: : : j a . i !

Karfucsonty hanhnaktn e p s z o k A s a , i

Az ut6bbi dvszdzadokban, els6sorban a keresztdny villg-

ban igen nagy jelent6sdget kapott december h6napja. A

h6nap vdge, kardcsony Jdzus sziiletdsdnek 6s a szeretetnekaz tinnepe, melyet napjainkban a vildg minden orszdgdbanmegiinnepelnek, tahn a legszebb ds a legnagyobb jelcnt6-

sdgii iinnepiink. Azonban kevesen tudjik, hogy ezt a na-

pot, december 25-dr mir dvezredekkel koribban is iinnep-kdnt tartottik szimon 6seink.

Alzid6 mdrdse, szdmitisa, a kalenddrium, a naptdr elkd-

szitdse igen rdg6ta foglalkoztatta az embereket. Szerte a vi-

llgban a kiilonboz6 kultr-lr:ikban mds ds mds ddtumhozkotik a vildg teremtdsdt, de az id6 mdrtdkdt igen csekdly el-

tdrdssel ugyanolyan mdrtdkegysdgekben hatdroztik meg.

Az id6m4rr6knek a kialakuldsa pedig osszefiigg azzal amegfigyel6ssel, amely megdllapitotta, hogy az id6 mfhsa

szabdlyszeriien ism6tl6d6 termdszeti jelensdgek iltal szaka-

szokra bonthat6. Az dletiink ritmusit tehit a termdszeti

tcirvdnyek erejdvel hat6 6gi jelensdgekkel, a Napnak ds a

Holdnak a jdrdsdval kapcsoltdk cissze. Az id6 mrihsa rend-

szeresen ismdtl6d6, szabily szerfen bekovetkez 6 v ikozlstjelent, melyben az dlland6s:ig is megtaldlhat6. Az id6r

ezeknek a vdltozdsoknak a segitsdgdvel bontjuk fel rovi-

debb id6szakokra: dvre, h6napra, napra, ds a napokat is

folosztj uk kisebb egysdgekre, napszakokra, 6rikra, percek-re, mdsodpercekre.

Alland6sag 6s ism6tl6d6s

Az emberek megfigyeltdk azt is, hogy bdr az dletiink:illan-

d6 vdltoz:isb6l 6,11, az rilland6sdgot az az ism€d6d6s jelenti,

mely az id6 vikozdsival van cisszefiiggdsben. Altaliban a

nap meghatdrozott 6rijiban keliink fel, indulunk munkd-

ba, dolgozunk, piheniink; egy adott dvszakban, nydron

megytnk fiirdeni, tdlen sielni. R:iaddsul az id6 viitozisa

el6re kiszdmithat6, ds ennek k<iszcinhet6en tervezhet6

mindenfele tevdkenysdgiink. Ennek a tervezhet6sdgnek

pedig igen nagy a jelent6sdge a ldtfenntartds szempontid-b6l, melyhez a megfelel6 id6pontban elvdgzett mez6gaz'

dasigi munkik ndlktlozhetetlenek.A kezdetekbe n az id6 szdmitdsa szempontjdb6l annak

volt a legnagyobb a jelent6sdge, hogy kdt rendszeresen is-

mdtl6d6 termdszeti jelensdg bekovetkezte kozi5tt milyen

hosszri id6 telik ei. Altal:iban a tavasz kezdetit tekintettdk

a legfontosabbnak. A mdsik ilyen id6egysdg pedig a nap

volt, melyen akkoriban csak a nappalt drtettdk, azaz csak

azt a szakaszdt a kdt napfelkelte kdzcitt eltelt id6nek,

amelyben az ember valamilyen tevdkenys6get vdgczhetett.

A tudominyok, els6sorban a csillagdszat ds a matema-

tika fejl6ddse lehet6vd tette, hogy az id6 pontos mdrtdk-

egysdgeit is meghat:irozzuk. Az id6 szdmitisdhoz pontosanmeg kellett hatdrozni a

A Fdld tengely koruli forgisrinak az idejdt - azaz a Napmindennapos irtjdt az 6gbolton keletr6l nyugati irdnyban;

azaz a na} hosszit;A Hold ft;ld koruli keringdsdnek az- idStartamdt - a hd-

napot, rnelyet eredetileg magyarul holdnapnak neveztck;Az a Fc;ldnek a Nap kortli keringdsdnek az idej€r - az-

az az 6vnek a hosszdt.Bdr ezeket az id6szakokat mdr dvezredek 6ta igen nagy

pontossdggal ki tudtdk szdmolni, a kiilonbc;26 kultfrdk-

ban m6gis igen kulonboz6 napri''r sz{mitisi m6dszerek

alakultak ki. A mezopotdmiai naptdr szerint az dv mircius

21 -€n kezdldcitt. Az i.sz. 344-ben bevezetett zsid6 naptdr

szerint 6 fele dvtipus ldtezik, melyre az|rt van sziiks6g,

mert bizonyos valldsi iinnepek csak ugyanazon a napokon

lehetnek minden dvben, pl.: lrjdv csak hdt{6re, keddre,

csi.itcirtcikre vagy szombatra eshet.A jelenlegi naptdr el6dje, a r6mai vagy Julidnusz napt:ir

kidolgozdsdval i.e. 46-ban Julius Caesar egy egyiptomi

csillagdszt, Szoszigendszt bizta meg. 6 a hibdk kikiiszribri-

ldse 6rdekdben megalkotta a ttirtdnelem leghosszabb dvdt,

mely 445 napb6l illt. Ennek kciszonhet6en a megszokott

iinnepek vissza kertiltek eredeti helyiikre, igy pl- u' aratist

iinnepdt ismdt nydron tarthattik. A jov6re ndzve pedig el-

rendelte, hogy minden 4 dv 366 napos legyen, mellyel ki-

ktiszrib<;lhetik azt az eltdrdst, ami a Fcild keringdsi idejdbSl

ad6dik, 6s mely a 24 orinil naponta 3 56,5 misodperccel

hosszabb. A szcik6nap fgy minden 4. dvben a febrtir 24-

e lett. Kissd feleddkenyek voltak, mivel elfeledtdk elrendel-

ni, hogy mikort6l kell szdmolni ezt abizonyos 4. 6ver; igy

Meridi$n

ja legm6lyebb pontjrit, ds a Bakba ldpve ismdt hosszabbaklesznek a nappalok. Ebben az drtelemben a Nyilas id6sza-ka az 6i dletnek a bcilcs6jdt jelenti, ill. a felkdsziildst az el-krivetkez6 id6szakra.

Az els6 ndpszokds adventhez kapcsol6dik, mely a kard-csony el6tti 4. vasdrnap kezd6dik. Eredeti jelentdse szerinta gonosz szellemeket kell eliizni ekkor, mivel a Nap csok-kent dleterejdvel most nem igazin kdpes erre. Ezt a cdltszolgdlta november 30-a is, Szent Andrds napja, mely atermdkenysdggel is kapcsolatban volt. A keresztdny hit sze-rint Jdzus visszajdveteldt, ds a szellem halhatatlansdgarjel-kdpezi. Advent els6 vaslrnapja jelenti az egyhazi 6v kezde-rdr. Az adventi koszoni gyertyiir egyenkdnt - minden va-sirnap egyet gynlgik meg. A koszortr ds a gyertydk fEnyea Nap dletet ad6 vildgossriga utdni v:igv6ddst jelkdpezi, isan, hogy a napfordul6 utdn ismdt egyre hosszabbak ds vi-ldgosabbak lesznek a nappalok.

Ugyancsak adventhez kapcsol6dik a hdrom csiitortcjk,mely ebbe azid6szak6a esik. Ekkor faka-lapdccsal szoktdk megzorgetni az ajt6kards ablakkereteket, hogy feldbreszszdk aszunnyad6 ncivdnyi dletet, ds novekedds-re serkentsdk. Az egyhaz kds6bb ezt a ko-pogdst Krisztus kozelg5 sztiletdsdnek el6-jelekdnt tekintette.

Decernber 4-dhez kapcsol6dik a kovetkez6ndpszokis. Ezen a napon cseresznye, almavagy k6rte dgat szoktak torni, mely vizbe tdvekardcsonyra virdgba borul. A gazddk a virigzo:igb6l tudtdk megdllapitani, hogy milyer.r lesza kovetkez6 dvi termds.

l)ecember 6-a szintin nevezercs naD,kt i londsen a gyernrekek szdmira. Ekkordrkezik meg a Mikulds, aki erd6b6l jon,eredetileg l6val vagy szamdrral; mdsutt a

tdnt, hogy kivilasztottak megfelel6 szlrmazisu hdtdves le-dnygyermekeket, akiket egy iskoldban neveltek, 6s amikordrettd vdltak, a D:ividt6l szdrmaz6 papok megtermdkenyi-tettdk 6ket, 6s ugyancsak gondosan kivdlasztott szemci-lyekhez fdljhez adtik 6ket. Az $y sziiletett g,vermekek pe-dig szintdn hdt dves korukt6l fogva ktilon neveldst kaptak,melyben felkdszitettdk 6ket ktildetdsiikre.)

December 13-a Szent Luca napja. A Luca ndv finyt ho-zor, vtligitorjelent. A Gregoridnusz naptdr bevezetdsdig ezvol r az dv lcgrovidebb napia.

Val6sz(nileg osszeftiggdsben van a zsid6 Chanuka fdny-tinneppel, amivel arra eml6keznek, hogy arnikor i.e. 165drvel Jeruzsdlemben (jra bevezettdk a templomi szolgdla-tot, egy pici kancs6 olaj 8 napig m(kcidtetett egy m6csest.Az6ta szokds, hogy a Chanuka kezdetdt6l a 8 dgti gyertya'tart6 egy Lijabb gyerrydjit gyqtjak meg minden nap. (Ez

is €rdekes egybeesds az adventi koszonival, melynek vasdr-naponk6nt egy 6jabb gyertyajit kell meggyfjtani.) Luca

azonos a mitol6giai Diana istenn6vel is, aki a vadd-szat istene volt. Eredetileg j6indulatt, nemes, ba-

rdtsdgos istenn6nek szimitott. Az osztrdk ndp-szokdsban l.uca a Mikulds ellentdte, f6lelmet

kelt6, gonosz ddmon. Rdgi szokds szerint13-a el6estdjdn a hdziasszonynak c;ssze

kellett gy(jtenie gyermekeit ds szolgd-l6ldnyait, ds egyttt imddkoztak, hogyeliizz€k az (jszaka sotdt szellemeit.

A lucaszdk is ezzel van kaocsolat-ban. A szdk riszszedllitisit 9 fdle [ib6lczen a napon kell elkezdeni, ds min-den nap foglalkozni kell vele, hogy a

kardcsonyi djfeli misdre elkdsziiljon.Ott a lucaszdker.r rilve megpillant-hatjuk a gonosz boszorkinyokat.

A Nyilas peri6dusa az ivnek te-hdt arra szolg:i l, hogy addig, amig afizikai ilet nyugalornban van, pi-hen, felkdsziil a kcivetkez6 fii:idle-ddsre, addig a szellem ercjdvel, aszellemi aktivitdssal fblismerdsekrctehetiink szert. Ez a felismerds pc-dig legf6kdppen abb6l dll, hogy fcl-csil lantja az a remdnyt, hogy ami-kor ismdt vildgos lesz, az dlet is to-vdbb folytat6dik.

A Nyilas szimb6iuma a nyil, ha fgy tetszik a Skorpi6-b6l mostanra ennyi maradt . Lz a nyil balr6l jobbra, fitlfi:-ld mutat. Fol a fdny feld, a mriltb6l a jiiv6 trinyi\a. Azanyaghoz val6 kotodds az<lnban megneheziti a haladdsun-kat. Ezt a nyil als6 vdgdn l6v5 kereszt jelcnti. A hosszti sci-tdt id6szak utin a fdny irlnti vdgi'unk azonban er6sebbmindenndll

A Bak id6szaka a tiizes, dc szalmaling Nyilas peri6dusutdn azt a sztiksdgszcr(sdget fejezi ki, hogy az embernekegy meghatdrozott cdlra kell konccntrdlnia. A napfordul6utin a Nap lehet6vd teszi, hogy az dlet fonala, mely aSkor;ri6val, a 8. hizzal, a haldllal megszakadt, fjra egyestil-

kemenven d t . vasv szarvas vonra t ta szdn- tkon. A i6 gyerckeknek teherseger. a ros-

szaknak virgdcsot ad. A keresztdny legen-da szerint myrai szent Nikolaus a 4. szi-zadban hirom szegdny lednynak ijszakaegy-eg,y zsdk aranyat adott hozomdny-kdnt. 1087 6ta terjedt el szerte a vii:ig-ban. A m6zeskaldcs, amit a Mikulis hoz,az egykori dldozati dtkekre utal. A di6 dsaz a|ma, mint a kdt legkds6bben be6r6,6s a legtovdbb eltarthat6 gyiimrilcs az 4leter6re, az 6let to-vdbb viteldre utal, ill. az alma az tircik fiatalslg jelkdpe is.

Mikuldst sok helyen scitdt alakok kisdrik, akiket gonoszszellemeknek, vary ̂ tdl gonosz- er6inek tekintenek.

December 8-a a szepl6telen fogantatds napja. Ez is az.-zal van dsszefiiggdsben, hogy bdr a felszinen minden dlet-telen, mozdulatlan, elrejtve a szemiink el6l a fttld mdlydnmdr a magok felkdsziilnek a csirazisra.

(A legrijabb kutatdsok szerint a szepl6telen fogantatdsszintdn a keresztdnysdg:iltal tdpldlt t6vhit; az eredeti zsiddlegenddk szerint ugyanis ldtezett 3 kivilasztott pap-tanit6,akik a ddvidi vdrvonalat circjkitettdk tovibb. Ez igy ror'

4 Meritliiin

--,:.:|== a,= :-=. st..,.-: = i.,,

J6zus sziiletdse napjd.t a keresztdnyek tehit a 4. szdzadki;zepdig janui'.r 6-d.n iinnepeltdk. Ez a nap tcjbbszcircisenis iinneo volt szdmukra:- ^r6, megjelen6se, azazJ€zus sziiletdse Betlehemben;- a mdgusok lltogatdsa Betlehemben, akik a megvdlt6 ki-

rdlyt kerestdk;- ds Jdzus keresztel6 a Jorddn vizdben, ds az els6 apostolok

ekkor halljdk az igi sz6zatot: ,,Ez az dn szeretett fiam."Az egyhaz vezer6i 354-ben december 25-5, a gcircig-r6-

mai birodalomban a ,,gy6zres Nap" rinnepdt nyilvdnitot-tdk Jdzus sziiletdse napjdv6.

Jdzus sztiletdse kortil azonban igen sok a vitatott kdrdds,mely a gondolkod6kar dvsziLzadok 6ta foglalkoztatt". E.-dekes, hogy Jdzus dletdr6l nem maradt fenn olyan irdsmii,amely dletdben kdsztilt, ds az els6 feljegyzdsek is csak hald-la utdn dvtizedekkel keletkeztek tevdkenysdgd16l.

A kor bolcsei el6tt ismeretes volt, hogy hdber pr6fdt:ikmegjcivenddltdk, hogy Jude:iben messidskirdly sziiletik, dsaz dkrrdsos babil6niai j6slatok szerint a nagy kir:ily sziile-t6sdt majd egy 5gi jel adja hiriil.

Kepler volt az, aki kiszdmitotta, hogy az 6gi jel, a fenyescsillag, mely a mdgusokat Betlehembe vezette, a Jupiter dsa Szaturnusz egyiittdlldsa volt a Halak csillagkdpben. Ezt akds6bbi csillagdszati szdmitdsok ds a tortdneti kronol6gia ismeger6siti.

A csillagdszati szimitdsok szerint az els6 szoros egyiitr-dlldsuk i.e. 7. mdjus 27 128-an kovetkezett be, utols6 kcizrjsesti felkeldsiik pedig szeptember l5-dn. A mdgusok ekkor-tdjt indulhattak el Babilonb6l Jeruzsdlembe. Jeruzsdlernugyanis 700 mdterrel magasabban fekszik, mint a babilo-ni csillagvizsgdl6, teh:it onnan jobban megfigyelhet6 volta Jupiter/Szaturnusz egyiittdlllsa, mint mdshonnan. A leg-leiwdnyosabb jelensdgre november l2-13-an szimitottak,ds a kdt dgitest 19 6rdt6l6jf6ligj6l megfigyelhet6 volt azdgbolton. Rdad:isul a zodidkus fdny - a Nap sugarainakvisszaver6ddse a kozmoszban taldlhat6 porszemcs€kr6lkripjdnak a cs/rcsdn helyezkedett el a kdt bolyg6. A termd-szeti jelensdg hatisdt ez tovibb fokozta.

A mdgusok dltal ldtottakat M:itd evangdliuma ismerte-ti. Ennek a szrivegrdsznek a stilusa, sz6haszndlata pedigteljes eg6szdben eltdr az evangdlium tribbi rdszdr6l, amely-b6l arra lehet kovetkeztetni, hogy Mdt6 feltehet6leg egyszakembert ds szemtan(t iddz.

A mdgusok tehdt november l2-4,n drkezhettek Betle-hembe, ahol egy pdsztor elvezette 6ket J6zsef barlangj:i-hoz.J6zus tehdt nem kardcsonykor sztiletett, hanem i.e. 7.november 72-e el6tt.

Haldl|rol mdr viszonylag pontosabb id6pontot tu-dunk, mivel az i.sz. 33. dprilis 3-dn pdnteken 14 ds 75 orakrizott krivetkezett be, a feltdmadds id6pontja pedig dpri-l is 5-e hajnal.

Kardcsony havdnak a ndpszokdsai, amint azt ldthattukigen rdgi mriltban gycikeredznek, azonban mdra szinteminden 6si jelentdstiket elveszitettdk, ds helyiiket els6sor-ban a keresztdnysdg hagyomd.nyai foglalt:ik el.

Az 6si n€pszokdsok a zodidkus dltal is .jelkipezett dlet-kerdkkel, az circik 6lettel, az inkarndl6ddssal, ds az (let !l-

Standar Ebdrds ameridirin GM'l-tdl

- 2 h 3 0 m- 2 h 3 0 m

+ l l h 1 2 r n

1 6 5 \ r 0 0 - 1 1- 1 1 h 3 0 m

- 1 1 h 2 0 m

ld6z6nekRijuiditis Megneuezy's

NFT/S Uj fu l landi nydr i idc iNFT/\fl Ujfullandi h{bords id6NIT Norfolk Szigeteki id6

(Norfblk Island Time)

NSTNT

NTTNUTNZT

NZT/SozT

OZTISPCTPDTPST

P\7T Pacific h:iborts id6R2T Orosz 2. z6na idejeR2T/S Orosz 2. z6na nydri idejeR3T Orosz 3. z6na idejeR3T/S Orosz 3. z6na nydri idcjeR4T Orosz 4. z6na ideleR4T/S Orosz 4. z6na nydri idejeR5T Orosz 5. z6na idejeR5T/S Orosz 5. z6na nyiri idejeR6T Orosz 6. z6naideieR6T/S Orosz 6. z6na nydri idejeR7T OroszT. z6na idejeR7T/S Orosz 7. z6na nyari idejeR8T Orosz 8. z6na idejeR8T/S Orosz 8. z6na nyiri ideieR9T Orosz 9. z6na idejeR9T/S Orosz 9. z6na nydri idejeRl0T Orosz 10. z6na idejeRl0T/S Orosz 10. z6na nydri idejeRl1T Orosz 1 1. z6na idejeRl 1TlS Orosz I 7. z6na nydri idejeRl2T Orosz 12. zdna idejeRl2T/S Orosz 12. z6nanyiriidejeRl3T Orosz 13. z6na idejeRl3T/S Orosz 13. z6na nydri ideie

NPT Nepll i id6 + 5 h 45 mNPT/S Nepdli nvdri id6 + 6 h 45 mNST Eszak Szumitrai id6 (North Sumatra Time)

Burma 9 7 8 3 0 + 6 h 3 0Eszak Szumdtra i nydr i idc i + 7 h 3 0 mNome TimeAlaska, SamoaNiue Standard id5Niue id6rJj-Zllendi id6(New Zealand Time) 172 E 30 + I I h 30 mtJj-Zllendi nydri id6 + 12 h 30 mF.llgi Uj-Zllandi id6(Old New Zealand Time) +11 h 30 mRlgiUj-Z(landi nydri id6 +12 h 30 mP i t c a i r n i d 6 - 8 h 3 0 m

Pacific nydri id6 - 7Pacific Standard id6 (Time)Alaska. Canada. USA 120 \7 00 - 8

- 7+ z

+ 3+ 3+ 4+ 4+ 5+ 5+ 6+ 6+ 7+ 7+ 8+ 8+ 9+ ( )

+ 1 0+ 1 0+ l l+ l 1+ 1 2+ 7 2+ 1 3+ I . '

+ l +

Fowarlut<

6 Meridiiin

,,Bdrmi ttirtinih, sz'i.ilerik eg adott pillandtbtln,magin uiseli az idf ama pillanatrinak nyomtit, minfisigit."

JuNc;.

Napjainkban ismdt egyre inkdbb az asztrol6gusok drdekl6-ddsdnek homlokterdbe kertl az 6ra- ds kdrd6horoszk6ooksokdig drdemteleniil perif€riira szorulr teriilete. Az ora-asztrol6gia, valamint a kdrd6horoszk6pia ds az elekci6k rij-b6li elterjedese nagym6rtdkben kriszrinhet6 rermdszetesena technika vivmdnyai egyre szdlesebb korii hasznilatdnak.Annak a tdnynek, miszerint egy-egy kdrd6kdplet, vagy6rahoroszkdp fel:illitdsa szinte csak pillanatokig rart a szd-mft6gdpek ds a szdmitdgdpes programok segitsdgdvel.

Kciszcinhet6 ndpszer(sdge rermdszeresen annak is, hogya kdrd6kdpletek ds 6rahoroszk6pok akkor is nagy hatd-konys:iggai haszndlhat6ak, amikor a sziiletds idejc nem is-mert, ds nem is dllapithat6 meg. Vagy az.drr, mert ez a szti-lcitt el6tt sem ismerr, vagy egdsz egyszer(en azerr, merrakire (vagy amire) a kdrdds vonatkozik, nincs is jclen.

Az asztrol6gia eme speciilis szakteriiletdnek birdl6i dp-pen ezeken a pontokorr llti:ik a mddszer(ek) sebezhet6sd-gdt. Egyrdszr6l ott, hogv a fehllitott kdpletek gyakran nemadnak kieldgit6 vilaszokat, megbizhatatlanok, s6t fil-revezet6ek. Mdsfel6l (gy tartjdk sokar.r, hogy a radix kip-let hidnydban a kdrd6kdplerJ vagy az 6rahoroszk6p nen.rfejthet6 ki mcgfelel6 pontossdggal ds hatdkonys:iggal, isilyenkor elckci6k sem kdszithet6k. Vannak, akik teljcssdg,gel elvetik. vagy legaldbbis legyintenek, ds komolyablrmunkira drden.r tel ennek tartj dk az 6r a- asztr ol6gidt, kivdlt-kdpp a kdrd6horoszk6pidt. 'Ihl:in

ezdrt is van, hogy ezutdbbi tdma keriil a dolgozatban e16re, ds terjcdelmescbbis, mint a tcibbi rdsz.

K6rddhoroszkopok

E, doigozat szerz6ie Ligv gondolja - kiemelked6 asz-trol6-gusok mur.rkdit tanuhndnyozva, minr Guido Bonati, Wil-l iam Lil lv, Baktay Ervin, A.M. Grimm, valamint sajdt ta-pasztalataira tdmaszkodva -, hogy egv sziiksdgszer( ds kel-16en drett kdrdds ill6 komolysiggal csak akkor fogalma,z6dhat meg, an.rikor annak ideje van. A kdrddst rrernesztjnkbe vessziik ugvar.ris, hanem esztinkbe jut. Ekkor pe-dig a csil lagok (tkp. dgitestek) pil lanatnyi dlldsa az adottfi;ldrajzi hely lelett teljes alaposs:iggal is kirnerir6en vila-szol a feltett kdrddsrc. Ldtni fogjuk a dolgozat kds6bbi rd-szciben, hogy az is kcinr.ryiiszerrel megdllapirhat6 a kdplct-b6l, ha a kdrdis n'rdg nem, vagy rndr nem aktuil is. I lyen-

Meridi$n

Hordr asztrol6gia

kor a vilasz kifejtdse teljesen felesieges ds 6rtelmetlen. Ugvis mondhatndnk, hogy az id6pil lanat min6sdge - ami ki-olvashat6 a bolyg6k helyzetdb6l, a madarak roptdb6l, akdrtyalapok sorrendjdb6l, a viasz ds az 6lom derrnedclsd-b6l, ds igy tovdbb - nem alkalmas a kdrdds felrevdsdre dsnregvdlaszoldsira az adott szemdiy, iigv vagy tirgy vonat-kozisdban. A felel6tlen horoszk6pkdszftds ds kifejrds pedigval6ban f(kevezet6, ds hamis itdletekhez-, megdllapitrisok-hozvezet. Alddssa az asztrol6gia tekintdlydt, csorbdt ejt azasztrol6gus szavahihetSsdgdn ds kornolysdgdn is. HozzdjA-rul a hordr-asztrol6gia t:imad6i er6s(tdsdhez, akik koziilsokan mer6 materidlis, termdszettudomdnyos disciplindtkivdrrrrdn ak f aragni az asztr o16 gia legm dlyeb b gyd kere i be nis transzcendens ds ezoterikus tudomdnvdb6l. F:ib6l vaska-rika, ugyanis iparkod:isuk kozben dppen azr veszejtik el az.asztrol6gilbdl, arni annak ldnyege, ami szdppd ds nemesseteszi, ami megkiildnb6zreri az aszrron6miit<il, azaz a csil-lagiszatt6l, ds aminek tribb ezer- dves tanai folya6",o. "p-tualitds:it kciszcinheti.

K6 r d 6h or oszkopok fel all itasa

A kdrd6horoszk6pot arra az id6pontra dllitja fbl az asz,tro-l6gus, amikor szimdra ismerttd v:ilik a kdrdds, ds arra ahelyre, amelyen dppen tart6zkodik. Il tdtel igaza teljessdg-gel fiiggetlcn a kdrdds t:irgydt6l, ami szir"rte bdrmi lchet,blrkire ds birmire vonarkoz-har. Tehdt, egyszerii pdlddvalilve, ha a kliens dppen kitsz-riz kilorndterre tart6zkodciany6sa hogyldtcjr6l szeretndnk inform:ici6r, akkor is azasztrol6gus tartirzkoddsi helye lesz az irinyadci a kirddho-roszk6p feldllitisihoz.

Kivitel persze van. Ha klienstink tudja a helydt ds pon-tos idejdt annak a pillanatnak, amikor a kdrdds a maga kcl-16 megaiapozottsdgiban ds kornolysdgibar.r benne megfcr-gant, hgy ezekkcl a koordindtdkkal kcll a horoszkdpot el-kclszitcni.

Mindcissze plusz-minusz ndgy perc eltdrdst enged rncga szakirodaiom a tudomisunkra jutis pontoss:igrit i l let6en.Ezen az intcrvallumon beltil a kdrdijhoroszkcirr fcldllitjsapon rosnak rek i n t hc rc i .

Ha rendelkczisiinkrc dll a kdrdez.6 radix horoszk6pja,egybevethet j iik vcle a kdrd6kdpletet, drtdkes inforrlrici6khozjutunk. Az orbis az tjsszeverisndl a szokottnak a fcle lehet.

A Szerencsepont az drtdkeldsndl jelent6s cleme lchet avdlasz kialakitdsinak, igv ez.t, vagy cze ket is ki keil szdmi-tanunk. A bizonytalans:ig onnan ered, hogy hajdanvolt,1m ncves asztrol6gusok korabeli munkdikban kett6t emlf-

F*s=<sFs:.:=s=.-ir'

kot a VII. hdz csr-icsdval, a hdz urdval, vagy benne dll6bolyg6val, a hir minden bizonnyal igaz. Ellenkez6 esetbenhamis, ds nem irdemes tovdbb vesz6dni vele.

A kifejt6s sorrendjeAz dltaldnos szemrevdtelezds utdn eldcintottiik, hogy a kdr-d6kdpletet drdemes kifejteni, a kdrdds igaz hiren alapul,megalapozott, komoly indittatds vezlrli a k6rdez6t. A fen-tebb emlitett l<tzir6 t€nyez6k egyike sem dll fenn. Megta-ldltuk a k6rdez6 ds a kdrdds tirgyinak szignifikdtorait.Ezekkel kezdjtik. Megvizsgdl.iuk 6ket kozmikus ds lokdlishelyzetiik szerint, egymdshoz val6 viszonyukban, ds a ka-pott fdnyszogek szerint. Ki, mi, honnan ds milyen m6donhdtrdltatja, vagy segiti a kdrdezett .j;gyet? Az, akinek vagyaminek a tdmad6, vagy segitd bolyg6 szignifikdtora, azona teriileten, ahonnan az irt6, vagy segit6 fenyszciget veti,ott, ahol az igy szignifikdtora dll ds a vizsgilt f4.nysz6gl6t-rejcin, olyan m6don, ahogy a bolyg6 sajdt termdszere sze-rint tudja, termdszeresen m6dosulva a jegyhelyzere, rang-ja, ereje ds a kapott fenyszcigek szerint.

A kdrd6kdplet kdt ff szignifikdtordnak - a kdrdez6dnek(I. hiz) ds a kdrdds drgyanak (vonatkoz6 hiz) - egymas,hoz val6 viszonydban mdg a diszharmonikus fdnyszcig isjobb, mintha nem dllninak egymdssal fZnyszrigkapcsolat-ban. A receprio remdnyekre ad alapot a kdrddses iigy meg-val6sitdsdval kapcsolatban.

A bolyg6k esszencidlis jelentdsiik szerint ds mundin hd-zak uraikdnt is er6teljesen kifejtik hatdsukat, fgy ezr is megkell vizsgdlnunk. E szerint a Hold, mint fentebb mdr em-litetttik, minden kdrdds vdgkife jletlt jelzi, ds a hagyomdnyszerint a k6 r dez6 tdrsszignifi kdtora is, ez6.r t vizsgilatir a f o -kozott figyelmet szentelji.ink. Hatdsa dont6 t(nyez6 leheta kdrd6horoszk6pban. A hagyomdny szerint jobb, ha akdplet ura dll rosszul, mintha a Hold.

Figyeljtink arra, hogy a bolyg6k szignifikdtorkdnt ismeg6rzik esszencidlis jelentdsiiket, ds ennek megfelel6en,valamint jegyhelyzetdk ds ftnyszcigeik szerint hatnak el6-nycisen, lassan, gyorsan, szerencsdse n, vagy hdtrdnyosan.

A hagyomdnyos kdpletkifejtdsi szab:ilyok {ltal:iban dr-vdnyesek, csak a kdrdezett igy hizvonatkozitseiban is kikell fejteniink a horoszk6pot. Az dltaldnosan ismert ked-vez6 hatd.sok mellett el6segiti az igy sikerdt a kozmikusvagy lokilis receprio, azaz uralomcsere. Ez mdg olyan ese-tekben is segit, ha egydbkdnt art6 f!.nyszogek teszik kiiz-delmessd a dolog kivitelezdsdt. Sikerre lehet szdmitani, hajol ill a kdpletben az Aszcendens ura, a Hold, az iigy szig-nifikdtora, vagy ennek diszpozitora.

Szepardci6s fdnyszcigek mdr megtrirtdnt esemdnyekreutalnak a kdrd6kdpletben, ahogy az applikici6s fenyszci-gekb6l kcivetkeztethetiink a jrivend6 esem€nyekre. Appli-kdci6s fenyszcigekndl figyeljLink arra, hogy miel6tt az as-pektus pontossd vdlna, bekcivetkezik-e valamilyen hdtrdl-tat6, vay gdtl6 hat:is.

Rdgi szab:ily, hogy ha a szignifikdtor lslvagy diszpozLtora keleten dll, gyorsabb megval6suldst igdr, minr a nyu-

10 Meridi6n

gati oldalon. Alland6 jegyekben a szignifikdtor ds dis-zpozirora tart6ssigot adnak, viltoz6ban az 'd;gy fejl6ddsilehet6sdgeit mutatjdk, kardindlis jegyekben fordulatrautalnak a befejezds drdekdben.

A szerencsepont j6 fdnysziSgei az adott hiz vonarkozd-sdban el6re viszlk az iigyet, olyan viszonyokat jeleznek,amelyek kdzepette kc;nnyebben boldogul a vizsgdlt sze-mdly. Rossz asp ektuso k az ellenkez6t j elen tik.

A uecyouANy szERrNT 6rr'nrn MoDJA vAN ANNAr(,AMTKOR ROGTON r,C.I]rrAro, Hocy Az ucy strnnns sn-FEJEZFJST NYER:

Egyik a kdrdez6 ds a kdrdezett szignifikdtordnak appli-kici6s egyLittdll:isa, lehet6leg mdlt6sdgban ds valamelyiksarokhdzban. Gyors mozgdsd plandt:ik eserdn az tigy kifej-Iete is gyorsabb lesz. Kovet6 hdzakban lassribb a megval6-sulds, mfg es6 hd.zakban neh€zsdgek mertilnek fel, sok lesza kiizdelem ds az id6vesztesdg.

Mdsik, ha a szignifikdtorok kedvez6 h:izakb6l ds mdlt6-saigb6l harmonikus fenyszcig feld sietnek andlkiil, hogybdrmilyen hatd.s hdtrdltatnd 6ket.

Harmadik, ha a szignifikitorok kvadrdtban illnakugyan, de mindkett6 kedvez6 kozmikus helyzetben van(uralomban, er6ben) 6s termdszettiknek megfelel6 hizak-ban dllnak. Oppozici6 eserdn a szignifikdtoroknak recep-ti6ban is kell dllniuk. J6t tesz az igy kimeneteldnek, ha aHold ekozben az 'i:gy szignifikdtordt6l az Aszcendens urd-hoz fordul, ds vele er6s l€nyszriget zdr be. Legjobb a kon-junkci6.

Negyedik, ha mindkdt szignifikdtor tdvolodik egymds-t6l a konjunkci6b6l, trigonb6l, vagy szextilb6l, de egy har-madik bolyg6 az egylkt6l tdvolodva a mdsik feld, vele er6sfenyszciget zdr be rcividesen, miel6tt azt valamilyen drt6hatds meghiiisitani. Ez a harmadik bolyg6 igy iwiszi, vagykrizvetiti az egyik szignifikdtor erejdt a mdsikhoz. Amit,vagy akit ez a bolyg6 jel<;l a kdrd6horoszk6pban, az segitimegval6sulishoz az igyet.

Otcidik, ha a kdt szignifikdtor nincs egymdssal feny-szcigben, de egy harmadik, lehet6leg er6sebben dll6 boly-

96 mindkett6t kedvez6en aspekt:ilja. Szriksdges, hogymindkett6vel valamilyen mds viszonyba is kertiljcin ez aharmadik plandta, hizhelyzet, uralkodds vagy triplicitdsszerint. Ilyenkor egy harmadik szemdly is 6rdekl6dik azrigy irlnt, & hozzqarul majd a sikerdhez.

Ha a felsorolt cit eset kciziil egyik sem :ill fenn, nem leszsikeres a kdrdezett iigy.

Hdzak, bolyg6k, jegyek

Az dgitestek (az egyszer(isdg kedvddrt bolyg6knak, vagyplandtdknak is nevezzrik 6ket, bdr tudjuk, hogy a Nap dsa Hold igaziban nem az), a jegyek ds a hdzak akdrd6k4p-letekben is birjdk mindazon jelentdstiket ds tulajdonsdgai-kat, amelyekkel az asztrol6gia mds teriiletein rendelkez-nek. Erdemes viszont e helyiitt ndhdny specifikus jelentd-siiket kiemelni, amelyek kcivetkeznek esszencidlis, vagy dl-

::-:

Juntrnn: elefiintok, szarvasok, lovak, kury:ik, pdvdk, olaj,mdz, gytimcilcscik, selyem ds selyemszovet, ferfiruhdk,iruk.

SzatunNusz: tevdk, szamdr, 6lom ds dlomtirgyak, feketeszin( tlrgyak, gyapj6, fekete ruhdk, sdlyos tdrgyak,ftldm(vel6 eszkcizc;k, kocsi. kord6k.

A jegyek

A jegyek dgtdjakat is mutatnak az 6raasztrol6qidban, ami-nek kiil6nosen utazdsokndl, vagy eltiintek, ,r.-tdn "lu.rret-tek fel kutatdsdndl van kiilc;nos j elent6sdge. Megmutatj dk,milyen a hely jellege, ahol a kdrddses szem6ly, dllat, vagytdrgy fellelhet6. A kereserr azon a helyen lesz, amelyikjegyben a szignifikdtora tart6zkodik.TUzss JEGvEK: A kdlyha krizelsdge, a hiz falat. Olyan he-

lyek, ahol vas talllhat6. A termek falai, tfuhelyek, kdly-h:ik, konyhai t6zhely, halom ds talaj-emelkedettsdg.

FOlo;rcvrr: A talajon, a lt i ldben, a fdld alatt, a r6rrjn.Jdrddk, hidak, ldpcs6k, kapuk, parlagi helyek. Olyanhelyek, ahol agyagb6l, v:ilyogb6l dpitettdk a hdzakat.

Lgr,cc6 JEGyEK: Ereszcsatornik, a termek fcls6 rdszei, he-Iyek magasan az alapr6l, az ,,dg ds ftild kcizc;tt", a talafds a mennyezer kciz6rri nyitott terek, padldssz.objk,helyek, ahol sok az ablak. Repiildshez kapcsol6d6 he-lyek, ldgtdr.

Vtzrs ;Ecvnx: Tejeskanndk, mos6konyhdk, scirf6zdik,vizterek, nagy hdztelkek, pincdk.

KRnotNAr-ls JEGvEK: Ujontrart lakott helyek, fjonnandpiilt hdzak, tet6k, mennyezetek, magasan elhelyczettterek, don.rbok ds vcilgyek.

Fx .;acte,r: Egyenletesen lapos fold, a talaj, falak, ala-csony [ik.

Ytrroz6 JEGvEK: Viltozatos, viltoz6 sokasdgf ds dom-borzatf helyek sok vizesdrokkal. Pl. vdsirterek.

REszrernsEnsnx:Kos: Kclet. Minden sziraz, termeketlen tdjdk, marhalege-

l6k juhok ds marhdk szimira, meneddkhelyek tolva-jok ds rabl6k szAmA.ra, mdszdget6k, tdglavet6k, (jon,nan circikcilt tclkek ds fc;ldek, frissen szd.ntott ft;ldek,kisborjr-i istdlldk. A hdzakban ds lakisokban a szoba-sarkok, rdszletek, fedett terek.

Bma: Dilr6l Nyugat feld. Termdkeny viddkek fcildmrive-ldssel, legel6vel, amelyek kc;zeldben nincs lakdhely, la-pos viddkek is olyanok, amelyekben ncmrdg bokro-kat irtottak ki ds helyiikon gabondt vetettek, kc;zelbenfdkkal. Alacsony h{zak, kis kunyh6k, szerszdmszinek.A hdzakban pince, is alacsony terek.

knrr: Nyugatr6l Kelet fcld. Minden magasra helyezettver6fenyes hely, hegy, domb, jdtdktdr, sz6rakoz6hely,pajtdk, magrdr. Magas helyek. Termekben ds szobik-ban a faburkolat, stukk6diszitdsek, falak 6s falazatok,el6rerek, folyos6k, torn.lc, b6rrtnd, ldda.

RAr: Eszak. Minden vizben gaz.dag tdj, tirsdg, kdtyf, t6-csa, tavak, patakok, foly6k, tengerek, haj6zhatd vi-

zek, foly6k. A belvdrosokban a foly6k melletti helyek,ds amelyek krizeldben foly6k vannak. Forrdsok szok6-kutak, foly6 viz, ravi homokpad. Arok kdkival, vagynddas l:ipviddk, ingovdny, ;rosvdny. Pincik ds mos6-hizak.

OnoszrAt: Keletr6l Nyugatra. Minden sziklds tif , hozzi-ferhetetlen helyek. Olyan tdjak, amelyet gyakran ke-resnek fel vaddllatok. Erd6k, erd6sdgek, sivatagok,pusztasdgok. Meredek lejt6k, kirdlyi kastdlyok, virak,kaszirnydk, katonai dpftmdnyek, parkok, iinneps6-gek. A hdzakban ds a lakdsokban a tfthelyek, a k6md-nyek kozelsdge, kiirt6k a hizakban, vagy a hdzakon.

Szfizz Delr6l Kelet feld. Minden bedpitett tern.rdkeny ti-jdk. Tejgazdasdgok ds tejtizletek. Gabonaftildek, gabo-napadldsok, malltagydrak, szdnaboglya, szdnarakds,gabonapetrence, meg6rz6hely az irpa, bfza, bors6szimira ds ehhez hasonl6k a vaj ds a sajt szdmira.El€skam.a a hdzakban €s nyilvlnos ipiiletekben a ta-nul6terem konyvekkel. Melldkhelyisdgek, kamrdk, il-lemhelyek ds zdrt terek.

MEnrnc: Nyugat. Minden magasan elhelyezked6 termd-keny tartomdny. A mez6kon ds a siksdgokon a sz€l-malmok, csilrok ds melldkipiiletek, fiirdszmalmok,kdddrm(hely. Olyan helyek, amelyeken ftit vdgnak,fdk estek. A dombok lcjt6je, a hegyek csr.icsa, a Likcstcsa. Vadiszteriiletek. Homok- ds kavicsgcidrcik. Ahizakban a fels6 terek, kamrdk. Padldsszobik, egy te-rcm egy misik termen beliil. Bedpitett rdszlegck, fi6-kok, ldddk egy mdsik lddlban, a korncidok ds mhds-szekrinyek fbls6ie.

Sxonpro: Eszakr6l k.l"tr.. Mir-rden posvdnyos ds egdsz-sigtelen hely, minden olyan hely, ahol csfsz6mdsz6:illatok tart6zkodnak. Kertek ds sz6ldhegyek, gyri-mcilcsciskertek. Dtiledezd hizak ds kunyh6k vizekkrjzeldben. L:ipviddkek, rninden siros ds piszkoshely. All6viz, mocsir, tavak. Konyhdk, dldsklmr:ik,mos<ihizak.

Nyrr-q.s: Keletr6l Ddl feld. Minden kedves. szdo dsvirdgdris tdj. A r6ndn a domb ds a magas hely&. Arnez6 is rdt, amelyek a trjbbindl magasabban vannak.Ist:ill6 a katonalovak szimira, dptlctek, amelyekbenrendcs kciriilndnyek kcizdtt nagy, ndgyldbLi dllatokathelyeznek el. A h:izakban a fels5 terek. Helyek a tiizkcizeldben.

Bar: Ddl. Viddkek foly6 vizzel. Nagy gyepfeliiletek, ter-rndketlen mez6kcserjdssel, bogdnccsal ds tcivissel. Sze-mdtdomb a nrez6kcin, trdgya halomban. Istdll6k aszarvasmarhdk szdmdra, dpr-iletek mez6gazdasigi szer-sz-lmok meg6rzdsdre, termek, amelyekben rdgi r(zifit6riznek. Meg6rz6helyek haj6vitorldk ds hasonl6k szd-mdra. Juhkardmok ds birkalegel6k. Parlagon hagyotttalaj. Sc;tdt helyek ds horndlyos sari<ok a talaj vagy azajtdktiszc;b kcizeldben.

Vizour6: Nyugatr6l Eszakra. Vizek a hegysdgekben.Dimbes-dombos ds nem sfk tdjak. Frissen szdntott he-Iyck. K6trir6k ds olyan helyek, ahol isvdnyokat bd-nydszr.rak. Kis forr:isok, sz6l6hegyek kdzcliben lev6

I2 Meridifn

lyait is a kifejtds sordn. M(tdt eserdn ktilcindsen fontos le-het a 8. hazvtzssilata.

Ossrevethetjii-k a kdpletet a beteg radixival, de drdemescisszehasonlitani az orvosdval is. Ekkor kiilcinos figyelmetdrdemel, hogy pdlddul a kezel6orvos szignifikdtora, vagySzaturnusza stb. ne kernljon drtd, vagy rossz kapcsolatba ahoroszkdppal (pl. a beteg szignifikdtordval, a 6. hdzzal stb.).

Az elt(ntkutatdsban a kdrd6kdoletek mellett draho-roszk6pot is feldllithatunk. Ez kijli;n.rre,'r akkor nagyonhasznos, amikor nem ismertek az eltiint szi.iletdsi adatai, dsigy nem Iil rendelkezdsre a radixhoroszk6p. Az ilyen kdp-leteket arr^ az id6pontra szoktdk fellllftani, amikor az ille-t6 elhagyta ahizir, vagy otthondt. A kdplet felvillgositds-sal szolgdl az eltiint tovdbbi sorsir6l egdszen a visszatdrisd-ig, vagy megtalllislig.

Elekciok

Az elekci6k, id6vdlaszr6 horoszk6pok segitsdgdvel a kedve-z6 pillanatot keressiik valamely tevikenysdg megkezddsd-hez, amikor a kezd6 pillanat igdrete szerint a vdllalkozdsvagy egy6b tevdkenysdg vdgkimenetele a legel6nycisebbenalakul a iov6ben.

I ddvdloszt6 hor oszkopok felallitosaEl6szor az efemeriddban megkeressiik a sz6ba .jr ihet6 na-pok kc;zti l a legalkalmasabbat, majd horoszk6pvlzlatotkdsziti ink az adott napra. Ennek a vizlatnak rarralnaz-nia kell a bolygdk egdsz napi (24 oris) (t jdt. A lehets6-ges napi id6pontok kc;zti l kivdlasztjuk azt, amikor azAszcendens, az MC. ds a hdzak a legmegfelel6bb helyrekerii lnek.

Figyelniink kell arra, hogy az l-es hdz (ami magdt aziigyet jelenti) j6indulatrian ds szerencsdsen dlljon, de mdgfontosabb, hogy megfeleljen a tervezett iigy telmdszetd-nek. A hagyomdnynak mcgfelel6en vegyiik figyelembe abolyg66r:ikat is (l{sd fentebb). Termdszetes, hogy sorsje-gyet nem vesztink szaturnuszi 6rdn, ds nem toltiink ki lot-tdt akkor, amikor (.ppen az Infortuna Major kel fel a ho-rizonton.

A IV. hdz helyzete, az lC. pozici6ja a legfontosabb azid6v6laszr6 horoszk6pban is. Ahogy kordbban m:ir kifej-tettiik, minden dolog vigs6 kimeneteldre utal, ezd.rt azlC.semmikdppen ne kapjon irt6 fdnysziiget, ahogy a Holdra,mint a IV. mundinhiz urira is drv6nyesek a "K6rd6ho-

roszk6pok" fejezetben rdszletesen kifejtettek. A X. hdznakalkalmazkodnia kell a megkezdett dolog c6ljlhoz, ds az el-drhet6 eredm 6.nyhez. Hogy mi az el&het6, azt megmurat-jaak€rdez6 radixkdplete, ugyanis annak nem mondhat el-lene semmilyen segddhoroszk6p.

A szdnddk szignifikdtora, ̂z z ̂ kdrdezett iigy termdsze-tdnek megfelel6 bolyg6 (heizass:ig esetdn Vdnusz, ingatlan-Ligyletndl Szaturnusz, stb.) ne kapjon drt6 fenyszriget, dsmdlt6s:igban dlljon.

14 Meridi6n

EcrL'6 SzanO JAtttos

Minden kdpletben clkeriilhetetleniil taldlunk tdrna-dott, romldsban 16v6, rosszindulatu bolyg6kat, vagy hatd-sokat. M(tdthez, foghuzishoz felesleges olyan id6pontotkeresni ds vilasztani, amikor nincs kvadrdt az 6gbolton,vagy a Mars nem jut jelent6s szerephez, ugyanis, ahol vdrfolyik, vagy elveszitjiik testiink egy darabjdt, azt sokmin-dennek lehet nevezni, csak harmonikus hatlsnak nem.Enr.rek megfelel5en hidba vdlasztjuk a nekiink tetsz6 id6-pontot, az eseminy nern johet ldtre. Az orvos sz.abadsdgramcgy, lekdssiik a buszt, stb. Arra kell teh:it torekedni, hogyezek olyan h:izakba keriil.jenek, ahol a legkevesebbet drt-hatjik a kdrdezett iigynek.

Az idovalaszt6 k6pletet nem csak a fentebbiek miattcdlszerii osszehasonlitani az drdekelt, vagy drintett felekradixhoroszk6pjdval, hanem azdrt is, mert cgy sikeres ds j6villalkozds, vagy nagyszerii esem6ny is drinthet valakithdtrlnyosan, mig egy kellemetlen esemdny bekovetkezdseis lehet valamelyik szerepl6 haszndra. Az cisszevetdsben aszakirodalom cjt fokos orbist enged meg a radixhoz.

Thrtsuk esziinkben enndl a n.r6dszcrnil mindig a rdgimonddst, miszerint az elekci6k nem arra val6k, hogy asorsot korrigrljuk, hanem, hogy a megadott lehet6sdgeketkihasz.ndljuk. Csak olyan esemdny kovetkezhet be egyadott ember dletdben, amelyre a radixkdplete utal, vagy,,engeddlyt ad". Tehit, rossz VII. hdzzal senki nem kcithetharmonikus hlzassdgot, ahogy rossz 2-es ds 5,os hizzalsenki r.rem fog f6nyeremdnyt nyerni a lott6n. Akinek j6, azis csak akkor, amikor a direkci6k ds mds progn6zism6dsze-rek szerint erre lehet5sdge ny(lik. Gondoljunk csak bele,hogy pdldiul egy tc;bb szizmilli6s lottd fbnyeremdnymennyire rnegviltoztatja valakinek az egtsz iletdt, meny-nyire kihatdssal van az 6lete valamennyi teriiietdre, az em-beri kapcsolatait6l kezdve a nyilvdnval6 rnunkahelyi ds la-k6hellwdltozrisokra. Ilnnek megfelel6en a horoszk6pjaszinte valamennyihiza 6s bolyg6ja drintve lesz, azaz jelez-nie kell egy ilycn esemdnyr.

Termdszetesen radixhoroszk6o ndlktil is kdszfthet6 6ra-6s kdrd6horoszk6p, vagy elekcid. A Fenrebbi pdtddn{l ma-radva, szerencsds id6szak vilaszthat6, csak a szerencsemdrtdkdt r.rem tudhatjuk a sziiletdsi kdplet ndlkiil. Nemrnir.rdegy ugyanis, hogy citven, avagy citvenmilli6 forintotnyer valaki p6ld:iul szerencsejdtdkon.

A hordr-asztrol6gia sem kivdtel tehit, csak bizonyos szabd-lyok betartdsa mellett, ds a radixban meghatdrozott kere-teken beltil haszndlhat6 igazdn eredmdnycsen. (Akkor is,ha a radixot nem ismerjiik.) Aki ezt nem ldtja be, csal6dott6s hiteldt yesztett asztrol6gussd vdlik, ds hamarosan azok-nakaz ellenz6knek a tdbordt gyarapitja, akikr6l a dolgozateleidn emlitdst tettiink.

FnrrreszNArr TRoDALoM:William Lilly: Christian Asztrology, 1647.A. M. Grimm.'Stundenhoroskop und Elektionen, 1926.Csizi6, 1909.

kinwe teljesek, vagyis biztosan taldlhat6k kardindlis, fix dsviltoz6 min6sdgek.

Ezen alakzatban l&6 elemi zirt alakzatok: egy darabNagy trigon, hdrom Kis trigon, ndgy Oldott oppozicid.HarAse: biztonsig. Az dletet kiinnyebbd, sikeressd teszi,kdrdds azonban, hogy a sziilcitt mit kezd ezzel a hallatlanulnagy szerencsdvel, amivel j6sorsa megdldotta. Felt6telezdsszerint egydnisdgdben meg kell jelenni valami utinozha-tatlan bdjnak. J6l szemldlteti ezt Gorka Lfvia keramikusmunkdssdga. Zenthe Ferenc egydnis6gdben is van valamiszeretnival6n kedvessdg, humdnumra val6 t6rekvds, MiaFarrow pedig egy lenyfgoz6en bdjos teremtds. Nap6leondlet6r6l konyvtdrnyi irodalom sziiletett, amelynek rdszle-tes bemutatdsra itt mosr nincs lehet6sdg, dm egy jellegze-tessdgre feltddeniil ki kell t6rni. Nap6leon azon kevds(esetleg egyedtillll6) diktritorok k6zd rarrozort, akit nemszdditett meg a hatalom, inkdbb csak lehet6sdg volt a jog,az igazsdgossdg ds persze a vildghir eldrdsdhez. Szimfua ahaddszat nem az ctldc;klds, ndpirtds eszkrjze volt, hanem asz6 szoros drtelmdben miivdszet.

Hires emberek, akiknek el6fordul a horoszk6pjdban:Gorka Livia (6-szorl), Nap6leon (2-szer:), Zenthe Ferenc,Mia Farrow.

SAnxANv

= . r

Jrrrntvrz6t: Kcizepesen ritka ds ko-zepesen bonyolult, kissd kiegyen-stilyozatlan konstelldci6. Hdromtrigon, kit szextil ds egy oppozici6alkotja. A Sdrkdny alakzatnak kdttengelye van. A hosszabbikatSzimmetriatengelynek, a rcivideb-bet Kistengelynek nevezziik.

Ezen alakzatban ldv6 elemi zdrt alakzatok: egy Nagytrigon, egy Kis trigon ds kit Oldott oppozici6.HarAse: Dr. Szepesi Jdnos jellemzdse szerint ,,irdnyt ds cd-lokat ad. A S:irkiny csricsa alkotja a kiegyensflyoz6 ellen-p6lust, a sdlypontot, a forrist, a tudattalan motivdci6t. ASdrkdny oldalai tdmogat6an, nyugrar6an, ds harmonizdl6-an hatnak a tengely riltal jelzett tdmdra. A tehetsdgek ki-egiszitik egymdst, 6s segft6en hatnak a c6l eldrdsdre."

Hires emberek, akiknek el6fordul a horoszk6pjlban:Richard Burton (2-szer), Jules Verne (2-szer), Stuart Md-ria (2-szer), Sztdlin, Rettegett Ivdn, Janis Joplin, BobbyFischer, Goethe, Baldzs Pdter, Arany Jlnos, JackNicholson. Mivel a Hiz alakzat magdban foglalja a Sdr-kdnyt is, igv az ou emlitettek (Gorka Livia, Nap6leon,Zenrhe Ferenc, Mia Farrow) radixiban ugyancsak szerepela Sdrkiny.

MeglepS eredmdnyre jutunk, ha megndzziik, hogy azimdnt emlitett hires emberek kcirdben milyen bolyg6k he-lyezkednek el az alakzat csricsain. A {dtengely kdt vdgpont-jdn leggyakrabban a Jupiter (IO-szer), a Szaturnusz (9-szer), de kijkincisen a Phit6 (13-szor) taldlhat6. A Kisten-gely vdgpontjain leggyakrabban az Urdnusz (10-szer), dektilondsen a Neptunusz (15-szrir) taldlhat6. Mindkdt ten-gelyt figyelembe vdve legkevesebbszer a Vdnusz (5-sz<ir) ds

16 Meridi6n

a Mars (7-szer) tal:ilhat6 a'z alakz.at csricspontjdn. Mind-ezek alapjdn, nagy valdszinftiggel az lllithat6, hogy hiresemberek kdrdben a S:irkdny vigpontjainak tribbsdgdnsorsbolyg6k (Jupiter, Szaturnusz) vagy rranszcendentdlisbolyg6k (Urdnusz, Neptunusz, Pl(rt6) taldlhat6k, melyekpszichol6giai szinten a szemdlyes tudattalannak illerye akollektfv tudattalannal ftiggenek ossze. Ugyanakkor a leg-ritkdbb esetben fordulnak el6 szemdlyisdgbolyg6k (Mars,Vdnusz). Ez a rcny, tovdbb:i az, hogy a Sdrkdnyban nemszerepel a szemdlyes dcintdst elvileg lehet6vd tev6 citijd-fdnyszcig (kvinkunx) azt mutatia, hogy a Sdrkdny val6banegy kiilOnleges, nagy tettekre feljogosit6 alakza\ mely kii-lonleges egydnisdget ds dletsorsot eredmdnyezhet tulafdo-nosinak.

Megjegyzend6, hogy a S:irkiny alakzat a ,,normdl" em-berek kctriben ritkdn fordul el6. A szdmit6gdppel generdltkontrollcsoportban ugyan jelent6s el6fordullsi ard.nyt ra-Idltam, azonban a csdcsokon ldv6 plandtdk azonban sem-mifEle szabdlyszer(sdget nem mutatrak.

Szm-es rRApfiz

Jnrrzt"tz6t: kdt trigon, hdromszextil ds egy oppozici6 dltal alko-tott szimmetrikus, igen harmoni-kus, kiegyensflyozadan, determi-nilt aiakzat. Bonyolultsdgir ndzvekozepes, viszonylag ritkdn fordulel6. Ezen alakzatban ldv6 elemi

I'!

,-', l"'i".

r

zdrt alakzarok: kdt Kis trieon dskdt Oldott oppozici6.HerAsa : kompromisszumkdszsdg.

Hires emberek, akiknek el6fordul a horoszk6pjdban:

Jimmy Hendrix (S-szorl), Simone Signoret, Elke Sommer,Habsburg Ot t6, Szepes Mdr ia, H. Himmler , JackKerouac.

Kozepesen harmonikus alale,atok

Ennek a kateg6rilnak kdt legfontosabb tagja az elmriltszin.rban ismertetett Kis trigon ds Oldott oppozici6.' lb-vdbbi h:irom, igen ritkdn el6forduld alakzat a Tiglalap, aNagy Tiigonhoz kapcsolt Tohu ds a Monumenr. Kdzosbenntik, hogy kit elemet, k6t vagy hdrom min6sdget ds dl-taldban egy polaritdst kapcsolnak cissze. Zcimmel kiegyen-sdlyozatlan alakzatok, s mindannyian determindltak.Harmonikus jellegtik az el6z6 kateg6ridhoz tartoz6kivalcisszevewe kisebb.

TEcr-qr-rp

Jnrrz*rz6t: Kdt trigon, kdt szextil ds kdt oppozici6 cissze-kapcsol6ddsa rdvdn ldtrejcitt alakzat. Szimmetrikus, har-monikus, kiegyenstilyo zadan, determinilt.

Kdt elemet ds k6t min6sdget ds egy min6sdget kcit osz-sze. Igen ritkdn fordul el6. Bonyolultsdgdt tekinwe koze-pes. Ezen alakzatban 1dv6 elemi zzirt alakzatok: nigy oldottoppozici6.

i' '..r,:=:-':.:

m6. Sokan szeredk, md.sok pedig nem. Egy biztos: tulaj-

donosa kiil<inleges dletet dl meg.Hires emberek, akiknek el6fordul a horoszk6pjlban:

Monica Vitti (2-szer), Jack Kerouac, VIII. Henrik, Hen-

rik Ibsen, Jasszer Arafat, Hugh Hefner, Jean J. Rousseau,

Pet6fi Sdndor, Karl Jung, Katalin cdrn6, Moliere,

Dupr-c. Torru

I

t :l t '

}:

.' .,./ ..,.'

',''.. ' kvadrdtb6l ds egy kvinkunxb6l dl-

- " I I monikusalakzat .

lt".r' t'

'.i, r HnrAsR: sikeres dlet, ldtsz6lag a

,l \ ,,semmib6l" fakad6 kdpessdgek, ih-t: I letetts€g, amelynek jelent6sdt az

il lercjnek sajdt magdnak kell meg-

drteni. Hires emberek, akiknek el6fordul a horoszk6pjl-

ban: Niccolo Paganini, Szdsz Imre (ir6), Hunyadi M:iryds,

Mdria Antoinette.

OrAcu csrrr.tcT l

0,, ,i t,

,i

Jerrrrvn6r Egy trigonb6l, hdrom

szextilb6l, kdt kvadrdtb6l 6s ndgykvinkunxb6l dll6, szimmetrikus,er6sen bonyolult, ugyanakkor eny-h6n diszharmonikus alakzat.Rendkiviil ritka!HerAse: Kiegyensirlyozott, nagy

tettekre sarkalld konstelllci6, gya-

Jnrrzvrz6v Kdt szextib6l, "gy

kvadr:itb6l 6s hdrom kvinkunxb6ldll6, szimmetrikus, enyhdn disz.-harmonikus alakzat.H,qrAsa: rejtelmes inditdkok, :im

legtcibbszcir sikeres megval6sitds.Olyan kdpessdgek, tehetsdgek, ih-

letett gondolatok, amelyek a ktilvi-

I

tt tt

li,,,1/

.,/,

kori megdrzdsek, amelynek megdrtdse 6s feldolgozdsa a

sztkittnek :iltaldban nem okoz gondot.Hires ember, akiknek el6fordul a horoszk6pjdban: Jo-

hannes Brahms.

. . ,...--..

-

ldg rdszben csoddlattal, rdszben fenntartdssal fogad.

Hires emberek, akiknek el6fordul a horoszk6pjdban:

Orbdn Viktor (2-szer), Koltai R6bert (2-szer), Pablo

Casals, Orson \(elles, Alain Delon, Rudolf Hess.

Ksrr6s HEGYcsOcs

Jnrrnvzlt: Egy trigonb6l, egy szextilb6l, kdt kvadrdtb6l

ds egy oppozici6b6l dll, kissd bonyolult, aszimetrikus' eny-

h6n diszharmonikus alakzat.Egy igen drdekes alakzar, mivel egy T-kvadrdt fesziilt-

s6gdt egy trigon ds egy szextil valamelyest oldja. A diszhar-

monikussdg tovdbbra is fennmarad, de mdr nem gdtlis-

kdnt, hanem bels6 hait6er6kdnt, energiaforrlskdnt nytlvi-

nul meg. A Kett6s hegycsrics olyan alakzat, melynek

18 Meridi6n

konf l ik tuspont ja (a ' f -kvadrdt

gyfjt6pontja) ds megolddsPontja(az,,Oldott oppozici6" oPPozici6-val sz-emkcizt ldvd csdcsa) egyardnr

van.

HerAsa: kiilonlegess6g, szab6'lyta'lansdg, siker komolyabb er6feszi-

tdsek irdn.Hfres emberek, akiknek el6fordul a horoszk6pjdban:

Johnny Carson, (4-szer), M Ghandi (2-szer)., Hunyadi

M:iryds, Rudolf Steiner, Szt Terdz., Adolf Eichmann'

Rainer monac6i he rceg, Toulous-Lautrec, Melina

Mercouri, Zeppelin, Paul Simon, G:ibor Zsazsa, Kudlik

JLi l ia . l l . Jdnos Pdl pdpa.

Meces TRAPEZ

[./ta'fii'.'-. )tl

Jr;trnrv'zd.tl. Egy trigonb6l, egy

szextilb6l, kdt kvadrdtb6l ds k6t

kvinkunxb6l :ill6, kirzepesen bo-

nyolult, enyh6n diszharmonikusalakzat.HerAs* ingadozls a rend 6s a ki-

osz k<iztitt, egyarint vonz6dds a

szabdlyos ds a sejtelmes dolgok

irdnt. Hires emberek, akiknek el6fordul a horoszk6pj:i-

ban: Monica Vitti (2-szer), Orson \7elles, Jack Kerouac,

Rembrandt,Thomas Mann.

Diszh a r monikus oldkzotok

ToHuvanorru

I i- .. - Jnrtntv:r,1t egy trigonbol, egyszextilb6l, kdt kvadrdtb6l, egY oP-

i 7 \ '\.

,,I pozici6b6l ds egy kvinkunxb6l dll6

i , : ' \ ' i d iszharmonikus, asz immetr ikus,

Ii':: . \ ,,]l kozepesen bonyolult konstelhci6.

I t. 'r,,

,/,/ Az alakzarban egy oldott oppozi'\\., '

:ut.. ' ci6, egyTohu, egy Bohu ds egyT-| :+

' I kvadrdt ta ld lhat6.Asokfe leel tdr6hatds(r fenysz6g 6s elemi alakzat kaotikus jeleget ds hatal-

mas fesziiltsdget egyben tetter6t is ad a sziilcittnek.

HatAsa: Vdls:igok az dletben. Esdly a sikerre ds a bukdsra.

Semmi sem biztos.Hires emberek, akiknek el6fordul a horoszk6pjdban:

Galileo Gallilei (3-szor), Copernicus, \fictor Charon,

Gdncz Arpi'd (2-2-szer),Tina Turner, Columbus, Pablo

Casals, Simon Bolivar, Jack Nicholson, Mia Farrow.

Jrrrnvz6t: kdt szextilb6l, kdt

kvadrdtb6l 6s egy kvinkunxb6l il-

16 diszharmonikus, szimmetrikusalakzat.HnrAse: reit6lyes, litsz6lag a sem-

mib6l felt<;r6 szokatlan kdPessd-

gek, spontdn ihletetts69, amely

Dupn Bonu

l,ii -- t'\j

u." +

Itt' ' ' ' ..., .' ')

t--

: ' : , ' . ' ' -

Napjainkban egyre n6pszerfbb lesz az asz:uol6gi t egy vi-

szonylag fiatal tudomdny, a statisztika m6dszereivel vizs-

gi,lni. Ez viszonylag kdnnyf 6s hdlds feladatnak ldtszik, hi-

szen a szdmit6g6pes programok haszndlata mdra mdr min-

dennapossd lett az asztrol6gidban. Egyre tobb 6s b6vebb

adatbdzishoz is konnyen hozzlLf!.rhet az irlag felhaszndl6,

a forgalomban ldv6 programok, vagy akir az Internet se-

gitsdgdvel. Vdgiil egy tigynevezett kutat6 Program beszer-

zdse sem igdnyel nagyobb anyagi kiaddst. Ha mindez meg-

van, nincs mds hdtra, mint egy-kdt 6rds munkdval elkdszf-

teni a statisztikai felmdrdst.Ehhez a m6dszerhez folyamodott Dr. Szab6 Szildrd is,

akinek ,,Sz(z sportol6k' cimmel jelent meg munkdja a

Meridi:in okt6beri szdmdban. A cikk iroja 700 sportol6

horoszk6pjdt vizsgdlta meg, a Nap sziiletdskori jegyhelyze-

te szerint. Meg:illapitdsai szerint a 5z6z jegyiiek el6fordu-

ldsi ardnya a sportol6k kozcitt a legmagasabb' 6ket kcivetik

a Vizont6k, ugyanakkor a Bak jegy(ek kdpviseltetik magu-

kat a legkevesebben. Forrdskdnt a ,,Ki kicsoda' cim( ma-

gyar adattirat haszndlta. Ha az eredmdnyei helyesek, akkor

nyilvdnval6, hogy egy hasonl6 vizsgdlatnak ktjzel azonos

eredmdnyeket kell mutatnia. Kctztudott, hogy a statisztikai

mdrdsek eredmdnyei anndl pontosabbak, mindl nagyobb a

vizsgdlt mintdk szima. A jobb megbizhat6sdg miatt ve-

gyiink egy nagyobb, kiizel 1600 (1569) f6s mintit.

n Os."", f SOS

200150100500 u ) ( 6 Y l c N o ) . o q + r Q Y

c t r Z o . ( E . o r = ' o ' . ( o ( o F oE . o ! t I , ) E Eg 2 6/-\

Miris el6ttiink a pontos, ,,tudomdnyos" vizsgdlat ered-

m6nye, miszerint megdllapithatjuk, hogy a sportol6k

Napjegydnek statisztikai megoszldsa a k<ivetkez6: els6 he-

lyen dllnak, fej-fej mellett a Bakok ds a Vizont6k, vagyis a

vizsgdlt 1569 szem€lyb6l 170-170 f6nek a sziiletdsekor e

kdt jegy egyik6ben :illt a Napja. (Dr. Szab6 eredmdnyei

szerint magas ardnyt k€pviselnek ugyan a Yizont6 jegy6-

ek, de az itt els6 helyen dll6 Bakok n6la az utols6 helyre

20 Meridi6n

Stat iszt ika,keriilnek). A kcivetkez6 leggyakoribb jrgy ^ Skorpi6d(155). A legkevesebben a Bikdk (94) As a Kosok (109)

vannak (Dr. Szab6 szerint pont fordiwa' magas a Kosok 6s

alacsony a Skorpi6k ar|nya).Nos, melyiktinknek van igaz.a? Hiszen a kdt vizsgdlat

kovetkeztetdsei gyakorlatilag pont ellentdtesek. A statiszti-

ka szab:ilyai szerint az dn eredm6nyeim a pontosabbak, hi-

szen tribb mint kdtszerannyi sportol6 adatait dolgoztam

f<;1. Rdaddsul az dn adataim nemzetkijziek, m{g az 6 fotti-

sa val6szin(leg csak magyar sportol6kra vonatkozik, bdr ez

a tanulmdnyd.b6l nem deriil ki egydrtelmiien. Lehet, hogy

a viszonylag alacsony mintaszdm okozta ndla a tdves ered-

mdnyt? Alkor viszont az is lehetsdges, hogy az dltalam

vizsgdlt horoszk6pok szd.ma is kev6s ahhoz, hogy megbiz-

hat6, pontos eredmdnyt kapjunk. Hdny horoszk6pot kell

megvizsgdlnunk ahhoz, hogy elfogadhat6 legyen a felmd-

rds eredmdnye? Vegyiik komolyan a kdrddst, vizsgdljunk

meg egy mdg nagyobb szimd adatbdzist, ugyanebb6l' a

szemoontb6l.

l u O s s z e s : 3 1 3 8

400300200100

03 _ g ; f r . 8 , ! E : : € t P iE m ! t t d E S

I 2 . 6a\

Kozel 3140 (pontosan 3138) horoszk6pot vizsgdlva a ko-

vetkez6 eredmdnyt kapjuk. Els6 helyre a Halak keriilnek(303), a m:isodik leggyakoribb jegy pedig a Bakokd (290).

6ket kdvetik a Rdkok (285), majd a Viztint6k (280). A

legrosszabbul a Nyilasok (218), a Bikik (230) 6s a Kosok(24O) szerepelnek. Ez pedig mindkdt el6z6 vizsgdlat ered-

mdnyeinek ellentmond. Mi akkor az igazsig? Hiszen mi-

ndl nagyobb mintdt vizsgdlunk, anndl ellentmond6bbak

az eredmdnyek.Azt hiszem egyszer'T a vilasz' Az fgy kapott eredm6-

nyek vdletlenszer(ekl A grafikonokb6l mindossze annyi

deriil ki, hogy mindl nagyobb szdmtr horoszk6pot vizsgi-

lunk, anndl kisebb a szizallkos ktilonbsdg a jegyek meg-

oszldsa ktjzott. Vagyis el6g nagyszdmLi adatot feldolgozva

azt az eredmdnyt kapndnk, hogy mind a 12 jegy sziil<jtt-

L*

rigy dontottek, hogy csak egyet tartanak meg, a tcibbit viz-be fojtjdk. A ndgy rijsziilott cicdval a csaldd id6sebb fiLigyermeke vegzett, kcizvetleniil a sziiletdsiik utdn.

A horoszk6p a megadott id6pontra van fel:illiwa, igyval6szinii, hogy ez az els6nek megsztiletett kismacska kdp-

Az ,,6ldozot"Az asztrol6gia a vdrhat6 6lethossz szempont.jdb6l, tctbbekkdzt figyelembe veszi az igynevezett ,,hyleget", a hylegdlispontokat €s az ,,anarltlLt" is. Hyleg lehet a O, ha a kdpletels6 hdziban van, vagy a horoszk6p nappali feltekdn, kivd-ve a scitdt hizakat. Ha a O nem taldlhat6 itt, akkor a ) ahyleg ugyanezeken a helyeken, ha egyik sem, akkor az AC.

Ma,cskav6gzetA Meridi:in Jriniusi szdmdban jelent meg egy iris,,Macb-kahoroszk6pok" cimmel Szendrey Jutka tolldb6l, akir6lkoztudott, hogy az asztrol6gidn kiviil nagy rajong6ja a ci-cdknak is. A cikk cime magddrt beszdl, err6l nincs mitmondani. Az iriLs mdr csak azdrt is drdekes, mivel tudtom-mal nem nagyon van hazdnkban olyan asztrol6gus, aki dl-Iatok horoszk6pjdval is foglalkozik. Pedig nyilvdnval6,hogyha el lehet kdsziteni egy orszig, egy esemdny, ery val-Ialkozis, vagy akir egy kdrd6s horoszk6pj:it, vagyis min-denre lehet horoszk6pot kdsziteni, ami megsziilererr, vagykezdete ds vdge van, akkor ez ugyanugy drv6nyes egy fej-lett eml6sillatra n€zve is. Termdszetesen az drtdkel6ssel6vatosan kell b:inni, hiszen nem val6szin(i, hogy egy ku-tya horoszk6pjdban sok pdnzt jelentene egy jo4 a2.hiz-ban, vagy fejlett nyelv€rzdket ugyanez a4 a 9. -ben. Azdrtannyi valdszin(sithet6, hogy az alapanal6gi:ik hasonl6anm(kcidnek, mint az emberek horoszk6p.jdban ds a sziilcjttdletdt, egdszsdgdt jel<;16 horoszk6pelemek azonosak, legyena kdplet tulajdonosa ember, macska, vagy delfin. Nekemis van egy,,macskds" esetem, habir ez kordnt sem olyan vi-d:im, de hit ez nem az illawdd6k egyesiiletdnek a lapja,hanem egy asztrol6giai szakrijs:ig 4s igy az erkrilcsi vdlemd-nyemet mell6zve kizir6lag szakmai szempontokb6l d.rr|-kelem az esetet.

Az eset

1998 XII. 2. -in 1 I dra l0 perckor Budapesten, az egyrkVIII. kerLileti bdrhiz ftildszinti lakisdban egy befogadottk6bor macska megellett ds 5 ut6dnak adott 6letet. (Azid6-pontot egydb, csalidi esemdnyek miarr jegyeztdk megpontosan). Mivel nem volt m6djuk ennyi dllatot tartani

a hyleg. Hylegdlis pontok: a O, a ), az AC., a sziiletdsiuralkodd ds a szerencsepont. Anar€tlnak azt a bolyg6t te-kintjiik, ami a hyleget a legjobban tdmadja, vele a legrosz-szabb fdnyszrig kapcsolatban van. (Az dlet hosszdra utaldjelekr6l b6vebben olvashatnak a Merididn Augusz.tusi szd-miban, ,,A nyolcadik hiz" cim( irdsban).

A sziiletds koriilmdnyeit trjbbek kcizcitt az AC. -nek dsfdnysz<igeinek is mutatnia kell.

Ami a kdpletben rcigtcin szembeotl6 az a szi.iLletdsi uralko-d6nak, az 6 -nak az egzakr egyiittdlldsa az AC. -e1. Habi,r azasztrol6gia semlegesnek, neutrdlisnak targa az H -t, mdgis

Mecsrel99B DEcerr,rnER 2., 11 6na l0 penc, BuoepEsr

22 Meridi6n

zdrull A IV. hdz ura a Y, mint az dlet vdgdnek a jelol6jcegyiittdll a O -val, ami a 8. hdz tdrsura is, eidital dupldn je_lezve, hogy az 6let er6szakos, tragikus vdget drhet. AOdVegyiittdlldsa a O -al, ami a VII. h6z ura szintdn utalds lehetkiils6 er6szakra. AOd O -val egyiiLttdll mdg az Anrares ne_v( dlldcsil lag, aminek Mars szer( hatdst rJajdonitanak, aDC. -en, az,8 -al ds az AC. -el, pedig szemben dll a rossz-hatdsd Praesepe is.

A,,tettes,,

Ndhdny sz6 a fifr6l. Kos O, Nyilas AC., kiemelked6ensok a ttjzes jegyek arinya (ennek kis6bb lesz mdg jelent6_sdge), a rejtett AC. is a. Ugvanakkor feltiin6 a fOldelem hi_dnya,. egyeden bolyg6 sem ill f<;ld jegyben. Edesapjdt ko_rdn elvesztette (OdY IV. hjz, dh,O X. hdz.), tc;bb test_

A I.ILIBur;apus r; 1982 4. 10., 23H 49, /N: _2

vdre van (a 3. hdzban a 9, A -ban a 4 -el), probldmdi van-nak az alkohollal (I. h:izas g). Hrisipari szakiskoldba jdahentes szeretne lenni (MCcf cf). Az dllatokat szeretr, min_dig volt kutydjuk ds macskdjuk is. Mivel a kiscicdk sziile_tdsekor mir tcibb hdzidllar volt a lakisban, tobbek kozt 3macska, az fjsziilcitt dllatokat anyja kdrdsdre vizbe fojtotta,mivel tobb dllatot nem tudtak tartani ds elhelyezni sembirtdk volna 6ket. Es most ndzziik meg a kdt horoszkdpotiisszevewe

A synastria horoszkop

Feltfu6 hogy a firi MC. -je, rajta ad -al a macska g. hd._zdba keriil, a hdz csricsdt6l alig 1"24' -nyire. Ez jelzi, hogya fiLi dleweszdlyt jelenthet a szamira. A macska saj,it hl-roszk6pjziban a cf a 8. hdz csricsdn nemcsak az er6szakoshal:il jelol6je, hanem azt ts jelzi, hogy a cf tipusri szemd-

24 ll{eritli$n

+" t'z' \,6 ^ - r ;' ' )

+

6

? X

SvN,tsz'r'nra

lvek potencidlisan veszdlyeztethetik az (let(t. A fiir halmo_zotran riizes, Mars tipusri szemdlyl A O szintdn a g. hdz fcj_It;tt dll, oppoziciriban a2.hizbanl(v6\ -al. Ez az oppo-zici6 nemcsak aO ds a f-2 esszencidlis jelentdsc mlart vesze_lyes, harrem mint az el6z6 elemz6.sb6l is kideriilt, ez a kdtigitest a hahl kortlminyeiben is jelent6s szereperjdtszik.Szintdn a 8. hiz fr;lc;tt all a fiLi rr -a , ivpercnyi pontos A-ra a 2. hdzban I&6 4 -t61. Es vdgiil a er is ,,ri ail a g. hdz-ban, U -ban azAC. -el ds a kcpleiurdval, az- 6 -al. Ez a stcl_lium a 8. hdz ft;lc;tt (d, h. 2F: O). ahor,zarartoz6 fdnyszii-gekkel szinte cinmagddrt beszdll Az 6 (ami a sziiletesi ural_kodd) egzakt egyiitt:illdsban van a7. MC. -vel, (gy oppozi-ci6ba keriil az IC. -vel, ami az dlet vdgdnek i, a jel"laje. n,az 6 a fif 12. hdzi\an van, igy kiilcinosen kedvez6ilen ahatisa. Az.IC. kap egy gE -or is (szintin egzaktl), amely ga sajdt 8. hdzdnak az LLra. I)gyanez a g7\ -ra van a g. csir_csdn liv6 d -:r,l. Rdaddsul a fi(, lL -ban (g. munddn h:iz)l&6 ) -ja, ami a sajdt 8. hizinak is az ura szemben dll anracska ) -jival. Erdekes, hogy pontosan a fit AC. -dn :illa macska napja. A O a fid horoszk6pi:iban a g. hdz tdrsurads a IV hdzaban dll, c/ -ban a F -al, " tr C, , btr-idban, X-ra a ) -t61, ami a 8. hizinakaz urat A kdt horoszkoo ko_zcitt vanr.rak rermdszeresen j6 fdnyszrigek is, de viz.sgdlodd_sunk szempontjdb6l ez mosr irdektelen.

Ezek utdn felmeriil a kdrdds, hogy mi van azzala macs_kdval, amelyiket vdgi"il is dletben hagytak? Nos kriszoni, jdlvan, a mai napig is egiszsdges 4s 6li az dletdt. Mivel csak asziilis kez-detdnek az idejtr jegyezrdk meg ds az elmondisalapjdn a sziilds eldggd elhrizddott, ezdrt .rrn.k " macskd-nak nrncs meg a ponros sztiletdsi ideje. Feltdtelezher6,hogy az dletbennmaradt cica utols6nak, vay az utols6kkciz<itt sziilethetett, talin 10-20 perccel kes6bb. fgy a szii-letdsi kdpletiben a cf a 8. hiz csricsdr6l a VII. hdzba keriilt,az 6 az AC. -16l a 12. hizba ds mdg egypAr fontos horosz-k6p elem megvdltoztatra a helyzetit.

LANc; prrnn

t -

vdge van. Vagyis a sajdt magdban feldpitett vilig kezd cisz-szeomlani, a bels6 rdtegekb6l inspirllva, s persze egyre in-kibb annak ktls6 ttikc;rk6oe is. S ha mdr itt tartunk: ez- aSzaturnusz-Urdnusz polari idsa, mely a vizijntci bels6 mfi-koddse, aminek az osztcinszint( fizikai mcgnyilvdnuldsdttortdnelmtinkben a forradalmakkal tudndk leginkibb pdl-dizni: Amikor is a ldzad6 ideol6gus reformerek vezet6sd-vel a tomegek megdi'intik a tirlzottan bemerevedett (vagyisSzaturnuszi) r6gi struktdrdt ds tij drtdkeket t6zve ziszla-jukra, ft;ldpitik saj:it rendjiiket, melvb6l egy id6 utdndjabb Szaturnusz lesz. (Ldsd a vdlasztdsok el6tt a pdrtoksokat igirnek, s igazdn id6szerii citletekkel {llnak el6.Majd a hatalomra jutva - ez is Szarurnusz ugyanrigymegrdszegiilnek att6l, mint az el6z6ek, csak 6pp mdr egymis eszme maz|val leonwe dpitik ki ldlektanilag ugyanar-ra a mechanizmusra aiapui6 hatalmi rendszeriiket.) S per-sze egy id6 elteltdvel az rij is rdgi megriigzritt, lomha des-potikus struktrirdvd vdlik, melyhez adott pillanatban girr-csosen ragaszkodnak a kordbbi forradalmdrok.'lthit a viz-cint6 hozhatja az u1 idedt, ha egy ardnyos Szaturnusz-Urd-nusz ritmusban val6ban a Szaturnusz dltal j6l strukturdlt,stratdgikusan feldpitett, megkonstrudlt, fokozatos, nemanarchista, hanem a rdgi helyett realizilhat6 alternativdkatnydjt6, az egylni ds krizcissdgi ardnyt megtal:il6 ds mindigmegrijulni kdpes - urinuszi drtelemben azaz a tudatdbanfolyamatosan fejl6dve -, akkor eredmdnyesen hajthatjavdgre a vizont6 archetipus feladatdt ldttnkben. Ha pedigennek a folyamatnak bdrmelvik stdci6j:iba hiba csilszik, azdppen nemrdg mdg viligmegv:iltd idedbdl nevetsdges vagydiktat6rikus fixa idea lehet. Erdemes megfigyelniink pdl-diul azt, hogy a legtdbb feltaldl6, forradalmdr ds j6 drte-Iemben vett szabad gondolkod:is(r, rijit6 ember vizrint6.Ugyanakkor a legbegyepesedettebb, sz(k11t6korfi vagy

ipp megrcigzcitt ateistdk is sokan ekertilnek ki.

legy kdpvisel6i koziil

Osszegezve tehdt, magasabb tudati sikr6l az id6k szavd-ra reagdl6 reform, kollektiven zajlik, de - vdlemdnyenr sze-rint - legtobbtiknek, els6sorban ar On ds sorsismeretdnkereszttil a saj:it karmdjdt sziiksdges beteljesiteni, rendbehoznia, mellyel a legtobbet tehetjiik a nagy egdszdrt. Azoka szellemek pedig, akiknek ldlekcsoportokra, s6t egdsz em-berisdgre is krjzvetleniil kihat6 feladatuk van, azt am(gy istudjdk ds teszik.

A vlzont6 humdnisztikus jellege

Vdgiil, de nem utols6 sorban - mdg mindig a szellemi ki-fejtdshez kapcsol6dva - az marad hltra, hogy a viz,ont6humanisztikus jellegdr6l ir jak. * Figyeljt ik meg,- drdemes-, h.gy a mai kor pszicholdgidjdt humanisztikus jelz6vel isilletik. - Vag.vis eme id6szakban az ember lll a koz6ppont-ban. S hogy ennek mi a jeient6sdge? A reremtdsben, az 6.r-nydk fdnnyd min6sitdsdben -, melyben szerintem az em-ber tdrs a teremt6 munkdjdban, mir6l a vildgvall:isok, aszellemi hagyomdnyok ds a modern pszichol6gia (ldsd. dr-nydk integrdldsa, tudatositdsa Jungndl) valamennyire cinis-mereti dt ldnyege. - tehdt az ember a kulcs. Hisz az al4r-sik, ahol a legmagasabb szabad akarati fokot irik el a li-nyek a determindci6n beltil, az emberi szf6ra. igy ahhoz.hogy a villg szellemi ldnyegdndl fogva a sziiksdges viLlrczi-sokat megtegye, avagy a teremtis, a tudatosulls a vdgtelenprojekci6s felt i let (a ,,Minden ds egyben semmi", az Isten)valamennyi teremtmdnye a teljessig tudatdba keriiljon, azember cinmegvdltdsa sztksdges, hogy egy:iltaldn megvdlt-hat6 :illapotba keriiLljcin. Mziskdppen sz6lva az elzirtsig-

Bevezetfls o l6lekk ozpontrtasztro,16gi6ba

201 1. jJrlius 29-en del6l augusztus 2-dn reggelig tartdintenziv elmdleti kdpzdst Kovdcs Endre, az Alan Oken-iszellemisdget elObb kulft;ldr6l, majd immiron 10 dves

mdlytil6 hazai gyakorlatdb6l ismer6 ds alkalmaz6asztrol6gus vezeti, is osztja meg tapasztalatait az-

asztrol6gidban mdr jdrtas drdekl6d5kkel. A kurzus helyea Mecsek szivdben taldlhat6 civilzdci6-mentes, intenzivelvonuldsra, cinismeretre, tanuldsra alkalmas csoddlatos

termdszeti kcirnyezet, ahol mindezzel egyiitt a kdnyelem,ds a megfelel6 komfortfokozat is rendelkezdsre dll.

Elhelyezds: 2-3-4-6 dgyas szobdkban, paraszthizakban, illewe egy feldjitott pl6bdnia dpriletdben.Etkez6s: napi hdromszori, igdny szerint alternativ.

A tanfolyam dfja: 18. 000 Ft, melynek fel6t, azaz 9. 000 Ft-ot tekintjiik a rdszvdtel szindlkit kifejez5nek, melyetlegkds6bb jfnius 29-ig fogadunk el. Ezt az el6leget a kurzus kezdete el6tt egy h6napon beliil nem dll m6dunkban

J el en tkezds : 2 0 0 I . j (rn i us lil:'J^l"riil n - 9 4 - 0 07 - e s te I efo n s zd.m o n.

26 llIeridi6n

Mint fert,u$ lentAzt mondj:ik a sors titjai kiszdmithatatlanok. Val6ban igy

vanl Az dgitestek jdrdsa nagyon is kiszdmithat6ak. Az aszt-

rol6gus pedig a sors konlwdben olvas a csillagok itji,n. Az

mdr egydni dolog, hogy ki mit lzit ds mit tud elmondani

abb6l, ami az 6gre van irva.

Az uj Avezred els6 6ve

Boldog U; E,r.t Kivdnok minden kedves olvas6nknak. Az

li (vsz6zad, s6t dvezred els6 ive val6ban egdszen jdnak

igdrkezik, tehdt remdlhet6leg a kivdns:ig nem marad pusz-

t^ ,rr"r, vagy sz6. Messze el6re kalandozhatnink Y' id6'

ben, de taldn fontosabb mindannyiunknak a kozeliov6,

vagyis, hogy mit hoz a vildgnak az ij esztend6. F,l6szor is

erre az dvre a Jupiter uralma a jellemz6.

A hagyomdny szerint mdrcius 21-gyel kezd6dik az dvek

uralkod6inak a bel'olydsa. Vdlemdnyem szerint mivel id6-

szdmitdsr6l 6s nem val6s bolyg6mozgdsr6l van sz6' nyu-

godtan tekinthetjiik rigy, hogy janudr 1-t61, vagy esetleg a

tdli napfordul6t6l kezdve drvdnyesiil a r\gi szabaly. Az ev

uralkod6ia jdlius 1 2-igrangvesztdsben lesz az Ikrek jegyd-

ben. Kedvez6 hatdsa tehdt nem tud kiteljesedni. Ennek el-

lendre sokkal tobbet virhatunk t6le, mint az elkcisztin6

II

'fr:r-r Qt-r,Lnr,rt.

Br ro . rpns t ,2000 Dn;evsr : r t2 l .14 t t 30 , ZN: - I

28 Meridi6n

esztend6ben uralkod6 Szaturnuszt6i. Az egesz vild'gra a

fellendtilds, a gyarapodds 6ve kciszcint tehdt.

Magyarorszlg szempontidb6l az dv els6 fele ezck szerint

.r.gyolr sok vdltozlst, ltalakul,ist hozhat. Mindez a tijbbi,

a Nyilas jegydbe sorolt orsz.lgokkal egyiitt, nem annyira

kedvez6, mint szeretn€nk. Jri l ius 12-dn, amikor a Jupitera Rdk jegy6be ldp, hazdnkra is kedvez6bb h6napok ko-

sztjntenek. Nemcsak a hagyomdny szerinti uralkod6nk a

bolyg6, de a R{k jegy ds a Hold ftrntos szerepet jltszik, a

tapasztalatom szerint, Magyarorszig munddn horosz-k6p-

iaiban. Ett6l kezdve a krizhangulat 6s az orszdg helyzete

nagyon sokat javul minden tekintetben.A negyeddvi (quartal) horoszk6pok segitenek abban,

hogy ilyen id6hatdrok kozott vizsgdljuk a vil:lgesemdnye-

ket. December 2l-cn 74 6ra 30 perckor (kozdp-eur6pai

id6 szerint) lip a Nap a Bak jegydbe.

A Nop a Bok iegy6be I6P

A leghatdkonyabb konstelllci6 ebben a horoszk6pban a

Hold 6s a Vdnusz kvadr:itja. A ttimegek tehdt nem igazdn

erzrk j6l magukat. A ndpeket kdpvisel6 Hold r:iadlsul

esdsben van a Skorpi6 jegydben' Az eldgedetlensigen k(viil

tartani kell att6l, hogy a szokdsosndl nagyobb lesz- a halan-

d6sdg. Akadnak orszdgok, ahol forradalmi megmozduld-

sok tijrtdnnek ds bizony lldozatokat is kovetelnek' A

Holddal rossz kapcsolatban ldv6 Vdnusz ugyanis a Vizon-

t6 jegydben van. Arra is kovetkeztetiink, hogy a Vdnusz :il-

tal jelzett vildghir( nagy m(vdszek koziil gylszolunk vala-

kit. J6 esetben csak egy szemdlyt.Vigasztal6, hogy a Jupiter trigonban van a Neptunnal'

Uj torv6nyek sziilethetnek, amik iegaldbb lltsz6lag kedve-

z6ek. Asaj t6ban viligszerte fellendiildst tapasztalhatunk, a

hfrszolgdlatok is j6 hatdssal lesznek a felborzolt keddlyek-

re. A Nap pozici6ja csak rdszben mondhat6 kedvez6nek'

A Mars szextilje azt mutatja, hogy az illamffk fdradhatat-

lanul nagy er6bedobdssal igyekeznek i6 irdnyba befolyl-

solni a rdiuk bizott orszdgok sorsdt. Rdszben tettekkel,

mdsrdszt szdp szavakkal, mert a Napot tdmogatja, a vele

egyiitt 1116 Merkfr. Ez abolyg6 recepci6ban van a kedve-

,Z'h.lyr.tb.t-r liv6 Jupiterrel. lgy a tettek mellett drthet6'

viligos szavakat ds intdzkeddseket is vdrhat a vil:ig. Nem

minden egyszeriien ilyen j6 az' illamf6k helyz-etdben 6s

,,m(koddsdben". A Hold ds a Vdnusz f6lkvadrdtja neh6z

helyzetbe hoz ndhdny kormlnyf6t. Talln ennek a nyomds-

kedvez6 hatisukat. Erre nagy sztksdg is van, mert az egy-mdst timad6 Merkfr 6s Jupiter a hetedik hdzat kciti cisszea tizedik hlnzal. A Merkrir ezenkiviil a mdsodik 6s a tizen-egyedik hiz ura is. Ha sorra vessziik, el6szrir is a Kormdnykerijl nehdz helyzetbe, amit nem csoddlhatunk, mert hi-szen ebben az td6szakban tortdnik a vdlasztdsi kampdny.Az orszirg kiils6 megitdldse a rossz kommunikdci6 miattegy kicsit sem nevezhe6 jonak.

Ktizbevet6leg jegyzem meg, hogy a kilencedik hdzbanldv6 Vdnusz ds ennek a hdznak az vra, a Mars nagy diplo-mdciai sikereket ig€r. A meisodik hdzzal kapcsolatban a ko-moly pdnziigyi er6feszft6sek nem mindig jdrnak sikerrel. AHold 6s a Neptun trigonja, a tizedik hazban l6v6 Jupiter-hez, mdgis csak a Kormdny ds a Parlament ndpszeriisdgd-16l drulkodik. A bels6 pdnziigyi zavarokra j6 orvossdgotkin:il a Nap kedvez6 pozici6ja a nyolcadik hdzban dsugyanennek a hdznak a j6 helyzetben ldv6 ura, a Neptunis. A kulkapcsolatok p6tolhatj:ik a bels6 vesztesdgeket,enyhithetik az orszdg plnzigyi gondjait.

A nydri nopfordulo

Kovetkez6 dllomdsunk a nyiri napfordul6 horoszk6pja.Erdekes konstelldci6val taldlkozunk. A Rdk 0 fokdn ldv6Naphoz meglehet6sen krizeli egytttdlldsban taldljuk aHoldat, a Merkdrt ds a Jupitert. Az a ritka eset fordul el6,hogy a Merkdr ds a Nap kdzcitt kdt dgitestet is taldlunk. Eza csoportosulds tehdt jelent6s. A Mars tdvolod6 szemben-alldsat a tcibbi dgitesthez is krizvetiti a Merkr,ir. A bolyg6-csoport azUranusz trigonjdban van. A vildgban dj techni-kai felfedezdsek okoznak meglepetdseket. A szellemi dram-latok, az el6rehaladdst szolgaljik. A Mars oppozici6ja in-kdbb ijsztrinzf er6t ad ds nem jelent kdros befolydst. ASzaturnusz ds Neptun trigonja a valldsok ds az ezoterikus

6szr Quanrar.BuoapEsl 2000 SZEPTEMBER22.23H 53, ZN: -1

30 Meridi6n

tanok meger6soddsdt is el6re jelzik. A kijvetkez6 dvnegyedtehit a vil:igban mozgalmas ds kedvez6 vdltozdsokat hoz.Lehetsdges, hogy ebben az id6szakban az olalirak is ked-vez6en alakulnak. Magyarorszdg szempontjdb6l csak ki-eg&zit6 informdci6kat tartalmaz a kiplet. Itt a Vdnuszuralomban taldlhat6, az MC-n. Sajnos szoros f6lkvadrit-ban a Nappal. Hazdnkban ez a Korminy er6feszitdseit isnem konny( helyzetlr mutatja. A j6 fdnyszcigek azonbannem jeleznek semmi olyat, ami igazdn k{rosan befolydsol-nd. az orszig dltaldnos helyzetdt.

Az utolso negyed6vi k6plet

Az utols6 negyeddvi kdplet a Mdrleg 0 fokdra szdmitottquartal horoszk6p. Kevds konkrdt fdnyszogkapcsolatot ta-lllunk az dgitestek k<izcitt. Mdgis jelent6snek mondhat6,mert hiszen a Hold a Phit6val dll egyiitt a Nyilasban. Ve-liik szemben az Ikrekben a Szaturnusz. Tirrtdnnek majdolyan esemdnyek a vilaigban, amik kellemetleniil drintenekn6peket. Thrtani lehet foldrengdsekt6l, drvizekt6l. Ma-gyarorszdgon az oktatdsiigy, a kcizegdszsdgiigy probldmdi-t6l kell tartanunk. Ndptink nagy r(sze ismdt hajlamossdvdlik a bor(ldtdsra. Mdg.f6, hogy nem jelent6s rdnk ndzveez a horoszk6p, tehdt csak dtmeneti muland6 dolgokat je-lez, befolydsa pedig majdnem elhanyagolhat6.

Dn. JauAr L,yos

BAKTAY ERVINASZTROLOGIAI EGYESU IC-rEs aszrRot.6crAr TNTEZET

1O63 Bud,apest, Szondi u. 44/b. I/5.Tel/fax: 31-22-975

Az egyesiilet kdnywt:irdban rendelkezdsre dllnak a

szi-iksdges ephemerida adatok ds szakirodalom.

Szimitogep segitsdgdvel minden

sztksdges horoszk6p adat megkaphat6.

A xONvwAn HETKOzNAPoNKENT

17 -l9l: KozoTT lirocarnar6.

Fenti cimen jelentkezni lehet az egyesiilet

asztrol6giai f6iskol6jira. Ndgy dves kdpzds utdn

az intlzet asztrol6gus oklevelet ad.

Az egyesi.ilet nem vdllal horoszk6p kdszitdst,

de tagjaink megbizhat6, j6l kdpzett asztrol6gusok.Ilyen kdrds esetdn bdrkinek segitsdgdre lehetiink.

kori.ilottiink liv6 valdsdgot. A spiritudlis keres6k kozt olykivdnatosnak tartott,,nyitott harmadikszemes csakra'annyit jelent, hogy e csakra elkezd 6rairdnyban forogni, sa kivetitds (projekci6) helyett az egy(n ilyenkor azt lit1a,ami van. fgy ha b:irki a 6. hiz Sz(z-anal6g 6rl6disc, rdg6-ddsa, remdnyvesztett periodikus imdtldsi kdnyszere helyettaz analizis, a vildg jelensdgeinek drtelmi fcldolgozdsa, meg-drtdse ds rendberakdsa feld irdnyitja bels6 tudati fokuszlt,j6 esdllyel a dolgok val6sdgos szemlilete fel6 mozdul el. Etudati funkci6 a tudat-piramis kdzdps6 rdtegit kdpezi, stulajdonsdgaira, energetikai karakterdre vonatkoz-6 fbntosutaldsokat taldlunk a 6. hizban dll6 plandtdk ill. a 5. hizuralkod6 plandtdjdnak vizsgdlatakor.

A piramis csricso

A tudati piramis tetejdn a szintetizdl6 elmem(kcidds he-lyezkedik el. Jupiteri anal6gi|ja az egyre b6viil6, rii eleme-ket magdbadpft6 jellege, s Nyilas jeggyel rokon vondsa az6rtdkorientdci6, az drtdkkdpviselet ds a cdlorient:ilts:ig.Szintetikus tudatunk foglalja egysdgbe a tudati piramisalapjlt ds derekdt, e tudatszintek m(kcjddsdhez szolgdltatideol6gidkat, vagyis dtfog6 gondolati (valhsi, erkc;lcsi stb.)rendszereket. S bdr e miikoddsnek a korai programozottsri-got ds a konszenzus-val6sdg projekci6jdt meger6sit6 ds td-mogat6 funkci6.fa kdtsdgtelen, mdgis e szint tekinthet6 atudati rdtegek ,,kil:it6tornydnak", u.is ezen a tudati mez6nkeresztiil drkezhet olyan fj informdcid a rendszerbe, amelyazr ellszor lebontani, majd utdna stabilabb, jobban funk-

ciondl6 alapokra feldpiteni kdpes. Kozeli pdlddndl marad-va: amikor valaki el6szor r:icsoddlkozik az igazi asztrol6giauniverzdlis drvdnyessdgdre, csoddlatos gondolati, ldtelmdle-ti rendszerdre, ebben a szintetikus tudat m(kcid6sdre isme-

rtnk. S ett6l fogva c vildgkdp, mint tudati konstrukci6, le-

feid kezd haladni ds hatni a piramis rdtegein. A napi mun-

kilkodds (az asztrol6gia tanullsa ds gyakorlata) sordn a vi-

ldg hdtk<;znapi szemldlete lipdsr6l ldpdsre dtdpiil, s a dppena gyakorlat igazolja vissza annak univerzdlis drv6nyessdgdt(6. hiz). Ez egy cingerjesz.t6 ds -dtalakit6 folyamat, amely-nek forrlsa a szintetikus tudatb6l tdpldlkozik. Am hogy ez-

utdn ki mire haszndlj a az asztrol6gtitt, az mir az tjntudat-lan, a 3. hiz-anal6gtudati szinten d6l el. Hiszen e diszcip-lina kcinnyen vdlhat fegyverrd vagy az cinvddelem eszkoz.d-vd, szolgllhatj a az Ego hatalmi tcjrekvdseit vagy szlmtalanjdtszma rejtett cdljdt. Optimdlis esetben azonban az cinis-meret dsvdnydn kalauzol j a miivel6j dt a szemdlyisdgfej l6dds

ds az individuici6 val6di kiteljeseddse feld.Az tgazi itiptilds/dtdpitds azonban nem megy mdskdp,

csakis (gy, ha a hdtkciznapi tudat az clemz6 vizsgdlatafdnykordbe vonja a 3. hirz i'ftal jelzett rejtett, tudattalanultudatos szintet is, ds a negativ iniciativ programokat nap-

vildgra hozva nekifog azok dtvildgitdsdnak. Ezen a sz-inten

tiinik ndlktil<;zhetetlennek az asztrol6gia 6s a pszichol6giaszoros egyiittm(k<iddse, hiszen az elmdleti feltdr6, elcmz6m6dszerek alkalmazdsdt kovet6er.r (9. ds 6. hiz) az 6lettcir-tdncti rdtegek (3. hiz) feltisztitdsa eis6sorban a gyakorlatipszicho[6gia terdpiis m6dszereit igdnyli.

A piramis tere

A kordbbiakban, a hdrom tudati rdteg felvizolisinil, ame-iyek a 3., 6. ds 9. hdz-anal6gi:ikra mutattak, drtelemszerii-en ad6dott e szdmsor folytatisakdnr a 12. hiz vonatkozi-sainak vizsgdlata is. Va.ion milyen szerepet kap e hdz-ana-l6gia az emberi tudatillapotokat leir6 modellben? A 12.hdz (Halak) a sztletdst megel6z6 id6szakra, a magzati dlet-

I

I

Rdkos P6ter: Humanisztikus Asztrologia

R . \ K 0 : ' l ' t - | I R

HUft{ANISZ'$'T KTJS

i::::::"::,:

S l H P l \ N t 4 N ! A t t U R O { l K r r P t l \ A K

H l i T t . t l t \ r l . l \ l 7 l : S r V l . l

I ! . r . . / . \ r 1 r . "

32 Meriditin

Rdkos Pdte r kc;nywe a hun.ranisztikus asztrol6gia alapjait foglalja rendszer-

be. E pszicholdgiai megkozelitds(, determinizmuson tflmutat6 szemldlet-

tcl ma mdr egyre gyakrabban talilkozhat a magyar olvas6 is.A m( ncmzetkcizi cisszehasonlitdsban is kimagasl6 ielent6sdgii: cls6kdnt

ad rdszletes isn.rertetist e korszerii ninyzat horoszk6pdrtelmezdsi technikd-

ir6l. Kreativ, logikus, konnyen elsajdtithat6 m6dszert kindl amely a leg- Ialapvet6bb asztrol6giai elveknck szerezijra drvdnyt. A szerz6 az ismertetett ''

humanisztikus tdteleket a legszigorfbb gyakorlati pr6bdnak veti ald: a pdl-dahoroszk6p rdszletes kife.itdse - akir egy matematikai tdtel bizonyitdsa -

pontr6i porr,r" nyomon kcivethet6er.r vezet egy escmdnyekben gazdag dle t

sorsfordul6ihoz s egy sokoldalLi sz-emdlyisdg legrejtettebb mozgat6rug6i-hoz. Mert c konyv, egycd iildll6 m6don, dl6 klasszikust v:ilaszt elemzdsetdrgydul: Szepes Mdrilt, aki nemcsak iddzett m(vei dltal, hanem szerndlyes

reflexi6ival is igazolni tudta a hun.ranisztikus dbrafejtds univerzilis drvd-

nyessdgdt. Rikos Pdter ir6, asztrol6gus, a hazai Humanisztikus Asztrol6gi

Iskola alapft6 ja. Az 6si tudomlnyok korszer( mcgkozelitdsinek tdmakor-

dben eddig megjelent munkdi: L,gi jelek konlwe, (Beothy Mihlllyal kozo-

sen irt), Errclmes asztrol6gia, valamint A titkos ndv kcinywe.

= . - - a - .

N a,ksatrekA naksatrik, vagyis a holdhizak egyenkdnt 13"20' kiterje-ddsiiek, ds a teljes zodidkusban 27 naksatra taldlhat6. Azels6 naksatra, az Asvinf kezd6pontja egybeesik a sziderikusKos jegy kezd6fokdval, amelye t a Z(ra Piscium csillagkdpjelez. Nyilvdnval6an egy rdsi 2 114 naksatrdt tartalmaz. Anaksatrdkat ugyanakkor negyedekre is oszthatjuk. Anaksatra negyeddt pdd:inak nevezziik, ds :iltaldban az egyesnaksatrdk kiilonboz6 p:iddi mds ds mds hatisokat produ-kilnak. Egy pdda 3'20' kiterjedds(, ds a zodidkusban risz-szesen 108 naksatra pdda van, egy rdsin (jegyen) beltil pe-dig kilenc naksatra pdda van, amelyeket ugyanakkornavdmsiknak is neveziink.

A 108-as szimnak kiemelt spiritull is jelent6sdge van avidikus hagyomdnyban. 108 dga van a v6dikus tudomd-nyoknak, a n(gy Vddihoz 108 Upanisddot (titkos tani-tnist) ffttek, Krisna fb kirdlyn6inek a szdma is ennyi,.ds a

. , , , r ' " : - t , ' - " '

mala (imafuzdr) szintdn 108 szemb6l ill, igy a vddikusmantrdkat 108 alkalommal vagy ennek tcibbszorosdvelszoktdk ismdtelni. Teh:it a zodiikus 108 rdszre val6 felosz-tdsdval kapott r6szhoroszk6p (navimsa) kiemelt jelent6sd-gii a rdsi mellett. Mint ahogyan a naksatrdk is fbkdnt aHold szintjdn, vagyis a mentdlis, pszichds szinten fejtik kihat:isukat, a navdmsa horoszk6p a spiritualitdst, karmikushajlamokat ds a h:izasdiet sikerdt vagy kudarcdt mutatjameg. A rasr ezzel szemben a fizikai szinten is megnyilvdnu-[6 hatisokat ielzi.

A naksotrak jellemz6i

A kcivetkez6 tiblizaririnyir6 istensdgdt ds

a naksatrdk nevdt, elhelyezkeddsdt,

uralko d6 bo lyg6 j dt tar talnttzza:

Sziim Nev

1. Asvinf2. Bharanf3. Kritikka4. Rohini5. Mrigaslra6. Ardra7. Punarvaszu8. Pusja9. Aslesa10. Mdgha11. PIrva-phi i lguni12. Uttara-phdlguni13. Haszta14 . Csitra15. Szviiti16. Visiikhii17. Anuriidhii18. Dzsjestha19. Mfla20. Purvasadha21. Uttarilsiidha22. Sravana23. Dhanistha24. Satabishak25. Purvabhadra26. Uttarabhadra27. Revatf

Elhelyezkedesa zodidkusban

Kos 0'-13'20Kos 13"20'-26'40'Kos 26'40'-Bika 10'Bika 10'-23'20'Bika 23'20'- lkrek 6"40lkrek 6'40'-20'lkrek 20'-Ri ik 3 '20'Rak 3'20 -16'40'

Rak 16'40' ,-30'0roszldn 0'-1 3'20'0roszl6n 1 3" 20' -26" 40'0roszl6n 26" 40' -3z6z 1 0"Sz(z 10"-23"20'Szuz 23" 20' -Merle g 6"40M6rleg 6"40 -20"Merleg 20"-Skorpio 3"20Skorpio 3'20'-16'40Skorpio 1 6"40 -30"

Nyi las 0'-13'20'Nyi las 13'20'-26'40'Nyilas 26'40 -Bak 1 0'Bak 10'-23'20'Bak 23" 20 -Vlzont6 6'40'Vizonto 6"40'-20"Vizonto 20'-Halak 3"20'Halak 3'20'-16'40'Halak 16'40'-30"

lriLnylto lstensdg

Asvini Kumdrdk (a felistenek orvosai)Jamarddzsa (a holtak megbuntetoje)Agni (a tuz fe l is tene)Brahmd (az univerzum teremtoje)Csandra (Hold, az e lme is tensege)Rudra (Siva, a pusztitds es dilh felistene)Aditi (a f6listenek anyja)Brihaszpati ( a felistenek Guruja)Niiga (a kigyok felistene)Pitard (az osatyak)Bhaga (a gazdagsiig felistene)Arjam| (az elodok felistene)Aditya (Nap, a feny felistene)Thvasti i (a felistenek epit6sze)Vii ju (a szel felistene)Sakr i ign i ( lndra es Agni kombindcio la)Mitra (az agyszdvetek felistene)lndra (Vdszava, a f6listenek kiralya)Nirrit i (Riiksasza, a demonok kiri i lya)Varuna (a vizek felistene)Visvadeviik (a csil lagok felistenei)Govinda (az Ur Visnu, az Abszohit lgazsiig)Vaszu (8, Naphoz hasonlo felisten)Varuna (az esok felistene)Adzsaekapat (Siva egyik formaja)Ahirbudhnya (az univerzumot fenntarto klgyo)Pusan (a termenyeket t6pli i lo felisten)

Uralkodo Bolygo

KetuVdnuszNapHoldMarsRiih uJupiterSzatu rn uszMerkurKetuV6nuszNapHoldMarsRiihuJupiterSzatu rn uszMerkurKetuVenuszNapHoldMarsRahuJupiterSzat.Merkur

34 Mtridifn

Lj : : i i . : : t :

van, akkor a vddikus szerint kb. a Vizcint6 2l "30'-dn lcsz'

Ez a P(rvabhadra naksatrdba esik.

Az egyes dzsanma naksatrdk a kovetkez6 hatisokat

eredmdnyezik rcividen:1. Asulqi: Harcosokat, lovasokat vagy orvosokal gyogyi'-

tdkat hoz ldtre, ikerteswdreket is jelolhet' Hatdrozott

is j6 a kezdem4nYez6 kdszsdge.

2. BnenaNi: Az illet6 kedveli az dlvezeteket, bitor, opti-

mista, valllsos, igazsiigos, tiszta is becstletes' Ottut"-

lommal is rendelkezik, tud vigylzni az drtdkeire'

3. I(ruuxxa: Az illetd ragyog6, tiiz.es, i6 az emdsztdse,

kedveli a tiizet, meleget ds a t(zfegyvereket, io az in-

telligencidja, aktiv ds baritsigos'

4. noniNi: Kreativ, miivdszi, j6 az izl6se, tehetsdges az

el6ad6-, vagy kdpz6m(vdszetekben, illewe inyenc sza-

kics is lehet.

5. Mmcasine: J6 megjelends(, n6ies, anylskod6, kutat6

elmdj(, 6rzelmes ds drzdkeny szemdly' kolt6i tehetsdg-

eel is rendelkezhet, szereti a' sz6p tlqar, erd6ket'

6. .4nnnet LiLrsz.6lag kemdny, kegyetlen, agressziv is le-

het, de bels6leg harm6nidra tcjrekszik' Ttlsr'ilyra' ve-

se- ds ivarszervi betegsdgekre hajlarnos'

7. PrrNenveszu: Nemes lelk(, hires, arisztokratikus, j6tc1-

kony, ilmbor, nem szereti a korlitokat, ds kdpes djra

kezdeni egy kudarc utin is.

8. Pus;e: Bolcs, dkessz6l6, any:iskod6, megvdd ds tdpldl

m:isokat. Nagy vagyonnal rendelkezhet, ds sok oro-

mot dlvez az dletdben.

9. Asrfisa: Akaratos, titokzatos, alattomos, kritikus hai-

lamri. Kdpes rdakaszkodni rndsokra, rnanipulllni ds

k ihaszndln i c ikct . Nenl egyencs cs ny i l t '

VEDIKUSASTIROL6GA

ISKOIA2000. szeptember - 2004 jfnius (4 4v)

folyamatos p6tfelvdtel az l. f4l6vtet'

vezetiGAURANGA DASvddikus asztrol6gus

El6addsok minden szerddn 17.00 - 20'00

HELYSZIN' Ujp.tt, Munkdsotthon u' 10'

(Szegeden kdthetente vannak foglalkozdsok)

JELENTKE ZES : O 6 -30 -9 r 4'0 839

vagy < gauranga@westel900' net>

36 Mtridifn

G,tun. ur;.a Dls

10. MAcnn: Nemes, kirdlyi termdszet(, intelligens' nrdl-

t6s:igteljes, ellentmond:ist nem t(r6, apai dgon sok j6

tulajdonsdgot 6s j6 vagyont tjrokijlhet'

1,1. P0nve-pntrcuNt: Hires, srerencsds, minden b6sdg-

gel ds pompival rendelkezik' de kdpcs uralkodni az el-

me, a beszdd ds a test kdsztetdsei Felett is'

12. Urrane-PHALGLINI: Kedves, nagvlelkii, segft6k6sz-

mindenkivel, akihozz6' fordul' Bardtsigos' cs sze rcti :r

kdnyelmet.13. Ilaszra: Eleter6s, taldldkony, vczet6i

megdldott ember, bijlcs ds intelligcr-rs'

rozott, szeret irinyitani ds alkotni'

kipessdgekkellcttcros, nata-

14. Csrrm: Sz.dp, gyakorlati drzdkkel ds miivdszi kdpes-

sdgekkel renielkerik, i6 szobrlsz, fest6, dp(tdsz' divat-

rciv"t\, zendsz vagy sebdsz lehet bel6le'

L5. SzvArr: Ftiggetlen, csapong6, igdnytelen, i6l €rt ,aztizlethez, szeret utazni, kommunikdlni, ideg- ds (ziile-

ti betegsdgekre hajlamos.

16. Vlsar-r*i Cdltudatos, a ,,cdl szet-rtesiti az eszkozt" elv

kovet6lc, v:illalkoz6 szellemii, sokoldalf, erkolcsiis' cle

veszdlycs el lenseg,ci lchctnck'

17. ANIInADT'IA: Barltsdgos, szeretettelies' gyengdd' ldgy-

sz(vfi, drzdkeny ds hrilds. Nem az eredmdnv irdekli'

hanem a folyamat, amely ahhoz vezet'

18. Dzslisrua: Btiszke, h6sies, dlvhajhdsz' Ktilijnoscn

ragasz.kod.ik a sz.exullis dlethez ds az- ilvezet mindcn

fajt:ijdhoz. Biiszke a j6 sors:ira'

19. niur-q.: Materialisztikus szemdlyt jelez', akit nem sok

rninden drdekel a kiiz-vetlen kdrnyezctdr.r kiviil' Mate-

rillis tudom:inyokkal is foglalkozhat, viroslak6'

20. P(m.v,t.sADHA: szereti a vizet ds a tcngert, b:itor' nem

aclia fel a harcot, nem hdtril meg a veszily cl6l' vese-

betegsdgre vagy iiddmlra hajlamos'

21. UrrARAsAone: Befeld tekint6, alapos, tart6s ered-

n.rdnyekre tiirckszik, beleszerethet egy h:rjadon lriny-

ba, tdrsa. l . r lnr i s ikcrr is c l isrnerJsr Jr e l '

22. SnevaNa: Az illet6 i6l md hallds ftjdn tanulni ds ta-

nitani. Jdrtass:i v:ilhat a ktilonboz6 tudomdnvokban'

sz.entirdsokban. Fiilbetegsigekben szenvedhet'

23. DrreNrstue: Vagyonos lehet, nemesfdmekkel ds dr:i-

eakijvekkei rendelkezik. A n6ket nem kedveli' gyenge

i szcxuilis potencidja. Aggleginy maradhat'

24. Sareslsner: Kcdveli a vizet, titokzatos, nehezen dr

el sikereket, lusta, ingeri i l t , cinikus lehet, ds t( lzottan

ragaszkodik a tisztasighoz.

25. P(rnveBHADRA: Az illet6 szereti a ttiz'et, de dgdsi sd-

riilist is szenveclhet, kegyetlen, moh6, nyugtalan' el-

kcseredett, mar6 szavakat haszndl' Sok fijdalmat ta-

oasztal.

26.'UrTenesHADRA: hosszti tivf utazisokat tesz' visszl-

fogott, lemond a ragaszkodisai16l, m(velt' tanult' ki-

fi nomult magatart:is(1.

27. Rfvari: kedveli az. :illatokat, dllattartdssal is foglal-

kozhat, vagy lrvikat fogad be, gyorsan dr el sikereket'

thlsflvra hailamos lehet.

teni tudomdny nem sorol adeptusai, beavatottjai kozd - a.Genezis Kigy6ja az cirdogi gonoszsdg sdtdni megtestesit6-jdt kdpviseli.

Sdttu? Ordog? Gonoszsdg?... Ne trdf{l jatok! Ki, mikorldtra ezt a fiistb6l kdpz6dcitt ldtomist? Hol mdsutt jelenikmeg, mint kodbe burkolt beteges fanrizia sztilemdnydbenvagy scitdt kaleidoszk6pikus kdpzeletben ds gydva ldlek-ben? ... Hlt mir sohasem €rhet6 el az drtelem azon for-mdja, mely egyetlen remdnyiink? Nem, ugyan(gy. mint azIsten ds annak kegyetlen ellenfele, ugyanirgy, n.rint az Istends annak kcinycirtelen h6hdra, a Sdtdn nem jelenik meg tir-dogkdnt a vildgmindensdgben!... Uram, nem akarsz en-gem felvildgos(tani arr6l, hol tanydzik?. . . Mindentitt, ahol

a ziillds marja a szerencsdtlen lelkeket, mig az az egyivetartozds minden koteldkit elsz-akiti a, melyek kcilcs,ijncisenmds lelkekkel vannak kapcsolatban, mindeniitt, ahol a kd-

telkedds oly mdrtdkben megzavarja a lelkiismeretet, hogymir nem kiilcinithet6 el az igazsdgossdg a jogtalansdgt6l, -

ott mindenhol a Sdtnin pszichikai alakja lakozik: mint,, i in-zds".

Guaita az cinz6sben hatd.rozza meg a gonosz fogalmdt,tehit magdt a fekete m:igirit. A j6 is a rossz kozt;tti kti-

lonbsdg abban rejl ik, hogy milyen irdnyba kapcsol<idik amdgus: a fels6, vagy ̂ z als6 er6khoz?

.;':::;;:::;i:'

- i-t'"'"

::'..--.t-o

A Tarot, mint ilniddtlenb0le$es$69 6brf,nolf,sa

A Nagy Arkdnum XXL allomdsa

0. A BoroxrHdber betiije: Alef NAsztrol6giai megfelel6je: Urdnusz

,, B o lo nds rigo m b an m egta Li bama szabadsrigot is a biztonsdgot: a magtiny szabadstigdt

y's az drtetlensig biztonsrigdt."(K.qnuL GnuN)

A nulla az els6 jel, amit figyelembe kell venni, mivel azcisszes tijbbi ebb6l kcjvetkezik. Jelkdpe az orcikkdval6sdg-nak, mdrhetetlen nagysdgot, a vdgtelen univerzumot ds ateremtds ei6tti 6sldtezdst is szimbolizi,lia. A nem manifesz-

tdl6dott Istensdg, a mdg nem differencidl6dott vibrdl6 ds

hiktet6 hatdrtalan kcir, amelynek sem vdge, sem kezdete

nincs. Ez jelenti a hatdrtalan teret ds a korlitlan id6t a vdg-

telenben. Az Uroborosz, a sajit farkdba harap6 ki,gy6, az

rircik visszatdrds szimb6luma.A Tarot kdpei szimbolikus kulcsok, hasonl6an ̂z ̂ nya-

gi kulcsokhoz (s arra val6k, hogy zdrakba illeszkedienek dskinyissdk a csukott ajt6kat, ahogyan Judit a Kdkszaklllir

herceg vdriban.A kdp hdber betfi je az Alei ami cikcir jelcntdst hordoz,

de a szent abc kezdete is, ahogy a bimb6 is kezdet, amely

a teljes virigzishoz vezer. Az Nef az els6 sziiletdst jelenti,

az isteni gyermek sziiletdsdt az emberben. Ez a:z ontudatmegjeler.rdse, a Feldbredds ds az utaz:is kezdete.

Az Alef az anya bet(k kcjzr-il az els5, rajta kiviil mdg ta-

ldlhat6 kett6 a hdber abc-ben: a Mem ds a Sin' A hirorrr

anya bet( a hdrom viligot szimboliz:ilja: szellemi, lelki, fi-

zikai.

Alc l r - anya: . r l i t hd-

rom sikja, amit hdrom

v i l d g n a k i s n e v e z n e k .

Ny i l vdnva l6an a te remtd

egyseg, ha ebbcj l kibon-

takozik. Ezt a hdrom vi-

l d g o t t a l d l i u k m i n d e -

n i i t t . Az Is re r tben, a v i -

ldgegyetemben ds az em-

berben.

A leF: A tya - Anya -

Ember. Megfelel Isten

e l s S n e v c n e k : E h e i e h .

Ezr a t i t kos never ny i la t -

koz ta t t r k i M6zes e l6 t t

az ego csipkcbokorban: F,heieh Asher Eheieh - Vaeyok

Aki Vagyok.A kabbala szerint ez az ember ontudata, az En-tudat

er6t ad ahhoz, hogy az univerzum minden ercje felett

uralkod6vd v:lljdk. Az ember ijntudata ldnydnek koronija.

Az. ember als6 dbredise el6iddzi a fels6 dbreddst is.A Bolond kdpe egy if)irt dbrrizoi, amit a szakaddk szdldn

dll. 6 mint ldlek, az dnkifejezis ismeretlen lehet6sdgeivel

i l l szcmben, amint beldp a vil lgba tudatlanul. (londtala-

nul vindorol az el6tte hLiz6d6 dlet irt idn. Arcdn mcnnyei

derii ds orcim tiikroz6dik. Kezdben vindorbot, villin ba-tyu, ami a nigy mdgikus jelkdpet tartalmazza, amit meg

kell tar.ruinia haszndlni. Mellette egy kurya, ds 6t az semz;rvarja, hogy az dllat rdtdmad, letdpi ruhdjdt, vagy ePPcn .Illbddt harapja, vagy csak figyelmezteti a veszdlyre, an.ri

elijtte mint szakaddk megjclenik. A vcsz.dly a villg szaka-

ddka, amibe most kdsz.i i l beldpni. A vdll: ira vetett bot, az

38 Meridi$n

M, asztrolO$ia 6s ilr, alk6mia

Az asztrol6gia, mint ezoterikus iskolarendszer, szlnte az.

ezo teriai i skol :ik n.rinden i r:invib<il m egkdzelithet6.

Egv horoszk6p n.regszerkesz-tdse vagy megrajzoldsa alap-jdn a benrre ldv6 szimb6lumok kidrtdkeldse k<ivetkezik.

Ehhez sz.inte konywtirak ji;ttek l6tre pedig ez (gy leegysze-

r(sithet6, ha valaki ismeri az 1116 csi l lagok jel leget, a fdny-

szogek jellegdt is a ndgy alapelem egymdsra hatislt. Az I

Ging is hasonl6 rn6don dpi i l fel , csak ott ci t alapelemet

cserdlgetnek.

Az eur6pai horoszk6prendszerben nigy elemnek az

egyn.riisra hatdsdval szdmolna, ds ha ezt valaki felfugja, ak-

kor kcinywtirakat hagyhat el, mert magdt6l kdpes dolgoz-

ni ds anal izi lni az adott horoszk6pot.

A ndgy elcm a t i iz, a leveg6, aviz, a szi l i rd anyag.

Mir Arisztoteldsz hirdctte, hogy ez a ndgy alapar.ryag

rrdgy tulajdonsdggal van egymdshoz kapcsolva: sziitz,

nedves, forr6, hideg. Mind a ndgy aiapanyag kdt-kdt tuiaj-

donsiggal rendelkezik, ds ezeken kercsztiil kdt m:isik alap-

anyagga l i r kapcso la t k i i t i i j r sze .

Mdr Arisz-toteldsz hirdette, hugy e'z a ndgy alapanyag

ndgy tr.rlajdonsdggal van egymdshoz kapcsolva: sziraz,

nedves, fo116, hideg. Mind a ndgy alapanyag kdt-kdt tulaj-

dons:iggal rendelkezik ds ezeken keresztiil kdt m:isik alap-

anyaggal is kapcsolat koti ossze.

A tuz az forro es sz: irez.

A lnvnc6 forr6 ds nedves.

A viz nedves ds hideg.

A sztlAno ANYAG, A I-OLD hideg 6s sz:iraz.

Mie drdekesebb az arisztoteldszi te6ridban, hogy az

alkdmia alapjait is megteremti azzal, hogy dllitia: a kdztis

tulajdonsdgok alapjdn az anyagok egym:isba ltalakulni kd-

pesek, ds ezlett az alkdmilnak az egyik alaptdtele.

I lyen alapon a r iz, a benne rej l6 fbrr6sig, h6 hatlsdra

leveg5vd dtalakulhat. Ilyen alapon a leveg6 a bcnne ldv6

nedvessdg hatisdra vfzzd alakulhat. Ilyen alapon a viz a

ber-rne rcj16 hideg hatdsdra szihrd haln"razdllapoth fblddd

alakulhat.

Ilyen alapon a fold a sziraz tulajdonslga alapjdn vizzd

vdltoztathat6. Arisztoteldsz alap1in az alkdmia azt is elfo-

gadta, hogy az anyag alapegysdgei amit az atomfiz-ika is

igazolt - nem vdltoznak meg az :italakuldsok sor:in, csak

halmazdllapotot vdltoztatt.rak ds (gy t isztulnak ds kitel je-

sednek, vagy m:iskdppen rendez6dnek 6s ez fogl:rltatik

ijssze a periddusos rendszerben. Arisztoteldsznck a fdmck

kialakuldsira ds az ernberi kdzbevdteliikre csodilatos tedri-

l ja volt .

Pdldiul az arany Ligv jon ldtre, hogy a nap hatdsdra a viz

feliiletdn ez az aranysz(n( fblyaddk glz formi4i6an elpdro-

log, a szil:ird anyag ezt a fbrm:it mag:iba fogadia, ott meg-

derrned, majd kibinyiszva, megolvasztve formilhatrivii

vdl ik. A tobbi f imek is hasonl6 forn.r in keri ir l r .rek az ern-

berrel k:rpcsolatba. Egydb minerilidkat tltPy sz:irmaztat,

hogy a sziraz ltoldre siit6 napsugarak ldtrehoznak egy eiiz.-

szerii kipdrolgdst, an.rely sz:irazsiigrt is forr6sriga rdvdn ki-

kr ist l lyosodik.

Az asztrol6gia ds :rz alkdmia kdz a kdz.ben jdrt egyrnls

nrellett. Alapte6ridikkal egymist tirnosattdk is (gy alapoz.-

t lk meg iskol: i iknak az alapisrncreteit . Ndzzi ik Ineg nri is

a ndgy alapanyagr.rak a talilkozdsi feliiletein az. arisztoteld-

szi tulajdonsdgok alapjdn mi is tcirtdnik, ha kdt alapanyag

taldlkozik a taldlkozlsi feliiletek mentdn, ds hogyan hatol

be az egvik anyag a misik belseidbe. F{ol, mikor, hogl 'an

lehe tsiEcs ez a f ir lyamat, ds mi az. eredmdnye. Ez tulajdon-

kdppen az asztrol6gia cgyik alapkdrddse, ds erre kap viilaszt

az alkdmiai alapFogalmak is ismeretek alapi in.

A lehetsigcs ndgy ,,clemnek" 16 tal i lkoz:isi lehet6sdge

van, i l letve l6-sz.or keri i lhetnek cgyrnissal als6 vagy fclsS

visz-onyba.

l.) Tftt. a r'(zzcl talllkozik: fVZtfiSZ. A forr6 €s sz'iraz

tulajdonsdg fokoz.ottabb lehet att6l fiigglien hogy a kdt tiiz

rrrilyer.r szi.razsagi is firrrdsdgi lokkal rendeikezik, hisz ezek

ossz-eadridnak. Itt a rdszecskdk hihctetlen gyors mozgdsfrak

lehetrrek. Az :.nya:g szdteshet a legkisebb rdszeirc ds irjra

csoportosrrlhat. Itt minde nki felajzva keresi a hozza ill6 re'

szekct. Nevezzi ik ezt a plaz.matikus : i l lapotnak. I t t j6het-

rrek ldtre az r,ij elemek, ez- az atomfizika. Ha mind a kdt tti-

z.esben a fbrr<i don.r ini l , hatalmas expanzi6 ds nem irdnvit-

hat6 folyarnatok indulhatnak: ha a sziraz.srig a domini l is

szinte alig forr6: litrc johet a hideg ftiziti vagy magfr-izi6'

an.r ivel a nrai kalorct ikus tudomdnyunk nenr tr-rd rnit kez-

derri . Pcdig ez a jov6, mert ezekni l a folyamatokndl min-

clen dssz.er(etr ir:inyithat6 ds nincs veszdlv a robban:is so-

nn a'z anyag irdnvithatatlan sz-dtesdsirc. A ktilonbciz6

finyjelensigck tdvol16l h idegtft nek drttkclhet6ek. Termd-

szetescn t6z-r '62 tal i lkoz:isni l mindig gondoskodni kel l az

igdst tdpldl6 kcizegr6l, mert ha az nincs az dgds folyamata

nem tarthatri iletben is ez. tdmogatls ndlkiil, ahogy beroLr-

ban, dgy magdt6l ki is alszik. A r'(iz a tiizzel talilkozisakor

mindig valami csoda tr ir tdnhet, dc a mindcnt eldget6 ds

kihaszndl6 parazita jelensdg is el6tdrbe kcri i lhet. Flet[- 'err

maradisunkhoz mindig segitsig kel l .

A Kos jegydbe n ez a riiz t(izzel taldlkozds 6s Kajdnkdnt

rombol, bi iszke ds konyrirtelen.

Az Oroszl: inban m:ir f inomultabb is az dlet i lvezeteit

veszi fontosabbnak. Ha nem t imogatldk, kialszik, el lustul,

40 l\{eridiiin

A fbrr6 leveg6 a nedves viz feliiletdn pdrologtatdst hozldtre. Egyre tr;bb folyaddkegysdg lebeg a leveg6ben.

A nedvessdg, ha feler6sodik a leveg6ben, akkor szinteelmosddik a kdt krizeg kozti hatdrvon:rl. Ha nem lenne fe-liileti fesziiltsdg, a kdt kcizeg egyesiilhetne.

Ha a forr6 leveg6 a hidegvizzel taldlkozik, ott sistcrg6p:irolg:is, g6zk4.pz6des jc;n ldtre szinte hanghatisokkal. Afolyamat gyors ds kemdny. Ha a leveg6 nedves tulajdonsd-ga kerti l el6tdrbe, is a vizndl a hidegsdg dominil, akkor ataldikozdsi feliileten egy dermedds, cgy kocsorry:isodds, egyh(vcis unalom il l be, messziinik a kommunikdci6 a kdtkcizeg kozott.

10.) A viz van feltil ds alul a leves6 , ViZ/IjnVnC6. ekdzds nedvessdg tulajdonsdguk alapjrin a rermdszet egyikalapjelensdge az lld:isos es6. A folyaddk dtesik a leveg6n, dsalul felhalmoz6dik, tehlt helyet cserdlnek a folyamat so-rin, ds ha a kdmiai affinitdsuk megengedi, a folyaddk le iskc;theti a giz resz(.t vagy egdsz(t, ds akkor fent ldgr-ires tdris keletkezhet. S nehdzsdg tcirvdnye ldthat6an az Lir.

11.) Levegti felul, ft;ld alul, tn1aG6/F6tO. A Forr6 dsnedves leveg6 csak ritkdn tud a sziraz, hideg Folddel gyii-molcsoz6 kontaktust ldtrehozni. Ha a leveg6 forr6, a ft;ldmeg nil hideg, akkor a I'old kezd egy kicsit fehnelegedni.

Ha a leveg6 nedves, tal:in ki tud valamit a ftjldb6l ol-dani, de az is ott marad a tahlkozisi feli i letcn, mint har,madik elem. Ha a lold tul sziraz, a leveg6 pcdig forr6, ak-kor esetleg sirokk6 szdldrvdnyek keletkezhetnek ds porvi-har formdjiban keringhetnek a leveg6bcr.r. De ha a szil el-mdlik, a por visszahull ik a ft j ldre. Ha a leveg6 nedves, afold pedig tdl hideg, akkor ddr, z(rzmara, jdg kdpz6dhet ataldlkozdsi feiiileten.

12.) Afold feltilvan, a leveg6 alul, FOLD/LEVEG6.Itta nehdzsdgi tcirvdny gy6z es a kdt anyag kicserdli cgymdshelydt A lold :itzuhan a leveg6r.r, ds elfbglalja annak helydt.Ha a fold el(gsziraz, kozben eserleg lekcithet rdszeket a lc-veg6b6l kiszoritdsa kcizben. Ha a leveg6 eldg forr6 ds a loldel(g szlLraz, talln cingyulladdsi folyamatok is kdzbeldphet-nek. De alapjaiban a kdt anyag nem tud egymissal mitkezdeni, legfeljebb kicserdlik egymds dletterdr.

13.) A viz van alul, fcliil, viZtViZ. A vfz nedves ds hi-deg. Ezdrt csak a kevereddsiik jiihet szimitdsba. Szinezhe-tik egymdst ds h6mdrsdkletiiket kiegyenlithetik.

14.) Avizfen feli i lds a szil lrd fold alul, V1Z/FbLD. Ahideg, nedves viz ds a hideg sziraz fi j ld kr;zott a hidcg akcizos tulajdonsiguk ds cz alapjdn lehetsdges valarnilyenviltozist ldtrehozni. A fdld 6s aviz tal:, i lkozis:i.nil rnegin-dul egy felsziv6dds, egy iszaposodds, esetleg egy vegyii lds,de inkribb a lassr,i keveredds a jellernz6. Mindl szirazabba fold, annll gyorsabban szivja magdba a nedves vizet.Ha csak mind kett6ben a hidegsdg domindl, akkor a ra-l i lkozisi feli i leten jdg kdpz6dik ds befagy a kontakt lehe-t6sdg.

15.) A fold van felul ds a viz alul, FOLD/ViZ. Ebben azesetben a nehdzsdgi t<irvdny hatdsdra a frild benyornul avizbe ds elstillyed benne, ennek sebessdgdt a fajsrilyukegyenes arS.nya adja rneg. Mindl sflyosabb a ftjld, anndlgyorsabban meriil a fblyaddkban. C)lclatok johetnek ldtre,6s ezek s(rftdgdt is a gravitdci6 hatirozza meg. Ha mincl-kett6ben a hideg domindl, akkor a taldlkozdsi feliiletenegy olyan jdgrdteg alakulh:rt ki, hogy az nem engedi a ke-vereddst ds visszatartja a foldet.

16.) Fdld ftilddet taldlkozik, pofo/nOrD. A hidcg,sziraz tula.jdonsdgri rdtegek elteriilnek egymison, is a fc-Itilet mentdn a szdrazabb dwesz a misik nedvessdgc<b6l, dsa hidegebb rdteg lehiit i a melegebbet. Szinte semmi vilto-zds nem jon ldtre. A rdtegek nyugszanak egymdson. L,l-vesztik aktivit: isukat.

HocyaN DoLGozrrNK EzzEL A 16 r-EuErtisEccnr?A horoszk6p 12 hiza krjziil van 4x3 kiilOnbOzli alapar-ry:rgr-i.

Tuz pcvv: Kos, Oroszldn, Nyilas.Lewc6 JEGYU: Ikrek, Mdrleg, Y izont6.Yiz 1r'cv6 Rdk, Skorpi6, Halak.FOlo yncvU: Bika, S2fu., Bak.A kiszin.rftott Aszcendenst ds a hdzak cs(cs:rit berajzol-

va ktilonbc;26 tulajdonsdgok kcriilnek egym:isra, mert a ki-szimftott h.{zak cstlcsai is hozz-ik az eredeti hizak tr.rlajdon-sdgait. fgy .jrihetnek ldtre az ellibbi pdrosftdsokb6l a kiilc;r-r-Lroz6 variicidk. Tehdt ezeker az egybeesdseket kell az eredc-ti hizak ds a kiszrimitott hizak tahlkozisakor ar.ralizilni dsezekhcz, mint gyorsitd vagy lassftd katalizitorokkdr-rt hoz-zf.j:irulhatnak az ott ldvS bolyg6k ds az esetleges hatdkdpesfdnyszcigek. L,zdrt kell tudnunk a bolyg6k jellegdt, karaktc-rdt, hatdkdpessdgdt, ami helyenkdnt mds ds mds lesz.

A bolyg6k szimbolikus .jelei is az alkdmi:ib61 szirntaz.,nak dont6 tobbsdgiikben, mcrt az osszetev6d6 jelck az al-kot6i tevdkenysdg szimb6h.rmai, hisz a reremrds n.reg nemfc.fez6dcitt be, ds ezekb6l a hat6er6 riszekb6l ill iisszc cgy-egy teremt6i er6hatis, mely moduldlja a kiilonboz6 anya-gi taldlkozrisokat.

Mnrrlr EzEK A JEI-EK:Az cisszetett tudat jele : . Az egyik fdlkor a tudat felet-

ti, a misik fdlkor a tudat alatti. L,zt a kett6t cisszetdvc kap-

iuk meg a tudatot. Ha a koz.dppontban ,r",-, .gy pon,,mint a Nap ds az LJrinusz jegydben, akkor ez i l land6anpulzll6 magot jelent, amib6l a tudar tctlt6dik.A Nap jele: O, ami tehdt azt jelenti, hogy a kdt feltudat a

tudatba zdrul, ds :i l land6an kapja az energiir. amelvminden ir: inyban kdpes hatni is sugirozni. Az dletalapja.a fZny, ndlkri le nincs dlct. Az abszolft j6.

A Horo jele: ). Kdr egymisba fordulci felkor. A tudatalatti ds a tudat feletti egy Hold h6nap alapjdn az osszeslehetsdges form:ijira vigigjdrja a tudattartominyban.Es tiikrijt dllit minderr tevdker.rysdg eid. Ndlkiilc nincsfeit6dds ds visszavdltozis.

A V6mlsz jele: 9. A tudati cisszessdg az anyagi villg for-milisiban ili ki magit. A (+) kereszt a ndgy alapanyag-

42 Meridi$n

ja egyrdszt aT, hogy kiilonbc;26 szemdlyisdgekr6l van sz6,misrdszt hogy sorsuk alakuldsa sem azonos. Ha ugyanaz.ona helyen szri letnek emberek, de ki i lonboz6 id6pontban, ahizcsticsok pozici6i szintdn megvdltoznak, is vele egytittvdltoznak a sorstendencid.k is.

A szabad akarat drvdnyesitdse mindig foglalkoztatta azemberisdget. M:ir 6vezredekkel ezel6tt is f-elmeriilt az akdrdds, hogyan befolydsolhatjuk a sorsunkat? Lehetsdges-evi l toztatni a horoszk6pban jelzett i let i ton? Az asztrol6gu-sok egv rdsze mindig is (gy vdlekedett, hogy az embcrmeghatdroz.ott karmikus fcladattal jritt villgra, ds szaba-don rnegvilaszthatja, hogy ezr a feladatot mikdppen oldjameg. vlrgy mcgoldja-e egyiltal:in! Termiszetesen ennek irki ivetkezmdnveivcl is szdmolnia kel l .

A lakohely megvolasztdso

A lak6hely megvilasztdsa mir az 6kori ndpekndl is a sorsbefblydsolfs:inak egyik fontos eszkcize volt. A kinaiakmind a mai napig asztrokigiai szempontok alapjin jelr;t ikki az dpitmdnyek - templomok, lak6hizak, de rndg a sfr-helyek - pontos helydt is. A helyek rnegvdlasztdsindl min-dig abb<51 indLrltak ki, hogy a horoszk6pnak a legbefolyd-sosabb pontjai az ur.r. kardindlis pontok, vagy a k:rrdinilishdzak csircspontjai.

Az Ascendens, a Descendens, a Mediurn Coeli ds azLnum Coeli kiiloncisen er6s befolydst gyakorolnak a ho-roszk6p tulajdonosdra, ha ezeknek a pontoknak a krjzeli-ben dgitestck tart6zkodnak. A kardinrilis tengelyek kc;zeld-ben elhelyezked6 dgitesteknek a hatdsa rendkiviil er6telje-sen drvdnyesiil, talin ezekaz dgitestek gyakoroijik a legna-gyobb hatdst a horoszk6p tulajdonosdnak jellemdre, sze-mdlyisdgdre. Ahogy szii letisi id6 nihlny perces eltdrdsemdr ldr.ryegesen megvdltoztatja a fbtcngelyek ds a kozeltik-

ben elhelyezked6 6gitestek visz-onydt, ugyanigy a lak6helymegvdltozisa is m6dositj.r kapcsol,rtukar. Ugy vdltdk te-hdt, ha az embcr clkoltc;zik egy - asz.trol6giai szempontokalapj:in - gondosan kiv:i l irsztott hclyrc, ahol az dgitestek asarokh.{zak kezdS pontjainak kozeldbe kcrii lnek, ds ener-gil ikat m:rximdlis er6vel tudjik kifbjteni, akkor dleti ink ismiskdppen alakulhat.

A lak6hely megvdltoztatdsdnak sorsform:116 hatlslbavctctt hit tehdt igen rigi kelet(. l l irdat alatt n.ra is mincl-annviunkban benniink dl, n-rind ehogvan az crnberektribbsdgiben benne dl a viltoz:isok irdnti igdny is.

Az arnerikai statisztikik szerint a lcgutdbbi 40 dvben az:ltlag amcrikai lcgallbb ndgyszcr v;iltozt;rtott lirkrihelye t. Alak6helv-v:i ltozt:rt: is termdszetesen nem mindig asztrol6gi-ai szempontok szelint tortdnt, de az cmbcrck tobbsdgeazdrt v:i l toztatott. mert /rw gondolta, hogy egv miisik he-lyen, mdsik vlrosl;arr, vagy dllarnban jobbak lesznck a ko-ri i lmdnyei, tcibbet kereshet, boldogabban ilhet.

Az asztrol6gusok az rin. relokici6s techniklk scgftsdgd-vel igyekeztek segiteni picienseiknek, rncgtall lni az.okat ahelyeket foldtinkon, ahol az cmbe r - dlve sz-abad akaratii-val a lehet6 legoptimdlisabb kc;ri i lmdnyek kc;zc;tt dlhetidlctdt, is alakithatja sorsit. A relokici<js technikdk legrd-gcbbi vdltozata az, amikor egyszeriien horoszk6pok soro-zat:it kiszitjtik el kiilt;nbozci fc;ldrajzi helyekre, ds kc;ztiltikv:llasztjuk ki az iigyfbliink szdrndra legkeclvez6bbet. ('lbr-mdszetesen minderr esetbcn figyclcrnbe kellcne vcnnr :rz.adott orszeig, v:iros r.nurrd:in horoszk6pjiit; az iilldcsillagokhelyzetdt ds az irn. paranlkat (ez kdt vagy tobb egitest sz.i-nrultdn tranzitja egy adott hely horizont vagy meridi:inkc;re f-olott cgyid6bcn). Ezzel a bonyolult rnddszerrcl ter-mdsz.etesen nem sz(vesen clolgoztak az asztroldgusok. Sze-rencsdre 1977-re egy amerikai asztrol6gus, Jim l.ewis ki-dolgozta a relokici6 (j, egysz.eriibb mddszerdt, :rz. Ast-ro*Carto*Clraphy@ techr"rikijit.

E!

ui -t' .. trqt'

-F- ....-'",.* : e'

/' :$

.t'

. f

44 Meridifln

=,rJ:- : ;=: : : i , t . : : j !

A n6gy e lem,r::ill-

:: . ,,,i,.:, , ,r ,,

, ,i .::: ,:i:, :jrr . , ,, ::,:::

Az asztrol6gia legfontosabb alappilldrei kcizd tartoznakkdtsdgteleniil az elemek, a t(iz, a flold, a leveg5 ds a viz. Azantik vil:igt6l az hjkorig abb6l indultak ki, hogy a teljes te-remtds ezen a n€gy elemen alapszik. Mdg ma is megtaldl-juk 6ket a ndgy aggregdt {llapotban, melyet a modern fi-zika hasznil: szil{rd (ft;ld), folydkony (viz), gizformi,jl(leveg6) ds plazma (t6z). Ez a n(gy klasszikus alapanyag al-kotja term6szetes funkcidj:iban minden magasabb orga-nizmus elemi dletfeltdteleit: sztiksdgiink van a leveg6re,hogy l(legezziink; a vfzre, hogy igyunk; a ftildre mint tdp-ldldkot ad6ra ds a t(izre, mint h6forrdsra. Ezdltal a ndgyelem az drzdkszervekkel dszlelhet6 kifejez6ddse a teremtds-nek ds drzdkelhet6 kdpe az 6senergidknak. Az elemek ko-zcitti keveredds a sziiletdsi horoszk6pban ez{ltal egydnienergia mintdnknak a kdpmdsa, ez az energetikai cisszetd-teliink, amellyel a sziiletds pillanatdban a ftildre drkeziink.

Pszichol6giai szinten a ndgy elem - mint ahogy mdsklasszikus n6gyfel6 osztd.s - az egyslg szimb6luma. Min-den horoszk6pban megtaldlhat6k, mdg ha a bolyg6k, azAsc. ds az Mc. elhelyezkeddse benniik egyedi, kiilonboz6szinezetet is ad nekik.

Az, hogy pontosan ndgy van bel6liik, nem vdletlen. Andgy mdr 6sid6kt6l rendez6, struktdrit kifejez6 szim, alegktlonbc;z6bb kultLirdkban ds valldsokban a fctldi val6-sdg szimb6luma. A tir & az id6 a nlgy dgrdjra ds a ndgydvszakra oszlik, ismerjiik a 4 holdf:izist ds a h6napot is ere-detileg 4 h6tre osztottdk. A ndgy elem megfelel6je megta-l:ilhat6 a termdszeti katasztr6ftkat kivdlt6 4 hatalomndl:v1har, irv iz, ftildrengds, riizy\sz.

Az egyik legismertebb jellemtan a remperamentumokklasszikus tana. lgy a hippokratdszi irdsmiiben: ,,Az embe-rek termdszetdr6l", megtallljuk a 4 hangulati dllapot meg-kiilcinbciztetdsdt (kolerikus, szangvinikus, melankolikus,flegmatikus) az 6ket ural6 testnedvek szerint. Mir ez ako-rai tipustan abb6l indul ki, hogy minden emberben meg-tal:ilhat6 alapjaiban mind a ndgy temperamenrum, me-lyek kiegyensflyozott, egyenletes megoszldsa az eg*zsdg-ben fejez5dik ki.

Az antik ndgy-elem-tandnak kidolgoz6jdnak Empe-dokldszt tekintik. Kds6bb Plat6n, Arisztoteldsz 6s mds bcil-csek is a tfu, fald, leveg6, ds vizben l:ittdk a teremtds alap-anyagait. Az egyhizatya Origendsz m6g a 3. szdzadban isazt tanitotta, hogy az ember a ndgy elemb6l dll, ds az ent-beri hLis a foldben, a leveg6 a ldlegzetben, a viz atestned-vekben es a t(iz a test melegdben manifesztdl6dik. A nd-gyessdg egyhazi megfelelel6jdt a n6gy evangdlistdban (M1-

46 Meridi$n

t6. -Yiziint6, Mdrkus - Oroszldn, Lukdcs - Bika, Jdnos -Sas (Skorpi6)), a ndgy apostolban, a ndgy arkangyalban, andgy f6er4nyben, a ndgy kerubban, az isteni tr6n hordo-z6iban tal:iljuk meg.

A mi egyetemeink is ismerik a ndgyfeld oszrdst. A bolcstudomdnyokat az dltaluk szolgdlt drdekkorok szerint n6gyfakultdsra osztjdk a teol6giai fakultds a tiiznek, a filoz6fi-ai a leveg6nek, az orvosi a viznek ds a jogi, valamint a tdr-sadalom ds illamtudomdnyok a ftild elvnek felelnek meg.

Az alk6mia,a kiiz6pkor pszichologiija

Az alkdmia kezdetei - akir az asztrol6eidd - a messzi 6kor-ba nyilnak vissza. Kb. 3000 dvvel Krisztus el6tt dlte els6virdgkorit Egyiptomban, ds az cddigi utols6t Eur6pdban areneissance idejdn.

Az alkdmia az alacsonyabb<il a magasabb rendiivd vdl-tozis tana €s az anyag dtalakitdsdban fejezSdik ki, amikordlomb6l arany lesz. Legmagasabb cllja a,,bcilcsek krtve"volt, mely Hermdszt6l, a titkos tudom:inyok vdd6 istend-t6l ered. Hermdsz volt az utak istene, aki az dtjelz6 kcivek(a kds6bbi mdrftildkoveknek felelt meg) :iltal mutatra azutat a vdndoroknak. Ezeket a kciveket hermiknak rrevez-tdk. A szellemi titon is Hermdsz volt a vezet6, aki a kuta-t6nak szellemi hermik dltal mutatta az utar a tokdletese-dds feld. Az utols6 ,,kcivet" mely ezt a vdgs6 cdlt testesitimeg, neveztdk ,,bcilcsek krivdnek". Ez a lelki drettsdg, vala-mint a legmagasabb szellemi felismerds, tovdbb:i a ,,quin-ta essentia" fogalmdnak, az otc;dik lelki elemnek a jelkdpe,melynek segitsdgdvel az alkimista f-clfog:is szerint mindenfem arannyd viltoztathat6.

Az alk6midban a klasszikus ndgy elem mellett azonosjogokkal foglalt helyet a hirom alkdmiai elem (szubsztan-cia), az 6lom (leveg6 , viz) a s6 (fc;ld) ds a kdn (ttu) . Kizi-rdlag a koribban mdr nemesitett alapvet6 alkotd rdszekhelyes vegyitdse iltal jcin ldtre vdgtil az arany az alkdmistdkszerint.

A kcizdpkor embere mdg nem tett ldnyeges ktilc;nbsdgetszerves ds szervetlen anyag kdzott 4s ezdrt abb6l indult ki,hogy az anyafold cildnek minden feme megdrlel6dik a ma-gas cdlra, hogy arannyi vdljon. Az alkdmistdk fgy gondol-tdk, hogy a szerves, ar.ryagi szinten val6 manipuldci6k iltalez a folyamat felgyorsithat6. Ezdrt az alkdmista laborbaneldrhet6 kiils6 el6reldpdst a bels6 viltozdsok ttikcirkdpdnek

A rutinmunka nem az 6 dolga, mivel az nem enged tereta spontdn citleteknek, ds korldtozza szabadsdgvnigyEit. Am(lt a tiizes emberekndl aldrendelt szerepet jltszik, mivelegdsz ldnye az eljcivend6, a jov6beni feld fordul, ds a mil-tat nem vetheti ali akararinak. A cdlban val6 hit az ̂ mo-tor, ami hajtja. Azok az emberek, akiknek a horoszk6pjl-ban a tiizes jegyek uralkodnak, inkibb aktivan vetik belemagukat az dletbe, mintsem kivdrjdk ds elfogadj:ik amijon. Lz impulzusokra ds cisztcjncikre azonnal reagdlnak €smegval6sitj:ik. Ebben nyer6 lehet kcizvetlen kifejezl erejeds kissd gyerekes spontaneitdsa. Az onfegyelemnek a hid-nya miatt tdrelmedenril lehengerelhetnek ds megsdrthet-nek mdsokat, bdr nem akarjdk, de 6vatlansdgukkal kdro-kat okozhatnak. A ft;ldjegy(ekkel ennek megfelel6en so-kat bajl6dnak, blr azok megfontoltsdga 6s obfektivitdsa j6ellensirlyt kdpezhet; de rircikos 6vatossdguk ds kdtelkedd-siik, melyet a tdnyek ds indoklisok kciveteldse mdg nehe-zit, megfojtja a r(zjegyfi,ek cinzetlensdgdt. IJgyanigy fel-nek att6l is, hogy a vizes jegyek drzelmessdge elolthatja aldngjukat. Ellenben a leveg6s jegyfiek <itleteit6l tdpldlvamagasba csapnak a ldngok, hatdrtalan, szddiildst kivllt6magassdgba. Bdr ha tfl sokat kap, olyan fut6tiizet okoz-hat, amely minden dtletet igen hamar fristd ds hamuvdvdltoztat.

Tfiz hihnya

Ha a Mars er6s helyzete ezt nem kompenzdlja, akkor a tiizhi:inya kisebb mdrtdk( motivici6ban ds spontaneitdsbanfejez6dhet ki. Az energiahdztartds takardkldngon miikri-dik, ds a kihfv:isok tril magas elvdrdsoknak bizonyulnak.Az 6let4.rz4.seiben lehet valami neh€2, k1i6zanit6, mivelezekb6l az emberekb6lhidnyzrk a bdtorsdg, a megdrzdsek6s az optimizmus. Mds kultrir:ikkal va16 taldlkozdsok,szi.nhazliLtogatisok, a filoz6fi:ival ds valldssal val6 foglalko-zds segithet abban, hogy nrivelje kreativitdsdt ds lelkesedd-sdt. Els6sorban a sporttevdkenysdg, a tdnc ds a szinjitszisaz, ami vdrkeringdsdt felpezsditi ds ttizes energidit srimu-ldlia.

A fdld tipus

A vaI-6sAc EMBERE, FLEGMATIKUS(n vrzns ELEMHEZ rs EZT RENDELTK Hozz|),ESZLEL6 TIPUS.

Jecver: Blrce, SzUz, Bnx.A lbld emberek vildga tLilnyom6r6szt adatokb6l, ta-

pasztalatokb6l, rendb6l ds struktfrdb6l dll. Ertdkel dsmegbfzik mindenben, amit drzdkeivel kdpes felfogni ds el-len6rizhet6ek. A spckul:ici6k, elmdletek ds fant:izi:ik bizal-matlannd ds bizonytalannd teszik. Jobb ma a szimira egygalamb, mint holnap egy tlizok. A fdldies emberek lassf-ak ds megfontoltak a tettekben, de dllhatatosak ds kitart6-ak. Ha egyszer valamibe belekezdenek, akkor egyenesen,konzekvensen kovetik a cdlt. Er6s mrilt ds ielen feld orien-

48 Meridi6n

t:il6d:isukat megmagyarizz az a tdny, hogy a fiktiv jdv6-vel szemben azok mdr megtrirtdntek, ds kcizvetleniil meg-ragadhat6k. A loldies emberekb6l hidnyzik a sziiksdgeskdpzel6er6, hogy az ideik, rem6nyek ds absztrakci6k vild-gdban felmelegedjenek. A megszokottat, a meghitrer sze-retik, mivel azt ismerik, ds arra rdbizhatjdk magukat. Aviltoz{sok ennek megfelel6en nehdzsdgeket ielentenek.Makacsok, hiinyzik bel6liik a rugalmassdg ds ellendllnakminden fjjal szemben. Ha megpr6bdljdk biztonsdg6rzetii-ket tflsdgosan is a mdr eldrtekkel ds vagyonukkal meger6-siteni, fenndll annak a veszdlye, hogy dletiik drtelmdt el-vesztik. Az inspirdci6k ds megdrzdsek hidnya megfojt min-den dletcircimcit ds megmereveddshez vezer. A mozgdkony,nyugtalan leveg6s jegyek tflsdgosan is osszezavarjik a ftil-dies ember vildgos struktrirdit. Trilsdgosan mege16ltet6nektartja, hogy megpr6bdlja kovetni az ,,agy-akrobata' ieve-g6s embereket. Az elmdlet ds a gyakorlat gyakran ijsszeiit-krizdsbe keriil, de optimdlisan kiegdszitheti egymdst. A tii-zes tipusfakkal sem sz(vesen kdz6skddik. Fdradhat:rtlanel6rehaladdsuk gazdasdgtalan ds tr-il kockizatos a szdmuk-ra, ds nem teszi lehet6vd a pontos rervezdst scm. A vizes je-gy(eket ellenben megtermdkenyit6nek ds frissft6nek dlin.reg. Ennek a kombindci6nak a veszdlye a tildradis, melya strukturdlt fcildet ingovdnnyd vdltoztatjal

Fdld hianya

Ha a horoszk6pb6l hi:inyzik a ftild elem, az igen megne-heziti az cmber alkalmazkodisdt a hdtkciznaook kdvetel-mdnyeihez, a fizikai vildghoz, kiilondsen , i".th", val6kapcsolatot. A konkrdt realitdsokat gyakran trilzott kcive-teldsnek, korldtozdsoknak tekintik. Ha egy er6s Szatur-nusz irveszi a lold szerepdt, akkor kc;nnyen clveszhet afantiziik, ideol6gi:ik vagy absztrakt elmdletek krizott.Minden, ami rendszeressdget ds struktf rit hoz az dletiik-be, segit nekik, hogy megtaldljdk helyiiket a realitisokban.Sziiks6ges az egyedi, kis ldpdsek megtervezdse. A fdlddel dsa testtel val6 kcizvetlen foglalkoz:is - pl. kertdszkedds dshdzi munka, fazekassdg, torna vagy rnasszdzs - er6sebbgycikereket ds dll6kdpessdget eredmdnyezhet.

A viz tipus

ERzu-nans, MELANKoLIKUs(e nOlo ELEMHEZ rs HozzARr,NDELr), ERZELMT 'l'ipus.

Jrcvar: R:ir<, Sronpt6, HAL{K.A vizes ember drzelmileg rdhangol6dik a kornyezerere.

Nagy egytittdrzdsre kdpes 6s ezdrt gyakran teripids ds segi-t6 foglalkozdsokban tal:ilhat6. Antenndi dlland6an vdtelrevannak kapcsolva, mely mcgnehezi,ti szimira a kiilvildghatdsait6l vald elhatdrol6ddst. Igen sokmindent felfog, dshagyja magdt olyan energilkt6l is befolylsolni, rnelyeketnem neki szintak. Emiatt az er6s vizes befolydssal rendei-kez6 szcmdlyeknek neheziikrc esik a sajdt identit:isukatdrint6 drzdsek kialakitdsa. De a vizes emberek risztrincis

A termdszeti jelensdgek mindig sokat foglalkoztattik azembereket, ktilcincisen azokban az id6kben, amikor mdgnem volt konny( tudomdnyos alapokon magyardzatot ad-ni a kiilc;nbr;26 termdszeti tiinemdnyeknek, esemdnyek-nek.

A vildg legkUlonbc;z.6bb tljain dl6 ndpek mondavillgd-ban az azonos esemdnyekre vonarkoz6 hasonl6 leir:isokb6ltudjuk, hogy szinte minden termdszeti jelensdg - jo vagyrossz - szinte a Fold minden pontjdn megfigyelhet6. igyszinte minden ndp mitoszaiban megtaldljuk a villgmin,densdg keletkezdsdnek, az els6 emberpdr reremrdsdnek, va-lamint az emberek gonoszsiga miatt kiszabott biinterdsek,mint pl. az ozorviz tcirtdnetdt.

A ter mAszeti jelens6gek szimb6likoja

Erdekes, hogy ezek a mitoszok, mondik a rengercg rg.rz-sig mellett igen sok meseszer( elemet is tartalmaznak. Bdrtaldr.r nem is ez a helyes megfogalmazisl Ncrn is annyirameseszeriiek ezekaz elemek, hancm sokkal inkibb szim-bolikus jelentds(ek, melyeknek nagyobb figyelmet kellcrreszentelntink, hiszen fontos iizeneteket hordozhatnak, me-lyeket azokban az. id6kben adtak rdgen dlt bolcsek,,posrd-ra", amikor n.rdg nem ldtezett az irisbelis6g, is a fontos is-mereteket, melyekct el akartak juttatrri dvszizadokkal,vagy dvezredekkel kds6bb 616 leszirma'zottaiknak, boritdkhelyett a mitoszokba csomagoltdk.

Az univerzumban, az dgbolton jitszodo esemdnyeker isa Foldi ink termdszeti jelensdgeit kci lcsonhatdsban ldv6nektekintettdk Sseink, ds a rdgmfltban keletkezett tcirtdnetek

arra figyelmeztetnek, hogy ami odaftinn tcirtinik az hatis-

sal van a lenti, azaz a foldt dolgainkra, dletiinkre; ds azamit a Fi i ldon, ds a Foldi inkkel miivelt ink, az visszahar akozmoszra is. (Ki i loncise n igaz ez nap jainkban, amikor azemberisdg egy rdsze mindent elkovet annak drdekiben,hogy felszdmolja az dlet feltdteleit a kdk bolyg6n.)

Az embereknek 6sid6kt61 fogva igen sok rcjtvdnyt

adott lol a termdszet, ds ezeknck a rcjtvinyeknek a megol-

disa sosem volt egyszeriil De az ember igen kfvincsi ldny,

ds magyardzatot keres minden kdrd6src. A megolddsok

azonban korr6l-korra vdltoznak, aszerint, hogy a tudom:i-

nyok ippen milyen fejlettsdgi szinten mozognak. Napja-

inkban blr ldtsz6lag igen jeient5s fejl6dds kdvetkezett be a

tudominyos gondolkod:isban a kor:ibbi dvszizadokhoz

kdpest, az emberek tdbbsdgdnek a ndzetei dppen hogy a

vi sszafej l6dds r,itj in mozognak. A materi alizm us, az a.ny ̂g-

elvii felfbgds oly m6don torzitotta el gondolkoddsunkat,hogy az emberek nagy rdsze m{r nem kdpes, csak materna-

50 Meddiiin

A napfogyatl<ozasok

tikai, fizikai vagy kdmiai kdpletekben gondolkodni, ds aminem fdr bele ezekbe a skatulydkba, az ntar nem is l6tez.ik aszdmukra. (Pedig a dolgoknak a ldnyege nem az anyagbanval6 kifejez6ddsl Az anyagon kiviil szimtal:rn egydb kifeje-z6clise lehet a dolgoknak ds az anyag csak eszkcize a ldlekds a szellem fejl6ddsdnek.) Pedig igen fontos volna, hogyne hanyagoljuk cl a szimb6lumokban ds analcigiikban va-16 gondolkoddst, hiszen amint azt Jung is megfogalmazta,,,a szimb6lurnok a ldlek :rt.ryanyelve".

Az ezredfordul6hoz kctzeledve igen nagy jelent6sdgetkaptak ezek a szimbdlumok. Szinte nincs olyan nap, hogya mddi:ikban, vagy mur.rkatdrsak, baritok kordben ne hal-lrr.riink az ezredfordul6 jelent6sdgd r6l, a hozzi kapcsol<ic1<ipr6fecilkr6l, v^gy az egyik - talln legleitvdnyosabLr - ter,miszeti jelensdgr6l, mely az dvezred trtols6 dvdbcn voltl{that6, az 1999. augusztus i 1-i napfbgyatkozisr6l.

A Nap a nappali, a Holcl mint az djszakai vil igositriminclen korban igcn nagy szerepet kapott gondolawild-gr-rnkban. A Nap rnint az dlct, a Hold nrint az ar.ryasdg, azdlct szri letdsdnek a jelkipe rendkivii l fbntos volt mindenkultr-ira sz{mira. Es az dgbolt lcgldtvinyosabb jelensdgckdtsdgkiviil a Nap ds a Hold tahlkozisa. A nap- ds holdfo-gyatkozisoknak n'rindig nagy jelent6sdget tulajdonitottak,minclig dldnken foglalkoztatta az enrberek kdpzclctdt. Azez dvi teljes n:rpfogyatkozds pedig a hozzli ds az czrcdfor-dul6hoz kapcsol6d6 jovcndolisek miatt is megkii l6nbdz-tetc t t l igyelmet erdemel .

A nap- es holdfogyatkozasok

A rrap- is holclfogyatkoz:isok jelensige ljsid6k 6t:r ismert,mdr a legrdgebbi fr:isos cmlikekben is rnegemlitik. Az 6simondik szerint vaddllatok - sdrkiny, n'redve, stb. fali ikfcl az igitesteket, ds ezdrt t i innck cl az igboltr6l. Az dkor-ban :rzonban m:ir pontosan isn-rertdk ennek a tcrmiszetijelensdgnek a val6di magyariizatiit.

Bdr kordbban dgy vdltdk, hogy a Nap kerir.rg a Folcl ko-rtl, ma m:ir Gali leo, Kepler ds Kopcrnikuss mtrnkiisslgi-nak kriszcinhet6en por.rtosan tudjuk, hogy a Fr;ld ds kfsd-r6je a Hold kcrir.rg a naprendszer tobbi bolyg6j:ival cgyiitta Nap kortil. Azt a sikot, vagy inkdbb civct, amelyben lit-szcilag a \ap ds a tdbbi dgitest ,,hal:rcl" a Foldiink kciriil, azekliptika sikjdnak nevezzlik. Azt a sikot, amclycn a Foldkering a Nap korfi l , pedig a naprendszer sikjdnak r.revczik.A Hold p:i lyl jdnak a sikja ett6l 5"8'43"-cel t ir el.

A nappdlya sikja, az ekliptika ds a Hold pilyija egymis-sal szcigct z:irnak be. Ennek kovetkeztdben a kdt pdlya k6regyrndssal szemben ldv6 pontban tal:ilkozik. Ezeket a pon-

telik el, de mindhdrom feltdtel ismdtelt egyideji( teljesiild-sdhez 6585,32 napra van sziiksdg. Ez kb. l8 dv 1 1 napnakfelel meg. Ez az i'n. Szarosz ciklus, melye r mir az 6korbana kaldeusok is jdl ismertek. Mdr akkoriban ismcrt volt az.a kcirrilmdny, hogy az r-in. szinodikus holdh6nap (kdt azo-nos holdfl izis kozcitt eltelt id6: 29,53059 nap) ds az irn.drakonikus hdnap (a Holdnak a holdcsom<iponrt6lugyanabba a holdcsom6ponrba val6 visszatdrdsiig elteltid6: 27.21222 nap) eltdr6 hosszr.islgd.

A fogyatkozdsok isrndtl6ddse, a Szarosz ciklusnak azideje 18 dv 10 nap 7 ora 43 perc, mely megegyezik azzalaz id6vel, amennyire ahhoz van sziiksdg, hogy a holdcso-

Azata I

[ ' ,o'u,

. \ 3 p

/ \\ /

Irolctm

""ill ^ :

71c)ics nrnyLk

fildrnr,ek a

I lo ld

er-*i

re l jcs ar i lvek

A't f.tJhs trs cytlR[is Nr\pFO(iyAIK()Z1is Niot)ELIJu

m6pont az ekliptikin az dramutat6 jdrdsdvai megegyez6irinyban haladva visszatdrjen kiindul{si helyzetdhez. Ezalatt az id6 alatt 223 szinodikus h6nap is 242 drakonikush6nap telik el, azonban a kdtfelc h6nappal sz.imitott cik-lus kcizcitt mintegy 51 percnyi az eltdrds. Ez okozza azt,hogy a fogyatkozdsok lnithat6sdga a Fdldon fokozatosar.rkissd dszak-nyugatra eltolddik. Egy Szarosz peridus idejdndtlagosan 41 napfogyatkozds ds 29 holdfogyatkozds krivct-kezik be.

A Szarosz ciklus ismerete tette lehet6vd, hogy dvszizad-okra el6re kiszdmolhat6vd vilt a napfogyatkozisok beko-vetkezdsdnek idSpontja. A ciklusnak megfelel6en az cl6z6tel.jes napfbgyatkozds i981. jLil ius 3l-dn Szibdrilban voltl i that6; a kovetkez6 pedig 2017. augusztus 2l-dn figyel-het6 majd meg az USA teriiletdr. Egy id6ben tcibb Szarosperi6dust is nyilvdntartanak, melyeket szdmmai jelOlik. Az-ez (vi a 145. sz. ciklus 21. fogyatkozlsa. A ciklus maga1639 janu:ir 4-enkezd6dott, ds 3009 iprtl is 17-6n a77.fbgyatkoz:issal ir rnajd vdget. A ciklus 77 napfbgyatkoz{sakozii l 4l teljes lesz.

Ugyanazot-r a loldrajzi helyen a teljes napfbgyatkozdsokllwdnya igen ritka. Budapestcn az eimrllt 300 dv alatt pl.120 rdszleges napfogyatkozist figyelhctttink meg, dsegyetlen egy teljes napfogyatkozds sem volt itt ldthat6l

A fogyatkozdsok megft gyel6se

Az dgbolt megfigyelisdvel dvezredek cita foglalkozik az em-ber. Az dgbolton lejdtszdd6 cirokos szinjdtdk legldwrinyo-sabb ds legrcividebb id6 peri6dusra korldtoz6d6 jelensdgc

a Nap fclkelte, deleldse ds lenyugvdsa, majd rijbrili felkeld-se. Ez a sziiletds, elmtil:is ds Lijjdsziiletds minden nap lej:it-sz6dik emberemldkezet 6ta - s6t ar-rn:il sokkal rdgebben. Arndsik - enndl valamivel hosszabb id6 alatt bekrivetkez6szi i letdst, elmri ldst ds f j jdszi i letdst szimbolizdl6 folyamat-ban az. dgboltot djszaka megvildgit6 dgitcst, a Hold vcszrdszt. Peri6dusdhoz ndgyszer hdt napra, azaz egy h6napravan sztiksdg. Az dvszakok 3 h6naponkdnt v:iltakoznak, dsa ndgy dvszak, a tavasz, a nydr, az 6sz (s a tdl elmfltdval atermdszet ismdr f j jdszi i let ik. (Ez dbreszthette r i az embe-reket a rcinkarndci6 gondolatdra.) Ebben az orok folya-matban a legfontosabb szerepet a Nap jdtssza, mely min-den dletnek a forrdsa ds fenntart6ia ezen a Fri ldon.

Ugy t(nik hogy 6seink ,r.- .r"k hogy tisztdban voltakezzcl, de enr.rdl sokkal tcibbet tudhattak a vildg folyislr<il.Szimtalan ndp hagyomdnyaiban a reremtds mitoszok igenfontos is pontos - k6dolt - informdcidkat rejtenek. Ezeka k6dolt adatok a precesszi6ra ds annak az emberisdg fej-l6disdre gyakorolr szerepdre vonatkoznak. Az emberisigettchdt mindig is foglalkoztatt:ik a Foldon kiviil, az dgbol-ton lcjdtsz6d6 folyamatok. Nem csak azdrt mert az dgiszfdrdkba helyeztdk isteneiket, hanem azdrt is, mert f-elfi-

gyeltek a kozmikus jelensdgek ds a foldi escmdnyek kozdt-ti osszefiiggdsekre! E n nek cgyik legnyilvinval6bb kifejez6 -

ddse a nappalok ds az djszakdk, illewe az dvszakok viltako-zisa.

A Napra ds a Holdra tehlt mindig szi iksdge volr az em-bernek. Az egyik vi ldgitott ds meleget adott nappal. e mi-sik pedig djszaka segitctte a viindort.

Kez.detben a Holciat tekir.rtettik fontosabbnak. ds ezttribb dolog is magyardzta. El6szcir is a Hold nem csak ij-szaka, hanem nappal is l:ithatd az dgbolton, mikcizben aNapot dj jel sosem ldthatjuk! Misrdszt a Holdat 6sid6k 6raa termdkcnysdggel kapcsoltlk tjssze (gondoljunk csak arra,hogy r n6i pcri6clus hossza megegyezlk a holdhdnappal).Mir a barlangrajzok kcizott, vagv a 20-25 ezer dvvel ez-cl6tt kdsz.iilt szobrocskikon is rreetahlhat6 a Hold szim-b6lur.na ds a Hold , a Holcl istenno-- az anyx, r,rngban nra-gasabbar.r rillott mint a Nap.

Viszonylag nem rdg, al ig3-4 ezer dvvel ezel6tt verre dra Nap a vezet6 szerepet. Rdszben azdrt, mert akkorra azemberisdg r:ijcitt arra, hogy minden lolcii dlet forr:isa aNap, is hogy a Nap ndlktil nem ldtezhet scmmilyen eler aFijlddn. Rdsz.ben pcdig a h6sok kultusz:inak rdvdn is a napkeriilt elStdrbe. hltt6l kezdve az uralkocldk a Nap sziilotte-inck tekintettdk magukat.

Ennek az dtalakulisnak cgyik el6feltdtele a tudomlnyosmegfigyelds kialakuldsa volt. Az irdsbelisdg kezdeteitdl fog,va a tud6sok, mdgusok, asztroldgusok feljegyeztdk az, eg-bolton 6s a Fc;ldc;n megfigyelt esemdnyeker. Az els6 meg-figyeldsek eredmdnye val6sziniileg annak a felfedezdse

52 Meridifn

-ElsagJ=1"==*""

Hom€rosz az Odiisszeid.ban szintdn megemlit egy nap-fogyatkozist, mely val6szin fileg 1 17 8. dprilis I 6-;in kovet-kezett be.

Mdg a Biblidban is talilunk napfogyatkozdst: Amoskcinywdben (8;9) ,,Es ldszen azon a napon, azt mondja azUr Isten: Lenyugtatom a napor ddlben, 6s bescitdtitem aftildet fenyes nappal." A kutatdsok szerint ez a nap az ie.763 jil'nius 15. volt; erre utal az asszir Eponym Canon.

Az ie. 8. szizadban Kindban keletkezett Si-king, A da-lok konywe is megorcikit egy nap ds egy holdfogyatkozdsr,mely a mai ismereteink szerin ie.735-ben kcivetkezett be.Az eredeti szciveg igy sz6l:

,,Elfogyott a Nap, ds ez igen rossz 6men. El6bb a Holdlett kicsi, majd a N"p.. . A Hold elfogydsa megszokott do-log. De hogy most a Nap is elfogyatkozott - az milyenrosszl

A trirtdnelem egyik legismertebb napfogyatkozisa azie.585 m:ijus 28-i volt. A mildtoszi Thil€sz, a hires gcircig fi-loz6fus ds matematikus el6re kiszdmitotta a fogyatkozdsid6pontjdt. Ebben az id66en a mddek ds a lydek mir cjtdve hdbordztak egymdssal, ds Hdrodotosz leirds szerirr az-nap is csatdztak, amikor hirtelen elsritdttilt az 4g. A virat-lan termdszeti jelensdg annyira meglepte a kiizd6ket, hogyabbahagytdk a harcot, bdkdt kritcittek, melyet egy kett6smenyegz6vel rinnepeltek aztdn meg.

le. 566. augusztus l-dn Mohamed sziiletdse napj:inszintdn napfogyatkozds volt. Bizonyiranem vdletlen, hogya napfogyatkozds azokon a teriileteken volt ldthat6, mely-nek a ndpei kds6bb a moszlim vallds kcivet6ivd vdltak.

Titus Lucretius Carus, az ie. els6 szirzad els6 feldben dltr6mai A termdszetr6l c. m(vdben mdr rdszben megfeled-kezik gcircig el6dei nagy tudds:ir6l. Legaldbbis ennek tulaj-donithat6, ahogyan a Nap ds a Hold viszonydr6l ir az 5.konyx 693-770. soraiban.A Hold alakvdltozdsair6l feltdtelezi, hogy

,, F i ny h m i ndi g m ris - m tis fo rm ti b an mut o ga tu a,Mert egy mtisik test mehet egyiitt uile az igen,Mely szakadatlan elibe heriil s elfogla uildgit,Am ezt nem Litjuh, mertfenyteleniil halad iltjtin."

Feltdtelezi tehrit, hogy mdgy egy ismeretlen dgitest jdrjaut'15t az dgen, mely a nap ds holdfogyatkozisokban is sze-repet iitszhat:

.igy a ,agr elfogyr'it s elrejtdziseit a holdnabSzintin tbbb okbdl szdrmaztathatja az ember.Merr ha a hold el tudja a Ji)ldet zirni a napnakFinydtdl, s hdpes betaharni magas fejit ,rrrb,Vah ttinyirjdt igd fenye eld odatolua,my'rt ne tehetny' ezt eg! mds test uy'le ugyancsah,Mtb ft"1 nilbiilfofudst egtiltt jrir uele iltjdn?...

Es my'rt ippen a Jbld uenny' el a holdnah a fenyit,Oglhogl a napt/irytirt odaf;nt betaharja el6le,Mig ez a hilp hideg drnydhtban jdr haui iltjdn?S mirt ne mehetne a holdnah a/d ez iddben olyan test,S mirt ne keriilne a nap tdnlirja eld is olyasiiMe ly s ugardt e ludgj a, s a fenydt fe lbes zahits a? "

Az Uj testamentumban is tobb helyen taldlunk utaldsokata fogyatkozdsokra. A csillagdszati szdmitdsok szerint lehetval6szin(siteni Jdzus haldldnak az id6ponrjir is. Az evan-gdliumok arra engednek kctvetkeztetni, hogy Jdzus hal:ila-kor holdfogyatkozds volt, ez pedig Jeruzsdlemben 33. Ap-rilis 3-dn, pdnteken volt ldthat6.

Termdszetesen nem csak kellemes esemdnyek kapcso-l6dnak a tcirtdnelem napfogyatkozdsaihoz, hanem inkibbtcibbnyire a termdszeti katasztr6Fikkal, h:iborfkkal, kelle-metlensdgekkel hoztdk risszeftggdsbe. A legendik szerintNagy K:iroly frank csdszd.r fia, jdmbor Ludwig a 840 md-jus 5-i napfogyatkozdskor olyan pdnikba esett, hogy rovi-desen meghalt, ds hdrom fia vitija, illewe az circiksdg6rtfolytatott harca kovetkeztdben osztottdk fel a birodalmat,ds igy a napfogyatkozdsnak,,koszcinhet6en" jcitt ldtre Fran-ciao r szig, Olaszorszdg 6s Ndmetorszdg.

A mtilt szazadban is egy jelent6s tortdnelmi esemdnykapcsol6dott a napfogyatk ozishoz.

Amerikdban Net Tirrner ndger rabszolga egy jelendst Id-tott, mely szerint 6 vezeti el ndpdt a szabadsdgba. A hason-l6an gondolkod6 tdrsaival egyiu az 1831. februair 12-inapfogyatkoz:isban l:itt:ik meg a jelet alizad6,s megkezdd-sdre. A Hold, mint fekete angyal eltakarta, legy6zte a Na-pot, a hatalom k6pvisel6.jdt. A l:izaddst a hadsereg leverte,Turnert pedig felakasztoft dk.

t6zus halillo 6s o nopfogyotkozos

Az Uj Testamentom, Mdtd evangdlirma (27.45.) szerint

Jdzus haldlakor,,Hat drritdl hezdue pedig sdtitsig l6n mind az eguz f;l-

diin, bilencz dniig."Ugyanezt er6siti meg Mdrk evangdlitma (15.33-34.)

,,Mihor pedig har dra l6n, sdtitsig trimada az egdszf)ldi;n,kilencz 6rtiig."Lukdcs evangdliuma (23.44.): szerint

,,Vak pedig minteglt hat tjra, es siitixig l6n az egisz tarto-mriny ban kilencz 6rtiig. "

Ezeket a leirdsokat nagyon sokan egy napfogyatkozds-sal azonositjdk. Ez a feltevds azonban nem helytdll6l

A kutatisok szerint J&us rsz.29 nyarin kezdte meg ta-nit6i munkdjdt, ds ezt k<ivet6en hdrom hrisvdtot iinnepelt

Jeruzsdlemben. A negyedik hhsvdt el6tt fogt:ik el 33-ban.Niszdn 14. napjin feszitettdk keresztre ds a Nisz{n 16.napjdn tdmadt fol. AzazJdzus haldl:inak valdszin( ddtuma33. dprilis 3. pdntek, ekkor volt holdtolte; ds a feltdmadd-sd pedig :iprilis 5., vasdrnap.

A hfsvdtot zsid6 szokds szerint teliholdkor iiLnneolik.Napfogyatko zis azonban csak rijholdkor tdrtdnhet. R-hts-vdtot megel6z6 njhold 33. mdrcius l9-dn volt, ds ezen anapon tdnyleg volt egy teljes napfogyatkozis, ez azonban

Jeruzsdlemben nem volt lithat6. Afogyatkozds a ddli sar-kon kezd6dott ds tcibb ezer kilomdterre Afrika keleti part-jai el6tt az 6cedn ftilott haladt el.

Az evangdlistik feljegyzdsei tehdt pontadanok, Jdzushalzilakor nem volt napfogyatkozds. Alighanem hallhattak

54 Meridi6n

fenn azok az 6menek, amelyek az dgitestek hdliakus felkc-ldsdvel, a fogyatkozdsokkal, az djhold id6pontjdval, az- dgi-testek haladds:ival foglalkoztak, ds amelyek az orszA.gvagyaz uralkodd sorsdt befolydsolhattdk. Az dgbolton lejdtsz6-dd jelensdgek koziil a legnagyobb fontossigot ebben azid6szakban a Nap ds a Hold fogyatkozdsinak, kc;ztiltk isels6sorban a teljes fogyatkozdsoknak tulajdonitottdk.

A fogyatkozdsokat olyan esemdnyekkel kapcsoltik cisz-sze, amelyek a fogyatkozisok bekovetkezte utdn rovidid6n beltil bekdvetkeztek, ds az dgbolt tdrkdpdt, a tcibbidgitest helyzetdt, az ismdtl6d6 konstelldci6kat is figyelem-be vdve kidolgoztlk a jelensdggel kapcsolatos el6rejelzdsszabllyait. A megfigyel6sek szerint a napfogyatkozisokatgyakran kovetik termdszeti katasztrdfdk, {tildrengdsek, 1r-vizek, jdrvlnyok, a termds 4s a j6szlg pusztuldsa, ds szintdngyakran fordul el6 ilyenkozr az orszigvezet6i, nagyjai ko-rdben hall leset is.

A NeppocyarKoziso KKAL KApcsoLATos F ELJ EGyzES ItKGYAKRAN EMLiTENt,K ILYEN ESEM ENYEKET:- 628.lpri l is l0-6n a japdn uralkodd a teljes napfbgyat-

kozds ideje alatt halt meg.- 664. mdjus l-dn a napfogyatkoz:is alatr meghalt a kenti

kirdly.- 975. augusztus 9-dn a napfogyatkozds alkalmdbdl ja-

pdnban dltalinos amnesztiit hirdettek meg.- 1504-ben Kolumbusz Jamaica 6slak6it egy holdfogyat-

kozissal ijesztgettc, ds ennek segitsdgdvel szerzcrr r6liikdlelmiszert haj6jdnak legdnysdge szdrndra. (A fogyatko-z:is februdr 29-dn kcivetkezett be, amint azt JohannesMuller Calenddriuma ei6re jelezte.)

- 1598 februdr 25-t napfogyatkozds idejdn a feljegyzisekszerint tobben eltdvedtek a sotdtsdgben, ds a h6ba vesz-tek.

- 1846-ban a napfogyatkoz:is el6tt Zadkiel a neves an-gol asztrol6gus megj6solta, hogy aszdly, a termdspusztuldsa ds ennek krivetkeztdben igen sok ember dh-haldla vdrhat6 irorszdgban ds Sk6cidban. Es el6re jelez-te a cunami pusztit6 Itildrengdst. Az 1879. januir 22-inapfogyatkozds kapcsdn Ddl-Afiikdban hlbonit j6solt;az 1882. mdjus l7-i teljes napfogyatkozds horoszk6pj:i-b6l pedig megj6solta az angolok egyiptomi hadjlratit.

- 1914 augusz.tusdban egy teljes napfogyatkozis vez.ettebe az els6 vildghdbonit.

- 1918. j iniusdban a napfogyatkozds el6re vetitette az6szi polgdri forradalmak kit6rdsdt. Az 1918. decembe-ri napfogyatkozds r.rapja pedig egybe esett Ndmetor-szigban a koztirsasdg kiki:iltdsdval.

- Az 1923. dvi szeptemberi napfogyatkozds mlr beigdrtea Flit ler puccsot, mely november 8-1n megtortdnt.

- Az 1933. februir 24-i napfogyatkozis napjdn inditot-tak akcidt a hitleri er6szakszervezetek a ndmet KP el-len, 6s hdrom nap mflva ledgett a Reichstag dpiilete.

- 1944.7.20-ln a napfogyatkozds napj:in sikerteien me-rdnyletet kovettek el Hitler ellen.

- Az 1945. janviri fogyatkozds pedig mdr a III. biroda-lom bukdsdt fedrte.

56 Meridifn

1963. jflius 20-dn teljes napfogyatkozis volt, melyet aKennedy ellen november 11-dn elkcivetett rnerdriylettelhoznak risszefiiggdsbe.Termdszetesen a fr6kat, kolt6ket is megihlettdk a fo-

gyatkozdsok, igy pl. az 1 580-90-es dvekben Shakespeare istt ibb miivdben (35., 107. szonett, Otell6) megemlfti anapfogyatkozdst.

Mogyor vonatkozosunaPfogyatkozasok

453 febru'ir 24-(n Gregorius Turonensis szerint a nap-fbgyatkozds idejdn ,,igen sok irtatlan vdre hullott",amikor Attiia a hunok dldn bevonult ltdli:iba. (Attilavdgiil nern foglalta el R6mdt, hanem visszavonult dsmig ebben az dvben maghalt.)881. augusztus 8-dn Salzburg krirnydkdn volt rdszlegesnapfogyatkozds llthat6. A Salzburgi Evkonyv err6l igytuddsit: ,,Sol obsuratus esr a tertia usque a sextanlhorarn. Primum beilumcum Ungaris ad Vvienam."Magyarra fordiwa: ,,A nap elscitdtedett a harmadikt6l ahatodik oraig. Az. els6 csatirozis a magyarokkal Bdcsmellett."89.1 augusztus 8-i bizdnci napfogyatkozds igen fontosditurn a magyar tortdnelem szempontjdb6l. Bcilcs Le<ibizdnci csdszir kr6nikdja rdszletesen tud6sft a magya-rok viselt dolgair6l. Ebb6l a kr6nikib6l tudhattukrneg, hogy a napfogyatkozdst kovet6en inditottdk hon-foglal6 6seink Lehel, Bulcsf ds Botond vezetdsdvel abolgdr hadjdratot, ahonnan seregeiket 896-ban vczct-tdk Magyarorsz'igra. A fenti idSpontot l.akits Ferenccsillagdsz azonositotta a rnirlt sz.dz.ad vdgdrr, ds 1890-ben,,Ndhlny kc;z6pkori napfogyatkozds osszefdggds-ben a millenniummal" cimii drtekezdsdben a Magyaro rvosok ds tcrmiszctvizsg:il6k nagyviradi v:indo rgy(ld-sdn szin.rolt bc kutat:isainak ercdn.rdnyeir6l. A lJonfog-lalis id6pontjinak meghatirozdsiban igy eldviilhetet-lcn drdemeket szerzett.1133 augr"rsztus 2-in a napfogyatkoz:is szintc a tcljesDunintiil tcriiletin Lithatd volt. BLrddrdl azonban mdrneln volt dszlelhct6 a tcljcs napfogyatkoz:is. Ilz Vak Bi-la 'irp'idh'izi kirily uralkod:isinak idcjdrc esctt, akit113l-ben koroniztak kirdllvd, ds akinek a hatalmdt

MaNoALA KONvvssBoLrAntihadr hiinyueh udtele-eladdsa!

Trirsadalomtudomdnyoh, iletmdd, asztroligia,

pszich ol6gia, szy'pirodalom, fi lozffia, mitol6gia, uallds,

ezoteriha, tradiciti. Asztro l6giai segidanyago h,

Tarot-hirtydh, ezoterihus CD-h is meditdcids hazettdh

Nyirva: 10-18 dri ig, szomb:rron 9-1.)- igBud;rpcst M. kcr.'llrdz krt. 47. (udvar)-ltf cfbn: 269-38-23: O6- 3O-221 - )488

SznRErptrEL vARJUK Keovps VAsAnlorNxer!

Staeioner 6s retroboffiOk a horoszk6

Stocione r helyzet

Az dgitestek a foldr6l ndzve id6szakonkdnt egyenes irdny(mozgdsukat ldtsz6lag hitril6, retrogrdd mozgdssd vikoz-tatjdk. A direktb6l retrogriddd ill. retrogrdd mozgdsb6l is-mdt direkt trinyu haladdsra vdltiskor egy ideig mozdulat-lanoknak lltszanak. Ezt a mozdulatlan pozfci6t nevezikstacioner illapotnak. Jelcilese az efemeriidkban ,,S" vagy. .D"

Az egyes dgitestekndl ennek a sracioner - dlld - helvzer-nek az dtlagos id6tartama a kovetkez6:

MerkrirVdnuszMars 3 nap

Jupiter

5 nap

Stacionemak tekintiink egy dgitestet, ha a napi haladd-sa kevesebb mint az dtlagos haladds:inak az egy tizede.

A stacioner dgitest a horoszk6pban az energidk kon-centrdci6jdt jelzi, ds ha sarokhdzban, kardindlis pontokkalegyiittdll:isban, elevdci6ban, vagy emelt helyzetben, vagyuralomban van a horoszk6pban, akkor kdpes valamennyihoroszk6p elem lolcitt uralkodni. Egyes - termdszetdnekmegfelel6 - tulajdonsdgokat eltflozva juttat kifejezdsre, dl-tala a szemdlyisdg egyoldahiv:i vdlhat. J6 esetben kdpessdteszi a sziilcittet arra, hogy a hirzhelyzet szerinti dletteriile-ten rendkiviili eredmdnyeket 6rhessen el.

Hdtralo mozgds

A Fdldr6l n(zve az dgitestek ds a Fc;ld halad:isi sebessdgd-nek ktilonb<;z6sdge miatt id6szakonkdnr egyes dgitestekigy tfuik, mintha visszafeld haladndnak az ekliptikdn. Ezta jelensdget nevezik retrogrdd, vagy h:itr:il6 mozgdsnak.Egy dgitest akkor hdtrdl6 mozgisti, amikor a p:ilydjuk ki;-zelebb van a ft;ldhoz. Mindl lassabban halad egy dgitest azekliptikin, anndl hosszabb ideig ldtszik hdtrdi6 mozgds(-nak. Jel<ildsiikre az Efemeriddkban az,,R"-t haszndlf :ik.

Az dgitestek :iltaldban az alibbi ideig l:itszanak hdtrdl6mozgdsnak:

a Merkr-ir

a Vdnusz

a Mars

25 napig(sosincs tdvolabb a Napt6l 28 fokndl)19-25 napig(sosincs trivolabb a Napt6l 46 fokndl)k b . 2 h 6 n a p 3 h d t i g

I nap Szaturnusz2 nap Urdnusz 7 napNeptun 8 nap4 nap

58 Meridi6n

rf,d

a Jupiter kb. 4 h6napiga Szaturnusz kb. 4 ds fel hdnapigaz Urinusz kb. 5 h6napiga Neptun kb. 6 h6napiga Plft6 kb. 6 h6nap ds egy hdtig

(mindig tdlen)Ha a hdtrdl6 mozgdst az dgitestek 6s a Nap kcilcscinrjs

kapcsolat{hoz viszonyitjuk, akkor azt lrllapitharjuk meg,hogy a hdtrdld mozgds mindig a Nap ds az adott dgitestoppozici6ja kc;mydkdn kovetkezik be. Ezt mutatja a kci-vetkez6 dbra.

Iq{(z+6

A horoszk6pban a hdtrild helyzetii dgitestek drtdkeldsd-16l igen eltdr6ek a ndzetek. Kdrd6, vagy id6vdlasztd ho-roszkdpokndl azt emelik ki, hogy ha a kdrdds kimeneteldtjelc;16 dgitest hdtrdl6, akkor a vdgkifejlet semmikdppensem lehet j6. Mdsok dgy vdlik, hogy a hdtril6 dgitestek ha-tdsa legyengr-ilt. Ezeken a ndzeteken drdemes vitatkozni,hiszen a lass( dgitestek igen hosszti ideig retrogrdd mozgi-stlak lehetnek, pl. a Pi(t6 majd fel dvig, vagy amikor Naptrigon Jupiter szerepel egy horoszk6pban, akkor a Jupiterszinte mindig retrogrdd irinylj-

Mdsok azzal indokolj:ik a hdtr:i16 mozgds fonros szere-pdt, hogy az adott dgitest ekkor van legkdzelebb a F6ld-hctz, ds a hatdsok a rdvolsdg arinyiban vdltoznak. 6t ,igyvdlik, hogy a hdtr:ild dgitestek energidival, az dltaluk jelzettdolgokkal az ember nem tud eldggd objektiv lenni, mivel

;-.

Aktualis horoszk6pokEbben a sz:lmunkban mir minden emberi szimitds szerint koz.c;lhettiik volna az fj amerikai clncik horoszk6pjdt. De tek-intettel arra, hogy - bdr a vdlasztdsok november 8-dn voltak - novcmber 18-in mdg nem volt elnoke az- USA-nak, bekell drniink azzal,hogy bemutatjuk USA horoszk6pjdt, ds a misodik dbr:in pedig azorszi.g horoszk6pjlt dsszehason-lftf uk a szavazatok cisszeszimolisdnak kezdetdvel.

USA horoszkopja

USA horoszk6pjdnak azt a horoszk6pot tekinti az asuztroldgusok tdbbsdge,melv 1776. jhliLrs 4-dn 2h 13 percre kdszii l Philadelphi:ira (39,57 p.,lS,ttNy). Ennek a horoszk6pnak Ikrek az ascendense, ds krizvetleniil mellctteaz els6 hdzban ott ill az Urdnusz.

A szavazatok rjsszesziml:ihsdt a legkds6bb Kalifornia, Alaszka es\Washington lllamokban kezdtdk el greenwichi id6 szerint 4 <jrakor.Ennek a horoszk6pnak az ascendense az orszig IC-jdre esik (a clescendenspadig az MC-re).

U S A + vdl osztdsok ho r oszkopja

A vi lasztisok idejdn is hatott az el6z6 szimvrkban bemutatott Jupiter Pl/rt6( szembcndllds; ds a Jupitcr egyi i t tr i l ldsba kcri i l t a v: i laszt isok idejdn az orszdg

I ascendcnsdn ill<i Urinusszal. A vilasztdsi gy6zelemdrt - az z a hatalonrdrt

7// vivott harc igen sokat ir t USA tekintdlydnek, ds az USA i l tal annyit erl i l -tv,

_.h<>- rerert ,,cinarckcpnek", n.rely szcrint az USA a vil lg legdemokratikusabb

dllrrma. A het,rlni harc, a tcirvdnysdrtdsek, ds a der.nokratikus clvek sem-= mibevdtele ti ikroz6dik a Jupiter-Plhtci szembendlhsban, mely a de miko-

ratikus szabadsigjogoikkal (Urdnusz) i les ellentdtberr 1ll, is jclzi azt affb ._ lehet6sdget. hogy :r vilaszt:isok vdgeredmenydt nem a szavazcik, hanerr ao\ , ' ' " ' , ' " ' 9 " " ' - ' t "

na tJ l on ) es a t o r ve r t y ha t i r ozz l meg .,tg

. / A

2. ABR,q

Te r m 6szeti kotosztr ofo ho r oszkop

Egy nappal visszafeld haladva az id6ben - 2000. novemher 7-(.n -

foldiink tobb pontjit drtdk termdszeti katasztr6fik. Mexikdban hdvihar aspuszt(tott, Angli:iban ekkor drte el a legmagasabb vfzszintet irz dradds, isDdl-Eurdpdban is tcibb hclyen voltak 6ridsi es6zdsek, iszaplavinik, Foldc-suszaml isok. A na;rkel tdre -7 h 10 m -kdszi tet t horoszk6pban a7.hizban tartdzkodik, ds a Jupiter-Pl(t6 szembendll is az VII -1. hdzat kc;ticissze. A Jupiter ds a Plft6 - a mdrtdktelensdg ds a pusztft:is tcimegeket drinr;a Szaturnusz kvadritban az MC-vel pedig sorscsapdskdnt, nyilt ellensdgkdnthozza a rengeteg csapaddkot, 6s a fbldcsuszamllsokat.

60 Meridiiin

L AT]RA

i--::_:::.-=i:,:: r:=

Az aldbbiakban ism6t ndh:iny drdekes internetes cimreszeretndnk felhivni a figyelmet:

gt =lt-i j"

tltIt

reiu:ll:E E.ntain lidn q'to &frnunrdi' 4d'

J l | . r j r . + ; l d , ] t i: ' ' l : i : i .-:1t1. ....

A*sfu.iwlaffiffin6{MW

A www.esrnolocER. coM,/aatnr/wnrco. HTML cim e naz Angol Asztrol6giai Szovetsdg krjszcinti az ide l:itogat6t.A lapon megismcrked hetiink tevdkenysdgtikkel ds pro-gramjaikkal.ffi,,,LJe !.rbir. i, i .h' !-r,1 lfmmorab UG

_e-1 ,le,i:

;J' ' ;r h[ 1$tlbr::nr.ia]/nr'nrr+i

A www.svzANT.coM/ASTRoLoGY / lapja tobb tdmdbarris drdekessdgeket kin:il: a tarot, az asztrol6gia, a kabbala

irdnt drdekl6d6k is sok drdekessdget talilhatnak ezen a la-

Pon.

A www.eruoNICs.NET tobbek kdzott egy olasz hfressd-

eck sziiletdsi adatait tartalmaz6 adatbizissal is rendelkezik.

33rd Anrual ConferencsFridry flh - Sundoy 9th Seplember 2001Royal Agrhullural Collegs. ClrencestBr

Maklng Good Use of Astrology

' t . / [0k -J d l Fg-o 4 o r 'F lJ r ' ro o t r l v l A l i . I ' d ' l "a ' n

' ' . ' . " i . i ' L 9 ' . 4 B 1 d e o l , l l 4 f . r d C . _ 6 I : ' - . 1 r ( r ' L . i

" / . + 1 g ( - r o j U . - { a c f o l . e J ' , . t r i r , . r r . r ' " , . ! ' t e . . L d , -

I e r l u n r h F c L : . i . . r a r e l d s e l e ' ' J l f r l o n J . r ' ' e r F . J . )

Speaters

A , . r . , i , A r l I ' i q d i - a r . 1 e J t . . a r l 6 . r d . D . t l i < , . - o l l t a r ' .

l i f 1$rlbr::nr.ia]/nr,nlr+i;Lriethkr :\ i 'r.{

.), i t /

62 Meritli6n

lnternet tal l6z.6r@fiE'tl{5e{-is:Ni

!!. ldrdrr f^,.a ! . : !^r! r!!

J * l l t d l :

i - ! . ! r r i : , i {? r

F

.i; l; ., I

.,1, "

A www.esrnnlasrr.cottl,/INDEx-EN.HTMl els6sorbau a

kinai sztrol6gidval foglalkoz6knak fgdr kellernes id5tiiltdst,

de a nyugati asztrol6gia hivei is talllhatnak drdekes infbr-mici6kat.

rd =!Et I

_El!fl

t! 1:i. /.t

I . 4 4

r !!t, , *,-- -1i,jj"-l'::i1-

i l

#e

s r d ' : * lG Lir.. rrnEd.:i !f!!

*riif?s Sfr{*dsg$

.,'s

: l I # e

f r I

r , . l

; i l . , r r

i#*'"ii :i:l.S]

A wwrv.accESSNEwAGE.coM az hj kor, a Vizont6 korlapja, rnely az. ezoterika minclen tcri.iletdvcl fbglaikozik.

A kiiliinbozS utok ismerete vezet0 soi6t meggy6z6d6s kialokuldsdhoz.

Min6l tiibhet tud az emher,anndl tohhet skor lanulni,

H a kil eilfidiitt o megkillilnhiiztetilsk6pess6ge, uil 6rd l6ptekkel,

k6tked6s n6lkill holod sz emhero soi6t ttidn tovdhh.

Stulm Rau,q

-T;-- i r VizszrNrss: l. A XVI s;+iz,uts.tN EtL'ulats r:stu.,qcfis (ZA?L'n.: E, D, M);13. t vdrosban szii letett ds ta:i itottZcno gcirrlg filozdfus; 14. Span-.-ol v:i-ros a (luaclalentin foly6 mellet; 15. Q.;16. Orsz i ig ; 18. . . . -au-vent , hal - , mdj-stb. piistdtornmal tolttjtt leveles, vajasreszta: 19. MtNLtt<t,t' NA(;yAplA E toG-r,A L K( ) zAS' r' F ( ) t,y' r A' r " t ;t ; 2 1 . Arminyko-tk\; ).3. Olasz niveli j; 24. C.(1.U.; 25.Letartciztards; 28. Becdzett Miria; 30.Rdgi miisorirocla hangz6i; 31.

-Ihrta-

lomnelkii l i sanT.on; .J2. [.akoma; 34^N,lal: i i i t5r; .16. [,aurencium vegyjele;37. Mdg djfdl el6tt; 38. Spanyol dsza.kifbly6; 39. Ritka ncii ndv; ' i1. Szovjetrepii l5gdprcrvezo; +3. A N{alaka-sz.o-rosba ijrnl6 fblv6cska; 44. Ndp: 45.G6thy F.rn6 46. Juttat; 48. Vivdsrahaszn:il j : ik; 49. CLrkorfajta; 51. Hirne-ves kirily; 54. F6lee gtrrdg szavak ele-jdn valarnilven tulajdonslg hilnyrit jel-

zi; 55. A-val a vdgdn olasz cs(p6: 56. A. ,h ' / t l : . ' , f t L t ) lA" h ' lRAl \ ' / /A^A( . \ { ; \ I y ' lA \F :

t ' t iz ' t t t KI;58. Kozsdg Domoszl6tdl cjdl-

re; 60. Hires magyar kabardszcrzl j(Kdroly); ( j2. Fasisz.ta ndmet roham-

r i \I

I

' t

I

Ir l

T

t;,, I

70r n ur "

osztag roviditdse; 63. A templom disze; (r5. Holcl - latinul; 67. Elalilja a lott6sz.jr.naiv 69. Sztit,t't E.\r trr:r.yr:; 71. RtisztvFl-T EGY.ttiLyos BFTEGSFG tEK(izDL'\;,t:Rt:N, FTFRT-k;y tS NL.vr:Z'r'tiK (ZAtt't'8.: n S, O);72. RQi r6mai pdnz.

Fiicc6rEcEs: I. 't'r r:G HivrA UDVAR/|BA (zAn'n.: I, T I);2. DLrpl:in a Mali.j-szigervillg drtdkes Lija, melynck vir:igj:i-bdl illatszer kdsziil; 3. JovnunotEsEr rLyEN crM Ar-47'r'JELENrEK MEG NyoM'rA'rAsRAN;4. Vilighirii nrusic:rl; 5. Lak6te,lep rtlv.; (t. lJiit6; 7 . Lengyel vdros lakosa; 8. E vAnoss,tN Ht/Ny7'EZ; 9. Tcircik aut6 jclz-dsc; 10.

'felepiilds az Alr:rnrira

barlangt6l nem mcssze; I l. Piros padsorl; 12. Juhszdll: is; 17. Verdi mr.rnk:i ja; 20. Kardot fbrgar, ndpieser.r;22. Kicsinyit6kepz6; 26. Sort mdri ki; 27. FntNcu TARTOMANv, Irr szjLt t h:t r ES rT'T rs HALr MEG (zARr t.: P, E);29. Pitytrka; -12.Tdrsadalor.nbiztositdsi jdruldk, rov.; 33. Arncrikai sz<ivetsdgi j l lam; 35. Siksdg p:iratlan beti i i l ; - l(r. Mesterembe r; J7. Mu-ra ndmct neve; 38. Filmbeli oroszl:in neve; 40. Tik- utdn kdvetkez.ik; 41. A mai n:rp angolosan!; 42. Kortirs magyar sz.ir.r-nri ivdsz (Sindor); 47. Am;50. Lak (r kedves felesdge; 52. Unnepsdg; 53. B6logat:57. Lcgo-... Jirdkorszds; 58. Ott,Bdcsben; 59. A ldgnyomis egysdge; (r1. Sz6cisszetdtclck cldtagjakint az olajjal val<i k:rpcsolatot jeldli; (r3. Cirnzdsrrivicli-tds; 64. ... Sumac, perui dnekesn6; (16, Osztrik ds Olasz auttik jelzctse; 6tl. Kettcizve, rdgi i ieycssigi jr it ik, crecleri helyes-irissal; 70. Lalo kirdlya.

4. szimunk rejtuinyinek helyes megftjtise a kiiuethezf: x, x, x, 2, I, 2, x, 7, x, x, 7, 2, 2, 7.A helyes megftjtix bekulddk hiizdtt bisorsoh kl)nyujuralrnat Kelemen Mttrgit budapexi, I iues meriditin elft)zerist

Listir Diniel budaltesti, is Hegi Beatrix dabasi olu'tsdnk nyerte. A nyertesekneh gratulilunk.Keresztrejwinyiink kiemelt sorainak (V: 1, i9, 56,69,71; F: l, 3, 8, 22) megfejtdsit vdrjuk bekii ldii inkt6l.

A hclycs rlcgfejt6k kiizott cgy .1000 Ft irt iki i ktinvvutalvdnyt, ds kdt egyeves Meridi: in clSfizctc<st sorsolunk ki.Bekt lddsi hat i r id6:2001 janui r 15. , Ci rn: Mer id i ; in , l l81 Buciapest , Hosszi rhdzt . TT.

64 Meridifn

H6t Hold J6sdaEzoterikus l$sbolt

SzsnnrnrrEI- vARJA ONoxsr !Nyiwa: Hdtfdt6l pdntekig 9-17h

Telefon: 06-30 I 210-5132 466-24-79