MI XXIII 2015 Érd művelődési ház és könyvtár pályázat

GSPublisherEngine 0.0.100.100

DRÉ

ÉBEN ÉBER ÉBRED ÉRDEKES ÉRINTÉS ÉBRESZTŐ ÉCCAKA ÉRTESÜL ÉDEN ÉDES ÉDESDED ÉRZÉKSZERV ÉDESÍT ÉRZŐIDEG ÉDESKEVÉS ÉSZ ÉTCSOKOLÁDÉ ÉDESSZÁJÚ ÉDESVÍZ ÉG ÉTKÉSZLET ÉGBEKIÁLTÓ ÉGBOLT ÉVELŐ ÉGER ÉGERFA ÉVSZÁM ÉVZÁRÁS RÁ RÁBESZÉL RIVALDA RIBISZKE RABSZOLGA RÁCPONTY ROSSZCSONT RÁDIÓ RADÍR ROVAR RAG RAGAD RÁGALMAZ RONDÓ RÓZSASZIROM RÖGESZME RÁGÓGUMI RAGU RÖPLABDA RÁJA RAJONG RAJT RAJZ RÚZS RÜGY RAKAT RÁKLÉPÉSDAC DADA DADAIZMUS DADOG DAGÁLY DAGASZTÓGÉP DAJKAMESE DÁKÓ DAL DALLAM DÁMA DÁMSZARVAS DANDÁR DARAB DARÁL DARÁZS DÁRDAVETÉS DARU DATOLYA DÁTUM DEBÜTÁL DECEMBER DECIBEL DUNA DUMA

Ű V E L Ő D É S I K Ö Z P O N T B Ő V Í T É S E

V Á R O S I K Ö N Y V T Á RV Á R O S I R E N D E Z V É N Y T É R

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROSMŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSEVÁROSI KÖNYVTÁRVÁROSI RENDEZVÉNYTÉR ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT ÉPÍTÉSZ MESTER EGYLET - MESTERISKOLA XXIII. CIKLUS

ÉGET ÉRC ÉPÍTÉSZ ÉGETNIVALÓ ÉGETŐ ÉRDEKEMBER ÉGGÖMB ÉGHAJLAT ÉGHETETLEN ÉRLEL ÉGISZ ÉGITEST ÉRSEK ÉGÖV ÉGŐVÖRÖS ÉGSZAKADÁS ÉGZENGÉS ÉH ÉSSZERŰTLEN ÉTEL ÉHGYOMOR ÉV ÉVEZRED ÉHSÉG ÉHSZOMJ ÉJ RAKODÓ RÁKOLLÓ RÍM RÉM RAKOMÁNY RAKONCÁTLAN RITMUSVÁLTÁS RÓKA RAKPART RAKTÁR ROSTÉLY RÁMA RAMAZÚRI ROZSDA RÖHÖG RÁMPA RÁNC RÖVIDZÁRLAT RANG RÚGKAPÁL RANGSOR RUHATÁR RAPORT RAGASZT RÜSZTDÉDUNOKA DEFEKT DEFICIT DEFINIÁL DEFORMÁL DEGESZ DEHOGY DEKA DEKADENCIA DEKAGRAMM DÉKÁN DEKATLON DEKKOL DEKLARÁCIÓ DEKLINÁCIÓ DEKÓDOL DEKORÁCIÓ DEKORATŐR DEKRÉTUM DÉL DÉLCEG DÉLI

ÉGET ÉRC ÉPÍTÉSZ ÉGETNIVALÓ ÉGETŐ ÉRDEKEMBER ÉGGÖMB ÉGHAJLAT ÉGHETETLEN ÉRLEL ÉGISZ ÉGITEST ÉRSEK ÉGÖV ÉGŐVÖRÖS ÉGSZAKADÁS ÉGZENGÉS ÉH ÉSSZERŰTLEN ÉTEL ÉHGYOMOR ÉV ÉVEZRED ÉHSÉG ÉHSZOMJ ÉJ RAKODÓ RÁKOLLÓ RÍM RÉM RAKOMÁNY RAKONCÁTLAN RITMUSVÁLTÁS RÓKA RAKPART RAKTÁR ROSTÉLY RÁMA RAMAZÚRI ROZSDA RÖHÖG RÁMPA RÁNC RÖVIDZÁRLAT RANG RÚGKAPÁL RANGSOR RUHATÁR RAPORT RAGASZT RÜSZTDÉDUNOKA DEFEKT DEFICIT DEFINIÁL DEFORMÁL DEGESZ DEHOGY DEKA DEKADENCIA DEKAGRAMM DÉKÁN DEKATLON DEKKOL DEKLARÁCIÓ DEKLINÁCIÓ DEKÓDOL DEKORÁCIÓ DEKORATŐR DEKRÉTUM DÉL DÉLCEG DÉLI

7

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

TARTALOM

1.Kiírás

Tervpályázati hirdetmény

A tervezési helyszín ismertetése

Tervezési feladat

Tartalmi és formai követelmények

Mellékletek

2. Pályaművek

1. Pályamű

2. Pályamű

3. Pályamű

4. Pályamű

5. Pályamű

6. Pályamű

3. Értékelés

Általános értékelés

Ajánlások

Tervek részletes bírálata

Szakvélemények

9

15

17

27

27

31

39

47

55

63

71

81

85

88

101

9

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

I. TERVPÁLYÁZATI HIRDETMÉNY

Érd megyei Jogú Város Önkormányzata valamint az Építész Mester Egylet építészeti ötletpályázatot hirdet az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklus hallgatói részére

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR – VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR címmel.

1. A tervpályázat célja

A cél Érd városközpontjának kialakítása és városias karakterének fejlesz-tése. Létre kell hozni az Ófalu és a települést átszelő vasútvonalak között, a régi 6-os és 7-es főút elágazása, a Budai út mentén kialakuló közleke-dési-, kereskedelmi- és igazgatási központ mellett a területileg rendkívül széttagolt város kulturális-művelődési központját. A Földrajzi Múzeum és az Érdi Vigadó kertje mögött nyitott új Sétány mentén, a hetvenes években épült Művelődési Központ felújításával és bővítésével, új városi könyvtár építésével, központi városi rendezvénytér kialakításával összefüggő kulturális együttest kell létrehozni.

2. A tervpályázat jellege

A tervpályázat zártkörű, névaláírásos, az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklus hallgatóinak és mestereinek részvételével.

3. A részvétel feltételei

A tervpályázaton az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának hallgatói vehet-nek részt mestereikkel, mint konzulensekkel együtt. A kiírók minimum 6 db pályamű benyújtását várják. Ennél kevesebb pályamű beérkezése esetén a díjazásra fordítható összeg arányosan csökken.

4. A kiírás tartalma és mellékleteinek felsorolása

I. Tervpályázati hirdetményII. A tervezési helyszín ismertetéseIII. Tervezési feladatIV. Tartalmi és formai követelményekV. Mellékletek

10

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

5. A tervpályázat ütemezése

A tervpályázat kiírása: 2015. január 15. (csütörtök)

A pályázattal kapcsolatos kérdések és válaszadás folyamatos.

A pályázat beadása és ismertetése személyesen a Mesteriskolán: 2015.február 26 (csütörtök) 17.00 óra Kós Károly terem (1088 Bp. Ötpacsirta u. 2.).

Eredményhirdetés: 2015. március 12. (csütörtök)

6. A Bírálóbizottság névsora

Elnök: Mészáros András polgármester Érd Megyei Jogú Város

Alelnök: Arnóth Lajos építész ÉME Mesteriskola

Előadó: Golda János építész ÉME Mesteriskola

Tagok: Ágó Mátyás főépítész Érd Megyei Jogú Város Hegedüs Péter építész MÉK Major György építész MÉK Páll Anikó építész ÉME Mesteriskola XV. ciklus Dévényi Tamás építész ÉME Mesteriskola Dobai Jánosépítész ÉME Mesteriskola

Szakértők: Szedlacsek Emília Szepes Gyula Művelődési Központ Sebestyénné Majchrowska Ewa Csuka Zoltán Városi Könyvtár Bencsik Ildikó Csuka Zoltán Városi Könyvtár Emődy Attila építész a Művelődési Központ eredeti tervezője

7. A tervpályázat díjazása

A tervpályázat díjazására bruttó 2.000.000,- Ft, azaz bruttó kettőmillió forint áll rendelkezésre, amely összeg kizárólag a Mesteriskola működési költségeit fedezi.

11

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

15

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

II. A TERVEZÉSI HELYSZÍN ISMERTETÉSE

II.1. A Szepes Gyula Művelődési Központ helyzete, feladatai

Az intézmény épületét 1972-ben adták át, terveit 1969-ben Emődy At-tila és Vukovich Miklós készítette. Az épületről Rumi Imre az „Érd és térsége – Épített környezet az ag-glomerációban című könyvében így ír: ”..az átadott Művelődési Központ volt az első építészetileg jelentős középület a város központjában. Az épület kemény geometrikus vonalaival, “tiszta” tömegével, tradicionális hangulatot árasztva, talán elsőként tett kísérletet a modern és a hagy-ományos építészet ötvözésére, figyelembe véve közvetlen környezeté-nek, az Alsó utcának a karakterét is. Ez a tervezői szándék egy kertváros központjában bizonyította egy “másfajta”, az államilag támogatottól eltérő építészeti gondolkodás jelenlétét Magyarországon.” Az átad-ott épület méreteivel valóban kitűnik, kimagasodik a környezetéből, a tetők „játékáért”, ahogy az épület használóiként mondjuk, a tervezők feláldozták a funkcionalitást. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az átadott épület egy nagyközség (1970-ben a lakosságszám 31.059 fő volt) közművelődési feladatainak az ellátását szolgálta. Meg kell em-líteni azt is, hogy az átadás időszakában váltak a korábbi mozi-épületek életveszélyessé, és kerültek bezárásra (Érdliget, Ófalu), valamint a művelődési központ épületét részben befejezetlenül tudták volna csak átadni, költségvetési problémák miatt, ezért a Pest Megyei Moziüzemi Vállalattal együttműködést kötöttek. A Vállalattól kapott összeggel befejezték az épületet, s e támogatás fejében a Művelődési Központ színházterme a hét öt napján moziként funkcionált, bérleti díj nélkül.

16

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Érd városban a művelődési központon kívül más közösségi-, művészeti intézmény (színház, művészetek háza, ifjúsági ház, galéria) nem jött létre, az évek során három kerületben (Óváros, Érdliget, Parkváros) működött vagy működik közösségi épület.

A művelődési központban jelenleg egy színházterem, egy galéria, egy kisebb klubhelyiség, és az előtér szolgál a programok helyszíneként, melyhez két iroda, alagsori pince, és emeleti, lépcsős megközelítésű mozigépház, öltöző és egyéb kiszolgálói helyiségek (akkumulátor helyi-ség, mozigépház) tartoznak.

A színházterem 375 fő befogadására alkalmas, rögzített székes, lejtős padlózatú terem, melyhez színpad csatlakozik. A színpad részleges világítástechnikával, nem kiépített, mobil hangtechnikával rendelkezik. Van mozgatható előfüggöny, az előadásokhoz igazodó hátsó függöny, valamint díszlettartó tréger. Díszletraktár két kisméretű emeleti öltöző csatlakozik a színpadtérhez. A színpadon a hét minden napján tán-cosok, színjátszók tartják foglalkozásaikat, próbáikat, valamint színházi előadásokat, koncerteket, filmvetítéseket, ünnepségeket, amatőr fesz-tiválokat rendeznek.

Nincs zsinórpadlás, állandó helye a hang- és fénytechnika vezérlésé-nek, gyors átöltözési lehetőség, mert az öltözők a színpadhoz képest az emeleten vannak.

A befúvós rendszerű fűtés az első sorokban kellemetlen, mert a szín-pad alól érkezik a meleg levegő, valamint zajos, ezért le kell kapcsolni a színházi előadások alatt, ezért viszont a felvonás végére már fázik a közönség.

Az L-alakú 1.sz. klubterem a kiállítások és a 100 fő körüli programok, rendezvények, klubestek befogadó helyisége, itt próbálnak az énekkarok. A rögzítő kiállításokhoz sínnel és kiállítási lámpákkal fölsz-erelt.

A 3. sz. klubterem 30 fő befogadására alkalmas, ez a különböző művészeti együttesek, csoportok, szakkörök foglalkozásainak helyszíne.

Az 5.sz klubterem az oktatóterem, autóvezetői oktató tanfolyamok helyszíne.

A 6.sz terem a gazdasági iroda, a 4-es számú terem a népművelők

17

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

irodája, melyből csak lépcsőn lehet az igazgatói és a belső ellenőri irodába feljutni, melyek korábban a 3-as, 5-ös, 6-os helyiségek galériá-jaként funkcionáltak, s egy furnér lappal lettek leválasztva.

Az előtér a fogadócsarnok funkció ellátása mellett a bálok és a több mint 100 főt meghaladó, de a 400 főt el nem érő rendezvények helyszíne. Itt rendezik a vásárokat, irodalmi esteket, találkozókat, ünnep-ségeket, fogadásokat. Természetesen ilyenkor a termekben más rendez-vényt nem lehet tartani. Itt működtetik az információs szolgálatot és az ingyenes internet-használathoz a számítógépeket.

Mivel a művelődési központ a lehetőségeinél több rendezvényt tart, s ehhez helyiségre volt szüksége, ezért a lakótelepen egy szövőműhelyt, és egy tanfolyami helyiséget igényeltek az Önkormányzattól. A Parkvárosban a Parkvárosi Közösségi Házat tartnak fenn, nyáron a pro-gramjaikat a Múzeumkertben rendezik, és 2007. októberében megkap-ták az Érdligeti Civil Ház működtetését is.

II.2. A Csuka Zoltán Városi Könyvtár helyzete

Jelenlegi terület:Felnőtt könyvtár 400 m2 , ebből olvasói tér 247 m2Gyermek könyvtár 150 m2, ebből a gyermeksarok és foglalkozató 90 m2Zenei részleg 80 m2Vasbolt 150 m2 , ebből az első ház 70 m2Összesen : 900 m2

19

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

III. TERVEZÉSI FELADAT

A tervezési feladat a művelődési központ közvetlen környezetének ren-dezése, a Sétány mentén meglévő családi ház bontásával fölszabaduló terület városias beépítése, az Alsó utca – Sétány – körforgalmi bekötőút – Névtelen utca (22553/13 hrsz) közötti tömb egységes építészeti kezelése a Művelődési központ bővítésével, új városi könyvtár és ötezer fős városi rendezvénytér kialakításával. A parkolás már ma is problémás a Városháza és az üzletek megközelítése miatt, megfelelő megoldása a tervezési terület kiemelten fontos feladata. A parkolás megoldásánál a terepadottságokat is figyelembe kell venni.

III.1. Általános szempontok

A kulturális-művelődési központ feladata a helyi közművelődési tevéke-nység támogatása, az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző tanfolyamok, életesélyt javító tanulási-, felnőttoktatási lehetőségek tá-mogatása. A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagy-ományainak feltárása, a helyi művelődési szokások gondozása, ismeret-terjesztés, az ismeretszerző, az amatőr alkotó-, művelődő közösségek tevékenységének segítése, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének támogatása, a szabadidő kulturális célú eltöltésének biztosítása, egyéb művelődési lehetőségek megteremtése.

20

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

A Művelődési központ épülete egyre kevésbé felel meg a közösségi, rendezvényi elvárásoknak, a rendezvények megvalósításához szükséges infrastrukturális feltételeknek. A lakosság egy megyei jogú város kul-turális intézményrendszerét szélesebb skálájúnak képzeli el, s többfajta tevékenységrendszer létezését feltételezi és igényli.

Milyen feladatok ellátására kell kialakítani az új intézményi struktúrát?

A folyamatosan változó tudásigény – a technikai és technológiai is-meretek egyre rövidebb életciklusa – miatt olyan emberekre van szükség, akik kellő nyitottsággal rendelkeznek, széles látókörűek, általános műveltségük, alapismereteik lehetővé teszik számukra, hogy életük során többféle szakirány ismereteit is elsajátítsák, s ha a külső körülmények indokolják, akár pályát is tudjanak módosítani. Egy ilyen kulturális szint kialakításában kiemelkedő szerepe van a kulturális és közművelődési intézményeknek, ezért működésük támogatása köz-vetlenül szolgálja a városfejlesztés céljait.A helyi kulturális örökség ismerete, az identitástudat erősödése a mai világban szilárd gyökeret, erős kötődést jelent az adott földrajzi terül-ethez, városhoz, ami összhangban van a területfejlesztés népesség-megtartó céljaival. A személyes készségek és képességek fejlesztése alkalmas közösségek építésére is, így a résztvevők számára a közösségi integráció, a másokkal való együttműködés próbakövét is jelentik, ami adott esetben megakadályozhatja a munkaerőpiacról kiszorultaknak a szélesebb társadalmi környezetből való egyidejű kiszakadását, s meg-könnyítheti aktiválásukat.

Milyen a kulturális-közművelődési jövőkép és hozzá a kapcsolódó új intézményrendszer?

Ehhez a tevékenységszerkezethez olyan intézményrendszer szükséges, amely városrészenként kialakított – szabad térrel is rendelkező - közös-ségi házak láncolatából és egy központi elhelyezésű kulturális komplex-umból áll. A központhelyet ad a lakosság közösségi együttléteinek és emellett kulturális és információszerzési igényeit is kielégíti.

A multifunkcionális központi intézménynek és a hozzá kapcsolódó közösségi házak rendszerének várható hatásai:

- a város kulturális szintjének emelkedése, - a kulturális szolgáltatások fogyasztásának emelkedése, - a város kulturális értékeit bemutató rendezvények, kiállítások szapor-

21

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

odása, - a város határain túl is vonzerővel bíró kulturális rendezvények meg-honosodása, -az új, korszerű ismeretek és tanulási módszerek gyors meghonosodása, - az internetes információszerzés minőségének javulása, általánossá válása, - a város arculatának kedvező irányú változása, - a kulturális szolgáltatások és szolgáltató/munkahelyek számának emelkedése, - a kultúra vagy ahhoz kötődő területen foglalkoztatottak számának pozitív változása.

A multifunkcionális intézménybe telepíthető funkciók:- agóra, információs tér, információszerzési-, találkozási lehetőség,- kulturális és művészi alkotások bemutató tere (színház, mozi),- kiállítói tér (nemcsak képzőművészet),- mozgásművészeti tér, - vendéglátás.

Alkalmas-e a művelődési központ épülete mindezen funkciók befoga-dására?

A művelődési központ jelenlegi helyszíne a közművelődésre kiválóan megfelel. Az épület a központban helyezkedik el, a város minden pontjáról egy irányban, egy autóbuszvonallal megközelíthető. Előtte lehetőség van parkolásra. Bővítéssel alkalmassá tehető a művelődési központ épülete a felsorolt funkciók ellátására, ez rehabilitációt és funk-cionális közösségi és művészeti tevékenységre alkalmas terekkel való bővítést jelent. A jelenlegi épület fűtés-, villamoshálózat- és színpad-technikai rendszere felújításra szorul. A jelenlegi térstruktúrát elsősorban a városi könyvtár funkcióival és külső-belső közösségi eseményterekkel kell bővíteni. A funkciók szűkösen már most is megtalálhatóak.

III.2. A Művelődési Központ működési programja

- Színházterem (375 fős), színpaddal, a befogadó színházi funkcióhoz, rögzített székes, emelkedő padlózatú, korszerű színpadtechnikával, díszletraktárral, színészöltözőkkel, hozzá kapcsolódó mosdóval, egy próbaterem, mely az amatőr színjátszók részére is használható.

- Fogadó tér, agora, információs találkozási pont, benne információs elhelyezés, számítógépes nyitott lehetőség, kávézó, kisebb bolt, olvasó,

22

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

közönség-látogatói WC csoport.

- Mozgásművészeti termek, 4 db (40-40 fő), egyik oldalfalon tükörrel, (balett) korlátrúd fa fogódzóval, parketta borítással, a táncosok próbái-hoz, melyből 1 db nagyobb csoport próbájához, csatlakozzon hozzá külön vizesblokk és öltözők, várakozási lehetőség a szülők részére, akika közelben akarnak maradni, mert így szükséges a kicsik miatt.

- Mozgásművészeti terem 2 db (30-30 fő), a csendes foglalkozásokhoz, jógához, egyik oldalfalon tükörrel, (balett) korlátrúd fa fogódzóval, par-ketta borítással.

- Klubhelyiség, 5 db (átlagosan 50 fő) a klubok, szakkörök, civil sz-ervezetek foglalkozásaihoz, kiépített vetítési technikával. Ebből 1 db énekkari próbára (60 fő) legyen alkalmas, kórusdobogóval, 1 db (40 fő) a környezetvédelmi foglalkozások miatt, vízvételi lehetőséggel rendel-kezzen, 1 db (40 fő) a képzőművészeti szakkör foglalkozásaihoz legyen alkalmas, s kapcsolódjon hozzá kisebb kiállítótér, hogy az amatőrök rendszeresen kiállíthassanak.

- Foglalkoztatók, 2 db (50-50 fő) a kézműves foglalkozásokhoz, kerámi-aégetési, vízvételi lehetőséggel (kézmosó és mosogató is ).

- Képzőművészeti kiállítótér, kiállítási falfelülettel, rögzítő sínnel, megfelelő fénytechnikával, beépített hangtechnikával, fogadásokhoz külön helyiséggel, raktárral a még el nem szállított vagy az éppen gyűjtött kiállítási anyagnak.

- Kamaraterem (150 fő) irodalmi előadóestekhez, filmvetítésekhez, kis színpaddal vagy emelvénnyel, vetítővászonnal, beépített hangtech-nikával, sík padozatú széksorral, színész pihenővel, öltözővel.

- Bálterem (200 fő ültetve, asztallal székkel) zenekari elhelyezéssel, táncos térrel, büfével, raktárral és mosogató helyiséggel, mosdókkal, zenekari pihenővel.

- Vendégszoba (2 db) a testvérvárosi, közösségi kapcsolatokhoz, várat-lan alkalmakhoz, mosdóval.

- Raktárak (4x15 m2) a közösségek részére, a szakmai anyagok, műszaki eszközök, kellékek, díszletek tárolására.

23

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

- Irodák, öltözők a működtető szervezet részére, művelődésszervezők (20 m2), pénzügy (20 m2), műszak (20 m2), raktárak takarítószerek, ber-endezés, eszközöknek, tisztítószereknek, teakonyha és mosdók az ellátó személyzet részére (3x10 m2).

- Műhely ( karbantartó műhely) – raktárak a szerszámoknak

- Az épülethez kapcsolódóan egy szabadtéri rendezvénytér kialakítása javasolt. A szabadtéri rendezvények megtartásához szükséges lenne színpad és technika (energia vételezési-csatlakozási hely) kialakítására vagy alkalomszerű telepítési lehetőségre.

Az épületben a funkciókat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne zavar-ják egymást, különüljenek el a csendes és a hangos igénybevételű helyiségek. A termek esetében legyen lehetőség a bővítésükre vagy a szűkítésükre, legyen lehetőség két funkció összekapcsolására, pl. irodalmi est+fogadás, kiállítás+vetítés+fogadás. Elegendő mennyiségű WC-mosdó szükséges. A közművelődésben folyamatosan átrendezik a termeket, a használaton kívüli bútorokat megfelelően tárolni kell.Meg kell oldani az épület OTÉK szerinti parkolási igényét és az akadály-mentesítést.

III.3. A Művelődési Központ térprogramja

Meglévő terület és bővítmény együtt: m2

370 fős színházterem lejtős nézőtérrel 500 díszletraktár 60 színészöltöző mosdóval 2x30 60próbaterem 150előcsarnok, agóra 250 kávézó, bolt 60 mozgásművészeti terem 4x100 400 öltöző, mosdó (egyikhez) 2x30 60 szülői váró 30 mozgásművészeti, jógaterem 2x80 160 klubhelyiség 4x80 320 énekkari próbaterem 100 foglalkoztató szertárral 2x100 200 kiállítótér raktárral 200kamaraterem-bálterem 250 öltöző, mosdó, pihenő 2x30 60 büfé, raktár,mosogató 60

24

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

vendégszoba fürdőszobával 2x30 60 raktárak 4x15 60 iroda 3x20 60 raktárak 3x10 30 karbantartó műhely 50 szolgálati teakonyha, wc-mosdók, öltözők 100 összesen 3.400 m2

továbbá:közönségforgalmi wc-mosdók gépészeti helyiségek közlekedők, felvonó, stb. városi nyitott rendezvénytér 5.000 főre

III.4. Az új városi könyvtár térprogramja

Szükséges területek: m2

Felnőtt kölcsönző terem 320Felnőtt olvasóterem 100Folyóirat olvasó/kávézó 100Helytörténeti gyűjtemény + kutatófülkék 70Infótéka 60Kölcsönzés-adminisztráció, ruhatár 80Raktárak 150Gyermekkönyvtár 140Gyermeksarok/foglalkoztató 60Zenei/gyermek olvasóterem/infótéka 80Előadóterem 100Kis előadóterem 50Számítógépes terem 120Kötészet 60Feldolgozó 30Igazgatói iroda 20Gazdasági irattár 40Tárgyaló 30Konyha 20Személyzeti wc-mosdók, öltözök 70Összesen: 1.700 m2

továbbá:Közönségforgalmi wc-mosdókGépészeti helyiségek

25

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Közlekedők, felvonó, stb.Könyvtár-szakmai szempontok:- Az olvasók által látogatható kölcsönző tér úgy legyen kialakítva, hogy egy kölcsönzési adminisztrációval, egy ellenőrzési ponttal ellátható legyen a kölcsönzés, - A könyvtár egyes pontjain (egy-egy állománycsoportnál) tájékoztatók, ellenőrző pontok legyenek kialakítva,- Elválasztva legyenek a „zajosabb” kötetlenebb terek a nyugodt kutatótértől,- A szolgálati helyiségeket lehetőség szerint szintén elválasztani a köny-vtár használói tértől, - Hasonló funkciók „összehozása”,- Tömörtárolású könyvraktár szükséges !- A használói téren belül is legyenek a könyvtárosnak elkülönített dol-gozótere.

III.5. A tömb egészére és a csatlakozó gyalogos felületekre vonat-kozó igények

A tömb egységes beépítését úgy kell kialakítani, hogy feszültségmen-tesen magába tudja fogadni - annak karakterét megőrizve - a meglévő Művelődési központ épületét. A kibővülő Művelődési központnak és az új könyvtár épületének külön-külön üzemeltethetőnek kell lennie.A tömb beépítésének a környező gyalogos felületekkel együtt ( Alsó utca művelődés ház előtti szakasza ) biztosítania kell a szabadtéri ren-dezvények kulturált lebonyolíthatóságát.A sétány felől tervezhetők kisebb vendéglátó helyek, melyek együttműködésre képesek a folyóirat olvasóval, és a rendezvénytermek-kel. Kialakítandó - nem a rendezvények esetére szolgáló - külső használatot biztosító illemhely.A könyvtár és a kibővített művelődési központ között biztosítani kell a fedett kapcsolatot, a közös rendezvények esetén az átjárhatóságot. Előnyös lehet a két intézmény között – mindkettőhöz szervesen ka-pcsolható módon kialakított - nyitott belső udvar tervezése, - fedett – nyitott átmeneti terekkel kapcsolva a főépületekhez.A jelenlegi parkoló helyén és az új épületrészek alatt többszintes parkoló létesíthető a két intézmény kiszolgálásán túl pótolva a jelenlegi művelődési ház előtti - gyalogos zóna részévé váló - terület parkolóit. A különálló parkolóház tervezése kerülendő. A teljes tömb legyen meghatározó eleme a városközpontnak, irányt mutatva a jövő környezetkultúrájának alakításához.

27

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

IV. TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

IV.1. Benyújtandó munkarészek

- Áttekintő helyszínrajz a központról m = 1:1000- Beépítési helyszínrajz a tömbről m = 1: 500- Épülettervek eltérő szintek alaprajzai m = 1: 500 metszetei m = 1: 500 homlokzatai m = 1: 500- Távlati képek - Látványtervek - Tömegmakett- Műszaki leírás A/3-as lapokon, a tervlapokkal egységesen

A pályaműveket elektronikus adathordozón is be kell adni jpg vagy pdf / pdfa formátumban.

IV.2. Formai követelmény

A tervlapok A/3-as méretű lapokra készüljenek, kasírozva(habkarton).

IV.3. Bírálati szempontok

A városközpont építészeti víziója. A kulturális tömb fejlesztési koncepciójaA közösségi célok érvényesítése. A kulturális vonzerő fejlesztéseA funkcionális igények kielégítése. egvalósíthatóság

V. MELLÉKLETEK

Áttekintő helyszínrajzMűvelődési ház pince alaprajz 1:50Művelődési ház földszinti alaprajzi részlet 1:50Művelődési ház metszetek 1:50Művelődési ház alaprajzi séma 1:200 (dwg, pln)Könyvtár helyigényTelepülésszerkezeti terv (TSZT) - Érdwww.erd.hu/nyitolap/kozugyeink/onkormanyzat/teleprend/tszt_2010HÉSZ Szabályozási terv - Érdwww.erd.hu/nyitolap/kozugyeink/.../teleprend/szabterv.../eheszszabterv

Budapest, 2015. január 15. Bíráló Bizottság

ÉJENTE ÉJFÉL ÉLŐVILÁG ÉJJEL ÉLVONAL ÉRV ÉNEKHANG ÉJSZAKA ÉPÜL ÉRDEKFESZÍTŐ ÉK ÉKÁGÉ ÉKCSONT ÉKEL ÉKES ÉKESÍT ÉKESSZÓLÁS ÉKEZET ÉKÍRÁS ÉKIRAT ÉKÍT ÉKKŐ ÉTVÁGY ÉSZJÁRÁS ÉSZLÉNY ÉKSZERÉSZ ÉVTIZEDRÁTA RÁTEHÉNKEDIK RÁTERMETT RITKA RIZOTTÓ RÓZSALUGAS RÖG RÖNTGEN RÁVILÁGÍT RÖVID RÁZKÓDÁS RÖVIDNADRÁG RÚDARANY RÁZÚDÍT RUGÓS RAZZIA REAGÁL REAKCIÓ RUHÁZAT REÁLISKOLA REBARBARA RULETTDÉLIBÁB DÉLIDŐ DELÍRIUM DÉLKÖR DELTA DÉLUTÁN DÉLVIDÉK DEMIZSON DEMOGRÁFIA DEMOKRÁCIA DÉMON DEMONSTRÁL DENEVÉR DEPONÁL DEPRESSZIÓ DÉR DERBI DÉRCSÍPTE DEREGLYE DERÉK DEREKAS DERÉKSZÖG

ÉJENTE ÉJFÉL ÉLŐVILÁG ÉJJEL ÉLVONAL ÉRV ÉNEKHANG ÉJSZAKA ÉPÜL ÉRDEKFESZÍTŐ ÉK ÉKÁGÉ ÉKCSONT ÉKEL ÉKES ÉKESÍT ÉKESSZÓLÁS ÉKEZET ÉKÍRÁS ÉKIRAT ÉKÍT ÉKKŐ ÉTVÁGY ÉSZJÁRÁS ÉSZLÉNY ÉKSZERÉSZ ÉVTIZEDRÁTA RÁTEHÉNKEDIK RÁTERMETT RITKA RIZOTTÓ RÓZSALUGAS RÖG RÖNTGEN RÁVILÁGÍT RÖVID RÁZKÓDÁS RÖVIDNADRÁG RÚDARANY RÁZÚDÍT RUGÓS RAZZIA REAGÁL REAKCIÓ RUHÁZAT REÁLISKOLA REBARBARA RULETTDÉLIBÁB DÉLIDŐ DELÍRIUM DÉLKÖR DELTA DÉLUTÁN DÉLVIDÉK DEMIZSON DEMOGRÁFIA DEMOKRÁCIA DÉMON DEMONSTRÁL DENEVÉR DEPONÁL DEPRESSZIÓ DÉR DERBI DÉRCSÍPTE DEREGLYE DERÉK DEREKAS DERÉKSZÖG

Pelikán sétány felőli nézet

31

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

11_PÁLYAMŰ

CSAPATTAGOK: BOKÁNYI IMRE, HINDY DORKA, TÓTH GÁBOR MESTER: PETHŐ LÁSZLÓ

Érd szétterült, szövete töredezett. A város története során bekerült el-emek mind roncsoltak a mindenkori szöveten. Ez a mai napig tapasztal-ható, legjobb példája az új intermodális csomópont. Nemcsak a szövet, a városi szolgáltatások működése is töredezett. Ennek áldozata a művelődési ház is: már nem képes befogadni a meg-növekedett igényeket. Környezete a megépülése óta eltelt időben teljes-en megváltozott, az építéskor kifejtett építészeti szándék egyre kevésbé érvényes. A felgyorsult és sűrű közlekedésnek köszönhetően a főváros egész agglomerációja a ház versenytársává vált. A közlekedés több rétegben fejti ki rossz hatását Érdre. Kezdetben a főutak, majd a vasút, legutóbb az autópályák vágták szét a települést. Az önálló település a főváros agglomerációjának részévé vált, saját iden-titása is ennek megfelelően alakult. A benne lakók életét mindinkább meghatározza az ingázás, a folytonos úton lét. A város igénye a művelődési, kulturális közszolgáltatások összefogására azt mutatja, hogy a város felismerte: léptéket kell váltania a jó irányú fejlődéshez. A tervezett épület ezt összegezve, egy tömegbe sűríti a funkciókat, olyan módon, hogy a közlekedő érdiek látómezejében napról-napra megjelenjen. A paneles, a tömbszerű és a családi házas beépítés mixében határozott vonalat húz az Alsó és Felső utcával párhuzamosan, az Ófalutól való elszakadás mai napig érvényes irányát követve. A terv a legnagyobb tömegek kiszolgálásától az egyénig lebontva kezeli a városlakók kulturális igényeit: a téren szervezett tömegrendezvénytől a könyvtárban böngészésig, zárt és nyitott terek sorolásával éri el a különböző használatok differenciálását. A ház felülete képes arra, hogy kijelzőként mutassa a benne folyó éle-tet, megragadja a figyelmet, egyben hirdetőfelülete, médiuma, és így alakítója legyen a város életének.

32

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Gépészeti szint

Könyvtár szint 1 közlekedő 2 mosdók 3 recepció 4 szabadpolcos kölcsönző 5 felnőtt olvasó 6 gyermekkönyvtár 7 folyóiratolvasó 8 előadó

Foglalkozó termek szintje 1 közlekedő 2 recepció 3 oltözők 4 termek 5 raktár

1

10

10 21

1 2 34

5

3 5 7 6 89

4

4433

24 4

45

44

8

7

2

13

4

56

Galéria szint

Bálterem, színház szint 1 előtér 2 büfé 3 ruhatár 4 mosdók 5 bálterem 6 színházterem 7 technikai helyiség 8 raktár 9 öltöző 10 énektermek

Földszint 1 lépcsők 2 színháztér 3 raktár 4 öltözők 5 teherlift

33

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Parkolószint

Helyszínrajz

34

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Az új közterek rendszere

Irányok, felületek

Parkolószint - térkapcsolat

35

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Struktúra ábra

36

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Szomszédom

A sétány felől

37

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Látkép tehenekkel

Előtte - utána

Érdi forgalom

Érd, Művelődési KÖZPONT bővítésének és Városi könyvtár kialakításának terve

Mesteriskola XXIII. ciklus - Farkas Ádám, Rohonczi Donát, Takács Gergely - mester: Nagy Iván

látványképek

2015.02.26

39

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

22_PÁLYAMŰ

CSAPATTAGOK: ROHONCZI DONÁT, FARKAS ÁDÁM, TAKÁCS GERGELY MESTER: NAGY IVÁN

Szerkesztési szempontok: Beépítésünkkel figyelembe vesszük a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket is és az ütemezhetőséget, így a tervezési helyszín jelentős részének szabadon hagyásával biztosítjuk annak körülményeit. Két tömbből álló ugyanakkor kompakt épületegyüttest hozunk létre, melynek méreteit a meglévő művelődési ház méreteihez szerkesztjük. Így az újonnan keletkező bővítés fogadó helyisége azonos szélességű a meglévő épület aulájával/bálterem részével és azzal teljes szélességben egy térként funkcionál. Ez a méret a legmeghatározóbb a könyvtárépület, mind a bővítés szerkesztésénél, mely így a sétányra merőleges tömegek keletkezését vonja maga után. A beépítés, a környezet, a változatos méretű és alakú környező épületek, valamint a városszövet figyelembevételével és a meglévő művházhoz való szerkesztéssel áll elő. A tervezett épületek magassága a művház magasságához igazodik, figyelembe véve annak padlószintjét és a terep adottságait. A sétány felé ezt a három szint magas térfalat a földszinthez képest eltolt emeleti szintekkel tettük arányosabbá. Az így létrejött, fedett nyitott tereket is létrehozó tömeg-együttes egy belső udvart is eredményez, mely szabadtéri koncertek, előadások tartását is lehetővé teszi. Ennek a belső udvarnak a kapcsán érdemes megemlíteni a meglévő betonkerítést, mely a művházhoz épült és annak építészeti értékét is hordozza. A belső udvarnál ennek az elemnek a részleges megbontásával színfalak, lehatárolt terek hozhatók létre. Ennek kapcsán egy új, a sétányra merőleges gyalogos tengelyt is előrevetít a terv, mely a könyvtár épülete mellett és a művház bejárattal ellentétes oldalán futhat tovább. A Tervezett épületek három szint magasak, melyek közös, parkolásra alkalmas pincével kapcsolódnak egymással. A földszint a művházhoz igazodik, a második szint viszonylag magas, 4 m belmagassága és a harmadik szint szintén magasabb belmagassága a funkciót követve, ugyanakkor a környező épületeket figyelembe véve



látványképek

2015.02.26

40

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

alakul ki. Az első emeleti részen a meglévő épület lapostetős része, a mozgásművészeti termek, valamint a próbaterem nyári, fedetlen emeleti tereként képzelhető el és működhet. A bejáratokat a könyvtár esetében a sétányról, a bővített művház új bejáratát pedig a térről adtuk meg.

Anyaghasználat Egységes külalakra törekedve, mind a könyvtár mind a bővítés esetében a földszint egységesen nyers beton anyaghasználatú, melybe beállnak az külső terekre néző üvegfalak. A beton választása a meglévő kerítés anyaghasználatát tükrözi, annak mint egy továbbgondolása a földszinti szint. Az emeleti szinteken is egységességre törekedve körben minden térhatároló elem üveg, mely elé terpesztett lemez fátyol kerül, ami az átlátást gátolja, de elegendő fényt biztosít a belső tereknek. Ez a könyvtárnál a direkt fényt szűrt fénnyé alakítva, teszi élhetőbbé a belső teret, míg a bővítésnél a belátást és átlátást gátolva teremti meg a környezet és a belső tér nyugalmát.

Leírás

Művelődési ház bővítés:

Fszt.: Kiállítótere szeparáltan az előcsarnoktól a térre nézve kap helyet, de a sétány felől is feltárul. E mellett a kávézó, emelt padlósíkkal működik és szolgálja ki a belső udvar forgalmát. Mosdók is helyet kapnak ezen a szinten melyek szintén elérhetők a belső udvarról. A meglévő épület földszinti és emeleti szintjeinek jelenlegi használata nem változik. I.em.: Mozgásművészeti termek és próbaterem található ezen a szinten melyek jó időben a meglévő művház lapostetős részét is felhasználhatják működésükhöz. Férfi-női mosdók és öltözök elkülönítve is helyet kaptak ezen a szinten. II.em.: Ezen a csökkent forgalmú szinten kapott helyet néhány iroda a hozzájuk tartozó kiszolgáló blokkal, valamint a vendégszoba és annak mosdó része. A foglalkoztatók is itt kaptak helyet.

Könyvtár:

Pince: A könyvraktár és irattár lett ezen a szinten elhelyezve, melyek a gépkocsi használat függvényében akár nagyobb területen is működhetnek.

Fszt.: A pincéből felérve itt is egy ellenőrző pont előtt haladunk el, mely leválasztja az előteret a gyerekkönyvtár részről, mely a belső udvar felé orientált. Ennek részekként leválaszthatóan jöhet létre foglalkoztató

alakul ki. Az első emeleti részen a meglévő épület lapostetős része, a mozgásművészeti termek, valamint a próbaterem nyári, fedetlen emeleti tereként képzelhető el és működhet. A bejáratokat a könyvtár esetében a sétányról, a bővített művház új bejáratát pedig a térről adtuk meg.

Anyaghasználat Egységes külalakra törekedve, mind a könyvtár mind a bővítés esetében a földszint egységesen nyers beton anyaghasználatú, melybe beállnak az külső terekre néző üvegfalak. A beton választása a meglévő kerítés anyaghasználatát tükrözi, annak mint egy továbbgondolása a földszinti szint. Az emeleti szinteken is egységességre törekedve körben minden térhatároló elem üveg, mely elé terpesztett lemez fátyol kerül, ami az átlátást gátolja, de elegendő fényt biztosít a belső tereknek. Ez a könyvtárnál a direkt fényt szűrt fénnyé alakítva, teszi élhetőbbé a belső teret, míg a bővítésnél a belátást és átlátást gátolva teremti meg a környezet és a belső tér nyugalmát.

Leírás

Művelődési ház bővítés:

Fszt.: Kiállítótere szeparáltan az előcsarnoktól a térre nézve kap helyet, de a sétány felől is feltárul. E mellett a kávézó, emelt padlósíkkal működik és szolgálja ki a belső udvar forgalmát. Mosdók is helyet kapnak ezen a szinten melyek szintén elérhetők a belső udvarról. A meglévő épület földszinti és emeleti szintjeinek jelenlegi használata nem változik. I.em.: Mozgásművészeti termek és próbaterem található ezen a szinten melyek jó időben a meglévő művház lapostetős részét is felhasználhatják működésükhöz. Férfi-női mosdók és öltözök elkülönítve is helyet kaptak ezen a szinten. II.em.: Ezen a csökkent forgalmú szinten kapott helyet néhány iroda a hozzájuk tartozó kiszolgáló blokkal, valamint a vendégszoba és annak mosdó része. A foglalkoztatók is itt kaptak helyet.

Könyvtár:

Pince: A könyvraktár és irattár lett ezen a szinten elhelyezve, melyek a gépkocsi használat függvényében akár nagyobb területen is működhetnek.

Fszt.: A pincéből felérve itt is egy ellenőrző pont előtt haladunk el, mely leválasztja az előteret a gyerekkönyvtár részről, mely a belső udvar felé orientált. Ennek részekként leválaszthatóan jöhet létre foglalkoztató

41

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

helyiség is. Ezen a szinten még egy előcsarnokból nyíló előadó is helyet kap, a mosdó és ruhatári szintek mellett. I.em.: Ez a szint szinte teljesen egy tér, melyben egy lépcsőkar jelzi csupán a közlekedés útját. A felnőtt kölcsönző és olvasó kap itt helyet. II.em.: A művház bővítéshez hasonlóan itt is ezen a szinten kapnak helyet a személyzeti terek, irodák és kiszolgáló blokkjaik, de ezek mellett a helytörténeti helyiség és kötészet, valamint feldolgozó is itt található. A két épület közötti fedett nyitott tér, mely a belső udvart lehatárolja a sétányról, teret adhat könyvpiacnak is. Ilyen fedett nyitott terek az új gyalogos sétány mellett is létesülnek a könyvtár oldalán.

Helyszínrajz

42

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR



metszetek

2015.02.26

-4,172

+0,028

+8,028

+12,528

-4,172

-0,022

+3,028

+12,528

-0,935

+0,028

+4,028

+9,139

-4,172

-0,022

+3,028

+7,528

+12,528

-1,972

+1,254

+5,660

+9,284

+12,528

M 1:500



metszetek

2015.02.26

-4,172

+0,028

+8,028

+12,528

-4,172

-0,022

+3,028

+12,528

-0,935

+0,028

+4,028

+9,139

-4,172

-0,022

+3,028

+7,528

+12,528

-1,972

+1,254

+5,660

+9,284

+12,528

M 1:500

43

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

1. emeleti alaprajz

Földszinti alaprajz

2. emeleti alaprajz

44

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR



homlokzatok

2015.02.26

M 1:500



homlokzatok

2015.02.26

M 1:500

45

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Metszetek

Homlokzatok

Pinceszinti alaprajz

47

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

33_PÁLYAMŰ

CSAPATTAGOK: KERTÉSZ ZSUZSANNA, JUHÁSZ BALÁZS MESTER: SZABÓ LEVENTE

MEGLÉVŐ ÁLLAPOT- megváltozott szituáció, épületbontások miatt korábbi 1 főhomlokzat helyett 4- eredeti épület korábban erősen körbeépítve- erős karakter - tetőformák, összetett tömeg- jelentős funkcióbővítési igény, a program a meglévő, mintegy kéthar-mada

MEGTARTÁS- csak a színházterem marad meg, mint értékes, karakteres belső tér- egyéb épületrészek elbontásra kerülnek - új léptékhez és funkcióhoz nem illeszkedő épületrészek, túlzott kötössségek

ÁRAMLÓ TÉR- városi könyvtár és művelődési központ egy épületbe összefogva- minden irányban nyitott alsó szint- átlátható rendszer, “városi köztér” publikus funkciókkal- idomulás a tereplejtéshez - kétszintes áramló tér- két nagyterem / megmaradó + új/ mint középpontok, orientáció a térben- belső udvarok - bevilágítás + távolságtartás a meghagyott tömegtől

FELSŐ TÖMEG- kisebb nyitottságot igénylő, cellás helyiségek zártabb felső tömegbe

KÖRBEÉPÍTÉS- felső, zárt tömeg a nyitott, átlátható, áramló tér fölé kerül- a megtartott tömeg körbeépítésre kerül

48

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Településszövet

MEGFORMÁLÁS- a felső tömeg a funkciók elrendezési, hely- és belmagassági igénye szerint megformálásra kerül- utalás a művelődési ház korábbi erős körbeépítettségére, “sűrű tel-epülési szövet”

KARAKTER- a megnyitási és megvilágítási igények szerint a felső tömeg homlokzata és tetőfelülete bevilágító szerkezetet kap- ezek föközött megjelenése erős karaktert kölcsönöz- átirata kíván lenni a jelenlegi épületet uraló félnyeregtetőknek és alaprajzi fogazottságnak

KÜLSŐ TÉRHASZNÁLAT - minden irányból megközelíthető, körbejárható alsó szint /áramló tér/- jelentős zöldfelületek, növényzet megtartásával- rendezvénytér a főtér folytatásaként- főbejárat a sétány felől- parkolás a telek fennmaradó részén, mélygarázsként kialakítva

49

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Áttekintő helyszínrajz

Helyszínrajz

50

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Emeleti alaprajz


Alagsori alaprajz

51

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Funkcióséma

Keresztmetszet 1

Keresztmetszet 2

Keresztmetszet 3

Hosszmetszet

52

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Elrendezési vázlat

53

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

DK - homlokzat

DNY - homlokzat

ÉNY - homlokzat

Megnyitások Felülvilágítók

Homlokzati megnyitások

ÉK - homlokzat

55

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

4_PÁLYAMŰ

CSAPATTAGOK: GULD BEA, GYÖKÉR ANDRÁS, SZABÓ MÁTÉ MESTER: LÉVAI TAMÁS

Beépítés

A Tanácsi Tervező Vállalat által tervezett és 1972-ben átadott érdi művelődési ház a főtérhez közel, akkoriban még egy mellékutca fésűs beépítésében, idillikus parasztházak között kapott helyett. A tervezők célja a nagyléptékű középület harmonikus utcaképbe helyezése volt, kifejezve az építési tevékenység folyamatosságát. A tervezők itt nem csupán a léptékvilág megőrzésére gondoltak, hanem a meglévő élet-formához illeszkedésre is. A ‘70-es évek óta megváltozott utcakép merőben megkérdőjelezi az épület jelentését és formáját. A város szándéka egy jelenleg nem létező városközpont kialakítása, aminek első lépése a Főtér, illetve a Múzeum sétány kialakítása volt. Az erőszakkal kialakított központ bekebelezi a művelődési házat, kiragadja az értelmét adó, formáját generáló környezetéből. A hátrahúzás a beépítésnél, a szomszédos családi házakhoz komponált nyeregtető idomok és nyíl-ászáró méretek, a meglévő diófa lombkoronája alá betervezett szabad-téri színpad, mind olyan dolog, ami a meglévő ház egykori tervezésének meghatározó lépések voltak, viszont értelmüket vesztették a megvál-tozott környezetben. Az egykor harmonikusan az utcaképbe helyezett középület így nem találja helyét, hisz fogódzkodóitól lett megfosztva.

44

A tervezett állapot

A jelenlegi állapot

Az 1972-es beépítés

Helyszínrajz - 1972 Alaprajzok és metszet - 1972 A művészbejáró - 1972

Beépítés

A Tanácsi Tervező Vállalat által tervezett és 1972-ben átadott érdi művelődési ház a főtérhez közel, akkoriban még egy mellékutca fésűs beépítésében, idillikus parasztházak között kapott helyett. A tervezők célja a nagyléptékű középület harmonikus utcaképbe helyezése volt, kifejezve az építési tevékenység folyamatosságát. A tervezők itt nem csupán a léptékvilág megőrzésére gondoltak, hanem a meglévő életformához illeszkedésre is.

A ‘70-es évek óta megváltozott utcakép merőben megkérdőjelezi az épület jelentését és formáját. A város szándéka egy jelenleg nem létező városközpont kialakítása, aminek első lépése a Főtér, illetve a Múzeum sétány kialakítása volt. Az erőszakkal kialakított központ bekebelezi a művelődési házat, kiragadja az értelmét adó, formáját generáló környezetéből. A hátrahúzás a beépítésnél, a szomszédos családi házakhoz komponált nyeregtető idomok és nyílászáró méretek, a meglévő diófa lombkoronája alá betervezett szabadtéri színpad, mind olyan dolog, ami a meglévő ház egykori tervezésének meghatározó lépések voltak, viszont értelmüket vesztették a megváltozott környezetben. Az egykor harmonikusan az utcaképbe helyezett középület így nem találja helyét, hisz fogódzkodóitól lett megfosztva.

Fontosnak éreztük a zöldben úszó nyeregtetős épületnek a hovatartozását defi niálni és ez alapján formálni a tervezett bővítés és könyvtár tömegét. A körbeépítéssel a művelődési házat egy vitrinbe helyezzük és egy - a környezetéből kiszakított - műtárgyként mutatjuk be az új épület közepén. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a meglévő és az új épület egy szerves kapcsolatot alakíthasson ki, hiszen több helyen tudnak csatlakozni egymáshoz. Az így egy rendszerbe olvadó épületek alaprajzi működése a leghatékonyabb.

Az új épület nem egy várfal ami körülöleli és lezárja a meglévő épületet (lásd erdélyi erődtemplomok), hanem pont ellenkezőleg, egy előtérként szolgálja azt, szerves részévé válik, helyeket teremt és egy keretet ad a helyét kereső művelődési háznak. Az új épület egy közösségi tér, találkozóhely, hiszen szabad alaprajzi kialakításával egy áramló térként, lehatárolások nélkül fogadja be a különböző funkciókat. Emelett - évszaktól függően - mindegyik oldalán teljes hosszban meg is tud nyílni a külvilág felé, egy átmeneti térként működve a kint és a bent között.

A művészbejáró - 1972




Helyszínrajz - 1972 Alaprajzok és metszet - 1972

Érdi Művelődési Központ és KönyvtárÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának zártkörű tervpályázata

Guld Bea, Gyökér András, Szabó Máté - Mester: Lévai Tamás2015.02.26.

Beépítés












Beépítés












56

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Fontosnak éreztük a zöldben úszó nyeregtetős épületnek a hovatar-tozását definiálni és ez alapján formálni a tervezett bővítés és könyvtár tömegét. A körbeépítéssel a művelődési házat egy vitrinbe helyezzük és egy - a környezetéből kiszakított - műtárgyként mutatjuk be az új épület közepén. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a meglévő és az új épület egy sz-erves kapcsolatot alakíthasson ki, hiszen több helyen tudnak csatlakozni egymáshoz. Az így egy rendszerbe olvadó épületek alaprajzi működése a leghatékonyabb.

Az új épület nem egy várfal ami körülöleli és lezárja a meglévő épületet (lásd erdélyi erődtemplomok), hanem pont ellenkezőleg, egy előtérként szolgálja azt, szerves részévé válik, helyeket teremt és egy keretet ad a helyét kereső művelődési háznak. Az új épület egy közösségi tér, találkozóhely, hiszen szabad alaprajzi kialakításával egy áramló térként, lehatárolások nélkül fogadja be a különböző funkciókat. Emelett - évs-zaktól függően - mindegyik oldalán teljes hosszban meg is tud nyílni a külvilág felé, egy átmeneti térként működve a kint és a bent között.

Tömegformálás

A művelődési házat körülölelő ‘üveggyűrű’ egy alacsony egyszintes épület. Az utcafrontról a körbevett épület nyeregtetői kimagaslanak, azt a hatást keltve mintha a művelődési ház a háttérben megjelenő családi házas beépítés része lenne. A bővítés három helyen csatlakozik vízszin-tesen, egy helyen pedig függőlegesen a meglévő művelődési ház tömb-jéhez. A négy csatlakozási pont olyan helyen van, ahol a meglévő epület tömege tagolódik és a többnyire nyeregtetős épület lapostetőssé válik.

A vízszintes kapcsolatok folyosók és terek, amik között udvarok jönnek létre: az egyik a büfé kertje; a másik egy játszótér, ami a gyerek könyv-tárhoz tartozik; a harmadik pedig egy csendesebb, eldugottabb kertrész, ami az olvasóhoz kapcsolódik és ahol egy kültéri felolvasó színpad is található, ahogy az szerepel Emődy Attila eredeti terveiben is. Ezek az udvarrészek hol tágasak, hol beszűkülnek, más és más kontextusba helyezik a meglévő épületet.

A függőleges kapcsolat a tetőidomok továbbkomponálása: egy nyeregtetős bevilágító ‘fénydoboz’ kerül a meglévő épület lapostetős részére, kihangsúlyozva az alaprajz centrikusságát és fényt juttatva a jelenleg sötét és nyomott térbe. Az így kapott tér esténként egy nagy belmagasságú bálteremként, nappal pedig egy fényes, központi aul-aként tud működni.

A bevilágító “fénydoboz” mint függőleges csatlakozás

A meglévő épület és a kapcsolódási lehetőségei

Robb

anto

tt ax

onom

etria

a b

eava

tkoz

ások

ról

A Budai út felől

Belső udvar

Belső udvar

A Főtér felől

A “gyűrű” és a vízszintes csatlakozások

57

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Funkció

Fontos szempont volt a meglévő művelődési ház additív módon sze-rkesztett, racionális alaprajzának fellazítása, hogy megfeleljen egy mai művelődési központ elvárásainak. Az új épület célja a meglévő alaprajz elemekre bontása egy olyan áramló térrel, ami válaszfalak nélkül egy teljesen nyitott, szabadon körbejárható teret eredményez. Ebben a tér-ben elválasztások nélkül, de logikusan sorolódnak vagy épp keverednek a funkciók, néhol pedig zárt dobozokként jelennek meg különböző kis-zolgáló funkciók. Fontosnak éreztük a terek és termek multifunkcionális kialakítását is, hiszen a funkciókból adódóan könnyedén napszakokra és akár évszakokra is lehet bontani a tevékenységeket. A cél az, hogy ne legyen olyan épületrész, amit egy adott napszakban üres, kihasználatlan maradjon. Így kerültek össze például:- klubhelyiségek esti használat - foglalkoztatók nappali használat- színházterem esti használat - nagy előadóteremmel nappali használat- bálterem esti használat - folyóirat olvasó nappali használat

Az épület északi és nyugati oldalára kerültek a felnőtt és gyerek könyvtári részek. Ez egy ‘hangosabban‘ működő, az épület előtt ta-lálható ligetes kert felé nyitó épületrész. Az áramló térben dobozok jelennek meg, amikbe mosdók, zárható szekrények (ruhatár helyett), olvasókuckók vagy pédául a recepció is található. Az ellentétes déli oldalon található az olvasó és a kutatókabinok. Ez egy sokkal csend-esebb, elkülönített része az épületnek. Ez a rész nem akar nyitni az utca felé, inkább a belső udvarhoz kapcsolódik. A keleti oldalon kap-tak helyet a mozgásművészeti termek, klubhelyiségek, foglalkozatók és előadótermek. Ezek nagyobb, különálló, zárt egységekként állnak a térben, úgy, hogy az általuk lehatárolt terek is használhatóak legy-enek. Mindegyik dobozban két összenyitható terem található: falaik zártak, fényt felülről az üvegtetőiken keresztül kapnak. Egyik oldalukon öltözőkabinok találhatók, amik mindig egy folyosóra nyílnak. A köztük kialakuló öblökben nyitott órákat lehet tartani. Erről az oldalról lehet kiszolgálni a színházat is, hiszen az itt található bejárat egyenesen a színpad raktár helyiségeibe vezet. A meglévő épületbe befolyik ez a szabadon kezelt tér, egy új rendet generálva: szakaszokra, dobozokra bontja a művelődési ház alaprajzát, amit - mind tömegileg, mind funk-cionálisan - az új bevilágítóval kiegészített központi tér fog össze. Itt nappal a folyóirat olvasó működik, amihez kapcsolódik mint kiszolgáló funkció a büfé, a mosdó, a folyóirat-tár, a szék- és asztalraktár, illetve egy nagy előadóterem. Este ez a tér könnyedén alakulhat át rendezvé-nytérré, büfé és színházterem kapcsolattal.

Csendes és hangsos zónák

Reggel

Nappal

Délután

Este

Az új alaprajzi rendszer:az áramló tér és a zárt egységek

A Főtér felől

A “gyűrű” és a vízszintes csatlakozások

Funkció

Fontos szempont volt a meglévő művelődési ház additív módon szerkesztett, racionális alaprajzának fellazítása, hogy megfeleljen egy mai művelődési központ elvárásainak. Az új épület célja a meglévő alaprajz elemekre bontása egy olyan áramló térrel, ami válaszfalak nélkül egy teljesen nyitott, szabadon körbejárható teret eredményez. Ebben a térben elválasztások nélkül, de logikusan sorolódnak vagy épp keverednek a funkciók, néhol pedig zárt dobozokként jelennek meg különböző kiszolgáló funkciók.

Fontosnak éreztük a terek és termek multifunkcionális kialakítását is, hiszen a funkciókból adódóan könnyedén napszakokra és akár évszakokra is lehet bontani a tevékenységeket. A cél az, hogy ne legyen olyan épületrész, amit egy adott napszakban üres, kihasználatlan maradjon. Így kerültek össze például:

- klubhelyiségek esti használat - foglalkoztatók nappali használat - színházterem esti használat - nagy előadóteremmel nappali használat - bálterem esti használat - folyóirat olvasó nappali használat

Az épület északi és nyugati oldalára kerültek a felnőtt és gyerek könyvtári részek. Ez egy ‘hangosabban‘ működő, az épület előtt található ligetes kert felé nyitó épületrész. Az áramló térben dobozok jelennek meg, amikbe mosdók, zárható szekrények (ruhatár helyett), olvasókuckók vagy pédául a recepció is található. Az ellentétes déli oldalon található az olvasó és a kutatókabinok. Ez egy sokkal csendesebb, elkülönített része az épületnek. Ez a rész nem akar nyitni az utca felé, inkább a belső udvarhoz kapcsolódik.

A keleti oldalon kaptak helyet a mozgásművészeti termek, klubhelyiségek, foglalkozatók és előadótermek. Ezek nagyobb, különálló, zárt egységekként állnak a térben, úgy, hogy az általuk lehatárolt terek is használhatóak legyenek. Mindegyik dobozban két összenyitható terem található: falaik zártak, fényt felülről az üvegtetőiken keresztül kapnak. Egyik oldalukon öltözőkabinok találhatók, amik mindig egy folyosóra nyílnak. A köztük kialakuló öblökben nyitott órákat lehet tartani. Erről az oldalról lehet kiszolgálni a színházat is, hiszen az itt található bejárat egyenesen a színpad raktár helyiségeibe vezet.

A meglévő épületbe befolyik ez a szabadon kezelt tér, egy új rendet generálva: szakaszokra, dobozokra bontja a művelődési ház alaprajzát, amit - mind tömegileg, mind funkcionálisan - az új bevilágítóval kiegészített központi tér fog össze. Itt nappal a folyóirat olvasó működik, amihez kapcsolódik mint kiszolgáló funkció a büfé, a mosdó, a folyóirat-tár, a szék- és asztalraktár, illetve egy nagy előadóterem. Este ez a tér könnyedén alakulhat át rendezvénytérré, büfé és színházterem kapcsolattal.

Napszakokra bontott használati ábrák

kiszolgálódoboz

kiszolgálódoboz

kiszolgálódoboz kiszolgáló

doboz


doboz multifunkcionálisterem

multifunkcionálisterem


multifunkcionálistér


felnőttkönyvtár

gyerekkönyvtár

gyereksarok

kiállítótér

előtér

előtér

olvasó olvasóolvasókutatófülkék kutatófülkék



büfébüfé kert

játszókert

felolvasófolyóirat-tárraktár

raktárlépcső



Funkció








kiszolgálódoboz

kiszolgálódoboz


doboz







felnőttkönyvtár

gyerekkönyvtár

gyereksarok

kiállítótér

előtér

előtér




büfébüfé kert

játszókert


raktárlépcső



Funkció








kiszolgálódoboz

kiszolgálódoboz


doboz







felnőttkönyvtár

gyerekkönyvtár

gyereksarok

kiállítótér

előtér

előtér




büfébüfé kert

játszókert


raktárlépcső



58

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Átfogóhelyszínrajz

Axonometrikushelyszínrajz

59

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Helyiséglista

1 - 370 fős színházterem (este) / előadóterem (nappal)2 - bálterem (este) / folyóiratolvasó (nappal)3 - büfé / kávézó / bolt4 - folyóiratok5 - igazgatóság6 - ruhatár7 - székraktár8 - wc blokk9 - kellékraktár10 - kiállítótér11 - kölcsönzőterem / infotéka12 - olvasó13 - kutatófülkék / olvasó14 - helytörténeti gyűjtemény / olvasó15 - gyermekkönyvtár16 - gyermeksarok17 - gyermek foglalkoztató18 - kölcsönzés / ruhatárszekrények / wc / automaták19 - számítógép állomás / ruhatárszekrények20 - klubhelyiségek / összenyitva énekkari terem21 - foglalkoztató termek / összenyitva előadóterem22 - mozgásművészeti termek / összenyitva próbaterem23 - klubhelyiségek24 - nyitott mozgásművészeti tér25 - nyitott jógatér26 - öltözőfülkék / szertárfülkék27 - előtér / váró28 - kávézó udvar29 - játszó udvar30 - felolvasó udvar31 - városi rendezvénytér 5000 főre32 - színpad helye33 - irodák34 - karbantartó műhely egyel feljebb35 - teakonyha36 - vendégszoba fürdővel, konyhával37 - öltözők38 - vetítő

31

31

1827

2

5 4 89 23

2427

22

2625

242021

26

2629

167

10

28

19

1118

15 16

17

30

14

35 38

37 37

3334

32

32

36

mélygarázs lehajtó

Helyszínrajz

Emeleti alaprajz


28 29

30mélygarázs feljárat

bejárat a bálterem felé bejárat a termek felé

múzeumsétány

park

bejá

rat a

köl

csön

ző fe

löl

60

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

61

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

A-A metszet

Északkeleti homlokzat

Délnyugati homlokzat

Délkeleti homlokzat

Északnyugati homlokzat

B-B metszet

42

42

39

39

3941

41

40

-1 szinti alaprajz

-2 szinti alaprajz

Helyiséglista

39 - gépészet40 - kötészet / feldolgozó41 - raktár42 - mélygarázs

63

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

55. PÁLYAMŰ

CSAPATTAGOK: PÁSZTOR ÁDÁM, ÁRVA JÓZSEF, MESTER: TOMAY TAMÁS

I a MŰVHÁZtervezetten nőtt struktúra,erős karakter, fontos jel,megváltozott környezetben, valaha fésűs beépítésű helyenkeresi saját identitását

a KERÍTÉSkisvárosi léptékben meghatározó elem,területet határol le és tereket köt össze,a fontos helyeken átlátható és átjárható,ezért a meglévő, markáns kerítéssel a teljes tömböt keretezzükés jelöljük ki a kultúra terét, a belső szövetbe invitálóbevágásokkal, megnyitásokkal

a SZÖVETÉrd túl gyorsan vált faluból várossá,az új sétánynál a kisvárosi és a falusi struktúra találkozik,ezért az új városközpontban vertikalitás helyett sűrűsödést,emberi léptékű tereket hozunk létre,és a falu nőtt szövetét a kulturális tömb belső rendszerébeörökítjük tovább

a KULTÚRAa folyamatos társadalmi átalakulás és technikai fejlődés változókulturális igényeket teremt,ehhez alkalmazkodó, alakítható, ütemezhető kulturális tereketkell létrehozni,kulturális központnak mindenki számára nyitottnak, befogadónakkell lennie,

1972

2015

2020

64

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

ezért a két forgalmas közteret összekötő “kulturális passzázst”hoztunk létre, mely kiállítótér, és a színház, bálterem és könyvtárelőtere is egyben,ezért olyan struktúrát hoztunk létre, mely a kerítésen belüli,passzázs és sétány közti tereket ütemezetten építhetővé, aváltozó igények szerint alakíthatóvá teszi

a SÉTÁNYhátsókertek között a sétány kellemetlen utcává degradálódik,létrejötte után azonnali újraélesztés szükséges,ezért új beépítést javasolunk az északi oldalra, üzletekkel ésszolgáltatásokkal, munkahelyekkel,ezért a művelődési ház udvarokkal, bejáratokkal nyit a sétányfelé, és a klubtermek akár üzletekké, sétányra tájolt funkciókkáalakíthatók

a művház és a sétány összekötése

üzletek a sétány felé

Áttekintő helyszínrajz

rendezvénytér a sétány felé

teljes beépítés - alakítható belső funkcióval

65

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Beépítési helyszínrajz

JEL

TRANSZPARENCIANYITOTT KULTÚRÁLIS TÉR

KERÍTÉS ÁTJÁRHATÓ KULTÚRÁLIS PASSZÁZSJKMM: Turku könyvtár

JKMM: Turku könyvtárLina Bo Bardi: Pompeia Kultúrális központ

Az Érdi Művelődési ház JKMM: Turku könyvtár

197220152020

Az Érdi Művelődési házJKMM:Turku könyvtárJKMM:Turku könyvtárlLina Bo Bardi: Pompeia Kulturális KözpontLina Bo Bardi: Pompeia Kulturális Központ

üzletek a sétány felé

belső udvara kultúra helye - állandóa kulturális igény - változó

teljes beépítés - alakítható belső funkcióval rendezvénytér a sétány felé a művház és a sétány összekötése

rendezvényudvar

kerítéstranszparenciajelátjárható kulturális passzázsnyitott kulturális tér

a MŰVHÁZtervezetten nőtt struktúra,erős karakter, fontos jel,megváltozott környezetben, valaha fésűs beépítésű helyenkeresi saját identitását

a KERÍTÉSkisvárosi léptékben meghatározó elem,területet határol le és tereket köt össze,a fontos helyeken átlátható és átjárható,ezért a meglévő, markáns kerítéssel a teljes tömböt keretezzükés jelöljük ki a kultúra terét, a belső szövetbe invitálóbevágásokkal, megnyitásokkal

a SZÖVETÉrd túl gyorsan vált faluból várossá,az új sétánynál a kisvárosi és a falusi struktúra találkozik,ezért az új városközpontban vertikalitás helyett sűrűsödést,emberi léptékű tereket hozunk létre,és a falu nőtt szövetét a kulturális tömb belső rendszerébeörökítjük tovább

a KULTÚRAa folyamatos társadalmi átalakulás és technikai fejlődés változókulturális igényeket teremt,ehhez alkalmazkodó, alakítható, ütemezhető kulturális tereketkell létrehozni,kulturális központnak mindenki számára nyitottnak, befogadónakkell lennie,ezért a két forgalmas közteret összekötő “kulturális passzázst”hoztunk létre, mely kiállítótér, és a színház, bálterem és könyvtárelőtere is egyben,ezért olyan struktúrát hoztunk létre, mely a kerítésen belüli,passzázs és sétány közti tereket ütemezetten építhetővé, aváltozó igények szerint alakíthatóvá teszi

a SÉTÁNYhátsókertek között a sétány kellemetlen utcává degradálódik,létrejötte után azonnali újraélesztés szükséges,ezért új beépítést javasolunk az északi oldalra, üzletekkel ésszolgáltatásokkal, munkahelyekkel,ezért a művelődési ház udvarokkal, bejáratokkal nyit a sétányfelé, és a klubtermek akár üzletekké, sétányra tájolt funkciókkáalakíthatók

01

ÉME MESTERISKOLA XXIII. CIKLUS ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZATTERVEZŐK: ÁRVA JÓZSEF, PÁSZTOR ÁDÁM2015 ÉRD MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE ÉS ÚJ VÁROSI KÖNYVTÁRMESTER: TOMAY TAMÁSKONCEPCIÓ

66

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Pince - művelődési házP01 közlekedő 7,36P02 szolgálati wc-mosdó-öltöző 58,19P03 gépészet 52,58P04 raktár 11,96 149,99m2

Pince - Városi konytárP05 mélygarázs 17,82P06 mélygarázs 1021,60P07 személyzati közlekedő 48,29P08 gépészet 21,46P09 gépészet 31,36P10 raktár 23,16P11 feldolgozó 30,06P12 kötészet 52,66P13 tömör raktár 90,85P14 könyvraktár 55,82P15 közlekedő 14,38 1407,46m2 1557,45m2

Földszint - művelődési ház01 előcsarnok - agóra 279,1902 infopult 12,8003 kávézó raktár 11,5404 kávézó 81,8105 szélfogó 11,5206 szélfogó 8,9807 ruhatár 18,1508 ruhatár 17,9409 színházterem 440,7210 közlekedő 34,2611 közlekedő 14,6112 díszletraktár 19,6813 díszletraktár 14,5614 színészöltöző + mosdó 32,4115 színészöltöző + mosdó 32,2616 próbaterem 132,2517 próbaterem előtér 56,1818 közönségforgalmi wc 39,5419 szolgálati wc 25,3920 iroda 30,5721 iroda 25,2722 iroda 30,1523 porta 9,0724 közlekedő 32,1625 passzázs-bálterem előt. 97,64 26 kamaraterem - báterem 237,4327 énekkari próbaterem 102,7028 közlekedő 88,0429 öltöző - mosdó 18,1830 öltöző - mosdó 18,1831 szülői váró 36,4132 klubhelyiség 82,9833 klubhelyiség 80,6234 klubhelyiség 82,0835 klubhelyiség 69,7136 közlekedő 78,1237 öltöző - mosdó 18,18

Emelei alaprajz


Pinceszinti alaprajz

67

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

38 öltöző - mosdó 18,1839 szölői váró 36,4140 mozgásművészet 82,4041 mozgásművészet 81,0942 mozgásművészet 81,0943 mozgásművészet 80,9744 foglalkoztató 94,1345 foglalkoztató 94,2346 jógaterem 94,2347 jógaterem 94,2348 raktár 27,7249 passzázs - kiállítótér 275,8750 manipulációs tér 52,17 3534,11m2

Földszint - Városi könytár51 passzázs-könyvtár előt. 56,08 52 szélfogó 11,9853 személyzeti közlekedő 53,1654 ruhatár 30,5355 személyzeti wc-mos.-ölt.78,2656 tárgyaló 31,7257 konyha 15,7158 gazdasági irattár 58,8259 igazgatói iroda 37,1860 személyzeti lépcsőház 13,8561 mélygarázs lépcsőház 14,5262 közönségforgalmi mos. 35,0963 kölcsönzés 84,9364 folyóirat olvasó/kávézó 82,9365 felnőtt kölcsönző 172,0166 lépcső 18,3367 zenei/gyermek olvasót. 62,8268 gyereksarok 85,8569 gyermekkönyvtár 147,3070 számítóg. ter./infotéka 121,43 1212,40m2

4746,51m2

1. Emelet - művelődési ház71 közlekedő 16,7872 vendégszobák 54,0473 iroda 17,7874 iroda 15,8975 iroda 8,9276 teakonyha 8,2477 közlekedő 25,6078 raktár 9,9779 raktár 9,5480 technikai helyiség 29,9681 raktár 15,8382 közlekedő 12,9583 karbantartó műhely 49,06 274,56m2

1. Emelet - Városi könytár84 lépcső 23,7785 felnőtt kölcsönző terem 156,98 180,75m2

455,31m2

2. Emelet - Városi könytár86 lépcső 23,7787 helytört. gyűjt.+kutatóf. 67,2188 felnőtt olvasóterem 74,03 165,01m2

B-B metszet az udvaron és az agórán keresztül

C-C metszet a színháztermen keresztül

A-A metszet a bővítésen keresztül

Északnyugati homlokzat

Északkeleti homlokzat

Délnyugati homlokzat

Délkeleti homlokzat

68

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

69

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

71

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

66. PÁLYAMŰ

CSAPATTAGOK: MÁTÉ ORSOLYA, PERCZ GÁBOR, ZAJACZ JUDIT MESTER: KALMÁR LÁSZLÓ

Jövőkép a városközpont ütemezhető fejlődésére. Érd gyorsan nőtt város, a közlekedési gócpontban adott terület rendezett, pontosan kijelölt városközpontot kíván, kielégítve a funkcióhiányokból fakadó, és egyre fokozódó igényeket. Az úthálózat rendezésével tiszta, lépték szerint különválasztható rendszer alakítható ki:▪ a központi terület körbejárhatósága, könnyű megközelíthetősége, célirányos autós- és tömegközlekedés▪ belső gyalogos közlekedés felszabadítása ▪ felszíni parkolás – meglévő üres utcák élénkítése, a jelenlegi nagy parkoló foltok helyett egyenletes-en elosztott, fákkal, padokkal lazított sáv létrehozása az új utca mentén.Struktúra: ▪ helyi értékek megőrzése, fák megóvása▪ az épület(ek) régi karakterének megtartása ▪ “jelek” felismerhetősége▪ radikális átalakítás (forma és belső, szinpadtér, kerengő...)a mai igé-nyekre szabva ▪ folytonosság fenntartása múlt és a jövő között▪ ütemezhetőség ▪ a telekosztás raszterére illeszkedve, a meglévő épületeket hasznosítva, a fákat kerülgetve új, pavilon-jellegű, bármikor tovább fejleszthető, bővíthető struktúra alakul ki,▪ egyedi arculattal, mégis átmenetet képezve a hatósági/önkormányzati intézmények nagyobb, zártabb tömege és a családi házas kertvárosi övezet között ▪ a sétány meghosszabbítása – szerepének hangsúlyozása

Tömbök funkcióeloszlása

Bontásra javasolt tömegek:A fejlődés folyamataként, igény és lehetőségek szerint szakaszos városiasodás, időt nyerve a múlt és jelen szervesülésének a város életében.

Megtartandó és hasznosítható épületek

73

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Közpark - pihenő és játszótér

A sétány megnyújtása, szerepének hagsúlyozása

Az új városközpont közlekedőrendszere

MŰVELŐDÉSI HÁZ BŐVÍTÉSE:

- FÖLDSZINTI ALAPRAJZ 1:500


KÁVÉZÓ

ÉTTEREM

RE

CE

PC

IÓ

FOGLALKOZTATÓ

TÁNCMŰVÉSZETI TEREM TÁNCMŰVÉSZETI TEREM

JÓGA

JÁTSZÓHÁZ

ÖLTÖZŐ

ÖLTÖZŐ

MOSDÓ MOSDÓ

TÁNCMŰVÉSZETI TEREM

PRÓBATEREM

ÖLTÖZŐ

DÍSZLETRAKTÁR

IRODAIRODAIRODA

KLUBHELYISÉG

BEJÁRAT ÉS KIÁLLÍTÓTÉR

RAKTÁR

RAKTÁR

RA

KT

ÁR

ÁTRENDEZHETŐ TEREM

TÁNCMŰVÉSZETI TEREM

ÖLTÖZŐ

Művelődési ház bővítése

75

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Tetőfelülnézet

Emeleti alaprajz


Könyvtár - csarnokKÖNYVTÁR - CSARNOK:

- FÖLDSZINTI ALAPRAJZ 1:500


FELNŐTT KÖLCSÖNZŐTEREM

KÁVÉZÓFOLYÓIRATOLVASÓ

RAKTÁR

GYERMEKFOGLALKOZTATÓ

ADMINISZTRÁCIÓKÖLCSÖNZÉS RUHATÁR

GYERMEKKÖLCSÖNZŐTEREM

INFÓ TÉKA

SZÁMÍTÓGÉP - TEREM

HELYTÖRTÉNET -KUTATÓTEREM

IRODA

TÁRGYALÓ

IRATTÁR

KONYHA

SZEMÉLYZETI BLOKK

MOSDÓ

SZERVER

MOSDÓ

PIAC

77

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Emeleti alaprajz


Városközpont tetőfelülnézetMűvelődési ház, Rendezvénytér, Könyvtár, Piac

ÉKSZÍJ ÉKTELEN ÉL ÉLCLAP ÉLCSAPAT ÉRDEM ÉLDEGÉL ÉRME ÉLELEM ÉRTÉK ÉPÍTÉSÜGY ÉLELMISZER ÉLEMEDETT ÉLENJÁRÓ ÉRZÉS ÉRETTSÉGI ÉSZAKKELET ÉLÉNKSÉG ÉLÉNKZÖLD ÉTOLAJ ÉVSZAK ÉLESELMÉJŰ ÉLESÍT ÉLÉSKAMRARÉCE RIKSA RECEFICE RECEHÁRTYA RECENZIÓ RECEPT RIZSPOR ROSTONSÜLT ROTOR ROZETTA RECSEG RÖNK REDŐNY RÖPTE REDŐS REDUKÁL RUGALMAS REFERÁL REFERENCIA REFLEKTOR RUTIN REFLEXKALAPÁCS REFORMDERELYE DERENG DERÍT DERIVÁL DERMEDÉSPONT DEROGÁL DERÜL DERÜLÁTÁS DERÜLT DERVIS DESPOTA DESTRUKTÍV DESZANT DESZKA DESSZERT DESZTILLÁL DETEKTÍV DETEKTOR DETERMINÁL DETONÁCIÓ DETTÓ DÉVAJ

ÉKSZÍJ ÉKTELEN ÉL ÉLCLAP ÉLCSAPAT ÉRDEM ÉLDEGÉL ÉRME ÉLELEM ÉRTÉK ÉPÍTÉSÜGY ÉLELMISZER ÉLEMEDETT ÉLENJÁRÓ ÉRZÉS ÉRETTSÉGI ÉSZAKKELET ÉLÉNKSÉG ÉLÉNKZÖLD ÉTOLAJ ÉVSZAK ÉLESELMÉJŰ ÉLESÍT ÉLÉSKAMRARÉCE RIKSA RECEFICE RECEHÁRTYA RECENZIÓ RECEPT RIZSPOR ROSTONSÜLT ROTOR ROZETTA RECSEG RÖNK REDŐNY RÖPTE REDŐS REDUKÁL RUGALMAS REFERÁL REFERENCIA REFLEKTOR RUTIN REFLEXKALAPÁCS REFORMDERELYE DERENG DERÍT DERIVÁL DERMEDÉSPONT DEROGÁL DERÜL DERÜLÁTÁS DERÜLT DERVIS DESPOTA DESTRUKTÍV DESZANT DESZKA DESSZERT DESZTILLÁL DETEKTÍV DETEKTOR DETERMINÁL DETONÁCIÓ DETTÓ DÉVAJ

80

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

81

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

1. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS

A zártkörű, névaláírásos, az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklus hallgatóinak és mestereinek – mint konzulenseknek - részvételével 2015. január – márciusban lebonyolított zártkörű tervpályázat célja Érd kulturális városközpontjának kialakítása és városias karakterének fejlesztése. Létre kellett hozni az Ófalu és a települést átszelő vasútvonalak között, a régi 6-os és 7-es főút elágazása, a Budai út mentén kialakuló közlekedési-, kereskedelmi- és igazgatási központ mellett a területileg rendkívül szét-tagolt város kulturális-művelődési központját. A Földrajzi Múzeum és az Érdi Vigadó kertje mögött nyitott új Sétány mentén, a hetvenes években épült Művelődési Központ felújításával és bővítésével, új városi könyv-tár építésével, központi városi rendezvénytér kialakításával összefüggő kulturális együttest kellett javaslatokat kidolgozni.

A Kiírók minimum 6 db pályamű benyújtását várták, ami 2015. február 26-án a következő csoportbeosztásban a teljesült. A tervpályázatok megfeleltek a kiírás tartalmi és formai követelményeinek. A beadás után az alkotók bemutatták és ismertették terveiket a Bírálóbizottságnak.

1. pályamű: Bokányi Imre, Hindy Dorottya, Tóth Gábor mester: Pethő László

2. pályamű: Farkas Ádám, Rohonczi Donát, Takács Gergely mester: Nagy Iván

3. pályamű: Kertész Zsuzsanna, Juhász Balázs mester: Szabó Levente

4. pályamű: Guld Bea, Gyökér András, Szabó Máté mester: Lévai tamás

5. pályamű: Árva József, Pásztor Ádám mester: Tomay Tamás

6. pályamű: Máté Orsolya, Percz Gábor, Zajacz Judit mester: Kalmár László

82

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

A Bírálóbizottság tagjai:

elnök: T. Mészáros András polgármester, Érd Megyei Jogú Város, képviseletében dr. Bács István, alpolgármester)

alelnök: Arnóth Lajos építész, ÉME Mesteriskola

előadó: Golda János építész, ÉME Mesteriskola

tagok: Ágó Mátyás főépítész, Érd Megyei Jogú Város

Hegedüs Péter építész és Major György építész, Magyar Építész Kamara

Páll Anikó építész, ÉME Mesteriskola XV. ciklus,

Dévényi Tamás építész és Dobai János építész, ÉME Mesteriskola

szakértők: Emődy Attila építész, a Művelődési Központ eredeti tervezője

Korsós Mónika építész, Érd Önkormányzat, Főépítészi Csoport

Szedlacsek Emília, Szepes Gyula Művelődési Központ

Sebestyénné Majchrowska Ewa és Bencsik Ildikó, Csuka Zoltán Városi Könyvtár

A 2015. február 26. 17 órától az Építészek Háza Kós-termében lebonyolí-tott tervbemutató után a Bírálóbizottság tagjai március 4-ig egyénileg ismerkedtek a tervekkel. A 2015. március 4-én 12 órakor megtartott plenáris ülésen egyeztették véleményeiket és döntöttek.

“A tervezési feladat az érdi művelődési központ közvetlen környeze-tének rendezése, a Sétány mentén meglévő családi ház bontásával fölszabaduló terület városias beépítése, az Alsó utca – Sétány – körfor-galmi bekötőút – Névtelen utca (22553/13 hrsz) közötti tömb egységes építészeti kezelése volt a művelődési központ bővítésével, új városi könyvtár és ötezer fős városi rendezvénytér kialakításával. A parkolás már ma is problémás a Városháza és az üzletek megközelítése miatt,

83

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

megfelelő megoldása a tervezési terület kiemelten fontos feladata. A parkolás megoldásánál a terepadottságokat is figyelembe kellett venni.

A multifunkcionális intézménybe telepítendő funkciók: agora, in-formációs tér, találkozás, információszerzési lehetőség; kulturális és művészi alkotások bemutató tere (színház, mozi); kiállítói tér (nem csak képzőművészet); mozgásművészeti tér; vendéglátás.

Bírálati szempontok: a városközpont építészeti víziója, a kulturális tömb fejlesztési koncepciója, a közösségi célok érvényesítése, a kul-turális vonzerő fejlesztése, a funkcionális igények kielégítése, megvaló-síthatóság.”

A Bírálóbizottság tervpályázatot sikeresnek ítélte, amely hozzá tud járul-ni az érdi kulturális városközpont ütemezett kialakításához, a környezet méltó rendezéséhez. Az új Városi Könyvtár építésére és a felújítandó Művelődési Központra vonatkozó fejlesztési lehetőségek széles tárházat, több lehetséges változatát mutatta be a hat pályamű. Megfelelő stra-tégiai döntés alapján valamelyik konkrét helyszínre részletes építészeti pályázat kiírása indokolt a továbbiakban.

A Bírálóbizottság megosztott első díjban részesíti az 5-ös és a 6-os sorszámú pályaműveket.

5. pályamű: Árva József, Pásztor Ádám mester: Tomay Tamás

6. pályamű: Máté Orsolya, Percz Gábor, Zajacz Judit mester: Kalmár László

A tervpályázat díjazására rendelkezésre álló bruttó 2.000.000,- Ft kifizethető, amely a Mesteriskola működési költségeit fedezi.

84

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

85

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

2. AJÁNLÁSOK

A tömb egységes beépítését a művelődési ház karakterének megőrzésével kell kialakítani.

(A Művelődési Központ épületét 1972-ben adták át, terveit 1969-ben Emődy Attila és Vukovich Miklós készítette. Az épületről Rumi Imre az „Érd és térsége – Épített környezet az agglomerációban című könyvé-ben így ír: ”..az átadott Művelődési Központ volt az első építészetileg jelentős középület a város központjában. Az épület kemény geometri-kus vonalaival, ’tiszta’ tömegével, tradicionális hangulatot árasztva, talán elsőként tett kísérletet a modern és a hagyományos építészet ötvözé-sére, figyelembe véve közvetlen környezetének, az Alsó utcának a karak-terét is. Ez a tervezői szándék egy kertváros központjában bizonyította egy ’másfajta’, az államilag támogatottól eltérő építészeti gondolkodás jelenlétét Magyarországon.”)

A kibővülő Művelődési központnak és az új könyvtár épületének együtt és külön-külön is üzemeltethetőnek kell lennie. A könyvtár és a kibővített Művelődési központ között biztosítani kell a fedett kapcso-latot, az átjárhatóságot. Előnyös a két intézmény között, mindkettőhöz szervesen kapcsolódó nyitott belső udvarok, fedett – nyitott átmeneti terek kialakítása.

A színházterem befogadóképességét és kiszolgáló helyiségeinek ka-pacitását felül kell vizsgálni, mert építése idején, 1970-ben az akkori nagyközségnek 30.000 lakosa volt, de a város mai 70.000 fős lélekszáma belátható időn belül 100.000 főre fog nőni (a színházterem jelenleg 375 fő befogadására alkalmas, lejtős padozatú terem rögzített székekkel, melyhez részleges világítástechnikával és mobil hangtechnikával ellátott

Helyszínrajz - 1972 Alaprajzok és metszet - 1972 A művészbejáró - 1972

86

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

színpad csatlakozik, nincs zsinórpadlás, hátsószínpad, megfelelő öltöző, stb...).

A környező gyalogos felületek és az Alsó utca Művelődési ház előtti szakasza, mint városi rendezvénytér együtt biztosítsa a szabadtéri ren-dezvények kulturált lebonyolíthatóságát.

A kulturális tömb sétány felőli oldalán kisebb vendéglátó-helyek alakíthatók ki, melyek együttműködhetnek a rendezvénytermekkel és a könyvtár fél-nyitott közönségforgalmi tereivel.

A szabadtéri rendezvényeket kiszolgáló, megfelelően méretezett külső illemhelyeket kell biztosítani.

Az új épületrészek alatt mélygarázs létesítendő, amely a két intézmény kiszolgálásán túl pótolja kieső felszíni parkolókat. Különálló parkolóház tervezése kerülendő.

A kulturális tömb meghatározó eleme lesz a városközpontnak, amely irányt kell mutasson a központ folyamatos és arányos fejlesztéséhez. Meg kell vizsgálni a Múzeum Sétány átvezetését az Ercsi útig, a tervezett rendőrségi tömbig, és a sétány mentén egységes, átjárható, városias központ fokozatos kialakítását kell biztosítani.

87

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

3. TERVEK RÉSZLETES BÍRÁLATA

1. CSAPAT: BOKÁNYI IMRE, HINDY DORKA, TÓTH GÁBOR

MESTER: PETHŐ LÁSZLÓ

Golda János: Léptékváltás és tabula rasa bontással. Egyetlen feszes hasábba szervezi az összes művelődési és könyvtár funkciót. Új markáns jelet és tágas rendezvényteret teremt a felszakadozó szövetben az agglomerációban ingázó érdieknek. Határozott építészeti állítás.

Arnóth Lajos:A tervezett épület egy tömegbe sűríti a funkciókat. Paneles, tömbszerű családi házas környezetben ez egy határozott vonal az Alsó - Felső utcákkal párhuzamosan.A ház felülete kijelölőként mutatja a funkciókat.A hasábház és a vízszintes szabad kitisztított terület arányosan nagy, és keresi a léptékét a többivel. Lehet-e ?Próbaterem hiányzik.Kisebb egységek nincsenek helyre téve, a felülten persze elférnek a könyvtár vezetőinek irodái, tárgyalói nincsenek kijelölve, legalább cso-portosítva.Igény volt a kiírásban, hogy a Műv. központot magába tudja fogadni, itt lebontásra került.A vendéglátó helyek nincsenek megjelölve.A könyvtár kívánságai nincsenek a térben eléggé meghatározva.A Műv. ház területi programja nem részletezett.

Ágó Mátyás:A település újszerű fejlesztését, a vasutak és autópályák által széttagolt városszerkezetet nagy „öltések”–kel reparálná. Az első ilyen futurista fércelés a városszerkezetben a benyújtott óriás átlátható „ kijelző”, mely többé kevésbé a program szerinti tartalmat hozza, illetve beerőlteti az üvegbőröndbe.A Művelődési házat bővítése helyett lebontja nem válaszol a kiírás kérdésére. „ Visszaadja a megbízást”. Ezért értékei mellett a további elemzést mellőzöm.

88

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Hegedüs Péter:A koncepció szikeként hasít a környezetbe. Lebont mindent, és új lappal indul.Az építészeti közelítés vitatható - nem jó, ha mindig elbontjuk a múl-tunkat ( bolsevik hozzáállás…”végképp eltörölni”…), különösen, ha az olyan öröklött értéket is tartalmaz, mely a mocsoktól megtisztítva és helyzetbe hozva meglepően felértékelődhet.De igazolja-e e radikalizmust az eredmény?A koncepció egy hatalmas-, egyetlen hosszú, 6 szintes sávházba gyűrt „ kultúrgyár ”, mely annak ellenére sem tűri a régit, hogy az fizikailag nincs útban azon a bontások után létrejövő hatalmas pampán, ami a tervezett épület mellett mint szabadtéri rendezvénytér marad.Zárt üveg homlokzatú hosszú fekvő hasáb, betonfödém alól induló lépcsőfeljáró-bejárattal, a könyvtár a felső szinten, külső kapcsolatok, köztes terek, kohézió nélkül.A könyvtár fölső szintre helyezése miatt nagyon elszakad az utcától/sé-tánytól, s így megfelelő vonzerő hiányában részvételre csábító szerepe sem érvényesül.A gyerekkönyvtár a felnőtt könyvtár egyterű folytatása – hangosabb funkciója szeparáltabb elhelyezést kíván (a gyerekprogramok - ének, zene, mondókák, baba-mama klub, stb.)A könyvtár a megközelítési ponttól - két lépcső + lift- két irányba nyílik. Az ellenőrző kapu és annak felügyelete így többszöröződik.A báltermi megközelítés kisstílű nyílásokon át történik, és a funkciók megoldási minősége sem képes igazolni a bontás radikalizmusát.A vizesblokkok helyenként nem esnek egymás fölé (ld. foglalkoztató szint öltöző - zuhany-WC blokkját), a szerkezet mindenütt egységesen nagyfesztávú, ha kell, ha nem.A hatalmassá nőtt szabadtéri közösségi tér üres pampa, semmi nem orientál, hogy a távolságtartó „nagyhasábot” érdemes legyen megkö-zelíteni.

Major György: A pályázati tervekben megfogalmazott építészeti gondolatok a városközpont fejlesztésének több lehetséges irányát vetik fel.Az 1. sorszámú pályamű a lépték kérdését és a város agglomerációs helyzetét vizsgálja. A javasolt válasz radikalizmusával inkább a fejlesz-tésben rejlő kísértést modellezi, mint a szervesebb változás kevésbé látványos, de élhetőbb útját. Gesztusa inkább felhívás arra, hogy a kert-város kontra nagyváros modell között egyértelműbb elkötelezettséggel kellene keresni a kertváros jövőbeni karakterét, a meglévő vállaltan helyi értékek megújításával.

89

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

2. CSAPAT: ROHONCZI DONÁT, FARKAS ÁDÁM, TAKÁCS GERGELY

MESTER: NAGY IVÁN

Golda János:Addicionális, funkcionális bővítés és új léptékű térfal-képzés a Múzeum Sétány mentén. Jól használható és ütemezhető lépték, arányos köztes terek.

Arnóth Lajos:A feladat már a helyszínrajzon jól proporcionált.

A. Meglévő Művelődési házB. Műv. ház bővítésC. Új városi könyvtárD. Üres telek beépítési javaslatT. Városi rendezvénytér

Következő rajz lejtőn a pincébe kb. 75 gk, benne gépészet, könyvraktár, irattár, mozgássérült parkoló, egész pince cca 3.000 m²Földszint: Műv. ház bővítése 8 egység, kb. 650 m²-es elemekből áll össze.Kiállítótér 230 m², előcsarnok 370 m², Wc-mosdó, recepció, ruhatár, szülői váró, büfé, mosdó - átjárás biztosítva a könyvtár felé, az eredeti Műv. ház bejárata marad.Emelet - az eredeti Műv. háznak nincs, de van terasza, új mozgásművészeti tetőterasz.A bővítés emelete: mozgásművészeti terem 80 m² / 2, mozgásművészeti terem 60 m²/ 1. Öltözők, közlekedők, a régivel együtt 390 m².Könyvtár bővítés 520 m², benne előadó 100 m², gyerekkönyvtár részleg 200 m², foglalkoztató 60 m²,előtér-kiszolgáló cca 100 m², kettő között természetes funkció kapcsolatok.II. emelet - Műv. ház 420 m² bővítés, vendégszoba, személyzeti szoba, irodák, foglalkozató 230 m². Könyvtár cca 370 m², benne helytörté-neti kiállítótér. Feldolgozó, kötészet, teakonyhák, iroda, vizes blokk. A lépcsők szűkek és szaggatottak.A legjózanabb, reális terv, semmi nagy összefogott tömeg, mindegyik a maga útját járja, de a kapcsolat működik, nem feltűnő ha kész. Csend-ben, tisztán meghúzódik a többi létesítménnyel együtt.A 3. 4. 5. a múzeumra hajaz nagyságával, megjelenésével. A 6. is azt követi, de a sok üveg nem erősíti a tömegvilágot.

90

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Ágó Mátyás:A környezetéhez - és a tömbön belül a meglévő épülethez - jó az új ré-szek viszonya. Az udvar és az épületek terület-felhasználása, egymáshoz viszonyított aránya jó. Az új épületrészek tömegformálása kicsit darabos, a tagoltság nem illeszkedik a tömb meghatározó struktúrájába. Ezért is tűnik idegennek. A sétány felőli monumentalitás túlzó.

Hegedüs Péter:Önálló építészeti elemekből építkező, additív koncepció. A régi épület ezen belül egy megtartott elem, mely földszintjén kapc-solódik a bővítéshez.Mellette a könyvtár teljesen önálló funkció, az átfedő-, többcélú használatot nem kínálja.Többemeletes (P+F+2) tömegekbe koncentrálja a könyvtár és a művelődési ház-bővítés funkcióit, ezáltal gondolva városközponti karak-tert teremteni. A meglévő épület jelenlegi funkcióit változatlanul hagyja.Ez az additív, egymás mellé sorolt elrendezés a köztes terek ellenére sem képes integrált intézményként működni, a „falak” akadályozzák a lehetőségek kiteljesedését, eluralkodhat „az én házam, az én váram” magatartás, eltérnek a nyitva tartások,stb.A terek elrendezése nem segíti a látogatók közötti szociális kapcsolatok szövődését, az egymáshoz tartozás érzete kialakulását, kicsi a kohézió.A mono-funkciók miatt az együttes kihasználhatósági kapacitása gyen-gébb.

Major György:A 2. számú pályamű a lehetséges továbbépítés tiszta additív módszerét adja, de tömegalakításával a nem feltétlen szükségszerű léptékváltás irányát és a lakótelepi karaktert erősítené. Takarékos helyfoglalásával annak a kérdésnek eldöntésére hívja fel a figyelmet, hogy a Múzeum sétánnyal kettévágott tömb Művelődési ház felőli darabjának teljes egészét, vagy csak egy részét kell-e a kulturális központ számára fenntartani. Az utóbbi lehet a megőrizve tovább fejlesztő gesztus alapja.

91

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

3. CSAPAT: KERTÉS ZSUZSANNA, JUHÁSZ BALÁZS

MESTERÜK: KALMÁR LÁSZLÓ

Golda János:A régi szövet épülettestként való átírása részleges bontással. A térszínen áramló, a környezetre nyitott tér, fölötte a funkciók által megformált, felülvilágított dobozok, a forma ennek lenyomata.

Arnóth Lajos:Az eredeti Műv. ház körbeépítve hasonlatosan a 5. számú tervhez.Tömegében még szorosabb, mint a 5. számú terv. Csonkítva meghagyja az eredeti színháztermet.Itt, ennél a tervnél nincs átjárhatóság, közös levegős folyosók vannak és onnan közelíthető meg minden.Egy széle a középső egységről indul valamennyi különálló alaprajzi egység.A földszint persze levegős, a teljes körülépítés csak az emeleten.Az alagsor csak hozzáépül. Jól ül a terepen az egész.Sétány felé nagy zöld tér+rendezvénytér ÉK oldalon kert, DK oldalon kevés zöldsáv, DNy oldalon széles zöldsáv, része az Alsó utcának.Az alaprajzban is, de a homlokzatban is az emelet hangsúlyos, sávos tömeg körbe-körbe. Egy nagyobb doboz alatt egy kisebb, de nyitott doboz.Műleírás nincs, az elve tőszavakban.

Ágó Mátyás:A térszervezés túlzott hangsúlyt ad a Polgárok Háza épületének, ezzel a sétányhoz történő kapcsolódása kedvezőtlenné válik. A terv részben „megeszi” a meglévő Művelődési házat. Bár szellemes és érdekes belső térkapcsolatokat hoz létre, ami egy kicsit „ hangyaboly” jellegűvé teszi az épületet - az üzemeltetési feltételeket nehezen tudná teljesíteni.

Hegedüs Péter:A meglévő művelődési házból csak a nagytermet tartja meg. Mellette a másik fő-tömeg a könyvtár, melyeket körülvesz egy nagy, tágas, részben földszintes „áramló tér”. Így a két fő funkciót egyben kezelik, többcélú használatot megengedve.A földszinti nyitottabb áramló tér fölötti tagolt emeleti tömegek a zárt-abb funkciókat fogadják be.A koncepció rokonítható a 4. sz. tervvel, és megállapítható, hogy a két fő-funkció mellett a telek-tömb nem elég széles a megmaradó

92

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

művelődési ház + könyvtár épületet körülvevő tér kiteljesítésére; a két központi fő-tömeg mellett csak keskeny kis udvar-torzók maradnak.Emődy Attila épülete így visszabontva torzóvá silányul, mégis bonyolult, összetett emeleti tömegek szolgálják a szükséges funkciók elhelyezését.A tagolt emeleti tömegek visszahúzott üvegfalon délibábként „lebeg-nek”, a tektonikus tömegek / épületrészek földszinti tagolása / leállítása kedvező lenne.Alaprajzai séma - szintűek. Az eredeti Műv. ház körbekoszorúzva itt és hasonlatosan a 5. számú tervhez.Tömegében még szorosabb, mint a 5. számú terv. Csonkítva meghagyja az eredeti tervet, csak a színházat őrzi meg.

Major György:A 3. számú pályamű alapgondolatában a részleges megőrzés lehetőségének modellje és egy egységes új, de önmagán belül tagolt tömeg sémája jelenik meg. Ebben akarva akaratlan a jelen példatárának – és a optimálisnak tekinthető jövő kisvárosa modellnek ellentmondó – pláza karakter sejlik fel.

93

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

4. CSAPAT: GULD BEA, GYÖKÉR ANDRÁS, SZABÓ MÁTÉ

MESTER: LÉVAI TAMÁS

Golda János:Az erodálódó falusias szövet értelmező közege helyett körbeépítés-sel, kiállított műtárgyként van újra helyzetbe hozva a művelődési ház tömege.

Arnóth Lajos:A 72-es állapot leírása, illeszkedés a fésűs beépítéshez, úgy hogy a nagyobb léptékű Művelődési ház (Emődy) beilleszkedjék a meglévők közé, biztosítva a folyamatosságot.A körtelepítéssel a meglévő Műv. házat vitrinbe tesszük, egy kiszakított műtárgyként így marad az új terület közepén, csatlakozásokkal.Az új Műv. ház egy üveggyűrű. A bővítés 3 helyen csatlakozik a régi Műv. házhoz. A vízszintes kapcsolatok a folyosók és terek, a büfé kertje, a játszótér, a3. a csendes olvasótér, csatlakozva egy kültéri színpadhoz, felolvasó térként működik E. A. tervében is. Lapos tetős bevilágítós fényszakasz az eredeti lapos tetős lefedéssel a színház előtt. Így ez egy aula lett.Funkció: legyen áramló tér, zajosak az utca felé, nem zajosak befelé a kertes világ felé. A dobozok kinyithatóak a szabad tér felé és így a szabadtér funkciókkal együtt mindig valahol telített és élő, reggel, dél-ben, délután és este.A helyszínrajz szemléletes.

Ágó Mátyás:Az eredeti épület megfejelése, arányos és elfogadható belenyúlás a művelődési ház tömegébe. A kerítő fal „ üveggyűrűje” arányaiban kedvezőek, ugyanakkor anyagában, megjelenésében hűvös, idegen. Az üzemeltetés, a karbantartás szempontjából nehezen fogadható be az anyaghasználat. Kedvező a tömegformálás, nyitott és fedett terek aránya, a tömb lehetőségeinek mértéktartó kihasználása. A koncepció adta keretek közé a kért funkciók bepasszírozása nem sikerült.

Hegedüs Péter:Zárt kontúrú, karakteres, belső udvaros tömbben áll a kultúránk megőrzött értékeként kezelt Emődy-féle régi épület, mely térbeli he-lyzeténél fogva felmagasztosul.A keretező tömb belső áramló terét „funkció-dobozok” tagolják – ezek legjelentősebbike a megtartott épület.

94

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

A programot terjengősnek ítélve többfunkciós tereket terveztek, felcsil-lantva egy jól kihasználható térszervezés vízióját.Az építészeti koncepció már-már csábító (rokonítható a 3. sz tervvel, de építészetileg kiérleltebb), a meglévőt körülölelő földszintes üveg-keret kifelé és befelé is kapcsolódik, szép belső udvarokat hagyva a régi és új között. A parkolókat függetlenül, a rendezvényi tér alatt helyezi el.Ám ha jobban „beleásunk”, akkor be kell látnunk, hogy a megnyerő építészeti koncepció oltárán a funkciók sok sebből véreznek. A meglévő épület és a használható belső udvarok mellett fennmaradó területek túl keskenyek, az integráltság túlmegy a jó működés határán, és a könyvtárnak a terjengős keskeny sávokba való gyúrása használhatatlan funkciókat eredményezett.A három bejárat közül a sétány felőlinél jelöli a kölcsönzés helyét. A könyvtár és a művelődési ház bővítés funkciói teljesen egymásba folynak, ami csak úgy értelmezhető, hogy ez egy multifunkcionális könyvtár! Ez esetben azonban állományvédelmi okokból nem lehet 3 be / kijárat, mert így mindenütt elektronikus védelmi kapuknak és őröknek kellene lenni, ami elképzelhetetlen. Vagyis a nyitottság és integráltság vágyának sajnos határai vannak!Ha a tömb egyetlen tágas, trapéz-formájú fej-részét nem aprózták volna fel a tetszetős „funkció dobozok” céljára, úgy itt lehetett volna jól használható könyvtárat kialakítani (ld. az 5. sz. tervnél) – de ez már egy másik terv lenne.

Major György:A 4 és 5. számú pályamű a helykitöltő-körülépítő alapképletre mutat alternatívákat. A 4. sz. munka inkább a meglévő érték továbbépítésével való – talán túlzó – kiemelésével, és a környező magasabb épületekből egyhangúnak látható homogén lapostetős egyszintes tömeggel, jó arányú belső kert-udvar részekkel, de csak egyetlen ütemben megvaló-sítható módon.

95

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

5. CSAPAT: PÁSZTOR ÁDÁM, ÁRVA JÓZSEF

MESTER: TOMAY TAMÁS

Golda János: Falu és város határán a szövet vertikális sűrítése. A tömör kerítés átírásával udvarok, kulturális passzázs létrehozása. Könyvtár-torony, mint városi jel.

Arnóth Lajos:A 2. számú tervhez hasonlóan tömör alaprajzi rendszer és telepítés. Minden gondosan elhelyezve és kielégítve, ami a kiírásban benne volt.A Sétány fésűs beépítést mutat. A könyvtár a centrum felé megjelenik. A megérkezést az eredeti terv szerinti formában marad. Levegős kö-zlekedés, minden funkciós helyiség a földszinten, emeleten az irodák és egyéb kiszolgálók. 2. emelete csak a könyvtárnak van. A Művelődési központ programja kielégítve, jók a helyiségek kapcsolatai, levegős és egyben zárt, szükségnek megfelelően, a belépés foyer-je jó - jó helyen van és a kapcsolat meg van a könyvtár funkcióhoz is. A könyvtárnál vannak problémák; minden együtt egy teljes levegősségben, mely mint elv szimpatikus, de szükséges az elkülönülés is. Nem tudom minden funkciónak meg van-e a helye. Az egész tömb - könyvtár - Műv. ház jól ül a megadott területen, a kontexust is figyelem-be veszi, nem üt el a szomszéd beépítésektől. Léptéke nagyobb, de ab-ban is a hajdani beépítést, a már meglévő fésűs világot kissé idézi, ami szimpatikus, értékelendő. Nyitott a sétány felé. A megoldással a terül-etet kívánja helyzetbe hozni. hogy a várost is segítse abban, hogy valami központként is kialakulhasson. A terület “gondolkodó “ lénye a könyvtár, és valóban nagy üveges felületével, sarokra helyezve ezt sugallja. Talán ezért nem tudta a funkciókat jól elhelyezni, alárendelte a nagy képnek. Sok szint, nem eléggé lezárt egységek, de mégis kívül látványos, belül levegős lett. De nem lehet eléggé elvonulni. Kérdés, kell-e ?3 oldalról zöld sáv határolja el a többi területtől a tömböt egy oldalon a rendezvény térhez kapcsolódik.

Ágó Mátyás:A terv a végállapotban egy kicsit sűrű. A tömb kezelése kedvező. A közbenső állapotok bemutatásában találunk kedvezőbb beépítési vál-tozatot. Talán kedvezőbb lenne a művelődési ház építésekor meglévő környezeti struktúrát ( annak irányultságát) megidézni a keret újra-fogalmazásakor. A könyvtár kiemelkedő tömbje kedvező megoldás, nem feltétlenül a tervezett helyen. Az átjárhatóság érdekes, talán az

96

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

észak-déli átjárás még gazdagíthatná a térkapcsolatokat.

Korsós Mónika (Érd, Főépítészi Csoport):Az 5. sz. terv megközelítése a legjobb. A tervezők nem(csak) elveket hangoztatva oldották meg a feladatot, hanem alázattal közelítettek a meglévő épület, a hely és a feladat iránt, ugyanakkor teremtő erővel, ami által átlényegülni lenne képes ez a városközponti, ugyanakkor mé-gis elhanyagolt terület. Élmény kívül, belül, alul, felül, körbe-körbe. Arca van és kapcsolata a környező utcák és a sétány irányába is, van, amit elkezd, van, amit befejez. Nap, mint nap látva a helyszínt, számomra igazolja, hogy a helyén lenne.

Hegedüs Péter:Koncepciója a hely meghatározó adottságaira építve, a tömb keretein belül nyitott, alakítható, rugalmas struktúrát teremtve hozza létre a „kultúra helyét”. Emődy régi épületét megbecsülve, „megtisztítva” az évtizedek rárakódott sarától, kultúránk részének tekinti, megőrzi.Az egymás mellett sorakozó, ütemezetten és rugalmasan megvaló-sítható új épületsávok hívogató újjakként nyúlnak a sétány felé.A rendszer több irányban nyitott, és teljes kiépülésében egy belső „kul-turális passzázsra” fűzi a megtartott és az új épületrészeket. E passzázs csábító betekintést kínál a felfűzött terekbe, feltárja a belső terek harmóniáját, és a szárnyak közti belső kerten át a sétány felé is mutatja magát. Telitalálat a könyvtár elhelyezése és kialakítása a sarkon, mely így kifelé felnyíló arca az együttesnek, belülről jól használható, humánus, szépen elrendezett világ (bútorozással is igazolva az elképzelést).A program egyes funkcióinak elkülönülésében vagy együttes-, jól ki-használható többcélú működtetésében a „falak” nem gátolnak, könnyű a működtetői koncepciókhoz igazodni! Ez így az integráltság ideális, rugalmas szintjét nyújtja. A parkolóknak csak egy kisebb részét helyezi el kedvező helyen, az épület alá, ezzel segítve a jó működést, egyébként szükség szerint a rendezvényi tér alá telepíti. Átgondolt, megvalósítható koncepció, igazi szerethető közösségi tér, melyet a kiíró figyelmébe ajánlunk!

Major György:Az 5. számú pályamű egy időben kiteljesedő intenzívebb új beépítés-sel a meglévővel közel arányos – jelen formájában talán túlméretezett magasságú – nagyságrendű változatot mutat. (belső térszervezésében igazolja, hogy a pályázati program teljesíthető volt erőszakos léptékvál-tás nélkül is) Megosztott 1. díj

Megosztott 1. díj

97

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

6. CSAPAT: MÁTÉ ORSOLYA, PERCZ GÁBOR, ZAJACZ JUDIT

MESTER: KALMÁR LÁSZLÓ

Golda János: Időt hagyni múlt és jelen szervesülésére. A városközpont kiterjesztése: új városi szövet létrehozása. A Művelődési házat és a könyvtárat külön tömbben fejleszti.

Arnóth Lajos:A város mai nagysága,tágassága miatt alközpontok kialakítása is szük-séges. Ehhez a fejlődés folyamataként szerepel az általa felvázolt és kidolgozott nemcsak a feladatra vonatkozó javaslat,hanem “quasi” városrendezési javaslat is. Kiépülhet ebben a munkában egy szakaszos, városiasodás, időt hagyva kiteljesedésére, benne a múlt és jelen sz-ervesülésére. Bemutat egy lehetséges városias szövetet. Ábrázol egy le-hetséges, a bemutatott központot körülvevő, kiépülő közlekedési rend-szert. Ehhez külön lapon ábrázolja a lehetségesen bontandó épületeket. Az így kialakult megtisztított területen helyezi el a két tervezési feladat egy-egy egységét a kulturális központot és könyvtárat. A két terület között van a tágas rendezvénytér, az a közösségi tér, amire egy 70. ezres városnak szüksége is van. Az ezt magyarázó tervlapok érthetővé teszik a tervezők szándékát. Ezzel az igénnyel csupán ez a terv foglalkozott részletesen jól és megfontoltan.A pályázati kiírás III. 5. pontjában megfogalmazott igényeket / kb.10 pontban felsoroltakat / zömében megvalósítja a tervlapokon. Persze ebben az ötletpályázatban a nehézségek nagy részére nincs válasz / tu-lajdonjogok kiváltása, a meglévő csatorna és egyéb földalatti hálózatok adta nehézségek elhárítása, stb./A terv igényli a politikai változásokból adódó irányváltások kikerülését minden 4. évben. Szükséges, hogy a hatalmon lévők és ellenzékiek egy-etértsenek a komplex tömb létrehozása érdekében, mivel a feladatok megoldása túlnyúlik egy-egy ciklus idő intervallumán.E nagy területeket átfogó városépítési javaslatban szerényen húzódik meg a konkrét feladat. Külön épület egység a Művelődési ház, külön egység a könyvtár. A kapcsolat a nagy rendezvény tér közöttük. Az eredeti Műv. ház köré csoportosul laza kötésekkel valamennyi funkció/helyiség. Meghagyva a régi Műv. házat is. Ugyan ilyen módon épül fel a könyvtár egysége is. Ennél is kikereshető a funkciókhoz kapcsolt he-lyiségek laza szövete. Sok zöld terület fogja össze mindkét tömeget A zöld felületek benyomulása szándékolt mindkét tömbnél. Ez tavasszal, nyáron, ősszel jól tolerálható, télen, esőben kevéssé.

98

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Egy állandó,megépített közösségi tér hiányzik a tervből.Több, át nem gondolt kisebb funkcionális,vagy nagyságrendi hiba jelentkezik a lapokon ( önálló klubház, apartman helye, díszletek szállí-tása. A Művelődési Ház termeinek kapcsolatánál, avagy a könyvtárnál stb.) Későbbi tovább tervezésénél javíthatók.Kérdés: lehet-e szétválasztani teljesen két létesítményt, kell-e s helyes-e?A legmeggyőzőbb a bemutatott új városközpont és az azt körülvevő közlekedő rendszer tervlapja, - ez egy igényes, kerek megoldás jelez,mely valóban kialakít egy új élhető,szükséges városközpontot,nem hangoskodva,de élhető módon. Olyan városiasodást segítő kapaszkodó,mely mintául szolgálhat a jövőt illetően.

Ágó Mátyás:Településrendezési nézőpontból vizsgálja a terv kérdéskört. Arányos és jó választ ad középtávra, elkerülve a Műv. ház és a könyvtár közöskö-dését egy tömbben. Rövidtávú megoldásként a benyújtott anyag a kérdéses tömbre laza beépítést javasol, Az eredeti épület megfejelése, a színházterem tömbjének „kockásítása “ kedvezőtlen.

Hegedüs Péter:A városszerkezetet átfogóan elemezve, igazi városközpont létre-hozásának hosszútávú igényével teremt nagy léptékű, átfogó struktúrát.A szűken vett tervezési területet kiterjeszti a csatlakozó tömbökre, folytatja a művelődési ház melletti átvágást, és ennek mentén, felszínen javasolja a parkolás egyszerű módját.A kiterjesztett tervezési terület épületeit vizsgálva minden öröklött értéket megtart, és bővítésekkel laza térbeli struktúrává szövi a régit az újjal. Az értéktelen részektől megszabadulva, azok bontásával teremt új építési- és zöldterületet.A kiterjedt, nőtt megújult struktúra megnyerő városközpontot eredmé-nyezhetne, ám gyenge pontja a megvalósítás elhúzódása, s így várható „elhalása” (tulajdoni-, jogi-, politikai-ciklus, érdek-okok…), és a szét-tagoltság miatt a funkciók együttműködő, többcélú használatának és ezzel belső téri gazdagságának hiánya.

Major György:A 6. számú pályamű településszerkezeti távlatos válaszában a város mozaikszerűségét, mint lehetséges értéket tekinti, és a saját koncep-ciója – a külön telektömbbe, meglévő épület felhasználásával kialakított könyvtárral – a művelődési ház bővítés a megőrzés-továbbépítés gesz-tusán túl, kicsit túlszeretve saját elvét, a mozaikos karaktert is át tudná hagyományozni egy több ütemben megvalósuló bővítéssel.

99

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

Az utóbbiakból két elv (eldöntendő kérdés) megfogalmazása adódik a fejlesztésre nézve:- az egyik a településkép léptékének és a meglévő, felvállalható helyi építészeti érték megőrizhetősége, amelyben lehetőség van arra, hogy a központ még meglévő Ó-falura nyíló látványa gesztusértékű tovább élése is beletartozzon, de új és szükséges hangsúlyok jöjjenek létre,- másik a fejlesztés ütemezhetőségének kérdése, feltételezve, hogy az egyetlen ütemben való megvalósítás talán a kisebb esélyű, azt jelen-theti, hogy az egyetlen gesztusra való komponálás (csábítása) helyett a kevésbé látványos, de nőtt jellegével a város karakterét is vállaló együttes jöjjön létre.A városközpont fejlesztés alapvető kérdése, milyen időtávlatra tu-dunk közművelődési intézmények esetében gondolkodni, meddig kell egyetlen ilyen központ egy növekedő népességű, nagy távolságokkal jellemezhető településképletű városban, milyen fokon lehet a létező és elképzelt alközpontokban tovább építeni ezeket.

Megosztott 1. díj !

Budapest, 2015. március 12. Bírálóbizottság

100

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

101

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

4. SZAKVÉLEMÉNYEK

Tisztelt Zsűritagok!

Az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklus, Érd megyei jogú város Művelődési Központ bővítése, Városi

Könyvtár és Városi rendezvénytér építészeti megvalósítására írt ki ötlet-pályázatot.

A Csuka Zoltán Városi Könyvtár munkatársaiként Sebestyénné Ma-jchrowska Ewa igazgató és Bencsik Ildikó igazgatóhelyettes vettünk ré-szt a pályázat kiírásához szükséges - könyvtárt érintő - anyag összeállí-tásában, melynek során megadtuk a könyvtár jelenlegi adatait, valamint megadtuk az egyes funkciókhoz, illetőleg a minőségi könyvtári szol-gáltatáshoz elvárható (szükséges és elégséges) méreteket. A pályázat végső szakaszában az Egylet felkért bennünket, hogy szakértőként vegyünk részt a pályamunkák elbírálásában.

A beérkezett pályamunkákat 2015. március 2-án megnéztük.

Bevezetőben le kell szögeznem, hogy természetesen a pályamunkák kidolgozottságáról, a megtervezett épületegyüttes és környezete meg-formálásáról, a funkciók, belső terek kialakításának átgondoltságáról is van véleményünk a következőkben leírtakat azonban könyvtárszakmai szempontok alakították. (A sorszámok az elkészült táblázat szerinti sorszámokat/ pályázó közösségeket azonosítják.)

Általánosságban a következő elvárásokat le kell szögezni:

• A könyvtár a XXI. században sokoldalú elvárásnak kell megfele-ljen. Egyszerre kell teret adjon az elmélyült kutatásnak, a zenehallga-tásnak, a számítógép használatnak, ugyanakkor gyermekfoglalkozások, újságolvasás, beszélgetések, irodalmi műhelyek, író-olvasó találkozók, stb. színhelye.

• Egyre kevesebb szakalkalmazott kényszerül működtetni, ezért a kialakítása során erre kiemelten figyelni szükséges.

• Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy e tervek egyike amennyiben megvalósíthatóvá válik, a tervezési folyamat során fi-nomítható, a meglévő kereteken belül módosítható.

102

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

1. Konkrét méretezés nélkül készült. A könyvtár tere egy tér, formája miatt nehezen strukturálható. Több – általunk szükségesnek tartott – funkció hiányzik belőle (nem helyezhető el az adott térben.

2. Könyvtárszakmailag az egyik, ha nem a legjobb terv. Jól érthető, átlátható. Méretezett, méreteiben az egyes funkciókhoz igazodik, térben figyelembe veszi az egységesség iránti elvárást, ugyanakkor a szükséges elkülöníthetőséget. A közösségi tér hiányát pótolhatónak látjuk.

3. Hiányzik az elemzés, nincs leírás, nincs konkrét méretezés. A pályamunka megítélésünk szerint a megjelenésre helyezi a hangsúlyt. A könyvtári funkciókat mintegy zárójelbe teszi. Számunkra elfogadhatat-lan.

4. Rendkívül látványos terv. Konkrét méretezés hiányzik, köny-vtárszakmailag azonban szintén elfogadhatatlan: egyes könyvtári funkciókat szűk terekbe kényszerít (a „gallér” keleti oldalán). Nem különíthetők el a gyermek és felnőtt részleg terei. Hiányoznak a rend-kívül fontos, de elkülönítendő kiszolgáló funkciók.

5. A könyvtári funkciók ilyen erőteljes szétválasztása nem jó. Egyes esetekben túlságosan tördelt a tér, ugyanakkor a gyer-mek- és felnőttkönyvtár egy térben való elképzelése elhibázott. Ha a jelenlegi méretek éppen megfelelőek is, a rendelkezésre álló tér állománybővítésre nem ad lehetőséget. Az olvasótermet a könyvál-lománytól ennyire elkülöníteni, külön szintre helyezni hiba. Hiányzik a közösségi tér.

6. Városközpontban gondolkodik, ennek igen nagy teret szentel, az épületet illetően szűkszavú. A könyvtárnak szánt tér belső kialakítása nem túl szerencsés: tagolt struktúra, egy-egy funkcióhoz rendelt méret nem megfelelő. A befogadó tér maga azonban jó lehetőségeket rejt. Kiemelendő hogy a fogadó tér kialakítása a legjobb (folyóirat olvasó, kávézó).

Ha választanunk kellene, a 2. és 6. pályázatot reményteli kiindulópon-tnak véljük.

Érd, 2015. március 3. Bencsik Ildikó

igazgatóhelyettes

103

ÉRD,

MŰV

ELŐ

DÉSI

KÖ

ZPO

NT

BŐVÍ

TÉSE

- VÁ

ROSI

KÖ

NYV

TÁR

- VÁR

OSI

REN

DEZV

ÉNYT

ÉR

ÉLESLÁTÁS ÉLÉSTÁR ÉLESTÖLTÉNY ÉLESZTŐ ÉLET ÉLETERŐ ÉLETÉRZÉS ÉRTELMISÉG ÉLETHALÁLHARC ÉLETHOSSZIGLAN ÉRVÉNYTELEN ÉTKEZŐ ÉLETRAJZ ÉLETREVALÓ ÉLETTELEN ÉVFORDULÓ ÉLLOVAS ÉMELYÍT ÉNEK ÉNEKHANG REFRÉN RÉG REGATTA REGE RÉGEN REGENERÁL RÉGENS REGÉNY RÉGÉSZ REGGEL REGIMENT RÉGIÓ REGISZTRÁL RÉGMÚLT RUBIN REGULA RE HABILITÁCIÓ RUGÓ REJT RUHÁZAT REJTÉLY REKESZ REKETTYE REKLÁM REKORD DEZERTÁL DÉZSMA DIABÉTESZ DIADAL DIADÉM DIAFRAGMA DIAGNOSZTIZÁL DIAGRAM DIÁK DIALEKTIKA DIALÓGUS DIAVETÍTŐ DICSEKEDIK DICSÉR DICSŐSÉG DIDEREG DIÉTA DIFFERENCIA DÍJ DIKTÁL DILEMMA DINNYE

ÉLESLÁTÁS ÉLÉSTÁR ÉLESTÖLTÉNY ÉLESZTŐ ÉLET ÉLETERŐ ÉLETÉRZÉS ÉRTELMISÉG ÉLETHALÁLHARC ÉLETHOSSZIGLAN ÉRVÉNYTELEN ÉTKEZŐ ÉLETRAJZ ÉLETREVALÓ ÉLETTELEN ÉVFORDULÓ ÉLLOVAS ÉMELYÍT ÉNEK ÉNEKHANG REFRÉN RÉG REGATTA REGE RÉGEN REGENERÁL RÉGENS REGÉNY RÉGÉSZ REGGEL REGIMENT RÉGIÓ REGISZTRÁL RÉGMÚLT RUBIN REGULA RE HABILITÁCIÓ RUGÓ REJT RUHÁZAT REJTÉLY REKESZ REKETTYE REKLÁM REKORD DEZERTÁL DÉZSMA DIABÉTESZ DIADAL DIADÉM DIAFRAGMA DIAGNOSZTIZÁL DIAGRAM DIÁK DIALEKTIKA DIALÓGUS DIAVETÍTŐ DICSEKEDIK DICSÉR DICSŐSÉG DIDEREG DIÉTA DIFFERENCIA DÍJ DIKTÁL DILEMMA DINNYE

ÉBEN ÉBER ÉBRED ÉRDEKES ÉRINTÉS ÉBRESZTŐ ÉCCAKA ÉRTESÜL ÉDEN ÉDES ÉDESDED ÉRZÉKSZERV ÉDESÍT ÉRZŐIDEG ÉDESKEVÉS ÉSZ ÉTCSOKOLÁDÉ ÉDESSZÁJÚ ÉDESVÍZ ÉG ÉTKÉSZLET ÉGBEKIÁLTÓ ÉGBOLT ÉVELŐ ÉGER ÉGERFA ÉVSZÁM ÉVZÁRÁS RÁ RÁBESZÉL RIVALDA RIBISZKE RABSZOLGA RÁCPONTY ROSSZCSONT RÁDIÓ RADÍR ROVAR RAG RAGAD RÁGALMAZ RONDÓ RÓZSASZIROM RÖGESZME RÁGÓGUMI RAGU RÖPLABDA RÁJA RAJONG RAJT RAJZ RÚZS RÜGY RAKAT RÁKLÉPÉSDAC DADA DADAIZMUS DADOG DAGÁLY DAGASZTÓGÉP DAJKAMESE DÁKÓ DAL DALLAM DÁMA DÁMSZARVAS DANDÁR DARAB DARÁL DARÁZS DÁRDAVETÉS DARU DATOLYA DÁTUM DEBÜTÁL DECEMBER DECIBEL DUNA DUMA


Documents

MI XXIII 2015 Érd művelődési ház és könyvtár pályázat