Upload
cybill
View
43
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny”. Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak Konzulens: dr. Lábadi Beatrix VMTDK – Újvidék, 2008. november 21-23. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
1
Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata
avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny”
Magyar Edit, Lévai Edit
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar,Pszichológia szak
Konzulens: dr. Lábadi Beatrix
VMTDK – Újvidék, 2008. november 21-23.
2
"A féltékenység nem csupán az emberi természet szerves része, hanem egészen elemi,
mindent átszövő érzés, amely az ember valamennyitársas kapcsolatát alapvetően érinti.”
(Boris Sokoloff, 1947)
3
Vizsgálataink célja
Célunk bemutatni, hogy mely tényezők hozhatják létre, befolyásolhatják a féltékenység megjelenését nőknél és férfiaknál, különösképpen a párkapcsolatban élőknél.
4
Elméleti háttér
Evolúciós elmélet (Buss)
Adaptív jellegűnek tekinti Nemek közötti különbséget
hangsúlyozza Vizsgálatok: Buss és
munkatársai (1992)
Érzelmek szociális elmélete
(DeSteno, Leary)
Adaptív jelleget hangsúlyozza
Szociométer (Leary):
nincs nemi különbség,
hanem szociális kiértékelés Vizsgálatok: DeSteno és
Salovay (2002), DeSteno (2006)
5
DeSteno és mtsai. kísérlete (2006): Féltékenység megjelenése, működése kísérleti helyzetben, laboratóriumi környezetben.
Kísérlet: triádikus (hármas) csoporthelyzet: amelyben a résztvevők közösen (ketten)
dolgoznak, kialakítva ezzel egy értékes kapcsolatot egy „munkatárssal”,
ezt a kapcsolatot egy rivális (csoport 3. tagja) fenyegeti.
kontroll helyzet: munka miatt hagyja el a helyzetet a „munkatárs”.
Eredmény: kísérleti helyzetben önértékelés lecsökken, féltékenység megnövekedik a kontrollhoz képest (vagyis Buss eredménye csak módszertani műtermék).
3. személy (rivális)
1. személy 2. személy
közösen dolgoznak
6
Első vizsgálat Kérdés:
szociális kiértékelés (DeSteno) innát-modul hipotézis (Buss)
Módszer: DeSteno kísérletének módosítása: nem, kapcsolat, „csábító”
Résztvevők: 24, párban és egyedül résztvevő 18-28 éves fiatalok
Vizsgálat menete: Általános kérdőív kitöltése (kor, nem, párkapcsolat
ideje) Triádikus kísérleti helyzet (pár/egyedülálló, „csábító”):
feladatmegoldás (Raven-teszt) alatt csábítás! Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése
(DeSteno, Pines, Parrott&Smith)
7
Kísérleti helyzet – 1. fotóA három résztvevő kitölti a Raven-teszt feladatait
(csábítás előtt).
3. „Csábító”1. Beavatott
személy2. Kísérleti
személy
Pár/egyedülálló partnerek
8
Kísérleti helyzet – 2. fotóA beavatott személy a „csábító” kérésére átül mellé,
együtt dolgoznak.
Kísérleti személy Beavatott
személy
„Csábító”
9
Hangulati állapot skála(= érzelmi kérdőív)
Kérem, jelölje, mennyire jellemeznék Önt az alábbi érzelmek ebben a helyzetben!(1-7-ig, ahol az 1: egyáltalán nem jellemző, a 4: közepesen jellemző, a 7: nagyon jellemző.)
Düh 1 2 3 4 5 6 7 Rosszindulat 1 2 3 4 5 6 7 Kisebbrendűség érzése 1 2 3 4 5 6 7 Szomorúság 1 2 3 4 5 6 7 Gyanakvás, aggodalom 1 2 3 4 5 6 7 Bizonytalanság 1 2 3 4 5 6 7 Tehetetlenség 1 2 3 4 5 6 7 Vágyakozás 1 2 3 4 5 6 7 Ellenérzés 1 2 3 4 5 6 7 Fájdalom 1 2 3 4 5 6 7 Féltékenység 1 2 3 4 5 6 7 Félelem a pár elvesztésétől 1 2 3 4 5 6 7 Irigység 1 2 3 4 5 6 7 Megaláztatás 1 2 3 4 5 6 7 Idegesség 1 2 3 4 5 6 7 Reszkető kéz 1 2 3 4 5 6 7 Birtoklásvágy 1 2 3 4 5 6 7 Önvád 1 2 3 4 5 6 7 Önsajnálat 1 2 3 4 5 6 7
10
Eredmények I.Nemi különbségek a párban résztvevők érzelmi reakcióiban:
kisebbrendűségi érzés (F(1, 10) = 7, 214; p<0,025),vágy (F(1,10) = 5, 695; p < 0,041),
féltékenység (F(1, 10) = 10, 236; p < 0,11),irigység (F(1, 10)= 5, 026; p<0,052),
önsajnálat (F(1, 10) = 12, 623; p< 0, 006).
00,5
11,5
22,5
33,5
44,5
Férfi
Női
Likert-skála érték (1-7)
11
A férfi kísérleti személy non-verbális reakciójának változása a kísérlet során (1)
Kísérleti személy
Beavatott személy „Csábító”
12
Eredmények II.A párban és egyedül résztvevő nők eltérő érzelmi reakciói:
féltékenység érzése (F(1,12)= 5, 853; p<0,034).
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
pár
egyedülálló
Likert-skálaérték (1-7)
13
Második vizsgálat- A kísérlet kiegészítése kérdőívvel -
A kísérlet történetbe foglalt két változata: „pár elhagyása”: a partner elhagyja a kísérleti
személyt (=DeSteno kísérlete) „csábító”: a csábító „veszi el” a partnert
(=saját kísérlet) Résztvevők: 55 személy (32 nő, 23 férfi) Vizsgálat menete:
történet elolvasása hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése
(DeSteno, Pines, Parrott&Smith)
14
Történetek (minta)- A: „pár elhagyása”, B: „csábító” történet -
Laci és Petra egy pár, akik egy pszichológiai vizsgálatban vesznek részt. Egy gondolkodást mérő feladatot kell megoldaniuk. Az instrukció szerint párban dolgozhatnak, vagy egyedül. Miután elkezdenek dolgozni a terembe lép egy harmadik személy, Timi, aki leül Laci és Petra mellé, és bekapcsolódik a feladat megoldásába. A vizsgálatvezető figyelmezteti őket, hogy döntsék, el ki kivel dolgozik, mert hárman együtt már nem oldhatják meg a feladatot. Ekkor…
A: … Laci feláll, és Timi mellé ül, hogy ketten együtt dolgozhassanak. Petra látja, hogy Laci kedvesen beszélget az idegen lánnyal.
B: … Timi feláll, és megkéri Lacit, hogy üljön mellé, és segítsen neki a feladatot megoldani. Laci szívesen segít Timinek. Petra látja, hogy Timi és Laci jókedvűen dolgoznak együtt.
15
Eredmények III.Nemi különbségek a „csábítás” és a „pár elhagyása” történetben: a nők jóval fenyegetőbbnek értékelik a
szituációkat a férfiaknál (F=12, 042; p<0,00).
0
1
2
3
4
5
6
pár elhagy csábítás
női válasz
férf i válasz
Likert-skála érték (1-7)
16
Harmadik vizsgálatNemek közötti különbségek illetve a szexuális-, és érzelmi
hűtlenségre adott érzelmek kapcsolatának vizsgálata: két – szexuális- és érzelmi hűtlenségről szóló - féltékenységet indukáló történettel és kétféle kérdezési technikával.
1. „Kényszerítő” kérdezés (Buss): Résztvevők: 91 kísérleti személy Vizsgálat: A kettő féltékenységet indukáló történet elolvasása
után melyik szituáció váltott ki distresszt? – kérdésre válaszoltak. 2. „Folyamatos” kérdezés (DeSteno, Sabini&Green):
Résztvevők: 67, 19-30 év közötti fiatal Vizsgálat: Az egyik vagy a másik történet elolvasása után
hangulati állapot skála (=érzelmi kérdőív) kitöltése, 19 érzelmi válasz jelölése Likert-skálán.
17
A két féltékenység történet(férfi változat minta)
Képzelje magát az alábbi szituációba, mit érezne Ön Péter helyében? Egy péntek este a fiatal egyetemista pár, Kata és Péter együtt vacsoráznak
kedvenc éttermükben. Pontosan egy hét múlva lesz két éve, hogy együtt vannak. Mind a mai napig jól érzik magukat egymás társaságában, kapcsolatuk kiegyensúlyozott. Péter minden péntek estét haverjaival tölt, ahogy a mai estét is. Ilyenkor megbeszélik a hét történéseit. Péter este 8-kor elindul a szokásos sörözőbe, Kata pedig hazamegy. Az este kellemesen telik, néhány óra beszélgetés, sörözés után Péter elindul hazafelé. Vidám, jókedvű, alig várja, hogy megérkezzen. Az utcáról látja, hogy csak a hálószobából szűrődik fény, amit furcsáll, mert ilyenkor Kata még tévézni szokott. A lépcsőházban felfelé hallja, hogy férfihangok szűrődnek ki a lakásból. Belépve látja, hogy egy ismeretlen férfi kabát lóg a fogason. Bemegy a hálóba, és látja, hogy ...
(1): Kata az ágy szélén ülve beszélget egy idegen férfival, akiről kiderül, hogy Katának már régóta tetszik, és akivel érzelmileg egyre közelebb állnak egymáshoz.
(2): Kata és egy idegen férfi az ágyon fekve vadul csókolóznak.
18
Eredmények IV.Kényszerítő kérdezés (1): Nemek közötti különbségek a
„Melyik szituáció váltana ki nagyobb distresszt?” kérdésre.
Nők válasza: 91 % érzelmi hűtlenség helyzet 9 % szexuális hűtlenség helyzet
Férfiak válasza: 67 % szexuális hűtlenség helyzet 33 % érzelmi hűtlenség helyzet
NŐK
91%
9%
FÉRFIAK
33%
67%
19
Eredmények V. Folyamatos kérdezés (2): nemi különbségek a 19 érzelem
Likert-skálán való jelölésében a két történetben:nők (*), férfiak (**).
012345678
** dü
h
ross
zindu
lat
* kise
bbre
ndűs
ég
szom
orús
ág
** ag
goda
lom
bizon
ytalan
ság
tehe
tetle
nség
vágy
akoz
ás
ellen
érzé
s
* fájd
alom
félté
keny
ség
félel
em
* meg
alázta
tás
idege
sség
önvá
d
* öns
ajnála
t
férfi érzelmi férfi szexuális női érzelmi női szexuális
20
A három vizsgálat összegzése a féltékenység tekintetében
A vizsgálatok eredményei szerint a nem és a párkapcsolat megléte is befolyásolja az átélt érzelmeket (=evolúciós hip.)
( DeSteno hipotézise).
3. vizsgálat
21
Következtetések, konklúzió- DeSteno hipotézisének teszteléseaz első vizsgálat kísérlete alapján -
DeSteno vizsgálata (2006) Hipotézis: a szituációban a
féltékenység megjelenésében az önértékelés, önbecsülés csökkenése játszik közvetítő szerepet, nemtől függetlenül.
Eredmények: csökkent a személyek önbecsülése, megnövekedett a féltékenység.
Saját vizsgálat Hipotézis: nemi különbségek lesznek
a szituációban átélt érzelmekben az új változók (férfi kísérleti személyek, párkapcsolat megléte) bevezetésével.
Eredmények: a nők érzékenyebbek az „elhagyásra”, és a párkapcsolatban élők is intenzívebben monitorozzák környezetüket. ( evolúciós hip.)
Következtetés: DeSteno feltevése -, hogy a féltékenység szociális kiértékelés következménye - létezik. DE feltehetőleg a nemi különbségek alapvetőbbek. Saját vizsgálatunkban csak a nők éltek át intenzíven féltékenységet önbecsülés csökkenés következtében. (A féltékenységre jellemző érzelmi válaszok intenzívek, míg az önsajnálat, mint szociális kiértékelést jelző érzelem nem emelkedik meg.)
22
Köszönöm a figyelmet!
Edward Munch: Féltékenység (1895)