Merre tovább az ellátórendszerben?

Dr. Varga Gábor Igazgató, ÉD Térségi Igazgatóság

2014. december 3.

EGÉSZSÉGPOLITIKAI CÉLOK

„…a relatív pénztelenség és a prioritások meghatározatlansága gyötri az ágazatot…„

Zombor Gábor,

egészségügyért felelős államtitkár

Egészségpolitikai célok 1:

• Az egészségügyi ágazatot terhelő 60-70 milliárd forint adósság felszámolása.

• A források és kapacitások ésszerű csoportosítása.

• A demográfiai helyzet javítása.

• A magán-, és közellátás szétválasztása.

• Hangsúly helyezése a népegészségügyre, a prevencióra a háziorvosok és a foglalkozás-egészségügyi ellátók bevonásával.

• Olyan programok elindítása, melyek hozzájárulnak, hogy az emberek megismerjék egyes betegségek tüneteit.

• Egészségfejlesztési irodák létrehozása minden kórházban. Ezekben az irodákban történik a kapcsolattartása a háziorvosokkal, a házi gyermekorvosokkal, az iskola-egészségügyben dolgozókkal, a körzeti fogorvosokkal és a foglalkozás-egészségügyi orvosokkal.

Egészségpolitikai célok 2:

• Az egészségügy területén mindenhol életpályamodell kialakítása.

• A háziorvosok helyzetének rendezése jogszabályi, szervezeti átalakítással.

• Az ösztöndíjrendszerbe az összes rezidens bevonása, a szakorvosi minimálbér bevezetése.

• Ez év végére megszülethet az önálló népegészségügyi intézményről szóló jogszabálytervezet, így 2015 első negyedévében akár meg is kezdheti működését az intézmény.

• ÁEEK Állami Egészségügyi Ellátó Központ

LEGFRISSEBB JAVASLATOK (előterjesztés alatt)

az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek

módosításáról szóló előterjesztésből

• Pl. az addiktológiai rehabilitáció területén két progresszivitási szint létrehozása (II-es és III-as), amely alapján az eredeti 1,2-es szorzó mellett megjelenik az 1,8-as szorzó lehetősége is.

• A pszichiátria, addiktológia területén a minimumfeltételek finomítása történt meg a gyakorlatban elvárható reálisabb feltételeknek megfelelően.

Minimumfeltételek módosítása

• A listára vételre javasolt szerek hatásában nagy hasonlóságot mutatnak már C) jegyzéken, illetve P2 jegyzéken szereplő anyagokkal. Ellenőrzés alá vonásukkal szükséges megakadályozni, hogy a fogyasztók ezekre a még szabadon forgalmazható szerekre térjenek át.

• A designer drogok a lehető legszigorúbb megítélés alá tartoznak a kiemelt társadalmi kockázat miatt. Ezért számos új pszichoaktív anyag felkerül a pszichotróp anyagokat tartalmazó A) jegyzékére, ami szükségessé teszi azok törlését a C) jegyzékről.

Új pszichoaktív anyagok

Polytraumatizált esetek TVK mentesítése vagy védett TVK létrehozása

• A „TVK mentes” ellátások bővítése annak érdekében, hogy az egészségpolitikai szempontból kiemelt ellátásokhoz, így a polytrauma ellátásokhoz is a biztosítottak korlátozás nélkül hozzáférhessenek.

• Az ellátások TVK mentesítése esetén a szolgáltatók TVK-ja csökken az érintett beavatkozások területén teljesített – a korábbi teljesítmények szerint lejelentett és elszámolható teljesítménynek megfelelő – súlyszám figyelembevételével.

Szervdonáció díjazásának megemelése

• A szervátültetést végző orvos vagy munkacsoport, a szerv és a vérminta szállításának díjazása jelenleg havi 4 millió forint fix összegű díjjal történik,

• Az előterjesztés javaslatot tesz ezen fix összegű díjazás 5,5 millió forintra történő emelésére.

Újszülöttek objektív hallásszűrése

• Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Fül-Orr-Gége Tagozata kezdeményezésére, az újszülöttek objektív módszerekkel végzett hallásszűrésének finanszírozásához szükséges finanszírozási kód került kialakításra.

• A javaslat éves szinten 131 millió forint többlet költségvetési fedezet igényt jelent, amennyiben azt minden újszülött esetében elvégzik.

A krónikus osztályon ápolási díjjal történő finanszírozás szabályainak pontosítása

• A krónikus osztályról jelentett ellátási eset a felvétel hónapját követő hetedik hónaptól 1,0 szakmai szorzó alkalmazásával számolható el.

• Eddig a krónikus vagy az ápolási osztályról történt elbocsátás napjától számított hat hónapon belül történt ismételt felvétel esetén figyelembe kellett venni az előzőleg a krónikus vagy az ápolási osztályon történt ellátási esemény időtartamát is. – Ez megnehezíti az elszámolást,

– többnyire szakmailag sem indokolt.

TVK átadás kapacitás-átcsoportosítás esetén:

A kapacitás-átcsoportosítás csak abban az esetben járhat TVK átcsoportosítással, ha:

• az átcsoportosítással az intézményben szakma szűnik meg, ekkor a TEK-et átvevő egészségügyi szolgáltató részére kerül megállapításra a TVK,

• az átcsoportosítással az intézményben új szakma kerül kialakításra, és az e szakmához tartozó TEK-et korábban ellátó egészségügyi szolgáltatóval a TVK átadásáról és annak mértékéről is megállapodik.

• Nem kell módosítani a TVK-t abban az esetben, ha szünetelés miatt az egészségügyi államigazgatási szerv egy adott szakellátás vonatkozásában más egészségügyi szolgáltatót jelöl ki, és a kijelölés időtartama a 30 napot nem haladja meg.

• Az egészségügyi szolgáltatók a 30 napot meg nem haladó szünetelés időtartamára a TVK átadásáról megállapodhatnak.”

TVK átadás szünetelés esetén:

TVK átcsoportosítási szabályok pontosítása

• A TVK átcsoportosításának lehetőségét biztosítja az egynapos ellátásokra vonatkozó TVK esetében is, fenntartva annak korlátját, hogy a TVK csak járóbeteg-szakellátás és egynapos ellátások felé mozdulhat el, a fekvőbeteg-szakellátás javára TVK nem csoportosítható át.

aktív fekvőbeteg szakellátás

járóbeteg szakellátás

egynapos sebészeti ellátás járóbeteg szakellátás

egynapos sebészeti ellátás

• Többletkapacitás:

– meglévő szakmában létrejövő új ellátási forma,

– meglévő ellátási formában létrejövő új szakma,

– az egészségügyi szolgáltatónál létrejövő új ellátási forma vagy szakma,

amely többletforrás-igénnyel jár.

• Nem minősül többletkapacitásnak a kizárólag magasabb finanszírozási elszámolásra irányuló igény.

Többletkapacitás fogalmának módosulása:

Működési előleg felhasználásának módosítása

• Előfordulhat, hogy az előlegre vonatkozó a szerződéskötés és az utalványozás közötti időszakban, vagy azt követően olyan nem várt, a kritikus gazdálkodási helyzetet tovább nehezítő körülmény áll be a szolgáltató működésében, mely miatt a felhasználás nem a kérelemben foglaltak szerint történik. (Pl.: inkasszó vagy ennek során szükségessé vált bérfizetés stb.) Ebben az esetben szükséges annak megteremtése, hogy különös méltánylást érintő helyzetben a főigazgató dönthessen a kérelemben foglaltaktól eltérő felhasználás elfogadhatóságáról.

Biztosított által tévesen fizetett ellátási díj visszatérítése:

• A finanszírozó jogosult az egészségügyi szolgáltatót felszólítani, hogy az ellátott személy részére az általa megfizetett térítési díjat fizesse vissza, ha megállapításra kerül, hogy az ellátott személy az ellátásra térítési díj megfizetése nélkül is jogosult lett volna.

Közös diszpécserszolgálat díjazása:

• Ha a központi ügyeleti szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató a sürgősségi betegellátó osztályt működtető szolgáltatóval és a mentést végző egészségügyi szolgáltatóval megállapodást köt az ügyeleti időben közös diszpécserszolgálat működtetésére, a diszpécserszolgálat működtetője az ügyeleti díjazás további 10%-ára jogosult.

Betegszállítók szigorúbb elszámoltatása

• A jelenlegi gyakorlat szerint sokszor előfordul, hogy a betegszállító szolgáltató feleslegesen hosszú úton szállítja a beteget (pl. Tatabányáról Budapestre Balatonfüred érintésével), mert a finanszírozás szempontjából ez kedvezőbb számára.

• A javaslat egyértelművé kívánja tenni, hogy a szállítás során elsődlegesen a beteg érdekeit kell szem előtt tartani.

Betegszállítással kapcsolatos módosítások:

• Csak olyan teljesítmény számolható el, amelyre a beteg felvételének helyéről az érkezési helyére történő eljuttatásához a lehetséges legrövidebb útvonalon feltétlenül szükség volt.

• Ha a szolgáltató az elszámolható hasznos és többlet kilométerek számát nem megfelelően jelentette, és az OEP ellenőrzése során megállapítja, hogy a jogellenes magatartásra ismétlődően, legalább háromszor, a magasabb finanszírozási díj jogosulatlan megszerzése céljából került sor, az OEP az érintett szolgáltató betegszállítási feladatok ellátására kötött finanszírozási szerződését felmondhatja.

Várólistáról való törlés

• A várólista nyilvántartásban jelentett adatok havonta egyeztetésre kerülnek a fekvőbeteg szakellátás teljesítményéről szóló adatjelentésekkel. Adathiány vagy adathiba miatt hibalistára kerülő tételek között szerepelnek olyan ellátott esetek is, amelyek javítását az intézmények a hibalistára kerülés időpontját követő 6. adategyeztetés lefolytatásáig sem végezték el.

• A 7. egyeztetési hónapot követően szankcionálás alkalmazása nélkül, az egyeztetési eljárásból való törlésük javasolt.

• Az így „kivezetett” tételek esetében az érintett intézmény egyúttal végleg elveszti jogosultságát a hibás tételre jutó – eddig visszatartott – teljesítmény elszámolására.

Térségi adatok

Várólisták itthon és külföldön

-

100

200

300

400

500

600

700

800

országos

ÉD térség

Ausztrália

Dánia Finnország

Norvégia

Hollandia

Spanyolorszá

g

Svédország

Anglia

Magyarországon Külföldön

Szürkehályog műtétek 258 171 179 71 233 63 111 104 199 206

Csípőprotézis műtét 485 446 163 112 206 133 96 123 - 244

Térdprotézis műtét 756 509 201 112 247 160 85 148 - 281

NA

P

Átlagos várakozási idők (nap)

Várólisták a hazai térségekben

0

200

400

600

800

1000

1200 3

74

44

9

24

0

44

6

42

8

25

3

25

5

60

9

24

2

25

0

34

17

1

73

14

2

89

89

39

5 5

71

31

1 5

09

56

6

37

6

27

4

10

77

Csípőprotézis Szürkehályog Térdprotézis

Markusovszky

Egyetemi Oktatókórh

áz;

Soproni Erzsébet Oktató Kórház

Zala Megyei Kórház;

Csolnoky Ferenc Kórház;

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház;

545 nap

Várólisták ÉD térségen belül

Zala Megyei Kórház

Soproni Erzsébet Oktató Kórház

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház

Markusovszky

Egyetemi Oktatókórh

áz

Csolnoky Ferenc Kórház 529 nap

343 nap

403 nap

614 nap

628 nap

961 nap

554 nap 623 nap

600

238 219 187

150

69 45 30

3 0 0

100

200

300

400

500

600

Mar

kuso

vszk

y Eg

yete

mi O

ktat

ókó

rház

Kan

izsa

i Do

rott

ya K

órh

áz

Cso

lno

ky F

eren

c K

órh

áz

Pet

z A

lad

ár M

egye

i Okt

ató

Kó

rház

Sop

ron

i Erz

séb

et O

ktat

ó K

órh

áz

Zala

Meg

yei K

órh

áz

Gró

f Es

terh

ázy

Kó

rház

Szen

t D

on

át V

árp

alo

ta K

órh

áz

MA

GYA

R IM

RE

KÓ

RH

ÁZ

AJK

A

Kes

zth

elyi

Kó

rház

Szürkehályog

0

1 000

2 000

3 000

4 000

jan febr márc ápr máj jún júl aug szept

2013

ZALA MEGYE

VESZPRÉM MEGYE

VAS MEGYE

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

0

1 000

2 000

3 000

4 000

jan febr márc ápr máj jún júl aug szept

2014

ZALA MEGYE

VESZPRÉM MEGYE

VAS MEGYE

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

60 napon túl lejárt adósságállomány, ÉD térség

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000

jan febr márc ápr máj jún júl aug szept

ZALA MEGYE

VESZPRÉM MEGYE

VAS MEGYE

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000

jan febr márc ápr máj jún júl aug szept

ZALA MEGYE

VESZPRÉM MEGYE

VAS MEGYE

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

Teljes lejárt adósságállomány, ÉD térség

2013

2014

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

Zala megye

Veszprém megye

Vas megye

GYMS megye

Az ÉD térségben az első 20, legmagasabb ágyszámmal rendelkező szakma

1 654 71 937 75 868 450 000

952 47 628 46 978 255 000

1 217 53 267 60 810 350 000

1 202 58 202 61 288 280 000

aktív ágy TVK esetszám lakosság

ZALA MEGYE

VESZPRÉM MEGYE

VAS MEGYE

GY-M-S MEGYE

Ágyszám – TVK – esetszám – lakosság arányok megyénként

Az arányvonalak nagyjából párhuzamosak, vagyis megyei szinten az ágyszám – TVK – esetszám –

lakosságszám arányok a térségben megegyeznek, azonban a szakmánként ellátandó lakosságszám miatt kisebb

torzulások alakulhatnak ki.

ÉD térség = 100%

Köszönöm szépen a figyelmet!