Embed Size (px)
Citation preview
4. Iskolázottsági adatok
Mikrocenzus 2016
Budapest, 2017
4. Iskolázottsági adatok
Mikrocenzus 2016
© Központi Statisztikai Hivatal, 2017
ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-507-8
Felelős kiadó:Dr. Vukovich Gabriella elnök
Felelős szerkesztő:Kovács Marcell főosztályvezető
3
Tartalom
Elnöki köszöntő .................................................................................................. 4Összefoglaló ........................................................................................................ 51. A népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége ................................... 72. A 7 évesek és annál idősebbek iskolázottsága .................................................. 93. Az iskolai végzettség szintjei ......................................................................... 11
3.1 Alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettségűek .................................... 113.2 Középfokú végzettségűek érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ................ 123.3 Középfokú végzettségűek érettségivel ..................................................... 143.4 Felsőfokú végzettségűek ......................................................................... 15
4. Szakképzettség .............................................................................................. 164.1. A középfokú végzettségűek szakképzettsége ......................................... 164.2. A felsőfokú végzettségűek szakképzettsége ........................................... 18
5. Az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás összefüggései .......................... 20
A KSH honlapjáról elérhető részletes táblák jegyzéke ...................................... 23
4
Elnöki köszöntő
Dr. Vukovich Gabriellaa Központi Statisztikai Hivatal
elnöke
A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10%-os mintáján mikrocenzust hajtott végre. A „kis népszámlálás” során az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartást kerestünk meg, hogy információt gyűjtsünk társadalmunk aktuális jellemzőiről.
A 2016. évi mikrocenzust papír kérdőívek nélkül, kizárólag elektronikus módon bonyolítottuk le. Ezzel a módszerrel nem csak a kérdőívek nyomtatásától tekinthettünk el, de az adatok feldolgozása is gyorsabbá vált. 2017 május végén, hat hónappal az adatgyűjtés befejezése után A népesség és a lakások jellemzői című kiadványban már közölni tudtuk az adatfelvétel első eredményeit, amelyet a honlapunkon mintegy ezer adattábla kísért megyei csoportosításban, a legfontosabb adatokat járási szinten is részletezve.
A mikrocenzus eredményeinek közlését most a részletes iskolázottsági adatokkal folytatjuk. E kiadványunkban ismertetjük hazánk lakosságának legmagasabb befejezett iskolai végzettségére vonatkozó legfrissebb adatokat, a különböző iskolai végzettségű népességcsoportok, valamint a közép- és felsőfokú végzettségűek képzési terület szerinti jellemzőit. Elemezzük a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás óta bekövetkezett változásokat. Az ábrákkal, térképekkel illusztrált szöveges ismertetés mellett a honlapunkon elérhető gazdag táblamellékletben idősoros, valamint régiós és megyei bontású területi adatok is elérhetőek.
Az elkövetkező hónapokban tovább folytatjuk a mikrocenzus eredményeinek közzétételét. Tisztelettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe a mikrocenzus honlapját (www.ksh.hu/mikro cen-zus2016), ahol e kiadványunk mellett folyamatosan értesülhetnek a további adatközlésekről is.
5
1. A népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége•A rendszerváltozás utáni időszak hozta az isko-lázottságban a legnagyobb változást, az oktatáskiterjedésétközép-és felsőfokúszintenegyaránt. A szakmunkás, szakiskolai oklevéllel rendelke-zők aránya megnégyszereződött, az érettségizet-tekémegháromszorozódott, adiplomásoképedigmajdnemhatszorosáranőttazelmúltnegyedszá-zadban.
• Amikrocenzus időpontjában, 2016. október 1-jéna népesség 18%-adiplomás volt, az érettségizettekarányapedig28%-ot tettki.Anépesség18%-ánaka legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szak-munkás,szakiskolaivolt,20%-ánakpedigáltalánosiskolai.Azalapfokűvégzettséggelnemrendelkezőkarányaalegalacsonyabb,17%,többségükmégnemtanköteleskorú,illetveamikrocenzusidőpontjábanáltalánosiskolábajárt.
• Aziskolázottságiszínvonalfolyamatosemelkedésé-vela2011.évinépszámlálásótatovábbcsökkentazáltalánosiskola8.évfolyamvagyannálalacsonyabbvégzettségűek aránya, és ezzel párhuzamosan to-vábbnőttaközép-,illetvefelsőfokúvégzettségűeké.
•Megállt,illetvekismértékbencsökkentaközépfokúiskolábanérettséginélkülszerzettszakmaioklevéllelrendelkezőkaránya.
2. Nemenkénti különbségek•A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben aférfiakétmeghaladómértékbenemelkedett,ennekel-
lenéreazalacsonyiskolázottságúakkörébentovábbraisőkvannaktöbbségben.
• 2016-banaférfiak30,anők36%-alegfeljebbalapfokúvégzettségűvolt,amiabbóladódott,hogyanőkkor-összetételeidősebb,ésazidősekközöttgyakoribbazalacsonyiskolázottság.
• Az érettségi nélküli szakmai oklevél az az iskolai végzettségi szint, ahol a férfiak aránya továbbra is jelentősenmeghaladtaanőkét.
• 2016-banaférfiak31,míganők35%-ánakvoltazérettségi a legmagasabbvégzettsége.Először 1980-banhaladtamegazérettségizettnőkarányaaférfia-két.
• Az1960-asévekigadiplomások80–90%-aférfivolt.2001-benezazaránykiegyenlítődött,míg2016-banadiplomásoktöbbmintfele(56%)nővolt.
3. Iskolai végzettség szintjei• 2016-ban 2millió 217 ezren rendelkeztek alapfo-
kú vagy annál alacsonyabb végzettséggel,vagyisa 15éves és annál idősebbek27%-a legfeljebbazál-talánosiskola8osztályátvégezteel.A2011-esnép-számlálás óta arányuk 5 százalékponttal továbbcsökkent.
• A mikrocenzus időpontjában hazánkban 1 millió750 ezer fő rendelkezett szakmunkás, szakiskolai végzettséggel. A15évesésannálidősebbnépesség-benazokaránya,akikközépfokúiskolában,érettséginélkülszereztekszakmaioklevelet21%volt.Ako-rábbiévtizedekemelkedéseutánazelőzőnépszám-lálásótaarányukgyakorlatilagnemváltozott.
Összefoglaló
6
• 2 millió 700 ezer főnek a legmagasabb végzettsé-geáltalánosvagy szakmaiérettségi volt2016-ban. Azérettségivelrendelkezőközépfokúvégzettségűekszáma és aránya azutóbbi évtizedekben töretlenülemelkedett.2011-bena18évesvagyannálidősebbnépesség31,2016-ban33%-ánakérettségivoltaleg-magasabbiskolaivégzettsége.
• 1millió716ezrenrendelkeztekfelsőfokúbefejezettiskolai végzettséggel a mikrocenzus időpontjában. A20évesésannálidősebbnépességbenadiplomá-sokaránya4százalékponttalemelkedetta2011.évinépszámlálás óta, mára minden ötödik embernekvandiplomája.
4. Szakképzettség, képzési terület, szakirány•A2011.évinépszámlálásótatovábbnőttagimná-ziumi érettségivel rendelkezők aránya, és csökkenta szakmai oklevelet, bizonyítványt adó középfokúvégzettségűek hányada, függetlenül attól, hogy aztérettségivelvagyanélkülszerezték.
• A szakmunkás, szakiskolai végzettségűek körében1990ótanemtörténtjelentősátrendeződésatanul-mányiterületekközött,2016-banazilyenoklevelek
kétharmadát a műszaki, ipari, építőipari képzésektettékki.
• Afelsőfokúvégzettségűekközöttazoktatásiterüle-tendiplomával rendelkezőkaránya2001óta csök-ken,atársadalomtudományok,gazdaságésjogite-rületen végzettek aránya viszont 1990 óta 2016-raközel kétszeresérenőtt (30%-ra), így a tanulmányiterületekközülalegnagyobbarányúvávált.Amű-szakidiplomásokaránya1990ótaszinténcsökkent,majd2011-bennémilegemelkedett,2016-ban19%volt.
5. Iskolai végzettség és gazdasági aktivitás• A4millió503ezer foglalkoztatott61%-aközép-fokúvégzettségű,többmintegynegyedediplomásvolt2016-ban.
•Az elmúlt öt évben valamennyi iskolázottságiszintennőttafoglalkoztatottság.
A foglalkoztatottság az iskolázottsági szint emel-kedésével növekszik,míg amunkanélküliek ará-nya csökken. 2016-ban a 1,4 millió aktív korúdiplomás83%-avoltfoglalkoztatott,amialegma-gasabbfoglalkoztatottságiarányakülönbözőisko-laivégzettségicsoportokközött.
7
Anépesség iskolai végzettségénekmérése a társada-lomstatisztikafontosterülete,hiszenaziskolázottságnagybanmeghatározzamunkaerőpiacihelyzetünket,debefolyásoljacsaládalapításiésgyermekvállalásiter-veinket,kihatéletkörülményeinkre,egészségiállapo-tunkrais.Anépszámlálásésazidőközimikrocenzusbiztosítjaalegrészletesebbadatokatatársadalomegé-szérevonatkozóanaziskolaivégzettségésaszakkép-zettségtekintetében.
Aziskolaiéletút6–7évesenkezdődik,deatanulásidőtartamánakfüggvényébenegyénenkénteltérőélet-korbanfejeződikbe.Annakellenére,hogyaz iskolaitanulmányokkésőbbi életszakaszban is folytathatók,a legtöbbena20-aséveikbenmegszerzika legmaga-sabbiskolaivégzettségüket.30éveskorfeletttovábbivégzettségek, illetve az iskolarendszeren kívüli szak-képzettségekmegszerzéseajellemző.
Anépességiskolázottságátaziskolarendszerűok-tatásban szerzett legmagasabb befejezett végzettség1alapjánmutatjukbe.
Amikrocenzusidőpontjában,2016.október1-jénanépesség17%-anemrendelkezettbefejezettiskolaivégzettséggel: nem fejezte be, esetleg el sem kezdte(még) az általános iskolát.Anépesség20%-ának ál-talános iskolaibizonyítvány,18%-ának szakmunkás,szakiskolaioklevélvoltalegmagasabbbefejezettisko-laivégzettsége.Alegfeljebbérettségivelésadiplomá-valrendelkezőkaránya28,illetve18%-ottettki.
A 20–24 éves korcsoportban lehet leghama-rabb felsőfokúvégzettségetszerezni,az ilyenkorúak 62%-ának még érettségi, 8,0%-uknak már diplomavolt a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége. A25–39éveskorcsoportbanvoltalegnagyobb,32%afelsőfokúvégzettségűekaránya.
1. A népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége
1.1. tábla A népesség száma és aránya az iskolázottság összevont korcsoportjai szerint(ezer fő) (%)
Korcsoport, éves 1970 1980 1990 2001 2011 2016 1970 1980 1990 2001 2011 2016
Összesen 10 301 10 709 10 375 10 198 9 938 9 804 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0Ebből:
– 6 954 1 197 862 711 673 638 9,3 11,2 8,3 7,0 6,8 6,5 7–14 1 220 1 144 1 269 984 478 784 11,8 10,7 12,2 9,6 4,8 8,015– 8 127 8 368 8 244 8 503 8 490 8 382 78,9 78,1 79,5 83,4 85,4 85,518– 7 387 7 856 7 621 7 978 8 022 7 989 71,7 73,4 73,5 78,2 80,7 81,520– 7 213 7 718 7 477 7 835 7 896 7 884 70,0 72,1 72,1 76,8 79,5 80,4
1Amennyibenvalakinektöbbazonosszintűbefejezettiskolaivégzettsége(pl.többdiplomája)volt,aközöltadatokazelsőkéntszerzet-tettartalmazzák.
8
Az idősebb aktív korú (40–64 éves) népességbena fiatalabbakénál magasabb volt a szakmai oklevél-lel rendelkezőkaránya(30%), további30%-ukérett-ségivel, 20%-uk pedig felsőfokú végzettséggel ren-delkezett. A 40–54 évesek között a felsőfokúak, az 55–64 évesek körében pedig az alacsonyabb iskolaivégzettségűekvoltaktöbben.
A65évesnélidősebbeketafiatalabbkorosztályok-nál alacsonyabb iskolai végzettség jellemezte.Ekor-csoport fele legfeljebb alapfokú, 36%-a középfokú,15%-afelsőfokúvégzettségetszerzett.
1.1. ábra A népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint korcsoportonként, 2016
100,0
7,1
87,7
4,5 8,9
5,2
86,0
15,6 10,9 13,320,7
39,5
3,1
13,9 19,930,5
29,0
11,3
6,2
61,5
36,3
31,529,8
24,6
8,0
31,723,3 18,8 15,4
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0%
0–6 7–14 15–18 19–24 25–39 40–54 55–64 65–éves
Általános iskola első évfolyamát sem végezte elÁltalános iskola 1–7. évfolyamát végezte elÁltalános iskola 8 osztályát végezte elKözépfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllelÉrettségivelEgyetem, főiskola stb. oklevéllel
9
1970-ben még a 7 éves és annál idősebb népesség 83%-ának legfeljebb alapfokú végzettsége volt, és csupán 17%-a rendelkezett közép- vagy felsőfokú végzettséggel (14, illetve 3,0%).Az elmúlt fél évszá- zadfolyamataittekintveaz1990-esévek,azazarend-szerváltozás utáni időszakhozta az iskolázottságban alegnagyobbváltozást,azoktatáskiterjedésétközép-és felsőfokú szinten egyaránt. Ennek következtében a népesség iskolai végzettségének folyamatos emel-kedésén belül a közép- és felsőfokú végzettségűeknövekedése volt a leglátványosabb. A szakmunkás,szakiskolai oklevéllel rendelkezők aránya megnégy-szereződött, az érettségizetteké megháromszorozó-dott, a diplomásoké pedig majdnem hatszorosáranőtt. 2016-ban a népesség közel felének volt közép-fokúésmajdnem20%-ánakfelsőfokúvégzettsége.
Aférfiakésanőkiskolázottságaeltérő.Az1980-aséveketmegelőzően a nők továbbtanulása nem voltjellemző,aférfiakpedigelsősorbanszakmátszerez-tek.1970-benaférfiak22,míganők13%-ánakvoltközép-vagyfelsőfokúvégzettsége.Anőkiskolaivég-zettségeazelmúltévtizedekbenaférfiakétmeghaladómértékbenemelkedett:1980-banmegelőztékaférfi-akat az érettségizettek arányában (15, illetve 14%),2011-benpedigmáradiplomásokközöttisnagyobbvoltazarányuk(17,illetve14%).Azérettséginélküliszakmaioklevetszerzettekközöttaférfiakarányato-vábbraisjelentősenmeghaladtaanőkét.2016-banaférfiak30,míganők36%-avoltlegfeljebbalapfokúvégzettségű, ami az idősebb korosztályok alacsonyiskolázottságával és a nők hosszabb élettartamávalfüggössze.
2016-bana7évesnél idősebbnépességközel felerendelkezettérettségivelvagydiplomával.Alegutób-binépszámlálásótaelteltötévbennövekedettazará-nyuk.Csökkent ugyanakkor az alapfokú vagy annálalacsonyabbvégzettségűekhányada.Azérettséginél-küli szakmai végzettséggel rendelkezők aránya ezenidő alatt alig változott, holott 2011-ig folyamatosanemelkedett.
A változások a két nemet hasonlóan érintették.Anőkmagasabbaránybanérettségiztekésszereztekdiplomát2016-ban,mintaférfiak,ésakülönbségkis-
2.1. ábra A 7 éves és annál idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint
0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
1970 1980 1990 2001 2011 2016
Ezer fő
Egyetem, főiskola stb. oklevéllelÉrettségivelKözépfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllelÁltalános iskola 8 osztályát végezte elÁltalános iskolát nem fejezte be
6 000
2. A 7 évesek és annál idősebbek iskolázottsága
10
mértékbentovábbnőtt.2016-bananők32%-arendel-kezettérettségivel,20%-ukpedigdiplomával,ugyanezaférfiakközött27,illetve17%-ottettki.
Minél nagyobb egy település, annál magasabba népesség iskolázottsági szintje. Különösen a leg-alacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettség-gel rendelkezők esetében jelentős az eltérés az egyestelepüléstípusok között. A fővárosban élők közülminden harmadik, a megyeszékhelyeken majd-nem minden negyedik, míg a községekben mindentizedik lakos diplomás volt 2016-ban. Ezzel pár-huzamosan a községekben élő népesség 43%-ánaklegfeljebb általános iskolai végzettsége volt, addig afővárosbancsak21%-ának.Aszakmunkás, szakisko-lai végzettségűek is az átlagosnál nagyobb arányban éltekközségekben,mígBudapestenjóvalazátlagalatt.
Afővárosbankiemelkedőenmagasanépességis-kolázottsága.Azittélők70%-avoltérettségizettvagydiplomás,mígamegyeijogúvárosokban57,aközsé-gekbenpedig33%-ottettkiazarányuk.
Magas a népesség iskolázottsági szintje BudapestmellettPestmegyében,ugyanakkorelmaradazorszá-gos átlagtól Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Jász-Nagykun-SzolnokésBorsod-Abaúj-Zemplénmegyé-ben.
2.2. ábra A 7 éves és annál idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint
12,4
11,0
25,0
21,7
19,5
19,1
27,6
29,4
15,5
18,7
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%
2011
2016
Általános iskolát nem fejezte be
Általános iskola 8 osztályát végezte el
Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel
Érettségivel
Egyetem, főiskola stb. oklevéllel
2.4. ábra A 7 éves és annál idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség és településtípus szerint, 2016
42,7
34,4
26,1
21,0
24,4
21,0
16,7
9,8
23,3
29,3
34,0
34,6
9,6
15,3
23,2
34,7
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Községek,nagyközségek
Többi város
Megyei jogúvárosok
Főváros
%
Általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettséggel
Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel
Érettségivel
Egyetem, főiskola stb. oklevéllel
2.3. ábra A 7 éves és annál idősebb férfiak és nők megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2016
Fér� Nő
10,7%
18,9%
26,0%
27,1%
17,2%
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabbÁltalános iskola 8. évfolyamKözépfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllelÉrettségiEgyetem, főiskola stb. oklevéllel
11,4%
24,2%
12,831,6
20,1%
11
Anépességiskolázottságárólpontosabbképetkapunk,haaztazadottiskolatípusbefejezéséhezszükségesélet-kornakmegfelelőkorcsoportokszerintvizsgáljuk.
3.1 Alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettségűek
A2016.évimikrocenzusadataiszerint2millió217ezerfőnek volt legfeljebb alapfokú végzettsége, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27%-a legfeljebb az ál-talánosiskola8osztályátvégezteel.A2011-esnép-
számlálásóta részarányuk5 százalékponttal továbbcsökkent.
1970-ben még a korosztály 80%-a, 6,5 millióanrendelkezteklegfeljebbáltalánosiskolaivégzettséggel.A folyamatos csökkenés eredményeképpen 2016-raszámukésarányukaharmadáraesettvissza:mindennegyedik,összesen2,2milliószemélynekvoltalapfo-kúvagyannálalacsonyabbvégzettsége.
2016-ban száz férfiból 22-nek, ugyanennyinőből30-naknemvoltáltalánosiskola8.évfolyamnálma-gasabbvégzettsége.
Azalapfokúvagyannálalacsonyabbvégzettségűek
korcsoportosmegoszlásahasonlóképetmutat,mintazelőzőnépszámlálásidején.A2011.évinépszámlá-lásótaalegfeljebbalapfokúvégzettséggelrendelkező
3.1.1. ábra A legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya a 15 éves és annál idősebb népességben
74,9
60,051,5
39,4
27,222,4
84,8
72,7
62,9
49,9
35,730,0
80,1
66,757,5
45,0
31,726,5
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1970 1980 1990 2001 2011 2016
%
Fér� Nő Összesen
3. Az iskolai végzettség szintjei
3.1. tábla A 15 éves és annál idősebb népesség száma és aránya a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szintje szerint, nemenként, 2016
Nemek
15–X éves18–X éves középfokú végzett-ségűek érettsé-
givel
20–X éves felsőfokú
végzettsé-gűek
alapfokú vagy annál
alacsonyabb végzettsé-
gűek
középfokú végzettsé-gűek érett-ségi nélkül,
szakmai oklevéllel
száma, ezer fő
Férfi 886 1 132 1 179 750
Nő 1 331 618 1 520 966
Összesen 2 217 1 750 2 699 1 716
Aránya a megfelelő korúak százalékában
Férfi 22,4 28,7 31,1 20,3
Nő 30,0 13,9 35,4 23,0
Összesen 26,5 20,9 33,4 21,8
12
népesség arányában bekövetkezett mérséklődést azalacsony végzettségű vagy iskolázatlan időskorúakcsökkenőszámaokozta,alegmagasabbarányt(40%)2016-ban is a 65 év felettiek képviselték. A többi korosztályban 10% alatti az arányuk. A 15–19 éveskorcsoportbanmégsokannemzártákleáltalánosis-kolaitanulmányaikat,közöttükazalapfokúvagyala-csonyabbvégzettségűekaránya18%volt.
2016-banalegfeljebbáltalánosiskolaivégzettség-gel rendelkezőkarányaa15–19évesekközöttvoltalegmagasabb(78%)amárelkezdett,demégbenem
fejezettközépfokútanulmányokmiatt.A20–29éve-sek közöttmár csak 13, a 30–39 évesek között 12%volt az arányuk. Az időskorúak között a legfeljebbalapfokú iskolai végzettségűek aránya kiemelkedőenmagas,49%volt.
A 15 éves és annál idősebb fővárosiak 15, ame-gyeszékhelyekenélők19%-alegfeljebbalapfokúvég-zettségűvolt,aközségekbenélők37%-ánaknemvoltáltalános iskolánál magasabb végzettsége. BudapestutánGyőr-Moson-SopronésPestmegyében(23,illet-ve24%)voltalegalacsonyabb,mígSzabolcs-Szatmár-Bereg ésNógrádmegyében (egyaránt 36%) jóval azországosátlagfelettivoltalegfeljebbáltalánosiskolátvégzettekaránya.
3.2 Középfokú végzettségűek érettségi nélkül, szakmai oklevéllel
2016-ban 1millió 750 ezer fő rendelkezett érettsé-ginélküli szakképesítéssel. Ezek a személyek a leg-magasabbvégzettségüketolyanközépfokú iskolában szerezték, ahol szakmunkásképző iskolai bizonyít-ványt, szakiskolai oklevelet vagy szakképesítő bi-zonyítványt kaptak, de érettségizniük nem kellett2. A 15 éves és annál idősebb népességben 21% volt
3.1.2. ábra A legfeljebb alapfokú végzettségű 15 éves és annál idősebbek megoszlása korcsoport szerint, 2016
17,5
14,1
22,5
7,4
5,6
10,1
7,4
5,6
10,1
9,8
8,1
12,3
9,8
9,9
9,8
8,1
9,1
6,6
40,0
47,6
28,6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Összesen
Nő
Fér�
%
Korcsoport, éves
15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–64 65–
3.1.3. ábra A legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya a 15 éves és annál idősebb népességben korcsoport szerint, 2016
77,8
13,4 12,0 14,3 17,924,6
48,7
0102030405060708090
100
15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–64 65–
%
éves
3.1.4. ábra A legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya a 15 éves és annál idősebb népességben, 2016
14,9 – 22,9
%
23,0 – 26,9
27,0 – 30,9
31,0 – 34,9
35,0 – 36,2
2A legmagasabb iskolaivégzettségmegállapításakorakorábbi szakmunkásképző iskolaivégzettségekközül csakaz1961-benvagykésőbb,azegészségügyiszakiskolai,valamintagép-ésgyorsíróiskolaivégzettségekközülcsakaz1976-banvagykésőbb,nappalitago-zatonszerzettvégzettségekszámítanakebbeakategóriába.
13
azokaránya,akikközépfokúiskolábanérettséginél-külszereztekszakmaioklevelet.Akorábbiévtizedekemelkedéseutánazelőzőnépszámlálásótaarányukgyakorlatilagnemváltozott.
Aszakmunkás,szakiskolaivégzettségűekmérésé-re1961-ben,illetve1976-bantörténőiskolarendszeriintegrációjukótavanlehetőség.Azezekbenazisko-latípusokbanbizonyítványtszerzőkkezdetialacsony,5,5%-osaránya2011-reközelnégyszeresére, 21%-raemelkedett, azóta pedig stagnált. Míg 2016-ban a 15évesésannálidősebbférfiak29,addiganőkcsu-pán14%-arendelkezettszakmunkásvagyszakiskolaivégzettséggel.
Aszakmunkás,szakiskolaivégzettséggelrendelke-zők65%-avoltférfi2016-ban.Jellemzőenazidősebbkorosztályba tartoztak, közel felük 50 év feletti volt,negyedük a negyvenesek közé tartozott, és csupán1,4%-ukvolt15–19éves.
Az érettségi nélküli szakmai végzettséggel ren-delkezőkarányaa20és50évközöttinépességvala-mennyikorcsoportjábancsökkent2011óta.A15–19évesek korcsoportjában az 1990 és 2011 közöttiaránycsökkenés megállt, 2016-ig 2,4 százalékpontosnövekedéstmértek.
3.2.4. ábra A szakmunkás, szakiskolai végzettségű-ek aránya a 15 éves és annál idősebb népességben, 2016
10,5 – 19,9%
20,0 – 22,9
23,0 – 23,9
24,0 – 25,4
25,5 – 26,7
3.2.1. ábra A szakmunkás, szakiskolai végzettségűek aránya a 15 éves és annál idősebb népességben
Fér� Nő Összesen
8,7
16,7
21,8
26,529,3 28,7
2,65,8
8,911,6
14,2 13,9
5,5
11,0
15,0
18,6
21,3
20,9
0
5
10
15
20
25
30
35
40
1970 1980 1990 2001 2011 2016
%
3.2.3. ábra A szakmunkás, szakiskolai végzettségűek aránya a 15 éves és annál idősebb népességben korcsoport szerint
2011 2016
2,5
17,6
28,932,6
18,2
4,9
15,2
21,7
29,8
20,9
0
5
10
15
20
25
30
35
40
15–19 20–29 30–39 40–49 50–
%
éves
3.2.2. ábra A szakmunkás, szakiskolai végzettségűek megoszlása korcsoport szerint, 2016
15–19 20–29 30–39 40–49 50–
1,4%
10,6%
17,1%
25,9%
45,1%
Korcsoport, éves
14
A szakmunkás, szakiskolai végzettséggel ren-delkezők inkábbakisebbvárosokban,községekbenélnek. A fővárosban 11, a megyeszékhelyeken 18,míg a többi városban és a községekben 20% felettivolt az arányuk. Veszprém, Győr-Moson-Sopron,ZalaésBács-Kiskunmegyébenalakosság26–27%-aszakmunkásképzőtvagy szakiskolátvégzett,Pest ésCsongrádmegyében arányuk (20%)nem érte el azországosátlagot.
3.3 Középfokú végzettségűek érettségivel3
A 2016. évi mikrocenzus adatai alapján 2 millió700 ezer fő rendelkezett legfeljebb általános vagyszakmai érettségivel. Az iskolázottsági színvonalemelkedését legjobban az érettségivel rendelkezőnépesség arányának növekedésemutatja: 1970-benaz azt megelőző évekre jellemző 3–4%-hoz képest 12%-ra nőtt, és azóta is töretlenül emelkedik. 2011-ben a 18 éves vagy annál idősebb népes- ség 31, 2016-ban 33%-ának volt az érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége. A korábbi nép- számlálások adatai szerint kevesebb nő szerzett érettségit, mint ahány férfi. Először 1980-ban volt magasabb az érettségizett nők aránya a férfiakénál.2016-ban a férfiak 31, míg a nők 35%-ának volt azérettségialegmagasabbvégzettsége.
Azérettségivel–mintlegmagasabbvégzettséggel– rendelkezők aránya szinte minden korcsoport-banmagasabb volt 2016-ban,mint a 2011-es nép-számláláskor. 2016-ban a huszonévesek felének, a 30–64évesekközöttinépességközelegyharmadának(32%),mígazidőskorúak25%-ánakvoltazérettségialegmagasabbvégzettsége.
3Érettségiavégzettségeazoknak,akikáltalánosvagyszakmaiérettségivelrendelkeznek,illetveérettségireépülőszakképesítésükvan,valamintakikazegyetem,főiskolastb.bármelyikévfolyamátelvégeztékugyan,deoklevelet(diplomát)nemszereztek.
3.3.1. ábra Az érettségizettek aránya a 18 éves és annál idősebb népességben
Fér� Nő Összesen
0
5
10
15
20
25
30
35
40%
12,1
16,7 18,0
23,7
29,031,1
11,2
17,821,6
29,3
33,435,4
11,6
17,319,9
26,7
31,333,4
1970 1980 1990 2001 2011 2016
3.3.2. ábra Az érettségizettek aránya a 18 éves és annál idősebb népességben korcsoport és nemek szerint
2011 2016
40,1
48,8
31,5 30,7 29,131,5
19,5
31,3
42,5
51,6
33,9 31,7 30,2 30,024,6
33,4
0
10
20
30
40
50
60
70
18–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–64 65– Összesenéves
%
3.3.3. ábra Az érettségizettek aránya a 18 éves és annál idősebb népességben, 2016
28,9 – 30,9%
31,0 – 31,9
32,0 – 33,9
34,0 – 35,9
36,0 – 38,1
15
A18 éves és annál idősebbnépességből az érett-ségizettekarányaafővárosban,amegyeszékhelyekenés a többi megyei jogú városban volt a legnagyobb(37–38%),atöbbivárosbanelérteazországosátlagot(33%),aközségekbenpedigjóvalazátlagalattmaradt(27%).AlegfeljebbérettségitszerzőkhányadaCsong-rádésPestmegyébenvolta legmagasabb(35–36%),Tolna, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg me-gyébenpedigalegalacsonyabb(29%).
3.4 Felsőfokú végzettségűek
2016-ban1millió716ezerszemélynekvoltfelsőfokúvégzettsége.A20évesésannálidősebbnépességbena diplomások aránya megközelítette a 22%-ot, ami 3százalékpontosnövekedéstjelentetta2011.évinép-számlálás óta.Az iskolai végzettség legfelső szintjénkerültekelszámolásraazokaszemélyek,akik:• főiskolai(vagyazzalegyenértékűpl.BA/BSc)okle-
velet,• egyetemi (vagy azzal egyenértékű pl. MA/MSc)
okleveletvagy• doktori(PhD-vagyDLA-)fokozatotszereztek.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező népességszáma nagymértékben emelkedett, 2001 óta meg-duplázódott.Máramindenötödik20évesvagyannálidősebbembernekvandiplomája.Az1960-asévekigadiplomások80–90%-aférfivolt.2001-reezazaránykiegyenlítődött, 2016-ban a diplomások 56%-amárnővolt.
A25–29ésa30–39évesektöbbmint30%-ánakvoltdiplomája 2016-ban, az ennél idősebbnépességben akorelőrehaladtával fokozatosancsökkentazarányuk.Valamennyi 65 év alatti korcsoportban nőtöbblet fi-gyelhetőmeg,a30–39évesnők38%-adiplomásvolt.
Afővárosbankiugróanmagasafelsőfokúvégzett-ségűek aránya (39%), közel kétszerese az országosátlagnak. A megyeszékhelyeken 28, a többi város-ban18,aközségekben11%-osadiplomásokaránya. AmegyékközülPestmegyébenátlag feletti,23,mi-közbenNógrádmegyébencsupán12%azarányuk.
3.4.1. ábra A diplomások aránya a 20 éves és annál idősebb népességben nemek szerint
Fér� Nő Összesen
5,98,0
11,0 12,7
17,120,3
2,44,8
8,511,2
19,2
23,0
4,16,3
9,711,9
18,221,8
0
5
10
15
20
25
30
35
40
1970 1980 1990 2001 2011 2016
%
3.4.2. ábra A diplomások aránya a 20 éves és annál idősebb népességben korcsoport és nemek szerint, 2016
Fér� Nő Összesen
6,8
24,026,8
20,717,7 18,1
21,0
12,1
36,438,3
27,7
22,518,3
12,09,4
30,032,5
24,2
20,218,2
15,4
0
5
10
15
20
25
30
35
40
20–24 25–29 30–39 40–49 50–59 60–64 65–
%
éves
3.4.3. ábra A diplomások aránya a 20 éves és annál idősebb népességben, 2016
12,3 – 14,9
%
15,0 – 16,5
16,6 – 18,9
19,0 – 23,9
24,0 – 39,1
16
4. Szakképzettség
A közép- és felsőfokú végzettségűek tanulmányi terü-letének és szakirányának vizsgálatában a korábbi nép-gazdaságiágakszerinticsoportosításróla2011.évinép- számlálás adatainak feldolgozásakor áttértünk az Oktatás Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendsze-re (ISCED-97) szerinti csoportosításra. A 2016. éviadatokközléseisazISCED-97nómenklatúraszerinttörténik.Azegyébkategóriábaazáltalánosérettségitszerzettekadataiszerepelnek.
4.1. A középfokú végzettségűek szakképzettsége
A középfokú végzettségűek három nagy csoportraoszthatók:• azok,akiknekcsakszakmájukvan,érettségijüknincs,• azáltalánosérettségivelrendelkezők,• azok, akiknek az érettségi mellett szakmájuk is
van.2016-ban4millió449ezerfőttettkiaháromcso-
port,60%-ukrendelkezettérettségivel,40%-ukpedigcsakszakmával.A2011.évinépszámlálásótatovábbnőtt az általános érettségivel rendelkezők aránya, éscsökkenta szakmaioklevelet,bizonyítványtadókö-zépfokúképzettségűekarányafüggetlenülattól,hogyaztérettségivelvagyanélkülszerezték.
Aférfiakésnőkközöttjelentősazeltérésaháromvégzettségi szint tekintetében.A csak szakmai okle-véllelrendelkezőkkétharmadaférfi,acsakérettségi-velrendelkezőkközöttanőkvannaktöbbségben,azérettségimellettszakképesítéstisszerzőkközöttpedigaférfiakarányamegközelítianőkét.
4.1.1. ábra A középfokú végzettségűek megoszlása végzettségi szint szerint
43,6
42,2
41,4
39,3
25,9
26,0
26,4
30,6
30,6
31,7
32,2
30,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
1990
2001
2011
2016
Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllelÁltalános érettségiÉrettségi, szakmai oklevéllel
4.1.2. ábra A középfokú végzettségűek megoszlása végzettségi szint és nemek szerint, 2016
64,7
39,9
47,6
35,3
60,1
52,4
0
10
20
30
40
50
60
70
Középfokú iskola érettséginélkül, szakmai oklevéllel
Általános érettségi Érettségi, szakmai oklevéllel
%
Fér� Nő
17
Aszakmunkásképzőkben, szakiskolákbanvégzet-teknél1990ótanem történt jelentős átrendeződésatanulmányi területek között, ezen oklevelek kéthar-madátaműszaki,ipari,építőipariképzésekteszikki.1990ótamegduplázódottaszolgáltatási(pl.felszolgá-ló, idegenvezető, fodrász) területenvégzettekaránya(1990-ben5,7%,2016-ban11%).Mígaszakmunkás,szakiskolaivégzettségűférfiakjellemzőenaműszaki,építőipariterületről,addiganőkelsősorbanaműsza-ki,a társadalomtudományok,gazdaság, jog(pl.köz-gazdasági, kereskedelmi szakmák) és a szolgáltatásiterületekrőlkerülnekki.
Azérettségimellettszakmaioklevéllelrendelkezőkközött 1990óta emelkedett amatematika, számítás-technikatanulmányiterületenszerzettoklevéllelren-delkezőkaránya.Emellettazegészségügyésszociálisgondoskodásterületén,illetveaszolgáltatásoktanul-mányiterületekenszerzettvégzettségeknélfigyelhetőmeg növekedés, viszont csökkent a mezőgazdaságiszakképzettséggelrendelkezőkaránya.
A középfokú végzettségűek korcsoportonkéntimegoszlásából látható,hogy–akisésegyrecsökke-nő létszámú oktatási végzettségűekmellett – amű-szaki, a társadalomtudományi, közgazdasági, jogi ésamezőgazdaságiterületekreazidősebbkorösszetétela jellemző. A matematikai, számítástechnikai vég-zettséggelrendelkezőktöbbmintkétharmada15–39évközötti,deaszolgáltatásvégzettségűekfelétisezakorosztálytesziki.
A nők arányamagasabb az oktatási, a társadalom-tudományi,gazdasági, jogi,valamintazegészségügyiésszociálisgondoskodásterületeken,mígaférfiakaműsza-ki,ipariésépítőipari,valamintamatematikai,számítás-technikai,egyébtermészettudományiterületekenvannaktöbbségben.Anők60%-aszolgáltatásiterületenvégzett.A humán tudományok ésművészetek, illetve amező-gazdaságiterületekenközelazonosakétnemaránya.
4.1.3. ábra A középfokú végzettségűek megoszlása korcsoport szerint, képzési területenként, 2016
Korcsoport, éves
15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–64 65–
5,9
2,9
10,9
30,6
23,4
14,4
13,0
9,0
36,8
11,9
18,9
11,0
19,6
16,0
23,6
16,5
19,4
15,9
29,3
18,0
17,7
14,4
23,8
14,9
19,7
30,0
21,2
25,9
13,9
23,4
22,1
21,7
19,0
10,2
14,6
26,0
17,5
22,1
8,6
20,5
18,2
23,5
11,2
6,7
6,8
7,0
10,6
12,4
4,4
9,7
9,8
3,8
14,3
15,7
9,0
5,6
16,9
13,8
5,4
15,7
12,5
25,4
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Ismeretlen
Általános érettségi
Szolgáltatások
Egészségügyi és szociálisgondoskodás
Mezőgazdaság és állatorvositudományok
Műszaki, ipari és építőipariképzések
Matematika, számítástechnika,egyéb természettudományok
Társadalomtudományok,gazdaság, jog
Humán tudományok és művészetek
Oktatás
%
4.1.1. tábla A szakmunkás, szakiskolai végzettségűek megoszlása képzési terület szerint
(%)
Képzési terület 1990 2001 2011 2016
Oktatás – – 0,1 0,2Humán tudományok és művészetek 0,9 1,0 1,1 1,1Társadalomtudományok, gazdaság,
jog 10,0 12,7 13,3 12,9Matematika, számítástechnika,
egyéb természettudományok – 0,1 0,2 0,2Műszaki, ipari és építőipari képzések 69,1 72,9 69,0 68,5Mezőgazdaság és állatorvosi
tudományok 2,5 2,9 3,3 3,5Egészségügyi és szociális gondoskodás 1,2 1,6 1,8 1,6Szolgáltatások 5,7 7,8 10,2 10,9Ismeretlen 10,7 1,0 0,9 1,1
4.1.2. tábla Az érettségi szakmai oklevéllel végzettségűek megoszlása képzési terület szerint
(%)Képzési terület 1990 2001 2011 2016
Oktatás 4,0 2,3 1,6 1,3Humán tudományok és művészetek 1,3 1,3 2,0 2,3Társadalomtudományok, gazdaság,
jog 31,5 32,0 30,5 29,6Matematika, számítástechnika,
egyéb természettudományok 2,0 2,9 4,1 5,0Műszaki, ipari és építőipari képzések 36,4 36,1 35,8 35,9Mezőgazdaság és állatorvosi
tudományok 7,2 6,9 5,0 4,9Egészségügyi és szociális gondoskodás 5,9 6,9 7,7 8,4Szolgáltatások 5,3 7,8 11,3 10,9Ismeretlen 6,4 3,9 1,9 1,7
18
2016-banafővárosbanaközépfokúvégzettségűek42%-a általános érettségivel rendelkezett. A község-benélők45%-a,avárosilakosoktöbbmintharmadaműszaki,ipariésépítőipariterületenszerzettvégzett-séget.Aközépfokúhumántudományokésművésze-tek végzettségűek közel harmada a fővárosban él, amezőgazdaságésállatorvositudományokterületekenvégzettek42%-aközségekben.
4.2. A felsőfokú végzettségűek szakképzettsége
A felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség szá-managymértékbenemelkedettazelmúltmásfélévti-zedben,mára a 20 éves és annál idősebbekkörébenmindenötödikembernekvandiplomája.Akülönbö-ző szakterületeken szerzett diplomák piacképessége,társadalmihasznosságaésmegbecsüléseeltérő,amelykihatazegyénmunkaerőpiacilehetőségeire.
A diplomások 70%-a három területről került ki,az oktatási, a társadalomtudományok, gazdaság ésjog,valamintaműszaki,ipariésépítőiparitanulmá-nyi területekről. E területek között a 90-es évek ótanagyátrendeződésektörténtek.Azoktatásidiplomá-val rendelkezők aránya 2001-ben volt a legnagyobb,azóta folyamatosan csökken, 2016-ban a második
legnépesebbtanulmányiterületvolt.Atársadalomtu-dományok, gazdaság és jogi területenvégzettek ará-nyaviszonta90-esévekótaemelkedik,2016-raközelkétszeresérenőtt(30%),ésalegnagyobbarányúfelső-fokúvégzettséggéváltanépességkörében.Aműsza-kidiplomások aránya, amely 1990-től 2011-ig csök-kent,majdazaztkövetőötévbennémilegemelkedett,2016-ban19%-ottettki.
2016-ban a felsőfokú végzettségűek 7–8%-ánakadiplomájaegészségügyi és szociális területről szár-mazott(pl.orvos,gyógyszerész).Amatematika,szá-mítástechnika és egyéb természettudományok (pl.fizikus, informatikus, programozómatematikus) te-rületénvégzettek1990-benmégcsak2,5%-áttettékkiadiplomásoknak,2001-reazonbanarányukmegdup-lázódott,ésazótais5%körülmozog.2011ótakismér-tékbenemelkedettahumántudományokésművésze-tek (pl. formatervező, történész, tolmács) területénszerzettdiplomákarányais,2016-ban5%-otértel.
A20–39évesdiplomásokközel40%-avégzettségéta társadalomtudományok,gazdaságés jogi területenszerezte.Azoktatásiésaműszakivégzettségűekkö-zel fele50évesvagyannál idősebbvolt.Amatema-tika, számítástechnika, egyéb természettudományokterületénfelsőfokúvégzettséggelrendelkezők54%-a,
4.2.1. ábra A felsőfokú végzettségűek megoszlása néhány kiemelt képzési terület szerint
16,0
21,5
28,630,2
24,8
30,0
25,322,8
23,4
19,917,4
18,5
7,5 7,9 7,8 7,8
5
10
15
20
25
30
35%
0
1990 2001 2011 2016
Társadalomtudományok, gazdaság, jogOktatásMűszaki, ipari és építőipari képzésekEgészségügyi és szociális gondoskodás
4.2.2. ábra A felsőfokú végzettségűek megoszlása korcsoport szerint képzési területenként, 2016
Korcsoport, éves20–29 30–39 40–49 50–59 60–64 65–
20,1
20,9
13,6
9,3
12,0
22,1
17,8
24,8
6,1
25,5
29,0
21,5
26,0
21,4
31,8
33,6
25,6
19,8
19,3
19,5
21,3
21,6
18,4
19,4
21,8
20,9
24,4
11,9
10,6
15,9
13,4
15,7
10,7
10,1
10,7
21,1
6,4
6,2
8,5
8,7
10,1
5,3
5,5
5,1
9,8
16,8
13,9
19,2
21,1
22,4
10,8
11,2
12,9
18,8
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Ismeretlen
Szolgáltatások
Egészségügyi és szociálisgondoskodás
Mezőgazdaság és állatorvositudományok
Műszaki, ipari és építőipariképzések
Matematika, számítástechnika,egyéb természettudományok
Társadalomtudományok,gazdaság, jog
Humán tudományokés művészetek
Oktatás
%
19
atársadalomtudományok,gazdaság,jog,ahumántu-dományok ésművészetek, valamint a szolgáltatásokterületén végzettek fele a 20–39 éves korcsoportbatartozott.
2016-ban négyszer annyi férfi rendelkezett mű-szaki, ipari és építőipari végzettséggel, mint nő, ésnégyszerannyioktatásiképzettségűdiplomásnővolt,mint férfi. A mezőgazdaság és állatorvosi tudomá-nyok,valaminta szolgáltatási területeken60–40%anemekarányaaférfiakjavára.Ahumántudományokterületénszerzettésaművészetidiplomák60%-átanőkbirtokolták.Mígatársadalomtudományi,gazda-sági,jogivégzettségekcsupán35%-át,addigamate-
matikai, számítástechnikai és az egyéb természettu-domány területén szerzett diplomák 65%-át férfiakszerezték.
Afővárosifelsőfokúvégzettségűek36%-aatársa-dalomtudományok, gazdaság, jog képzési területenszerzettdiplomát,közelötödeműszaki,ipariésépítő-iparidiplomávalrendelkezett.Avárosokbanélődip-lomásokközel30%-atársadalomtudományi,gazdasá-gi,jogivégzettségű,azoktatás,illetveaműszaki,ipariés építőipari végzettségűek aránya 20% körüli volt.Aközségekbenélőfelsőfokúvégzettségűek28%-aazoktatás,negyedeatársadalomtudományok,gazdaság,jogterületekenvégzett.
20
5. Az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás összefüggései
Anépességiskolaivégzettségénekváltozásaésazisko-lázottság szerkezetében történő strukturális átrende-ződésekközvetlenhatássalvannaka foglalkoztatott-ságra,afoglalkoztatásmódjáraésformáira.
Anépesség gazdasági aktivitás szerinti összetéte-le a legutóbbi népszámlálás óta jelentősen változott.Nőttagazdaságilagaktívakcsoportjábatartozókszá-ma, ezenbelül a foglalkoztatottaké14%-kal emelke-dett,miközbenamunkanélkülieké56%-kalcsökkent. Az ellátásban részesülő inaktívak száma a nyugdíj-korhatáremelkedésemiatt7,5%-kalcsökkent,éskis-mértékbencsökkentazeltartottakköreis.2016-bananépesség46%-avoltfoglalkoztatottés2,6%-amunka-nélküli, 28% tartozott azellátásban részesülő inaktí-vakés24%azeltartottakcsoportjába.
A4millió503ezerfoglalkoztatott61%-aközépfo-kúvégzettségű,többmintegynegyedediplomásvolt2016-ban.2011és2016közöttvalamennyiiskolázott-ságiszintennőttafoglalkoztatottság.
2016-bana15évesésidősebbnépességbenazál-talánosiskola8.évfolyamnálalacsonyabbvégzettség-gelnemrendelkező270ezer személy többminthá-romnegyedeellátásbanrészesülőinaktívvolt(főkéntnyugdíjas), 2011ótaazarányukkismértékbencsök-kent.Azaktívkorúakatvizsgálva–a15–64évesné-pességben–azellátásbanrészesülőinaktívakaránya43% volt, a csoport egynegyede pedig az eltartottakközétartozott.
Afoglalkoztatottakarányaazáltalános iskolaivég-zettséggel sem rendelkező aktív korúak csoportjában
5.1. ábra Az általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségű 15–64 éves népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint
27,0
14,1
5,5
11,5
43,0
50,7
24,5
23,8
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
2016
2011
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Ellátásban részesülő inaktív
Eltartott
5.2. ábra Az általános iskola 8. évfolyamot végzett 15–64 évesek megoszlása gazdasági aktivitás szerint
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Ellátásban részesülő inaktív
Eltartott
39,0
28,3
5,1
10,3
22,5
26,5
33,4
34,9
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
2016
2011
%
21
27%-raemelkedett.Amunkanélküliekarányajelentő-sen csökkent a legutóbbi népszámlálás óta, 2016-ban5,5%volt,amelytovábbraisalegmagasabbmunkanél-küliarányatöbbiiskolázottságiszinttelösszehasonlítva.
A legfeljebb általános iskolát végzett 15 évesek ésidősebbek (közel 2millióan) 36%-a időskorú volt, ezmagyarázza,hogy2016-banazevégzettségicsoportbatartozóktöbbmintfeleellátásbanrészesülőinaktívvolt.Az aktív korú csoportban az arányuk 22%-ot tett ki. Azaktívkorúalapfokúvégzettségűek39%-a–2011-benmég28%-a–voltfoglalkoztatott.Acsoportegyharma-datartozottazeltartottakközé,akikfőkéntaközépis-kolaitanulmányaikatvégzőkközülkerültekki.
Azaktívkorúszakmunkás,szakiskolaivégzettséggelrendelkezők(1,5milliófő)háromnegyedefoglalkozta-tottvolt.Mindeniskolaivégzettségiszintenigaz,hogya férfiak közöttmagasabb a foglalkoztatottak aránya,mint a nők körében.A szakmunkás, szakiskolai vég-zettségűek között volt a legnagyobb ez a különbség (aférfiak:80,anők:66%-a).Amunkanélküliekarányaebben a végzettségi kategóriában csökkent a legna-gyobbmértékben2011óta(11-ről4,5%-ra).Aközép-fokúiskolábanérettséginélkülvégzettekközöttagaz-daságilagnemaktívaktöbbségeazellátásbanrészesülőinaktívakközétartozott.
Az érettségivel – mint legmagasabb végzettség-gel–rendelkező2,3millióaktívkorúnak69%-avoltfoglalkoztatott 2016-ban.A2011óta bekövetkezettnövekedés mértéke az alacsonyabb végzettségűek-
néltapasztaltnövekedésnélkisebb,7,9százalékpontvolt. Öt év alatt közel felére csökkent az érettségi-zett munkanélküliek száma, 2016-ban az arányuk 3,6%-ottettki.
Azaktívkorú(15–64éves)középfokúvégzettsé-gűek körében valamennyi képzési területen nőtt
5.3. ábra A szakmunkás, szakiskolai végzettségű 15–64 éves népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Ellátásban részesülő inaktív
Eltartott
75,4
64,3
4,5
10,7
15,8
20,5
4,3
4,5
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
2016
2011
%
5.4. ábra Az érettségizett 15–64 éves népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Ellátásban részesülő inaktív
Eltartott
69,3
61,4
3,6
7,1
12,3
16,1
14,8
15,4
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
2016
2011
%
5.5. ábra A középfokú végzettségű 15–64 éves népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint képzési területenként, 2016
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Ellátásban részesülő inaktív
Eltartott
74,6
60,6
75,4
77,8
75,0
78,6
79,8
72,0
70,7
75,9
3,5
4,0
4,7
2,7
3,8
4,0
4,8
3,7
5,8
4,3
15,8
11,3
13,4
15,1
16,3
13,8
6,1
18,9
14,4
14,2
6,2
24,1
6,5
4,3
5,0
3,6
9,2
5,4
9,1
5,6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Ismeretlen
Általános érettségi
Szolgáltatások
Egészségügyi és szociálisgondoskodás
Mezőgazdaság és állatorvositudományok
Műszaki, ipari és építőipariképzések
Matematika, számítástechnika,egyéb természettudományok
Társadalomtudományok,gazdaság, jog
Humán tudományokés művészetek
Oktatás
%
22
a foglalkoztatottak aránya 2011 és 2016 között, agazdasági aktivitást a legmagasabb végzettség kép-zésiterületeszerintvizsgálva.Amatematika,számí-tástechnika, egyéb természettudományok területénvégzettekkörébenvolta legmagasabbafoglalkozta-tottság (80%), ugyanakkor a fiatalabb korösszetételmiattközöttükkisebbvoltanyugdíjasokés többazeltartottak aránya,mint a többi csoportban.A fog-lalkoztatottak aránya több mint kétharmad volt aműszaki,ipariésépítőipariképzések,azegészségügyiés szociális gondoskodás, a szolgáltatások és az ok-tatás képzési területeken végzettek körében. A tár-sadalomtudományok,gazdaság,jog,illetveahumántudományok ésművészetek területein legmagasabbvégzettségetszerzőkközött72és71%,mígazáltalá-nosérettségivel rendelkezőkközött61%volt foglal-koztatott.Azáltalánosérettségivelrendelkezőkközelegynegyedeeltartottvolt,közülüksokantovábbtanu-lókvoltak.Aférfiakfoglalkoztatottságamindenkép-zésiterületenmagasabbvoltanőkénél,akülönbségamezőgazdaságésállatorvositudományok,aműszaki,ipariésépítőipariképzések,valaminta szolgáltatásiterületekenvoltalegnagyobb.Azoktatásésazegész-ségügy területeken végzettek, valamint az általánosérettségivelrendelkezőkkörébenközelítettemegleg-inkábbanőkfoglalkoztatottságaaférfiakét.
A foglalkoztatottság az iskolázottsági szint emel-kedésével növekszik, míg a munkanélküliek arányacsökken.2016-banaz1,4millióaktívkorúdiplomás83%-avoltfoglalkoztatott,amelyalegmagasabbfog-
lalkoztatottságiarányakülönbözőiskolaivégzettségicsoportokközött.Amunkanélküliekaránya2,1%volt. Afelsőfokúvégzettségű15–64évesekközülmindentizedikvoltellátásbanrészesülőinaktív,azeltartottakarányapedig4,2%-ottettki.Anyugdíjasokésazeltar-tottakarányaisebbenavégzettségicsoportbanvoltalegalacsonyabb.
A felsőfokúvégzettséggel rendelkező aktívkorúakközül különösen magas a foglalkoztatottak aránya aműszaki, ipari és építőipari, illetveaz egészségügyi ésszociális gondoskodás területekendiplomával rendel-kezőkközött (86%).A szolgáltatások, valamint ahu-mán tudományok ésművészeti területeken végzettekkörében80,illetve79%voltafoglalkoztatottakhánya-da.Amunkanélküliekarányaegyedülahumántudo-mányokat ésművészeteket tanultak csoportjábanha-ladtamega3%-ot.Aférfiakfoglalkoztatottságamindenképzésiterületenmagasabbvoltanőkénél,akülönbséga matematika, számítástechnika, egyéb természettu-dományokésatársadalomtudományok,gazdaság,jogterületekenvoltalegnagyobb.Azegészségügyésaszol-gáltatásterületekenvégzettekkörébenközelítettemegleginkábbanőkfoglalkoztatottságaaférfiakét.
5.6. ábra A diplomás 15–64 éves népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Ellátásban részesülő inaktív
Eltartott
83,4
78,3
2,1
4,5
10,3
13,5
4,2
3,7
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
2016
2011
%
5.7. ábra A diplomás 15–64 éves népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, képzési területenként, 2016
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Ellátásban részesülő inaktív
Eltartott
76,5
79,2
80,4
82,3
83,2
84,3
84,4
86,3
86,3
2,9
3,3
2,8
1,4
2,4
2,4
1,5
1,4
2,0
8,8
7,0
12,1
13,7
10,2
5,6
10,7
9,8
8,0
11,8
10,5
4,7
2,6
4,2
7,6
3,4
2,5
3,7
0 20 40 60 80 100
Ismeretlen
Humán tudományok ésművészetek
Szolgáltatások
Oktatás
Társadalomtudományok,gazdaság, jog
Matematika, számítástechnika,egyéb természettudományok
Mezőgazdaság és állatorvositudományok
Egészségügyi és szociálisgondoskodás
Műszaki, ipari és építőipariképzések
%
23
A KSH honlapjáról elérhető részletes táblák jegyzéke
(http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016)
1. Visszatekintő adatok1.1 Főbb jellemzők
1.1.1 A 7 éves és annál idősebb népesség száma és megoszlása legmagasabb iskolai végzettség sze-rint, nemenként
1.1.2 A népesség száma és aránya iskolai végzettség és korcsoport szerint1.1.3 A férfiak száma és aránya iskolai végzettség és korcsoport szerint1.1.4 A nők száma és aránya iskolai végzettség és korcsoport szerint1.1.5 A 15 éves és annál idősebb népesség száma és megoszlása legmagasabb befejezett iskolai vég-
zettség szerint, nemenként1.1.6 A 15 éves és annál idősebb népesség száma és megoszlása legmagasabb befejezett iskolai vég-
zettség és családi állapot szerint1.1.7 A 15 éves és annál idősebb férfiak száma és megoszlása legmagasabb befejezett iskolai vég-
zettség és családi állapot szerint1.1.8 A 15 éves és annál idősebb nők száma és megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség
és családi állapot szerint1.1.9 A 15 éves és annál idősebb nők a legmagasabb befejezett iskolai végzettség és az élve született
gyermekek száma szerint1.1.10 A 15 éves és annál idősebb, valamint az aktív korú (15–64 éves) népesség száma és megosz-
lása legmagasabb befejezett iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint1.1.11 A 15 éves és annál idősebb, valamint az aktív korú (15–64 éves) férfiak száma és megoszlása
legmagasabb befejezett iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint1.1.12 A 15 éves és annál idősebb, valamint az aktív korú (15–64 éves) nők száma és megoszlása
legmagasabb befejezett iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint1.2 Alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettségűek
1.2.1 Az általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségű népesség száma és megoszlása korcsoport szerint, valamint a megfelelő korúak százalékában nemenként
1.2.2 Az általános iskola 8. évfolyamot végzett népesség száma és megoszlása korcsoport szerint, valamint a megfelelő korúak százalékában nemenként
1.3 Középfokú végzettségűek1.3.1 Az érettségi nélkül középfokú végzettséggel rendelkező népesség száma és megoszlása kor-
csoport szerint, valamint a megfelelő korúak százalékában nemenként1.3.2 Az érettségizett népesség száma és megoszlása korcsoport szerint, valamint a megfelelő korú-
ak százalékában nemenként1.3.3 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező népesség száma és megoszlása a végzettség
tanulmányi területe, szintje szerint nemenként1.3.4 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező népesség a végzettség tanulmányi területe,
szintje és korcsoport szerint
24
1.3.5 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező férfiak a végzettség tanulmányi területe, szintje és korcsoport szerint
1.3.6 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező nők a végzettség tanulmányi területe, szintje és korcsoport szerint
1.3.7 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező népesség a végzettség tanulmányi területe, szintje és gazdasági aktivitás szerint
1.3.8 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező férfiak a végzettség tanulmányi területe, szintje és gazdasági aktivitás szerint
1.3.9 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező nők a végzettség tanulmányi területe, szintje és gazdasági aktivitás szerint
1.3.10 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak a végzettség tanulmányi területe, szintje és korcsoport szerint
1.3.11 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatott férfiak a végzettség tanul-mányi területe, szintje és korcsoport szerint
1.3.12 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatott nők a végzettség tanulmá-nyi területe, szintje és korcsoport szerint
1.4 Felsőfokú végzettségűek1.4.1 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség száma és megoszlása korcsoport
szerint, valamint a megfelelő korúak százalékában nemenként1.4.2 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség száma és megoszlása a végzettség
tanulmányi területe szerint, nemenként1.4.3 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség a végzettség tanulmányi területe és
korcsoport szerint1.4.4 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak a végzettség tanulmányi területe és
korcsoport szerint1.4.5 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező nők a végzettség tanulmányi területe és kor-
csoport szerint1.4.6 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség a végzettség tanulmányi területe és
gazdasági aktivitás szerint1.4.7 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak a végzettség tanulmányi területe és
gazdasági aktivitás szerint1.4.8 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező nők a végzettség tanulmányi területe és gaz-
dasági aktivitás szerint1.4.9 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak a végzettség tanulmányi
területe és korcsoport szerint1.4.10 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatott férfiak a végzettség tanulmá-
nyi területe és korcsoport szerint1.4.11 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatott nők a végzettség tanulmányi
területe és korcsoport szerint
2. Részletes adatok2.1 Főbb jellemzők
2.1.1 A 15 éves és annál idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, 2016
2.2 Tanulmányi terület, szakirány2.2.1 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség a végzettség tanulmányi területe,
szakiránya és korcsoport szerint, 20162.2.2 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak a végzettség tanulmányi területe,
szakiránya és korcsoport szerint, 2016
25
2.2.3 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők a végzettség tanulmányi területe, szak-iránya és korcsoport szerint, 2016
2.2.4 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező aktív korú (15–64 éves) népesség gazdasági aktivitás, nemek és a végzettség tanulmányi területe szerint, 2016
2.2.5 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség a végzettség tanulmányi területe, szakiránya és gazdasági aktivitás szerint, 2016
2.2.6 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak a végzettség tanulmányi területe, szakiránya és gazdasági aktivitás szerint, 2016
2.2.7 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők a végzettség tanulmányi területe, szak-iránya és gazdasági aktivitás szerint, 2016
2.2.8 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak a végzettség tanulmányi területe, szakiránya és korcsoport szerint, 2016
2.2.9 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatott férfiak a végzettség tanulmá-nyi területe, szakiránya és korcsoport szerint, 2016
2.2.10 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatott nők a végzettség tanulmá-nyi területe, szakiránya és korcsoport szerint, 2016
2.2.11 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek a végzettség tanulmányi területe, szakiránya és korcsoport szerint, 2016
2.2.12 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli férfiak a végzettség tanul-mányi területe, szakiránya és korcsoport szerint, 2016
2.2.13 A közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli nők a végzettség tanulmányi területe, szakiránya és korcsoport szerint, 2016
3. Megyesoros adatok3.1 Főbb jellemzők
3.1.1 A 7 éves és annál idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint, 2016
3.1.2 A népesség száma és aránya iskolai végzettség és nemek szerint, 20163.1.3 A 15 éves és annál idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek
szerint, 20163.1.4 A 15 éves és annál idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség és családi
állapot szerint, 20163.1.5 A 15 éves és annál idősebb nők a legmagasabb befejezett iskolai végzettség és az élve született
gyermekek száma szerint, 20163.1.6 A 15 éves és annál idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség és gazdasági
aktivitás szerint, 20163.1.7 Az aktív korú (15–64 éves) népesség a legmagasabb befejezett iskola végzettség és gazdasági
aktivitás szerint, 20163.1.8 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező népesség a végzettség tanulmányi területe
szerint, 20163.1.9 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező férfiak a végzettség tanulmányi területe szerint,
20163.1.10 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező nők a végzettség tanulmányi területe sze-
rint, 20163.1.11 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség a végzettség tanulmányi területe
szerint, 20163.1.12 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak a végzettség tanulmányi területe sze-
rint, 20163.1.13 A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező nők a végzettség tanulmányi területe szerint, 2016
Szerzők:Bojer Anasztázia, Erdei Virág, Vörös Csabáné
Közreműködött:Ináncsi Zita
A táblázóprogramot készítette:Papp Márton
További információ: Kovács MarcellTelefon: (+36-1) 345-6309, e-mail: [email protected]
Internet: www.ksh.hu/[email protected]
(+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítófotó: Fotolia
