L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M

HELYI TANTERV Magyar nyelv és

irodalom

2007. Készítette:

M A G Y A R M U N K A K Ö Z Ö S S É G

Magyar nyelv és irodalom 9-13. évfolyam

Részletes tanterv évfolyamokra lebontva Nyelvi előkészítő ( 9. évfolyam)

9. ÉVFOLYAM 74 óra

Irodalom I. Bevezetés A kilencedik (előkészítő) évfolyam tanterve részben szakít a középiskolai irodalomoktatásban megszokott irodalomtörténeti-kronologikus szemlélet hagyományával, mivel az első félév elsődleges feladatának nem az irodalmi kánon időarányos részletének elsajátítását tekinti. Célja a következő évek irodalomtanításának megalapozása, az értő befogadáshoz szükséges készségek fejlesztése, a szövegértés-értelmezés, a műelemzés szempontjainak és technikáinak minél bőségesebb megismertetése. Célként fogalmazzuk meg a kötelező tananyagként kijelölt művek olvasásán túl is fennmaradó olvasási igény és motiváció erősítését, az olvasási szokások kedvező irányú befolyásolását; az értő-értelmező attitűd kialakításán túl az önálló véleményalkotás- és megfogalmazás igényének és képességének fejlesztését. Mindezeken túl az irodalmi művek elemzését-értelmezését nem öncélú tevékenységnek, hanem a személyiségfejlesztést, az őnmegismerést-megértést, a közvetlen és a tágabb környezetben való eligazodást segítő-támogató eszköznek tekintjük. Ennek megfelelően az első félév anyaga tematikusan egymás mellé rendezett egységekből (modulokból) áll. Ezekben olyan, a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból származó szépirodalmi szövegeket dolgozunk fel, amelyek - irodalmi-esztétikai értékükön túl - számíthatnak az adott korosztály érdeklődésére. A feldolgozás általában kettős célt szolgál. Az első: valamely társadalmi-etikai problémának, jelenségnek megvitatása, a művek tartalmi elemzésének eredményeként kialakítható tanulságok vagy pusztán gondolatok, vélemények megfogalmazása. A másik cél esztétikai jellegű: valamely poétikai-műfajelméleti probléma feldolgozása a készségfejlesztés eszközeivel (műelemzés-műértelmezés, szővegértés, szövegfeldolgozás, verstani-prozódiai jelenségek megfigyelése stb.). A modulok felépítése e kettős célt követi. Olyan - változatos műfajú - tartalmi-tematikai szempontból egymáshoz kapcsolódó (így egymást erősítő) irodalmi szövegekből állnak, amelyek egyben valamely sajátos esztétikai kérdésre is ráirányítják a figyelmet. A modulokban feltüntetett művek feldolgozása - az időkeret szűkösségéből és a szóba jöhető anyag bőségéből adódó feszültséget is tekintetbe véve - részben ajánlott; ez lehetőséget teremt az ezekben az osztályokban tanító kollégák számára, hogy - a fő irányelvek szem előtt tartásával - saját személyiségük és az osztály igényei, adottságai szerint valamelyest alakíthassák a tananyagot. Emellett - a művek közös tanórai feldolgozásán túl - lehetőség van

1. oldal

egyes szövegek tanórán kívüli, egyéni vagy csoportos vállalásra épülő, változatos munkaformákban , a tanárral egyeztetett szempontok alapján történő feldolgozására is. A modulokat nem tekintjük véglegesnek: a későbbiekben - több tapasztalat birtokában - alakíthatók, sőt, egyes modulok kiiktatása, más tartalmakkal való felcserélése is elképzelhető. A második félévben - a korábbiakban négy év alatt elsajátítandó tananyag mennyiségének és az időkeret szűkösségének ellentmondásaiból adódó állandó feszültség oldása, valamint a tantervi célkitűzések megvalósíthatóságának biztosítása érdekében – a tematikus elrendezést felváltja a kronologikus/irodalomtörténeti, és elkezdődik a korábban a kilencedik évfolyahoz rendelt tananyag feldolgozása. II. Belépő tevékenységek 1.Szóbeli kifejezőkészség; A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése Az olvasott szövegek értelmezése; saját vélemény megfogalmazása Beszélgetés, vita Érvek-ellenérvek mérlegelése, érvek felsorakoztatása, csoportosítása Szóbeli beszámoló, kiselőadás, előre elkészített hozzászólás (választható tevékenység)

2.Olvasás, szövegértés Az olvasott szépirodalmi szövegek mögöttes jelentésének tudatos keresése,

megfogalmazása tanári irányítással és önálló elemzéssel (közösen egyeztetett szempontok alapján) vagy csoportmunkában

3. Szövegalkotás írásban Az írásművek makroszerkezeti elemei Bekezdés, tételmondat Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -

nyilvánítás Ismertetés, könyvajánlás írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről (választható

tevékenység) 4. A tanulási készség fejlesztése Különféle témákhoz kapcsolódó ismeretek, érvek, példák önálló gyűjtése A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő

könyv, folyóirat), elektromos információhordozóinak használata Hivatkozás a forrásra A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló

könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben 5. Esztétikai-irodalomelméleti ismeretek Az epikus - lírai - drámai művek megkülönböztetése A műfaji ismeretek elmélyítése, bővítése Irodalmi művekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyok,

konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése A adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a

szükséges fogalmak pontos használatával A homéroszi eposzok világa; az eposz műfaji jegyei; eposzi kellékek

2. oldal

A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában

Az idő-, tér- és cselekményszervezés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése

A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása;

a konfliktusos dráma; az analitikus dráma

Az évfolyamon elvárható - epikus és lírai művek mellett - legalább egy Shakespeare- és egy Szophoklész-dráma közös feldolgozása.

Memoriter: kb. 50 sor a tanár választása alapján Az év folyamán két iskolai dolgozatot (értekező fogalmazást) és három nagyobb

terjedelmű házi feladatot íratunk.

III.A továbbhaladás feltételei A tanuló

olvassa el a kijelölt műveket; képes legyen az olvasott szövegek megértésére, adott szempontok alapján gondolatainak,

véleményének mind szóbeli, mind írásbeli megfogalmazására a tanult irodalomelméleti fogalmak használatával;

tudjon szépirodalmi szövegeket elhelyezni a három műnem ismérvei alapján! IV.Témakörök, szerzők, művek 1.

1. Hétköznapi és művészi kommunikáció - a szépirodalmi szövegek olvasása Örkény - egypercesek (Mi mindent kell tudni ?; Ballada a költészet hatalmáról; Leltár;

Matematika; Információ; Egy szoba, vályogfal, zsúpfedél; Visszatért a földre a magyar holdrakéta stb.)

Karinthy Frigyes: A cirkusz Vörösmarty: Előszó Petőfi: Feltámadott a tenger Ady: Harc a nagyúrral; A fekete zongora József Attila: Tiszta szívvel

2. Beavatás - nevelődési történetek Gilgames Kosztolányi Dezső: A kulcs Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Salinger: Zabhegyező Emile Ajar: Előttem az élet Kertész Imre: Sorstalanság Dino Buzatti: A colombre Radnóti Miklós: Mint a bika József Attila: Lassan, tűnődve

3. oldal

3. A sziget Defoe: Robinson Verne: Kétévi vakáció Golding: A legyek ura Stevenson: A kincses sziget Shakespeare: A vihar

4. Változatok a szerelemre Rigócskám, rigócskám (XVII. századi virágének) Shakespeare: LXXV. szonett Balassi Bálint: Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról; Júliát hasonlítja a

szerelemhez; Hogy Júliára talála… Vörösmarty: Ábránd Petőfi: Szeptember végén; Minek nevezzelek? Ady: Tüzes seb vagyok; Lédával a bálban Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú Juhász Gyula: Milyen volt ?; Anna örök Kaffka Margit: Litánia József Attila: Klárisok; Flóra Nagy László: Himnusz minden időben

Orpheus és Eurydice Trisztán és Izolda Shakespeare: Rómeó és Júlia; Szentivánéji álom Victor Hugo: A párizsi Notre Dame Stendhal: A pármai kolostor Jókai: Egy magyar nábob; Kárpáthy Zoltán Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival; Szent Péter esernyője Gárdonyi: A láthatatlan ember Déry Tibor: Szerelem

Kádár Kata Arany: Tetemre hívás

5. Népszerű irodalom - sikerkönyvek hatáselemei Rowling: Harry Potter Tolkien: A gyűrűk ura Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány Agathe Christie: Tíz kicsi néger

6. Mítosz és irodalom – Az antikvitás irodalma- A Biblia és hatása az irodalomra Mitológiai történetek. Jellemző részletek az Íliászból vagy az Odüsszeiából.

Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű). Szophoklész:Antigoné vagy Oidipusz király című drámája Részletek az Ó- és Újszövetségből Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban

4. oldal

Anyanyelvi beszédkultúra és helyesírási ismeretek 9. évfolyam, évi 37 óra

Anyanyelvi előkészítő

Bevezetés Az anyanyelvi beszédkultúra és helyesírási ismeretek tantárgy célja szorosan kapcsolódik a nyelvi előkészítő osztályok nevében megfogalmazott programhoz. E cél lényege, hogy a tanulókat a 9. osztályban olyan eszközökkel lássuk el, melyek rövid távon lehetővé teszik számukra középiskolai tanulmányaik eredményes folytatását, befejezését, hosszabb távon felkészítik őket arra, hogy a felsőoktatásban és a felnőtt életszakaszban jelentkező feladatokkal sikeresen megbirkózzanak. Ezek közé az eszközök közé tartozik a szóbeli kommunikáció fejlesztése és tudatossá tétele, a középiskolai továbbhaladáshoz szükséges helyesírási készségek megszilárdítása, az általános iskolában is érintett leíró nyelvtani alapfogalmak rendszerező ismétlése, elsősorban elemzési gyakorlatok segítségével. Ez azért is fontos, mert a nyelvi előkészítő osztályok tanulói ebből a szempontból nagyon egyenetlen ismeretekkel rendelkeznek. Egy egyenletesen magas színvonalú leíró nyelvtani tudás és elemzési készség kialakítása egyszerre egyéni és közösségi érdek. Ismerve azokat a nehézségeket, amelyeket nemzetközi felmérések mutattak ki a magyar gyerekek értő olvasásával kapcsolatosan, a nyelvi előkészítés anyanyelvi szakaszában fontos célnak tekintjük az értő olvasás képességének és készségének fejlesztését. E képességeket és készségeket olyan szintre kell hozni, hogy az e téren mutatkozó hiányosságok ne akadályozzák a tanulók későbbi középiskolai előmenetelét. Ez azért is kiemelkedő jelentőségű, mert az értő olvasás készségének tökéletes birtoklása nélkül tanulóink sem a felsőoktatásban, sem az élethosszig tartó tanulás vagy a munkaerőpiaci boldogulás folyamataiban nem számíthatnak sikerre. A középiskolában és a felsőoktatásban is nélkülözhetetlen a gyors, de szabatos jegyzetelés technikáinak elsajátítása. E technikák kialakítását és gyakoroltatva megszilárdítását az anyanyelvi előkészítés fontos feladatának tekintjük.

A tanévben magunk elé kitűzött célok megvalósítását megkönnyítheti az egyes feladatok integrációja, koncentrációja. Az írásbeli és szóbeli kifejezőképesség összekapcsolható az értő olvasás és a jegyzetelés technikáinak elsajátításával. A feladatok ilyenfajta párhuzamosítása időt szabadít fel, és életszerűbbé teszi a gyakorlatokat.

Általános célok • Az Európai Unióhoz való csatlakozással gyermekeinknek az összeurópai munkaerőpiacon

is versenyképesnek kell lenniük; ehhez elengedhetetlen a kommunikációs készségek erősítése. A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni magukat, és képviselni tudjanak számukra fontos ügyeket.

5. oldal

• A helyesírási készségek megszilárdításával olyan eszközt kell a gyerekek számára biztosítani, amelynek segítségével az írásbeli önkifejezés és az írásbeli hivatalos érintkezés világában is otthonosabban mozognak. A helyesírási szempontból kifogástalanul létrehozott szöveget a magánéleti, a közéleti és a munkaerőpiaci boldogulás esélynövelő értékének tekintjük.

• A leíró nyelvtan alapvető fogalmainak rendszerező ismétlésével növelni kívánjuk tanulóink anyanyelvi tudatosságát, e tudatosságon keresztül erősíteni kapcsolódásukat az anyanyelvhez, amit a tartalmas nemzeti identitás egyik legfontosabb elemének tekintünk.

• Az egyre bonyolultabb szövegek értő olvasásával kapcsolatos készségek és képességek fejlesztésével eszközt kell adni a tanulóknak ahhoz, hogy az életútjuk során felmerülő írásbeli szöveg-kihívásokkal sikeresen megbirkózzanak.

• A jegyzetelés technikáit olyan készséggé kell formálni, mely elsősorban a szakmai életpályán, kisebb mértékben a magán- és a közéletben is felmerülő feladatok megoldásának hatékony eszközeként funkcionál.

.

Követelmények • A beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek pontos felismerése; rugalmas nyelvi

alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához, képesség az önálló véleményalkotásra.

• Az általános iskolában már legalább részben elsajátított leíró nyelvtani alapfogalmak ismerete, a rendszerezett elméleti fogalmak birtokában az azokhoz kapcsolódó elemzési feladatok egyenletesen magas szintű megoldása.

• A magyar helyesírás alapelveinek gyakorlati alkalmazása, a tulajdonnevek helyesírásával, az egybe- és különírással, az elválasztással, az ly – j megkülönböztetéssel, az írásjelek használatával kapcsolatos legfontosabb szabályok ismerete és gyakorlati alkalmazása.

• A középiskolai tanulmányok eredményes folytatásához szükséges, az értő olvasással kapcsolatos feladatok magas színvonalú megoldása kötött időtartamon belül.

• A jegyzeteléssel kapcsolatos technikák gyakorlati működőképességének demonstrálása, elsősorban e technikák eredményes tanórai alkalmazása által.

• A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása • A beszédpartnerrel való együttműködés; érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont

kialakítása; az eltérő vélemény tisztelete • Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában; képesség kommunikációs zavarok

felismerésére és korrigálására; a manipulációs szándékok felismerése • A mondatfonetikai eszközök biztonságos használata • A szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően;

önkontroll és szövegjavítás;

6. oldal

Tanterv A különféle készségek csak folyamatos gyakorlással fejleszthetők, így a célul kitűzött készségeket és képességeket a tanév során folyamatosan és párhuzamosan – a két terület (szóbeli kommunikáció, helyesírás, leíró nyelvtani ismétlés, értő olvasás, jegyzetelési technikák) anyagát – elsősorban gyakoroltatás által - párhuzamosan sajátíttatjuk el. A tantárgyat heti 1 órában (évi 37 óra), lehetőség szerint csoportbontásban (max. 15 – 20 fő) tanítjuk.

1. Értő olvasással kapcsolatos feladatok 1. (5 óra) • hosszabb írott szövegek kijegyzetelése • az elkészített jegyzetek alapján a szövegek tartalmának összefüggő szóbeli

összefoglalása • az elkészített jegyzetek alapján beszélgetés ill. vita az írott szövegek témájával

kapcsolatosan felvetődő kérdésekről

2. Helyesírás 1. (4 óra). • a hangjelöléssel kapcsolatos helyesírási gyakorlófeladatok • a különírás és az egybeírás szabályaival kapcsolatos gyakorlófeladatok • az elválasztás szabályaival kapcsolatos gyakorlófeladatok

3. Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek

rendszerező ismétlése 1. (5 óra) • a szóelemek ismétlő áttekintése, elemzési gyakorlatok • a szófajtannal kapcsolatos ismeretek ismétlő áttekintése, elemzési gyakorlatok

4. A jegyzetelés technikájával kapcsolatos készségek elsajátítása,

jegyzetelési gyakorlatok (4 óra) • jegyzet készítése rövid tanári előadások alapján (például: fejezetek a magyar nyelv történetéből) • a tanári előadások szóbeli rekonstrukciója az elkészített jegyzet alapján • összefüggő írásbeli szöveg készítése a tanári előadások alapján

5. Helyesírás 2. (5 óra)

• a tanári előadás alapján készített írásbeli szövegek helyesírási értékelése, az elkövetett hibák javítása • a kis és nagy kezdőbetűkkel kapcsolatos helyesírási gyakorlatok • a tulajdonnevek helyesírásával kapcsolatos gyakorlatok

6. Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek

rendszerező ismétlése 2. (5 óra) • egyszerű mondatok elemzése mondatrészek szerint • alá- és mellérendelő összetett mondatok elemzése

7. oldal

7. A jegyzeteléssel és az értő olvasással kapcsolatos gyakorló feladatok (8 óra)

• jegyzet készítése hosszabb tanári előadás alapján (például: fejezetek a magyar nyelv történetéből) • jegyzet készítése hosszabb írott szöveg alapján • az elkészített jegyzetek tartalmi és helyesírási értékelése, az elkövetett hibák javítása • hosszabb terjedelmű írásbeli munka (házi feladat) készítése az elkészített jegyzetek alapján • a házi feladatok tartalmi és helyesírási értékelése, az elkövetett hibák javítása • néhány perces szóbeli előadás tartása az elkészített jegyzetek felhasználásával

Tankönyv és egyéb segédlet

A tantárgy beszédkultúra részének tanításához felhasználható Antalné Szabó Ágnes - Rátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció - tankönyv és munkafüzet a 9 - 10. évfolyam számára, valamint Balázs Géza-Benkes Zsuzsa: Magyar nyelv (Nemzeti Tankönyvkiadó, 16103) tankönyve. A segédanyagként használt könyvek, hangzó- és videóanyagok, interaktív eszközök kiválasztása a tárgyat tanító tanár egyéni döntése alapján történik. HHT – AJTP előkészítő ( 9. évfolyam) A hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának tantervi sajátosságai: A magyar nyelv és irodalom tanítása az alapozó évfolyamon egymást átható folyamat, tevékenység- és problémacentrikus. A feltárt hiányosságok ismeretében, akár egyénre szabottan, a magyar nyelv és irodalom tantárgy sajátosságait figyelembe vevő módszerekkel a felzárkózás biztosítása a feladat. Az előkészítő évfolyam célkitűzése az általános iskolában tanultak elmélyítése; a hiányok pótlása, az új élethelyzetbe, iskolatípusba, közösségbe került tanulók beilleszkedésének elősegítése; a kommunikációs képességek fejlesztése az iskolai és mindennapi élethelyzetekben; a szövegolvasás, szövegértés fejlesztése; tanulási technikák kialakítása. A nyelvi kifejezőkészség állandó fejlesztését szem előtt tartva nem csupán a hagyományos „feldolgozó” jellegű munkaformákat szükséges előnyben részesíteni, hanem a tanulók önálló szövegalkotási képességének kondicionálását és az önkifejezés formáinak szélesítését is. Hozzá kell segíteni a tanulókat ahhoz, hogy ismereteiket a kellő szinten tudják alkalmazni, kreativitásuk fejlődjön.

8. oldal

Kiemelt célok és feladatok irodalomból: Az általános iskolai irodalmi anyag ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása. Az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése. A kreativitás és szocializáltság egyidejű, dinamikus fejlesztése, önállóság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása. A művészi szövegek olvasása és önálló értelmezése iránti igény kialakítása. A nyelvi-irodalmi kreativitás sokoldalú fejlesztése. Az irodalmi képességek fejlesztése: az olvasottság, az előadói, a szövegalkotó és műértelmező képesség fejlesztése. Az irodalmi művek középpontba helyezésével segíteni a tanulók elemző készségét, erősíteni problémaérzékenységüket, pozitívan befolyásolni személyiségüket. A helyi sajátosságok, jellegzetességek / irodalmi emlékhelyek, a környék kiemelkedő irodalmi személyiségei / megismertetése. Kiemelt célok és feladatok nyelvtanból: Az általános iskolában elsajátított leíró nyelvtani ismeretek ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása. Az írás és helyesírás készségének kiemelt fejlesztése, csoportbontásban is. A kulturált szóbeli és írásbeli kifejezőképesség kialakítása a helyes kommunikációs formák érdekében. Az anyanyelvű írásbeliség normáit figyelembe véve helyes szövegalkotási készség erősítése; képzelet, önkifejezés, egyéni stílus bátorítása. A kifejezés, a megértés, a beszédkészség fejlesztése / pl. a szókincs gyarapításával /. Általános fejlesztési követelmények: A tanuló törekedjen irodalomelméleti és leíró nyelvtani ismereteinek egységbe szervezésére; aktívan vegyen részt az ismeretek közös felidézésében. Legyen képes korábban tanult ismereteit szintetizálni. Tudja a már tanult szakszókincset pontosan használni. Törekedjen a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus használatára. Sajátítsa el a személyiségének megfelelő árnyalt önkifejezés technikáit a különböző kommunikációs szinteken. Legyen képes alkalmazni anyanyelvi és kommunikációs ismereteit a szövegolvasás és szövegértés, valamint a szóbeli és írásbeli megnyilatkozás minden területén. Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében legyen képes kontrasztív szemléletre a tanult idegen nyelvek vonatkozásában. Tudja értékelni a nyelvben megjelenő új jelenségeket ( pozitív nyelvművelés). Ismerje meg a jegyzet- és vázlatkészítés módszereit. Ismerje meg az elektronikus információhordozókat is. Gyakorolja az önálló szövegalkotást. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása.

9. oldal

Ellenőrzés, értékelés, minősítés: Céljai: Következtetés az eredményekből a tanítás és tanulás hatékonyságára. Felmérése, hogy mely követelmények teljesítésében értek el a tanulók kiemelkedő, illetve mely területeken gyenge teljesítményt. A tanulók teljesítményének viszonyítása korábbi teljesítményeikhez. Módjai:

Elsősorban szóbeli értékelés, közvetlen tanári megfigyelés, egymás értékelése, a tanulók hozzásegítése a helyes önértékeléshez.

Feladatsorok, szóbeli és írásbeli beszámolók, kiselőadások, memoriterek. Belépő tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás

Eligazodás az alapvető kisközösségi beszédhelyzetekben. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére, saját álláspont kialakítása. Együttműködés a beszédpartnerekkel, emberi közlések egyre pontosabb felfogása, kódolása a mindennapi élethelyzetekben. Képesség önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban.

2. Szövegértés, szövegalkotás

Az életkornak megfelelő szintű értő olvasás. Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése. Kreatív szövegalkotás.

3. Tanulási képesség Az ismeretek bővítése önálló kutatómunkával. Többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása, írásbeli, szóbeli beszámoló készítése.

4. A magyar nyelv rendszerének ismerete A tanult nyelvtani, hangtani, alaktani, helyesírási ismeretek magasabb szintre emelése, alkalmazása a különféle írásbeli feladatokban. Az önkontroll további erősítése: fogalmazásaik önálló helyesírási, nyelvhelyességi javítása, a helyesírási szótár használata.

5. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai Tájékozódás az irodalom kronológiájában, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Irodalomelméleti ismeretek rendszerezése, műnemek, műfajok sajátosságainak ismerete; témák, motívumok felismerése irodalmi művekben.

Megjegyzés: A megjelenített tevékenységformák szerepelnek az általános iskolai kerettantervben is, az előkészítő évfolyamon az osztály szintjéhez igazítva elsősorban a készségek szintre hozására és a képességfejlesztésre kell a hangsúlyt helyezni.

10. oldal

MAGYAR NYELV 74 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Év eleji felmérés 2óra

A tanulók leíró nyelvtani ismereteinek, helyesírási, fogalmazási, szövegalkotási készségeinek felmérése feladatlap kitöltésével.

Nyelvi ismeretek 25 óra

Az általános iskolában elsajátított nyelvi ismeretek ismétlése, rendszerezése. Hangtan: beszédhangok, hangképzés, magán- és mássalhangzótörvények A szavak jelentése és szerkezete: a szófajok rendszere, szóalkotási módok. Alapvető ismeretek a szóképzés és a jelentés kapcsolatáról. Rokon és ellentétes értelmű, többjelentésű szavak. Mondattan: a mondat fogalma, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és szintagmák. Az összetett mondat szerkezete, fajtái. A mondat és a szöveg viszonya. Minden fejezetnél a fogalmak átismétlése, az elemzés gyakorlása szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával történik. Szemléltetés: nyelvtani táblázatok, különböző műfajú szövegek, Értelmező kéziszótár, Szinonimaszótár, Helyesírási szótár.

Helyesírás 15 óra

A magyar helyesírás rendszerének áttekintése. A magyar helyesírás alapelveinek áttekintése, a leíró nyelvtani témakörökhöz kapcsolódó helyesírási problémák átismétlése. Gyakorló feladatok és tollbamondási szövegek íratása. Szemléltetés: Helyesírási szótár, A magyar helyesírás szabályai 11. kiadás, Helyesírási gyakorlókönyvek, Gyakorlómondatok, szövegek.

Szövegalkotás, szövegelemzés 15 óra

Szövegszerkesztés különféle közlésformákban: elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés, ismertetés, tömörítés. A szóbeli és írásbeli közlésmód nyelvi kifejezési formáinak azonossága és különbsége. A szövegelemző eljárások bővítése bonyolultabb irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai művek értelmezésére; szó szerinti értelmező és kreatív olvasat, kérdések, állítások észrevétetése, előfeltevések alkalmazása. Ismeretek a véleményalkotás-és nyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányokhoz kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Stílusgyakorlatok különféle hangnemben. Anyaggyűjtés önálló és csoportos munkában, fogalmazások készítése. Szemléltetés: különböző szövegtípusok

Kommunikációs gyakorlatok, nyelvhelyesség

Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben: kapcsolat felvétele, véleménynyilvánítás, udvariassági formák. Kisközösségi kommunikáció: vita, egyéni álláspont kifejtése.

11. oldal

10 óra A magán- és a közéleti kommunikáció /megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, köszöntés, kiselőadás /. A tömegkommunikáció / elsősorban a befogadó oldaláról /. Eszközei, hatása, alapvető műfajai. Szemléltetés: különböző szövegtípusok, film, televíziós adás.

Ismétlés, rendszerezés, ellenőrzés 7 óra

Folyamatosan: a diákok szóbeli és írásbeli teljesítményének értékelése és minősítése szóban és érdemjeggyel. Feladatlapok. Témazáró felmérők. Módjai: közvetlen tanári megfigyelés szóbeli értékeléssel. Szóbeli és írásbeli gyakorlatok. Szövegelemzési és szerkesztési feladatok értékelése, osztályozása. Szóbeli beszámolók, kiselőadások értékelése. Ellenőrző feladatlap írása.

A továbbhaladás feltételei: Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése alapján az elsajátított hangtani, szó és alaktani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése; elemzés egyszerűbb esetekben. A tanult leíró nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek kellő biztonságú alkalmazása a szövegek értelmezésében, szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Szövegelemző eljárások alkalmazása különböző típusú szövegekben. Az életkornak megfelelő szövegalkotási képesség. A tanult helyesírási szabályok megfelelő ismerete és alkalmazása. Olvasható, jó tempójú egyéni írásmód. IRODALOM 74 óra A tanterv megegyezik a 9. évfolyam irodalom tantervével. Az anyagot rugalmasabban kezeljük, ha szükséges, az arányokat megváltoztatjuk. : TANESZKÖZÖK Felhasznált tankönyvek, segédletek: Magyar nyelvből 1. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes, Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv 7—8. évfolyamosak számára, Nemzeti Tnk., Bp. 2. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes, Magyar nyelv és kommunikáció Munkafüzet 7. évfolyamosaknak Munkafüzet 8. évfolyamosaknak , Nemzeti Tnk., Bp. 3. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes, Helyesírási gyakorlólapok középiskolásoknak, Nemzeti Tnk. 4. A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás Akadémiai Kiadó, Bp., 1998. 5. Általános iskolában használt tankönyvek

12. oldal

FELTÉTELEK: Személyi feltételek: középiskolai tanári oklevéllel rendelkező tanár Tárgyi feltételek: Megfelelően felszerelt tanterem ( TV, video, mozgatható asztalok, székek) Számítógéppel felszerelt iskolai könyvtár. Tanári kézikönyvek, módszertani folyóiratok, oktatást segítő videofilmek, Hangkazetták,CD-ROM-ok. Javasolt tanári kézikönyvek:

1. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes, RAÁTZ Judit, Magyar nyelv és kommunikáció 7—8. évfolyamosaknak, Tanári kézikönyv

2. BÁNRÉTI Zoltán, Kommunikálj! Kommunikációs tréningek középiskolásoknak Korona Nova Kiadó, Bp.

3. BÁNRÉTI Zoltán, Nyelvtan és kommunikáció I. Helyesírás- helyesejtés, Nodus, Veszprém, 1997.

4. CS. NAGY Lajos, Nyelvtani elemzési gyakorlókönyv 5—8., Trezor Kiadó, Bp. 5. VÖRÖS Ferenc, Legyen biztos a helyesírásunk! Nemzeti Tnk.Bp.

MEGJEGYZÉS: A tanterv a felzárkóztatásra, az ismétlésre és a készségek szintre hozására koncentrál. Az alapozó évfolyam anyanyelvi tanterve szorosan kapcsolódik az általános iskolai kerettantervekhez. Olyan művek válogatására és feldolgozására törekszik, melyek megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak, tudásszintjének. A tanterv magyar nyelvből az általános iskolaihoz képest új anyagot nem tartalmaz. A felsorolt témakörök szerves egységet alkotnak, az osztály összetételétől függően szabadon variálhatók, a programot a konkrét csoport igényeihez kell igazítani.

10. évfolyam

Belépő tevékenységformák

1. Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömeg-kommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában.

Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés.

13. oldal

Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában.

Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése).

Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben.

2.Szövegértés Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére.

3.Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők - drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez.

4.Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmai szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése.

14. oldal

Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában.

6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás).

7. Irodalmi kifejezésformák Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művek és értekező

15. oldal

prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben.

8. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

MAGYAR NYELV 37 óra;

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

A tömegkommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai

A nyelvtani szintek grammatikája

Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag - kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer;. mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken

A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje

A szöveg és a mondat,. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása

A szöveg jelentése A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs

folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak.A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében.

Helyesírás A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei

Könyv- és könyvtárhasználat

Témafeldolgozás különböző - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális - információhordozók felhasználásával.

16. oldal

Fogalmak

A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport.

Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök.

Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. 1

IRODALOM 111 óra; a matematika és informatika tagozaton 92,5 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Szerző – mű – befogadó

Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával Ismétlés

A középkor irodalma Legalább hét szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (confessio,himnuszok, legendák). Lovagi irodalom, trubadúr és vágánsköltészet. Dante és Villon művei

Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból

Az itáliai reneszánsz. Petrarca, Boccaccio. Az angol reneszánsz / manierista színház és dráma Shakespeare egy vagy két műve / adaptációk elemzése

Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja.A magyar reformáció irodalma.

Portrék a magyar barokk irodalomból

Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen műveiből. A kuruc kor költészete

A francia klasszicista dráma

A klasszicizmus fogalma A francia klasszicista dráma és színház jellemzői Moliere egy művének elemzése

Fogalmak

Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus

1 Szerepel a 8. évfolyam tananyagában.

17. oldal

Memoriter

Az anyagrészekhez kapcsolódóan minél több vers, vers-, dráma- és prózarészlet,

A továbbhaladás feltételei

Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése.

Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából.

A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság.

Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.

11. évfolyam

Belépő tevékenységformák

1. Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése.

18. oldal

Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése.

2. Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben.

3. Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint.

4. Tanulási képesség Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokbanA helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása.

19. oldal

6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása.

7. Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával.

8. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

MAGYAR NYELV 37 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Nyelvváltozatok Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő

kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége.

Alapvető retorikai ismeretek

Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei.A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései.

Szövegtípusok Az elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz.

Helyesírás A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja.

Könyv- és könyvtárhasználat

Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.

20. oldal

Fogalmak

Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv,

Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; Érvelés: tétel (állítás),

érv, ellenérv, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány,

pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz

IRODALOM 111 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALOM

Írók, költők, irányzatok

A felvilágosodás fogalma. A kor művészeti és filozófiai irányzatai, jelenségei. A francia enciklopédia Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából.(Swift, Voltaire, Rousseau, a német klasszika; Bessenyei, Batsányi,Kármán, Kazinczy, Fazekas) Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja legalább 6 és 4 mű alapján.

Romantika a világirodalomban

Néhány epikai mű vagy műrészlet, vers a 19. század világirodalmából (pl.Hoffmann, Heine, Hölderlin, Byron, Shelley, Keats, Hugo, Puskin műveiből – legalább két epikus mű és legalább 4 vers).

A magyar romantika irodalma Katona József Három portré

Bánk bán – műelemzés, értelmezés Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és öt vers. Jókai Mór egy regényének vagy két/három novellájának részletes feldolgozása.

Petőfi Sándor Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt (A helység kalapácsa, Az apostol és versek).

Fogalmak

Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia, románc, regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopedia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés

21. oldal

Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése; az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

A továbbhaladás feltételei

A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete.

Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal.

Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása.

Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

22. oldal

12. évfolyam

Belépő tevékenységformák

1. Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben.

2. Szövegértés Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos,szépirodalmi publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása.

3. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek. Művek összehasonlítása adott poétikai, tematikai szempontok követésével.

4. Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése.

23. oldal

Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás,, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban.

6. Irodalmi kifejezésformák A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regény- és drámatípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk, az abszurd és az irónia szerepe. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása.

7. Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.

24. oldal

MAGYAR NYELV 37 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben.

Szépirodalmi stílus Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban.

Helyesírás A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben

Fogalmak

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó, poetizáció.

Szóképek: metafora, hasonlat, , metonímia, allegória, szimbólum , összetett költői kép; alakzatok: ismétlődés, gondolatritmus, alliteráció, figura etimologica ellentét, párhuzam, allúzió,; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, áthajlás; eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás.

IRODALOM 111 óra ; emelt szinten: 185 óra

Az emelt szint plusz követelményeit dőlt betűvel jelöljük. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Arany János Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz/tizenöt műve a

korábban tanultakkal együtt. Madách Imre Az ember tragédiája - műelemzés, értelmezés, műfaji előzmények,

párhuzamok Világirodalom – széppróza, líra, dráma

Művek, műrészletek a 19. század európai próza- és drámairodalmából és lírájából.Balzac vagy Stendhal, Gogol, Tolsztoj vagy/ és Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete;Csehov és/vagy Ibsen egy drámája; egy-egy / / legalább négy-öt szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás.

Portrék a magyar lírából és szépprózából

Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; Krúdy Gyula egy/néhány novellája; Móricz Zsigmond egy regénye és két/három novellája, Vajda János két / három műve

Ady Endre Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű

Portrék a Nyugat első nemzedékéből

Karinthy Frigyes két /három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; egy-két mű a Nyugat

25. oldal

szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán). Babits Mihály Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább tíz mű,

köztük a Jónás könyve, továbbá néhány esszé vagy tanulmányrészlet.

Fogalmak

Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, dekadencia, szimbolizmus, szecesszió, hangulatlíra, látomáslíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, anekdota, fejlődésregény, karrierregény, társadalmi regény, polifonikus regény, tudatregény, regényciklus, novellaciklus, versciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, , parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers.

Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése; az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

A továbbhaladás feltételei

Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is.

20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása.

Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával.

A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmai-tudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban.

26. oldal

13. évfolyam

Belépő tevékenységek

1. Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása.

2. Szövegértés Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt.

3. Szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban.

4. Tanulási képesség A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása: a könyvtárhasználat, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése.

27. oldal

Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra.

6. Irodalmi kifejezésformák Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnembeli, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból - szakaszerű fogalomhasználattal. Műnembeli, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. A művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása.

7. Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt

28. oldal

történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó "műfajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.

MAGYAR NYELV heti 1 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Általános nyelvi ismeretek

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel). Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.

Nyelv és társadalom Fejlődési irányok, vátozások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai.

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé.

Fogalmak

Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, szóalkotásmódok, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség.

Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal,Budenz József, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ).

29. oldal

IRODALOM heti 3 illetve az emelt szinten heti 5 óra

A konkrét tanmeteket mindig meghatározzák a félévkor nyilvánosságra kerülő emelt szintű szóbeli tételek.

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Kosztolányi Dezső Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két /három novella, egy regény, öt /hét vers, egy esszé

Avantgárd Az avantgárd fogalma, művészettörténeti kitekintés Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl.Apollinaire, Kassák)

József Attila Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz / 15-20 mű tematikai változatosságban; elméleti írások részletei

Választott portrék a magyar irodalomból

Pl. Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, két verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Németh László egy műve,; Márai Sándor egy-két műve vagy szépprózai műrészlete.

Világirodalom a 20. században

Legalább négy szerző egy-egy műve, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov.

Széppróza, líra, dráma- választás alapján

Pl. Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János két-három verse és egy prózája; Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet.

Világirodalom a 20. században 2.

Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal

Kortárs magyar irodalom

Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Nádas Péter, Kertész Imre, Tandori Dezső, Gion Nándor és mások. (Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet.) Legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából

Az irodalom határterületei

Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban

Fogalmak

Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, bukolika, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív és „objektív” idő, .

Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése .Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása.

30. oldal

A továbbhaladás feltételei

A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében.

Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, idézés.

Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról.

Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése.

Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával

31. oldal