• • • • • • r

MAGYAR

NÖVÉNYTANI LAPOKSZERKESZTI ÉS KIADJA

KANITZ ÁGOST.X. ÉVP. 113.114. SZ. 1886. NOVEMBER. DECEMBER.

MINDEN JOG FENNTARTATIK.

TARTALOM: Juniperus Kanitzii CSATÖ J. — Adnotationes botanieaeJANKA V. — A Bticsecsen gyűjtött növényekről SIMÖNKAI L. — Könyv-ismertetések : BBCCARI Malesia III.ü. Annalen des k. k. naturhistori-sehen Hofmuseums 1.4. RABEKHOBST-WINTER Kryptogamen-Flora vonDeutschland etc. I.ii. 23—24 Lief. ZOPF Ueber die Gerbstoff- und An-thocyan-Behalter der Fumariaceen. — Tudós társaságok, — Halá-lozások. — Habilitatiók. — Nyilvános gyűjtemények. — Hirdetés. —Előfizetési feltételek. • •

JUNIPERUS KANITZII(Juniperus Sabina X eommunis)

A u o t o r e •••,.-

JOANNE DE GSATÓ. ,

F r u t e x , c o r t i c e secedente cinerea, r a m i s patentibus te-retiusculis, sublevibus vei passim subcicatrisatis vei foliismarcidis, demum foliis sparsis, demmn undique tectis, r a-m u l i s brevibus erectis vei patentibus, basi subincrassatis,fo l i i s ramorum, sed verő haud raro ramulorum terais sub-approximatis, patentibus (ut in J. communi) vei ± basi ad-natis caeterum liberis, rectis et patentibus (ut in J. Sttbina),rigidis linearibus vei lanceolato-linearibus, apice acuto, ra)-rius acutiusculo-mucronato, mucrone +_ pungente, supra sub-canáliculatis et fascia subcontinua viridi raro albescenti-vi-ridi notatis vei planiusculis, subtus carinatis, eglandulosis,dimidio minoiibus ut fólia Juniperi communis quibtts multasimillima, foiiis plurimis ramulorum quadrifariam oppositissubimbricatis rhombeis vei rhombeo-lanceolatis acutis veiobtusiusculis mucronulatis, dorso convexis et piope íaediumglandula ovali, passim solum basi vei paulo supra adnatiset jam supra memoTatis similibus, glandula oblongo-lineari.I n f l o r e s c e n t i a , f lores etc, desideiantui.

Magy. nÖTényt. lapot X. 113.114. 10

— 146 —

ííabitat Remete in pascuis montanis: Tarkeu, Hanka urme-zeuluj in Comitatu Álba inferiori, ubi légi nonnuila exem-plaria inter parentes 23. Maii 1886.

Fentebb leírt érdekes bokrot tudományos érdemeinek némiméltatásaképen DR KANITZ ÁGOST tisztelt barátomnak a MagyarNövénytani Lapok hazafias megalapitójának nevére neveztem el.

ADNOTATIÓNES BOTANICAE.. . Auctore

VICTOEB DÉ JANKA.

Genista spathulata SPACH in JAUB. et SPÁCH „Illustrationes plan-tarum orientalium" vol. II. tab. 149!Haec est G. lydia autorum florae Transsilv., etiam vexilliforma elliptica basi in unguem brevem sensim attenuatasemper tuto distinguenda a vera G. lydia Boiss., quam inThraciae m. Balkan latere meridionali supra pag. Schipkaa. 1871 frequentem observavi, cujusque vexillum subrotun-dum basi truncatum, abrupte unguiculatum.

Genista campestris JANKA — in libello meo „Leguminosae euro-paeae analytice elaboratae" praetermissa — optimam, quam-quam diagnosi difficillime circumscribendam constituit spe-ciem eadem loca cum G. tinctoria inhabitantem, sed florationemulto praecociori habituque herbaceo in loco natali semperrecognoscendam. LiNNAEana species florere incipit, dum meajam fructifera. — Simili modo se habönt Orobus vernus L.et 0. variegatus TBN., qui sat quidem inter se affines atquesociatim crescentes solum a botanicis e sicco describentibusconfundi possunt. — Genista campestris sine dtibio proximestát G. manticae POLL., a qua ovariis glaberrimis tantumdistingiiere possum.

Trigonélla azurea C. A. MEY. a me l.c. pariter omissa T. eoeruleaeet T. Bessm'iatme consocianda, indumento omnium partiumdense molliter velutino foliolisque obovatis vei subrotundisprima fronté .beae distincta.

Trifolium dasyurum PKESL nomini T. formosi D'URV. praéferen-dum, ob tomonymon Sprengelii inPugill.plantar.novar.(1815),quod quidera ad T. suaveolens W. pertinet.

Trifolwm conieum KIT.! herbar.fascic.XXY.fol.208 sistunt-spe-cimina nana vix pollicaria T. vesiculosi SAVI (T. recurvi WK.).

Ooronilla emeroidesBoiBs. et SPK. in Flóra Or.II.180 sequentibusverbis tam laudata species ;jFacies C. F/meri a qna égregie

— 147 —

differt pedunculis multi- nec 3-floris, petalorum unguibus ca-lyce duplo nec triplo longioribus, leguminibus longioribus2—2J/2 pollicaribus" nequidem varietatis nomen meretur.Si-quidein clarissimi de „Flore de Francé" autores de Goro-nüla Etnerus gallica „onglet deux fois plus long que lecalice" atque legurnina 5—10 cm. longa i. e. usque 4-^polli-caria! dicunt; — GUSSONE in „Florae siculae synopsi" Goro-nillae Emeruslegxmúna quidem l 1 ^ — 2 " longa describit, con-tra umbellas 3—7-floras. — Tota sectio Emérus ceterum ingenere superflua atque delenda, quia petalorum ungues etiamin Coronilla elegante PANC. nobilissima cum G. varia areteaffini specie ita elongati.

Dorycnium diffusum JANKA. HOC sub nomine nunc etiam to-tum D. herbaceum florae austriacae et germanicae compre-hendo, neutiquam cum D. herbaceo VILLARSII, accuratissimoJORDÁN strenuissimo florae gallicae scrutatori certe me-lius, qitam ullo alio noto, et in „Observations surplusieursplantes nouvelles, rares ou critiques" III. fragm. (1846.) 65 —66 ^ab.IV.C. optime explorato — confundendüm.

Apud Astragalum transsüvanicum loco meo nomini substituaturuti spéciéi creator rev. BAKTH qui eam prius evulgavit. —Praeter differentias a me in „Leguminos. europ." memoratasadhuc vexillo basi longius angnstato ab A. exscapo differreviáeo.

Astragalus stttemtm L. verus e Sibiria sec. specimina (altaica): nuperrime a cl. RRGBS. benevole communicata revera habét

legumina sessilia; planta austriaco-hungarica ob leguminaseraper manifeste stipitata peeraliarem constituit speciemnomine A.Jacquinü salutandam.

Pedicularis sumana SPRENO. in Pugill. plantar, novar. fasc. II.(1815) optime definita, nomen sistit pro P. Haequetii GRÁFmulto anterius, — Species a proxima P. foltosa L. galea ver-sus lucem adspecta margine glabra commode distinguenda.— E Helvetia nonduín notata, nihilominus dístributa fűitper societat. bot. helvet. sub nomine P.foliosae loco „Chas-seral Jura neufchatell." ab E. SIVB lecta. Distributio hujusspéciéi itaque a Helvetia occid. et Tiroli meridionali perItaliam superiorem, Dalmatiam (m. Prologh, PICHIÜR!) Cróa-tiam, Bosniam et Serbiam extenditur. Occurrunt quoquespecimina dubia i. e. galeae dorso pilis +. sparsis obsito;

-talia tamen solum e locis helveticis supra citatis oriuada,ubi insimul vera P.foliosa ereseit,^ ergo sine dubio hybridae

10*

— 148 —

oríginis. —• BBRTÖLQNI errore singulari P. sumanam POLL.simplieiter ut synonymon P. tuberosae L. citatü

Pedictdaris lapponica L. in Boiss. Flór. Or. omissa quamquamsec. MB. flór. taur. eaue. in Caucaso haud infrequens.

Pedicidaris versieolor WAHLENB. etiam florae orientali addenda ;detexi m. Junio 1871 ia summo m. Balkan prope KaloferThraciae borealis. -. • • •

Laihraea staminea JANKA . = ' L. Squamaria nostra austriaco-hungarica. Ab ieone EEicHüNBAOHiana propter filamenta gra-cilia valde elongata perquam recedit. Nostra corollae struc-tíira potius ad L. rhodopeam DINGL. accedit, in qua staminaeodem omnino modo inserta elongatave, corollam aequantia,quae verő sepalis duobus multo angustioribus atque stylolongiteidine staminum recedit. Stylus abbreviatus, sepala om-nia 4 a e q u a l i a aequilata in L. staminea. — Caeteramsub Lathraea Squamaria L. plures species videntur confu-sae. Lathraea Squamaria a cl. GIBEIXI in Comp. fl. ital. tab.L. fig. 4. depieta e.g. filamentoram longitudine insertionequenostracum convenit, insigniter verő recedit calycis indumentoac kujus laciniis acutis aliena, insuper stylo elongato stami-nibus subexsertis aequilongo. Lathraea rfiodopaea quoquestylum elongatam habét.

Odontolophus trinervius CASS. (JAKEA emend.) = C'entaurea tri-nervia STEPH. genus proprium constituit Microloncho similige-wun. Setae e tubo florum radii neutrorum semper distinc-tissime prominentes pro antheras liberas haberem, nisi etiamplus quam decem occurrant.

Stachys orientalis YAHT. 1794 {St.dbliqvM WK. 1805). Croaticamvei dalmaticam plantam haud possideo, sed ex icone KJTAI-BBiiana tantummodo filamentis omnibas 4 pilosis reeedit aplantá per plures annos e seminibus in Thracia lectis a meculta,' in qua duo glabra. Berte monente celeberr. KITAIBEL^lacinia labii inferioris corollae média p©r r e c t a (-concava,naviculari!) nec replicata a charactere generis abludit."l a cl. CARÜBL contiauatione beati PARLATORE Flóra italianasaepe coafasio maximé indignanda! In vol. Yl,:Stachys germanka, 8t. italica, St. dasyanthes, St. salvimfaMa,St.Janiana in unam cbnjnjictae species!!! — Respectu tantabotanicae deseriptivae hodiernae progressione fece ineredibíle!" ömniao tempóra antet-feertoloniana ia mentem vocans.Ego in ^Labiat. europ. analytiee elabor." móx edendis hanecegcegeni sic exp«>sui:

— 149 —

Adpresse tomentosae vei tomentoso-lanatae . 1Villosissimo-lanatae 6

l.Folia inferiora angusta in petiolum attenuata. . . . • .2Fólia lata basi distincte cordata vei subeordata. . ..-, . 3

2.Dentes calycini 3-angulari-lanceolati patuli . . ... . ... . .Stachys cretica SIBTH. et SM.

Dentes calycini e basi laneeolata longe subulati demmmpatentissimi recurvatique St. Thirkei G.KOCH

3.Folia acute dentata; verticillastra omnia distantia; calycisdentes demum divaricati St. dasyanihes EAF.Fólia crenulata vei subintegra; verticillastra praeter infimacondensata . . . . 4

4.Folia (tenuia) inferiora majuscula ovato-oblonga; caulis pa-niculato-ramosus St. Heldreichii Böiss.Fólia inferiora angustiora 5

ö.Folia crenata, calycis dentes porrecti vei subpatentes. . .St. ikdica MILL.

Fólia subintegra; calycis dentes demum divarkati. . . . .St. Janii CES. GIB. et PASS.

ö.Folia inferiora in petiolum attenuata . . . St. lanata JACQ.Fólia basi cordata vei subeordata . 7

7.Verticillastra omnia distantia (ealyx rectus)St. Touniefortii Pont.

Verticillastra (superiora saltem) approximata. . . . . . . 88.Fólia latissima subrotundo-ovaíia vei 3-angulari-ovata . 9"

Fólia oblongata . St. Germanieah.9.Folia subrotundo-ovalia, floralia vertieillastris omnibus bre-

viora . St. Beinerti HBLDB.Fólia 3-angulari vei cordato-ovalia, floralia inferiora vetti-cillastris 2—3-plo longiora . St. lusitaMica BROT.!(Huc vSt. germanicatí ex olivetis ad radices m. Pisani pr.Asci-ano 3.Julio 1875 légit LEVIEK! porro n St. germanica" envimonsde Chambezon (Hte Loire leg,GIRARDET in colleet.soc. bot. hel-vei, „St. germanica" e Departement Puy-de-D6me leg. Moifr-CALBT.)

Genus Tendana duas comprehendit plantas primum a celeber-rimo SCHOTT rite generice sejunctas, facie exteriőre inter sesimillimas; sed characteres differentiales principales gravis-simi momenti. — Planta occidentalis, alpes maritimas in-habitans genus Tendana EEICHBNB. sisteret; quod verő ce-dere debet generi Micronema SCHOTT duobus mensibus priuscreato. Stigma bilamellatum, cruras aequales lineari-oblon-

IKfl

gas habét, — Planta orientálás (dalmatica, croatica, bosniacaet serbica) ad Micromerias uti sectio „Perettipa" a S'CHOTTrelata; in hac stigmatis crurae inaequales lineari- vei subu-lato-acuminatae. Itaque:I.Micronema Piperella SCHOTT Oest. bot. Wochenbl. VII, 1857.n.12. (Martio edita).===Tendana Piperella KBICHENB. TIL. Oest, bot. Wochenbl. VII.1857; n.20. (Majo edita) p.p.Thymtts Piperella ÁLLIONE.ILMieromeria (Pereílipa) croatica SCHOTT l.c.= Tendawa Piperella REICHENB.FIL. Lc.pp.Thymus PipereUa WK. . • •

Bunium virescens in TKBRACIANO „Florae Vulturis Synopsis"(1869) 76 quid sit, nescio. Descriptio certe in nullám mihinotam Umbelliferam quadrat. En notae eximiaé e descrip-tione deöumptae :l.Eadix fusiformis.2.Gaulis simplex foliosus 4-pollicaris.S.Foliorum laciniae omnes filiformi-mucronulatae.4.1nvolucri foliola ovata.ö.Involucelli foliola ovato-acuta.

Etiam Laserpitii alpini in Fuss Flóra tránss. exc. 273 diagnosissat curiosa. „Fólia pinnata, foliola anguste linearia" descri-buntur!!!

Goniolimon Sartorianúm Boiss. et HELDR., quam in tabulis ana-lyticis a eeteris hu m i i i t a t e congeneribus statura nanaomnino separavi, ex speciminibus HELDREiCHÍanis novissimeeditis, quae in herbario DEGBN vidi, reliquis minimé semperhumilius, itaque propter ealycem depilatum simulque floresconfertos melius Goniolimone cottino comparandum, a quo nisifloíibus ad apices ramorum deiisius-subcapitato-aggregatisvix differt.

Galanthi nivális in L- NICOTRA „Prödromus florae Messanensis"floá subpendulus et florendi tempus m. Octobri! dicitur. Nonnepotius Q.. Olgae ORPHAN. adhuc tantum e Poloponneso me-ridionali notus?

— 151 —

A BUCSECSEN GYŰJTÖTT NÖVÉNYEKBŐL

Levél CSATÓ JÁNOS alispán úrhoz ^

ÜR SlMONKAI IiAJOS-tÓl.

Ön igen szives volt irántam és kiváló bizalmával tiszteltmeg akkor, a midőn a folyó év augusztus 1.—3. a Buesecshegycsoportjában gyűjtött összes növényeit tanulmányaim cél-jából hozzám megküldé. Gyűjteményének példányai oly gyö-nyörűen vannak praeparalva, hogy öröm volna azokra akkoris tekinteni, ha nem a Buesecs nevéhez fűződnének. Hát mégigy midőn a Bucsecsrol származnak, Erdély azon hegytömegé-ről, mely flórájának úgy bőséges fajtartalma, mint fők-ép sa-játos, otthonos és bennszülött növényfajai által bátran kiálljaa versenyt Európa bármely hasonló havasával.

Azon megtisztelő figyelméért, hogy gyűjteményét, egyrészta sajtó alatt levő Erdélyi flórám tökéletesítésére, másrészt azegységes meghatározások, illetőleg az újabb nomenclatttra -vé-gett, nekem bemutatá: fogadja szivesen e soraimat, melyekbenaz Ön kirándulásának eredményeihez a saját magam Bucsecsikirándulásából és tanulmányaimból is fűzök némelyeket,

Ön a B u e s e c s re Rozsnyóró l indult és M a l a j e s tvölgyén a menedékházig ment fel, onnan pedig a M a l a j e s tormára és a B u e s e c s középpontját képező 0 m u tetőre. Eztaz utat JÜLIÜS RÖMER Brassói tanár egy sikerült tájkép kísé-retében már leírta a Jahrb. Siebenb. Karpathen-Ver. III. 1883.140—147. s ott néhány növényről is tesz említést.

Én a B u c s e c s r e 1883 augusztus 29.—31. nem Ma-l a j e s t völgyén mentem fel, noha RÖMER idézett cikkét akkormár ösmertem; hanem a régebben ösmert és többet járt úton,a G u c á n őrház felől. Szándékosan választottam ez utat, mertelőre sejtettem, hogy a Nyugati és Déli oldalokon gazdagabbflórát találok, mint az Éjszaknak lejtő M a l a j e s t i völgyben ;másrészt pedig az lebegett szemeim előtt, hogy lehetőleg ugyan-azon utakon járjak, a melyeken a régibb botanikusok és lehe-tőleg ugyanazon növényeket lelhessem a melyekről ők tesznekemlítést. Csak igy reménylettem azt a tömérdek ellenmondást'a mely a Buesecs növényvilágáról már napvilágot látott, ki-egyenlíteni, lehetőleg simára, helyesre csiszolni.

Ön a M a l a j e s t i menedékházból másfélóra (legfeljebbkét óra) alatt feljutott a B u e s e c s fejéhez az u.n. Ömu-hoz,folytonosan a völgy mentén kapaszkodva fel; én a G u c á nőrházból huzamosabb és nehezebb utat tettem a B u e s e c s -

— 152 —

fó'ig, mert noha a Gueán-tól fél hétkor útnak indultunk,sötét alkony lett mire a G a u r a völgy legfelső részére az0 m u alá érkeztünk. A G u c á n Őrháztól ugyanis egyenestKeletnek vettem utamat, a legsziklásabb hegyoldaloknak, ne-vezetesen a G r o h o t i s n a k és a P1 aju-Ca p u 1 u j nak, innenEjszakkeletnek tartva feljutottam a P o j a n a C a p u l u j r a ,majd a kidomborodó C s o b o t j á ra, melyek mindannyian arémséges G a u r a völgyet szegélyzik Dél felől. E meredek szik-lás falú és teljesen forrástalan tátongó völgy felett jutottamel az 0műig, melyet auguszt.3Q. meg nem vizsgálhattam már,mert a beálló alkony és a vízhiány miatt én is M a l a j e s tvölgyébe voltam kénytelen leereszkedni.

Malá j e s t völgyének felső részében sem találtunk for-rást s csak egy olvadó hótömeg vizcseppjeibői enyhítettük kissészomjunkat. Azonban az éj beálltával e hótömeg is felmondtaa szolgálatot, mert a hó a nappali olvadás helyett fagyni kez-dett, igy aztán vízhiányban kellett az éjét töltenünk és ödvaskiálló sziklák alatt keresnünk éjjeli szállásunkat. Augusztus 31.újra felmentünk M a la j e s t völgyéből az 0 m u ra, hol kegyet-len szél sepert végig az ormokon, úgy hogy embereim nemmertek követni a Bucsecs fő gerincén, s magam is inkábbfeküdtem mint álltam az alatt míg a ritka fajokban bővölkedőgerine növényzetét gyűjtém.

ABucsecsfőről azon a hegyháton indultam visszafelémely a G a u r á t előbb M a l a j e s t majd a rendkívül meredekkezdető Cigány est völgytől választja el s Nyugatnak tartvaa'Ga Ibin a r e tetőben domborodik ki. Megkerülve C i g a -n y e s t völgyének meredek ív-katlanját a C i g a n y e s t i hegy-hátra értünk, melynek élén a Kl in esa és Cigan ye st völ-gyek felett azon fokig jutottunk el, hol a P o r t a völgy kez-dődik! E hegyfokon le jutottunk T ö r c s v á r r a.

Mala jes t völgyben tehát én is jártam, s csak az éjsötétje és a sziklás = egyenetlen út akadályozott meg abban,hogy a menedékházhoz lemenjek, a melytől már alig voltamegy negyed órányi járásra. De engem Mala jes t völgye bo -tanikus szempontokból ki nem elégített, mert ott szegényebb-nek láttam a flórát mint a Gr oh ot is tói az Omuig, és azÖn gondos gyűjtése is arról győz meg engem, hogy a ki aB.urcsecs flóráját tanulmányozni, összegyűjteni akarja, az nebizza magát M a l a j e s t völgyének flórájára, hanem kutassafőkép az Omu és a Gaura,völgy mellékeit.

— 153 -

Ön a Mai aj e s t i völgyből a B u c s e c s flórájára né-hány új adatot is gyűjtött, jeléül annak hogy a B u c s e c shegycsoportját még nem kutattuk át minden ízében. Ily újadatok a M a l a j e s t i völgy aljából: Aconitum lasianthumREKJHENB. mely a Bárcaságban az Aconitum Vulpariát he-lyettesíti, azután a Bubus hirtus WK. és annak varietása aítubus ricularis WIETG. et P. Ji MÜLUBSB, valamint a Thymuspuleherrimus SCHUK. Új lelőhelyet jelentenek továbbá: Banun-culus aureus SCHLEICHER mely azt hiszem ugyanegy a RÖMERB. lanuginosus&val; azután a Pimpinella rubra HOPPÉ, a Ly-eopodium Selago L. és az Aspidium aculeatum (L.) a M a 1 a -festi völgy felsőbb részeiből. Végűi érdekes új adatul szolgála B u c s e c s tetőn egy darabban szedett Saxifraga Carpatica-]&mely megerősíti azon sejtelmemet, hogy a B u c s e c s e növé-nye tévesen lett Saxifraga cernua L. név alatt közölve.

Sok érdekest gyűjte az Omun s az arról leereszkedőlejtőkön. Azt nem is tudnám elképzelni, hogy botanikus a kia Bucsecsfohöz kedvező időjárás mellett feljutott ott érde-kesnél érdekesebb növényeken ne lelje örömét. Mikor én 1883-ban az Omu kavicsát és havasi gyepét tapodhatám, el vol-tam növény kincsei által ragadtatva s még ma is van gyűjte-ményemben nem egy növény, melyet Erdélyben egyebütt seholsem leltem. Ilyenek például az Alsine nivalis FBNZL pro var.,a Phaca australis L. és Phaca glabra CLAKHM, az Oxytropissericea DC. pro var., a Geum reptans L., a Biscutella luciéa DC,az Anthemis pyrethriformis SOHUR S az Apargia média HŐST,melyeket Ön i& gyűjtött a Bu csecsfőn s a melyeket én azOmu tói a G a l b i n a r e i g több helyen megfigyeltem és gyűj-töttem. Ezekhez a nevezetességekhez a B u c s e c s havasi fló-rájából az Ön gyűjteménye is egy hatalmas s ritka virágko-szorút fűz. Gyönyörködtem gyűjteményében a B u c s e c s szá-mos havasi szülöttében, igy különösen a következőkben: Ba-nunculus alpestris L., Papaver Pyrenaicum L., Helianthemum ali-pestre JACQ , Dianthus glaciális HAENKB, Banffiya petraea BAUMG.,Cerastiwn alpinum L., Draba compacta SCHOTT, Alyssum repensBAÜMG., Hutchimia brevicaulis HOPPÉ, Linum extraaxiUare Krr.,Trifolium glareosum SCHXEICH., Anthyllis calcicola SCHUK, Saxi-fraga denássa SCHOTT, S. luteoviridis SCHOTT et KOTSCHY, Bho-dinla Scopolü KÉRJ*, Heradeum palmatum BAÜMG., Erigeronneglectm KERN., Aronicum Garpaticum (GRISHB.), Cardmis Ker-neri SIMK., Senecio Carpaticus HERBICH, Bruckmihalia spiüuli-folia RBICHENB., Bhododendron Kotschyi SIMK., (=== Bh. myrti-

— 1M —

folium SCHOTT et KOTSCHY), Gentiana nivalis L., G. orbicularisSCHUR, Calamintha Baumgertenii SIMK., Armeria alpina var.pumüa Fuss.

Ha Ön a G a u i a völgy mellékeit is bejárta volna aG a l b i n a r é i g és a G r o h o t i s i g úgy bizonynyal még sok-kal gazdagabb csokrot illeszthetett volna össze a B u c s e c svirágaiból. Gyüjthette volna mindjárt a G r o h o t i s n á l és aPlaju-Capuluj-nál a ritka Draba Haynaldit és a Pleuro-gywe Carinthiacat; feljebb a C apu nál s a Gar a völgy éleinpedig a következőket: Draba Kotschyi STUR, Helianthemum ru-pifragum KERN., Trollius Transsilvanicus SCHUR, Arenaria multi-cáulis L., Onobrychis Transsilvanica SIMK., Oxytropis CarpatieaÜBCHTR., 0. campestris L., Phaca frigida L., Archangelica alpinaWAHLBNB., Neogaya simplex L., Lonicera coeruléa L., SaxifragaBaumgartenii SCHOTT, Gentiana frigida HAENKE, Awárosace arach-noidea SCHOTT és A. Chamaejasme HŐST, Thesium KernerianumSIMK., Juncus Carpaticus SIMK., Poa minor GAUD. stb. stb. Ésezek mellett megtalálta volna azokat a havasi növényfajokatis, a melyek kirándulását a M a 1 aj e s t i völgy felsÖ részeinmegjutalmazták.

Én erősen hiszem hogy a G a u r a völgy szakadékain még.nem egy oly növény honos, melyet eddig a B u c s e c s r o l nemösmerünk vagy a melyről újabban kételyeink vannak. A G a u r avölgy, meredekeinek és azoknak a sziklás oldaloknek átkuta-tása, melyek a B u c s e c s t Kelet felöl vagyis F e 1 s 8 - T ö m ö sfelől határolják, fogja véglegesen megadni a feleletet arra hogyBAUMGARTEIÍ és SCHUR egynémely B u c s e c s i adata helyes-e?vagy pedig tévedésen alapszik. A Pulsatilla vernalis MILL. S aEkododendron hirsutum L. melyek egyetlen Erdélyi lelőhelyéüla B u c s e c s t jelzi BAUMGARTEN, ott újabban senki által semlettek újra megtalálva. A BAUMGAKTBN Arabis coerulea-j&t, An-thyllis montana-ját, Daphne alpiná-jéá sem látta élő botaniku-saink egyike sem a B ú c s e c s e n . SCHUR enumeratiójában isvan nem egy oldat a B u c s e c s flórájáról a mely iránt ma-nap teljes kétségben vagyunk. Ilyenek p. a Thalictrum alpinum,az Arabis stricta, a Moehringia polygonoides, a Trifolium alpi-num s a Saxifraga stenopetala SCHUR en.

Bizony ezeknek a kételyeknek felderítése, valamint annakkipuhatolása hogy a K i r á l y k ő egynéhány endemikusa mintp. a Geránium coerulatum SCHUR és a Dianthus callizonus SCHOTTet KOTSCHY nem terjed-e át a B u c s e c s r e is, nagyon fontosés érdemes munka volna.

— 155 —

A B u c s e c s flórája oly gazdag és oly sajátos, hogy meg-érdemelné azt hojy külön tanulmány tárgyává tétessék és éve-ken át szakadatlanul foglalkoztasson egy érte lelkesülni tudóbuvárkodót.

Midőn az Ön szives küldeméayének Játtára felelevenedettlelkemben az a tarka kép, mely az ősz B u c s e c s halánté-kairól virágainak élénk szineiben ragyog felénk és kifejezéstis adtam a B u c s e c s flórája iránt érzett elragadtatásomnak,nem hallgathattam el ösmereteink hézagait, valamint azt semhogy M a l a j e s t völgye a legkönnyebb úton vezet fel ugyana B u c s e c s tetejére, de nem tárja fel eléggé a B u e s e c snövényzetének gazdagságát.

KÖNYVISMERTETÉSEK.raccolta di osservazioni botaniche intorno allé piante deli'

Arcipelago Indo-Malese e Papuano pubblicata da ODOARDO BKC-CARI destinata prineipalmente a descrivere ed illustrare le Pianteda esso raccolte in quelle regioni durante i viaggi eseguiti dali'anno 1865 all' anno 1878. Yol.III. Fasc.ii. Firenze-Roina Tipog-ráfia dei fratelli Bencini Settembre 1886. p.81—160. Tav. VI.—XI. 4°.[1. MNL. 1,91,113—116, III. 168., VIII. 26. X. 119 1.]

7] Miután f. é. június hóban ezen nagyfontosságú munkaharmadik kötetének első füzete jelent meg, most u. a. kötet másodikfüzetét ismertethetjük. Örömünkre szolgál, hogy ezen füzet is mintPublicazione del R. Istitu di studi superiori pratici e di perfeziona-mento di Firenze jelen meg, melynek valóban diszére szolgál. A fü-zet nagyobb részét a Nuovi studi sulle Palme Asiatiehe (81—149,tav.VI-—XI.) befejezése foglalja el, BECCARI ezen alkalommal is újgenusokat és számos új specieseket ír le. A második értekezés: Le,Dilleniaceae Malesi e Papuane delle collezioni BECCAKI, descritte daUGOLINO MARTELLI csak tiz oldalt (150—160) foglal azen füzetbenel és majd a következőben folytattatik; már ezen rész is több új fajttartalmaz.

Anaalen des t . k. naturhistorisclieii Hofmuseums redigirt von DRFRANZ R i t t e r VON HAUER. Bánd I. No 4. Wien 1886. AlfrédHölder XH. 237—325. 27—40 Lex. 8°.[l.MNL. X. 121.1.]

8] Ezen füzet egy terjedelmes és nagyon érdekes növénytanidolgozatnak részét hozza, címe: Flóra von Südbosnien undder

— 156 —

afigrenzenden Hercegovina. Nach dén Ergebnissen einer dahin imJahre 1885 unternoramenen Reise und deu in der Literatur vorhan-denen Angaben bearbeitet von DR GÜNTIIER BBCK. AZ általánosrészben körülirja a terület határait (271—272), ismerteti az oro-éshydrögraphiai (272—273), továbbá geológiai viszonyokát (273—274), végre a klimát (274—278) és azután méltatja a növényrégió-kat (278—281), a növényzeti formatiókat (281—287) s közli a hasz-nált irodalmat (288). A különö*? részben (288—325) az eddig ismertKryptogamok soroltatnak fel. A MNL VII. 34—39 SCHAARSCHMIDTáltal meghatározott TAMÁS AcBEBTtól gyűjtött Algák ugyan tekin-tetbe vannak véve, csak hogy mint gyűjtő nem TAMÁS hanem SCHAAR-SCHMIDT szerepel. Nézetünk szerint helyesebben jár el a tudós szerző,ha SCHAAESCHMIDT nevét, az illető helyen a növénynév után említifel, mint gyűjtőt pedig TAMÁSÍ, ki nehéz körülmények között kevésszabad idejét forditotta a gyűjtésre.

DE. L. RABEXHORST'S Kryptogaiaen-]?lora von DeutscMand, Oester-reici. und der ScS.WeÍZ. Erster Bánd II. Abtheilung: Pilze vonDR G.WINTER 23—24. Lieferung. Pyrenomycetes (Sphaeriaceae)bearbeitet von DR G. WINTBR Leipzig. Verlag von Eduárd Kum-mer. 1886. p.593-~736. [l.MNL.IV. 162. V.41. VII.13,89,115.VIII.57. IX.26,103. X.122.]

9] Ezen két füzet a Valseák családjából a Diatporfhe és Ma-miania genusokat egészen, a Fafca-fajoknak pedig jó részét tár-gyalja.^

Ábrák s szöveg most sem hagynak semmi kivánni valót hátraéa ha van még is egy kívánságunk, az csak abban áll, bárha ezen ki-tűnő és fontos mycologiai mű minél előbb befejeztetnék, hogy mintnélkülözhetlen kézi könyv a szakemberek kezeiben minél többethasználjon.

Ueber die Gerbstofi- und Anthocyan-Behálter der Pumaríaccenund einiger anderen Pflanzen von DR W. ZOPF, Privatdocent ander üniversitat Halle. Mit drei Doppeltafeln. Cassel Th. Pischer1886.Ezen cím alatt is; Bibliötheca Botanica. Abhandlungen aus demGesammtgebiete der Botanik. Herausgegeben ,yon DR Q. UHL-WORM und DR F.H.HAENLEIN in Cassel Heft No.2. 40ppi 4°.

16] A Fumariacwk és Papaveraeeák az eddig még fel nemvetett kérdés vizsgálatára késztetett vajon a tej- illetőleg festanyag-

— 157 —

tartók a mint azok a Papaveraceákníl előjönnek a Fumariaceáknklközelebbi vagy távolabbi analogonokat mutatnak.

A vizsgálatokból kitűnt, hogy a Fumariaceák szövete valóbankülönös, egyszerű sejtek alakjában fellépő' tartókkal bír, melyek aPapaweraceák u.n. festanyagtömlőivel bizonyos irányban félre nemismerhető' rokonsági viszonyban állanak.

Ezen sejtek constanson bizonyos szövetrendszerek meristemái-ban képzó'dnek és ezen szövetekben az egész életen át állandóanmegmaradnak s fejlődésük folytán többé kevésbé, ső't részben feltűnőidioblastikus tulajdonságokat vesznek fel.

Miután kivétel nélkül színtelen, illetőleg sárgára vagy veresrefestett cseranyagot tartalmaznak, ZOPF azokat c s e r a n y a g t a r -t ó knak, c s e r a n y a g i d i o b l a s t oknak vagy c s e r a n y a g t ö m -1 ó' knek nevezi.

Ezen eddig észre nem vett képződmények a Fwmariaceák leg-különbözőbb nemeiben és azoknak különböző szerveiben oly meny-nyiségben jönnek elő, hogy különös és részben feltűnő tinctiékattartalmazhatnak. >

Behatóan irja azután le szerző' a különböző fajok kész szer-veiben és a fejlődéstani vizsgálatok alkalmával észlelteket (3.—24.)és végre összefoglalja az eredményeket (25.—34.):

Az összes megvizsgált Fumariacea-fajokaél előjönnek saját-ságos színtelen vagy színes, cseranyaggazdag idioblastok és pedigtalálhatók a legkülönbözőbb szervekben: a gyökrendszerben, a fő-gyökérben, a mellékgyökerekben, gyökérszálakban, adventiv gyö-kerekben és azoknak legfinomabb elágazásaiban, a rhizomákban,a földfeletti szárban, a szik- és lomblevelek nyeleiben és lemezeibenés a lomblevelek alatt és felett fellépő képződmény ékben., továbbá min-den virágrészben. Mindezen szervekben állandóan mutatkoznak aFumar iaceáknéA u.sz. aParnasskt patiustris-ésParietaria dij/fusánM.

A szövetrendszerek, a melyekben fekszenek egyrészt az elsőd-leges parenchyma (alapszövet), másrészt a másodlagos vastagság-növés következtében létrejött szövetek. A hámban ágy látszik hiá-nyoznak vagy csak .kivételesen mutatkoznak (a Parnasma-nél ellen-ben ezen idioblastok az összes földfeletti és alatti szervekben csakaz ©pidermisre szorítkoznak).

Az elsődleges parenchyma idioblastjai röviden e l s ő d l e g e s -eknek, a többiek má s od 1 a g o s oknak nevezhetők; az e l s ő d l e -ge s e k az illető szervek ősmeristemájában jönnek létre; a m á s o d-1 a g o s ok az edénynyalábok cambiumától képeztetnek. Hol cambia-mok mint új képzések a fatestben jönnek elő", ott azok is másodla-gos idiöblastokat képeznek. Erős vastágsági aövésü szervekben az

— 158 —

idioblastok a xylem- és a phloémrészben válnak ki, gyönge vastag-sági növésü szervekben csak a phloémrészben. Az e l s ő d l e g e si d i o b l a s t o k mint igen piciny, az ősmeristema sejtjeitől alakraés nagyságra nézve nem különböző sejtek lépnek fel és a fejlődésfolytán (csak oly szervekben melyek hosszban nőnek) rendesen töb-bé kevésbé feltűnően nyújtott, gyakran 2—10 mm. hosszú és akkora szomszédos szövetelemektől többé kevésbbé eltérő tömlők alakjátöltik magukra, melyek majd parenehymatikusok majd prosenchyma-tikusok, de sohasem ágaznak el. Ezen elsődleges idioblastok szoro-san hozzásimúlnak a szomszédos parenchymsejtekhez, melyek a vá-laszfalaknak megfelelő befüzó'déseket mutatnak, úgy hogy az idio-blastok hosszban többnyire csavargós fogazatoknak mutatkoznak.Azon Corydalisdk gumóiban, melyek inkább vastagságban minthosszban nőnek a tömlők rövidek maradnak.

A m á s o d l a g o s i d i o b l á s t ok kezdetben a cambium-elemek alakját és dimensióit mutatják, később ugyan egy kissé meg-nyúlhatnak és tágulhatnak, de áltáljában nem érnek oly tetemeshosszat el, mint az elsődlegesek és azért kevesebbet constrastálnak aháncselemekkel. Bél nélküli gyökerek és rhizomák bizonyos kor-sta-diumokban csak m á s o d l a g o s idioblastokat tartalmaznak, mertaz elsődleges kéreg parásodása és elvetése az elsődleges idioblasto-kat is elveti.

Az e l s ő d l e g e s idioblastok bizonyos Fumariacedkaél e 1-s z ó r t a n - jőmnek elő, másoknál részben elszórtan, másoknál sza-k a d a t l a n e g y e n e s h o s s z s o r o k k á ö s s z e k ö t v e . Utób-biak nem a tartók harántoszlása által képződnek, hanem az idoblas-tok már igy lépnek fel sorokban a gyök- és szárcsúcs m e r i s t e -m á, j &h a n. A szárakban és levelekben íészint az e d é n y n y a 1 á-b o k k i s é r ő i é s szorosan azokhoz simulnak.

Amásodl,idioblastok hártyája, mindig oly sejthártya melysohasem fásodik vagy parásodik el (habár ez utóbbi más növény-családoknak váladékot tartalmazó idioblastjainál gyakori), de máskü-lönben is semmi különös vastagodást vagy structurát nem nyer. Deott hol a háncs elemei ilyesmit felmutatnak, p. a kettős sávolatot, otta szövetbe inseraltcseranyagidioblastok is mutatják ezt. Az e l s ő d ! ,tömlők hasonlók, de itt vannak már kivételek, a Corydalis ochro-leuca és Fumaria muraiig bizonyos alapszóvet-idioblastjainak vas-tagodott, elfásodott és jobban látható részei pórusokat mutatnak minta környező' parenchyma. Feltűnő ezen idioblastok hasonlatossága aSambucusnél ösmeretesekkel.

A tömlősorok nem az egyes tagok falainak resorptiója, tehátnem fusiók által képződnek, a harántfalaknak szitáslemezszerű kép-ződéseit szintén hiába kereste ZOPF.

— 159 —

Az idioblastok tartalmára nézve a rövidebbek mindegyikébenegy magot biztosan mutatott ki ZOPP, vajon a hosszabb 1—10 mm.hosszú alakokban szintén csak egy vagy több mag jön eló', azt egy-előre nem meri eldönteni, habár azt hiszi, hogy a hosszabb alakok-ban több magot látott.

Mind az e l s ő d 1. mind a m á s o d l . idioblastok mindenkorsok c s e r a n y a g o t tartalmaznak, mely aljakkal, fémoxydokkalés fémsókkal különféle színű csapadékokat ad; leggazdagabbak ezekJ o d j o d k a l i u m , O s m i u m s a v , K a l i u m b i c h r o m a t ésM i l i ő n alkalmazásánál. Jodjodkalium különösen ajánlható, mi-után igen intensiv barna csapadékot ad.

Normális viszonyok közt a csersav kizárólag nem zavaros,erősen fénytörő, homogén oldatban van, kivételesen (Dielytra spec-tabilis gyökereinél és Corydalis ochroleuca levélnyeleiben) cser-anyaggolyók alakjában, de ezek niásj idő- és más példányokbannem voltak találhatók. Ha .FMmariaceaszerveket lassankint her-vadni hagyunk a cseranyag fürt-, hurka- vagy keményitő-alakú,olajos, igen erősen fénytörő tömegekké húzódik össze, melyek nyu-Ipsok, sőt tálán szilárdak és a sejtlumen egy jó részét betöltik. Ezazt mutatja, hogy még friss sejtben a cseranyagoldat nem nagyoncsekély eoncentratiós fokban létezik.

A cseranyagoldatban nincs semmi pigmentálás, néha van ben-ne egy sárga festanyag, melyet Z. „ s á r g a a n t h o c y a n"-nak ne-vez, vagy pedig a pigmentum rózsaszínű intensiv carmin- vagy vér-piros s közönséges v ö r ö s a n t h o c y a n . Olyan szervek vagy szö-vetrészek, melyekhez a természet rendje szerint világosság nem jut,a csersavtartókban vagy színtelen cseranyagot, vagy s á r g a a n -t h o c y a n t tartalmaznak, de sohasem vörös pigmentumot. Mindenföldféletti rész, melyhez világosság illetőleg napvilág nem jut, yágymelytől világosság mesterségesen elzáratik vagy pigmentum nélkülivagy sárga anthocyannal tingált cseranyagtartókat tartalmaz. Olyanföldalatti vagy földfeletti részek, melyekhez a világosság természetesúton jut, a színtelen és sárgára festett idioblastok, annyira a meny-nyire a fénysugarak a szövetekbe behatolhatnak vörös anthocyanáltal vörös színt'nyernek. De a régiókban hol a határ a földfeletti ésföldalatti részek közt fekszik, az anthocyansárga átmenete az antho-cyanvörösbe minden nuance-t mutat. Az aaithocyanvörös képzésea Fumariaceáiinkl •— más családoknál máskép állhatnak a dol-gok — közelebbi vagy távolabbi összefüggésben áll a világossággal,mig az anthocyan sárgáé attól független. Egy«s esetekben a vörösanthocyan a sárgából fejlődik, másokban a sárgának még nyoma semtalálható és a vörös egyenesen lép föl.

— tffl —

Á üorydalis^fajok aiithocyansárgáját nagy mennyiségbea mintszép sárga kivonatot nyerhetjük ha a C.cava gumóit kifőzzük. Ha akivonat aljakkal, fémoxydokkal vagy fémsókkal stb. kezeltetik, ak-kor a sárga festanyag a csersavtól elválasztható és pedig a csersavlecsapódik az anthocyan pedig oldatban marad; alkaliák aranysár-gára (káli caust.), olaj zöldre (szénsavas ammóniák), olajbarnásra(ammóniák) festik, kaJiumbichromat, salétromsavam higanyezüstoxy-dul, jodjodkaliumoldat, chromsav vörösre festett (többnyire borszí-nű), vasoxydsók olajzöld összeköttetésekre alakitják át, osmiumsavpedig barnára. Kénessav a pigmentumot színteleniti. A mieroche-miai reactió ugyanazt mutatja, csak hogy az átfestés nuanee-jait amikroskop alatt pontosabban követhetjük.

A vizes kivonat savakkal u.m. salétrom*-, kén-, só-, ecetsavvalném ad csapadékot. Salétromsav (áteső világosságifái) szép vérpirosoldatot mutat, a többiek semminemű festet sem mutatnak. A mi-kroskop alatt salétromsav és kénsav az idioblástok sárgáját vérpi-rosra illetőleg rózsaszínre festi.

Az alkaliakkal és fémoxydolkal nyert csersavösszeköttetés-csapádékoknak színei á mikrosTsop alatt kérésbe biztosan Ítélhetőkmeg mint a filtrán.

A Fumariaceák vörös anthocyanját csak mierochemiai reac-tiókkal vizsgálta Z.

A makro- és mikrochemiai reactiökból talán biztosan követ-keztethető, hogy a Fumariaceák cseranyagidioblastjai cser s a v o nkivül, még egy különfestanyagot anthocyanttartalmaznak; to-vábbá nem szenved kétséget, hogy a Corydalisoksmk s á r g a an-t h o c y a n pigmentuma v ö r ö s b e átváltozik. Úgy látszik savakváltoztatják a s á r g a a n t h o c y a n t v ö r ö s r e át. De-ez nemlehet élenyülési folyamat, mert nem oxydáló savak (sósav) is vörösrefestik. Talán hogy a világosságnak kitett szervekben bizonyos savakképeztetnek, melyek a sárga anthocyannak vörösre való átalakulásáteszközlik.

, A savképzés az anthocyan eló'állitására valami lényeges.Miután a sárga festanyag nincs eredetileg a tartókban, hanem

csak lassankint képződik, és az alig kivehető sárgától a legfénye-sebb gummigutti sárgáig a nuance-okat átfutja, igen valószínű hogya sárga pigmentumnak egy ?spíntelen első stádiuma van vagy hogyegy színtelen pigmentum-alapból agy ehromogenből fejlődik.

A vörös festanyag fejlődésmenete tehát bizonyos Fumaria*eeáknál a következő három staditenot futja át: s z í n t e l e n c h r o-m o g e n — s á r g a f e s t a n y a g - — - v ö r ö s f e s t a n y a g . Más

— 161 —

esetben pedig csak két stádiumot kell felvenni : s z í n t e l e n c h r ö-m o g e n — v ö r ö s a n t h o e y a n .

A sárga pigmentum középfokának feltalálása által, megköze-líti Z. azon nézetet melyet WIGAND (Bot/Zeitung XX. 1862. 121)kifejtett, W. a chromogent c y a ne o g e n-nek nevezi.

A Fumariaceák a n t h o c y a n j a b i z o n y o s v o n a t k o -z á s b a n v a n a c s e r a n y a g g a l ; t.i. csak a csersavtartókbanjön eló' és itt marad az egész életen át. Más sejtben nem képződhe-tett, mert az eleven plasmatömlő nem hagyhat oldott festanyagotdiosmálni; tíhát ezért csak a cseranyagsejtekben képződhetett.

Ezen vonatkozások 3féle módon értelmezhetők: 1) ha elkép-zeljük hogy az anthocyan alapjául feltételezett chromogen az idio-blastok cseranyagjával azonos; e szerint a színtelen cseranyagössze-köttetés egy festettbe menne át;

2) hogy a színtelen chromogen a cseranyag egy részéből kép-ződik és azután festanyaggá változik, míg a többr cseranyag mintolyan megmarad.

Végre az is elképzelhető, hogy az idioblast cseranyagos tar-talma valami módon egy a cseranyag mellett képződő chromogentsegítené elő.

Nagyon kívánatos, hogy vegyészek a kérdésekkel foglalkozza-nak és akkor talán az fog kitűnni, hogy különböző anthocyanfest-anyagók léteznek; így ZOPF is azt gyanítja, hogy a Corydalis-&n-thocyan mely a sárga eló'fokkal bír, más mint a Futnctria-anthocyanmelynél ez hiányzik, továbbá hogy a Gesneria sp. rókavörös antho-cyanja, más mint a .FíMKarw-anthocyan.

Az idioblastokban c s e r a n y a g o n és fes t a n y a g o n ki-vül még chlóröphyllképzó'dés is mutatkozhatik: természe.tesen csakakkor, ha az illető szövet maga már chlorophyllt tartalmaz.

Az idioblastok c u k r o t is tartalmaznak. Május végével a Di-elytra spectabilis idősebb kb .ujjnyi vastag gyökerei és szárai FEHLING-féle oldatban megfőzve, aránylag nagy, sötétbarna cseranyag gomo-lyokat képeztek minden tartóban és az ezen gomolyokon levő szena-csécskék rézt redukáltak; hogy ezek nem voltak barna cseranyag-csapadékok, az bizonyítja hogy az utóbbi ha viz hozzájut, teljesenfeloldódik, míg a redukált réz szemcséi visszamaradnak. Különbenezen szervek minden más szövetében is kimutatható a cukor.

Z. azt hiszi, hogy a kéregnek chlorophyllal és anthocyannalellátott cseranyagtartói között olyanok is Vannak, melyek nem azősmeristemában képződnek. A Fiimaria officinalis és más Fmna-riaeeak hypokotyl tagján u.sz. szárán is, továbbá a Corydalis cavarügypikkelyein számtalan, alakilag n e m i d i o b l a s t i k u s cser-

Magy. növényt, lapok X. 113. 114. 11

— Í62 —

anyagtartók képződnek, melyek cseranyagot tartalmaznak, rendesenolyan nagyok mint a kéregszövet azon parenehymsejtjei, a melyek-ben fekszenek. Nevezetesen a szorosan az epidermis alatt levő réteg-ben oly nagyszámnak, hogy lehetetlen azon feltevés, hogy ezen sejtek,mint az „ e l s ő d l e g e s " cseranyagtartók, már kezdetben az ősme-ristemában meg lennének. Azt kell elképzelni, hogy ezek közönségespiarenchymsejtek, mélyek oszlás által más parenchymsejtekbó'l álltakelő és hogy ezekben a cséranyag és anthocyan csak utólagosan ra-kódik le vagy képződik. Ilyen cseranyagsejtek h y s t e r o g e n ékneknevezhetők a meristemákban képződött p r o t o g e n ékkel szemben.Az utóbbiak azután beoszthatok — mint már láttuk —- az ősmeris-temában képződő e l s ő d l e g e s és a másodlagos vastagságnövésalkalmával képződő m á s o d l a g o s okra. Gyakran lehetetlen az éleshatárolás aprotogen és hysterogen cseranyagséjtek közt. A protogenek áltáljában alakra és nagyságra nézve feltűnően idioblast bélyeg-gel bírnék, de bizonyos szövetregiókban és bizonyos FumariuOeak-nál inkább háttérbe szorulnak.

' Vajon és mennyiben rokonok a Fmnariaceák protogen cser-anyagtartői a Papaverácpák festanyag- és tejnedvtartóival, arra és acseranyagidioblastok élettani jelentőségére sz. egy más dolgozatábanfog visszatérni. A Fumariaceák kifejlődött leveleinek és szárainakvörös anthocyant tartalmazó sejtjei, többnyire nem birhatnak az as-similatiós szövet védeszközének jelentőségével, mert egyrészt áltál-jában elszórtan lépnek fel, másrészt és gyakran igen nagy számbana kéreg legbelsőbb részében az edénynyalábok mellé rakódnak sőt abélben is megvannak; ellenben az epidermisben, hol — alig tekin-tetbe vehető kivételekkel —- legelébb védhetnék az assimiláló szöve-tet, nem is lépnek fel. Hasonló -áll- a Parietaria diffusára nézve,melynek ehlorophyll-védelemre nem szoruló gyökerei anthocyan-vöröst tartalmazó számtalan cseranyagtártókkal vannak ellátva. AParnaséu palustris levéllemezeinek, lévélnyeleinek és szárának e,pi-dermisébeh előjönnek cseranyagtartók, de épen az előbbi szervekbennincs anthocyan és ászárban igen gyakran csak az alsó, a földhözközel levő részekben. Itt hová nem csak az egyenes hanem a vissza-vetett napsugarak is hatnak, a vörös tartók számosok és mint védők(Schirm) is hathatnak. Némely Fumariacea (Fumaria qfficin-ttiis,Corydalis ochroleúcct) alsó szárrészében és némely levélnyelében ésa Dielytra formosa ifjú a földből kitörő rhizomáiban a vörös antho-cyansejtek, legalább akkor, ha a növény a napvilágnak erősen ex-ponált, oly számosak, hogy a chlprophyllvédelemhez járulhatnak.

Bővebben ismertettük a nagyon érdekes füzetet, mely külön-ben több kérdést függőben hagy, a ki behatóbban akarja tanúlmá-

— 163 —

rtyozni, az vegye az eredetit kézhez, részünkről nem titkolhatjuk elsajnálatunkat, hogy a vékony füzet oly drága (30 márka), hogy aztlegalább nálunk kevés ember veheti meg, sőt a nyilvános intézetekközül is csak kevesen. Hogy a táblák igen diszesen vannak kiállítva,azt a fennjekett körülményeknél fogva, még külön kiemelni telje-sen felesleges.

TUDÓS TÁRSASÁGOK.

Académie des Sciences Paris. 1886. Jar.-4. ül. PORION etDEHBRAIN „Culture des betteraves á Wardrecques (Pas-de-Calais)"(p.54—57). — B. RENAULT et E. ZEIULER „Sur les trones de Fougé-res du terrain houiller superieur" (p.64—66).

Jan. 11. ül. G. BONNIEP et L.MANGiN„L'action chlorophylliennedans l'obscurité ultraviolette"(p.l23—126). — V. FELTZ „Expérien-ces démontrant que, dans certaines conditions le virus charbonneuxs'atténue dans la térre" (p.132—-133). — CADÉAC et MALBT „Surla transmission de la mouve de la mére au foetus"(p.l33—135).—PORION et DiiHKRAiNMLa culture du blé aWardrecques (Pas de-Calais)et á Blaringhem (Nord)" (p. 135—137).

Jan. 18. ül. J. FBRRAN et I. PAULI „Le principe actif du koma-bacille, comme cause de mórt et d'immunité" (p.159—-160). — L.ORÍÉ „Contribution á l'étude des Palmiers éocénes de l'ouest de laFrancé" (p.184—185).

Jan. 25. ül. ED. BUREAU „Études sur une plante phanérogame{Cymodoceites parisiensis) de l'ordre des Naiadées, qui vivait dansles mers del'époque éocéne" (p.191—193). — CH. ORDONNBAU „Surla composition des eaux-de-vie de vin"(p.217—219). — B. RENAULT„Sur les racines des Calamodendrées"(p.227—230). — CH.DEGAGNY„Sur le tűbe pollinique; son rőle physiologique. Réaction nouvelledes dépőts improprement appellés b o u c h o n s de c e l l u l o s e "(p.240~231).

Febr. l.ül. VJoDiN„Études sur la chlorophylle'!(p.264—267).Febr. 8. ül. ED. BÜREAU „Sur les premieres collections botani-

ques arrivées du Tonkin au Muséum d'Histoire naturelle" (p.298—•301). •— B.RENAULT et R. ZEILLER „Sur quelques Cycadées houillé-res" (p.325—328).

Febr. 15. ül. L. CRIÉ „Sur les affinités des flores éocénes del'ouest de la Francé et de l'Ámérique septentrionale" (p.370—372.)

Febr. 22. ül. G. BONNIER „Sur les quantités de chaleur déga-gées'et absorbées par les végétaux" (p.448—451).

11*

- 164 —

Márc. 1. ül. L. PASTEUR „Résultats de Fapplication de la mé-thode pour prévenir la ragé aprés morsure" (p.459—466). Ezenalkalommal a gyűlésen jelenlévő M. DB FREYCINET biztosítja az aka-démiát hogy a kormány PASTEÜRÍ erélyesen fogja támogatni (p.469).—- TH. SCHLOESING „Sur les propriétés hygroscopiqu.es du tabac" .(p.512—515). — TANRET „Sur quelques principes immédiats del'écorce d'orange amére" (p.518—520).

Márc. 8. ül. L. CRIÉ „ Contribution á l'étude des Palmiers mio-cénes de la Bretagne" (p.562—563).

Márc. 15. ül. A.TRÉCUL „Ordre d'apparition des premiers vais-seaux <láns les feuilles de Cruciféres. Formation mixte, morphógénie"(p.575—-581). — E D . BUREAU „Sur les premieres collections botani-ques arrivées du Tónkin au Muséum d'Histoire naturelle" (p.592—595). — A.MÜNTZ „Sur Texistence des éléments du sucre de laitdans les plantes" (p.624—627). —: B. RENAULT „Sur les früctifica-tions des Galamodendronsa (p.634—637).

Máre. 22. ül. C.TIMIRIAZEFF „La chlorophylle et la réductionde l'atide carfeonique par les végétaux" (p.686—689).

Márc. 29.ül. OH. GORNEVIN „Sur Tempoisonnement par quel-ques espéees de Cytises" (p.777—779).

Apr. 5. ül. L. BOÜLÉ „Sur un nouveau procédé de conservationet d'écohomie du houblon destiné á la brasserie" (p.833—834).

Apr. 12.ül, L.PASTEUR „Note complémentaire sur les résul-tats de l'application de la méthode de prophylaxie de la ragé aprésmorsure" (p. 835—837).

Apr. 19. ül. PRLLIJKUX „Sur les taches nécrosées des rameauxde pécherí'(p.9O9—911). — BOUTROUX „Sur uné fermentation acidedu gluöose" (p.923—927). — ED. BURBAU et A. FRANOHET „Premieraper^a de la végétation du. Tonkin méridional1' (p.927-^-930). •—M. CORNU „Nouvel exemple de générations alternantes chez les Cham-pignons urédinés Cronartium asclepiadeum et Peridermium Pinicorticolum)" (p.930—932). — J.DE SEYNES „Sur le dévéloppem«ntacrogéne des corps reproducteurs des Ghampignons" (p.938—934).— CH. DEGAGNY jjSur la disparition des éléments chromatiques nu-cléáires et sur l'apparition progressive d'éléments chromatiques dansla zone équatorialeÍI(p.939—^940). —• DUGUET et J. HÉRICOURT.„SUÍ-la nature mycosique de la tuberculose et sur l'evolution bacillairedu MicrOsporon furfur, son champignon pathogéne" (p.943—946).

Máj. 3. ül. BBRTHELOT et ASDRÉ „Súr la formati6n Űe Facideoxalique dans la végétation. Éttíde da Bmnex aceiósa (Oseille)" (p.995—1001). -— L. GUIGNARD „Sur quelques phénoménes de la di-vision du noyau cellulaire" (p. 1036—1038). — TULASNE helyébe

— 165 —

jelölteinek l.helyre BORNET, 2.helyre PRILLIEÜX, 3.helyre (ex aequo)BüRBAU, CoRNü, DB SEYNES.

Máj. 10. ül. BERTHELOT et ANDBÉ „Sur la formation de Facideoxalique dans la végétation. Plantes diverses" (p. 1043—1049). —BORÍTET 36 szavazattal a növénytani szakosztály tagjának választa-tik, BUREAU 10 szavazatot kapott, PRILUEUX 6-ot, CORNIJ 2-őt, PBSEYNES 1-et. — CH. BRONGNIART „Quelques iadieations sur une pluiede feuilles . . . á Commentry" (p.1085). '

Máj. 17. ül. E.HARDYet G. CALMELS „De la pilocarpine" (p.1116—1119).— A.ARNAUD „Recheiches sur la composition de lacarotine, sa fonction chimique et sa formule" (p. 1119-—1122). —C. EG. BERTRAND et B. RENAULT „ Caractéristiques de la tige des Po-roxijlonsa (p.l 125—1127). : . . . . , . . ' ' ' .

Máj. 24. ül. A. TRÉCUL, ^Ordre d'apparition des premiers vais-seatix dans les feuilles des Cruciféres; formation mixte" (p.l 131—•1137). — C.-EG. BERTRAND et B. RENAULT sReniarques sur les fais-ceaux foliaires des Cycadées actuelles et sur la signilkation mor-phologique des tissus des faisceaux unipolaires diploxylésa(p.l 184-—1186). — GTALIPE „Sur un ehampignon développé dans la saliyehumaine" (p. 1186) Monilia sputicola sp.n.

Máj. 31. ül. HARBY et CALMELS „De la jaborine" (p. 1251 —1254). — H. LEPLAY „De Tabsorptiön, par les radicules de la bet-ierave en végéiation de premiere année, des bicarbonates de potasseet de chaux et de leur transformation en acides organiques en com-bmaison avec la potasse et le chaux répandues dans les différentesparties de la bettarave en végétatíon" (p.1254—1260).— AIMKGÍRARD „Sur la mesure superflcielle des parties souterraines desplantes11 (p.1257—1260). — ST.MBUSIER „Nouvelles observatiönssur les Mlobites jurassiques" (p.1260—1261).

Jun,7.ül. EU.HECKEL et FR. SCHLAGDENHAUFBN„Sur la présencede la cholesterine dans quelques nouveaux corps gras d'origine vége-talea(p.l319—1322). —ADRIAX „Sür la piliganine, alcaloide d'unelycopodiacée originaire du Bresil"(p.l322—1323). — Arai: GÍRARD„Recherehes sur le développement végétal de la bettérave á sucre0

(p.l324—1327). — J. PBYROU „Sur Tatmosphere intorno des inso.c-,tes comparée á celle des feuilles" (p,1339—1341). — B. RuNAn/r„Sur le génre Bornia F. ROEMER" (p.1347—1341)) a Calamoden-dreáí családjába sorolandó.

Jun. 15. ül. B. RENAULT „Sur les fráctifications malesí des Ar-thropitus et des i?orwí'a"(p.l4lO—1412). — L. CRIÍJ „Confributioná l'étude.de la préfoliation et de la préfloraison des végétaux fossi-les" (p.1412—1413).

— 166 —

Jun. 21. ül. Az akadémia határozatileg kimondja hogy csakoly dolgozatokat fogad el, melyek a metermértéket használják. —AIMÉ GIRABD „Recherche sur la betterave á sucre: étude de la sou-che" (p.1489-1492). .

Jun. 28. ül. E. FREMY „Recherches sur la ramie" (p. 1524—1525). — AIMÉ GIEAED „Recherches sur . . . . la betterave a sucre:étude du pivot et des radicelles" (p.l565--1567). — ED.HECKEL„Sur la constitútion anatomique des Ascidies de VHeliamphora nu-tans BENTH. (1584—1586).

Jul. 5. ül. G. DE SÁPOETA „Sur l'horizon réel qui dóit étre as-signé á la fiore fossile d'Aix en Provence. Indices stratigraphiques"(p.27—30).-— ED. HECKBL et FR. SCHLAGDENHAUFEN „Des grainesde B o n d u c et de leur principe actif fébrifuge"(p.89—91). ABan-ducvagy C n i q u i e r s magja, a Brazíliák I n i b oy- és S i l v ado Praga-nak is nevezik. A két anyanövény neve: GidlandinaBonduceUa L. és Caesalpinia Bonduc ROXB.

Jul. 12. ül. AIMÉ GIEAED „Recherches sur . . . . la betterare ásucre: conclusion générale" (p.Í59 —162). •— TROUESSART „Sur laprésence de Ricins dans le tuyaux des plumes des Oiseaux" (p. 165—167). — DEHÉRAIN et MAQDENNE „Sur l'absorvtion de Facidecarbonique par les feuilles" (p.167—169).

Jul. 19. ül. G. DE SAPORTA „Sur l'horizon réel... á la flore fos-sile d'Aix etc. II. Indices paléontologiques" (p. 191 —195). —• L.GUIGNAKD „Sur les effets de la pollinisation chez les Orchidées" (p.219—221).

Jul. 26. ül. L. CRIÉ „Recherches sur la végétation miocéné dela Bretagne" (p.290— 292).

Aug. 2. ül. P. MAUEY „ Observations sur la pollinisation desOrchidées indigénes"(p.357—359), — ED. BUEEAU„Premier apergude la végétation du Congo francais1- (p. 359—362).

Sept.6,ül. L. CEIÉ „Sur les affinitás des Fougéres éocénes dela Francé occ. et da la province de Saxe" (p.487—489).

Sept. 20. ül. L. CRIÉ „Sur les affinitás des flores oolitiques dela Francé occ. et de l'Angleterre" (p.528~530).

Sept. 27. ül. L. OLIVIER „Sur la flore microscopique des eauxsulfureuses" (p.556—559).— S. ARLOISG „Influenee de l'organismedu eobaye sur la virulence de la tuberculose et de la scrofule" (p.559-560).

Oct. 4. ül. S. ARLOING „De l'exhalation de Facide carboniquedans les maladiés inféctieuses déterminées par des microbes aérobieset des microbes anaérobies" (p.610—613).

— 167 —

Oct. 11. ül. L. PETIT „Sur le parcours des faisceaux dans lepétiole de Dicotylédones" (p.650—652).-— PRILLIKUX „Raisins ma-lades dans les vignes de la Yendée" (p.652—654) (GR).

Soeiété Lilméeane de Paris. 1886. mart. 17. ül. L. PIEKRE„Sur TOmphalocarpmn Radlkoferi" (p.37.7—382).— H. BAIIXON„Liste des plantes de Madagascar" Turnéra (fin.) Fiofoceae,(p.582—584). ' ' ' V "

Apr. 7. ül. H. BAILLOX „La place du Minquartia d'ÁUBLET"(p.585—586). — H. BYILLON „Liste . . . de Madagascar" (p. 586—592) Orhnaceae (p. 586—590), Butaceae (p. 590—592), Gerania-ceae (p.592). • . ,

Maj. 5. ül. H. BAILLON „Le génre Himiblotia," (p. 593—5&4).— H. BAILLON „Liste . ... de Madagascar" (p.594^—600) Balsami-•neae (p. 594—596), Oxaíideae (p. 596—598), Linaceae (p. 598—-

' ;Jun. 2. ül. H. BAILLON ,Su.r la symétrie des androcées méio-

stémonés et du disque des Cari/ophyHacées11 (p.600—603). — H.BAILLON „Organisation florale du Githago"(603—604).— II.BAIL-LON „Liste . . . de Madagascar" (p.604—6Ö8) Linaceae Eryihroxy-'Uae (fin.) (p.604- 606), Poíygálaceae (p.606—608). . ' " '". '..

Jul. 7. ül. H. BAILLOH „ Quelques nouveáux types de la floredu Congo" (p.609—6Í2) Brazzeia (Tiliacea?) (p.609~--61Ö),' Thol-lotiia (Rosacea"?) (p.610). — A. FKANCHBT BSur deux Oléacées duYun-nan" (p.612—614). — H.BAILLOS „Liste . . . de Madagascar"(p.614—616) EujphorUacéae.

Aug. 4. ül. H. BAILLON „Experiences sur la nutation des Pa-vots" (p.617—618). — H.BAILLON „Sur le génre „Makokoa" (p.618—620) — H.BAILI-ON „L'anthére des Polycnemum"/ (p. 620)legalább a Francia fajoknál nem 2- hanem csak 14ocularis. — H.BAILLON „Sur l'organogénie florale des Salicornestt(p.620—622).—H. BAILLON „Sur les Psilostachys de Zanzibar" (p 622—623). —H. BAILLON „Liste . . . de Madagascar" (623—624) Euphorbia (fín.):

Oct 6. ül. H. BAILIJON „Le génre nouveau Marcéllia" (p.625-—.626) (Amarantea?) — E. BESCHBRELM et C. MASSALONGO sHe-paticae novae americanae-australes (p 626—632),

Nov 4. ül. L.PIERRB „Sur le génre Zollingéra" (p.633—635).— L. PIEKRE „Sur le génre Suringaria* (p.635—636) Myrtacea.—-.H. BAIIVLON „Les affinités multiples des GuiMeminiau(j>.Q3(3—637).— E. BESCHEKBÍLB et C. MASSALOKGO „Hepaticae novaé axaericanae-si,ustrales''(cont.)tt (p/637—640), (BSLP.) • .

— 168 —

HALÁLOZÁSOK.EDUÁRD TUCKERMAN a növénytan tanára az Amherst-College-

ben [Tuckermannia NOLTE] * Bostonban 1817 dec. 7. fAmherstban1886 mart. 15. Kedvenc tárgya mindig a növénytan és különösena lichenologia volt, de más tudományokban is nagy jártassággalbírt. Munkái: An enumeration of sómé (Alpine and other LichensofNew England, with remarks Boston Journ.Nat.Hist.il. 1838/9. —On Oakesia, a new genus of the order Empetreae HOOKER'S LondonJourn. Bot. 1.1842, 443—447. — Observations on somé interestingplants' of New England SILMMAN'S Jöurn, XLV. 1843. 27—49. —Enumeratio methodia Garicum quarundam. Species recensuit et se-cundum habitum pro viribus disponere tentavit Schenecstadiae 184321pp.8°. ,—r An enumeration of North American Lichenes, with a,preliminary viewofthe structure and generál histöry öf these plantsand of the FRiEsian system of OKÉN FKIES and ENDLICHER Cam-bridge 1845. VI, 59pp.8°. — Á Synopsis of the Lichens of New En-gland, the other states and British America Cambridge Proc. Amer.Acad. 1.1846/8 195—285. 1848.V. 93 pp. 8°. — Supplement to anenumeration of North American Lichens SILLIMAN'S Journ. New Ser.XXV. 1858,422—430; XXVIII. 1859. 200—206. — Observationson somé New England plants, with characters of several new speciesIb.VI.1848. 224—232. — Observations on American species of thegenus Potamoc/etonlb. VII. 1849.347—^360.— Observations on NorthAmerican and (somé) other Lichens Proc.Amer.Ac.IV.1867/60. 384—407. VJ86% 383—422. VI.1864/6 263—287.— Lichens of Ga-lifornia, Oregon to the Rocky Mountains Eeports of Explorationsand Surveys to ascertain the most practicable and economical Eou-te for a Railroad from the Missisipi River to the Pacific Ocean VI.Ib57. 94 és u.a. cím alatt Amherst 1866.8°. —• Lichens of Hawa-ian Islands Ib.VII.1868. 223—235. — Can Lichens be indentifiedby chemical tests? American Naturálist 11.1869. 104—107. — Ce-nera Lichenum: An arrangement of the North American LichensAmherst 1872. — Lichenes U S. Exploring Expedition under Capt.WiLKBs XVII. 1874. 64. — A Synopsis of the North American Li-cheBs.I. Boston 1882.

Azonkivül kiadott: Lichenes Americae Septentr. Exs. fasc.I.II.Cambridge 1847. fasc.III.VI. Boston 1854.

C.C. FKOST tal A Catalogue of Plants growing without cul-tivation within thirty miles of Amherst College New-York 1876.12°.

ANASTASIUFETÜ tudomány-egyetemi tanár Jász városban f i 886mart. 15. Az ottani botanikus kert alapitója, a melyről írt: Enume-ratiunea, specieloru de plante cultivate in gradin'a botanica d'in Jassy

— 169 —

pene in annulu 1870 in Revist'a scientifiea pentru vulgarisarea sci-entieloru naturali si phisice 1871. és 1872. évi folyamában és különfüzetben. — Despre intercarile facute pentru. desvoltarea sciintie-loru naturale in Románia Bueuresci 1873.159 pp. 8°.

ORPHANIDES THEODOROS GEORGIOS a növénytan tudomány-egyetemi r. ny. tanára Athénében [Orphunidesia Boiss. /EricaGea] faug. 17.1886. 69 éves korában. Ifjabb éveiben sok növényt gyűjtöttés azokat részint árúba bocsátotta, részint elcserélte, HELDREIÓIMHIkiviül ő fáradozott leginkább Görögország szárított növényeinek ter-jesztésében. Neve gyakran fordul elő BOISSIER Flóra Orientalisábaaés pedig nemcsak a gyűjtők között, hanem az általa felfedezett újfajok mellett BOISSIER nevével együtt mint autornév. ORPHANIDESGörögország nevesebb költői közé tartozik, mint botanikus kevesetírt: Chloridis Hellenieae Enumeratio Athén I866.77pp.8° (Uj Görögnyelven). — Sur le prolt que l'horticulture européenne peut retirerde la flpre grecque Bull. Congr. intern, de bot. et d'hort. de StPeters^bourgl869. 112—145.— Sur les caraetéres spécifiques du génreColchicum, et sur quelques espéces nouvellemént décovertes en GréeeAtti del Congresso intemazionale botanico tenuto in Firenze nel mesedi Maggio 1874.27—33. Nagybecsű herbáriumát egy gazdag honfi-társa THEODOROS P. RHODOCANAKIS már évek előtt vette meg azAthénéi tudomány-egyetem növénytani múzeuma számára. Akkornem sokára hozzáfogtak a gyűjtemény catalogusának kiadásához.THEODOB TOK HKLDRBICH nagy gonddal állitotta azt össze, és az elsőfüzet mely a Leguminosáka,i tartalmazza 77 lapra terjed s 1877-ben jelent meg. Azon alkalommal aggodalmunknak adtunk kifejezést[1.MNL.I.188.] hogy folytatása el fog maradni. Sajnos Görögország-ban a viszonyok annyira megváltoztak, hogy nemcsak a catalogustovábbi kinyomatása elmaradt, hanem még a gyűjtemények kellő el-helyezése végett is nyugtalanitó hírek terjedtek el.

ALBERT WIGASD titkos kormánytanácsos, a növénytan r, ny.tanára és a növénykert igazgatója/Marburgban * Treysában (Hessen)1821 april 21. f Marburgban hosszabb szenvedés után 1886 octo-ber 22. SCHLEIDBSÍ tanítványa volt, a kinek mindvégig hálás emlé-kezetű tanítványa maradt, Nemcsak a növénytan, hanem a pharma-cognosia terén is nagy sikerrel működött. Munkái és értekezései :Kritik und Geschichte derLehre ¥on der Metamorphose der PflaázeLeipzig 1846. IV. 131.8°.— Zur Entwickelungsgeschichte der Farn-kráuter Bot.Zeitung ¥11.1849. coL 17—26,33—40,49—51, 73*--80, 89—97,105—116; Ann. Sc.Nat.Bot. 3.Série 1849, 126^152.— Bemerkungen über NAGEU'S Versetzang der Florideen zu denGeschlechtspflanzen Bot. Zeitung YÍI.1849. 145—147. — Zur km-

— 170 —

theridienfrage Bot, Zeitung VII. 1849. col. 809—819. — Grundle-gung der Pflanzen-Teratologie, oder Gesehichtspunkte für die wis-senschaftliche Betrechtung der Bildungs-abweichungen im Pflanzen-reiche. Nebst einen excurs über die morphologische Bedeutung desPistills der Leguminosen, Liliacen, Pritnulaceen und über den Be-griff des Blattes. Marburg 1850. IV.15L80. — Intercellularsubstanzund Cuticula. Eine Untersuchung über Wachsthum und die Meta-morphc-se der vegetabilisehen Zellemnembran. Braunschweig 1850.•VI: 130. 2 tab, col. 8«. — Ueber die Oberfláche der Gewáehse Bot.Zeitung VIII, 1850. coL409~ 417, 425—432,441—448. — Bota-nische Untersuchungen. Braunschweig 1854. VI. 168. 6 tab. 8°. —Der Baum. Betrachtungen über Gestalt und Lebensgescliichte derHolzgewáchse Braunschweig 1854. XIV.256. 2 tab. 8°. — Mitthei-lungen über einen neuen Apparat für mikroscopisches Zeiehnen FlóraXXXVIII. 1855.689—693. — Einige Beispiele anomaler Bildungdes Holzkörpers Ib.XXXIX.1856.673—681, — Beitrage zur.Pflan-zenteratologie Ib. XXXIX. 1856. 705—719. — Ueber die feinsteStruetur der vegetabilischen Zellenmembran Schrift. n^turw. Ges.Marburg VIII.l 858. 89—112.— Zur Morphologie Systematik derGattungen Trichia und Arcyria Ber.Vers.deutsch.Aerzte und Naturf.1858. 119—120. Ann,Se.Nat.Bot. 4.Série XVI.1862. 223—262,PRINGSHEIM Jahrb. wis8. Bot. III. 1863.1 — 58. — Flóra von Kurhes-sen.I.Theil.Diagnostik der in Kurhessen und den angrenzenden Ge-bieten vorkommenden Gefásspflanzen Marburg 1859. XLVIII. 387.2.Aufl.Ib. 1875. 3.Anfl. Ib. 1879. LVIII. 428 pp. 8°. — Bemerkun-gen über einige Diatomeen Hedwigia 1860. — Beleuchtung vonSCHACHT'S Behandlung der Frage über die Intercellularsubstahzund die Cuticula Flóra XLIV.1861. 81—94, 97—103. — EinigeSátze iiber die physiologische Bedeutung des Gerbstoffes und derPflanzenfarbe Bot. Zeitung XX. 1862. 121 — 125. — Oeber das Ver-halten der Zellenmembran zu den Pigmenten Ib. XX. 1862. 129 —135. — Ueber den Sitz der China-AlkaloideIb.XX.1862.137—143.— Ueber die Desorganisation der Pflanzenzelle, insbesondere überdie physiologische Bedeutung von Gummi und Harz PBINGSHEIMJahrb. wiss. Bot. III. 1863. 114—182.— Lehrbuch der Pharmacog-nosie Berlin 1863. a negyedik kiadás sajtó alatt. —Ueber Desorga-nisation der Zellwand. Ber. Vers. deutsch. Aerzte und Sfattirf, XXXIX.1864.150 — 151, — Der botanisehe Garten zu Marburg. Mit einemPláne Marburg 1867. 24. 8°. 2.Aufl. Ibidem 1880.36. ki. 8«: — Ne-lumbium speciosum W. Bot. Zeitang XXIX. 1871. col 813—826. —Ueber DARWIN'S Hypothese Pangenesis Schrift. naturw. Ges. Mar-burg IX.1872. 361—274.— Mikroskopische Unt«rsuchungen cum

— 171 —

ic. xyl. Stuttgart 1872. IV.191.80. — Der Darwinismus und die Na-tarforsehung NEWTON'S und CUVIER'S. Beitráge zur Methodik derNatürforschung und zur Speciesfrage I.—III. Bánd Braunsehweig1874—1876. 8°. — Die Genealogie der Urzellen als LíjsungdesDescendenz-Problems, oder die Entstehung derÁrten ohné natürlicheZuehtwahl Braunschweig 1872. 47 pp. 8°. — Ueber die Aűflösungder Arten durch natürliche Zuehtwahl oder die Zukunft der organ-ischen Reiches von einem Ungenannten Hannover 1872. -^ Di« al-ternative Teleologie oder Zufall vor der Königlichen Akadeníie derWissenschaften zu Berlin. Cassell877.— Zur Verstandigung überdas Hornprosenchym Flóra LX. 1877. 369—384. — Entstehungund Fermentwirkung der Bacterien Marburg 1884.4. 38 pp* 8°.2.Aufl. Ib.l 884.40pp. — Studien über Protoplasmaströmung in derPflanzenzplle Botanische Hefte. Forschungen aus dem bot. Garten zuMarburg l.Heft. 1885.169—224. (A legközelebb megjeleaó' máso-dik füzet• W. tollából még a következőket fogja hozni: Uebér Krys-tallplastiden. — Bakterien im geschlossenen Gewebe der Knöllchenan Papiliönaceenwurzeln. — Beitrage zur Pfianzenteratologie. —Zur anatomischen und chemischen Metamorphose des Blumenblat-tes. — - Die rothe und blaue Farbung der Blátter und Blüthen.) —Die Grundsatze aller Naturforschung Marburg 1886.

BKOOMB CHRISTOFBB EDMUND * Elmhurstb. Bttth mellett fFurnivals Innbén 1886. november 15. 74 éiwes korában, nagyhimgombász volt, de más tekintetben is nagy növényismerettel bírt.,.Nagy érdekkel vizsgálta azon penészeket, melyek a mívelt nörényekbetegségeit okozzák. Aránylag keveset írt: Description of a newspecies of Melanogastev Ann.Nat. Hist. l.Ser. XV. 1844.41-^-42. —The fungi of Wiltshire The Wiltshire Archaeological and Nat. His-tory Magaziné VIH.1864.170—198. 199—239, — Kemarks on arecently discovered species of Mfxogaster: Trichia flagellifer Kep.BritAssoe.XXXIX. 1869. Sect. 108—109. — Sderodertna geüsterFR. a new British fungus Journ. Bot. IX. 1871. 149—130. — Re-marks on somé of the Fungi met with in the neighourhobd of BathPróceedings of the Bath Nat. Hist. and Antiquarian Field Club II.1373. 55—99, 188—203. — List of Fungi from Brisbane Quens-land; with description of new species Ib. 2.Sér. 1.1879.399—407.

BsRKELEY-al együtt: Notices of British Fungi Ann. Nat. Hist.2.Ser. 11.1848.259—268; VII 1851.95—102,176—189; IX/1852.317—329,377—387; XIII.1854.396—407, 458-469. 3.Ser. III.1859.356—377; VII.1861.373—382,449—456; XV.1865.312—322,400-404,444—452; XVIII.1866.51-56; 121-129, 4.Sér,VI.1870.461—469, VII. 1871.425—436; XI.1873,339—349; XV;

— 172 —

1875. 2 8 - 4 1 ; XVIII1876.129—145, 5.Sér.I.1878. 17—30. III.1879. -— On somé facts tending to show tlie probability of the cön-version óf Asci intő Spores in certain Fungi Rep. Brit. Assoc. 1851.ii, 70—71. HOOKEK'S Journ. Botany III. 185í. 319—323. — Enu-meration of the Fungi of Ceyloni. Journ. Linn. Soe. Bot. XI. 1870.494—567; H.Ib. XIV. 1873. 29—140. Supplement Ib. XV. 1876.82—86.— On somé species of the genus Agaricus from CeylonTrans. Linn. Soe. XXVII. 1868.149—152.

: "i PAUL BEKT Tonking kormányzója, hires physiologus * Auxer-resb. 1883; oet. 17. f Hanoib. 1886 nov.ll. 1869. az élettan tanáraPárisb. 1882. a Párisi akadémia tagja, a GrAMBETTA-ministeriumbanközoktatási minister. Növénytani dolgozatai: Recherehes sur lesmouvements de la Sensitive (Mimosa pudica LINN.) Mémi;Soc. se.Bordeaux IV.ii.1866. 11—46; VIII.1870.1—58, Compt R«nd. Ac.Se. Paris LXV.1867. 177—179. Mem. Soe. biol. Ö.SérieIV. 1869.Compt. Rend.-99—103. 6.Série 1.1870. Compt. Rend. 248—251.Robin Journ. d'Anat. IV. 1&67.534-552; VIII.1872.201—233.—Sur la présence des trachées dans latige desFougeres CompiRend,Ac. Se. Paris LXVIII.1869. 620. — Sur la température comparée dela tige et du renflement moteur de la Sensitive (Mimosa pudica) Ib.LXIX.1869. 895—897. — Influence de la lumiere verte sur la Sep-sitive Ih.LXX.487O. 338—340. — Influence des diverses couleurssur la végétation Ib. LXXII. 1871. 1444—1447. Belgique horti-

XoleXXII.1872.124 -127. Mem. Soe. biol. Ö.Série III. 1873. Compt.Rend. 67—69. — Influence d'une pression inférieure ou supérieuréa la pression normálé sur la vie animale ou végétale Compt Rend.Ae. Se, Paris LXXVI.1873.1493—1497; LXXVII. 1873.531—535.— ÍReeherehes expérimentales sur l'influence que les ehangementsdans la pression barométrique exercent súr les phénomenes de la vieIb.LXXVIII.1874. 911—915. Verh. naturf. Ges. Basel V.1873. 117— 126. ^-Influenee de l'air comprimé sur les fermentations Compt.Rend. Ac. Se. Paris LXXX1875.1579. Ann. Chimie et Phys. Ö.SérieVII. 1876.145--155.— Sur le sang dönt la virulence résiste al'action de l'öxygéne comprimé et á celle de l'alcool Compt. Rend. Ae.ScParis LXXXV. 1877. 293— 295. — De Taction de l'öxygéne surles éléments anatomiques Ib. LXXXVI. 1878. 546—547. — S u r laregion du spectre solaire indispensable á la vie végétale Ib.LXXXVII.1878.695—697. — Sur la couleur de la lumiére Ib.LXXXVII.l 878.695. —i- Influence de la, lumiere sur les étres vivants Revue Coursscientif. 2.SérieXIH,1878. 981—999.— Sur la cause intimé desmouvements périodiques des fleurs et des feuilles et de rheliotropis-mé€ompt. Rend. Ac.Se. LXXXVEU878. 421—424.

RUDOLF VON UECHTRITZ * Boroszlóban 1838. december 31.t u.o. 1886 november 21. A legkitűnőbb floristák egyike, kinekMagyarország flórája körül is nagy érdemei vannak. Midőn a MNL.szerkesztője a Plantae Romániáét kiadta, nagy előzékenységgel kül-dötte be a két SiNTEHis-testvértől a Dobrudzsában gyűjtött növé-nyek meghatározásait és lelhelyeit. Értekezései: Botanische Exciir-sion in die Central-Carpathen Oesterr. bot. Wochenbl. VII. 1857.342—344, 351—354,360-361, 368—370, 375—377.— üebereinige von ihm entdeckte für Schlesien neue Pflanzen Jahresb. Schles.Ges. vaterl. Cultur XXXIX.1861. 98—101. — Beitráge zur Flóravon Schlesien Oesterr. bot. Zeitschr. XI.1861. 228— 230. XII. 1862.86—88. — Nachtráge zur schlesischen Flóra Oesterr. bot. Zeitschr.XI.1861. 401—404. Verh. bot. Ver. Mk. Brandenburg III.IV.186l—18Í62. 200—227; V.1863.118—157; VI.l 864. 98—129; VII.1865.72—105, X.l868.149—169. — Beitráge zur Flóra von Halle alsErgebniss einiger im Spatsommer 1861 in dortigér Gegend U4teí*nömir énen Excursionen Verh.bot.Ver. Mk. Brandenburg III.IV. T861—1862. 239—241. — üeber den Wald bei Obernigk Jahresb.Schles. Ges. vaterl. Cultur XL.1862. 74—77. — üeber für Schlesienneue oder seltene Pflanzen Ib. XL. 1862.78—80. — Zur FlóraScWesiéns Oesterr. bot. Zeitschr. XIII.1863. 116—119, 318—319;XIV. 1864.237—240; XXI. 1871. 120—124. — Ueber neue Artender Schlesischen Flóra Jahresb. Schles. Ges. vaterl. Cultur XLI.1863. 92—93. —• fteue Standorte seltener Arten aus der Schle-sischeu Flóra lb. XLI. 1863.93 —96, 98—102. — üeber neue oderseltene Formen der Schlesischen Flóra lb. XLI. 1863. 9(5 —98. —Oorrespondenz: Brcülau Oest. bot. Zeitschr. XIII. 1863. J 64—165,407: XIV.1864.195—19C), 223—224, 385—386; XV.1865.120—121, 225-226, 360—361: XVI. 1866. 257, 332; XVII. 1867. 334—335: XXI. 1871. 80—81, 104—105, 253—255; XXtl.1872. 74—75. 369—370; XXIII. 1873. 325: XXIV. 1874. 32—33, 395;XXV.1875. 210—211, 4 0 9 - 4 1 1 ; XXVI.1876.141; XXVI1I.1878.72—73; XXIX.1879. 239: XXX 1880.138; XXXIII. 1883.68—69,340;XXXV.1885.292—293.— Schlosien in Bericht der Commis-sioii für die Flóra von Deutschland 1884. líer. Deutseh. botan. Ges.TIl. 1885. xcvi — \c. — Mittheilungen über einc verkannte IAlin-ceae der Deutschen Flóra (Muscari tennifiorum) Verh. bot. Ver.Mk. Brandenburg V1.1864. 129 — 138. — Nachtragliche Bemcrkun-g(;n über Muscari cotnofium MILL,. und M. tennifiorum TAUSOH fb.VI. 1864. 313—318. — líeber die Flóra der Umgegend von Koschen-tin Jahresb. Schles. Ges. vaterl. Cultur XLII. 18(54.16—21. — Selte-nere lJfli«iiscn der Flóra von Rybnik Ib. XLII. 18(54. 22—26. — Ue-

— 174 —

ber Luzula pallescens BESSER Ib. XLII. 1864. 27—28. — UeberPotentiüa mixta NOLTE Ib. XLII. 1864.28 — 30. — Hieraeium sto-loniflorum X floribundum Oesterr. bot. Zeitschr. XIV. 1864. 143.—Oxytropis carpatica Ib. XIV. 1864. 218—219, — Ueber neu3 undseltene Pflanzen der Schlesischen Flóra Jahresb. Schles. Ges. vaterl.Cult, XLIII. 1865.89—96. — Ein neuer Standort von Triticum bi-florum BRIGNOLI Oesterr. bot. Zeitschr. XV. 1865. 246—249. —Ueber Carex aristata SIEGERT Verh. bot. Ver. Mk. Brandenburg VIII.1866. 83—105. — Ueber neue Arten und Formen der SchlesischenFlóra Jahresb. Schles. Ges. vaterl. Cult. XLIV. 1866.88 — 90. — üeberNovitaten aus dem Gebiete der Schlesischen Flóra Ib. XLIV. 1866.122—123.-— Beroerkungen über einige Pflanzen der UngarischenFlóra, im Anschlusse an NEILREIOH'S Aufzanlung der in Ungarn undSlavonien bisher beobachteten Gefasspflanzen Oesterr. bot, Zeitschr.XVI.1866.209—215, 243—245, 281—288, 315—319. —. Violamirabilis ^\ • Riviniana ein neuer Veilchenbastard aus SchlesienVerh. bot. Ver. Mk.-Brandenburg IX, 1867. 118—124. — Mitthei-lungen über eine Varietat des; Cerastium triviale LK. Oesterr. bot.Zeitschr. XVIH.1868. 73—78. — Die wichtigsten Funde des Jah-res 1871, im Gebiete der Schlesischen Flóra Jahresb. Schles. Ges.vaterl. Cult. XLIX. 1871. 155—159. — Zur Flóra Ungarns Oesterr.bot. Zeitschr. XXL 187í. 1 8 6 - 1 9 1 , 233—237, 262—265, 306—310,340—343.— Ein neues Hieraeium der Schlesisehen Hoch-gebirge Ib. XXI. 1871. 293—295. •—• Die bemerkenswerthesten (resp.w:ichtigeren) Ergebnisse der Durchforschung der Schlesischen Pha-nerogamenflora im Jahre 1872 (und ff.) Jahresb. Schles. Ges. vaterl.Cult. L. 187.2. 162-^166; LI.1873. 139—153; LHIJ875. 123—150j LIV.1876.155—195; LV.1877.172—187; LVI. 1878.154—176; LVII. 1879.323:—349; L1X.1881.325—344; LX.1882,244—284; tXI. 1883.249—300; LXII.1882.309—341; LXIII. 1885,216—-276:— Mittheilungen über das Vorkonamen von Rudbeckia laci-nwtqLmx. in Schlesien Oesterr. bot. Zeitschr. XXII.1872.2l—24,,i— Ein. weiteres;neues Hieraeium aus den Sudeten Ib. XXII. 1872.41— 44, — Hieraeium Aschersonianum Ib.XXII. 1872. 78—79.— Hieraeium Wimmeri Ib,XXII.1872.277—278. — üeber Hie-raciumpaUidifolnim KNAF Ib.XXII.1872. 311—314. — Eeferatüber Kritische Zusammenstellung der in Qesterreich-Ungarn bisherbeobachten Arten, Formen und Bastarde der Gattung HieraeiumBot,ZjeitungXXX!1872.16]—167, 188—191; Zusatz 191—196.-•— Bemerkungen zu KNAPP'S Pflanzen Galiziens und der BukovinaOesterr. bot. Zeitschr.XXIII. Í873.29—34,64—69,99—100,130—133, 158 — 161. — Hwracium J a w t e Ib.XXHI. 1873. 239—241,

- 175 -

— Botanísche Mittheilungen Ib.XXIII.1873. 269—270. — Nocíieinmal über Hieraciutn stoloniftorum Ib.XXIII.1873. 297—300. —Geránium ruthenicum sp.n, Ib.XXIII.l 873.335—337. -r- F.SCHULTZand F.WINTBR Herbárium normálé Ib. XXIII. L873.348—353. —Referat über ROSTAFINSKI Florae Polonicae Prodromus Bot. Zeit.XXXII. 1874. 204-207 , 221—224. — Notiz über Calmninthaatinenm STROUEJ, Ooet.bot. Zeitsclir. XXIV. 1874.5)0--91. — Ilie-rocium calophyllum ii.sp.Ib.XXLV. 1874.10(5—108. — FloristisclieMittheilungen. znmetst die Flóra Siidspaniens bctreffend Ib.XXIV.1874. 133 —137. — Floristischc Uemorkungen lb.XXIV. 1874. 238—244. XXVI. 1876. 177—181.— Thlaspi banntkmn Lb.XXV.1875. 186- 188. - • Hknuhim dacium n.sp. Ib.XXV. 1875.214—215. — líomerkungen zu dem Piodroinus florae hispanica Ib. XXV.1875.262—260, 2 9 3 - 2 9 7 . — Oerastium bulyaricum Ib.XXVI.1876.2-21—223. — Rotanische Mittheilungon Ib.XXVI. 1877. 413—414. — Arabig muraija 1>ERT. und A.sudntica TAUSCH nebst 15c-merkungen über JESSBK'S „Deutsche Ex€ursioTisflora'íIb.XXlX.Í879.231—234. — rebcr Hosa iimbellijlora S\v. und B.cuspirtata MR.Tb.XXX.188(). 123—124. —- Bemerkungen über einige Formen dcrGattung Boripa lb.XXX.1880.141—144. — Vegetations linien dorschlesisehen Flóra iu FIEK'S Flóra von Schlesien 1881.76—111.—Die Hieracia acdjrítritm Schlesions Ib.278—285. |FIEK flórájánakkidolgozásánál lépten-nyomon segített.] — Cicetulia fili/ormift DE-L.\](UKK in der Sclilcsiscben Oberlnusit/ Ber.Dcutsch.bot.Ges. Jxii—Ixiv. — llypericnm nnifüiun L. in Deutschland gefunden Ib. IU.18«5. xli-'-xlii.

ASOHEHHON PÁüal HgpericuM japonkum THUNB. (=• ,(///«'-nanthum FAGELM. et (JRAV) in Doutschland gefunden Ib. III. 1885.6 3 - 7 2 .

Kn. KflRNioKE-vfil Glyceria uemnrnlin, eine nocii unbeschrie-bene (urasait Schlesiens Hot. Zeitung XX1V.1866.121 —124.

Aiionkivül elszórva előjönnek más írók értekezéseiben L'ROM-TRiTZ-től felállított és leírt új fajok, számos általa meghatározottnövény. Mint egyáltaljában a legkészségesebb és legönzetlenebb se-gitűk cgyiko volt és ezen tekintetben különösen a Balkán félszigetflórája körül is nitgyéi'domeket szerzett magának.

TTABITJTATIÓK.FBKDIXAXK PAX Boroszlóban, M.BüRc.EN'.renában, F.OLTMANNS

Rostockban mint a növénytau magántanárai liiibilitáltattak.

— ite —

NYILVÁNOS GYŰJTEMÉNYEK,Áz Erdélyi Múzeum növénytára egy nagyon fontos herbá-

riummal gyarapodott, ugyanis az Erdélyi Múzeum igazgatóválaszt-mánya HEUFUSR Krí/píoyam-herbariumát novemberhóban megvette.

H I R D E T É S E K .

Zwelte, neugestaltéte Auflage in handlkherem Formát.

©tio Spcvm&i'o

f5—6000 oT<ixt-&6&i{diHiy<in> áTonSitdztn, SCattvn ete.

In acht Banden oder 200 Lieferungen á 50 Pf. ••

I Prospektegratis! ErsteLieferung in allén Buchhandlungenrorritigl ^——^ ^ l (2)

E L Ő F I Z E T É S I F E L T É T E L E K .Az évenként tízszer legalább egy egész íven meg-

jelenendőMAGYAR NÖVÉNYTANI LAPOK

XI. ÉVFOLYAMÁNAKelőfizetési ára e g y é v r e három forint, mely összegbérmentve (postautalványnyal) küldendő.

Miután a lap árát a legolcsóbbra szabtamvnemnyújthatok könyvárusoknak százalékkedvezményt, demásrészt nem is gátolhatom, hogy náluk tett meg-rendeléseknél a lap árát felemeljék.

A lap ügyeire vonatkozó küldeményeket egye-nesen hozzám kérem intézni.

Kolozsvárt, 1886, december hóban.KAOTTZ ÁGOST,

A MAGYAR NÖVÉNYTANI LAPOKszerkesztője és kiadója.

Nyom. a Magyar Polgár nyomdájában Kolozsvárt.