A menedzsment irányzatok fejlődése

Dr. Gyökér Irén egyetemi docens

2012 ősz

MENEDZSMENT ALAPJAI

A MENEDZSMENT ALAPKÉRDÉSEI

Hogyan növelhető a szervezeti teljesítmény, az

eredményesség és a hatékonyság?

Hogyan növelhető a szervezet tagjainak

teljesítménye?

A KLASSZIKUS IRÁNYZAT

Managing Work and Organisation

Vizsgálatának főbb területei :

• A munkavégzés hatékonyságának emelése

• A szervezetek hatékony működtetése

A TUDOMÁNYOS MENEDZSMENT

IRÁNYZATA (SCIENTIFICAL MANAGEMENT)

• A munkavégzés hatékonyságának emelése

tudományos módszerek alkalmazásával

• Az irányzat képviselői és eredményeik: Taylor,

Fayol, Gilbreth, Emerson, Ford

• Fókusz: munka, munkafolyamatok

menedzsmentje

• Cél: A munkaerő "hatékony" felhasználása

FREDERICK W. TAYLOR (1856-1917)

• Midvale Steel Company, Philadelphia - esztergályosok munkájának

megfigyelése, elemzése, időszükségletének mérése a napi teljesítmény

előírása érdekében

• menedzsment princípiumok:

o a munka minden elemét pontosan meg kell tervezni

o tudományosan kell a dolgozót kiválasztani, betanítani, fejleszteni

o a menedzsereknek felügyelniük kell a tervezett munkafolyamatok

megvalósítását

o munka és felelősség megoszlik a menedzserek és a munkások

között

• Simonds Rolling Mashine Company és Bethlehem Steel

Company-nál dolgozott, kutatásainak tárgya:

• munkakörök kialakítása,

• pihenőidők - kifáradásmentes munkavégzés

• darabbéres fizetési rendszer

• a norma feletti teljesítés ösztönzése bértöbblettel

• Eredmény: magasabb mennyiségi teljesítmény, magasabb

szintű munkamorál

FRANK ÉS LILLIAN GILBRETHS

Fókusz: a munka egyszerűsítése (Simpification)

• idő és mozdulattanulmányozás, a munka egyszerűsítése

• kőműves munka elemzése, a legcélszerűbb munkamódszer

kialakítása

• standardizált anyagok, módszerek, munkahely kialakítása

• differenciált bérezés a munka minősége szerint

• 18-ről 5-re csökkentették a mozdulatok számát, 200%-al

emelték a termelékenységet

• a dolgozók jóléte - a szakszervezet hatása

HENRY GANTT (TAYLOR MUNKATÁRSA)

Fókusz: a munkafolyamatok idő és költség tervezése

az output növelése érdekében (Scheduling)

• Gantt diagram - komplex projektek időtervezése,

ábrázolása

• teljesítményarányos, differenciált bérezés (bónusz

rendszer) a követelményarányos alapbéren felül

(minimális teljesítmény alapján)

HARRINGTON EMERSON (TANÁCSADÓ, 1910)

„A vasúttársaság 1 millió dollárt takaríthatna meg

naponta, ha alkalmazná a tudományos menedzsment

módszereket” (Resources efficient use)

Javasolt elvek:

• tudományos, objektív, tényszerű elemzés

• pontos célok megfogalmazása

• a rész és az egész összhangjának megteremtése

• standardizált folyamatok és módszerek

• jutalmazás a feladatok sikeres elvégzése után

HENRY FORD

Fókusz: a munka hatékonysága

• tömeggyártás

• szalagszerű termelési folyamat

• standardizált elemek

• időutalványozás

• gyártási folyamat maximális harmonizálása

• ütemidő - kibocsátási ütem, időbér

Eredmény: növekvő output, csökkenő költség

A MENEDZSEREK FELELŐSSÉGE A

MUNKA MENEDZSELÉSÉBEN (KLASSZIKUS IR.)

• Tervezés - az output mennyiségének és minőségének

előírása minden munkakörre

• Szervezés - a feladat elvégzését szolgáló folyamat és

eszközeinek meghatározása

• Vezetés és befolyásolás - a célkövető magatartás

elősegítésére

• Kontrolling - a megfelelő ember kiválasztása és

képzése, teljesítményének vizsgálata, a terv/tény

összehasonlítás

SZERVEZETEK MENEDZSMENTJE

• A klasszikus szervezet elmélet kidolgozói szerint a

menedzserek a szervezeteket hasonló elven

kezelhetik, mint a munkát.

• Képviselői:

• Henry Fayol (1841-1925),

• Max Weber (1864-1920),

• Chester Barnard (1886-1961)

HENRY FAYOL

• A klasszikus szervezet elmélet megalapozója,

gyakorló francia menedzser könyvében (az

igazgatás elmélete) szisztematikusan összefoglalta

saját öt évtizedes gyakorlatának tanulságait.

• Menedzsment elveket fogalmazott meg

• Elsőként definiálta a menedzseri funkciókat - máig

ezt használjuk

FAYOLI ELVEK A HATÉKONY

MENEDZSELÉSHEZ

• Munkamegosztás: minél mélyebb a specializáció, annál

hatékonyabb a munka

• Tekintély: a menedzseri feladatok ellátásához tekintélyre van

szükség, ennek formális és személyes forrása van

• Fegyelem: a szervezet tagjainak el kell fogadni a működési

szabályokat

• Az utasítás egysége: egy beosztottat egy menedzser irányítson

• Érdekek prioritása: az egyén érdeke nem kerülhet szervezet

érdeke elé

• Ellenszolgáltatások: a szervezet és az egyén szempontjából

egyaránt igazságos legyen

FAYOLI ELVEK A HATÉKONY

MENEDZSELÉSHEZ

• Az irányítás egysége: a hasonló feladatokat ugyanaz a menedzser irányítsa

• Centralizáció: a hatalmat és a hatásköröket a menedzseri hierarchia csúcsán kell koncentrálni

• Skálás irányítási lánc: az irányítási lánc minden fokozatán megfelelő hatáskörök szükséges, amelyet mindig be kell tartani

• Rend: a megfelelő erőforrások a megfelelő helyen és időben álljanak rendelkezésre

• Méltányosság: a menedzser legyen udvarias és méltányos beosztottaival

• Stabilitás: a beosztottak nagymértékű elvándorlása nem kívánatos

• Kezdeményezés: a dolgozók kezdeményezéseit támogatni kell

• Közösségi szellem: a team munka, a közösségi szellem érték, ezért ösztönözni kell.

MAX WEBER BÜROKRATIKUS

SZERVEZETE

• Fayol, Taylor német kortársa (szociológus),

megalapozója a modern szervezetelméletnek

• A bürokrácia a szervezetben meglévő hatáskörök

legitim és formális rendszere

• A bürokratikus szervezeti forma logikus, racionális és

hatékony. Erőssége:

• számos eleme növeli az eredményességet

• hozzásegített a szervezeti struktúrák kérdéseinek

tisztázásához

• világos szabályok és eljárások

• szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok

• munkamegosztás és specializáció

• tárgyilagosság, objektivitás az emberek kezelésében

• hozzáértés és kompetencia érvényesítése

• dokumentálás, írásbeliség

MAX WEBER BÜROKRATIKUS

SZERVEZETÉNEK ALAPELVEI

CHESTER BARNARD

• A Bell telefontársaság (New Jersey) korábbi elnöke

• „The Functions of an Executive” könyve az

autoritás elfogadásának elméletét írja le.

• A beosztott az utasítást elfogadja, ha

érti

képes teljesíteni

a szervezet céljaival összhangban lévőnek ítéli.

EMBERI KAPCSOLATOK IRÁNYZAT

• A növekvő technológiai színvonal esetén a személyiség, a pszichológiai tényezők szerepe megnő a hatékonyság alakulásában.

• Az irányzat fő képviselői és eredményeik

• Konfliktusok a szervezetben, Mary P. Follet

• Hawthorne-i kisérletek – Elton Mayo

• Likert, Mason

• McGregor XY elmélete

MARY. P FOLLET

• Mary P. Follet

• Dinamikus integráció koncepciója

• Szituációs törvény

• Autoritás elmélet

ELTON MAYO (+F.J. ROETHLISBERGER)

• Hawthorne-i kísérletek (1924) – vizsgálat és

hatások (világítás, relé és kapcsolótábla szerelők)

• Megállapítások

1. A termelékenység függ a szellemi, érzelmi és

morális faktoroktól

2. Az egyén az elvárásainak megfelelő csoport tagja

kíván lenni, érzékeny a csoportösztönzőkre

3. A társadalmi szervezettség színvonala

alacsonyabb, mint az anyagi-technikai

LIKERT ÉS HAIRE MASON

• Likert

• szervezet = csoportok rendszere,

• a szervezet organikusan fejlődő struktúra

• a vezető = kapocs a csoportok között

• Haire Mason

• A dolgozó ne a főnöktől, hanem a követelményektől függjön

• A vezetőn múlik „hogyan láttatja a világot”

MCGREGOR XY ELMÉLETE

• Az emberek önállótlanok és lusták és a legkevesebbet dolgoznak

• Kerülik a felelősséget

• Nem érdeklik az eredmények

• Képtelenek magukat irányítani

• Közömbösek a szervezet céljaival szemben

• Szeretik ha mások irányítják őket

• Nem nagyon okosak

• Kerülik a döntést

• Önállóak

• Saját céljukért keményen dolgoznak

• Vállalják

• Eredményre törekszenek

• Képesek saját viselkedésük irányítására

• Kívánják szervezetük sikerét

• Nem passzívak

• Nem ostobák

• Döntőképesek

Ez a követendő menedzsment elvek alapja!

X feltételezés Y feltételezés

TAYLORI ÉS HR FELFOGÁS

ÖSSZEHASONLÍTÁSA

• Minden feladatra van legjobb módszer

• Részletesebb munkamegosztás nagyobb teljesítmény

• Legjobb módszert a vezető ismeri

• A termelékenységet csak a műszaki tényezők befolyásolják

• Motiváció csak pénzzel

• Amit nem ellenőriznek azt nem hajtják végre

• Legjobb módszer a dolgozótól is függ

• Munkamegosztás egyhangúsága kisebb termelés

• A dolgozó tudja a legjobb módszert

• Lélektani tényezők is döntőek

• Felelősségérzet és önállóság növeli a teljesítőképességet

EMPIRIKUS IRÁNYZAT

• Központi témája sikeres vezetők

személyiségének és módszereinek kutatása.

• "A vezetés művészet"

• Kutatási főirányok

• Az irányzat képviselői és eredményeik:

Drukker, Sloan, Newman

KUTATÁSI FŐIRÁNYOK

1. A kezdeményezők irányvonalának folytatása

2. Stressz kutatás

3. Munkarend változtatás hatása

4. Csoportmunka hatásai – normák

PETER DRUCKER

„A vezetés nem tudomány – hanem gyakorlat”

• Vezetői funkciók

• Célokat tűz ki

• Szervez (dolog-ember)

• Ösztönöz – kommunikál

• Elemez – értékel

• Munkatársak fejlesztése

• Vezetői feladat

• Erőforrások egységes egésszé szervezése (karmester és zeneszerzés )

• Folyamatos jövőfigyelés

• „Management sciences”

SLOAN

• A termelő rendszerek vertikális összevonása

• Horizontális tervezési és ellenőrzési rendszer

• Óriásvállalatok decentralizálása (nyereségközpontok –

önállók),

• távlati tervezés, nagyberuházások tervezése, átfogó

ellenőrzés eszköztárának fejlesztése

NEWMAN

• A vezető készsége és szemlélete fontosabb, mint a szaktudása

• Vezető – menedzser (értéktermelés-üzlet) elválik a szakmai vezetőtől (használati érték)

• Siker feltételei

• Az emberi jó viszony a struktúrából fakadjon

• Az egyes emberek sorsa több embertől függjön

• A vezetői alkalmasságot az eredmény dönti el

• Eredmény: vezetési funkciók eszköztárának fejlesztése

• Vezetői munka hatékonysága

• Vezetés emberi – technikai viszonyainak optimuma

MODERN IRÁNYZATOK,

(MANAGEMENT SCIENCES)

• Folyamatelvű iskola

Lényege a vezetési funkciókra épülő menedzsment folyamat

vizsgálata, vezetési elvek, vezetési filozófia kialakítása. A

vezetési funkciók tartalmára, összefüggéseire és módszereire

koncentrál.

FOLYAMATELVŰ ISKOLA (FAYOLI ELVEK)

•A vezetés folyamata

•Vezetési elvek

–Tervezés elsődlegessége

–Egyszemélyes felelős vezetés elve

–Kivételek alapján való vezetés elve

–Vezetési elvek

•Vezetési filozófia szükségessége

–Feladatai

–Értékrendje

–Alkalmazottak értékrendje

Terv

Szerv Ellenőrzés. Vezetés

VEZETÉSI SZINTEK –

VEZETÉSI FUNKCIÓK

Koncepcionális

készségek

Idő

100

0

ALSÓ KÖZÉP FELSŐ

VEZETÉSI SZINTEK

TERVEZÉS

SZERVEZÉS

IRÁNYÍTÁS

Humán

Technikai

KVANTITATÍV ISKOLA

• A vezetési ismereteket olyan matematikai statisztikai, valószínűség számítási módszerek halmazának tekinti, amely segíti a vezetői döntéseket. (School of Management Science)

• Célok / problémák megfogalmazása

• Problémamegoldó módszerek fejlesztése

• Gazdasági hatékonyság célfüggvénnyel

• Számítástechnika felhasználása

• Fő kutatási terület

Optimalizáció, szuboptimalizáció, erőforrások allokációja, hálótervezés, Készletezési modellek

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISKOLA

A szervezetek, csoportok, emberek viselkedését kutatja, magatartástudományi alapon.

Képviselt alapelv: Az emberi erőforrások (mint speciális innovatív erőforrása a rendszernek) legjobb, leghatékonyabb alkalmazása a szervezetek sikerének a kulcsa.

Támaszkodik az antropológia, a szociológia, a pszichológia tudományos eszköztárára.

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISKOLA

Az egyéni és a szervezeti viselkedés képezi a kutatásai

alapját.

Egyéni viselkedés

Egyének kapcsolata

Csoportok magatartása

Csoportok kapcsolata

1

2

-Személyiség

-Motiváció

-Vezetés

-Formális

-Informális

-Normák

-Státusz

-Szerepek

SZOCIÁLIS RENDSZEREK, VAGY

RENDSZERTANI IRÁNYZAT

• A szervezeteket és azok működését rendszerszemléletű

módon elemzi, tervezi, felhasználva a szociológiai és a

magatartástudományi ismereteket.

• Szociotechnikai gyártási rendszerek – autonóm

munkacsoportok

• Vállalatmodellezés – számítástechnikai támogatással

SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA

• A szervezet alrendszerekből összetevődő komplex rendszer, nagy gazdasági rendszer része

• Alrendszer • formális-informális struktúra • Státusok-szerepek • Fizikai környezet

• Kapcsolataik: • Kommunikáció • Egyéniség • Döntéshozatal

• Integráló elem : CÉL • Felhasználja

• Bertalanffy és Rappaport rendszerelmélet • Parsons és Merton strukturális – funkcionális elemzését

• Vizsgálja

• Célok differenciálódását a szervezetben

• Emberek megtartását a szervezetben

• (Emberek szociális orientáltságúak)

• Barnard

• A szükségletek kielégítésének feltételei Maslow

• Anyagi ösztönzők

• Nem anyagi (hatalom – tekintély) ösztönzők

• Munkavégzés feltételei

• Önbecsülés

• Vezetés kulcsa : lényeglátás + döntéshozatal

• Vezetés eszköze: logika + intuíció

SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA II.

• Herzberg

• Motivációs mechanizmusok

• Forrester

• A vállalat mint rendszer – modellje ( de! dinamizmus és modellalkotás !)

• Kibernetika

• Döntéselmélet

• Informatika

SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA III.

• Vizsgált problémák és megoldások:

• Korlátozott erőforrások hatékony elosztása

• Racionális sorrendiség a munkafolyamatokban

• Szállítási feladat ( lineáris programozás)

• Beruházás optimalizálás

• Többtényezős komplex döntések

• Stratégia kialakítása (ellenlépések mellett)

• Kell:

• Célok hierarchiája

• Számszerűsítési eljárások

• Értékelés

• Egészlátás (rendszerszemlélet)

• Csoportmunka

• Dinamikus szervezet

SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA IV.

KONTINGENCIAELMÉLETI

(SZITUÁCIÓELMÉLETI) IRÁNYZAT

• Az általános érvényű vezetési elvek és módszerek kutatása

helyett azokra a szituációs elemekre koncentrál, amelyek

esetén adott elvek és módszerek alkalmazása és az

eredményesség között szignifikáns összefüggés mutatható ki.

• Elsősorban a szervezeti magatartással foglalkozók

csatlakoztak ehhez az irányzathoz, állítva, hogy az

alkalmazottak magatartása túl komplex ahhoz, hogy néhány

egyszerű elv alapján meg lehessen magyarázni.