a küszöbön túl ı malalai dzsoja

60 2009 január éva

„Az EgyEsült ÁllAmok kormÁnyA visszAültEttE A hAdvEzérEkEt Az AfgÁn hAtAlombA. lEvÁltottA ugyAn A régi rEAkciós fundAmEntAlistA rEzsimEt, dE tErEmtEtt Egy mÁsikAt,

mElynEk idEológiÁjA nEm Áll tÁvol A tÁlibok és Az Al-kAidA vilÁgnézEtétől” – írjA mAlAlAi dzsojA wEboldAlÁn. mint A lEgfiAtAlAbb pArlAmEnti képvisElő Azt kövEtEltE, hogy

Az orszÁg AlkotmÁnyozó gyűlését urAló hAdurAkAt ÁllítsÁk bírósÁg Elé nők és civilEk EllEni bűncsElEkményEikért. AzótA Egy hAjszÁlon függ Az élEtE.

2007-ben minden nemzetközi tiltakozás ellenére felfüggesztették parlamenti képviselői jogait, ma me ne déket keresve házról házra bujkál, közben foly tatja küzdelmét. roger Arnoldnak, a the cover story riporterének azonban példátlan módon sike-rült malalai dzsoja közelébe férkőznie. 2003. december 17-én felállt egy fiatal afgán lány a loja dzsirga (pastu nyelven szó szerint annyit tesz: „nagytanács”, egyfajta törvényhozói testület, amely

nem azonos a parlamenttel – a szerk.) hátsó sorában, és szót kért. bár malalai dzsoja ekkor mindössze 25 éves volt, bátorsága felvillanyozta az afgán népet, és rövidesen ő lett a leghíresebb nő az országban.„malalai dzsoja vagyok, farah tartományból. isten ne vében, tisztelettel adózva a szabadság felé vezető ösvény mártírjainak, kérem a jelenlévők engedélyét, mert szólni kívánok. sérelmezem, hogy honfitársaim kétségbe vonják a loja dzsirga legitimitását azzal,

a küszöbön túl ı marie trintignant

Malalai Dzsoja: AfgAnisztÁn hArcA Az igAzsÁgért

060-062_EVA0901BEL_01_akt_afgan.indd 2 12/3/08 6:00:51 PM

„Sérelmezem, hogy honfitárSaim kétSégbe vonják a loja dzSirga legitimitáSát, hiSzen eltűrik azoknak a bűnöS hadvezéreknek a jelenlétét, akik ide juttatták az orSzágot. a haza, valamint a haza polgárainak éS főleg polgárnőinek élete végveSzélyben van. a hadurak ellen vádat kell emelni hazai éS nemzetközi bíróSágokon.”

hogy eltűrik azoknak a bűnös hadvezéreknek a je­lenlétét, akik ide juttatták az országot. a haza, va­lamint a haza polgárainak és főleg polgárnőinek élete vég veszélyben van. a hadurak ellen vádat kell emelni ha zai és nemzetközi bíróságokon.”

a menekülő hőSnőez a perc örökre megváltoztatta dzsoja életét. ret­tentően magára haragította a fent említett hadura­kat, köztük abdul raszul Szajjafot, aki az amerikai megszállást követően a Cia embere, egyben oszama bin laden állítólagos tanácsadója volt. Szajjaf és a többi felbőszült képviselő erőszakkal távolította el a szónokot, aki kapott tapsot, de halálos fenyegetést is. dzsoja így emlékszik vissza: „amikor életemben először jártam a loja dzsirgában, szemtől szembe kerültem azokkal a bűnösökkel, aki­ket a hosszú évek alatt csak hallomásból ismertem. az első pillanattól éreztem, hogy előbb­utóbb mon­dok valamit.”ahogy a többi afgán, dzsoja sem élhetett normális életet. négy nappal születése után betört a szovjet hadsereg, s ez az esemény egyre mélyülő szakadékba taszította afganisztánt. orvostanhallgató apja belé­pett a mudzsahidek (szabadságharcosok) közé, s a há borúban otthagyta fél lábát.a család a tíz gyerekkel – dzsoja köztük a legidősebb – iránba menekült, később pakisztánba kerültek kü lönböző menekülttáborokba, s a lány egy civil szervezetnél menekülteket tanított. 1998­ban visz­sza tért afganisztánba, és egy földalatti női moz­galom segítségével felállított egy iskolát herat tar ­tományban. 2000­ben hazaköltözött szülőföldjé re, farah tartományba, itt nyitott irodát és kórházat. amikor megérkeztek az amerikaiak, dzsoját, aki sze­gény hon fitársaival sok éve bensőséges kap csolatban volt, megválasztották parlamenti kép viselőnek – ő volt a testület legfiatalabb tagja.afgán emberrel ma már nemigen találkozik. ritkán tölt egymás után két éjszakát ugyanabban a házban, titkolja személyazonosságát, burkát visel, hogy el­takarja arcát és testét, és éjjel­nappal felfegyverzett őrök veszik körül. vannak napok, amikor elő sem lép het rejtekhelyéről. támogatást a földalatti moz­galomtól remélhet – és kap is.dzsoja afganisztán egy egykor virágzó, most bomba sújtotta környékén rejtőzik, hívei szögesdrótok közt és poros ösvényeken látogatják, hol egyesével, hol kisebb csoportokban.egy reggel 13 ismeretlen nő keresi fel, akik magán­árvaházakat vezetnek. nemcsak dzsoja, hanem a lá­

togatók is nagy kockázatot vállalnak. a feszült csön­det egy fiatal lány töri meg, aki dzsojára néz, majd ez fakad ki belőle: „már a haláltól sem félünk! ha megölnek, az is jobb, mint ahogy most bánnak velünk. ki kell mondanunk az igazságot. dzsoja, indulj az el­nök választáson, rád szavazunk! támogatunk! ne hidd, hogy egyedül vagy!” de dzsojára magányos út vár, egy darabig nem a nyilvánosság előtt folytatja harcát népéért.

dzSungeltörvényekSenki sem próféta a maga hazájában: dzsoja is kül­földön lett híres, a nyugati média képviselői rátaláltak afganisztánban, így aztán a hatóságok hiába tiltják tűzzel­vassal a kiutazását, szerte eu rópában és észak­amerikában láthatták őt és hall hatták beszédeit. dzsoját díjesővel halmozták el. most éppen a me­moárján dolgozik, egy kanadai író segít neki.dzsoja önzetlen ember, nem szívesen beszél magáról, egyetlen kópiát sem őriz abból a dokumentumfilm­ből, melynek címe a boldogság ellenségei, és amely­nek hőse: dzsoja. tolonganának a hírességek, hogy nem zetközi díjakat adjanak át neki, dzsoja még a ne­vükkel is hadilábon áll: „hillary... kicsoda? ja igen, hillary Swank. értsék meg, nem tudok megjegyezni ennyi nevet.”az ebédnél dzsoját vagy tíz barát és a háziak veszik körül, és még így, pihenőidőben is a politika a téma, persze nyilatkozni vagy fényképen szerepelni egyikük sem akar – nagy veszélyben van, aki kapcsolatban áll dzsojával. a sötét szobában a padlón ülve ado gatják egymásnak a sárgarépás­mazsolás piláffal, mar­hahússal, zöldségekkel teli tálakat, a friss kenyeret és kólát. dzsojával szemben egy magas, vékony af­gán lány ül lenge, fehér fejkendőben, önmagában is lá zadásnak számító farmerben, és bejelenti: rangos nemzetközi ösztöndíjat nyert és külföldön tanulhat. mire dzsoja: „micsoda? nem hagyhatsz el minket! rád itthon van szükségünk! ígérd meg, hogy ha befejezted a tanulmányaidat, azonnal hazajössz!”dzso ja félelme nem alaptalan. az iskolázott afgánok közül sokan hagyják el hazájukat. dzsojában akkor tudatosult először az oktatás jelentősége, amikor menekülteket tanított pa kisz tán ban. „nagy hatással volt rám. ezek a szegény, szenvedő asszonyok ta­nulás közben is fenn tudták tartani a családjukat. perspektíva nyílt előttük.”maga dzsoja könnyen kaphatna menekültstátuszt európában vagy amerikában, de eltökélt. „egyes hon fitársaim szerint jobban tenném, ha elmennék va lahová, ahol nincs az életem állandó, közvetlen

éva 2009 január 61

„A bombázás háborús bűn” – Dzsoja hevesen kritizálja az USA külpolitikáját

060-062_EVA0901BEL_01_akt_afgan.indd 3 12/3/08 6:01:01 PM

a küszöbön túl ı malalai dzsoja

62 2009 január éva

szö

veg

és

fotó

: © R

og

eR A

Rn

old

/tC

s, f

oR

dít

ott

A: d

An

iss-

bo

dó

esz

teR

veszélyben, és majd akkor jönnék vissza, ha jobb a hely zet. De én nem akarok elmenni. Hiszek a de­mo krácia értékeiben, az emberi jogok ban. Kénytelen vagyok vállalni a kockázatot és a küzdelmet, hogy népemmel az oldalamon megvalósítsam ezeket az ér­tékeket. A nép velem van, én sem vagyok jobb náluk. En gem meg ölhetnek, de ezt a hangot nem tudják el­hall gattatni. Az igazságot nem lehet elnémítani. Egy nap nyerni fogunk.” Afganisztánban sem mindenki ért egyet Dzsojával. A pán célozott terepjárót vezető Muhammad, egy civil szervezet munkatársa például egész másképp beszél. „Dzsoja és a média mindenben csak a rosszat látják. Nézze ezt az új utat, amin hajtunk, rengeteg új üzlet nyílt, és sok más dolog is fejlődik. Dzsoja erről egy szót sem szól.” Az említett új útszakaszon, a Kabult Iszlámábáddal összekötő dzsálálábádi úton két héttel korábban egy öngyilkos merénylő mért csapást egy brit katonai konvojra, egy katona és három afgán vesz tette életét. Egy héttel később tíz francia katona halt meg ugyanott egy tálib támadásban. Délután további támogatók érkeznek, csak úgy dől belőlük a panasz a visszaélésekről, a kormányzati kor rupcióról. Végül beállít az aznapi utolsó vendég is, Dzsoja kitárt karral fogadja, és meghatottan csak ennyit mond: „Uramisten, de aranyos!” A hétéves Sikiba és nagybátyja a bíróságon harcol a kislány jo­gaiért: a gyereket egy éve két férfi megerőszakolta. „Felháborít, hogy nincs igazság a bíróságon! – mondja a nagybácsi. – A két vádlott szabadlábon van, és ha­lálosan megfenyegettek, amiért feljelentettem őket. El kellett hagynom a tartományt.”Dzsoja a karjában tartja Sikibát, és könnyes szemmel átfutja a kórházi jelentéseket. Sikiba esetében egy­szerre jelennek meg mindazok a tényezők, amik az afgánokat általában korlátozzák a szabadságukban.

„Most már értik? Dzsungeltörvények uralkodnak ná­lunk!” – kiabálja Dzsoja. LEFüggöNyözött SzobáKoN átDzsoja hatása túlér Afganisztán határain, és szeren­csésebb népek leányainak is kilátást nyújt. „Egyszer olaszországban, Firenzéből jövet a vonaton egy ko­rombeli lány sírt velem szemben. Ráköszöntem: Miért sírsz? Mire ő: El kellett válnom a barátomtól, magukhoz rendeltek a szü leim. Erre én: Ezek szerint van családod. A ba rátod biztonságos helyen lakik. be­szélhettek telefonon, írhattok e­mailt, szervezhettek közös nyaralást. Van mit enned. Emberhez méltó éle­tet élsz. Nekünk Af ganisztánban ebből sok minden nem adatik meg. Én például férjnél vagyok, de biz­tonsági okokból már egy éve nem élünk együtt. Na­gyon szerencsésen kell alakulnia a dolgoknak, hogy találkozhassam a csa ládommal. Eddig négyszer kí­séreltek meg merényletet ellenem. Mégsem sírok. Akkor te miért sírsz?”bár tisztában van vele, hogy a me rénylők ugyanúgy elérhetik, ahogy benazir bhuttót Pakisztánban, el­szántságát ez sem törheti meg. „Ki mondtam az igazságot, és az igazság hangja erős. És eljön az idő, amikor érvényre is jut, akár megérem, akár nem.”A nap lebukik a környező hegyek mögött. „El kell hagynom a házat. Nagy veszélyt hoznék a magam és a támogatóim fejére, ha itt maradnék. Indulnom kell.” biztonsági emberei készülődnek, adóvevőn és tele fonon szervezkednek, folynak az elő ké születek. Dzsoja lefüggönyözött szobákon halad át. Egy tá­voli mecsetből egy mullah hangja szólítja a mu zul­mánokat. Az előszobatükör előtt Dzsoja kék burkát ölt magára. Megöleli azt az asszonyt, aki aznap me­nedéket nyújtott neki, majd három géppisztolyos férfi kíséretében eltűnik az éjszakában. ı

„MáR A HALáLtóL SEM FÉLüNK! HA

MEgöLNEK, Az IS jobb, MINt AHogy

MoSt báNNAK VELüNK. KI KELL

MoNDANUNK Az IgAzSágot.

DzSojA, INDULj Az ELNöKVáLASztáSoN,

RáD SzAVAzUNK!”

dzsoja burkájában, fegyveres támogatóitól körülvéve

Malalai dzsoja ebédet készítegyik „vendéglátójának”

otthonában

060-062_EVA0901BEL_01_akt_afgan.indd 4 12/3/08 6:01:13 PM