1

1

Minőségbiztosítás a felsőoktatásban (1)

Tantárgyfelelős: Dr. Illés B. Csaba

egyetemi tanár

Előadók:Dr. Illés B. Csaba Kozma Tímea

egyetemi tanár egyetemi adjunktus

2

Teljesítmény értékelése (1) - L

• A félévi aláírás feltétele:– Az önálló feladat határidőre történő leadása és

az elérhető összpontszám min. 30 %-ánakelérése;

• A félévi munka pontozási rendje:– Önálló feladat készítése és megvédése: 100 pont

• Javítás, utóvizsga: Írásbeli vizsga a meghirdetett időpontokban.

2

3

• Ponthatárok Osztályzat • 0 - 50 pont elégtelen (1)• 51 - 65 pont elégséges (2)• 66 - 75 pont közepes (3)• 76 - 85 pont jó (4)• 86 - 100 pont jeles (5)

Teljesítmény értékelése (2) - L

4

Önálló feladat leírása (1) - LFeladat leírása:• Előre egyeztetett témában egyéni (vagy csoportos) munkában egy 20-50

oldal terjedelmű tanulmány készítése.• Téma kiválasztása a konzultáció időpontjában, de legkésőbb 2009.

december 18. 10.00 óra.• Felépítése: (Fejezet-/alfejezetcímek decimálisan számozva!)

– Fedőlap (szerző(k) neve(i), cím, év, Gödöllő)– Összefoglalás (1 oldal „vezetői összefoglaló”)– Tartalomjegyzék– Bevezetés ( téma aktualitása, a dolgozat fő célkitűzése(i), kérdőíves kutatás

esetében a módszertan bemutatása)– A téma tartalmi kifejtése, értékelése– Következtetések és javaslatok ( Kérdőíves kutatás esetében összefoglaló

értékelés.)– Irodalomjegyzék– Mellékletek(A terjedelembe nem számít bele!)

• Formai követelmények (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, szimpla sortáv, 2,5 cm-es margók, DOC formátum)

• Elérhető pontszám: 100 pont (minimálisan elérendő: 30 pont)• Beadási határidő: 2010. január 8. 10.00 óra (Tanszéken (Kozma Tímea

részére) leadva nyomtatott és elektronikus formában is! (kozma.timea@gtk.szie.hu))

• Az önálló feladatot a meghirdetett vizsga napon meg kell védeni!

3

5

Önálló feladat leírása (2) - LBeküldési cím:

Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanárSzent István EgyetemGazdaság- és Társadalomtudományi KarVállalatgazdasági és Szervezési IntézetVállalati gazdálkodás és Menedzsment Tanszék

GödöllőPáter Károly u. 1.2103

Fontos! Az önálló feladat le nem adása v. késedelmes leadása a félévi aláírás

megtagadását vonja maga után. Az egymásról másolt (azonos) esszék közül egyik sem kerül elfogadásra és

a másolás valamennyi érintett számára, szintén a félévi aláírás megtagadásával jár.

6

Az önálló feladatok témái – N, L1. Mutassa be az ISO rendszer alkalmazhatóságát, előnyeit, hátrányait, nehézségeit a

felsőoktatásban!2. Mutassa be az TQM rendszer alkalmazhatóságát, előnyeit, hátrányait, nehézségeit a

felsőoktatásban!3. Mutassa be az EFQM modell alkalmazhatóságát, előnyeit, hátrányait, nehézségeit a

felsőoktatásban!4. Mutassa be és hasonlítsa össze egy külföldi felsőoktatásban alkalmazott

minőségdíjat a magyar felsőoktatási minőségdíjjal!5. Részletesen mutassa be egy hazai vagy egy külföldi felsőoktatási intézmény

minőségbiztosítási rendszerét, annak működtetését!6. Mutassa be az EU felsőoktatási minőségpolitikájának fejlődését és annak

magyarországi hatásait!7. Mutassa be egy EU ország ún. külső akkreditációs rendszerének működését,

rámutatva a magyartól való eltérésekre! 8. Készítsen a felsőoktatás minőségéhez, minőségbiztosításához kacsolódóan saját

vizsgálatot (kérdőív, mélyinterjú) egy egyeztetett témában, végezze el a kérdőívezést, az adathalmaz felvitelét, leíró, ill. egyszerű statisztikai elemzését!

4

7

Milyen oktatási segédanyagok állnak rendelkezésre

a felkészüléshez?

• Kötelező irodalom• Ajánlott irodalom• Előadói segítség:

illes.b.csaba@gtk.szie.hufogadóóra: hétfő 15-17 óra

kozma.timea@gtk.szie.hufogadóóra: kedd 14-16 óra

8

• Kötelező irodalom:– Veress Gábor (1999): A felsőoktatási intézmények

minőségmenedzsmentje. Műszaki Könyvkiadó– Bálint Julianna (2009): Minőségfejlesztés az oktatásban Gyakorlati

útmutató oktatási intézmények számára. Verlag Dashöfer Kiadó– előadások anyagai

• Ajánlott irodalom:– Veress Gábor (1996): A minőségügy alapjai. Műszaki Könyvkiadó– (1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról)– 107/1995. (XI.4.) Országgyűlési Határozat– (1996. évi LXI. Törvény)– 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról– Tudományos és szakfolyóiratok: Felsőoktatási Megoldás Magazin

FelsőoktatásModern IskolaEducationMinőség és MegbízhatóságMagyar MinőségMAB kiadványok stb.

5

9

Hasznos internetes oldalak• Oktatási és Kulturális Minisztérium http://www.okm.gov.hu/• Magyar Akkreditációs Bizottság http://www.mab.hu/• Magyar Tudományos Akadémia http://www.mta.hu/• Felsőoktatási és Tudományos Tanács http://www.ftt.hu/• Magyar Rektori Konferencia http://www.mrk.hu/• Oktatási Hivatal http://www.oh.gov.hu/• Educatio http://www.hier.iif.hu/hu/educatio.php• Magyar Minőség Társaság http://www.quality-mmt.hu/

– XVII. Magyar Minőség Hét november 5. oktatási nap• Felvételi Információs Szolgálat www.fisz.hu• Országos Felvételi Információs Központ http://www.felvi.hu/

10

Az 1. előadásblokk témakörei• A követelményrendszer ismertetése• Az önálló feladat megbeszélése• A tantárgy aktualitása: A felsőoktatás

minőségmenedzsmentjének jelentősége, és speciális problémái.

• Alapfogalmak és összefüggések – Minőség fogalmának értelmezése– Minőség iránti elkötelezettség fejlődése– Termelés-szolgáltatás közti különbségek– Szolgáltatások főbb jellemzői– Oktatás helye a szolgáltatások között– A minőség értelmezése a felsőoktatásban– Érintett szemlélet a felsőoktatásban– A felsőoktatás minőségének biztosításának szereplői országos és

intézményi szinten (külső-belső szereplők, szervezetek)– Minőséggel összefüggő főbb fogalmak értelmezése a felsőoktatásban

6

11

A magyar felsőoktatás minőségét alakító, befolyásoló tényezők I.

• Demográfiai trendek.• a globalizáció, EU-hoz való csatlakozás (a hallgatók elszívása, az

oktatók elszívása, a jogrendben tájékozatlanság, a műszaki szabályozásban tájékozatlanság )

• állami szerepvállalás.• Vegyes rendszerű felsőoktatás: az állami intézmények mellett

megjelentek az egyházi és alapítványi intézmények.• A nappali tagozatra járók aránya csökken, a távoktatásban részesülők

száma pedig évről évre nő,• Felsőoktatási intézmények integrációja, összevonása,• Bolognai folyamat,• Egyre inkább elterjedt gyakorlattá válik az élethosszig tartó tanulás,• Differenciálódás: az oktatási programok széles skálája alakult ki,• Diverzifikálódás majd homogenizálódás az intézményi hálózatban.

12

A felsőoktatás hallgatói létszámának változása

35%34%32%29%26%24%11%8%7%4%% arány

23923122621620319377645429

A felsőoktatásban tanulónappali tagozatos hallgatók száma (ezer fő)

675688716748782812679814779679A 20-24 éves korcsoport száma

(ezer fő)

2006200520042003200220011990198019701960

62%62%59%55%49%43%15%12%10%7%% arány

4164244224093823491021018145A felsőoktatásban tanuló

hallgatók száma (ezer fő)

675688716748782812679814779679A 20-24 éves korcsoport száma

(ezer fő)

2006200520042003200220011990198019701960

7

13

A felsőoktatásban tanulók arányának változása

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

1990/1991 1995/1996 2003/2004 2004/2005

Tanév

Eze

r fő

Összes felsőoktatásbantanulóNappali oktatásbantanuló

14

A felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók arányának változása

0

10

20

30

40

50

60

1990 1995 2003 2004

Év

Eze

r fő

Felsőfokú okleveletszerzett

Nappali tagozatonfelsőfokú okleveletszerzett

8

15

Az első éves hallgatók és a 18 éves korúak aránya

20

40

60

80

100

120

140

160

180

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

ezer

fő

a nappali tagozaton első évet kezdőhallgatók száma

a 18 évesek száma

1997-ben 100-ból 28-an, 2005-ben 45-en tanultak továbbfőiskolán, egyetemen nappali tagozaton.

16

Népességcsökkenés

• 1997-ben a 160 ezren ünnepelték a 18. születésnapjukat, 2015-ben 100 ezren fogják

A 18. éves korúak számának alakulása

90

100

110

120

130

140

150

160

170

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

A 18. éves korúak száma

9

17

A magyar népesség számának alakulása

A magyar népesség számának alakulása(30 éves előrejelzés)

y = -0,5659t2 + 77,569t + 7778,1R2 = 0,9568

0,01000,02000,03000,04000,05000,06000,07000,08000,09000,0

10000,011000,012000,0

1920 1924 1928 1932 1936 1940 1944 1948 1952 1956 1960 1964 1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 20002004

Évek: 1920-2004

Eze

r fő

. Jan

. 1.

18

A 18 éves népesség számának alakulása

020406080

100120140160180200

1993. 2000. 2010. 2018.

Év

Eze

r fő

10

19

20

A magyar duális képzési szerkezet

MUNKAERŐPIAC

EGYETEMI KÉPZÉS (5-6 év)

Szak1; Szak 2;...; Szak n-1; Szak n

FŐISKOLAI KÉPZÉS (3-4 év)

Szak1; Szak 2;...; Szak m-1; Szak m

EGYETEMI KIEGÉSZÍTŐ KÉPZÉS (2 év)

Szak1; Szak 2;...; Szak k-1; Szak k

DOKTORI KÉPZÉS

(3 év) doktori program1;2…..z

11

21

A magyar lineáris képzési szerkezet

MUNKAERŐPIAC

ALAPKÉPZÉS

(6-7 félév)

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS(3-4 év)

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK

DOKTORI KÉPZÉS

(3 év) doktori program1;2…..

Szak nSzak 1

Szak 2

MESTER KÉPZÉS

(3-4 év)

Szak 1 Szak 2

Szak k

OSZ-TAT-LAN

KÉP-ZÉS

(10-12 félév)

Szak 1 Szak 2

Szak z

22

A magyar felsőoktatás minőségét alakító, befolyásoló tényezők II.

• a személyi számítógépek elterjedése és felhasználása jellemző az oktatásban, az oktatásirányításban, a tájékoztatásban,

• felsőoktatási kínálati piac)• Expanzió.• A kis létszámú elitet képző rendszerből tömegeket képző „nagyüzem” lett. A

tömegoktatás • társadalmi igény.• gyorsan változó társadalom (változó piaci igények, változó lehetőségek, gyorsan avuló

ismeretek)• értékvesztett társadalom (értékrombolás, értéknélküli fiatalság, elembertelenedés, hajsza a

nyereségért )• a közszolgáltatás nyereségérdekeltségűvé válása (a közszolgáltatás nincs elismerve,

védve, a szolgálat mellett/helyett nyereséghajhászás, pénzszerzés pályázatokkal ,támogatásokkal, a szolgálatért magas elismerés)

• Törvényi háttér.

jól működő minőségbiztosítási rendszer

12

23

A minőség értelmezése

• „A MINŐSÉG a különböző embereknek különböző dolgokat jelent;

• MINŐSÉG az, amit a vevő annak tart;• MINŐSÉG az, amikor a vevők mindig

elégedettek;• A MINŐSÉG a követelményeknek való

megfelelés;• A MINŐSÉG használatra való alkalmasság;• Az ár nem határozza meg a MINŐSÉG-et.”

24

A minőség fogalmának köznapi értelmezése

• Magyar Értelmező Kéziszótár: főnév 1. Filozófia: a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége, mint filozófiai kategória. 2. Valaminek értékelést is magában foglaló jellege. Jó minőség. Kereskedelem: sajtó. Kiváló minőségű áru). Minőséget a dolgozóknak! 3. Választékos stílusban használatos: hatás-, feladatkör. Hivatalos minőségben jött. 4. Sportnyelvi, sakkban: két tiszt közti értékkülönbség, illetve többlet. Minőséget áldoz, minőségellenőrzés. Üzemi, vállalati élettel kapcsolatos: termékek minőségének ellenőrzése.

• Révai Nagy Lexikon: az áruk azon tulajdonságoknak összessége, melyek az illető áruk értékére hatással vannak…

13

25

• Hammond (1955):A minőséget leginkább úgy lehet meghatározni, hogy az, amit a közönség legjobban kedvel és az, amiért a fogyasztók az átlagos árnál többet hajlandóak fizetni.

• Crosby (1979): A minőség az "igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti. Tehát megpróbálják megérteni a vevői elvárások teljes körét, miközben a cég saját szervezetét úgy irányítja, hogy mindezen elvárásoknak megfeleljen.

• Deming (1981): A minőség a termék egész élettartama alatt múlja felül a fogyasztó igényeit, várakozásait. A minőség a termékek és szolgáltatások azon tulajdonsága, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan igényeknek.

• Juran (1988): A minőség a használatra való alkalmasság. Tehát a minőség megfelelés a felhasználó igényeinek, a minőség kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó/felhasználó igényeit.

• Garvin (1988) szerint „a minőség örömszerzést jelent a vevő számára, nemcsupán a bosszúság megelőzését”. Munkájában a minőséget öt síkra osztotta. Ezek szerint létezik a minőségnek filozófiai alapú, termékalapú, fogyasztóalapú, gyártásalapú valamint értékalapú megközelítése.

A minőség fogalmának értelmezése

26

• Shiba [1989]: a minőség megfelelés a szabványnak, a használatra, a felhasználásra való alkalmasságnak, a vevő kinyilvánított és látens igényeinek.

• Feigenbaum [1983, 1991]:A minőséget „mozgó célként” határozza meg, figyelembe véve a minőség folyton változó természetét. A minőség a termék, szolgáltatás mindazon értékelési, tervezési, gyártási jellemzőinek teljes összetettsége, mely által a termék és szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait.

• Tenner, DeToro (1997): A minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folyamán a termékek és szolgáltatások kielégítik mind a külső és belső vevőket azáltal, hogy megfelelnek kimondott vagy kimondatlan elvárásaiknak.

• Husti (2004) a minőség definícióiból az alábbi általános jellemzőket fogalmazza meg. A minőség:• Termékkel, rendszerrel, folyamattal kapcsolatos;• Komplex kategória, a szükségletekhez tapadó jellemző tulajdonságok halmaza;• A fogyasztói értékítélet alapja, a vásárlók megelégedettségének kifejezője;• A piaci verseny eszköze, mert:

o Fogyasztói szükségletekkel kapcsolatos,o Gazdaságossági összefüggései vannak,o Ösztönöz a hibás teljesítések minimálására,

• Tértől és időtől el nem vonatkozatható kategória.• Csath Magdolna (2005) szerint pedig „a minőség olyan, mint a

művészet:azonnal megérint bennünket, rögtön felismerjük, ha találkozunk vele.”

14

27

Igény-kielégítési folyamat és minőség

Az igény-kielégítési folyamatot alapul véve a minőség átadott érték. Az határozza meg a minőséget, hogy a termelési és a fogyasztási folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak.

Termelési folyamat

Fogyasztási folyamat

termelőcsereérték

fogyasztóCsereérték

Termék: érték

Igény-kielégítés Igény

28

Az objektív, szubjektív és a relatív minőség

A minőséggel összefüggésben meg kell említeni az objektív, szubjektív és a relatív minőség fogalmát is.

• Objektív minőségről beszélünk, ha a minőség fogalmát mérhető, számszerűsíthető tulajdonságokra vonatkoztatjuk.

• Vannak nem mérhető tulajdonságok is, ezt szubjektív minőségnek nevezzük.

• Amennyiben egy termék vagy szolgáltatás minőségét a hozzá hasonló termék vagy szolgáltatás minőségével hasonlítjuk össze, a relatív minőség fogalmát kapjuk.

15

29

A minőségmenedzsment fejlődésének szakaszai

MinőségellenőrzésQCh=Quality Check

MinőségszabályozásSQC=Statistical Quality

Control

Minőségügyi rendszerek

QAS=QualityAssurance System

TeljeskörűminőségszabályozásTQC=Total Quality

Control

Teljeskörűminőségmenedzsment

TQM=Total QualityManagement

Japán

EU, USA

EU

USA

MinőségbiztosításQA=Quality Assurance

Integrált irányítási rendszerek,

Minőség Díjak

EU, USA

30

Vállalkozói és non-business szolgáltatások

szolgáltatások

Vállalkozói szolgáltatások

Non-business szolgáltatások

Üzleti szolgáltatás

Személyes szolgáltatások

Disztribúciós szolgáltatások

Pénzügyi szolgáltatások

Egészségügyi szolgáltatás

Kulturális szolgáltatások

Közszolgáltatás

oktatás

16

31

A szolgáltatás főbb jellemzői

• Megfoghatatlanság -nem mérhető, pontosan nem jellemezhető, így fontos a bizalom szerepe (a szolg. eredményét és minőségét a vevő objektívan nem tudja előre megítélni, csak abban bízhat, hogy a szolg. valóban az elvárt szinten valósul meg pl autójavítás, illetve bizalmas infókat kell átadni pl könyvelés, tanácsadás)

• Egyediség, (amely alapvetően az emberi tényező következménye) minden szolgáltatás heterogén ( kivéve tömeg szolgáltatás, ahol sztenderdizált a szolg.)

• Elválaszhatatlanság- a szolg. nyújtása és igénybevétele térben és időben nem választható szét, így a vevőnek nagy a szerepe

• Tárolhatatlanság – az el nem fogyasztott szolg. nem pótolható (pl. színházi előadás) (nem készletezhető, így a kereslet-kínálat kiegyensúlyozása problémás)

32

Dilemmák

• Ki a vevő, fogyasztó? • Mi a termék? (diploma,szakképzettség?,

diplomás hallgató?, jegyzet, tankönyv, publikáció?, az ismeretanyag?, az ismeretanyag alkalmazni tudása?,

• Mi a folyamat?

17

33

Megrendelő-vevő kapcsolatok a felsőoktatásban

jogszabályok

VEVŐ(hallgató)

FELSŐOKTATÁS(oktatási folyamat)

DIPLOMÁS

Államigazgatásban dolgozó végzett diplomások

SZABÁLYZÓ/MEGRENDELŐ(kormányzati és államigazgatási

struktúra)

Egyéb CÉGEK, MUNKÁLTATÓKnál dolgozódiplomások

pénztársadalmi igény

társadalmi igény

pénz

Igényáramlás

áramlás (tranzakció)

pénzáramlás

jogszabályok, korlátok

Jelmagyarázat:

34

Az oktatás minőség fogalmaaz oktatás-minőség legfontosabb kritériumai

• A minőség mint kiválóság• A minőség mint nullhiba• A minőség mint a célnak való megfelelés• A minőség mint küszöbérték• egy minimális követelményeknek• A minőség mint értéknövelés

18

35

Minőség értelmezése a Minőség értelmezése a felsőoktatásbanfelsőoktatásban

• A termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamat minőségét a folyamat során az érdekelteknek átadott érték határozza meg.

• A képzés mint igény-kielégítési folyamat szűk értelemben az ismeretátadás (termelés) és ismeretbefogadás (fogyasztás) folyamatokból áll, a termék az átadott ismeret.

36

• A képzési és a képzés-alkalmazási folyamatok MINŐSÉGE akkor jó, ha a folyamatokban közvetlenül vagy közvetetten ÉRDEKELTEK igényeit minél inkább kielégítjük, azaz az igényeik kielégítése által minél több ÉRTÉKET kapnak.

19

37

A főbb érdekeltek

• leendő/lehetséges munkaadók (vállalkozók)• végzett hallgatók• oktatók• hallgatók• és sokan mások: szülő, …

Az igények és elvárások között sokszor nincs összhang!!

38

Az oktatási szolgáltatás ügyfélköre, avagy az oktatás sajátos stakeholder térképe

E G Y E T E M

Vállalkozó szervezetek

Média

Kormányzati szervek

Szolgáltatók

Versenytársak

Köznyilvánosság

Önkormányzat

Alapítványok

Kuratórium

Tanári kar, egyetemi dolgozók

Egyetemi vezetők

Potenciális tanulók

Szülők

Alumni

Jelenlegi tanulók

Kari intézmények

20

39

Igény-kielégítési folyamat és minőség

Termelési folyamat

Fogyasztási folyamat

termelőcsereérték

fogyasztóCsereérték

Termék: érték

Igény-kielégítés Igény

40

A képzéssel kapcsolatban értelmezhető társadalmi igénykielégítési folyamatok

GyártásHallgató

KÉPZÉSIntézmény

TANÍTÁSOktató

KÉPZÉSIntézmény

VIZSGÁZTATÁSOktató

HallgatóALKALMAZÁS

Munkaadó

FOGYASZTÁSHallgató

TANULÁSHallgató

VIZSGÁZÁSHallgató

Végzett hallgató

Hatóságtársadalom

Oklevél

Hatóság társadalom

Intézmény társadalom

Intézmény társadalom

Ismeret

Érdemjegy

Felvett hallgató

21

41

A képzési folymat minőségének értelmezése

GyártásHallgató

KÉPZÉSIntézmény

HallgatóALKALMAZÁS

Munkaadó

Végzett hallgató

Hatóságtársadalom

Felvett hallgató

GyártásHallgató

KÉPZÉSIntézmény

HallgatóALKALMAZÁS

Munkaadó

Végzett hallgató

Hatóságtársadalom

Felvett hallgató

Alkalmazó: a hallgató képzettsége akkor jó minőségű, ha alkalmas a munkaadó által rábízott feladatok megoldására, vagyis tudása kellően mély és széleskörű, képzettsége alkalmas újszerű problémák megoldására.Termelő (egyetem): a termelői minőség attól függ, hogy a képzési folyamat az intézmény szempontjából megfelelő-e, hasznos-e, gazdaságos-e, sikeres-e.Hallgató: igénye, hogy a képzettsége alapján alkalmas legyen az általa igényelt állások betöltésére. A minőség a képzés és alkalmazás minőségétől is függ.Társadalom: legyen kifizetődő, hasznos, a környezet számára megfelelő, sikeres.

42

Az oklevélátadás, mint folyamat minőségének értelmezése

KÉPZÉSIntézmény

FOGYASZTÁSHallgató

társadalom

Oklevél

Hatóság társadalom

KÉPZÉSIntézmény

FOGYASZTÁSHallgató

társadalom

Oklevél

Hatóság társadalom

Hallgató: az oklevél a piacon minél értékesebb legyen, és minél olcsóbban, kevesebb erőforrás-ráfordítással kapja meg.Termelő (intézmény): felvett hallgatók minősége, oktatógárda elkötelezettsége, motiváltsága.Társadalmi: az intézmény minél értékesebb okleveleket minél olcsóbban adjanak át és a hallgatók ezeket sikeresen hasznosítsák.

22

43

A tanítás-tanulás, mint folyamat minőségének értelmezése

TANÍTÁSOktató

TANULÁSHallgatóIntézmény

társadalom

Ismeret TANÍTÁS

OktatóTANULÁS

HallgatóIntézmény társadalom

Ismeret

Hallgató: •A tananyag az adott időn belül, megfelelő módon, könnyel elsajátítható•A tanuláshoz szükséges feltételeke és körülmények (jegyzet, könyvtár, konzultációs lehetőség…) jók•Az oktató személyes és szakmai hozzáállása megfelelő•A hallgató a megszerzett tudást hosszú távon is megőrzi és alkalmazni tudja

Oktató:•A tananyag jó tanítható, a tanítás megfelelő feltételei adottak, a tanítás hasznos•A hallgató érdeklődése felkelthető, megtartható, részvétele megfelelő•A hallgató képes a leadott tananyagot elsajátítani, további tanulmányai során felhasználni a megszerzett tudást

Intézmény:•Tartalmazza a tantervben előírtakat• a hallgatók elégedettek az oktatóval és vissza•Tanítás-tanulás folyamat hasznos, gazdaságos

Társadalom: jogszerű, emberséges, megfelelő legyen.

44

Az értékelés, mint folyamat minőségének értelmezése

VIZSGÁZTATÁSOktató

VIZSGÁZÁSHallgató

Intézmény társadalom

Érdemjegy VIZSGÁZTATÁS

OktatóVIZSGÁZÁS

HallgatóIntézmény társadalom

Érdemjegy

Hallgató:• A hallgató az értékelés során képes bemutatni ismereteit• Az oktató értékelése objektív, a tananyag lényegi részeire vonatkozik

Oktató:• Az értékelés követelményrendszere és körülményei megfelelőek• Megfelelő színvonalú tanulás-tanítás történt, adott időre• A hallgató képes az elsajátított tananyagot érthetően előadni és

alkalmazni, ismeretei értékelhetőkIntézmény:

• A hallgatók, oktatók elégedettek• Az értékelés objektív, igényes alapos, igazságos• Az értékelés folyamata hatékony, hasznos

Társadalom: jogszerűség, emberiesség elveinek betartása.

23

45

Az igények és elégedettségek pontos feltárásához az eltérő partneri csoportok sajátosságaihoz igazodó eszközök és módszerek szükségesek. Ilyenek lehetnek az:– intézményesített fórumok: fogadóóra,– kérdőívek,– kiscsoportos beszélgetések,– mélyinterjús kutatás.

46

Minőséggel kapcsolatos föbbfogalmak

• Minőség ellenőrzés: célja a törvényeknek, jogszabályoknak és egyéb rögzített követelményeknek, szempontoknak való megfelelés vizsgálata. A szervezet egészét átfogó minőségirányítási rendszer egyik eleme.

• Szabályozás: eszközök, módszerek és tevékenységek alkalmazás • Minőség biztosítás: minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés

megteremtésére összpontosít a tekintetben, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.

• Minőségirányítás: összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából. Tartalmazza a minőségpolitikát és a minőségcélok meghatározását, a minőségtervezést, a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést. A minőségirányítás a minőségirányítási rendszer segítségével valósul meg.

• Minőségirányítási rendszer: szervezeti rendszer, beleértve a folyamatok szabályozását, az erőforrások biztosítását, a feladatok, felelősségek és hatáskörök meghatározását, és mindezek megvalósításához szükséges eszközök és módszerek összességét.

• Minőségmenedzsment: a célok teljesítéséhez szükséges folyamatok végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása. Az így kialakított rendszernek biztosítania kell az intézmény hatékony működését, és a piaci igények elemzése alapján folyamatos minőségtökéletesítést kell végezni.

24

47

A felsőoktatási minőségpolitika szereplői és folyamatai

minőségpolitika

om, mab, mrk, höok,

piaci szereplők,

stb

mabokm

minőségellenőrzés

MINŐSÉGHITELESÍTÉS/akkreditáci

ó

minőségértékelés

minőségbiztosítás

INTÉZMÉNYEK

oh

48

A magyar felsőoktatás irányításában az alábbi felelős

szereplők közreműködnek• Kormány, miniszterelnök: benyújtja az Országgyűlés részére a felsőoktatást érintő

törvényjavaslatokat és az országgyűlési határozati javaslatokat, kormányprogramban határozza meg az oktatás feladatait azok végrehajtását

• Oktatási Minisztérium, oktatási miniszter: ellátja a felsőoktatás ágazati irányítását, és ezzel összefüggésben benyújt előterjesztéseket a kormányhoz.

• Magyar Akkreditációs Bizottság: a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület.

• Felsőoktatási és Tudományos Tanács: a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatási-fejlesztési kérdéseiben az oktatási miniszter döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete.

• Felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei: a Magyar Rektori Konferencia és a Főiskolák Főigazgatói Konferenciája a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület

• Országos Doktori Tanács: a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület.

• Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, illetve Doktoranduszok Országos Szövetsége: a hallgatók országos képviseletét látja el, véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást érintő bármely kérdésben 5 év

25

49

A nemzeti minőségbiztosítás testületei és felelősségek

• Országgyűlés: törvények, új felsőoktatási intézmények létesítése.• Kormány: új karok létesítése, alapképzési szakok képesítési

követelmények meghatározása (programszintű specifikáció).• Oktatási Minisztérium: nemzeti minőségpolitika meghatározása,

képzési programok indításának, továbbképzések létesítésének engedélyezése, az intézményi minőségbiztosítási tevékenységek támogatása.

• Magyar Akkreditációs Bizottság: nemzeti akkreditációs rendszer működtetése, intézményiek és programok értékelése minőségjavítási tanácsadással.

• Felsőoktatási intézmények: minőségbiztosítás és minőségjavítás intézményi és programszinten.

50

• Összességében: tehát a minőség egy multidimenzionális fogalom a felsőoktatásban, ugyanis átfogja annak minden funkcióját és tevékenységét: az oktatást, a felsőoktatási programokat, a kutatást, az ösztöndíjakat, az oktatókat, a diákokat, az épületeket, a felszereléseket, a közösségi szolgáltatásokat, és a felsőoktatási környezetet.

• Az oktatás minősége 4 tényezőtől/dologtól függ:• érintettek igényéi, elvárásai,• szolgáltatást végző humán erőforrás,• feltételek biztosítása,• szolgáltatást igénybevevők.

26

51

Minőséghurok a felsőoktatásban

P

Minőségi követelmények meghatározása (társadalmi elvárások, tantárgyi programok, vizsgakövetelmények, jelentkezési feltételek)

C

D

Felvételi vizsga

Folyamatellenőrzés, folyamatközi ellenőrzés (ellenőrző dolgozatok, tantárgyi vizsgák)

Oktatási folyamat (előadások, gyakorlatok)

Beiratkozás Folyamat értékelése (záróvizsga értékelés)

Szakdolgozat bírálat

Szakdolgozat készítés

Munkáltatói, hallgatói tapasztalatok, visszajelzések

Minőségjavítás (programok, követelmények, feltételek felülvizsgálata, átdolgozása)

Végellenőrzés (záróvizsga)

AMinőség dokumentálása-diploma kiadása

Minőségi kritériumok ellenőrzése (kredit, szakdolgozat, nyelvvizsga)

52

1. előadásblokk főbb fogalmai és összefüggéseiFogalmak:• A minőség értelmezése: Crosby, Deming, Juran, Shiba, Feigenbaum, Husti, Csath,

igénykielégítési folyamat• Objektív, szubjektív, relatív minőség• Oktatás minőségének fogalma• Külső-belső érintettek• Minőségellenőrzés• Minőségszabályozás• Minőségbiztosítás• Minőségirányítás• Minőségirányítási rendszer• Minőségmenedzsment

Összefüggések:• Megrendelő-vevő kapcsolatok a felsőoktatásban• A szolgáltatások főbb jellemzői• A képzéssel kapcsolatban értelmezhető társadalmi igénykielégítési folyamatok• A képzési folyamat minőségének értelmezése• Az oklevélátadás, mint folyamat minőségének értelmezése• A tanítás-tanulás, mint folyamat minőségének értelmezése• Az értékelés, mint folyamat minőségének értelmezése• A felsőoktatási minőségpolitika szereplői és folyamatai• A magyar felsőoktatás irányításában közreműködő szereplők• Minőséghurok értelmezése a felsőoktatásban

27

53

Minőségbiztosítás a felsőoktatásban (2)

Tantárgyfelelős: Dr. Illés B. Csaba

egyetemi tanár

Előadók:Dr. Illés B. Csaba Kozma Tímea

egyetemi tanár egyetemi adjunktus

54

A 2. előadásblokk témakörei

• A felsőoktatási törvény • A MAB szerepe• A felsőoktatásban alkalmazható

minőségirányítási modellek• Minőségfejlesztési rendszerek

megvalósításának lépései

28

55

A képzés nemzeti minőségügyi szabályozórendszere

• Nemzeti politika»nemzeti képzési politika»Nemzeti minőségügyi politika

Nemzeti képzési minőségügyi politika

Képzés minőségügyi szabályozóiNemzeti akkreditációs rendszerNemzeti minőség díjak

56

A felsőoktatási intézmények működésének jogi szabályozása

• 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról• 107/1995. (XI.4.) Országgyűlési Határozat• 1996. évi LXI. törvény a 1993. évi LXXX. törvény

módosításáról• 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

• Közalkalmazotti törvény (közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

• Munka törvénykönyve

29

57

1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról

• Első önálló felsőoktatási törvény• Intézmények létesítésének, ill. állami elismerésének szabályai• Résztvevők jogai és felelősségei• Tisztségviselők kinevezése és annak visszavonása• Doktori képzés, habilitáció• Tandíj• Minőség-ellenőrzés kerete• Szakmai érdekképviseleti szervek helyzete, jogai, felelősségük,

hatáskörük• Egyetemi jogkörök bővülése - tudományos fokozat odaitélés

58

1996. évi LXI. törvény a 1993. évi LXXX. törvény módosításáról

• Négyrétű hazai felsőoktatás (AIFSZ, főiskola, egyetem, doktori (PhD) képzés + felsőfokú szakirányú továbbképzés (régi posztgraduális képzés)

• Átjárhatóság a kreditrendszer alapján• Intézmények integrációja• Egyetem és főiskola definiálása-

akkreditálhatósági feltétel meghatározása• Normatív finanszírozás (előtte bázisalapú)

30

59

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

• 20. § (4) A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni.

• 21. § (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

60

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

• *A felsőoktatás ágazati minőségfejlesztési rendszere*• 108. § (1) Az ágazati minőségpolitika végrehajtása érdekében az ágazati

minőségfejlesztési rendszer magában foglalja a) az ágazati minőségpolitika elveit,b) az intézménylétesítéssel és -működéssel kapcsolatos minőséghitelesítést,c) az intézményi minőségfejlesztési programokat.• (2) Az ágazati minőségpolitika ajánlást tartalmaz a felsőoktatás várható

fejlesztési irányaira, céljaira, az azok megvalósításához szükséges eszközökre, az intézményi minőségfejlesztési programok elkészítésére.

• (3) A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét rendszeresen, nyolcévenként a Magyar FelsőoktatásiAkkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőségfejlesztési program megfelelőségére.

• (4) A Kormány a felsőoktatási intézmények tevékenységének elismerése céljából felsőoktatási minőségi díjat alapít.

• (5) Az ágazati minőségpolitika feladatainak végrehajtásában közreműködik a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a regisztrációs központ.

31

61

A felsőoktatási ágazati minőségpolitikájának jogszabályi hátterét a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény

adja, mely a következő ágazati és intézményi minőségfejlesztési feladatokat fogalmazta meg:

Ágazati feladatok:• az oktatási miniszter meghatározza az ágazati minőségpolitika elveit [103. § (1) d)];• az ágazati minőségpolitika ajánlást tartalmaz a felsőoktatás várható fejlesztési

irányaira, céljaira, az azok megvalósításához szükséges eszközökre, az intézményi minőségfejlesztési programok elkészítésére [108. § (2)];

• az oktatási miniszter feladata az ágazati minőségpolitika kidolgozása [104. § (1) b)]; • az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja az ágazati minőségpolitikát,

a minőséghitelesítést, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszereket [108. § (1)];

• a Kormány a felsőoktatási intézmények tevékenységének elismerése céljából felsőoktatási minőségi díjat alapít [108. § (4)], a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza a minőségi díj alapítását [153. § (1). Ez a Kormány 221/2006.(XI.15.) számú rendelete a Felsőoktatási Minőségi Díjról

Intézményi feladatok:• a felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít, amelyben

meghatározza a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, benne a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását [21. § (6)];

• a Szenátus hatáskörébe tartozik a felsőoktatási minőségfejlesztési program elfogadása és értékelése [27. § (6) b); (9) d)]

62

A felsőoktatás ágazati minőségfejlesztési rendszere a törvény

alapján Kormány MiniszterÁgazati minőségpolitika Minőségpolitika elvei

Felsőoktatási minőség díj

A kiemelkedő oktatói, kutatói, fejlesztői

tevékenységet folytató intézmények ismérvei,

kiválasztás

Ajánlások az intézményi minőségfejlesztési

programok elkészítéséhez

MAB

Segítség az intézményi minőségfejlesztési

programok kidolgozásában Minőség-hitelesítés

Felsőoktatási intézményekIntézményi minőségfejlesztési programok

103§ (1) d) és 104§(1) b)108§ (4)

128§ (2) f) 108§

109 (1) a)

109 (1)

32

63

A 2006-ban hatályba lépő új felsőoktatási törvény a felsőoktatási minőségfejlesztésnek egy komplex, összefüggő rendszerét vázolja fel. Ennek legfontosabb pontjai a következők:

• 103§ (1) Az oktatási miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai: d) meghatározza az ágazati minőségpolitika elveit;

• 104. § (1) Az oktatási miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai: b) a felsőoktatás rendszere fejlesztési terveinek elkészíttetése, beleértve a középtávú fejlesztési tervet, az ágazati minőségpolitikát,

• 108. § (1) Az ágazati minőségpolitika végrehajtása érdekében az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja a) az ágazati minőségpolitika elveit, b) az intézménylétesítéssel és -működéssel kapcsolatos minőséghitelesítést, c) az intézményi minőségfejlesztési programokat.

• (2) Az ágazati minőségpolitika ajánlást tartalmaz a felsőoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira, az azok megvalósításához szükséges eszközökre, az intézményi minőségfejlesztési programok elkészítésére.

• (4) A Kormány a felsőoktatási intézmények tevékenységének elismerése céljából felsőoktatási minőségi díjat alapít.

• 109. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság …. a) közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és megvalósulásának figyelemmel kísérésében, b) szakmai támogatást nyújt felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési programjának kidolgozásához és működtetéséhez, c) ellátja az intézménylétesítéssel és -működéssel kapcsolatos minőséghitelesítés feladatait, e) figyelemmel kíséri az ágazati minőségfejlesztési rendszer harmonizációját az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási rendszereivel,

• 128§ (2) Az Oktatási Minisztérium megállapodás alapján támogatást adhat különösen f) a kiemelkedő oktatói, kutatói, fejlesztői tevékenységet folytató felsőoktatási intézmények támogatásához

64

A felsőoktatás akkreditációja• Az 1996.évi tv. kimondja, hogy • valamennyi felsőoktatási intézményt egységes

eljárás alkalmazásával akkreditálni kell.• A felsőoktatásban a képzés, a tudományos

tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzésére és a minősítés elvégzésére a Kormány Országos Akkreditációs Bizottságot hoz létre.

(OAB, IOAB, MAB)

33

65

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB)

• 32. § (10) Az alap- és mesterszak indításával kapcsolatos dokumentációt, illetve a doktori iskola szabályzatát a rektor megküldi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak. A képzés akkor indítható, ha azt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében támogatta, továbbá az indítás tényét a felsőoktatási intézmény a regisztrációs központnak bejelentette. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogatásának hiányában képzés akkor indítható, ha ahhoz a felsőoktatási intézmény a 106. §-ban meghatározott eljárásban az engedélyt megkapta.

66

MABA Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó

képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszerműködésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. (Felsőoktatási törvény 109. §).

A MAB küldetésének a magyar felsőoktatás minőségének védelmét és érdekeltjei ezzel kapcsolatos igényeinek (felsőoktatási intézmények, hallgatók, szülők, felhasználók, kormányzat) legteljesebb kielégítését tartja.

A MAB fő céljai:• A felsőoktatás érdekeltjeinek védelme a minőség tekintetében. • A felsőoktatási minőségjavítás támogatása. • Számadás a felsőoktatás minőségéről a kormányzat és az egész magyar

társadalom számára.

34

67

MAB feladataiA MAB feladatait a Felsőoktatási törvény (109., 110. §) és a MAB-ról szóló

kormányrendelet (69/2006., III.28.) határozza meg. Ezek a következők.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság:

a) közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és megvalósulásának figyelemmel kísérésében,

b) szakmai támogatást nyújt a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési programjának kidolgozásához és működtetéséhez,

c) ellátja az intézménylétesítéssel és -működéssel kapcsolatos minőséghitelesítés feladatait,

d) javaslatot tesz az egyetemi tanári követelményrendszerre,e) figyelemmel kíséri az ágazati minőségfejlesztési rendszer harmonizációját az

Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási rendszereivel,f) a felsőoktatási intézmény megkeresésére véleményt nyilvánít képzési, tudományos

kutatási és művészeti alkotótevékenységről,g) szakértői véleményt ad az alap- és mesterképzés indításáról, a doktori iskola

létesítéséről, doktori képzés indításáról és a doktori szabályzatról,h) a felsőoktatási intézmény kérésére véleményt nyilvánít az egyetemi tanári

munkaköri cím adományozásával kapcsolatosan,i) elkészíti és közzéteszi a felsőoktatási szakértői névjegyzéket.

68

Az akkreditáció legfontosabb alapelvei

• A MAB megvizsgálja, hogy a felsőoktatási törvény előírásai teljesülnek-e.

• Megállapítja, hogy az adott intézmény vagy program egy bizonyos minimális ("küszöb") szintű minőségi követelményeknek megfelel-e.

• Az akkreditációt végző testületnek függetlennek kell lennie.

• Az akkreditációs vizsgálat legyen objektív és szakmailag kifogástalan.

• Az akkreditációs eljárás legyen ellenőrizhető, elvei és eljárásai, és eredményei legyenek nyilvánosak.

• Az eljárások és mércék legyenek összhangban a nemzetközi gyakorlattal.

35

69

A MAB határozatai lehetnek:

• Elvi állásfoglalások a felsőoktatás minőségét érintő kérdésekben.

• Intézmények és programok akkreditációjára vonatkozó határozatok.

• Egyetemi tanári pályázatok véleményezése. • A MAB saját működésére és eljárásaira

vonatkozó határozatok. • Egyéb határozatok (pl. személyi javaslatok)

70

Önértékelés a MAB számára• A felsőoktatási intézményeknek a MAB számára is tömören

összefoglalt önértékelést kell készíteni. Az önértékelés célja az oktatás színvonalának, az intézmény működésének a megítélése, problémaina feltárása. Az önértékelés során ki kell térni:

• a vezetésre,• az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeken és elvárásokon alapuló

politikájára, stratégiájára,• erőforrásaira (emberi, tárgyi), azok kezelésére,• oktatási, oktatásszervezési, kutatási és kutatásszervezési

tevékenységek folyamataira,• a folyamatok szabályozására, a kialakított minőségbiztosítási

rendszer jellemzésére,• partnerkapcsolataira,• az elmúlt időszak kulcsfontosságú eredményeinek bemutatására.

36

71

Minőségfejlesztési rendszerek megvalósításának lépései

(Lsd. következő dia!)

72

1. Felsővezetői döntés, projekt célok meghatározása, ismertetése, projekt vezető kijelölése

2. Minőségirányítási szervezet felállítása

3. Helyzetfelmérés

4. 1. Jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása

4.2. Minőségcélok kitűzése

5.2. folyamatok szabályozási terve, szintek

5.1. folyamatok azonosítása és folyamattérkép

5.3. Dokumentációs rendszer megtervezése

6.1. Feladatok, felelősségek, hatáskörök meghatározása

6.4. Minőségügyi kézikönyv elkészítése

6.2.Képzések

6.3. Folyamatszabályozások kidolgozása

7. Belső felülvizsgálat

6.5. A rendszer működtetése

8. Külső értékelés

Alkalmas? Megfelel? Hatékony?

P

D

C, Anem

37

73

Felső vezetés feladata

• Küldetésnyilatkozat (megadja az intézmény alapvető célját, és ezen cél elérésének alapelvét)

• Intézményi politika, stratégia

• Minőségpolitika meghatározása (ami összefoglalja az intézmény minőségüggyel kapcsolatos céljait és a célok elérésének elveit)

74

A SZIE küldetésnyilatkozataA fent vázolt szervezeti változás után a Szent István Egyetem hat karának rendeltetése változatlanul az, hogy - az alapításakor megjelölt, majd folyamatos fejlõdésével egyre bõvülõ tudomány - és szakterületeken - kutatási

tevékenysége révén hozza létre, õrizze meg és fejlessze a tudományos szakismerteket, felsõoktatásitevékenysége útján pedig adja át mindezeket a jövõ értelmiségi generációja számára;

- az általa mûvelt szakterületeken segítse elõ a humán erõforrások fejlõdését, a magyar és az egyetemes tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását;

- a legkorszerûbb ismeretek és módszerek alkalmazásával megkülönböztetett feladatának tekintse a vidék fejlesztését, a vidék számára szükséges szakemberek képzését.

(3) A Szent István Egyetem, mint autonóm felsõoktatási intézmény az elõzõek szerinti általános küldetésén belül a következõ célokat, feladatokat és kötelezettségeket valósítja meg:

az egyetemi és fõiskolai karok szakmailag és tudományosan jól felkészült oktatói és kutatói a korszerûsítettképzési rendszer, a szakok, a szakirányok, a tantárgyi programok és oktatási módszerek alkalmazásával biztosítják, hogy a hallgatók elõképzettségüknek és képességeiknek, valamint szûkebb érdeklõdési körüknek megfelelõen magas szinten sajátíthassák el az új ismerteket;

az egyetem tudományos és szakmai környezetével lehetõvé teszi, hogy hallgatói minél jobban megismerjék a választott szakterületek tudományos fejlõdésének és gyakorlatának alapismereteit, s végzésüket követõenminél elõbb a társadalom alkotó értelmiségi tagjaivá váljanak;

az egyetem öntevékeny képzési, kutatási és szakmai tanácsadó alaptevékenységének integrált megvalósításával mindenkor a tágabb értelemben vett társadalmi igényeket, ezen belül is az agrártársadalom és a magyar vidék általános, valamint az egyetem karait és intézményeit övezõ régiók tényleges gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális igényeit elégíti ki, megvalósítva azt a célt is, hogy az egyetem az általa oktatott szakterületek kutatási központja legyen;

38

75

A SZIE küldetésnyilatkozataaz egyetem meghatározó szerepet kíván betölteni a felnõttképzésben és a szakmai

továbbképzésben is, ezen belül a szakirányú továbbképzés, a második alapképzés, és a tanfolyamos továbbképzés területén;

az egyetem a szakmailag érintett karok és oktatási szervezeti egységek korábbi tevékenységére alapozottan sajátos feladatának tekinti a települések értelmiség képzését, a települések, építészeti, kulturális színvonalának növelését és a polgárosodás elõsegítését;

az egyetem képzési és tudományos kutatási tevékenységét elsõsorban a természet - és környezettudományok, az alap, alapozó fejlesztési - és alkalmazott agrár - és mûszakitudományok, az állatorvostudomány - és élelmiszerhigiénia, a kertészettudomány, az alkalmazott közgazdaságtudomány, valamint a neveléstudomány és társadalomtudományok területén fejti ki;

az egyetem karai - a munkaerõ - piaci igények kielégítése és a felsõoktatási képzési kínálat növelése érdekében - a jövõben is folyamatosan bõvíteni kívánják a szakok és szakirányok körét, a karok közötti átoktatás, áthallgatás és a kiegészítõ képzés meglévõ formáit és fokozni a képzési rendszerek rugalmasságát;

az egyetem az igényeket mind jobban figyelembe vevõ tantárgy - és szakirány választást és a karok közötti áthallgatást elõsegítõ, a kredit rendszerre alapozott képzési követelmények alkalmazását valamennyi karára kiterjeszti és a hatályos jogszabály alapján azt valamennyi karon kizárólagossá teszi;

az egyetem karai, amelyek fontos szerepet töltenek be a felsõoktatási felvételi elõkészítõ képzés mûködtetésében, a jövõben tovább fejlesztik a diplomát nem nyújtó képzési formákat;

az egyetem a felsõoktatás és kutatás legfontosabb területein - a tudomány és a technológia, a menedzsment és a kommunikáció, az informatika és az információs rendszerek, a környezetgazdálkodás és a fenntartható fejlesztés tekintetében - teljes körû alkalmazásra törekszik.

76

A Szegedi Tudományegyetem küldetésnyilatkozata

• A Szegedi Tudományegyetem olyan gazdag hagyományokkal rendelkező, a magyar felsőoktatás magas presztízsű intézménye, amely hivatásának tekinti az alap-, és mesterképzés, tudományos (doktori) képzés, a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés szintjein megvalósuló minőségi oktatást, a gyógyítást, az alap- és alkalmazott kutatást és kutatás-fejlesztést, valamint a képző- és zeneművészetet. A Szegedi Tudományegyetem hagyományainak megfelelően, az oktatásban biztosítja a magas szintű elméleti megalapozottság és a külső partneri kapcsolatokon is alapuló gyakorlat egységét. Feladatának tekinti a tudomány haladásával, az információs technológiák fejlődésével és a társadalmi igények szem előtt tartásával a képzés tartalmának folyamatos fejlesztését, mind a több szintű, mind a többnyelvű oktatás területén.

•A Szegedi Tudományegyetem célja, hogy az általa kiadott diplomák megfeleljenek a munkaerő-piaci követelményeknek, végzett diákjaikért a hazai és külföldi munkaadók egyaránt versengjenek. A Szegedi Tudományegyetem által kiadott magas presztízsű diplomákhoz olyan oktatási feltételeket teremt, melyek egyben elősegítik a hallgatók tudományos fejlődését. A Szegedi Tudományegyetem fontos szerepet vállal a hallgatók életének szervezésében olyan lehetőségek biztosításával, amelyek elősegítik a hallgatók értelmiségivé válását, a hallgatók közti esélyegyenlőség fenntartását.

• A Szegedi Tudományegyetemnek küldetése és célja a tudomány, a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes kutatás művelése, a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. A nemzetközi és hazai kutatási programok részeként megvalósuló kutatói-alkotói tevékenysége átfogja az alap- és alkalmazott kutatást, a művészeti alkotó tevékenységet, a termék- és szolgáltatásfejlesztést.A Szegedi Tudományegyetem, mint a Dél-alföldi Régió egyik legnagyobb szervezete kiemelt felelősséget érez az iránt, hogy aktív szerepet vállaljon a régió társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének, életének formálásában, karitatív tevékenységével a helyi szereplők, az itt élők iránt szolidáris magatartást tanúsítson.

• A Szegedi Tudományegyetem mindezen tevékenységeivel arra törekszik, hogy kivívja a helyi társadalom, és a szélesebb értelembe vett közvélemény elismerését, támogatását.

39

77

Minőségpolitika- Miskolci EgyetemA Miskolci Egyetem vezetésének célja – a küldetés nyilatkozatának megfelelően –, hogy

kutatóegyetemként az Észak-magyarországi régió olyan szellemi központjává váljon, amelyet aminőségtudat, a társadalmi felelősség értékrendjei és az azt megtestesítő tevékenység és aktivitás jellemez.

Mindezen cél elérése érdekében a Miskolci Egyetem:• minőségpolitikáját aktualizálja és harmonizálja a felsőoktatás ágazati minőségpolitikája

szerint;• képzési és kutatási tevékenysége fejlesztése érdekében minőségbiztosítási, irányítási

rendszert épít ki;• minőségbiztosítási rendszerét fejleszti a Felsőoktatási Törvény, a MAB elvárásai, valamint

a nemzetközi elvárások és trendek szerint;• a minőségfejlesztést és HRM követelmény rendszerét szorosan összehangolja, hogy

munkatársai az oktatási, kutatási, tanácsadási feladatok ellátására a felsőoktatási intézmények közötti versenyben kiemelkedő kompetenciahordozóvá váljanak;

• a minőségfejlesztést és az intézményfejlesztést intézményi stratégiai elemeket hatékony és hatásos módon integrálja.

• Az egyetem vezetése arra ösztönzi munkatársait– hogy a minőségpolitikát megismerjék;– életvitelükben és munkájukban fokozott igényességet tanúsítsanak;– ismereteiket, tudásukat folyamatosan bővítsék;– környezeti társadalmi, szociális érzékenységükkel a közösség érdekeinek érvényesülését

elősegítsék.– A Miskolci Egyetem vezetése elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a

minőségbiztosítási rendszer működtetésében, fejlesztésében, és ezt az elkötelezettséget minden munkatársától elvárja.

78

Minőség helye a szervezetben

Intézményvezetés

Kar vezetés

Minőség értékelés Kari minőségfelelős

Kar vezetés Kar vezetés

Kari minőségfelelős

Kari minőség csoport

Kari minőségfelelős

Kari minőség csoportKari minőség csoport

40

79

Minőségbiztosítás szervezeti integrálódása- Miskolci Egyetem

Minőségbiztosítási Bizottság

REKTOR

Minőségügyi Iroda

tagok→karok illetékes dékánhelyettesei→központi szervezetek minőségügyi

megbízottai

minőségügyi vezetőkari minőségügyi vezető

Dékánok Központi egységek

IntézetekTanszékek

IntézetekOsztályok

Kari Minőségbiztosítási

Bizottság

Központi Minőségbiztosítási

Bizottság

titkár, minőségügyi referenselnök

tagok az érintett szervezetek minőségügyi megbízottai

tagok intézeti tanszéki megbízottak

szakmai kapcsolat

80

A minőségügyi szervezet alapvető feladatai:

• minőségügyi rendszer kidolgozása, bevezetése és fenntartása,

• a vezető által meghirdetett minőségpolitika megismertetése,• minőségcélok és programok kidolgozása,• minőségbiztosítási módszerek és technikák kidolgozása,• vizsgálatok végrehajtása és intézkedések

kezdeményezése, • érintettek megelégedettségének mérése, a

megelégedettségi trendek elkészítése és ezek összehasonlítása a versenytársakkal,

• szolgáltatások minőségi színvonalának, minőségi paramétereinek összehasonlítása a versenytársak szolgáltatásaival,

• segítse, támogassa a vezetőség minőségüggyel kapcsolatos döntések meghozatalában és valóra váltásában.

41

81

A felsőoktatási intézmény minőségmenedzsmentje (MM-je)

Az intézmény minőségmenedzsmentje

A SZAK minőségmenedzsmentje

A képzés minőségmenedzsmentje

Az oktatás minőségmenedzsmentje

Kutatás MM-je Egyéb tevékenység MM-je

Szakalapítás MM-je KépzéskövetésMM-je

Felvételi vizsga MM-je

Záróvizsga MM-je

Tanítás MM-je Tanulás MM-je Értékelés MM-je

Szabályozók

82

A felsőoktatásban alkalmazható minőségirányítási modellek

Minőségfilozófia

Nem ágazatspecifikusmegközelítések

Ágazatspecifikus megközelítések

Tanácsadói megközelítések, a tanácsadó szervezetek bevezetési értelmezései

Intézményi gyakorlatok

ISO, TQM, EFQM

FMD

QPSA

Intézmények saját rendszerei

42

83

Milyen elvek alapján lett kialakítva a minőségbiztosítási rendszer?

10027.944.17.42.97.410.3Összes intézmény %-ában

10061.210.24.110.214.3Válaszolóintézmények %-ában

6819305257Intézmények száma

összesenNem küldte be

Nincs vagy folyamatban van rendszer kiépítés

egyébEFQMTQMISO

84

ISO 9000 szabványcsaládInternational Organization for Standardization

Nemzetközi Szabványügyi Szervezeta vezetőség felelőssége

Erőforrás gazdálkodás

Vezetés, oktatás-nevelés, oktatás-kutatás

Intézményi működtetés folyamatai

Mérés, elemzés, fejlesztés

kimenetekbemenetek

Az érdekelt felek követelm

ényei

Az érdekelt felek elégedettsége

43

85

Audit

• =ellenőrzés• Rendszerezett és független vizsgálat

annak a megállapítására, hogy a minőséggel kapcsolatos tevékenységek és a rájuk vonatkozó eredmények megfelelnek a tervezett intézkedéseknek, az intézkedéseket hatásosan megvalósították és alkalmazzák ezen célok elérésére.

86

8 alapelvAz ISO 9000: 2000 szabvány tartalmazza a minőségirányítási alapelveket. A nyolc alapelv sorrendje nem

fontossági sorrend, együttes érvényesítésük a ha-té-kony működés, működtetés garanciája:

VevőközpontúságA vállalatnak arra vonatkozó igénye, hogy megismerjék a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségleteket, teljesítsék a

vevői követelményeket. Személyes vezetésA vezetőknek kell biztosítani minden – a minőség előállításában – érdekelt fél (vevők, tulajdonosok, beszállítók,

alkalmazottak, társadalmi szervezetek) igényeinek összehangolását. A munkatársak bevonásateszi lehetővé, hogy maximálisan kihasználjuk a szervezet javára képességeiket. A szervezetek nem

működhetnek hatékonyan az emberi tényező, a humán erőforrás nélkül.Folyamatszemléletű megközelítésNagyon pontosan meg kell határozni a kitűzött célok eléréséhez szükséges folyamatokat, illetve ezek láncolatát.

Ebben a láncolatban a folyamatok egymáshoz kapcsolódnak, az egyik részleg a másiknak beszállítója, illetve vevője. A folyamatszemléletű megközelítés hozzájárul a költségek, az átfutási idő, a termékekkel kapcsolatos kockázatok és általában az erőforrás felhasználás csökkentéséhez.

Rendszerszemléletű irányításAz egymással összefüggő folyamatok rendszerkénti azonosítása, megértése és irányítása segíti a szervezetet

céljai eredményesebb és hatékonyabb meg-való-sí-tá-sában. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a rendszer bár-mely elemének módosítása kihatással van a rendszer egészének működésére is.

Folyamatos fejlesztésA piaci, a társadalmi, a műszaki és egyéb változásokhoz alkalmazkodni szükséges, ezért a szervezeteknek

szüntelenül törekednie kell működésének átfogó és folyamatos fejlesztésére. Tényeken alapuló döntéshozatalA lehetséges alternatívák közül a legkedvezőbb végrehajtása mellett kell dönteni. A biztos döntési helyzet mellett

gyakran kockázati, illetve bizonytalansági helyzetbe is kerülhet a döntéshozó.Kölcsönös előnyös kapcsolatok a beszállítókkalA mai üzleti élet alapvető eleme a széleskörű kooperáció a partnerek között. A beszállítói szerződés garanciákat

tartalmaz a beszállítók számára és védelmet nyújt a szervezet számára is.

44

87

Az ISO rendszer alkalmazásának hasznosságát indokolja, hogy

• átláthatóvá és ellenőrizhetővé válik a képzési rendszer, az oktatási folyamat, a szervezet;

• a szabvány szerinti tanúsítványt fel lehet mutatni a partnerek felé;

• a megszerzett minőségirányítási rendszer tanúsítvány előnyt jelent az intézményi akkreditációs eljárásnál.

• az elvárások, követelmények egyértelműen szabályozottak, egységesek

• a piaci részesedés fenntartása (a kínálat javítása),• a működési folyamat javítása a szervezetben,• költséghatékony folyamatok beindítása,• az intézményi image kialakítása

88

Egy ISO rendszer bevezetésénél az alábbi tényezőket azonban

megfontolandónak tartom• mivel az ISO 9000:2000 rendszer nem ágazati

követelményrendszert ír le, az alkalmazó számára komoly értelmezési munkát jelenthet a nemzetközi szabványban megjelenő követelmények értelmezése, a rendszer bevezetésének előkészítése;

• egy rendszer kiépítés és tanúsíttatása nem szól örök életre, ugyanis a minősítő audit után évente-fél évente követő auditok vannak, hogy nyomon kövessék a rendszer működését, illetve a tanúsításnak is van lejárati ideje, utána azt meg kell újítani;

• önmagában egy megszerzett tanúsítvány, a papír még nem biztosítja az intézmény jobb, hatékonyabb, eredményesebb működését. Ugyanis a minőség nem egy állapot, hanem a minőségi szolgáltatás tudatos, megtervezett és folyamatos tökéletesítést igénylő folyamatot jelent.

45

89

A szabványcsalád hátránya• a szabvány túlságosan általános

követelményeket fogalmaz meg, amelyeket nehéz lebontani konkrét teendőkké

• nehezen értelmezhetők az egyes követelmények az iparágakban és a szolgáltatások területén

• a nehézkesség, az állandó dokumentálás• műszaki megközelítésű, dokumentált

folyamatszabályozás. A minőség itt rendezett és kézben tartott munkafolyamatból ered. A folyamatok szabványszerűek,

90

TQM vezetési filozófiaTotal Quality Management

teljeskörű minőségmenedzsment

Középpontban a vevő

Folyamatok javítása

Vezető szerepOktatás és képzés

Támogató struktúrák

KommunikációJutalmazás és elismerés

Mérés

Teljes elkötelezettség

Célkitűzés

Elemek

Elvek

Folyamatos javítás

46

91

A TQM olyan vállalatirányítási módszer,

• Melynek középpontjában a minőség áll,• A vállalat valamennyi munkatársának

részvételén alapul,• Hosszú távú sikerekre törekszik,• A fogyasztó megelégedettségének,• A vállalat összes tagja, valamint • A társadalom hasznának figyelembevételével.

(ISO 8402:1994)

92

EFQM Üzleti kiválóság ModelljeEuropean Fundation for Quality Management

Európai Alapítvány a Minőségmenedzsmentért

Adottságok Eredmények

Vezetés100 pont

Emberi erőforrások 90 p.

Kulcs-fontosságú eredmények 150

pont

Folyamatok140 pont

Politika és stratégia 80 p.

Partnerkapcsolatok és erőforrások 90 p.

Munkatársakkal kapcsolatos eredmények 90 p.

Vevőkkel kapcsolatos eredmények 200 p.

Társadalmi megítélés eredményei 60 p.

Innováció és tanulás

47

93

EFQM Üzleti kiválóság Modellje• Az EFQM kiválóság definíciója: A szervezetek menedzselésének és az

eredmények elérésének egy olyan jellegzetes és kitűnő gyakorlata , amely nyolc alapelvre épül. A valóban kiváló cégek azzal mérhetők, hogy a kimagasló eredmények elérésének és megtartásának képességével rendelkeznek, az érdekelt felek számára.

• Az EFQM jövőképe: Egy olyan világ megteremtése, amelyben az európai szervezetek kiválóak.

• Az EFQM küldetése: a fenntartható kiválóság hajtóerejének lenni az európai szervezetek számára. A kiválóság eléréséhez szükséges a vezetés részéről a teljes elkötelezettség és a 8 alapelv elfogadása. Az EFQM modell 8 alapelve a következő:

– Eredményorientáltság– Vevőközpontúság– Vezetés és a célok következetessége– Folyamatokon és tényeken alapuló irányítás– Emberek fejlesztése és bevonása– Folyamatos tanulás, innováció és javulás– Partneri kapcsolatok fejlesztése– A közösségért érzett felelősség

Figyelem! 2010. január 1-től az EFQM modellben kisebb változások kerülnek bevezetésre!

94

Kritériumok• Vezetés: Hogyan irányítsák a felelős vezetők az egész intézményt úgy,

hogy optimális minőséget érjenek el a képzésben?• Politika és stratégia: Az iskolapolitikáról és a fejlesztési programról van

szó, vizsgálják az intézmény értékeit, céljait és stratégiai irányvonalát.• Az alkalmazottak vezetése: A munkatársak vezetésének minőségéről, a

humán erőforrás fejlesztésének módszereiről gyűjtenek adatokat.• Az emberi erőforrás: Hogyan irányítják, hasznosítják, illetve őrzik meg a

rendelkezésre álló erőforrásokat?• Folyamatok: Hogyan továbbítják a jelzéseket a megfelelő személyeknek,

milyen az együttműködés, hogyan történik a folyamatok változtatása?• Az ügyfelek elégedettsége: Mire van szüksége a kilenseknek, mit

szeretnének, mennyire felel meg a mostani ajánlat a szükségleteknek?• Az alkalmazottak elégedettsége: Jól érzik-e magukat, milyen a légkör, a

munkafeltétel, a visszajelzés, az elismerés és a továbbképzési lehetőség?• Társadalmi hatás: Figyelnek-e tudatosan a környezeti hatásokra?• Eredmények: Mit ér el az intézmény a célokban meghatározott

eredményekhez viszonyítva?

48

95

OM által javasolt modell

III. szintTeljes körű minőségirányítás

II. szintMinőségközpontú intézményvezetés

I. szintPartnerközpontú

működés

96

• A felsőoktatási ágazat irányítása biztosítja a minőségfejlesztés felsőoktatási törvényben foglalt feladatainak elvégzését és fejlesztését, a kiválóság ösztönzését és elismerését. Ennek érdekében: az ágazati irányítás

• az állami költségvetés mindenkori lehetőségei szerint támogatja, hogy a magyar felsőoktatási intézmények - szervezetük és tevékenységeik folyamatközpontú irányítása, értékelése, szabályozása és innovatív fejlesztése érdekében - kialakítsák, bevezessék és működtessék saját minőségirányítási rendszerüket;

• az intézményi minőségfejlesztési rendszereket, a külső értékelést végző szervezetek működését összehangolja a felsőoktatási minőségbiztosítás európai útmutatásaival és alapelveivel;

• tájékoztatást nyújt a minőségfejlesztési kutatások eredményeiről, valamint az európai és hazai intézményi együttműködések tapasztalatairól;

• minőségpolitikája végrehajtása során érvényesíti a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, a fogyasztóvédelem, az információbiztonság követelményeit;

• a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási tevékenységének ösztönzése és elismerése érdekében működteti a Felsőoktatási Minőségi Díj rendszerét, amelynek célja, hogy az önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszert minél több felsőoktatási intézményben vezessék be és alkalmazzák a versenyképesség fokozása, az intézménnyel való elégedettség növelésére.

49

97

A minőségbiztosítási rendszer kiépítése – a felsőoktatás minőségpolitikai követelményrendszerének figyelembevételével – intézményi feladat. A bevezetendő minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének kezdeti lépéseihez a hatályos felsőoktatási törvény 59. §[1]-a több támpontot ad:

• Létre kell hozni az intézmény által ellátott feladatok folyamatos ellenőrzésére egy külön bizottságot.

• A bizottságnak évente rendszeresen értékelnie kell az intézmény által folytatott képzési és kutatási tevékenység minőségét és összegezni kell annak eredményeit.

• Az éves jelentések tartalmát az Ftv. 59. §-a, további felhasználását a 81. §[2] egyértelműen meghatározza. Az éves jelentés – a törvényi előírást figyelembe véve – az intézményben folyó tevékenységek minőségének összegző értékelése, mely:– a szakértékelések összegzését;– az oktatási és a kutatási tevékenység eredményeinek összegzését– tartalmazza, továbbá– intézkedési javaslatokat fogalmaz meg.

98

• [1] Ftv. 59. § (1) A felsőoktatási intézmény az általa ellátott, a 7. § (1) és (2) bekezdésében rögzített feladatai folyamatos - a felsőoktatási minőségpolitikai követelményrendszernek megfelelő - ellenőrzésére külön bizottságot hoz létre. A bizottság az intézményi tanács javaslattevő testülete, elnökét és tagjait az oktatók és kutatók köréből a tanács három évre választja. A hallgatói önkormányzat e bizottságba - az intézményi tanács egyetértésével - képviselőt delegálhat.

• (2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, az intézményi hatáskörben indított szakirányú továbbképzési szakok és az akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzések minőségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatási és kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését - intézkedési javaslataival együtt - az intézményi tanács elé terjeszti.

• (3) A tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB-nak. A jelentésben foglalt adatok - mint közérdekű adatok - nyilvánosak.

• [2] Ftv. 81. § (5) A MAB megvizsgálja az 59. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti jelentést az intézmény működésének és tevékenységének szempontjából, és felhasználja azt az intézmény következő akkreditációs értékelése folyamán.

50

99

• A modell I. szintje a partnerközpontú intézményi működéskialakítása. Ez olyan szemlélet, amely segíti az intézmény és partneri köre közötti együttműködés kialakítását. A partnerközpontú működés a különböző partneri csoportok elvárásainak folyamatos megismerését, szakmai célokká emelését és megvalósítását jelenti, az intézmény lehetőségeit és érdekeit is figyelembe véve.

• A II. szinten a vezetés minőségközpontú szemléletet és menedzsmentet épít be a hagyományos akadémiai típusú vezetői eszköztárba. A minőségfejlesztés támogatása újfajta vezetői szemléletet igényel: a minőség, mint vezetési filozófia alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmény vezetése képes arra, hogy olyan módon irányítsa a folyamatokat és az erőforrásokat - különös tekintettel az emberekre - hogy az oktatás minősége feleljen meg a partnerek igényeinek, illetve folyamatosan fejlődjön és haladja meg ezeket az igényeket.

• A III. szint a Teljes körű minőségirányítás szintje. Ez alatt az intézmény olyan képességeinek kialakítását és működtetését kell érteni, amelyek lehetővé teszik a partnerek változó igényeinek kielégítését, továbbá olyan vezetési szemlélet és gyakorlat kialakítását, amely összefogja a szervezeti potenciált a folyamatos fejlesztés irányába, és végül egy minőségkultúra megvalósítását és folyamatos fejlesztését.

100

2007-BEN HIRDETTE MEG ELŐSZÖR AZ OKMMINŐSÉGFEJLESZTÉSBEN KIEMELKEDŐ EREDMÉNYT NYÚJTÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK (FOI) ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK (SZE) SZÁMÁRA; CÉLJA: ÖSZTÖNZÉS ÉS ELISMERÉSÖNÉRTÉKELÉSEN NYUGSZIKEURÓPAI MINŐSÉGI DÍJ KÖVETELMÉNYRENDSZERE(EFQM)AZ ALAP: VEZETÉS, STRATÉGIA, EMBERI ERŐFORRÁSOK, PARTNERKAPCSOLATOK, FOLYAMATOK, PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGE, MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGE, TÁRSADALMI HATÁS, KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEKFELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG + SZAKÉRTŐKDÍJ: OKLEVÉL + PLAKETT + HERENDI PLASZTIKA (KÉZ)JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:= A FELSŐOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 2005. ÉVI CXXXIX. TÖRVÉNY= A KORMÁNY 221/2006.(XI.15.) KORM. RENDELETE A FELSŐ-

OKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJRÓL

Felsőoktatási Minőség Díj (FMD)

51

101

102

Az intézménynek az alábbi szempontok szerint kell bemutatni

adottságait• vezetés: az intézmény küldetésének és jövőképének megvalósítását segítő vezetői

tevékenység és a vezetés értékrendjének kialakítása, irányítási rendszerének biztosítása, működtetésének továbbfejlesztése a munkatársak közreműködésével

• stratégia: az intézmény küldetésének és jövőképének megvalósításában alkalmazott módszerek, különös tekintettel a hosszú távú tervekre, azok oktatási, kutatási programjaira

• emberi erőforrások: a munkatársak szakmai ismereteinek és képességeinek egyéni, csoportos és intézményi szinten alkalmazott fejlesztése; a munkatársak tevékenységeivel kapcsolatos oktatási, kutatási programok és folyamatok támogatásának megtervezése a hatékony működés érdekében

• partnerkapcsolatok és erőforrások: az intézmény külső partnerkapcsolatainak, belső erőforrásainak, stratégiai programjának megtervezése és menedzselése az intézményi folyamatok hatékony működése érdekében

• folyamatok: az oktatási, kutatási programok támogatása, a partneri elégedettség elérése, a partnerek számára nyújtott értékek növelése céljából alkalmazott folyamatok módszereinek megtervezése és menedzselése az intézményben.

52

103

A pályázó intézménynek be kell mutatnia az elért eredményeket az

alábbi szempontok szerint• a közvetlen partnerek elégedettsége: a felsőoktatási intézmény és

szervezeti egységei által elért eredmények a partnerek elégedettsége terén tervezett és teljesített célokat illetően, erre kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva

• a munkatársak elégedettsége: a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei által megvalósított eredmények a munkatársak elégedettsége terén tervezett és elért célokat illetően, erre kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva

• társadalmi hatás: a társadalom és a külső partnerek véleménye és elégedettsége a felsőoktatási intézménnyel, szervezeti egységeivel és azok tevékenységével kapcsolatban

• kulcsfontosságú eredmények: a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei által tervezett célok, elért eredmények és teljesítmények, más kiválasztott intézmények eredményeivel való összehasonlításban.

104

A 2009. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton

Felsőoktatási intézmény kategóriában

a Szegedi Tudományegyetem

és a Budapesti Műszaki Főiskola.

Aranyfokozatú Elismerő Oklevélben részesül a Budapesti Gazdasági Főiskola.Bronzfokozatú Elismerő Oklevélben részesül a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi

Egyetem.

Szervezeti egység kategóriában

Bronzfokozatú Elismerő Oklevélben részesül a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kar.

53

105

MINŐSÉGI DÍJAK

DEMING DÍJ (JAPÁN, 1957.) MALCOLM BALDRIGE DÍJ (USA,1987.)EURÓPAI MINŐSÉGI DÍJ (EFQM, 1992.)IIASA-SHIBA DÍJ (HU, 1989.)MAGYAR MINŐSÉGI DÍJ (HU, 1996.)KÖZOKTATÁS MINŐSÉGÉÉRT DÍJ (HU, 2002.)KÖZIGAZGATÁSI MINŐSÉGI DÍJ (HU, 2003.)REGIONÁLIS MINŐSÉGI DÍJAK (HU)FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ (HU, 2007.)

106

Az intézményi szintű minőségügyi rendszer kialakításakor a következő

szempontokat kell alapul venni:• A felsőoktatási törvényben előírtak,• Az oktatási kormányzat által elvárt intézményi szabályozás,• Az akkreditációs ( MAB- ) elvárások,• Az integrálódott karok további tradíciói,• Minőségügyi szempontok (hallgatói, munkaerő-piaci és oktatói

igények).

• A minőségirányítási rendszer felépítéséből az alábbi előnyei származnak egy felsőoktatási intézménynek:– A karok közös és hatékony működésének kialakítása,– Az intézményen belüli feladatokat és erőforrásokat felosztó (allokációs)

folyamatok létrehozásával és szabályozásával egységes intézményigondolkodás megteremtése,

– Teljesítményértékelési rendszer megteremtésével az erőforrások felosztásának, a belső allokációnak megkönnyítése.

54

107

A minőségbiztosítás néhány fontos jellemzője• A minőségbiztosítás egy intézmény működésének minden aspektusára

kiterjed: Az alaptevékenység (oktatási munka), és a háttér-tevékenységek (pl. adminisztráció, humánerőforrás-menedzsment,?) egyaránt fontosak. Ezért nevezzük integrált minőségbiztosításnak is.

• A minőségbiztosítás szisztematikus: A minőségbiztosításra való odafigyeléssel mindent struktúrában helyezünk el. A minőségbiztosítás megszervezésére is gondot kell fordítani, azaz ki mit, mikor tesz, milyen feltételek mellett? Ebből eredően a minőség javítása jól átgondolt és szisztematikus módon történik.

• A minőségbiztosítás nem egyszeri tevékenység, hanem ciklikus folyamat: A minőségbiztosítás szakadatlan folyamat egy soha véget nem érő történet. Az intézményeknek rendszeres értékelésnek kell alávetniük magukat, így állapíthatók meg a minőségfejlesztés újabb pontjai. A minőségre vonatkozó meghatározásunk érvényességéről is meg kell győződnünk. A minőség fogalma idővel változik!

• A minőségbiztosításhoz a minőség tudatosítására van szükség. A minőségre való odafigyelés középpontjában nem pusztán a szabályok és megállapodások módosítása, hanem főként mentalitásbeli változások előidézése áll. Nem lehet változtatni, jobbítani, ha erre a munkatársak nincsenek felkészítve. Más szóval a minőségbiztosítás azt jelenti, hogy mindenki meg van győződve a minőségbiztosítás előnyeiről, betartja a megállapodásokat és megteszi a megfelelő erőfeszítéseket. Főként az intézményen belüli változást előidéző folyamatokra, és a munkatársak körében a minőség fokozott tudatosítására kell helyeznünk a hangsúlyt. Az érintetteket meg kell győzni arról, milyen fontos a jobb minőségért dolgozni.

108

• A minőségbiztosítás nem nélkülözheti a szükséges realitásérzéket. Az integrált minőségbiztosítás nem valósítható meg néhány év alatt. Ki kell dolgozni a szisztematikus minőségbiztosítás kifejlesztésének, megvalósításának és rögzülésének ütemtervét. Reális és nem túl szigorú, az előre nem látott momentumokhoz való igazodást megengedő tervezésre van szükség. Természetesen a fejlesztés és megvalósítás üteme az emberektől és a rendelkezésünkre álló erőforrásoktól is függ.

• Nincs szükség alapvető változások végrehajtására az intézmény jelenlegi működésében. A minőségbiztosítás vagy a minőségügyi rendszer kifejlesztése nem jelenti azt, hogy alapvető változásokat kell végrehajtani az intézmény működésében. Valójában épp az ellenkezőjéről van szó: a minőségbiztosítás alapja az intézmény aktuális működése. A minőségügyre fordított szisztematikusabb figyelem azt jelenti, hogy az amúgy is folytatott tevékenységeket jobban meg lehet szervezni, azokat átláthatóbbá lehet tenni. A minőségbiztosítás valójában a gyakran végzett tevékenységek újfajta és tudatos(abb) megszervezését teszi lehetővé. A célkitűzés annak szisztematikus biztosítása, hogy amit teszünk, azt megfelelő módon tesszük. Az intézményi gyakorlatot és módszereket értékeljük és optimalizáljuk. Maguk a tevékenységek nem újak.

A minőségbiztosítás néhány fontos jellemzője

55

109

A PDCA körfolyamat fázisai és modellje

• A PDCA rövidítés az angol plan - do - check – act szavak első betűiből tevődik össze.

• Magyarul használjuk még a TTECS betűszót, azaz tervezz –tedd – ellenőrizd - cselekedj!

• A tervezési szakasz segít a problémák tisztázásában, okaikra vonatkozó hipotézisek kifejlesztésében.

• A csináld! és ellenőrizd! szakaszok a korábban kifejlesztett hipotéziseket teszteli,

• majd a cselekedj! szakasz bezárja a ciklust, a folyamatra irányuló javításokat a gyakorlatban alkalmazza.

• Itt érvényes az 1:10:100-as szabály, ami azt mondja ki, hogy ha a tervezésnél vesszük észre a hibát, az 1 Ft-ba, ha a kivitelezésnél, 10 Ft-ba, ha pedig a folyamat végén, az 100 Ft-ba kerül.

110

1. Plan - azaz tervezni azt, amit el akarunk érni, és azt, amire szükségünk van annak eléréséhez.

2. Do - tenni azt, amit terveztünk

3. Check – ellenőrzés, ahhoz, hogy megállapítsuk, elértük-e a célt

4. Act - cselekedjünk az információk alapján.

56

111

A folyamatos fejlesztés alapmodellje a A folyamatos fejlesztés alapmodellje a PDCA ciklus PDCA ciklus (A fejlesztés problémamegoldó folyamat 7 lépése)

1. A probléma meghatározása2. Adatgyűjtés3. Az adatok elemzése4. Okok elemzése

Tervezd meg!Plan! P

5. A javító, fejlesztőtevékenység megtervezése és a leghatékonyabb, leggazdaságosabb megoldás bevezetése

Cselekedj!Do! D

6. Az elért hatások értékeléseEllenőrizd!Check! C

7. A megoldás rögzítése vagy új probléma meghatározása

Avatkozz beAct! A

112

57

113

SDCASDCA == standardizestandardize –– dodo –– checkcheck –– actact

•• SDCASDCA -- s meglévő folyamat működiks meglévő folyamat működik•• PDCA PDCA -- megkeressük és kiküszöböljük a folyamatban lévő megkeressük és kiküszöböljük a folyamatban lévő

nem szabályozott változásokatnem szabályozott változásokat•• SDCA SDCA -- szabványosítjuk (rögzítjük) és működtetjük az új, szabványosítjuk (rögzítjük) és működtetjük az új,

vagy a javított folyamatot,vagy a javított folyamatot,•• PDCA PDCA -- megkeressük és csökkentjük a folyamatban lévő megkeressük és csökkentjük a folyamatban lévő

nem szabályozott változásokat,nem szabályozott változásokat,•• SDCA SDCA -- szabványosítjuk és műk�