MinőségBIZTOSÍTÁSI információs rendszerek

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSIINFORMÁCIÓS RENDSZEREK

DÉRI ZOLTÁNGYTK, SE - 2011

Követelmények, háttér anyagok, célok

• Az órákon elhangzottak(mindennapi példák csak példák...)

• Ajánlott irodalom:Homonnay Gábor: „Alkalmazási rendszerek” tankönyv– Különösen a 2., 3. és 4. fejezetek

• Nincs még pontos információm– Vizsgakérdések alapján,

• Célom mb-i szemlélet kialakítása asszertív kommunikáción alapuló kooperációhoz, hasonló/egyedi események felismeréséhez

2011 február 25. Déri Zoltán: minőségbiztosítási információs rendszerek #2

Forrásként felhasznált anyagok

• Homonnay Gábor SE, 2008/Eredeti ea nem tartalmazott ábrákat/

• Logisztikai Mérnök mesterképzés - Logisztikai InformatikaDr. Kovács János


Kérések (HG)

• Ha valamit nem ért, kérdezze meg! Jó (informatikai) környezetben nem szégyen kérdezni!

• A probléma a fontos, nem a megoldás vagy a technikai részletek! Az IT technika kb. 3 év alatt elavulhat(DZ). A probléma megmarad.

• Próbálja egyszerűsíteni a dolgokat! Minél egyszerűbb, annál jobb! Egyszerűsítés nem jelenthet kezeletlen problémát (DZ)

• Fokozatosan haladjon! Nagy lépéseket nehéz egyszerre jól megoldani!


Tematika• Alapfogalmak

– Információs rendszer fogalma– Vállalati alkalmazási rendszerek– Biztonsági követelmények, IT Biztonság, Felhasználó jog.– Minőségmenedzsment információs rendszerek

• A mai környezet– Alkalmazások fejlesztése, bevezetése, használata– Alkalmazási rendszerek ellenőrzése– Elektronikus rekord, elektronikus aláírás

• A felhasználó kritikus feladatai– Felhasználói igények megfogalmazása– Felhasználók tesztelési feladatai


Az információs rendszer fogalma

Az „információs” jelző tartalma.Az IR-t alkotó tényezők


Definíciók, alapfogalmak

• Információ-technológia: informatikaSzámítástechnika:– adatgyűjtés, adattárolás*, adatfeldolgozás és információ

továbbítás módszereivel foglalkozik. Telekommunikáció:

– technikai eszközök összessége: hardver, szoftver, hálózatok, alkalmazói rendszerek.

A vállalatok szervezeti struktúrája kialakításánál figyelembe kell venni a szervezet profilja szerinti alaptevékenység területén alkalmazott információ-technológia sajátosságait is.

*pl.: adat-fájl (file) tárolása (névkezelés, áttekinthetőség, könyvtármélység-szintek behatároltsága (DZ)


A vállalat, mint rendszer

Egyéb

? Egyéb

Erőforrások

Információ

Számlák/ bizonylatok Számlák/ bizonylatok

Szolgáltatások

Termékek


Információs rendszer• adatoknak (információknak),• a velük kapcsolatos információs eseményeknek,• a rajtuk végrehajtott információs tevékenységeknek,• az előzőekkel kapcsolatos erőforrásoknak,• az információk felhasználóiknak,• ill. a fentieket szabályozó szabványoknak és

eljárásoknakszervezett együttese


Varázsszavak

• komplex• integrált• vezetői információs rendszer


Az adat

Az adat értelmezhető, de nem értelmezett ismeret

• informálás, kommunikálás• a közlés momentumai:

– formai » a közlés módja – tartalmi » átvitt ismeret

• az értelmezhetőség feltételei, lépései– észlelhető, érzékelhető, felfogható, megérthető


Az információ

Az információ új ismeretté értelmezett adat

• a matematikai információ elmélet - embertelen• az információ elsősorban minőség• számítástechnikusok: azt hiszik hogy a

számítógépen információkat tárolnak és kezelnek


Az információ értelmezése

A szervezet állapot-változásának jelei

Érzékelt jelek Nem érzékelt jelek

Cselekvés irányítására nem alkalmazható jelek

Cselekvés irányítására alkalmazható jelek

INFORMÁCIÓ

Jel

Adat


Információs tevékenység

• adatkezelési műveletek: nem születnek új ismeretek

• adat-előállítási műveletek: új ismeretek születnek

• vezérlési műveletek: résztevékenységek összehangolása


Információs tevékenység

Információs tevékenységnek az adatok kezelését és előállítását célzó illetve az

előbbieket vezérlő műveletek szervezett egységét tekintjük.


Az információrendszer funkciói

• adatok összegyűjtése (INPUT)• " tárolása (STORAGE)• " továbbítása (TROUGHPUT)• " feldolgozása (PROCESS)• " megjelenítése (OUTPUT)


Információs esemény

Információs eseménynek az információs tevékenységet kiváltó illetve az azt lezáró

momentumot nevezzük.

(a tevékenység az az adatfeldolgozási egység, amelyet a felhasználói igény indító és lezáró eseményei határolnak)


Információs esemény

• a változás váltja ki az eseményt• mi a változás?• számítástechnikus: kötegelt feldolgozás• informatikus: program elindítása, hanem

maga a változás az információs esemény• az állapot változása: különleges esemény

– ravasz [trigger]– valamivel le is kell zárni


A tevékenységek vertikális absztrakciója

• Rendszer• rendszerrész• funkció• tevékenység


Feldolgozási fok

A teljes végrehajtandó tevékenységi láncolatot alkotó adatkezelési és adat-előállító műveleteket milyen arányban

automatizálják• feldolgozási lánc

– elölről nyitott– hátulról nyitott


Információs erőforrások

• a cél és az eszköz fontossági sorrendje• a rendszer és az erőforrás dialektikus

egysége


Erőforrás

Az IR fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges időt, pénzt és technikai

eszközöket - hardver illetve szoftver - tekintjük.


Felhasználók

A felhasználó az ismeretekkel kapcsolatban álló embercsoport

• ismeretátadás• végső felhasználó• alkalmazási felhasználó• adatszolgáltató - adatfelhasználó • a vezetők felelőssége


A szabványokról

• konvenció (megegyezés)• szabványok és szabványos eljárások• nyílt rendszerek - rendezetlen

kereskedelem• eligazítás, korlát, tájékoztatás

A szabvány az IR valamilyen tényezőjére vonatkozó megegyezés


Informatikai stratégia fejlesztésének főbb lépései

• Stratégiai elemzés– Célok:

• informatikai szempontból az az állapot, ahová el kell jutni• a menedzsment, és más szakterületek igényeinek a felmérése

– Környezet:• a jelenlegi informatikai rendszerek és eszközök• a számba vehető rendszerek, informatikai piac

– Erőforrások• milyen erőforrások szükségesek a célok eléréséhez

• Stratégiai választás/döntés– alternatívák kidolgozása

• a jelenlegi rendszer továbbfejlesztése vagy új rendszer megvalósítása• standard rendszer adaptálása vagy cél fejlesztés vagy a kettő

kombinálása• milyen lépések szükségesek a célul kitűzött állapotok eléréséhez

– alternatívák értékelése: előnyök/hátrányok értékelése, választási javaslat– stratégiai választás az alternatívák kritériumai alapján:

• az alternatíva megvalósítható-e?• beilleszthető-e a szervezetbe?• elfogadtatható a döntéshozókkal?


Informatikai stratégia

Pénzügyi stratégia

Marketing stratégia

HR stratégia

Logisztikai stratégia

Informatikai Informatikai stratégia stratégia

támogatja az támogatja az összes többi összes többi

stratégia stratégia megvalósításátmegvalósítását


VÁLLALATI STRATÉGIA / QMS ??? /

???

• Egész vállalatra kiterjedő integráció:– egységes információs rendszerben

integrálódnak:• a vezetői információs funkciók,• a vezetői döntés-támogató funkciók,• az üzleti tranzakciós funkciók.

Vállalatirányítási információs rendszer

Vezetői információs rendszer Tranzakció feldolgozásVezetői információk

Vezetői döntéstám

ogatás

Pénzügy, számvitel

Kontrolling

Értékesítés

Termelés-irányítás


Telekommunikáció – Biztonsági követelmények

Hitelesítés Hitelesség igazolása Titkosítás

Visszavonhatatlanság Garantált célba jutás

Integritás

annak biztosítása, hogy az üzenet az átvitel során nem

változik

egy harmadik fél, aki kezeskedik a feladó és a címzett azonosításáról

annak meger ősítése, hogy az üzenet eljut az azonosított félhez

annak biztosítása, hogy a feladó elismeri az üzenet elküldését

az on-line „lehallgatás”

elleni védelem annak biztosítása,

hogy a résztvev ő az, amit állít magáról


IT-IR veszélyek


Az IT-biztonság

IT rendszer

Működési biztonság

Információ-megbízhatóság

HitelességLetagadha-tatlanság

Titkosság

Sértetlenség

Hozzáférés-védelem

Áramellátás

Technikai megbízhatóság

Katasztrófa-védelem


A működési biztonság

• az adatok rendelkezésre állását, és • a hozzájuk kapcsolódó alkalmazói rendszerek

funkcionalitását teszi lehetővé.

Kritériumai:• A hibaáthidalás folyamatának kialakítása, • Az újraindítási képesség megvalósítása, • A rendszer funkcionalitásának biztosítása.


Az információ-biztonság

• az adathoz illetéktelen hozzáférés kizárása,

• az adat titkosságának,• az adat sértetlenségének,• az adat hitelességének biztosítása, illetve • a letagadási lehetőség kizárása.


Biztonságos IT-rendszer

• Biztonságos rendszer nem létezik!• (Pillanatnyi) állapot• Adott (megkívánt) szint

A biztonságos IT-rendszer =

A rendszer működési állapotának fenntartása.


A védelem költségeBiztonsági szint

Költség

Elméleti - abszolút megbízhatóság

Alapszint - önmegbízhatóság

Megkívánt

Lehetőség


Az informatikai biztonság

Az informatikai rendszer azon állapota,

amelyben a kockázatokat elfogadható

intézkedésekkel, elviselhető mértékűre

csökkentettük.


A biztonságban érintett elemek

• az informatikai rendszer fizikai környezete és infrastruktúrája,

• hardver rendszer, • szoftver rendszer, • kommunikációs, hálózati rendszerek • adathordozók, • dokumentumok és dokumentáció, • személyi környezet (külső és belső).


Az IT-biztonság megteremtése

Elsődlegesen a menedzsment feladata!

• Biztonságpolitika,• Biztonsági stratégia,• Operatív biztonsági tevékenység

• Folyamatos felügyelet,• Ellenőrzés, Etikus Hackerek alkalmazása (DZ)• Szankcionálás


Biztonsági stratégia

• Meghatározzuk a védelmi célokat,• Kiválasztjuk és elhatároljuk azokat a területeket, amelyeken a

biztonsági rendszereket kialakítani és az intézkedéseket érvényesíteni kell,

• Meghatározzuk a biztonsági tervezés módszerét, • Körvonalazzuk a minimális követelményeket, • Megtervezzük és ütemezzük az intézményre vonatkozó

biztonsági intézkedéseket, beleértve a katasztrófa-elhárítást is,

• Meghatározzuk a követhetőség és a menedzselhetőség követelményeit, valamint a felügyelet és az ellenőrzés rendszerét.

IT-biztonság megteremtése

IT-biztonság tervezésének módszerei– A kockázatelemzés, – A kritikus működési jellemzők elemzése, – Az értékek sérülési hatásainak elemzése.

IT-biztonság tervezésének folyamata– a védelmi igények feltárása– fenyegetettség elemzés– kockázatelemzés– kockázat-menedzselés


IBISZ - Informatikai Biztonsági Szabályzat

egy olyan belső-szervezeti intézkedés együttes, amely a szervezeten belül

működtetett informatikai rendszerekre vonatkozóan szabályozza a biztonsági

intézkedéseket, szervesen illeszkedve a hatályos jogszabályokhoz és a szervezet

egyéb működési és ügyrendi előírásaihoz.

IBIR – Információbiztonsági irányítási rendszer


Információ biztonsági modellInformáció

Bizalmasság Sértetlenség Rendelkezésre állás

Shannon-Weaver modell

Bell-Lapadula modell

Biba modellClark-Wilson modell

Kínai fal modell

Biztonsági szabályzatok

Az IT-biztonság megfelelőségének tanúsítása

• TCSEC, • ITSEC,• Common criteria• BS 1799 • MSZ/ISO 17799• ISO/IEC 27 001:2005

– ISO/IEC 27 000: Alapelvek és szótár– ISO/IEC 27 001: IBIR tanúsítási szabvány– ISO/IEC 27 002: Útmutató (2007)– ISO/IEC 27 003: Kialakítási irányelvek (2007)– ISO/IEC 27 004: Metrikák és mérés (2007)– ISO/IEC 27 005: Kockázatkezelés (?)


2011 február 25. Déri Zoltán: minőségbiztosítási információs rendszerek 43


Felhasználói jogosultságok kezelése






Példa

Termékkövetés


Termék mozgása a gyártás során

késztermék

alapanyag

csomagoló anyag

raktár

1. gyártási folyamat 2. gyártási folyamat

kiszállítás

n. db gyártási folyamat

számlázás

selejt

minőségbiztosítás


A termék útja

gyártó

alapanyag

csomagoló anyag

kereskedő

szállító

logisztikai szolgáltató

disztributor

fogyasztó

hulladékfeldolgozó


Követési rendszerek feladata

• Termékek gyors és pontos azonosítása• Termékek eredetének meghatározása• Termék „tartózkodási helyének” meghatározása• Termék adminisztrációja

CÉL: hatékony, gyors információszerzés és feldolgozás tervezés, irányítás


Termékek követésének céljaTeljes életúton eredet igazolása, Logisztikai folyamatok során hatékonyság

növelése

Azonosítás eszközei:• vizuális azonosítás – külső jegyek, • belső tulajdonságok – fizikai, kémiai,

biológiai, ... • kapcsolódó eszközök

"saját" adatok"kapcsolt" kísérő adatok


Termék nyomon követésének hatása

Eredmény: költségcsökkenés

munkaerő

eredet igazolás

kiszolgálás minősége

raktárkész- let otimali-

zálása

valós idejű adatok

tervezhetőbb termelés

forgalom növekedés


Azonosítási lehetőségek• egyedi• csoportos

• off-line (emberi leolvasás)• on-line

– kontaktus (mágneses, chip)– kontakt mentes (vonalkód, RFID, kamera)

• Háttér informatikai rendszer

Vonalkód• EAN-13 • EAN-8• UPC-A• UPC-E• Interleaved 2 of 5• Codabar• Code 39• Code 93• Code 128

• PDF-147• Datamatrix


Rádiófrekvenciás vagyontárgy-azonosítás (RFID)

• Tag• Reader• nagyobb információtartalom• Az adatokat rádióhullám segítségével továbbítja• Ellenálló a környezetével szemben• Egyszerre több tag beolvasható• Van újraírható változata


Azonosítási mód kiválasztása

Termék követési rendszer létrehozása előtt célszerű megvizsgálni:

•Vállalat igényei•Termékkövetéstől várt információk•Termék útja a vállalaton belül•Termék teljes életútja•Jogszabályi kötelezettségek


Milyen a jó azonosító rendszer?

• figyelemmel van az objektum jellemzőire,• alkalmazkodik a felhasználási környezethez• megfelel a felhasználás követelményeinek


kiválasztás szempontjai

• cél• figyelembe vehető megoldások• technikai feltételek, problémák• költség• eredmény/ráfordítás

• ráfordítás ≠ költség!


Veszélyek, problémák• Totális követési rendszer

– jogi problémák,– erkölcsi kételyek,

• Információ szabadsága védelme• vírusok• adatbázisok elleni támadás

"Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek.

Aktákba írják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg.

És nem sejthetem, mikor lesz elég okelőkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg."

(József A. Levegőt)

10 perc szünet


Fontos! (HG)• Figyeljenek az alkalmazásokra:

– éljenek együtt velük– próbálják megérteni a részleteket is– legyen saját véleményük– tartsák szem előtt, hogy az alkalmazásokat a

felhasználók irányítják– a felhasználói követelmények legyenek pontosak:

egyértelműek, teljesek, mérhetőek– az ellenőrzéseken legyen hangsúly– A „háztartási” (takarítási stb.) munkákat ne

hanyagolják el


A felhasználó helye

Optimális lenne, ha:

• Ő használja a rendszert. Elvileg egyedül, az informatikus csak a háttérben van segítségként.

• Neki kell megvédenie a rendszert egy ellenőrzés alkalmával

• Ezért ő irányít: a felhasználói követelmények megfogalmazásával


De• A felhasználót nem készítettük fel erre a feladatra

• Ezért az optimális kép egyelőre csak cél

• Sokszor a felhasználó nagyon a „pálya szélén” érzi magát

• Az optimálistól annyi eltérés engedhető, amennyi a működés megfelelőségét nem zavarja (szervezettől, létszámtól függ) – hiba kockázatát kontrollálni kell (DZ)


De (2.)• A vezetés hozzáállása döntő

– Lead-e feladatot az alkalmazás követelményeinek megfogalmazásakor?

– Delegál-e szerepkört a változások menedzseléséhez?

• A szervezet nagysága is fontos– Világcég csak egységesen működhet– Világcégben a helyi, egyéni érdekek másodlagosak

• A felhasználó feladata, hogy (minden körülménytől függetlenül) mindenkor legyen véleménye a saját munkájáról, a szervezettségről, a kapcsolódó folyamatokról, a lehetséges és célszerű változásokról


Információs rendszerek (HG)• Az információs rendszer:

– ellenőrzötten begyűjti,– minősíti, kódolja,– rendszerezi – feldolgozza,– biztonságosan tárolja,– kimutatja,– archiválja az adatokat, információkat.

• Mindegyik jellemző egyaránt fontos!• (A továbbiakban csak gazdasági-

adminisztrációs alkalmazásokról beszélünk, a műszaki-technikai alkalmazásoktól eltekintünk)


Vállalati alkalmazási rendszerek

• Adatfeldolgozások (tranzakciós rendszerek – adattárházak)

• Irányítási-vezérlési alkalmazások• Tervezési-szimulációs alkalmazások• Ügykezelési (munkafolyamat – Workflow)

alkalmazások• Dokumentum feldolgozások• Tudást megőrző alkalmazások

• és ezek keverékei


Alkalmazási rendszerek

• Az egységesség szempontjából:– Centralizált alkalmazások– Decentralizált alkalmazások

• Nem az alkalmazás végpontja, hanem az alkalmazás mögötti adatbázis szervezése dönti el a kérdést

• Léteznek a központi és az osztott megoldások funkciónkénti vagy funkciócsoportonkénti keverékei


Példák• Egy alkatrészgyártó világcég koreai központi adatbázist

használ.– A magyar egység ekkor egy centralizált alkalmazás egy része– A Koreában beállított funkciókat lehet használni– A központi adatbázis Koreában van, saját hálózaton vagy

Interneten keresztül használják az alkalmazást– Szükség lehet úgynevezett „lokalizációra”, azaz helyszínre

szabásra

• Egy nemzetközi csoporthoz tartozó cukorgyár saját alkalmazást készített és használ– Decentralizált alkalmazásról van szó– Általában kapcsolódások vannak a központi alkalmazásokhoz

(elsősorban vezetői információk, pénzügy stb.)


Napjaink realitásai

• Az informatikai és informatikai változási projektek kb. 10 százalékában van teljes siker

• Kb. 40 százalékban sérül valami:– Funkcionalitás– Határidők– Költségek

• A projektek kb. 50 százaléka kudarcos (lényegében vagy teljesen eredménytelen)


Napjaink realitásai (2)• Biztonság (rendszer- és adatvédelem) kérdéses• Ellenőrzöttség fokozódik• Hitelesség kérdéses• Hibamentesség csak álom• Bonyolultság – összetettség – egyre nől• Irreális elképzelések indítanak• Nagy alaprendszerek hiánya (és itthon

összekapcsolási tilalmak)• Azonosítási nehézségek, kód kavalkádok


A téma megközelítései

• Most funkcionális beágyazottságukban nézzük őket

• Folyamat szemléletben– Azokon belül témánként– Azokon belül al-témánként

• Lehetne a megközelítés más:– Tipikus példákon át (HG ajánlott irodalom)– Alkalmazási stílusonként– A használt adatok szerint


A megközelítés előnye• A vállalati összműködést nézzük

(rendszerszemlélet)

• A kapcsolatok szemléletesebbek

• Erre halad a világ:– Folyamatfelelős,– Üzleti folyamat menedzser,– Elnevezések hódítanak: Chief Flow Officer,

Business Information Officer stb.– SOA – Service Oriented Application, ahol a

szolgáltatások egyes folyamatok)


Mi a logisztika ?

ELLÁTÁSI LOGISZTIKA TERMELÉSI LOGISZTIKA ELOSZTÁSI LOGISZTIKA

KÜLSŐ SZÁLLÍTÁS BELSŐ SZÁLLÍTÁS/RAKTÁROZÁSTERMELÉS TERVEZÉS/IRÁNYÍTÁS

KÜLSŐ SZÁLLÍTÁS

HULLADÉKKEZELÉSI LOGISZTIKA

KLASSZIKUS PÉLDA: Informatika + belső és külső logisztika

minőségbiztosítási információs rendszerek


• Folyamatok, tevékenységek– A működés átgondolása– Elemekre bontott darabokban– Amely elemek fa-szerkezetszerűen

összefüggnek

• Adatok– Az eredményekben elvárt adatok– Az eredményekhez szükséges további adatok– Bemenő adatok– Az adatok állandósága szempontjából

• Törzsadatok• Forgalmi adatok




TermelésAlap- és nyersanyag beszállítás Késztermék kiszállítás

Logisztikai folyamatok operatív kezelése és irányítása

Nyersanyag,Alapanyag,Alkatrész, stb.

termelők

Termelők,Nagykereskedők,kiskereskedőkvégfelhasználók

Anyagok, eszközök, félkész és késztermékek raktározása

Vállalatirányítás

Belső logisztika Külső logisztikaKülső logisztika



Az idő szerepe

Anyagáramlás

Az esemény bekövetkezése

Információ az eseményről

Az esemény tevezése

Információáramlás

t – A logisztikai folyamat időbeni lefolyása



Törzskönyvi státusz megváltozása (véglegminta, alaki hibás fhe),Készlettartalék képzés – Hiánycikk (OOS-Out of Stock) kockázat megelőzése/kezelése

Az értéklánc információs folyamata

nyers-anyag-gyártó

alap-anyag-gyártó

alkat-részgyártó

vég-termékgyártó

nagy-keres-kedő

B2B

kis-keres-kedő

vásárló

B2C


Információ áramlás a logisztikai Információ áramlás a logisztikai rendszerbenrendszerben

Információ- és pénzáramlás iránya

Anyag-, energiaáramlás iránya

GYÁRTÓSzállítók Vásárlók

Megren-delések

Gyártástervezés

Piaci igények

Beszerzés ElosztásTermelés


• Öt (részben minőségbiztosítási) folyamat– Beszerzés– Készletezés– Termelés– Értékesítés– Vevőszolgálat

• Mindegyiken belül értelmezhetünk tervezést, irányítást, elszámolást, elemzést

• Hatodik folyamat maga a minőségbiztosítás

• Egyszerűsítés miatt eltekintünk a további folyamatoktól



PÉLDA: Informatika + belső és külső logisztika

TermelésAlap- és nyersanyag beszállítás Késztermék kiszállítás

Logisztikai folyamatok operatív kezelése és irányítása

Nyersanyag,Alapanyag,Alkatrész, stb.

termelők

Termelők,Nagykereskedők,kiskereskedőkvégfelhasználók

Anyagok, eszközök, félkész és késztermékek raktározása

Vállalatirányítás

Belső logisztika Külső logisztikaKülső logisztika


Beszerzési folyamat

Készletezési folyamat

Termelési folyamat

Értékesítési folyamat

Vevőszolgálati folyamat

Minőségbiztosítás-Minőségirányítás



• A téma:Beszerzési folyamat


Termelési folyamat



Beszerzés minőségbiztosítása

Készletezés minőségbiztosítása

Termelés minőségbiztosítása

Értékesítés minőségbiztosítása

Vevőszolgálat minőségbiztosítása

Minőségbiztosítás minőségbiztosítása


Egy funkció: szállító kezelés

• Törzsadat kezelés• Szállítóhoz kapcsolódó minősítő adatok

kezelése

• Törzsadat: egy hosszabb időszak alatt változatlan adat, egyszer visszük be az alkalmazásba – törzsadatként -, és az alkalmazás minden szükséges helyre beilleszti


Tipikus törzsadatok

• Cikktörzs, terméktörzs• Szállító-törzs• Vevő-törzs• Személyi törzsadatok• Minőségi vizsgálatok törzsadatai• Minőségi megfelelőségek törzsadatai


Tipikus alkalmazások



Termelési folyamat









Szállító kezelésSzállító adatai-Általános adatok

-Validált szállító

-Megbízhatósági adatok


Funkció: anyagkészlet kezelés

• Készletezés a megrendeléstől a felhasználásig vagy kiselejtezésig

• A minőséget befolyásoló anyagok minőségi állapotainak kezelése, nyilvántartása

• Kritikus elem: a megfigyelés egysége (tétel) – amilyen mélységig valóban lehet követni





Termelési folyamat









Anyagkészlet kezelés

Cikktörzs adatai-Azonosító

-Általános adatok

-Szállítói adatok

-Minőségbiztosítási adatok (lejárat!)

-Raktározási adatok

Készlet adatai-Azonosító (tételenként!)

-Mennyiség

-Minőség

Mozgások adatai-Azonosító (tételenként!)

-Dátum

-Gazdasági esemény

-Mennyiség

-Minőség2011 február 25. Déri Zoltán: minőségbiztosítási információs rendszerek #87

Funkció: LIMS

• Minőségellenőrzési adatok kezelése (laboratóriumi információkezelő rendszer - validált, QP-kontrollált rendszer)CoA és/vagy CoC elérhetőség-letöltés

• Gondoljuk meg, hogy a MEO adatok hol és hogyan keletkeznek, mire használjuk őket?





Termelési folyamat









Minőségellenőrzési alapadatok (LIMS)


-Vizsgálati adatok

-Határértékek

Vizsgálati törzsek-Azonosító

-Eszközök

-Vizsgálatok -Időtartam, költség-Segédanyag

Eszköz törzsek-Azonosító

-Leterhelések

-Kapacitások

Vizsgálati eredmények-Azonosító

-Végrehajtási adatok

-Eredmények

Funkció: vevő kezelés

• Vevők törzsadatai• Vevőkhöz kapcsolódó „történetek”





Termelési folyamat









Vevő kezelés

Vevő adatai-Általános adatok

-Hitelképesség

-Reklamációs adatok

-Kinnlevőség

-Halmozott értékesítési adatok


Funkció: termék kezelés

• Termelés adatai• A termékek adatai• Értékesítési adatok

• Vegyük észre a kapcsolódásokat az anyagoktól a vevőszolgálatig! Vegyük észre a funkció összetettségét!





Termelési folyamat









Termék kezelés


-Minőségi adatok

-Kereskedelmi adatok

Termelés adatai-Azonosító (tételenként!)

-Dátum

-Gazdasági esemény

-Mennyiség, minőség

Értékesítés adatai-Termék azonosító (tételenként!)

-Dátum

-Vevő

-Mennyiség

Készlet adatai-Azonosító (tételenként!)

-Elhelyezés

-Mennyiség, minőség

Funkció: vevőszolgálat

• Látszólag a folyamat vége, de megannyi visszautalással korábbra

• Jó példa az automatikus ügykezelés beágyazására (intézkedés indulhat reklamáció alapján)


2008 február 15. Homonnay Gábor: minőségbiztosítási információs rendszerek 95




Termelési folyamat









Vevőszolgálat, reklamáció


-Minőségi adatok

-Kereskedelmi adatok

Értékesítés adatai-Termék azonosító (tételenként!)

-Dátum

-Vevő

-Mennyiség

Reklamáció adatai-Azonosító (tételenként!)

-Dátum

-Kifogás

-Kivizsgálás adatai

Intézkedések-Azonosító (tételenként!)

-Reklamáció, kifogás

-Kivizsgálás adatai

-Intézkedések

2008 február 15. Homonnay Gábor: minőségbiztosítási információs rendszerek 96

Funkció: minőségbiztosítási adatok

• A minőségszabályozás adatai is rendszerbe illeszthetők, kezelhetők

• FP Specifikáció / FAI specifikáció / Globális és helyi specifikációk nyilvántartása – FMCG termékek




Termelési folyamat









Spec. QA adatok kezelése

Szabályzatok

Személyi adatok

Intézkedések

Auditok

Környezeti adatok

stb


Integrált alkalmazás

• Integrált = egy adat egyszer (ellenőrzötten!) megy be az alkalmazásba, és minden szükséges helyre automatikusan eljut

• Egymásba érő folyamatok• Gyakorlatilag eltűnnek az alrendszer

határok• Sok beépített automatizmus





Termelési folyamat









Integrált vállalatirányítási

rendszer

Szabványos

elemeivel

szinte

mindent

lefed


Az integráltság adottságai (HG)

• Bonyolult, amit tapasztalat nélkül nehéz átlátni• „Adagonként” kell megérteni, de bevezetni is• Már a bevezetés kezdetén látnunk kell a leendő

véget, ahová eljutunk (minden összefüggést kezdettől kell beépíteni!)


Minőségi költségek kezelése

• Minőségi költség elemek származnak minden folyamatból

• Az egyes folyamatoknál nem beszéltünk az elszámolási, könyvelési háttérről, itt azt használjuk

• Minőségi költségeket könnyen összegyűjteni ezért integrált rendszerekből lehet

• A költségek egy részét nem könnyű beszerezni, felosztás alapján juthatunk hozzá (kontrolling modul)





Termelési folyamat









Minőségi költségek kezelése

Minden funkcióból összegyűjteni a minőségi költségek elemeit-MEO költségei

-Nem megfelelő termékek költségei

-Szabályozások, oktatások költségei

-Validálások költségei

-Stb.


Látható költség

Rejtett költség

Egy aktuális téma

• CRM – Customer Relationship Management, vevőkapcsolatok kezelése

• Sok (elsősorban kereskedelmi vagy szolgáltató) cég erre fűzi fel az alkalmazásait

• Értékesítésen túl a vevő minden tulajdonságát, sőt hobbiját felmérni, hogy minél részletesebb ajánlatokat lehessen adni


Alkalmazás típusok

• Papír kartonokon vagy füzetekben• Excel táblákban• Statisztikai programcsomagok• Tranzakciós adatfeldolgozó rendszerek• Laboratóriumi információkezelő rendszerek• Integrált alkalmazásokban• Ügykezelő (munkafolyamat) alkalmazások• Szerkezet nélküli adatok kezelése


A kritikus adatok

• Azonosítás• Minőségi állapot• Lejárat kezelése• Minták adatai• Megfelelőségek


Azonosítás

• Azonosítás alapja: csak a megcélzott elemet értsük alatta

• Beszélő kódok – sorszámok– Példák beszélő számokra: reptér, személyi

szám– A beszélő számok tulajdonsága: romlik,

egyes részek intervalluma betelik• Sorszámok mellett sokféle megjelölő

adatot alkalmazunk


Azonosítás (2)

• Cikk és tétel azonosítás• Cikk: azonos minőségi, pénzügyi,

készletgazdálkodási és egyéb jellemzőkkel leírt fajta

• Tétel: az együtt kezelt készlet egység

• Cikkszám és tételszám ma általában sorszámmal leírt adat


Azonosítás (3)• Címkével • Vonalkóddal• Rádiófrekvenciás címkével

• Automatikus leolvasás címkén, csomagoláson– Távolság, irány, méret– Címke méret, tárgy méret

• Több szabvány változat• Helyettesítésről gondoskodni kell

– Sérülés estén, hiány esetén• Nyomtatásukhoz, készítésükhöz speciális eszköz kellhet• Alkalmazásuk tapasztalatot igényel (formai kérdések,

történeti problémák stb.)


Minőségi állapot

• Különféle minőségi állapotot leíró kód (ez általában beszélő kód)

• Három állapotot minden minőségügyi alkalmazás kezel:– Minősítetlen állapotú (Q),– Elfogadott minőségű (A),– Visszautasított minőségű (R)

• Finomabb minőségekhez második kód alkalmazható


Lejárat kezelése

• Lejárat kezelése egyrészt törzsadat, másrészt forgalmi adat– Törzsadat a lejárat elvi hossza (pl. minőségét

megőrzi 3 hónapig)– Forgalmi adat a konkrét lejárati dátum vagy

az elvi hosszt indító dátum (köznapian a gyártás dátuma)

• Kérdéses, hogy mitől indítjuk a lejárat számítását, újraszámítását


Minták adatai

• Minták minél pontosabb beazonosítására– Miből, honnan, mikor, ki vette,– Mi történt már vele stb.

• Részben törzsadat, részben forgalmi adat– Mondjanak példát a törzsadatként értelmezett

minta adatra!– Mondjanak példát a forgalmi adatként

értelmezett minta adatra!


Megfelelőség

• A vizsgálatok különböző esetekben elfogadható értékeit tartalmazza

• Az automatikus minősítés mércéje• Formájuk szerint:

– Számmal leírt adatok– Értékkészletből választott adatok– Szabad szöveges adatok


A minőségbiztosítási alkalmazás további kérdései

• Az eddig megismert részletekről írni kell a felhasználói követelményekben, mert pontosan be kell azonosítani, hogy milyen alkalmazást szeretnénk

• Sok további olyan elem van, amelyekről előzetesen szintén határozni kell.

• Ezekről a felhasználói követelmények megfogalmazásakor lesz szó


Árak, költségek• Papír kartonokon vagy füzetekben

– Főleg szervezési- és bérköltség• Excel táblákban

– Mint papíralapúnál• Statisztikai programcsomagok

– Néhány százezer forint + szervezési költség• Tranzakciós adatfeldolgozó rendszerek

– Néhány milliótól tízmilliókig (alább mind: szervezés+hardver+szoftver)• Laboratóriumi információkezelő rendszerek

– Néhány tízmillió forint• Integrált alkalmazásokban

– Néhány tízmilliótól százmilliókig• Ügykezelő (munkafolyamat) alkalmazások

– Néhány milliótól tizenmillióig• Szerkezet nélküli adatok kezelése

– Előre becsülhetetlen, feladattól függ


10 perc szünet


Documents

MinőségBIZTOSÍTÁSI információs rendszerek