Google Térinformatikai TDK dolgozat

1. Bevezetés

1.1. MotivációGyakran találkozunk olyan statisztikai és földrajzi adatokkal, amiket sokkal könnyebb lenne úgy értelmezni és megértetni, ha az adatokat térben és időben (például térképen) elhelyeznék a készítők. Termőföldek mérete, lakosság életkorának megoszlása megyénként és még számos más, hasonló példát fel lehetne sorolni. A témaválasztás oka tehát egy olyan rendszer megalkotása volt, amit adatvizualizációra fel lehet használni

1.2. CélAz előző pontban kifejtett általános problémára szeretnének a szerzők egy folyamatot bemutatni, amely képes ezt a szakadékot áthidalni az informatika és a statisztika között. A dolgozat végigvezeti az olvasót az adatok előkészítésétől egészen a „végtermékig”, ami már egy böngészőben megjelenő térkép lesz, rajta a megfelelő statisztikai adatokkal.

1.3. CélcsoportA dolgozat célcsoportja alapvetően azok az emberek és/vagy cégek, akiknek munkájuk közé tartozik különféle adatokból másfajta ábrák, jelentések, diagramok készítése. Tehát akik a nagy tömeg számára felfogható formába öntik a nyers tényeket.

1.4. HasznosságMivel maga a folyamat egyszerű - főleg ha figyelembe vesszük a végeredményt - akkor kijelenthetjük, hogy pár apró lépéssel bárki képes statisztikai és/vagy más jellegű adatok vizualizálására. Mivel a rendszer ingyenesen használható, könnyen kezelhető és egy-két óra olvasgatás és próbálgatás után már egy önállóan működő rendszer is létrehozható, a befeketetett munka pedig többszörösen megtérül.

A szerzők nagy potenciált látnak a dolgozat témájának alkalmazásában a statisztikai hivataloknál, mezőgazdasági cégeknél, és természetesen az iskoláknál, egyetemeknél. Csak a dolgozat témáját adaptáló személy(ek)től függ, hogyan és főleg mire használják fel az általunk kitalált folyamatot és technológiát.

2. Szakirodalom feldolgozása1. Keresőkről általában2. A Google bemutatása

a. Miért lettek piacvezetőkb. Mik a piaci előnyei

3. Google Maps bemutatásaa. Mi a Google Mapsb. Miért hasznos használni

4. Általános földrajzi fogalmak5. Jelenlegi "best practice"

a. Választó kerületeket tartalmazó térképb. GeoNetwork - Térinformatikai metaadatok lekérdezésec. Az Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS

elérhetősége6. Online mód és platformfüggetlenség

a. Mi az, hogy online módb. Mi a platformfüggetlenség

7. Web-böngészőka. Mi a böngészőb. Alapvető működés

8. JavaScripta. JavaScript alapvető bemutatásab. Hogyan kerül végrehajtásra JavaScript a web-böngészőn belül

9. HTML bemutatása10. XML és geoXML

a. Mi az XML általánosságbanb. Mi a geoXML

11. KML és KMZ fájlok12. Adatvizualizáció

13. Aptana Studio a kivitelezéshez

2.1 Keresőkről általában,,A keresőmotor az informatikában egy program vagy alkalmazás, amely bizonyos feltételeknek (többnyire egy szónak vagy kifejezésnek) megfelelő információkat keres valamilyen számítógépes környezetben. [...]

Az internetes keresőmotorok tipikusan két részből állnak, az egyik összegyűjti az információt, a másik pedig rendszerezi. Az első rész (a szaknyelv robot, spider vagy web crawler néven hivatkozik rá) egyfajta automatizált böngészőprogram, ami a linkeket követve bolyong a weboldalak között, és letölti a tartalmukat. A második rész, az indexelő elemzi a begyűjtött oldalakat, metaadatokat társít hozzájuk, és egy indexet épít, aminek a segítségével a keresési kritériumok alapján könnyen megtalálhatóak a megfelelő oldalak. Amikor a felhasználó elindít egy lekérdezést (tipikusan néhány kulcsszó megadásával), a kereső az index segítségével kiválogatja a kritériumoknak megfelelő oldalakat, a hozzájuk társított metainformációk alapján sorrendbe állítja őket, és a (tipikusan igen nagy számú) összes találat közül az első néhányat visszaadja a felhasználónak." (Keresőmotor - Wikipédia (2005. július 8.). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Keres%C5%91motor)

,,A legnagyobb keresőmotorok a weben a Google, a Yahoo, az MSN Search és az Ask Jeeves." (A keresőkről - Keresőrobotok és indexelt oldalak rangsorolása - Webmarketing - Professzionális keresőmarketing megoldások (2010). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Webmarketing: http://www.webma.hu/Keresomarketing_tudasbazis/Keresok/A_keresokrol.html)

A Google ,,[...] a hivatkozási népszerűséget vizsgáló PageRank algoritmuson alapuló, a korabeli keresőkhöz képest nagyon fejlett sorrendezésének (és kisebb részben a puritán felhasználói felületnek) köszönhetően gyorsan kiszorította a vetélytársait, és 2001 körül egyeduralkodóvá vált." (Keresőmotor - Wikipédia (2005. július 8.). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Keres%C5%91motor)

Mivel a dolgozat témája egy olyan szolgáltatáshoz kapcsolódik, ami jelenleg a Google kezében van, így szükségszerű volt a keresők megemlítése. Mivel a

téma egy olyan térképadatbázisra épül, amit a Google automatikusan karban tart, illetve a koordináták, címek és egyéb metaadatok alapján kereshetővé teszi ezeket a térképeket, így valamilyen formában a Google Maps is egy hatalmas adatbázis.

Ebben az adatbázisban a Google saját index-készítő algoritmusa dolgozik, csak jelenesetben az indexeket nem kulcsszavak testesítik meg, hanem valamilyen cím- illetve koordináta adatbázis. Többek között ez az index-adatbázis teszi lehetővé azt, hogy a megfelelő API hívásokon keresztül viszonylag gyorsan és kényelmesen lehessen a hatalmas térképen keresni.

2.2 A Google bemutatása

2.2.1. Miért lettek piacvezetők,,A Google internetes keresőrendszer, amely egyúttal (kapcsolt alkalmazásait is beleértve) térképként, pénzváltóként, számológépként, naptárként, helyesírás-ellenőrzőként és szótárként is használható. Különlegességei közé tartozik a PageRank osztályozási módszer, a groups keresés, a képkeresés, valamint számos innovatív internetes adatkinyerési rendszer. A projektet Larry Page és Sergey Brin alapította, mindketten a Stanford Egyetemen végeztek.

A Google jelenleg az egyik legnépszerűbb keresőrendszer, aminek részben az az oka, hogy a találatok nagyon gyakran vannak olyan sorrendben, ahogy a keresést végző személy elvárja. A web egyik legnépszerűbb ilyen jellegű szolgáltatásaként legalább 200 millió keresési kérés érkezik be hozzá és társlapjaihoz naponta.

A weblapok tartalmában végzett kereséseken túl lehetőség van többek közt képek, hírek, fórumtémák és árucikkek keresésére is, és a HTML oldalakon kívül még 13 különböző fájltípus tartalmában is keres (egyszerű szöveges fájlok, PDF, Word-dokumentumok, Excel-táblázatok stb.). 2005 júniusáig a Google mintegy 8,05 milliárd weblapot, 1,3 milliárd képet és 1 milliárd Usenet-üzenetet indexelt, azaz mintegy 10,4 milliárd elemet. Emellett még egy időre el is tárolja az indexelt tartalmakat. Ezeket találjuk a találati elemek mellett "Tárolt változat" -ra kattintással. Amennyiben az eredeti weboldal kiszolgálása megszűnt, a kívánt tartalom még elérhető lehet ezáltal." (Google kereső -

Wikipédia (2005. november 19.). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_keres%C5%91)

Az idézett forrásból egyértelműen kivehető a piac igényeire való gyors reagálás, és jól megfogalmazott és kialakított válasz. Egész egyszerűen arra volt szükség, hogy az Internet születésekor létrejött weboldalak közötti kapcsolatokból kiindulva felépíthető egy olyan gráf, ami tartalmazza a weboldalak közötti kapcsolatokat. A Google erre a kapcsolati tőkére épített egy keresőt amelyet folyamatosan a mai napig bővít. Éppen ezért jelentek meg olyan szolgáltatások a "klasszikus" kereső-szolgáltatás mellett, ami már képes prezentációs fájlokban, különféle szöveges dokumentumokban és nem utolsó sorban térképen is keresni.

,,A Google keresési mechanizmusa a PageRank eljáráson alapszik (melyet 2001 szeptemberében szabadalmaztattak), melynek lényege, hogy azt mérik, hány link mutat egy adott weboldalra. A PageRank rendszer egy adott weboldal népszerűségének és fontosságának mérésén alapszik." (Google kereső - Wikipédia (2005. november 19.). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_keres%C5%91)

A PageRank technológia volt a magja annak a rendszernek, amely lehetővé tette a találati számok alapján történő rangsorolást. Tehát, ha van két weboldal, amely tegyük fel, hogy ugyanazt a tartalmat kínálja, de az egyikre több referencia utal más weboldalakról, mint a másikra, akkor a Google rendszerében a több referenciával rendelkező weboldal sokkal előrébb kerül a keresés utáni találati listában, mint a kevesebbel rendelkezővel.

2.2.2. Mik a piaci előnyei"[...] One of the earlier companies that Google bought was Pyra Labs. They were the creators of Blogger, a weblog publishing platform, first launched in 1999. [...]" (History of Google - Wikipedia, the free encyclopedia (2006. március 10.). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Google#Acquisitions)

Ahogy arra már korábban utaltunk, a jól működő keresőmotoron túl a Google számos más piaci igényre gyorsan és jól reagált, ezzel is biztosítva a cég fennmaradását az Internet piacán. 1999-ben felvásárolták a Pyra Labs céget,

akik akkor egy ingyenesen elérhető és könnyen kezelhető, úgy nevezett blog-szolgáltatást kínáltak a web felhasználóinak. A blogolás napjainkban is nagy népszerűségnek örvend. Ez a szokás a naplóvezetés webre átültetett formája, csak a médium más (könyv helyett internetes adatbázisok és weboldalak halmaza).

"In early 2006, Google acquired Upstartle, a company responsible for the online collaborative word processor, Writely. The technology in this product was combined with Google Spreadsheets to become Google Docs & Spreadsheets." (History of Google - Wikipedia, the free encyclopedia (2006. március 10.). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Google#Acquisitions)

2006-ban újabb cég került be a Google égisze alá. Az akkori nevén Writely szolgáltatás online és szintén ingyenes megoldást kínált szöveges dokumentumok írására, feltöltésére, megosztására. Képes volt PDF, de még a Microsoft Word szövegszerkesztő formátumát is megnyitni, illetve módosítani azt. Mai nevén a google-osodás után Google Docs néven fut tovább.

Jelenleg ez a termék szolgál az Internet zászlós hajójaként, már ami az online - és nem olyan rég óta - kollaboratív munkához megfelelő. A nagy cégek, mint például az IBM is csak most kezd ilyen termékeket a piacra dobni.

A kollaboratív munka lényege, hogy ugyanazt a dokumentumot egyidőben akár több személy is módosíthatja, így a közös munka gyümölcse azonnal, online is követhető és mindenki azonnal követni tudja mások munkáit.

A szerzők megjegyzése, hogy a pályamunka alapjai is ebben a rendszerben lettek lefektetve és volt olyan időszak, amikor mind a három szerkesztő egyszerre dolgozott a pályamunkán.

2.3. A Google Maps bemutatása

2.3.1. Mi a Google Maps"A Google Maps a Google által fejlesztett ingyenes online térképszolgáltatás. Az elérhető térképek és műholdfelvételek az egész Földet lefedik. 2005. október 6-a óta a Google Maps hivatalosan a Google Local név alatt érhető el. 2006.

április 25. óta sok más európai ország között Magyarországról is elérhetők utcanévadatok, melyek 2007. május eleje óta kereshetők is. 2007 novembere óta a budapesti buszok adatai is megtalálhatók, illetve a „Domborzat” (Terrain) nézetben a domborzat is látható." (Google Maps - Wikipédia (2005. június 30.). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Maps)

A mi választásunk azért esett a Google Maps térképszolgáltatására, mert - ahogy a szakirodalomban is látható - ingyenes és folyamatosan követi a földön történő változásokat. A klasszikus térképnézet mellett pedig lehetőségünk van még domborzati és műhold felvételek megtekintésére is. Utóbbi hasznos lehet például, amikor az ember olyan helyre megy ahol még korábban nem járt, így a kép alapú tájékozódás nagyságrendekkel megkönnyíti az utazó tájékozódását és helyfelismerését.

2.3.2. Miért hasznos használni“Like many other Google web applications, Google Maps uses JavaScript extensively. As the user drags the map, the grid squares are downloaded from the server and inserted into the page. [...]”

“[...] By using the Google Maps API, it is possible to embed Google Maps site into an external website, on to which site specific data can be overlaid. Although initially only a JavaScript API, [...] a service for retrieving static map images, and web services for performing geocoding, generating driving directions, and obtaining elevation profiles. [...]” (Google Maps - Wikipedia, the free encyclopedia (2005. február 11.). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/Google_Maps#Implementation)

Először is: ahogy az összes többi Google alkalmazás, úgy a Maps is JavaScript alapokon nyugszik. A JavaScript tesz lehetővé többek között olyan funkciókat, hogy a térkép arrébbcsúsztatása esetén ne kelljen a teljes weboldalt újratölteni, pusztán a hiányzó térképszeleteket kell letölteni a központi szerverről.

Másodszor pedig, a Google nyíltan hozzáférhetővé tette a teljes Google Maps-et vezérelni képes API-t (az API-ról már korábban volt szó). A technológiának köszönhetően, minden egyes ember, aki be kívánja ágyazni a térképet, vagy az

arra épülő szolgáltatást a saját weboldalába, annak ez a lehetőség adott, továbbá egyedi tartalom ábrázolása is megoldható (ezt tesszük mi is).

Továbbá olyan szolgáltatások is elérhetőek, melyeken keresztül akár útvonalat is tervezhetünk - mindezt a saját weboldalunkba ágyazva.

2.4. Általános földrajzi fogalmak“Földrajzi szélesség (φ): A P pont szélességét úgy kapjuk, hogy összekötjük a Föld középpontjával, és az így kapott egyenes és az Egyenlítő síkja által bezárt szög adja a szélességet. Megállapodás alapján északi irányba pozitív, déli irányba negatív az érték előjele.

Az azonos szélességű pontok alkotta vonal a szélességi kör. A szélességi körök síkjai párhuzamosak egymással és az Egyenlítővel. Az Egyenlítő (φ=0) a leghosszabb szélességi kör, a szélességi körök a pólusok felé rövidülnek. A pólusok a 90 foknál találhatók: Északi-sark: +90°; Déli-sark: -90°.

Földrajzi hosszúság (λ): egy pont meridiánsíkjának a kezdőmeridián síkjával bezárt, (megállapodás szerint keleti irányban pozitív, nyugati irányban negatív) szöge. A pont meridiánsíkja az a sík, ami tartalmazza a két pólust és a pontot.

Az azonos hosszúságú pontok alkotta görbe a meridián, vagy más néven hosszúsági kör. A kezdő meridián (λ=0), egy a Föld felszínén önkényesen kijelölt ponton, a greenwichi obszervatóriumon (Royal Observatory, Greenwich) halad keresztül. Az anti-meridián a kezdő meridiántól 180°-ra van egyaránt keletre és nyugatra. A szélességi körökkel ellentétben a meridiánok azonos hosszúságúak és nem párhuzamosak: mindegyik áthalad az északi és a déli póluson.

E két szög megadásával a Földön bármely hely horizontális pozíciója leírható. A szögek pozitív és negatív irányait gyakran jelölik az angol égtájak kezdőbetűivel is (N, S, E, W).” (Földrajzi koordináta-rendszer - Wikipédia (2002. február 25). Letöltés dátuma: 2006. október 28, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldrajzi_koordin%C3%A1ta-rendszer)

Napjainkban akármilyen földrajzi adatokkal dolgozó rendszerről beszélünk, mindegyikről elmondható, hogy a szakirodalomban részletesen tárgyalt

módszerrel azonosítja a földrajzi helyzetét az adott területnek, tárgynak stb. A fenti módszerrel tehát a világon minden objektum pontosan (akár centiméterre pontosan) behatárolható ezzel a módszerrel.

Mivel a Google Maps is szélességi és hosszúsági adatokkal dolgozik, illetve a geoXML-ben is e két számszerűsített adatot tárolják el, így a dolgozat témája miatt említést kellett róla ejteni.

2.5. Jelenlegi best practiceAz alábbi pontokban felsorolunk néhány - a magyar piacon megtalálható - best practice (továbbiakban BP) megoldást. Minden BP-t összehasonlítunk az általunk létrehozott rendszerrel és megpróbáljuk érvekkel alátámasztani azt, hogy mivel jobbak, vagy éppen rosszabbak a felsorolt rendszerek.

2.5.1. Választó kerületeket tartalmazó térképA első megemlíthető térkép alapú dokumentum a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság weboldalán megtalálható PDF fájl. Ebben a dokumentumban megtalálható Magyarország összes választókerülete. (TeIR - VÁTI, Letöltés dátuma: 2010. október 19. forrás: TeIR: https://teir.vati.hu/doc/terkepek/valasztokeruletek_2.pdf)

A letöltött PDF fájllal több probléma is van. Először is, a dokumentum kiállítási dátuma 2006, ami 4 éves lemaradást mutat.

Másodszor, a dokumentum minősége hagy némi kívánni valót maga után. Ez a probléma leginkább Budapestet érinti, hiszen ha még ki is nagyítjuk a dokumentumot, akkor a választókerületek közötti határvonal nem vehető ki pontosan.

Harmadszor, a térkép abszolút nem interaktív. Nincs mód egyedi nézetre, vagy a határvonalak kikapcsolására, egyszóval semmilyen módosítási lehetőségünk nincs.

A mi rendszerünkkel segítségül hívva a Google Maps-et készülhetne egy olyan szolgáltatás, amely a pályamunkában leírtak alapján egy böngészőben futni képes interaktív térkép, ahol megadhatnánk a lehetőséget a felhasználónak,

hogy régióra, megyére, vagy akár közigazgatási bontásban láthatóak lennének a választó kerületek. A minőségbeli problémára is megoldást nyújt a Google Maps, hiszen nagy felbontásban is képes térképadatokat szolgáltatni.

2.5.2. GeoNetwork - Térinformatikai metaadatok lekérdezéseA GeoNetwork által kínált adatbázisokról is elmondható, hogy régiek (2007. április). (GeoNetwork - Térinformatikai metaadatok lekérdezése, Letöltés dátuma: 2010. október 19. forrás: GeoNetwork: http://www.terport.hu/geonetwork/srv/hu/metadata.show?id=27&currTab=simple)

Egyetlen egy olyan térképadatbázist találtunk, ami technológiailag közelít az általunk kidolgozott technológiához. Ez egy böngészőben elérhető kezelőfelület, nagyítás, kicsinyítés funkcióval és számos témakör megjelenítése/elrejtése, azonban a leírás alapján ez csak egy demó verzió, tehát a benne található információk nem teljesek.

2.5.3. Az Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS elérhetőségeAz OTrT-WMS weboldalán számos térképadatbázist találhatunk különféle témakörökben (például: ökológiai hálózat, tájképvédelmi területek, honvédelmi területek stb). (OTrT-WMS, Letöltés dátuma: 2010. október 19. forrás: OTrT-WMS: https://teir.vati.hu/wms/)

Az itt tárgyalt BP-vel is akadnak gondok. Egyrészt, az itt fellelhető adatbázisok kibocsájtási dátuma ismeretlen, tehát nem vagyunk biztosítva arról, hogy a térképeken tárolt adatok ma is igazak-e.

Másodszor, sajnos a platformfüggetlenég fogalma (lásd: 2.6. Online mód és platformfüggetlenség c. rész) a szolgáltatás számára ismeretlen. Bár igaz, hogy számos operációs rendszerre elérhető valamilyen alkalmazás, amely képes ezeket az adatbázisokat megnyitni, de nem biztos, hogy az adott felhasználónak van jogosultsága a program telepítésére. A tervezők nem készültek fel olyan esetre, hogy ha a felhasználó olyan platformot használ valaki, amire nem elérhető ilyen szoftver.

Ezekre a problémákra egyértelmű megoldás lenne, ha ezek az adatbázisok valamilyen központi weboldalon a Google Maps-et használva online szolgáltatásként közzétenni. Ehhez nem lenne másra szükség, csak egy web-böngésző programra (amely napjainkban már bármilyen rendszeren megtalálható) és egy aktív internet-kapcsolatra (az internet-kapcsolatra egyébként is szükség lenne, hiszen a BP által kínált adatbázisok az alkalmás számára is az Internet felől érhetőek el).

2.6. Online mód és platformfüggetlenség

2.6.1. Online mód„The terms „online” and „offline” (also stylized as „on-line” and „off-line”) have specific meanings in regard to computer technology and telecommunications. In general, „online” indicates a state of connectivity, while „offline” indicates a disconnected state. In common usage, „online” often refers to the Internet or the World Wide Web.” (Online and offline - Wikipedia, the free encyclopedia. (2002. február 25). Letöltés dátuma: 2010. október 14, forrás: Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/Online_and_offline)

Tehát a fenti idézetből az látható, hogy az online és offline speciális fogalmaknak, amik az informatika és telekommunikáció szolgálatában állnak. Alapvetően az online szó olyan állapotot feltételez, amikor az adott eszköz, rendszer elérhető, tehát az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vehető. Ezzel szemben az "offline" szó pont az ellentétét jelenti, tehát amikor az adott eszköz vagy szolgáltatás nem elérhető a számunkra. A legtöbb esetben az Internettel hozzák összefüggésben.

A pályamunka esetében sem rugaszkodunk el a szakirodalmi definíciótól. Mivel a mi rendszerünk a Google térképszolgáltatására épül, így nem volt lehetőségünk más alternatívák kitalálására, hiszen a felhasznált rendszer megkötötte a kezünket (lásd 1.2. Google Maps bemutatása).

2.6.2. Platformfüggetlenség"[...] Én, mint fejlesztő, semmilyen jogon nem várhatom el a felhasználótól, hogy csak olyan platformot, eszközt, operációs rendszert használjon, ami az én termékemmel működőképes. Erre a jelenlegi helyzetben a fejlesztőknek három megoldásuk van. [...]"

"[...] A harmadik és egyben a legelterjedtebb megoldás, hogy az alkalmazást valamilyen webes környezetbe ültetik, tehát tényleg semmire sincsen szüksége a felhasználónak az alkalmazás használatához, csak egy web böngészőre." (Auto-szűrő fejlesztése OLAP jelentések utólagos, offline tovább-feldolgozására - Bures Tamás (2009))

A célunk az volt, hogy olyan technológiával oldjuk meg a problémát, hogy felhasználhassuk a Google Maps szolgáltatását és egyben megmaradhassunk a böngészőn belül. Ahogy a szakirodalomból is látszik a mai világban a fejlesztők egyre többmindent próbálnak meg webes környezetbe ültetni, hogy az adott rendszer használatához ne legyen szükség speciális kliensek, programok telepítésére a felhasználó számítógépén. Az Internetet használva ma már mindenkinek rendelkezésére áll valamilyen böngésző program, így egyértelmű és ésszerű volt a döntés a böngészőn belüli megoldás.

2.7. Web-böngészők„A web browser or Internet browser is a software application for retrieving, presenting, and traversing information resources on the World Wide Web.” (Web browser - Wikipedia, the free encyclopedia. (2001. november 2). Letöltés dátuma: 2010. október 14, forrás: Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/Web_browser)

A pályamunkánkkal kapcsolatosan tehát a lényeg az, hogy a böngésző egy, a felhasználó számítógépére feltelepülendő program, aminek a segítségével meg lehet nyitni különféle webes tartalmakat. Minden tartalmat egy úgynevezett URL1 segítségével lehet elérni. Mivel a mi pályamunkánk végeredménye is egy ilyen webes tartalom, így szükséges volt a megemlítése.

2.8. JavaScript„A JavaScript programozási nyelv egy objektumalapú szkript nyelv, amelyet weblapokon elterjedten használnak. Eredetileg Brendan Eich, a Netscape Communications mérnöke fejlesztette ki; […] később „JavaScript” nevet kapott, és szintaxisa közelebb került a Sun Microsystems Java programozási 1URL - (Uniform Resource Locator) olyan uniform erőforrás azonosító, amely címként szolgál az adott tartalom eléréséhez, tehát segít a böngészőnek abban, hogyan kell az adott erőforrást (jelenesetben a webes tartalmat) elérni és lekérni annak adatait

nyelvéhez.” (JavaScript - Wikipédia. (2004. november 25). Letöltés dátuma: 2010. október 14, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Javascript)

A témakört illetően a JavaScript-nek van a legfontosabb szerepe. A lényeg, hogy a JavaScript felelős azért, hogy a Google Maps szolgáltatást a megfelelő API2-kon keresztül vezérelni lehessen. A JavaScript felelős továbbá azért, hogy milyen URL-en kell keresnie a Google Maps-nek azt a fájlt (ami tartalmazza a szükséges paramétereket és adatokat), amit mi el szeretnénk helyezni a térképen.

2.9. HTML bemutatása„A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki, és mára már internetes szabvánnyá vált a W3C (World Wide Web Consortium) támogatásával. […] Egy HTML állomány három fő részre bontható:

1. A Dokumentum Típus Definíció az állomány legelején, ami a használni kívánt DTD-t adja meg, pl: <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">

2. a HTML fejléc<head>, ami technikai és dokumentációs adatokat tartalmaz, melyeket az internet böngésző nem jelenít meg, tehát átlag felhasználó ezeket nem látja és

3. a HTML törzs<body>, amely a megjelenítendő információkat tartalmazza.

Tehát egy internetes oldal alapszerkezete a következőképpen nézhet ki:"(HTML - Wikipédia. (2005. június 30). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/HTML)

2API - (Application Programming Interface) olyan eszköz, mely lehetővé teszik egy rendszer (célrendszer) vezérlését egy vagy több külső rendszerből (idegen rendszer). A kapcsolatot általában valamilyen interfész biztosítja az idegen rendszerek számára, és az interfész felelős azért, hogy a bemenő adatok megfeleljenek a a célrendszer elvárásainak.

1. ábra - példa HTML kód (HTML - Wikipédia. (2005. június 30). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/HTML)

A pályamunka esetében a HTML használata szükségszerű volt, hiszen a HTML "szolgáltatásának" felhasználásával lehet a Google Maps térképrendszerét felhasználni a saját alkalmazásunkban (a mi esetünkben valamilyen weboldalon). A HTML - ahogy az a szakirodalomban is olvasható - egy olyan struktúrált leíró nyelv, aminek a segítségével és a szabványainak betartásával pontosan leírható egy-egy dokumentum minden eleme. További lényeges szempont, hogy a HTML lehetőséget nyújt beágyazott JavaScript alkalmazások használatára egy HTML dokumentumban. Mivel az alkalmazás a Google Maps API-ját ilyen JavaScript nyelven írt alkalmazás vezérli ezért a HTML használata teljes egészében kedvező volt a végleges rendszer kialakításában.

2.10. XML és geoXML

2.10.1. Mi az XML általánosságban,,Az XML (Extensible Markup Language, Kiterjeszthető Leíró Nyelv) a W3C által ajánlott általános célú leíró nyelv, speciális célú leíró nyelvek létrehozására. […] Az elsődleges célja strukturált szöveg és információ megosztása az Interneten keresztül. […]

[…] Előnyei és hátrányai

Az XML azon tulajdonságai, amelyek alkalmassá teszik adattovábbításra:● mind ember, mind gép számára olvasható formátum

● támogatja a Unicode-ot, ami lehetővé teszi bármely információ bármely emberi nyelven történő közlését

● képes a legtöbb általános számítástudományi adatstruktúra ábrázolására (rekord, lista, fa…)

● öndokumentáló formátum, amely struktúra- és mezőneveket ír le speciális értékekkel együtt

● szigorú szintaktikus és elemzési követelményeket támaszt, ami biztosítja, hogy a szükséges elemzési algoritmus egyszerű, hatékony és ellentmondásmentes maradjon

Az XML-t gyakran használják dokumentumtárolási és feldolgozási formátumként, mind online mind offline módon, és több előnnyel is jár:

● internetes szabványokon alapuló erőteljes, logikailag ellenőrizhető formátum

● a hierarchikus struktúrája megfelel a legtöbb (de nem mindegyik) dokumentum típusnak

● egyszerű szöveg formátumban valósul meg, licencektől és korlátozásoktól mentesen

● platform-független, így viszonylag immúnis a technológiai változásokkal szemben

● az XML-t és elődjét, az SGML-t már több mint tíz éve használják, így széles tapasztalat és eszközkészlet áll rendelkezésre

Bizonyos alkalmazások szempontjából a következő hátrányokkal rendelkezik:● A szintaxisa elég bőbeszédű és részben redundáns. Ez nehezítheti az

emberi olvashatóságot és az alkalmazások hatékonyságát, valamint nagyobb tárolási költséggel jár. Nehézzé teszi az XML alkalmazását korlátozott sávszélesség esetén, bár bizonyos esetekben a tömörítés csökkentheti a problémát. Ez részben igaz a telefonokon és PDA-kon futó multimédiás alkalmazásokra, melyek XML-t szeretnének használni képek és videók leírására.

● […]● Az alapvető elemzési követelmények nem támogatják az adattípusok túl

széles körét, így néha a kívánt adat kinyerése a dokumentumból plusz munkával jár az elemző részéről. Például nincs lehetőség XML-ben a "3,14159" lebegőpontos számként való megjelölésére hét karakterből álló sztring helyett.

● […]”(XML - Wikipédia. (2005. március 27). Letöltés dátuma: 2010. október 18, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/XML)

Mivel a Google Maps rendszer speciális XML struktúrában (lásd 2.8.2. geoXML részt) követeli meg az egyedi adatok leírását, így a pályamunka témája miatt volt szükségszerű az XML megemlítése.

2.10.2. geoXML"geoXML: the generic term for standardized XML geodata, for our purposes KML or GeoRSS. This it the actual data tying information to its relevant latitude/longitude coordinates. [...]" (Sterling Udell (2008) Beginning Google Maps Mashups with Mapplets, KML, and GeoRSS: From Novice to Professional, Egyesült Államok, Apress, 29. o.)

A szakirodalmi hivatkozásból látható, hogy a geoXML olyan sztandardizált XML, amely speciálisan földrajzi helyek és/vagy pontok, objektumok leírására fejlesztettek ki. Elsődlegesen az adott földrajzi hely szélességi és hosszúsági koordinátákat tartalmaz, de természtesen lehetőség van speciális, ún. meta-adatok elhelyezésére is a dokumentumon belül. A pályamunka esetében minden olyan adatot, amit a későbbiekben a térképen kívánunk elhelyezni és megmutatni, ilyen geoXML fájlban kell definiálnunk, ugyanis ezt a formátumot képes a Google Maps rendszere hibátlanul feldolgozni és értelmezni.

2.11. KML és KMZ fájlok"KML is a standard that was originally developed for use in Google Earth and has since come into widespread use across the geoweb. As an XML variant, the KML standard defines elements for conveying geodata concisely yet flexibly. It's currently the most widely used format for the exchange of geodata online." (Sterling Udell (2008) Beginning Google Maps Mashups with Mapplets, KML, and GeoRSS: From Novice to Professional, Egyesült Államok, Apress, 6. o.)

"Keyhole Markup Language (KML) is an XML-based language schema for expressing geographic annotation and visualization on Internet-based, two-dimensional maps and three-dimensional Earth browsers. KML was developed for use with Google Earth, which was originally named Keyhole Earth Viewer. It was created by Keyhole, Inc, which was acquired by Google in 2004."

(Keyhole Markup Language - Wikipedia, the free encyclopedia. (2005. július 5.) Letöltés dátuma: 2010. október 16, forrás: Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/Keyhole_Markup_Language)

A KML fájlok tehát olyan speciális XML fájlok aminek a segítségével geográfiai adatokat lehet az Interneten továbbítani. Ezt a technológia mára általánosan elfogadottá vált, első lépéseit pedig a Keyhole Inc. cég irodájából tette meg. Ezt a céget vásárolta fel később a Google és vele együtt a technológiájukat.

"KML files are very often distributed in KMZ files, which are zipped files with a .kmz extension. These must be legacy (ZIP 2.0) compression compatible [...]" (Keyhole Markup Language - Wikipedia, the free encyclopedia. (2005. július 5.) Letöltés dátuma: 2010. október 16, forrás: Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/Keyhole_Markup_Language)

A KMZ fájl tehát egy olyan speciálisan módosított KML fájl, ahol a megfelelő tartalom a hagyományos zip 2.0-ás szabványnak megfelelően van tömörítve. Akkor lehet létjogosultsága, amikor nagy mennyiségű KML adatot kell megjeleníteni.

2.12. Adatvizualizáció„Adatvizualizáció: Ezen alkalmazással az adatbázisban letárolt adatok grafikus táblázatokban jeleníthetők meg, emellett lehetőség van képek, rajzok elkészítésére, letárolására is. A korszerűbb változatokkal már multimédia alkalmazások is futtathatók. A grafikus felület emellett monitor funkciókhoz kapcsolhatók, azaz, grafikusan is nyomonkövethetők az adatok értékeinek változása.” (Adatvizualizáció - Miau Wiki (2005. november 28.) Letöltés dátuma: 2010. október 16, forrás: Miau Wiki: http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Adatvizualiz%C3%A1ci%C3%B3)

Amikor valamilyen alkalmazásból vagy felmérésből esetleg mérésből adatok keletkeznek, akkor ezeket az adatokat az adatgazdák általában valamilyen relációs adatbázisban tárolják. Egyrészről az adatbázisok áttekintheő struktúrában őrzik meg az adatokat, az adatbázisokhoz kapcsolódó SQL lekérdezési nyelv segítségével könnyen és gyorsan előállíthatóak.

A dolgozat témájának szempontjából azért fontos az adatvizualizáció megemlítés, mert ebben az esetben is, különféle forrásokból (pédául adatbázis) származó adatok kerülnek megjelenítésre, illetve vizualizálásra.

2.13. Felhasznált program - Aptana Studio„A HTML-szerkesztő programok olyan programok, melyek HTML-oldalak elkészítésére alkalmasak. […]” A HTML-szerkesztő programokat több fajtába sorolhatjuk, mint a:

● WYSIWYG (azaz What You See Is What You Get),○ Például: Aptana Studio, Microsoft Visual Studio;

● szöveges szerkesztők,○ Például: Notepad, Notepad++;

● szövegszerkesztők,○ Például: Microsoft Word, OpenOffice Writer.

Az OpenOffice Writer-nek „[…] van HTML export funkciója […]”, illetve a Microsoft Word-nek is „[…] van HTML export funkciója, bár mivel elsősorban a Word-höz fejlesztették, így a létrehozott HTML-állomány lényegesen nagyobb méretű, mint egy hagyományos HTML-kód.” (HTML-szerkesztő programok - Wikipédia (2004. július 14.) Letöltés dátuma: 2010. október 16, forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/HTML-szerkeszt%C5%91_programok)

A szakirodalmi részből egyértelműen látható, hogy ha valakinek webes tartalmak létrehozása a feladata, akkor egy olyan eszközre van szüksége, amiben gyorsan, hatékonyan és szabványos kereteken belül tudja elvégezni. Ezen célok miatt születtek meg a különféle IDE3-k, tehát azok a programok, amelyek kimondottan fejlesztésre lettek optimalizálva.

Az Aptana Studio is egy IDE mely az IBM által kifejlesztett, plug-in-okkal bővíthető Eclipse környezetre épül. Ennek az Eclipse keretrendszernek a másik nagy előnye, hogy operációsrendszer-független, mert a legalós szinten Java kód biztosítja a működést.

3IDE - (Integrated Development Environment) olyan eszköz vagy eszközök halmaza, melyek közvetlenül integrálódnak a célrendszerrel és a célrendszeren futó alkalmazások előállítására alkalmas és erre minden támogatást megad a fejlesztő(k)nek

Az Aptana Studio azért lett kiválasztva, mert kimondottan webes rendszerek kifejlesztésére specializálódott (PHP, HTML, CSS, JavaScript), valamint a szerzők korábban már dolgoztak ezzel az eszközzel így kézenfekvő volt a választás.

3. Anyag és módszer1. Adatvagyon bemutatása2. A tervezett alkalmazás működési logikája3. A fejlesztés menete4. Egy KMZ fájl létrehozása

3.1. Adatvagyon bemutatásaAhhoz, hogy valamilyen rendszer vagy alkalmazás fejlesztését elkezdhessük, előbb szükségünk van valamilyen adatvagyonra, amin, vagy amivel a későbbiekben tesztelni fogunk.

Mivel a mi esetünkben ilyen kész adatvagyon nem állt a rendelkezésünkre, így arról magunknak kellett gondoskodni. A téma mindenki számára rendkívül új volt, így az adatvagyon létrehozásának lépéseit is magunknak kellett kitalálni.

A Google saját dokumentációjából és számos más forrásból elegendő információt szereztünk ahhoz, hogy a Google Earth program segítségével egy ilyen minta adatvagyont létrehozzunk (a folyamat lépéseiről részletesebben lásd 3.5. Egy KMZ fájl létrehozása című bekezdést).

Az 2. ábrán az általunk létrehozott sablon adathalmaz végeredménye látható, természetesen már az alkalmazás felhasználásával. Erről a későbbiekben lesz szó, melyik rész miért felelős és melyik modul hogyan kapcsolódik a többi modulhoz.

2. ábra - sablon adathalmaz (saját ábrázolás)

3.2. A tervezett alkalmazás működési logikájaEbben a fejezetben szeretnénk megemlíteni az alkalmazásunk mögött megrejlő “üzleti logikát” és annak felépítését. Tárgyalásra kerülnek még az egyes részfeladatokért felelős modulok és szerepkörük, valamint arra is rávilágítunk, hogyan kapcsolódnak össze az egyes modulok (3. ábra).

3. ábra - az alkalmazáson belül működő folyamat (saját ábrázolás)

Az alkalmazás logikája viszonylag egyszerű felépítésű. Adott a felhasználó számítógépe, ahol valamilyen böngésző program fut. A felhasználó ennek a programnak a segítségével szeretné azt a weboldalt megnyitni, ahol az alkalmazás megtalálható, tehát ahol meg fogja tudni nézni a térképet és rajta a reprezentált adatokat (3. ábra - 1. vonal).

Fontos előre tisztázni, hogy a teljes folyamat kommunikációja a HTTP4

protokollon keresztül történik. A HTTP protokoll felelős az Interneten közlekedő webes adatok átviteléért. Alapvetően szöveges tartalmú adatok mozognak rajta.

Miután a felhasználó elküldte a weboldalra vonatkozó kérését, a kérés ahhoz a webkiszolgálóhoz fog eljutni, ahol ez a definiált dokumentum megtalálható. Mivel ezen a webkiszolgálón a világ térképadatbázisa nem található meg, így a HTML dokumentumban elhelyezett speciális hivatkozásokkal a webkiszolgáló csatlakozik a Google Maps rendszeréhez.

4HTTP - (HyperText Transfer Protocol) egy olyan információs átviteli csatorna, ahol elsődlegesen HTML alapú dokumentumok kerülnek átvitelre.

Ebben a folyamatban az API használata a webkiszolgáló és a Google Maps közötti kommunikációban jelenik meg (3. ábra - 2. vonal). Az API felelős azért, hogy a megfelelő felparaméterezés alapján kéréseket küldjön, majd fogadjon a Google rendszerétől.

Tehát, miután az API-n keresztül a weboldal felvette a kapcsolatot a Google kiszolgálójával, elkezdődik az adatok összefésülése. Az összefésülés alatt azt értjük, hogy egyrészt a Google Maps-nek gondoskodnia kell a megfelelően bepozícionált térképrészlet előállításáról, másrészről pedig az API által megadott elérési útvonalról feldolgozni a korábban előállított KMZ fájlt. A KMZ fájl ezután feldolgozásra kerül, majd a feldolgozást követően a Google Maps rendszer a térképadatokkal együtt adja vissza az adatokat a webkiszolgálónak (3. ábra - 3. vonal).

Miután a webkiszolgáló megkapta a Google Maps-től a szükséges információt, elvégzi az oldal előállítását, befejezi a szükséges folyamatokat, majd az előállított tartalmat visszaküldi a felhasználó böngészőjének (3. ábra - 4. vonal).

Ettől a ponttól fogva a felhasznló látja a tartalmat és interaktívan tud vele dolgozni.

Az 1. táblázatban látható egy párosítás, ahol az adott funkcióhoz rendeltük az alkalmazás egy-egy modulját vagy technológiáját.

Webdokumentum Az az előlnézeti rész, ami a böngészőben megjelenik. A dokumentum a HTML szabvány által leírt módon lett létrehozva.

API kezelése Ahhoz, hogy a Google Maps API-ja használható legyen, szükség van egy JavaScript alapú kódra. A HTML lehetőséget nyújt JavaScript programkódok beágyazására.

KMZ fájl Ez a fájl tartalmazza a vizualizáláshoz szükséges adatokat és koordinátákat. A fájlnak elérhetőnek kell lennie a Google Maps által, így célszerű a weboldalt alkotó HTML fájlok mellé elhelyezni.

1. táblázat - Funkcionális párosítás (saját ábrázolás)

3.3. A fejlesztés meneteEbben a fejezetben bemutatjuk az alkalmazás fejlesztésének sarkalatosabb pontjait és leírjuk, hogy az egyes forráskódrészletek miért fontosak.

Alapvetően ahhoz, hogy egy program vagy szolgáltatás igénybe vehesse a Google Maps nyújtotta lehetőségeket szüksége van egy úgynevezett API kulcsra. Erre azért van szükség, hogy használni tudjuk a Google szolgáltatását a megadott weboldalon. Fontos megjegyezni, hogy a kulcs csak azon a domain néven használható, amit a legenerálás előtt megadtunk.

Ahogy azt már korábban leírtuk, a HTML lehetőséget nyújt beágyazott JavaScript programok használatára. Alapvetően két ilyen JavaScript fájlra lesz szükségünk:

1. Az első fájl, maga a Google Maps API-ja. Ezt nem tároljuk lokálisan, hanem csak egy hivatkozást helyezünk el a böngésző számára, hogy pontosan hol találja.

2. A második fájl már lokális fájl. Ez a vezérlő gondoskodik arról, hogy a megfelelő helyen, a megfelelő paraméterekkel jelenjen meg a térkép a dokumentumon belül.

Mind a két fájlra vonatkozó hivatkozást, a HTML <head></head> címkepáros között kell elhelyezni. A 4. ábrán látható a Google Maps API-jának betöltése.

<script type="text/javascript" src="http://maps.google.com/maps?file=api&v=2&sensor=false&key=API_KULCS_IDE_JÖN"></script>

4. ábra - a Google Maps API-jára vonatkozó hivatkozás (sajt ábrázolás)

Értelem szerűen az "API_KULCS_IDE_JÖN" feliratot cseréljük le a generált kulcsra.

A szerzők írtak egy olyan vezérlő JavaScript fájlt (a hivatalos Google dokumentáció alapján), ami minden szükséges beállítást elvégez, a megfelelő sorrendben meghívja az API függvényeit, majd a megfelelő módon megjeleníti a tartalmat.

A Google Maps API-jához hasonlóan, hogy használni tudjuk a vezérlőt, arról is kell egy bejegyzést tennünk a head></head> részben, méghozzá ugyanolyan formában.

<script type="text/javascript" src="GMController.js"></script>

5. ábra - a vezérlőre vonatkozó hivatkozás (saját ábrázolás)

Ezzel a két hivatkozással a szükséges erőforrások már a rendelkezésünkre állnak. A következő lépésben magát a HTML fájl tartalmát kell létrehozni, méghozzá eléggé speciális formában.

Ahhoz, hogy a Maps a megfelelő helyen jelenítse meg szükség van egy úgynevezett konténerre. Ebbe a konténerbe fogja az API elhelyezni a térképes adatokat. Létrehoztunk egy <div></div> elemet a meghatározott azonosítóval (id) már a <body></body> elemek között. Ezzel tudatjuk a Google Maps-szel, hogy ebbe az elembe szeretnénk megjeleníteni a térképet. A betöltő függvényeket pedig a <body> tag-hez kapcsoljuk (6. ábra).

<body onload="initialize(p1, p2, p3, p4);" onunload="GUnload();"> <div id="map_canvas"></div></body>

6. ábra - a HTML tartalmi része (saját ábrázolás)

A fenti példakódban megfigyelhető, hogy az initialize függvényen belül p1-4 értékek szerepelnek. Ezek azok a paraméterek, amelyekkel befolyásolni tudjuk az API által meghívott függvények eredményét. A paraméterek magyarázatát az alábbi táblázat foglalja össze (2. táblázat).

Figyelem, a magyarral ellentétben a tizedeselválasztó jel nem a vessző (,), hanem a pont (.).

Paraméter Típus Leírás

p1 szöveg URL. Itt lehet megadni annak a KML/KMZ fájlnak az elérését, ami tartalmazza az adatok vizualizációjához szükséges instrukciókat a Google Maps számára. Fontos, hogy olyan helyen legyen a fájl, ahol a Google Maps is eléri. Mivel szöveges típus, ezért szimpla idézőjelek

közé kell tenni az értéket.

Pl.: http://tesztoldal.hu/orszagok.kmz

p2 tizedes tört Az induláskori térkép középpont első koordinátája. Mivel nem kötelező, ha nem adjuk meg, akkor automatikusan Európa középpontjának első koordinátája lesz az alapértelmezett.

p3 tizedes tört Az induláskori térkép középpont második koordinátája. Mivel nem kötelező, ha nem adjuk meg, akkor automatikusan Európa középpontjának második koordinátája lesz az alapértelmezett.

p4 egész szám Az induláskori térkép alapértelmezett nagyítása. A skála 1 és 15 között mozog. Mivel nem kötelező, ezért az alapértelmezett értéke 6.

2. táblázat - a vezérlő fájl bemenő paramétereinek leírása (saját ábrázolás)

Így, az elkészült weboldalt, a vezérlő JavaScript-et és a KML/KMZ fájlt feltöltve a webkiszolgálóra, azonnal használatba vehető a rendszer (2. ábra).

3.4. Egy KMZ fájl létrehozásaA következő paragrafusokon keresztül megmutatjuk, hogyan lehet viszonylag gyorsan, látványos KMZ fájlt készíteni. A dolgozat során ez a KMZ fájl volt használva végig.

3.4.1. Szükséges eszközökAhhoz, hogy KML és/vagy KMZ fájlokat tudjunk létrehozni, a legegyszerűbb módja, ha a Google saját alkalmazását, a Google Earth-öt választjuk.

3.4.2. Ablakok

3.4.2.1. Keresés

● Röpíts ide: főleg navigálás során hasznos, mikor egy adott helyre szeretnénk ugrani vele.

● Üzlet keresése: egy különleges keresési mód, mellyel megadhatjuk hogy milyen tárgyat keresünk és hol. Találatként a megadott helyhez legközelebbi üzleteket sorolja fel, ahol a keresett tárgy kapható.

● Útvonalterv: a kiindulópont és cél közötti legrövidebb útvonalat tervezi meg.

3.4.2.2. Helyek

A rendelkezésre álló eszközök segítségével létrehozott elemek felsorolását találhatjuk itt meg. Amint létrehozunk egy újabb elemet, az felkerül a listára. Egyik legfontosabb ablakunk, mivel a mentett elemeinket később csak innen tudjuk módosítani.

3.4.2.3. Rétegek

A vizuális elemeket tudjuk itt módosítani, mint pl. országhatárok, országnevek, utak, 3D-s épületek megjelenítése.

3.4.3. Elemek hozzáadása

Mielőtt felsorolnánk, milyen típusú objektumok definiálhatóak egy-egy KML/KMZ fájlban, fontos tudni a következőeket:

● a hozzáadható elemekről fontos tudni, hogy mentés után csak a Helyek ablakból tudjuk ismét módosítani tulajdonságaikat

● ha elhelyeztük elemeinket, a Fájl/Mentés/Hely mentése másként opcióval tudjuk elmenteni a művünket KMZ formátumban.

3.4.3.1. Helyjelző

A helyjelzőre kattintva megnyílik annak tulajdonságablaka. Miközben az ablak nyitva van, tudjuk módosítani a helyjelző tulajdonságait, pl. helye, ikonja, neve, leírása. Az OK lenyomásával véglegesíthetjük helyjelzőnk tulajdonságait. Ezt követően a helyjelzőre kattintva megjelenik annak neve és leírása.

3.4.3.2. Sokszög

A sokszög tulajdonságait szintén az ablak megnyitása mellett tudjuk beállítani, és ilyenkor tudjuk magát a sokszöget megrajzolni. Rajzolni úgy tudunk, hogy az egér bal gombját lenyomva tartjuk és vonalat húzunk, illetve ha adott helyekre kattintunk, akkor élt húz a legutolsó és a legújabb pont közé. Az automatikusan vagy manuálisan elhelyezett csúcspontokat szabadon is mozgathatjuk úgy ha lenyomva tartjuk rajta a bal egérgombot. Ha fölé visszük az egeret, láthatjuk hogy meg is változik a jelölés. Itt is az OK lenyomásával véglegesíthetjük az alakzatunkat. Ha ezt követően a sokszög területén belülre kattintunk, akkor megjelenik annak neve és leírása.

3.4.3.3. Útvonal

Az útvonal segítségével vonalat rajzolhatunk, vagy az egér gomb lenyomva tartásával, vagy pedig kattintással. A program pontok között egyenes vonalat húzva alkotja meg az útvonalat. A manuálisan vagy automatikusan elhelyezett pontokat, akárcsak a sokszög esetében, itt is szabadon mozgathatjuk. Az útvonal érdekessége abban rejlik, hogy lehetőségünk van egy domborzati profil megtekintésére mentén, mely a tengerszint feletti magasságot jelzi az útvonal mentén. Az útvonalra mentés után közvetlenül nem lehet kattintani.

3.4.3.4. Lefedő kép

Ahogy a neve is jelzi, egy képet fektethetünk a felszínre segítségével. A kiválasztott kép tulajdonságait csak korlátozottan van lehetőségünk befolyásolni, lényegében a méretén és orientációján kívül a képen más változtatást nem hajthatunk végre. A tulajdonságok elmentése után nem tudunk közvetlenül a képre kattintani.

3.4.3.5. Körutazás

Segítségével a térképen körutazást készíthetünk. Az eszközt kiválasztva lehetőségünk nyílik hang és videófelvételt készíteni. A felvételt elindítva a program leköveti a térképen végzett mozdulatunkat, s megállítást követően bármikor visszajátsza azt. A mentés során adhatunk nevet és leírást neki. Értelemszerűen a közutazásra közvetlenül a későbbiekben nem tudunk kattintani, csak a Helyek ablakból érhető el.

3.4.4. Példa

A következő táblázatot (3. táblázat) szeretnénk a Google Maps segítségével ábrázolni:

Régiókód Átlagos eltérés

25 654.27

1 297.87

7 111.85

10 1.48

6 -16.38

4 -44.63

9 -64.77

8 -69.07

3 -106.12

5 -108.52

2 -111.583. táblázat - ábrázolandó adatok halmaza (saját ábrázolás)

A régiókód jelöli magát a területet, az értékek pedig meghatározzák azok színét.

Google Earth elindítása után nincs más dolgunk, csupán sokszögek segítségével megrajzolni az egyes területeket, majd ezt követően az értéknek megfelelő színnel ellátni őket. A végeredmény a következőképpen néz ki Google Maps-ban:

Végeredmény a Google Maps-ben (saját árbárzolás)

Készítettünk egy videó-sorozatot is, ahol ugyanezeket a teendőket, lépésről-lépésre végigvettük és megmutattuk az elejétől a legvégéig. A videókat jelenleg a YouTube híres videómegosztó portálon tettük elérhetővé, amiről már korábban megtudhattuk, hogy Google kézben van.

A videók megtekinthetőek az alábbi URL címeken:● Google Maps a KMZ file-ok szolgálatában: http://www.youtube.com/watch?

v=TbKUMrqF1p8&feature=player_embedded ● KMZ file tartalma és KML módosítása: http://www.youtube.com/watch?

v=HwvtqcpJfRY&feature=player_embedded● KMZ file a Google Maps szolgálatában: http://www.youtube.com/watch?v=MIlj-

IqEuZM&feature=player_embedded

4. EredményekBár a felhasznált anyag, amivel végigvezettük az olvasót a témán nem túl bonyolult és részletes, az azért belátható, hogy az elért eredmények a befektetett munkát figyelembe véve mindenképpen ígéretesek.

Maga az előkészítési folyamat semmiképpen nem igényel több munkát, mintha egy klasszikus táblázatkezelő programban, jól megtervezett formában állítanánk elő kimutatásokat és/vagy diagrammokat, ráadásul sokkal látványosabb és interaktívabb is. Ez a fajta interaktivitás mindenképpen emeli a felhasználó élményét, hiszen bárki szívesebben nézi munkájának gyümölcsét egy grafikus 2 vagy 3 dimenziós rendszerben (Google Maps és Google Earth), mint táblázatok halmazában.

Az sem kérdőjelezhető meg, hogy az előállított és vizualizált adatok feldolgozása földrajzi vonatkozásban sokkal látványosabb, interaktívabb és nem utolsó sorban, könnyebben értelmezhető.

A megalkotott rendszer, ami a témával együtt fejlődve a legvégén létrejött tényleg úgy működik ahogy kell és azt csinálja amire kitalálták. Ennek tükrében elmondhatjuk, hogy a bevezetésben leírt kritériumok teljes egészében megvalósultak, így mi szerzők elégedettek vagyunk a végeredménnyel.

5. Következtetések

Az eredmények pontban leírtuk, hogy mit vártunk a téma elején és mit kaptunk és arról, hogy a várakozások mennyire passzoltak a kapott eredményekkel. Úgy gondoljuk, hogy a téma rendkívül innovatív és kellő fontossággal bír ahhoz, hogy ne kerüljön a feledés homályába.

Jelenleg a magyar illetve a nemzetközi szolgáltatásoknál is azt látjuk, hogy ahol valamilyen térképspecifikus adatot vagy adatokat kell megjeleníteni, az esetek döntő többségében valamilyen saját alkalmazást használnak. Ezek közül sokan úgy gondolják, hogy csak és kizárólag egy saját rendszer fejlesztésével lehet megoldani a problémát és nem néznek körbe. Állandóan feltalálják a kereket, pedig az már rég létezik, csak használni kéne. Egyszerűen lusták, vagy nem is akarnak körbenézni, pedig 10 esetből 7-szer biztosan megoldható lenne az adott feladat a Google Maps szolgáltatására építve, jelentősen csökkentve a fejlesztési és implementációs periódust.

Az oktatásban is rendkívül fontos szerepet kaphatna, hiszen a saját példánkon láttuk, hogy mennyire könnyítené meg egyes adatok vagy rendszerek megértését, ha azt valamilyen vizualizációs rendszerben meg tutták volna nekünk mutatni. Alapvető tény, hogy az ember legalább kétszer hatékonyabban tanulja meg azt, amit lát nem pedig csak elolvas. Ebből kiindulva úgy hisszük, hogy a téma fontossága és létjogosultsága megérthető, belátható.

6. ÖsszefoglalásA mai világban már gond nélkül találunk olyan témaköröket, amelyekből keletkezhetnek olyan adatok, amik térképes megjelenítésre is épülhetnek. Ezek az adatok lehetnek szakmai adatok melyek mérésekből, mintavételezésekből jönnek létre, és lehetnek statisztikai származásúak, de a lényegen ez most nem változtat.

Az alkalmazás létrehozásával és a technológia bemutatásával illetve a technológia működőképességével (amelyet a szakzsargon Proof of Technology vagy PoT-ként emleget) próbáltunk meg rávilágítani arra a tényre, hogy a saját termék nem mindig a legjobb és nem mindig kell a kereket újra és újra feltalálni.

Azt is láthattuk, hogy a teljes alkalmazás – bár még a tudása elég kezdetleges - már most nagyon sok weboldal térkép alapú adatbázisának lehetne a rendszer illetve a technológia alapja.

Zárszóként pedig, úgy gondoljuk, hogy az általa nyújtott lehetőségek és az eredményekből kiindulva megérné a továbbfejlesztést és generálisabb keretrendszer megalkotásával a felhasználási területek száma tovább növelhető.