĂ©sĂ©t vĂĄrjĂĄk el az autĂłktĂłl, de ez is csak vilĂĄgszintƱ statisztikai
19 Vö. 17. Ă©s 18. lĂĄbjegyzet, hiszen a marketingstratĂ©giĂĄt is a döntĂ©shozĂł hagyja jĂłvĂĄ. 20 Edmond Awad â Sohan Dsouza â Richard Kim â Jonathan Schulz â Joseph Henrich â Azim Shariff â Jean-François Bonnefon â Iyad Rahwan, âThe Moral Machine experimentâ. Nature, 2018/10/24
42
napjainkban
ĂĄtlageredmĂ©ny, hiszen a rossz döntĂ©sek közötti sorrend felĂĄllĂtĂĄsa orszĂĄgonkĂ©nt, de inkĂĄbb kultĂșrĂĄnkĂ©nt mutat eltĂ©rĂ©st.
A vilĂĄgĂĄtlag eredmĂ©nyeit a szociolĂłgusok ĂĄltal legmultikulturĂĄlisabbnak tekintett rĂ©giĂłk, metropoliszok eredmĂ©nyei sem adjĂĄk vissza. Vagyis az adatok szerint az emberek a vilĂĄg kĂŒlönbözĆ kultĂșrĂĄiban eltĂ©rĆ fontossĂĄgi sorrendeket ĂĄllĂtanak fel, vagy a mĂĄsik oldalrĂłl megközelĂtve a kĂ©rdĂ©st, mĂĄs sorrendet ĂĄllĂtanak fel a mĂĄs szemĂ©lyek Ă©s tĂĄrgyak felĂĄldozhatĂłsĂĄgi sorendjĂ©nek listĂĄjĂĄban. Ha tehĂĄt ilyen jelentĆs sorrendĂĄllĂtĂĄsi kĂŒlönbsĂ©gek vannak a vilĂĄg kĂŒlönbözĆ rĂ©szeirĆl, kĂŒlönbözĆ kultĂșrĂĄkbĂłl szĂĄrmazĂł embereinek vĂ©lemĂ©nyei között, hogy vĂ©szhelyzet esetĂ©n milyen sorrendben vĂ©dik meg a kĂŒlönbözĆ Ă©rtĂ©keket, akkor a mestersĂ©ges intelligencia sem lesz kĂ©pes egy ĂĄltalĂĄnosan elfogadott zsinĂłrmĂ©rtĂ©k szerint dönteni, mĂĄrpedig ilyen helyzetek a közĂști közlekedĂ©s sorĂĄn viszonylag gyakran felmerĂŒlnek. Ebben ez esetben a kĂ©rdĂ©s Ășgy merĂŒl fel, melyik kultĂșra ĂĄltal vallott fontossĂĄgi sorrend alapjĂĄn vĂĄlaszt majd az önvezetĆ jĂĄrmƱ, vagyis a programozĂł csapat melyik sorrendet programozta bele, illetĆleg tanĂtotta meg. Itt pedig csoportdinamika Ă©s a csoporton belĂŒli, illetĆleg az egĂ©sz szervezeten belĂŒli hierarchikus kapcsolatok is befolyĂĄssal lehetnek a megtanĂtott sorrendre azzal egyĂŒtt, hogy a csapat tagjai Ă©s ezek az egyĂ©b Ă©rintett szemĂ©lyek maguk milyen kulturĂĄlis mintĂĄkkal rendelkeznek. Vagyis a fejlesztĆ csapat kulturĂĄlisan homogĂ©n-e, Ă©s a vĂ©gsĆ döntĂ©st hozĂł menedzsment is velĂŒk azonos, homogĂ©n kulturĂĄlis hĂĄtterƱ-e. A legtöbb ilyen vĂĄllalat esetĂ©ben erre a kĂ©rdĂ©sre nem mondhatunk nyugodt szĂvvel igent. EbbĆl pedig az következik, hogy fennĂĄll annak a szĂĄmottevĆ valĂłszĂnƱsĂ©ge, hogy a fontossĂĄgi sorrendet eltĂ©rĆen hatĂĄrozzĂĄk meg nemcsak a kĂŒlönbözĆ gyĂĄrtĂłk ĂĄltal kĂ©szĂtett jĂĄrmƱtĂpusok, de mĂ©g az azonos mĂĄrkajelzĂ©sƱ Ă©s tĂpusĂș önvezetĆ autĂłk is, ha a vilĂĄg egymĂĄstĂłl tĂĄvoli
kĂ©szĂŒltek, h a a mestersĂ©ges intelligenciĂĄt az egyes ĂŒzem ek önĂĄllĂł an kĂ©. pedig egy központi lag kĂ©szĂtett rendszert t elepĂtenek a v ilĂĄg mind en
kĂ©szĂŒlt jĂĄrmƱbe.
esetében
Azt a kĂ©rdĂ©st, amelyet a mĂĄs kultĂșra szabĂĄlyai szerint programozott önvezetĆ jĂĄrmƱ elkerĂŒlhetetlen helyzetben valĂł kĂĄrosult/ĂĄldozat vĂĄlasztĂĄsa jelent21, vĂ©lemĂ©nyem szerint vagy az egĂ©sz vilĂĄgot felvonultatĂł tanĂĄcskozĂĄs22 rĂ©vĂ©n szĂŒletĆ megĂĄllapodĂĄssal lehet megnyugtatĂłan rendezni, vagy pedig azzal, hogy a gyĂĄrtĂłk a kĂŒlönbözĆ kulturĂĄlis rĂ©giĂłkra mutĂĄljĂĄk az oda Ă©rtĂ©kesĂtett jĂĄrmƱveket.
21 Pl. eltĂ©rtek a vĂĄlasztĂĄsok, amikor vagy az öreget vagy a kisgyermeket ĂŒti el a jĂĄrmƱ a mĂĄsik megkĂmĂ©lĂ©se Ă©rdekĂ©ben. ld. uo. 20. lĂĄbjegyzet 22 Ez jelenlegi kulturĂĄlis, politikai, diplomĂĄciai fogalmi kereteink szerint csak egy, a Föld valamennyi ĂĄllamĂĄt tanĂĄcskozĂĄsi Ă©s szavazati joggal magĂĄban foglalĂł nemzetközi â jellemzĆen az ENSZ Ă©gisze alatt összehĂvott â konferencia, minden ĂĄllamra, Ă©s azok valamennyi jogalanyĂĄra nĂ©zve kötelezĆ döntĂ©se keretĂ©ben kezelhetĆ.
43
ĂŒzemeibennem
gyĂĄrĂĄbantik,szĂ
Az mĂĄr elsĆsorban nem ĂŒzleti jogi, hanem alapjogvĂ©delmi kĂ©rdĂ©s, hogy a tulajdonosnak, sofĆrnek lehetĆvĂ© teszik-e a mĂĄs kultĂșrĂĄk szerinti mutĂĄciĂł letöltĂ©sĂ©t; akĂĄr mert nem Ă©rt egyet a lakĂłhelye szerinti kultĂșrĂĄval Ă©s egy mĂĄsikat Ă©rez sajĂĄtjĂĄnak, akĂĄr mert ennek a kultĂșrĂĄnak a terĂŒletĂ©re tervez menni â bĂĄr ez utĂłbbi automatikusan megoldhatĂł olyan szolgĂĄltatĂĄssal, hogy ha ĂĄtlĂ©pi a jĂĄrmƱ a GPS koordinĂĄta szerinti âkulturĂĄlis hatĂĄrtâ, akkor letölti az arra vonatkozĂł mutĂĄciĂłt, ami azon a terĂŒleten Ă©rvĂ©nyes.
TervezĆ csapat: ez az a döntĆen tervezĆmĂ©rnökökbĆl ĂĄllĂł csapat, akik a jĂĄrmƱ âhardverâ-Ă©t tervezik meg. A hagyomĂĄnyos jĂĄrmƱtervezĂ©snĂ©l elĆfordulĂł hibalehetĆsĂ©geken felĂŒl itt egyetlen Ășj rizikĂłfaktor jelenik meg. A hagyomĂĄnyos jĂĄrmƱvezetĂ©snĂ©l közismert tapasztalati tĂ©ny, hogy a jĂĄrmƱ kialakĂtĂĄsĂĄtĂłl fĂŒggĆ nagysĂĄgban, de minden jĂĄrmƱnĂ©l vannak olyan âholtterekâ, amelyek a vezetĆ szĂĄmĂĄra nem belĂĄthatĂłk, nagysĂĄguk a visszapillantĂł tĂŒkörrendszer segĂtsĂ©gĂ©vel is csak csökkenthetĆ, teljesen el nem tĂŒntethetĆ. Az önvezetĆ jĂĄrmƱvek esetĂ©ben viszont az az elvĂĄrĂĄs jelenik meg, hogy a gĂ©p mindent lĂĄsson valĂłs idĆben, egyszerre Ă©s ennek megfelelĆen vezesse a jĂĄrmƱvet önvezetĆ mĂłdban. EzĂ©rt itt a tervezĆi csapatnak az eddigi, hagyomĂĄnyos jĂĄrmƱtervezĂ©snĂ©l megszokott tervezĆi felelĆssĂ©gen tĂșl âcsakâ egy Ășj követelmĂ©nynek kell megfelelnie. A jĂĄrmƱvön a környezetet Ă©rzĂ©kelĆ szenzorokat Ășgy kell elhelyeznie, hogy kĂŒlön irĂĄnyvĂĄltĂĄs nĂ©lkĂŒl is folyamatosan, valĂłs idĆben lĂĄssa az aktuĂĄlis sebessĂ©g szerinti fĂ©ktĂĄvolsĂĄgon belĂŒl az összes objektumot, amely vĂĄltozĂĄs nĂ©lkĂŒli haladĂĄs esetĂ©n balesetveszĂ©lyt jelent. (Ide nem Ă©rtve termĂ©szetesen a mĂĄs objektum takarĂĄsĂĄbĂłl esetlegesen elĆkerĂŒlĆ Ășj objektum jelentette veszĂ©lyt.) Amennyiben a tervezĂ©s tĂ©nyleg 0%-ra csökkentette az önvezetĆ mĂłdĂș Ă©rzĂ©kelĆk szĂĄmĂĄra a âholtterekâ nagysĂĄgĂĄt, a tervezĆ csapatnak a hagyomĂĄnyos tervezĆi felelĆssĂ©gi eseteken tĂșl nincs kĂŒlön az önvezetĆ mĂłdbĂłl szĂĄrmazĂł felelĆssĂ©ge. Hiszen az aktuĂĄlis forgalmi helyzetet az Ă©rzĂ©kelĆk Ă©szleltĂ©k Ă©s tovĂĄbbĂtottĂĄk a szoftvernek, amely az önvezetĆ mĂłdban a döntĂ©st meghozta, ami pedig a szoftverfejlesztĆ csapat munkĂĄjĂĄnak eredmĂ©nye23
ListĂĄnk utolsĂł kĂ©t tagja mĂĄr nem magĂĄnjogi, hanem közjogi jogosĂtvĂĄnyokkal rendelkezik. MĂg az eddig vizsgĂĄlt szereplĆk mind aktĂv magatartĂĄssal, mind mulasztĂĄssal tudtak kĂĄrt okozni, ezek a közjogi jogalanyok csak mulasztĂĄssal tudnak kĂĄrt okozni, ha elmulasztjĂĄk feladatukat, nem gyakoroljĂĄk jogosultsĂĄgukat.
EllenĆrzĆ csapat: a modern ĂĄllamok rendszerint rendelkeznek olyan szervvel, amely a gazdasĂĄg szereplĆi ĂĄltal vĂ©gzett kĂŒlönfĂ©le tevĂ©kenysĂ©geket ellenĆrzi.
23 Ld. 14. Ă©s 15. lĂĄbjegyzet.
44
Hogy ez a szerv milyen mĂ©lysĂ©gig vĂ©gzi az ellenĆrzĆ tevĂ©kenysĂ©get, az ellenĆrzĆ szervenkĂ©nt Ă©s orszĂĄgonkĂ©nt vĂĄltozik. A ma hatĂĄlyos magyar szabĂĄlyok szerint az InnovĂĄciĂłs Ă©s TechnolĂłgiai MinisztĂ©rium irĂĄnyĂtĂĄsa alatt mƱködĆ KözlekedĂ©si HatĂłsĂĄg engedĂ©lyezi az Ășj jĂĄrmƱtĂpusok magyarorszĂĄgi forgalomba helyezĂ©sĂ©t24, Ăgy ez a hatĂłsĂĄg jogszabĂĄly szerint vizsgĂĄlja meg Ă©s engedĂ©lyezi egy önvezetĆ ĂŒzemmĂłdra kĂ©pes közĂști jĂĄrmƱtĂpus közĂști forgalomba helyezĂ©sĂ©t. Amennyiben a hatĂłsĂĄg engedĂ©lyezĂ©si eljĂĄrĂĄsa Ă©s a keletkezett kĂĄr között okozati összefĂŒggĂ©st lehet megĂĄllapĂtani, közigazgatĂĄsi jogkörben okozott kĂĄr megĂĄllapĂtĂĄsa merĂŒlhet föl, ha rendes jogorvoslattal, vagy közigazgatĂĄsi perben a kĂĄr nem volt elhĂĄrĂthatĂł25. A vizsgĂĄlt kĂ©rdĂ©skörben ennek az elmĂ©leti esĂ©lye csak akkor merĂŒl fel, ha olyan tĂpushiba fordul elĆ az engedĂ©lyezett önvezetĆ jĂĄrmƱtĂpusnĂĄl, amelyet sem az engedĂ©lyt megadĂł hatĂłsĂĄg, sem az azt korĂĄbban kifejlesztĆ gyĂĄrtĂł tervezĆ, szoftverfejlesztĆ Ă©s tesztelĆ csapat sem Ă©szlelt.
JogalkotĂł: a jogalkotĂł ĂĄltal megalkotott jogszabĂĄlyokat a jogalanyok, valamint a vĂ©grehajtĂł Ă©s a bĂrĂłi hatalmi ĂĄg alkalmazza. Az pedig Ă©vszĂĄzados, ha nem Ă©vezredes tapasztalati tĂ©ny, amely napjainkban egyre gyakrabban be is következik, hogy a jogalkotĂł jogszabĂĄlyt csak olyan helyzetekre tud alkotni, amelyekre mĂĄr volt pĂ©lda, esetleg elĆre lehetett jelezni a kĂ©sĆbbi bekövetkezĂ©s lehetĆsĂ©gĂ©t. Ami pedig a törvĂ©ny megalkotĂĄsa utĂĄn lĂ©trejövĆ Ășj Ă©lethelyzeteket illeti, azok a kontinentĂĄlis jogrendszerekben jellemzĆen joghĂ©zagkĂ©nt jelentek meg, az angolszĂĄsz rendszerekben pedig precedenseket keresnek. Jogi szempontbĂłl a âjogalkotĂł hallgatĂĄsaâ â ha az adott helyzetre semmilyen jogszabĂĄlyt nem alkotott â nem Ă©rtelmezhetĆ kĂĄrokozĂł mulasztĂĄskĂ©nt. Azonban a gazdasĂĄg szereplĆi a gazdasĂĄg Ă©s az ĂŒzlet, a piac logikĂĄja szerint mĂĄr tudjĂĄk kĂĄrokozĂł mulasztĂĄsnak Ă©rzĂ©kelni. Itt az a kĂ©rdĂ©s merĂŒl fel, hogy a jogalkotĂł megalkotta-e Ășgy a jogrendszert, hogy az tudja kezelni az önvezetĆ mĂłdban közlekedĆ jĂĄrmƱ ĂĄltal okozott kĂĄr problĂ©mĂĄjĂĄt Ă©s ez a megoldĂĄs a tĂĄrsadalomnak (a vĂĄlasztĂłknak?) megfelel-e. A jog alapvetĆ felosztĂĄsa szerint jogalanyok Ă©s jogtĂĄrgyak lĂ©teznek. Harmadik Ă©s ĂĄtmeneti kategĂłria nincs. Az ember ma ismert ĂĄltalĂĄnos, feltĂ©tlen Ă©s egyenlĆ jogalanyisĂĄga törtĂ©neti fejlĆdĂ©sĂ©nek tĂĄrgyalĂĄsĂĄt most mellĆzzĂŒk. A jogalanyok ma ismert mĂĄsik csoportja â a jogi szemĂ©lyek â fejlĆdĂ©sĂ©nek is csak az utolsĂł lĂ©pĂ©sĂ©t emlĂtjĂŒk: âa jogi szemĂ©ly jogkĂ©pessĂ©ge kiterjed minden olyan jogra Ă©s kötelezettsĂ©gre, amely jellegĂ©nĂ©l fogva nem csupĂĄn az embert illetheti megâ26, vagyis a jogi szemĂ©ly jogalanyisĂĄga nem cĂ©lhoz kötött, hanem ĂĄltalĂĄnos. Az pedig, hogy az önvezetĆ jĂĄrmƱvek kĂĄrokozĂĄsĂĄt a felsorolĂĄs
24 6/1990. (IV.12.) KöHĂM rendelet 25 Ptk. 6: 548.§
26 Ptk. 3:1. § (2) bek.
45
mely szereplĆjĂ©re vagy szereplĆire Ă©s milyen arĂĄnyban terheli a jog, mĂĄr nem jogalkalmazĂĄsi, hanem jogalkotĂĄsi kĂ©rdĂ©s, amely mĂĄr a politolĂłgia vizsgĂĄlati terĂŒlete mind a politikai programok, mind a politikai marketing, mind az Ă©rdekelt cĂ©gek ĂĄltal vĂ©gzett törvĂ©nyes lobbitevĂ©kenysĂ©g vizsgĂĄlata rĂ©vĂ©n.
âKnight Riderâ valĂłsĂĄggĂĄ vĂĄlik?
Az autonĂłm, önvezetĆ jĂĄrmƱveknĂ©l kontinentĂĄlis jogĂĄszkĂ©nt is hasonlĂł eseteket keresve az egyik âprecedensâ â hangsĂșlyozottan többszörös idĂ©zĆjellel hasznĂĄlva â az ĂĄllatkĂĄrok27 esete, hiszen sajĂĄt, önĂĄllĂł autonĂłm ĂĄllati intelligenciĂĄval rendelkezĆ ĂĄllat okoz kĂĄrt, Ă©s a kĂĄrfelelĆssĂ©g szempontjĂĄbĂłl rĂ©szletkĂ©rdĂ©s, hogy az ĂĄllat tulajdonosa âvezetteâ-e az ĂĄllatot, vagy az önĂĄllĂłsĂtotta magĂĄt, illetĆleg irĂĄnyĂthatatlannĂĄ vĂĄlt. A mĂĄsik âprecedenskĂ©ntâ felmerĂŒlĆ eset a jogi szemĂ©ly kĂĄrfelelĆssĂ©ge, ahol a kĂĄrokozĂł jogi szemĂ©ly lesz a felelĆs a kĂĄrĂ©rt, Ă©s a kĂĄrtĂ©rĂtĂ©s megfizetĂ©sĂ©re a jogi szemĂ©lyt kötelezi a bĂrĂłsĂĄg.
Jogi logikĂĄval Ă©s szakĂ©rtĆi bizonyĂtĂĄssal esetrĆl esetre hosszĂș Ă©s költsĂ©ges eljĂĄrĂĄs alapjĂĄn meg lehet ĂĄllapĂtani, hogy az elĆzĆekben felsorolt Ă©s elemzett lehetsĂ©ges felelĆsök (felelĆs csoportok) közĂŒl melyik milyen arĂĄnyban, szĂĄzalĂ©kban felelĆs a kĂĄrĂ©rt. A hagyomĂĄnyos piaci logika egy lehetsĂ©ges veszĂ©lyre a biztosĂtĂĄst adja megoldĂĄskĂ©nt, ahol a kockĂĄzatközössĂ©g között porlaszthatjuk a tĂ©nylegesen bekövetkezĆ kĂĄrt.
Az ĂŒzleti logika mĂĄsik lehetsĂ©ges vĂĄlasza, hogy a konkrĂ©t kĂĄrokozĂłra terhelje a kĂĄrt. Itt a jogi logika ma azt mondja, hogy ahhoz, hogy a tĂ©nylegesen kĂĄrt okozĂł önvezetĆ jĂĄrmƱvet kötelezzĂŒk kĂĄrtĂ©rĂtĂ©sre, jogalanynak kellene lennie. Nem belemenve az Ăłkori â nem rĂłmai â Ă©s közĂ©pkori jogok megoldĂĄsaiba, amelyek a kĂĄrokozĂł ĂĄllat tulajdonĂĄt adtĂĄk ĂĄt, vagy idĆleges hasznĂĄlatot kapott rajta a kĂĄrosult, illetve az ĂĄllat levĂĄgĂĄsĂĄt rendelte el, jelen kĂ©rdĂ©skörben tĂ©ny, hogy a kĂĄrokozĂł dolognak van hasznĂĄlati Ă©rtĂ©ke, amelyet rendszeresen meg tud termelni28. MĂĄrpedig abbĂłl a kĂ©t premisszĂĄbĂłl, hogy autonĂłm döntĂ©seket kĂ©pes hozni â a tĂĄrsadalmi egyĂŒttĂ©lĂ©s szabĂĄlyainak tiszteletben tartĂĄsĂĄval â Ă©s folyamatosan pĂ©nzben kifejezhetĆ Ă©rtĂ©k elĆĂĄllĂtĂĄsĂĄra kĂ©pes, az ĂŒzleti logika alapjĂĄn joggal merĂŒl fel a kĂ©rdĂ©s: miĂ©rt nem lehet az ĂŒzleti Ă©letben sajĂĄt jogĂș szereplĆ? Hiszen az emberek mellett â napjainkban fĆleg a nemzetközi ĂŒzleti porondon inkĂĄbb az emberek helyett â a jogi szemĂ©lynek nevezett âjogi
27 Ptk. 6:562.563. §
28 Hiszen ĂŒzleti oldalrĂłl megközelĂtve â amit a biztosĂtĂĄsi Ă©s a kĂĄrtĂ©rĂtĂ©si jog is hasznĂĄl â összegszerƱen pontosan meg lehet hatĂĄrozni egy adott jĂĄrmƱ Ă©rtĂ©kĂ©t az ĂĄltala reĂĄlisan elĆĂĄllĂthatĂł Ă©rtĂ©k alapjĂĄn.
46
konstrukciĂłkâ jogalanyisĂĄgĂĄt vilĂĄgszerte mindenhol mindenki evidenciakĂ©nt kezeli Ă©s elfogadja, fĂŒggetlenĂŒl attĂłl, hogy soha senki nem lĂĄtott jogi szemĂ©lyt, legfeljebb az Ćt kĂ©pviselĆ embert, a logĂłjĂĄt, a szĂ©khĂĄzĂĄt. Az önvezetĆ jĂĄrmƱ viszont kĂ©zzel foghatĂł fizikai valĂłsĂĄg.
Az elĆzĆekben a gyĂĄrtĂł vizsgĂĄlatĂĄnĂĄl lĂĄttuk, hogy a jogi szemĂ©ly âevolĂșciĂłjaâ a cĂ©lhoz kötött jogalanyisĂĄgtĂłl jutott el a teljes jogalanyisĂĄgig29. Ennek megfelelĆen a jogi szemĂ©ly tartozĂĄsaiĂ©rt sajĂĄt vagyonĂĄval köteles helytĂĄllni; az alapĂtĂł Ă©s a tag a jogi szemĂ©ly tartozĂĄsaiĂ©rt nem felel30, kivĂ©ve, ha visszaĂ©lt korlĂĄtolt felelĆssĂ©gĂ©vel31. Azt tehĂĄt ismerjĂŒk, hogy egy jogalany nemcsak autonĂłm, fĂŒggetlen lehet, hanem lehet egy mĂĄsik jogalanytĂłl â kĂŒlönbözĆ mĂ©rtĂ©kben â fĂŒggĆ helyzetben. A jogalanyok nem fĂŒggetlen lĂ©tĂ©re a jogtörtĂ©netbĆl szĂĄmtalan pĂ©ldĂĄt ismerĂŒnk. Ezeknek a fĂłkusza eddig az egyes termĂ©szetes szemĂ©ly jogalanyok, emberek kĂŒlönbözĆ mĂ©rtĂ©kƱ jogkorlĂĄtozĂĄsa volt. A jogi szemĂ©ly fogalmĂĄnak jogtörtĂ©neti megjelenĂ©sĂ©tĆl napjainkig egyĂ©rtelmƱ evidencia, hogy az emberen kĂvĂŒli magĂĄnjogi jogalanyoknak vĂ©gsĆ soron van egy emberi tulajdonosa. Napjainkban egy Ășj fogalom jelent meg a jogalanyisĂĄg perifĂ©riĂĄjĂĄn, a âtĂ©nyleges haszonhĂșzĂłâ, aki a vizsgĂĄlt jogalany ĂĄltal elĆĂĄllĂtott Ă©rtĂ©kekkel a sajĂĄt vagyonĂĄt növeli, illetĆleg a vagyonrĂłl rendelkezni jogosult akĂĄr közvetlenĂŒl, akĂĄr a lĂĄncolatban rĂ©szt vevĆ szereplĆk kötelezĆ utasĂtĂĄsa rĂ©vĂ©n32. MĂ©lysĂ©gsĂ©geiben nem rĂ©szletezve azt a pszicholĂłgiai, vĂĄllalat- Ă©s tĂĄrsadalomszociolĂłgiai kĂ©rdĂ©st, hogy az egyes vĂĄllalat (fĂŒggetlenĂŒl annak jogi formĂĄjĂĄtĂłl) milyen csoportdinamikĂĄval rendelkezik, kimondhatjuk, hogy a vĂĄllalat (az adott jogi entitĂĄs) cĂ©lja a tovĂĄbb Ă©lĂ©s/mƱködĂ©s. Ennek analĂłgiĂĄjĂĄra elsĆ megközelĂtĂ©sben feltehetjĂŒk, hogy az autonĂłm, önvezetĆ jĂĄrmƱveknek is alapvetĆ cĂ©lja a tovĂĄbb mƱködĂ©s; ez a hipotĂ©zis azonban a szoftverfejlesztĆ, a tesztelĆ, Ă©s az ellenĆrzĆ csapatot fontos feladat elĂ© ĂĄllĂtja. A vizsgĂĄlt kutatĂĄs arra kereste a vĂĄlaszt, inkĂĄbb ki(ke)t ĂŒssön el a jĂĄrmƱ33. Emberi sofĆrnĂ©l az egy lĂ©tezĆ, Ă©s több hĂres pĂ©ldĂĄban megvalĂłsult opciĂł, hogy az illetĆ szemĂ©ly inkĂĄbb a sajĂĄt Ă©letĂ©t ĂĄldozza fel, sokakat megmentve. A jĂĄrmƱ, ĂŒlĂ©seinek szenzorjai segĂtsĂ©gĂ©vel az egyes utasok sĂșlya alapjĂĄn âtudja34â, hĂĄny felnĆtt Ă©s hĂĄny gyermek utazik benne Ă©s akĂĄr ezen
29 Ptk. 3:1. § (2) bek. 30 Ptk. 3:2. § (1) bek. 31 Ptk. 3:2. § (2) bek. 32 A âhaszonhĂșzĂłâ ill. âtĂ©nyleges haszonhĂșzĂłâ fogalmĂĄrĂłl ld. a kĂŒlönbözĆ kettĆs adĂłztatĂĄst elkerĂŒlĆ egyezmĂ©nyeket valamint az Szjatv. 7. mellĂ©klet 7. pont 33Awad et al., i. m. 34 Nem rĂ©szletezve azt az Awad et. al. elemzĂ©si adatai szerint EurĂłpĂĄban ĂĄltalĂĄnos kulturĂĄlis vĂĄlaszt figyelembe vevĆ lehetĆsĂ©get, hogy az önvezetĆ mĂłdot bekapcsolĂł ember minden ĂŒlĂ©sre âgyermekiâ sĂșllyal töltött bĆröndöket helyez a biztonsĂĄgi öveket is becsatolva, hiszen Ăgy a
47
adatok Ă©s a szoftverfejlesztĆ csapat döntĂ©se alapjĂĄn akĂĄr önmagĂĄt â Ă©s utasait â felĂĄldozĂł âhalĂĄlmanĆverâ vĂ©grehajtĂĄsĂĄval is â âönfelĂĄldozĂł mĂłdonâ â megmentheti a veszĂ©lyeztetett szemĂ©lyeket.
Az önvezetĆ jĂĄrmƱbe Ă©pĂtett mestersĂ©ges intelligencia kapcsĂĄn jogi oldalrĂłl a felelĆssĂ©g kĂ©rdĂ©sĂ©nek vizsgĂĄlatĂĄnĂĄl fontos kitĂ©rni az ezek âtanĂtĂĄsĂĄraâ hasznĂĄlt âdeep learningâ35 technikĂĄra. Ezzel a âtanulĂĄsi technikĂĄvalâ a mestersĂ©ges intelligencia a problĂ©mamegoldĂĄs sorĂĄn nem âprĂłbĂĄlja vĂ©gigâ az összes lehetsĂ©ges kombinĂĄciĂłt, hanem az elsĆ felismert (vagy felismerni vĂ©lt) tĂpusjegy utĂĄn a következĆt keresi, majd ugyanĂgy megy tovĂĄbb, Ă©s az Ăgy összeĂĄllĂł mintĂĄzatot definiĂĄlja vizsgĂĄlati eredmĂ©nykĂ©nt. Az mĂĄr alapvetĆen a fejlesztĆi csapat döntĂ©sĂ©n mĂșlik, hogy mennyire szigorĂșan, milyen sok adattal tanĂtjĂĄk, illetve mennyire âengedik el a kezĂ©tâ, hogy önĂĄllĂłan tanuljon. A rendszer pedig egy tudĂĄsmennyisĂ©g utĂĄn az addig megszerzett tudĂĄs birtokĂĄban segĂtsĂ©g â nem csak emberi, de mĂĄs mestersĂ©ges intelligencia ĂĄltali segĂtsĂ©g â nĂ©lkĂŒl is tud âtanulniâ, relevĂĄns ismereteket, informĂĄciĂłkat szerezni, amivel mƱködĂ©si hatĂ©konysĂĄgĂĄt javĂthatja36. Erre a tanulĂĄsi szintre pedig mĂĄr azt mondhatjuk, hogy a mestersĂ©ges intelligencia egy âfekete dobozâ, hiszen az ĂtĂ©leti bizonyossĂĄghoz szĂŒksĂ©ges rĂ©szletessĂ©ggel nem lehet levezetni, rekonstruĂĄlni, hogy miĂ©rt hozta meg a konkrĂ©t, az ĂŒgy szempontjĂĄbĂłl lĂ©nyeges döntĂ©st. Hiszen a kĂ©rdĂ©ses döntĂ©s meghozatalĂĄhoz hasznĂĄlt pĂ©ldĂĄ(ka)t nem ember âtanĂtottaâ, hanem a tanĂtott pĂ©ldĂĄk Ă©s logika alapjĂĄn öntanulĂł mĂłdban a tanult gĂ©pi logikĂĄval kreĂĄlt sajĂĄt pĂ©ldĂĄkbĂłl leszƱrt következtetĂ©s alapozta meg a konkrĂ©t esetlegesen kĂĄrokozĂłdöntĂ©st. A mestersĂ©ges intelligencia mĂ©goly szĂ©leskörƱ, tökĂ©letes tanĂtott ismeretanyaga utĂĄni âdeep learningâ rendszerƱ önĂĄllĂł tanulĂĄsa sorĂĄn, a vizsgĂĄlt esetben kĂĄresemĂ©nyt okozĂł pĂ©lda âmegtanĂtĂĄsĂĄĂ©rtâ se logikailag, se jogilag nem lehet senkit sem felelĆssĂ© tenni, Ăgy a kĂĄrĂ©rt az önvezetĆ jĂĄrmƱ tulajdonosa lesz a felelĆs akkor is, ha a tulajdonos nem is tartĂłzkodott a jĂĄrmƱben.
Az elĆzĆ rĂ©szben sokat foglalkoztunk a lehetsĂ©ges felelĆsökkel. A fenti, 34. lĂĄbjegyzetben rĂ©szletezett pĂ©lda mellett mĂ©g szĂĄmos mĂĄs, hasonlĂł hipotetikus vĂ©szhelyzet kitalĂĄlhatĂł, amelynek a megoldĂĄsa â ha nem önvezetĆ jĂĄrmƱ, hanem ember kerĂŒl ugyanolyan helyzetbe â erkölcsi, etikai kĂ©rdĂ©st vet fel. EzĂ©rt
mestersĂ©ges intelligencia rendelkezĂ©sĂ©re ĂĄllĂł adatok szerint egy felnĆtt Ă©s több gyermek (Ă©s a jĂĄrmƱ sajĂĄt) biztonsĂĄga ĂĄll szemben a balesetben esetlegesen Ă©rintettĂ© vĂĄlĂł szemĂ©ly(ek) biztonsĂĄgĂĄval. 35 Y. Bengio â A. Courville â P. Vincent (2013), âRepresentation Learning: A Review and New Perspectivesâ. IEEE Transactionson Pattern Analysis and Machine Intelligence. 35 (8): 1798â1828
36 Yoshua Bengio â Yann LeCun â Geoffrey Hinton (2015), âDeep Learningâ. Nature. 521 (7553): 436â444.
48
vĂ©lemĂ©nyem szerint a szoftverfejlesztĆ csapatnak szorosan egyĂŒtt kell mƱködnie jogĂĄsz Ă©s etikai szakemberekkel, hogy a felmerĂŒlĆ esetleges vĂ©szhelyzetek megoldĂĄsaira jogilag, Ă©s az adott kultĂșra ĂĄltalĂĄnos erkölcsi elveinek megfelelĆ vĂĄlaszt tudjon adni az autonĂłm, önvezetĆ jĂĄrmƱ. Elfogadva Ă©s tudomĂĄsul vĂ©ve azt a tĂ©nyt, hogy a Földön lĂ©vĆ kĂŒlönbözĆ kultĂșrĂĄk eltĂ©rĆen ĂĄllĂtjĂĄk fel a vĂ©dendĆ Ă©rtĂ©kek fontossĂĄgi sorrendjĂ©t, logikus vĂĄlasznak tƱnik ezeknek a sorrendeknek a harmonizĂĄlĂĄsĂĄra nemzetközi tanĂĄcskozĂĄs összehĂvĂĄsa politikusok, etikai Ă©s jogi szakemberek rĂ©szvĂ©telĂ©vel, amely tanĂĄcskozĂĄs eredmĂ©nyekĂ©nt megszĂŒletik a minden önvezetĂ©sre kĂ©pes jĂĄrmƱbe ROM37 memĂłriakĂ©nt programozandĂł erkölcsi kĂłdex. Egy ilyen vilĂĄgszinten az önvezetĆ jĂĄrmƱvekbe âĂ©getett erkölcsi kĂłdexâ viszont egyĂ©rtelmƱen felveti valamennyi ember autonĂłmiĂĄjĂĄnak, âszabad akaratĂĄnakâ a kĂ©rdĂ©sĂ©t, hiszen a nemzetközi konszenzussal megĂrt szĂĄmĂtĂłgĂ©pes erkölcsi kĂłdex el fog tĂ©rni az egyes emberek erkölcsi vĂ©lemĂ©nyeitĆl, hiszen az egy, a vilĂĄgban jelenleg lĂ©tezĆ erkölcsi vĂ©lemĂ©nyek diplomĂĄciai tĂĄrgyalĂĄsokon kikristĂĄlyosodott konszenzusos vĂ©lemĂ©nyĂ©t tartalmazza. Az pedig mĂĄr nem a jog, hanem a politika kĂ©rdĂ©se, hogy âsocial engineeringâ alkalmazĂĄsĂĄval hogyan, vagy milyennĂ© alakĂtjĂĄk az emberisĂ©g ĂĄltalĂĄnos erkölcsi kĂłdexĂ©t a vĂ©dendĆ Ă©rtĂ©kek rangsorolĂĄsĂĄban. Ez pedig kĂ©tsĂ©get kizĂĄrĂłan alapjogvĂ©delmi kĂ©rdĂ©seket vetne fel valamennyi ĂĄllamban, hiszen ez a szemĂ©lyes Ă©s/vagy közössĂ©gi identitĂĄs ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄnak veszĂ©lyĂ©vel jĂĄr.
A törtĂ©nelemben talĂĄlunk ilyen pĂ©ldĂĄkat; zömĂŒkre elrettentĆ pĂ©ldakĂ©nt szoktunk hivatkozni rĂĄjuk. Van viszont olyan pĂ©lda is, amire napjainkban az Ă©rintett közössĂ©g egyĂ©rtelmƱ erĂ©nykĂ©nt, bĂŒszkesĂ©gkĂ©nt tekint, Ă©s nem vĂ©li vesztesĂ©gnek a korĂĄbbi, azĂłta eltƱnt identitĂĄsi elemeket, hiszen az ĂĄtlagemberben fel sem merĂŒl, hogy nem ez volt mindig a helyzet. IV. (SzĂ©p) FĂŒlöp francia kirĂĄly 1308-ban rendelte el, hogy a nem bĂĄrĂłi rangĂș szemĂ©lyek közötti perekben az ekkor felĂĄllĂtott Ă©s a pĂĄrizsi kirĂĄlyi palotĂĄban folyamatosan mƱködĆ bĂrĂłsĂĄg hoz vĂ©gsĆ döntĂ©st akĂĄr közvetlen kereset, akĂĄr a tartomĂĄnyi ĂtĂ©lettel szembeni fellebbezĂ©s sorĂĄn. Ez a bĂrĂłsĂĄg pedig a PĂĄrizs környĂ©ki helyi (Ile-de-France) nyelvet hasznĂĄlta, Ă©s hamarosan megszĂŒletĆ eljĂĄrĂĄsi kĂłdexe rögzĂtette, hogy csak a bĂrĂłsĂĄg nyelvĂ©n Ărt szerzĆdĂ©seket Ă©s kereseteket fogadja el38. A koraközĂ©pkortĂłl kezdve a mai FranciaorszĂĄg terĂŒletĂ©n, az egyes feudĂĄlis önĂĄllĂłsĂĄggal
37 ROM:Read-Only Memory. Olyan rĂ©sze az elektronikus rendszer memĂłriĂĄjĂĄnak, aminek tartalma kizĂĄrĂłlag csak olvashatĂł, nem törölhetĆ Ă©s tartalma ĂĄt sem ĂrhatĂł. Az adatok fizikailag Ășgy vannak rögzĂtve, hogy azokra ĂĄramtalanĂtott ĂĄllapotbĂłl visszakapcsolva is âemlĂ©kszikâ, az adatok fizikai törlĂ©se az eszköz fizikai sĂ©rĂŒlĂ©sĂ©vel jĂĄr. 38 HorvĂĄth PĂĄl â KajtĂĄr IstvĂĄn â Nagy LĂĄszlĂłnĂ© â RĂ©vĂ©sz T. MihĂĄly â Stipta IstvĂĄn â Zlinszky JĂĄnos, ĂltalĂĄnos jogtörtĂ©net I. Nemzeti TankönyvkiadĂł. Budapest, 1994. 64. o.
49
bĂrĂłtartomĂĄnyok sajĂĄt helyi nyelvet39 beszĂ©ltek. Ennek a törvĂ©nynek a hatĂĄsĂĄra alig nĂ©hĂĄny Ă©vtized alatt a Francia KirĂĄlysĂĄg minden szegletĂ©ben ismert Ărott nyelvvĂ© vĂĄlt a bĂrĂłsĂĄg nyelve, amelyet ma francia nyelvkĂ©nt ismerĂŒnk, hiszen mindenkinek jĂłl felfogott Ă©rdeke volt, hogy minden szerzĆdĂ©st ezen a nyelven Ărjanak meg. Napjainkban pedig a francia nemzeti identitĂĄs fontos eleme a francia nyelv.
Az eddigiekben lĂĄthattunk meghatĂĄrozĂł törtĂ©nelmi pĂ©ldĂĄkat arra, hogy vĂĄlt valami jogtĂĄrgybĂłl jogalannyĂĄ (nem belemenve a kontinentĂĄlis jogokban evidens megoldĂĄskĂ©nt a ârĂ©gi rĂłmaiakkalâ valĂł pĂ©ldĂĄlĂłzĂĄsba, az âemancipatioâ szabĂĄlyozĂĄsĂĄnak jogalanyt keletkeztetĆ mĂłdjĂĄba). A jogtörtĂ©netet â Ă©s az emberisĂ©g törtĂ©netĂ©t â vĂ©gigtekintve arra a kĂ©rdĂ©sre keresve a vĂĄlaszt, hogy egy jogtĂĄrgyat milyen okbĂłl emelt ĂĄt a jogi hatalom a jogalanyok közĂ©, hĂĄrom vĂĄlaszt, oktĂpust talĂĄlunk. Az elsĆ a âpro bonoâ indok, amely jelemzĆen a tulajdonos sajĂĄt szuverĂ©n döntĂ©se volt, majd ennek szĂ©les körƱ elterjedĂ©sĂ©t követĆen tette törvĂ©nyileg ĂĄltalĂĄnos szabĂĄllyĂĄ a szabadsĂĄg megadĂĄsĂĄt a jogalkotĂł.40 A mĂĄsodik az adott jogtĂĄrgy önĂĄllĂł, autonĂłmia irĂĄnti vĂĄgybĂłl fakadĂł, jellemzĆen erĆszakos lĂ©pĂ©se, amikor önĂĄllĂł, egyoldalĂș döntĂ©sĂ©vel kivonja magĂĄt a tulajdonos tĂ©nyleges hatalma alĂłl. A törtĂ©nelem ezeket az eseteket ârabszolgalĂĄzadĂĄsoknakâ nevezi. CĂ©ljukat â a jogalannyĂĄ vĂĄlĂĄst â vilĂĄgtörtĂ©nelmi kontextusban elenyĂ©szĆ szĂĄzalĂ©kban Ă©rtĂ©k el, az adott tĂĄrsadalom, vagy szƱkebb közössĂ©g gazdasĂĄgĂĄt viszont vĂĄltozĂł mĂ©rtĂ©kben, de minden esetben negatĂvan Ă©rintettĂ©k. MĂg az elĆzĆ kĂ©t ok emberi, a harmadik ok gazdasĂĄgi. A jogalanyok egy csoportja körĂ©ben â ma tĆketulajdonosoknak nevezzĂŒk Ćket â megjelent az az igĂ©ny, hogy elkĂŒlönĂŒljön egymĂĄstĂłl a vĂĄllalkozĂłi Ă©s a magĂĄnvagyonuk. Ennek indoka döntĆen az volt, hogy a vĂĄllalkozĂĄs csĆdje ne rĂĄntsa magĂĄval a tulajdonos szemĂ©lyes magĂĄnvagyonĂĄt41. Ăgy jött lĂ©tre az ĂŒzleti vagyonnak a magĂĄnvagyontĂłl valĂł teljes elvĂĄlasztĂĄsa rĂ©vĂ©n a tulajdonostĂłl fĂŒggetlen, elkĂŒlönĂŒlt jogalanyisĂĄggal rendelkezĆ Ășj jogalany tĂpus: a jogi szemĂ©ly, amelynek van tulajdonosa, de attĂłl teljesen fĂŒggetlen, elkĂŒlönĂŒlt jogalanyisĂĄggal rendelkezik42, Ă©s lĂ©tezĂ©sĂ©nek cĂ©lja van43. Ezzel kapcsolatban fontos emlĂ©kezni arra, hogy a jogi szemĂ©lynek a törvĂ©ny
39 Többnyire valamilyen francia vagy okszitĂĄn dialektust. 40 Nem tĂ©rve ki itt a kora-közĂ©pkorban az âinstrumentum vocaleâ-rĆlâservilis personaâ-ra valĂł megnevezĂ©s-vĂĄltozĂĄs tĂĄrsadalom-pszicholĂłgiai Ă©s szociolĂłgiai következmĂ©nyeire. 41 Nem rĂ©szletezve itt a pia causa, a mai terminolĂłgiĂĄnk szerinti alapĂtvĂĄny fogalmĂĄnak Ă©s jogalanyisĂĄgĂĄnak lĂ©trejöttĂ©re. 42 Nem tĂ©rve ki itt a fedezet elvonĂĄsĂĄnak jogellenes megoldĂĄsaira, amire mĂĄr âa rĂ©gi rĂłmaiakâ is ismertek vĂ©dekezĂ©si, reparĂĄciĂłs mĂłdszert, ld. actio Pauliana
43 Ptk. 3:5. § c) pont I. fordulat.
50
szerint cĂ©llal kell rendelkeznie, ami egy TEĂOR szerinti tevĂ©kenysĂ©g alapĂtĂł okiratban valĂł rögzĂtĂ©sĂ©vel teljesĂthetĆ, de jogkĂ©pessĂ©ge kiterjed mindazokra a jogokra, jogvĂ©delmekre Ă©s kötelezettsĂ©gekre, amelyek jellegĂŒknĂ©l fogva csak az emberhez kapcsolĂłdhatnak44.
Napjaink Ășj kihĂvĂĄsa, az önvezetĆ jĂĄrmƱ esetĂ©n a jogalanyisĂĄg megadĂĄsĂĄnak az indokakĂ©nt nyilvĂĄnvalĂłan csak a gazdasĂĄgi ok merĂŒlhet fel45. A jelenlegi trendek alapjĂĄn ezek a jĂĄrmƱvek â fĆleg a vezĂ©rlĆ szoftver miatt â olyan drĂĄgĂĄk lesznek, hogy felsĆ vagy prĂ©mium kategĂłriĂĄs ĂĄrazĂĄsra szĂĄmĂthatnak. Ez pedig a szĂ©les körƱ â a valamennyi mai kultĂșrĂĄban ĂĄltalĂĄnos â jĂĄrmƱ-magĂĄntulajdont kizĂĄrja. A âmegosztott hasznĂĄlati jogâ46 jogintĂ©zmĂ©nye napjainkban ismert a joggyakorlatban. Ha ezt a lĂ©tezĆ jogintĂ©zmĂ©nyt Ășgy alakĂtjuk ĂĄt, hogy tĂĄrgya (amelyen osztott hasznĂĄlati jogot lehet szerezni) az önvezetĆ jĂĄrmƱ, a hasznĂĄlat dĂjĂĄt egy adott bankszĂĄmlĂĄra lehet teljesĂteni, amely szĂĄmla egyenlegĂ©bĆl a jĂĄrmƱ ĂŒzemanyag Ă©s szervizköltsĂ©gĂ©t, a kötelezĆ biztosĂtĂĄst lehet fedezni, valamint a jĂĄrmƱ ĂĄltal okozott kĂĄrok ebbĆl tĂ©rĂthetĆk meg, egy âcĂ©lvagyonhozâ jutunk. A âcĂ©lvagyonâ fogalmĂĄt a jogirodalom rĂ©gen ismeri, a közjogi cĂ©lvagyon tĂpusokat nem tekintve, a magĂĄnjog a fogalmat inkĂĄbb az alapĂtvĂĄnyok vonatkozĂĄsĂĄban hasznĂĄlja. Ennek lĂ©nyege röviden, (ami a fogalom kialakulĂĄsa Ăłta nem vĂĄltozott), hogy az alapĂtvĂĄny vagyona csak az alapĂtĂł okiratban meghatĂĄrozott tartĂłs cĂ©lra47 hasznĂĄlhatĂł fel. Az pedig âtartĂłs cĂ©lâ lehet, hogy az önvezetĆ jĂĄrmƱ mƱködjön. Az elĆbb felvetett bankszĂĄmla feletti rendelkezĂ©st, annak kezelĂ©sĂ©t egy szĂĄmĂtĂłgĂ©pes algoritmus napjainkban ĂŒzemszerƱen el tudja lĂĄtni, egy ilyen algoritmus a jĂĄrmƱbe gond nĂ©lkĂŒl telepĂthetĆ, Ăgy az önvezetĆ jĂĄrmƱ ezen algoritmus hasznĂĄlatĂĄval tud ârendelkezniâ a megosztott hasznĂĄlatĂĄĂ©rt, vagy mĂĄs megközelĂtĂ©sbĆl, a szemĂ©lyfuvarozĂĄsi szolgĂĄltatĂĄsĂĄĂ©rt jĂĄrĂł dĂjakkal, Ă©s ezen bevĂ©telekbĆl fedezni az ĂŒzemelĂ©si Ă©s fenntartĂĄsi, valamint esetleges kĂĄrtĂ©rĂtĂ©si költsĂ©geit.
EttĆl a ponttĂłl kezdve viszont, hiszen van elĂ©g jelentĆs Ă©rtĂ©kƱ cĂ©lvagyon48, tartĂłs cĂ©lkĂ©nt meg tudjuk hatĂĄrozni a jĂĄrmƱ folyamatos ĂŒzemeltetĂ©sĂ©nek fenntartĂĄsĂĄt Ă©s az okozott kĂĄrok megtĂ©rĂtĂ©sĂ©t. Ezen cĂ©lok elĂ©rĂ©se Ă©rdekĂ©ben lĂ©tezik a cĂ©lvagyont mƱködtetĆ, közvetlen emberi segĂtsĂ©get nem igĂ©nylĆ algoritmus. Az mĂĄr egy
44 Ptk. 3:1.§ (2) â (3) bek. 45 Nem rĂ©szletezve a âTeminĂĄtorâ c. film jövĆ vĂziĂłja alapjĂĄn felmerĂŒlĆ kĂŒlönbözĆ jogĂĄgakat Ă©rintĆ kĂ©rdĂ©seket. 46 Az angolszĂĄsz jogirodalomban âtimeshareâ ill. âvacation ownershipâ nĂ©ven ismerik. 47 Ptk. 3:378.§ 3:382. § 3: 384. §
48 SzĂĄmviteli fogalmakkal az önvezetĆ autĂł tĂĄrgyi eszköz, az ellenĆrzĂ©se/kezelĂ©se alĂĄ tartozĂł bankszĂĄmla forgĂłeszköz.
51
szĂ©les tĂĄrsadalmi vita sorĂĄn kialakĂthatĂł döntĂ©s, hogy ezt az összetett jogtĂĄrgyat jogalannyĂĄ minĆsĂtsĂ©k-e. A kĂ©rdĂ©s ĂŒzleti oldalrĂłl Ășgy jelenik meg, hogy összessĂ©gĂ©ben megĂ©ri-e az önvezetĆ jĂĄrmƱ dolog mivoltĂĄban tulajdonoskĂ©nt felelĆssĂ©ggel tartozni esetleges kĂĄrokozĂĄsaiĂ©rt. âIgenâ vĂĄlasz esetĂ©n a jogrendszer ismert felelĆssĂ©gi alakzatainak felhasznĂĄlĂĄsĂĄval kezelhetĆk a jogvitĂĄk, a jogĂĄszoknak âcsakâ jogalkalmazĂłi feladatai vannak a kĂ©rdĂ©sben. âNemâ vĂĄlasz esetĂ©n viszont a jogĂĄszoknak mĂĄs tĂĄrsadalomtudĂłsokkal, valamint mĂ©rnökökkel Ă©s fĆleg szoftverfejlesztĆ programozĂłkkal egyĂŒttmƱködve kell a megfelelĆ vĂĄlaszt megtalĂĄlni.
ĂsszefoglalĂĄs
VizsgĂĄlatunk elejĂ©n, a bevezetĂ©sben azt a kĂ©rdĂ©st tettĂŒk fel, hogy KITT, az önvezetĆ jĂĄrmƱ extrĂ©m helyzetekben âengedelmes katonaâ âgrĂĄl-lovagâ vagy ârablĂłlovagâ lesz-e. A vizsgĂĄlat sorĂĄn az Ă©rtĂ©kesĂtĂ©si lĂĄnc mentĂ©n haladva kerestĂŒk a vĂĄlaszt, ennek sorĂĄn a kĂĄrtĂ©rĂtĂ©si jogon kĂvĂŒli, nemcsak jogi terĂŒletekrĆl hoztunk megfontolĂĄsra Ă©rdemes pĂ©ldĂĄkat, Ă©s felidĂ©ztĂŒk a tĂ©ma szempontjĂĄbĂłl fontos tĂ©nyeket a törtĂ©nelem, az ĂŒzleti gondolkodĂĄs, valamint a szĂĄmĂtĂĄstechnika, szoftverfejlesztĂ©s terĂŒletĂ©rĆl is. Azt talĂĄltuk, hogy a kĂ©rdĂ©sben teljesen koherens Ă©s konzisztens szabĂĄlyrendszer megalkotĂĄsa sorĂĄn szĂŒksĂ©gszerƱen felmerĂŒlnek alapjaiban etikai, erkölcsi vĂĄlasztĂĄstĂłl fĂŒggĆ döntĂ©sek. Erkölcsi, etikai rendszerbĆl pedig jelenleg több is lĂ©tezik FöldĂŒnkön; az pedig vilĂĄgszerte axiĂłmaszerƱ evidencia, hogy minden rendszert elfogadunk Ă©s vĂ©dĂŒnk, amelyet nem tartunk â jellemzĆen törtĂ©nelmi tapasztalatok alapjĂĄn â az emberek Ă©letĂ©re kĂĄrosnak (pl. nemzetiszocializmus).
Ebben a vizsgĂĄlatban a mestersĂ©ges intelligenciĂĄnak csak egy szegmensĂ©t, az önvezetĆ gĂ©pjĂĄrmƱveket vizsgĂĄltuk, de azt talĂĄltuk, hogy a vezĂ©rlĆ szoftverrel âmegtanĂtandĂłâ Ă©letek Ă©s Ă©rtĂ©kek közötti â forgalmi helyzetekben szĂŒksĂ©gszerƱen Ă©s gyakran elĆfordulĂł â vĂĄlasztĂĄst vilĂĄgszintƱ nemzetközi konszenzus alapjĂĄn lehet majd beprogramozni a konszenzus hiĂĄnyĂĄban szĂŒksĂ©gszerƱen felmerĂŒlĆ tĂĄrsadalmi feszĂŒltsĂ©gek csökkentĂ©se (kikĂŒszöbölĂ©se?) Ă©rdekĂ©ben. Ez pedig a törtĂ©neti pĂ©ldĂĄk alapjĂĄn elĆrevetĂti a vilĂĄgban Ă©lĆ emberek etikai Ă©rtĂ©krendjĂ©nek egysĂ©gesedĂ©sĂ©t. TalĂĄn Ăgy valĂłsul meg az âegy akolâ (Jn.10,16.)?
52
ForrĂĄsok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartås és a versenykorlåtozås tilalmåról
2008. Ă©vi XLVIII. a gazdasĂĄgi reklĂĄmtevĂ©kenysĂ©g alapvetĆ feltĂ©teleirĆl Ă©s egyes korlĂĄtairĂłl
2013. Ă©vi V. törvĂ©ny a PolgĂĄri TörvĂ©nykönyvrĆl (Ptk.)
1/1975. (II.5.) KPM-BM egyĂŒttes rendelet a közĂști közlekedĂ©s szabĂĄlyairĂłl KRESZ)
6/1990. (IV.12.) KöHĂM rendelet a közĂști jĂĄrmƱvek forgalomba helyezĂ©sĂ©nek Ă©s forgalomban tartĂĄsĂĄnak mƱszaki feltĂ©teleirĆl
Edmond Awad â Sohan Dsouza â Richard Kim â Jonathan Schulz â Joseph Henrich â Azim Shariff â Jean-François Bonnefon â Iyad Rahwan (2018), âThe Moral Machine Experimentâ, Nature, 563 (7729)
Yoshua Bengio â Yann LeCun â Geoffrey Hinton (2015) âDeep Learningâ, Nature, 521 (7553): 436â444.
Y. Bengio â A. Courville â P. Vincent (2013), âRepresentation Learning: A Review and New Perspectivesâ. IEEE Transactions on Pattern Analysis and Machine Intelligence. 35 (8): 1798â1828.
HorvĂĄth PĂĄl â KajtĂĄr IstvĂĄn â Nagy LĂĄszlĂłnĂ© â RĂ©vĂ©sz T. MihĂĄly â Stipta IstvĂĄn â Zlinszky JĂĄnos, ĂltalĂĄnos jogtörtĂ©net I. Nemzeti TankönyvkiadĂł, Budapest, 1994.
Pusztai Ferenc (szerk.), Magyar Ă©rtelmezĆ kĂ©ziszĂłtĂĄr. AkadĂ©miai KiadĂł, Budapest, 2014.
Szendi GĂĄbor, âHonnan ered az erkölcsi Ă©rzĂ©k?â AmirĆl az orvos nem mindig beszĂ©l, 2019/11. 29-33. o.
53
54
FĂRUM
BARITZ SAROLTA LAURA ĂS TĂTH JĂZSEF
TĂGABB ĂRTELEM
PĂDIUMBESZĂLGETĂS SOROZAT A KETEG RENDEZĂSĂBEN
A âTĂĄgabb Ă©rtelemâ (âexpanded reasonâ) kifejezĂ©s XVI. Benedek pĂĄpĂĄtĂłl szĂĄrmazik, aki a Caritas in veritate kezdetƱ 2009-es enciklikĂĄjĂĄban fejti ki, hogy egy szaktudomĂĄny akkor nyeri el teljes, holisztikus Ă©rtelmĂ©t, ha a tudomĂĄnyos vizsgĂĄlatba bevonjuk a teolĂłgia, filozĂłfia tudomĂĄnyĂĄgĂĄt is, s ezek segĂtsĂ©gĂ©vel vizsgĂĄljuk a szaktudomĂĄny vĂ©gsĆ cĂ©ljĂĄt Ă©s viszonyĂĄt az emberhez, vagyis a tudomĂĄny emberkĂ©pĂ©t. Ăgy tölti be a tudomĂĄnyos munka az interdiszciplinaritĂĄs követelmĂ©nyĂ©t is.
A KETEG (KeresztĂ©ny TĂĄrsadalmi Elvek a GazdasĂĄgban) kĂ©pzĂ©s Ă©s missziĂł a közgazdasĂĄgtan terĂŒletĂ©n valĂłsĂtja meg a âTĂĄgabb Ă©rtelemâ elvĂ©t, egy nĂ©gy fĂ©lĂ©ves, posztgraduĂĄlis kĂ©pzĂ©s keretĂ©ben a Sapientia Szerzetesi HittudomĂĄnyi FĆiskolĂĄn, Ă©s vĂĄlaszthatĂł tantĂĄrgyak kĂ©pĂ©ben, a Budapesti Corvinus Egyetemen. A kĂ©pzĂ©s tantĂĄrgy-kĂnĂĄlata magĂĄban foglal teolĂłgiai, filozĂłfiai tĂĄrgyakat is, az ember mivoltĂĄnak Ă©s gondolkodĂĄsĂĄnak mĂ©lysĂ©gĂ©ben valĂł tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄt, hiszen a KETEG gazdasĂĄgi felfogĂĄsa szerint az ember alanya Ă©s cĂ©lja a gazdasĂĄgi Ă©letnek, tehĂĄt alaposan, mĂ©lysĂ©gĂ©ben meg kell ismerni.
A KETEG missziĂłt is megvalĂłsĂt elveinek terjesztĂ©sĂ©re, konferenciĂĄk, elĆadĂĄsok, rendezvĂ©nyek szervezĂ©sĂ©nek kĂ©pĂ©ben, a KETEG OikonĂłmia KutatĂłintĂ©zet AlapĂtvĂĄny könyveket, fĂŒzeteket is ad ki, s szervezĂ©si, operatĂv, publikĂĄciĂłs, internetes tevĂ©kenysĂ©gĂŒnkkel közel szĂĄzezer embert is elĂ©rĂŒnk egy adott idĆszakban.
A KETEG tevĂ©kenysĂ©gĂ©nek legfrissebb elismerĂ©sĂ©t a 2017-ben elnyert âExpanded Reason Awardâ, âTĂĄgabb Ă©rtelem dĂjâ nemzetközi elsĆ helyezĂ©se mutatja, ahol a KETEG kĂ©pzĂ©si programja Ă©s missziĂłs tevĂ©kenysĂ©ge nyerte el az elsĆ helyezĂ©st, 365 pĂĄlyĂĄzĂł elĆtt.
A dĂj szellemĂ©t tovĂĄbb folytatva a KETEG kitalĂĄlt Ă©s lebonyolĂtott egy â egyelĆre â nĂ©gy ĂĄllomĂĄsbĂłl ĂĄllĂł rendezvĂ©nysorozatot, a âTĂĄgabb Ă©rtelemâ sorozatot, amelyben pĂłdiumbeszĂ©lgetĂ©sek keretĂ©ben egy vagy több szaktudomĂĄnyos kĂ©pviselĆ Ă©s egy filozĂłfus vagy teolĂłgus folytatott diskurzust egy professzionĂĄlis
55
moderĂĄtor segĂtsĂ©gĂ©vel arrĂłl, hogy az adott szaktudomĂĄnynak mi a vĂ©gsĆ cĂ©lja, s milyen a viszonya az emberhez.
A KETEG szervezĆi nĂ©gy szaktudomĂĄnyt vontak gĂłrcsĆ alĂĄ, vagyis vizsgĂĄltattak meg a teolĂłgia Ă©s filozĂłfia tĂŒkrĂ©ben: a mestersĂ©ges intelligenciĂĄt, a jogot, a politikĂĄt Ă©s a szociĂĄlpszicholĂłgiĂĄt. Neves szakembereket sikerĂŒlt megnyernĂŒnk az ĂŒgy Ă©rdekĂ©ben: a mestersĂ©ges intelligencia robotika szakĂ©rtĆje egy MTA kutatĂł Ă©s volt Siemens, Ericsson munkatĂĄrs, Varga PĂ©ter volt, s orvos szakĂ©rtĆje Dr. Rojkovich Bernadette; mĂg a filozĂłfus szerepĂ©t a domonkos rendi Pigler MĂłnika filozĂłfus vĂĄllalta, s a moderĂĄlĂĄst, professzionĂĄlis mĂłdon, SĂŒveges GergĆ, a Kossuth rĂĄdiĂł Ă©s MTVA szerkesztĆje, mƱsorvezetĆje vĂ©gezte.
A jog, politika, szociĂĄlpszicholĂłgia terĂŒletĂ©re is sikerĂŒlt neves szakembereket hĂvni. JogĂĄsz szakĂ©rtĆ: Dr. DarĂĄk PĂ©ter, a KĂșria elnöke volt, filozĂłfus partnere pedig Dr. Frivaldszky JĂĄnos, a PPKE tanszĂ©kvezetĆ filozĂłfus tanĂĄra. A politika szakĂ©rtĆje Dr. Boda Zsolt, a MTA PolitikatudomĂĄnyi IntĂ©zet igazgatĂłja, beszĂ©lgetĆpartnerei Dr. GĂĄjer LĂĄszlĂł atya, teolĂłgus Ă©s Dr. Frivaldszky JĂĄnos voltak, s vĂ©gĂŒl a szociĂĄlpszicholĂłgiĂĄt is neves szakĂ©rtĆ, Dr. Csepeli György kĂ©pviselte, aki Papp MiklĂłssal, a morĂĄlteolĂłgia szakĂ©rtĆjĂ©vel beszĂ©lgetett a tudomĂĄny cĂ©ljĂĄrĂłl, emberkĂ©pĂ©rĆl: vajon egyĂŒttmƱködĆ-e az ember vagy inkĂĄbb agresszĂv? Milyen az ember alapbĂłl: jĂł vagy rossz? Ezeket a kĂ©rdĂ©seket feszegette Csepeli György Ă©s Papp MiklĂłs. A TĂĄgabb Ă©rtelem sorozat mind a nĂ©gy esemĂ©nyĂ©t SĂŒveges GergĆ moderĂĄlta.
A rendezvĂ©nyek lĂĄtogatottsĂĄga kiemelkedĆen jĂł volt: esemĂ©nyenkĂ©nt mintegy 120-140 fĆ hallgatta a pĂłdiumbeszĂ©lgetĂ©seket. Az utolsĂł, a âSzociĂĄlpszicholĂłgia tĂĄgabb Ă©rtelmeâ rendezvĂ©nyre KĆszegen kerĂŒlt sor, ahol a KETEG partnere a FelsĆbbfokĂș TanulmĂĄnyok IntĂ©zete (iASK) volt, tĂĄrsszervezĆkĂ©nt Ă©s Csepeli György intĂ©zetekĂ©nt rĂ©szt vĂĄllalva a szervezĂ©sben.
A nagy sikeren Ă©s magas minĆsĂ©g elĂ©rĂ©sĂ©n felbĂĄtorodva a KETEG tovĂĄbbi TĂĄgabb Ă©rtelem esemĂ©nyek lebonyolĂtĂĄsĂĄt tervezi.
56
FERENC PĂPA A MESTERSĂGES INTELLIGENCIĂRĂL BESZĂLT A PĂPAI ĂLETVĂDĆ AKADĂMIA TAGJAINAK
FebruĂĄr 25â27. között a vatikĂĄni Ășj szinĂłdusi aulĂĄban tartjĂĄk a 25 Ă©ves PĂĄpai ĂletvĂ©dĆ AkadĂ©mia plenĂĄris ĂŒlĂ©sĂ©t a âRobotetika. Emberek, gĂ©pek Ă©s az egĂ©szsĂ©gâ tĂ©mĂĄrĂłl. Ferenc pĂĄpa hĂ©tfĆn, a közgyƱlĂ©s nyitĂł napjĂĄn fogadta a tanĂĄcskozĂĄs rĂ©sztvevĆit.
Ferenc pĂĄpa februĂĄr 25-Ă©n, hĂ©tfĆn, a közgyƱlĂ©s nyitĂłnapjĂĄn fogadta a tanĂĄcskozĂĄs rĂ©sztvevĆit. BeszĂ©dĂ©ben kĂ©rte, hogy az emberi jogok jelentsĂ©k az egyetemes etika kutatĂĄsĂĄnak alapjĂĄt. A technolĂłgia ĂĄlljon az ember Ă©s a közjĂł szolgĂĄlatĂĄban, valamint mozdĂtsa elĆ Ă©s vĂ©delmezze az Ă©letet. A pĂĄpa rĂĄmutatott a mai vilĂĄgot jellemzĆ drĂĄmai ellentmondĂĄsra: egyrĂ©szt az emberisĂ©g rendelkezik azzal a tudomĂĄnyos Ă©s technikai kĂ©pessĂ©ggel, hogy egysĂ©ges jĂłlĂ©tet teremtsen, mĂĄsrĂ©szt viszont a konfliktusok elmĂ©rgesedĂ©sĂ©t Ă©s az egyenlĆtlensĂ©g mĂ©rtĂ©ktelen növekedĂ©sĂ©t Ă©li meg, amelyek veszĂ©lyeztetik az emberi csalĂĄd egysĂ©gĂ©t Ă©s jövĆjĂ©t.
Ferenc pĂĄpa utalt rĂĄ, a gĂ©pek egyrĂ©szt korĂĄbban elkĂ©pzelhetetlennek tƱnĆ problĂ©mĂĄk megoldĂĄsĂĄra kĂ©pesek, ugyanakkor a korĂĄbbiaknĂĄl alattomosabb veszĂ©lyek kerĂŒltek felszĂnre velĂŒk kapcsolatban. A pĂĄpa e nehĂ©zsĂ©gek lĂĄttĂĄn hangsĂșlyozta, hogy el kell tĂĄvolodni a hatĂ©konysĂĄg egyedĂŒli kritĂ©riumĂĄtĂłl. Fontos, hogy a tĂ©ny, hogy meg tudunk valamit tenni, ne homĂĄlyosĂtsa el, hogy ki Ă©s kinek teszi azt. A Szentatya felhĂvta a figyelmet a technika mai fejlĆdĂ©sĂ©nek egyik veszĂ©lyĂ©re: ahelyett, hogy alĂĄrendelnĂ©nk az emberi Ă©letnek azokat az eszközöket, amelyekkel jobban gondoskodhatunk rĂłla, felmerĂŒl a veszĂ©ly, hogy az Ă©letet rendeljĂŒk alĂĄ a âgĂ©pek logikĂĄjĂĄnakâ, amelyek majd döntenek az Ă©let Ă©rtĂ©kĂ©rĆl. Ez a visszĂĄjĂĄra fordulĂĄs vĂ©szterhes következmĂ©nyekhez vezet: a gĂ©pek nem ĂĄllnak meg ott, hogy magukat irĂĄnyĂtsĂĄk, hanem az embert fogjĂĄk vezetni. EzĂĄltal az emberi Ă©rtelem lealacsonyodik a hatĂĄsokat figyelmen kĂvĂŒl hagyĂł racionalizmus szintjĂ©re, amit nem tekinthetĂŒnk emberhez mĂ©ltĂłnak. Laudato siâ kezdetƱ enciklikĂĄjĂĄra utalva a pĂĄpa felhĂvta a közgyƱlĂ©s rĂ©sztvevĆinek a figyelmĂ©t a sĂșlyos kĂĄrokra, amelyeket a technikai eszközök vĂĄlogatĂĄs nĂ©lkĂŒli alkalmazĂĄsa okoz a Földnek. A bioetikĂĄt fontos terĂŒletnek nevezte, melyben globĂĄlis szintƱ elkötelezĆdĂ©sre van szĂŒksĂ©g, valamint egy hĂĄlĂłzat lĂ©trehozĂĄsĂĄra az EgyhĂĄz Ă©s a civil tĂĄrsadalom között. A hĂvĆk jĂĄruljanak hozzĂĄ olyan egyetemesen elfogadott operatĂv kritĂ©riumok megteremtĂ©sĂ©hez, amelyek közös viszonyĂtĂĄsi pontkĂ©nt szolgĂĄlnak mindazok szĂĄmĂĄra, akik felelĆssĂ©get viselnek a döntĂ©shozatalban, nemzeti Ă©s nemzetközi szinten egyarĂĄnt. Egyben arra is
57
szĂŒksĂ©g van, hogy pĂĄrbeszĂ©det folytassunk az emberi jogokrĂłl, hangsĂșlyozva a velĂŒk jĂĄrĂł kötelezettsĂ©geket is.
Az emberi jogok terĂŒletĂ©n egyetemes etikĂĄt kell kialakĂtani, miközben az ember Ă©s mĂ©ltĂłsĂĄga kell hogy ĂĄlljon minden cselekvĂ©s Ă©s gondolkodĂĄs közĂ©ppontjĂĄban. A mestersĂ©ges intelligenciĂĄt, a robotikĂĄt Ă©s a technikai ĂșjĂtĂĄsokat ĂĄllĂtsĂĄk az emberisĂ©g Ă©s közös otthonunk vĂ©delmĂ©nek szolgĂĄlatĂĄba. Ferenc pĂĄpa felhĂvta a figyelmet a mestersĂ©ges intelligencia kifejezĂ©s fĂ©lreĂ©rthetĆ hasznĂĄlatĂĄra Ă©s az ember elgĂ©piesĂtĂ©sĂ©nek veszĂ©lyĂ©re â ahelyett, hogy a technikĂĄt humanizĂĄlnĂĄk. Az eltĂ©velyedĂ©s elkerĂŒlĂ©se Ă©rdekĂ©ben alapvetĆen fontos megĂ©rteni, hogy ebben az összefĂŒggĂ©sben mit jelent az intelligencia, a lelkiismeret, az Ă©rzelmi kĂ©pessĂ©g Ă©s az Ă©rzelem vezĂ©relte szĂĄndĂ©k, illetve az erkölcsi cselekvĂ©s autonĂłmiĂĄja. ĂpĂtĆ jellegƱ Ă©s helyes kölcsönhatĂĄst kell megteremteni az ember Ă©s a gĂ©pek között, hogy azok ki tudjĂĄk fejteni jĂłtĂ©kony hatĂĄsukat az egĂ©sz emberisĂ©g szĂĄmĂĄra. Ferenc pĂĄpa felhĂvta a figyelmet a technolĂłgiĂĄval valĂł visszaĂ©lĂ©s következmĂ©nyeire, Ăgy pĂ©ldĂĄul a genetikai ĂĄllomĂĄny Ă©s az agyi funkciĂłk manipulĂĄlĂĄsĂĄra. A tudĂłsokat Ă©s a szakĂ©rtĆket a II. vatikĂĄni zsinat ĂĄltal elindĂtott Ășt követĂ©sĂ©re kĂ©rte, amely a teolĂłgia megĂșjĂtĂĄsĂĄra, illetve a keresztĂ©ny hit Ă©s az erkölcsi cselekvĂ©s közötti kapcsolat kritikai vizsgĂĄlatĂĄra buzdĂtott. IntellektuĂĄlis Ă©s szakmai elkötelezettsĂ©gĂŒnk ĂĄltal jĂĄruljunk hozzĂĄ az emberi Ă©let vĂ©delmĂ©ben megteremtendĆ etikai szövetsĂ©ghez. Ezt a feladatot sĂŒrgĆsen meg kell osztani a tudomĂĄnyos kutatĂĄsban Ă©s az egĂ©szsĂ©gĂŒgyben dolgozĂłkkal â egy olyan idĆszakban, amikor az egyre kifinomultabb technolĂłgiĂĄk magukra öltik a test Ă©s a lĂ©lek emberi jellemzĆit â zĂĄrta beszĂ©dĂ©t a Szentatya.
ForrĂĄs: VatikĂĄni RĂĄdiĂł
Magyar KurĂr
https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-mesterseges-intelligenciarol-beszelt-papai-eletvedo-akademia-tagjainak (Letöltve: 2019.02.26.)
58
AZ OECD TAGJAI MEGĂLLAPODTAK, MILYEN LEGYEN A MESTERSĂGES INTELLIGENCIA
BITPORT 2019.05.29.CLOUD & BIG DATA
A GazdasĂĄgi EgyĂŒttmƱködĂ©si Ă©s FejlesztĂ©si Szervezet közös irĂĄnyelveket tett közzĂ© az MI-fejleszĂ©sekkel kapcsolatban, amelyeket betartani is segĂt majd a csatlakozĂł ĂĄllamoknak.
A GazdasĂĄgi EgyĂŒttmƱködĂ©si Ă©s FejlesztĂ©si Szervezet (OECD) a mĂșlt hĂ©ten jelentette be, hogy a harminchat tagĂĄllam a mestersĂ©ges intelligenciĂĄra vonatkozĂł irĂĄnyelveket fogadott el, ami az Ă©v mĂĄsodik felĂ©ben, JapĂĄnban megrendezett G20-as talĂĄlkozĂłn is napirendre kerĂŒl majd. Az OECD-orszĂĄgok mellett ArgentĂna, BrazĂlia, Kolumbia, Costa Rica, Peru Ă©s RomĂĄnia is csatlakozott a kezdemĂ©nyezĂ©shez, Ă©s a kommentĂĄrok kĂŒlön kiemelik, hogy az elkĂ©pzelĂ©st WashingtonbĂłl is tĂĄmogattĂĄk â annak ellenĂ©re, hogy a Trump-adminisztrĂĄciĂł hagyomĂĄnyosan elutasĂtĂłlag kezeli az ilyen Ă©s ehhez hasonlĂł nemzetközi egyezmĂ©nyeket.
Az OECD összesen öt, egymĂĄst kiegĂ©szĂtĆ irĂĄnyelvet tett közzĂ©, amelyeket a közlemĂ©ny a következĆkĂ©ppen foglal össze:
âą A mestersĂ©ges intelligenciĂĄnak a bolygĂł lakossĂĄgĂĄnak boldogulĂĄsĂĄt kell segĂtenie az inkluzĂv növekedĂ©s, a fenntarthatĂł fejlĆdĂ©s Ă©s a jĂłlĂ©t elĆmozdĂtĂĄsĂĄval.
âą Az MI-rendszereket Ășgy kell megtervezni, hogy azok igazodjanak a törvĂ©nyi feltĂ©telekhez, az emberi jogokhoz Ă©s a demokratikus Ă©rtĂ©kekhez, ezen felĂŒl rendelkezniĂŒk kell a megfelelĆ biztosĂtĂ©kokkal (pĂ©ldĂĄul az emberi közbeavatkozĂĄs lehtĆsĂ©gĂ©vel) a tisztessĂ©ges Ă©s igazsĂĄgos tĂĄrsadalom Ă©rdekĂ©ben.
âą Az MI-rendszereknek ĂĄtlĂĄthatĂłnak kell lenniĂŒk, felelĆs mĂłdon feltĂĄrt informĂĄciĂłkkal, hogy az emberek megĂ©rthessĂ©k az MI-alapĂș döntĂ©seket, Ă©s lehetĆsĂ©gĂŒk legyen megkĂ©rdĆjelezni azokat.
âą Az MI-rendszerekneknek szilĂĄrd, biztonsĂĄgos Ă©s veszĂ©lytelen mĂłdon kell mƱködniĂŒk teljes Ă©lettartamukon keresztĂŒl, a potenciĂĄlis veszĂ©lyeket pedig folyamatos fel kell mĂ©rni Ă©s menedzselni kell.
59
âą Az MI-rendszereket fejlesztĆ, telepĂtĆ Ă©s ĂŒzemeltetĆ szervezeteknek vagy magĂĄnszemĂ©lyeknek elszĂĄmoltathatĂłnak kell maradniuk a rendszerek megfelelĆ mƱködĂ©sĂ©t illetĆen, igazodva a fenti irĂĄnyelvekhez.
Mindez remekĂŒl hangzik, de az ilyen ajĂĄnlĂĄsokat Ă©rvĂ©nyre is kell juttatni â ehhez az OECD a kormĂĄnyzatok konzisztens feladatait is meghatĂĄrozza, ugyancsak öt pontban:
âą ElĆ kell mozdĂtani az ĂĄllami Ă©s közössĂ©gi befektetĂ©seket a kutatĂĄs-fejlesztĂ©s terĂŒletĂ©n, ösztönözve a megbĂzhatĂł MI-rendszerek innovĂĄciĂłjĂĄt.
âą DigitĂĄlis infrastruktĂșrĂĄval Ă©s technolĂłgiĂĄkkal, illetve a tudĂĄsmegosztĂĄst lehetĆvĂ© tĂ©vĆ mechanizmusokkal kell tĂĄmogatni a hozzĂĄfĂ©rhetĆ MI-ökoszisztĂ©mĂĄkat.
âą Olyan szabĂĄlyozĂĄsi környezetet kell kialakĂtani, ami megnyitja az utat a megbĂzhatĂł MI-rendszerek bevezetĂ©se elĆtt.
âą Az embereket fel kell vĂ©rtezni a mestersĂ©ges intelligenciĂĄval kapcsolatos kĂ©pessĂ©gekkel, Ă©s a munkavĂĄllalĂłknak minden tĂĄmogatĂĄst meg kell adni a korrekt ĂĄtmenetet biztosĂtsĂĄra.
âą HatĂĄrokon Ă©s piaci szektorokon ĂĄtnyĂșlĂł egyĂŒttmƱködĂ©sre van szĂŒksĂ©g, hogy a kormĂĄnyok elĆmozdĂtsĂĄk a megbĂzhatĂł MI-technolĂłgiĂĄk felelĆs gondozĂĄsĂĄt.
Az OECD fĆtitkĂĄra, JosĂ© Ăngel GurrĂa szerint a mestersĂ©ges intelligencia fejlĆdĂ©sĂ©t ĂĄltalĂĄban optimizmus övezi, azonban az aggodalom Ă©s az etikai jellegƱ fenntartĂĄsok ugyanĂșgy jelen vannak. Indokolt kĂ©rdĂ©sek merĂŒlnek fel az MI-rendszerek stabilitĂĄsĂĄval Ă©s megbĂzhatĂłsĂĄgĂĄval kapcsolatban, amelyek között ott van a meglĂ©vĆ egyenlĆtlensĂ©gek felerĆsĂtĂ©se Ă©s algoritmikus ĂșjratermelĂ©se, legyen szĂł a nemek közti egyenlĆtlensĂ©grĆl, a rasszizmusrĂłl vagy a szemĂ©lyes adatok vĂ©delmĂ©rĆl.
Egyre nagyobb szĂŒksĂ©g van a nemzetközi MI-standardokra
A most elfogadott kĂ©tszer öt pontnak jogi szempontbĂłl semmifĂ©le kötelezĆ ereje nincs a tĂĄmogatĂł orszĂĄgokra nĂ©zve, de a kezdemĂ©nyezĂ©s cĂ©lja, hogy a megfogalmazott elvek fokozatosan beĂ©pĂŒljenek az egyes ĂĄllamok sajĂĄt szabĂĄlyozĂĄsĂĄba is, meghatĂĄrozva, hogy a mestersĂ©ges intelligencia milyen keretek között mƱködhet. Az OECD hasonlĂł irĂĄnyelveket mĂĄr a mĂșltban is többször lefektetett, amelyek nem egy esetben valĂłban nemzetközi szabvĂĄnnyĂĄ vĂĄltak: ilyen pĂ©ldĂĄul a szemĂ©lyes adatok vĂ©delme vagy a fogyasztĂłk jogaira vonatkozĂł normĂĄk.
60
A mestersĂ©ges intelligencia fejlesztĂ©sĂ©re Ă©s mƱködĂ©sĂ©re vonatkozĂł irĂĄnyelveket egyĂ©bkĂ©nt mĂĄr korĂĄbban is megprĂłbĂĄltak felĂĄllĂtani a kĂŒlönfĂ©le szegmensekben Ă©s fĂłrumokon. MiutĂĄn sajĂĄt dolgozĂłi is fellĂĄzadtak a katonai cĂ©lĂș kutatĂĄsok miatt, a Google mĂĄr tavaly ilyenkor deklarĂĄlta, hogy milyen alapelvek mentĂ©n igyekszik kihasznĂĄlni a mestersĂ©ges intelligenciĂĄban rejlĆ lehetĆsĂ©geket. Ugyancsak tavaly nyĂĄron szĂŒletett meg az a dekrĂ©tum, amelyet mĂĄr a kezdetekkor több mint 2400 szakember, kutatĂł Ă©s cĂ©gvezĂ©r Ărt alĂĄ az emberi beavatkozĂĄs nĂ©lkĂŒl gyilkolni kĂ©pes robotok alkalmazĂĄsĂĄnak szigorĂș tiltĂĄsĂĄrĂłl.
https://bitport.hu/az-oecd-tagjai-megallapodtak-milyen-legyen-a-mesterseges-intelligencia (Letöltve: 2019.05.29)
61
62
HĂREK
A Magyar Bioetikai TĂĄrsasĂĄg 2019. januĂĄr 16-ai tudomĂĄnyos ĂŒlĂ©sĂ©n Prof. Dr. Frivaldszky JĂĄnos tanszĂ©kvezetĆ egyetemi tanĂĄr tartott elĆadĂĄst "Az emberi Ă©let Ă©s mĂ©ltĂłsĂĄg kĂ©rdĂ©sei a transzhumanizmus korĂĄban" cĂmmel.
Frivaldszky JĂĄnos elĆadĂĄsĂĄban rĂĄmutatott arra, hogy a morĂĄlfilozĂłfiai Ă©rvelĂ©sekben manapsĂĄg elĆszeretettel hanyagolt "szemĂ©ly" fogalma egybe kell, hogy essen az "ember" fogalmĂĄval, ahol mindkettĆnek nem a racionalitĂĄs kĂ©pessĂ©ge, hanem az emberi lĂ©lek az alapja. EzĂ©rt az emberi embriĂł is ember Ă©s szemĂ©ly is egyben, mert lelke van.
A transzhumanizmus fogyasztĂłi szemlĂ©letben tekint az emberre, Ăgy az ĂĄltaluk hangoztatott "jobbĂtĂĄs" szĂĄndĂ©ka is pusztĂĄn az ember fizikai Ă©s mentĂĄlis kĂ©pessĂ©geit Ă©rinti, illetve arra irĂĄnyul, hogy az ember minĂ©l jobban Ă©rezze magĂĄt, maga mögött hagyva az emberi korlĂĄtozottsĂĄgokat, a fĂĄjdalmat, a halĂĄlt, az öregedĂ©st Ă©s a betegsĂ©get, de a lelki kĂnokat is. A transzhumanizmus Ășgy akarja jobbĂtani az emberi termĂ©szetet, hogy nem tisztĂĄzza azt, hogy mi is az emberi termĂ©szet. SĆt, Ășj fajt akar "kitenyĂ©szteni" az emberbĆl genetikailag manipulĂĄlva Ćt, hibridĂĄlva embert, ĂĄllatot Ă©s gĂ©pet. MĂg a hagyomĂĄnyos orvosi szemlĂ©let gyĂłgyĂt Ă©s kĂșrĂĄl betegsĂ©geket, a transzhumanizmus Ășgy manipulĂĄlja az egĂ©szsĂ©ges embert, hogy nem cĂ©lja a gyĂłgyĂtĂĄs. Nem tekinti tehĂĄt sem az orvosi Ă©rtelemben vett egĂ©szsĂ©ges normalitĂĄst, sem a morĂĄlfilozĂłfiai Ă©rtelemben vett emberi termĂ©szetet. Ezzel szemben az ember törekvĂ©sĂ©nek a tökĂ©letesedĂ©sĂ©re kell irĂĄnyulnia, tiszteletben tartva az emberi termĂ©szetet, s annak korlĂĄtait, amelyekbĆl - Ășgy mint a fĂĄjdalombĂłl, az emberi korlĂĄtok ĂĄtĂ©lĂ©sĂ©bĆl Ă©s a halĂĄllal valĂł szembenĂ©zĂ©sbĆl - szĂĄmos emberi erĂ©ny, erkölcsi Ă©rtelem Ă©s feladat szĂŒlethet, ha helyesen viszonyulunk azokhoz.
63
Ferenc påpa fogadta a római Alfonsiana Akadémia tanårait és diåkjait
A Szentatya februĂĄr 9-Ă©n, szombaton talĂĄlkozott a PĂĄpai Szent Alfonz AkadĂ©mia kĂ©pviselĆivel a VatikĂĄnban.
Az egyetem papoknak, szerzeteseknek Ă©s szerzetesnĆknek nyĂșjt tudomĂĄnyos kĂ©pzĂ©st. 1960 Ăłta a PĂĄpai LaterĂĄni Egyetem teolĂłgia fakultĂĄsĂĄnak rĂ©sze.
Ferenc pĂĄpa beszĂ©dĂ©ben többek között beszĂ©lt arrĂłl, hogy a vilĂĄgnak tĂșl kell lĂ©pnie a rĂ©szleges Ă©rdekeken, Ă©s közösen kell szembenĂ©zni az Ășj Ă©s komoly tĂĄrsadalmi kihĂvĂĄsokkal, ilyen pĂ©ldĂĄul a versengĂ©s logikĂĄjĂĄnak növekvĆ dominanciĂĄja, az erĆsebb törvĂ©nye, a szemĂ©ly figyelembe vĂ©telĂ©nek hiĂĄnya, akit eldobhatĂł fogyasztĂĄsi cikk szintjĂ©re alacsonyĂtanak. A Szentatya rĂĄmutatott az ökolĂłgiai vĂĄlsĂĄgra a vilĂĄgban, amelyet a Föld kiĂĄltĂĄsĂĄnak nevezett, amelyet megerĆszakolt Ă©s megsebzett az önzĆ kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄs. Ezzel kapcsolatban felidĂ©zte, hogy a kiengesztelĂ©st elĆsegĂtĆ szolgĂĄlata sorĂĄn soha senki sem vĂĄdolja önmagĂĄt azzal, hogy visszaĂ©lt a termĂ©szettel, a földdel, a teremtett vilĂĄggal. Ugyanilyen közös elkötelezettsĂ©gre van szĂŒksĂ©g az elĆrehaladott biomedikai kutatĂĄsban. Az erkölcs kutatĂĄsa tegyen tanĂșsĂĄgot az Ă©let feltĂ©tel nĂ©lkĂŒli Ă©rtĂ©kĂ©rĆl, Ă©s erĆsĂtse meg Ășjra, hogy magunkra kell vĂĄllalnunk a leggyengĂ©bbek Ă©s a legvĂ©dtelenebbek Ă©letĂ©nek vĂ©delmĂ©t a szolidaritĂĄs Ă©s a bizalom szellemĂ©ben. VĂ©gĂŒl Ferenc pĂĄpa annak a meggyĆzĆdĂ©sĂ©nek adott hangot, hogy az Alfonsiana egyetem tovĂĄbbra is elkötelezi magĂĄt egy olyan erkölcsteolĂłgia mellett, amely nem habozik âbepiszkĂtaniâ a kezĂ©t konkrĂ©t problĂ©mĂĄkkal, kĂŒlönösen is azoknak a törĂ©kenysĂ©ge Ă©s szenvedĂ©se lĂĄttĂĄn, akiknek jövĆjĂ©t fenyegetĂ©s Ă©ri. Ezt valĂłsĂtsĂĄk meg azĂĄltal, hogy valĂłs tanĂșsĂĄgot tesznek arrĂłl, hogy Krisztus az Ășt, az igazsĂĄg Ă©s az Ă©let.
Forrås: https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-fogadta-romai-alfonsiana-akademia-tanarait-es-diakjait (Letöltve 2019. mårcius 01.)
64
Dr. Pruzsinszky JĂłzsef, a Magyar Katolikus CsalĂĄdegyesĂŒlet ĂletvĂ©dĆ FĂłrumĂĄnak tagja 90 Ă©ves lett.
Ć az az ember, akire mindig is szĂĄmĂthattunk a kĂŒlönbözĆ Ă©rtĂ©kközvetĂtĆ fĂłrumokon, akinek valĂłban kĂŒlönleges Ă©rzĂ©ke van ahhoz, hogy Ă©szrevegye, hol vĂ©dik az Ă©rtĂ©keket, Ă©s hol szorul egy-egy Ă©rtĂ©k vĂ©delemre, erĆsĂtĂ©sre.
Az egyik bioetikus mondta, hogy a bioetikĂĄhoz Ă©s a csalĂĄd-Ă©s Ă©letvĂ©delemhez is alĂĄzat, tisztĂĄnlĂĄtĂĄs Ă©s bizalom szĂŒksĂ©ges. Dr. Pruzsinszky JĂłzsefet ez a hĂĄrom erĂ©ny jellemzi közöttĂŒnk: alĂĄzat, tisztĂĄnlĂĄtĂĄs, bizalom.
MielĆtt megszĂłlalt volna, mindig meggyĆzĆdött arrĂłl, hogy pontos-e az ismerete. Igyekezett megĂ©rteni az egyes nĂ©zĆpontokat, a kĂŒlönbözĆ vĂ©lemĂ©nyeket, megfogalmazĂĄsokat.
Megvan benne a bizalom: az elĆadĂłkba Ă©s a vitatkozĂł tĂĄrsakba, valamint a pĂĄrbeszĂ©dbe vetett bizalom.
JelenlĂ©te mindig örömet hozott közĂ©nk. RitkĂĄn szĂłlt, de Ă©szrevĂ©teleit mindig alĂĄzattal, tisztĂĄnlĂĄtĂĄssal, bizalommal fogalmazta meg. Csendes jelenlĂ©te ezekkel az erĂ©nyekkel segĂtette, gazdagĂtotta munkĂĄnkat a kĂŒlönbözĆ fĂłrumokon.
A JĂłisten Ă©ltesse a most 90 Ă©ves kollĂ©gĂĄnkat! VegyĂŒk ĂĄt tĆle ezeket az erĂ©nyeket: alĂĄzat, tisztĂĄnlĂĄtĂĄs, bizalom!
Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm Ćt.
A JĂłisten Ă©ltesse Ćt Ă©s hĂĄzastĂĄrsĂĄt, akivel sok Ă©vtizedet Ă©ltek meg egyĂŒtt.
ImĂĄdsĂĄggal Ă©s nagyrabecsĂŒlĂ©ssel
BĂrĂł LĂĄszlĂł tĂĄbori pĂŒspök
az MKPK Csalådbizottsågånak elnöke
a Magyar Katolikus CsalĂĄdegyesĂŒlet elnöke
65
SZERZĆINK
Frivaldszky JĂĄnos
jogfilozĂłfus, egyetemi tanĂĄr, a PĂĄzmĂĄny PĂ©ter Katolikus Egyetem kĂŒlĂŒgyi Ă©s tudomĂĄnyszervezĂ©si rektorhelyettese, a Jog- Ă©s ĂllamtudomĂĄnyi Kar Jogbölcseleti TanszĂ©kĂ©nek vezetĆje
Kertész Gåbor
jogĂĄsz, kĂĄnonjogĂĄsz, az International Business School fĆiskolai tanĂĄra
Pigler MĂłnika MĂra
domonkos nĆvĂ©r, filozĂłfia Ă©s francia szakos tanĂĄr
Baritz Sarolta Laura
domonkos nĆvĂ©r, közgazdĂĄsz, a Corvinus Egyetem Ă©s a Sapientia Szerzetesi HittudomĂĄnyi FĆiskola közös szervezĂ©sĂ©ben folyĂł KETEG (KeresztĂ©ny TĂĄrsadalmi Elvek a GazdasĂĄgban) szakirĂĄnyĂș kĂ©pzĂ©s vezetĆje
TĂłth JĂłzsef
vĂĄllalkozĂł, az ĂrMe (ĂrtĂ©kmegĆrzĆ) Ăzleti HĂĄlĂłzat elnöke
BĂrĂł LĂĄszlĂł
tĂĄbori pĂŒspök, a Magyar Katolikus PĂŒspöki Konferencia CsalĂĄdbizottsĂĄgĂĄnak elnöke, a Magyar Katolikus CsalĂĄdegyesĂŒlet elnöke
66
TARTALOM
Turgonyi ZoltĂĄn:
Lectori salutem 1
TANULMĂNYOK
Frivaldszky JĂĄnos:
Az ember lĂ©lekkel bĂrĂł szemĂ©ly fogantatĂĄsĂĄtĂłl kezdve: az ezzel ellentĂ©tes helytelen Ă©letpĂĄrti ĂĄllĂĄspontok cĂĄfolata 3
Pigler MĂłnika MĂra:
MestersĂ©ges intelligencia a keresztĂ©ny filozĂłfia tĂŒkrĂ©ben 19
Kertész Gåbor:
Kitt â Etikai âĂ©rzĂ©kĂ©velâ a GrĂĄl vagy az Apokalipszis lovagja lesz? 37
FĂRUM
Baritz Sarolta Laura â TĂłth JĂłzsef:
TĂĄgabb Ă©rtelem
Pódiumbeszélgetés-sorozat a KETEG rendezésében 55
Ferenc pĂĄpa a mestersĂ©ges intelligenciĂĄrĂłl beszĂ©lt a PĂĄpai ĂletvĂ©dĆ AkadĂ©mia tagjainak. 57
Az OECD tagjai megållapodtak, milyen legyen a mesterséges intelligencia. 59
67
HĂREK
A Magyar Bioetikai TĂĄrsasĂĄg 2019. januĂĄr 16-ai tudomĂĄnyos ĂŒlĂ©sĂ©n Prof. Dr. Frivaldszky JĂĄnos tanszĂ©kvezetĆ egyetemi tanĂĄr tartott elĆadĂĄst "Az emberi Ă©let Ă©s mĂ©ltĂłsĂĄg kĂ©rdĂ©sei a transzhumanizmus korĂĄban" cĂmmel. 63
Ferenc påpa fogadta a római Alfonsiana Akadémia tanårait és diåkjait. 64
BĂrĂł LĂĄszlĂł:
Dr. Pruzsinszky JĂłzsef, a Magyar Katolikus CsalĂĄdegyesĂŒlet ĂletvĂ©dĆ FĂłrumĂĄnak tagja 90 Ă©ves lett. 65
SZERZĆINK 66
68