Novellairodalmunk a századfordulón

A magyar elbeszélő próza megújhodása az 1880-as években indult el, és a 90-es évektől teljesült ki. Az elbeszélők általában a realizmus módszerével dolgoztak, de felhasználták az európai elbeszélő próza más módszereit, más irányzatainak eredményeit is. Műveikben elsősorban a naturalizmus és a szecesszió hatása érvényesült, de megjelentek a szimbolisztikus-impresszionisztikus elemek is. A századvég elbeszélői nemcsak új jelenségeket, a dinamikusan átalakuló valóságot igyekeztek megragadni, hanem a novella szerkezetét is átalakították. Már nem a cselekményt, a látható valóságot tartották a legfontosabbnak, inkább a hangulatokhoz, a racionálisan megközelíthetetlen élettartalmakhoz vonzódtak. Az író jelenléte az elbeszélésben állandóan érezhető, mindenekelőtt a hangnem személyességében. Ez a személyes – hol ironikus, hol elégikus, gyakran rezignált vagy nosztalgikus – hangnem hitelesítette írói világukat. A századvégi novella, mint már Mikszáthnál is, hangnemnovella volt.

Járjon utána az interneten, mit jelentenek a következő kifejezések: naturalizmus, szecesszió, szimbolizmus, impresszionizmus!

Gozsdu Elek első novelláskötetét, a Tantaluszt a kortársi kritika a magyar elbeszélés fontos fordulópontjának tekintette. Novelláinak hőseit a társadalom perifériájáról választja, közöttük gyakran jelennek meg deklasszált arisztokraták, a karrier útján elbukó fiatalemberek, mániás különcökké torzult féltehetségek, lázadó intellektuelek, balek kispolgárok, csavargók. Történeteit gyakran egy vezérgondolatnak (pl. átöröklés, zsenialitás és őrültség, nihilizmus és vitalitás) rendeli alá.

Petelei István erdélyi örmény kereskedőcsalád fia, elbeszéléseinek alakjai is erdélyi kereskedők, kisvárosi emberek. Írói világában az ember mint determináló erők függvénye jelenik meg, a megjelenített sorsok és életek kilátástalanok.

Gárdonyi Géza Agárdon született, Egerben elvégezte a tanítóképzőt, ezután dunántúli falvakban tanítóskodott, majd Győrött, Szegeden és Pesten volt újságíró. 1897-ben megvásárolt Egerben a vár mellett egy parasztházat, és ott élt haláláig.

A valóságnak azokat a területeit kereste, ahol még megtalálható a teremtés ősi romlatlansága, ahol az anyagiasság mögött még fölfedezhető a lélek. Ilyen témája a természet, a falusi nép és a gyermek.

Papp Dániel Mikszáth és Petelei művészetét ötvözte és fejlesztette tovább. Legjobb novellái szülőföldjének, a Bácskának a világát, a helyőrségek tisztjeinek életét, a kolostorok, kanonoki házak szokásait festik. Anekdotikus előadásmódját irónia hatja át.

Tömörkény István novelláiban a Szeged környéki tanyák, a tiszai halászok, kubikosok, kétkezi munkások világát ábrázolja. Jól ismeri hőseinek gondolkodásmódját, érzelemvilágát, szokásrendjét, mozdulataikat, beszédmódjukat az ősi megszokás és valami naiv ösztönösség irányítja.

Olvasson az említett szerzőktől egy-egy novellát! Írásaikat keresse az interneten vagy a könyvtárban!

Tevékenység

Olvasmány

Tevékenység

Bródy Sándor Mikszáth mellett a kor legsikeresebb elbeszélője, s az új elbeszélők közül történeti jelentősége is a legnagyobb.

Első novelláskötetének, a Nyomornak már a címe is mutatja vállalt irányát, a naturalizmust. Az ún. cselédnovelláiban (Erzsébet dajka és más cselédek) a szép, igaz élet nosztalgiája s a sivár valóság kegyetlensége vegyül. Szereplői tele vannak bizalommal, naiv hittel gazdáik jóindulata iránt, kevéssel beérnék, de csak gátlástalan önzéssel találkoznak, pusztán árunak tekintik őket. A halála előtti években írt Rembrandt-novellákban (Rembrandt. Egy arckép fényben és árnyban) az öreg, kitaszított, megalázott Rembrandt sorsával azonosul. Ezt a ciklust visszafojtott személyesség, tragikus szűkszavúság teszi megrendítővé, Bródy itt már a korábbi írásaira jellemző stilizálást is nélkülözni tudja.

A Rembrandt eladja holttestét című elbeszélés egy elesett öregembert ábrázol, aki még egyszer szeretné megmutatni, hogy lényege szerint most is az, aki egykor volt. A világból kikopott öreg Rembrandt újra festeni kezd, s a képet elviszi régi műárusához, Mosuszhoz. A kereskedőnek azonban nem kell a festmény, inkább orvos fiának szeretne hullát szerezni. A történet itt groteszk fordulatot vesz: a festő a holttestét adja el a kereskedőnek.

Olvasson Bródy Sándortól Rembrandt- novellát! Írásait keresse az interneten vagy a könyvtárban! Az 1890-es évek megújuló prózairodalmának melyik jellegzetessége figyelhető meg Bródy novelláin?

Rembrandt: A tékozló fiú hazaérkezése (1668)

Olvasmány

Tevékenység

Mikszáth Kálmán és a századforduló magyar novellairodalma

Munkácsy Mihály: Itatás (1869)

Az a fekete folt 

   

Idézze föl korábbi tanulmányai során szerzett ismeretei Mikszáth Kálmán munkásságáról!  

 

   

Melyik mű írója Mikszáth Kálmán? 

Több válasz is lehetséges!  

A Noszty fiú esete Tóth Marival. Székely István filmje (1937)

 Rembrandt eladja holttestét (novella)  

Helyes válasz! 

 Péri lányok szép hajáról (novella)  

Helyes válasz! 

 Különös házasság (regény)  

Helyes válasz! 

 Hét krajcár (elbeszélés)  

Helyes válasz! 

 Egy magyar nábob (regény)  

Helyes válasz! 

 A Noszty fiú esete Tóth Marival (regény) 

Helyes válasz! 

 A tót atyafiak (novelláskötet)  

Helyes válasz! 

 Beszterce ostroma (regény)  

Helyes válasz! 

Tevékenység

Feleletválasztás

  

A Rembrandt eladja holttestét Bródy Sándor novellája. A Hét krajcár Móricz Zsigmond elbeszélése. Az Egy magyar nábob Jókai Mór regénye.  

  

   

Olvassa el Mikszáth Kálmán Az a fekete folt című novelláját, majd oldja meg az itt következő feladatokat!  

Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak (részlet)  

 

   

   

Olej Tamás egy érzéketlen ember, hiszen a felesége temetésén egy csepp könnyet sem ejtett.  

Vizsgálja meg a fenti állítást és indoklását, és jelölje meg egy betűvel az útmutató szerint!   A. az állítás és az indoklás is igaz, és az indoklás teljesen megmagyarázza az állítást;  B. külön-külön mindkettő igaz, de az indoklás nem magyarázza meg az állítást;  C. az állítás igaz, az indoklás hamis;  D. az állítás hamis, az indoklás igaz;  E. mindkettő hamis.  

A helyes válasz betűjele:   .  

      

   

Jellemezze a novella szereplőit!  Írjon jellemzést Olej Tamásról, Anikáról, Matyiról és Taláry Pálról!  Fogalmazása legyen egy A/4-es oldal!  

 

 

 

„Amint így bámészkodik, mozgó árnyékot vett észre a falon, s amint hátratekint, Pál herceget pillantja meg. Éppen őt várja Olej.” 

Ezt követően kettőjük beszélgetése az elhangzottakon túl is nagyon beszédes.  A felsoroltak közül melyik idézet sejteti a „bacsa” döntését lánya sorsáról?  

Válassza ki a helyes megoldást!  

   

Mutassa a visszajelzést

D

Újraindítás Mutassa a válaszokat

Feldolgozandó szöveg

Relációanalízis

Szövegalkotó

Feleletválasztás

Helyes válasz!  

 

Olej Tamás, a híres brezinai bacsa összhangban van a természettel és önmagával is. Szinte természeti lényként él, erdőkkel, sziklákkal s felhőkkel társalog. Ezt az összhangot zavarja meg a vidék urának, Taláry Pál hercegnek megjelenése, aki a bacsa lányát, Anikát szeretné megkapni. Olej ellenáll a herceg kívánságának, de amikor az az egész aklot minden birkájával együtt ajánlja fel neki a lányért, meginog: „Miért mondta hát – hörgé tompán – cselekedett volna anélkül…” Erkölcsi magatartásának mélypontja ez a kijelentés. Olyan kísértésnek engedett, mely egész addigi életének, személyisége belső törvényeinek mondott el lent. Fölébred benne az önvád, bűntudat marcangolja lelkét: „Aklot cserélt… becsületért.” Felgyújtja az aklot, és világgá fut.  

   

Keressen a novellában néphiedelemről szóló szövegrészleteket!  

 

– A leány nem áll az uradalom szolgálatában. 

– Tudom, kivel beszélek: urammal.  

– Én pedig nem adom semmi áron.  

– Minek mondta hát el akkor…  

Tevékenység

Forma 

   

Hol jelenik meg az elbeszélésben a címben szereplő fekete folt?  

Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak (részlet)  

  

A novella végén nyer értelmet a fekete folt, amikor megtudjuk, hogy a bacsa fölgyújtotta az aklot.  

   

A következő mondatokban a novella idősíkjait meghatározó kifejezések összekeveredtek.  A nagybetűs szavak helyére a beviteli mezőbe írja be a helyes megoldást! 

Az a fekete folt című novellájában az író a MÚLTBAN   indítja a cselekményt, aztán 

fokozatosan elbeszélő RÉGMÚLTBA   megy át, végül a MÚLT   homályába 

helyezi az egész történetet.  

      

   

Figyelje meg, hogyan láttatja az elbeszélő az eseményeket! 

Vizsgálja meg a novellában a narrációt!  

Mikszáth kívülről láttatja a szereplőit, gondolataikat is elsősorban beszélgetéseikből ismerjük meg. Mégis többet tud róluk, mint a környezetük – a „bacsa” érzéketlenségéről kialakult képről is megtudjuk, hogy hamis.  

 

jelenben

múltba régmúlt

Újraindítás Mutassa a válaszokat

Gondolkodtató

Hibajavítás

Tevékenység

   

Mitől lesz a Mikszáth novellának sajátos íze?  

Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak (részlet)  

  

Mikszáth novellája – és igaz ez általában szépirodalmi munkáira is – elsősorban a sajátos elbeszélői stílustól kap sajátos ízt.  

 

Mikszáth Kálmán írásai elsősorban az elbeszélői hang, az elbeszélői modor révén váltak maradandóvá. Előadásmódja közel áll az élő beszédhez, a közvetlen személyes hang, a mondatritmus változatossága jellemzi. Hangja a nagy mesélőké, a kitűnő anekdotázóké, akik már magával az előadással is érdekessé tudnak tenni minden témát.  Az elődjének tartott Jókai Mór az anekdotával még csak színezte történeteit, Mikszáth elbeszélő prózájában azonban az anekdotának legtöbbször strukturális szerepe van, úgy mondja el és úgy építi fel elbeszélését, ahogy az anekdotát szokás. Az anekdota rövid, szórakoztató, mulatságos, csattanóval végződő történet, többnyire egy-egy valóságos személyt vagy megtörtént eseményt villant fel, megvilágítva egy-egy emberi sorsot, bemutatva egy-egy fonák helyzetet. Egyetemességre törekvő világkép helyett inkább csak részleteket és furcsaságokat mutat meg, csattanójával lekerekíti a valóság képét és igazságát, feloldja nyugtalanító feszültségeit.  Mikszáth írásaiban nagy szerepe van az iróniának és a humornak is. Ebben az írói magatartásban életbölcsesség nyilatkozik meg, az élet jelenségeit fölülről, kívülről nézi, és alázattal van minden dologgal szemben.  

   

„A műfaj legáltalánosabban elfogadott meghatározása szerint a novella olyan, tömören előadott történet, amely a teljesség igénye nélkül ábrázolja a valóság egy szeletét, rendszerint kevés szereplője van, az idő és a tér viszonylag szűkre szabott, szerkezete egyenes vonalú, rendszerint egy sorsdöntő eseményre épül, és meglepően, csattanószerűen zárul.”  

 

Az előző foglalkozáson tanult meghatározás alapján igazolja a feldolgozott Mikszáth-szövegről, hogy a műfaja novella.  

 

Lotz Károly: Alkonyat (1870)

Tevékenység

Búvárkodó

   

Olvasson novellákat Mikszáth Kálmán Jó palócok című kötetéből!  Ezek olvasása során gyakran szembesül majd azzal, hogy a történeteket nem meséli el mindig részletesen az író. Sokszor csak következtetni tudunk arra, hogy mi történt.  

Figyelje meg azt, hogy az elbeszélő által elhallgatott eseményeket hogyan teszi mégis kikövetkeztethetővé a szöveg!  

 

   

Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényéből 1976-ban Zsurzs Éva készített filmet azonos címmel.  

 

Tevékenység

Filmajánló