MARX, MARXIZMUS, ÖKOPOLITIKAMARX, MARXIZMUS, ÖKOPOLITIKA

Elidegenedés és emancipációKarl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok

2014. november 14.

Antal Attila

http://antalattila.blogspot.com/

„A tőkés termelés tehát csak azáltal fejleszti a társadalmi termelési folyamat technikáját és kombinációját, hogy egyúttal aláássa minden gazdagság kútforrásait: a földet és a munkást.”

(Karl Marx: A tőke)

„Not only has the gap between rich and poor widened, the commodification of everything has sharpened the sting of inequality by making money matter more.”

(Michael J. Sandel: What Money Can’t Buy)

TémakörökTémakörök

I. KiindulópontII. Ökológiai alapok és dilemmák a marxizmusban

1. Fogalmi alapvetés2. Rendelkezik-e a marxi elmélet ökológiai megalapozottsággal?3. Marx és a természeti környezet4. Marx és a marxizmus ökológiai-kritikai felülvizsgálata5. Marxizmus és a politikai ökológia

III. ÖkoszocializmusIV. Mire lehet jó az ökológiának a marxizmus?V. Felhasznált irodalom

I. KiindulópontI. Kiindulópont

I. KiindulópontI. Kiindulópont

Az ökológiai válságot a kapitalizmus okozza A marxizmus önmagában nem alkalmas keretrendszer a

globális környezeti problémák kezelésére Az emberiséget veszélyetető globális kihívásokra ideológiai-

politikai válaszok kellenek Ehhez óriási hozzáadott értéke lehet a marxista

megközelítésnek

II. Ökológiai alapok és dilemmák a II. Ökológiai alapok és dilemmák a marxizmusbanmarxizmusban

II. Ökológiai alapok és dilemmák a II. Ökológiai alapok és dilemmák a marxizmusbanmarxizmusban

1. Fogalmi alapvetés Politikai ökológia: tudományos, filozófiai és morális

megalapozottsággal rendelkező, önálló politikai ideológia, melynek politikai célkitűzése a természetes és épített emberi környezet megvédése globális szinten

Marxizmus: a marxizmust egy nyugati intellektuális hagyományként foghatjuk fel, amelyet ugyan Marx inspirált, de sokan mások is részt vettek a (ki)fejlesztésében (Pepper, 1993)

II. Ökológiai alapok és dilemmák a II. Ökológiai alapok és dilemmák a marxizmusbanmarxizmusban

2. Rendelkezik-e a marxi elmélet ökológiai megalapozottsággal?

II. Ökológiai alapok és dilemmák a II. Ökológiai alapok és dilemmák a marxizmusbanmarxizmusban

2. Rendelkezik-e a marxi elmélet ökológiai megalapozottsággal?

II. Ökológiai alapok és dilemmák a II. Ökológiai alapok és dilemmák a marxizmusbanmarxizmusban

3. Marx és a természeti környezet Marx elfogadta, hogy a kapitalizmusnak jelentős hatalma

van a termelőerők fejlesztését illetően, s mindez kiszabadíthatja az emberiséget a „szükségesség birodalmából”, vagyis azokból a helyzetekből, amikor az ember a természet kénye-kedvének van kiszolgáltatva

A kapitalizmus dehumanizálja az embert, és megrontja a természetet

A természetbe való aktív és tervezett beavatkozás pártján állt, de elutasította annak irracionális és önhitt elpusztítását

II. Ökológiai alapok és dilemmák a II. Ökológiai alapok és dilemmák a marxizmusbanmarxizmusban

4. Marx és a marxizmus ökológiai-kritikai felülvizsgálata A kapitalizmus nem tudja függetleníteni önmagát a természetes

határoktól Marx nem tulajdonított önértéket a természeti erőforrásoknak Marx a természetre instrumentális (tehát csak az ember

vonatkozásában akceptálandó) értékként tekint Teljesen figyelmen kívül hagyta leírásában és értékeléseiben a termelő

folyamatok energia-egyensúlyait Nem foglalkozik a növekedés fizikai határaival Marx és Engels elmélete túlhangsúlyozta a termelés – különösen az

árutermelés – szerepét a természettel való bánásmódunk vonatkozásában

Mind a szocializmus, mind a kapitalizmus a gazdasági növekedés által befolyásolt nézetrendszer, s ebből a szempontból egyformán rosszak

II. Ökológiai alapok és dilemmák a II. Ökológiai alapok és dilemmák a marxizmusbanmarxizmusban

5. Marxizmus és a politikai ökológia A marxista gondolkodók bizonyos köre, akik elfogadják a

politikai ökológia alapvetéseit lényegében a Marxi gondolatok ökológiai alapú kritikáját

A természet jelentős korlátokat állít az emberi (különösen a gazdasági) tevékenység elé, s emiatt a marxizmusnak el kellene mozdulnia az ökológiai perspektíva felé

III. ÖkoszocializmusIII. Ökoszocializmus

III. ÖkoszocializmusIII. Ökoszocializmus

Marxista irányzatok (Eckersley, 1992) Ortodox: a történelmi fejlődés azon múlik, hogy felszabadítjuk

magunkat a természettől azáltal, hogy alárendeljük azt a termelésen és a technológián keresztül, az ökológiai krízist határozottan a kapitalista termelési viszonyokhoz kapcsolja

„Humanista”: újragondolja Marx technológiai optimizmusát és a materiális fejlődésbe vetett hitét, de még mindig az antropocentrikus alapokon és a természet feletti irányításon alapul

Humanista neomarxizmus, kritikai elmélet: aggódott az emberek dominanciája és kizsákmányolása, továbbá a természet kiszipolyozása miatt, a termelőerők fejlődése önmagában nem biztosítja az igazi szabadságot, hanem ehelyett az emberek dominanciájához és elidegenedéséhez vezethet a természet vonatkozásában

III. ÖkoszocializmusIII. Ökoszocializmus

Az ökoszocializmus jellemzői (Pepper, 1993) Antropocentrikus – habár nem a kapitalista-technokrata értelemben –

és humanista Pozitív emberképen alapul, s tagadja, hogy az ember alapvetően

szennyező természetű lenne vagy bűnösen önhitt, kapzsi, agresszív, túlzottan verseny-centrikus

Az ilyen deviáns magatartások az uralkodó társadalmi-gazdasági rendszer termékei

A természet, amit a mindennapokban felfogunk, az emberi társadalom szempontjából felfogott és „legyártott” projekció

A természettől való ilyetén elidegenedéssel tulajdonképpen önmagunk egy részétől kerülünk egyre távolabb

III. ÖkoszocializmusIII. Ökoszocializmus

Az ökoszocializmus jellemzői (Pepper, 1993b) Kollektíven kellene kontrollálni ember és természet viszonyát a

közérdek kibontakoztatása végett A termelés természeti korlátai A tőke felhalmozódásának mértéktelen expanziója ökológiai válsághoz

is vezet Célul tűzi ki a szükségletek megváltoztatását, a társadalmi jólét

újradefiniálását, amely magában foglalja a mindenkinek kijáró, ésszerű, materiális jóllétet

A munkásmozgalom környezeti mozgalommá transzformálódik és globális változásokat indít el

A produktivizmus elutasítása

IV. Mire lehet jó az ökológiának a IV. Mire lehet jó az ökológiának a marxizmus?marxizmus?

IV. Mire lehet jó az ökológiának a IV. Mire lehet jó az ökológiának a marxizmus?marxizmus?

Mit kezdjen az ökopolitika a marxizmussal?

IV. Mire lehet jó az ökológiának a IV. Mire lehet jó az ökológiának a marxizmus?marxizmus?

IV. Mire lehet jó az ökológiának a IV. Mire lehet jó az ökológiának a marxizmus?marxizmus?

1. A környezeti problémák társadalmi következményekként merülnek fel

„Egyaránt valamennyi érzékszervet sérti a mesterségesen felfokozott hőmérséklet, a nyersanyag hulladékaival teli levegő, fülsüketítő lárma stb., nem beszélve arról, hogy a munkást életveszély fenyegeti a sűrűn összezsúfolt gépek között, amelyek az évszakok szabályszerűségével termelik ipari veszteséglistájukat.” (Marx: A tőke)

Az ökológiai politika hívei megrettennek ettől, hiszen a természet nem önértékként tételeződik

De: a harmadik világ környezeti mozgalmai döntően ezen az elven (is) szerveződnek

IV. Mire lehet jó az ökológiának a IV. Mire lehet jó az ökológiának a marxizmus?marxizmus?

2. Történelmi perspektíva Ne úgy szemléljük a világ aktuális állapotát – benne a

természetet és az ahhoz fűződő viszonyunkat is –, mint ami végleges vagy megváltoztathatatlan

Aktuális társadalmi-környezeti status quo-nkat egy maghatározott társadalom speciális kulturális és gazdasági feltételei alakították ki egy bizonyos helyen

Mi magunk alakítjuk a saját jövőnket és írjuk a saját történelmünket, beleértve az ökológiai jövendőt is

IV. Mire lehet jó az ökológiának a IV. Mire lehet jó az ökológiának a marxizmus?marxizmus?

3. A kapitalizmus jobb megértése Meg kell értenünk a kapitalizmus működését ahhoz, hogy

megtudjuk, miért károsítja a környezetet olyan mértékben, hogy az már fenyegeti az emberiség fennmaradását

Csak ezután tudunk arra választ adni, hogy miként lehet a környezetet megvédeni az emberi beavatkozás nemkívánatos következményeitől

Erre alkalmas a marxizmusnak a kapitalizmust vizsgáló szocioanalízise (ember-ember és ember-természet)

IV. Mire lehet jó az ökológiának a IV. Mire lehet jó az ökológiának a marxizmus?marxizmus?

4. Gyakorlati hatások Társadalmi és intergenerációs igazságosság Annak felismerése, hogy a leszakadók, a szegények, a

kisebbségek, a prekariátus a leginkább kitett csoportjai a környezeti katasztrófáknak

A környezet és a környezetvédelem végletes kommodifikálódásának megakadályozása

Az emberek mindennapi élet- és munkafeltételei (pl. egészséges ivóvízhez való jog) valójában környezeti kérdésnek tekintendők

V. Felhasznált irodalomV. Felhasznált irodalom

Deleage, Jean-Paul (1989): Eco-Marxist critique of political ecology. Capitalism, Nature, Socialism, 3, 15–31.

Eckersley, Robyn (1992): Environmentaloism and Political Theory: Toward an Ecocentric Approach. London, UCL Press.

Martinez-Allier, Joan (1990) Ecological Economics: Energy, Environment and Society. Oxford, Blackwell.

Marx, Karl ([1867] 1955): A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata. I. kötet. Budapest, Szikra.

Mason, Michel (1999): Environmental Democracy. London, Earthscan.O’Connor, James (1991): Socialism and ecology. In: Conference Papers by James

O’Connor, Santa Cruz: Capitalism, Nature, Socialism/Centre for Ecological Socialism Pamphlet No. 1, 29–40.

Parsons, Howard L. (1977): Marx and Engels on Ecology. London, Greenwood.Pepper, David (1993): Eco-Socialism: From Deep Ecology to Social Justice. London – New

York, Routledge.Vaillancourt, J.-G. (1992): Marxism and ecology: more Benedictine than Franciscan.

Capitalism, Nature, Socialism, 3 (1), 19–35.

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!antal.attila@ajk.elte.hu