7

Tartalomjegyzék

Előszó .............................................................................................................................................. 10

I. RÉSZ: A KÖVEK VILÁGAI. RÉSZ: A KÖVEK VILÁGA

1.1 AZ ÁSVÁNYOK KIALAKULÁSA .............................................................................. 17Kezdetben volt a magma ....................................................................................................... 17Primer képződés:A magmás kőzetek és a primer ásványok ........................................................................... 18Szekunder képződés:Az üledékes kőzetek és a szekunder ásványok .................................................................. 23Tercier képződés:A metamorf kőzetek és a tercier ásványok ......................................................................... 26A kőzetek körforgása ............................................................................................................. 29A kőzetképződési elvek szerepe a kőgyógyászatban ........................................................ 31A magmás kőzetek és a primer ásványok gyógyhatásai .................................................. 32Az üledékes kőzetek és a szekunder ásványok gyógyhatásai .......................................... 33A metamorf kőzetek és a tercier ásványok gyógyhatásai ................................................ 35A kőzetképződési elvek alkalmazása ................................................................................... 36

1.2 A KRISTÁLYOK ................................................................................................................. 39A kristályok felfedezése ......................................................................................................... 39A kristályrendszerek ............................................................................................................... 43A kristályszerkezet mint életmód felfedezése ................................................................... 46A kristályszerkezetek hatásai ................................................................................................ 74A kristályszerkezetek alkalmazása ....................................................................................... 77

1.3 AZ ÁSVÁNYI ANYAGOK .............................................................................................. 79Az anyagtan ............................................................................................................................. 79Az anyagok felépítése ............................................................................................................. 80Az ásványi anyagok tulajdonságai ....................................................................................... 86Az ásványi anyagok hatásmechanizmusa ........................................................................... 98Az ásványi anyagok gyógyhatásai ......................................................................................100Az ásványi anyagok alkalmazása ........................................................................................113

8

1.4 AZ ÁSVÁNYOK SZÍNE.................................................................................................115Fény és szín.............................................................................................................................115Az ásványszínek kialakulása ...............................................................................................119Az ásványszínek hatásai .......................................................................................................121Színgyógyítás ásványokkal .................................................................................................127

II. RÉSZ: KŐGYÓGYÁSZATII. RÉSZ: KŐGYÓGYÁSZAT

2.1. A FÉNY MINT JELENSÉG .........................................................................................131Az ásványok gyógyhatásának háttere ...............................................................................131

2.2 AZ ANALITIKUS KŐGYÓGYÁSZAT ...................................................................135Analitikus kőgyógyászat: az ismert gyógykövek rendszertana ...................................137

2.3 AZ INTUITÍV KŐGYÓGYÁSZAT ..........................................................................1552.4 PRAKTIKUS TANÁCSOK ..........................................................................................169

A „megfelelő” kő ...................................................................................................................169Variációk és lehetőségek ......................................................................................................171Gyakorlati alkalmazás ..........................................................................................................174Tisztítás és ápolás .................................................................................................................181A gyógykövek segédeszközök ............................................................................................183

III. RÉSZ: GYÓGYKÖVEKIII. RÉSZ: GYÓGYKÖVEK

A drágakövek gyógyhatásai..................187Achát ........................................................190Akvamarin ...............................................192 Aktinolit ..................................................194Amazonit .................................................195Ametiszt ...................................................198Ametrin ....................................................200Antimonit ................................................202Apatit ........................................................204Apofi llit ....................................................206Aragonit ...................................................208Aventurin .................................................210Azurit ........................................................211Azurit-malachit ......................................212Berill (Aranyberill, Bixbit, Heliodor) 214Biotit .........................................................216Boji ...........................................................218Borostyán .................................................220

Cirkon ......................................................222Citrin ........................................................224Dioptáz ....................................................226Disztén (Kianit) .....................................228Dolomit ...................................................229Dumortierit .............................................232Epidot .......................................................233Faachát .....................................................236Fluorit .......................................................238Füstkvarc ..................................................242Gránát.......................................................244Gyémánt ...................................................250Hegyikristály ...........................................254Heliotrop .................................................256Hematit ....................................................258Holdkő .....................................................260Jáde ............................................................262Jáspis .........................................................264

9

Kalcedon (dendrit-) ..............................268Kalcedon (kék) .......................................270Kalcedon (réz-) .......................................273Kalcedon (rózsa-) ...................................274Kalcedon (vörös) ....................................276Kalcit ........................................................278Karneol .....................................................280Karoit (Csaroit) .....................................282Kiasztolit ..................................................284Krizoberill ................................................285Krizoberill (Alexandrit)........................286Krizokoll ..................................................288Krizopráz .................................................290Kunzit .......................................................293Labradorit (Spektrolit) .........................294Lapis lazuli ...............................................296Larimár (Pektolit) ..................................298Lepidolit ..................................................300Magnezit ..................................................301Malachit ...................................................302Márvány ...................................................306Megkövesedett fa ...................................308Mohaachát ...............................................310Moldavit ...................................................311Mokait ......................................................312Morganit ..................................................314Napkő .......................................................316Nefrit ........................................................317Obszidián ................................................318Ónix ..........................................................322Opál ..........................................................324Opál (kriz-) .............................................326Opál (rózsa-) ...........................................328Opál (tűz-) ...............................................329Opál (zöld) ..............................................330Peridot (Olivin, Krizolit) .....................332Pietersit ....................................................334

Pirit ...........................................................336Prázem ......................................................338Prehnit ......................................................340Riolit (Szemjáspis / Leopárdjáspis) ....342Rodokrozit ..............................................344Rodonit ....................................................346Rózsakvarc ...............................................348Rubin ........................................................350Rutilkvarc ................................................351Smaragd....................................................352Sólyomszem.............................................354Szardonix .................................................356Szerpentin ................................................358Szfalerit ....................................................360Szodalit.....................................................362Szugilit ......................................................364Th ulit ........................................................365Tigrisszem ................................................366Tigrisvas ...................................................368Topáz ........................................................369Topáz (birodalmi) ..................................370Turmalin és turmalinkvarc ...................372Türkiz .......................................................378Variszcit ....................................................380Zafír ..........................................................381Zoizit ........................................................382Színes ábramelléklet ..............................384

FÜGGELÉKSzinonimajegyzék ..................................386Terápiajegyzék ........................................388Információ, tapasztalatcsere,rendezvények ...........................................403A szerzőről ...............................................404A fényképészről ......................................404Kiegészítő irodalom...............................405

10

Előszó

A kövek már a legkorábbi emlékeimben is elválaszthatatlanul összefonódnak a folyó vízzel, és azon belül is főként a hegyi patakokkal, amelyek folyását mindig próbáltam valahogy irányítani a bennük talált kavicsokkal: a nagy folyamokat kisebb erekre bontani, majd azokat kicsit odébb újraegyesíteni, gátakat emelni és vízeséseket létrehozni, vagy csak egy nyugodt medencét kialakítani egy-egy sebesebb folyású áramlat közepén. Ehhez pedig a kövek voltak a legkedvesebb eszközeim. Míg mások ágakkal vagy földdel igyekeztek erősíteni az építményeiket, számomra ezek legvégső szükségmegoldásnak szá-mítottak; mindig igyekeztem kizárólag kövekkel megoldani mindent, amit csak lehetett. Ezirányú, rengeteg nadrágot átáztató és szüleim béketűrését is megannyiszor próbára tevő elfoglaltságaim nyomán szerettem meg igen gyor-san és egyre jobban a köveket: először a pöttyös, csíkos vagy egészen egyedi erezettel átszőtt folyami kavicsokat, később minden más különleges színű vagy formájú kőzetet is. Egyre erősödő gyűjtőszenvedélyemet szerencsére szüleim is aktívan támogatták, türelmesen hordva haza a legújabb szerzeményeimet.

Így történt, hogy 1972 nyarán egy dél-tiroli görgetegmezőn egy egészen különleges kőre bukkantam: szokatlanul szögletes és éles volt, vörösesbarna foltokkal tarkított, és rendelkezett valamiféle csillámló bevonattal is. Rövi-den, más volt, mint a többi. Túl szabályos, túl precíz vonalú ahhoz, hogy kő lehessen – legalábbis az én addigi ismereteim szerint. Először egy cserép-darabnak gondoltam, és elhajítottam, azonban amikor néhány perccel később újra belebotlottam, eltettem a többi közé. És bár a vakáció hátralevő részé-ben többet nem foglalkoztam vele, ott lapult a kincseim között, melyeket aztán megmutattam a legjobb barátomnak, Th omasnak is. „Nahát, honnan szereztél gránátot? – kérdezte. – Gránátot? – kérdeztem vissza. – Honnan tudod, mi ez?” Ő pedig egy vékonyka, keménykötésű zsebkönyvet nyomott a kezembe, Kis ásványkönyvecském címmel, amelynek az egyik képe egyértel-műen igazolta, hogy ez valóban egy különlegesség; nem egyszerű kő, hanem gránát.

Erre a kis ásványkönyvecskére természetesen jómagam is igényt tartottam – és egy egészen új világot fedezhettem fel az útmutatásával, jelesül az ásvá-nyokét. Megtudhattam belőle, hogy minden kő ásványokból áll; legalább egy, de inkább több fajtából, amelyek általában észrevétlenek maradnak, és csak igen ritkán rendeződnek olyan szép, színes, látványos és egységes egésszé,

11

mint ahogyan történt az én gránátom esetében. Megtudtam továbbá azt is, hogy az ásványok növekednek és fejlődnek; aprócska csíraként kezdik, sok-sok év alatt egyre jobban gyarapodnak – és teszik ezt mindvégig bizonyos sza-bályszerűségek mentén, precíz és szabályos alakzatokat alakítva ki így. Ezeket az alakzatokat nevezzük – tudtam meg szintén a könyvből – kristályoknak, amelyeket mindössze hét különböző típusra oszthatunk fel.

Így vonultak be tehát a kristályrendszerek, az ásványi anyagok, a Mohs-féle keménységi skála és az ásványrendszertan már gyermekkorom nyolcadik élet-évébe – amelyekből aztán egy újabb szenvedély született, az ásványgyűjtés.

Elég volt a „közönséges” kövekből, most már ásványok kellenek! Átálltam tehát a célzott gyűjtésre, évről évre gyarapítva az ásványtani könyvállományo-mat. A népfőiskolával aztán különféle kőfejtőkbe is eljutottam, amit pedig magam nem tudtam fellelni sehol sem, azt kérhettem ajándékba szüleimtől és rokonaimtól karácsonyra vagy születésnapomra. Kár, hogy akkoriban még nem volt túl sok ásványüzlet. Mindennek ellenére azonban az évek során szé-pen gyarapodott az ásványgyűjteményem, s a gyerekeknek szánt „tudomá-nyos készletekből” össze is állítottam szüleim fűtőpincéjében az első „ásvány-tani laboromat”, melyben szorgosan ellenőriztem, vizsgáltam, osztályoztam és preparáltam a különböző példányokat. Nem csoda tehát, hogy az iskolában az e témához legközelebb eső kémia lett a kedvenc tárgyam, ami elég hathatósan alá is támasztotta a jegyeim átlagát, majd az iskola végeztével az egyetemen is folytattam kémiai tanulmányaimat.

Itt azonban hidegzuhanyként ért a kiábrán-dulás. Az ottani kémia egy hideg, száraz és ste-ril világba vezetett, aminek egyáltalán semmi köze nem volt a folyami kavicsok szépségéhez vagy az ásványok csodáihoz. Minden vará-zsától megfosztotta a világot az a szemlélet, miszerint az egész pusztán egymással vélet-lenszerűen ütköző és reakcióra lépő részecs-kék összessége. Nem lehet, hogy csak ennyi az egész, gondoltam magamban, és rövidesen meg is szakítottam a tanulmányaimat. Az ezt követő időszakban arra a kérdésre próbáltam választ találni, hogy valóban csupán véletlen-szerű mutációk hosszú sorozatának eredmé-nyei lennénk-e mi emberek, vagy mégis külön-leges eredetű szellemi lények vagyunk? Vajon A szerző hatévesen, kőgyűjtés közben

12

ez a Föld a maga minden szépségével és borzalmával csupán egy kósza bolygó a mindenségben, vagy mégis van célja és értelme a világnak? Elkeseredett harc dúlt bennem a materializmus és a szellemi szemlélet között, és ennek meg-felelően az életemnek ez a szakasza is igen kaotikusan alakult, balesetek és betegségek sorozatával tűzdelve.

Mégis épp ennek köszönhettem azonban a kövek világának egy egészen új szemszögből való felfedezését: 1985-ben ajánlották fi gyelmembe először egy ásvány gyógykőként való használatát. Ekkor ugyanis sorozatosan vissza-térő homloküreg-gyulladásban szenvedtem, amit sem antibiotikumok, sem homeopátiás szerek nem tudtak kikúrálni. Meglehetős szkepszissel fogadtam tehát egy ismerősöm azon megjegyzését is, mely szerint a smaragd jól használ-ható gyulladások ellen. Ekkor még az a nézet uralta a tudatomat, mely szerint a kövek szépek és jók ugyan, de végső soron csupán egyszerű, halott anya-gok. Csak az „ártani nem árthat” elv alapján próbáltam ki mégis. Kerítettem magamnak egy smaragdot, sebtapasszal a homlokomra ragasztottam – és lám, tényleg segített! Szó szerint „máról holnapra” véget vetett a betegségsorozat-nak.

Persze még ekkor is próbáltam puszta véletlennek betudni a dolgot, ám az élmény ehhez túlságosan is döntőnek és egyértelműnek bizonyult. Újfent a kövekhez fordultam, de immár azzal a szándékkal, hogy kideríthessem és megismerhessem az ásványok és drágakövek gyógyhatásait. Beszereztem a témában hozzáférhető összes irodalmat – ami elég könnyű volt, mivel akko-riban igen korlátozott volt még a készlet ezen a területen. Alig néhány úttörő foglalkozott mindössze a kövek gyógyhatásával – és ez a helyzet sajnos mind-máig nem változott számottevően annak ellenére sem, hogy a hozzáférhető irodalom összmennyisége időközben mégis jelentősen feldúsult. A témával foglalkozó kiadványokat alaposabban szemügyre véve, azonban hamar ész-revehetjük, hogy a legtöbbjüket egyszerűen másodkézből vett információk egybeszerkesztése révén állították össze, és kevés kivételtől eltekintve egyre-másra csak az elmúlt évtizedek úttörőit idézik és másolják újra és újra.

A kőgyógyászat irodalmának tanulmányozása során két dologra is felfi gyel-tem: egyrészt óriási önellentmondásokra a kövek gyógyhatásait és felhaszná-lási módjait illetően, másrészt arra, hogy az ásványok és drágakövek gyógy-hatásait szinte minden esetben azoknak a színével próbálták megindokolni. „Tudós-lelkemet” mindkét tényező egyaránt felháborította. Vagy humbug ez az egész, gondoltam, vagy szubjektív élményeket próbáltak itt objektív való-sággá általánosítani. Mi több, sok esetben látványosan híján voltak a szerzők az ásványtani ismereteknek is; elvégre az egyes ásványoknak annyi minden más fontos jellemzőjük van még a színükön túl! Kialakulási körülmények,

13

szerkezet és ásványianyag-tartalom mind-mind meghatározó tényezők az egyes ásványok növekedése és a későbbi konkrét megjelenési formájuk szem-pontjából; kizárt dolog, hogy mindennek mégse legyen egyáltalán semmi befolyása a gyógyhatásukra!

Egyelőre azonban nem találtam módot az ellentmondások feloldására, így más természetgyógyászati eljárásokkal kezdtem foglalkozni, és csak úgy „mellékesen” kísérletezgettem az ásványokkal. Ismét egy újabb „véletlenso-rozat” nyomán kerültem kapcsolatba az akupresszúra japán változatával, a shiatsuval, a kínai orvoslással, valamint számos más hagyományos gyógymód-dal. Tudományos ellenpólusként pedig ott volt a természetgyógyász-képzés, aminek szintén megvolt a maga haszna. Wolfgang Bregger docens biztatott ott először arra, még 1988-ban, hogy adjam tovább a kövek terén eddig szer-zett tapasztalataimat. Alaposan meg is lepett a rezonancia: akkora érdeklődés mutatkozott a téma iránt, hogy előbb egy szemináriumot hoztunk létre, majd egy kutatócsoportot is, amely 1989 és 1993 között folyamatosan vizsgálta és dokumentálta az ásványok és drágakövek gyógyhatásait.

Innentől kezdve újra teljes egészében a köveknek szenteltem magam. A kutatócsoportban a gyógyhatású készítmények tesztelésekor is alkalmazott régi, jól bevált módszerrel vizsgáltuk a köveket: négy-hat héten át hordta a csoport minden egyes tagja ugyanazt a követ, lelkiismeretesen feljegyzett minden megtapasztalt testi, lelki és szellemi hatást, az így összegyűjtött ada-tokat pedig rendszeres találkozók során egyeztettük egymással. Az eredmé-nyek lenyűgözőnek bizonyultak: minden vizsgált kőnél világosan kimutat-ható volt egy-egy közös nevező a tesztalanyok élményeiben. Olyan tisztán és világosan látszottak az egyezések és a jellegzetességek, hogy immár valóban kizárhattuk a puszta véletlen egybeeséseket. Mivel pedig a résztvevők között volt minden féle és fajta ember, fi atal és öreg, tanuló és nyugdíjas, férfi és nő az élet legkülönbözőbb területeiről, minden esetben könnyen elkülöníthettük az egyes ásványok és drágakövek „tényleges” hatását más külső-belső befolyá-soló tényezőktől. A kutatócsoportunk így olyan részletes és átfogó leírásokat produkált, amilyenekkel egyetlen addig hozzáférhető irodalom sem büszkél-kedhetett.

Ezeket aztán orvosokhoz és természetgyógyászokhoz továbbítottuk felül-vizsgálatra, akik így saját praxisukban is ellenőrizhették azokat, s miután tőlük is egyre több pozitív visszajelzést kaptunk, szemináriumok, képzések és előadások formájában már a szélesebb nyilvánossággal is megismertettük az eredményeinket. E kutatások és vizsgálati tevékenységek során az én személyes feladatom az egyes kövek ásványtani adottságai és a dokumentált gyógyhatá-sai közti összefüggések feltárása volt, amire a kutatócsoport által felhalmozott

14

tényanyag révén végre bőven volt is lehetőségem. Az eredmények pedig be is igazolták az első kőgyógyászati lektűrök olvasgatása nyomán támadt korábbi, akkor még csak eléggé homályos sejtéseimet:

Az ásványok és drágakövek gyógyhatásai a színükön túl összefüggenek még a kialakulási módjukkal, a belső szerkezetükkel és az ásványi anyagaikkal is. Ez a négy jellemző külön-külön is vizsgálható, együttesen pedig teljesen egyéni és jellegzetes profi lját adja meg minden egyes kőnek.

Így fektettük le a kőgyógyászat – a kövek természetének és tulajdonságai-nak vizsgálatára épülő – alapjait. Egész eddig a köveket általában csupán más gyógyászati rendszerek kiegészítő eszközeként alkalmazták; konkrét felhasz-nálási módjukat is az adott rendszer szabta meg, így általában a hatókörüknek is csupán egy bizonyos szeletét fejthették ki. Mostantól azonban lehetőség nyílt az ásványok és drágakövek hatásának átfogó értelmezésére és az ember lényének teljes egészére – testére, lelkére, szellemére és értelmére – való alkal-mazására.

Miközben egyre jobban kikristályosodtak az első felismerések, és mind gyorsabban újabb gyümölcsöket is hoztak, eljött az ideje, hogy könyv for-májában is közreadjuk az eredményeinket. Mivel azonban a még mindig igen fi atal kőgyógyászatban számos kérdés mindmáig nyitott, a valóságban soha el nem érhető tökéletesség utáni tudattalan vágy nem hagyta, hogy nekikezdjek az írásnak. Úgy éreztem, még több, még pontosabb és precízebb részlet kell, hogy még alaposabb és átfogóbb lehessen a könyv... Ezért ezúton is szeretnék szívből köszönetet mondani kiadómnak, Andreas Lentznek, aki tavaly végre a homlokomnak szegezte a pisztolyt, és barátságos határozottsággal felkért, hogy ugyan legyek már szíves kezembe venni a palát és a krétát – illetve a billentyűzetet.

Ahhoz, hogy valóban megérthessük a gyógykövek gyógyhatásait, előbb éppúgy meg kell ismerkednünk a kövek természetével és világával, mint aho-gyan a sajátunkéval is. Csak akkor láthatjuk át, hogyan és miként is fonódik össze a kettő egymással. Mivel itteni, földi létünkben vitathatatlanul a kövek az idősebbek, át is engedem nekik az elsőséget.

15

I. RÉSZ

A KÖVEK VILÁGA

16

A Krakatau vulkán éjszakai kitörése Indonéziában, 1993-ban

17

1.1 Az ásványok kialakulása

Kezdetben volt a magma

Kezdetben volt a magma. Persze nem mindennek, csak a kövek számunkra jelenleg érdekes világának kezdetén. Földünk gázfelhőből fejlődött porfel-hővé, ennek az összehúzódása és összesűrűsödése nyomán tűzgolyóvá, a tűz-golyó pedig forró, nyúlós olvadékból állt. Ez a helyzet máig sem változott túl sokat, mert bár a Föld külső rétegei időközben kihűltek és megkeményed-tek, még mindig csupán egy igen vékony héjat alkotnak. Képletesen szólva, a szilárd földkéreg vastagsága pontosan úgy viszonyul a Föld teljes egészéhez, mint egy almahéj az alma teljes egészéhez. Ami bizony nem túl sok! A mara-dék pedig mindmáig forró, nyúlós és mozgásban van. És ezt a „maradékot” nevezzük ma magmának.

A Föld belső felépítése: a Föld mag ja feltehetőleg fémes anyagokból áll, a földköpeny magmából, a földkéreg pedig (az átmérő kb. 0,1%-a) szilárd kőzetekből

Földkéreg Külső földköpeny

Belső földköpeny Külső és belső földmag

18

Ettől persze nem kell rettegésben élnünk – elvégre még így is több kilo-méternyi, kiváló szigetelő tulajdonságokkal rendelkező kőzet választja el a talpunkat a magmától. Mindaddig nem is fogunk tehát túl sokat érzékelni a magma mozgásaiból, amíg nem költözünk földrengéses zónába, tektonikus törésvonal (vagyis egy egészen a magmáig leérő hasadék) fölé vagy egy még aktív, időnként kitörő vulkán közelébe. Az ilyen helyektől távol csak nagy rit-kán emlékeztet minket egy-egy kisebb földrengés arra, hogy azért nem olyan mozdulatlan a talaj a lábunk alatt, mint amilyennek látszik.

Valójában a magma folyamatos mozgásban van a Föld belsejében. Mivel ez a nyúlós kőzetolvadék a Föld középpontja közelében forróbb és könnyebb is, mint a felső régiókban, a forró magma folyamatosan feltör a földkéregbe. Ott aztán lehűl egy kissé, így elnehezül és vissza is süllyed a Föld középpontja felé. Ez a folyamatos keringés – konvekció, hőszállítás – hozza mozgásba a föld-kérget is, így alakulnak ki azok a törésvonalak, amelyek mentén a földleme-zek sodródnak (így például az Atlanti-óceánt kettészelő, Európát és Amerikát egymástól jelenleg is egyre távolabbra taszító törésvonal), és azok a hegysé-gek, amelyek az egymáshoz préselődő lemezek összetorlódásából és felgyűrő-déséből keletkeznek (ilyen például a mai napig is emelkedő Himalája).

Ahol pedig egy ilyen hasadék egészen a magmáig leér, ott a magmát is fel-jebb pumpálhatja a Föld belsejében uralkodó nyomás. Ha ténylegesen el is éri így a felszínt, akkor beszélünk vulkánkitörésről. Ez azonban igen ritka; az esetek nagy részében a magma felemelkedés közben még jóval azelőtt kihűl és megdermed, hogy elérhetné a felszínt. Akár kijut azonban, akár nem, a kőzetek és ásványok képződésének első, úgynevezett „primer” szakasza ebben a környezetben játszódik le.

Primer képződés:A magmás kőzetek és a primer ásványok

A magmából kialakuló első kőzetek képződési folyamata leginkább a cukor-kristályoknak egy túlcukrozott zseléből való kicsapódásával hasonlítható össze. Ugyan ki ne ismerné azt a lenyűgöző jelenséget, amikor minden lát-ható előzmény nélkül szabadon lebegő kristályok jelennek meg a nagyi birs-almasajtjában? No persze nem máról holnapra, de a pincében való hosszabb tárolás nyomán egyszer csak megjelennek – majd egyre nagyobbra nőnek. Mi történik ilyenkor?

19

Egyszerű: főzés közben a hozzáadott cukor még könnyen feloldódott a zse-lében, mivel a forró folyadékok mindig több szilárd anyagot képesek felol-dani, mint a hidegek. Ahogy azonban a zselé hűlni kezd, úgy válik az általa alkotott oldat egyre inkább túltelítetté, vagyis lesz benne egyre több a cukor annál, mint amennyit a kihűlés éppen aktuális szakaszában álló folyadék még fel tud oldani. Így a felesleg kicsapódik, vagyis különválik a zselétől. Először csak egyes apró cukormagvak jelennek meg, majd ezekhez csatlakoznak az újabb és újabb cukorrészecskék; így nőnek mind nagyobbra a cukorkristályok a nagyi pincéjében.

Ásvány és kőzetPontosan ugyanígy zajlik az első ásványok kikristályosodása is a magmából. A magma egy kőzetolvadék, ami annyit tesz, hogy a magas, több ezer fokos hőmérséklete következtében folyékony halmazállapotban tartalmazza vala-mennyi alkotóelemét. Ahogy a magma hűlni kezd, úgy csökken az oldóké-pessége is, és kezdenek kiválni belőle az első anyagok, eleinte itt is csak apró csírák formájában, amelyek aztán fokozatosan nőnek egyre nagyobb kristá-lyokká. Ez a folyamat addig folytatódik, amíg minden folyékony alkotóelem meg nem szilárdul. Ha az így eredményül kapott „végtermék” egyetlen, egy-séges anyagból áll, ásványnak nevezzük, ha különböző anyagok keverékéből, akkor kőzetnek.

Hogy e folyamat során mekkorára nőnek az egyes ásványkristályok, az attól függ, milyen gyorsan hűl le a magma, vagyis hogy mennyi ideje van a szóban forgó kristálynak a növekedésre. Márpedig ahogy azt a birsalmasajt példája is jól mutatja, a kristályképződés időigényes folyamat; ezért sokkal kisebbek a vulkánkitörések során keletkező ásványkristályok a mélységieknél. Míg ugyanis a föld mélyén akár évmilliókon át is nyugodtan és zavaratlanul fejlődhetnek a kristályok, addig a lávaként a felszínre kerülő magma már akár néhány óra, de legkésőbb néhány nap alatt mindenképp lehűl.

MagmásAz ásványtanban minden, közvetlenül a magmából kialakuló ásványt és kőze-tet magmás, avagy primer-kőzetnek, illetve magmás, avagy primer ásvány-nak nevezünk. Ezek közös vonása, hogy a fent leírt kihűlési-megdermedési folyamat során alakultak ki a felszínen vagy a mélyben. Ennek megfelelően lehetnek a magmás kőzetek, illetve ásványok egyrészt vulkáni (vulkáni kőze-tek és ásványok), másrészt plutonikus eredetűek. A plutonikus jelző Plútó, az alvilág urának nevéből ered, és a föld mélyében képződött kőzeteket jelöli. A plutonikus eredetű ásványokat ezen túlmenően három további, a követke-

20

zőkben még pontosabban is defi niálandó kategóriára oszthatjuk: likvidmag-másra, pneumatolitikusra és hidrotermálisra.

VulkániA vulkáni eredet általában fi nom-szemcsés kőzeteket hoz létre, melyek ásványai jobbára csak egé-szen parányi kristályokat alkot-nak. Legismertebbek ebben a kategóriában a lávában csapdába esett gáz által fellazított lávakövek, valamint az ilyen gázbuborékokat nélkülöző, nagyon is szilárd kőzet, a bazalt. A kőgyógyászatban a vul-káni kőzetek közül a porfi ritet és a riolitet használjuk, amely utóbbit a kereskedésekben leopárd-, avagy szemjáspis néven árusítják. Vul-káni tevékenység során képződik a tűzopál is.

Ha a vulkánkitörést köve-tően rendkívül gyorsan hűl le a láva, például hideg víztömeggel való érintkezés nyomán, az is előfordulhat, hogy egyáltalán semmilyen kristály nem képződik benne, hanem a hősokk „befagyasztja”, üvegszerű masszává dermeszti az egész olvadékot: így jön létre az obszidián. Az obszidián számos különböző anyag keverékét egyesíti magá-ban, ezért szigorú értelemben nem is sorolható az ásványok, csak a kőzetek közé. Ebből következően nevezik még kőzetüvegnek vagy vulkáni üvegnek is. Szintén e sokrétű összetételének köszönhető az obszidián sokféle arca is: az egyszerű fekete obszidián mellett ugyanis találhatunk még ezüst-, füst-, hópe-hely- és mahagóni-obszidiánt is, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

PlutonikusPlutonikus eredet esetén az egyes ásványok nem egyidőben alakulnak ki. Az elsők még szabadon csapódnak ki a nyúlós magmából, majd sűrűségüknek megfelelően vagy lesüllyednek vagy felemelkednek abban. Így diff erenciáló-dik (osztódik fel) a magma, és ezért gyűlnek össze és dúsulnak fel a külön-böző ásványok különböző mélységekben. Az ásványképződésnek ezt az első szakaszát likvidmagmás képződésnek nevezzük, ami magyarul annyit tesz,

A vulkáni kőzetek kialakulása

21

hogy az ásványok a még folyékony (lat. „liquidus” = „folyadék”) magmából jönnek létre. Ez a folyamat 1100 és 700 °C körüli hőmérsékleten játszódik le, rendkívüli (több száz atmoszférányi) nyomás alatt. Likvidmagmás eredetű gyógykő például az aventurin, a cirkon (jácint), az epidot, az olivin (peridot) és a rózsakvarc.

Ha gázok vagy gőzök hatolnak be a magmából a mellékkőzetbe, ezek is beindíthatnak bizonyos ásványképződési folyamatokat, mivel így a mellék-kőzetből kioldott anyagok reakcióba léphetnek a magma gázaival. Ezt a kép-ződési folyamatot nevezi az ásványtan pneumatolitnek, a görög „pneuma” = „lélegzet” és „lyein” = „oldani” szavak nyomán. A pneumatolit-ásványok közül a kőgyógyászat használja például az apatitot, a lepidolitot, a topázt és a turmalint.

Amikor aztán a folyamatos lehűlés nyomán a víz hőmérséklete visszaesik a 375 °C-os kritikus érték alá, megkezdődhet a vizes oldatok kialakulása is. E hőmérséklethatár fölött a víz kizárólag gáz halmazállapotú lehet, álljon bármekkora nyomás alatt is, 375 °C alatt azonban már folyékonnyá válhat. A vízben oldott anyagok eztán újabb ásványokat hoznak létre; ezt a képződési folyamatot hidrotermálisnak nevezzük, a görög „hydro” = „víz” és „thermos” = „hő” szavak nyomán. A kőgyógyászatban gyakran alkalmazott hidrotermá-lis gyógykő például az amazonit, az aragonit, a fl uorit, a holdkő és a kunzit.

A víz már sokkal mozgékonyabb, mint a nyúlós magma, így jóval köny-nyebben és gyorsabban is hatol be a környező mellékőzet réseibe és repedé-

A magmás- és a telérkőzetek kialakulása

LávafolyásVulkanikusok

Teleptelér

Telérkőzet

Magmások

Magma

Üledékesek

22

seibe, ahol az ásványok lecsapódhatnak ezeknek az úgynevezett teléreknek és kőzetréseknek a falain; így jönnek létre az ún. telérkőzetek. A körülzáró kőzet szigetelő hatásának köszönhetően az ásványoldat csak igen lassan hűl le (hegyi kőzetrésekben például 40 000 év alatt mindössze 1 °C-kal), így ilyen körülmények között valóban szép nagy kristályokat hozhatnak létre a kiala-kuló ásványok – nem utolsósorban azért is, mert itt helyük is van bőven, és zavaratlanul növekedhetnek. Így jönnek létre a telérekben és kőzetrésekben az általában legszebb és legkedveltebb gyógykövek, mint például az achát, az ametiszt, a hegyikristály, a füstkvarc, a kalcedon és még számos további.

A primer képződésAz ásványképződés primer módját a legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, mint „egy folyadék megszilárdulását”. Nem árt azonban – az ásványok e kialakulási módjából következő, emberekre gyakorolt gyógyhatásának meg-értése szempontjából sem – egy kicsit alaposabban is belenézni, hogy ponto-san mit is jelent ez a folyamat:

Itt egy szabad, rendezetlen állapot jelenti a kiindulópontot. Szabad, mivel mozgékony, és rendezetlen, mivel valamennyi anyag kötetlenül keveredik a folyadékban. A magma számos ásványi anyagot, vagyis kémiai elemet tartal-maz ebben a formában, de ezen a ponton még semmiféle konkrét kőzet nem alakult ki. A magma még csak az a potenciál (lehetőség), amiből aztán számos különböző ásvány és kőzet jöhet létre. A magmában oldott anyagok csupán a kereteit adják meg annak, hogy azokból pontosan milyen ásványok képződ-hetnek, és milyenek nem. Mivel pedig a magma ásványianyag-tartalma nem mindig és mindenhol azonos, bizonyos fajta ásványok gyakran csak a Föld bizonyos területein lelhetőek fel.

Az ásványok kialakulását a magma adottságai mellett számos további tényező is meghatározza még, például a nyomás és hőmérséklet, illetve a lehű-lés sebessége. Egyazon kiinduló anyagok a lehető legeltérőbb és legváltoza-tosabb formákban jelenhetnek meg aszerint, hogy a magma lávaként tört-e a felszínre és ott nagyon gyorsan hűlt le, hogy likvidmagmás képződés révén alakulhatott-e ki benne sok „egymáshoz préselt” kristály, vagy hogy bőven állt-e rendelkezésére hely és idő is a háborítatlan növekedéshez és szép nagy kristályok kialakításához egy telérben vagy kőzetrésben.

Röviden: A primer képződés egy magmás folyadék lehűlése és megderme-dése során lezajló kristályosodási folyamat, amelynek során a magma ásványi anyagai által alkotott alap – képződési potenciál – határozza meg azt, hogy mi minden jöhet létre belőle egyáltalán. Azt pedig, hogy e lehetőségek közül végül melyik alakulhat ki majd ténylegesen, és pontosan hogyan és milyen

23

módon, a kristályosodási folyamat további tényezői döntik el: a nyomás, a hő, a hely és az idő.

Ezt az elvet érdemes jól megjegyeznünk, mivel sokszor lesz még szükségünk rá a kőgyógyászatban. Most azonban lépjünk tovább a szekunder képződésre, amely már egészen másképp zajlik.

Szekunder képződés:Az üledékes kőzetek és a szekunder ásványok

A magmás képződés mélységei után immár a felszínre vezet az utunk – és itt válik csak igazán nyilvánvalóvá az is, hogy a kövek és a kőzetek sem elpusztít-hatatlanok: előbb-utóbb a legerősebb és legkeményebb kőzeteket is elrágja az idő vasfoga, illetve pontosabban az eső és a napfény, a hideg és a meleg, a fagy és a szél, idővel újra teljesen feloldva azokat. E környezeti behatásokat, melyek alól semmi sem vonhatja ki magát, igen találóan mállásnak nevezzük.

Nagybani mállásÍgy kopnak el a hegyek. A leggyakrabban fagy és jég által szétrepesztett sziklák görgeteggé válnak és idővel nagy halmokban gyűlnek a hegyoldalakon. Ott sem maradnak azonban örökké, hanem tovább gurulnak a völgyek felé (rette-gik is az ilyen helyeken élők a görgeteglavinákat), ahonnan aztán a patakok és folyók viszik tovább, kerek kavicsokká csiszolva az eredetileg éles és szögletes

Üledékes kőzet

24

köveket, valamint sok apró szilánkot (homokot) és porszemcsényi részecskét (iszapot, sarat) is létrehozva menet közben. Az ásványi anyagok egy csekély hányada pedig (főként a mész és a kősó) teljesen fel is oldódik a vízben.

LeülepedésA víz azonban csak addig szállít, amíg folyik. Ahol lelassul a folyása, például tavakban, deltatorkolatokban, de legkésőbb a tengerben újra lerakja a terhét. Ezáltal óriási lerakatokat hozhat létre, amelyekből aztán újabb kőzetek ala-kulhatnak ki. Ezt a lerakódási folyamatot leülepedésnek nevezzük, az így lét-

Az üledékes kőzetek kialakulása

Mészkőlerakódás

25

rejött kőzeteket pedig ennek megfelelően üledékes kőzeteknek. Ezek között találhatjuk például az angelitet (anhidrit), a dolomitot, a kalcitot, az oolitot (irkakő), a piritet és a szelenitet (gipsz), valamint a boji néven is ismert gömb-piritet.

Ugyanez a szekunder folyamat még egy második alkalommal is lezajlik a természetben, bár ezúttal már jóval feltűnésmentesebben, de semmivel sem csekélyebb hatékonysággal ...

Mállás kicsibenAhol a kőzetek a földfelszín közelében van-nak, ott az eső és a felszíni víztömegek vize is le tud szivárogni a kőzethez és a kőzetbe. Ez a felszíni víz mindig hoz magával oxigént, szén-dioxidot vagy savakat is, amelyek aztán a résekben és repedésekben hozzálátnak a kőzet feloldásához és az ásványi anyagok kiszabadításához. Ez is egy mállási folyamat, csak épp kisebb léptékű – viszont folyama-tosan zajlik a lábunk alatt, világszerte min-denütt, teljesen függetlenül attól, hogy az áldozatául szolgáló kőzetek ténylegesen és nyíltan el is érik-e a felszínt, vagy humuszta-laj takarásában húzódnak-e meg.

Oxidációs és cementációs zónaA kiszabadított ásványi anyagok ezúttal a víz hozadékaival lépnek reakcióba, és vagy ott helyben le is rakódnak új ásványként, vagy továbbviszi és valahol még mélyebben teszi le őket a víz. Ez a mini-ülepedési folyamat főleg ércben gazdag kőzetekben hoz létre sok új ásványt. Ezek a folyamatok a földfelszín és a talajvíz szintje között játszódnak le.

Ebből következően a föld talajvízszint feletti részét nevezzük mállási-, avagy oxidációs zónának is, mivel itt még az oxigén (lat. „oxygenium”) is kifejti a hatását. Emellett kémiailag az oxidáció elektronleadást jelent. A fémek pedig csak elektronleadást (ionizálódást) követően képesek reakcióba lépni, illetve folyadékokban feloldódni. Az oxidációs zóna jellemző ásványai például az azurit, a dioptáz, a krizokoll, a malachit, a türkiz és a variszcit.

A talajvíz szintjét cementációs zónának nevezzük, mivel itt esnek ki (cemen-tálódnak) az oldott anyagok. A cementációs zónában redukciós folyamatok zajlanak le, melyek során például a fémionok újra semleges fématomokká vál-

Réskitöltés krizokollal

26

nak. Kémiailag a redukció elektronfelvételt jelent, vagyis az oxidáció ellen-téte. A semleges fématomok már nem maradnak meg az oldatokban, ezért a cementációs zóna jellemző ásványai például a réz és az ezüst, de említésre érdemes még ebből a régióból a kovellin és a rézkalcedon is.

A szekunder képződés A szekunder képződés folyamatát röviden a mállás és lerakódás címszóval lehetne összefoglalni; ebben a folyamatban elsősorban a különböző környe-zeti behatások, így például a szél és más időjárási tényezők, vagy épp a hígí-tott savak játszanak döntő szerepet. A kiindulópontot egy már meglévő kőzet adja, amelyet a külső behatások részben vagy teljesen feloldanak. Itt azonban ez a kiinduló kőzet csak egy része a későbbi képződési lehetőségeket megha-tározó potenciálnak. Persze a benne foglalt ásványi anyagok így is mérvadóak ugyan az újraképződés folyamatában, de itt már megjelennek ugyanilyen fon-tos második komponensként a vizes oldatok (pl. savak stb.) is.

Röviden: A szekunder képződés folyamata során a környezeti behatások feloldják egy már meglévő kőzet szilárd szerkezeteit, s a kőzetből kiszabaduló ásványi anyagok a környezetükből érkező új anyagokkal együtt hoznak létre új ásványokat.

Mint tudjuk, a jó dolgok mindig hármasával jönnek, így a primer és a sze-kunder képződést is követi még egy tercier is.

Tercier képződés:A metamorf kőzetek és a tercier ásványok

Előbbi földfelszíni kiruccanásunkat követően most újra visszatérünk a mélybe, és bár ezúttal már nem hatolunk le egészen a magmáig, azért így is eléggé meg-közelítjük. Nem lelhetnek ugyanis nyugalmat a mélység kőzetei sem, a magma és a föld belsejének irdatlan nyomása közelében. Itt megint egy sor újabb, különböző tényező változtathatja meg az idők során a kiinduló állapotokat.

A földkéreg természeteAhhoz, hogy ezt jobban megérthessük, először is el kell vetnünk azt a köny-nyelmű feltevést, miszerint a földkéreg mindenütt egyformán szilárd és egyen-letes. Ugyanis a földkéreg különböző, a vízen úszó jégtáblákhoz hasonlatosan a magmán úszó táblákból, avagy lemezekből áll. Eltérő az egyes lemezek vas-tagsága is: az óceáni lemezek például 5-10 km vastagok, ám a kontinentálisak