Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
MARGARÉTA ÓVODA
ÉVES BESZÁMOLÓ
2008-2009-es nevelési év
Készítette: Kovács Péterné Óvodavezető
1. Az óvoda működési feltételei
1.1 Statisztikai adatok: Létszám Előző évhez
képest Férőhelyek száma 82 fő ugyanannyi Beíratottak száma 82 fő+
1 fő évközis 1 fővel több
Tanköteles korú gyermekek száma 34 fő több Tankötelezett korú, de a szülő kérésére óvodában marad
3 fő + 1fő SNI gyermek
1 fővel több
Etnikai kisebbség száma 0 fő kevesebb Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 2 fő kevesebb Sajátos nevelési igényű gyermekek száma 3 fő több Fejlesztő foglalkozáson részt vevő gyermekek száma
8 fő ugyanannyi
Csoportlétszámok
kiscsoportos középsős nagycsoportos Összesen Katica csoport (vegyes csoport)
2 fő (évközis) 2 fő 25 fő 29fő
Maci csoport (vegyes csoport)
9 fő 14 fő 6 fő 29 fő
Mókus csoport (vegyes csoport)
12 fő 10 fő 3 fő 25 fő
Összesen 23 fő 26 fő 34 fő 83 fő
Nevelési Tanácsadó Iskolaérettségi vizsgálat
Elküldött
gyermekek száma Ebből további
óvodai nevelésben
részesül
Az 1. osztályt megkezdi
7 fő 2 fő 5 fő Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz küldött gyermekek
Kontroll vizsgálat 1 fő Szakértői vizsgálat 3 fő Ebből SNI gyermek lett 2 fő A szakértői vélemények előírásai alapján a gyermekek gyógypedagógiai és logopédiai foglalkozásokon vesznek részt az óvodában. A gyógypedagógus az intézmény saját szakembere, a logopédus pedig külső szakember. Mindketten a SNI gyermekeknek járó normatív támogatásból kerülnek elszámolásra. A rendszertelen óvodába járás nem jellemző, az 5. életévet betöltött gyermekek esetében a hiányzásokat csak orvosi igazolással, illetve a szülő írásos kérelmével fogadjuk el. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében az Integrációs Pedagógiai Rendszert alkalmazzuk. 2. Személyi feltételek Humán erőforrás helyzete az intézményben
Az intézmény alkalmazottai
Beosztás Szakképzettség Iskolai végzettség Óvodavezető Óvodapedagógus,
Vezető óvodapedagógus szakvizsga
Főiskola
Óvodapedagógus 6 fő Óvodapedagógus Főiskola EBBŐL: Gyógypedagógus Gyógypedagógus
(Tanulásban akadályozottak pedagógiája)
Főiskola
Gyógytestnevelő Gyógytestnevelés pedagógus szakvizsga
Főiskola
Minőségfejlesztési vezető Vezető óvodapedagógus szakvizsga
Főiskola
Dajka 3 fő Dajka Dajka szakmunkásképző Dajka 1 fő Dajka Érettségi
Az óvodatitkári feladatokat évek óta az Önkormányzat által közvetített közcélú dolgozó
látja el.
Továbbképzések
Megnevezés Végzés ideje
Végzettség Részt- vevők
Drámapedagógia 2007. Tanúsítvány 3 fő IPR képzés 2007. Tanúsítvány 3 fő Óvoda-iskola átmenet 2007. Tanúsítvány 5 fő Számítógép alapismeretek
2001. Tanúsítvány 4 fő
Népzenei játékok, néptánc
1997. Tanúsítvány 1 fő
Játszóházi foglalkozásvezető
1999. Bizonyítvány 1 fő
Vizuális technikák 2009. Tanúsítvány 1 fő
Az óvodapedagógusok nevelőtestületben végzik munkájukat, melyben egységes nevelési
elvek alapján kell dolgozniuk. Cél, hogy minden óvónő saját egyéniségének megtartása
mellett a közösen kialakított és elfogadott célok, feladatok érdekében tevékenykedjen.
A gyermekcsoportokban két-két óvodapedagógus dolgozik, munkájukat 4 szakképzett
dajka segíti. Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak. Az átfedési időt a
gyermekek között gazdag játéktevékenységbe ágyazott élménynyújtásra, beszélgetésre,
egyéni bánásmódra, érzelmi nevelésre, megfigyelésre, differenciált és speciális
képességfejlesztésre fordítják.
Az óvoda nevelőtestületét szakképzett, innovatív pedagógusok alkotják. A szakmai
innováció tekintetében elsődleges szempont, hogy a megváltozott körülményekhez
alkalmazkodó és a kidolgozatlan területeket felvállaló, fejlesztési irányvonalat megjelölő
tervszerű, tudatos, célirányos tevékenységek legyenek a dominánsak. Ennek megfelelően
rövid és középtávú célokat jelölt ki a nevelőközösségünk:
- Az oktatáspolitikai stratégiához illeszkedő, a kor kihívásaihoz igazodó
megváltozott pedagógus-szerep tudatosítása.
- Szemléletformálás: az óvodapedagógus és dajka empátiájának erősítése,
toleranciájának növelése, pozitív attitűdváltozás elérése a hátrányos
szociokulturális környezetből érkező, valamint a mentális, szocializációs
problémákkal küzdő gyermekekkel szemben.
- A pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása, korszerű tanulási-
tanítási stratégiák megismertetése. A pedagógus-gyógypedagógus
kompetencia-határainak megismertetése; az együttműködés szakmai és
civil formái.
- Az óvodai dajkáknak a gondozó, szoktató, környezeti feltéteket biztosító
egészségvédő munkájuk során az óvodapedagógus közvetlen segítő
társaiként kell működniük. Ez azt a társadalmi igényt fejezi ki, hogy az
óvónő "egyszemélyes" nevelési felelősségéből és tevékenységéből
meghatározott tevékenységi feladatokat delegál (kompetenciakörrel együtt
lead) a dajkának.
Ezen céloknak alárendelve tervezzük belső képzéseinket, illetve teremtjük meg az
önképzés lehetőségét minden dolgozó számára.
A gyermekek viselkedése, az élethez, óvodához, a pedagógushoz való viszonyulása
rohamosan és tömegesen átalakul, így nekünk pedagógusoknak kell új utakat keresni a
nevelőmunka hatékonysága érdekében.
Ezért láttuk szükségét, hogy a HEFOP 2.1.5 projekt sikeres bevezetése után újabb
pályázatot nyújtsunk be az NFÜ által kiírt A TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú
oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” c. pályázati
programra.
A projekt sikeres elbírálásban részesült, így nevelőtestületünk újabb szakmai
kihívás elé néz az elkövetkezendő nevelési évben.
3. Tárgyi feltételek
Az önkormányzat által épületfejlesztésre nyújtott támogatásából a
következő felújítások valósultak meg:
A nevelési év során tovább folytattuk az utcafronti nyílászárók cseréjét, illetve a
főépülethez épített lapostetős rész északi falának szigetelésére került sor, mivel a fal
lényegesen vékonyabb volt, mint a főépületnél, így a téli időszakban nem volt
megfelelő egy csoportszobában a hőmérséklet.
A nyár folyamán megtörtént a csoportszobák és kiszolgáló helységek falazatának
részleges feljavítása (erős salétromosodás miatt) és festése, lambériázása, az udvari
fajátékok festése, valamint egy csoportszobában szükségessé vált a linóleum cseréje
a balesetveszély megszüntetése érdekében. Ezen munkálatokat részben szülői
segítséggel, részben pedig az Önkormányzat által biztosított közmunkás segítségével
tudtuk elvégezni.
Szülői szponzorálás útján (ovi-vacsora) van lehetőségünk arra, hogy évről évre apró
lépésekben fejleszteni tudjuk az udvari játékállományt. Ezen a nyáron is 250000 Ft
értékben kerül sor új fajáték beszerzésére.
Nevelést segítő eszközök:
Minden csoportszobában megtalálhatóak a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő
értelmi képességet fejlesztő játékok, építő- és konstruáló játékok, szerepjátékok
eszközei, gyermekbútorai és a vizuális nevelés eszközei.
Az otthonosság érzését ezekben a helységekben harmonikusan összeválogatott textíliák,
szőnyegek, függönyök segítik.
Az óvoda eszközkészletében megtalálhatóak a SNI gyermekek fejlesztéséhez szükséges
mozgásfejlesztő és egyéb játékok is.
Berendezések, bútorok:
A kiszolgáló helységek közül a vizesblokk és a gyermeköltözők felszereltsége, bútorzata
megfelel a gyermekbarát, balesetmentes környezet elvárásainak. A gyermekmosdó
intim, higiénikus környezetet biztosítva a tisztálkodási szokások gyakorlásának ideális
színtere. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szempontjából ennek jelentősége
azért nagy, mert ők otthonukban többnyire nem jellemző hasonlóan ideális környezet.
Az öltözőhöz hasonlóan a csoportszobák is esztétikus, könnyen tisztítható
gyermekbútorokkal rendelkeznek. A gyermekek által is mobilizálható fa asztalok és
székek az éppen aktuális játék igényeinek megfelelően variálhatók. A játéktároló
szekrények korszerűek, nyitott-, zártpolcos, illetve fiókos rendszerben segítik a nevelést
segítő eszközök tárolását.
4. Szakmai munkáról - hatékonyságról
A nevelőtestület szakmai döntése alapján a Porkolábné Dr. Balogh Katalin
nevelésfelfogására épülő Komplex Prevenciós Óvodai Programot adaptáltuk helyi nevelési
programunk elkészítéséhez. Feltételezésünk szerint ez a program alkalmas leginkább
arra, hogy a helyi elvárásoknak megfelelő tartalommal a nevelőtestület tudását
leghatékonyabban kiaknázva, legeredményesebben tudjuk a ránk bízott gyermekek
személyiségét kibontakoztatni.
Az általunk képviselt helyi nevelési program kiemelten kezeli a különböző részképességek
zavarait, a pszichológiai rendellenességeket. Célunk megelőzni, időben észrevenni,
korrigálni a hiányosságokat. A hangsúlyt az óvodai megelőző, preventív munkára
fektetjük. A helyi nevelési program módosítására a nevelési év kezdetén került sor, mivel
az IPR működtetését is felvállaltuk.
A gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztést – a hátrányos helyzet és a
másság figyelembe vételével – a humánerőforrás fejlesztés célirányos működtetésével, a
differenciált nevelésre, az integrált nevelésre történő felkészítéssel biztosítja óvodánk.
Kiemelten fontos számunkra, hogy ne csak lelkileg, hanem testileg is egészséges
gyermekeket neveljünk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életvitel
megalapozására.
Iskolaérettség
Az iskolaérettségi kritériumok mutatója a HOP-ban található „A fejlődés várható
eredménye óvodáskor végére” címszó alatt. Ez kötelező tartalmi eleme a nevelési
programnak, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának iránymutatása alapján. Az
óvoda 3-4 éve alatt az óvodapedagógus felelősségteljes feladata, hogy folyamatosan
nyomon kövesse a gyermek fejlődési ütemét, és a normáltól eltérő fejlődés esetén
időben megtegye a szükséges intézkedéseket. Ezek nagycsoportos korig a következők
lehetnek: különböző mérések, megfigyelések az éltkor függvényében, pedagógiai,
pszichológiai vizsgálatok kezdeményezése a Nevelési Tanácsadónál. Nagycsoportos
korban minden gyermek éveleji felmérésen vesz részt, melyet a Nevelési Tanácsadó
munkatársa végez el, ezzel párhuzamosan az óvodapedagógusok a DIFER mérést is
elvégzik. Fogadóóra alkalmával tájékoztatjuk a szülőket az estleges hiányosságokról,
részképesség problémákról, fejlesztési lehetőségekről, a rugalmas beiskolázás
lehetőségeiről.
A beiskolázási százalék az intézményben 90-95% körül mozog évek óta. A visszamaradás
okai többnyire mentális, fizikai éretlenség, mely általában a betegségekből adódó hosszú
hiányzások eredménye, illetve a részképességek gyengesége, ezekből kifolyólag a
gyermek még egy év óvodai nevelésben részesül. Számukra az óvoda egyéni fejlesztő
foglalkozást biztosít.
Az elmúlt négy év statisztikája szerint egy gyermek esetében terjedt ki az óvodai nevelés
8 éves korig.
Az óvoda szolgáltatásai
Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások:
-Logopédia Speciális fejlesztés nagycsoportos korú beszédhibás gyermekek részére a
Nevelési Tanácsadó logopédusával
-Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése
Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás az óvoda saját szakemberével és a logopédussal
-Fejlesztő foglalkozások
A nagycsoportos korú gyermekek év eleji felmérései alapján 2-3 fős csoportokban
fejlesztjük a részképesség zavarral küzdő gyermekeket.
-Megelőzésre irányuló „sószoba” terápia
Óvodapedagógusi felügyelettel, illetve irányítással töltik el az időt a gyermekek a
sószobában, kúraszerűen, 10-10 napos időtartamban a délelőttök folyamán.
-Gyógytestnevelés
Az óvoda gyógytestnevlés képesítéssel rendelkező munkatársának vezetésével zajlik heti
egy alkalommal. A szűrést az óvoda gyermekorvosa, illetve ortopéd szakorvos végzi el.
-Számítógép használata oktató programokkal
A programokkal a számítástechnika alapjainak elsajátítása valósul meg, megteremtve
ezzel az esélyegyenlőség lehetőségét a különböző hátrányokkal küzdő családok
gyermekei számára. Az interaktív, vidám feladatokkal az ismeretszerzés csak
szórakozásnak tűnik.
Nevelési időben szervezett térítéses szolgáltatás
-Vízhez szoktatás - A vízhez szoktatást a nagycsoportos gyermekek számára szervezzük
meg heti rendszerességgel. Nem úszástanítást ígérünk, a hangsúly a vízbiztonság
megszerzésén, a víz megszeretésén és a spontán aktivitás kialakításán van. A vízhez
szoktató csoportokban a lassabban érő, bátortalanabb gyerekek kevesebb
teljesítményfrusztrációnak vannak kitéve.
Nevelési időn túl szervezett önköltséges szolgáltatások a szülők igényei alapján:
-Népi játék, néptánc - Mozgáskultúra fejlesztése heti 1 alkalommal
-Kézműves foglalkozás - Különleges, érdekes technikákkal való ismerkedés
5. Kapcsolatok
Család-óvoda
Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek
fejlődését. Óvodai nevelőmunkánk tehát a családi nevelésre épül. A szülőnek biztosan
tudnia kell azt, hogy az óvodapedagógus vele együtt, az ő egyetértésével neveli a
gyermekét. Csak ezen az alapon képzelhető el a biztonságos, vidám, légkör kialakítása
az óvodában. Ezt belátva az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik
minden családhoz, elfogadó, megértő, a gyermek szüleinek kijáró megbecsülést kifejező
magatartásával. Hangsúlyosan érvényre juttatjuk mindenesetben a gyermekek
érdekeinek mindenek feletti védelmét, ennek érdekében eleget teszünk titoktartási
kötelezettségünknek.
Nevelőmunkánk alapját a személyes kötődésen nyugvó gyermek-óvónő kapcsolat adja.
Napjainkban azonban a családban végbement funkcionális változások következtében az
óvodára hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben
felmerülő hiányosságok pótlása.
Óvodák közötti kapcsolat
Azt gondolom, rohanó világunkban egyre kevesebb idő jut arra, hogy jól működő,
kölcsönös kapcsolatokat tartsunk fenn, hiszen nemcsak óvodavezetők vagyunk, hanem
fenntartók is. Mindenki igyekszik ezt a feladatot tisztességgel ellátni, ki-ki a saját
erőforrásainak megfelelően. Az óvodavezetők többé-kevésbé nyitottak egymás felé, a
legfontosabb tanügyigazgatási és közoktatási kérdésekben számítunk egymás tudására,
tapasztalatára.
A születések száma nem túl biztató, és tudjuk, hogy több az óvodai férőhely a városban,
mint a beóvodázható gyermekek száma. Ez már önmagában is elég ahhoz, hogy
időnként feszültségek alakuljanak ki az óvodák között. Bízom abban, hogy az egészséges
versenyszellem jegyében folytathatjuk munkánkat, és mindenki megtalálja azokat a
lehetőségeket, melyekkel biztosítani tudja a folyamatos fennmaradást.
A Százszorszép Óvoda a területileg hozzánk közel álló intézmény. Szakmai kapcsolatunk
a tagintézmény vezetővel tartalmas és folyamatos. Nagy örömömre szolgál, hogy a
kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetését közös munkával fogjuk megoldani, hisz
mindkét intézmény részt vesz ebben a projektben.
Önkormányzat, Képviselő-testület
Az Önkormányzat illetékes tisztségviselőivel folyamatos a munkakapcsolat, kérdéseimre
választ kapok, az esetleges problémák megoldásában is megkaptam a segítséget.
A Képviselő-testület döntése, mely teljes körű ellenőrzést írt elő számunkra, nagyon
hasznosnak bizonyult. Mindenkinek szüksége van a megerősítésre, a hibák feltárására,
mindehhez eddig nem volt segítség. Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni a
Képviselő-testületnek, amiért biztosította számunkra ezt a lehetőséget.
Óvoda-iskola kapcsolat
Az eredményes beiskolázás lehetőségét biztosítja a közelben lévő általános iskolával
kialakult maximálisan együttműködő kapcsolatunk. Óvodásaink többsége ebben az
iskolában kezdi el iskolai tanulmányait, így nyomon követhetjük gyermekeink fejlődését,
a tanítónőkkel rendszeres tapasztalatcserét folytatunk. Ugyanakkor tájékoztatjuk a
szülőket a város bármely iskolájának programjáról a központilag megszervezett iskola
bemutató szülői értekezleten, illetve részt veszünk programjaikon.
A kapcsolattartás formái:
Az óvodapedagógusok és tanítók kölcsönös látogatásai, hospitálásai, megbeszélései;
A tanítónők bemutatkozása a szülőknek, leendő elsősöknek (szülői értekezlet;
csoportlátogatás;)
Óvodások látogatása az iskolában (tanítási órákon való részvétel)
Egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel;
Közös szakmai továbbképzések, munkaközösségi értekezletek
Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval és Családsegítő Szolgálattal
A gyermekek jogainak érvényesítése, fejlesztése, a zökkenőmentes beiskolázás
biztosításának érdekében azonos célokon alapuló kapcsolatot kell fenntartani a Nevelési
Tanácsadó és Családsegítő Szolgálat munkatársaival. Elmondható, hogy
munkakapcsolatunk optimális, kölcsönösségre épül.
Városi Zeneiskola
Hagyományos karácsonyi ünnepi koncert az óvodások számára, ismerkedési lehetőség a
hangszerekkel, a zene világával
Közművelődési intézmények
Lehetőség szerint látogatjuk a városban működő intézmények programjait, az életkori
sajátosságoknak megfelelően:
-ovi-mozi
-gyermekelőadások
-kiállítások
6. Rendezvények
A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodánkban:
Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Majális, Anyák napja, Gyermeknap,
Nagycsoportosok búcsúztatása, Évzáró
Népi hagyományok ápolása körében történik a jeles napokhoz kapcsolódó szokások
megismertetése:
Népi kézműves technikákkal való ismerkedés
Népi játékok megismertetése
Nemzeti ünnepeink:
Március 15.
Október 23.
Feladatunk hogy életkornak megfelelő szinten érzékelhetővé, átélhetővé, élményszerűvé
tegyük a gyermekeknek ezeket az értékeket irodalomban, ének-zenében, játékban,
népművészeti alkotásokban.
Fedezzük fel és ismertessük meg szűkebb környezetünk népi alkotásait, falusi
életterünkben rejlő értékeket. Ismerkedjenek nemzeti színeinkkel, szimbólumainkkal.
7. Az intézményi munka ellenőrzése
Az óvodavezető annak érdekében, hogy az óvoda működése, feladatellátása megfeleljen
a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, a HOP-nak, az IMIP-nek és a MIP-nek,
valamint az elért eredmények összhangban legyenek a célkitűzésekkel, ellenőrzési
rendszert és értékelési rendszert dolgoz ki és működtet.
A pedagógusértékelési rendszerünket óvodánk vezetése dolgozta ki, melyet a
nevelőtestület elfogadott.
Az ellenőrzés, az értékelés kiterjed a folyamatok, a dolgozói munkavégzés, a pedagógus-
teljesítmény, a gyermeki fejlettség megfelelőségének megállapítására, a célok,
követelmények teljesítésének érdekében, kompetenciák alapján.
A vezetés az ellenőrzési és értékelési rendszert működtetve javító és/vagy megelőző
intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri.
8. Az Önkormányzat elvárásai és a hozzájuk kapcsolódó
intézményi feladatoknak való megfelelés az adott nevelési évben
Az ŐMIP 3.2 pontjában foglalt táblázat alapján:
Az elvárások tekintetében úgy gondolom, hogy intézményünk pedagógiai rendszere
összhangban áll az Önkormányzat által előírt feladatokkal, azok teljesítése néhány
kivétellel folyamatosan megtörténik.
A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztést azonban nem minden esetben tudjuk
maradéktalanul teljesíteni, hisz sok gyermek esetében sokkal hatékonyabb lenne, ha a
logopédiai fejlesztés már középsős korban megkezdődhetne.
Megköszönve az egész éves együttműködést, kérem a Tisztelt Képviselő-
testületet a Margaréta Óvoda éves beszámolójának elfogadására.
„Osztani magad - hogy sokasodjál
Kicsikhez hajolni – hogy magasodjál
Hallgatni őket, hogy tudd a világot,
róluk beszélni, ha szólsz a világhoz.”
(Váci Mihály)
……………………………………………………………..
Kovács Péterné Óvodavezető
Gyomaendrőd, 2009. július 14.