Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem Comenius
Tanítóképző Főiskolai Kar
Szociális deficitek megnyilvánulása a gyermekrajzokban
Készítette: Kovács Brigitta – Óvodapedagógus szak
Konzulens: Kiss Ferenc – Főiskolai docens
2
Tartalomjegyzék
I. Bevezető .............................................................................................................................3
I.1. A család, a család funkciói ............................................................................................4
II. A gyermekrajzok fejlődéslélektani szakaszolása .................................................................5
II.1. Általános szakaszok ....................................................................................................5
II.2. Speciális szakaszok .....................................................................................................6
III. A firka ............................................................................................................................ 10
III. 1. A firkák fejlődéslélektani szakaszolása................................................................... 10
III.2. A firkák forma szerinti felosztása ............................................................................. 11
III. 3. A nem szerkesztett firkák szakasza (8 hó- 2év)........................................................ 12
III. 4. Az automatikusan szerkesztett firkák szakasza (2- 4 év) .......................................... 14
III. 5. Konstrukciós firkák (4-12 év).................................................................................. 17
IV. Az emberábrázolás fejlődése .......................................................................................... 19
IV. 1. A presematikus szakasz emberábrázolása (4 év-6év) .............................................. 19
IV. 2. A sematikus szakasz emberrajzolása (6év-10év) .................................................... 21
IV. 3. A rajzi realizmus szakaszának emberábrázolása (10év-12év) .................................. 23
IV. 4. A jellemző fok szakaszának emberábrázolása (12 év- 15év) ................................... 24
V. Családrajz ........................................................................................................................ 26
V. 1, Szerepe .................................................................................................................... 26
V. 2. A családrajz típusai és története................................................................................ 26
V.3. Mi mit jelöl? ............................................................................................................. 28
VI. Hipotézisem ................................................................................................................... 30
VII. Módszer ........................................................................................................................ 30
VIII. Vizsgálati személyek.................................................................................................... 31
IX. Rajz elemzések ............................................................................................................... 32
X. A lakásotthonban élő és az ép családban élő gyermekek rajzainak összehasonlítása ......... 39
XI. Befejezés ........................................................................................................................ 40
XII. Hivatkozások ................................................................................................................ 42
XIII. Szakirodalom ............................................................................................................... 43
3
I. Bevezető
A rajzolás a gyermek számára az önkifejezés egyik lehetséges eszköze. Az érzelmek
indulatok hangulatok szóbeli kifejezéséhez szükség van bizonyos introspekciós és
absztrakciós képességre valamint megfelelő verbális szintre. A játéktevékenység során az
érzelmek cselekvésben dramatizáltan közvetlenül lehet kifejezésre juttatni, vagyis nincs
szükség a szóbeli közlés bonyolult áttételeire. A gyermeki ábrázoló tevékenység nem
sorolható a művészetek körébe, hanem a gyerekek játékához, táncához, mesemondáshoz,
énekléshez hasonlóan az önkifejezés egyik spontán eszköze és lehetősége. A kéz
finommotorikájának fejlettsége szoros összefüggésben van a gondolkodási funkciók
kibontakozásával és differenciálódásával. A kreatív képi látásnak nagyobb jelentősége
szerepe és tere van már az emberi élet mindennapjaiban is. A gyermekrajzok tanulmányozása
alig több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Az általános lélektan a figyelem, a
megfigyelőképesség, a felismerés, és a felidézés, a szín – forma – és térlátás szempontjait
figyelembe véve értékes megállapításokkal gazdagította a rajztevékenység irodalmát. A
pedagógiai pszichológiai figyelembe véve a gyermekek életkori adottságait és lehetőségeit a
vizuális nevelés eszközeinek és filozófiájának tárházát képezi fel.
4
I.1. A család, a család funkciói
A következőkben a családról, mint a szocializáció elsődleges színteréről azért kívánok írni,
mert az általam - különböző társadalmi háttérrel rendelkező gyermekek körében - végzett
vizsgálat során megkerülhetetlen ez a téma.
A család a társadalom legkisebb egysége. Családnak nevezzük az olyan együtt élő
kiscsoportot, amelynek tagjait, vagy házassági kapcsolat, vagy vérségi kapcsolat köti össze.1
A családnak öt fontos funkciója van: 1. termelés, 2. fogyasztás, 3. reprodukció, 4. felnőttek
pszichés védelme, 5. gyermekek szocializációja 2
Dolgozatom témája szempontjából a továbbiakban a családi funkciók közül a gyermekek
szocializációjával foglakozom.
A gyermeki szocializáció
A szocializáció, tanulási folyamat, amelynek során az ember megszerzi azt a tudást,
gyakorlati ismereteket és készségeket, amelyek birtokában hatékonyan képes részt venni az
egész társadalom életében. Az emberek gyermekkorukban tanulnak meg egyes, konkrét,
felnőttkorukban betöltendő szerepeket, s ezek hatnak saját családi életük alakítására is.
A családi szocializáció
A családi szocializáció meghatározó módon utánzás alapján megy végbe: a gyermek követi a
modellként szolgáló szülő viselkedését. Az utánzás szerepe nagyon fontos a különböző
magatartási minták elsajátításában. A gyermek általában azonosul is azzal, akit utánoz. Ezek a
minták szabályozzák a gyermek magatartását, tartósan elraktározódnak, s később a felnőttkori
cselekvést irányítják. Így a gyermekek olyan magatartásokat is megtanulnak a családban,
amelyekre tudatosan nem tanítják őket.
5
II. A gyermekrajzok fejlődéslélektani szakaszolása
II.1. Általános szakaszok
A gyermekrajzok első komoly feldolgozását 1887-ben Corrado Ricci végezte el L’arte dei
Bambini című munkájában. A legismertebb felosztások az álabbiak:
1.1. Nagy László (1905)
1-3 év: amorf firka
3-10 év: képzeletszerű rajzolás
10-13 év: jelenségszerű vagy természetszerű ábrázolás
1.2. Kerschensteiner, D. Georgi (1905)
1-3 év: firkák
3-6 év: ábrák
6-9 év: képek
1.3. Luquet Georges Henri (1913)
1-2 év: önmagáért a tevékenységért végzett firkálás
2-3 év: értelmezett firkálás, véletlen realizmus
3-5 év: kudarcba fulladt realizmus
6- 8 év: értelmi realizmus
9-13 év: szemléleti realizmus
1.4. Piaget, Jean (1937)
(A rajzfejlődési szakaszokkal konkrét összefüggésbe hozza: Balázsné Szűcs Judit
1992)
1-2 év: I. szakasz. Az utánzás hiánya a firkakorszak.
2-3 év: II. szakasz. A szórványos utánzás szakasza formafirkálás.
3-4 év: III. szakasz. A rendszeres utánzás kezdete, az egyszerű formák korszaka.
4-5 év: IV. szakasz. A saját testen nem látható minták utánzása a valódi ábrázolás
kezdete.
6
5-7 év: V. szakasz. A saját testen nem látható minták pontosabb utánzása, a valódi
ábrázolása kiteljesedése.
7-9 év: VI. szakasz. A késeltetett utánzás,a valóság hű tükrözése.
II.2. Speciális szakaszok
2.1. A tehetséges gyermek fejlődése (Nagy László)
- amorf firka foka
- formaszerű rajzolás foka
- szerkesztő konstruktív rajzolás foka
Lényege a jelenetszerűség annak vizuális megjelenítése, hogy amit együtt lát, abban
legyen közös cselekvéses elem, konstruktív egység.
A egységet már nem a külső cselekvés jelzi, hanem valamilyen hangulat, gondolat, közös
eszme képi megjelenítése.
A tehetség jelei:
- dús és mozgékony fantázia
- kombináló képesség
- szempontváltási képesség
- analizáló képesség
- rendszerezési képesség
- szintetizáló erő
- fokozott akaraterő
- kitartás
- elemző rendszerezés
- alkotási vágy
- individuális grafikai stílus
- belső erőforrásokból keletkező alkotások
7
2.2. Az esztétika fokozatai (Nagy László)
- esztétikai elemek jelenléte (szimmetria, ritmus)
- elrendezés (a tárgyak szimmetrikus és/vagy ritmikus elhelyezése a rajzfelületen)
- egységes szerkezet (egyívású elemek dekoratív hatása, stílusérzék)
- belső harmónia (a rajzoló a szépet a belső összhangban találja meg).
2.3. Az esztétikai cselekvés stádiumai (Paál Ákos)
- 2-3 – 4-5 év: elemi érzékszervi – mozgásos cselekvés
- 4-5 – 7-8 év: esztétikai megérzés, saját képírásszerű jelek, sémák
- 7-8 – 11-12 év: konkrét esztétikai műveletek ideje
2. 4. A képi egyensúly megteremtésének lehetőségei (Paál Ákos)
- szimmetria
- formák nagyságának kombinálása
- a formák elrendezésének kombinálás
- a formák kombinálása
- üres és rajzzal befedett helyek aránya
2. 5. A stilizálás résztendenciái (Kretschemer, Ernst)
- lényeges vonások kiemelése
- formák leegyszerűsítése
- formaismétlés
- kétoldali szimmetria
- sokszoros ornamentális ismétlés
2. 6.A gyermekrajzokban leggyakrabban fellelhető szimmetriaformák
- kétoldali, vagy tükörszimmetria
- hengerszimmetria
- forgási szimmetria
- antiszimmetria
- ismétlőszimmetria
- hasonlósági szimmetria
8
2. 7. Az íráskészség fejlődési fokozatai
- a ceruzanyom dominanciája
- a vonalvezetés dominanciája
- a modell dominanciája
- a betűelv megértésének dominanciája
- a szónak mint jelzésnek a megértése
2.8. A perspektíva fejlődésének fokozatai
- a perspektíva teljes hiánya
- a távlat kezdete
- az alakok távlat szerinti elhelyezése
- távlat
- sorban rajzol
- több síkot egymás fölé állít, de minden sík önmagában zárt egységet alkot
- látható, de még hibás perspektíva
- egyvonalas elrendezés
- kétvonalas elrendezés
- emeletes elrendezés
- útvonalkövető rajzok
- kiteregetés
2.9. A színezés fejlődése
- dekoratív színezés
- valódi színek foka
- színek perspektívája
- színekkel való árnyékolás
- szubjektív színezés
- szubjektív-objektív színezés
- objektív színezés
- díszítő színezés
- színek skálás rendezettsége
9
- színköri skálák tagjainak szimmetriái
- színes felületek nagyságának a színintenzitással fordított arányossága
- esztétikus felületi elrendezés
- az egyén színérzékenysége, színkultúrája, színasszociációi
2. 10. A rajzi stíluselemek felosztása
- univerzális stílusjegyek
- kulturális stílusjegyek
- egyéni stílusjegyek
10
III. A firka
III. 1. A firkák fejlődéslélektani szakaszolása
1.1. Rouma Georges
- ötletszerű nevet ad a rajznak
- előre címet ad firkájának
- hasonlóságot fedez fel a véletlenül született vonalak és tárgyak között
1.2. Luquet Georges Henri
- önmagáért a tevékenységért végzett firkálás
- értelmezett firkálás
1.3. Burt
- szándéktalan firka
- szándékolt firka
- utánzó firka
- lokalizált firka
1.4. Lowenfeld Victor
- differenciálatlan mozgásból származó kusza vonalak
- longitudinális, kontrollált firkák, lengővonalak
- körkörös firkák
- megtervezett firkák
1.5. Kellog Rhoda
- alapfirkák
- motívumszakasz
- formaszakasz
- kompozíciós szakasz
11
1.6. Kiss Tihamér
- értelmezés nélküli funkció öröm
- értelmezett sztereotip firkálás
- látással irányított kézmozgás
III.2. A firkák forma szerinti felosztása
2.1. Burt
- globális firka
- részletgazdagabb, ábraszerű vonalgombolyag
2.2. Eng Helga
- szétszórt firka
- lengővonalas firka
- elszigetelt firka
- körkörös firka
- tömbfirka
2.3. Paál Ákos
- lengőfirka, hurokvonalak a papír bökdösése révén
- elcsúszott vonalak, lengőfirka
- vonalgombolyag
- hurokvonalak
2.4. Kellog Rhoda
- alapfirkák
- diagram
- kombinátrum
- aggregátum
12
2.5. Meili-Dworetzki Gertrud
- spirális firka
- hurokforma
- zártfirka
- zegzugos firka
- satírozás
- egyenes vonalak
- vegyes firka
- írást utánzó firka
2.6. A ma általánosan használt megnevezések a firkatípusok leggyakoribb megjelenési
sorrendjében
- réveteg vonalkás firka
- határozatlan vonalas firka
- lengővonalas firka
- körkörös gomolyagfirka
- szóródó firka
- cikcakk firka
- zegzugos firka
- spirálfirka
- tömbfirka
- vegyes firka
- zártfirka
- írást utánzó firka
III. 3. A nem szerkesztett firkák szakasza (8 hó- 2év)
A firkák vizuális művészetek alapelemeinek, építőköveinek is tekinthetjük. Kisgyerekeknél az
első firkák alapozzák meg a döntően érzelmekhez kötődő ábrázolások lehetőségét. Tisztán
belső indíttatásból születnek, ahol elsősorban a motoros elem dominál. A firkák a vizuális
nyelv elsajátítása szempontjából alapvető jelentőségűek.
13
3.1. A ceruzafogás fejlődése
7 hó – 8 hó: a gyerek megmarkolja az írószert, hadonászik vele, szájába veszi, dobálja. Nem
érti a papírral való összefüggést, firkát tehát még nem tud produkálni.
8hó – 20hó: változatlanul marokra fogja, ferdeszögben erősen rányomja a papírra , teljes
vállöv ritmusos mozgatásával rendszerint nagy amplitúdójú lengővonalat vagy körkörös
gomolyagfirkát rajzol, amelyet gyakran nem képes lefékezni a papír szélére érve.
20hó – 24hó: változatlanul marokra fogja, de a vezetés és irányítás nagy részét átveszi a
mutatóujj, így lehetővé teszi a szóródó-, a cikcakk-, és a spirálfirka létrehozását.
24hó – 26hó: az írószert három radiális ujjal tartja merőlegesen a papírra, többféle
ceruzafogást kipróbálnak, de a helyes tartást még kényelmetlennek és idegennek érzik.
26hó – 54hó: sok próbálkozás után az íróeszközt fokozatosan a hüvelyk- és a mutatóujj
tevékenysége kezdi kontrollálni, de a gyerek biztonságosabbnak érzi, ha ezt minél közelebb
fogja a hegyéhez. Megjelenik a tömb-, a vegyes-, és a zártfirka illetve az írást utánzó firka.
5év – 7év: a 7. életévre begyakorolja és készségszinten elsajátítja az íróeszköz használatát, azt
a legmegfelelőbb helyen fogja, s a mozgásvezérlés fókusza fokozatosan a mutatóujjra tevődik.
Ezzel a ceruzafogással válik lehetővé a precíz szemvezérelt és változatosan bonyolult
vonalformák kivitelezése, valamint a nyomáserősség akaratlagos és differenciált irányítása.
3.2. Az alapfirkák
- pont
- egy függőleges vonal
- egy vízszintes vonal
- diagonális vonal
- egy hajlított vonal
- sokszoros függőleges vonal
- sokszoros vízszintes vonal
- sokszoros diagonális vonal
14
- sokszoros hajlított vonal
- nyitott hajlított vonal
- zárt hajlított vonal
- cikcakkos vagy hullámvonal
- egyszeres hurok
- sokszoros hurok
- spirál
- körkörös vonalakkal betöltött kör
- sokszoros körvonal
- szétterülő körkörös vonalak
- átfedéses körvonal
- tökéletlen kör
III. 4. Az automatikusan szerkesztett firkák szakasza (2- 4 év)
4.1. A diagramok
A motívumszakaszt a formaszakasz követi 2 éves kortól 3 éves korig. A formaszakasz első
lépése a diagram kialakulása, amelyben a gyerek két alapfirkát kapcsol össze. Kezdetleges
szinten sem beszélhetünk tudatos szerkesztésről, mert ezek a firkák a funkcióöröm
motivációjára születnek, s mint ilyeneket automatikusan szerkesztett firkáknak tekintjük.
Ugrásszerű fejlődés következik be a 27. és 30. hónap között, amikor is az irányítatlan firkán
túlmenően már megjelenhetnek magasabb nívójú rajzok is (pl. nap-rajz). Azonban ez a
fejlődési ütem általában megtorpan, sőt nemegyszer hirtelen visszaesés következik be, amely
körülbelül a 33. hónapig tart. Ezt követően hosszabb egyenletes ütemű, fokozatos fejlődés
tapasztalható. A 27. hónap körül a gyerek ismét vésni kezdi a papírt, jelezve, hogy fejlődési
állomáshoz érkezett. Ez a tömbfirkák igazi korszaka. A firkák döntő többsége vonalas,
kétéves korban a gyerekek 90%- a festékkel is vonalas képeket készít. Később előretör a
gomolyagrajz kedvelése.
A gomolyag fokozatos differenciálódása során az alakzatból először kör, majd ovális végül
négyszög lesz. Ezekből azután amorf alakokat hoz létre, körülbelül a 36-40. hónap táján. A
diagramok rajzolása idején még nem ad címet firkáinak. Rajzolás közben erősen koncentrál,
szemét kimereszti, nyelvét kidugja ó, minden figyelmét a tevékenységnek szenteli.
15
A gyermek körülbelül ebben az időszakban kezdi tevékenységét rajzolásnak nevezni. Ezt
követően hamarosan megjelenik az első címadás, s ettől kezdve a rajz kifejezési eszköz, a
gyermeknyelv egyik formája. A kisgyerek a rajzlapot a legkülönfélébb állásokba forgatja,
amely szintén jele lehet az ábrázolási szándék létrejöttének, bár munkájának ekkor még nincs
tárgya.
4.2. A kombinátumok
A formaszakasz második lépcsőfoka a kombinátumok kialakulása, amikor a gyerek három
vagy több alapfirkát összekapcsol. Ekkor a látott valóság bizonyos elemei, mozzanatai
elkezdenek fokozatosan beszűrődni a firkába. Általában szimmetrikus alakzatok keletkeznek.
Megjelenik a zártfirka, amelynek kedvelése a 3. életév körül éri el tetőpontját s szoros
összefüggésben van az én tudat kialakulásával. A 3. évben a nyitva maradt zártfirkát időként
már összehúzzák a gyerekek, vagyis megjelenik az első spontán önkorrekció. Ezzel zárul az
automatikusan szerkesztett firkák korszaka, ugyanis megjelenik a szándék, valamit akar,
rajzolni s azt a valamit jól akarja ábrázolni.
A zártfirkák párhuzamosan feltűnnek az első írást utánzó firkák is, amelyek egyértelmű
bizonyítékai nemcsak az utánzóképesség fejlődésének, hanem a közlési szándéknak is. A
kombinátumok szintén tele vannak archaikus jelekkel, az emberiség őstörténetének mágikus
szimbólumaival. Ilyenek a kereszt, kör, osztott kör, többszörös kör, háromszög, csillag és
ezek különféle kombinációi. Felbukkannak a mandalaszerű ábrázolások is, ezekből alakulnak
ki a Nap-ábrák, majd később az emberábrázolás.
Az első Nap-rajzok sokszor szögletesek, a sugárkorona nem halad végig rajtuk. A gyakorlás
során a vegyes firkákból egyes firkaformák kiemelkednek a többiek közül és sztereotip
mozgásként idegződnek be. A megtett mozgás emléke újabb mozgást, mozdulatsort hív életre.
A firka dinamikus sztereotípiába merevedik, s kialakulnak az első sémák. A séma létrejötte
tehát szoros összefüggésben van a motorikus emlékezettel. A sémák lehetővé teszik, hogy a
rajzoló figyelmét ne kösse le teljesen a technikai kivitelezés bonyolultsága.
Ezzel párhuzamosan a rajzmozgás funkcióöröme lassan gyengül, a mozgás korábbi nagy
érzelmi feszültsége csökken. A vegyes firkából lassan felismerhető emberi alak bontakozik ki.
A gyerekek a kombinátumok rajzolása idején kezdenek el címet adni ábrázolásainak. A
véletlen produktumra ránézve hirtelen hasonlóságot vél felfedezni ábrája és a valóság között.
Néha mesét is mond a firkához. Ezek a mesék töredezettek, szakadozottak, nem követnek
semmilyen kronológiai vagy logikai sorrendet.
16
Rajzai telítve vannak irreális elemekkel, össze nem tartozó részleteket, inadekvát
tulajdonságokat rendel egyszerűen és magától értetődően egymás mellé. Rajzai mozgást nem
ábrázolnak, de néha egy vonallal és a hozzá fűzött magyarázattal saját maga számára
mégis,,bemozgatja” az alakokat. Hároméves korára szívesen ábrázol járműveket. A
járműveken kívül megkezdődik a házak ábrázolása is. Fák ábrázolásánál 30%-uk
egydimenziós törzset rajzol.
Ábrázolásaiban rendszerint az egészből indul ki és halad a részletek felé. A gyerek önálló
egésznek látja azt, amit mi részletnek tekintünk. A gyerek 4 éves korára rajzának címadása
mellett akkor is kitart, ha mi nem látjuk a vonalakban azt, amit ő, illetve felhívjuk a figyelmét
arra, hogy nem az egész tárgyat, csupán csak annak egy részletét ábrázolta. Rajzainak 47%-a
még ebben az életkorban is firka.
4.3. Az utánzóképesség fejlődése
A gyerekek mértani testeket, képleteket nem tudnak arány- és viszonyrendszer szerint
ábrázolni, a lényeget képtelenek megragadni. A kört 9%-uk képes jól lemásolni. A keresztnél
még nem sikerült a két vonal pontos megkülönböztetése és egymásra helyezése. A
négyzetnél nem képesek kivitelezni a párhuzamos oldalakat. Ha nem kész ábrák és vonalak
lemásolásáról van szó, hanem a gyerek előtt az ő figyelmét kérve rajzolunk akkor:
- függőleges vonalat utánoz 100%
- vízszintes vonalat utánoz 95%
- kört utánoz 86%
A 3. életévet követően az utánzás, a gyakorlás, a spontán fejlődés és a ritmus hatására a
firkából három út nyílik:
- a forma felé 3 éves kortól
- az írás felé 6 éves kortól
- a díszítés felé 8 éves kortól
17
III. 5. Konstrukciós firkák (4-12 év)
5.1. Kompozíciós szakasz
Ez a fejlődési állomás, amely a 4-5 éves kor jellemzője lezárja, a firkakorszakot s egyben
megnyitja az alakábrázolás merőben új szakaszát. a gyerek még firkál, de már ábrázol.
Törekszik arra, hogy rajzoljon valami felismerhetőt. A régebbi, csak firkarajzok érvényüket
vesztik, de az új forma-rajzok még csak csirájukban jelennek meg. A fejlődési állomást
Kellog nevezte el kompozíciós szakasznak. A diagramokból és kombinátumokból
bonyolultabb szerveződésű formák alakulnak ki, ezek az aggregátumok. Az aggregátumok
előképei a leendő ábráknak, kifejezetten ábraszerű elemek sokaságát tartalmazzák. Az
aggregátumok letisztult firkaelemek struktúrái, főleg körökből, hosszabb-rövidebb szálkás
vonalhálózatból, hurok együttesekből, ritmikus cikcakk vonalakból, kisebb
hurokfolyamatokból, függőleges, vízszintes és radiális vonalakból tevődnek össze. Hiányzik
belőlük a réveteg vonalkás, a határozatlan vonalas, a nagyméretű lengővonalas, a szóródó, a
zegzugos, a tömb és a vegyes firka. Vagyis az aggregátumok határozottan kompozíciók.
5.2. Az alakba épített firka
A felismerhető alakábrázolások nagy százalékban a formák egyes részletei firkaelemekkel
kerülnek megrajzolásra. A gyerekek elsősorban a gomolyag, a cikcakk, és a spirálfirkákat
használják fel erre a célra. Az emberábrázolásban változatos firkaformák jelezhetik a hajat, a
házaknál a kéményből felszálló füstöt, állatoknál a szőrzetet és a tollakat, virágoknál a
sziromleveleket, fáknál a koronát, égitesteknél vagy mesterséges világítóeszközöknél a
sugárzást, a fénykibocsátást. Emberi öltözékek, házak, bútorok, kisebb tárgyak kezdetleges
díszítése is gyakran apró méretű, precizitásra törekvő firkákból áll. A firkaelemek egyfelől az
alakokon belüli tér kitöltését szolgálják, a firkamozgáshoz való visszatérés örömet jelent a
gyerek számára, egyfajta formafegyelemből való átmeneti kiszabadulást.
18
5.3. A kép egészébe épített firka
5-10 éves kor körül igény támad a gyerekekben arra, hogy egy kép megkomponálásakor
igyekezzenek kitölteni az egész rajzfelület terét, ne maradjanak nagy fehér foltok. Az üres
terek zavarólag és nyugtalanítóan hatnak, felébresztik az űrtől, az ürességtől való félelmet. Ez
egyben annak tudását is jelenti, hogy a külvilágban nincsenek fehér foltok. Amikor a
gyerekek lengővonalas vagy cikcakk firkával, illetve kis szálfirkákkal tűzdelik tele a rajzlap
alsó felét, akkor úgynevezett terülő ritmust alkalmazva töltik ki a teret és mezőt, rétet, füves
térséget teremtenek az alakok köré. Térkitöltő szerepe lehet továbbá a dús felhőzetnek is.
Máskor a fényátadását a fényforrásból kiinduló, s szinte az egész lapra kiterjedő sárga
lengőfirka érzékelteti. A gomolyag, illetve spirálfirkának viszonylag kisebb szerepe van a kép
egészébe épített firkák között.
19
IV. Az emberábrázolás fejlődése
Az emberrajz bonyolult differenciálódási folyamat eredménye, amely kitüntetett helyet foglal
e a gyermeki ábrázoló tevékenységben. A rajzolt emberalak színvonalából körülbelül 10 éves
korig következtetéseket lehet levonni a rajzoló intellektuális szintjére. Erre épül a Floence
Goodenough által kidolgozott ma széles körben ismert és alkalmazott emberrajz teszt. Több
magyar kutató is bizonyította közöttük Hárdi István , Hirsch Margit, Nemes Lívia, hogy az
emberrajz színvonalának változásai milyen szoros összefüggésben vannak a rajzoló aktuális
pszichés státuszával. 3
IV. 1. A presematikus szakasz emberábrázolása (4 év-6év)
A kisgyerek sokkal többet tud annál az emberről, az emberi testről, és sokkal járatosabb saját
testsémájában is, mint amit megjeleníteni képes. Rajza úgynevezett ideoplasztikus ábrázolás,
vagyis nem egy embert, hanem az ember képzetét rajzolja meg. A gyermek rajzában
ötvöződik az emlék és az átélt élmény indulati feszültsége. 3-4 éves korban alakjaiba
számfeletti részleteket iktat be: pl.: háromszemű, háromlábú vagy sokarcú embert rajzol.
Jellegzetes árnyékolások a következők:
- nagy fej
- nagy szemek
- nagy száj
- ha rajzol orrot, akkor aránytalanul nagy
- hatalmas fül
- kis törzs
- hosszú kar, különösen, ha az embert éppen tevékenység közben rajzolja
- inkább rövid lábú
Az alakok más tárgyakkal együtt vannak ábrázolva, úgy az embert rajzolják a legnagyobbra,
függetlenül a valóságos arányoktól. A figurák mozdulatlanok, merevek. Állatokat sőt más
dolgokat is időként emberszerűen ábrázol, e kor jellegzetessége az antropomorfizálás.
20
1.1. 4 éves kor
Négyéves kortól a gyerekek legkedveltebb témájává lép elő az ember, amely bármilyen
kezdetleges, merev figura is a rajzoló számára ,,él és mozog”. A 3-4 évesek általában 5-6
testrészt rajzolnak meg, addig ez a szám 4-5 korra 7-re emelkedik.
A leggyakrabban megrajzolt jegyek a megjelenés sorrendjében:
- fej
- szem
- láb
- törzs
- kar
- száj
- orr
A fiúk a törzsarány jobb kifejezésében és a végtagok pontosabb csatlakoztatásában a lányok
az arcrészletek jelzésében járnak elől. Cselekvést egyikük sem tud még kezdetleges formában
sem érzékeltetni.
1.2. 5 éves kor
A figurák változatlanul merevek, mozdulatlanok. E kor egyik jellegzetessége a nyitott törzsű
figura, amelyre tetőtől talpig hosszú gombsort rajzolnak a gyerekek, amely a ruházat első
jelzése. A gombok ebben a szakaszban amúgy is kitüntetett figyelmet kapnak, s általában
aránytalanul nagyok a törzshöz, sőt az egész emberhez viszonyítva. A gyerekek szocializációs
folyamatok hatására tisztában vannak azzal, hogy nem illik ruhátlanul mutatkozni mások
előtt, vagyis az öltözködés a felöltözés egyfajta jelzése a szociális mezőhöz való
alkalmazkodásnak. A nemi különbségek ábrázolásának első csírái is megjelennek.
Megjelennek a lovag, király, tündér, királynő, gonosz varázsló, boszorkány rajzok is.
Jellemző, hogy akire haragszanak, azt csúnyán ábrázolják, azonosítva a jót a széppel, a rosszat
a rúttal.
A leggyakrabban megrajzolt jegyek 5éves korban, a megjelenés sorrendjében:
- nyak
- ujjak
- a fej arányának javulása
- ruha
21
A fiúk főleg a fej-törzs arányának javulásában és a ruha megrajzolásában, a lányok a haj
ábrázolásában és a vonalak pontosabb csatlakoztatásában jeleskednek.
IV. 2. A sematikus szakasz emberrajzolása (6év-10év)
A rajzok leggyakoribb tartalmi jegye az ember és a ház ábrázolása. Az ember már nem
egymagában van, vagy beékelődve különféle tárgyak, természeti jelenségek, esetleg alaktalan
vonalhalmazok közé. A rajzokban egyre gyakrabban ember emberrel vagy csoporttal együtt
jelenik meg. Megpróbálkoznak különféle testhelyzetek ábrázolásával is, de ez még
meghaladja a gyerekek képességeit. Ezt a korosztályt egyre jobban foglalkoztatja a realitás.
Minden érdekelni kezdi őket, ami a világgal kapcsolatos, így az ember felépítése, szerkezete,
a test működése, egyes szerveink funkciója. Ez az érdeklődés jelenik meg a röntgen rajzokon,
amikor a test körvonalán belül megjelenítik a belső szerveket.
2.1. 6 éves kor
Ebben a korban átlagosan 9 testrésszel ábrázolják az embert. Új elemként, a fej és a törzs közé
illesztett nyak, valamint a ruházat differenciálódása és gazdagsága. A kor jellegzetessége az
úgynevezett lámpaember, amely kisfejű és nagyon hosszú törzsű alakot jelent.
A fejlődés további állomásai 6 éves korban:
- a vonalak jó csatlakoztatása
- a haj precízebb ábrázolás
- a végtagok kétdimenziós ábrázolása
- homlok,áll
A lányok 6-8 éves koruk között, gyakran jelenítenek meg rajzaikon királynőket. Az ideált,
mint a nőiség képviselőjét. A királynő-rajzok jellegzetessége az általánostól
elütő törzssémák, a hajkorona nagysága és elrendezése.
22
2.2. 7 éves kor
Átlagosan 10-11 testrész tüntetnek fel az emberalakon. Gondot fordítanak a haj, a szemöldök
megrajzolására, az ujjak helyes számának betartására és a sarok ábrázolására. Megkísérlik az
érzelmek ábrázolását is, vidám és szomorú arckifejezést primitív módon képesek
megjeleníteni. A ruhát hangsúlyozottan részletezik, sőt díszíteni kezdik.
A rajzi teljesítmény 7 éves korra:
- fülek helyes aránya ás állása
- száj vonalának kidolgozása
- az ujjak helyes száma
- sarok
A fiúk a fül rajzolására, a lányok a törzs –láb arány bemérésére fordítanak nagyobb gondot.
A fiúk 7-9 éves korokban rajzolják a legtöbb királyt, lovagot, hőst, vitézt. Az alakok
rendszerint nagyméretűek, díszes és széles kalapot vagy koronát viselnek, gyakran piros
ruhában díszelegnek, és hatalmas csizmájuk van. A kezükben botot, kardot, pisztolyt vagy
más harci eszközt tartanak.
2.3. 8 éves kor
A 8 évesek teljes profilban ábrázolja az embert, de helyes profilrajzok aránya csupán 9%. Az
embert megpróbálják cselekvés közben ábrázolni, lóra ültetik, étkezés, játék, kirándulás
közben ábrázolják őket. 60%-uk kompletten felöltözteti alakjait, a tevékenységnek megfelelő
öltözékben. A lányok ékszereket, nyakláncot, fülbevalókat rajzolnak. A éves rajzaihoz képest
visszaesés mutatkozik az ujjak helyes számának, valamint a fül állásának ás arányának
ábrázolásában.
Előrelépés történik:
- nyakvonal finomítása
- váll
- könyök
- térd
- kar arányának ábrázolása
A fiúk a körvonalazás technikájában és a lábfej kialakításában, a lányok a kararányainak
megrajzolásában jobbak.
23
2. 4. 9 éves kor
14-15 testrész feltüntetésével rajzolják meg az emberi alakokat. Az arányok ábrázolása
számottevően javul. A szemet már nem csak egy ponttal ábrázolják, hanem azt ovális formájú
résben helyezik el. Az körvonala is formakifejezőbb, mint a kör vagy az ellipszis. Egyre
jobban kifejezik két vagy több ember összetartozását, kapcsolatát, sőt az egyén és a csoport
kapcsolati rendszerét is képesek érzékeltetni. Enyhül az egocentrikus rajzolás, illetve más,
áttételesebb formát ölt. Megjelennek a keresővonalak is, sőt a kontúrvonalakat finomítani
kezdik.
IV. 3. A rajzi realizmus szakaszának emberábrázolása (10év-12év)
Az emberalak már nemcsak a jól begyakorolt mértani formákból tevődik össze, hanem egyéni
stílus kezd kialakulni. A gyerekek a tárgyak és emberek ábrázolásában egyre inkább kezdenek
a valósághoz közelíteni. Jelentősen fejlődik a társadalmi szerepészlelésük is. Szívesen
rajzolnak hangulatképeket, ahol egyetlen mozzanatot emelnek ki a cselekvésből, amely már a
drámaiság kifejezésének bontakozó csírája.
3.1. 10 éves kor
A rajzolós 80%-a hiánytalanul felöltözteti alakjai. Nemi jegyeket pontosan és egyértelműen
ábrázolnak. A végtagmozgások ábrázolása egyre kifejezőbb. Megkísérlik a tárgymozgásokat
is ábrázolni, így például lerajzolják a kilőtt puskagolyó nyomát a levegőben. A homlok az orr,
száj,, áll kontúrvonala még nagy gondot okoz, s sokan az arcprofilt külön is rajzolgatják.
Megpróbálkoznak egy-egy emberi arc lerajzolásával úgy, hogy az hasonlítson az illetőre.
3.2. 11 éves kor
A testrészek arányosan függenek össze egymással, a hajlatokat adekvát íves vonalakkal
ábrázolják. Az egész alakra a realisztikus megjelenítés jellemző. Kísérleteznek a
karakterisztikus arcok és alkatok ábrázolásával. Egy-egy testrészt kiemelnek, és külön
rajzolgatnak. Megfigyelik pl. saját karjukat, kezüket és megpróbálják hűen visszaadni. Az
egész képen belül arányosan embereket rajzolnak. 4
24
IV. 4. A jellemző fok szakaszának emberábrázolása (12 év- 15év)
A serdülőkorúak rajzai dramatikusak, egyértelműen törekszenek a kölcsönösségi viszonyok
érzékeltetésére. Bonyolult, a figyelmet magukra terelő módon helyezik el alakjaikat. Az
ábrázolásban, de különösen az emberi test ábrázolásában a jó nívójú jellemző fokot csak a
tehetséges gyerekek érik el. Náluk individuális grafikus stílus alakul ki. A serdülőkorúak
rajzai tudatos, megkomponált alkotások.
4.1. 12 éves kor
Megpróbálják kiemelni az illetőre legjellemzőbb testi tulajdonságokat és azokat a
valóságosnak megfelelően lerajzolni. Szívesen és gyakran tükörből lerajzolják saját arcukat és
összevetik a fényképekkel. Mások fényképről másolják le magukat. Nincs számukra
érdekesebb és izgalmasabb arc, mint a sajátjuk. A törzsarányok ábrázolása még
problematikus, de a végtagok jó elhelyezésével, élethű mozdulatokat képesek létrehozni.
Bonyolultabb érzelmeket is képesek ábrázolni. Az individuális arcvonalak, ráncok
kidolgozásának kezdetén állnak.
4.2. 13 éves kor
Az emberrajzokon kezdenek kibontakozni a kulturális-etnikai jellegzetességek, szik, hogy
szemlélő felismerje melyik kultúrában készült a rajz. Egyre élénkebben foglalkoztatja őket az
arc karakterisztikusának rajzi kifejezése. A tehetséges gyerekek aktokat kezdenek rajzolni az
arányok, az izomfelépítés és az anatómiai jegyek tanulmányozására.
4.3. 14 éves kor
A gyerekek ebben a korban sokat kísérleteznek a szem formájának, állásának ábrázolásával, a
szem körüli izmok, ráncok kidolgozásával, a tekintet érzékeltetésével. Az egész vonalvezetés
bátrabbá kísérletezőbbé válik. Szabályos tanulmányokat rajzolnak, néha egy-egy alakot
tucatszor is elkészítenek, amíg számukra elfogadhatóvá nem válik.
25
4.4. 15 éves kor
Aki nem hagynak fel erre az életkorra a rajzolással, egyre inkább törekednek a művészi
kifejezőerő megjelenítésére. A grafiton kívül kísérleteznek a szén és a tusrajzzal.
Megpróbálkoznak a karikatúrával és a krokival egyaránt. Sokan másolnak festményekről
embert, s a személyiség, az individuum lényegét szeretnék megragadni benne. Individuális
stílusban az ember lényegét a maga pszichikai bonyolultságában s a környezettel való
sokszálú összefüggés –rendszerében szándékoznak ábrázolni.
26
V. Családrajz
V. 1, Szerepe
A gyerek verbális közléseit kiegészíti, esetleg helyettesíti. Segítségével kimutatható a család
esetleges működési zavara. Kimutathatóak a családi konfliktusok. A rajzlaprendelkezésre álló
térként, szociális mezőként értelmezhető, ahol a környezettel fennálló kapcsolatok problémái
megjelennek. Megoldhatja a gyerek szorongását.
A családrajzban megjelenik:
- a gyerek aktuális hangulati és érzelmi állapota
- az családban elfoglalt helye
- kapcsolata a családtagokkal
- a családrajzokban a tudatos és a tudattalan élménytartalmak kivetülnek, ezek jelzik a
rajzolónak a külvilághoz való viszonyát
V. 2. A családrajz típusai és története
A családrajznak sokféle változata ismeretes, mégis három típust határozhatunk meg: 1. a saját
család rajza, 2. egy (másik) család rajza, 3. egy megváltoztatott család rajza.
1. Az irodalom elsőként 1937-es évszámmal Trude Traube nevét említi, majd a francia
Minkowskát, aki nemcsak a saját családot, hanem a gyermeket magát és a saját házat is
lerajzoltatta. Az angolszász szakirodalom általában Hulse (1951, 1952) tanulmányát nevezi
meg úttörőként. Elsősorban Goodenough (1926) és Machover (1949) emberrajz-
értelmezéseiből indult ki.
2. A családrajz történetéből ki kell emenünk a francia Corman (1964, 1965) munkáját.
Corman az addigi „rajzold le a családodat” instrukció helyett a „rajzolj egy családot, olyat,
amilyet elképzelsz” formát javasolta, mert ez az instrukció szabadabb terepet enged az
ábrázolásban. A tapasztalatok szerint a gyermek ezzel az instrukcióval is a saját családját
rajzolja le.
27
Shearn és Russel (1969) javaslata szerint nemcsak a gyermektől, hanem a szülőktől is
érdemes családrajzot kérni. A szerzők tapasztalatai szerint a rajzok összehasonlításakor a
családi dinamika olyan elemei is előbukkannak, melyek az egyedi rajzokban nem jelennek
meg.
Hasonló gondolatmenetet találunk Biermann (1962) munkájában, aki a családi neurózis
feltárásához tartja hasznos eszköznek a családrajzot.
Schetty (1974) 8-10 éves gyermekek családrajzainak formai elemzésével empirikus módon
gyűjtötte össze a neurotikus családrajzok grafikus ismérveit.
3. Németországban a francia szerzők munkáinak ismertetésén túl (pl. Abegg, 1973) olyan
könyvek is megjelentek, melyek önállóan továbbfejlesztették a módszert. Az állatcsalád, a
nevelési és iskolapszichológiai tanácsadásban alakult ki; indirekt formájú családrajz, ahol a
gyermek saját családját rajzolja meg állatok képében. Az elvarázsolt család (Kos, Biermann,
1973) hangsúlyozottan pszichoanalitikus értelmezési keretet használ, az eredeti családrajz-
instrukció módosításának célja a tudattalan megszólítása, indirekt módon a cenzúra
megkerülése.
A családrajzhoz hasonló szerepet töltenek be anya-gyermek rajzok. Az anya-gyermek rajzot
Gillespie (1989) a reprezentációs ábrázolási szintet már elért gyermekeknél javasolja, azzal az
egyszerű instrukcióval, hogy „rajzolj egy anyát és egy gyermeket”.
Egy másik módszer Kaiser (1996) javaslata, aki a családi relációk, a korai kötődés
vizsgálatának egy indirekt módszereként madárfészket rajzoltat.
A magyar nyelvű családrajz-irodalomból Harsányi (1968), Feuer (1992) és Halász (1993)
hiánypótló munkáit kell kiemelni. 5
28
V.3. Mi mit jelöl?
3.1. Színek
Vörös: az érzelem túlsúly
Fekete: gyász, komorság
Rózsaszín: ábrándok
Lila: viselkedészavar, tanulási problémák
Narancssárga: + beállítódás
Sűrű satírozás, árnyak: szorongás
Sok szín: gazdag fantáziavilág
3.2.Tárgyak
Autó, katona: férfias szerep
Fényforrás: jól beilleszkedő, egészséges gyerek
Labda, labdázás: rivalizálás, agresszió, versengés
Labda a fejen: szociális gátlások
Fogak, nagy lábujjak: agresszió
Hosszú kar: elutasítás
Kézfogás: +, testi kontaktus
3.3. Az ember
Hiányzó kéz, ujjak, váll: bizonytalan, bizalmatlan, esetleg neurotikus gyerek
Arctalanság: elutasítás, elutasítottság, alacsony önértékelés
Fogak: agresszió
Akire hasonlít, az fontos neki
Anya: tápláló tevékenység: (pl. főz): béke, bensőségesség
Apa: dolgozik, autót vezet: csak perifériálisan tartozik a családhoz
Vág: autoriter, önkényeskedő, durva
29
3.4. Rajzforma
Pálcikaember: szorong, alacsony az IQ-ja
Profil: nehézségek, viselkedési zavar
Nem természetes ember (pl. robot) gyenge realitásvilág, esetleg gondolkodászavar
Gondos rajz: teljesítmény centrikusság
Radírozás: az alakkal szembeni konfliktus
Rajzolási sorrend: többnyire életkori sorrend
3.5. Értelmezés:
Globális értékelés: a rajz érzelmi tónusának, globális színvonalának értékelése, továbbá a
feltűnő cselekvések, szokatlan grafikus jegyek elemzése.
Emberalakok értékelése: a tárgyakat figyelmen kívül hagyva, az emberalakok interakcióinak,
cselekvéseinek és rajzi jegyeinek elemzése.
Tárgyak értékelése: az embereket gondolatban kihagyva, csak a tárgyak pozícióját,
hangsúlyozását, használatát elemezzük.
A lap aljának vagy felső szélének leválasztása (pl. felhő, talajvonal) szorongás, félelem,
ingatag, bizonytalan család.
Elhelyezés: távol álló alakok: elszigeteltség; feljebb áll, mint a többi: fokozott vágy a
figyelemre, ha más alak áll feljebb: az a domináns.
Háttal áll: elutasítottság, vagy kommunikáció hiánya.
Körülhatárolt: az összetartozás hiánya.
30
VI. Hipotézisem
A gyermek első szocializáció színtere a család. Nagyon érdekel az, hogy a gyermekek hogyan
gondolkodnak, miképp vélekednek a családról. Viszont nem szóbeli közlésben szerettem
volna ezt megtudni, hanem úgy, hogy lerajzolják saját családjukat.
Sajnos a mai társadalomban élnek olyan gyerekek, akiknek nincs családjuk vagy intézetben,
lakásotthonokban élnek. Ők vajon mit rajzolnak le annak hallatán, hogy család?
Ezzel a kérdéssel magamban ellátogattam egy lakásotthonba ahol ezektől a gyermekektől
megkaptam a választ. Mindenki egyesével rajzolta le nekem a családját és közben némán
figyeltem a mozdulatokat. Az egyik kislány, amikor közölte, hogy készen van a szívem
összeszorult és nem tudtam mást tenni csak annyit mondani, hogy rendben.
Ekkor úgy döntöttem, hogy meg kell mutatnom a különbséget mások számára is.
Ezért ezeket a gyermekrajzokat hasonlítom össze, egyforma életkorúak, de más szocializációs
háttérrel rendelkeznek. A különbségek egyértelműen láthatóak nem szorulnak magyarázatra,
de azért megpróbáltam ennek okát megvilágítani.
VII. Módszer
Családrajz készíttetése gyerekekkel, egyesével. A rajz készítése előtt megbeszéltem a
gyermekkel, hogy mért kérem erre a ,,feladatra”, hiszen fontos az, hogy tudja az okát.
Instrukció: Rajzold le a családodat!
A rajz készítése során használhattak, grafit ceruzát, színes ceruzát és radírt.
Amíg a gyerekek rajzoltak közben én feljegyzéseket készítettem arról, hogy milyen
sorrendben rajzolják le a családtagokat, milyen ceruzákat használtak, radíroznak e,
mozdulataikat, esetleges kérdéseiket. A kérdéseikre semleges választ adtam, hogy ne
befolyásoljam őket. Amikor elkészült a rajzzal megkértem, hogy mondja el kiket rajzolt le és
oda is írtuk.
Az egyforma életkorú, de más szocializációs háttérrel rendelkező gyerekek rajzait elemeztem
majd, összehasonlítottam. Az elemzésnél figyelembe vettem az életkortól elvárható szintet és
tulajdonságait.
31
VIII. Vizsgálati személyek
Lakásotthonban élő gyerekek
A sajóládi lakásotthonba látogattam el ahol az ott élő gyermekeket kértem meg arra, hogy
rajzolják le családjukat. Számukra lehet, hogy különleges kéréssel fordultam hozzájuk, hiszen
már kiskorukban kiemelték őket a családi légkörből. Ennek az oka főként, rossz anyagi
körülmény, gondozási és nevelési feladatok hiánya, a szülők nem megfelelő életmódja.
Akkoriban próbálták nem elszakítani egymástól a testvérpárokat így jelenleg is együtt laknak
ebben a lakásotthonban. A gyermekeket többségükben ritkán látogatják a szülők, pedig van
olyan, hogy nem messze laknak az otthontól. A gondozónők próbálnak olyan segítséget,
támaszt nyújtani ezeknek a gyerekeknek, mintha szüleik lennének.
Ép családban élő gyermekek
Bőcs és Hernádnémeti községben élő gyermekek között kerestem olyanokat, akik ugyan-
olyan életkorúak, mint az előző csoport gyermekei és ép családban élnek.
Ők szüleikkel és testvéreikkel élik mindennapjaikat. Tudomásom szerint megfelelő
életkörülmények között és megfelelő gondozást, nevelést kapnak.
32
IX. Rajz elemzések
D. ZS. 12 éves fiú, két testvére van.
Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál helyezték el őket, a szülők felelőtlen életvitele miatt. A
védelembe vétel előtt a kiskorúak folyamatosan állandó jelleggel szökésben voltak. A
gyermekek anyja hozzájárult a kiskorúak átmeneti nevelésbe vételéhez, viszont mióta
szökésben voltak nem volt hajlandó együttműködni a hatósággal. A szülők kevés
jövedelemmel, nem megfelelő lakó körülményekkel rendelkeztek, melyek nem voltak
alkalmasak a kiskorúak gondozására, nevelésére. Az apa nem él együtt a családdal. Az anya
nagy erőfeszítések árán gondoskodott a gyerekek etetéséről, ruháztatásáról. A kiskorúak a
tankötelezettségnek sem tettek eleget. 2002-től laknak mindhárman ebben a lakásotthonban.
D. Zs. Családrajza, lakásotthonban él
Az első kérdése az volt: Az apámat és az anyámat is? – Válasz: a családodat!
A rajzon két testvére és ő látható.
Balról jobbra halad a rajzolással, a rajz készítése során nem használt színes ceruzát.
Aránytalan testforma, nincs nyak, lábfej mérete nagy a testhez képest.
A karok helyzete egyforma, integetés szerű mozdulatot takar. Az ujjak száma megfelelő,
viszont aránytalan. A rajz járulékos elemeket nem tartalmaz.
33
B. 12éves lány családrajza, ép család
Gazdagon színezett, rengeteg járulékos elemmel. Először magát rajzolta le majd testvéreit
végül a szüleit. A rajz készítése során minden egyes apró részletre figyel. Szinte
fényképszerűen rajzolta le családját.
A karok és a lábak nem csak a testhez képest arányosak, hanem az arc formájához is. Minden
családtagon látszik a sajátos stílusjegy: szemüveg, bajusz, öltözködés, haj. Külön figyelmet
fordít a szoba rajzolására, ugyan úgy rajzolta le ahogy kinéz. Ez a kislány nagyon pontos,
törekszik a tökéletességre, gazdag a fantáziavilága.
12 éves fiú, ép család
34
Második összehasonlítás
I.T. 10 éves fiú,3 testvére van.
8 hónapos korában kiemelték a családból és Állami Gondozásba került. A kivétel előtt
kivizsgálás történt. Otthonukban nem volt biztosított a gyermek megfelelő testi, erkölcsi,
szellemi fejlődése. 3 éves korától lakik ebben a lakásotthonban testvéreivel. Szülők ritkán
látogatják, a gyerekeket évente 1-2-szer. A testvérek nagyon jó kapcsolatban vannak
egymással, számíthatnak egymásra.
I. T. családrajza, lakásotthonban él
Először a ház rajzolásával kezdi. A rajzon testvérei és ő látható.
Ballról jobbra kezdi a rajzolást, oldalnézetből rajzolja le a tagokat. Különleges emberalakok
szinte fel sem ismerhető, hogy ez egy családrajz. Az arcon csak egy-egy szem látható,
amelynek mérete nem megfelelő. Ugyan olyan széles a nyak, mint a test. A kezek a nyakból
rajzolódnak, amik aránytalanok és szinte felismerhetetlenek. A lábak olyanok
mint,ha hangjegyek lennének. A rajzolás során színes ceruzát nem használ, és nem radíroz.
35
P. 10 éves, ép család
A rajzolást magával kezdi, majd testvér és szülők. Először lerajzol, mindenkit majd azután
színez. Az emberalakok arányosak a testhez képest, figyel az arc rajzolásánál és az ujjak
számánál. A kéztartások különlegesek, a gyerekeknek a szívükön van, a szülők integetnek.
Figyel a külső jegyekre minden családtagnál. Jól használja a színeket, de nem rajzolt járulékos
elemeket.
10 éves fiú, családrajza
36
Harmadik összehasonlítás
K. 8 éves kislány négy testvére van.
Első házasságból született 3 gyermek, 1995-ben meghalt az édesanya. A férj a nagybátyjához
ment, mert nem volt hol lakniuk.
Később az apa élettársi kapcsolatot létesített, akitől két gyermek született M. és K.
Áprilisban elment az anya, a gyermekeket apjára hagyta és így hajléktalanok lettek. Az apa
kérte az elhelyezést.
2005 – ben a kiskorút és testvéreit időleges hatállyal elhelyezték a Miskolci Gyermekvédelmi
Körzet és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Befogadó Otthonába.
2006-tól él testvéreivel ebben lakásotthonban, a nagyobb testvérét tekinti anyaként mivel ő
nevelte fel.
K. családrajza 8 éves, lakásotthonban él
K. családrajza
A lapon középen elhelyezve testvére látható, akit anyjának tekint, mert ő nevelte fel.
Grafit ceruzával rajzol, nem radíroz, egyszer használ színes ceruzát a haj színezéséhez.
Az emberalak aránytalan: kicsi fej, rövid kar, hosszú láb. Arc hiányos, szem-száj van.
Hiányzó ujjak – bizonytalanságra, bizalmatlanságra utal.
Csak ennyit mondott: ,,ő az én családom”
37
F. 8 éves, ép család
A rajzolással balról jobbra halad: apa, anya, én, tesó.
Először megrajzol egy embert aztán rögtön ki is színezi.
Gazdagon színezett a rajz.
Minden embernél figyelt az arc pontos rajzolására és az ujjak számára.
A kezek hossza egy kicsit rövid a testhez képest.
Minden családtag egyforma távolságra van egymástól.
8,5 éves kislány ép családban él
38
8 éves kislány családrajza
8 éves kisfiú családrajza
39
X. A lakásotthonban élő és az ép családban élő gyermekek rajzainak összehasonlítása
Az elemzés
szempontjai
Ép családban élők Lakásotthonban élők
1. A rajz színvonala A rajzok színvonala az életkori
sajátosságoknak megfelelő,
több esetben pozitív irányú
eltérést mutatnak.
A rajzok színvonala csak egy-
két esetben felel meg az
életkori sajátosságoknak, a
többi rajznál negatív irányú
eltérés tapasztalható.
2. A családrajz és a család
szerkezete
Valóságos viszonyoknak
megfelelő ábrázolás.
Többnyire valóságos
viszonyokat ábrázolnak.
3. Domináns személy a
rajzon
A család tagjait egyen-
rangúként rajzolták, nincsenek
domináns személyek.
Sok esetben fedezhető fel
domináns személy.
4. Önmagát hol helyezi el Önmagukat a születési sorban
elfoglalt helyük szerint
helyezték el.
Többé-kevésbé a születési
sorban elfoglalt helyük szerint
helyezték el magukat, de
előfordult az is, hogy lesem
rajzolta magát.
5. Családon belüli
kapcsolatok jelölése
Esetenként szoros kapcsolatot
mutatnak a rajzok.
Nincs családi kapcsolat
jelölve.
6. Érzelmek kifejezése a
rajzon
A rajzok általában pozitív
érzelmekről árulkodnak.
Semmilyen módon sem
jelölték az érzelmeket.
7. Színek használata A képek színesek. Pozitív
meleg színeket használnak, ami
szeretetteljes hangulatot,
kiegyensúlyozottságot jelent.
A képek színtelenek, fekete-
fehérek, ami
bizonytalanságot, szeretet
nélküliséget jelent.
8. Stabilitás – instabilitás a
családban
Nem rajzoltak talajt, mégis
stabilitás érzékelhető a
képeken.
Nem rajzoltak talajt, itt mégis
instabil hatást kelt a kép.
9. A rajzlap terültének
kihasználtsága
Többségük ki töltötte a lapot. Többségük nem töltötte ki a
lapot.
10. Különleges jegyek Nem találhatóak különleges jegyek.
40
XI. Befejezés
Az elvégzett rajzelemzések és a dolgozat anyaggyűjtése és elkészítése során megerősödött
bennem, hogy a gyermekek rajzainak figyelmes vizsgálata és elemzése sok, olyan addig
elrejtett információ birtokába juttat bennünket, amely segítségével jobban megérthetjük a
gyermeket. Ezáltal sok olyan problémát meg tudunk oldani, amelyek eredetére a hétköznapok
során nem tudunk rálelni. A pszichológusi végzettséggel nem rendelkező, de a gyermeki lélek
rezdülései iránt nyitott és jól felkészült pedagógus, ilyen és ehhez hasonló vizsgálatok
segítségével idejekorán fel tudja ismerni az önértékelési, társas kapcsolatokon belüli és
családon belüli zavarokat, amelyek hatással vannak a gyermekek pszichés fejlődésére.
Amikor beléptem a lakásotthonba éreztem azt, hogy egy családi légkör és én kívülálló vagyok
ott, mert ők ott mindannyian egy család. Viszont az összehasonlítások során arra kellett
rájönnöm, hogy ezek a gyerekek nem ismerik mi is a család valójában. Persze van egy
képzetük egy forma, amiben ők élnek, de azt a fajta családi szeretettet, békét, nyugodt
körülményt, megértést, biztonságot, azt az érzést, hogy mennek érte az óvodába, iskolába,
közös programok a szülőkkel, közös vasárnapi ebéd, ezeket a dolgokat ők nem ismerik. Pedig
számunkra mennyire természetesek ezek dolgok olyan mindennaposak, nem is tudjuk
manapság értékelni. Talán ez akkor válna számunkra világossá, ha elveszítenénk valakit vagy
már elveszítettünk. Viszont ezek a gyerekek soha sem fogják megtudni azt az érzést, hogy van
apukám és anyukám, ha érezték is olyan korán kiszakították őket ebből a családból, hogy már
nem emlékeznek rá.
Ezzel szemben van egy másik érzés. A lakásotthonban sokan vannak testvérpárok és ez
mindennél fontosabb. Az idősebb testvérek szinte szülőkként gondoskodnak kisebb
testvéreikről. Annyira erős kötelék van közöttük, hogy példamutató lehet, mert lehet, hogy ez
egy normál testvérpárnál nincs meg. Ebben viszont nagyon szerencsések és ezt nagyon jól
tudják kezelni, értékelni. Számukra ez az érték a legfontosabb, hiszen ők így egy teljes család.
A gyermekek rajzai őszinték. A motívumok, vonalak, színek és árnyékok róluk árulkodnak,
kifejezőerejük közelebb visz megismerésükhöz. Rajzaikban a gyermekek sokféle dolgot
megvalósíthatnak: közölhetik hangulataikat és meglátásaikat, kifejezhetnek gondolatokat és
élményeket, felszabadulhatnak fájdalmas érzések alól, feldolgozhatnak traumát, veszteséget.
Rejtett kötődések, félelmek, vágyak tárulnak fel akár rajzaiból is.
41
A gyermekrajzok vizsgálatával megismerhetjük a gyermekek érzelmi-indulati állapotát,
sérelmeit, vágyait. A rajzelemzés során megfigyeljük az egyes elemek elhelyezkedését,
egymáshoz való viszonyát, méretét, színét, majd egyenként is elemezzük őket, hiszen minden
apróság segíthet a ki nem mondott gyermeki érzelmek tolmácsolásában.
A következő idézettel szeretném zárni a dolgozatomat.
,,A gyermek a legtökéletesebb teremtmény, mert egyedül ő tudja megalkotni saját
egyéniségét. A gyermek lelke lágy viaszhoz vagy fehér papírhoz hasonló, ahová magának a
gyermeknek kell belevésni a képzeteket.”
/Maria Montessori/
42
XII. Hivatkozások
1. ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Bp., Oziris K., 2003.
2. ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Bp., Oziris K., 2003.
3. FEUER Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana, Bp., Akadémia K., 2000.
4. FEUER Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana, Bp., Akadémia K., 2000.
5. VASS Zoltán: Formai, szerkezeti rajzelemzés, Bp., Flaccus K., 2007.
43
XIII. Szakirodalom
- Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Bp., Oziris K., 2003.
- Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana, Bp., Akadémia K., 2000.
- Feuer Mária: A gyermekrajzok pszichológiai vonatkozásai, Bp., Géniusz, 1992.
- Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma és más írások, Bp., Flaccus K. 2007.
- Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Bp., Gondolat K., 1993.
- Vass Zoltán: A rajvizsgálat pszichológiai alapjai, Bp., Flaccus, 2003.
- Vass Zoltán: A rajvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai, Bp., Flaccus, 2006.
- Vass Zoltán: Formai-szerkezeti rajzelemzés, Bp., Flaccus, 2007
