Mikes International Volume XV., Issue 3. - epa.oszk.huepa.oszk.hu/00000/00007/00060/pdf/EPA00007_mikes_international_2015_03... · XV. évfolyam, 3. szám Mikes International Volume

XV. évfolyam, 3. szám Mikes International Volume XV., Issue 3.

_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________

© Copyright Mikes International 2001-2015 9

EZOTÉRIA

Dobos Csanád : Homérosz: Iliász — Napút elemzése

1. Számszerű adatok és beszélő nevek az Iliászban

24 ének, 52 nap története, valamint az egyes források szerinti 144 szereplő, mind az idővel vannak

kapcsolatban. 12x2 utal a hónapok és az órák számára. 52 hétből áll az év, valamint a 144 is felbontható 12x12-re. A legfontosabb számszerű adatok, melyek a Nap égi mozgásához igazodik. Ezen már érdemes elgondolkodni és megpróbálkozni az asztrálmitoszi elemzéssel.

A név utal a származásra, de utalhat valami tulajdonságra is, főleg ha felvett névről van szó. Homérosz (görögül „Oμηρος” (ejtsd: omirosz), a névelővel ellátott emberi testrészt „o μηροs” (az emberi comb). Az emberi mikrozodiákban az emberi comb a Nyilas jegy megfelelője. Mivel a Homérosz név, tudatosan felvett név, akkor ennek nagyon fontos szerepe van, Miért lehetett oly fontos Homérosznak pont a Nyilas jegy?

Iliász. Az eposz címe miért nem inkább Trója, vagy éppen Akhilleusz? Hiszen ezek jobban illenének hozzá. Az ősi nyelvek egyik sajátossága,

hogy a magánhangzókat évezredeken át nem jelölték, mivel a mássalhangzók hordozták a jelentést. A magánhangzók leginkább csak árnyalatokkal gazdagították az alapszót. Itt most érdemes egy kis kitérőt tenni: Illés próféta halálát Elizeus úgy meséli el, hogy Illést "egy tüzes

szekér, tüzes lovakkal, forgószéllel" vitte fel az égbe. És ez a leírás megegyezik a Napistenségek jellemzésével is. A Nap görög jelentése: ο ήλιος. Érdemes összenézni az Illés és az Ilios (ο ήλιος) neveket,

mennyire megegyeznek. Mindkettőben L,S mássalhangzók találhatók! És ugyanebbe a rendszerbe illik az Iliász is, mivel a S-SZ váltóhangok. (görögül η Ιλιάδα,Ιλιάς). iLLéS – ήΛιοΣ – ιΛιαΣ, esetleg kapcsolat van az eposz címe és a Napistenség között? Az Iliásznak kettős görög neve ismert: az Ιλιάδα, Ιλιάς. Ez a kettősség hasonlóan megtalálható Görögország megnevezésében is: Η Ελλάδα, ή Ελλάς.

Az Iliász szerkezete

15.685 hexameter 24 ének és 52 nap. Az eposz kétfajta szerkesztési elvet követ. Egyik a 24 részre osztott énekek sora, mely a látható tagolás miatt könnyen beazonosítható. Ezt a szerkezeti formát szinte minden eposz-elemzés alapelvnek tekinti, mely felosztás pedig csak vélhetően jóval később (egyes források szerint az

i.e. 2. Évszázadban) társult az Iliászhoz! A másik, az igazi, az eredeti szerkesztési elv az 52 napos időtartam, mely -a már korábban elemzett Antigonéhoz hasonlóan- a Nap égi útját veszi alapul, ez adja az eposz NAPÚT (asztrálmitoszi) járását.

Az eposz napjai meglehetősen rendszer nélkül kapcsolódnak az énekek sorához: Az első ének rögtön felöleli az első 23 napot, majd a 24. nap eseménye már 6 énekre oszlik szét, de a 7. ének egyszerre tárgyalja a 24. és a 25. nap eseményét is. A 8., a 9. és a 10. ének egy-egy nap eseményét írja le. A 29. nap eseményét 8 ének, a 30. napét további négy ének meséli el. Az utolsó előtti ének a 31. és 32. nap eseményére koncentrál, míg a 24. befejező ének a 33. naptól az 52. napig foglalja össze az eseményeket.

Első pillanatra zavarosnak tűnik a helyzet: néhol egy énekbe torlódnak össze a napok, máshol meg fordítva, több éneken át ível egy nap eseménye. Csak a 9. és a 10. énekben, a 27. és a 28. nap leírásánál áll be a rendszer az egy ének- egy nap egyensúlyba.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hexameter


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


Az adott napokhoz és énekekhez tartozó események rövid jellemzését az alábbi táblázat foglalja össze:

Ének Nap Történés 1 1 Apollón haragja 11 Akhájok gyűlése, Agamemnón és Akhilleusz konfliktusa. 23 Zeusz térdének ölelése, Akhilleusz kérésének meghallgatása

2 24 Zeusz gonosz álma 3 24 Párisz Meneláosz párbaj, Aphrodité kiragadja Páriszt a halál elől és a hálótermébe repíti 4 24 Esküszegés, Zeusz Héra heccelése 5 24 Aphrodité megmenti Aineiászt Diomédésztől, Isten-ember harc. Istenek hazatérte 6 24 A trójaiak és az akhájok harca folytatódik 7 24 Hectór-Aiász párbaj, mely döntetlennel végződik. 25 A halottak összeszedése

8 26 Istenek gyűlése.Zeusz ARANYMÉRLEGe, akhájok sorsa süllyed alá Zeusz tilalma ellenére Héra próbálkozik

9 27 Csúf vaksága Agamemnónnak, aki már haza is fordulna. 7 város ajánlat Akhilleusznak békülés gyanánt, Akhilleusz kettős végzete

10 28 Kém, kémkedés 11 29 Hectór vár Agamemnónsebesülésére, trójaiak eljutnak a görög hajókig. Az Árok. 12 29 Az akháj fal ostroma

13 29 Harc a hajóknál, Poszeidón beavatkozik 14 29 Zeusz rászedése. Héra visszaszüzesedése. Az álom, szerelem-szeretkezés 15 29 Zeusz felriadása, Poszeidón hazazavarása. Apolló leküldése Hektorhoz harcra biztatni. 29 Patroklosz Akhilleusz győzködése 16 29 Patroklosz halála 17 29 Harc Patroklosz teste körül

18 29 Akhilleusz megtudja Patroklosz halálhírét, az új pajzsára vár. 19 30 Héphaisztosztól megérkezik az új fegyver. Akhilleusz békülése 20 30 Istenek harca, Akhilleusz őrjöngése, öldöklése 21 30 Folyóisten kísérlete Akhilleusz elpusztítására, trójaiak hazamenekülése 22 30 Hectór halála

23 31 Akhilleusz álma Patrokloszról, Akhájok tűziFA gyűjtése a hamvasztáshoz, a be nem gyulladt halotti mágja. Fohász a szelekért, majd szélfúvás hajnalig

32 Halom, versenyek 24 33 Akhilleuszra mérges istenek, Hector holttestét tisztelni kell!Isteni terv Hector testének ellopására 42 Istenek 9 napi civakodásának vége. Döntés Hectór teteméről 43 Hectór testének hazaszállítása 52 Lovas Hectór temetése

Iliász NAPÚT beazonosítása

Az elemzésénél Devecseri Gábor kitűnő (magyar nyelvű) fordítását vettem alapul.

1.NAP

Első ének, első nap: Apollón haragja

NYILAS, NYILAS

A kiindulópont Apollón haragja, kinek az olümposzi trónja az Ikrek jegyben található. Míg Apollón trónja az Ikrek jegyben van, addig testvére Artemisz trónja vele szemben, a Nyilasban.

Az indítás rögtön meg is határoz egy tengelykapcsolatot. Apollón haragja, a nyílzápor eső is ezt támasztja alá, hiszen a nyíl mindkét jegyhez tartozhat (a

http://hu.wikipedia.org/wiki/Patroklosz





_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


kétfajta íj és nyíl lényegét Pap Gábor Az Attila-kincsvallomása könyvében részletezi)

„meg is hallgatta Apollón: jött az Olümposz csúcsairól, haragudva szivében, íját s kétfödelű tegezét hordozva a vállán: és a haragvó válla fölött csörrentek a vesszők minden mozdulatára: közelgett, mint a sötét éj. Majd a hajóktól messze leült, s röpitette a vesszőt: rettenetes pengés hangzott, bongott az ezüst íj. Kezdetben csak az öszvérekre s a fürge kutyákra lőtte hegyes nyilait, de utána magára a népre: szűntelen és sűrűn tetemek máglyái lobogtak.”

11. NAP

Első ének, tizenegyedik nap: Akhájok gyűlése, Agamemnón és Akhilleusz konfliktusa

NYILASból – BAKba, NYILASból - SKORPIÓba

„Hosszú kilenc napon át dúlt ott isten lövedéke; végre tizednap a népet Akhilleusz egybehivatta”

Az 52 nap összesítése alapján lehet egyértelműen pontosítani az eddig eltelt napokat és az egyes kifejezések pontos jelentését. Már az eposz legelején is egy ilyen gond adódik, hiszen a „tizednap” kifejezés valójában a 11. napot jelenti.

“az akhájt együtt veri most le a harc meg a dögvész”

A dögvész egyértelműen a Bak jegyhez tartozik, míg a harc a Mars aktivitását jelzi (annak a Marsnak, aki a Skorpióban van otthon)

A Nyilas jegytől éppen 11 „napra” (csillagövi jegyre) található mind a Bak, mind a Skorpió zodiákus jegy. Továbbhaladva ezen elképzelés mentén, miszerint a napok múlása adja a NAPÚT haladás sebességét, úgy egy meglepő, tudatosan végiggondolt Napút szerkesztéssel találjuk szembe magunkat. Eszerint, ha másnapra virrad a cselekmény, akkor a következő zodiákus jegybe kell érkezni a Napúton. De kinek -melyik harcoló félnek- melyik irányba kell haladnia az égi úton?

23. NAP

Első ének, huszonharmadik nap: Zeusz térdének ölelése. Akhilleusz kérésének meghallgatása

BAKból – BAKba, SKORPIÓból - SKORPIÓba

„Ámde tizenkettedszer, amint jött újra a hajnal ... Thetisz se feledte fiának kívánságát, mert fölbukva a tengeri habból, szállt kora hajnalban csúcsára az égi oromnak: ... Hát odaült elibe tüstént, megfogta a térdét bal kézzel, s jobb kézzel az álla alatt simogatta, és könyörögve ekép szólt Zeusz Kroniónhoz.”

A térd a Bak helye a mikrozodiákusban, és az áll, a fejnek a száj alatti része is jellegzetes testrész, mely a (bak)kecskére utal. (A kecskeszakáll kifejezés ezért nem véletlen). A veszekedés, háborúskodás továbbra is a Marsra, és ezzel a Skorpió jegyre utal. Egy teljes égi kör megtétele után, 12 nap elteltével a korábbi helyükre érkeznek vissza a harcoló felek.


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


24. NAP

Első ének, huszonnegyedik nap: Zeusz gonosz álma

BAKból - VÍZÖNTŐbe

Az álom tipikus Vízöntői szimbólum. A Baktól egy „napi útra” van a Vízöntő jegy. Ezen a napon zajlik a különféle népcsoportok számbavétele (28 görög, 14 trójai népcsoport), mely felfogható a görögség kirajzásának is.

Párisz-Meneláosz párbaj, Aphrodité kiragadja Pariszt a halál elől és a hálótermébe repíti SKORPIÓból - MÉRLEGbe

A párbaj, a megMÉRetés a Mérleg jegyhez kapcsolódik... Aphrodité (Vénusz) nászágyas mentőakciója is ugyanezen jegyre utal, hiszen a Mérlegben a Vénusz bolygó van otthon. De hasonlóan a nász, a lakodalom is ide kapcsolódik az évkörben.

A Skorpiótól ténylegesen egy „napi útra” van a Mérleg. Ez rendben is lenne, de egy érdekesség történt: megfordult a menetirány. Aki eddig a kisévi rendben haladt, most nagyévi menetirányba áll be, és fordítva. Ez a

módosított menetirány aztán megmarad az 52. nap végéig. Ennek okára a napút elemzés végén újra visszatérünk.

A 24. nap eseményét összesen 6 ének meséli el, ezek közül, csak a kezdeti 2. és a 3. énekkel foglalkoztunk most.

A nap további eseményei (hasonlóan a 25. és a 29. nap több éneken átívelő eseményeihez) egy másik (belső) Napút szerkesztési elvet követnek, melynek részletezése nem része most a cikksorozatnak.

25. NAP

Hetedik ének, huszonötödik nap: A halottak összeszedése

VÍZÖNTŐből - HALAKba, MÉRLEGből - SZŰZbe

Gyűjtögetés, aratás tipikus Szűz tulajdonság. A halál-Halak kapcsolat szintén közismert az asztrológiában. És pont e két zodiákus jegy adja a két végpontját a „Haláltengelynek”.

26. NAP

Nyolcadik ének, huszonhatodik nap: Istenek gyűlése. Zeusz ARANYMÉRLEGe, ahol az akhájok sorsa süllyed

HALAKból KOSba, SZŰZből OROSZLÁNba

Az aranymérleg egyensúlyi helyzetre utal. Az évkörben két fény-sötétség egyensúlyi időpont van: a Mérleg és a Kos jegyekben. Az arany a Nap színe, mely a Kosban erőben van. Az akhájok sors-süllyedése együtt jár a háborúval, az öldökléssel, azzal a marsi tulajdonsággal, mely a Kosban otthon van.

Pont ez a Mars-Nap páros van jelen az Oroszlán jegyben is, csak éppen fordított pozícióban.


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


Zeusz tilalma ellenére Héra próbálkozik

A 24. napban Héra még sikerrel heccelhette Zeuszt, hisz a Vízöntőben Héra trónja található. Most a 26. napra már megváltozott a helyzet. Héra hiába próbál megint ellenszegülni Zeusz akaratának, most engedelmeskednie kell, hiszen az OROSZLÁN jegyben Zeusz olümposzi trónja található!

27. NAP

Kilencedik ének, huszonhetedik nap: Csúf vaksága Agamemnónnak, aki már haza is fordulna. Agememnón 7 város ajánlata Akhilleusznak békülése gyanánt, Akhilleusz kettős végzete

KOSból BIKÁba, OROSZLÁNból RÁKba

A visszafordulás a Rák jegyre utal, és Akhilleusz kettős végzete is itt hangzik el

először.Bika jegyre pedig a földi élvezet és azok tárgyi eszközei, melyeket békülés gyanánt Agamemnón ajánl fel.

28. NAP

Tizedik ének, huszonnyolcadik nap: Kém, kémkedés

BIKÁból - IKREKbe, RÁKból - IKREKbe

Merkúr a kémek, tolvajok istene. A Nap közelsége és a gyorsasága miatt Merkúr az egyik legnehezebben megfigyelhető bolygó. Épp ezért is többek között a kémek, tolvajok istene!

Az Ikrek jegyben a Merkúr otthon van. Az Ikrek csillagkép jellegzetessége a kapuforma, amire az Antigoné Napút elemzésében külön kitértem. A kapu mindig valami határvonalat is

jelez. A kémekre, a kémkedésre leginkább a határvonalon túl van szükség. Mivel a kapu most „zárva” van, ezért csak a kémeknek van lehetősége, hogy jelképesen belopózzanak a kapu mögé. (Az Antigoné Napút elemzését újra átolvasva jobban érthetővé válik ez a hasonlat).

Itt csak egy zodiákus jegy érvényesül, az IKREK. Mindkét irányból itt ért össze a kisévi és a nagyévi menetrend.

29. NAP

Tizenegyedik ének, huszonkilencedik nap: Hectór várakozása Agamemnón sebesülésére, majd a trójaiak eljutnak a görög hajókig. Árok.

IKREKból - RÁKba, IKREKből - BIKÁba

A Rák jegy hatja át megint az egész napot. Ezen a napon minden a visszájára fordul, úgy ahogy a Rák jel is mutatja. Még a nap elején a trójaiak ostromolják az akháj védelmi rendszert, valamint a görög hajókat, de a nap végére mégis megfordul a helyzet. Patroklosz vezeti az akhájokat a nagykapujú Trója felé. E gyorsan lezajló hatalmas változás illik is a Hold karakteréhez, mely mind a RÁK, mind a BIKA jegyben jelen van. Ahogy a Hold képes hatalmas víztömegeket

naponta kétszer is átmozgatni, úgy most az óceánok víztömege helyett e két hatalmas haderőt tologatja ide-oda.

Héra visszaszüzesedése szintén a Hold szerepkörre utal.


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


30. NAP

Tizenegyedik ének, harmincadik nap: Héphaisztosztól megérkezik Akhilleusz új fegyvere, Akhilleusz békülése

RÁKból - OROSZLÁNba, BIKÁból - KOSba

Újabb több énekben elmesélt nap.

20 30 Istenek harca. Akhilleusz őrjöngése, öldöklése 21 30 Folyóisten kísérlete Akhilleusz elpusztítására.

Trójaiak hazamenekülése 22 30 Hectór halála

Korábban a 26. napon (8.ének) gyűléseztek az Istenek és hoztak döntést az emberek sorsáról. Az aranymérleg süllyedésekor szintén Kos-Oroszlán páros érvényesült. Most is, a 30. napon ez az állatövi jegypáros van

érvényben, és az Istenek újra beavatkoznak az emberek életébe, de most még közvetlenebbül, hiszen már fizikailag is belelendülnek a harcokba. Mivel a Mars van meghatározó szerepkörben mindkét jegyben, ezért az öldöklés mindkét oldalon már nem kétséges.

Héphaisztosz trónja a Kos jeggyel szembeni Mérleg jegyhez kötődik, ezért is érkezhet meg most Akhilleusz részére az általa elkészített új fegyverzet. A látszólagos béke, egyensúlyteremtés látszólag illik a Kos jegyhez, hiszen a napéjegyenlőség e jegy sajátossága.

A 21. ének cselekménye nagyon eltér az egész eposz hangulatától. Egy külső –nem olümposzi istenség- majdnem a feje tetejére állítja a Zeuszi akaratot. Megelégelve Akhilleusz öldöklését a Folyóisten maga próbálja megállítani ezt a két lábon járó öldöklőgépet, és majdnem sikerrel is jár. De ki, vagy mi ez a Folyamisten? A városokon kívül, ahol nincs fényszennyezés, az esti csillagos égbolt egyik leglátványosabb égi tüneménye a

Tejút, az égi ÚT, mely a Nyilas és az Ikrek csillagképeket köti össze átszelve az éjszakai égboltot. Aszerint,

hogy milyen pozícióban van ez a fényes ÚT, lehet ÉGI FOLYAM vagy éppen égi ÉLŐFA is. Ezen az égi folyamon, élőfán érkeznek le, és távoznak a lelkek. De az éltető tejútenergiák is ezen az égi folyamon keresztül érkeznek le hozzánk.

31. NAP

Huszonharmadik ének, harminegyedik nap: Akhilleusz álma Patrokloszról. Az akhájok tűziFA gyűjtése a hamvasztáshoz. A be nem gyulladt halotti mágja. Fohász a szelekért, szélfúvás hajnalig.

OROSZLÁNból - SZŰZbe, KOSból - HALAKba

Az asztrológiai élet- és haláltengelyről már többször volt szó. A hamvasztásra használt

tűzifa már nem élőfa. Ez már a haláltengely fája. Hogy lehet az, hogy akik naponta

tüzet gyújtanak, azok nem tudják begyújtani azt egy ilyen fontos szertartáshoz? Szó sincs hatalmas esőzésről, sem egyéb természeti akadályról mely megnehezítené a hamvasztást, de mégis a tűziFA, az ÉgiFa nem gyullad be! Míg a 21. énekben a folyónál a túlhevülő energiájával próbált egyensúlyt teremteni a Tejút, most épp az ellenkező hatásával, az energiamegvonással. Nem közvetít energiát!

Berze Nagy János: Az Égig érő fa című munkájában kifejti, hogy az ókori Nap—Hold— Vénusz hármasság nálunk Nap—Hold—Szél hármasságként jelenik meg. A SZéL-SZüL nyelvtani kapcsolatra Szántai Lajos (az Ősvallásunktól Tündér Ilonáig 2010) előadásában is bőven kitér.

Szerinte is sokkal mélyebb kapcsolat található e két kifejezés között, mint csak egy egyszerű magánhangzó csere. Hiszen a SZÉL nemcsak a szelet jelenti, hanem valami szélét is, pl az égbolt szélét. Mivel a Vénusz folyamatosan a Nap közelében található, ezért csak az égbolt szélén lehet megfigyelni napkelte vagy éppen



_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


napnyugta környékén. A közös pont tehát a Vénusz bolygó, mely a nőiség, az anyaság bolygója. De ugyanakkor a Vénusz csillag szolgál már ezredévek óta a SZÉL szakrális jelzésére is. Mindez a magyarországi református templomok festett mennyezetein nyomon követhető úgy mint a magyar népmesékben is.

Hiába van tűziFa, de mégsem gyullad be. A holt lelkeknek is a távozásukhoz szeretetre van szükségük, (Vénusz bolygó hatására, a Szeretetre, a SZélre) nem pedig gyűlöletre, haragra, bosszúra.

A Halak jegyben a SZÉL kapcsán említett Vénusz bolygó erőben van.

32. NAP

Huszonharmadik ének, harmincharmadik nap: Halom, versenyek

SZŰZból - MÉRLEGbe, HALAKból - VÍZÖNTŐbe

MegMÉRettetés – Mérleg jegy. Álomszerű békés hangulat.

33. NAP

Huszonnegyedik ének, harmincharmadik nap: Akhilleuszra mérges istenek, Hectór tetemét tisztelni kell! Isteni terv Hektór holttestének ellopására.

MÉRLEGből - SKORPIÓba, VÍZÖNTŐből - BAKba

Mérges istenek – marsi hatás (Skorpió). Tisztelet, tradíció szaturnuszi közeg (Bak).

Az Istenek Hermésszel tervezik Hectór testének kilopását. Csak tervezik, de mégsem ez történik. Amennyiben Hermésznek kéne kilopni Hektor testét, úgy a következő, a 34. nap erre igazán alkalmas lenne, hiszen a harcoló feleknek másnap már a Nyilas jegybe kéne érkezniük. (Abba a Nyilas jegybe, ahol Merkúr rejtett erőben van!) De mégsem így alakul az eposz története.

Itt jön a meglepő fordulat. Mintha kizökkenne a megszokott menetrendjéből a cselekmény. Nemcsak hogy napokat ugrik át a történet, de még az addigi tiszta NAPÚT-járás is kibillen az addigi menetéből. Eddig a napig a Nyilas jegyből kiindulva „létrafokonként” lépegetett a történet egészen az Ikrek jegyig. A 28. nap mind a kisévi, mind a nagyévi mozgásszál ebben a jegyben találkozott, majd megkezdődött létrafokonként a visszafelé

araszolgatás. Már csak egy lépés volt vissza, hogy a Napút-elv szerinti mozgással hazaérjenek a Nyilas jegybe a harcoló felek. De mégsem így történt, a 42. nap eseményével ez a rend megtörik.

42. NAP

Huszonnegyedik ének, nagyvenkettedik nap: Istenek 9 napi civakodásának vége, döntés Hector testéről

SKORPIÓból - OROSZLÁNba, BAKból - KOSba

Az eposz égi menetrendje az eddigi lépegetés helyett hirtelen 9 napot ugrik előre. Ez alapján a Skorpió-Bak "létrafokról" a cselekmény átugrik az Oroszlán-Kos párosba.


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


Ez a rész nemcsak a legfontosabb dramaturgiailag, de egyben a legszebb pillanat is az eposzban. Akhilleusznak ki kell adni a gyűlölt ellensége testét, amit megtehetne pusztán csak utasítással: itt van vigyétek! De nem ez történik: lányokkal megmosdatja és bekeneti olajjal, drága palástot ad rá, majd saját maga (Akhilleusz) emeli

fel a gyászkeretre. Hatalmas a változás Akhilleusz jellemében! De ez még folytatódik: Az evést követően a trójai király gyönyörködik Akhilleusz hangjában, nemes, szép arcában, abban az Akhilleuszban, aki a kedvenc fia gyilkosa! Abban az Akhilleuszban, aki nemcsak, hogy meggyilkolta Hektórt, de annak testét még meg is alázta! Szintúgy Akhilleusz is hasonlóan gyönyörködik a legnagyobb ellenségének apjában. Akár mondhatnánk másképp is: Úgy gyönyörködnek egymásban, mint az APA a FIÁBAN és FIÚ az APJÁBAN.

Mi ez ha nem éppen az ikrek típusú „szerepcsere” ? A láncszem köztük maga a „lovas” Hektór.

"Megmosták, s megkenve a lányok olajjal a testét, inget is adtak rá, köribé meg drága palástot, majd maga hős Akhileusz fölemelte, s a gyászkerevetre tette, s a társak emelték véle a síma szekérre. ... "Íme, kiadtam a gyermeked, agg, akiért könyörögtél: fekszik a hordágyon, s tüstént mikor eljön a Hajnal, látod

s elviheted; gondoljunk most az evésre.

… Majd miután elverték végül az éhet, a szomjat, akkor a Dardanidész Priamosz bámulta Akhilleuszt: mekkora, míly gyönyörű és mennyire isteni arcú. S közben a Dardanidész Priamoszt bámulta Akhilleusz: nézve nemes szép arcát és hallgatva a hangját. És miután eleget nézték egymást, gyönyörükre…"

43. NAP

Huszonnegyedik ének, nagyvenharmadik nap: Hectór testének hazaszállítása

OROSZLÁNból - SZŰZbe, KOSból - HALAKba

Egy napot lép előre a történet, immár a Szűz-Halak tengelybe zajlik Hectór halott testének hazaszállítása, hogy aztán az 52. nap végre megkapja a lovas Hektór is a végtisztességet. A 25. napi halottak összeszedése szintén a „haláltengelyhez” kapcsolódott, ahogy most a halott Hectór testének „összeszedése” is.

52. NAP

Huszonnegyedik ének, ötvenkettedik nap:

SZŰZból - IKREKbe, HALAKból - IKREKbe

Újabb 9 nap ugrás, hogy a cselekmény mindkét (kis- és nagyévi) Napút szála a

Halak és a Szűz jegyből a IKREK jegybe érkezzen. Az IKREK jegybe és ezzel együtt végre hazaérkeztek a Nyilas jegybe (is).


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


Az első nap, valamint az utolsó 19 nap Napút története részleteiben:

Az eposz Napút elemzésének kezdeténél, az 1. napi események részletezésénél zavarosnak tűnhetett az IKREK-NYILAS tulajdonságok „egybesimítása”. Ezért is volt fontos már az indulásnál hangsúlyozni, hogy Apollón

haragja két külön fokozatban érinti az állatokat, majd az embereket. Ez a tudatos szétválasztás utal arra az egyszerű vadászati, hadászati tényre, hogy más íjat használtak alkalomtól függően vadászatnál és harci eseményeknél. És pont e két különféle íj, két különböző zodiákus jegyhez társítható. Így az Apollón bosszúja valójában egyszerre érintette az Ikrek jegyet (ahol az égi trónusa található Apollónnak) és a vele szemben lévő Nyilas jegyet is. (Erről bővebben Pap Gábor Az Attila-kincs vallomása című könyvében)

Ugyanez a kettősség tapasztalható az 52. (záró) napnál is. A mozgásdiagram alapján a Nyilas jegybe várnánk az eposzi befejeződést, de ez mégis az Ikrekben történik. Abban az Ikrek jegyben, ahol megtalálható (az Antigoné dramaturgiája alapján is) a

KAPU, mely most végre kinyílt. Az a KAPU, mely a 28. napon (a 10. énekben) még zárva volt, ahol akkor csak a kémeknek volt lehetősége „átjutni” rajta. Az Ikrek

csillagkép Kapu formájú csillagképe fontos csillagászati és szakrális csomópont is, mivel itt metszi egymást a két legfontosabb égi pálya, a zodiákus Napút és a Tejút. Azaz itt van az átjáró a földi élet síkja és a más dimenziókat jelentő univerzum között.

Az eposz Napút elemzésénél egy fontos kérdést kell még tisztázni. A 24. napon miért fordul meg a menetirány, mi váltja ki a fordulatot? Újra átnézve az időtáblázatot, azonnal felismerhető egy ok: Zeusz térdének átölelése, Akhilleusz kérésének meghallgatása. Azaz ekkor maga Zeusz lép be aktívan a folyamatokba, és végig az utolsó napig az ő döntésétől függ minden. Látszólag Zeusz irányít mindent innentől kezdve, de egy tényt nem szabad

elfeledni: mindez Akhilleusz akaratának megfelelően! A 24.,25. és a 29. nap belső napútjárásának elemzése további érdekességekkel szolgálna ennek megértéséhez. Legyen most csak elégséges magyarázat, hogy Akhilleusz barátjának elvesztését követően ide akarja visszapörgetni az idő kerekét, mintegy meg nem történtté tenni a korábbi kérését.

Napjárás szempontjából e kétfajta mozgásirány két szóval jellemezhető: kisévi és nagyévi rendszer. Aki a kisévi

rendszerben haladt, az a 24. nap a nagyévi irányba fordul át, és fordítva. Az eredmény szempontjából mellékes, hogy ez a hátrafordulás a 11. vagy éppen a 23. nappal történik-e meg. Viszont logikailag inkább hajlok arra, hogy „ez az irányváltás” -Zeusz térdének átölelése-, azaz Akhilleusz kérésének meghallgatását követően zajlik le. Ekkor mozdul ki az idő az addigi sodrából. E pillanattól kezdve viszont végig tartják ezt a menetirányt.

Mindkét „harcoló fél” azonos sebességgel halad innentől az égi körpályán. Mint egy létra fokain haladnak egyesével a Nyilas jegytől az Ikrek jegyig. A 28. napon az Ikrekben találkoznak, de mégsem érkeznek célba. Ennek okát talán az Antigoné drámából megismert Kapuban kell keresni.

A kapu zárva van, amin keresztül csak a kémeknek van esélye belépni, ezért nem záródhat le itt az eposz története. Ekkor még nem tudtak dimenziót váltani a harcoló felek, így folytatni kellett égi útjukat. Az Ikrekben lezajlott kémkedés után lassan, fokonként ereszkednek visszafelé az égi létrán, hogy immár a másik oldalon érkezzenek a legalsó létrafokhoz, ahonnan már csak egy lépes a Nyilas jegy - mindkét harcoló fél számára. De nem lépnek be a Tejútra, annak ellenére, hogy az olimposzi istenek ezt tervezik.

Az istenek azzal a Merkúrral tervezik ellopatni Hektór tetemét, aki a Nyilasban (azaz az éppen aktuális

csillagjegyben) rejtett erőben van. Ekkor hirtelen vált az eposz menete. Ahelyett, hogy hazaérkezne a történet egyetlenegy napos lépéssel, mégis belekezd egy bonyolult 9+1+9 napos időugrás sorozatba. Ez a 19 napos,

három részre szaggatott időugrás pillanatok alatt „romba dönti” a korábbi kristálytiszta Napút járást. A cselekmény átugrik a Nyilas jegy helyett az Oroszlán-Kos párosba, majd onnan a Szűz-Halak tengelyre, hogy végül „hazaérkezzen” az IKREKbe. Nagyon nem illik ez a kitérő az eddigi rendszerbe! De akkor mégis mit keres itt? Az utolsó három időugrásnak igenis van szerepe, méghozzá nagyon fontos! Az biztos, hogy amíg Akhilleusz meg nem változik, addig nem léphet a Tejútra. És ezt a tejúti energia korábban már kétszer is Akhilleusz (és a mi) tudomásunkra hozta, a Folyó és tűziFA képében. De mit jelent az utolsó 19 napnak 9-1-9 napra bontása? Ezzel beiktatódott egy újabb Kos-Oroszlán és egy Halak-Szűz páros. Két párosról van szó, de biztos párban kell

őket nézni? Mivel a nagyévi, precessziós mozgás része az eposzi Napútnak, így érdemes ez alapján eltűnődni. A trójai háború Krisztus előtt másfélezer évvel zajlott, ez az időszak a precessziós világkorszak szemlélet alapján a KOS jegyhez tartozott. Vélhetően szintén ebben az időszakban élt Homérosz is, aki ennyire tudatosan szerkesztette ezt a Napút eposzt. Homérosz és az őt követő párezer évben (lényegében az újkorig) még nem


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


volt kérdéses, hogy az emberiség egyszerre két időszakban él: a nagyévi 26.000 éves, és a kisévi 365 napos ciklusban. A két időrendszernek egyszerre vagyunk a részei. Ettől eltérni nem lehet, csak legfeljebb tudomást nem venni erről. És pont ez a precessziós mozgásirány ugrik a Kos világkorszakba. Abba a Kos világkorszakba,

amihez a trójai háború és (állítólag) Homérosz munkássága is kapcsolódik. Majd átlép a másik világkorszakba, a Halak világkorszakba, abba a világkorszakba melyben jelenleg is élünk.

Tényleg a Kos és a Halak világkorszakra irányul ez a Napúti kitérő? Ha igen, akkor miért van szükség erre a kitérőre? Mi az üzenete ennek? Miért csak két világidőszak van kiemelve, az egyik, amikor zajlott az esemény és a másik, a mi világkorszakunk? Miért nem darabolódik tovább a maradék 9 nap? Miért nem folytatódik a kitérő sora egy Vízöntőséggel, esetleg Bak jeggyel? Talán mert arra már lehet, hogy nem kerülhet sor! Csak egy világkorszak számára került lejegyzésre az eposz, ez pedig a Halak világkorszak, azaz számunkra!

Ez meglepő kijelentés az első pillanatban, de azok számára, akik ismerik a Vízöntő paradoxon lényegét, ez nem meglepő. Csak nekünk szól ez az üzenet, az apáinknak, nekünk, a gyerekeinknek és talán az unokáinknak...! Lehetséges, hogy tényleg ebben a világkorszakban következik be az, amit Jézus úgy fogalmaz: „az idő megrövidül” és „megszűnik az idő”.

A Napút további sajátosságai, az eposz összefoglaló Napút táblázata

Az Napút elemzés további sajátossága, hogy adott állatövi jegy párosításokhoz mindig azonos események tartoznak. A SZŰZ-HALAK pároshoz, az asztrológiában jól ismert „haláltengelyhez” köthetők a halottgyűjtögetések, de a be nem gyulladó tűzifa is.

25. nap a halottgyűjtés,

31. nap a be nem gyulladt tűzifa,

43. napon Hektor hazaszállítása.

Hasonlóan az OROSZLÁN-KOS páros idejében döntenek mindig az Istenek a földiekről.

26. nap az aranymérleg lebillen az akháj oldalon...

30. nap újra aktívan harcolnak az istenek a földön egymás és az ember ellen.

42. nap újra döntenek az istenek, de most már Hektór testéről és ezzel együtt áttételesen az emberiség sorsáról is (hiszen ez az egyik üzenete a Napút járásnak)

A BAK-SKORPIÓ páros esetében már a düh a kulcsszó. Először Akhilleusz dühös (11. és a 23. nap), megtagadja a további harcot, valamint a kérésével kimozdítja az időtengelyt. Hasonlóan az eposz végén (33.nap) a düh

megint Akhilleuszhoz kapcsolódik, de most rá dühősek az égi istenek, és a döntésükkel előkészítik a kimozdult idő visszaállását.

Az eposzban kiemelt szerepe van az első és az utolsó sornak. Az első, „Homérosz: Iliász”, sorról már szó volt,

ahogy ennek a Nyilas-Ikrek jegyek kapcsolódásáról is. Homérosz, aki ennyire ragaszkodik a Nyilas tulajdonságokhoz, hogy „a művész nevében” is két dolgot hangsúlyoz: Ember („emberi comb”) és Nyilas jegy - az biztos, hogy görög eredetileg is? Vagy esetleg ő maga már görög, de a felmenői közül volt olyan, aki ezt az ősi tudást, mint szerves, eleven tudást át tudta rá örökíteni, így lélekben magával hordozta mind a hettita (szkíta), mind a görög kettős szellemiséget? Robert Graves A görög mítoszok könyvében szintén hasonlóra utal, a szántóföldek trágyázása révén:


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


„A tehéntrágyát, miként a mítoszból kiderül, a görög parasztok semmire sem becsülték. Hésziodosz a Munkák és napokban

még csak meg sem említi. H. Mitchell (Economics of Ancient Greece) kimutatja, hogy több ősi szerződésben meg van tiltva a

marháknak a parlagon való legeltetése. Igaz, hogy Argosz, Odüsszeusz kutyája, egy szántóföldek trágyázására használt

trágyadombon fekszik (Odüsszeia XVII. 299.), de akárhol íródott is az Odüsszeia - és biztos, hogy ez nem a görög szárazföldön

történt -, a földművelésre és a gyümölcstermesztésre való utalások bizonyos krétai gyakorlat továbbélésére mutatnak.”

A nap-Napút elemzés átfutása után bátran kijelenthetjük, hogy az első sor egyértelműen a Tejút-élettengelyre utal a Homérosz-Comb-NYILAS jeggyel, valamint a Napistenség-Apollón-IKREK jeggyel. De ez mennyire érvényes az utolsó mondatra is?

“Így rendezték ők a lovas Hektór temetését.”

A lónak, a lovas jelzőnek mi a szerepe ebben a mondatban? Talán mert a lovával együtt temették el? Vagy csak egyszerűen a zodiákus Nyilas jegyre utal? Mindenesetre jelen van, és egészen nyomatékos a szerepe. A temetés, végső nyughely… hazatérés-kifejezések összetartoznak. És ez fokozottan érvényes Hektórra is, hiszen

a halott testének sora, míg végső nyugodalomra nem lel – fontos része az eposznak. Hektór testének a végtisztesség megadása és a HAZAtalálás szorosan összefügg. De hova talál haza? A NYILAS jegybe!

Így az eposz első és az utolsó mondata szintén alátámasztja a teljes Napút elemzést: Tejúti indítás és tejúti befejezés mindkét esetben.

A NAP, HOLD és VÉNUSZ hármasság az Iliászban

Az Antigonéban fontos szerepe volt a VÉNUSZ, NAP és a HOLD tulajdonság önfeláldozásának. De miért fontos ezt újra megemlíteni az Iliász elemzésben? Mert e három istenség Apollón (NAP), Aphrodité (VÉNUSZ), és

Artemisz (HOLD), egyértelműen a trójaiakat támogatja. (Igaz, hogy még egy istenség, Árész (Mars) szintén a trójaiakat támogatja, de az ő szerepe már nem ennyire tiszta. Árész helyzete érdekes, de erre többször is utalnak az Iliászban, hisz az anyját, Hérát kéne követnie, de a szíve jobban húzza Aphrodité felé. Mi motiválja ebben? A szerelem vagy a nemi vágy?)

Sumér és a magyar Nap-Hold-Vénusz együttállás (Csengersima kazettás mennyezet)

Apollón (NAP), Aphrodité (VÉNUSZ), és Artemisz (HOLD), mindhárom istenség hiába része az olümposzi 12-eknek, mégis mindháromnál felfedezhető szkíta (hettita)-sumér eredetszál. Ennek ismeretében érthető, hogy

miért is ők, pont ők támogatják a trójaiakat, akikről az eddigi elemzés alapján is alapos okunk van feltételezni, hogy hettiták, azaz szkíta népcsoport részei. Annak a szkíta népcsoportnak a része, melyet az antik görögség is ősibbnek tekintett, mint az egyiptomit (Marcus Junianus Justinus VILÁGKRÓNIKA II. könyv) és akinek a világlátásából sokat merített a saját mitológiájának megalkotásában.

De miért is van szükség mindezek hangsúlyozására? És mi ennek a hettita-szkíta kapcsolatnak a legfontosabb, perdöntő bizonyítéka az Iliászban? Az Iliász eposz Asztrálmitoszi SZERKESZTÉSE, amiről eddig is szólt az elemzés.


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


Iliász Napút szerkezete és az 5+1-es zodiákus rendszer

A Napút elemzésben folyamatosan szó volt a Tejútról és arról az „égi létráiról”, amin az eposz időrendje fel és alá halad. De mi is ez a

rend ? Ez az Iliász Napút elemzésének első igazán döbbenetes rácsodálkozása. Ez nem más, mint Pap Gábor az előadásaiban sűrűn emlegetett, a manicheizmushoz közelálló zodiákus rendszer, mely egyben a szkíta zodiákus rendszer alapja is.

Az az 5+1 elemű ÉLŐFA rendszer, ahol a nyugati föld-víz-tűz-levegő elem kibővül egy ötödik (fő, szerkesztő) elemmel, a SZER-elemmel. A szerelemmel, mint legfőbb szerkesztési elvvel. (Ahogy a SZER-tár, SZER-elő, SZER-telen szavainkban SZER előtagja sem véletlen, úgy

ez ötödik elem, az ÉLŐFA-TEJÚT SZER-elem megnevezése sem). A Nyilas-Ikrek tengelyen átívelő ÉLŐFÁra, a Tejútra fokonként

kapcsolódnak a hagyományos, a nyugati asztrológiában is használt elemek, melyeket a SZER-elem rendez egy élő rendszerbe, ahogy az ábrán is látható. És pont ezt írja le az Iliász NAPÚT járása is. Ez nem véletlen, ez tudatos szerkesztés olyan szerzőtől aki nemcsak ismerte, de fő rendezőelvnek tekintette ezt az 5+1-es hagyományt! Vajon a szerző tudatos névválasztása is kapcsolatban van ezzel a gondolkodásmóddal? Ideje egy fontos tényt is megemlíteni:

Az Iliász legrégibb általánosan ismert kéziratát, a „Venetus A Z 454”-et, (mely alapul

szolgál a Napút elemzésünknek is) a hivatalos tudomány csak a X. századra datálja, azaz közel 2500 évvel későbbre, mint a trójai háborút!

Ekkor Európában a gnosztikus és szkíta egyházi szerveződéseknek még jelentős súlya

volt. Európa középtengelyében, a mai Lengyelországtól-Bulgáriáig, az akkori Magyarországot is beleértve egy összefüggő, szkíta hagyománnyal rendelkező nemzetek

láncolata volt megtalálható, mindez a mai Görögország és a hajdani Bizánc szomszédságában. Abban az akkori Európában, melyben két általánosan elfogadott érintkezési, irodalmi és vallási nyelv volt: a görög és a latin.

A kisévi és a nagyévi mozgás képviselői

A Napút vizsgálatnak még egy fontos kérdést kell tisztázni, ki képviseli a kisévi, és ki a nagyévi mozgást?

Látszólag lényegtelen kérdés, de mégsem az. Az asztrológiában általában a kisévi mozgást az egyéni időtartamra vonatkozva használják, ezzel szemben a nagyévi, precessziós időtartammal viszont az ősi népek, birodalmak, vagy éppen az egész emberiség sorsát veszik számba. Mivel a görögség sokáig önmagát, mint egy fiatal nemzetet jellemezte az egyiptomi és a szkíta népekhez képest, ezért ez már egy megfelelő kiindulási alapot adhat számunkra. Ezt erősíti meg, hogy az eposzban szinte csak a trójaiaknak és a szkíta (trák)

szövetségeseiknél hangsúlyozzák a lovakkal való szoros kapcsolatot. Történelmileg a szkítaságot (és ezzel együtt a magyarságot) minden korban és minden időben a fehér lóhoz, és ezen keresztül a Nyilas jegyhez

társították (amiben épp a görög Ptolemaiosznak vannak elvitathatatlan érdemei, ki erről bőven értekezett a mundán asztrológia keretén belül). (Bár Akhilleusz személye ebből a szempontból érdekes, szinte kilóg az akhájok közül, ez most mégsem része ezen elemzésnek.)

Mindezek alapján a szkíta-hettita-trójai had lépeget a Napút pályán a precessziós menetrendnek megfelelően, míg az akháj-görög haderő a kisévi rendszer alapján halad. Az elemzés kapcsán szó volt, hogy a Napút járás legelején hirtelen megfordul mindkét fél „haladási iránya”. A kis- és a nagyévi menetirány felcserélődik. Ezt jelképesen úgy is tekinthetjük, hogy mindenki, minden korban egyszerre mindkét időszakban él, részese mind az évszakok változásával jelentkező kisévi rendszernek, de részese a nagyévi rendszernek is. Egyik időszak sem

választható le a másikról, minden kor minden emberének egyszerre kell megélni a kis- és a nagyévi időszakját.


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


De tényleg minden kor minden emberének csak ez a két párhuzamosan futó idősíkja van? Vagy néha vannak egyéb időtorzulások is? Követheti-e a Halak világkorszakot a Nyilas világkorszak, úgy hogy egyszerre két világkorszakot is átugrik az idő? Mindezt úgy, ahogy az Iliász utolsó 10 napi eseménye sugallja? Ezekre adjon majd választ az Odüsszeia asztrálmitoszi elemzése.

“ 108 ” – újragondolva

Avagy, mi a kapcsolat a Képes Krónika és a homéroszi eposzok 108-as száma között

A magyar krónikák Hunor és Magor kapcsán rendre hangsúlyozzák a 108-as számot. “Száznyolc tartomány, száz és nyolc nemzetség”. De miért pont 108, mi lehet a jelentése ennek a varázslatos számnak? A válasz meglepő módon a homéroszi eposzokban rejlik, melyek eredeti kéziratai nem is az ókorból, hanem csak X.

századból származnak. Sőt, ezen eposzok napút szerkezete inkább szkíta-magyar asztrológiai elveket követ,

sem mint a mediterán, nyugati elvet. Ezért is érdemes az Odüsszeia és az Iliász idevágó sorait segítségül hívni a krónikás hagyományunk 108-as számjegyének a megértéséhez.

Képes Krónika: „Szittyaország ugyan egy nevezet, ámde fejedelemkedés dolgában három országra oszlik: Baskíriára, Denciára és Magoriára. Száznyolc (108) tartománya van; ezeken Hunor és Magor száznyolc fia osztozott ama száz és nyolc (108) nemzetség okán, melyek ezeknek ágyékából kiszármazván, a Maeotis ingoványaiból mentek ki Szittyaországba... Kiválasztottak a száznyolc (108) nemzetségből tízszer százezer harcost, vagyis minden nemzetségből

tízezret; a többi hunt Szittyaországban hagyták vissza, hogy oltalmazzák ellenségtől széküket és országukat... A Szittyaországból való második kijövetelkor tehát a száznyolc (108) nemzetség mindegyikéből kétezer fegyveres férfiú jött el, hozzátartozóiknak számát nem tekintjük.”

Hasonlóan Kézai mester Krónikája is szintén halmozza a 108-as számot, de miért?

„Száznyolcz (108) tartománya van száznyolcz (108) nemzetség miá, a mennyire osztották hajdan Hunor

és Mogor fiai, midőn Scythiába berontottak. Mert száznyolcz (108) nemzetségből áll a tiszta Magyarország, s nem többől, s ha tán hozzájok mások is csatlakoztak, azok idegenek, vagy foglyoktól eredtek. Mivel Hunortól és Mogortól a Meotis ingoványban minden jöttmenteken kivűl száznyolcz (108) nemzetség származott volt. Melly jövevények nemzetsége e könyv végén rendre ki lesz téve.” Első megközelítésből lehetne említeni a buddhistákat, hindukat hisz náluk a 108-as számnak hatalmas súllya

van. Nem véletlenül a buddhista “rózsafüzérnek" is 108 gyöngye van, ahogy Shiva, a hindu főisten is a 108 táncával hozza létre, mozgatja és zárja le az időt és az univerzum létezést.

De mi most egy másik útvonalat választunk a krónikás hagyományunk 108 nemzetségének, 108 tartományának megértéséhez: A homéroszi eposzokat, hiszen ahogy már említettem, a válasz kétszeresen is felelhető bennük:

"Mert nem tíz, de nem is kétszer tíz nékik a számuk, sokkal többen vannak, azonnal megtudod ezt is.Válogatott fiatalság jött ide Dúlikhionból, ötvenkét ember, hat szolga követte csapatjuk;és Számé szigetéről jött ide férfi huszonnégy, véle Zakünthoszból idejött húsz ifju akháji,végre tizenkét legderekabb lakik itt Ithakában, vélük a hír hordója, Medón, meg az isteni dalnok, és két szolgalegény, ki az étkeket osztani szokta." (Odüsszeia 16. ének)

Az eposzban Odüsszeusznak 108 kérőt kell legyőznie. Azonban ebben a röpke idézetben rejlik egy többlet információ is. Homérosz ugyanis itt megadja a kérők (és a 108) megoszlását is.

52+24+20+12 = 108


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


A számok az időre utalnak. Egy évben lévő hetek száma, a napi órák száma, hónapok száma. A huszas azonban, hogy kerül ebbe a listába, mi köze az időhöz?

108 x 20 = 2160 év (egy világkorszak hossza)

2160 x 20 x 10= 432 000 szoláris év = Kali juga

Azaz a 20-as számmal egy újabb, még nagyobb léptékű világkorszakba lehet átjutni, a világkorszakok idősíkjába, majd a hinduizmus világába repít minket: a káli juga időszaka... Így a 108-as szám 52+24+20+12

felbontása az idő kis egységtől (az órák számától) a legnagyobb időtartalmáig (világkorszakok hosszáig) lefedi az idő mérhetőségét.

Ezért és az Odüsszeia asztrálmitoszi szerkezete alapján állítható oly határozottan, hogy Odüsszeusz a 108 kérő

legyőzésével nem kevesebbet győz le, mint az időt! Tökéletes az analógia. De azok számára, akik ezeket a gondolatokat továbbra is csak fenntartással tudják elfogadni, újabb megerősítés található a másik homéroszi műben, az Iliászban is.

„Válaszul így szólt most sereget-vezető Agamemnón: „Kedves öreg... Most, hogy vétettem, hallgatva bal indulatomra, végtelenül sok ajándékkal békíteni vágyom: s híres ajándékom mindőtök előtt nevezem meg, tűznemlátta triposzt hetet (7) és tíz (10) tiszta talentum színaranyat, húsz (20) fényes tálat, fürge tizenkét (12)

díjnyertes paripát...Válogatott hét (7) nőt is adok, munkába-kiválót... És húsz (20) trójai nőt maga válasszon ki a várból...

Három lányom (1)is él jól ácsolt házam ölében, Khrűszothemisz meg Láodiké és Íphianassza: hát, akit őközülük kíván, vigye el jegyajándék

nélkül Péleusznak házába: s adok hozományt is, mint amilyen dúsat lányával senkisem eddig. Hét (7)gazdaglakosú várost adok én hozományul”

Iliász: Kilencedik Ének – Követség Akhilleuszhoz

Agamemnón tételes ajánlata kétszer is elhangzik ebben az énekben, hogy az olvasó mindenképpen felfigyeljen rá és végre kezdjen el számolgatni:

7+10+20+12+7+20+1+7, azaz 84. 84, de mégsem 108. A hiányzó 24 is itt rejlik a szemünk előtt, méghozzá Akhilleusz válaszában.

„Édesanyám, az ezüstlábú Thetisz, isteni asszony, mondta, hogy engem kettős végzete vár a halálnak. Hogyha a trójai vár körül itt maradok verekedve,

elvész visszautam, de sosem hervadhat a hírem:

ámde ha megtérek szeretett földjére hazámnak, elvész nagy hírem, hanem éltem hosszura nyúlik, és gyorsan nem is ér el végzete már a halálnak.”

Akhilleusz igazi célja a halhatatlanság, ezért jött ide, Trója alá meghalni és halhatatlanná válni. Agamemnón pont ettől a halhatatlanságtól fossza meg Akhilleuszt, kinek a halhatatlanság helyett immár Hádész kapuja marad.

Erre a gyorslábú Akhileusz neki válaszul így szólt: „Isteni sarj, Láertiadész, leleményes Odüsszeusz, kell, hogy a szót nyíltan megmondjam, vissza se fogjam,


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


úgy, ahogy én érzem, s ahogyan hiszem is, hogy igaz lesz, hogy sose turbékoljatok itt nekem innen-amonnan. Gyűlöletes nékem Hádész kapujával egyenlőn,

Akhilleusz a folytatásban felsorolja a sérelmeit:

„Kétszer hat(12) várost dúltam fel a fürge hajókkal termő Trója terén s tizenegy (11) várost gyalog eddig: sok gyönyörű holmit hordtam haza mindegyikükből,

hoztam s átadogattam mindet az Átreidésznak: ő meg a fürge hajóknál várt, átvette a zsákmányt, szétosztott keveset, s a javát ottfogta magának. Osztott ő adományt a királyoknak s kitünőknek, ott van mind: egyedül csak tőlem orozta el újra: lelkemnek kedves nőmet (1) maga bírja, no hisz csak vígadjon, vele hálva.”

A 12 +11 feldúlt várost és +1, a lelkének kedves nőt, azaz a hiányzó 24 tételt. Agamemnón által ajánlott 84 tétel és a Akhilleusz által kifogásolt 24 tétel együtt szintén 108, melyek már együtt tudnák Akhilleusz számára biztosíthatani a halhatatlanságot!

És, hogy mennyire nem a pénz számít Akhilleusznak, azt a folytatásban közli is:

Most, hogy a fényes Hektórral nincs küzdeni kedvem, áldozom én holnap Zeusznak meg az égilakóknak, és a hajóim jól megrakva, a vízre kisiklok...

Azaz lemond a halhatatlanságról Agamemnón miatt.

Egy hajszálnyira sem becsülöm, s adománya utálat. Még ha akár tízszer vagy hússzor olyan sokat adna, mint ami birtoka van, s máshonnan toldana hozzá:

Orkhomenosz minden kincsét, s az egyiptomi Thébai kincseit, ámbár ott legtöbb van a házak ölében, s száz kapujának mindegyikén kétszáz lovasember fér át, mind egyszerre lovakkal meg szekerekkel; s még ha olyan sokat adna, ahány a föveny meg a porszem, Átreidész, még akkor sem győzné meg a lelkem,

De a Képes Krónika és az homéroszi művek további pontban is összekapcsolódnak. A magyar krónikás hagyományban Hunor és Magor neve kapcsolódik a 108-as számhoz:

Száznyolc (108) tartománya van; ezeken Hunor és Magor száznyolc fia osztozott ama száz és nyolc (108) nemzetség okán

A Hunor-Magor népi csillagelnevezés, a kapu formájú Ikrek csillagkép két fő csillagára utal, melyek hivatalos nevei: Castor és Pollux. Az a jó testvérpár, akik a görög mitológiában a mi testvérpárunknak feleltethetők meg. Továbbá mindkét eposz Napút szerkezetében az Ikrek csillagképnek fontos szerepe van akár az idő legyőzésében, akár Akhilleusz halhatatlansága érdekében is.

A 108 csillagászati háttére

De csak az időre vonatkozik a 108-as szám, vagy van esetleg más érdekes csillagászati jelentése is? A Föld és a Nap közötti távolság 108-szorosa a Nap átmérőjének (pontosan 107,8-szorosa). Továbbá a Föld és a Hold közötti távolsgág is szinte 108-szorosa a Hold átmérőjének (pontosabban kb 110 – szerese). Ezzel a kis


_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________


“számjátékkal” pillanatok alatt eljuthatunk az idő fogalmától az univerzális térig. Mintha a 108-as szám egyfajta híd lenne az asztrológia és az asztronomia között is, mintha a mindenség lenne belefoglalva. Talán még a Vénuszra is létezik valami hasonló fizikai szabályosság?

Elhamarkodottnak tűnhetnek ezek a mondatok, de az asztrológiai, és egy másik, ősi csillagászati tény mégis megerősíti mindezt:

A csillagászati magyarázata a 108-as számnak szárazabb, de mégis elgondolkoztató: Az exeligmos (görögül: εξέλιγμος – „a kerék elforgatása”, azaz három „Saros” időszak) 54 éves és 33 napos időtartamot

jelöl, melyet az egymást követő nap (és holdfogyatkozások) megjósolására lehet használni. Előnye ennek a háromszoros Samos időtartamnak, hogy közel hasonló helyen és hasonló órában volt várható a következő fogyatkozás. És ami számunkra érdekes, hogy ennek az időtartamnak a kétszerese szintén 108. Minden napfogyatkozással mintha megszűnne az idő. Az eltűnő Nappal együtt az élet lehetősége is kérdésessé válik. Bár csak néhány perces időszakról van szó, mégis sokkal jelentősebb ennek a csilagászati eseménynek az életre gyakorolt hatása, sőt a mitikus jelentése is. Elég csak a Nap és Hold szabadító meséinkre gondolni.

A 108-as számot többféle képpen lehet felosztani. A 2x54 és a Saros ciklusról már szó volt, de a 72+36-os felbontásról még nem, melynek bőven található irodalma, akár a Szent Korona, akár a tradicionális ázsiai számmitológiában.

Ezek ismeretében talán már bátran kijelenthető, hogy a krónikáink 108 nemzetsége akár úgy is tekinthető, hogy ez az időtlen, örök életű nemzetség, de csak addig, amíg minket a Hunor és Magor szellemiség hat át. Ez biztató, de mégis hatalmas az ördög kísértése, hogy a jó testvérekből hirtelen gyilkos, kapzsi és aljas testvérek váljanak, ahogy ennek nap mint nap szemtanúi lehetünk.

DOBOS, Csanád: The Esoteric Meaning of Homer´s Iliad

In this writing the author presents his ideas on the esoteric meaning of this ancient masterpiece.

~ ~ ~ ~ ~ ~

Documents

Mikes International Volume XV., Issue 3. - epa.oszk.huepa.oszk.hu/00000/00007/00060/pdf/EPA00007_mikes_international_2015_03... · XV. évfolyam, 3. szám Mikes International Volume