Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
MEZŐKÖVESDI SZENT LÁSZLÓ
GIMNÁZIUMA ÉS KÖZGAZDASÁGI
SZAKGIMNÁZIUMA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2016.
6/1/2016
2
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ ....................................................................................................................................................................... 4
TEVÉKENYSÉGÜNKET MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK: .................................................................................................. 5
ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP ............................................................................................................................................... 7
1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ......................................................................................................... 9
1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI .................................................................. 9
1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................................................................................................... 9
1.1.2. A nevelő-oktató munka céljai .......................................................................................................................... 10
1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai..................................................................................................................... 14
1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ...................................................................................................... 14
1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK ............................................................16
1.2.1. Alapelvek ......................................................................................................................................................... 16
1.2.2. Célok ............................................................................................................................................................... 17
1.2.3. Feladatok ........................................................................................................................................................ 17
1.2.4. Eljárások/eszközök .......................................................................................................................................... 18
1.3. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK................................................19
1.4. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA ............................................................22
1.5. KOMPLEX INTÉZMÉNYI MOZGÁSPROGRAM ..............................................................................................................24
1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ...........24
1.7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI
FELADATOK .............................................................................................................................................................27
1.8. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................29
1.9. A TANULMÁNYOK ALATT SZERVEZETT VIZSGÁK SZABÁLYZATA .............................................................................40
1.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI .............................................................................................48
2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ......................................................................................................... 54
2.1. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI STRUKTÚRÁJA: ..................................................................................................................54
2.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ..............................................................................................................................54
2.3. AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI
FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMAI ........................................................................................................56
2.3.1. GIMNÁZIUM .................................................................................................................................................. 56
2.3.2. SZAKGIMNÁZIUM ......................................................................................................................................... 63
2.3.3. FELNŐTT OKTATÁS – ESTI TAGOZAT ....................................................................................................... 83
2.4. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................................................................85
2.4.1. A szakképzés szervezésének feltételei, alapelvei ............................................................................................. 85
2.4.2. A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása .................................................................. 87
2.4.3. A gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése .............................................................................................. 88
2.4.4. Az előzetes tanulmányok beszámíthatósága: .................................................................................................. 88
2.4.5. A szintvizsga, helyi köztes vizsga szabályai .................................................................................................... 88
2.4.6. Az értékelés speciális szakképzési szabályai ................................................................................................... 88
2.5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................................89
2.6. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI.......................................................91
2.7. A NEM KÖTELEZŐ, VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ...............................................................................94
2.8. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..........................100
2.9. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
RÉSZLETES SZABÁLYAI ..........................................................................................................................................101
2.10. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ..................................................102
2.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ...............................................................................................103
2.12. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ......................................................................................................105
A KÖZÉPSZINTŰ ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA LEHETŐSÉGEI ............................................................................105
2.13. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ........................................................124
2.14. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ......................125
2.15. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ....................125
3
2.16. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ..........................................................................127
2.17. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ................................................................128
2.18. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ....................................................................133
2.19. MENTOR PEDAGÓGUS FELADATAI ................................................................................................................137
4
Bevezető
A jogszabályi változások következtében 2016. július 1-jétől intézményünk a
Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába került, a Miskolci Szakképzési Centrum
tagintézményeként.
Pedagógiai programunk alapdokumentum, amely meghatározza az iskolában folyó nevelő –
oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, az iskola nevelési és szakmai programját, helyi
tantervét. A Miskolci Szakképzési Centrum Mezőkövesdi Szent László Gimnáziuma és
Közgazdasági Szakgimnáziuma pedagógiai programja a hatályos jogszabályoknak
megfelelően, a jogharmonizáció jegyében készült.
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) szerint a nevelő és oktató
munka az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a
nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon
rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre
többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai
programot nyilvánosságra kell hozni. A jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben
vezetjük be. A pedagógiai programra vonatkozó részletes rendelkezéseket a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.
31.) EMMI rendelet tartalmazza. Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat
szem előtt tartva, a Nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel, a Nemzeti alaptantervvel, és a
NAT-ra épülő kerettantervekkel, illetve a hatályos jogszabályokkal összhangban készült el
pedagógiai programunk. Ennek megfelelően a pedagógiai programunk részét képező nevelési
programot, helyi tantervet és szakmai programot felülvizsgáltuk.
A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervekre épülő pedagógiai program lesz
közoktatásunk alapdokumentuma. Eredményessége elsősorban attól függ, hogy
megvalósításában az érdekeltek (tanulók, pedagógusok, fenntartó és a szülők) mennyire lesznek
képesek együttműködni. Ennek híján reális a veszély, hogy légvárakat építünk. Márpedig ezt
nem engedhetjük meg magunknak, hiszen nagy a tét: gyermekeink jövőjéről van szó.
Azon vagyunk és leszünk, hogy minél több tanuló vágyainak elérését segítsük elő.
Fontosak a valóra váltott álmok, mert ezek tehetik boldoggá az embert – azt szeretnénk, ha
minél kevesebb csalódottsággal, félresikerült emberi sorssal kellene szembesülnünk.
5
Tevékenységünket meghatározó jogszabályok:
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV.
törvény
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
A szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény
Az Országos Képzési Jegyzékről
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
Az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény (Gyvt.),
A 2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények
módosításáról
100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. ( VI. 13.) Korm.
rendelet módosításáról szóló 106/ 2012. ( VI.1.) Korm. rendelet
110/2012. évi (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról
229/2012 (VIII. 28. ) Korm. rendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásár
326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-
szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről
40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú
EMMI rendelet
3.melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára
4. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára
7. melléklet – A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra,
vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek ( nyelvi
előkészítő)
6.mellékletKerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára
14. melléklet - Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára
11.melléklet – Kerettantervek a felnőttoktatás számára
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei
16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról,
valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tk. r.)
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM
6
rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló
miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről
27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
A 2012. évi CLXXXVIII. törvény a Köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati
fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről
217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai
követelménymoduljairól
30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó melléklete
7
Általános helyzetkép
Iskolánk királyi katolikus főgimnáziumként alakult, 1911. szeptember 14-én, a község
által ideiglenesen rendelkezésre bocsátott épületben kezdte meg működését. Célját a magyar
középiskolákról szóló 1883. évi törvénycikk így határozta meg: “A gimnázium feladata, hogy
az ifjúságot általános műveltséghez juttassa, és felsőfokú tanulmányokra előkészítse.”
Már 1914-re felépült az új épület, a világháború és a forradalmak miatt azonban csak
1919 őszétől szolgálhatta teljes egészében az oktatás céljait. Az intézet az 1924. évi
középiskolai törvény értelmében reálgimnáziummá alakult át, az 1926-27-es tanévtől
Mezőkövesdi Szent László Reálgimnázium lett a neve; az 1934. évi középiskolai törvény
nyomán azonban fokozatosan újból gimnáziumként működött. Maradéktalanul betöltötte vállalt
célját és feladatát: úgy közvetítette a korszerű műveltséget, hogy egyben emberségre is nevelt.
Ez a magyarázata: ahogyan az épület öregbült, úgy öregbítették az életbe kilépő diákok az
intézmény hírnevét is.
Pedig a történelem viharai nem kímélték a gimnáziumot sem: 1924-ben és 1936-ban meg
akarták szüntetni, és a második világháború is sebeket ejtett az épületben: belövések érték,
felszerelése jórészt elpusztult. Mezőkövesd lakossága áldozatkészségének köszönhetően
azonban a sebek hamar begyógyultak.
Újabb kihívást a közoktatás 1945 utáni átszervezése jelentett. Fokozatosan megtörtént a
négyosztályos gimnáziumi képzésre való átállás, és ezzel párhuzamosan humán- és
reáltagozatú osztályok szerveződtek. Már ekkor megfogalmazódott a közoktatás reformjának
igénye, egyelőre azonban tévútra futott tüneti kezelésekre került sor csupán: 5+1-es oktatás,
heti 2 órás gyakorlati foglalkozás meghonosítása. Ígéretesebbnek tűnt a fizika tagozatos
osztály beindítása az 1968-69-es tanévben. Ezzel párhuzamosan az 1970-71-es tanévtől újabb
változás következett be az intézmény életében: elkezdődött a közgazdasági szakközépiskolai
oktatás - körvonalazódott az
intézmény mai profilja.
2005-ben a nyelvi előkészítő osztály beindítása azt a reális szülői igényt elégítette ki, hogy a
tanulók nyelvismerete minél magasabb szintű legyen. 2013-tól a 6 osztályos gimnáziumi
képzés bevezetésével az a célunk, hogy a kerettanterv adta mozgásteret a legoptimálisabban ki
tudjuk használni a tanulók továbbtanulásának érdekében.
1998-tól megjelenik intézményünk kínálatában az érettségi utáni szakképzés.
Az utóbbi években főleg a szakképzés vonatkozásában történtek korrekciók, szükségszerű
pályamódosítások. A kínálat bővítésének lehetőségét egyben a beiskolázási gondok enyhítését
reméltük a 2008/2009 tanévtől bevezetésre kerülő rendészeti ágazat beindításával, amely az
egyéb szolgáltatások szakmacsoportba tartozott.
A 2013. tanévtől a szakképzés jelentős változáson megy át. Átalakult az OKJ-s jegyzék, a
képzések egy része már iskolarendszerben nem oktatható. Ugyanakkor a 9. évfolyamra való
beiskolázás már úgy történik, hogy a tanulók szakmai érettségi vizsgára kötelezettek, amelynek
birtokában bizonyos munkaköröket betölthetnek, vagy szakképesítést szereznek a szakmai
évfolyamon.
2013-as tanévtől az intézmény struktúrája a következőképpen alakult:
évfolyamonként 3 gimnáziumi és 2 szakközépiskolai osztály indul, a három gimnáziumi
osztály közül egy 6 osztályos, egy nyelvi előkészítő, egy négy évfolyamos.
8
Az egyik szakközépiskolai osztály a közgazdasági, a másik a közszolgálati szakmacsoporthoz
tartozik.
A 2015/16-os tanévtől a szakgimnáziumban az egyik osztályban fél csoport a közgazdasági, fél
csoport az ügyviteli ágazathoz tartozó képzésben vesz részt, míg a másik osztályt a
közszolgálati és rendészeti szakmacsoporthoz tartozó képzésre iskolázzuk be..
A felnőttoktatás és a felnőttképzés is megjelent iskolánk kínálatában.
9
1. Az iskola nevelési programja
1.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei
1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
Iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén
tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek
(család, nemzet, európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének
kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek
egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatot
A tanulás ismeret- és értékközvetítés, s ennek során iskolánk a fiatalokat felkészíti az
önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd
alapkészségek kialakítása. A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése.
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-
központú beállítódást, az önálló tanulás képességét. Ez lehetővé teszi, hogy a kiváló
adottságú, képességű tanulók mellett a tanulási nehézségekkel küzdő, SNI-s diákok
integrált oktatása megvalósuljon.
Pozitív életfilozófiát közvetítünk. Kialakítjuk a tanulókban az egészségcentrikusság,
alkotáscentrikusság, minőségcentrikusság, kultúracentrikusság alapelemeit.
Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási/pályaválasztási
döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok
megvalósítását.
Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és
integrált nevelési gyakorlat kialakítására törekszünk. A szegregációmentes
együttnevelési környezet kialakítása, az esélyegyenlőség javítása.
Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai
forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az
SDT-programokat
Minden iskolai tevékenységünket a gyermekek okos szeretete hatja át. Olyan iskolai
légkör kialakítására törekszünk, ahol a tanulók otthonosan érzik magukat.
A közösségek biztosítanak szerepet az önállóság, öntevékenység, önkormányzó
képesség kibontakozásához, a jogok és kötelességek egyensúlyának, összhangjának
megismeréséhez.
A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet része is. Az
idegen nyelv oktatása magas színvonalon kell, hogy megvalósuljon, e produktív nyelvi
tevékenységek fejlesztése.
A szövegértés, a szövegalkotás mind írásban mind szóban alapvetően fontos modern
világunkban, minden más ismeretszerzés és –átadás megalapozója.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség kialakítása.
A határon túli magyarokkal való együttműködés fejlesztése.
10
1.1.2. A nevelő-oktató munka céljai
A jogszabályoknak megfelelően középiskolánk általános célja, hogy érvényesítse a
humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és
lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus
elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági,
technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.
Célunk, hogy kialakítsuk az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban:
- anyanyelvi
- idegen nyelvi
- matematikai
- természettudományos
- digitális
- a hatékony önálló tanulás
- szociális és állampolgári
- kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
- esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös
értékeit jelenítik meg, áthatják a pedagógiai folyamatok egészét. E területek –
összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel,
attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. századi új társadalmi
igényeket.
Erkölcsi nevelés
A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért
és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük
kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a
majdani önálló,felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés
legyen életszerű:készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ
találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget
nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző
megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete,
tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen
készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat,a munka megbecsülése,
a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és
a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást
elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelő tehetségen át
intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti
helytállásukat a munka világában is.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.
Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,
művészek, írók, költők,sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket,
gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az
otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon
ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy
szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a
11
magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg
történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció
kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi
együttműködési formákról.
A nemzeti identitás erősítése
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az
állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt
az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a
törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi
jogok tisztelete, az erőszakmentesség,a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti
annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és
kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a
közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a
vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös
elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő
tanítás- és tanulásszervezési eljárások.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán
alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell
segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását,
tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő
kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére,
a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére,
valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban
résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is
gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz,
hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják
alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez,
mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.
A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban
a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét!
Következetes nevelői magatartás alkalmazására, személyes példával adjunk mintát az
empátiás személyközi kapcsolatokra. Az oktató-nevelő munka során elő kell segíteni a
tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének,
szolidaritásérzésének, empátiájának fejlesztését.
A családi életre nevelés
A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,
szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A
szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a
családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi
életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért
kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek
megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és
fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi
12
életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális
kultúra kérdéseivel is.
Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!
A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli
megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a
helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására.
Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a
konfliktusok kezelésére.
Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az
önállóságra,a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a
testi higiénében,a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan
helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros
függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
A tanuló legyen képes önfejlesztő stratégiák, pozitív énkép kialakítására!
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul
tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység,
segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül
ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő
magatartás számos olyan
képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés,
problémamegoldás,önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása
elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag
változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat
tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel
használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló
környezetkímélő, értékvédő,
a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók
számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos
állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók
megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat,
válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük
értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.
Pályaorientáció
Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó
képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket,
tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket,
elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat,
kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra,
13
hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a
segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos
magatartásmódokat és azok kezelését.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a
világgazdaság,a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó
gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel
saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz
világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett
következményeit és kockázatát.
Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az
egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a
köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó
pénzügyi szabályok,a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a
fogyasztóvédelmi jogok tanítását.
Médiatudatosságra nevelés
Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak:
értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az
értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a
demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet
értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek
a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti
kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas
érintkezés megkülönböztetésének módjával,valamint e különbségek és az említett
médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
A tanulás tanítása
A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy
felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag
elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan
alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a
könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és
tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek
együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint
például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a
tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és
értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének,
a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás
minőségének értékelése.
A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás,
a tanulás tanítását, az önálló ismeretszerzés megalapozását szolgáló képességek
fejlesztése kiemelt. A kreativitás fejlesztése a belső tanulási motiváció erősítése! A
tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott
fejlesztése
14
1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai
Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése
A tanulási stratégiák, módszerek és technikák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés
tevékenységrendszerének biztosítása
Differenciált nehézségű feladatok, egyéni haladási ütemek, önfejlesztő stratégiák
kialakítása.
Olyan tudás közvetítése, amely a tanulók továbbtanulását, munkavállalását segíti.
Alkalmazható és továbbfejleszthető tudás megalapozása mind a gimnázium, mind a
szakgimnázium tanulóiban.
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia programját beépíteni a különböző
tantárgyak tananyagába, a tanmenetekbe, a tanórák anyagába
Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető
erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat.
A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési
eljárásokat!
A rászoruló gyerekeket hatékony felzárkóztató munkával segítsük!
A tehetségfelismerés, - kibontakoztatás minél szélesebb eszközrendszerének
alkalmazása.
Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek, hogy a már elsajátított
informatikai ismereteiket hogyan használhatják fel a tanórai és az azon kívüli
munkában.
Növeljük tanulóink önbizalmát, önértékelését, fokozzuk a felelősségvállalást,
önállóságot!
Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
A tanulók idegennyelv-használatának fejlesztése.
Ismerje az alapvető szóbeli és írásbeli szövegfajtákat. Ezeket tudja alkalmazni a
különböző tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben.
A közösségi szolgálat megszervezése
Annak tudatosítása, hogy a határon innen és túl élő magyar közösség összetartozik
A szülőkkel való együttműködés erősítése, formáinak gazdagítása
Együttműködés azokkal a szervezetekkel, amelyek a szakmai gyakorlatok
megvalósításában partnereink.
1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási
gyakorlat meghonosítására, amely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt
konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére: tantárgytömbösítés, projekt, témahét,
moduláris oktatás, múzeumpedagógia stb.
Figyelembe vesszük, hogy a 10. évfolyam végén a tanulóknak lehetőségük van az emelt
szintű érettségire való felkészítés megválasztására, s ez új tanulói csoportok kialakítását
teszi szükségessé.
A 9-10. évfolyamon a közismereti tárgyak, illetve a szakmai tárgyak esetében is
biztosítania kell az iskolának az átjárhatóságot.
15
A szakképzésben az új modulárisrendszerű képzés szakmai szempontból is indokolja,
hogy az új módszerek alkalmazását a szakképző évfolyamon is alkalmazzuk.
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend
szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és
szummatív méréseket. Ezekhez szükséges eszközöket részben iskolai szinten készítjük
el, részben az országos standardizált mérőeszközöket alkalmazzuk.
A tanulásmódszertant az osztályfőnöki órák struktúrájába építjük be.
Gazdagító, dúsító egyéni fejlesztő programokkal segítjük az egyéni haladási ütem
követését. A gyengébb előképzettség ellensúlyozására a 9. évfolyamon a
szintrehozás/felzárkóztatás szervezése. 9-10. évfolyamon a differenciált
osztályfoglalkoztatás szorgalmazására törekszünk. Csoportbontás alkalmazása a
jogszabályoknak megfelelően.
A versenyekre való felkészítő szakkörök mellett az egyéni képességek
kibontakoztatását segítik a művészeti szakkörök (rajz, énekkar).
A gimnáziumi osztályokban emelt szintű érettségire való felkészítést a megfelelő
csoportlétszám esetén (12 fő) biztosítjuk , ezzel segítve a továbbtanulás
eredményességét. Igény esetén önköltséges foglalkozások szervezésére is
vállalkozhatunk.
Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi, valamint az osztályfőnöki órák
tematikáját.
Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.
Fokozottabb szerepet kap a külső kapcsolatok bevonása az oktatási-nevelési
folyamatba. A mindennapi életben fontos területek megismerése (munkaügyi
viszonyok, bankszféra stb.).
A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolatok
elsajátítását a drámapedagógia, szituációs játékok megélésével segítjük.
Az esztétikus környezet kialakítását, megőrzését az osztályok közötti tisztasági verseny
megszervezésével is segítjük. Az intézmény közvetlen környezetének gondozása
mellett bekapcsolódunk a tágabb környezetünkben szervezett környezetvédelmi
programokba is.
A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítását támogatjuk a továbbképzési
tervünkben is. A már ilyen irányú megszerzett képzettségeket felhasználjuk.
Önismereti, szocializációs tesztek, eljárások alkalmazása elsősorban az osztályfőnöki
órákon valósul meg.
Differenciált foglalkozásokkal, egyéni haladási ütemhez igazított terheléssel segítjük a
hátrányok leküzdését. Kooperatív tanulásszervezés mellett a tanórán kívüli
felzárkóztató foglalkozás keretében szervezzük a hátrányok leküzdését. Együttműködés
a nevelési tanácsadó fejlesztő pedagógusaival.
Egyéni tanulási utak kialakítására különösen jól biztosítható az informatikai eszközök
alkalmazásával. Az informatika csoportbontásban való oktatása. Az ECDL vizsgára
való felkészítés – a szülői igények figyelembe vételével mind a teljes, mind a START
modul esetében- megszervezését tekintve reális mindkét iskolatípusban.
Olyan programok szervezése, amelyben a tanulók tevékenysége az önállóság,
felelősségvállalás, együttműködés területeket támogatja.(pl. diáknap, nemzetek
16
kultúrája, osztályrendezvények, szereplési lehetőségek) A nemzetek kultúrája
rendezvény esetében egy nemzet a határon túli közösség.
A diákönkormányzat működtetése a demokratikus életre való felkészítést, a diákok
érdekeinek objektív védelmét és képviseletét segíti: a jogok és kötelességek összhangja,
a különböző konfliktushelyzetek kezelése mind megtapasztalható általa. Az
osztályközösségek adják az alapját a diákönkormányzatnak. Ezek szervezettebbé tétele
elengedhetetlen.
Az osztályrendezvények, a testvérosztályok közötti kapcsolatok fejlesztése segítheti a
hatékony kommunikációs technikák kialakítását, a tolerancia gyakorlását.
Az idegennyelv-ismeret fejlesztését a tanórai változatos tevékenységformák mellett a
testvériskolai kapcsolatok építése, ápolása is segíti. Az emelt óraszámú nyelvoktatás, a
nyelvi előkészítő évfolyamban rejlő lehetőség olyan eszköz, amely a nyelvi
kompetenciafejlesztést erősíti. Az angol és német, spanyol mellett az orosz nyelv
oktatását második idegen nyelvként törekszünk ismét meghonosítani.
A közösségi szolgálat elvégzését elsősorban a 9-10. évfolyamon szervezzük meg.
Indokolt esetben ez megvalósulhat a 11. évfolyamon is, a szülő kérésére.
A közösségi szolgálat teljesítésére az alábbi területeken kerülhet sor:
a) egészségügyi
b) szociális és jótékonysági
c) oktatási
d) kulturális és közösségi
e) környezet- és természetvédelmi
f) katasztrófavédelmi
g) óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős
emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység.
Az éves munkaterv határozza meg a konkrét tevékenységeket, amelynek szervezési
eljárását az SZMSZ tartalmazza.
Pályázati lehetőségek minél szélesebb kihasználása.
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok
1.2.1. Alapelvek
Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért
megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát.
Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.
A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon
meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes
kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).Megalapozzuk a
szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. A
pedagógusok – a segítő életmódra nevelés – sikere érdekében rendszeresen pozitív
mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.
Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális – szakmai kompetenciák
fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.
Az iskolákban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő
együttműködése.
17
1.2.2. Célok
Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi,
akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!
Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az
egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét,
együttműködési készségét, eddze akaratát!
Az egyes életkori fejlődési szakaszok:jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség,
motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!
Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében
alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen
integratív felismerhető együttműködéssel!
A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait,
alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség
összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké!
Legyenek tisztában a mindenkori szociális státuszukkal.
Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati
tulajdonságok személyiségbe ágyazása.
Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának , a befogadó- és alkotó képességnek, az
improvizációs képességnek,a verbális és nem verbális, valamint a vizuális
kifejezőképességnek a bemutatása.
A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív! A következetes
követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben
tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem
és igazságosság jellemezze.
1.2.3. Feladatok
Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli
tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában!
Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus
funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési-oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk
a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.
A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel,
a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói
interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és
megoldásához szükséges képességekkel!
Olyan iskolai értékrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban
érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, mindenkitől egyértelműen és
következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.
Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük
felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a
saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!
Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges
életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során,
kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával!
18
Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása,
tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.
1.2.4. Eljárások/eszközök
Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését.
Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Tesztek, tréningek,
dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével
segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.
A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját
egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló
módszereket részesítjük előnyben.
A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus
együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot
folytatnak.
Az iskolai társas szituációk az iskolai/osztály közösség mindennapi életében
„terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös
megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához, a
pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia
kapcsolatok).
Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása,
meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes
példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek,
magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának
csökkentése, fékezése.
Tablók, megemlékezések a jeles történelmi eseményekről, kultúránk meghatározó
egyéniségeiről.
A különleges bánásmódot igénylő tanulók beilleszkedését segítő magatartás minták.
Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális
esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi
önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket,
igényességüket.
A testi-lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett
játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások
szervezése.
Vállalkozói kompetenciafejlesztés a gimnáziumi tanulók részére.
Szülőkkel való kapcsolattartás: szülői értekezlet, fogadóóra, iskolai
osztályrendezvények.
Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az
osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a
közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei kialakítása.
A közösségi munka valódi belső késztetéssé váljon.
19
Ünnepek méltó megünneplése.
1.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött
időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi
állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban
rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.
Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a
teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra:
a) az egészséges táplálkozás,
b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,
c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a
szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
f) a személyi higiéné.
További egészségnevelési feladatok:
a) higiénés magatartásra nevelés,
b) egészséges mozgásfejlődés biztosítása,
c) betegségek elkerülésére, egészség megóvására nevelés
d) krízis prevenció,
e) harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés,
f) Családi életre, társsá-, szülővé válásra nevelés.
Az intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a
tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, és beillesztjük a nevelési-oktatási
intézményünkben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. (A rendelet értelmében
- 128. § (7) - a nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel
jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló
munkatársát vonhatja be tanórai vagy tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy
egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki rendelkezik
minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért
felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. ) A jogszabályok
értelmében intézményünk vezetőjének az egészségfejlesztési és prevenciós programok
kiválasztásánál be kell szereznie az iskola-egészségügyi szolgálat, a helyi vagy megyei
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét.
Az előírásoknak megfelelően iskolánk közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének
megelőzésében és megszüntetésében. Tevékenyen együttműködünk a gyermekjóléti
szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más
személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
A testi és lelki egészségre nevelés célja a kerettantervnek megfelelően:
20
• A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre,
ezért igényévé
válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné.
• Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi
éhezés,
valamint az elhízás kockázatait.
• Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok
használatáról.
• Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében.
• Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani.
• Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek
sorozataként
alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére.
• Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető
élvezeti
szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől.
• Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat.
• Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és
helyreállításában.
• Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri
a
hospice-szolgáltatás fogalmát.
• Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót.
• Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a
betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről.
• Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető
hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.
Az egészséges táplálkozás
Az EMMI r. 130. § (1) alapján az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy
áruautomata működtetésére kötött megállapodás során az intézmény vezetője
döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét, melynek során
megállapítja, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó
ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló
figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a
nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát.
A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése (EMMI r. 131. §)
Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésére, a
magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek
fogyasztásának, és a tanulókat veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzésére.
Intézményünkben folytatott lelki egészségfejlesztés célja, hogy:
• elősegítsük a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, tanulóink testi-lelki
egészségének megőrzését,felelős magatartásuk, egészségtudatos életvitelük
kialakítását,
• támogassuk a tanulók környezetükhöz történő alkalmazkodását,
• megoldási stratégiákat kínáljunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal
szemben, így csökkentve a káros következményeket,
21
• figyelmet fordítunk a magatartási függőség és a szenvedélybetegség
kialakulásához vezető szerek fogyasztásának megelőzésére,
• kiemelten odafigyelünk az intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió
megelőzésére,
• elősegítjük a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedését,
• együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal.
A tanuló bántalmazása vagy deviáns viselkedésformák észlelelése során
pedagógusaink számára a jogszabály által előírt teendők az EMMI r. 131. § (3)
alapján a következők:
• esetmegbeszélést kezdeményeznek az adott osztály nevelésében, oktatásában
közreműködők bevonásával;
• a pedagógusok közösen feltárják azokat a lehetséges okokat, amelyek a
viselkedés sajátos formájához vezethettek;
• ismétlődő viselkedési problémák esetén iskolapszichológiai tanácsadáson vesz
rész a tanuló.
A) Egészségfejlesztés a tanórai foglalkozásokon:
Eltérő mértékben, de szinte minden tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy keretei között szó essék a
környezeti vagy az egészséges életre nevelés valamilyen aspektusáról. A tanév első osztályfőnöki
óráján kötelező az egészség védelmében szervezett balesetvédelmi oktatás. Kifejezetten
egészségnevelő tantárgy a testnevelés. A mindennapos testnevelés bevezetésének célja, kialakítani az
egészséges életmód és a mindennapi testmozgás iránti igényt. Keretein belül a tanárok rendszeres, évi
két felmérést is végeznek a tanulók fizikai állapotára, teljesítőképességére vonatkozóan.
Környezetvédelmi és egészségfejlesztő témakörök szerepelnek a komplex természettudomány, a
földrajz, a kémia és a biológia tantárgyak tanmenetében. Az osztályfőnöki óráknak minden
évfolyamon témája az egészségre nevelés.
Iskola egészségügyi szolgálat ( iskolaorvos, védőnő )
Az iskola-egészségügyi szolgálat munkáját a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet alapján végzi. Az iskola
egészségügyi vizsgálatokkal, kiszűrni az esetleges elváltozásokat, időben felismerni a betegségeket
megelőző állapotokat. Gyanú esetén szakorvoshoz irányítani a tanulókat kivizsgálás céljából. A már
diagnosztizált betegséggel rendelkező tanulók gondozása, állapotuk folyamatos nyomon követése.
Rendszeres konzultáció osztályfőnökkel, szülővel, testnevelővel. Kapcsolattartás háziorvos és
iskolaorvos között. Meghívottként részvétel az egészségnevelést érintő nevelőtestületi értekezleteken,
illetve osztályfőnöki órákon.
Az iskola-egészségügyi szolgálatnak (iskolavédőnő és iskolaorvos) évenként elfogadott munkaterve
van, ennek keretében évfolyamonként egészségfejlesztő és –védő órákat tart. A 10. és a 12.
évfolyamon a tanulók fizikális vizsgálattal végezhető szűrése és hallásvizsgálata történik meg. Egyéni
és osztály szintű felvilágosítás és beszélgetés keretében végzett prevenciós tevékenység folyik.
B) Nem órakeretben megtartott, de a diákok teljes létszámát vagy azok egy részét érintő
programok, foglalkoztatási lehetőségek, eseti és folyamatos tevékenysége:
1. „Gólya atlétika „ verseny szervezése a 9. évfolyamon
2. Szelektív hulladékgyűjtés: elhasznált elemek begyűjtése és megfelelő telepre szállíttatása.
3. Tanulmányi kirándulások: legfeljebb évi egy tanítás nélküli munkanap felhasználásával
22
4. Véradók szervezése a Magyar Vöröskereszt véradó napjaira.
5. Iskolai büfé kínálatának figyelemmel kísérése, egészséges ételek, italok árusításának ösztönzése a
DÖK bevonásával.
6. A tanárok szakmai továbbképzésen való részvétele (pl. drogkoordinátor).
7. Az eredményes tanulmányi előrehaladás elősegítése érdekében fejlesztő pedagógiai, mentorálási
tevékenység megszervezése.
8. Diákok részvétele kortárs segítőket képző tanfolyamokon.
9. Külső előadók meghívása.
10. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos versenyeken, pályázatokon való részvétel.
11. Egészségnap
A program célja a fiatalság egészségkultúrájának kialakítása, fejlesztése, és mindenek előtt az egészség
megóvása.
A nap folyamán a tanulók átesnek egy alapvető szűrővizsgálaton, emellett oktatást kapnak különböző
egészségügyi témákban. Sportversenyek szervezése mellett megismerkednek új sportágakkal.
1.4. Elsősegély-nyújtással kapcsolatos alapismeretek elsajátítása
• Az elsősegélynyújtás célja lehet az élet megmentése, a további egészségkárosodás
megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése.
• Fontosnak tartjuk, hogy mindenki elsajátítsa az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket,
melyekkel életet menthet.
• Az elsősegélynyújtás alapjait osztályfőnöki illetve biológia és testnevelés órákon sajátíthatják
el
a tanulók.
• A sikeresen elsajátított elméleti anyag után gyakorlatban is folytatódik az oktatás.
Az iskolavédőnő tanórán belüli és kívüli foglalkozásokon bemutatja az elsősegélynyújtás
gyakorlati alapjait.
• Iskolai és iskolán kívüli balesetek megelőzése témakörben az iskola munkavédelmi oktatásáért
felelős személy tájékoztatót tart osztályfőnöki órák keretein belül.
• A balesetmentes közlekedési ismeretek, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés fontos
szabályainak megismerésével, (filmvetítéssel egybekötve) sajátíthatják el KRESZ fontos
szabályait.
Iskolánk drogstratégiája
Drogstratégiánk keretében elsődleges drogprevenciót kívánunk megvalósítani, elősegítve a
másodlagos drogprevenció más színtereken való működését is.
Hosszú távú céljaink: a diákoknak a drogokkal és a droghasználat következményeivel kapcsolatos
ismereteinek bővítése, egészségfejlesztő, drogmegelőzéssel foglalkozó programok szervezése, minél
több tanuló bevonása a drogmegelőzés különböző területein, szülői tájékoztatók szervezése,
drogmegelőzési módszerek, segítő szervezetek bemutatása, a pedagógusok rendszeres továbbképzése,
mentális egészség-megőrzési programok beindítása, kortárs segítő csoport létrehozása és felkészítése.
Rövid távú céljaink: a veszélyeztetett diákok kiszűrése, egyéni problémakezelés, minden évfolyam
számára a tanév során prevenciós foglalkozások megtartása (alkohol, dohányzás, drog és
bűnmegelőzés), az osztályfőnöki órákon az egészségfejlesztési programmal összehangolt
23
drogmegelőzési interaktív foglalkozások számának növelése. Témacsoportok: önismeret, egészséges
és biztonságos életmód, veszélyeztető tényezők. A drogkoordinátor, a pedagógusok és a kortárs
segítők képzése.
Módszerek: személyiségfejlesztő módszerek alkalmazása, tanulási módszerek fejlesztése, interaktív
technikák megismerése és alkalmazása, esetmegbeszélés drogmegelőzésben jártas pedagógusok
részvételével.
24
1.5. Komplex intézményi mozgásprogram
A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves
munkaterv része.
Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a település és a különféle szervezetek
által meghirdetett sport- és egészségnapokon.
Az alábbi sportágakból házibajnokságot szervezünk: terem labdarúgás, asztalitenisz,
röplabda, kosárlabda, úszó ügyességi verseny.
Napközben felszerelést biztosítunk a sportolni kívánó diákok számára.
Az évszak sajátosságainak megfelelően a következő mozgásos tevékenységeket
végezzük:ősszel és tavasszal: túrázás, természetjárás, télen- a lehetőségek
függvényében- korcsolyázás
A tanulmányi kirándulások és az iskola által szervezett táboroztatás keretében,
tapasztalt túravezető közreműködésével rendszeresen szervezünk kerékpártúrákat és
gyalogtúrákat.
A tanulók fizikai állapotának mérését minden évben elvégezzük. Ezeknek a méréseknek
a tapasztalatait felhasználjuk a testnevelési órák fizikai képességfejlesztésének
megtervezésénél, a sportköri foglalkozásokon és a tömegsport órákon.
1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység helyi rendje
Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
A) Kiemelten tehetséges gyermek – A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő
tevékenységek
Cél: A tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása
Feladat:
o Tehetségazonosítás
Elsődleges feladat a tehetségazonosítás, tehetségígéret felismerése. Ebben segítséget nyújthat, hogy 3
szakvizsgával rendelkező tehetségfejlesztésben jártas pedagógus is dolgozik iskolánkban. Az
azonosításban fontos szerepet kaphat, ha figyelmet fordítunk a tanuló általános iskolai munkájára,
eredményeire. Fontos feladat ennek feltérképezése már a középiskolai tanulmányok kezdetén.
A kompetenciamérés olyan lehetőséget jelent, amely megkönnyíti a munkánkat. A mérési azonosító
segítségével az egyéni eredmények folyamatos követése lehetővé válik. Ennek segítségével a
nyomonkövetés és az eredményesség vizsgálata is lehetővé válik.
o Tehetségkibontakoztatás
A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó
módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése, a
kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés
Eszközei:
A tehetség kibontakoztatásában több formát követünk:
25
• A tanítási órákon az egyéni, kiscsoportos, differenciált tanulásszervezés alkalmas a képességek
kibontakoztatására, fejlesztésére.
• A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, versenyfelkészítők működtetése, a tanulók
versenyeztetése. Ez utóbbit minél szélesebb skálán szeretnénk biztosítani.
• Rendezvények szervezése. Olyan terület ez, amely a tanulók kreativitását igyekszik
megcélozni.
Több területen is megjelenik: iskolai rendezvények (versenyek, vetélkedők, bemutató jellegű
foglalkozások), illetve iskolán kívüli rendezvények.
• Az iskolai emlékműsorok, ünnepi rendezvények különösen jó terepet adnak a tanulók
személyiségének fejlesztésére is. Erősítenünk kell a civil szervezetekkel, az iskolán kívüli
tehetséggondozó formákkal való együttműködést (mentorok, kutatásba való bekapcsolódás).
Figyelmet kell fordítanunk a személyiség minél teljesebb kibontakoztatására, hiszen gyakran
tapasztaljuk, hogy a tehetség erős oldala mellett gyengeséget is találunk. Olyan személyiséget,
kreativitást, önismeretet fejlesztő foglalkozások szervezését támogatjuk, amely ezt lehetővé
teszi, tanárok számára is. (Gordon, Baraka)
Motiválás:
Személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás, amelyben az iskolai díjak odaítélése is szerepet játszik.
B) Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, iskolai
osztályban történik. A sajátos nevelési igényű tanuló neveléséhez és oktatásához a törvény által előírt
feltételek közül a fejlesztő neveléshez-oktatáshoz fejlesztő pedagógust foglalkoztatunk. Elsődleges
célunk: a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése.
Az Nkt. 51. § (5) szerint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb
felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa
használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésénél alkalmazkodni kell az adottságaihoz.
56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye
alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól.
Továbbá mentesíti az igazgató a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből
az értékelés és a minősítés alól.
Az érettségi vizsgán az (1) bekezdésben foglalt tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban
meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat.
97. § (5) szerint a fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014.
szeptember 1-jétől kötelező.
Cél: A tanuló állapotának megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön
Feladat: A sajátos nevelési igényű tanulók elfogadása, a beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös
alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a
tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. Kapcsolattartás a fejlesztő
pedagógusokkal. Nevelési értekezleten a tantestület minél szélesebb körével megismertetni ezt a
helyzetet.
Eszközei: a tanórán, a tanórán kívül:
• kiscsoportos és egyéni foglalkozások
• differenciálás
26
• kooperatív tanulás, projektmódszer
• IKT eszközök alkalmazása
• Fejlesztőfoglalkozások
Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja:
Azoknak a tanulóknak, akik érvényes szakértői véleménnyel rendelkeznek, az iskola biztosítja a
törvényben meghatározott módon az alábbi kategóriák ellátását:
A pszichés fejlődési zavarok közül az alábbiakat:
• dyslexia,
• dysgraphia,
• dyscalculia,
• az iskolai készségek zavarai,
• kevert specifikus fejlődési zavar,
• az aktivitás és figyelem zavarai,
• tanulási nehézség.
Érzékszervi ( látás, hallás)
Mozgásszervi
C) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése
Cél: A tanulási nehézség, a szocializációs problémák kezelése
Feladat: Az eredményes szocializáció akadályainak, a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása,
problémái megoldásának segítése
Eszközei:
• a 9-10. évfolyamon a tanulásmódszertannal kapcsolatos foglalkozások szervezése elsősorban az
osztályfőnöki órák keretében
• a 9. évfolyamon szervezett bemeneti mérések eredményeként felzárkóztató csoportok alakítása
magyar és matematika, valamint idegen nyelv esetében szükség szerint
• a kompetenciamérés eredményeinek értékelése
• differenciált tanulásszervezés a tanítási órákon
• kiscsoportos és egyéni foglalkozások
• kooperatív és projektmódszer alkalmazása
• IKT eszközök használata
• fejlesztő foglalkozások szervezése
A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása
A 20/2012. EMMI 139. § (1-2.) szerint a nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű tanuló
fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente
legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A többi tanulóval együtt oktatott tanuló
egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon
dokumentálja.
D, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló segítése
27
A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 27. §
szerint a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítását a szülő, a
családba fogadó gyám a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló
kormányrendeletben foglaltak szerint kérheti.
A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatást ad a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulót a
nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggésben megillető kedvezményekről,
juttatásokról, pályázati lehetőségekről. A nevelési-oktatási intézmény képviselője a beírási naplóban és
a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.
Az osztályfőnökök minden tanév elején helyzetelemzést készítenek, és megnevezik azokat a diákokat,
akik különleges bánásmódot igényelnek. A megalapozott helyzetelemzést helyzetfeltárás előzi meg,
melyet az iskola ifjúságvédelmi felelőse koordinál. Már a beiratkozáskor, de legkésőbb az első hónap
végéig osztályfőnöki órákon minden diákkal és szülővel egy tematikus kérdőívet töltetünk ki. Az erre
adott válaszok önkéntesek és saját bevalláson alapulnak. A kérdőívben az esetleges betegségekre, az
életkörülményekre és a családi állapotra kérdezünk rá, így próbálunk következtetni a tanulók szociális
helyzetére.
Az iskolára hárul, hogy megpróbálja ellensúlyozni a családi ház és a társadalmi közhangulat negatív
motivációját: a munkanélküliség, az egyre erősebb vagyoni differenciálódás, a perspektiválatlanság, a
romló anyagi körülmények hatását.
Feladat: folyamatos, naprakész információk alapján a tanulók segítése
Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusok nyilvántartást készítsenek.
Eszköz:
- pályázati lehetőségek felkutatása
- az iskolai alapítványokon keresztül támogatás nyújtása
- kapcsolattartás azon szervezetekkel, önkormányzatokkal, amelyek rendszeres vagy alkalmi
támogatást nyújthatnak
- a tanítási órákon differenciált foglalkozás
- egyéni elbeszélgetés
E, Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló
A Nkt. 4.§ 37. szerint: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes
teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást
mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.
1.7. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével
kapcsolatos pedagógiai feladatok
A kötelességtudat, a munka megbecsülése, az együttérzés, segítőkészség, a tisztelet, a megértés stb.
olyan készségek, amelyek a tanulók számára felnőtt életükben is elengedhetetlenek.
Cél: A nemzeti öntudat, a közösséghez való tartozás érzése mellett az emberi civilizáció kiemelkedő
alkotásait, más kultúrák jellemzőit megismerve, egymás értékeit tiszteletben tartva készüljenek a
felnőtt életre.
A cselekvő állampolgári magatartás alapvető kategóriáinak megélésére, gyakorlására is lehetősége
kapnak az iskola keretei között. A közügyekben való részvétel során megtapasztalhatják, hogy maguk
28
is részesei sorsuk alakításának. A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek iránti szociális
érzékenység, segítő magatartás kialakítása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.
A közösségfejlesztés kiemelt színterei:
osztályközösségek, évfolyamközösségek, az iskola közössége;
osztályfőnöki órák, iskolai és osztálykirándulások, szakkörök, énekkar, iskolaújság stb.
a Diákönkormányzat és rendezvényei; ( 9. évfolyam: Gólya atlétika; 10. évfolyam: Nemzetek
kultúrája; 11. évfolyam: Diák önkormányzati nap> 12. évfolyam: Szalagavató)
az iskola hagyományainak megőrzése, ápolása, továbbadása és gyarapítása;
iskolai kulturális rendezvények: testvérosztály-rendezvények, Mikulás-nap, karácsonyi
műsorok, Jótékonysági bál
iskolai ünnepélyek: szalagavató, ballagás, évnyitó, évzáró;
történelmi évfordulók: március 15. és október 23. megünneplése;
megemlékezések: az aradi vértanúkról, a magyar kultúra napjáról, a holokauszt áldozatairól, a
kommunista diktatúrák áldozatairól, a költészet napjáról, a magyar nyelv napjáról és a nemzeti
összetartozás napjáról;
tanulmányi versenyek: országos versenyek iskolai fordulói, házi versenyek, iskolai műveltségi
vetélkedő;
sportrendezvények: házibajnokságok, iskolák közötti diákbajnokságok.
iskolán kívüli szervezetekkel való együttműködés ( idősek napközi otthona, Add a kezed
lakóotthon)
testvériskolai kapcsolatok ápolása
A közösségi szolgálat
A közösségi szolgálat területei:
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási, kulturális és közösségi,
d) a környezet- és természetvédelemi,
e) a katasztrófavédelmi,
f) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös
sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység,
g) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési
tevékenység.
A közösségi szolgálattal kapcsolatban megfogalmazott elvárásunk: 11. évfolyam befejezéséig
lehetőleg minden tanuló teljesítse a közösségi szolgálatot. A közösségi szolgálat adminisztrálása a
jogszabályoknak megfelelően: a tanulók a bizonyítványban és az iskolai törzslapon pedig a tanév
végén.
A 12. évfolyam befejezésekor a közösségi szolgálat teljesítését záradékolják.
Intézményünkben az alábbi tevékenységek végzésével teljesíthető a közösségi szolgálat:
iskolai könyvtárban a tanítási szünetek időszakában
a Jótékonysági bál közvetlen előkészítő és befejező szakaszában
a szalagavatót követő munkálatok
29
1.8. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A hatékony nevelő – oktató munka feltétele a szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése.
Együttműködés a diákokkal:
Nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. Ennek
hiányában nem lehet hatékony munkát végezni.
Iskolánk gyermekközpontú intézmény, a tanár és a diák kölcsönös megbecsülésén,
személyiségjogainak tiszteletben tartásán alapul, lehetőséget biztosítva az iskolai élet minden területén
a szabad véleménynyilvánításra, ugyanakkor elvárva a másik véleményének tiszteletben tartását,
elfogadását, a meggyőzhetőséget, kulturáltságot és udvariasságot A tanulói véleménynyilvánítás
szervezett formája: osztálykeretek között és iskolagyűlésen.
A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat
vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a
diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a faliújságon keresztül folyamatosan tájékoztatja diáktársait.
Az osztályfőnökök pedig folyamatosan kapcsolatban állnak osztályaikkal az osztályfőnöki órákon és
azon kívül is.
Az iskolai diákéletet a diákvezetőkből álló diákönkormányzat irányítja, munkájukat pedagógus is
segíti. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, diákvezetője az osztálytitkár,
pedagógus vezetője az osztályfőnök. Ő koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok
munkáját, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, illetve a kollégiumi
nevelőtanárokkal.
A diákok egymás közötti információáramlásának eszközei:
• Iskolarádió – a középiskolában elvárható színvonal megőrzését tanár segíti: tájékoztatások
rendezvényekről, versenyek eredményéről, közérdekű információk.
• Diák hirdetőtábla - rendszeresen érkező anyagok a diákönkormányzatot segítő tanár
közreműködésével kerülnek a faliújságokra: plakátok, felhívások, hirdetések.
• DÖK - iskolánkban minden évfolyam részvételével működik diákönkormányzat egy támogató
tanár segítségével. Nevelési tevékenységünk fontos területének tartjuk a diákönkormányzat
működését, hiszen ez a tanulók felnőtt életre való felkészülésének nagyon jó gyakorlóterepe. A
DÖK vezetősége a DÖK irodájában tartja megbeszéléseit.
Együttműködés a szülőkkel:
A NAT-ban foglaltakkal összhangban megállapítjuk, hogy a szülőkkel való együttműködés, a
gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok
befogadása és hasznosítása a hatékony nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele. Ezért az iskolának
meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere
kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat.
30
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola
igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.
Az együttműködés szervezett formái: az iskolai szülői munkaközösség.
31
A szülőkkel való együttműködés hagyományos formái:
• a szülői munkaközösség választmányi értekezletén az igazgató tájékoztatja a szülőket az iskola
egész életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról (tanévenként kétszer);
• az osztályok szülői értekezletei – tanévenként 2 alkalommal (amennyiben szükséges, rendkívüli
szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség hív össze);
• a fogadóórák – minden hónap első hétfőjén
• az osztályfőnöki családlátogatások – alkalomszerűen;
• a leendő kilencedikesek és szüleik számára a nyílt napokon.
A szülők tájékoztatási formái:
• szóbeli tájékoztatás szülői értekezleteken, fogadóórákon, telefonon, személyesen. (A szülői
értekezletek, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.)
• írásbeli tájékoztatás a tanulók ellenőrző könyvében és postai értesítés útján.
A szülők és a szülői szervezet részére biztosított jogok a pedagógiai programra vonatkozóan:
• Az Nkt. 72. § (5) szerint a szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási
intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. § (1) Az iskola pedagógiai programjának legalább egy
példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon
megtekinthessék.
Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni
a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási
intézmény honlapján (www.kkszki.hu), annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra
kell hozni.
Az Nkt. 72. § alapján a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és
erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá
megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel
kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, biztosítsa gyermeke tankötelezettségének
teljesítését, tiszteletben tartsa az iskola vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi
méltóságát és jogait.
A törvényi előírásoknak megfelelően biztosítjuk a szülők azon jogát, hogy gyermekük fejlődéséről,
magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez
tanácsokat, segítséget adjunk. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban
egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával,
nevelőtestületével. A szülő írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület,
a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a
tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kap. A szülő joga, hogy személyesen vagy
képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések
meghozatalában.
A szülői szervezet
Iskolánkban szülői munkaközösség működik, ahol a szülő joga, hogy annak munkájában, továbbá a
szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vegyen. Az
Nkt. 73. § (1) alapján az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az
intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező
szülői szervezetet (közösséget) működtetnek.
32
33
A nevelőtestület tagjainak együttműködése
A pedagógiai programban előírtak tejesítésének és a hatékony nevelő – oktató munkának
elengedhetetlen feltétele a nevelőtestület tagjainak együttműködése.
A 20/2012. EMMI r. 117. § (1) szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére
vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint
egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői munkaközösségre
vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a
nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a
nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az
SZMSZ és a házirend elfogadására.
A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:
a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,
b) a tantárgyfelosztás, feladatmegosztás elfogadása előtt,
c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,
d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt,
e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, a nevelőtestület tagjai egyharmadának,
illetve az iskolában működő szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestület
meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.
A pedagógusok közötti kapcsolattartás hivatalos fórumai:
• Tanévnyitó értekezlet - az adott tanév munkatervének ismertetése, elfogadása, a
munkaközösségek javaslata alapján.
• Körlevelek, hirdetőtábla, iskolarádió, e-mail, telefon.
• Félévi értekezlet - a tanulmányi és fegyelmi helyzet értékelése, a továbbhaladást szolgáló
javaslatok, észrevételek.
• Tanévzáró értekezlet - az adott tanév munkájának értékelése, a munkaközösség-vezetők és az
egyes területek felelőseinek bevonásával.
• Közös tantestületi programok
• Nevelési értekezlet – a közoktatás, illetve a nevelés egy adott, többeket érdeklő témakörének
alaposabb megismerése, megvitatása. Tanévenként legalább egy alkalommal.
• Munkaértekezlet, ahol szó esik a következő időszak legfontosabb teendőiről is. Egy-egy
aktuális nevelési probléma megvitatására és véleménycserére kerül sor. Általában minden
hétfőn 14:15-től.
• Egy osztályban tanítók értekezlete alkalomszerűen- az osztályfőnök az osztályáról, illetve a
felmerülő problémákról ad információkat.
• Osztályozó értekezletek - a félévi és év végi jegy lezárását követő megbeszélések, ahol
elsődlegesen a továbbhaladásról, valamint a magatartás és szorgalom értékeléséről döntenek az
osztályban tanító tanárok.
• Kihelyezett továbbképzés - egy aktuális területet együtt, közösen dolgoz fel a tantestület.
34
A szakmai munkaközösség
A 20/2012. EMMI r. 118. § szerint a szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és
munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, és az iskolai
tanulmányi versenyek programjáról. A munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének
kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.
A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben
folyó pedagógiai munka eredményességét és javaslatot tesz a továbbfejlesztésére.
A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően
a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,
b) az iskolai nevelést-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és
tanulmányi segédletek kiválasztásához,
c) a felvételi követelmények meghatározásához,
d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni.
A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének
kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség tagja és
vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem
járhat el.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai
Az Nkt. 62. § (1) előírásainak megfelelően iskolánk pedagógusainak alapvető feladata a rájuk bízott
tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése,
sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.
A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. A
pedagógusok intézményi feladati a következők lehetnek:
A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés
A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése
(érdemjeggyel/szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint
A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása
A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív
feladatainak teljesítése
A hivatali titkok megőrzése
A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása
A különbözeti, az osztályozó- és a javítóvizsgák lebonyolítása
A kísérletek, a dolgozatok és a tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése
A tanulmányi versenyek lebonyolítása
A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete
Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése
Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladtok ellátása
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása
35
Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben
meghatározott rendezvényeken
Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés
A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben
A tanulmányi kirándulások, az iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken
A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése
Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív
közreműködés
Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése
A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása, szertárrendezés
Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel -
Megőrzi a hivatali titkot. Hivatásához méltó magatartást tanúsít.
Pedagógusaink teljesítik a kötelező minősítéseket a jogszabályoknak megfelelően.
Pedagógusként a belső (önértékelés) és külső (tanfelügyelet) értékelések aktív résztvevője.
A pedagógus továbbképzési kötelezettsége:
Pedagógusaink hétévenként legalább egy alkalommal – a jogszabályban meghatározottak szerint -
továbbképzésben vesznek részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással,
közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a
pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából
nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés
előtt kötelező.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően mentesül a továbbképzési kötelezettség alól a pedagógus:
-Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a
vizsgák letétele utáni hét évben.
-Csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter
jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott.
-A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők
juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (1) szerint a
hétévenkénti továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább százhúsz tanórai
foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. A
hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető:
a) köznevelési kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel,
b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel,
c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a
továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás)
vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és
bemutatásával (bemutató óra),
d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a
képzési idő legalább az öt órát eléri,
e) a köznevelési intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett
nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel,
feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.
Az Nkt. 63. § alapján a pedagógust munkakörével összefüggésben megillető jogok:
36
• Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi
jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.
• A pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit
megválaszthatja.
• A helyi tanterv és az aktuális jogszabályok alapján, a szakmai munkaközösség véleményének
kikérésével megválaszthatja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket,
taneszközöket, felszereléseket.
• Saját világnézete és értékrendje szerint végezheti nevelő - oktató munkáját, anélkül, hogy
annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulót.
• Jogában áll, hogy hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói
információkhoz.
• A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának
megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető
jogokat.
• Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja, joga,
hogy részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei
és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.
• Szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében jogában áll, hogy részt vegyen helyi,
regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában.
• Az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket,
tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai
eszközöket.
• Joga, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat,
muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott
kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa.
• Joga, hogy az oktatási jogok biztosához forduljon.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az
osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák.
Feladatai a következők lehetnek:
az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit,
figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit
segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával
segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját
kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével
folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi
helyzetét, neveltségi szintjét
minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé
terjeszti
szülői értekezletet és fogadóórát tart
ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket:
a napló vezetése, ellenőrzése
félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása
37
bizonyítványok, törzslapok megírása
továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése
hiányzások igazolása
nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát
ellátja az osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az évfolyam
gyermekvédelmi felelősével és a segítő szakemberekkel
rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli
tevékenységek szervezésében
élményszerű szabadidős programokat szervez
javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását
órát látogat az osztályában
Vezeti a közösségi szolgálattal kapcsolatos adminisztrációt
Segíti a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.
Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket
megteszi. Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában,
megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje
A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint –
részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – az alábbi területeken
gyakorolhatják.
saját közösségi életük tervezésében, szervezésében
tisztviselők megválasztásában
jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban
A diákokat érintő ügyekben a diákönkormányzat akarata ellenére nem lehet döntéseket hozni. Ennek
alapján a diákönkormányzatot az alábbi jogosultságok illetik meg.
1. Dönt a diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével:
- saját működéséről,
a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
- hatáskörei gyakorlásáról,
- egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
- a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról.
2. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzat a tanulókat érintő következő kérdésekben:
- az iskolai SzMSz megalkotása és módosítása;
- a házirend elfogadása,
- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása,
- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása.
3. A véleményezési jog az alábbi területre terjed ki:
- a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatala,
- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítése, elfogadása,
38
- a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése és megszervezése,
- az iskolai sportkör működési rendjének megállapítása,
- a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározása,
- a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakítása.
4. Vélemény-nyilvánítási, javaslattevő joga van a diákönkormányzatnak a nevelési-oktatási
intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulókkal
szembeni fegyelmi eljárás során a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.
A véleményekkel, javaslatokkal az iskola vezetésének érdemben kell foglalkoznia, és ezekre 30
napon belül érdemben választ kell adnia.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési és véleményezési jogot
gyakorol, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő
előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
A tanuló joga, hogy „válasszon a pedagógiai program kereti között a választható tantárgyak,
foglalkozások, továbbá pedagógusok közül.”A tanulók e jogukkal minden tanév folyamán egy
alkalommal élhetnek. A választás a következő tanévre szól, és az iskola személyi, tárgyi
lehetőségeinek figyelembevételével történhet.
A 10. évfolyam végén (május 20-ig) a tanuló írásban adja be az emelt szintű érettségire való
felkészülésre jelentkezését.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel.
Cél: folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése
A kapcsolattartás lehetséges formái:
Szülők Tanulók Partnerek
(közvetlen/közvetett)
szülői értekezlet
fogadóóra
honlap
faliújság
helyi média
iskolai rendezvények
ellenőrző
levél/elektronikus levél
személyes beszélgetés
DÖK-megbeszélések
honlap
faliújság
helyi média
közösségi oldalak
iskolai rendezvények
ellenőrző
személyes találkozó
levél
elektronikus kapcsolattartás
megkeresés
támogatási szerződés
szponzori lehetőségek
A szülői értekezletek rendje:
Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2 szülői értekezletet tart az
osztályfőnök vezetésével.
Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet
képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.
39
A szülői fogadóórák rendje:
Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők
számára. Az intézmény minden hónap első hétfőjén szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban
jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a
gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon
vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.
Tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül
A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, a
mulasztásokról, illetve a különböző iskolai vagy osztályszintű programokról, szülői értekezletekről és
fogadóórákról. A tanulói hiányzások igazolása is ebben történik.
Az ellenőrző könyvbe az érdemjegyeket a diákok írják be, amit a szülő havonta köteles kézjegyével
ellátni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, hogy a beírtak szinkronban vannak-e az osztálynaplóval,
illetve a szülői aláírások megtörténtek-e. A munkatervben rögzített időpontig félév és év vége előtt az
osztályfőnök írásban tájékoztatja a gyenge teljesítmény várható következményéről a szülőket.
Írásos értesítés – a tanuló hiányzásáról, igazolatlan óráiról, tanulmányi vagy magatartási
problémáiról, illetve egyéb információkról. A 20/2012. EMMI rendelet 50.§-a értelmében a tanköteles
tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul
harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt
legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A
gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény
vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban
értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú
tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.
Az együttműködések további lehetőségei:
• a szülők bevonása az iskolai kirándulásokba, rendezvényekbe, tanórai, tanórán kívüli
foglalkozásokba, osztályfőnöki órák tartásába (pl.: egészségügyi témában egészségügyi
végzettségűek, bűnmegelőzési témában rendőr);
• közös kulturális vagy egyéb rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével;
• nevelési problémák megoldásának segítése;
• aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, az iskola támogatása;
• közös megoldások keresése, érdeklődő, segítő hozzáállás;
• felmérések alapján szerzett szülői igényeknek való megfelelés a tervezés, ill. a folyamat során.
Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése
A nevelőtanárokat tájékoztatjuk a tanulók magatartásáról és tanulmányi helyzetéről. A tanulók
problémáinak közös megoldására törekszünk, és szakmai véleménycserét folytatunk nevelési-oktatási
kérdésekben. Véleményüket figyelembe vesszük a tanulók értékelése során. A nevelőtanárokat
rendszeresen meghívjuk rendezvényeinkre (pl. szalagavató, ballagás). A kollégista tanuló
osztályfőnöke, illetve intézményünk vezetője meghívás esetén rendszeresen részt vesz a kollégiumok
rendezvényein (kollégiumi ballagás, szakmai beszélgetés).
40
1.9. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák szabályzata
A vizsgaszabályzat célja
A diákok tanulmányai alatt szervezett vizsgáinak lebonyolítási rendjét szabályozza.
A vizsgaszabályzat hatálya
kiterjed az intézmény azon tanulóira, aki(t)
osztályozóvizsgára jelentkezik
a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított
a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított
kiterjed azokra a diákokra, akik más intézmény tanulójaként átvételüket kérik az intézménybe, s ennek
feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsgát ír elő
kiterjed az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira
A szakképzési törvény 39.§-a alapján ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati
képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó
összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam
megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása az összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz
százalékát eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását
a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja,
mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli
mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja
részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt.
A tanulmányok alatti vizsga letehető:
iskolában
független vizsgabizottság előtt
Az intézmény vezetőjének feladatai
A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes
előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.
Az igazgató feladata különösen:
dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben
meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg
lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.
Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató
helyettese vagy más megbízottja.
A vizsgabizottság elnökének és tagjainak feladatai (1+2 fő)
A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság
törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:
41
meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga
letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni
szándékozók kizárását,vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga
tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező
pedagógus lehet.
Az SNI és a BTM-es tanulók esetén a szakértői véleményben számukra megjelölt segédeszközök
használata engedélyezett (többletidő, eszközhasználat)
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 68., 70., 71., 72. § alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató
engedélye alapján
az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell
növelni,
lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.
Szabálytalanságok kezelése
Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját,
ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a
vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a
megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.
Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság
elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A
jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden
olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság
elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó
írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
A tanulmányok alatti vizsga nyilvános, amelyet a tanuló/szülő kérésére korlátozni lehet. A szülői
szervezet, a diákönkormányzat írásban jelenti be a vizsgán való részvételi szándékát a vizsgát
megelőző napig.
Iratkezelés
a vizsga menetéről jegyzőkönyv készül
az elért eredmények iskolai dokumentumokban való rögzítése (záradékok): napló, bizonyítvány,
törzslap az osztályfőnökök feladata, legkésőbb a vizsgát követő 3 napon belül
42
Az értékelés rendje
A tantárgy jellegétől függően több vizsgarészből állhat a vizsga. A tanuló teljesítményét ezek
összessége adja a következő szempont alapján: Az írásbeli vizsgán legalább 15 %-ot el kell érnie a
tanulónak, hogy szóbeli vizsgát tehessen.
Közismereti tárgyak:
Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati
Magyar nyelv és irodalom x x
Idegen nyelv x x
Matematika x
Történelem, társadalmi és állampolgári ism. x x
Erkölcstan x x
Etika x x
Biológia-egészségtan x x
Fizika x x
Kémia x x
Földrajz x x
Ének-zene
x x
Dráma és tánc
x x
Vizuális kultúra
x x
Mozgóképkultúra és médiaismeret
x x
Művészetek
Ének-zene
x x
Dráma és tánc
x x
Vizuális kultúra
x x
Mozgóképkultúra és médiaismeret
x x
Informatika
x x
Technika, életvitel és gyakorlat
x x
Testnevelés és sport
x
Filozófia x x
Komplex természettudomány
x
x
A minősítés
A vizsgarészek összesített eredménye alapján alakul ki az osztályzat az alábbiak szerint a
közismereti tárgyakra vonatkozóan:
0-29 % elégtelen
30-49 % elégséges
50-69 % közepes
70-84 % jó
85-100 % jeles
43
44
Szakmai alapozó , illetve szakmai előkészítő tárgyak:
Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati
Gépírás és iratkezelés
x
Levelezési ismeretek II.
x
Kommunikáció alapjai x x
Üzleti kommunikáció x x
Gazdasági alapismeretek x x
Jogi ismeretek x x
Vállalkozási ismeretek x x
Üzleti adminisztráció
x
Ügyviteli ismeretek x x x
Rendezvény és programdokumentáció alapjai x x
Rendezvény és programdokumentáció a gyakorlatban x
Hivatali protokoll ismeretek x x
Szakmai idegen nyelv x x
Váll. finansz. és adózási ismeretek (elmélet) x x
Váll. finansz. és adózási ismeretek (gyakorlat) x
Speciális gyakorlat II. x
Speciális gyakorlat III. x
Speciális gyakorlat IV. x
Gépírás gyakorlata x
Számítástecnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban x
Ügyfélszolgálati kommunikáció x x x
Ügyfélszolgálati ismeretek x x x
Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban x
Dokumentum- és adatkezelés az ügyfélszolgálatban x x
Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat x
Gazdasági és vállalkozási ismeretek x x
Jogi ismeretek x x
Gépírás és és levelezési gyakorlat x
Irodai alkalmazások gyakorlata x
Gyorsírás gyakorlata x
Kommunikáció a titkári munkában x x
Rendezvény- és programszervezés x x x
Titkári ügyintézés x x x
Irodai szakmai idegen nyelv x x
Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. x x
Speciális gyakorlat I.
x
Jogi és közigazgatási ismeretek I. x x
Jogi és közigazgatási ismeretek II. x x
Jogi és közigazgatási ismeretek III. x x
Társadalom és kommunikáció II. x x
Társadalom és kommunikáció gyakorlat
x
45
Speciális informatika x x
Speciális informatika gyakorlat
x
Idegen nyelv I. x x
Idegen nyelvi gyakorlat x
Munkahelyi egészség és biztonság x x
Foglalkoztatás II. x x
Foglalkoztatás I. (Szakmai idegen nyelv) x x
Gazdasági és jogi alapismeretek x x
Ügyviteli gyakorlat - gépírás, levelezés - viselkedéskultúra x
Ügyviteli gyakorlat - üzleti kommunikáció x
Általános statisztika x x
Statisztikai gyakorlat x
Pénzügyi alapismeretek (elmélet) x x
Pénzügyi gyakorlat x
Adózási alapismeretek x x
Adózási gyakorlat x
Számviteli alapismeretek (elmélet) x x
Számviteli gyakorlat x
Gazdálkodási ismeretek x x
Könyvelés számítógépen x
Számvitel x x
Vállakozás-finanszírozás x x
Vállakozás-finanszírozás gyakorlat x
Adózás x x
Elektronikus adóbevallás gyakorlata x
Projektfinanszírozás x x
Projektfinanszírozás gyakorlata x
Projektfolyamatok követése x x
Projekttervezés gyakorlata x
Támogatási alapismeretek x x
Gazdálkodási statisztika x x
Folyamat- és pénzügyi tervezés x
Támogatási ügyvitel x x
Támogatási menedzsment x
Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. x x
Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. x x x
Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV.. x x
Közszolgálati ügyintéző ismeretek x x x
Magánbiztonság és vagyonvédelem I,II,III,IV. x x x
Személy- és vagyonvédelmi ismeretek x
Személy és vagyonőri és közterületfelügyelői ismeretek x
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I,II,III,IV,V x x x
Rendészeti szakmai idegen nyelv x x
Rendészeti szakmai informatika x
46
Önvédelem és intézkedés taktika x
Ügyviteli ismeretek x x x
Közszolgálati ügyintézői ismeretek x x x
E-közigazgatás elmélete/ gyakorlata x x x
A szakmai tárgyakra vonatkozóan a 9-12. évfolyamon:
0-29% elégtelen
30-49% elégséges
50-69% közepes
70-84% jó
85-100% jeles
A szakképzési évfolyamon (13., 14. év) a szakmai- és vizsgakövetelményben megfogalmazott
értékelési és minősítési szintekkel áll összhangban az érdemjegyek kialakítása0-50%
elégtelen
51-60% elégséges
61-70% közepes
71-80% jó
81-100% jeles
A vizsgatárgyak részei és követelményei:
A vizsgatárgyak részeit a táblázat tartalmazza, az egyes tantárgyak követelményeit a helyi tanterv
évfolyamokra lebontott követelményei tartalmazzák.
A vizsga menete:
Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Az írásbeli
vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, lehet dolgozni.
A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő
vizsgatantárgyanként hatvan perc,
Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A
vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként -
szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - megszervezhető.
Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról
engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné
a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott
vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a
vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni
kell.
Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély
nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben.
47
A szóbeli vizsga menete:
Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga.
A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén.
A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a
tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges
segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.
Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a
felkészülésre. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.
Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal
póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Az értékelésénél a póttételre adott választ kell
pontozni és azt megfelezni.
Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább
tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
Ha a vizsgázónak a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 68., 70., 71., 72. § alapján engedélyezték, hogy
az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két
vizsgatételt kell húznia és kifejtenie.
Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön
helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet
kell biztosítani.
A gyakorlati vizsgarész
A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a
rendelkezésére.
A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni.
Időpont
A tanulmányok alatti vizsga időpontja:
javító vizsga augusztus 15 – 31-ig tartó időszakban tehető le
különbözeti és beszámoltató vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot ki kell jelölni
az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet
iskolánkban különbözeti, beszámoltató és osztályozó vizsgát a félévi vizsgaidőszakban a félév zárását
követő két héten belül, a tanév végén az év lezárását megelőző két héten belül szervezünk
az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság esetén a
vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a fent meghatározott
időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
A független vizsgabizottság előtt letehető vizsga:
a kormányhivatal szervezi
a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző 30. napig kérheti a tanuló vagy kiskorú tanuló esetén
a szülője
javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követően 15 napon belül kérheti a független
vizsgabizottság előtt a vizsga letételét
48
Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezt megelőzően az adott tantárgy
tanulmányi követelményeit teljesítenie kellett osztályozó vizsgával. Az iskola magasabb évfolyamán
vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint
kell eljárni. Ennek értelmében a tanuló mentesül a tanórák látogatása alól, ezen idő alatt az iskolát csak
engedéllyel hagyhatja el.
Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az
évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a
tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az
engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.
Az Nkt. 57. §(1) alapján a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt
tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a
sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló
esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra az iskolai rendszerű
szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok
folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség. Ebben az esetben csak a
megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.
1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai
Felvételi követelmények
A 9. évfolyamra való beiskolázáskor a humán, általános irányultságú gimnáziumi osztályokba, a hat
évfolyamos képzésre valamint a szakgimnáziumi osztályokba a felvétel tanulmányi eredmény alapján
történik. A szakgimnáziumi osztályok esetében alkalmassági vizsgát is kell tenni.
A 9. évfolyamon központi kompetencia alapú írásbeli felvételi vizsgát tartunk magyar nyelv és
matematika tantárgyból a nyelvi előkészítő tagozatra jelentkezők számára.
A nyelvi előkészítőre jelentkezőknek szóbeli meghallgatáson is részt kell venniük.
A jelentkezett tanulók elbírálásakor a következő tantárgyak 5., 6., 7. év végi és 8. félévi eredményét
vesszük figyelembe:
matematika
magyar nyelv
magyar irodalom
történelem
angol/német nyelv
6 osztályos gimnáziumi osztályba való beiskolázás:
A jelentkezett tanulók elbírálásakor a következő tantárgyak 5. év végi és 6. félévi, eredményét
vesszük figyelembe:
matematika
magyar nyelv
magyar irodalom
történelem
angol/német nyelv
A felvételről szóló döntés beiratkozáskor válik hatályossá.
49
A Knt. (70, 71, 72. §)-nek megfelelően a mentesítéseket figyelembe vesszük a végső pontszámok
kialakításánál.
A tantestület felvételi vizsga nélküli felvételről is dönthet. Ezt mindig a tanév rendjében meghatározott
időpontban teszi közzé. Indokolt esetben egyéni elbírálás alapján más középiskolából is kérhetik
felvételüket a 9. évfolyamra. Az iskolába való belépés felsőbb évfolyamokon is történhet, általában a
tanév, illetve a félév kezdetekor, indokolt esetben bármikor.
Az alkalmassági vizsga
A felvételi követelményekhez tartozik, hogy pályaalkalmassági, egészségügyi vizsgálaton kell részt
vennie az iskolánkba jelentkezőknek.
Pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni a rendészeti és az ügyviteli ágazatra jelentkezőknek.
Egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is részt kell venniük a rendészeti képzésre jelentkezőknek.
Ezek időpontja a középfokú felvételi eljárás időpontjához illeszkedően kerül kijelölésre. Az
iskolaorvosi vizsgálat után állapítják meg, hogy a tanuló alkalmas-e a pályára.
Fizikai (erőnléti ) alkalmassági tesztek
1. 2000m- es síkfutás
2. Hasizom gyakorlat (felülés)
3. Mellső fekvő támaszban karhajlítás- nyújtás
4. Hajlított karú függés húzódzkodó rúdon
5. Inga futás 4x10 m vagy helyből távolugrás
A gyakorlatok rövid leírása
1. 2000m- es síkfutás: Az iskola atlétikai futópályáján.
• az adott táv teljesítése időre
2. Hasizom gyakorlat: tornateremben, bordásfalnál hanyattfekvés hajlított lábbal derékszögben,
lábfej a bordásfal alsó foka alatt, tarkóra tartással. Könyökkel térd érintés. (1 perc folyamatos
végrehajtás)
3. Mellső fekvő támaszban karhajlítás- nyújtás(30 mp időtartamban):
• kiinduló helyzet: mellső fekváő tmasz a talajon (karok váll szélességben, nyújva előréző
ujjakkal, törzs egyenes, térd nyújtott, lábak összezárva, fej mérsékelten emelt)
• 1. ütem: mindkét kar hajlítása, hogy a mellkas az aláhelyezett tárgyat érintse
• 2. ütem: mindkét kar nyújtása (kinduló helyzet)
4. Hajlított karú függés:
• kh.: függés, karok váll szélességben, alsó madárfogással, áll a rúd fölött, mely nem érhet a
rúdhoz. A helyzet megtartása mért időre.
5. Ingafutás: a 4x10 m- es táv időre való megtétele úgy, hogy a futó az egymástól 1 méterre lévő
két vonal közt fut. Fordulónként lábbal érinteni kell a vonalat. (időmérés: tizedes pontossággal)
Helyből távolugrás: Az ugró vonal mögül helyből karlendítéssel páros lábról elugrás a legnagyobb
távolságra. (mérés a távolugrás szabályai szerint)
50
A szóbeli felvételi vizsga követelményei a középfokú beiskolázáshoz:
Szóbeli felvételi vizsgát a nyelvi előkészítő osztályba való jelentkezéskor tartunk, az alábbi területen:
Angol nyelv
Témakör:
1. Appearance 2. Pets 3. At the doctor’s 4. Family
5. Holiday 6. House 7. London 8. School
9. Sport 10. Weather – Seasons – Clothes
Grammar
Present Simple
Present Continuous
Present Perfect
Past Simple
Past Continuous
Willbe going to
modals
plurals
conditional 1, 2
preposition
questions
articles
pronouns
countability
comparison
there is / there are
possession
Német nyelv
Témakör:
Témák:
- Ich und meine Familie; Familienfeste
- Freundschaft; mein bester Freund / meine beste Freundin
- Tagesablauf; Einkauf (Geschäfte, Waren, Preise)
- Schule (Schulgebäude, Klassenzimmer, Stundenplan, Schulfächer, Schulsachen)
- Wohnort; Wohnung; Hausarbeit (mein Zimmer)
- Ernährung: Essen, Trinken, gesunde Ernährung
- Reise: Europa, Deutschland, Österreich, Sehenswürdigkeiten
- Freizeit und Sport: Hobbys (mein Hobby); Sportarten
- Wetter, Jahreszeiten, Kleidungsstücke
- Verkehr: Verkehrsmittel, Auskunft geben, um Auskunft bitten
Nyelvtan:
- Igék: szabályos, tőhangváltós, igekötős igék, sich-es igék, személytelen igék
- Igeidők: Präsens, Präteritum, Perfekt
- Igemódok: kijelentő, felszólító mód, Konjunktiv Präteritum (möchte)
- Főnévragozás, határozott és határozatlan névelők
51
- Melléknévfokozás, -ragozás, hasonlítás
- Számnevek: tőszámnevek, sorszámnevek, életkor, születésnap kifejezése, évszámok, dátum,
idő, óra kifejezése
- Kötőszavak: egyenes szórend, dann, deshalb, weil, wenn, als, dass, ob
- Präpositionen: für, um, bis, durch, über, mit, von, bei, aus, von, seit, an, auf, in, neben, unter,
über, zwischen, vor, hinter
- Névmások: Possessivpronomen, Personalpronomen, Reflexivpronomen, Fragepronomen, man
- Módbeli és időbeli segédigék
Tagadás: nein, nicht, kein, nichts, niemand, nie
Az iskolán belüli átjárhatóság
Elvileg biztosított, gyakorlatilag azonban minden ilyen irányú kérelem külön elbírálást kíván.
A gimnáziumi osztályok közötti átjárhatóság feltétele, hogy a tanuló az igazgató által meghatározott
tárgyakból megfeleljen a szintfelmérés követelményeinek.
A szakgimnáziumi osztályok közötti átjárhatóság a 9. évfolyam végéig lehetséges.
A gimnáziumi és a szakgimnáziumi osztályok közötti átjárhatóság szintén a 9. évfolyam végéig
lehetséges, feltétele az igazgató által meghatározott tárgyakból tett sikeres különbözeti, illetve
osztályozó vizsga.
A más iskolából való átjelentkezés
Más iskolákból, iskolatípusokból vagy szakmacsoportból történő tanulmányok közbeni átvétel során
különbözeti vizsga vagy osztályozó vizsga révén biztosítjuk az érdeklődő tanulók iskolánkba való
átvételét.
A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába.
A szabályozás alapja:
az osztályok létszáma
a választott/tanult idegen nyelv
az alap/emelt óraszámú tantárgyak
a különleges bánásmódot igénylő tanuló esetén: a személyi, tárgyi feltételek megléte, a
fejlesztés lehetőségének biztosítása
Az igazgató a fenti szempontokat mérlegelve dönt a tanuló átvételéről. Az elutasításról írásban kell
értesíteni a tanuló szülőjét, felhívva a figyelmet arra, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet.
Ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér az átvevő iskoláétól – más a
tantárgyi struktúra, az óraszámok tekintetében lényeges eltérés van (heti 1 vagy annál magasabb) a
tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsgára kötelezett. A vizsga letételére szükség esetén – kérelemre
– türelmi idő biztosítható. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról a szülőt írásban kell értesíteni az
átvételkor.
A szakképző évfolyamon
A közgazdasági szakmacsoportos oktatásban résztvevők számára a szakmai végzettség a 13.
évfolyamon szerezhető meg. A tanulók az érettségi vizsgát követően felvételi nélkül
folytathatják tanulmányaikat. Más intézmény azonos szakmacsoportos képzésben résztvevő
tanulója az osztálylétszámtól függően iratkozhat be erre a képzésre.
52
Más szakmacsoportos képzésben résztvevő vagy a gimnázium tanulói csak a két évfolyamos
képzésre jelentkezhetnek.
A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. §-a és a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény
alapján. A Szakképzési törvény 21. §-nak megfelelően az OKJ szerint iskolai rendszerű
szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma
nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. A 22. § (1) értelmében a szakképesítésre történő
felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a
szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak
szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben
meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz.
A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat
a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik
(első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi
végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére
az e bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.
Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a
szakgimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a
(2) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés
követelményeit.
A szakgimnáziumnak négy középiskolai és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott
számú szakképzési évfolyama van. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget
megalapozó közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A
tanulók az érettségi bizonyítvány, valamint a középfokú szakképesítés megszerzése mellett
felkészülnek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra vagy a szakirányú munkába állásra. A
közismereti képzés alapvetően egységes kerettanterv alapján történik, de a szakképzési irányok
alapján egyes tantárgyak óraszáma eltérő az ágazatok szerint.
A szakképző évfolyamra való felvétel
Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő
továbbhaladással kezdődik. A felvételről az igazgató dönt. A szakképző évfolyamra való
felvétel, illetve a szakképző évfolyamon a továbbhaladás feltétele:
• egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása,
hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és
pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma
szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre;
• előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges meghatározott összefüggő
szakmai gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye
tartalmazza;
• iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség:
sikeres érettségi vizsga;
• Az egyéves szakképzésbe csak az a tanuló vehető fel, aki a 9-12. évfolyamon is az adott
szakmacsoportban végezte tanulmányait és megfelel a szakmai programban szabályozott
követelményeknek.
A szakmacsoportos tárgyak beszámíthatóságáról a törvényi szabályozás előírásai alapján az
iskola igazgatója dönt. A szakképzési törvény 27. § (1) alapján a szakképző iskolában és a
felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező
tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező
53
szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az
azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás
iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes
tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A
szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani.
A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A szakmai
gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói
jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati
idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben
meghatározottak szerint - beszámítható.
A jogszabályoknak megfelelően, ha tanuló huszonötödik életévét betölti, kizárólag
felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.(Nkt.60.(2) )
Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a
szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a
pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a
komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.
A felvételi eljárás különös szabályai
A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének, településén található, vagy akinek
különleges helyzete ezt indokolja.
Különleges helyzetű lehet az a tanuló, akinek a testvére már az intézménybe jár; testvére azonos
székhelyű többcélú intézmény intézményegységébe jár.
54
2. Az intézmény helyi tanterve
2.1. Az intézmény képzési struktúrája:
Gimnázium: 6, 5 ( NYEK) és 4 évfolyamos képzéssel
Szakképzés
- szakgimnázium 9-12 évfolyam érettségire való felkészítés, a 13. évfolyamon
szakmai képzés
- szakgimnázium 13-14. évfolyamon érettségi utáni szakképzés közismereti
tartalom nélkül
- felnőttoktatás.
2.2. A választott kerettanterv
A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet
mellékletei:
3. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára
4. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára
7. melléklet – A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes
sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek ( nyelvi előkészítő)
A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú
EMMI rendeletre épül be
A változat B változat
Biológia x
Fizika x
Kémia x
Ének-zene x
6. melléklet
Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára
2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben alkalmazzuk:
14. melléklet - Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára
2016. szeptember 1-jétől alkalmazzuk felmenő rendszerben (a 9. évfolyamtól kezdve)
Kerettantervek a felnőttoktatás számára
Kerettantervek a szakképzés számára
Az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012.
(VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.
az 54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
tartalmazó –12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján készült.
Kerettanterv a XXXVIII. Rendészet ágazathoz
A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet ágazatra egységesen
vonatkozik:
Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek
A szakképzés keretszámait minden évben a belügyminiszter határozza meg.
55
Az 54 346 02 Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó
12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján készült.
A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket
tartalmazó mellékletei:
XXV. ügyvitel ágazathoz tartozó 54 346 03 irodai titkár szakképesítéshez
XXIV. közgazdaság ágazathoz tartozó 54 344 01 pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez
XXXVIII. rendészet és közszolgálat ágazathoz tartozó 54 345 01 közszolgálati ügyintéző
szakképesítéshez
XL. közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazathoz tartozó 54 841 11 logisztikai és
szállítmányozási ügyintéző
35 345 01 kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. szakképesítés-ráépüléshez
56
2.3. Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon
választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai
2.3.1. GIMNÁZIUM
A 2013/2014. tanévben beiskolázott tanulók számára felmenő rendszerben
Nyelvi előkészítő 9. évfolyam 9/Ny
Kötelező óraszám: 30
Osztály számára felhasználható 56 óra
Tantárgy óra
idegen nyelv 13/13
(6 óra kommunikáció, 5 óra nyelvtan,
2 óra országismeret)
idegen nyelv 5/5
Informatika 3,5/3,5
Matematika 1/1
Magyar 1/1
Történelem 0,5/0,5
Osztályfőnöki 1
Testnevelés 5
57
Gimnázium 9-12. évfolyam
(nyelvi előkészítő)
9. 10. 11. 12.
tantárgy R H R H
magyar nyelv és
irodalom 4 5 4 5 4
4
emelt
5
5
I.idegen nyelv 5 5 5 5 4/4
3/3
II.idegen nyelv 3 3 3 3 4/4
5/5
matematika 5 3 5 3 3
4
emelt
5
5
történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 3 2 3 3
3
emelt
4
4
etika
1
biológia – egészségtan
2 2
2
emelt
4
4
fizika 2 2 2
emelt
2 2
kémia 2 2
emelt
2 2
földrajz 2 2
emelt
2 2
ének-zene 1 1
vizuális kultúra 1 1
dráma és tánc 0,5
mozgóképkultúra és
médiaismeret 0,5
vizuális kultúra
1
dráma és tánc
1
zeneirodalom
1
mozgóképkultúra és
médiaismeret
1
informatika 1 1 1 1
emelt 2 2
technika, életvitel és
gyakorlat
1
testnevelés és sport 5 5 5 5
osztályfőnöki 1 1 1 1
kötelező isk. filozófia
1
Tanuló számára kötelező 35 36 35 35
A tanuló számára
választható
Utazás és turizmus
2 2
58
Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)
tantárgy
9. 10. 11. 12.
H. Á. H. Á. alap emelt alap emelt
magyar nyelv és irodalom 4 4 5,5 4,5 4 4
emelt 5 5
I. idegen nyelv 5 5 4 4 5/5 5/5
II. idegen nyelv 3 3 3 3 3/3 3/3
matematika 3 4 4 4 3 4
emelt 5 5
történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 3 2 3 3 3 3
emelt 4 4
eitka 1
biológia - egészségtan 2 2 2
emelt 2 2
fizika 2 2 2
emelt 2 2
kémia 2 2
emelt 2 2
földrajz 2 2
emelt 2 2
ének-zene 1 1
vizuális kultúra 1 1
dráma és tánc 0,5
mozgóképkultúra és médiaismeret 0,5
művészetek/
vizuális kultúra 1
dráma és tánc
1
zeneirodalom 1
mozgóképkultúra és médiaismeret 1
informatika 2 2 0,5 1,5
emelt 2 2
technika, életvitel és gyakorlat 1
testnevelés és sport 5 5 5 5
osztályfőnöki 1 1 1 1
kötelező isk. fil. 1
Tanuló számára kötelező 35 36 35 35
A tanuló számára választható
Utazás és turizmus
2 2
59
Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.)
Tantárgy
7 8 9 10 11 12
magyar nyelv és irodalom 2,5+1/1 4 4 4 4 4
emelt
5 5
I. idegen nyelv 4/4 4/4 5/5 5/5 5/5 3/3
II. idegen nyelv
3/3 3/3 3/3 4/4
matematika 4 3,5 3,5 4 3 4
emelt
5 5
történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek 2 2 2 3 3 3
emelt
4 4
erkölcstan 1 1
etika
1
biológia - egészségtan 1+1/1 2 1 1,5 2 2
emelt
2 2
fizika 2 1,5 2 2 2
emelt
2 2
kémia 1,5 2 2 2
emelt
2 2
földrajz 1 2 2 2
emelt
2 2
ének-zene 1 1 1 1
vizuális kultúra 1 1 1 1
dráma és tánc
0,5
mozgóképkultúra és médiaismeret
0,5
művészetek/
vizuális kultúra
1
dráma és tánc
1
zeneirodalom
1
mozgóképkultúra és médiaismeret
1
informatika 1/1 1/1 1,5/1,5 1,5/1,5
emelt 2 2
technika, életvitel és gyakorlat 1
1
testnevelés és sport 5/5 5 5 5 5 5
of. 1 1 1 1 1 1
kötelező isk. fil.
1
Tanuló számára kötelező 31 31 35 36 35 35
A tanuló számára választható
Utazás és turizmus
2 2
60
A 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
Nyelvi előkészítő 9. évfolyam 9/Ny
Kötelező óraszám: 30
Osztály számára felhasználható 56 óra
Tantárgy óra
idegen nyelv 13/13
(6 óra kommunikáció, 5 óra nyelvtan,
2 óra országismeret)
idegen nyelv 5/5
Informatika 3,5/3,5
Matematika 1/1
Magyar 1/1
Történelem 0,5/0,5
Osztályfőnöki 1
Testnevelés 5
61
Gimnázium 9-12. évfolyam
(nyelvi előkészítő)
9. 10. 11. 12.
tantárgy R H R H
magyar nyelv és
irodalom 4 5 4 5 4
4
emelt
5
5
I.idegen nyelv 5 5 5 5 4/4
3/3
II.idegen nyelv 3 3 3 3 4/4
5/5
matematika 5 3 5 3 3/3
4
emelt
5
5
történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 3 2 3 3
3
emelt
4
4
etika
1
biológia – egészségtan
2 2
2
emelt
4
4
fizika 2 2 2
emelt
2 2
kémia 2 2
emelt
2 2
földrajz 2 2
emelt
2 2
ének-zene 1 1
vizuális kultúra 1 1
dráma és tánc 0,5
mozgóképkultúra és
médiaismeret 0,5
vizuális kultúra
1
dráma és tánc
1
zeneirodalom
1
mozgóképkultúra és
médiaismeret
1
informatika 1 1 1 1
emelt 2 2
technika, életvitel és
gyakorlat
1
testnevelés és sport 5 5 5 5
osztályfőnöki 1 1 1 1
kötelező isk. filozófia
1
Tanuló számára kötelező 35 36 35 35
A tanuló számára
választható
Utazás és turizmus
2 2
62
Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)
tantárgy
9. 10. 11. 12.
H. Á. H. Á. alap emelt alap emelt
magyar nyelv és irodalom 5 4 5 4,5 4 4
emelt 5 5
I. idegen nyelv 5 5 4 4 5/5 5/5
II. idegen nyelv 3 3 3 3 3/3 3/3
matematika 3 4 4 4 3/3 4
emelt 5 5
történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 3 2 3 3 3 3
emelt 4 4
eitka 1
biológia - egészségtan 2 2 2
emelt 2 2
fizika 2 2 2
emelt 2 2
kémia 2 2
emelt 2 2
földrajz 2 2
emelt 2 2
ének-zene 1 1
vizuális kultúra 1 1
dráma és tánc 0,5
mozgóképkultúra és médiaismeret 0,5
művészetek/
vizuális kultúra 1
dráma és tánc
1
zeneirodalom 1
mozgóképkultúra és médiaismeret 1
informatika 1 2 1 1,5
emelt 2 2
technika, életvitel és gyakorlat 1
testnevelés és sport 5 5 5 5
osztályfőnöki 1 1 1 1
kötelező isk. fil. 1
Tanuló számára kötelező 35 36 35 35
A tanuló számára választható
Utazás és turizmus
2 2
63
Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.)
Tantárgy
7 8 9 10 11 12
magyar nyelv és irodalom 2,5+1/1 4 4 4 4 5
emelt
5 5
I. idegen nyelv 4/4 5/5 5/5 4/4 5/5 4/4
II. idegen nyelv
3/3 3/3 3/3 3/3
matematika 4 2,5+1/1 3,5 4 3 4
emelt
5 5
történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek 2 2 2 3 3 3
emelt
4 4
erkölcstan 1 1
etika
1
biológia – egészségtan 2 1 1 2 2 2
emelt
2 2
fizika 2 1,5 2 2 2
emelt
2 2
kémia 1,5 2 2 2
emelt
2 2
földrajz 1 2 2 2
emelt
2 2
ének-zene 1 1 1 1
vizuális kultúra 1 1 1 1
dráma és tánc
0,5
mozgóképkultúra és médiaismeret
0,5
művészetek/
vizuális kultúra
1
dráma és tánc
1
zeneirodalom
1
mozgóképkultúra és médiaismeret
1
informatika 1/1 1/1 1,5/1,5 2/2
emelt 2 2
technika, életvitel és gyakorlat 1
1
testnevelés és sport 5/5 5 5 5 5 5
of. 1 1 1 1 1 1
kötelező isk. fil.
1
tanuló számára kötelező 31 31 35 36 35 35
a tanuló számára választható
Utazás és turizmus
2 2
2.3.2. SZAKGIMNÁZIUM
A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben alkalmazott óratervek
64
Szakközépiskola – 4 osztályos (9-12. évf.)
RENDÉSZETI
tantárgy 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 4 4,5 4,5 4
Idegen nyelv 4/4 4/4 4/4 4/4
Matematika 4 4 4,5 4
Etika 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 3 2,5 3 4
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Biológia-egészségtan 2 2 1
Földrajz 2 1
Művészetek - vizuális kultúra 1
Informatika 2/2 1/1 1/1 1/1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tárgyak ( 6 ) ( 7 ) ( 8 ) ( 11 )
Tanuló számára kötelező 35 36 35 35
65
Szakmai tantárgyak kerettantervi óraterve
Rendészeti ágazat
Tantárgyak
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évf.
elm
.
gyak. ö.gy
.
elm
.
gyak. ö.gy. elm. gyak ö.gy elm. gyak.
Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. 2
Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. 2
Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. 2
Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. 3
Speciális gyakorlat I. 1,5/1,5
Speciális gyakorlat II. 2/2
Speciális gyakorlat III. 2,5/2,5
Speciális gyakorlat IV. 3,5/3,5
Jogi és közigazgatási ismeretek I. 1,5
Jogi és közigazgatási ismeretek II. 1
Jogi és közigazgatási ismeretek III. 2,5
Társadalom és kommunikáció I. 2/2 ,
Társadalom és kommunikáció II. 0,5
Társadalom és kommunikáció gyakorlat 0,5/0,5 1/1
Speciális informatika 1/1
Speciális informatika gyakorlat 1/1
Idegen nyelv I. 1,5/1,5
Idegen nyelvi gyakorlat 0,5/0,5
Rendészeti tábor 35
Katasztrófavédelmi gyakorlat 35
Rendőrségi gyakorlat 35
Személy- és vagyonőri gyakorlat 40
Rendőrségi gyakorlat 65
Összes szakmai óra:
4 2 4 3 4,5 3,5 6,5 4,5
6 35 7 75 8 105 11
Éves óraszám 144 72 35 144 108 75 162 126 105 208 144
Éves óraszám 144 107 144 183 162 231 208 144
66
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott
időkeretének meghatározása
A speciális gyakorlat I. óraszámát 2-ről 1,5-re csökkentettük 9. évfolyamon.
A speciális gyakorlat II. óraszámát 1,5-ről 2 órára növeltük a 10. évfolyamon.
Társadalom és kommunikáció I. óraszámát 1-ről 2-re növeltük, és a társadalom és kommunikáció
gyakorlat tantárgy 0,5 órát kapott a 9. évfolyamon.
A társadalom és kommunikáció gyakorlat óraszámát a 10. évfolyamon 0,5-ről 1 órára emeltük.
A fegyveres szervek és vagyonvédelem III. óraszámát 1,5-ről 2,5-re emeltük a 11. évfolyamon.
A fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. óraszámát 2,5-ről 3-ra emeltük, a jogi és közigazgatási
ismeretek III. óraszámát 2-ről 2,5-re növeltük, a speciális informatika elméleti óraszámát 1-ről 1,5-re, a
gyakorlatét 1-ről 0,5-re módosítottuk a 12. évfolyamon.
KÖZGAZDASÁGI- Ügyviteli ágazat
9-12. évfolyam
tantárgy 9. 10. 11. 12. 13.
Magyar nyelv és irodalom 4 4,5 4,5 4
Idegen nyelv 4/4 4/4 4/4 4/4 2/2
Matematika 4 4 4,5 4
Etika 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 3 2,5 3 4
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Biológia-egészségtan 2 2 1
Földrajz 2 1
Művészetek - vizuális kultúra 1
Informatika 2/2 1/1 1/1 1/1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tárgyak ( 6 ) ( 7 ) ( 8 ) ( 11) ( 33 )
Tanuló számára kötelező 35 36 35 35 35
67
Szakmai tantárgyak kerettantervi óraterve
Ügyviteli ágazat
54 346 02 Ügyviteli titkár
Szakmai követelmény-
modulok
TANTÁRGYAK 9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
13.
évf.
e gy e gy e gy e gy e gy
10067-12
Gépírás és dokumentum-
készítés, iratkezelés
Gépírás és iratkezelés (gyakorlat) 2,5/2,5 2,5/2,5 1/1 0,5/0,5
Levelezési ismeretek I. (elmélet) 1/1
Levelezési ismeretek II. (gyakorlat) 2/2 2/2
10070-12
Munkahelyi kommunikáció
Kommunikáció alapjai (elmélet) 2 3
Üzleti kommunikáció (gyakorlat) 4/4
10066-12
Gazdálkodási alapfeladatok
Gazdasági alapismeretek (elmélet) 1,5 1,5 2 2
Jogi ismeretek (elmélet) 0,5 1 1
Vállalkozási ismeretek (elmélet) 4
10073-12
Titkári ügyintézés
Üzleti adminisztráció (gyakorlat)
irodai adminisztráció alapjai
iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás
6/6
Ügyviteli ismeretek (elmélet)
ügyviteli bizonylatok
pénzügyi, számviteli,fizetési és adóelőírások
4
10072-12
Rendezvény- és
programszervezés
Rendezvény és program dokumentáció alapjai
(elmélet)
3
Rendezvény és program dokumentáció a
gyakorlatban (gyakorlat
6/6
10071-12
Hivatali kommunikáció
magyar és idegen nyelven
Hivatali protokoll ismeretek (elmélet) 3
Szakmai idegen nyelv (gyakorlat) 7/7
11500-12 Munkahelyi eü és
bizt.
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.
(Szakmai idegen nyelv)
2/2
Élet és pályatervezés / oszályfőnöki 1
ÖSSZESEN: 6 7 8 11 35
68
Közgazdasági ágazat
54 344 01 PÉNZÜGYI – SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ
Szakmai
követelménymodulok Tantárgyak 9. évf. 10. évf 11. évf 12. évf 13. évf
e gy e gy e gy e gy e gy
11500-12
Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. (Szakmai
idegen nyelv) 3/3
11504-12
Gazdálkodási
alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi
alapismeretek 2 4,5 1
Ügyviteli gyakorlat
- gépírás, levelezés
- viselkedéskultúra
2,5/2,5
1/1
2,5/2,5
Ügyviteli gyakorlat
- üzleti kommunikáció 1/1
Általános statisztika 1 1
Statisztikai gyakorlat 1/1 1/1
Pénzügyi alapismeretek
(elmélet) 2 2
Pénzügyi gyakorlat 1/1 1/1
Adózási alapismeretek 1
Adózási gyakorlat 1/1
Számviteli alapismeretek
(elmélet) 2 2
Számviteli gyakorlat 1/1
10147-12
Gazdálkodási feladatok
ellátása Gazdálkodási ismeretek 3,5
11505-12
Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen 4/4
10149-12
Könyvvezetés és
beszámolókészítés Számvitel 6
11506-12
Vállalkozásfinanszírozási
és adózási feladatok
Vállakozás-finanszírozás 3
Vállakozás-finanszírozás
gyakorlat 1/1
Adózás 4
Elektronikus adóbevallás
gyakorlata 2/2
11501-12
Projektfinanszírozás
Projektfinanszírozás 2
Projektfinanszírozás
gyakorlata 2/2
11502-12
Projektfolyamatok követése
Projektfolyamatok követése 2
Projekttervezés gyakorlata 1/1
Élet és pályatervezés
(osztályfőnöki óra) 1
Összes szakmai óra: 6 7 8 11 35
69
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott
időkeretének meghatározása
Az ügyviteli gyakorlatok óraszámát 1-gyel megnövelve viselkedéskultúrát iktattunk be a 9.
évfolyamon heti 1 órában.
A gazdasági és jogi alapismeretek óraszámát 3,5-ről 4,5-re növeltük a 10. évfolyamon.
A 11. évfolyamon 1 óra pénzügyi gyakorlatot vezettünk be.
A 12. évfolyamon 1 óra gazdasági és jogi alapismeretek került bevezetésre.
A 13. évfolyamon a Foglalkoztatás I. óraszámát 2-ről 3-ra, a vállalkozásfinanszírozás óraszámát 2-
ről 3-ra, az adózás óraszámát 3-ról 4-re növeltük, és 1 óra osztályfőnöki óra került bevezetésre.
54 346 02 Logisztikai ügyintéző (kifutó)
Szakmai követelmény-
modulok
TANTÁRGYAK 13.
évf.
14.
évf.
e gy e gy
11500-12 Munkahelyi
eü
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
(Szakmai idegen nyelv)
4/4 3/3
11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 0,5
10026-12
Az áruforgalom
lebonyolítása
Áruforgalom (elmélet) 2 3
Áruforgalom gyakorlata (gyakorlat) 2/2 2/2
10030-12
Az áruforgalom
tervezése, irányítása,
elemzése
Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
(elmélet) 6 óra
ebből üzleti levelezés
4
2/2
5
Vezetési ismeretek (elmélet) 1
Üzleti tevékenység a gyakorlatban (gyakorlat) 3/3 2/2
10032-12
Marketing
A marketing alapjai (elmélet) 2 2
Marketing a gyakorlatban (gyakorlat 1/1
10034-12
A logisztikai ügyintéző
feladatai
Logisztika (elmélet) 2 2
Készletgazdálkodás (gyakorlat) 2/2 2/2
10035-12
Szállítás, fuvarozás,
szállítmányozás
Szállítmányozási és fuvarozási feladatok
(gyakorlat)
2/2 3/3
Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás (elmélet) 3,5 4
Közlekedés és gazdaság földrajz (elmélet) 1,5
10036-12
Termelési és
nagykereskedelmi
raktározás
Raktározás (elmélet) 2 2
Raktározás gyakorlata (gyakorlat) 3/3
Élet és pályatervezés 1 1
ÖSSZESEN: 35 35
70
A logisztikai ügyintéző képzés iskolánkban csak érettségi utáni szakképesítésként került
bevezetésre, így a különböző tantárgyi modulokat megosztottuk a 13. és 14. évfolyam között a
szakmai vizsgára való felkészítés érdekében. A megosztás az óratáblázatban nyomon követhető.
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott
időkeretének meghatározása
A 13. évfolyamon a Foglalkoztatás I. modul keretében 4 óra szakmai idegen nyelvet tanítunk, míg a
14. évfolyamon 2-ről 3-ra növeltük az óraszámot.
A marketing alapjai óraszámát 3-ról 4-re növeltük.
Az áruforgalom óraszámából 0,5 órát a raktározáshoz csoportosítottunk át, illetve a raktározás
gyakorlatából az elmélethez.
Mindkét évfolyamon 1 osztályfőnöki óra került bevezetésre.
A 2016/2017. tanévben felmenő rendszerben alkalmazott óratervek
Bányászat VII., Közgazdaság XXIV., Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI.,
Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., Optika XXIX., Földmérés XXXV. ágazatok esetében
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13. évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy:
Földrajz - 2 2 2 206 - -
Kötelezően választható tantárgy:
Érettségi tantárgy, vagy Idegen
nyelv, vagy Fizika*, vagy
Informatika, vagy Szakmai
tantárgy**
- - 2 2 134 - -
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek - 1 - - 36 - -
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7
(1045+453)
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
71
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
A 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgy heti 2 órában: matematika, történelem,
informatika
Szociális III., Pedagógiai IV.,
Rendészet és közszolgálat XXXVIII.,
Közművelődés XXXIX., ágazatok esetében
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13. évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy:
Biológia - 2 2 2 206 - -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi tantárgy,
vagy Idegen nyelv, vagy
Földrajz*, vagy Informatika,
vagy Szakmai tantárgy**
- - 2 2 134 - -
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek - 1 - - 36 - -
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7
(1045+453)
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
A 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgy heti 2 órában: matematika, történelem,
informatika
72
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
54 346 03 Irodai titkár
9. 10. 11. 12. 5/13.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 6 5 6 6 140
2 8 140
3 7 12 19
Összesen 11 12 10 10 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2
11806-16 Gépírás és
számítástechnikai
alkalmazások
Gépírás gyakorlata 2 1
Számítástechnikai
alkalmazások az
ügyfélszolgálatban
1 1
11807-16 Kommunikáció az
ügyfélszolgálatban
Ügyfélszolgálati
kommunikáció 1
Ügyfélszolgálati
kommunikációs gyakorlat 1
11808-16 Ügyfélszolgálat a
gyakorlatban
Ügyfélszolgálati ismeretek 1
Ügyfélszolgálati gyakorlat 1 1
11809-16 Dokumentumkezelés
az ügyfélszolgálatban
Levelezési gyakorlat az
ügyfélszolgálatban 1
Dokumentum- és
adatkezelés az
ügyfélszolgálatban
1
Komplex ügyfélszolgálati
gyakorlat 1
73
10066-16 Gazdálkodási
alapfeladatok
Gazdasági és vállalkozási
ismeretek 2 1 1 2
Jogi ismeretek 1 1,5
12082-16 Gépírás és irodai
alkalmazások
Gépírás és levelezési
gyakorlat 2 2 2 2 3
Irodai alkalmazások
gyakorlata 1 1 2
12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata 2 2 2 5
12084-16 Üzleti kommunikáció
és protokoll
Kommunikáció a titkári
munkában 1 2 2
10072-16 Rendezvény- és
programszervezés
Rendezvény- és
programszervezés 1 1 1
Rendezvény- és
programszervezés
gyakorlata
5
12085-16 Titkári ügyintézési
gyakorlat
Titkári ügyintézés 1 1 2
Titkári ügyintézés
gyakorlata 1 1 5
11554-16 Irodai szakmai
idegen nyelv
Irodai szakmai idegen
nyelv 3
Osztályfőnöki óra
1
A szabadon hagyott időkeret meghatározása a 13. évfolyamon:
Osztályfőnöki feladatok : 1 óra
12083-16 Gyorsírás modul – gyorsírás gyakorlata 1 óra 10072-16 Rendezvény- és programszervezés – elmélet 1 óra 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok - gazdasági és vállalkozási ismeretek 1 óra
74
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
9. 10. 11. 12. 5/13.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy
A szakmai képzés órakerete
Összesen 7 4 9 3
0
9 1
0
4,5 5,5 21 10
Összesen 11,0 12,0 10 10 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 4
11504-16 Gazdálkodási
alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi
alapismeretek 4 3
Ügyviteli ismeretek 3
Ügyviteli gyakorlatok 4
Általános statisztika 2
Statisztika gyakorlat 1
Pénzügyi alapismeretek 2 1 0,5
Pénzügy gyakorlat 1
Adózási alapismeretek 1
Adózás gyakorlat 1
Számviteli alapismeretek 2 2
Számvitel gyakorlat 1 1
Projekttervezés 11884-16
Támogatási alapismeretek 2 1
Gazdálkodási statisztika 2
Folyamat- és pénzügyi
tervezés 1 1,5
75
Támogatáskezelés 11885-16 Támogatási ügyvitel 2 2
Támogatás menedzsment 2
10147-12 Gazdálkodási
feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 2,5
11506-16
Vállalkozásfinanszírozási és
adózási feladatok
Vállalkozásfinanszírozás 3
Vállalkozásfinanszírozás
gyakorlat 2
Adózás 3
Elektronikus adóbevallás
gyakorlata 2
10149-12 Könyvvezetés és
beszámoló készítés feladatai Számvitel 6
11505-12 Könyvelés
számítógépen
Könyvelés számítógépen
gyakorlat 4
11501-16 Projektfinanszírozás
Projekt-finanszírozás 2
Projektfinanszírozás
gyakorlata 2
11502-12 Projektfolyamatok
követése
Projektfolyamatok követése 2
Projekttervezés gyakorlata 1
Osztályfőnöki óra
1
A szabadon hagyott időkeret meghatározása a 13. évfolyamon:
Osztályfőnöki feladatok : 1 óra
11498-12 Foglalkoztatás I. –szakmai idegen nyelv 2 óra
11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok - vállalkozásfinanszírozás gyakorlat 1 óra
76
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
54 345 01 Közszolgálati ügyintéző
9. 10. 11. 12. 5/13.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 6,5 4,5 8 4 140
5,5 4,5 140
5,5 4,5
Összesen 11,0 12,0 10,0 10,0 35,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2
11654-16 Rendvédelmi jog és
közigazgatás
Közszolgálati ügyintézői
ismeretek 1,5
11655-16 Magánbiztonság a
közszolgálati ügykezelő
számára
Magánbiztonság és
vagyonvédelem I. 1
Magánbiztonság és
vagyonvédelem II. 1
Magánbiztonság és
vagyonvédelem III. 0,5
Magánbiztonság és
vagyonvédelem IV.
gyakorlat
1
Személy és
vagyonvédelemi ismeretek
gyakorlat
0,5
Személy és vagyonőri és
közterület-felügyelői
ismeretek gyakorlat
1
77
11553-16 Rendvédelmi szervek
és alapfeladatok
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok I. 1 0,5
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok II. 2,5
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok III. 4
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok IV. 4
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok V. 2
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok gyakorlat 1
11556-16 Társadalomismeret
és szakmai kommunikáció
Közszolgálati ügyintézői
ismeretek 0,5
Közszolgálati ügyintéző
gyakorlati ismeretek 0,5
11657-16 Rendészeti szakmai
idegen nyelv
Rendészeti szakmai idegen
nyelv 1
11658-16 Rendészeti szakmai
informatika
Rendészeti szakmai
informatika 0,5
11552-16 Önvédelem és
intézkedéstaktika
Önvédelem és intézkedés
taktika gyakorlat I. 0,5
Önvédelem és intézkedés
taktika gyakorlat II. 3,5
Önvédelem és intézkedés
taktika gyakorlat III. 3
Önvédelem és intézkedés
taktika gyakorlat IV. 3
Önvédelem és intézkedés
taktika 0,5 2
10069-12 Irodai asszisztensi
feladatok Ügyviteli ismeretek 1
10067-12 Gépírás,
dokumentum készítés
iratkezelés
Ügyviteli ismeretek 1
78
11555-16 Ügykezelés a
közszolgálatban
Ügyviteli ismeretek 4
Ügyviteli gyakorlat 3,5
11632-16 Közszolgálati
ügyintéző alapfeladatok
Közszolgálati ügyintézői
ismeretek 1,5 1,5 4
Közszolgálati ügyintézői
gyakorlat 1,5 2
11559-16 E-közigazgatási
ismeretek
E-közigazgatás elmélete 5
E-közigazgatás gyakorlata 2
11560-16 Ügyfélszolgálati
kommunikáció magyar és
idegen nyelven
Ügyfélszolgálati
kommunikáció 2,5
Ügyfélszolgálati
kommunikáció gyakorlat 3
11385-16 Magyar- és idegen
nyelvű panaszkezelés
Ügyfélszolgálati
kommunikáció 2
Ügyfélszolgálati
kommunikáció gyakorlat 3,5
Osztályfőnöki óra
1
A szabadon hagyott időkeret meghatározása a 13. évfolyamon:
Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés - ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat idegen nyelven 1 óra 11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban - ügyviteli gyakorlat 1 óra 11559-16 E-közigazgatási ismeretek - E-közigazgatás elmélete 1 óra
79
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
54 346 03 Irodai titkár
1/13. 2/14.
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2
10066-16 Gazdálkodási
alapfeladatok
Gazdasági és vállalkozási
ismeretek 4 2
Jogi ismeretek 1 2,5
12082-16 Gépírás és irodai
alkalmazások
Gépírás és levelezési
gyakorlat 7 3
Irodai alkalmazások
gyakorlata 2 2
12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata 6 4
12084-16 Üzleti kommunikáció
és protokoll
Kommunikáció a titkári
munkában 3 2
10072-16 Rendezvény- és
programszervezés
Rendezvény- és
programszervezés 2 1
Rendezvény- és
programszervezés
gyakorlata
1 5
12085-16 Titkári ügyintézési
gyakorlat
Titkári ügyintézés 2 2
Titkári ügyintézés
gyakorlata 2 5
11554-16 Irodai szakmai
idegen nyelv
Irodai szakmai idegen
nyelv 2 3
Osztályfőnöki óra
1
1
Összesen:
35 160 35
A szabadon hagyott időkeret meghatározása:
13. évfolyam
Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 11499-12 Foglalkoztatás II – 2 óra 10072-16 Rendezvény- és programszervezés - rendezvény- és programszervezés gyakorlata
1 óra 14. évfolyam
Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 10072-16 Rendezvény- és programszervezés - rendezvény- és programszervezés elmélet 1
óra 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok - gazdasági és vállalkozási ismeretek 1 óra 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok - jogi ismeretek 1 óra
80
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
54 841 11 – Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző
1/13. 2/14.
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I Foglalkoztatás I. 4 4
10496-16 Közlekedés-
szállítási alapok
Közlekedési
alapfogalmak
Közlekedés történet 1,5
Közlekedésföldrajz 1,5
Közlekedés technikája 2 2
Közlekedés üzemvitel gyakorlat 1 1
10501-16 Szállítmányozási
ügyintézői feladatok
Általános szállítmányozási ismeretek 2 2
Ágazati szállítmányozási ismeretek 2 5
Szállítmányozás gyakorlat 3 2
10036-16 Logisztikai
ügyintézői
feladatokmodul11
Logisztika 3 4
Logisztikai tervezés gyakorlat 3 2,5
10036-16 A raktáros
feladatai
A raktározási folyamatok 2,5 0.5
Speciális áruk raktározása
1
Raktározás gyakorlat 1 2
11781-16 A raktárvezető
feladatai
A raktározás szerepe az ellátási
láncban 0,5 0,5
Raktár működtetése és
mutatószámai 1
Raktárvezetés gyakorlat
2
10070-12 Munkahelyi
kommunikáció
Kommunikáció alapjai 2 1
Üzleti kommunikáció gyakorlat 1 1
10651-12 Vezetési, jogi,
gazdasági, marketing
ismeretek
Vezetési, jogi, gazdasági, marketing
elméleti ismeretek 1,5 2,5
Marketing gyakorlat 1
Vezetés, szervezés gyakorlat 0,5 0,5
Osztályfőnöki feladatok
1
1
Összesen:
35 160 35
A 13. és 14. évfolyam között a különböző tantárgyak óraszámait a szakmai vizsgára való
felkészülés érdekében megosztottuk.
A rendelkezésre álló szabad órakeretet az alábbiak szerint osztottuk meg a modulok között:
11498-12 Foglalkoztatás I. 6 óra (4 – 2) Osztályfőnöki feladatok : 1 – 1 óra
81
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
54 345 01 Közszolgálati ügyintéző
1/13. 2/14.
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 3 2
11553-16 Rendvédelmi
szervek és alapfeladatok
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok I.
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok II. 3
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok III. 4
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok IV. 2 2
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok V. 2
Rendvédelmi szervek és
alapfeladatok gyakorlat 1
11552-16 Önvédelem és
intézkedéstaktika
Önvédelem és intézkedés
taktika gyakorlat I.
Önvédelem és intézkedés
taktika gyakorlat II. 4
Önvédelem és intézkedés
taktika gyakorlat III.
3
Önvédelem és intézkedés
taktika gyakorlat IV.
3
Önvédelem és intézkedés
taktika 2
11555-16 Ügykezelés a
közszolgálatban
Ügyviteli ismeretek 2 2
Ügyviteli gyakorlat 2 1
11632-16 Közszolgálati
ügyintéző alapfeladatok
Közszolgálati ügyintézői
ismeretek 3 4
Közszolgálati ügyintézői
gyakorlat 1 2
11559-16 E-közigazgatási
ismeretek
E-közigazgatás elmélete 2 2
E-közigazgatás gyakorlata 1 2
11560-16 Ügyfélszolgálati
kommunikáció magyar és
idegen nyelven
Ügyfélszolgálati
kommunikáció 2,5
Ügyfélszolgálati
kommunikáció gyakorlat 2 2
11385-16 Magyar- és idegen
nyelvű panaszkezelés
Ügyfélszolgálati
kommunikáció 2
Ügyfélszolgálati
kommunikáció gyakorlat 2 2
Osztályfőnöki óra
1
1
Összesen:
35 160 35
82
A 13. és 14. évfolyam között a különböző tantárgyak óraszámait a szakmai vizsgára való
felkészülés érdekében megosztottuk.
A rendelkezésre álló szabad órakeretet az alábbiak szerint osztottuk meg a modulok között:
11498-12 Foglalkoztatás I. 3 óra Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. 0,5 óra
Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II. 0,5 óra
11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban - Ügyviteli gyakorlat 0,5 óra
11632-16 Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok - Közszolgálati ügyintézői ismeretek 3 óra
11632-16 Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok - Közszolgálati ügyintézői gyakorlat 1 óra
11560-16 Ügyfélszolgálati kommunikáció magyar és idegen nyelven – gyakorlat 1 óra
11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés – gyakorlat 0,5 óra
Osztályfőnöki feladatok : 1 – 1 óra.
83
2.3.3. FELNŐTT OKTATÁS – ESTI TAGOZAT
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző
Felnőtt oktatás - Esti tagozat
1/13. 2/14.
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I Foglalkoztatás I. 2
11504-16 Gazdálkodási
alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi
alapismeretek 2
Ügyviteli ismeretek 1
Ügyviteli gyakorlatok 3
Általános statisztika 0,5
Statisztika gyakorlat 2
Pénzügyi alapismeretek 1
Pénzügy gyakorlat 2
Adózási alapismeretek 0.5
Adózás gyakorlat 2
Számviteli alapismeretek 1
Számvitel gyakorlat 3
10147-12 Gazdálkodási
feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 1
11506-16
Vállalkozásfinanszírozási és
adózási feladatok
Vállalkozásfinanszírozás 2
Vállalkozásfinanszírozás
gyakorlat 1
Adózás 2
Elektronikus adóbevallás
gyakorlata 2
10149-12 Könyvvezetés és
beszámoló készítés feladatai Számvitel 3
11505-12 Könyvelés
számítógépen
Könyvelés számítógépen
gyakorlat 3
11501-16 Projektfinanszírozás
Projekt-finanszírozás 1
Projektfinanszírozás
gyakorlata 1
11502-12 Projektfolyamatok
követése
Projektfolyamatok
követése 1
Projekttervezés gyakorlata 1
Összesen:
18 0 18
84
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma
35 345 01 – Kis és középvállalkozások ügyvezetője I.
Felnőtt oktatás – esti tagozat
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgyak Elméleti heti
óraszám
Gyakorlati heti
óraszám
Összesen 11 6,5
Összesen 17,5
11871-16 Idegen nyelv és
üzleti szaknyelv I. Idegen nyelv 10
11870-16 Informatika
vállalatvezetőknek I.
Informatikai alapismeretek 1
Irodai programcsomag használata 3
Internetes kommunikáció 2,5
11868-16 A vállalkozások
működtetése Vezetői ismeretek 1
85
2.4. Szakmai program
2.4.1. A szakképzés szervezésének feltételei, alapelvei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel
rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Az iskolai szakképzés alapelvei és célkitűzései
- A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött
szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás
folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.
- Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga
részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján határoztuk meg. Az érettségi
bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít és a jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási
intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére,
tevékenység folytatására jogosít. A kötelező szakmai érettségi a szakképzésre vonatkozó
jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére is képesít. Kötelezően választandó
vizsgatárgy szakgimnáziumban a tanuló ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.
- A 9-10. évfolyamon az alapvető oktatási célunk, hogy megismertessük és megszerettessük az
iskolánkba jelentkezett általános iskolai végzettséggel rendelkező tanulókkal a pénzügyi, ügyviteli,
rendészeti szakmák szépségét és ezeknek a szakmáknak a különböző területeit.
- A 11-12. évfolyamokon megalapozzuk azokat a szakmai elméleti és gyakorlati alapismereteket,
amelyek biztosítják a későbbi szakmai fejlődést, a középfokú szakmai képzés befejezése után a
munkába állást, vagy a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét,
- A tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint
érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai
vizsgájára történő felkészítés folyik.
- Iskolánkban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott
ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos
Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés
szerezhető.
- 2016-17 szeptember 1-én indult szakgimnáziumi képzésben a tanulók az érettségi vizsgával együtt
szakmai érettségi vizsgát tesznek, amellyel OKJ-s végzettséget is szereznek.
- A 13-14. évfolyamon indított Logisztikai ügyintéző, illetve Logisztikai és szállítmányozási
ügyintéző szakképesítést azon érettségivel rendelkező fiatalok számára szervezzük nappali
tagozaton, akik nem szakmai érettségi keretében szerzik meg előzetes szakmai ismereteiket.
- Felnőttoktatás keretében szakgimnáziumi képzésként esti tagozaton érettségizettek számára
Pénzügyi, számviteli ügyintéző, Ügyviteli titkár, illetve szakközépiskolai képzés keretében Kis- és
középvállalkozások ügyvezetője I. képzést szervezünk.
86
- Fontos feladatunk megtanítani és elmélyíteni tanulóinkban a természettudományi, az informatikai
és a szakmai tantárgyakban a legfontosabb fogalmakat, törvényeket és ezek komplex használatának
elméleti és gyakorlati módjait.
- Napjaink kiemelt feladata felkészíteni tanulóinkat az európai uniós tagsággal járó egyéni szakmai
lehetőségek kihasználására - jól megalapozott gyakorlati szakmai kompetenciákkal,
számítástechnikai és informatikai ismeretekkel és legalább egy idegen nyelv tudásával
rendelkezzenek a szakközépiskola befejezésekor.
- A tanulóinkat a szakképző évfolyamokon olyan középfokú szakmai ismeretekhez és a
munkaerőpiac által elismert szakképesítésekhez kívánjuk juttatni, amelyekkel tanulmányaik
befejeztével biztos szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek majd.
- Szakgimnáziumunk a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán
felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a
munkaerő-piaci helyzetet, azért hogy szükség esetén meg tudjuk változtatni, vagy bővíteni tudjuk a
szakmacsoportos oktatás szakmai kimeneteit a következő iskolai rendszerű képzésben oktatható
szakmákkal.
XL. közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazathoz tartozó
54 841 11 logisztikai és szállítmányozási ügyintéző
XXIV. közgazdaság ágazathoz tartozó
54 344 01 pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés
XXXVIII. rendészet és közszolgálat ágazathoz tartozó
54 345 01 közszolgálati ügyintéző szakképesítés
Ráépülés keretében szakközépiskolai képzésként:
35 345 01 kis- és középvállalkozások ügyvezetője I.
A 2017/18-as tanévben az érettségizett tanulóknak a szakképző évfolyamba történő belépés feltétele
az 5/13 évfolyamon a szakképzési kerettantervben előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat külső
helyszínen történő teljesítése és sikeres szakmai érettségi vizsga. Az 1/13 évfolyamon a belépés
feltétele a kerettantervben előírt alkalmasság és érettségi vizsga megléte.
Az iskolai szakképzés programjai, tantervei
Iskolánkban minden évfolyamon és minden szakmacsoportban, valamennyi osztályban kizárólag az
új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint az NMHNSZFI és a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara által elkészített Központi Programok (KP) ajánlásai és a Szakmai és
Vizsgakövetelmények (SZVK) alapján elkészített helyi szakmai program alapján folyik az oktatás.
A szakképző évfolyamon iskolánkban képezhető szakmák részletes programjait az iskolai
pedagógiai program függeléke tartalmazza.
87
2.4.2. A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása
Iskolánkban a 9-12. évfolyamokon és az érettségi vizsgát követően a szakképző évfolyamon
történik a szakmai képzés. közgazdasági, rendészeti és ügyviteli ágazaton. Logisztikai képzés csak
szakmai évfolyamon történik.
A szakképző évfolyam gyakorlati óráinak a megtartásához az iskolai gyakorlóhelyeket vesszük
igénybe.
Az összefüggő nyári szakmai gyakorlat időszakában tanulóink együttműködési megállapodás
alapján külső gyakorló helyeken teljesítik a szakmai gyakorlatot.
Az új OKJ által megfogalmazott képzési feladatok magas színvonalú teljesítése érdekében
pedagógiai és módszertani fejlesztéseket vezettünk be. Az iskolai elméleti és gyakorlati képzést
olyan szakmai gyakorlati kirándulással egészítjük ki, amikor ipari üzemek felkeresésével nagy
logisztikai rendszereket mutathatunk be diákjainknak.
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlatok időtartama ágazati
képzésben
4 évfolyamos képzés esetén a Rendészet ágazaton:
a 9. évfolyamot követően 35 óra,
a 10. évfolyamot követen 70 óra,
a 11. évfolyamot követően 105 óra
Ügyviteli ágazaton 4+1 éves képzés esetén 54 346 02 Ügyviteli titkár:
a 9. évfolyamot követően 70 óra,
a 10. évfolyamot követően 105 óra,
a 11. évfolyamot követően 140 óra.
A közgazdasági ágazat pénzügyi – számviteli ügyintéző központi kerettanterve nem tartalmaz a 9 –
13. évfolyamon összefüggő szakmai gyakorlatot.
2016/17. tanévtől induló képzések esetén
- a Rendészet és közszolgálat , valamint az Ügyvitel ágazat esetén a 10. és a 11.
évfolyamot követően 140-140 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteni.
- A közgazdasági ágazat pénzügyi – számviteli ügyintéző központi kerettanterve nem
tartalmaz a 9 – 13. évfolyamon összefüggő szakmai gyakorlatot.
- Az érettségi utáni szakképzések esetében a 13. évfolyamot követően 160 óra
összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteni.
88
2.4.3. A gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése
Az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról való 3 napot meghaladó mulasztás igazolása után a
tanuló a tanév megkezdéséig pótolni köteles a hiányzó órákat.
2.4.4. Az előzetes tanulmányok beszámíthatósága:
A szakképzési törvény 27. § (1) alapján a szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben
folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények
teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban
meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező
tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a
szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített
követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének
döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Ennek értelmében a tanuló kérelmet nyújt be a
tanulmányok beszámítására.A tartalmi követelmények 60 %-os egyezése esetén engedélyt kap erre.
A közgazdasági és ügyviteli ágazati oktatásban résztvevők számára a szakmai végzettség a 13.
évfolyamon szerezhető meg. A tanulók az érettségi vizsgát követően felvételi nélkül folytathatják
tanulmányaikat. Más intézmény azonos szakmacsoportos képzésben résztvevő tanulója az
osztálylétszámtól függően iratkozhat be erre a képzésre.
Más szakmacsoportos képzésben résztvevő vagy a gimnázium tanulói csak a két évfolyamos
képzésre jelentkezhetnek.
A rendészeti tagozaton tanulók számára az OKJ-s szakképesítést az ágazati szakmai érettségivel
szakirányú továbbtanulás esetén iskolánkban csak 2 éves képzéssel szerezhető meg.
2.4.5. A szintvizsga, helyi köztes vizsga szabályai
Szintvizsgát intézményünkben nem szervezünk.
A köztes vizsga szabályait a pedagógia program 1.9. pontja tartalmazza.
2.4.6. Az értékelés speciális szakképzési szabályai
A pedagógiai program 1.9. tartalmazza.
89
2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás
szabályai
Választható tanórai foglalkozások
Ha a tanulót – kérelmére – felvették a nem kötelező foglalkozásra, akkor a tanuló köteles azon részt
venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. Ebben az
esetben a nem kötelező foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás és a magasabb
évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
A választható foglalkozások előkészítése minden tanév februárjában kezdődik az osztályfőnökök
bevonásával. Az igazgató a választható foglalkozásokat – a munkaközösség-vezetők véleményének
kikérésével – március 15-ig hirdeti meg. A meghirdetésben szerepel a foglalkozást (várhatóan)
vezető tanár neve, valamint a felkészítés szintje is. A tájékoztató kifüggesztése előtt be kell szerezni
az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét.
A tantárgyválasztás rendje
A tanuló az érettségire való felkészülés érdekében a 10. és a 11. évfolyamon május 20-áig
adhatja le a következő tanévre vonatkozóan a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával
kapcsolatos döntését. Kivétel ez alól, ha valaki iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával.
Attól az évtől kezdve, amelyben a tanuló 14. életévét betölti, a tantárgyválasztás jogát a
szülővel közösen gyakorolja.
A tanulói elképzelések összesítése alapján tanév végéig közöljük a tanulókkal, hogy mely
tárgyakból milyen szintű felkészítéseket tudunk vállalni, és ennek alapján a tanulók véglegesítik
tantárgyválasztásukat.
Ezt követően a tanuló választását csak igazgatói engedéllyel módosíthatja. A kérelmet, amelyet a
szülőnek is alá kell írnia, írásban kell benyújtani.
A választható tanórai foglalkozások abban az esetben szervezhetők csoporttá, ha a jelentkező
tanulók száma eléri a 12 főt.
90
A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése
Gimnázium
tantárgy
11. 12.
alap emelt alap emelt
MAGYAR
emelt 5 5
MATEMATIKA
emelt 5 5
TÖRTÉNELEM
emelt 4 4
BIOLÓGIA
emelt 2 2
FIZIKA
emelt 2 2
KÉMIA
emelt 2 2
FÖLDRAJZ
emelt 2 2
INFORMATIKA
emelt
2
2
RAJZ
emelt
2
2
Szakgimnázium
TANTÁRGY 11. évfolyam 12. évfolyam
Matematika 2 2
Történelem 2 2
Informatika 2 2
Az iskola az érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó 9-12. évfolyam végén érettségi
vizsgát szervez. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó közismereti, valamint
szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik.
A gimnáziumi osztályokban az iskola vállalja és biztosítja a kétszintű érettségi letételét, az erre való
felkészülést, középszinten magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika,
informatika, biológia, földrajz, kémia tárgyakból, emelt szinten pedig a kötelező tárgyakon kívül
informatikából, biológia, földrajz, testnevelés tantárgyakból.
A szakgimnáziumi osztályokban az iskola vállalja és biztosítja a kétszintű érettségi letételét, az erre
való felkészülést, középszinten magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika,
szakmai tárgyakból. Hatodik vizsgatárgyként biológia vagy földrajz vagy testnevelés tantárgyakból.
Emelt szinten matematika, történelem, informatika , szakmai komplesx és testnevelés tantárgyból.
Kötelező 2017-től a szakmai ágazati érettségi vizsgatárgy, az erre történő (emelt és/vagy
középszintű) felkészítést biztosítja az iskola.
91
Előrehozott érettségi vizsgákra készítjük fel tanulóinkat idegen nyelvből és informatikából.
Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének (nem a jelentkezésnek) feltétele, hogy a jelentkező
az adott vizsgatárgynak az iskola helyi tantervében szereplő követelményeit teljesítse és ezt a
bizonyítványba beírt osztályzatokkal igazolni tudja. Idegen nyelv tantárgyból az tehet előrehozott
érettségi vizsgát a 11. osztály végén, aki a 11. és a 12. osztály helyi tantervében meghatározott
tananyagból sikeres osztályozó vizsgát tett. Az osztályozó vizsga osztályzatát a bizonyítványban a
„Megjegyzés” rovatba a vizsga dátumával és a megfelelő záradékkal jegyzik be az osztályfőnökök.
Az előrehozott érettségi megléte miatt a tanulót az adott tantárgyból nem kell osztályozni, hiszen
teljesítette a tantárgy követelményeit, ez a tény mentesíti őt az órák látogatása alól.
2.6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Az egységes alaptevékenységet osztályszervezetben végezzük, a választható tevékenységeket
évfolyamszinten szervezzük, élünk a külső helyszínek, szakemberek bevonásának lehetőségével. A
tanulók az iskolába való jelentkezéskor már megjelölik, hogy milyen irányultságon szeretnének
tanulni, ennek megfelelően a négy évfolyamos gimnáziumi osztályban általános és humán
irányultságra történik a beiskolázás. A nyelvi előkészítő osztályok számára a tanév végén humán és
reál irányultságú csoportok kialakítását szervezzük meg. A csoportbontások szervezésének
elsődleges szempontja az alapkészségek megerősítése. A magyar nyelv, matematika tantárgyak
esetében kap ez elsődlegesen hangsúlyt. Valamennyi évfolyamon csoportbontásban folyik az idegen
nyelv, az informatika és szakközépiskolában a szakmai gyakorlati tárgyak oktatása.
Az iskola az eredményesebb oktatás érdekében a 9-12. évfolyamon a következő tárgyakat
csoportbontásban tanítja:
- a 6 osztályos képzés esetében a 7. évfolyamon magyar nyelv, a 8. évfolyamon
matematika tantárgyakból
- magyar nyelv és irodalom (11-12. évfolyam)
- idegen nyelv (9-12. évfolyam)
- matematika (11-12. évfolyam);
- informatika (9-12. évf.)
- szakmai gyakorlatok (9-12. évfolyam és a szakképző évf.).
A csoportbontás szervezésének elvei:
• képességek, hatékonyság, eredményesség
• differenciálás
• tanulói érdeklődés alapján
• emelt és középszintű érettségire való felkészítés alapján
• szakmai gyakorlati képzésben a szakképzési törvény előírása szerint.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje
Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint
tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.
A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék,
továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál.
92
A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók
érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell
jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel
esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és
időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében,
terembeosztással együtt.
A tanórán kívüli foglalkozások teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények
felmérését követően az igazgató alakítja ki. A tanórán kívüli foglalkozások az október 1-je és a
május 31-e közötti szorgalmi időben tarthatók.
Szakkörök
A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően
indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg, a foglalkozások előre
meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell
vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a
tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában, a szakkörök működésének feltételeit az iskola
költségvetése biztosítja.
Önképzőkörök
Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal
önképzőköröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók
aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló
felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a
működés feltételeinek intézményi támogatásával.
Énekkar
Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott
időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének
igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása.
Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek
és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli.
Sportkörök
A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport
megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok.
Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való
részvételre. (házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diákolimpia)
A könyvtár
Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a
tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb
információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik.
Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)
A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való
felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.
93
Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások
Versenyek és bajnokságok
A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való
részvétele a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges.
Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt,
szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek
határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettes irányítja.
Minden évben a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg: melyek az Oktatási Minisztérium
által meghirdetett és finanszírozott versenyek. Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a
tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. A jegyzékben nem szereplő versenyekre
való felkészítés csak az iskolaszék, ennek híján a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat
egyetértésével lehetséges.
Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások
Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet a szülők által írásban
jóváhagyott módon, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk
tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A
kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben
szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek.
A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöke szervezi. Szülői értekezleten
kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő
megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik
írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől,
tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat.
A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan
lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell elsősegélynyújtáshoz
szükséges felszerelésről is.
A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok
Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos utazáshoz,
amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény, az igazgató
engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre
utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban
nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját,
útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a
várható költségeket.
94
Kulturális intézmények látogatása
Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn
kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási
időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.
Egyéb rendezvények
Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket
is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani
az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve
amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.
Tanfolyamok
Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának
függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a
tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő.
2.7. A nem kötelező, választható tanórai foglalkozások
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása A választott kerettantervekben meghatározott óraszám
feletti kötelező tanórai foglalkozásokon az elsajátítandó tananyag gyakorlása, képességfejlesztés, a
közép- és emelt szintű érettségire való felkészítés folyik.
A többletóraszámokat az egyes tematikai egységek közötti elosztással, pl. elmélyítés, gyakorlás, és
képességfejlesztés céljára fordítjuk.
A kerettantervben megadott szabad sávot iskolánk az alábbi módon használta fel a közismereti
tantárgyak esetében:
95
2013/14. tanévtől induló képzésben
Gimnázium 9-12. évfolyam
(nyelvi előkészítő)
10. 11. 12. 13.
tantárgy R H R H
magyar
+1
+1
emelt
+1
+1
I.idegen nyelv +2 +2 +2 +2 +1
II.idegen nyelv
+1
+2
matematika +2
+2
+1
emelt
+2
+2
történelem
+1
+1
emelt
+1
+1
biológia
emelt
+2
+2
fizika
emelt
+2 +2
kémia
emelt
+2 +2
földrajz
emelt
+2 +2
informatika
emelt
+2 +2
filozófia
+1
96
Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)
tantárgy
9. 10. 11. 12.
H. Á. H. Á.
MAGYAR +1
+1,5 +0,5
emelt +1 +1
I. IDEGEN NYELV +2 +1 +2 +2
MATEMATIKA
+1 +1 +1
+1
emelt +2 +2
TÖRTÉNELEM +1
+1 +1
emelt +1 +1
BIOLÓGIA
emelt +2 +2
FIZIKA
emelt +2 +2
KÉMIA
emelt +2 +2
FÖLDRAJZ
emelt +2 +2
INFORMATIKA
+0,5 +1,5
emelt
+2
+2
FILOZÓFIA +1
Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.)
Tantárgy 7 8 9 10 11 12
MAGYAR +0,5
emelt +1 +1
I. IDEGEN NYELV + 1 +1 +2 +2 +2
II. IDEGEN NYELV
MATEMATIKA +1 +0,5 +0,5 +1
+1
emelt +2 +2
TÖRTÉNELEM
+1
emelt +1 +1
BIOLÓGIA
+1 +0,5
emelt +2 +2
FIZIKA
+0,5
emelt +2 +2
KÉMIA +0,5
emelt +2 +2
FÖLDRAJZ
emelt +2 +2
INFORMATIKA
+ 0,5 +0,5
emelt
+2 +2
FILOZÓFIA +1
97
Szakgimnázium – 4 osztályos
(9-12. évf.)
RENDÉSZETI
tantárgy 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom
+0,5 +0,5
Idegen nyelv + 1 +1 +1 +1
Matematika +1 +1 +1,5 +1
Történelem, társadalmi és állampolgári ism. +1 +0,5
+1
Informatika +1 +1 +1 +1
Szakgimnázium – 4 osztályos
(9-12. évf.)
KÖZGAZDASÁGI, ÜGYVITELI
tantárgy 9. 10. 11. 12. 13.
Magyar nyelv és irodalom
+0,5 +0,5
Idegen nyelv +1 +1 +1 +1 +2/2
Matematika +1 +1 +1,5 +1
Történelem, társadalmi és állampolgári ism. +1 +0,5
+1
Informatika +1 +1 +1 +1
A 2016/17. tanévtől induló képzésben felhasznált órák:
Gimnázium 9-12. évfolyam
(nyelvi előkészítő)
9. 10. 11. 12.
tantárgy R H R H
magyar
+1
+1
emelt
+1
+1
I.idegen nyelv +2 +2 +2 +2 +1
II.idegen nyelv
+1
+2
matematika +2
+2
+1
emelt
+2
+2
történelem
+1
+1
emelt
+1
+1
98
biológia
emelt
+2
+2
fizika
emelt
+2 +2
kémia
emelt
+2 +2
földrajz
emelt
+2 +2
informatika
emelt
+2 +2
filozófia
+1
Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)
tantárgy
9. 10. 11. 12.
H. Á. H. Á.
MAGYAR +1
+1 +0,5
emelt +1 +1
I. IDEGEN NYELV +2 +1 +2 +2
MATEMATIKA
+1 +1 +1
+1
emelt +2 +2
TÖRTÉNELEM +1
+1 +1
emelt +1 +1
BIOLÓGIA
emelt +2 +2
FIZIKA
emelt +2 +2
KÉMIA
emelt +2 +2
FÖLDRAJZ
emelt +2 +2
INFORMATIKA
+1,5
emelt
+2
+2
FILOZÓFIA +1
99
Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.)
Tantárgy 7 8 9 10 11 12
MAGYAR +0,5
+1
emelt +1 +1
I. IDEGEN NYELV + 1 +2 +2 +1 +2 +1
II. IDEGEN NYELV
MATEMATIKA +1 +0,5 +0,5 +1
+1
emelt +2 +2
TÖRTÉNELEM
+1
emelt +1 +1
BIOLÓGIA
+1 +0,5 +0,5
emelt +2 +2
FIZIKA
+0,5
emelt +2 +2
KÉMIA +0,5
emelt +2 +2
FÖLDRAJZ
emelt +2 +2
INFORMATIKA
+ 0,5 +1
emelt
+2 +2
FILOZÓFIA +1
A 2011. évi CXC. törvény 27. §-a értelmében a tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a
választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező
tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás,
egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.
A középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok
engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű
tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel
diagnosztizált tanulók számára differenciált fejlesztést biztosító foglalkozásokat.
Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított
az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. Nkt.27.§.(5)
100
2.8. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök
kiválasztásának elvei
Csak azok a tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök használhatók kötelező
jelleggel, amelyek a tankönyvjegyzékben szerepelnek. Az itt számításba vehető nyomtatott
taneszközök: tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, függvénytáblázat, atlasz. Egyéb szükséges
taneszközök: szótár, számítógép, füzet, írószer.
A tankönyvjegyzék alapján a munkaközösségek készítik el a szükséges tankönyvek, taneszközök
listáját.
A következő tanévben szükséges tankönyvekről és taneszközökről a már ide járó tanulók szüleit
még a tankönyvrendeléskor tájékoztatjuk. Tételes kimutatást vezetünk róla, hogy melyik tanuló
milyen tanévre milyen tankönyvekre tart igényt - a tankönyvrendelést ennek alapján készítjük el.
A tankönyvek kiválasztásakor egyébként is igyekszünk tekintettel lenni a tankönyvek árára.
Különösen érvényes ez az idegen nyelvi (főleg az angol) tankönyvek esetében.
A kompetencia alapú oktatás bevezetése, illetve fenntartása következtében a tanulói
tankönyveknek meg kell felelniük az adott csoportokban a kompetenciaoktatás elveinek. Ezt a
mindenkori tankönyvjegyzék jelzi.
A tanulók térítésmentesen az adott évfolyamon vehetik igénybe a tankönyveket. A tankönyveket
sérülésmentesen kell leadniuk a tanév végén. A megrongálódott tankönyvek árát meg kell
téríteniük. Az érettségi vizsgához a szükséges könyveket a könyvtárból ismét kikölcsönözhetik.
101
2.9. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósításának részletes szabályai
A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója a korábbi képzési szakaszban kibontakozott
képességek továbbfejlesztése, a készségek és tudástartalmuk elmélyítése és megszilárdítása.
A középfokú iskola az általános iskola befejezése után (hat évfolyamos gimnázium esetében a
hatodik évfolyam elvégzése után) kezdődik és a tankötelezettség végéig, ill. a középfokú
tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét.
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési
feladatokat kell alapul venni.
A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez kell igazítani az alkalmazott
módszereket, a számonkérés formáit. Az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Szükség esetén
egyéni és kiscsoportos formában is támogatni kell az előrehaladásukat.
Ezekből következően az alábbi pedagógiai feladatok állnak a középiskola előtt, előttünk:
- a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse
fel a továbbtanulásra vagy a munkába állásra
- alapozza meg a felkészülést a jogok és a kötelességek törvényes gyakorlására,
készítsen fel az önművelésre
- neveljen önálló munkára és gondolkodásra, a tanulási tevékenység tudatos, intenzív
alkalmazására
- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék
és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni,
- az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia
eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,
- az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása
- a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük,
- a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával,
- a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek,
készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló
tanulás és az önművelés alapozásával,
102
- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat
2.10. Mindennapos testnevelés testmozgás megvalósításának módja
A Knt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint az iskola lehetőségeinek, tárgyi és
személyi adottságainak függvényében a mindennapos testnevelés megvalósításában a következő
elvek szerint járunk el:
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11)
bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.
Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti öt órát
az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelésórát az alábbi rendben
biztosítjuk:
a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2 órás kötelező
sportköri foglalkozáson való részvétellel,
a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban
történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett
igazolás benyújtásával,
két óra tömbösítve az órarendben (ez lehetőséget biztosít a kerettantervben előírt úszás,
atlétika oktatására, ill. konditerem, jégpálya igénybevételére).
A gyógytestnevelés órák megszervezése
Az iskola a kötelező tanórák keretében gondoskodik a könnyített testnevelés megszervezéséről. A
mindennapi testedzés részeként biztosítjuk a tanulóknak a lehetőséget, hogy a tanítási órák után a
rendelkezésre álló eszközöket használják.
heti két órában
7. 8. NYEK 9. 10. 11. 12.
Hatosztályos úszás úszás - tánc prevenciós
foglalkozás
cross-fittness labdajátékok
NYEK - tánc úszás prevenciós
foglalkozás
cross-fittness labdajátékok
4 évfolyamos
(gimnázium,
szakgimnázium)
- - - úszás prevenciós
foglalkozás
cross-fitness
labdajátékok
A tanuló kérelmére, a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított
igazolás birtokában sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. A tanév kezdetén benyújtott
kérelem a tanév egészére érvényes. Ennek nyilvántartása az osztályfőnök és a testnevelő tanár
feladata.
103
2.11. A tanulók fizikai állapotának mérése
A 20/2012. EMMI rendelet 81. §(1) értelmében az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa -
az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban - országosan
egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a
nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai
állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos
feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének,
javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a
tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.
A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi
mérésének adatait rögzítő, meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus
értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói
eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer
automatikusan kiértékeli. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus - a
mérésben érintett tanulónként - rögzíti és feltölti a jogszabály által előírt NETFIT informatikai
rendszerbe. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait
az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai
tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése
szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelés órák keretei között - szükséges intézkedéseket.
A tanulók fizikai állapotának mérésére az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott mérési időszakban évente kerül sor. A fizikai fittségi mérés eredményeit a
mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az
iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A
fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának
felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.
A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai
tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai
egészségfejlesztési program módosítására.
A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt fő célja:
- az oktatás területén: az iskolai testnevelés és a sport egészségmegőrző hatásának növelése,
egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében,
- az egészségügy területén: a testnevelők által mért adatok révén az egészségügy információt
kap a tanulók funkcionális állapotáról, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését.
A tesztek végrehajtása - az oktatásban eltöltött évek alatt - egyfajta minőségellenőrzésre,
minőségbiztosításra is szolgál.
A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt végrehajtásakor a következő általános vizsgálati
szempontokat vesszük figyelembe:
- A vizsgálat megkezdése előtt a tesztet végrehajtó tanulóknak tisztában kell lenniük a
vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal.
- A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített végrehajtási útmutató alapján kell elvégezni.
- A teszteket sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, ill. szabadtéren célszerű
végrehajtani.
- Minden teszt elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg.
- A tesztek elvégzése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és
gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani ismereteket, amelyek
104
elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, és -tervezéshez, a pillanatnyi fittségi
állapot ellenőrzéséhez.
A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt tartalmazza:
- a 15m-es ingafutást
- az alsó végtag dinamikus erejének mérésére a helyből távolugrást,
- a dinamikus erő-állóképesség szempontjából a vállövi és a karizmok erő-állóképességének
mérésére a mellső fekvőtámaszban karhajlítást és nyújtást
- a csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérésére a hanyattfekvésből felülést
- a hátizmok erejének mérésére hason fekvésből a törzs emelését
- a combizmok, farizmok, ágyéki hátizmok nyúlásának mérése (hajlékonyság)
- alkarizmok erejének mérése (kézi szorítóerő)
- testtömeg-index, testzsír százalék, izomszázalék mérése.
A 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § (1) bekezdése alapján a közoktatási
intézményeknek gondoskodniuk kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Ez megszervezhető
egyszeri alkalommal, vagy legfeljebb két hónapos időtartam alatt.
Ezeket a méréseket már évek óta a „HUNGAROFIT” mérési módszer alapján végezzük az OM által
kiadott útmutatások alapján. Ezzel a módszerrel a tanulók fizikai teljesítményének különböző
faktorait mérhetjük. Az egyes próbákon szerzett pontszámok összege adja a tanulók fizikai
állapotának minősítését az életkornak megfelelően.
Próbák Megszerezhető pontszám
1. Cooper-teszt 77 pont
- aerob állóképesség mérése
2. Helyből távolugrás
- az alsó végtag dinamikus erejének mérése 21 pont
3. Kétkezes dobás a fej fölött hátra, 3 kg-os tömöttlabdával
- a váll- és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése 14 pont
4. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig
- a vállövi és a karizmok dinamikus erőálló képességének mérése 14 pont
5. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig
- a csípőhajlító és a hasizmok erőálló képességének mérése 14 pont
Minősítési kategóriák:
0 - 20 igen gyenge
21 - 40 gyenge
41 - 60 elfogadható
61 - 80 közepes
81 - 100 jó
101 - 120 kiváló
121 - 140 extra
105
2.12. A középszintű érettségi témakörei
A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga lehetőségei
Középszintű érettségi esetén a helyi tantervben legalább két évig, összesen minimum 138 órában
tanított tantárgy esetében tehető vizsga.
Emelt szintű érettségi esetén pedig minimum 276 órának kell lennie.
Gimnázium
tantárgy
középszintű emelt szintű
érettségi vizsga
Magyar nyelv és irodalom X X
Történelem X X
Matematika X X
Idegen nyelv X X
Informatika X X
Fizika X X
Biológia X X
Kémia X X
Földrajz X X
Ének-zene
Rajz és vizuális kultúra
Testnevelés X X
Utazás és turizmus X
Ének-zene, rajz és vizuális kultúra tantárgy esetében a középszintű vizsga akkor választható, ha
osztályozóvizsgával eleget tesz a tanuló a követelményeknek.
Szakgimnázium
tantárgy
középszintű emelt szintű
érettségi vizsga
Magyar nyelv és irodalom X X
Történelem X X
Matematika X X
Idegen nyelv X x
Testnevelés X X
Földrajz X
Informatika X x
Szakmai komplex X X
106
Biológia x
A szakgimnáziumban a szakmai tárgy kötelező érettségi vizsgatárgy, egyéb vizsgatárgy hatodik
tárgyként választható - az ágazati tantervnek megfelelően. (2013/14. tanévben induló osztályok
esetében valósul meg első ízben.)
A középszintű érettségi vizsga témakörei
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
1. Magyar nyelv
1.1. Kommunikáció
A nyelv mint kommunikáció.
Pragmatika.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A kommunikáció működése.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
1.2. A magyar nyelv története
A nyelv mint történeti képződmény.
A magyar nyelv rokonsága.
Nyelvtörténeti korszakok.
A magyar nyelv szókészletének alakulása.
Nyelvművelés.
1.3. Ember és nyelvhasználat
Ember és nyelv.
A jel, a jelrendszer.
Általános nyelvészet.
Nyelvváltozatok.
Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség.
Nyelv és társadalom.
1.4. A nyelvi szintek
Hangtan.
A helyesírás.
Alaktan és szótan.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
Mondattan.
1.5. A szöveg
A szöveg és a kommunikáció.
A szöveg szóban és írásban.
A szöveg szerkezete és jelentése.
Szövegértelmezés.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában.
1.6. A retorika alapjai
107
A nyilvános beszéd.
Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.
1.7. Stílus és jelentés
Szóhasználat és stílus.
A szójelentés.
Stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat.
2. Irodalom
2.1. Szerzők, művek
2.1.1. Művek a magyar irodalomból
I. Kötelező szerzők
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései,
összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Memoriterek.
2.1.2. Művek a magyar irodalomból
II. Választható szerzők
Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy
Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth
Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény
István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály,
Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései,
összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Memoriterek.
2.1.3. Művek a magyar irodalomból
III.Kortárs szerzők
Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év irodalmából.
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései.
Memoriterek.
2.1.4.Művek a világirodalomból
Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20.
század.
Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései.
2.1.5.Színház és dráma
1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József:
Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember
tragédiája, Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma.
A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása.
Színház és dráma az adott mű korában.
2.1.6. Az irodalom határterületei
Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges
témák egyikéből.
108
Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom.
A korunk kultúráját jellemző jelenségek.
2.1.7. Regionális kultúra és határon túli irodalom
Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges
témák egyikéből.
A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma.
A határon túli magyar irodalom.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumok
Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek
összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.
2.2.2. Műfajok, poétika
Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
2.2.3. Korszakok, stílustörténet
A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig.
MATEMATIKA
Halmazműveletek
Számosság, részhalmazok
Matematikai logika
Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában
Kombinatorika
Gráfok
Aritmetika, algebra, számelmélet
Alapműveletek
A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
Oszthatóság
Számrendszerek
Racionális és irracionális számok
Valós számok
Hatvány, gyök, logaritmus
Betűkifejezések
Nevezetes azonosságok
Arányosság
Százalékszámítás
Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek
Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek
Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Magasabb fokú egyenletek
Négyzetgyökös egyenletek
Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek
Exponenciális és logaritmikus egyenletek
109
Trigonometrikus egyenletek
Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
Középértékek, egyenlőtlenségek
Függvények, az analízis elemei
A függvény
Egyváltozós valós függvények
A függvények grafikonja, függvénytranszformációk
A függvényjellemzése
Sorozatok
Számtani és mértani sorozatok
Végtelen mértani sor
Kamatos kamat, járadékszámítás
Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei
Határérték, folytonosság
Differenciálszámítás
Integrálszámítás
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Elemi geometria
Térelemek
A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok
Geometriai transzformációk
Egybevágósági transzformációk
Síkban
Térben
Hasonlósági transzformációk
Egyéb transzformációk
Merőleges vetítés
Síkbeli és térbeli alakzatok
Síkbeli alakzatok
Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör
Térbeli alakzatok
Vektorok síkban és térben
Trigonometria
Koordinátageometria
Pontok, vektorok
Egyenes
Kör
A parabola
Kerület, terület
Felszín, térfogat
Valószínűségszámítás, statisztika
Leíró statisztika
110
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók
Valószínűségszámítás és a matematikai statisztika elemei
TÖRTÉNELEM
Témakörök
Az ókor és kultúrája
Poliszok az ókori Hellászban.
Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.
Az európai kultúra alapjai.
A középkor
Nyugat-Európa a kora középkorban.
A középkori egyház.
Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában.
Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.
A középkor kultúrája.
A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
A magyar nép története az államalapításig.
Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.
Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.
A Hunyadiak.
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)
A földrajzi felfedezések és következményei.
Reformáció és katolikus megújulás.
Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században.
A felvilágosodás kora.
Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése.
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora(1789-1914)
A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.
A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában.
Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.
Az ipari forradalom hullámai és hatásai.
A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)
A reformkor.
Forradalom és szabadságharc.
A kiegyezés és a dualizmus.
Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.
A világháborúk kora (1914-1945)
Az első világháború és következményei.
A fasizmus és a nemzetiszocializmus.
A kommunista diktatúra.
A második világháború.
111
Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
Az első világháború és következményei Magyarországon.
A Horthy-korszak.
Művelődési viszonyok és társadalom.
Magyarország a második világháborúban.
A jelenkor (1945-től napjainkig)
A kétpólusú világ kialakulása.
A kétpólusú világrend megszűnése.
Az európai integráció.
A globális világ sajátosságai.
Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-korszak.
A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.
Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.
Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.
Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek, fogalmak, eszközök.
Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei,
folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek.
ÉLŐ IDEGEN NYELV
1.Személyes vonatkozások,család
A vizsgázó személye,életrajza,életének fontos állomásai (forduló pontjai)
Családi élet, családi kapcsolatok
A családi élet minden napjai, otthoni teendők
Személyes tervek
2.Ember és társadalom
A másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
Női és férfi szerepek
Ünnepek, családi ünnepek
Öltözködés, divat
Vásárlás, szolgáltatások (posta)
Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3.Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
A városi és a vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet
megóvásáért?
112
Időjárás
4.Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés,tagozat)
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5.A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6.Életmód
Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség
megőrzésében, testápolás)
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
Gyakori betegségek, sérülések, baleset
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7.Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
Kulturális események
8.Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
Nyaralás itthon, illetve külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9.Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
10. Gazdaság
Családi gazdálkodás
A pénz szerepe a mindennapokban
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank )
FÖLDRAJZ
Témakörök:
1. Általános természetföldrajz, a kontinensek és Magyarország természetföldrajza
113
Térképismeretek
Kozmikus környezetünk
A geoszférák földrajza
-A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai
- A vízburok földrajza
- A légkör földrajza
A földrajzi övezetesség
A kontinensek természetföldrajza
Magyarország és tájainak természetföldrajza
2.Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz
Társadalmi folyamatok a 21. század elején
A világgazdaság jellemző folyamatai
Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői
Globális kihívások- a fenntarthatóság kérdőjelei
BIOLÓGIA
1. Bevezetés a biológiába
A biológia tudománya
Az élet jellemzői
Fizikai, kémiai alapismeretek
2. Egyed alatti szerveződési szint
Szervetlen és szerves alkotóelemek
Az anyagcsere folyamatai
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
3. Az egyed szerveződési szintje
Nem sejtes rendszerek
Önálló sejtek
Többsejtűség
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
4. Az emberi szervezet
Homeosztázis
Kültakaró
A mozgás
A táplálkozás
A légzés
Az anyagszállítás.
Szaporodás és egyedfejlődés
5. Egyed feletti szerveződési szintek
Populáció
Életközösségek (élőhelytípusok)
Bioszféra
Ökoszisztéma
Környezet- és természetvédelem
114
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Molekuláris genetika
Mendeli genetika
Populációgenetika és evolúciós folyamatok
A bioszféra evolúciója
KÉMIA
1. Általános kémia
Atomszerkezet
Kémiai kötések
Molekulák, összetett ionok
Anyagi halmazok
Kémiai átalakulások
2. Szervetlen kémia
Hidrogén
Nemesgázok
Halogénelemek és vegyületeik
Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik
A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik
A széncsoport elemei és vegyületeik
Fémek
3. Szerves kémia
A szerves vegyületek általános jellemzői
Szénhidrogének
Halogéntartalmú szerves vegyületek
Oxigéntartalmú szerves vegyületek
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
Szénhidrátok
Fehérjék
Nukleinsavak
Műanyagok
Energiagazdálkodás
4. Kémiai számítások
Az anyagmennyiség
Gázok
Oldatok, elegyek, keverékek
Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban
Termokémia
Kémiai egyensúly
Kémhatás
Elektrokémia
FIZIKA
1. Mechanika
Newton törvényei
Pontszerű és merev test egyensúlya
115
Mozgásfajták
Munka, energia
Folyadékok és gázok mechanikája
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly
Hőtágulás
Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)
Az ideális gáz kinetikus modellje
Energiamegmaradás hőtani folyamatokban
Kalorimetria
Halmazállapot-változások
A termodinamika II.főtétele
A hőterjedés formái
3. Elektromágnesség
Elektromos mező
Egyenáram
Az időben állandó mágneses mező
Az időben változó mágneses mező
Elektromágneses hullámok
4. Optika
A fény mint elektromágneses hullám
5. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezete
Az atom szerkezete
Az atommagban lejátszódó jelenségek
Sugárvédelem
6. Gravitáció, csillagászat
A gravitációs mező
Csillagászat
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
A fizikatörténet fontosabb személyiségei
Felfedezések, találmányok, elméletek
INFORMATIKA
1. Információs társadalom
A kommunikáció
Információ és társadalom
2. Informatikai alapismeretek - hardver
Jelátalakítás és kódolás
A számítógép felépítése
Munkavédelem és ergonómia
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
Az operációs rendszer és főbb feladatai
4. Szövegszerkesztés
A szövegszerkesztő használata
Szövegjavítási funkciók
116
Szövegszerkesztési alapok
Táblázatok és objektumok a szövegben
5. Táblázatkezelés
A táblázatkezelő használata
A táblázat szerkezete
Adatok a táblázatokban
Táblázatformázás
Diagramok és egyéb objektumok
6. Adatbázis-kezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
Az adatbázis szerkezete és kialakítása
Alapvető adatbázis-kezelési műveletek
Képernyő és nyomtatási formátumok
7. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az interneten
Weblap készítés
8. Prezentáció és grafika
Prezentáció
Grafika
9. Könyvtárhasználat
Könyvtárak
Információ-keresés
Forráshasználat
TESTNEVELÉS
Elméleti ismeretek
1. Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek
2. A harmonikus testi fejlődés
3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség
fejlesztésében
4. A motoros képességek szerepe a teljesítményben
5. Gimnasztikai ismeretek
6. Atlétika
7. Torna
8. Zenés-táncos mozgásformák
9. Küzdősportok, önvédelem
10. Úszás
11. Testnevelési és sportjátékok
12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Gyakorlati ismeretek
Gimnasztika
Atlétika
Futások
Ugrások
Dobások
Torna
117
Talajtorna
Szekrényugrás
Felemáskorlát
Gerenda
Ritmikus gimnasztika
Gyűrű
Nyújtó
Korlát
Küzdősportok, önvédelem
Úszás
Testnevelés és sportjátékok
Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
ÉNEK-ZENE
1. Éneklés és zenetörténet
Népzene
Műzene
Középkor
Reneszánsz
Barokk
Bécsi klasszika
Romantika
A 19.-20. század fordulója
XX. századi és kortárs zene
2. Zeneelmélet
3. Zenefelismerés
4. Dallamírás
VIZUÁLIS KULTÚRA
1. Alkotás
Vizuális nyelv
Technikák
Ábrázolás, látványértelmezés ( Formaértelmezés, Térértelmezés, Színértelmezés)
Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás (Kompozíció, Színhatás, Érzelmek, Folyamat,
mozgás, idő, Kép és szöveg, Vizuális információ, Tárgyak és környezet )
2. Befogadás
A megjelenítés sajátosságai (Vizuális nyelv, Térábrázolási módok, Vizuális minőségek,
Látványértelmezés, Kontraszt, harmónia, Kontextus )
Technikák
Vizuális kommunikáció (Vizuális információ, Tömegkommunikáció, Fotó, mozgókép )
Tárgy- és környezetkultúra (Forma és funkció, Tervező folyamat, Népművészet)
118
Kifejezés és képzőművészet (Művészeti ágak, Műfajok, Művészettörténeti korszakok,
irányzatok, Stílusjegyek, Alkotások és alkotók, Műelemző módszerek, Mű és környezete)
Utazás és turizmus
UTAZÁS ÉS TURIZMUS
Részletes vizsgakövetelmények:
TÉMAKÖRÖK KÖVETELMÉNYEK
Kötelező modulok
1.1. Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési
tendenciái
Az idegenforgalom és a nemzetgazdaság
kapcsolata, arányok, fejlődési trendek a
világban és Magyarországon. A turizmus
hatása a népességmegtartásra és
foglalkoztatottságra. Főbb statisztikai adatok.
A statisztikai adatok, trendek értelmezése.
Több adatból következtetések levonása,
lehetséges hipotézisek megfogalmazása.
1.2. Az idegenforgalmat befolyásoló
tényezők
Szezonalitás, krízisérzékenység. Ár-érték
arány. Sztereotípiák. Az idegenforgalom és a
természeti és társadalmi környezet
kölcsönhatásai. Hazai és helyi példák a
befolyásoló tényezőkre. Aktuális példák a
világturizmust befolyásoló gazdasági,
politikai, társadalmi eseményekre.
1.3. A szervezett utak típusai Egyéni és csoportos utazás. Utazás szervezők,
utazási irodák. Hivatásturizmus, konferencia
turizmus. Incentive utazások. Vallási
turizmus. Rendezvény turizmus. Ifjúsági,
sport és kaland turizmus.
Gyógyidegenforgalom. Falusi turizmus.
Utazásszervezők, utazási irodák működésének
vázlatos ismerete. Utazási típusok és
vevőkörök megfeleltetése.
1.4. Szálláshelyek A szálláshelyek besorolásai, szolgáltatásai.
Szállodák és szállodaláncok. Kastély és
kúriaszállók. Üdülőfalvak. Apartman-házak.
Time-share rendszer. Panziók. Fizető
vendéglátás. Ifjúsági szállók. Kempingek.
Szolgáltatások és ár-érték arány ismerete a
szálláshelyeken.
1.5. Közlekedés Légi-, vasúti-, vízi-, közúti közlekedés –
előnyök és hátrányok. Városi közlekedés.
Menetrendek, internetes keresési lehetőségek
ismerete és használata.
119
1.6. Vendéglátás A vendéglátóhelyek típusai, besorolásai.
Éttermek, vendéglők. Gyorséttermek,
franchise rendszerek. Kávézók, cukrászdák.
Borozók, sörözők. Nemzeti gasztronómiai
sajátosságok. Menüsor összeállításának
alapjai. Adott vendéglátóhely értékelése.
1.7. Programszervezés Programszervezés, forgatókönyv. Városi
programok, idegenvezetés. Bálok, karneválok,
kiállítások. Különleges rendezvények (pl.
Sziget, Művészetek völgye). Tematikus
parkok. Programok a természetben, nemzeti
parkok, aktív pihenés. A célcsoport
igényeinek megismerése és a programok
hozzáigazítása a forgatókönyvben.
1.8. Útlevél, vízum, biztosítás, pénz A magyar útlevél formai és tartalmi
sajátosságai, igénylése. Vízum kötelezettség
és vízumkérelem. Utazási biztosítások fajtái.
Valuta és deviza, készpénzkímélő eszközök
fajtái és használatuk (utazási csekk, bank- és
hitelkártyák, voucher, készpénz küldés).
Bank- és hitelkártyák jellemzői, használatuk.
Megfelelő biztosítás kiválasztása. Útlevél és
vízumkérelem.
Választható modulok – Környezetvédelem és idegenforgalom
2.1. Fenntartható fejlődés A gazdasági hatékonyság: az erőforrások
kíméletes használata. Szelíd idegenforgalom,
zöld turizmus, ökoturizmus. A növekedés
határai. A turizmus természeti és társadalmi
hatásainak esetpéldán, szimuláción való
elemzése. Beavatkozási lehetőségek
felismerése, döntési pontok azonosítása.
Választható modulok – Vállalkozás és marketing az idegenforgalomban
3.1. Vállalkozási formák Egyéni vállalkozó, betéti társaság, korlátolt
felelősségű társaság, részvénytársaság.
Adekvát vállalkozási forma kiválasztása egy
tervezett tevékenységhez, figyelembevéve
annak természetét, nagyságrendjét.
3.2. A turisztikai termék jellemzői Az ipari termékek és szolgáltatási termékek
közötti hasonlóságok és különbségek. A vevői
bizalom. Piaci verseny. Adott vevőcsoportok
igényeinek felismerése és ajánlat ötlet.
120
3.3. Marketing SWOT – helyzetelemzés (igény és kínálat).
5P a marketingben. Marketing mix.
Kommunikáció a vevőkkel, PR. Marketing
terv készítése és annak indoklása.
3.4. Vállalkozás indítása A sikeres vállalkozás indításának feltételei.
Cégalapítás. Ötlet, indulótőke, üzleti terv,
hitel lehetőségek. A sikeres vállalkozó
személyes tulajdonságai. A vizsgázó
önismeretének demonstrálása. Saját
vállalkozási ötlet.
Választható modulok – Falusi turizmus
4.1. Falusi vendéglátás a múltban és jelenben Vendéglátás és gazdálkodás összefüggései
falun – Magyarországon és külföldön. A
falusi vendéglátás szervezetei. Helyi
lehetőségek elemzése a falusi vendéglátás
szempontjából.
4.2. A falusi vendéglátás jellegzetességei A vendégfogadás helyszíne (ház, kert).
Programok és gazdálkodás. Saját, családi
vállalkozás tervezése, elindítása.
A vizsga leírása
Formailag az érettségi vizsga két vizsgarészből áll. A tanuló az elvárt képességekről „gyakorlati”
vizsgán, ismereteiről pedig a hagyományos értelemben vett szóbeli vizsgán számol be. A vizsga
„gyakorlati” része kétféleképpen teljesíthető: előre elkészített záródolgozat és annak szóbeli
megvédése, vagy az érettségi vizsga alkalmával tételekben megadott feladat, probléma helyszíni
megoldása útján.
RENDÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
Témakörök:
1. Intézkedések, fellépések és a szolgálatellátás alapjai
A rendvédelmi szervek rendeltetése, alapvető tevékenysége.
A rendvédelmi szervek felépítése, alapfeladatai.
A rendőrség tevékenysége, bűnügyi, közlekedésrendészeti, közrendi és határrendészeti
alapismeretek.
Tűzoltó, tűzmegelőzési, polgári védelmi és iparbiztonsági, alapismeretek.
Büntetés-végrehajtási reintegráció vonatkozó alapismeretek.
A személy- és vagyonvédelem alapfeladatai.
Általános szolgálati ismeretek.
Speciális munka-, baleset- és környezetvédelmi szabályok.
2. Jogszabályi és egyéb szabályzó előírások
Jogi alapismeretek.
Az emberi jogok érvényesülése.
121
A polgári jog fogalma, alapelvei.
A büntetőjog általános része és a büntetőjog különös részéhez kapcsolódó alapismeretek.
A rendvédelmi, valamint a személy- és vagyonvédelmi szervekre vonatkozó legfontosabb
jogszabályok.
Közigazgatási alapismeretek.
Az általános vagyonvédelmi és szolgálati ismeretek.
Személyek és gépjárművek be- és kiléptetésének szabályai, a recepciós és bolti szolgálat ellátásának
szabályai.
A szállítmányok kísérésének és a járőrszolgálat ellátásának szabályai.
3. A rendvédelemben, a személy- és vagyonvédelemben alkalmazható eszközök
Kényszerítő- és a támadáselhárító eszközök és az alkalmazásukra vonatkozó alapkövetelmények.
A rendőrségnél rendszeresített eszközök, berendezések.
A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél rendszeresített eszközök, berendezések.
A büntetés-végrehajtás szervezet rendelkezésére álló eszközök, berendezések.
A rendvédelmi szerveknél, a személy- és vagyonvédelemnél rendszeresített informatikai,
híradástechnikai és számítástechnikai eszközök.
Fegyvertechnikai és lövészeti alapismeretek.
A testi kényszer fogalma és alapfogásai.
A fizikai erő fenntartásának és fejlesztésének módjai.
A rendvédelmi szervek sajátos személyi- és vagyonvédelmi kommunikációja.
Szociológiai és pszichológiai alapismeretek.
A szociálpszichológia alapfogalmai.
4. A rendvédelemhez, a személy- és vagyonvédelemhez kapcsolódó egyéb ismeretek
A magyarországi rendvédelmi szervek és a magánbiztonsági szervezetek története.
A rendvédelmi szervek etikai szabályzatai.
KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
Témakörök:
1. Gazdasági és jogi alapismeretek
Gazdasági alapfogalmak, a gazdasági élet alapvető folyamatai.
Piaci alapfogalmak, a piac működése.
A vállalat környezete és a kínálat meghatározása.
A termelés költségei, a vállalkozás gazdálkodásának eredménye.
A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai.
A nemzetgazdaság ágazati rendszere.
A nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük.
Vállalkozások alapítása és működtetése, egyéni és társas vállalkozások jellemzése.
A szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás.
A marketing alapjai.
A marketing szerepe a vállalkozásban.
2. Általános statisztika és statisztika gyakorlat
A legfontosabb statisztikai alapfogalmak.
Statisztikai mutatók és alapértelmezésük.
122
Adatforrásokból egyszerű statisztikai kimutatások készítése (statisztikai sor és tábla, grafikus
ábrázolás).
Alapvető statisztikai számítási módszerek (viszonyszám, középérték, érték-, ár-, volumenindex).
3. Pénzügyi alapismeretek
A bankrendszer működése, a jegybank szerepe.
A pénz funkciói.
A pénzforgalom általános szabályai.
A különböző fizetési módok.
A pénzügyi szolgáltatások köre (a vállalkozás pénzmozgásához illeszkedő legalkalmasabb pénzügyi
intézmény és szolgáltatások kiválasztása).
A finanszírozás lehetséges forrásai.
A pénzügyi piacok jellemzői, megtakarítási lehetőségek, pénzpiaci termékek alapvető tulajdonságai.
Biztosítási alapfogalmak.
4. Pénzügy gyakorlat
A pénzforgalom lebonyolításának eszközei.
Értékpapírok értékelése.
A pénz időértéke.
A deviza és a valuta árfolyam értékek.
5. Adózási alapismeretek
Az államháztartás alrendszerei.
Az adó, adórendszer fogalma.
Adózási alapfogalmak.
A legfontosabb adónemek bemutatása.
6. Adózás gyakorlat
A személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a helyi adó megállapításának alapvető
szabályai és alkalmazásuk.
7. Számviteli alapismeretek
A vállalkozás vagyonának számbavétele és értelmezése analitikus és főkönyvi szinten.
Alapvető gazdasági műveletek könyvelése alapbizonylat és megfogalmazott gazdasági események
alapján a felsorolt ismeretkörökben: tárgyi eszközök elszámolása, anyagok készletváltozásai,
jövedelem elszámolás, a saját termelésű készletek elszámolása, termékértékesítés elszámolása.
A számviteli törvény alapvető követelményei (beszámoló készítés) alapismeretek.
8. Számvitel gyakorlat
A (fentebb) felsorolt témakörökben egyszerű gazdasági események bizonylatainak elkészítése.
A bizonylatok tartalmi és formai követelményei, a javítás módja.
123
ÜGYVITEL ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
Témakörök:
1. Gépírás és iratkezelés gyakorlat
A tízujjas vakírás szabályos technikája számítógépen. Minimum 150 leütés/perc sebességgel
különböző forrásanyagból adatbeviteli tevékenység (másolás nyomtatott szövegről) végzése.
Dokumentumkészítés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, alapvető ismereteinek alkalmazása.
2. Levelezési ismeretek és gyakorlat
Az iratok készítésének főbb követelményei (tartalmi, nyelvi, formai).
A belső iratok és a külső levelek tartalmi, formai követelményei, különbségei.
Levélsablon alkalmazása.
Az adatvédelem és a biztonságos adathasználat legfontosabb fogalmai.
A hivatali, az üzleti és a magánlevelezéssel kapcsolatos szabályok, összehasonlításuk.
Levelezés különböző partnerekkel (hagyományos és digitális formában), az írásbeli
kapcsolattartáshoz szükséges információk
– utasítások alapján történő – megkeresése, feldolgozása és továbbítása.
Egyszerűbb szóróanyagok, ismertetők készítése utasítások alapján.
Az iratkezelés és -tárolás teendői, dokumentumai.
Az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályainak ismerete és alkalmazása, alkalmazkodás
az irodai körülményekhez.
3. Kommunikáció alapjai, az üzleti kommunikáció gyakorlata
A kommunikáció elemei, folyamata és különböző formái, az üzleti kommunikáció fontossága.
A protokoll, az etikett és az etika, valamint a nyelvhelyesség és nyelvhasználat szabályainak
alkalmazása különböző üzleti kommunikációs helyzetekben a munkakörhöz kapcsolódóan.
Az álláskeresés klasszikus és korszerű lehetőségei.
4. Gazdasági alapismeretek
A gazdaság és a piac működésének alapelemei, a nemzetgazdaság ágazati szerkezetének főbb
jellemzői, a piacgazdaságban betöltött főbb szerepe.
A pénz fogalma, funkciói, a magyar bankrendszer felépítése, feladatai, szerepe, a pénzintézetek
alapfunkciói, főbb szolgáltatásai, a pénzforgalom lebonyolításának módjai, technikái.
A gazdasági társaságok, a háztartások, az állam alapvető gazdálkodási tevékenysége, a különböző
adófajták főbb jellemzői.
5. Jogi ismeretek
Jogi alapfogalmak, jogforrások, a jogágak alapvető jellemzői,
az EU legfontosabb szervezetei, főbb feladatai.
A szerződések fajtái, a szerződéskötés és érvényességének szabályai, a szerződésszegés
jogkövetkezményei, különös tekintettel az adásvételi és munkajogi szerződésekre.
6. Vállalkozási ismeretek
A vállalkozások jellemzői, szervezeti formái, a vállalkozás alapításának, működésének és
megszüntetésének fontosabb dokumentumai.
A vállalkozások erőforrásai, a működésükkel kapcsolatos teendők és dokumentumok.
A közbeszerzés alapfogalmai.
124
2.13. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése
A tanulók teljesítményének mérése visszajelzést biztosít a tanár, a tanuló és a szülők számára
egyaránt. Az egész éves rendszeres tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így
látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az ellenőrzés történhet szóban, írásban, vagy
gyakorlati munka során. A megvalósítás a tantárgy jellegének, a tananyag tartalmának megfelelően
rendkívül változatos lehet, de minden esetben azokat a tanulói (belépő) tevékenységformákat
vizsgálja, amelyek a tantárgyi tartalmak elsajátításának lényeges feltételei. E feladathelyzetek az
évfolyamok során fokozatosan egymásra épülve jelennek meg
Valamennyi óra kötelezőnek tekintendő az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb
évfolyamra lépés tekintetében egyaránt. Erre az iskolába történő beiratkozás előtt a tanuló és a szülő
figyelmét írásban felhívjuk, ilyenformán a beiratkozás egyszersmind azt is deklarálja, hogy a szülő
és a tanuló a fenti jogkövetkezményeket tudomásul vette.
A sajátos nevelési igényű és tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók
esetében a számukra a szakvéleményben megjelöltek figyelembevételével kell eljárni.
Az iskolai beszámoltatás, számonkérés formái
A számonkérés leggyakoribb módjai: szóbeli feleletek (rendszeresen és folyamatosan),
írásbeli feladatok, dolgozatok, témazáró feladatlapok.
A záróvizsgák lebonyolítását magasabb jogszabály szabályozza.
Az írásbeli beszámoltatások
Formái
Kötelező dolgozat (nagydolgozat)
Magyar nyelv és irodalomból, matematikából, idegen nyelvből kötelező a tanév folyamán
egyenletesen elosztva dolgozatot íratni.
A tantárgyankénti kötelező dolgozatok száma megegyezik az adott tantárgy heti
óraszámával.
Témazáró dolgozat: valamennyi elméleti tárgyból egy-egy téma lezárásaként íratjuk.
Véletlenszerű írásbeli számonkérés (röpdolgozat)
Elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a tanulók a tanév során folyamatosan készüljenek. Ilyen
értelemben jól kiegészíti a rendes szóbeli felelést.
Kisérettségi: a tanulók számára 10. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv
tantárgyból, 11. évfolyamon matematika és történelem tantárgyból szervezett vizsga.
A nyelvi előkészítő évfolyam végén idegen nyelvi tudásmérés.
Próbaérettségi: az érettségi vizsgát megelőzően szervezett mérés, az érettségi vizsga körülményeit
szimulálva.
Az írásbeli beszámoltatások rendje
A kötelező és a témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban
közöljük a tanulókkal. Egy napon kettőnél több dolgozat nem íratható.
125
A tanulók tudásának értékelése szempontjából a nagydolgozat és a témazáró dolgozat
nagyobb súllyal esik latba, mint az egyéb feleletek. Ez azt jelenti, hogy ha a tanuló kétesre áll, az
írásbeli munkák döntenek. A kisérettségin szerzett érdemjegy kétszeres szorzóval számít be a tanuló
értékelésekor.
Szóbeli beszámoltatások
Lehetőség szerint minél több alkalommal éljünk ezzel a formával. A tanulók szóbeli
kifejezőkészségét fejleszti, megszokják a vizsga szituációt.
Változatos formában valósulhatnak meg:pl.
feleltetés
tanórai munkára kapott érdemjegy
csoportmunka alapján kapott érdemjegy
2.14. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározása
Azokból a tárgyakból, amelyekből a heti óraszám legalább 3, a munkaszüneti nap utáni első
tanítási napra nem adunk fel írásbeli feladatot a munkaszüneti nap előtti utolsó órán.
Egyéb tételes korlátozást nem kívánunk alkalmazni sem az írásbeli, sem a szóbeli feladatok
tekintetében, igyekszünk azonban tekintettel lenni tanulók teherbíró képességére.
Indokolja ezt, hogy a tanulók optimális terhelhetőségének határa osztályonként,
tantárgyanként, illetve tanulócsoportonként erősen különbözik.
A tehetséges tanulókat szorgalmi feladatokkal motiválhatjuk, amelyek lehetőséget adnak az
önálló ismeretszerzésre, a megszerzett tudás alkalmazására.
Az egységes alaptevékenységet osztályszerkezetben végezzük, a választható tevékenységet
évfolyam szinten szervezzük.
Élünk a külső helyszínek, szakemberek bevonásával.
A matematika tantárgyat képesség szerinti csoportokban tanulhatják a gyerekek.
2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési
elvei
A jutalmazás alapelvei:
Csak az adott tanévre érvényesek.
Nevelő hatásúnak, fokozatosnak és differenciáltnak kell lenniük.
A tanulóközösség értékítélete is fejeződjék ki bennük, éppen ezért célszerű a diákönkormányzat
véleményének meghallgatása és érvényesítése.
kiemelkedő tanulmányi eredmény,
valamely tantárgyban elért átlagon felüli teljesítmény,
tanulmányi versenyeken elért eredmény,
átlagon felüli szorgalom,
kimagasló sporteredmény, ha a tanulmányi munka ellen nincs kifogás,
közösségért vállalt tevékenység példamutató teljesítése.
126
A jutalmazás formái:
Tanári dicséret
a tanórai munkáért.
Osztályfőnöki dicséret:
iskolai és városi ünnepségeken való szereplésért,
házi versenyen elért 1-3. helyezésért.
Igazgatói dicséret:
megyei, területi versenyen elért 1-3. helyezésért,
huzamos ideig végzett kiemelkedő tanulmányi és sportmunkáért.
Nevelőtestületi dicséret:
félévkor és év végén is kitűnő tanulmányi eredményért,
országos versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért.
Könyvjutalomban részesíthető a tanuló az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgató javaslata
alapján:
kitűnő év végi bizonyítványért,
szakköri munkájáért
érdemjegyekben is tükröződő szorgalmáért (max. két 4-es osztályzata van),
közösségi tevékenységéért,
versenyeredményéért,
hiányzásmentes tanévért.
A magatartás és szorgalom minősítésének elvei
Magatartás
Példás:
- a házirendet példamutatóan betartja,
- önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért,
- kötelesség- és tisztelettudó,
- részt vállal az iskola munkájában (diákönkormányzat, sportmunka stb.),
- nincs igazolatlan órája
Jó:
- a házirendet általában betartja,
- tisztelettudó, udvarias a felnőttekkel és társaival szemben,
- a tanítási órán fegyelmezett,
- maximum 3 igazolatlan órája van,
- a bukott tanuló maximum „jó” minősítést kaphat.
Változó:
- viselkedése kifogásolható,
- a házirendet gyakran megszegi,
- a közösségben vonakodva dolgozik,
- 3-nál több, maximum 10 igazolatlan órája van,
127
- legalább osztályfőnöki intése van.
Rossz:
- gyakran vét a házirend ellen,
- rossz példát mutat,
- a közösség munkáját gátolja,
- rendbontó, romboló,
- tiszteletlen, goromba,
- rendszeresen zavarja a tanítási órát,
- 10-nél több igazolatlan órája van,
- legalább igazgatói intése van.
Szorgalom:
Példás:
- tanulmányi munkáját kifogástalanul ellátja,
- rendszeres, pontos, kitartó,
- önálló ismeretszerzésre képes, többletmunkát vállal,
- tanszereit rendben tartja.
Jó:
- kisebb lazaságoktól eltekintve rendszeres egész éven át,
- képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el,
- megfelelő ösztönzéssel rendszeresen tanul.
Változó:
- tanulmányi munkája ingadozó,
- eredményei elmaradnak képességei mögött,
- jelentősen ront tanulmányi eredményén,
- bukott 1-2 tantárgyból.
Hanyag:
- iskolai munkáját figyelmeztetés ellenére sem végzi el,
- kötelességét gyakran elmulasztja,
- megbízhatatlan, érdektelen,
- képességeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,
- 3 vagy több tantárgyból bukott.
2.16. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból – legalább
elégséges osztályzattal –a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozóvizsgán, javítóvizsgán vagy
különbözeti vizsgán teljesítette. Valamennyi tantárgy értékelése érdemjeggyel történik.
Az év végi osztályzatot a tanár az egész éves érdemjegyek alapján határozza meg az
alábbiak figyelembe vételével:
1,00-1,69 elégtelen (1)
1,7-2,49 elégséges (2)
2,50-3,49 közepes (3)
3,5-4,49 jó (4)
4,5-5,00 jeles (5)
128
Ha a tanuló előrehozott érettségit tett, és ennek előfeltételeként az adott tantárgy tantervi
követelményeit teljesítette, erről az osztályozóvizsgán számot adott, mentesül az adott tantárgy
tanóráin való részvétel alól.
Iskolai dokumentumaiba – bizonyítvány, törzslap – be kell jegyezni a megfelelő évfolyamon az
osztályozóvizsgán szerzett érdemjegyeit.
A hit és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése érdemjegyekkel történik. A tanügyi
dokumentumokban használt megnevezése: Erkölcstan/Hit- és erkölcstan
2.17. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
Egészségnevelési program
Cél: Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli
megéléséhez. Az iskola célja, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az
önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a
testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek
kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
Helyi célok: Minden eszközzel törekszünk elősegíteni, hogy az iskolai környezet az
egészséges testi-lelki és szociális fejlődést szolgálja.
Fontos feladatunk a lelki egyensúly, a lelki béke megteremtése és biztosítása:
ne a szorongás, félelem légköre legyen uralkodó a tanórákon, hanem a tanulás
iránti vágy.
Azon vagyunk, hogy a tanulók megértsék: az egészség a családban kezdődik,
alapvetően az életmód, a lakóhelyi, a munkahelyi és a családi, társadalmi
környezet befolyásolja. Az iskola ezek közül az életmód alakítására lehet
érdemi hatással, ezt a lehetőséget kell maximálisan kiaknáznunk.
Feladat: Az egészséges életmódra, életszemléletre nevelés az iskola pedagógiai
rendszerébe, egész tevékenységébe szervesen beépül.
Ezek közé tartoznak:
- önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
- az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
- az értékek ismerete
- az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
- a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat
- a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
- a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
- a tanulás technikái
- az idővel való gazdálkodás szerepe
- a rizikóvállalás és határai
- a szenvedélybetegségek elkerülése
- a tanulási környezet alakítása
- a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
129
Ezzel összefüggésben az alábbi témák napirendre tűzése elengedhetetlen követelmény:
- az egészséges táplálkozás témái
- a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás
- a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS-prevenció
- a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)
- testi higiénia
- a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)
- a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)
- a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
Az egészségnevelési program megvalósításának eszközei, módszerei:
Tanítási órán: Az egészségnevelési program megvalósítása az iskolai munka egészének a
feladata, hangsúlyos szerepe van azonban ebben a biológia, földrajz, kémia
munkaközösségnek, különösen az alábbiak tudatosításában:
- Az egészség megőrzéséhez szükséges a biológiai szükségletek – megfelelő mennyiségű és
minőségű táplálék, természetes összetételű levegő és ivóvíz – biztosítása.
- A tanulóknak is tudatosan kell figyelniük arra, hogy testük egészséges anyagháztartását és
energia-egyensúlyát biztosítsák.
- Meg kell ismertetni a tanulókkal az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti
kapcsolatot. Legyenek tisztában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az
egészséges táplálkozási szokásokat és a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát. Ennek
érdekében alkalomszerűen célszerűnek látszik az életmóddal kapcsolatos vetélkedők
szervezése, gyógynövények és reformtáplálékok bemutatása, annak biztosítása, hogy a
büfében lehetőleg egészséges táplálkozásra ösztönző élelmiszereket árusítsanak.
- Fontos feladat az egészség védelmének és az ezzel kapcsolatos megelőzésnek a tudatosítása.
Megismertetjük a tanulókat a fertőzések elleni védekezési módokkal, és törekszünk
tudatosítani a higiéniás követelmények betartásának a fontosságát. Célszerű kitérni a
védőoltások és szűrővizsgálatok szerepére.
- Ugyancsak fontos feladat a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásának tudatosítása. A
tanulókkal be kell láttatni, hogy a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás a
feszültségoldás ártalmas módszere. Ezeken az órákon van lehetőség az egészségkárosító
szenvedélybetegségek kulcsvegyületeinek a bemutatására, érzékeltetve ezek biológiai és
társadalmi hatását is.
- A szexuális nevelés terén fontos a szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt
terhesség megszakításának bemutatása. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tanulók
felelősségteljesebb szexuális magatartást tanúsítsanak.
- Fontos a lelki egészség megőrzése is, ehhez emberi kapcsolatokra van szükség, amelyek
keretét elsősorban a család és az iskola biztosítja. A belső egyensúly helyreállításában fontos
szerepe van az éneklésnek, a táncnak és a zenehallgatásnak is.
- Pozitív hatású a jó levegő és a csend is. Ez a pozitív hatás elsősorban a szobanövények
jelenléte és a kirándulások szervezése útján érhető el.
- Tudjanak a függőségek kialakulásáról, amely a vizuális hatásoktól is bekövetkezhet, pl.
számítógép-függőség, telefonálási kényszer.
130
Az egészség fontosságát jól szolgálhatják az ún. humán tantárgyak is.
- Az irodalom szerepe elsősorban azért fontos, mert modell értékű példákat kínál a
tanulóknak. Ezek lehetnek pozitívak és negatívak egyaránt, a nevelő munka jelentősége a
pozitív minták erősítésében áll.
- A történelem a testi egészséget elsősorban azzal szolgálja, hogy bemutatja a sport
társadalomban bemutatott szerepét a különböző kultúrákban és korszakokban; ugyanezt
célozza az életmódtörténet bemutatása is. Minderre főleg a kiselőadások formájában történő
feldolgozás nyújt lehetőséget. A lelki egészséget szolgálhatja a híres történelmi alakok
példájával való megismerkedés, valamint a lélek, az önismeret és a mentálhigiénia
bemutatása a különböző kultúrák és korok bölcseletében.
A szakmai órák az egészségnevelés tematikai és módszertani repertoárját szélesítik.
Viselkedéskultúra órán a tanulók megismerkednek az egészséges táplálkozás és az illemtani
kulturáltság (jellem, illedelmesség, udvariasság, tapintat, viselkedés) alapjaival.
A kommunikáció és viselkedéskultúra tárgyak oktatásának eleve egyik fő célkitűzése, hogy a
tanulók be tudjanak illeszkedni a közösségbe, feladata azon személyi attitűdök kialakítása, amelyek
a társadalmi együttélés folyamán általában és a szolgáltató szektorban kiemelten is fontosak. Fontos
részei a tananyagnak a személyes megjelenés és a mindennapi kapcsolatok (köszönés, megszólítás,
bemutatkozás, társalgás) fontossága.
A testnevelés vonatkozásában igen fontos teendő a tantárgy presztízsének visszaállítása.
Elengedhetetlen feladat az egészséges életmóddal kapcsolatos iskolai elvárások megfogalmazása, és
erről a szülők tájékoztatása a különféle fórumokon. Nagyon hasznos lehet a szülőkkel való
konzultáció a tanulók egészségi állapotáról, edzettségi szintjéről, fizikai teljesítőképességük
csökkenéséről. Ennek alapján kerülhet sor a szülői igények felmérésére. A szülőkkel való jó
kapcsolat hozzájárulhat a rendszeres mozgás igényének kialakításához, az egészségkárosító hatások
háttérbe szorulásához és a személyes higiénia javulásához. Jól szolgálják az egészségnevelés ügyét
az alábbiak:
- A heti 2 testnevelés óra megszervezésénél kiemelt figyelmet kap az úszás, mint olyan
mozgásforma, amely összetetten képes az egészség megőrzésének elősegítésére, ill. a
tanulók felnőttként is végezhetik ezt a tevékenységet.
- az iskolaorvossal való rendszeres és folyamatos kapcsolattartás, az egészségügyi
szűrővizsgálatok értékelése
- a tanulók állapotának műszeres mérése iskolaorvosi segítséggel egy-két alkalommal évente
- a már hagyományos háziversenyek szervezése, igény szerint kiegészítve más sportági
versenyekkel is
- közös sportnap szervezése a Széchenyi István Szakképző Iskolával
- az iskolai testnevelés és sport környezete (tornaterem, öltöző, zuhanyzó, udvar), higiénés
állapotának korszerűsítése és állagának fenntartása.
Osztályfőnöki órákon évente legalább 10 alkalommal kötelező jelleggel kell foglalkoznunk az
egészségnevelés kérdéseivel, és ezen túlmenően is minden alkalmat fel kell használnunk a tanulók
nevelésére.
131
Tanórán kívüli:
házi versenyek
sportnapok
gólyaatlétika
Jeles napokon, világnapokon megemlékezések, egyéb tevékenységek
Környezetvédelem témakörben és Egészségnevelés témakörben: évente 3 alkalommal ( pl. A Föld
világnapja, Madarak és fák napja, A víz napja, stb.)
Szabadidős terv:
túrák szervezett keretekben
osztálykirándulások
A segítő kapcsolatok színterei
- Szülők (család). A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív
részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, sőt közülük
néhányan szakértelmükkel is növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.
- Iskolaorvos, védőnő. Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy
legyen kijelölt orvos és védőnő, valamint a tanulók fogászati ellátását végző fogorvos.
Feladataik közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel is. Az iskola egészségügyi
ellátás különösen az alábbi területeken tud ismereteket nyújtani:
- az életmód és betegségek összefüggései,
- a tanulók egészségi állapota,
- a serdülőkor,
- érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémáinak megoldása,
- táplálkozás, egészségügyi kérdések.
- Vöröskereszt, mentőszolgálat
- gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők
- az ANTSZ és más egészségügyi intézmények szakemberei
- rendvédelmi szervek (főleg jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, közlekedési témájú előadások
tartásával tudnak segíteni)
Tájékozódás az érintettek körében
- Szülők. Véleményük megismerésére a szülői értekezletek és fogadóórák kellő lehetőséget
jelentenek.
- Diákok. Tőlük közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen
információszerzés a diákok konkrét problémafelvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet
játszik a kölcsönös bizalom. A közvetett információszerzésre a különböző kérdőívek és
felmérések szolgálnak.
- Iskolai alkalmazottak, pedagógusok. A korszerű egészségfejlesztési szemlélet az egész
iskolára kiterjedő célok megfogalmazását feltételezi, ezért mindenki véleménye és
érdekeltsége fontos.
Elemzés, információgyűjtés
Kiemelt jelentőségű a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, illetve más szaktanárok
(biológia, testnevelés, társadalomismeret) bevonása az egészségnevelési program minden
fázisába. Ugyancsak fontosak az iskolán kívüli egészségügyi szervektől származó
információk is, hiszen ezek teszik lehetővé, hogy pontos képünk legyen a település
egészségügyi hátteréről.
132
Környezeti nevelés elvei
Cél: Kialakulhasson a felelős, környezettudatos magatartás, a tanulók kellő ösztönzést és tudást
szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket
felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez, a diákok megértsék a
környezetvédelemmel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások
szilárdak legyenek és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.
Eszközei, módszerei:
Forma Eszköz Módszer
Tanítási óra keretében földrajz, biológia, kémia, történelem
és társadalmi ismeretek,
osztályfőnöki, életvitel
az óra jellege határozza meg.
Kiemelt helyet kapnak a
hétköznapi élettel kapcsolatos
vonatkozások.
IKT, önálló ismeretszerzés
kísérlet
bemutató
valamennyi tanítási óra
Forma Eszköz Módszer
Tanítási órán kívül Témanapok
Víz napja
iskolai pályázatok
Föld napja iskolarádiós megemlékezés
Madarak és fák napja plakátok készítése
Állatok világnapja vetélkedők
Drogellenes nap
Témahét
a munkatervben rögzített módon
Tisztasági verseny az osztályok között
előadások
kirándulások
kiállítások
Anyagi erőforrásaink:
- Iskolai alapítvány
- Pályázatokból befolyó pénzek
- Diákönkormányzattól kapott támogatás
- Szponzorok felkutatása
Az osztályfőnöki órák egészségnevelési programjának évfolyamokra lebontott témavázlata
Az óraszámok tájékoztató jellegűek, ajánlottak, az igények és lehetőségek szerint bővíthetőek.
9. évfolyam
1. óra Beszélgetés az egészségről, a tanulók eddigi informáltságának felmérése
2. óra Életvitel, életmód. Mennyire lehet tudatosan befolyásolni az életmódot, milyen tényezők
befolyásolják az életvitelt?
3-6.óra Mi számít drognak? Legális és illegális anyagok. Lehetséges alternatívák az életmód
alakításában.
7. óra A serdülőkor testi-lelki változásai, a „már nem gyerek, de még nem felnőtt” élethelyzetek,
megoldási lehetőségei.
133
8. óra Kortárs kapcsolatok, kortárs befolyások, hatások, ezek felismerése, kezelése.
9. óra Kapcsolatok és a megjelenés: milyen üzenetet hordoz a külső? (ápoltság, smink, tetoválás,
testékszerek, ruha stb.)
10. óra Hogyan érzem magam a középiskolában? Beilleszkedés, tanulási nehézségek, életmódbéli
változások, a megváltozott tanár-diák viszony hatása.
10. évfolyam
1.óra A serdülőknek milyen elvárásoknak kellene megfelelni? Általános megfogalmazás,
konfliktushelyzetek, felkészülés a következő órákra, szerepjátékokra.
2.óra A család elvárásai, a család hatása – konfliktushelyzetek, szerepjátékok.
3.óra A kortársak elvárásai, a kortársak hatása a meglévő kapcsolatrendszerre, a táplálkozási
szokásokra, a társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása.
4-7. óra A kortársak hatása a drogokkal kapcsolatban az egyénre.
8. óra Mit üzen a média? Hogyan hat a viselkedésre, a döntésekre, vágyakra, vélekedésekre stb.
9. óra A társadalmi elvárások. Hogy fogalmazódnak meg, ki, hogyan hozza a tudomásukra, ki mit
ért ez alatt. A kommunikáció többrétűsége és a félreértések
10. óra Meg akarok-e felelni és hogyan ezen elvárásoknak?
11. évfolyam
1. óra A társadalmi együttélés szabályai, a társadalmi norma, a szabály, a szokás.
2-3. óra A szexualitás.
4. óra Eltérés a szokásostól: a táplálkozásban. Vallási, kulturális, egészségügyi előírások, divatok.
5. óra Eltérés a szokásostól: a párkapcsolatban, a szexualitásban.
6-8. óra Eltérés a normáktól: a drog.
9. óra A pályaválasztás. Önismeret, motiváció, döntés.
10. óra A mellönvizsgálat és a hereönvizsgálat című filmek megtekintése nemnek megfelelően.
12. évfolyam
1. óra A döntések (döntéshelyzetek, kiválasztott helyzetek szituációs játéka).
2. óra Döntések a kapcsolatokban. Hatásuk, befolyásuk, a kudarc.
3. óra Döntések az életmódban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné.
4-7. óra Döntések az életmódban: a drog.
8. óra Hogyan képzelem el a családomat, hogyan képzelem életemet 10-15 év múlva?
(Szülői nevelési módszerekről, a hagyományról; a változtatás lehetőségei.)
9. óra Hogyan képzelem el a munkámat 10-15 év múlva? Beszélgetés a tervekről, a munka
szerepéről, a kudarcról, ha nem válik valóra a terv. Mit lehet tenni?
10. óra „Helyem a világban.” Adják, vagy ki kell vívni. Az önmegvalósítás. Pozíciószerzés,
érdekérvényesítés, érdekvédelem, érdekegyeztetés.
2.18. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Általános tudnivalók
Az intézmény nevelőtestülete közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének
megelőzésében és megszüntetésében. Ha a tanulókat veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel
nem szüntethetők meg, a gyermekjóléti szolgálattól kell segítséget kérni. A teendőket gyermek- és
134
ifjúságvédelemmel megbízott felelős fogja össze – személyéről és elérhetőségéről tanév kezdetén a
tanulókat és szüleiket írásban tájékoztatjuk.
Kiemelten a gyermek- és ifjúságvédelemmel megbízott felelős feladata:
összefogja a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat;
tájékoztatja a tanulókat: milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá, illetve az
iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel;
a veszélyeztetető okok feltárása érdekében családlátogatásokon megismeri a tanuló családi
környezetét;
pedagógiai okokkal meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén
(gyermekbántalmazás stb.) kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti
szolgálatot;
a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken;
a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az igazgató indítson eljárást
az illetékes polgármesteri hivatalnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
folyósítása érdekében;
bekapcsolódik az egészségnevelési és az ennek részét képező kábítószer-ellenes program
kidolgozásába és megvalósításába.
Rendszeres nyilvántartást vezet az intézményben járó HH, HHH, SNI-s tanulókról, ezzel is
elősegítve az integrációjukat, figyelemmel kíséri azokat a pályázatokat, programokat,
amelyek beilleszkedésüket, helyzetüket segíti.
A szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok
Az iskolára hárul, hogy megpróbálja ellensúlyozni a családi ház és a társadalmi közhangulat
negatív motivációját: a munkanélküliség, az egyre erősebb vagyoni differenciálódás, a
perspektíválatlanság, a romló anyagi körülmények hatását. Ezt a feszültséget hivatottak enyhíteni az
alapítványok is, nevezetesen:
Hivatalosan bejegyzett alapítványaink:
Szent László Alma Mater Alapítvány
Nagy Lajos Alapítvány,
Kovács Magdolna Alapítvány,
Hancsók Kálmán Alapítvány
Szociális juttatások
A tankönyvvásárlás finanszírozásánál a tankönyvtámogatásra jogosultak a megfelelő
igénylőlap és igazolások alapján részesülnek az ingyenes tankönyvjuttatásból.
a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatásához az osztályfőnökök javaslata alapján
a Nagy Lajos Alapítvány és a Szent László Alma Mater Alapítvány segítségével tudunk
hozzájárulni.
A különböző pályázati programokba való bekapcsolódás ezen hátrányok enyhítését segíti.
135
A tanulási kudarcoknak kitett tanulókat segítő program
A gimnáziumba és a szakgimnáziumba felvett tanulók zöme Mezőkövesdről és a közvetlen
vonzáskörzet általános iskoláiból kerül ki. Tudásszintjük általában megbízható, szinkronban van a
számszerű érdemjegyekkel – bár az utóbbi egy-két évben az aszinkronitás jeleit is érzékeljük. A
szakgimnáziumba beiskolázott tanulók több mint húsz településről kerülnek ki – tudásszintjük
sokkal kevésbé felel meg a számszerű eredményeknek, mint a gimnáziumi tanulók esetében.
A tanulók előképzettsége egyre heterogénebbé válik.
Viszonylag kis létszámú csoportokat szervezünk, mert csak ez teszi lehetővé a tanulók
rendszeres foglalkoztatását. Így érhető el és biztosítható, hogy a tanítás és a tanulás folyamata
kölcsönösen áthassa egymást.
A 9-10. évfolyamon tanulásmódszertannal kapcsolatos foglalkozások szervezése is indokolt,
ugyanis egyre aggasztóbb jelenség, hogy a tanulók zöme az eredményes tanuláshoz szükséges
alapvető ismeretekkel sem rendelkezik.
Oda kell figyelnünk a tanulók kommunikációs készségének javítására, hiszen a tanulás
eredményessége jórészt a nyelvi kifejezőkészség függvénye.
Az ilyen foglalkozások a tanulók nyelvi magatartásmódját, tágabb értelemben viselkedési
kultúráját is javítják. Ezek segíthetik az álláskeresés eredményességét, és megkönnyíthetik a
különböző partneri kapcsolatok kiépítését.
Célszerű az alkalmazkodási és beilleszkedési készség fejlesztése is mind egyén és
társadalom, mind egyén és egyén viszonylatában. Ezekre a humán fejlesztési irányokra az egyes
tantárgyak kevéssé vannak tekintettel, jól beépíthetők viszont (különösen az érdekérvényesítés
állampolgári technikáira gondolok) az osztályfőnöki órák tematikájába.
A 9. évfolyamon alkalmazott bemeneti mérés eredményeként felzárkóztató csoportokat
alakítunk ki magyarból és matematikából, szükség esetén idegen nyelvből. A 10. évfolyamon a
kompetenciamérés eredményét értékeljük. Ezt figyelembe véve az adott osztályokban a sikeres
érettségi vizsgára való felkészítést külön foglalkozások szervezésével segítjük elő az érettségi
évében. A differenciált tanulásszervezés, a tanórán kívüli tevékenységek szorgalmazásával a
motivációjukat kívánjuk erősíteni.
136
A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás helyi rendje
A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő diákok
A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő diákok olyan csoportot alkotnak, amelynek
tagjaival, az ezekben az osztályokban tanító tanárokkal, a szülőkkel és a kezelésükben
közreműködő egyéb szakemberekkel való együttműködés különösen fontos.
A tanulók ilyen problémáinak kezelésénél elengedhetetlen a minél korábbi problémaazonosítás.
Nagy segítséget jelent, ha az általános iskolákkal ki tudunk építeni olyan kapcsolatot, hogy ezeket
időben jelezzék. Az évfolyam gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és az osztályfőnök együtt kell,
hogy működjön a szülőkkel, illetve a Nevelési Tanácsadóval és Pedagógiai Szakszolgálattal. Az új
módszerek alkalmazása (csoportmunka, kooperatív tanulás, iskolán kívüli ismeretszerzés,
projektoktatás) az ő esetükben különösen fontos.
Az egyénre szabott fejlesztési feladatok, a fejlesztő értékelés az ő esetükben is biztosíthatja azt a
motivációt, amely sikeres és eredményes munkát hozhat.
Ki kell használni az IKT eszközök tanórai és órán kívüli használatából adódó lehetőségeket.
Minden osztályfőnök, szaktanár feladata, hogy segítse a problémaazonosítást, a megfelelő
szakemberekkel való együttműködés révén az eredményes munkát. Fejlesztőfoglalkozások
szervezés segíti a nehézségek leküzdését.
Az SNI-s és BTM-es tanulók fejlesztó foglalkozáson vesznek részt minden héten.
Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Elsődleges feladat a tehetségazonosítás, tehetségígéret felismerése. Ebben segítséget nyújthat,
hogy 3 szakvizsgával rendelkező tehetségfejlesztésben jártas pedagógus is dolgozik iskolánkban.
Az azonosításban fontos szerepet kaphat, ha figyelmet fordítunk a tanuló általános iskolai
munkájára, eredményeire. Fontos feladat ennek feltérképezése már a középiskolai tanulmányok
kezdetén.
A kompetenciamérés olyan lehetőséget jelent, amely megkönnyíti a munkánkat. A mérési
azonosító segítségével az egyéni eredmények folyamatos követése lehetővé válik.
A differenciált tanulásszervezés, a tevékenységközpontú pedagógia bővíti az eszköztárunkat.
Külön figyelmet kell fordítanunk a tehetséges SNI-s tanulók fejlesztésére.
A tehetség kibontakoztatásában több formát követünk:
A tanítási órákon az egyéni, kiscsoportos, differenciált tanulásszervezés alkalmas a képességek
kibontakoztatására, fejlesztésére.
A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, versenyfelkészítők működtetése, a tanulók
versenyeztetése. Ez utóbbit minél szélesebb skálán szeretnénk biztosítani.
Rendezvények szervezése. Olyan terület ez, amely a tanulók kreativitását igyekszik megcélozni.
Több területen is megjelenik: iskolai rendezvények (versenyek, vetélkedők, bemutató jellegű
foglalkozások), illetve iskolán kívüli rendezvények.
Az iskolai emlékműsorok, ünnepi rendezvények különösen jó terepet adnak a tanulók
személyiségének fejlesztésére is. Erősítenünk kell a civil szervezetekkel, az iskolán kívüli
tehetséggondozó formákkal való együttműködést (mentorok, kutatásba való bekapcsolódás).
Figyelmet kell fordítanunk a személyiség minél teljesebb kibontakoztatására, hiszen gyakran
tapasztaljuk, hogy a tehetség erős oldala mellett gyengeséget is találunk. Olyan személyiséget,
137
kreativitást, önismeretet fejlesztő foglalkozások szervezését támogatjuk, amely ezt lehetővé teszi,
tanárok számára is. (Gordon, Baraka)
Iskolánk akkreditált kiváló tehetségpontként működik, ezzel a tehetségfejlesztés melletti
elkötelezettségünket is szeretnénk jelezni. Ugyanakkor a tehetséghálózat kiépítésével, az általános
iskolákkal, illetve más intézményekkel való együttműködést és ezzel együtt a hatékonyságot is
javítani szeretnénk.
Az iskolai tehetségazonosítás, fejlesztés érdekében a tanulók egyéni eredményeiről ( versenyek,
mérések) nyilvántartást vezetünk, amely megkönnyíti az egyéni fejlesztési utak kialakítását.
Tehetséggondozó műhelyek működtetése, amelyek az erős oldalak mellett a gyenge oldalak
fejlesztését is célul tűzi ki.
2.19. Mentor pedagógus feladatai
A gyakornokra és mentorára vonatkozó szabályozást a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő
végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza.
Gyakornokra vonatkozó előírások:
2. § (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és
szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-
munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban:
gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor
gyakornoki idő kikötése kötelező.
(2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves
időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok
a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy
b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában …. tesz
minősítő vizsgát.
(3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell
besorolni.
(6) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő
kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni.
(7) A minősítő vizsga részei:
a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két
foglalkozásának, tanórájának látogatása és elemzése, valamint
b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés).
(8) A minősítő vizsga értékelésének részei:
a) portfólióvédés,
b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott
foglalkozás, tanóra értékelése,
c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az
összegző értékelésnek a megismerése, valamint
d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése.
138
A szakmai vezetőre vonatkozó előírások:
6. § (1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a
gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-
módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a
gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak.
(2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos
tevékenységében, e körben segíti
d) a minősítő vizsgára való felkészülésében.
(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal
látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá,
amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.
Mentori megbízást intézményünkben az a pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus kaphat:
a, rendelkezik mentori szakvizsgával és legalább 5 év szakmai gyakorlattal
b, rendelkezik legalább 10 év szakmai gyakorlattal
Mentori tevékenység dokumentációs rendje:
a gyakornok munkájáról félévente készült értékelés igazgatónak átadott példányát a
személyi anyagban kell elhelyezni
a negyedévenkénti óralátogatásról készült jegyzőkönyvet az intézményi önértékelés
pedagógusra vonatkozó intézményi dokumentációjában kell elhelyezni
Mentori tevékenység eredményességének mutatói:
a gyakornok eredményes minősítő vizsgája
139
140
141
142
143
144
145
FÜGGELÉK
SZAKKÉPZÉSI ALAPADATOK
54 344 01 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ
A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01
Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző
A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIV. Közgazdaság
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 70%
Gyakorlati képzési idő aránya: 30%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek
Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek
54 346 03 IRODAI TITKÁR
A szakképesítés azonosító száma: 54 346 03
Szakképesítés megnevezése: Irodai titkár
A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. ügyvitel
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. ügyvitel
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
– 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően
140 óra;
– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek (ép kezek, ép látás, hallás)
Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek (kapcsolatteremtési képesség szóban, írásban)
54 345 01 KÖZSZOLGÁLATI ÜGYINTÉZŐ
A szakképesítés azonosító száma: 54 345 01
Szakképesítés megnevezése: Közszolgálati ügyintéző
A szakmacsoport száma és megnevezése: 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVIII. RENDÉSZET ÉS KÖZSZOLGÁLAT
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 60%
Gyakorlati képzési idő aránya: 40%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően
140 óra;
– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
146
Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek
54 841 11 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ
A szakképesítés azonosító száma: 54 841 11
Szakképesítés megnevezése: Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző
A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XL Közlekedés, szállítmányozás és logisztika .
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2- év
Elméleti képzési idő aránya: 60 %
Gyakorlati képzési idő aránya: 40 %
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
– 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően
140 óra;
– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
Iskolai előképzettség: érettségi végzettség
Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek