Mottó: álljak egy másik emberrel szemben.” C.G. Jung ... · C.G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok A kallódó fiatalokat segítő iskola A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja

1

Mottó:

„Szerintem az individuumhoz csakis individuális

megértéssel szabad közeledni. Más-más nyelven kell beszélni

minden egyes pácienssel. ... A döntő az, hogy emberként

álljak egy másik emberrel szemben.”

C.G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok

A kallódó fiatalokat segítő iskola


Budapest 2013. augusztus 29.


Tartalom

2

TARTALOM

TARTALOM ............................................................................................................................ 2

Bevezetés .................................................................................................................................. 3

I. Összefoglalás ...................................................................................................................... 4

Diákjaink a Tanodáról (részletek a diákokkal készült interjúkból) .......................................... 8

1. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése,

eredményei és működésének körülményei 1990-2010 ..................................................... 11

2. A Tanoda diákjai ............................................................................................................... 21

3. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működésének

szakmai, pedagógiai céljai és feladatai ............................................................................. 24

4. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja,

módszerei és rendje ........................................................................................................... 27

5. A munkacsoportok (stábok) működése............................................................................. 37

6. A személyzet ..................................................................................................................... 41

7. A működési feltételek ....................................................................................................... 47

8. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső

kapcsolatrendszere ............................................................................................................ 50

9. A Tanoda-módszer tanítása............................................................................................... 52

10. Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében................ 53

II. HELYI TANTERV........................................................................................................... 57


Bevezető

3

BEVEZETÉS

A Belvárosi Tanoda Alapítvány létrehozása nagymértékben köszönhető azoknak a kallódó

fiataloknak, akikkel sok időt töltöttem együtt a Tanoda létrehozását megelőző években a Budapesti

Művelődési Központ ún. „előterében”. Sokat tanultam történeteikből, gondjaikból és örömeikből.

Az, hogy megosztották velem fájdalmaikat, érzéseiket, vágyaikat és hiányérzeteiket, nagy segítséget

jelentett a Tanoda működési módjának kimunkálásában.

Sokszor, sokféle fórumon merül fel a kérdés: Vajon ki is valójában egy iskola

tevékenységének megrendelője? Meggyőződésem, hogy az iskola megrendelője elsősorban a diák,

hiszen ő az, aki hosszú időn keresztül nap mint nap élvezi vagy elszenvedi egy iskola légkörét,

működési módját, elvárásait. Jó esetben körülötte forog minden, hiszen a tevékenység róla szól.

Mai, zilált, intézményesült világunkban a fiatalok sok, túl sok időt töltenek el az iskolákban. Ezért

nem mindegy figyelünk-e véleményükre, igényeikre, érzéseikre az iskola működési módjának

alakításakor.

A Tanoda tevékenységének formálásakor mindig igyekszünk diákjaink igényeiből,

elvárásaiból kiindulni, bevonni őket közös életterünk az iskola hétköznapjainak alakításába. S ez

tapasztalataim szerint nagy nyereség. A pedagógusok elkötelezettségét, jó érzését is növelik azok a

visszajelzések, melyeket diákjaiktól kaphatnak.

Gyakran tapasztalom, hogy a tanodás diákok sokkal lényegre törőbben és meglepő

tudatossággal képesek bemutatni saját iskolájukat, mint mi, az abban dolgozó szakemberek.

Munkánk legbiztosabb értékelését is elsősorban tőlük kaphatjuk.

Fontosnak tartom, hogy meghallgassuk és érvényesülni engedjük a fiatalok ötleteit, kéréseit,

mert csak ez garantálhatja, hogy az iskolában olyan közös munkát tudjunk végezni, ami

mindannyiunk számára építő.

Ezért választottam bevezetőként diákjaink szavait, hiszen náluk jobban senki nem tudja

érzékeltetni, mi mindent keresnek és találhatnak meg a fiatalok egy iskola működésében, s mi az,

amiért a Tanoda munkáját folytatni kell.

Győrik Edit

a Belvárosi Tanoda Alapítvány

kuratóriumának elnöke


Összefoglalás

4

Pedagógiai program

I. ÖSSZEFOGLALÁS

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola ellátandó alaptevékenységei

(TEAOR-számmal)

8531 általános középiskolai oktatás

853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)

853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam)

853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam

853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13.

évfolyam)

853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)

8532 szakmai középfokú oktatás

Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens (OKJ 523470300000000),

8042 máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Kiegészítő tevékenységek:

- 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás

- 8890 Máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás

nélkül

- 9319 Egyéb sport tevékenység

- 9329 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős

tevékenység

- 9499 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi

tevékenység

A pedagógiai és tantervi program célcsoportja középiskolát megkezdett, de abból különböző

okokból kimaradt, kallódó, deviáns életvezetésű fiatalok.

A nevelés-oktatás általános célja, feladata az iskolai oktatásból kimaradt – köztük a

beilleszkedési, magatartási zavarokkal és tanulási zavarral küzdő, látás-, hallás-, mozgássérült, testi,


Összefoglalás

5

érzékszervi fogyatékos (sajátos nevelési igényű) - fiatalok gimnáziumi képzése, érettségire való

felkészítése, kétszintű érettségiztetése, szakképzése, mentális gondozása integrált módon személyre

szabott tanulási program és személyközpontú gondoskodás alapján.

A Tanoda feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása, az érettségire való felkészítés,

szakképzés mellett segítse a tanulással, szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését;

fejlessze a fiatalok tanulási és kommunikációs kedvét, készségét, képességét, a megfelelő

önértékelés kialakulását.

A legfontosabb pedagógiai célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés

kialakítása fogalmazható meg, míg a fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok

elérésében fontosak az alábbi részfeladatok:

• a korábban szerzett gátlások oldása;

• problémamegoldásra nevelés;

• tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire való felkészítés;

• a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése;

• önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés;

• az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés;

• a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé.

A Tanoda a segítő és oktató munkát egységként alkalmazva próbál a fiatalok problémáira reagálni

és személyenként megoldást találni. Ennek eszköze a segítő pármunka (esetkezelés) és a személyre

szabott tanulási program.

Személyre szabott tanulási program kialakítása szükséges, hiszen minden diák más középiskolás

bizonyítvánnyal, tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik.

Különbözőek mentális állapotukat, aktuális élethelyzetüket tekintve is. Mindezek a Tanodában

eltöltött idő folyamán változnak, ezért a személyre szabott tanulási program, mód, időbeosztás

kialakítása a bekerüléskor, aktualizálása folyamatosan szükséges. Ez mindig a diák segítő párjával

együtt történik.


Összefoglalás

6

Az iskola helyi tanterve tartalmilag megegyezik az EMMI Miminiszter által jóváhagyott

„Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium – A személyre szabott iskola - alternatív

kerettanterve”-vel.

Az egyes tantárgyak tananyag-egységekre vagyis tanegységekre oszlanak, minden tanegységhez

adott óraszám tartozik. Megfelelő számú tanegység elvégzése teszi lehetővé a következő

évfolyamba lépést. A tanegységek számát, tartalmát, óraszámát és esetleges egymásra épülését, a

diákok továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak tantervei szabályozzák.

Adott tanulmányi időszakban minden diáknak tanulmányi szerződése - az aktuális tanulmányi és

élethelyzetéhez igazodva - rögzíti mely tantárgyakat és tanegységeket tanul. (Egy tanulmányi

időszakban tehát mód van több tantárgyból akár több tanegységet, ill. csak bizonyos tantárgyak

tanegységeit tanulni.)

A diákok nem évfolyamokban, osztályokban, hanem tantárgyanként tanulócsoportokban tanulnak,

melyek kialakítása a diákok tanulási programjához igazodik.

A Tanodában az érettségire nappali, esti és levelező munkarendben készülhetnek fel a fiatalok.

Tartalmilag mindhárom munkarendben tanuló diák ugyanazt tanulja (hiszen az érettségi

követelményekben nincs különbség). A munkarend és a jogi státusz meghatározója diák heti összes

óraszámát A nappali munkarendben a heti óraszám min. 27, esti munkarendben min. 15, levelező

munkarendben min. 3. A személyre szabott tanulási program tartalmazza, a diák heti óraszámát, s

így - jogviszony szempontjából - tanulói státuszát. A személyre szabott tanulási program

tartalmazza:

• a diák által az adott tanulmányi időszakban tanulandó tantárgyakat,

• a tantárgyak szintjeit, tanegységeit,

• a heti óraszámot, a diák jogi státuszát

• a heti időbeosztást (vagyis az órarendet).

A személyre szabott program megvalósulását tantárgyanként a haladási napló rögzíti.

A tanév több tanulmányi időszakra oszlik. Minden tanulmányi időszak műhelymunka időszakkal

kezdődik, amely tanórákra épül, ahol a tanár és a diákok közösen dolgozzák fel a tananyagot. Ezt

követi a konzultációs- és vizsgaidőszak. Ekkor zajlanak a vizsgák, ahol a diákok számot adnak

tudásukról. A vizsgák előtt tantárgyanként egyéni és csoportos konzultációk zajlanak.


Összefoglalás

7

Az értékelés vizsgarendszerben történik. Ennek célja, hogy szimulálja az érettségi helyzetét, és a

diákok vizsgarutinra tegyenek szert. A fél- és év végi osztályzatokat osztályozó vizsgán szerzik,

mely háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgán 1-5 érdemjegyekkel osztályozunk.

Sikertelen vizsga esetén a diák javítóvizsgát tehet. Az egyes tantárgyak értékelési szempontjait,

követelményeit azok tantervei tartalmazzák.

A Tanoda a diákokat közép- és emeltszintű érettségi vizsgára készíti fel és érettségizteti, valamint

középfokú szakképzést valósít meg. A személyre szabott tanulási program lehetőséget ad

előrehozott érettségi vizsga letételére. Az érettségi vizsga lebonyolítására évente kétszer kerül sor.

A Tanodát módszertani sokszínűség jellemzi, alkalmazunk egyéni munkát, pármunkát,

csoportmunkát, frontális technikát, egyéni fejlesztést, stb. Minden tekintetben integrációt valósítunk

meg. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű fiatalok aránya nem haladja meg a 20%-ot.

Az egyes tantárgyak jellemzően használt módszereit azok tantervei tartalmazzák.

A tankönyvek, taneszközök listáját az adott tantárgyak tantervei tartalmazzák.

A Tanoda - az alapítás - 1990- óta személyközpontú módszereket alkalmaz mind az oktatásban,

mind az esetkezelésben. 17 éves tapasztalatunk szerint ez az oktatási mód alkalmas a

középiskolából kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok érettségire való felkészítésére és szakképzésre. A

jelenleg érvényben lévő helyi tantervünk ugyanezen a módszeren, oktatási rendszeren alapult. Jelen

tanterv elkészítését az érettségi követelmények megváltozása tette szükségessé. Ezért ennek

bevezetése nem okoz gondot, zökkenőt, lényegi változást az iskola működésében, nem érinti a

folytonosságot. A tartalmi változás beépül a tantervbe az érettségi előkészítő tanegységek részeként.


Diákok a Tanodáról

8

DIÁKJAINK A TANODÁRÓL (RÉSZLETEK A DIÁKOKKAL KÉSZÜLT INTERJÚKBÓL)

„Azért jó ez a hely - most látom, hogy bekerültem -, mert ez a lelki mélypontokat tolerálni tudja, sőt

abban is tud segíteni, hogy az ember fölrugdalózzon belőle. Persze vannak olyan ügyek, amiben

nem tud senki se segíteni. Akkor annyit tudnak tenni, hogy az embernek úgy segítenek egy kicsit,

hogy tekintettel vannak erre. Meg hogy érdekel valakit, hogy mi van veled. Mert egy normál

iskolában, ahol van egy tanárnak 40 fős osztálya, ott úgy el tudsz veszni mint szürke szamár a

ködben, és senkit nem érdekel, hogy mi van.”

„Talán azt jegyezném meg, hogy itt embernek kezelik a másikat és pozitívan állnak hozzá. Míg

mondjuk a volt gimnáziumaimban inkább úgy éreztem, hogy lenézik egy kicsit a diákokat. Itt az

van, ha nem tudsz valamit, pozitívan állnak hozzád, segítenek, úgyis meg fogod tanulni és tényleg

megtanulod, mert jó szándékkal állnak hozzád, pozitívan. Én azelőtt soha nem tanultam, mielőtt a

Tanodába jöttem, max. fél órákat, de itt még a tanulást is megszerettetik az emberrel. Azután,

miután idejöttem, hazamentem és leültem magamtól tanulni, ami azelőtt - az az igazság -, hogy nem

történt meg.”

„...ettől is különbözik a Tanoda a többi középiskolától, mert máshol biztos nem rágják be az ember

szájába száztízszer. Meg nem megy oda a tanár a diákhoz, hogy ugyan már, kisfiam, készüljél már.

Ott a diáknak kell odamenni a tanárhoz, és elég egyszer is, mert többször biztos, hogy nem

foglalkoznak vele.”

„Az előző iskolám elég merev volt, mint általában az iskolák. Ami nem Tanoda, az elég merev. Sok

elhúzás van, könnyen kidobják az embert. Annak idején engem nem akartak szakmunkás vizsgára

engedni, mert nagyon hosszú volt a hajam. Ilyenek vannak. Az ember vagy behódol, vagy nem.

Akkor levágtam éppen, de nem mindenki vágja le, az biztos.”

„....Hát, amit emberileg ad. Ez az, amitől más ez az iskola, mint bármelyik egyéb középiskola. Ami

hiányzik a normális középiskolában az, hogy foglalkozzanak az emberrel meg odafigyeljenek rá,

meg hogy segítsenek ahhoz, hogy mit tudom én, 20 évesen nem biztos, hogy minden ember tudja,

hogy mit akar, meg hogy milyen ember. Nem azt akarom, hogy megmondják, hogy milyen legyek,

hanem hogy elfogadják azt, hogy valamerre elindultam, és nem mondják meg, hogy ne arra menjek,

hanem máshová. Hogy arra mehessek, amerre én akarok.”



9

„Szerintem a teljesen reménytelen embereket. Lehet életképtelennek is nevezni egyeseket, lehet

deviánsnak - ez rossz szó ugyan, de fel lehet ezzel vázolni az ide felvetteket.”

„Ez nem tanulás. Itt nem tanítanak meg tanulunk, nem tanárok vannak, hanem pedagógusok. Itt a

tanárral tök jól eldumálunk, mintha én kérdezném meg, ami engem érdekel. Csak azt veszik le a

vállamról, hogy odamenjek és megkérdezzem. Pont ami a hiba bennem, a lustaságomat előzik

meg.”

„Ha ott van az ember órákon és figyel, akkor tanulni se kell szinte. Nagyon jól vannak tartva itt az

órák ilyen szempontból. Itt tanítják meg az anyagot és nem otthon kell tanulni. Persze, vizsgák előtt

mindig át kell nézni meg meg kell tanulni, ami nem volt elég. De ha odafigyelsz az órán, akkor már

nem kell tanulni.”

„Szóval nem kell attól félnem, hogy hülyének tartanak. Mondjuk leginkább az elején persze, az

tetszett, mint minden ember, aki tud linkeskedni, hogy felrakhatja a lábát az asztalra, kajálhat,

kivonulhat, stb. Utána azért rájön az ember, hogy sokkal másabb az, hogy pl. nem kell attól félnem,

hogy hülyének néznek, mert matekóra közepén megkérdezed, hogy 5x5 az mennyi. És akkor nem

fogják azt mondani, hogy hülye vagy, hanem, hogy gondold már végig, szóval normálisan

elmagyarázzák neked. Pl. az Ervin meg a Papposz is - nem tudom, hogy maguktól jött- e az ötlet,

hogy így kezdjenek el magyarázni, ha arról volt szó, úgyhogy elkezdték ilyen dedósan, amin persze

hülyére röhögtük magunkat, hogy 1 alma + 1 alma az 2 alma, és tudod, ha felvágod, az fél, ha azt is,

az negyed, és akkor eljutottunk az almapüréhez, és akkor ezek tök jó poénok voltak. Ha ezt a

Rákócziban süti el egy tanár, akkor mindenki sírógörcsöt kap szerintem, ott ez természetellenes

dolog. Itt meg nagyon jó volt. Tényleg egy kicsit dedósan, kicsit debilen, legalábbis hozzám

viszonyulva teljesen reálisan gondolkodtak.”

„Hát, hogyha odafigyelsz, és meg akarod tanulni, akkor meglehet. Ha nem figyelsz oda, akkor

persze nem lehet. Tőled függ, hogy meg lehet-e tanulni. A tanártól is függ persze. De eddig itt csak

olyan tanárokkal találkoztam, akik úgy adják elő a tananyagot, hogy aki meg akarja tanulni, az

megtanulja.”



10

„Emberileg, erkölcsileg, tudásilag, önbizalmat növelt. Azt hiszem, az volt a legfontosabb, hogy

bíztak bennünk. Ezt éreztük és ez volt az, amire mindannyiunknak szüksége volt.” „Segítettek - ami

engem érdekelt, azt megpróbálták a felszínre hozni és abban mindenképpen segíteni. Tananyagokat

adtak ilyen téren a kezembe, elküldtek mindenféle rendezvényre, ha úgy látták, hogy valóban

érdekel a dolog. Megpróbálták a legtöbb pozitívat - azokból a tantárgyakból, amiket nem igazán

kedveltem - belevinni, hogy megkedveljem ezeket a tantárgyakat.”

„Itt nem csak a tananyagból tanul az ember, hanem az emberségből is. Be kell vallanom

töredelmesen, hogy én sokkal többet tanultam az emberséges bánásmódból, mint a fizikát vagy a

kémiát vagy a biológiát.”

„Megtalálni önmagamat, olyan értelemben, hogy elérjek valamit és kitartsak egy dolog mellett.

Addig úgy voltam, ha ez az iskola nem jön össze, akkor megyek egy másikba, és ha az sem, akkor

egy harmadikba. Megfutamodás volt végül is az előző életem. S mikor bekerültem a Tanodába meg

sem fordult a fejemben, hogy én nem itt fogok érettségizni. 100%-ig biztos voltam benne, hogy le

fogok most már érettségizni.”

„Baromi sok segítséget kaptam. Rájöttem, hogy lehet egész emberként élni. Egészséges, nagyjából

egészséges embereket találtam, és ez nagyon jólesett. Egy kicsit félek, hogyha elmegyek a

Tanodából, megint bürokratikus, vagy sznob emberekkel fogok találkozni. Biztos vagyok benne,

hogyha innen kikerülök, nagyon sokat fogok veszíteni. Kár, hogy nincs ilyen felsőoktatási Tanoda.

Kéne egy ilyet is csinálni.”

„Mielőtt idejöttem, semmilyen célom nem volt, meg ilyesmi. De itt legalább lett. Tényleg semmi.

És ha jobban belegondolok, célom először csak az volt, hogy leérettségizzek, aztán jött a többi.”


A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010

11

1. A BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS

SZAKKÖZÉPISKOLA FEJLŐDÉSE, EREDMÉNYEI ÉS

MŰKÖDÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI 1990-2010

1.1. A Tanoda megalakulása és fejlődése

A „Belvárosi Tanoda” Alapítvány egyéves felkészítő munka után, 1990 őszén kezdte meg

működését. Tevékenységének céljaként a 15-22 éves, középiskolákból kimaradt, kallódó, deviáns

fiatalok megkeresését, gondozását, képzését, mentálhigiénés ellátását jelölte meg. E cél

megvalósítása érdekében alakult meg - ugyanebben az évben - a Belvárosi Tanoda Alapítványi

Gimnázium (továbbiakban: Tanoda), amely személyközpontú módszerrel dolgozó, érettségire

felkészítő gimnázium, ahol a diákok a nappali munkarend szerinti időbeosztásban tanultak. A

tanulás-tanítás folyamata és módja, valamint módszerei azonban eltérnek a hagyományos

szerkezettől és módszerektől. A diákok egyéni képességeikhez és igényeikhez igazodó tanulási

programok szerint haladhatnak, amiket szerződésekben rögzítünk. Az évfolyam és osztályszerkezet

helyett - az egyén igényeihez ennél jobban igazítható - tanulócsoport rendszert alkalmazzuk, így

minden diák minden tantárgyból a számára legmegfelelőbb haladást és tananyagot biztosító

csoportokban tanulhat. Tudásukról diákjaink osztályozó vizsgákon számolnak be, mely vizsgákat az

érettségi vizsga mintájára bonyolítunk le minden alkalommal. Érettségi vizsgát - az elfogadott

pedagógiai programunk alapján - évente két alkalommal, egy általunk felkért független

vizsgabizottság alkalmazásával szervezünk.

A tanítás szerves része a tanulás tanítása és az egyéni fejlesztés. A tananyag összeállítása és a

tanítási módszerek tekintetében is a személyközpontúság a meghatározó.

Az egyéni fejlesztést szolgálja a segítő párrendszer is, mely biztosítja az esetkezelés

lehetőségét, az életvezetési, szociális és pszichés problémák folyamatos gondozását. Magunk

számára is meglepetést okozott, hogy a személy erősödése, a személyiség változása az iskolai

munka eszközeivel megváltoztatja diákjaink tanuláshoz való viszonyát is. A tudás értékké, a tanulás

örömforrássá válik, mert megtanulnak tanulni, s ezt a mai napig nagyon fontos eredménynek

tartjuk. A tanulási folyamat így a segítő munka szerves részét jelenti a Tanodában, melynek

személyiségformáló ereje is van.



12

A munka - önmagunk számára is kísérletként definiálva azt - 1990 őszén a Nappali

Időbeosztású Tagozat működtetésével kezdődött meg, ahol 30 diák tanult és 7 segítő-oktató

dolgozott. A Tanoda működésének máig is érvényes alapelveit és elemeit alkalmaztuk már ekkor: a

személyes problémák gondozása (segítő pár rendszer, egyénizés, esetkezelés) és tanítás egy helyen,

személyre szabott tanulási program és módok, szerződéses rendszer, stábmunka, világos

követelmények és szabályok, a diákok és a hozzánk jelentkező fiatalok igényeire folyamatosan

reagáló ill. ahhoz igazodó tevékenység fejlesztés.

Az első meglepetés még a tanév elindulása előtt ért minket: a viszonylag kis

propagandamunka ellenére az első felvételi alkalmával a túljelentkezés tízszeres volt. Így a

megkereső munka fölöslegessé vált, ám azt is éreztük, bár igazán jelentését és jelentőségét még

nem értettük annak, hogy iskolánk méreteit jóval meghaladó problémakörben töltünk be hiánypótló

szerepet.

Évről évre többen jelentkeztek hozzánk, a túljelentkezés évente 12-15-szörös volt. Még az

első tanév második felében diákjaink kérésére és a jelentkezők alaposabb megismerése céljából

megkezdtük a Tanoda-Klub működtetését. Világossá vált, hogy a tanév során folyamatosan

jelentkezőkkel valamilyen szervezett rendszerben kell foglalkozni, így alakult ki a második-

harmadik tanévre a Tanoda-Ügyelet. Az Ügyelet mára a Tanodába jelentkező, ill.

krízishelyzetben lévő, de tanulói jogviszonyt a Tanodával nem létesítő kallódó fiatalokkal való

kapcsolattartás módja, önálló feladatokkal és működési módszerekkel.

A nagyarányú túljelentkezés a Nappali Tagozaton, valamint sok olyan fiatal jelentkezése,

akiknek problémái a rendszeres iskolába járást eleve lehetetlenné tették (pl.: súlyos testi vagy

idegrendszeri problémák, munka melletti tanulás, vagy egyszerűbb esetekben a túlnyomórészt

máshol végzett sikeres tanulmányok rövid időn belül történő átismétlésének, befejezésének igénye)

a Nappali Tagozat működési módjától eltérő megoldást kívántak meg. Így alakult meg és indult el

1991 őszén az Egyéni Időbeosztású Tagozat munkája, ahol újabb 30 diák – szintén nappali

munkarendben, de kötetlen, a diákok időrendjéhez alkalmazkodó időbeosztásban -létesíthetett

tanulói jogviszonyt a Tanodával.

A legtöbb sokkoló élményt kezdetben a túljelentkezések miatti mennyiségi probléma, míg

később a hozzánk forduló fiatalok állapotának látványos rosszabbodása okozta és okozza. Egyre



13

többfajta probléma kezelésére kellett reagálni. Működésünk kezdetétől fogva találkozunk és

foglalkozunk szenvedélybeteg fiatalokkal is, a drog- és alkoholfogyasztást - mint minden más

deviancia-problémát is - tünetként értelmezve, melynek hátterében sok egyéb rendezetlenség áll. E

tevékenység során ismerkedtünk meg a pécsi székhelyű Leo Amici Alapítvány komlói

rehabilitációs intézetével. 1994-ben egy kábítószerfüggő tanodás diák került a komlói intézetbe és

ottani terápiájában részt kapott a tanulási folyamat. Kezelésének befejezése után újra a Tanoda

(nappali tagozatos) diákja lett és sikeresen fejezte be tanulmányait. Így indult a két intézmény közös

gondolkodása és munkája. 1995-re a max. 15 fő befogadóképességű komlói intézetben élő

szenvedélybeteg fiatalok közül már 3 fő lett a Tanoda diákja, 1996-ban ez a létszám növekedett, és

a két éves gyakorlati munka kialakította a szervezett keretek közt működő Konzultáló-levelező

munkarendet. Eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy ez a tevékenység és összefogás

eredményesebbé teszi a szenvedélybeteg fiatalok kezelése és a megelőzés területén folytatott

munkánkat. A két intézmény együttműködése pedig mindkettőnk tevékenységében hiányterületet

pótol.

Az évek során sok olyan fiatal is jelentkezett hozzánk, akik tanulmányaikat a negyedik

évfolyamon vagy akár annak befejezése után szakították meg eredeti iskoláikban, s tőlünk csak az

érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét kérték. Ezt mi a legtöbb esetben lehetővé tettük

számukra, de e tevékenységünk is szervezettebb keretet kívánt. Így alakult meg 1996-ban a Esti-

levelező munkacsoport.

Ezek a fejlesztések azt is jelentették, hogy iskolánk tevékenysége szerteágazóvá vált. Az

1996-98 közti időszakban még a fenti strukturális keretek között ugyan, de újabb kezdeményezések,

specializálódások jelentkeztek. Az esti-levelező tagozat keretei között 1997-től - amikor egyik

diákunk letartóztatásba került – megkezdődött az előzetes letartóztatásban lévő fiatalok tanításának

kísérlete. Ez a munka is fejlődésnek indult, s az évek során egyre több diákkal, s egyre speciálisabb

feladatokkal bővült.

Az 1998-2001 közötti időszak egyfajta újrarendeződés, újjászületés, „újra-alapítás” jegyében

zajlott. Több esetben szerveződtek kísérleti Tagozatok, munkacsoportok, miközben folytonosan

kerestük az új helyzethez igazodó, stabil és nem szerteágazó újrarendeződés útját. Ezt az

újrarendeződést két tényező határozta meg alapvetően: Az alapítás óta eltelt időben felhalmozódott



14

és természetes úton bővült szakmai tapasztalatok, tudás, a különféle ellátási módokban,

esetkezelésben kialakult specializált tudás és módszerek egyvelege, melyek immár világosabb

kereteket, átszervezést követeltek meg; A kimaradó fiatalok problémáinak jellege, mélysége,

elvárásaik, igényeik, a szélsőségesebb viselkedési formák és élethelyzetek tömeges megjelenése, és

evvel párhuzamosan mind a segítő munkában, mind a tanítási folyamatban a még erőteljesebb

személyközpontúság iránti elvárásaik. Az újrarendeződés 2001 őszére zárult. A gimnáziumban

hozzánk forduló fiatalok problémáinak speciális kezelése, a célcsoport tekintetében

munkacsoportok (stábok) különülnek el, s a feladatokhoz igazítják szakmai, pedagógiai

programjukat:

A Tanodában három munkacsoport foglalkozik a fiatalokkal, ebből kettő speciális célcsoporttal:

• A Megálló Oktatási Program, mely a szenvedélybeteg- és komoly életvezetési zavarokkal

és tanulási problémákkal küszködő fiatalok egész napos ellátását, érettségire való

felkészítését vállalja, napirendbe szervezett, terápiával is kiegészülő segítő munkával;

• A Váltó Program, mely kriminális életvezetésű, előzetes letartóztatásban lévő, büntetésüket

töltő, szabadult, ill. szabadlábon lévő fiatal felnőttek oktatását és reszocializációját végzi.

• A Tanoda Program azoknak a középiskolákból kimaradt deviáns fiataloknak is kínál

tanulási lehetőséget, akik elsősorban a személyközpontú oktatásért fordulnak hozzánk

segítségért;

A gimnáziumban nem különül el tagozatonként a nappali, esti és levelező diákok oktatása.

2004 szeptemberétől a Tanodában érettségizett fiatalok számára iskolarendszerű, középfokú

szakképzést indítottunk. Ezen új tevékenység megkezdésével az intézmény neve megváltozott.

Új neve: Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnnázium és Szakközépiskola.

Az intézmény tehát óriási fejődésen, változáson ment keresztül. A diáklétszám az eredeti 30

főről évi 150-ra nőtt, a Tanodában dolgozók száma pedig az eredeti 7 főről, mintegy 30-35 főre

növekedett. Szervezett kereteket kapott a nem tanulói jogviszonyban lévő gondozottjaink ellátása.

Sokat tanultunk, s így a munkánk minősége is sokat változott úgy a tanítás, mint a gondozás

tekintetében. Megfogalmazódtak a Tanoda-módszer területei, formát öltöttek összetevői. Ezt

nagyban elősegítette, hogy a szakma az első évtől kezdve nagy érdeklődéssel fordult a Tanoda felé.

Minden évben sok látogatót, hospitálót, terepgyakornokot fogadtunk, fogadunk és tanítottunk. Több



15

felsőoktatási intézmény terephelye vagyunk (ELTE Neveléstudományi Tanszék, Bárczi Gusztáv

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Általános Szociálismunkás Kar, stb.). Az eltelt években

számos szakdolgozat született a Tanodáról.

1995-ben csatlakoztunk a Soros Alapítvány Közösségi Iskola Programjához vállalva a

közösségi oktatás filozófiáját és azt, hogy a Tanodát közösségi iskolaként működtetjük.

1996-ban már úgy éreztük, hogy a Tanoda működésének kísérleti időszaka, első korszaka

lezárult. Ebben az évben a Soros Alapítvány Közoktatási Programjának felkérésére addigi

tapasztalatainkat, kialakult módszereinket „A segítő iskola” című 9 fejezetet tartalmazó

módszertani anyagban rögzítettük. E szakmai anyag megírása jó alkalom volt arra, hogy tudatosan

is átgondoljuk addigi tevékenységünket, hibáinkat, erényeinket és eredményeinket.



16

1.2. Eredményeink

Mára biztosan állítható, hogy a Tanoda munkája már nem kísérlet. Tevékenységünk

életképes, szükséges és eredményes. A gyakorlati munka során kialakult egy speciális tudás -

pedagógia, segítő-oktató foglalkozás, esetkezelési gyakorlat -, s létrejött egy olyan alapstruktúra és

működési mód - Tanoda-módszer -, amelyről úgy véljük, hosszú távon is alkalmazható az adott

ifjúsági csoport iskolai keretek közötti kezelésében.

Mit tekintünk legfontosabb eredményeinknek?

• a kimaradás minimális;

• diákjaink szeretik a Tanodát, otthonuknak tekintik, minden gondjukat, örömüket ide hozzák,

megosztják segítőikkel és egymással;

• a segítésen alapuló tanár-diák kapcsolat megtartó erejű;

• a munka felszabadult, vidám légkörben folyik, az iskola a kellemes, fontos életterek közé

tartozik;

• a rendszeres iskolába járás alapvető változást jelent a velünk dolgozó fiatalok életmódjában

(strukturálja és betölti életüket);

• a tudás értékké válik a tanodás diákok között;

• a Tanodában senkinek nincs szüksége titkolódzásra, problémáit nyíltan vállalhatja;

• diákjaink megtanulják, hogy törődni kell társaikkal, egymással, a légkör támogató, egymásra

figyelő;

• további életükre vonatkozóan célok fogalmazódnak meg;

• a tanodás fiatalok sikeres érettségi vizsgát tesznek;

• a végzettek további életútját egyénenként más-más mélységben ismerjük;

• a Tanodából megerősödve mennek el, újra hisznek önmagukban;

• -a tanodás diákok megtanulják kezelni a másságot;

• értelmes feladatokat tudunk kínálni;

• terepe tudunk lenni a személyiség fejlődésének, változásainak;

• olyan értékeket képviselünk, melyekbe a serdülők kapaszkodhatnak;

• a tanár-diák kapcsolat a szereteten, bizalmon alapuló együttműködő kapcsolat, melyre

támaszkodni lehet, s ami minta az emberi kapcsolatok további alakításához;

• a fluktuáció a személyzet körében alacsony;



17

• a Tanoda szellemi és gyakorlati műhely.

Úgy látjuk, hogy a Tanodában végzett diákok a bekerülési állapotukhoz képest valóban

éretten távoznak. Nálunk az érettségi vizsga az ismeretanyag tekintetében egy átlagos magyar

középiskola színvonalának megfelelő, az életismeretek és az önismeret tekintetében annál jobbnak

mondható. Jelentősége diákjaink számára elmondhatatlanul nagy, az érettségi bizonyítványok

kiosztása a Tanoda talán legnagyobb ünnepe.

1.2.1. A Tanoda érettségijének értéke

A Tanoda érettségijének értéke nem mérhető pusztán a megszerzett osztályzatok átlagával

vagy a tudásszintekkel. Az érettségire való felkészítés nálunk egy összetett, tanulmányi és

személyiségfejlesztő munkát egyaránt magába foglaló folyamat. Így értékét is ebben a kontextusban

lehet csak vizsgálni.

Bár munkánkban valódi végcélként nem az érettségi vizsga megszerzését jelöltük meg, hanem a

bekerülő fiatal képességeinek megismerését és az e képességekhez mért életút közös alakítását - ami

nem minden esetben az érettségi vizsga -, az elmúlt tizenkét év során diákjaink túlnyomó többsége

sikeres érettségi vizsgát tett. Úgy véljük, ez elsősorban nagyon intenzív személyre figyelő

módszerünk és munkánk eredménye. Gyakran talán túl nagy energiát is fektetünk egy-egy diák

érettségire való felkészítésébe, rengeteg külön foglalkozással, de nehéz lenne a sok évi közös

munkát félbehagyni vagy megszakítani. Fejlődésük, változásaik, életvezetésük lassú rendeződése

mindig újra és újra energiát és hitet ad a további munkához. A sok hátrány, mellyel a Tanodába

érkeznek, fokozatos leküzdése mindig meggyőző érv a munka folytatása mellett. A legfontosabb

pedig, hogy megtanulnak és sokan megszeretnek tanulni, igényük alakul ki a szellemi munkára.

Úgy gondoljuk, ez talán fontosabb eredmény az aprólékos tárgyi tudásnál, hiszen ha a művelődés

iránti igény az életforma részévé válik, fokozatosan pótolhatók a hátrányok, a tanulási képesség

pedig napjainkban fontos része a munkavállalásnak. Nem is beszélve arról, hogy bármilyen

területen dolgozzék is valaki, a művelt vagy arra igényt formáló ember nyitottabb, toleránsabb s

kreatívabb: ez pedig a mindennapi élet minőségét formáló tényező.

Fontos megemlíteni azt is, hogy minden Tanodában érettségizett diák úgy látja, máshol

képtelen lett volna erre a teljesítményre. Ez annyit jelent, hogy egy deviáns életút,

munkaképtelenség helyett - ami a társadalom szempontjából az emberi tényezőkön túl konkrét

anyagi kár is - önálló életvezetésre, tanulásra és munkára képes emberekké válnak.



18

Gimnáziumi tanulmányaik befejezése után diákjaink nagy része érettségihez kötött

szakképzésben vesz részt illetve munkába áll, néhányan pedig felsőoktatási intézményekben

folytatják tanulmányaikat. A Tanodában nem elsődleges cél a diákok egyetemi vagy főiskolai

felvételire való felkészítése. Diákjaink közül csak keveseknek van arra esélye, hogy az érettségi

évében sikeres felvételi vizsgát tegyenek. Ennek fő oka, hogy már a Tanodába óriási tudás- és

képességbeli hátrányokkal érkeznek, s az itt töltött idő nem elegendő e hátrányok leküzdésére. A

tanulási képességek és a tudás tekintetében a maximálisan elérhető végcélnak az érettségi vizsga

tekinthető. A felvételi vizsgára való készülés külön foglalkozást és időt igényel, amit igény esetén

vállalunk. Egy-egy sikeres felvételi vizsga nagyon nagy eredmény és öröm.

Az érettségi vizsga utáni beszélgetéseken diákjaink mindig értékelik a maguk teljesítményét

és elmondják, mit jelent számukra ez a vizsga, valamint azt, hogy mit kaptak, mit tanultak tanodás

éveik alatt. Úgy látják és mi is, akik itt dolgozunk, ezt tekintjük a legnagyobb eredménynek és a

tanodás érettségi fő értékének, hogy az itt végzett fiatalok az érettségi idejére reális önismerettel

rendelkező emberekké válnak. Tudják, mire képesek vagy mire nem és céljaikat hogyan érhetik el.

A kilátástalanság, életképtelenség, az unalom, a problémákba fulladás és az önpusztító

viselkedésmódok helyett tenni és élni akarás, az önbecsülés, a tervezgetés jelenik meg. Az emberi

kapcsolatokat tiszteletben tartó és azt nagyra értékelő, bizalommal és elfogadással teli légkör hitet

ad. Ez fontos útravaló, mert segít a felmerülő problémák leküzdésében. A segítő, toleráns

magatartás személyiségük részévé válik. Nyitottabban és őszintébben kezdeményeznek és

alakítanak kapcsolatokat. S talán kortársaikhoz és az átlagos viselkedési módokhoz képest is

toleránsabban viszonyulnak a mássághoz vagy az emberi problémákhoz. Ugyanakkor megtanulják,

hogy bizonyos szabályokat akkor is be kell tartani, ha azok nem kedvükre valók, s érdemes

fegyelmezetten és elfogadón viselkedni olyan helyzetekben, melyek nem feltétlenül szimpatikusak

számukra, mert ez saját boldogulásuk feltétele is.

Az érettségi bizonyítványok kiosztása különösen fontos esemény a Tanodában. Ezt mindig

egy beszélgetés keretében rendezzük, és utoljára beszélünk együtt a vizsgáról, közös múltunkról és

a már érettségizett diákjaink jövőjéről. Felidézzük emlékeinket, közös élményeinket, és még

egyszer megerősítjük diákjainkat abban, hogy ez a pillanat nem veszteség, csak egy korszak

lezárása és új életük kezdete. Mindig megható és gyakran hihetetlen látni azt, mennyire lehet örülni

egy olyan dokumentumnak, mint az érettségi bizonyítvány. Sokan diákjaink közül még ilyenkor

sem hiszik el egészen, hogy tényleg kezükben van, megszerezték ezt a számukra oly fontos papírt.



19

1.3. A működési körülmények

Alapítónk Belvárosi Ifjúsági Ház megszűnésével a Tanodának új helyet kellett keresni. Az

V. kerületi Önkormányzattól kaptunk tartós bérletbe minimális bérleti díjért egy helyiségcsoportot,

melyben a gimnázium 2002. július 1. óta működik.

A dologi, tárgyi feltételek tekintetében elmondható, hogy szerény keretek között működünk,

s csak a minimális szükségletek fedezésére törekszünk, s ez nem mindig szakmai megfontolás

következménye. Éves költségeinknek csak töredékét teszi ki a dologi kiadások fedezése.

A Tanoda tandíjmentes iskola. Az állami normatív támogatás az évi működési költségek

30%-át fedezi. Ez a normatíva megegyezik a minden gimnáziumra érvényes tanulói létszám után

járó összeggel, de ezt nem egészíti ki önkormányzati vagy egyéb hozzájárulás. Több éves

tárgyalások után sem sikerült elérnünk, hogy kiemelt normatív támogatást kapjunk, amit az

indokolna, hogy a Tanoda kizárólag a súlyos beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel és

magatartási rendellenességekkel küszködő diákokkal foglalkozik, s oktatásukon túl e fiatalok

mentálhigiénés ellátását is végzi. Működési költségeink fennmaradó hányadát pályázatokon elnyert

összegekkel és adományok szerzésével fedezzük. A tevékenységünket az elmúlt évek során

anyagilag is támogató szervezetek, intézmények és magánszemélyek hozzájárulásait ezúton is

köszönjük. Ez a helyzet biztonságos, hosszú távú tervezést nem tesz lehetővé, a tevékenységek

végzését és a személyzet létét az évről-évre vegetálás jellemzi és teszi egyre nehezebbé. A

Tanodában végzett munka elsősorban az itt dolgozó személyek szakmai és emberi

elkötelezettségéből fakadóan tartható fenn.

A Tanoda a finanszírozás tekintetében egy nonprofit jellegű humánvállalkozás. A

tevékenység ill. az intézmény fenntartása állandó menedzselést, az anyagi források folyamatos

keresését és önálló megteremtését igényli. Ez sok munkatárs tevékenységét érinti, de egyben az itt

dolgozó személyek szűkebb értelemben vett szakmai munkáját és hatékonyságát rombolja. A

menedzselés, a fennmaradásért vívott napi harc, de elsősorban az egzisztenciális bizonytalanság

érzése túlságosan sok energiát von el a szakmai munkától.

Ugyanakkor munkánk kísérleti fázisa véget ért, s szükségessé vált a hosszú távon is

biztonságos anyagi fedezet megteremtése. Szeretnénk a mindig bizonytalan pályázati összegek és

adományok helyett alaptevékenységünk végzéséhez állandó, állami támogatást kapni.

Míg a pedagógiai és humán segítő szakma elismeri, értékeli tevékenységünket, szakmai

hírünk és végzett tevékenységünk minősége nem áll egyenes arányban anyagi támogatottságunkkal.



20

A személyzet túlterhelt és alulfizetett. A tárgyi, dologi kiadások minimumra csökkentésén túl a

munkaköri átfedések rendszere jellemző. Sok feladatot díjazás nélkül vagy minimális bérezéssel

látunk el.


A Tanoda diákjai

21

2. A TANODA DIÁKJAI

A Tanoda céljainak és feladatainak megfogalmazását kizárólag a választott diákcsoport

igényei, állapota határozhatja meg. Megalakulásunkkor is az ő igényeikből indultunk ki, s ezt a

megközelítést tartjuk ma is a leghatékonyabbnak. A Tanoda nem alkalmaz egyetlen pedagógiai

módszert sem kizárólagosan. Egyfajta eklektikusság jellemzi, melynek alapja a

személyközpontúság. Az egyén megismerése, problémáinak megértése és az ezeken való közös

gondolkodás sokféle útja tevékenységünk szervező magja.

A céljaink és feladataink meghatározásakor eddigi tapasztalatainkat, a kimaradó fiatalok

jelenleg érzékelhető állapotát és igényeit vesszük figyelembe. Fontosnak tartjuk bemutatni kikkel

dolgozunk, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tapasztalatunkat sem, hogy az eltelt tizenkét év

alatt ezen ifjúsági csoport, a „kimaradók” állapota folyamatosan romlott, s nem látjuk annak jelét,

hogy ez a folyamat pozitív irányban mozdulna el.

A Tanoda diákjainak összetétele családi, szociális, az egyéni probléma jellege és tudásszint

szempontjából is nagyon heterogén. Ez egyrészt abból fakad, hogy a középiskolákból való

kimaradásuk oka sokféle: viselkedési problémák, beilleszkedési zavarok, tanulmányi problémák,

magas vagy adott esetben túl alacsony követelményszint miatt, betegségek, életvezetési nehézségek,

különféle függőségek, krízishelyzetek, az iskolai normák és légkör elfogadhatatlansága, zavaros

családi háttér a leggyakoribb tényezők. Másrészt széles skálán mozog - és nem csak iskolatípustól

függően - a hozott tudás. Gyakori az iskolai előéletekben a rövid idő alatt több iskolával ill.

iskolatípussal való próbálkozás, és ezáltal az iskolai jellegű kudarcélmények halmozódása.

Egységesen jellemzők ugyanakkor:

• életvezetési zavarok;

• az önismeret hiánya;

• önbizalomvesztett állapot;

• életesélyeik és céljaik tisztázatlansága;

• kudarc a hagyományos iskolákban;

• a tanulási képességek fejletlensége;

• szorongás teljesítményt elváró helyzetektől (pl.: vizsgahelyzet);

• tudásvágy;

• biztonságos felnőtt kapcsolat/ok hiánya;

• segítség- és szeretetéhség;


A Tanoda diákjai

22

• bizonytalanság;

• magányosság.

Diákjaink élettörténetei fiatal koruk ellenére általában igencsak eseménydúsak és megrázók.

Lelkiállapotukban - az adott esetben igen szélsőséges szociális helyzetbeli különbségek ellenére -

felfedezhető valamiféle hasonlóság. Mindannyian túl korán értek felnőtté, miközben érzelmileg sok

esetben gyermekek maradtak. Magányosak, szorongók és tanácstalanok. A törődés és szeretet

hiánya, a sok megaláztatás gyakran veszélyes, bár átmeneti megoldást és rövid örömöket kínáló

magatartásformák felé sodorja őket. Másokat betegségük - pszichés vagy testi fogyatékosságok -

akadályoz a normális életvitelben, fejlődésben, tanulásban, kapcsolatalakításban. Viselkedésük - és

gyakran külsejük is - szembetűnő másságokat hordoz az átlagoshoz képest, és ez nemcsak az

iskolákból, de gyakran a családból és más intézményes vagy informális kapcsolatokból is kirekeszti

őket.

Sokféle probléma, deviánsnak ítélt viselkedési mód és élethelyzet jelenik így meg a

Tanodában, melyek közül kizárólag az értelmi fogyatékosságot tekintettük kizáró oknak a

felvételnél. Az egyes problémák gyakran összefonódnak és halmozottan jelentkeznek, vagy

egymást hívják életre. Sok esetben maga az iskolából való eltávolítás és ily módon a

kortárskapcsolatok és napi feladatok elvesztése, az életcélok elbizonytalanodása indít el egy

„deviáns karriert”. Ez a helyzet ugyanis számukra a lelkileg feldolgozhatatlan kirekesztettség és

alkalmatlanság érzését, átélését jelenti szinte minden esetben.

A Tanodába ilyen előzmények után, különféle veszélyekkel teli vagy magányos, a

személyiséget mindenképpen romboló életmód részeseiként, de abból kiutat remélve kerülnek.

Megoldandó gondjaik skálája igen széleskörű:

• viselkedési zavarok;

• jelentős tanulás-módszertani hiányosságok;

• szocializációs zavarok;

• szenvedélybetegségek;

• különféle szubkultúrák befolyása;

• szélsőségesen rossz vagy jó szociális körülmények;

• állami gondozottság;

• etnikai kisebbséghez tartozás;

• hosszabb ideig külföldön tartózkodás, tanulás;


A Tanoda diákjai

23

• pszichés, pszichoszomatikus tünetek (szorongások, kényszerek, anorexia nervosa, mániako-

depresszió, stb.);

• beszédhibák;

• kommunikációs sérülések, gátak;

• bűnöző életmód.

A labilis pszichés állapot, az életvezetési rendezetlenségek, a szociális gondok és ezekkel

párhuzamosan a tanulási képességek elmaradottsága, s mindebből következően az önbecsülés szinte

teljes hiánya és a szorongások elhatalmasodása jellemzi a középiskolákból kimaradó fiatalokat.

Egyre lehetetlenebb és szívszorongatóbb élethelyzetekkel és állapotokkal találkozunk. Szétesett

családi háttér, az állami gondozottság, a szenvedélybetegségek, a pszichés zavarok, a kriminális

életvezetés, a börtönlét, a szegénység, a hajléktalanság egyre nagyobb számban megjelenő

problémák a Tanodában. A tanulás iskolán kívüli feltételei pedig egyre kevésbé adottak.

Ezekre a problémákra próbál a Tanoda mint ifjúságsegítő intézmény a segítő és oktató

munkát egységként értelmezve és alkalmazva reagálni, s a fenti gondokra személyenként

megoldást találni.


A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működésének szakmai, pedagógiai céljai és feladatai

24


SZAKKÖZÉPISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI,

PEDAGÓGIAI CÉLJAI ÉS FELADATAI

A Tanoda tevékenységének lényege, hogy az iskolai oktatásból kimaradó, beilleszkedési,

magatartási zavarokkal és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű, valamint deviáns

életvezetésű fiatalok számára személyre szóló életesélyeket fogalmazzon meg velük közösen, s

őket olyan pszichés, fizikai és tudással felvértezett állapotba hozza - az érettségi idejére -, hogy

esélyeikkel önállóan is élni tudjanak.

A cél az önálló, önmagát ismerő és elfogadó, problémáit kezelni képes, személyes céljait

megfogalmazó, harmonikus személyiség alakítása. Legfontosabb alapelvünk a

személyközpontúság, az egyén ill. az egyéniség tiszteletben tartása, az egyedi adottságokhoz

igazodó, azokból kiinduló személyiségfejlesztés és tanítás.

Olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód megvalósítására törekszünk, mely nem a

diák teljesítményét helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét, mint alakítható egészt kívánja

megközelíteni, megérteni és megajándékozni a változás és fejlődés lehetőségével.

Olyan tandíjmentes iskolát kívánunk működtetni, ahol a diákok és tanárok biztonságban

érzik magukat, amely bizonyos értelemben otthona is a hozzánk járó fiataloknak, ahol a tanórák és

egyéb foglalkozások a személyiségfejlődés terepei, s ahol a diákok tartalmas emberi kapcsolatokra

és értelmes tevékenységekre találnak.

Közösségi oktatást igyekszünk megvalósítani, amely az iskolát mint irányító eszközt

használja fel annak érdekében, hogy összehozza és összetartsa azokat az embereket, akik tenni

kívánnak valamit a másság és a deviáns viselkedésmódok elfogadó szemléletének és kezelésének

alakításáért, vagy az ezzel kapcsolatos problémák megoldásáért. Ezért a diákokkal való

bánásmódunkat az integráció szellemében és eszközeivel valósítjuk meg.

E célokat - eddigi tapasztalataink szerint - kizárólag azzal az egyénre minden értelemben

figyelő - komplex - működési móddal lehet elérni, amely gondozás/esetkezelés - képzés/tanulás -

szabadidős tevékenység szervezés/bonyolítás egysége.



25

Ez egész napos és éves működést, a tanítás-tanulás - szabadidő - életvezetés egységes

átgondolását, szervezését, támogatását, s hosszú időn át állandó személyzetet kíván meg. Az itt

dolgozók elsődlegesen segítő személyek, az általuk nyújtott segítség a diák életének minden

területére kiterjedhet. A segítő-oktatók a tanítás-tanulás folyamatot is ilyen módon fogják fel, s azt

stábba szerveződve végzik. Ez a segítő attitűd és diákközpontúság garantálhatja azt a tanár-diák

kapcsolatot, mely nem hierarchikus, hanem partneri viszony, s a hatékony együttműködés alapja.

Ezt a kapcsolatot a kölcsönös elfogadás, bizalom, s egymás személyének tiszteletben tartása

jellemzi.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a segítésen nem azt értjük, hogy megoldjuk diákjaink

helyett problémáikat, hiszen erre nem vagyunk képesek és nem tartjuk célravezetőnek sem. A

segítés értelmezésünkben egy légkör megteremtése, melyben a problémák, krízisek biztonsággal

vállalhatók, megfogalmazhatók, átélhetők, s így feldolgozhatók. E légkör jellemzői: az elfogadás,

türelem, bizalom, törődés, felelősség, tisztelet, egymás megismerésének igénye, együttműködés,

kemény munka, egyszóval a szeretet. Fontos és talán elérhető, hogy ebben a légkörben a fiatal

vállalja és együtt tudjon élni gondjaival, hiszen csak ez lehet a változás első lépése. Életének,

életvezetésének változtatását magának kell akarnia, és ehhez lehet motiváló terep a Tanoda. Ezért az

egyik legfontosabb cél a személyiségfejlesztő munkában a változás akarásának elérése, ill. annak a

kemény munkának a vállalása, amit az eddigi életvitel megváltoztatása jelent. E célt úgy tudjuk

elérni, ha a Tanoda olyan életteret kínál, ahová érdemes betérni, ahol őszinte, támogató felnőtt- és

kortárs kapcsolatokra lehet találni, ahol a diák beleszólhat a saját ügyei, és iskolája életének

alakításába, s ahol értelmes feladatok várják. Ez az értelmes feladat elsősorban a tanulási folyamat.

A tanítás tekintetében ezért elsődleges célunk, hogy olyan módon kínáljunk feladatokat és

tanítsunk, hogy az diákjaink számára sikerélményt és szellemi kalandot jelentsen. A tanulási

folyamat a segítő, személyiségfejlesztő munka fontos eszköze: kemény munka, mely fegyelemre,

koncepciózus munkára szoktat, fejleszti a koncentrációs- és kommunikációs készséget, oldja a

szorongást, erősíti az egyén önmagába vetett hitét. A tanulásban elért sikerek növelik az önbizalmat,

erősítik a személyt, és olyan képességeket fejlesztenek, melyek birtokában könnyebb boldogulni a

mindennapi életben.

A Tanoda diákjai számára az érettségi vizsga óriási, konkrét életesély-növelő jelentőséggel

bír, hiszen előzőleg deviáns életvitelük miatt az érettségi mint továbblépési lehetőség csak az

irreális vágyak között szerepelhetett. Esetükben az érettség szó eredeti jelentése is érvényesül és

meghatározó (az ember érett lesz, felnőtt és egyedül életképes). Érthető ez, hiszen olyan eredmény



26

születik meg az érettségi pillanatában, ami néhány évvel azelőtt még elérhetetlen, elképzelhetetlen

és alaptalan volt. Ez a bizonyítvány azt is jelképezi, hogy mégis alkalmas vagyok rendezett életre és

ezért tettem, nem is keveset.

Az érettségi vizsga letétele után a Tanoda két éves szakképzése lehetőséget biztosít a

fiataloknak egy szakma megszerzésére is. Ez növeli elhelyezkedési lehetőségeiket, erősíti a

fiatalokban a további tanulás, képzés igényét, segíti a pályaorientációt. A szakképzési programra is

jellemző személyközpontúság, az iskola támogató légköre segíti a fiatalokat az önálló élet

megkezdésében.

A Tanoda munkájának legfontosabb célja: kemény, közös munka során képessé tenni a

hozzánk kerülő fiatalokat az önálló, támogatás nélküli, értelmes és lehetőleg örömökben

gazdag életvezetésre, s felkészülni az érettségi vizsgára.


A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje

27

4. A BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

MŰKÖDÉSI MÓDJA, MÓDSZEREI ÉS RENDJE

4.1. A jelentkezés feltételei és a felvételi

Meggyőződésünk szerint nincs „buta diák”, vagyis minden ember ért valamihez. Az

iskolában dolgozó pedagógusoknak „csak” az a dolguk, hogy diákjaikkal együtt közösen

gondolkozva megtalálják, ki miben és hogyan tudja - érdeklődési területeinek megfelelően -

képességeit leginkább fejleszteni. Ezek után ehhez a fejlődéshez a diák számára az iskolának

biztosítania kell a lehetőséget, a megfelelő légkört.

Ezért felvételinknél nem szempont az aktuális tudásszint, vagy a hozott bizonyítvány(ok). A

felvételi egy hosszú folyamat, melynek első lépése a jelentkező tájékoztatása a Tanoda

működéséről, ill. tájékozódás az ő helyzetéről és elvárásairól. A jelentkezés augusztustól május

közepéig folyamatosan lehetséges.

Az objektív feltételek:

a gimnáziumi képzésre jelentkezés esetén:

• nappali munkarendre jelentkezőknek 16-22 éves életkor, esti és levelező munkarendre

jelentkezőknek 16-35 éves életkor

• befejezett 8. évfolyam

• a középfokú oktatásból való kimaradás ténye vagy reális veszélye;

• Mindezek mellett a Tanodába való felvétel esélyét az élethelyzetbeli és lelki rászorultság

határozza meg. Rászorultságon azt értjük, hogy a jelentkező képtelen lenne tanulmányait

egy hagyományos módon működő iskolában folytatni, mert az átlagosnál nagyobb

személyes odafigyelést igényel zavaros életvitele, betegsége, vagy kiegyensúlyozatlan,

zaklatott lelkiállapota ill. tanulási képességeinek életkorához viszonyított jelentős

elmaradása miatt.

A felvételi olyan beszélgetés, amelyen részt vesz a jelentkező és a Tanoda azon segítői, ill.

oktatói, akik felvétele esetén foglalkoznak vele. A beszélgetés témája a felvételiző eddigi életútja,

tervei, elvárásai, jelenlegi helyzete. Ezek a beszélgetések a helyzet frusztráló jellege ellenére

meglepően őszinték, kitárulkozók, a teljes bizalom légkörében zajlanak. Ez azért is van így, mert a

felvételizők szinte mindegyike a Tanodát utolsó esélyként éli és fogalmazza meg. A beszélgetés

mellett egy kézzel írott önéletrajz elkészítése szükséges.



28

A felvételről való döntést a felvételiztető stáb közösen hozza - a jelentkezőkről kapott

ismeretei és szubjektív benyomásai alapján - az összes felvételiző fiatal esetének megbeszélése

után. A döntés és annak indoklása nem nyilvános, mivel az érintettek életútja ill. személyüket érintő

információk alapján történik. A döntést követően fellebbezésre nincs mód. A döntésről minden

felvételizőt levélben értesítünk.

A túljelentkezés 10-15-szörös évente. A segítő légkör megteremtése, a személyes

kapcsolatok kialakítása, megtartása, elmélyítése csak bizonyos létszám esetén biztosítható, ezért a

tanulói létszám maximált.

4. 2. A szakmai tevékenység területei és módszerei

Alaptevékenységünk a segítő pármunka (esetkezelés) és a személyre szabott tanulási

program egységként értelmezett megvalósítása. A segítő munka és oktatás fontos módszere a

szerződéses rendszer alkalmazása. A tevékenység keretét az alapszabályok és a

tantárgystruktúra biztosítják. A Tanoda házirendjét az alapszabályok összessége adja.

4.2.1. A segítő pármunka (esetkezelés)

Folyamatosan figyelemmel kísérjük és közösen feldolgozzuk a hozzánk járó fiatalok egyéni

életútját, „életbajaikra” velük közösen keresünk megoldásokat, kiutakat. Diákjaink minél alaposabb

megismerésére és személyes igényeikhez igazodó ellátására törekszünk.

Ennek érdekében minden hozzánk járó fiatallal a stáb egy tagja segítő kapcsolatot alakít

és tart fenn. Tehát minden diákunknak van egy segítő párja, az a személy, akiben a stábtagok

közül leginkább megbízik, akivel a legjobban tud együttműködni, akivel meg tudja osztani gondjait.

Ezt a segítőt a diákok az ismerkedési szakasz lezárultával választják. A választás természetesen

kölcsönös, hiszen a kapcsolatfelvételt a stábtagok is tudatosan kezdeményezik, alakítják ebben az

első, „ismerkedő” időszakban.

A stábtagoknak értelemszerűen több, évente változó számú „párjuk” van a diákok közül. E

segítő kapcsolat formális megjelenése a diákok órarendjében az egyéni beszélgetés (ún.

„egyénizés”), segítő és diákpárja heti rendszerességű beszélgetése. E heti rendszeresség azonban

változó (heti több, vagy ennél ritkább alkalom) lehet, az igényekhez, szükségletekhez igazodva.

Az egyéni beszélgetés tartalmazza a diák heti, vagy az előző beszélgetés óta eltelt időszak

munkájának értékelését, a vele történt tanodai események megbeszélését, a következő időszak

feladataiknak kidolgozását, szükség esetén eseti szerződés megkötését, és - amennyiben erre a



29

diáknak igénye van - egyéb, iskolán kívüli életproblémáinak megbeszélését. A segítő-párrendszer

tehát többféle feladatot lát el:

• a diák életvezetésének követése, problémáinak kezelése;

• fejlődésének, változásának tudatos támogatása;

• biztos támasz a krízisekben;

• információ-áramoltatás a Tanoda minden ügyéről;

• a stábon elhangzottak közvetítése;

• a diák tanulmányi munkájának és személyiségfejlődésének folyamatos, közös értékelése;

• a diák konkrét, egyéni érdekeinek képviselete a stáb előtt.

A segítő pármunka tehát a diákkal való folyamatos, személyes törődés módja.

A segítő az a személy, akit a diák a stábtagok közül legjobban bizalmába fogadott. Már a

segítő pár választását megelőzően tisztázott, hogy a segítő az egyéni beszélgetések tartalmát, a

lényeges információkat a diák aktuális helyzetéről, állapotáról, gondjairól vagy örömeiről a

stábülésen ismerteti. Az esetkezelés közös munka és azt a Tanodában senki nem végezheti egyedül,

szakmai, stábkontroll nélkül.

A segítő pár személye bármikor változtatható, bármely fél kérésére. A segítő párrendszer

nem jelenti azt, hogy a diák kizárólag párjával oszthatja meg gondjait, s ez nem is cél. A segítő

kapcsolat nem válhat függőségi viszonnyá, sőt az egyik legfontosabb feladat elérni, hogy a diák

minél nyitottabb legyen, s megtanuljon kommunikálni a lehető legtöbb emberrel.

A segítő pármunka nagyon széles skálájú:

• lelki gondozás;

• a fizikai állapot karbantartásának kezdeményezése;

• életviteli problémák rendezése (lakás, munka, továbbtanulás, időbeosztás, stb.);

• szociális ügyek intézése;

• kapcsolattartás hosszabb kórházi kezelés, rehabilitációs programban való részvétel vagy

letartóztatás esetén;

• tanulási problémák kezelése, tanulásszervezés;

• igény szerint ill. szükség szerint kapcsolattartás, együttműködés a szülőkkel ill. gondozókkal

(nevelő, pártfogó, orvos, pszichológus, pszichiáter, stb.);

• a diákkal kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása (esetkezelési és tanügyi).



30

Ez a sokféle feladat széleskörű együttműködést igényel Tanodán belül ill. adott esetben azon

kívül is. A segítő pár feladata az együttműködés szervezése is. Nem kell minden feladatot neki

magának elvégeznie, de a megfelelő szakember megtalálása és igénybevétele és az együttműködés

harmóniájának megteremtése az ő feladata.

A segítőknek vállalniuk kell a titoktartási kötelezettséget! A diákokról megtudott

információk, ismeretek stábon kívül nem oszthatók meg senkivel, semmilyen helyzetben, kivéve ha

az érintett abba beleegyezik.

4.2.2. Személyre szabott tanulási program, mód és értékelés

A Tanodába való felvétel után ismerjük meg minden egyes diák tudásszintjét, tanulási

képességeit és érdeklődési területeit, s mindegyikük számára vele közösen egyéni tanulási és

teljesítményprogramot alakítunk ki, melyet szerződésekben rögzítünk. A tanulási programot

tehát nem a tananyag és az életkor, hanem az egyéni tudásszint, a képességek és az érdeklődés,

valamint az adott tanár személyes, tantárgyán belüli elvárásai határozzák meg. Ily módon a

Tanodában nincsenek osztályok és évfolyamok. A diákok tantárgyanként kialakított kis létszámú

tanulócsoportokban tanulnak. Célunk, hogy minden diák olyan csoportban és módon tanuljon,

amely a saját képességeinek, tudásszintjének a legmegfelelőbb, tehát a leghatékonyabb tanulást

teszi lehetővé számára. A csoportokat és az órarendet is évente többször átrendezzük. E

megközelítés legnagyobb előnye, hogy a diákok minden órán más csoportbeosztásban tanulnak, és

ez a struktúra nyilvánvalóvá teszi számukra, hogy nincs olyan ember, aki valamihez ne értene.

Diákjainkban kialakulhat az egymásra figyelés és az egymást segítő attitűd, mert mindannyian

ismerik egymást és egymás képességeit. Ezt a megközelítést persze a Tanoda szelleme is sugallja,

hiszen az itt dolgozó tanárok nem várják el, hogy egy diák minden tantárgyból a maximumot

teljesítse. Inkább arra adunk módot és alkalmat, hogy a diák az általa választott témákban alaposan

elmerülhessen, míg a többi területen egy alapszint teljesítése az elvárás. Ugyanakkor e rendszer nem

teszi lehetővé, hogy valaki tanulás nélkül „megússza” az iskolai heteket, éveket. Az órákon nem

lehet elbújni vagy meg nem szólalni. A tanítás módját az állandó kommunikáció jellemzi, valamint

a sok, apró feladat. Ha valaki bejön a Tanodába, nem telhet el a napja anélkül, hogy valamilyen

feladatot el ne végezne, s hogy a tanóráknak aktív részese ne lenne. Az intenzív kommunikáció azt

is jelenti, hogy a tanórát vezető személy minden alkalommal mindenkit megszólít, munkára invitál



31

és késztet. Ez annál is inkább fontos, mert a hozzánk járó diákok esetében csak kevéssé lehet

számítani az otthoni munkára. A tudás megszerzésének helye számukra elsődlegesen a Tanoda. A

beszélgetés mint alapmódszer lehetővé és elkerülhetetlenné teszi az állandó gondolkodást illetve

gondolkodtatást.

A Tanoda munkatársai a tanítás tekintetében is elsődlegesen segítő személyek.

Legfontosabb dolguk a tanulási kedv felkeltése és fenntartása, személyre szóló feladatok és

tanulási módszerek megfogalmazása, kidolgozása és kipróbálása. Ilyen folyamatos motiváció

mellett - amikor a tudás megszerezhető és fontos értékké, s elsősorban belső üggyé válik - a

hatékonyságot növeli, hogy az ismeretek nemcsak a tanártól, hanem egymástól és önképzéssel is

megszerezhetők.

A tanév a tanulás módját tekintve két periódusra oszlik:

• műhelymunka;

• konzultációs-vizsgaidőszak.

A műhelymunka-időszakban történik a tantárgyanként, tanulócsoportonként és ezen belül

személyenként kidolgozott tanmenet végrehajtása. Az elvégzendő tananyagot, feladatokat ill.

teljesítendő vizsgafeltételeket a diákok minden műhelymunka-periódus elején megkapják. Így

annak ütemét vagy akár tartalmát maguk is alakíthatják, hiszen módjukban áll azon változtatásokat

kezdeményezni, a feladatok vagy a határidők módosítását új szerződésben rögzíteni. Ugyanakkor

előre tisztában vannak a határidőre el nem végzett feladatok következményeivel is. A tanulási

folyamat alakításában tudatosan és felelősen vehetnek részt.

Az értékelés ebben az időszakban elsődlegesen az egyéni beszélgetéseken történik a

stábmegbeszélésen és a diáktól szerzett információk alapján. Ezzel az értékelési móddal az a

célunk, hogy a fiatalok megtanulják önmagukat értékelni, saját maguk számára

megfogalmazni képességeikhez mért reális elvárásaikat.

A segítő-oktatók számára e rendszer nyeresége, hogy a diák nem redukálódik egy adott

szaktárgy alanyára, hiszen a folyamatos és közös értékelés révén az adott diákról mindenki, aki vele

kapcsolatban áll egységes, de ugyanakkor többszemszögű képet tud kialakítani, valamint az oktatók

szaktárgyaktól függetlenül is képessé válnak elvárások megfogalmazására, s egy toleránsabb

hozzáállás megvalósítására. Ugyanakkor lehetőség van egymás módszereinek megismerésére és

alkalmazására is. Ráadásul mindenki mindig tisztában van azzal, hogy ki, melyik tantárgyból mit

tanít ill. tanul, és hogyan.



32

Diákjaink a konzultációs-vizsgaidőszakban osztályozó vizsgákon adnak számot

tudásukról. Az írás- és szóbeli vizsgák a Tanoda segítő-oktatóiból kialakított vizsgabizottságok előtt

történnek. Egy vizsgaidőszakban minden diák minden tantárgyból a haladási programjának

megfelelően vizsgázik. A haladási ütem egy-egy diák esetében tantárgyanként különböző lehet, s

így a továbbhaladás is tantárgyanként külön-külön lehetséges. Egy vizsgaidőszakban az összes

vizsgatantárgyból egy alap- és egy pót- ill. javítóvizsgára van mód. A vizsgák eredményeit

osztályzatokkal értékeljük. Sikeres vizsga esetén az adott tantárgyból/akból a diák a következő

vizsgaszinten folytathatja tanulmányait. Adott vizsgaidőszakban az egyes tantárgyakból több

tanegység osztályzatának megszerzése is lehetséges. A vizsgák mellett a diákok egyéni és csoportos

konzultációkon vehetnek részt.

A vizsgarendszer alkalmazásának sok előnyét tapasztaltuk az elmúlt években. Ezek az

előnyök nem elsősorban a tudás számonkérésének területén fogalmazódtak meg, hiszen diákjaink

aktuális tudásszintjével minden segítő-oktató hétről hétre tisztában van. A vizsga inkább egy

helyzet tanulása-tanítása a Tanodában. Koncentrációt, összeszedettséget, jó fellépést,

viselkedési kultúrát és teljesítményt követel. Ezeknek a képességeknek a folyamatos tanulását-

tanítását nagyon fontosnak tartjuk. Ugyanakkor tagadhatatlan előnye, hogy az érettségi

időpontjára diákjaink megtanulnak viselkedni vizsgaszituációban, s ily módon az érettségi

stresszhatása a Tanodában az átlagosnál kisebb, érzelmi töltése és jelentősége viszont jóval

nagyobb.

Az érettségi vizsga a Tanoda szervezésében, két szinten, tanévente két alkalommal,

független vizsgabizottság előtt történik.

A két időpont azért fontos, mert diákjaink egyéni haladási ütemben, egyéni tanmenetek szerint

tanulnak és készülnek fel. Az őszi érettségi vizsga ennek megfelelően a Tanodában nemcsak

pótvizsga-lehetőség, hanem egyenrangú vizsga a tavaszival. Vannak, akik - egyéni tanulási

programjuknak megfelelően - erre az időpontra jutnak el a végső vizsga letételéig.

Ugyanakkor a Tanodában mód van arra, hogy a diákok előrehozott érettségi vizsgát

tegyenek. Ez azt jelenti, hogy a diák állapotától, tudásszintjétől, aktuális élethelyzetétől, haladási

ütemétől függően - segítő párjával közösen - választhatja meg, hogy mely tantárgyakból érettségizik

az adott időszakban. (Például a május-júniusi időszakban előrehozott érettségi vizsgát tesz két

tantárgyból, a maradék három tantárgyból pedig az azt követő szeptember-októberi időszakban

vagy a következő év végén szerzi meg végbizonyítványát.)



33

Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele teljes érettségi vizsga esetén a 12. évfolyam

elvégzése, előrehozott érettségi vizsga esetén a választott vizsgatantárgyakból az évfolyamonként

szükséges zárójegyek megszerzése.

A kötelező érettségi tárgyak a hatályos jogszabályban előírtak. Választhatók: biológia,

földrajz, fizika, kémia, idegen nyelv, vizuális kultúra, informatika. Az érettségi vizsga

követelményrendszerét, lebonyolításának módját és menetét annak vizsgaszabályzata határozza

meg.

A Tanoda diákjai az érettségi vizsgát független vizsgabizottság előtt teszik. A

vizsgabizottság tanárai a diákokat a felkészülési időszakban nem tanították, felkészítésükben

közvetve sem vettek részt. A bizottság tanárai más középiskolákban dolgoznak, őket a

vizsgáztatásra a Tanoda iskolavezetője kéri fel. A független bizottság előtti érettségiztetés

bevezetésének célja, hogy diákjaink tudásának, teljesítményének minél objektívabb mérését

valósítsuk meg. Ez a független vizsgabizottság elsősorban a diákok, másrészt a segítők védelme

miatt szükséges. A diákokkal évekig szoros érzelmi kapcsolatban dolgozó segítő-oktatók

„elfogultságuk”, érzelmi befolyásoltságuk az átlagos tanár-diák kapcsolathoz viszonyítva jóval

nagyobb. Túlságosan jól ismerik és beleélik magukat diákjaik helyzetébe. A diák életére,

felkészülési periódusára vonatkozóan nagyon sok háttér-információval rendelkeznek, együtt élték át

annak nehézségeit, buktatóit és örömeit is. Ily módon a segítők maguk is érintettek diákjaik számára

oly fontos, nagy jelentőségű érettségi vizsga sikerében. Legalább annyira, ha nem jobban izgulnak

ezen a vizsgán, mint tanítványaik, diák párjaik. Átélik és átérzik a diák egész életvezetésének, napi

gondjainak ismeretében e vizsga hallatlan nagy jelentőségét. Ez a helyzet nagyon megnehezítené az

objektív viszonyulást, elbírálást, ami ugyanakkor mindannyiunk (diákok és segítők) számára

egyaránt fontos. (Érdemes megjegyezni, hogy ez az elfogultság, érintettség soha nem a

teljesítmények felülértékelésében nyilvánul meg, inkább a keményebb követelményekben,

elvárásokban. Gyakran tapasztaljuk, hogy a független érettségi bizottság bizonyos helyzetekben

elfogadóbb, mint mi magunk lennénk vagy vagyunk a Tanoda osztályozó vizsgáin.)

A diákok szemszögéből nézve szintén túl nagy érzelmi terhet jelentene, ha az érettségin a

segítőik vizsgáztatnák őket. Az ő értelmezésükben az érettségi vizsgán való szereplésük a

Tanodához és segítőikhez fűződő szeretetük, emlékeik, ragaszkodásuk utolsó kifejezése.

Megpróbálják ezen a vizsgán a képességeikből és tudásukból adódó maximumot adni. Ez az érzelmi

háttértöltés sok esetben blokkoló lehet, és a független bizottság védelmet nyújthat e helyzetben.



34

A szakképzés elveiben és módszereiben nem tér el a gimnázium személyre szabott tanulási

programjától. Tartalma nagyobb részben a gyakorlatra épül, így a diákoknak lehetőségük van

képességeiket kipróbálni, a megtanultakat alkalmazni.

4.2.3. A szerződéses rendszer

Az egyénre figyelés, esetkezelés, a személyre szabott tanulási program megvalósításának

fontos módszere a szerződéses rendszer alkalmazása. A Tanoda minden diákjával szerződést köt

éves munkájára és a kölcsönös elvárásokra vonatozóan. A szerződéseknek három formája van:

az alapszerződés, a tanulmányi szerződés és az eseti szerződés. Ezeket a szerződéseket a diák a

Tanodával köti, konkrét tartalmát segítőjével közösen alakítja ki és fogalmazza meg.

Az alapszerződés megkötésére a diák Tanodába való bekerülése után, az ismerkedő

szakasz lezárultával kerül sor. Ezen időszak célja és feladata, hogy a diák megismerje, értse és a

maga számára alkalmazni tudja a Tanoda működési módját, a segítők pedig megismerjék a diák

tanulási képességeit, hozott tudását, terveit, igényeit, személyes problémáit, életvezetésének

jellemzőit, pszichés állapotát. Az alapszerződés rögzíti az iskolába járás kereteit: az érettségi

tervezett idejét, a választott idegen nyelvet és tantárgyakat, segítőjének nevét. Módosítására

természetesen a diák vagy segítője kérésére lehetőség van.

A minden tanulmányi időszak elején megkötött tanulmányi szerződés szabályozza és

rögzíti a diákok haladását. A szerződés az aktuális időszak végéig érvényes. Tartalmazza az adott

időszakban tervezett tantárgyakat, a vizsgaszinteket, az elsajátítandó tananyag egységeit

(tanegység), a tanulási módot. A tanulmányi szerződés melléklete a diáknak az időszakra érvényes

személyre-szabott órarendje. A következő időszak elején a diák és segítője közösen értékeli az

előző tanulmányi szerződés teljesítését és ezt figyelembe véve állapodnak meg az új szerződésben.

Eseti szerződés kötésére az év során bármikor sor kerülhet. Az eseti szerződés lehet

tanulási (pl. valamilyen konkrét feladat határidőre való elvégzése), vagy szabályszegés miatti

szerződés, esetleg a diák által kezdeményezett életmódszerződés. Ezen túl tartalma lehet bármi más,

a diák vagy segítője által javasolt megállapodás, amelyről úgy gondolják, hogy fontos rögzíteni.

Bármely szerződéskötés esetén kölcsönös megállapodás születik diák és segítője közt, vagyis

elvárások fogalmazódnak meg, melyeket írásban rögzítenek, határidővel látnak el, és mindkét fél

aláírja. A szerződés mindenkor tartalmazza a nem teljesítés következményeit. A szerződések

bármely fél kezdeményezésére módosíthatók. A szerződés teljesítésekor az ügy lezárul.



35

Tapasztalataink szerint, a diákok számára a szerződés fontos, s az abban foglaltakat - mivel

azok kialakításának részesei - nagyon komolyan veszik. A szerződés biztosítja az elvárások

egyértelműségét, s hogy egymástól különálló ügyek nem keverednek (pl. nem keverednek

tanulmányi és viselkedési problémák).

A szerződéses rendszer célja és tartalma tehát:

• közösen megfogalmazott világos keretek biztosítása a diák tanodai munkájához;

• támasz az egyéni problémák megoldásában;

• a folyamatos esetkezelés segítése;

• nyílt, közösen kialakított és egyénre szabott elvárások;

• folyamatos visszajelzés tanulmányi munkában, életvezetésben és viselkedési módokban

egyaránt.

A szerződéses rendszer erősíti a partneri viszonyt, és lehetőséget ad arra, hogy a diákok

felelősen alakítsák saját tanodai életüket, valamint egyértelművé teszi a kölcsönös elvárásokat.

4.2.4. Az alapszabályok

Az alapszabály alkotja a Tanoda házirendjét. A Tanoda alapszabálya adja azt a biztonságos

keretet, amelyen belül az egyénre figyelés megvalósítható. E szabályt a stáb tagjai állítják össze, s

ez a Tanodában az egyetlen olyan elem, amely a diákok által megkérdőjelezhetetlen. A szabályok

elsődlegesen a jelenlétet, s annak minőségét határozzák meg mint a közös munka elsődleges

alapfeltételeit, s céljuk, hogy a Tanodába járó minden diák pontosan tudja, hogyan lehet kikerülni

innen, viszont e mellett azt is garantálják, hogy más módon nem.

E szabályokat minden diák tanulmányainak kezdetekor megismeri, és közös értelmezés,

megbeszélés után aláírásával is kifejezi, hogy azokat elfogadja és betartja. A szabályok keretjellege

azt jelenti, hogy egyéni elbírálás alapján a stáb dönthet úgy, hogy egy diák érdekében, de csakis rá

vonatkozóan az alapszabályoktól eltérő, egyéni normát alkalmaz. (Adott esetben a konkrét eltérésről

a személyzet a tagozat összes diákját tájékoztatja.) Ez azonban nem módosítja a Tanoda egészére

vonatkozó alapszabályok érvényességét.

4.3. Tanórán kívüli foglalkozások



36

A diákok igényeihez (ill. anyagi lehetőségeinkhez) igazodva törekszünk fakultációk

szervezésére, működtetésére, műveltségszélesítő ill. szakmaalapozó ismeretek szerzése céljából

(pl.:foto, film, ének-zene, színház, vallástörténet stb.).

A nyúlon túl a Tanodában - mivel annak épületét a diákok egész nap használhatják - sok,

nagyon értékes tevékenység szerveződik spontán módon. A tanítási idő utáni önálló tanulások,

közös feladatmegoldások, konzultációk, korrepetálások, beszélgető csoportok, diák-diák segítő

párok, közös játékok, zenélések személyiségfejlesztő és közösség kovácsoló ereje fontos része

munkánknak. Sok diákunk egész nap itt tölti idejét és fontos, hogy mindig találhat elfoglaltságot.

Ezt a lehetőséget biztosítanunk kell, de hiba lenne az így szerveződő tevékenységeket irányított

rendszerbe foglalni.

Meg kell jegyezni, hogy a mozgás-órák lebonyolításának feltételei a működési

körülményeink tekintetében nem adottak. Tornateremmel nem rendelkezünk, s annak bérlésére

nincsenek anyagi forrásaink. Ráadásul működési helyünk a főváros egy igen szennyezett területe.

Ezért is (!) nagyon fontosnak tartjuk, hogy lehetőségeinkhez mérten minél többször tudjunk

kimozdulni az épületből. A mozgás-foglalkozásokat így meghatározott időkeretben, de több

helyszínen (uszoda, Tabán, kirándulások, táborok), alternatívák kínálásával kívánjuk megvalósítani.

Az iskola az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása érdekében évente az iskolai

egészségnapon elsősegély-nyújtási tanfolyamot szervez.

4.4. Diákstáb

Alapelv, hogy a diákok minden, az iskolával kapcsolatos ügyben véleménynyilvánítási és a

megfelelő fórumokon döntési joggal rendelkeznek. A segítő-oktatók kötelessége, hogy az ehhez

szükséges nyílt, őszinte, a tanár-diák kapcsolat egyenrangúságát biztosító légkört minden

tekintetben, viselkedésükkel, alkalmazott módszereikkel, segítő attitűdjükkel támogassák és

megteremtsék, valamint biztosítsák a diákok számára a mindehhez szükséges fórumokat.

Ennek elsődleges fóruma a diákstáb, amely véleménynyilvánítási és döntéshozó fórum, melyen

részt vesz az összes diák és munkatárs, valamint a közös döntés alapján meghívott vendégek.

Hetente 1 alkalommal. ül össze, az órarendben erre biztosított időben és napon. A diákstáb

gyakorolja a diákönkormányzati jogokat. Kialakíthatja saját működésének szabályait, melyhez -

amennyiben szükséges – helyiségeket az iskola biztosít.


Munkacsoportok (stábok) működése

37

5. A MUNKACSOPORTOK (STÁBOK) MŰKÖDÉSE

A Tanoda alaptevékenysége a max. 150 fő tanulói jogviszonyban lévő fiatal ellátása. Az

évek során a felmerülő igényekre, a jelentkező fiatalok speciális helyzetére három

munkacsoport stábba szerveződve válaszol. A középiskolából különböző okokból kimaradó

fiatalok, a szenvedélybeteg fiatalok és a kriminális életvezetésű fiatalok oktatására, gondozására

egy-egy stáb specializálódott.

A stábok a Tanoda alapcéljait, értékeit vállalva és módszereit alkalmazva tevékenykednek,

az esetkezelés mértéke, hangsúlyai, területei azonban különbözőek.

Tevékenységünk szerves részét képzi ugyanakkor a hozzánk forduló nem tanulói

jogviszonyban lévő fiatalok gondozása. Ezt egyfelől felvételi rendszerünk indokolja. Mivel a

felvételinél elsődleges szempont a lelki, élethelyzetbeli rászorultság, a felvételiztetés lebonyolítása

kizárólag egy hosszabb ismerkedési folyamat lehet. Másrészt a jelentkezők különféle segítségeket

igényelnek az információktól, ügyintézéstől a komoly esetkezelésig.

Velük foglalkozik a Tanoda - Ügyelet

Bár a Tanoda nem tartja céljának és feladatának a szülőkkel való foglalkozást, mert ez

családterápia és/vagy a szülő számára is biztosított segítő kapcsolat folyamatos működtetését

igényelné, ami meghaladja szakmai és feltétel-rendszerbeli kereteinket, a szülők bizonyos mértékű

gondozása mégsem zárható ki teljesen. Igényeknek megfelelően egyéni beszélgetésekre,

szülőcsoporton való részvételre van lehetőség.

A Tanoda Közösségi Iskola funkciójából következően - a tanítási idő keretein túl és a

látogatók számára nyitottan - évről-évre szervez olyan programokat, rendszeresen működő

tevékenységi formákat, melyek kisebb közösségek, csoportok szerveződésére adnak lehetőséget.

5.1. Tanulói jogviszonyban

A Tanoda munkarendje (rendszeres elfoglaltság) a diákok számára életmódszervező

segítséget (is) jelent. A tevékenység hangsúlya az oktatás mellett a segítő, esetkezelő munka, a

segítő-párrendszer folyamatos működtetése, a tanulási képességek és készségek fejlesztése,

felzárkóztatás, egyéni fejlesztés: a folyamatos személyre szabott törődés biztosítása. A tanulási

folyamat elsődlegesen az iskolában zajlik. A kortárs önsegítés fontos szerepet kap az iskola

munkájában.



38

A Tanoda minden önállóan működő egységét stáb működteti. E stáb hetente

megbeszéléseket tart, amelyen átgondolja teendőit, az összes diák aktuális helyzetét, s

természetesen a stábtagok problémáit is. A felmerülő kérdésekben megoldási stratégiákat dolgoz ki

vagy döntéseket hoz, amelyeket következetesen és egységesen képvisel a diákok előtt. A napi

gyors, fontos és egyértelmű információ-áramlás, a diákok helyzetének pontos ismerete érdekében

ügyeleti naplót vezet ill. napi ügyeleti rendszert működtethet.

A stábtagok alapfeladata az oktatás és esetkezelés. Tevékenységi területeik:.

• önálló oktatási tervek és tananyagok tantárgy- vagy tantárgy-csoportonkénti kidolgozása;

• szaktárgyi tanítás, egyéni fejlesztés;

• a tanított diákok számára személyre szabott tanulási program és módszerek kidolgozása,

alkalmazása;

• a tanulási-tanítási folyamatok dokumentálása, módszertani anyagok készítése;

• vizsgáztatás;

• felvételiztetés;

• segítő párként esetkezelő munka végzése;

• az esetek kezelésének dokumentálása;

• esetmegbeszélések;

• napi ügyelet ellátása;

• aktív részvétel a Tanoda programjain, rendezvényein;

• részvétel a stáb heti megbeszélésein;

• folyamatos önképzés (humán-segítő és szaktárgyi);

• kölcsönös igény szerint szülőkkel való kapcsolattartás

• adminisztráció.

A stáb mindenféle értelemben mintacsoport. Viselkedése, állapota és működése

tapasztalataink szerint mindig meghatározza a diákcsoport működését is. Ezért nagyon fontos a

stáb, mint csoport, s benne a személyek egyénenkénti folyamatos karbantartása, s a nagyon intenzív

és nyílt egymás közti kommunikáció. A stáb és a benne dolgozó személyek legfőbb törekvése a

hitelesség. Fontos értéke és jellemzője e stábmunkának, hogy ez a működési mód lehetővé teszi azt,

hogy az iskola, a munkahely a segítő-oktatók személyes igényeit, fejlődését ugyanúgy szolgálja,

mint diákjaiét, s az önmegvalósítás terepe legyen.



39

A Tanoda működési módjának legfőbb jellemzője az intenzív, közös munkán,

elfogadáson, bizalmon és őszinteségen alapuló, egyenrangú partnerként együttműködő tanár-

diák kapcsolat, a napi odafigyelés minden diákra, az otthon-érzet, a családias légkör, a

kölcsönös törődés, a diákok és tanárok személyes igényeinek tiszteletben tartása, az egymás

iránti türelem, s a közösen végzett munka örömei és buktatói, a folytonos változás és tanulás.

5.2. Nem tanulói jogviszonyban

5.2.1. A Tanoda - Ügyelet

A tanítási idő keretein túl (július hónap és augusztus első fele kivételével) előre

meghatározott, egyeztetett időpontokban a jelentkezők, érdeklődők személyes fogadását,

tájékoztatását, alkalmi támogatását, valamint a felvételik előkészítését és lebonyolítását végzi az

Ügyelet. Az ellátottak köre az eddigi tapasztalatok alapján évente több száz fő, akik nincsenek

tanulói jogviszonyban a Tanodával.

Az Ügyeleten a Tanoda egy segítő-oktatója fogadja az érdeklődőt, jelentkezőt Ez az Első

Beszélgetés, melyen sor kerül egy adatlap kitöltésére, a jelentkező aktuális élethelyzetének,

problémáinak felvázolására, s egy részletes tájékoztatásra a Tanoda tevékenységi kereteiről, az

együttműködési lehetőségekről. A beszélgetés végén megállapodás születik a további

együttműködésre vonatkozóan:

• a jelentkezőt másik iskolába próbáljuk irányítani;

• jogi, ügyintézési tanácsot, segítséget nyújtunk;

• segítő kapcsolatot kezdeményezünk;

• speciális szakintézménybe való elhelyezését kezdeményezzük és támogatjuk;

• meghívjuk a Tanoda felvételi beszélgetésére;

• az előbbiek ötvözetei.

Az ügyeletes feladata annak eldöntése, milyen típusú segítség szükséges a jelentkező fiatalnak.

A jelentkező a megállapodástól függően, folyamatosan tarthatja a személyes kapcsolatot az

őt fogadó ügyeletessel, aki nyomon követi élethelyzetének alakulását. Ez a folyamat az ügyeleti-

stáb utolsó megbeszélésén zárul, ahol rendszerezzük, hogy a jelentkezők közül kiket hívunk be a

Tanoda felvételijére és kik azok, akik nem, mert helyzetük más módon rendeződött.

Az ügyeleti feladatokat a Tanoda segítő-oktatói stábbá szerveződve látják el. Az ügyeleti

stáb havi rendszerességgel megbeszélést tart, melyen:



40

• sorra veszik az Ügyeleten az eltelt időszakban újonnan megjelentekkel történt

megállapodásokat;

• megbeszélik az esetkezelések, nyomon követések, kapcsolattartások aktuális állapotát;

• közösen döntést hoznak a megkeresésekről;

• regisztrálják a felvételi behívással kapcsolatos jelentkezői döntéseket;

• előkészítik, szervezik és lebonyolítják a felvételit;

• támogatják a fel nem vettek iskolakeresését és megállapodnak a velük történő további

együttműködés keretiben.

Az ügyeletes az általa fogadott fiatal minél hatékonyabb ellátásának érdekében további

együttműködéseket kezdeményezhet:

• más intézményhez, ott dolgozó személyhez történő átirányítás;

• az ügyeletes stáb másik tagjához történő átirányítás;

• a Tanoda valamely munkacsoportjával való együttműködés megkezdésének támogatása.

Szükség esetén pedig az ügyeletes megkezdi a jelentkezővel a folyamatos kapcsolattartást,

az esetkezelést.

5.3. Kapcsolattartás a szülőkkel

A deviancia - probléma hátterében minden esetben valamilyen értelmű családi

rendezetlenség is áll. A Tanoda alapelvei szerint ugyan nem végez családgondozást, de ugyanakkor

nem zárkózik el, ill. bizonyos esetekben akár kezdeményezi is a szülőkkel való folyamatos vagy

alkalmi kapcsolattartást. E kapcsolattartás módja az egyéni beszélgetések lehetőségének biztosítása.

A szülőknek elsősorban abban próbálunk segíteni e találkozásokkal, hogy képesek legyenek

gyerekeik családról való leválását támogatni s feldolgozni.

A találkozást szinte minden esetben a szülő kezdeményezi, a Tanoda nem. Ennek oka, hogy

a Tanoda minden értelemben a diákokkal áll szerződéses viszonyban, többek között a diák iskolai

életének felelősségét sem hárítja a szülőre. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben szükséges a szülő

bevonása vagy tájékoztatása az esetkezelés folyamatában.

Szülői értekezletet - tájékoztatás és ismerkedés céljából - évente egyszer, a tanév elején

szervezünk. Ezen túl csak olyan esetben, ha a Tanoda sorsát érintő kérdésekben szeretnénk

konzultálni a szülőkkel.


A személyzet

41

6. A SZEMÉLYZET

A Tanodában alkalmazott módszer lényege a személyközpontúság. Ennek megfelelően

a személyi feltételek biztosítása és a személyzet állapota meghatározó.

Alapelvünk, hogy egy segítő intézményben minden munkatárs - a gondnoktól a vezetőig -

a tartalmi munka képviselője, a saját területén ugyan, de azonos értékkel fontos, a személyzet

szerves része. Ha csak egy munkatárs is akad, aki nem képviseli a segítő hozzáállás attitűdjét, az

rombolja az intézmény munkájának hatékonyságát. Ez azért van így, mert a segítés a Tanoda

értelmezésében egy légkör megteremtése. Ezt a légkört pedig elsősorban a személyzet gondolkodás-

és munkamódja, fizikai és lelki állapota, belső kapcsolat- és kommunikációs rendszere teremti,

határozza meg.

A Tanodában segítő foglalkozású szakemberek (pedagógusok, szociális munkások,

népművelők) dolgoznak (segítő-oktatók), akiknek legfontosabb feladata a segítő kapcsolat alakítása

valamint fenntartása, és akik a tanár-diák kapcsolatot is így értelmezik, működtetik.

6.1. A segítő személyével kapcsolatos elvárások

A segítő legfontosabb munkaeszköze saját személye. Nem lehet bárki alkalmas erre a

munkára. A legfontosabb elfogadni, hogy egy ilyen munka vállalása folyamatosan karbantartott,

elemző önismeretet, önmagunk nyílt vállalását és személyes, valamint szakértelmünk határainak

pontos, naprakész ismeretét igényli. Ez nem könnyen teljesíthető elvárás. Mégis nagyon fontos,

hiszen a segítő munka egyik legnagyobb csapdája a túlvállalás úgy személyes, mint intézményi

szinten. Szívszorongató, de az önvédelem és az elvállalt feladatok sikeres elvégzése érdekében is a

legfontosabb feladat a „nemek” kimondásának és megvalósításának megtanulása. A segítők

esetleges túlvállalásai, s az ebből következő kimerülés a teljes tevékenység létét veszélyeztetheti.

A segítő-oktatók személyével kapcsolatban - a Tanodában - megfogalmazott elvárások:

Életviteli jellemzők:

büntetlen előélet, semmilyen politikai, vallási, módszertani irányzattól nem függ, nem

kábítószerfüggő, képes a magánélet és a szakmaszétválasztására, van jövőképe, értékrendje stabil.

A személyiséget és a munkastílust alapvetően jellemző jegyek:


A személyzet

42

érzelmi elkötelezettség, őszinteség, hitelesség, empátia, az átlagosnál nagyobb tolerancia, alázat,

nyitottság, érzékenység, fejlődőképesség, fegyelmezettség, önuralom, képes kezelni saját előítéleteit,

mértéktartás, a szakmai tájékozottság folyamatos igénye.

A személyközpontú gondolkodásmódot meghatározó vonások:

szeretetvezérelt (tudjon szeretetet adni és kapni), helyzetfelismerése rugalmas, szemléletmódja

perspektivikus, következetes, fogékony, szellemiekben fiatal, szabálytartása rugalmas, minden

problémát egyediként közelít meg.

Elő- és továbbképzéssel fejleszthető jellemzők:

naprakész tárgyi tudás, önismeret, szervezőképesség, kommunikációs készség, kooperációs készség,

konfliktusmegoldó technikák széles repertoárja, döntésképesség;

segítő módszerek széles repertoárja, saját korlátok ismerete.

A segítőt az ezek megvalósítására való állandó törekvés jellemzi (függetlenül attól, hogy

pályakezdő, vagy éppen hosszú szakmai múlttal rendelkezik, hogy milyen szintű és minőségű

képzettséget kapott a segítő szakmában). A személyiségfejlődés és a változás igénye és az ebbe

fektetett munka szándéka kell, hogy jellemezze azt, aki a Tanodában kíván dolgozni. (A fiatalok

irányában érzett segítő szándék kevés!) Aki másoknak akar segíteni, annak elsősorban önmagával

kell tudnia bánni, hiszen a fiatalok számára a legfontosabb minta és támogatás a segítő viselkedése!

6.2. A segítő személyzet munkastílusa: a stábmunka

A Tanoda minden munkacsoportjában a személyzet stábbá szerveződve dolgozik. Mi is ez a

stáb, és miért ilyen fontos munkánkban?

Alapelvünk szerint esetkezelő munkát nem lehet a stáb kontrollja nélkül végezni a

Tanodában. A segítő kapcsolat mindenképpen kontrollt igényel úgy a segített, mint a segítő

védelmének érdekében. Ezért kimondtuk, akinek „párja” van (esetkezelő munkát végez), annak

stábtagnak kell lennie. A másik fontos szempont - mivel a Tanodában a segítők egyben tanárok is -,

hogy az alaptantárgyat tanító személy stábtag legyen. Csak így követhető és végezhető naprakészen

a személyre szabott oktatás, fejlesztés. Az óraadók nem tagjai a stábnak, így értelemszerűen párjaik

sincsenek. Igény esetén egy-egy alaposabb és közös elemzést kívánó probléma felmerülésekor részt

vehetnek a stábülésen.


A személyzet

43

A stáb tehát egy minden résztvevő által fontosnak tartott ügy érdekében együtt

tevékenykedő és gondolkodó szakmai csoport. Ugyanakkor egy kis szervezet, amely állandó

karbantartást és fejlesztést igényel. A stáb több, mint személyek/személyiségek összessége, egy

ezen túlmutató új minőség. A stáb közös döntéseket hoz, felelősséget vállal, az egyéneknek

csoportszintű kontrollt biztosít. A stábtagok egyéniségük, személyes felelősségük megtartása

mellett képesek a közös döntéshozatalra, folyamatos információcserére, egymás támogatására. Csak

egy mentálisan jól karbantartott csoportban - a stábban - képzelhető el folyamatos, stabil,

megbízható (mintaértékű) értékrend közvetítése.

A stáb feladata nagyon sokrétű:

• felelős a benne dolgozó szakemberek lelki és szakmai karbantartásáért, vagyis egyfajta

szupervíziót lát el (segíti a segítőket);

• együttműködik a fiatalok közös kezelésének - gondozásának, tanításának - érdekében

(esetmegbeszélő csoportfunkciót lát el);

• folyamatosan naprakész visszajelzést ad az egyes munkatársak és a személyzet közös

munkájáról (kontrollfunkció);

• alakítja a Tanoda, mint segítő intézmény - a változó igényekhez folytonosan igazodó -

koncepcióját;

• alakítja a Tanoda hétköznapi életét;

• döntéseket hoz, és megoldási stratégiákat alakít ki a napi ügymenetre;

• adminisztratív feladatokat lát el;

• kialakítja az egészséges munkamegosztást;

• biztosítja az állandó szakmai fejlődést (szellemi műhely);

• közös gondolkodáson és felelősségvállaláson alapuló vezetési mód.

A stábok tagjait természetesen titoktartási kötelezettség terheli

minden, az esetekkel kapcsolatos és a stábon elhangzó, személyeket érintő információk

tekintetében. Ugyanez vonatkozik a dokumentációkra, s a tanodás diákok ill. a jelentkezők

adatlapjaira.

A Tanodában minden segítő személynek alkalmasnak kell lennie a stáb-munkamódra.


A személyzet

44

Segítők vagyunk és ez azt is jelenti, hogy képesnek kell lennünk magunkkal mindazt megtenni,

amit a segítettekkel teszünk vagy tőlük elvárunk. Első lépésként tehát képesnek kell lennünk

egymás előtt kitárulkozni, megmutatni magunkat és elfogadni a stábon belül is a másképp

gondolkodást, a másságokat. A stábban való dolgozás a segítő munka személyiségpróbája is. A

magam megmutatása, vállalása, az őszinteség, az elfogadás és az együttműködési képesség, a

nyitott - másokat saját munkánkba belelátni engedő - szakmai munka talán a legfontosabb

kritériumok. Az igénye és folytonos vállalása annak, hogy hosszú időn keresztül kitárjam és

fejlesszem saját személyiségemet e kis csoport tükrében a legnagyobb kihívás. Akinek erre nincs

igénye vagy nem képes erre, az nem tud stábban dolgozni. Aki viszont vállalja ezt, az minél több

időn keresztül tartozik e csoporthoz, nyilvánvalóan annál jobban kötődik és elköteleződik. Az olyan

munkakapcsolatokra tehet szert, melyektől nehéz megválni.

Mindez nem jelenti azt, hogy a stáb egy „terápiás” vagy önmarcangoló csoport lenne. Hogy

saját személyiségünkkel bánni tudjunk, és állandó visszajelzéseket kapjunk azért szükséges, mert

mindennapi munkánk során diákjaink vagy a fiatalok, akikkel találkozunk, önmaguknak és nekünk

is mindig a legfontosabb kérdést teszik fel: ki vagyok én? A stáb segít abban, hogy először magunk

számára tudjuk megválaszolni ezt a kérdést, és így képesek legyünk szakmai munkánkat jól

végezni. Segít önmagukat keresgélő diákjaink számára saját válaszainkkal, magatartásunkkal és

életvitelünkkel egyfajta pozitív mintát adni.

A stábtagoknak vannak olyan feladataik, amelyeket mindannyian ellátnak, de

mindenkinek van saját felelős területe is. Vannak alkalmi, csak egy adott időszakot érintő

feladatok is. E feladatelosztásokat évről évre ill. alkalmanként a stábüléseken közösen beszéljük

meg, és a lehetőségekhez mérten mindig figyelembe vesszük; ki mire a legalkalmasabb vagy mire

nem, mit csinál szívesen ill. aktuálisan mit bír el. Így közösen tudjuk kontrollálni a túl- vagy

alulvállalásokat is.

A stáb tagjainak feladatai az alábbiak:

• segítő párként esetkezelő munka végzése;

• az esetkezelés dokumentálása;

• esetmegbeszélésen való részvétel;

• szaktárgyi tanítás;

• önálló oktatási tervek és tananyagok tantárgy-, vagy tantárgyi csoportonkénti kidolgozása;


A személyzet

45

• minden tanított diáknak személyre szóló tanulási program és módszerek kidolgozása és

alkalmazása;

• a tanulási-tanítási folyamatok dokumentálása, módszertani anyagok készítése;

• a párokkal kapcsolatos tanügyi és egyéb adminisztráció;

• vizsgáztatás;

• felvételiztetés;

• táboroztatás;

• részvétel a stáb heti megbeszélésein;

• folyamatos önképzés (humán-segítő és szaktárgyi);

• igény szerint szülőkkel való kapcsolattartás;

• a Tanoda napi működtetése.

Alkalmi ill. egy-egy stábtagot érintő feladatok, feladattípusok:

ügyelet, klubvezetés, stábvezetés, tantárgyi munkacsoportok kezelése, menedzselés, pályázatírás,

adminisztráció, szakmai érdeklődők, látogatók fogadása, terepgyakorlatok lebonyolítása,

szakdolgozók, kutatók segítése, tábor- és kirándulás szervezése, könyvtár karbantartása, érettségi

szervezése, adatfeldolgozás és -elemzés, kutatómunka, anyagbeszerzés, karbantartás, leltározás.

A szakmai képzéseken, továbbképzéseken és konferenciákon való rendszeres részvétel a

Tanodában dolgozók számára létszükséglet lenne, és ezt minden stábtag igényli és feladatának is

tekinti. Törekvésünk, hogy legalább évente egyszer minden stábtag részt vehessen valamilyen

szakmai fejlődését szolgáló programon, rendezvényen, konferencián vagy továbbképzésen.

A stábmunka ugyanakkor intézményvezetési módszer is. Ezeken a fórumokon történik a

Tanoda munkájának folyamatos alakítása. Minden, az intézmény életét érintő fontos döntés

stábmegbeszéléseken születik meg, s e döntéseket azok hajtják végre és képviselik a napi

gyakorlatban, akik hozták, s azok így hatékonyabban működnek az intézmény és a személyek

szempontjából is. Egy olyan kollektív bölcsesség érvényesül így, ami minden személy erőforrásait

kihasználja. Ez a közös bölcsesség - bár időigényesebb és talán fárasztóbb is, mégis - sokkal

biztonságosabb vezetési mód, mint az egyszemélyi döntéshozatal, hiszen sokkal nagyobb így az

esély az alkalmazható és jó döntések meghozására. A napi vagy koncepcionális ügyek

megbeszélése közös gondolkodáson, minden, a stábba tartozó személy igényének, érdekének,

véleményének figyelembe vételén alapul, s a döntések érdek- és álláspont egyeztető szakmai viták

eredményeként születnek. Egy-egy végleges megállapodás előtt a nagyon is különböző személyek


A személyzet

46

megközelítései, szempontjai csökkentik egy rossz megoldás választásának esélyét. Ugyanakkor így

minden munkatársnak felelőssége és feladata van az intézmény tevékenységének és minőségi

munkájának alakításában.

A Tanodában nincs hagyományos munkahelyi hierarchia. A stáb-munkamódszer egyszerre

biztosít tagjainak nagy szakmai szabadságot és igényel önálló felelősségvállalást. A stábtag

felelőssége egyrészt a közös döntések, koncepciók, feladatok kialakításában másrészt azok

képviselésében, megvalósításában, végrehajtásában van. Ugyanakkor a stáb fenntartás nélküli

bizalommal viszonyul a stábtagok személyes szakmai döntéseihez és azokat minden esetben

képviseli, támogatja. Ezt az ideális együttműködési módszert törekszünk megvalósítani a

mindennapokban.

Ez a működési, vezetési mód nehéz, de pezsgő, állandó szakmai vitákra épülő, egymás

személyét tiszteletben tartó, vidám, felszabadult és kellemes munkahelyi légkört és szakmai munkát

eredményez.

6.3. A stáb vezetése

A stáb vezetése adminisztratív eszközökkel nem oldható meg. A vezető részvétele az összes

munkafolyamatban feltétele hitelességének, hatékonyságának. A stábon belül - a tanodai munka

tekintetében -a legtapasztaltabb szakember az, akit az adott stáb bíz meg a vezetés feladatával. Egy

segítő intézményben fontos és alapfeltétel, hogy a munkatársak legalább ugyanakkora figyelemben,

elfogadásban, türelemben részesüljenek, mint az intézmény diákjai. S ennek megvalósítása

elsősorban a stáb vezetőjének feladata, ezért személye, gondolkodásmódja meghatározó.

Alkalmasnak kell lennie a stábtagok egyénenkénti és csoportszintű kezelésére. Képesnek kell lennie

adott helyzetben saját álláspontját, véleményét háttérbe helyezni. Csak így előzhető meg a nagyon

intenzív, a fizikumot és a pszichét teljes mértékben igénybe vevő munka mellett a személyzet

kiégése és a fluktuáció.


A működési feltételek

47

7. A MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK

A Tanoda fenntartója a Belvárosi Tanoda Alapítvány. A kuratórium felelős a szakmai

munka irányításáért és az anyagi alapok megteremtéséért. A bevételi források között igen fontos az

állami normatív támogatás, az elnyert pályázati összegek, az adományok.

A Tanoda fontos intézményvezetési és döntési fórumai a stábok. A stábrendszerű működés

az intézmény minden dolgozója számára lehetővé teszi a szakmai tevékenység alakításában való

részvételt és beleszólást. A stábok problémafelvető, javaslattevő, véleményezési és belső ügyeikben

döntési jogkörökkel rendelkeznek.

A diákok közös véleménynyilvánítási fóruma a diákstáb. A diákok egyéni javaslatokat,

véleményeket és problémákat vethetnek fel segítő párjuknak az egyéni beszélgetéseken és igény

szerint résztvehetnek egy-egy stábmegbeszélésen.

7.1. A tárgyi, infrastrukturális feltételek

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola székhelye: Budapest, V.

ker. Irányi u. 19. A 300 m2-es földszinti helyiség-együttesben 5 tanterem 2 iroda 1 klubhelyiség, 1

tárgyaló, közösségi és kommunális helyiségek találhatók.

A tantermek többfunkciósak. Kabinetrendszer biztosítja, hogy a termekben kapjanak helyet az

egyes tantárgyakhoz kapcsolódó taneszközök, felszerelések, könyvtár, számítógépek,

természettudományos laboratórium, videó- és hangtechnikai berendezések. A tantermekben a

tanítási időn kívül szabadidős és kreatív alkotó tevékenység is folyik. Itt zajlanak az egyéni és

csoportos beszélgetések is. Klubhelyiségünk alkalmas a diákok munkáiból összeállított időszaki

kiállítások, rendezvények szervezésére, lebonyolítására. Amennyiben az iskolában sajátos nevelési

igényű diák tanul, számára a megfelelő taneszközöket biztosítjuk.

A Tanoda számítógépekkel való ellátottsága (ld. mellékelve) kielégítőnek mondható. A

gépeket közös használatú, kimondottan erre a célra tervezett bútorzattal berendezett helyiségekben

helyeztük el.

A Tanoda könyvtára szintén egy közös használatú helyiség néhány szekrényében kapott

helyet; karbantartása és működtetése egy segítő-oktató feladata. (A könyvállomány ld. mellékelve)

A szakképzési programok megvalósításához az iskola meglévő infrastrukturális feltételeit

folyamatosan bővíti.



48

7.2. A szakmai, személyi feltételek

A Tanodában alkalmazott módszer lényege a személyközpontúság, ezért külön és

részletesen esett szó a Tanoda személyzetéről, az azt tárgyaló 6. fejezetben.

A Tanodában segítő-oktatók dolgoznak, mely foglalkozásnak kialakult képzési rendszere

nincs. Minden munkatárs rendelkezik egy főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzettséggel, amely

jelenleg az alábbi területeket öleli fel: pedagógus, népművelő, pszichopedagógus, szociális munkás.

Ez az alapképzettség egészül ki folyamatosan a deviáns fiatalok gondozásában és oktatásában

szükséges ill. alkalmazható készségekkel, képességekkel, ismeret- és tudásanyaggal. „Amennyiben

az iskolában sajátos nevelési igényű diák tanul, számára fejlesztő pedagógust, vagy a megfelelő

gyógypedagógust biztosítjuk.” A gimnáziumi képzésben és a szakképzésben nem különülnek el a

segítő-oktatók, hiszen a két program szervesen kapcsolódik egymáshoz.

Ezen túl a Tanodában meghatározott feladatokra egy segítő-oktató irányításával

foglalkoztatható kortárs segítő, laikus segítő, valamint minden olyan érettségivel rendelkező

személy, aki alkalmas a segítő munkára, és vállalja az e munka melletti folyamatos kiképzést,

tanulást.

A képzés, továbbképzés módjai, színterei, formái:

• önképzés;

• műhelymunka a Tanodában;

• szakirányú tanfolyam;

• posztgraduális képzés;

• személyiségfejlesztő csoport;

• esetmegbeszélő csoport;

• interaktív kurzus;

• módszer demonstrációs tréning csoport;

• konzultáció sorozat;

• előadások, előadássorozatok;

• szakmai konferenciák;

• külső szupervízió;

• módszercsere program.

Cél, hogy minden munkatárs évente legalább egy alkalommal részt vegyen a felsorolt

tanulási formák valamelyikében. Erre a költségvetésben tanévenként továbbképzési keretet

különítünk el, annak elosztását stábkeretben döntjük el, és személyenkénti megállapodást kötünk.



49

Ezek a megállapodások tartalmazzák az intézményi és az önrész arányait hosszabb távú képzések

esetén.

A Tanodában stábtagok és óraadók dolgoznak. A segítő munka folyamatos kontrollját a stáb

biztosítja, ezért a segítő-oktatók stábba szerveződve dolgoznak.

A stábtagként való alkalmazás menete:

A Tanodában való munka megkezdését hospitálási idő előzi meg. Ez idő alatt a leendő

alkalmazott, egy a stábtagok közül választott vagy kijelölt segítő-oktató - instruktor - támogatásával

és irányításával megismeri a Tanoda szakmai elveit és teljes működési körét, s próbaidőben

megkezdheti munkáját egy adott területen. Végzett tevékenységét folyamatosan elemzi és értékel

instruktorával közösen, aki fokozatosan beavatja a stábmunkába. Az elemzés során megállapítják

azt az időpontot, ill. munkafázist, amikor az új munkatárs megkezdheti a stábmunkában való

részvételt. A stáb új tagja innen kezdve további egy éven keresztül instruktora támogatásával és

irányításával végzi munkáját.

Az óraadók munkáját a stáb vezetője irányítja és kontrollálja.

A személyzet saját munkáját a stáb- vagy munkacsoport - üléseken folyamatosan értékeli és

elemzi. A tanév végén minden stábtag értékelő beszámolót készít végzett tevékenységéről és

helyzetéről. A tanév végi záróstábon - az éves munka elemzésének részeként - minden munkatárs

visszajelzést kap a stábtagoktól éves tevékenységéről, jelenlétéről.

7.3. A finanszírozási feltételek

A Tanoda alaptevékenysége a működési engedély szerint maximum 150 tanuló

gimnáziumi, 15 tanuló szakképzésbeli ellátása.

Tevékenységünk szerves részét képzi ugyanakkor a hozzánk forduló, nem tanulói

jogviszonyban lévő fiatalok gondozása is: mivel a felvételi döntésnél elsődleges szempont a lelki,

és/vagy élethelyzetbeli rászorultság, a felvételiztetés csak egy hosszabb ismerkedési folyamatként

képzelhető el. Másrészt viszont a jelentkezők különféle segítséget igényelnek, az információ-

nyújtástól kezdve a ügyintézésen keresztül egészen az elmélyült esetkezelésig.

Az állami normatíván felül a működési költségek jelentős részét közvetlen pályázatokból

teremtjük elő, a többit a fenntartó biztosítja.


A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső kapcsolatrendszere

50


SZAKKÖZÉPISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE

8.1. Belvárosi Ifjúsági Ház

A Belvárosi Ifjúsági Ház, a Belvárosi Tanoda Alapítvány alapítója, 12 évig volt az

Alapítvány által működtetett gimnázium legfontosabb támogatója. Otthont és helyet adott a

komplex tevékenység végzéséhez, vállalva az üzemeltetési és fenntartási költségeket. Szakmai

programjának részeként kezelte a kallódó fiatalok befogadását. Együttműködésünk folyamatos és

állandó volt. A Belvárosi Ifjúsági Házat fenntartója, az V. kerületi önkormányzat 2001. december

31-i hatállyal megszűntette.

8.2. Alternatív Pedagógusképző Műhely

A Műhely kezdeményezésére, annak keretei között indítottuk el és tartjuk évek óta a

’Deviancia’ kurzust a Tanoda munkatársainak részvételével.

A Műhelyben megjelenő alternatív iskolák képviselőitől, munkatársaitól és az e tevékenységet

támogató szakemberektől sok hitet és szakmai támogatást kapunk a közös rendezvényeken és

találkozásokon. A Tanoda munkatársai közül többen rendszeresen részt vesznek a Műhely

kurzusain.

A Műhely fórumot biztosít azoknak a speciális problémáknak, melyekkel az alternatív

iskolák küszködnek, továbbá szakmai hátteret és támogatást nyújt.

8.3. Leo Amici Alapítvány

A Leo Amici Alapítvány szenvedélybetegeket kezelő komlói terápiás intézetével 1994 óta

folyamatos munkakapcsolatban állunk. Több pályázaton vettünk részt közösen és sikeresen.

Együttműködésünk a gyakorlati munka terén mindkét intézmény szakmai, módszertani repertoárját

bővíti és előmozdítja a deviáns, szenvedélybeteg fiatalok hatékonyabb kezelését. Az esetkezelő,

segítő munkában a stábok számára kölcsönös tanulást, fejlődést jelent. Több szakmai fórumon,


A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső kapcsolatrendszere

51

rendezvényen jelenünk meg közösen. Terveink közt szerepel egy új szemléletű megelőzési modell

kidolgozása és megvalósítása.

8.4. Felsőoktatási intézmények

Minden évben több felsőoktatási intézmény hallgatóit fogadjuk eseti megállapodások

alapján, de folyamatosan, helyszínt biztosítva a terepgyakorlatok számára. Az alkalmi

látogatásoktól a féléves gyakorlatig fogadunk hallgatókat. Ezek a kapcsolatok külső kontrollt és

segítséget jelentenek munkánk értékelésében, a pedagógiai és a segítő szakmán belüli helyünk

meghatározásában és tevékenységünk fejlesztésében.

Állandó partnereink: Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Általános

Szociálismunkás Kar, ELTE Neveléstudományi Tanszék, Pszichológia Tanszék, Alternatív

Pedagógusképző Műhely.


A Tanoda-módszer tanítása

52

9. A TANODA-MÓDSZER TANÍTÁSA

A Tanoda működési módja - véleményünk szerint - egészében vagy akár elemeiben is

átvehető, tanulható, alkalmazható. (Bizonyos elemei hagyományos iskolai keretek között is

megvalósíthatók.) Mindezt azért is fontos kimondanunk, mert a Tanodán belül tevékenységünk a

diáklétszám szempontjából nem bővíthető. Az egyre növekvő igény kielégítésének több hasonló

iskola létrejöttében, ill. pedagógiai gondolkodásmódunk terjesztésében látjuk lehetségesnek. Egy

ilyen irányú változás az évente növekvő túljelentkezők száma s az esetek súlyosbodása miatt

sürgető igény! S ugyanígy sürgető igény lenne a hagyományos módon működő iskolákban

felfigyelni a kimaradás, ill. a deviancia problémájára, s lépéseket tenni annak megelőzésére és

kezelésére.

A Tanoda eddigi működése során igen sok gyakorlati és elméleti tapasztalatot, valamint

nagy mennyiségű, a deviancia problémára vonatkozó adatot halmozott fel. Kialakult egy speciális

pedagógia, segítő-oktató szemlélet és módszer, esetkezelési gyakorlat, mely alkalmazható

deviáns fiatalok elsősorban iskolai keretek közötti kezelésében.

E tapasztalataink terjesztése, s a deviancia-probléma szélesebb körű kezelésének

kezdeményezése és megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy a Tanoda a humánsegítő és pedagógia

szakma számára a lehetőségekhez mért legnyitottabb módon működik. Célunk olyan pedagógiai

gondolkodás- és szemléletmód terjesztése valamint szaktudás bővítése, mely nem a diák

teljesítményét helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét mint alakítható egészt kívánja

megközelíteni, megérteni és biztosítani számára a változás és fejlődés lehetőségét.

Ennek érdekében az egész tanév során előre egyeztetett időpontokban fogadjuk az alkalmi

látogatókat, hospitálókat, terepgyakornokokat, szakdolgozókat, és tesszük minél szélesebb körben

olvashatóvá szakmai anyagainkat. A látogató a stábmegbeszélésen kívül a Tanoda minden

munkaformájában részt vehet a diákok, fiatalok beleegyezésével. Terepgyakorlat esetén konkrét

feladatokat vállalhat, és láthat el egy tanodás segítő-oktató szakmai irányításával.

A látogatók számát szakmai megfontolások, az intézmény, a diákok és a munkatársak teherbírása

szabályozza. Adódhatnak olyan időszakok, amikor az alaptevékenység zavartalan ellátását

veszélyeztetheti a látogatók fogadása, ezért a Tanoda fenntartja a jogot, hogy a látogatók

fogadásának mértékét minden időszakban meghatározza.


Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében

10. DEVIANCIA-PROBLÉMA ÉS KÖZOKTATÁS:

ZÁRÓGONDOLATOK TAPASZTALATAINK TÜKRÉBEN

Az oktatási rendszerből kihulló, deviáns életútra sodródó fiatalok kezeléséhez,

gondozásához szükséges szaktudás megjelenését és bevezetését a közoktatásban és

pedagógusképzésben több tényező miatt is sürgetőnek és indokoltnak tartjuk.

Köztudott tény, hogy a magyar társadalom állapota mindenféle értelemben romlik. E

romlás egyik tünete az ifjúság mentálhigiénés állapotának évről évre tapasztalható

rosszabbodása, s az egyre kilátástalanabb jövőkép. A Belvárosi Tanodában évente több száz

marginalizálódott helyzetbe került fiatallal találkozunk, beszélgetünk, megismerjük

élettörténetüket, aktuális helyzetüket, próbálunk velük együttműködve megoldásokat keresni.

Működésünk ideje alatt a következő fontos tényekről győződtünk meg:

• A deviancia-probléma nemcsak hogy létezik, de az érintett fiatalok száma egyre nő és

várhatóan az elkövetkezendő években is nőni fog.

• A deviancia jelenségkörébe sorolható problémák súlyossága fokozódik.

• Egyre emelkedik azon fiatalok száma, akik nem találnak segítő kézre,

marginalizálódott helyzetük állandósul, s ily módon társadalmilag hasznos

tevékenységet sem tudnak folytatni.

• A közoktatás intézményrendszerének fejlődése nem a tolerancia, a másság kezelése, a

személyre figyelő és nemcsak a jó képességű gyermekért dolgozó gondolkodásmód,

hanem a teljesítmény-orientáltság irányába tolódik el, s így a középiskolákból

kimaradó fiatalok száma évről évre nő.

• A kimaradók helyzete teljesen kilátástalan (ráadásul a fiatal csak 16 éves koráig

tanköteles), iskolai pályafutásuk gyakorlatilag lezárul, mentálhigiénés ellátásuk is

megoldatlan.

• A kallódó, deviáns fiatalokat ellátó speciális intézményrendszer ill. szakember kínálat

igen fogyatékos. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakmán belül a fiatal, fiatal-felnőtt

korosztályt ellátó szakemberek olyan perifériális helyzetben vannak, mint klienseik.

Jól igazolja ezt az állítást az a tény, hogy a Tanodához forduló fiatalok közel fele a

szubkultúrájukban lévő kortársak tanácsára fordul hozzánk, nem pedig az

intézményesített csatornák közvetítésével. Olyan fiatalokat is ellátunk, akikkel a

hagyományos intézményi keretek között működő segítő rendszerek egyáltalán nem

kerülnek kapcsolatba, illetve együttműködésük sikertelen volt.



• A közoktatás intézményeiben természetesen megjelenik a deviancia minden

problémája, de az iskolák a megelőzés, beavatkozás, kezelés helyett eltávolítják a

diákot, amely elsősorban a hozzá nem értés és tehetetlenség félelméből fakad.

• A pedagógusképzésben nem elégséges a deviancia-problémára való speciális

felkészítés, valamint az, a szemlélet, miszerint minden pedagógus segítő foglalkozású

szakember.

• A pedagógusok deviancia-problémára való felkészítéséhez hiányoznak a megfelelő

feltételek (pl. szakkönyvek, tanulmányok, gyakorlóhelyek stb.).

Meggyőződésünk szerint a legfontosabb feladat a pedagógusok felkészítése a deviáns

viselkedésjegyek felismerésére, azok kezelésére, az iskolából való kimaradás

megelőzésére és mindehhez saját személyük, személyiségük folyamatos fejlesztésére.

Hisszük, hogy az iskolából való kimaradás megelőzése, a diákok megtartása minden

esetben jobb megoldás, mint eltávolításuk, mert ez egy deviáns karrier első lépcsője

lehet.

Mindezeken túl biztos, hogy a deviancia különféle megnyilvánulási formáival való

foglalkozásnak csak alternatívák bemutatásán alapuló, állandóan megújuló útkeresés lehet a

módja, s nem egységesített megoldási sablon. A Tanoda módszer alkalmazható, de minden

intézménynek vagy munkacsoportnak a maga gyökereiből kiindulva elképzeléseihez kell

kialakítania saját módszerét.

A deviancia kezelése a Tanoda értelmezésében olyan komplex beavatkozási mód,

amely a segítő munkán belül, speciálisan képzett szakemberekkel, személyközpontú

szellemben, a deviáns létformára, karrierre mint egészre - a probléma megjelenési

helyén - reagálva, működik. A deviancia puszta kimondása csupán megbélyegzés. Csak

akkor van értelme, ha a beavatkozás azzal egy időben megkezdődik. Ezt pedig felelősséggel

csak olyan munkacsoport vállalhatja, mely folyamatosan együttműködve az érintettekkel

kezelést, megoldási alternatívát tud nyújtani.

Helyzeténél fogva a közoktatás intézményrendszere alapvető helyszíne a

deviancia észlelésének. A tankötelezettség (6-18 év) érvényesülésével ezek azok az

intézmények, ahol a tárgyalt korosztály biztos, hogy problémáival együtt megjelenik. A



deviancia felismerése, kezelése így azoknak a pedagógusoknak a feladata, akik folyamatos

kapcsolatban vannak velük. Nekik biztos, hogy módjukban áll a fiatalok hosszabb

életszakaszainak részeseiként, a deviáns létforma kialakulását észlelni, s megfelelő tudással és

segítő szemléletmóddal felvértezve részt vállalni a deviáns karrier megakadályozásában.

Magunk ebből azt tudjuk vállalni, hogy működtetjük a Tanodát, nyitottak vagyunk, a

látogatók fogadásával és módszereink megmutatásával, terjesztésével veszünk részt a

megelőző munkában.



A BTAG pedagógiai programja a „Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium - A személyre

szabott iskola - alternatív kerettanterve” alapján készült és azzal megegyezik a következő

kiegészítésekkel:

- Btag lemond arról a pedagógiai eszközről, hogy tanulóit magatartás és szorgalom

osztályzattal értékelje. Az értékelés módját, tartalmát lásd a programban.

- A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat és végrehajtásukat részben a

Biológia, részben pedig a – főként e célra létrehozott - Környezet- és embertan

tantárgyak részletes leírása tartalmazza.

- Budapesten élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok az

Ember- és társadalomismeret, etika, valamint a Környezet és embertan tantárgyban

találhatók.

- A tanulók fizikai állapotának mérése évente egy alkalommal az iskolai egészségnapon

szervezett 5,2 km síkfutás időre mérésével történik.

- Az egészségnevelés és környezeti nevelés elveit és tartalmát az erre a célra létrehozott

Környezet- és embertan tantárgy tartalmazza.

- Az iskola személyközpontú szemlélete és gyakorlata biztosítja az esélyegyenlőséget.

Bővebben lásd esélyegyenlőségi terv.

- A tanulók jutalmazásban nem részesülnek.

- A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek nincsenek.

- A tanulókra az adott műhelymunka időszakban az előre megadott

vizsgakövetelményekben meghatározottakon felül egyéb otthon elvégzendő feladat

nem róható.

- A sajátos nevelési igényű tanulók a többi diákkal integráltan végzik a teljes programot

azzal a kiegészítéssel, hogy számukra a javasolt, előírt egyéni fejlesztéseket külön

szakember a tantárgystruktúrában fogalt órakereten felül végzi.


Helyi tanterv

II.

BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS

SZAKKÖZÉPISKOLA

A SZEMÉLYRE SZABOTT ISKOLA

HELYI TANTERV

A helyi tanterv a 2013-ban az EMMI Miniszter által jóváhagyott „Belvárosi Tanoda

Alapítványi Gimnázium – A személyre szabott iskola – alternatív kerettanterve” alapján

készült, azzal tartalmában megegyezik.

9-12. évfolyam

BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM

A SZEMÉLYRE SZABOTT ISKOLA

ALTERNATÍV KERETTANTERVE

2013

Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv

59

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ..............................................................................................................61

TANTÁRGYSTRUKTÚRA........................................................................................70

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ...........................................................................71

TÖRTÉNELEM.......................................................................................................104

MATEMATIKA........................................................................................................112

BIOLÓGIA ..............................................................................................................142

KÉMIA ....................................................................................................................148

FÖLDRAJZ.............................................................................................................153

KÖRNYEZET- ÉS EMBERTAN..............................................................................158

FIZIKA ....................................................................................................................161

INFORMATIKA.......................................................................................................175

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA......................................................191

IDEGEN NYELVEK ................................................................................................199

ANGOL NYELV......................................................................................................210

FRANCIA NYELV...................................................................................................228

NÉMET NYELV......................................................................................................251

MŰVÉSZETEK.......................................................................................................258

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA..............................................................................273

TESTNEVELÉS......................................................................................................279

1. MELLÉKLET.......................................................................................................285


60

Bevezető

2012

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990 óta működik, egyike volt az első

bejegyzett alternatív alapítványi iskoláknak. Az iskola folyamatos működése közben alakult

ki az a komplex ifjúságsegítő modell, amely alapján 2004-ben elkészítettük alternatív

kerettantervünket. Ezt az akkori oktatási törvény alapján engedélyezésre benyújtottuk az

oktatási miniszterhez. A programot az akkori eljárásrendnek megfelelően kerettantervi

szakértők véleménye alapján az OKNT Kerettantervi Bizottsága megtárgyalta, szakmailag

támogatta és elfogadásra javasolta. Ez alapján a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium

alternatív kerettantervét az illetékes miniszter jóváhagyta.

E kerettanterv speciális célcsoport oktatására készült, 16-25 év közötti, az iskolai

lemorzsolódás által veszélyeztetett, középiskolából kimaradt, olykor deviáns életvezetésű

fiatalok számára. Az ő problémáikra, sajátos helyzetükre készült program 23 éve sikeresen

működik, a Belvárosi Tanoda diákjai érettségit tesznek, munkába állnak, vagy tovább

folytatják tanulmányaikat és deviáns életútjukat hátrahagyva integrálódnak a társadalomba.

Kislétszámú iskolánkba jelentkező fiatalok száma az elmúlt években nem csökken. Ezért és a

célcsoport sajátosságai miatt a Tanoda pedagógusai és vezetése továbbra is indokoltnak látja

speciális programjának működtetését. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elismeri a 2004-

ben jóváhagyott hatályos alternatív kerettanterv alapján működő iskolánk szükségességét és

szakmai munkánkat, hiszen a Közoktatási Megállapodás 2012 pályázaton ismét nyertesnek

minősítették intézményünket.

A Nemzeti Köznevelési Törvény (CXC./2011), illetve az EMMI rendelete (51/2012)

nem rendelkezik az eddig jóváhagyott (de a miniszter által nem kiadott) alternatív

kerettantervek jóváhagyásának megszüntetéséről, ezért a Belvárosi Tanoda Alapítványi

Gimnázium alternatív kerettanterve jelenleg hatályos. A 2004 óta eltelt jogszabályi

változások viszont indokolják felülvizsgálatát. Ezért tantervünket 2012-ben a jogszabályi

változások (A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, a Nemzeti Alaptanterv, és a

kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló rendelet) alapján felülvizsgáltuk és ahol

szükséges volt kiegészítettük.

Új elemként jelenik meg az elektronikus tanügyigazgatási szoftver használata. Minden

egyéb tekintetben az alábbi kerettanterv megegyezik a jelenleg hatályos előzővel.

Budapest, 2012. december 29.


61

BEVEZETŐ

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990-ben jött létre azzal a céllal, hogy a

középiskolából kimaradt, hátrányos helyzetű, kallódó, olykor deviáns életvezetésű fiatalok

számára egy olyan iskolát működtessen, amely a gimnáziumi képzésen és az érettségire való

felkészítésen kívül a fiatalok mentális gondozását is ellátja. Ezek a fiatalok sok és sokféle

problémával küszködnek. A tanulási gondok, zavarok mögött vagy mellett sok esetben más

jelentős szociális, pszichés, életvezetési, egészségi vagy egyéb probléma állt. A fiatalok

elsődleges céljukként mindig az érettségi vizsga megszerzését jelölték meg, ahhoz azonban,

hogy ez sikerüljön, a többi problémájukat is kezelni kellett. Ezért a Tanoda egy olyan

komplex személyközpontú szemléletű módszert fejlesztett ki, amely a nevelés-oktatás célját

egységként értelmezve és kezelve, az oktatást és a mentális gondozást együtt valósítja

meg. A módszer lényege, hogy a fiatalok problémáira személyenként igyekszik reagálni és

velük közösen megoldást találni. Legfontosabb jellemzője a személyközpontú megközelítés

és bánásmód. Ez a módszer egy 14 éve folyó műhelymunkában érlelődött és minden

elemében kipróbált, jelenleg is működő modell. E munka most került abba fázisba, hogy

összegezzük, a mindennapi gyakorlatot írásba foglaljuk és akár más iskolák számára is

hozzáférhetővé, kipróbálhatóvá tegyük. Ennek eredménye ez a kerettanterv. Sokévi

tapasztalat bizonyítja a személyközpontú bánásmód, a segítő párrendszer, az egyéni haladási

ütem, az osztott érettségi (ami a Belvárosi Tanodában 1990 óta gyakorlat, és az új érettségi

rendszerben 2005-től minden iskola számára lehetséges), a kurzusrendszer, a stábszerű

vezetés működését középiskolai keretek között.

Az iskola szemléletének lényege, hogy érték a személyiség egyedisége, az egyén

törekvéseinek tiszteletben tartása és segítése. A diák és tanár egyenrangú fél, és a

nevelőtestület célja:

- a személyközpontú bánásmód megvalósítása,

- a fiatalok önállóságának fejlesztése és az arra való építés,

- az egyéni fejlesztés mind a lemaradások, mind a tehetségek területén,

- az egyéni haladási ütem, tanrend biztosítása.


62

A nevelés-oktatás célja

A nevelés-oktatás általános célja a diákok gimnáziumi képzése, kétszintű érettségire való

felkészítése. Mindezt e kerettanterv személyközpontú szemléletmóddal, személyre szabott

tanulási program biztosításával kívánja megvalósítani.

A tanterv ajánlott célcsoportja 16-25 év közötti más, egyéb középiskolát megkezdett, de

valamilyen okból azt be nem fejezett fiatalok.

A fiatalok rendkívül heterogén képet mutathatnak

- a készségek, képességek,

- a hozott tudás,

- a szociális-

- és szociokulturális háttér,

- mentális érettség tekintetében.

A célcsoport jellemzői:

- nagyrészt hátrányos helyzetűek,

- különböző tanulási, szociális, mentális, életvezetési problémákkal küzdenek,

- részben sajátos nevelési igényűek,

- és vagy roma, vagy egyéb kisebbség tagjai,

- a középiskolásoknál idősebb korosztály életkori sajátosságaiból fakadóan sajátos ellátást

igényelnek.

A célcsoport sajátos igényei miatt az iskola feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása,

az érettségire való felkészítés mellett segítse a tanulással, szocializációval kapcsolatos gátak,

szorongások leépítését; fejlessze a fiatalok tanulási és kommunikációs kedvét, készségét,

képességét, a megfelelő önértékelés kialakulását.

A legfontosabb nevelési célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés

kialakítása fogalmazható meg, míg a fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok

elérésében fontosak az alábbi részfeladatok:

- a korábban szerzett gátlások oldása;

- problémamegoldásra nevelés;

- tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való

felkészítés;

- a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése;


63

- önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés;

- az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés;

- a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé;

- olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben elsődleges érték a személy, ugyanakkor

meghatározó szerepe van a közösségnek.

A képzés módszere

Mindezen széleskörű problémák kezelését, a hátrányok leküzdését, a korábban kudarcos

fiatalok számára az érettségi megszerzését egy olyan iskola működése teszi lehetővé, ahol

egyszerre valósul meg az integrált és a személyközpontú oktatás.

Az integráció célja az esélyegyenlőség biztosítása, és a diszkriminációmentes környezet

megteremtése a különböző hátrányokkal érkező fiatalok számára. Az integráció azonban

önmagában nem nyújt megoldást az egyéni hátrányok leküzdésére. Az egyéni szükségletek

kielégítését, problémák kezelését a személyközpontú oktatás valósítja meg.

A személyközpontú oktatás biztosítja, hogy minden diák a maga tempójában juthasson el az

érettségiig.

A személyközpontú oktatás elemei:

Egyéni haladási ütem biztosítása:

A diákok iskolai helyzetét nem osztályokban és évfolyamokban állapítjuk meg. (Az előző

középiskolákban szerzett év végi osztályzatok a törvény szerint beszámíthatók.) Minden diák

más tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Ezért

diákonként és tantárgyanként különböző, vagyis mindenkinek személyre szabott haladási

ütemet biztosítunk. Így saját képességeiknek, hozott tudásuknak, mentális állapotuknak

megfelelően tantárgyanként különböző ütemben haladhatnak.

Ennek megvalósulását minden diák számára biztosítja az egyéni ütemterv (amely tartalmazza

a tantárgyi és időbeli ütemezést), tanmenet és órarend elkészítése. Ez lehetővé teszi, hogy

azokból a tantárgyakból, amikből a fiatal ügyesebb, tehetségesebb, gyorsabban haladhasson,

és a nehezebb tárgyakból lassabban. Így nagyobb energiákat koncentrálhat a fejlesztendő

területekre. Az egyéni haladást segíti az előrehozott vagy osztott érettségi rendszer, amelyben

a tanulmányok ütemezését megkönnyíti az érettségi vizsgák több vizsgaidőszakra történő

elosztásának lehetősége.


64

Kurzusrendszer:

A célcsoport fent említetett problémái, különbözőségei és életkori sajátosságai

figyelembevételével kurzusrendszerben folyik az oktatás.

A kerettanterv a tananyagot nem évfolyamokra, hanem tematikus kurzusokra osztja. Ez

lehetővé teszi a személyre szabott egyéni haladási ütem kialakítását.

Az érettségire bocsátás feltétele az egyes tantárgyakból az előírt számú és tartalmú kurzus

sikeres elvégzése. A kurzusok számát, tartalmát, óraszámát és esetleges sorrendiségét, ill.

egymásra épülését, a diákok továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak tantervei

szabályozzák.

Mivel a fiatalok tudásuk és képességeik tekintetében rendkívül heterogének, a tananyag-

tartalmak nem épülhetnek sem más tantárgyakra, sem a diákok előzetesen megszerzett

tudására. Ezért a kerettanterv szerint tanulmányaikat tantárgyanként alapozó, ill. bevezető

kurzusokkal kezdik és az érettségi felkészítő kurzusokkal fejezik be.

A kurzusrendszer mindamellett megalapozza a fiataloknak a felsőoktatásba való

beilleszkedését (ahol szintén ez a szisztéma válik egyre inkább általánossá), ill. felkészíti őket

az egész életen át tartó tanulásra.

Személyre szabott tanítási-tanulási módszerek alkalmazása:

A célcsoport problémáinak, különböző tanulási gondjainak, szociális és szociokulturális

hátteréből fakadó hátrányainak kezelése, leküzdése személyre szabott módszerek

alkalmazását igényli. Ugyanakkor mivel az integrációs célok megvalósítása érdekében a

fiatalok kislétszámú heterogén tanulócsoportokban tanulnak, egyszerre kell megvalósulnia az

integratív és a differenciált módszertani megközelítésnek, oktatásszervezésnek.

A tanulásszervezés jellemző formái:

- frontális munka;

- pármunka, csoportmunka;

- csoporton belüli differenciálás;

- egyéni fejlesztés;

- konzultációs felkészítés,

- gyakorlati tevékenység.

Az egyes tantárgyak jellemző tanítási módszerei a tanterveknél külön szerepelnek.


65

Értékelés; vizsgarendszer:

A fiatalok értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan és velük

közösen történik, nagy hangsúlyt fektetve az önértékelésre. Ennek célja, hogy az állandó

visszajelzések segítsék a fiatalok reális énképének, önismeretének kialakulását. Ennek

megfelelően a diákok magatartását és szorgalmát érdemjeggyel nem értékeljük.

A diákok vizsgákon adnak számot tudásukról. Ennek célja egyrészt az érettségihez és a

továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése, másrészt a szintetizáló képesség

fejlesztése. A vizsgák anyaga az egyes kurzusok tematikáján alapul (elsajátított tananyag,

készségek, képességek alkalmazása, stb.). A vizsgák tantárgyanként az érettségi vizsgákhoz

hasonlóan szerveződnek és bonyolódnak (a vizsga részei, időtartama, módja, értékelése, stb.).

Az értékelés két részből áll. A vizsga után közvetlenül részletes szóbeli szöveges értékelésben

kap a diák visszajelzést teljesítményéről, tudásáról.

Ennek szempontja kettős:

- hol tart önmagához képest: mit és mennyiben változott, milyen irányban kell

továbbhaladnia,

- hol tart az érettségi követelményekhez képest.

Emellett a tanár százalékosan, majd azt 1-5-ig érdemjegyre átváltva értékeli a vizsgázó

teljesítményét. Ez kerül be a diák bizonyítványába. Mivel a kurzusok nem azonosíthatók az

évfolyamok szintjeivel, a vizsgákon szerzett osztályzatokat sorban kell bevezetni a

bizonyítványba. 1-1 kurzus vizsgajegye az évfolyamos szisztémában 1-1 féléves jegynek felel

meg, az év végi osztályzatot a kettő átlaga adja.

Előrehozott érettségi

Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagy mértékben

segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi

tárgyból különböző időben érettségizhessenek. Így képességeiknek, lehetőségeiknek

megfelelően bizonyos tárgyakból gyorsabban, ill. lassabban haladva, a kötelező

osztályzatokat megszerezve tegyék le az érettségi vizsgákat. A középiskola elvégzésének

ideje tehát szintén személyre szabott.

Sajátos nevelési igényű tanulók

A személyre szabott oktatási rendszer egésze különösen alkalmas sajátos nevelési igényű

tanulók tanítására, fejlesztésére, érettségire való felkészítésére. Esetükben a személyre szabott

tanulmányi programot a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság


66

szakvéleménye alapján kell összeállítani és megvalósítani. Szükség esetén a tanítási

folyamatba fejlesztő pedagógust kell bevonni.

Az oktatásszervezés módja

A tanulmányi időszakok számát és hosszát az iskolák helyi tanterve szabályozza.

A diákok nem évfolyamokban, osztályokban, hanem tantárgyanként tanulócsoportokban

tanulnak, melyek kialakítása a diákok tanulási programjához igazodik.

Személyre szabott tanulási program kialakítása szükséges, hiszen minden diák más

tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Különbözőek

mentális állapotukat, aktuális élethelyzetüket tekintve is. Mindezek az iskolában eltöltött idő

folyamán változnak, ezért a személyre szabott tanulási program, mód, időbeosztás kialakítása

a bekerüléskor, aktualizálása tanulmányi időszakonként szükséges.

A személyre szabott tanulási program tartalmazza:

- az adott tanulmányi időszakban a diák által tanulandó tantárgyakat,

- tantárgyaként a látogatandó kurzusokat,

- a heti kötelező óraszámot,

- a heti időbeosztást, vagyis a személyes órarendjét (az egyéni órarendek elkészítésekor

figyelembe kell venni a törvény által maghatározott napi és heti maximum óraszámokat),

- az érettségi várható időpontját,

- a választott érettségi tantárgyakat, ill. idegen nyelveket.

A személyre szabott tanulási program kialakítása minden esetben a diákokkal közösen

történik, és egy tanulmányi szerződés keretében rögzítendő. Ez biztosítja, hogy a program

valóban a diák igényeihez, képességeihez, lehetőségeihez és szükségleteihez igazodjék és az

egyéni haladási ütem megvalósulását szolgálja.

A személyre szabott tanulási program diákkal közös kialakítását, a diák tanulmányi

előmenetelének és mentális állapotának, személyes problémáinak, iskolai életének

figyelemmel kísérését, oktatásszervezési feladatait, tantárgyi és egyéb adminisztrációját a

segítő tanárpár végzi.

E program iskolai adminisztrációját az illetékes miniszter által akkreditált és a Belvárosi

Tanoda Alapítványi Gimnázium rendszerére alkalmazható AROMO elektronikus tanügy-

igazgatási szoftverrel végezzük.


67

Tér- és helyiségkialakítás, eszköz- és felszerelés

A diákok problémáiból és az iskola személyre szabott programjából következően a

személyesség az iskola egyik meghatározó jellemzője. Ez a térkialakításban és eszközökben,

felszerelésekben is megnyilvánul.

A tér és eszközök felhasználását az azokat éppen aktuálisan használók határozzák meg. Ezek

kiválasztása a tanárstáb feladata.

A tantermek mérete és kialakítása, valamint az eszközhasználat tekintetében a praktikusság és

a sokféle használhatóság az elsődleges szempont. Mivel a program 100-150 fővel működik

optimálisan, nincs szükség nagy számú, nagy méretű helyiségre. Ugyanakkor mivel a nevelés

kiemelt célja a közösségteremtés, szükséges olyan közösségi tér kialakítása, ahol diákok és

tanárok a mindennapokban természetes körülmények között élhetnek együtt. Az iskolai

eszközök, felszerelések is ezt szolgálják.

Működési és vezetési modell: a stábszerű vezetés

Az iskolát minden szinten stábok működtetik. A stáb az a fórum, ahol az adott témában

érintett és mélyen involvált munkatársak vesznek részt. Közösen beszélik végig a csoportot

érintő ügyeket és közösen, konszenzusosan hozzák meg döntéseiket. Ehhez szükséges a stáb

minden tagjának hozzáértő, aktív közre- és együttműködése. Mivel a döntések nem a többség

akaratán múlnak, hanem mindenki számára elfogadható megállapodások, ezért a stáb minden

tagja hitelesen és következetesen tudja képviselni azokat. A stábszerű vezetés jellemzője

tehát a stábtagok szakmai aktivitásán alapuló működtetés, közösen hozott konszenzusos

döntés és a közös felelősségvállalás. Az iskola legfontosabb fóruma a tanárstáb – vagyis a

tantestület is stábformában működik – amelyen minden olyan tanár és segítő részt vesz, aki

nagy óraszámban sok időt tölt az iskolában a fiatalokkal ill. segítő tanárpári feladatokat is

ellát. Ez a stáb részben az iskola napi ügyeit, részben a nevelési-oktatási célokkal

összhangban a diákok tanulmányi- és egyéb ügyeit beszéli meg és hoz döntéseket, illetve

végzi el az aktuális teendőket. Ez a stáb tesz javaslatot a felvételi és a tanulói jogviszony

megszüntetésének ügyében is. A tanárstáb tagjainak aktuális feladatait (diákpárok számát,

óraszámokat, egyéb feladatokat) az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az iskola egyéb

szintjeit is ez a stábszerű működés jellemzi pl. tantárgyi munkacsoportok, stb. Az

iskolavezetőnek döntéseiben figyelembe kell vennie a stábok véleményét. Segítő tanárpári

feladatokat az végezhet, aki sikeresen elvégezte a „Problémás gyerekek az iskolában” 60 órás

akkreditált pedagógus továbbképzési kurzust (Eng.sz: OKM-4/107/2009).


68

A diákok érdekképviseleti és érdekérvényesítő fóruma a diákstáb. Ez heti rendszerességgel a

diákok és a tanárok részvételével zajlik.

A személyre szabott nevelési-oktatási modell a nevelési-oktatási célokkal összhangban a

diákok tanulmányainak figyelemmel kísérését, oktatásszervezési ill. adminisztrációs

ügyeinek intézését és mentális gondozását a segítő tanárpár végzi. A segítő tanárpárt a

diákok a tanárok közül szabadon maguk választják. A választás a tanév elején történik, és ha

szükséges, új tanárpár választható. A diák-tanárpár kapcsolat alapja a bizalom és az

együttműködés. A segítő tanárpár munkáját segíti és támogatja a tanárstáb.

Tartalma és követelményei

A kerettanterv a Nemzeti Alaptantervben meghatározott irányelveket, célokat, fejlesztési

követelményeket szem előtt tartva született, de a célcsoport életkori sajátosságai, problémái,

ill. a kurzusrendszer lehetőségei miatt nem alkalmazkodik az évfolyamonkénti

meghatározottsághoz. A közép- és emeltszintű vizsga tananyagterve tantárgyanként a közép-,

ill. emeltszintű érettségi felkészítő kurzusokban szerepel.

Időkeret, tantárgystruktúra

Az egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel és a környezeti

neveléssel kapcsolatos feladatok ellátására egy külön tantárgyat hoztunk létre környezet- és

embertan néven.

A célcsoport életkori sajátosságai miatt a kerettanterv tantárgystruktúrájában a testnevelés

nem szerepel önálló kötelező tantárgyként. A testmozgás különböző önkéntes és választható

mozgásformaként szerepelhet.

A második idegen nyelv tantárgy választható.

Egyebek

A kerettanterv a törvény szerint a nevelés-oktatás céljáról beszél, de elsősorban és

hangsúlyosan az oktatásra vonatkozó feladatokat rögzíti. Ez az alternatív kerettanterv is

főként erre koncentrál. Tapasztalataink szerint azonban e személyre szabott oktatási modell

egy személyközpontú mentális gondozással megtámogatva hatékony és sikeres igazán. Ennek

eszköze a segítő pármunka, az esetkezelés és a személyre szabott tanulási program egységes

alkalmazása, ahol az esetkezelő pármunkát a segítő tanárpár végzi. Minderről bővebb leírás

olvasható az 1. számú mellékletben.


69

Tanulmányi időszakok bontásában ajánlott harmadévekre osztani a tanévet, ez lehetővé teszi,

hogy egy tanévben három vizsgaidőszakban vizsgázhassanak a diákok.

A kerettanterv szerint nincsenek évfolyamok, illetve osztályok. Bizonyos esetekben – például

a bizonyítványok kiállításakor – szükség van a program megfeleltetésére az évfolyamokra

bontott struktúrához, amely a tantárgystruktúra táblázatának használatával történik.

Készítették:

Aradi Bence

Baranyi Tamás

Baross Dóra

Buglyó Ildikó

Burányi Marcell

Gerhard Katalin

Gulyás Péter

Gyenes Bernadett

Győrik Edit

Hajdu Ágnes

Horváth Nelli

Kiss Virág

Kovács András

Lázár Melinda

Molnár Gábor

Mucsa Angéla

Ökördi Réka

Papp Péter

Petrou Thesszália

Pitti Melinda

Rozbroy Viktor

Tildyné Ruh Borbála

Szabó Tamás

Szebényi Csilla

Tajta Gábor

Thury Katalin

Vidor Róbert

Walkovszky Attila

Zsár László


70

TANTÁRGYSTRUKTÚRA

évfolyam 9 9 10 10 11 11 12 12

Irodalom 48 48 48 48 48 48 48 36

emelt szint 72 66

Magyar nyelv 24 24 24 24 24 24 24 18

emelt szint 72 66

Történelem 48 48 48 48 48 48 48 36

emelt szint 72 66

1. Idegen nyelv 60 60 60 60 60 60 60 45

emelt szint 72 66

2. Idegen nyelv 60 60 60 60 60 60

Matematika 60 60 60 60 60 60 60 45

emelt szint 72 66

Informatika 24 24 24 24 24 24 24 18

emelt szint 72 66

Fizika 24 24 24 24 24 24 48 36

emelt szint 72 66

Biológia 24 24 24 24 24 24 48 36

emelt szint 72 66

Földrajz 24 24 24 24 24 24 48 36

emelt szint 72 66

Kémia 24 24 24 24 - - 48 36

emelt szint 72 66

Környezet- és embertan 24 24

Művészetek 24 24 24 24 24 24 24 18

Rajz és vízuális kultúra 24 24 24 18

emelt szint 72 66

Ember- és társ. ism., etika 12 12 12 12 12 12 48 36

emelt szint 72 66

Testnevelés

magyarázat választható


71

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A képzés célja

A kerettanterv értelmében a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának célja az olvasó,

felfedező, gondolkodó, önmagát és a világot ismerni és érteni képes, valamint kifejezni tudó,

másokra, más kultúrákra, új tudásra nyitott fiatalok útra bocsátása a középiskolából.

Cél annak megértése és elfogadása, hogy az irodalmi művek nyitottak, az értelmezés és a

hozzáférés számára végtelenek. Ez lehet nyugtalanító, de lehet termékeny is. Számunkra

fontos ennek a "létezésnek" a megkínálása, megmutatása, a benne rejlő örömök feltárása.

Ennek alapján képessé kell tenni a diákokat az értő olvasásra és az önálló értelmezésre.

Mindezen túl fontos, hogy az irodalmi szövegekkel való foglalkozás fejlesztő hatással legyen

az általános problémamegoldó gondolkodásra, olyan logikai készségekre, mint a

rendszerezés, következtetés, analízis, szintézis, indukció, dedukció.

Részcélok:

Az irodalom két alapformájának, a befogadásnak és a kifejezésnek a támogatása, alakítása,

segítése.

Célok a befogadás terén:

- Az irodalmi (illetve publicisztikai és tudományos-ismeretterjesztő, vagyis általában) a

szövegek világával való ismerkedés, valamint a szövegek értő-értelmező olvasása

képességének alakítása. További cél az írott, valamint a beszélt szöveg lényegkiemelésének

fejlesztése, különböző vázlatolási-jegyzetelési technikák megmutatása, s az egyénenként

legmegfelelőbbek megtalálása.

- A befogadás módjainak, a hangos és a néma olvasásnak a formálása.

- A tudás megszerzése különböző módszereinek megkínálása és megmutatása. Az alapszintű

lexikális tantárgyi tudás megszerzése mellett fontos és talán lényegesebb a szemléletformálás,

az összefüggések keresésére és felismerésére való törekvés, a problémamegoldó és az

irodalmi gondolkodás alakítása, a kérdezés és a többféle válaszadás lehetőségének a

megmutatása. A tanuláshoz szükséges eljárások és módszerek megismertetése és használata.

- A műolvasó képesség lehetőség szerinti legtágasabbá tétele. Ehhez szükséges a műértéshez

szükséges kódok és kódrendszerek valamint eljárások ismerete; az irodalom hagyományos


72

témáinak és feldolgozási módjainak, műfajainak stb. megismerése; és az önálló, felfedező,

kérdező és állandóan kétkedő, számos megoldási módra, olvasatra nyitott olvasói magatartás

kialakítása; valamint lehetőség teremtése a nagy klasszikus művekkel való kapcsolatra és az

irodalmi szöveggel való személyes és elmélyült viszony kialakítására.

- Annak a képességnek a fejlesztése, hogy a diák az éppen olvasott művet több szempont

alapján is be tudja illeszteni eddigi olvasmányai sorába, kapcsolatot tudjon teremteni

különböző korok, nemzetek, szerzők művei között.

- Az érdeklődés folyamatos fenntartása és a fiatal saját, személyes érdeklődési körének

figyelembe vétele, beépítése az órai munkába, a személyre szabott feladatok kialakításában.

- Az önálló könyvtári munka lehetőségének bemutatása, ennek gyakorlása, valamint a

különféle információhordozók megismertetése és készségszintű használatukra való nevelés

egy-egy problémakör feldolgozása kapcsán.

Célok a kifejezés területein:

- Az irodalom mint tudomány elméleti (elsősorban esztétikai és irodalomelméleti, ezenkívül

irodalomtörténeti) alapelemeinek elsajátítása, és ennek megfelelő reprodukálása

vizsgahelyzetekben illetve ezeken kívül.

- Egy vagy több aktuálisan tárgyalt irodalmi műről önálló vélemény alkotása, a mű önálló

értelmezésének kísérlete, valamint a megismert elemzési támpontok alapján elfogadható,

objektív elemzés megfogalmazása.

- Annak a képességnek a kialakítása, hogy a diák saját gondolatait, érzéseit nyelvtanilag és

stilisztikailag helyesen és világosan, ugyanakkor a személyiségének megfelelő, egyéni

stílusban tudja kifejezni szóban és írásban egyaránt, egy-egy meghatározott célnak

megfelelően.

- Annak megmutatása, hogy a nyelv mint kommunikációs eszköz birtoklása nagy kincs,

lehetőségei korlátlanok, hogy alkalmas a gondolkodásra és a vélemények megfogalmazására,

a művészi önkifejezésre és az érzelmek, hangulatok, indulatok kifejezésére.

- Elsősorban a magyar, de a világirodalmi alkotások közül is néhány, közkinccsé vált sor, vers

vagy próza-, drámarészlet pontos emlékezetbe vésése, memorizálása, valamint a memoriterek

megtanulása hasznosságának, az emlékezetre és a gondolkodásra gyakorolt pozitív hatásainak

elfogadtatása a diákokkal.


73

Összefoglalva: az irodalom mint tudomány fogalomtárának elsajátítása és biztonságos

használata, az irodalom mint tantárgy elsajátításának, megtanulásának a "megtanítása",

felkészítés az érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére.

Általában a humán műveltség iránti igény és érdeklődés felkeltése, a kultúrába való

bekapcsolódás lehetőségeinek megmutatása.

A magyar nyelv és kommunikáció tantárgy tanításának célja

- A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés, mely magában foglalja a minden

beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét, a másként vélekedők

álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását.

- A szövegértés képességének folyamatos fejlesztése. Cél, hogy a diákok képesek legyenek

egy először látott szöveget is értően elolvasni, feldolgozni, a lényeget kiemelni és

megjegyezni.

- A szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség, az önálló és pontos szövegalkotás, a

véleményformálás, az érvelés, a meggyőzés, a beszélgetés, a gondolatok és érzések helyes és

világos kifejezési képességnek kialakítása.

- A helyesírás készségszintű, biztos használata; az olvasható kézírás és a rendezett íráskép

alkalmazása.

- A diákok tisztában legyenek a magyar nyelv szabályaival; nyelvtani ismereteiket képesek

legyenek használni a szövegértelmezés és szövegalkotás eljárásaiban.

- A nyelv mint jelrendszer, mint a kommunikáció eszköze rendkívül fontos a társas

érintkezésben. A diáknak képesnek kell lennie a beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának

megfelelő nyelvi norma alkalmazására, lényegre törő, világos felépítésű, stilárisan megfelelő,

a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, árnyalt kifejezésmódra - mind szóban, mind

írásban.

- Műfajok és szövegtípusok ismerete és alkalmazása: vázlat, ismertetés, ajánlás,

összefoglalás, kommentár, értekezés, összehasonlítás, esszé, fejtegetés, érvelés, leírás,

jellemzés, elbeszélés, beszámoló, önéletrajz, magyarázat, bizonyítás, előadás, megbeszélés,

hozzászólás, kérvény, pályázat stb.

- Az egyéni stílusnak, vagy kialakításának bátorítása a diák magánéletének és társas-

társadalmi életének szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira vonatkozóan.

- Fontos feladat a kreatív szövegalkotó tevékenység, az, hogy egy diák képes legyen megadott

szöveget folytatni, saját célra felhasználni (pl. egy adott minta alapján saját önéletrajzot írni),

illetve egyéni szöveget alkotni, mely lehet egy baráti levél, de egy hivatalos kérvény is.


74

- Mivel napjainkban már legalább egy idegen nyelv ismerete elengedhetetlennek tűnik, így

fontos, hogy a diák biztos alapokkal rendelkezzenek leíró nyelvtani kérdésekről (szófajok,

szó- és mondatszerkezetek), hiszen ezek megértése és tudása nélkülözhetetlen alapját képezi

az idegen nyelvek elsajátításának is.

Követelmények magyar nyelv és irodalomból a 12. évfolyam végére

A diák ismerjen egy, a tantárgyhoz kapcsolódó gondolkodás- és szemléletmódot, tudja

készségszinten megnevezni, megkülönböztetni és meghatározni az alapvető irodalomelméleti,

-történeti és nyelvészeti szakfogalmakat. Képes legyen a tantárgyon belül felmerülő

problémák megoldására, önállóan ismerjen fel összefüggéseket.

A diák képes legyen önálló véleménynyilvánításra, érvelésre, saját álláspontja megvédésére,

bizonyításra, értékelésre, összehasonlításra - mindezt stilisztikailag és a beszédhelyzetnek

megfelelően tegye.

Próbáljon önállóan tájékozódni az adott szaktárgyakon belül; értő olvasóvá váljék.

A diák képes legyen alkalmazni a megtanult ismereteket.

Az irodalom- és magyar nyelv-tanítás képzési ideje

A gimnáziumi tanulmányok elvégzéséhez összesen nyolc kurzus sikeres teljesítése szükséges.

Egy kurzus elvégzése a hagyományos iskolai osztályozási rendszerben egy féléves

osztályzatnak felel meg. Eszerint egy kurzus óraszáma irodalomból 48, az utolsó, érettségi

előkészítő kurzusé 36, míg magyar nyelvből egy kurzus óraszáma 24, az utolsó, érettségi

előkészítő kurzusé pedig 18.

Az irodalomtanítás módszere

A tematikus tanítás egyik fontos jellemzője a felfedezve tanulás. Csak olyan esetekben

folyamodhatunk a frontális oktatáshoz, amikor valóban ez látszik a leginkább célravezető,

legeredményesebb módszernek. A kérdés-válasz stratégia, ahol a diák és a tanár is felváltva a

kérdező, illetve a válaszadó szerepében találja magát, a figyelem legintenzívebb fenntartását

is lehetővé teszi, miközben folyamatos visszajelzést is biztosít arról, hogy diákjaink mennyire

vonódtak be az órába, mennyire tudják követni, felfogni, megérteni a hallottakat. Ez a

módszer jól érzékelhetővé teszi a diák témához, műhöz való pillanatnyi viszonyát. A kérdés-

válasz stratégia mellett talán még fontosabb módszer a diákok foglalkoztatása a tanórán.

Minden órába bele kell férjen egy-egy rövidebb-hosszabb egyéni vagy csoportos feladat, amin


75

a diáknak aktívan dolgoznia kell, hiszen ennek megoldása, elvégzése közben hasznosíthatja

legjobban azt a tudást, amit már elméletben megszerzett, illetve szembesülhet azzal, hogy mi

az, amit valójában ért, illetve hol vannak még hiányosságok.

A magyar nyelv tanításának módszere

Amennyiben az irodalom tantárgy tanításánál fontos a felfedezve tanítás elve, a kérdések és

válaszok útján történő megismerés, úgy ez a magyar nyelv tanítása során kiemelten igaz. Az a

feladat, hogy rámutassunk e tantárgy hasznosságára, és a benne rejlő számtalan szépségre.

A magyar nyelv tanításakor szinte kivétel nélkül a példáktól kell megpróbálni eljutni a

szabályig, az egyes esetektől az általános következtetésekig. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra,

hogy ne a nyelvtan könyvek számára gyártott példaszövegekkel, hanem irodalmi, vagy a

mindennapi életből vett nyelvi példákkal dolgozzunk. Ennek nem egyszer tapasztalható

pozitív hatása az irodalom órákon való aktivitásra is, hiszen a diák örül, ha talál valami

kapcsolatot a két tantárgy között, ha rájön, hogy egy-egy szöveg mindkét órán előkerül, és az

egyik órán szerzett ismereteit fel tudja használni a másikon is.

A szövegek kreatív-produktív megközelítésének szintén komoly haszna van a magyar nyelv

tantárgy elsajátításában. A játékosság sok esetben fontos elemét képezi a tematikus tanítás

módszereinek.. A fiatalok nagy része szívesen veszi, ha egy-egy órán a célirányosan

előkészített nyelvi játékok kerülnek előtérbe.

A vita, a beszélgetés ugyancsak lényeges elem a tanítás során. Fontos, hogy a diákoknak

önálló véleménye alakuljon ki a már eltűnőben lévő régi, vagy éppen megjelenőben lévő új

nyelvi jelenségekről, hogy a nyelvi jelenségekhez kapcsolódó saját értékítéletük alakuljon ki,

tudatos nyelvhasználóvá váljanak.

Tanulási segédeszközök

A tematikus tanításhoz nem használható kifejezetten csak egy, a középiskolák számára

készülő tankönyvsorozat. Egy széles tankönyvlistának kell rendelkezésre állnia, és ennek

alapján állítható össze az, hogy egy-egy kurzus egy-egy témaköréhez mi az igazán hasznos.

Így előre jól átgondoltan lehet javasolni a diákoknak iskolai pályafutásuk során kb. három-

négy tankönyv megvételét, illetve adhatunk nekik fénymásolt segédanyagokat. A hangsúly

mégis magukon az irodalmi alkotásokon van, melyeknek készségszintű használata és ismerete

igen fontos a tanórákon illetve a vizsgákon.


76

A magyar nyelv tanításánál-tanulásánál a gyakorlás, a készségek fejlesztése miatt

feladatlapokat, feladatgyűjteményeket célszerű készíteni. Ezeket ajánlatos folyamatosan

átdolgozni, bővíteni, javítani.

Az értékelés

Minden munkafolyamat fontos része az értékelés: ki, hogyan, milyen mértékben végezte el a

számára kijelölt, a közösen megbeszélt feladatokat. Az értékelés fontos jellemzője az, hogy

nemcsak egy-egy időszak zárásaként, hanem folyamatosan történik. Beépül, és szervesen

jelen van a mindennapi órai munkában, valamint az iskola egész életében.

Fontos, hogy a tanárnak minden fiatalt és minden általuk készített alkotást (saját vers, novella,

műelemzés, nyelvtani feladatlap kitöltése stb.) komolyan kell vennie, és azt is jó tudni, hogy a

diákokat nagyon érdekli a tanár véleménye alkotásaikról. Mindig érdemes képviselni azt a

magatartást, miszerint a jó és a rossz kategóriák igen szegényesek, a legtöbb esetben

alkalmatlanok a véleménynyilvánításra, ennél sokkal bonyolultabb a világ, az emberi létezés.

A konkrét osztályzat megszerzése vizsgákon történik. Ezek a vizsgák mindig az érettségit

mintázzák, ezzel is arra készítve fel a diákokat, hogy ezen az utolsó középiskolai

megmérettetésen is sikeresen helyt tudjanak majd állni. Az érettségi mintájára tehát a vizsgák

is két részből állnak: írásbeli és szóbeli részből, melyek részfeladatai szintén megegyeznek az

érettségin is előforduló feladattípusokkal. Kivételt ezek alól csak az alapozó kurzus vizsgája

jelenthet, hiszen akkor még nem az érettségire készítünk fel, hanem inkább a szintrehozás a

cél. A számonkérés mindig gyakorlatcentrikus, a tanár által adott osztályzat mellett pedig

mindig nagy hangsúlyt kell fektetni az önértékelésre is.

A kurzusok témakörei, beosztása

A kurzusrendszer megalkotásakor az irodalom, illetve a magyar nyelv tantárgyak középszintű

és emelt szintű érettségi követelményeit veszi figyelembe a kerettanterv. Ennek alapján az

irodalom és a magyar nyelv középiskolai anyaga tematikus csoportokra oszlik. Ezek a

csoportok változhatnak. Változhat akár az összetartó erőt képviselő motívum, akár az

ugyanazon szempont alapján összeállított olvasmánylista is. Mindkét tantárgynál az érettségi

előkészítő két-két kurzus zárja a tanulmányokat, melyek már nem tematika szerint haladnak,

hanem összefoglalnak, kronologikus sorrendben ismételnek (az irodalom esetében), érettségi

témaköröket tárgyalnak újra. Az egyes tematikus kurzusok összetartó ereje mindig valamilyen

fontos kérdés, problémakör, melyeknek kapcsán az irodalom terén lehetőségünk nyílik az


77

egyes - korban, szemléletben, stílusban - egymástól távol eső műveket összefüggéseikben

vizsgálni. Ezzel lehet megteremteni azt a lehetőséget, hogy a diákok az irodalom órát ne mint

a kronologikus sorrendben egymást követő, illetve egy-egy alkotó életművéből a tananyagban

szereplő, kötelezően elolvasandó és elemzendő művek tárgyalását éljék meg, hanem olyan

műhelynek, ahol lehetőségük nyílik a gondolkodásra, a felfedezés örömére is. Ám lehetőség

nyílik például arra is, hogy egy adott tanulmányi időszakban egy alkotó életművével

foglalkozzanak rendkívül körültekintően. A kurzusrendszer ahhoz is jó keretet biztosít, hogy a

kötelező olvasmányok listája az éppen a csoportot alkotó diákok érdeklődési körének

figyelembe vételével alakuljon, bővüljön. Fontos leszögezni, hogy irodalomból egy tematikus

kurzuson belül nem az éppen ott említett szerző teljes életművét kell tárgyalni (kivéve azt a

kurzust, amelynek témája éppen egy szerző teljes életműve), hanem azokat a műveit,

munkásságának azon részeit, melyek az adott kurzus tematikája szerint fontosak lehetnek.

A magyar nyelv tanításában a kurzusrendszer arra ad jó lehetőséget, hogy egy-egy témakört

alaposan, egy tanulmányi időszakban csak az adott problémára koncentrálva dolgozzanak fel

a diákok (pl. mondatelemzés, a stílusrétegek).

Mind az irodalom, mind a magyar nyelv tantárgyra igaz, hogy a tanulmányok egy alapozó

kurzussal indulnak. A cél az, hogy az esetleges tantárgyi hiányosságokkal érkező diákok a

kurzus végére biztos alapokkal rendelkezzenek mind irodalom, mind magyar nyelv

tantárgyból. E kurzus követelményszintje az általános iskola nyolcadik osztályának végén

elvárható követelményekhez igazodik. A biztos tudással érkező diák esetében differenciált

oktatás keretein belül érhető el az a cél ezen a kurzuson, hogy olvasmányélményeit

gazdagítsa, stílusa még választékosabbá váljék, illetve még magabiztosabban mozogjon a

nyelvtan területén, akár néhány bonyolultnak tűnő problémát, feladatot is sikeresen oldjon

meg. A közös cél mégis minden diák esetében az, hogy ennek a kurzusnak a végére olyan

tudással rendelkezzen e két tantárgyat tekintve, amelyre biztosan lehet építeni a tematikus

kurzusokon való munka során. Éppen ezért az alapozó kurzusok sikeres teljesítése

elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a diák a tanulmányait a neki tetsző, vagy megfelelő

tematikus kurzussal folytathassa. Az öt tematikus kurzus teljesítése után, az érettségi évében

mindkét tantárgyból kötelező az Érettségi előkészítő 1. és az Érettségi előkészítő 2. kurzus

elvégzése, illetve annak, aki emelt szintű érettségit tesz, további két emelt szintű érettségire

előkészítő kurzus is kötelező.


78

Az irodalom tantárgy témakörei, követelmények

Az irodalom tantárgy témaköreinek és az azokhoz tartozó elemzendő műveknek az

összeállításakor fontos szempont volt, hogy az összes témakör tárgyalása kapcsán a diákok

találkozzanak lírai és epikai, valamint lehetőség szerint drámai művekkel is. Ezzel egyrészt az

a célunk, hogy a fiatalok folyamatában lássák az irodalom egyes területeinek, motívumainak

összefüggéseit, az egyes korok irodalmát meghatározó stílusok stílusjegyeinek megjelenését a

lehető legtöbb műfajban, másrészt pedig az, hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy az irodalom

tanulása időigényes munka, nem lehet egy kurzus során „csak” verseket olvasgatni, elkerülve

ezzel hosszabb lélegzetű művek önálló, elmélyült feldolgozását. E szempontok alól

természetesen kivétel volt a három, célzottan egy-egy műnemet feldolgozó kurzus.

Az egyes kurzusok témaköreinek címe után megadjuk azt, hogy melyek azok a szempontok,

melyek alapján az egyes kurzusok tematikáját időnként újítva, változtatva felépítjük. A

témakörök irányadó, összefoglaló címén kívül a tematikus kurzusok címeit nem rögzítjük

pontosan, hiszen az mindig más és más lehet, attól függően, hogy milyen szempontok alapján

tanítja az adott tanár az adott tanulmányi időszakban az általa választott témakört. Azt

azonban rögzítjük, hogy kik azok a szerzők, melyek azok a művek, akiknek, illetve

amelyeknek a tárgyalása egy adott tematikus kurzus témája lehet. Megadjuk továbbá azt is,

hogy mik az elvárható követelmények egyes tematikus kurzus elvégzéséhez. A bemeneti

követelményeket nem rögzítjük külön-külön minden egyes tematikus kurzusnál, hiszen az

összes kurzus felvételének közös követelménye az alapozó kurzus sikeres elvégzése. Éppen

ezért az alapozó kurzus követelményeit részletesen felsoroljuk. Ennél a kurzusnál azonban

nem adunk meg tárgyalandó műveket, szerzőket, mert az a tanár mindenkori döntése, hogy

mely műveken keresztül tanítja meg az alapozó kurzuson elsajátítandó készségeket,

tudásanyagot.

Az irodalom témakörök címei:

Irodalmi alapozó

Szerelem, mint ihletforrás és téma az irodalomban

A számadás formái és fajtái az irodalomban

A komikum forrásai az irodalomban

A haza, a nemzet, a nép fogalmának megjelenése az irodalomban

Az epika műfajai

A dráma fejlődésének útja


79

Műfajok a lírában

A világirodalom néhány jelentős alkotója, műfaji újításai, témáinak sokszínűsége

A kortárs magyar irodalom

A XX-XXI. századi magyar és világirodalom néhány művének összevetése

Ember és világ

Élet és életmű

Stílusok, korstílusok megjelenési formái az irodalomban

Az irodalom határterületei

Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.)

Szabad témakör

Érettségi előkészítő I.

Érettségi előkészítő II.

Emelt szintű érettségi előkészítő I.

Emelt szintű érettségi előkészítő II.

Irodalmi alapozó kurzus

Ajánlott óraszám: 48 óra

A cél az, hogy az esetleges tantárgyi hiányosságokkal érkező diákok a kurzus végére biztos

alapokkal rendelkezzenek irodalom tantárgyból. E kurzus követelményszintje az általános

iskola nyolcadik osztályának végén elvárható követelményekhez igazodik.

Követelmények a kurzus végére:

A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban,

a szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb

művekben, az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző

eljárások önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában,

képesség a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére, a leírás, a

jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi

művekben, vázlatkészítés önállóan, a vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú

szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához, kulturált könyvtárhasználat: a könyvek

tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill.

átlapozással, önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi

témához. Segédkönyvek, szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések

magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése

Tudatos és biztonságos internethasználat.


80

Önálló jegyzetelési technikák elsajátítása, a jegyzetek felhasználása a tanulásban.

Az idézés és forrásjelölés módjainak megismerése és használata.

Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó

válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes

felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával.

Szépirodalmi művek vagy részletek szöveghű felidézése (egész lírai művek: Ady Endre,

Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor néhány

költeménye, részletek epikai és drámai művekből).

A szövegelemzés bővítése: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés,

kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés

fölismerése.

A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok felismerése, elemzése, jelentésének kibontása, a

tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: pl. hír, tudósítás; cikk, kommentár;

riport, interjú.

Népköltészeti alkotások megismerése.

Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló

megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése,

értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése,

értékelése a szükséges fogalmak használatával, az egyéni vélemény néhány szavas

megfogalmazásával.

Hangnemek és esztétikai minőségek felismerése (szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia,

abszurd, tragikum, komikum, idill, katarzis).

Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -

nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata.

Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek,

példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével.

A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése

Szerelem mint ihletforrás és téma az irodalomban


Cél: A szerelemnek mint ősi és örök témának, megjelenésének, műnemektől és műfajoktól

való független voltának a bemutatása, valamint annak megismerése, hogy különböző

korokban különböző szerzők hogyan fejezték ki ezt az érzést. Cél annak megvitatása is, hogy


81

mit mondanak nekünk ma ezek a művek a szerelemről, hogyan viszonyulnak mai

felfogásunkhoz.

Elsajátítandó fogalmak:

cím, címadás, líra, dráma, epika, a három műnemhez tartozó néhány műfaj, lírai én, szóképek,

alakzatok, ritmus, verselés, versszervező elv, cím és műegész kapcsolata

A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:

néhány történet az antik mitológiából

részletek a Bibliából

a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon)

néhány Petrarca-szonett

néhány Shakespeare-szonett

egy Shakespeare-dráma

Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása

Janus Pannonius néhány alkotása

Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása

Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Jókai Mór egy regénye

Vajda János egy-két költeménye

Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert

munkásságából

Ady Endre főbb művei

Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse

József Attila néhány alkotása

Radnóti Miklós néhány verse (pl. Hetedik ecloga)

További alkotások a XX. század magyar irodalmából (pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nagy

László, Sinka István)

Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó

egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Orbán Ottó, Pilinszky János, Szilágyi

Domokos, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.)

Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)


82

A számadás formái és fajtái az irodalomban

Ajánlott óraszám: 48

Cél: A cél a létértelmezés, létösszegzés megfogalmazása, megközelítése különböző irodalmi

műveken keresztül. Fontos annak megmutatása, hogy ilyen témájú költeményeket nemcsak,

illetve nem feltétlenül egyes költők, írók utolsó művei között kell keresni, hanem bármely

alkotói korszakban előfordulhatnak.


cím, címadás, tér és idő viszonya, líra, dráma, epika, a három műnemhez tartozó néhány

műfaj, megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, lírai én, cím és műegész

kapcsolata, az esztétikai minőség fogalma, elemzés és értelmezés fogalma és különbségei,

metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, hiány, testamentum, leíró-elmélkedő

költemény, elégia, idő- és értékszembesítő költemény, önmegszólító verstípus




Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása

Arany János számadás-versei, néhány balladája

Ady Endre néhány alkotása

Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma


Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása

Babits Mihály: Jónás könyve

Babits Mihály néhány lírai alkotása

József Attila néhány műve

Radnóti Miklós néhány verse

A komikum forrásai az irodalomban


Cél: A cél annak megmutatása és közös felfedezése, hogy a nevetés alapvető emberi igény és

élmény, a nevettetés pedig nagyszerű eszköz, közvetítő csatorna a világ, az ember és magunk

megismerésére, elfogadására.


83


esztétikai minőségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, helyzet- és

jellemkomikum, humor, irónia, gúny, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás

összetevői, érték, értékrend, műfaji és tematikus konvenciók, a jellemzés eszközei, archetípus,

eposz, eposzi kellékek, tragikomédia, abszurd dráma




egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais)

Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása


Arany János egy műve (pl. A nagyidai cigányok)

egy komikus eposz a magyar irodalomból

Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája

Karinthy Frigyes néhány alkotása

Örkény István egy regénye vagy néhány novellája

Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,

Tasnádi István)

A haza, a nemzet, a nép fogalmának megjelenése az irodalomban


Cél: A kurzus segít az identitás megtalálásában, a nemzeti irodalmi hagyomány

megismerésében, valamint felismerni azt, hogy egyén és haza sorsa sokszor összefonódik.

Példák segítségével mutatunk rá arra, amit talán sajátos magyar „politikai irodalomnak”

nevezhetnénk, a vátesz-szerep jellemzőire, a történelem megjelenésére az irodalomban, a

sajátos magyar irodalmi korszakokra és törekvésekre, úgy mint a reformkori nemzeti

romantika, a nemzeti konzervatív irodalom vagy a népi írók mozgalma.


erkölcs, erkölcsi érték, érték, értékrend, választás, ítéletalkotás, jellem, típus, hőstípus,

megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, lírai én, cím és műegész kapcsolata,

metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, szerepvers


84


szemelvények a homéroszi eposzokból

egy Szophoklész- vagy más görög dráma

Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása (Egy katonaének)


Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek

Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet)

Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása (pl. A magyarokhoz I.)

Kazinczy Ferenc egy epigrammája

Katona József: Bánk bán

Kölcsey Ferenc néhány alkotása (pl. Hymnus)

Vörösmarty Mihály néhány alkotása (pl. Előszó, Szózat)


Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája


József Attila főbb művei

Radnóti Miklós főbb művei

Illyés Gyula néhány alkotása

Az epika műfajai


Cél: A cél az epika legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként

kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni.


cím, címadás, tér és térszemlélet, jellem, típus, hőstípus, epikai műfajok – anekdota,

elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, mese, monda, novella, regény,

regényváltozatok, regénytípusok, epikus közlés – elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció,

belső monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás, fikció, műfaji és tematikus konvenciók,

próza, történet (eseménysor) és szövegszerkezet viszonya, elbeszélő, elbeszélői

beszédhelyzet, az elbeszélés tempója, időrendje, tér és idő viszonya, a jellemzés eszközei,

képzelet, fikció


85



a különböző teremtéstörténetek

részletek a Bibliából (az Ó és Új Szövetségből)



Petőfi Sándor egy epikai alkotása

Arany János néhány balladája és/ vagy Toldi estéje

Jókai Mór egy regénye

egy komikus eposz a magyar irodalomból

Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert

munkásságából



Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája

Karinthy Frigyes egy alkotása

Ottlik Géza vagy Örkény István egy műve vagy művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy

néhány egyperces)

Néhány további epikai mű vagy műrészlet a 20. század magyar irodalmából (pl. Esterházy

Péter, Gion Nándor, Nádas Péter, Nyírő József, Szabó Magda, Sánta Ferenc, Sütő András

Vámos Miklós stb.)

Egy epikai mű a XX. század világirodalmának egy jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov,

Garcia Marquez, Borges, Styron stb.)

Egy példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal

vagy más szerzők)

Az irodalom és határterületei, egy-két szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie,

Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)

A dráma fejlődésének útja


Cél: A cél a dráma legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként



86


erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás, katarzis, jellem, típus, drámai műfajok –

tragédia, színmű, commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház,

abszurd dráma, dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus,

epilógus, helyzet- és jellemkomikum, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás

összetevői



egy-két Shakespeare-dráma




Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája

Egy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Ionesco, Mrozek stb.)


Tasnádi István)

Műfajok a lírában


Cél: A cél a líra legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként



cím, címadás, művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzatok, lírai műfajok – dal,

elégia, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma, szonett, költői magatartás,

szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra

írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző,

műköltészet, népköltészet, ritmus, verselés, hangsúlyos verselés, időmértékes verselés,

verslábak, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, zeneiség, rím, rímfajták, alakzatok




87




Ómagyar Mária-siralom



Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása (pl. A tihanyi Ekhóhoz)


Kölcsey Ferenc néhány alkotása


Arany János néhány lírai alkotása

Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása

a francia szimbolisták egy-két alkotása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)



Kosztolányi Dezső főbb lírai művei

Babits Mihály főbb lírai alkotásai (többek között: Halotti beszéd és könyörgés)


Radnóti Miklós főbb művei

További alkotások a XX. század magyar irodalmából (pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nagy

László, Sinka István)


egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Orbán Ottó, Pilinszky János, Szilágyi

Domokos, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.)


A világirodalom néhány jelentős alkotója, műfaji újításai, témáinak sokszínűsége


Cél: A cél az, hogy a diákok kitekintést nyerjenek a világirodalomra, felfedezzék, hogy

milyen sokszínű maga az irodalom, és a más népek kultúrájának, irodalmának megismerésére

irányuló igénynek a felkeltése, megerősítése.



88

tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus,

esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány,

szöveghagyomány, szabad vers, futurizmus, szürrealizmus, modernizmus







a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. középkori himnuszok, Vogelweide,

Villon)

részletek Dante Isteni színjáték című művéből





Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Balzac, Dickens, Swift,

Voltaire, Victor Hugo vagy Flaubert munkásságából


a francia szimbolisták egy-két alkotása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)


Goethe, Shelley, Keats, Poe néhány műve

Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka,

Bulgakov, Faulkner, Garcia Marquez, Hemingway, Hrabal, Thomas Mann, Borges, Ionesco,

Styron, Llamazares stb.)

Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert, Walt

Whitman stb.)

Az irodalom és határterületei (pl. Asimov, Tolkien, Stephen King)

Legalább két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera,

Hrabal vagy más szerzők)

Magyar irodalom a XX. század második felében és a kortárs magyar irodalom



89

Cél: A cél az, hogy olyan XX. századi illetve kortárs magyar irodalmi műveket mutassunk

meg a diákoknak, amelyek időben közel állnak hozzájuk, ugyanakkor az őket foglalkoztató

gondolatokon kívül más aspektusból is reagálnak a világra, az egyéni létre. Fontos annak is a

megismertetése, hogy milyen műfajokban, azoknak milyen műfaji sajátosságait felhasználva

alkotnak a jelentősebb alkotók. Egyes műveken keresztül azt is megvizsgáljuk, hogyan

viszonyulnak az írók, költők ahhoz a jelenhez és múlthoz, ami számukra és a diákok számára

is közös.




szöveghagyomány, szabad vers


Ottlik Géza vagy Örkény István művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány

egyperces)


egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró

Dániel stb.)

Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a

kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János,

Spiró György stb.)


Tasnádi István)

A XX-XXI. századi magyar és világirodalom néhány művének összevetése


Cél: Ezen a kurzuson a diákok megismerkedhetnek olyan művekkel, melyek egyrészt

hozzájuk, másrészt egymáshoz is közel állnak időben, ám térben nem mindig. A cél annak

megmutatása, hogy a jelenben, illetve a közelmúltban milyen közös gondolatok

foglalkoztatják, vagy foglalkoztatták az egyes szerzőket szerte a világban, milyen

hasonlóságok és különbségek vannak témaválasztás, megközelítés, műfajválasztás között.


90

Fontos, hogy a diákok felfedezzék, mindaz, ami nálunk megjelenik az irodalomban, nem

feltétlenül egyedülálló, és képesek legyenek egyes irodalmi műveket az alkotásokon kívül eső

szempontok alapján is vizsgálni. Ennek keretében fontos, hogy megismerjék nemcsak

Magyarország, de az egész Kárpát-medence és az emigráció magyar nyelvű irodalmát is.




szöveghagyomány, szabad vers, futurizmus, szürrealizmus, modernizmus, emigráció.


Ottlik Géza vagy Örkény István művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány

egyperces)


egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró

Dániel, Faludy György, Határ Győző, Márai Sándor, Wass Albert stb.)





Tasnádi István)



Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.)


Az irodalom és határterületei (pl. Asimov, Tolkien, Stephen King)

Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera,


Ember és világ


Cél: A cél az emberi lét nagy kérdéseivel foglalkozó művek közül néhány alaposabb

megismerése. Fontos kérdések, melyeket szem előtt kell tartani: az értékek, választás, szabad


91

akarat, önismerethez vezető út, öndefiníció, ember és a vallás, illetve ember és a

természetfeletti viszonya.


a Biblia irodalmi műfajai: zsoltár, evangélium, példázatos történet, irodalmi hagyomány,

szöveghagyomány, mitológia, mítosz, szóbeliség, írásbeliség, drámai költemény





néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás


1-2 részlet Dante Isteni színjátékából



részletek Goethe Faust című művéből


Madách Imre: Az ember tragédiája







Pilinszky János: Harmadnapon és még egy műve


Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.)

Élet és életmű


Cél: E kurzus keretein belül azt mutatjuk meg, hogy mikét lehet egy teljes életművet

feldolgozni, hogyan lehet az egyes műveket a teljes életmű keretein belül értelmezni. Nagy


92

hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kurzus során világossá váljék a különbség életmű és életrajz

között, valamint arra, hogy mi az, ami fontos lehet egy életrajzból az életmű megértéséhez.


művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, valamint az adott szerzőnél szóba jövő

műnemek, műfajok, szóképek, alakzatok, stíluseszközök, életrajz és életmű, alkotói korszak,

motívum

A kurzushoz ajánlott szerzők (egy szerző életműve részletesen) és művek:

Petőfi Sándor (többek között: A puszta télen, A XIX. század költői, Európa csendes, újra

csendes, Szeptember végén és még három-négy műve)

Arany János (többek között: Epilogus, Letészem a lantot és még két-három műve; egy

értekező szépprózája)

Ady Endre (többek között: A Sion-hegy alatt, Góg és Magóg fia vagyok én..., Kocsi-út az

éjszakában és még négy-öt műve; egy értekező szépprózája)

Babits Mihály (többek között: Esti kérdés, Ősz és tavasz között, Jónás könyve és még egy-két

műve; egy értekező szépprózája)

Kosztolányi Dezső (többek között: Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve;

egy értekező szépprózája)

József Attila (többek között: Külvárosi éj, Óda, Tudod, hogy nincs bocsánat és még négy-öt

műve)

Stílusok, korstílusok megjelenési formái az irodalomban


Cél: Ezen a kurzuson az irodalmi műveket annak alapján közelítjük meg, hogy miként

jelennek meg bennük egy-egy stílus, korstílus jellemző jegyei. Fontos annak megmutatása,

hogy egy-egy korszakban uralkodó stílusirányzat hogyan hatott egyes szerzőkre, miként

befolyásolhatta a téma- és műfajválasztást.


irodalomtörténet, művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom,

középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika,


93

realizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus,

modernizmus




néhány Petrarca- vagy Shakespeare-szonett






Csokonai Vitéz Mihály egy-két jellegzetes alkotása





Elbeszélő mű vagy műrészletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert

munkásságából



Baudelaire és/vagy Verlaine és/vagy Rimbaud néhány jellegzetes alkotása






Karinthy Frigyes néhány alkotása

Móricz Zsigmond egy-két novellája


néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-

két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel

stb.)



94


Tasnádi István)


Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.)

Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie,

Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)



Az irodalom határterületei


Cél: A cél annak megmutatása, hogy hol és hogyan húzható meg a határvonal szépirodalmi és

más művek között, meghúzható-e egy ilyen vonal, valamint annak, hogy miként lehet a nem a

szépirodalom körébe tartozó művek közül is értékeset találni és megismerni.


regényváltozatok, regénytípusok, könyvnyomtatás, digitális közvetítés, virtualitás,

tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom, irodalmi konvenciók


Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie,

Sir Arthur Conan Doyle, Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)

Néhány dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,

Tasnádi István)

Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.)


Cél: Ezen a kurzuson az irodalom egyik legizgalmasabb, ugyanakkor egyik legösszetettebb

megközelítési módjával ismertetjük meg a diákokat. A cél a motívum fogalmának

megértésén, a motívumok mentén való műelemzés elsajátításán túl az, hogy rámutassunk,

miként kapcsolódhatnak egymáshoz sokszor térben és időben is egymástól távol eső

alkotások.


95


téma, motívum, vándormotívum, életmű, irodalmi hagyomány, interkulturalitás, szóképek,

alakzatok





néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás


Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása (pl. Közelítő tél)




Madách Imre: Az ember tragédiája

Jókai Mór egy-két regénye (Aranyember)


Arany János néhány alkotása


Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája









néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-

két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel

stb.)



96


Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.)







Szabad témakör


Cél: Ezt a témakört nyitva hagyjuk azokra az esetekre, ha a közös tanulás során előkerülnek

olyan aktualitások, újonnan megjelent művek, felmerülő témák, amelyek a tanárt, a diákokat,

vagy akár mindkettőjüket foglalkoztat. Ez esetben ez a téma lesz az adott kurzus

tematikájának összeállításában az irányadó szempont. E kurzus célja az élethez való

alkalmazkodás, valamint annak megmutatása, hogy az irodalom nem valami lezárt,

végérvényes dolog, hanem olyasvalami, amivel mindig érdemes foglalkozni. Így például

érdemes bemutatni az irodalom kulturális szerepét, az irodalmi élet pezsgő mivoltát, az

irodalmi díjakat (irodalmi Nobel-díj, pl. Kertész Imre Sorstalanság című regénye), a digitális

irodalom, a hangoskönyvek szerepét, illetve a legfontosabb könyvünnepeket, sikerkönyveket.

A szabad témakör fontos eleme lehet az erkölcsi és esztétika érzék fejlesztése, a diákok

megismerhetik lakhelyük irodalmi hagyományait, irodalmi emlékhelyeit, amely segítheti

hagyománytiszteletük és nemzeti identitásuk alakulását.

A kurzus tartalmát és részletes követelményeit a helyi tantervben kell kidolgozni.



A műnemek, műfajok elméleti kérdései, jellemzői és példák (ismétlés)

Szövegértési feladatok gyakorlása

az érettségi témakörök első részének részletes áttekintése


97



az érettségi témakörök második részének részletes áttekintése

szövegértési feladatok gyakorlása

az írásbeli irodalom érettségi tartalmi és formai követelményei



Az emelt szintű érettségihez követelmény még az alábbiak ismerete:

Az ókori epikus irodalom 1-2 alkotása vagy annak részletei (pl. Petronius)

Plautus egy vígjátéka

Anakreón és az anakreóni versek (pl. Csokonai, Vas István)

Catullus néhány alkotása

szemelvények középkori drámákból

Boccaccio: Dekameron – 1-5 novella ismerete

részletek Goethe Faustjából

két mű részletes ismerete a felvilágosodás korának világirodalmából (pl. Goethe, Voltaire

művei stb.)

Egy-két epikai műrészlet a XIX. század első felének világirodalmából: Balzac, Stendhal,

Puskin vagy mások műveiből

Krúdy Gyula egy-két írása

Az avantgárd irodalom jellemzői és egy-két képviselője

Orwell: 1984 vagy más a negatív utópia műfajába tartozó mű

Egy dráma a 20. század második felének világirodalmából (pl. Lorca, Bulgakov stb.)

Egy-két abszurd dráma (pl. Ionesco, Mrozek)



Két regény részletes ismerete a XX. század második felének magyar irodalmából (pl.

Esterházy Péter, Nádas Péter, Térey János, Márai Sándor, Németh László stb.)

Franz Kafka egy műve


98

Bulgakov egy műve és/vagy Orwell egy regénye (pl. 1984, Állatfarm) és/vagy Vonnegut egy

regénye

Legalább két szerző a XX. század második felének irodalmából (pl. Boris Vian, Saint-

Exupéry, Gabriel Garcia Màrquez, Mario Vargas Llosa, Julio Llamazares vagy más szerző)

Az alábbi szerzők életművének alaposabb ismerete:

Radnóti Miklós

Illyés Gyula

Szabó Lőrinc

A magyar nyelv tantárgy témakörei, követelmények

A magyar nyelv és kommunikáció kurzusok címei:

Magyar nyelvi alapozó

Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat

A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma

Mondatelemzés

Szövegtan

Stílus és stílusrétegek

A magyar nyelv múltja és jelene

A retorika alapjai





Magyar nyelv és kommunikáció kurzusok

Témakörök Tartalmak Magyar nyelvi alapozó Ajánlott óraszám: 24

Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról) A magyar nyelv alaktani típusa A főbb világnyelvek alaktani típusai A szófajok általános kérdései A szófajok csoportosítása Átmeneti szófajúság Kettős szófajúság A névszók és mondatbeli szerepük


99

Az ige és mondatbeli szerepe Az igenevek és mondatbeli szerepük A határozószók és mondatbeli szerepük A módosítószók és mondatbeli szerepük A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján egy szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása A mondattani (különös tekintettel az egyszerű mondatokra) és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk Minimális mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában Rövid ismertetés, könyvajánlás, kritika írása Elsajátítandó fogalmak: Indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve; központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe, szófajok, mondatrészek, mondatfajták, hangalak és jelentés kapcsolata, a magyar nyelv rokonsága, szóösszetétel, szóképzés

Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat Ajánlott óraszám: 24

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói A nyelv mint elemek és szabályok rendszere Természetes és mesterséges nyelvek A nyelvtan mint az anyanyelvtudás modellje


100

A nyelvhasználat Az állandóan alakuló nyelvi jelenségek Nyelvjárások, csoportnyelvek A nyelvtervezés elvei és feladatai Nyelvünk helyzete a határon túl A magyar nyelv helyesírásának alapelvei Nyelvhelyességi kérdések a legújabb kommunikációs csatornák megjelenésének kapcsán Elsajátítandó fogalmak: A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport; jel, jelrendszer, a jelek típusai; modell, szabály, norma; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia

A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma Ajánlott óraszám: 24

A nyelvi szintek A magyar hangállomány A hangok egymásra hatásának okai Magánhangzó-törvények Mássalhangzó-törvények A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A fonémák szerepe a jelentés megkülönböztetésében A szóelemek A szóelemek kapcsolódása és változataik Esetek, egyeztetés Idő-, mód-, szám-, és személyjelölés Rokonértelműség és többjelentésűség a szóelemek szintjén Szépirodalmi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani és jelentéstani elemzése Elsajátítandó fogalmak: Szóelemek: szótő, képző, jel, rag; fonéma, morféma, szintagma, lexéma, glosszéma, jelentéselem, szinonimia, poliszémia

Mondatelemzés Ajánlott óraszám: 24

A mondatok osztályozása szerkezet és a modalitás szempontjából A magyar mondatszerkezet és a bővítmények szerkezetét kialakító szabályok A mondattani funkciók szerkezeti helye és szemantikája Az igekötő helye, aspektusjelölő funkciója Az összetett mondatok főbb típusainak szerkezeti felépítése és szemantikai tartalma A központozás. A központozás az összetett mondatokban Elsajátítandó fogalmak: Szintagma, aktív és passzív szerkezet, aspektus; ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam

Szövegtan Ajánlott óraszám: 24

A szó és a szöveg A szöveg és a mondat A szöveg felépítése, a szövegegységek A szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei A szövegösszefüggés logikai kapcsolóelemei Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak


101

Szövegtípusok és helyzetek A szöveg központozása A szövegtípusok rendszerezése A vita és az érvelés A meggyőzés és a véleménynyilvánítás A szónoklat A levél műfaji jellemzői A hivatalos írásművek Kreatív szövegalkotási feladatok A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok normáinak ismerete és alkalmazása (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél stb.) Elsajátítandó fogalmak: Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek; szövegkohézió; szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; aktuális tagolás; szövegfonetikai eszközök

Stílus és stílusrétegek Ajánlott óraszám: 24

A hangalak és jelentés viszonya Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték A stílusrétegek főbb jellemzői A szépirodalmi stílus A szóképek nyelvi szempontból Az alakzatok Egyéb stíluseszközök A helyesírás szerepe a szépirodalmi és egyéb szövegekben A szakmai-tudományos stílus Nyelvhelyességi vétségek a mindennapi nyelvhasználatban Elsajátítandó fogalmak: Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező; denotatíi, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték, metaforizáció; szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus; hangszimbolika, alliteráció, áthajlás, figura etimologica

A magyar nyelv múltja és jelene Ajánlott óraszám: 24

A magyar nyelv eredete, rokonsága A magyar nyelv történetének korszakai A nyelv természetes változása és beavatkozás a nyelvbe A nyelvújítás és a nyelvművelés szerepe A mai magyar nyelvváltozatok Nyelvészeti problémák és témák régi és új, írásbeli és szóbeli szövegekben Magyar nyelvhasználat a határon túl; Nemzetiségi nyelvhasználat és kultúra; Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés; Elsajátítandó fogalmak: Finnugor nyelvcsalád; nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar korszak; szórványemlék, kódex,


102

ősnyomtatvány; ősi szók, jövevény- és idegen szavak; mai magyar nyelvhasználat, nyelvi norma, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség

A retorika alapjai Ajánlott óraszám: 24

A retorika mint a meggyőzés művészete a gondolatközlésben A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Az élőbeszéd fajtái A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése Az írásbeliség meggyőző eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, a manipuláció felismerése, értékelése A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége Az összefoglalás funkciója és típusai Elsajátítandó fogalmak: tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek, vélemény, álláspont, következtetés, a nyilvános beszéd részei, artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet, retorikai alapfogalmak, a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai, szórend, hangsúlyos hely a mondatban

Érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 24

Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok (ismétlés) Az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei (ismétlés) Szövegértési feladatok gyakorlása Érettségi témakörök – első rész

Érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 18

Érettségi témakörök – második rész Az irodalom érettségi írásbeli részének formai követelményei

Emelt szintű érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 72

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje A helyesírás stilisztikai változatai A magyar nyelv szórendi típusa A magyar szórend logikai-retorikai szerepe A modalitás, a szórend és az aktuális tagolás szerepe a mondat és a szöveg jelentésében A szöveg lineáris és globális kohéziója, elsődleges és mögöttes jelentése A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepének ismerete és helyes alkalmazása az előadásban és a szövegmondásban

Emelt szintű érettségi

Korstílusok felismerése és példákkal való jellemzése A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal


103

előkészítő II. Ajánlott óraszám: 66

A nyelvújítás képviselői és jelentősége A nyelvtörténet forrásai Írók a magyar nyelvről Etnikumok és nemzetiségek nyelve és kultúrája Magyarországon A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása


104

TÖRTÉNELEM

Általános célok:

A történelem az egyén és a társadalom közös emlékezete. A történelem középiskolai

tanításának célja olyan tudásanyag megszerzésének biztosítása, mely lehetővé teszi a helyes

kommunikációt az egyén és a lakóhelyéül választott közösség között akár Magyarországon,

akár Európában. A történelem ilyen módon hozzájárul az egyéni, a nemzeti (nemzetiségi)

valamint az európai identitástudat kialakításához, elmélyítéséhez.

Kiemelt célok:

Kiemelt célként kell kezelni a történeti gondolkodás elsajátítását, a múlt ismereteinek,

történéseinek helyes értelmezését, mely segíti az egyén jelenbeli helyzetének pontos

meghatározását, a mindennapok eseményeinek megbízható értelmezését, a jövőkép biztos

alapokon nyugvó alakítását.

Kiemelt cél továbbá az egykorvolt emberek életének, mindennapjainak, írásos emlékeinek

megismerése, feldolgozása.

Fontos szempont továbbá a történelem folyamatának sodrában, az egyes korszakokon

keresztül vizsgálni Magyarország és Európa viszonyának alakulását a társadalmi, gazdasági,

politikai változások tükrében.

Módszerek

A történelemtanítás sikere az elméleti és gyakorlati foglalkozások helyes arányán múlik.

Kiscsoportos és egyéni foglalkozási kereteken belül zajlik az órák első felében átadott

elméleti ismeretek gyakorlatok segítségével történő rögzítése.

Az órák elméleti részében a történelmi tényanyag keretein belül a nagy ívű történelmi

folyamatok eseményláncának felfejtése csakúgy helyet kap, mint a történelmi korok

mikrovilágának megismerése. Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek a régmúlt

korok világának valós megismerésére, s a történelem hagyatékának napjainkig nyúló

gyökereinek helyes értelmezésére. Mindemellett kiemelkedő fontossággal bír a saját


105

személyüket érintő történelmi mikrokörnyezet tudatos megismerésére irányuló érdeklődés

felkeltése.

A gyakorlati célokat szolgáló foglalkozások keretein belül zajlik a tényanyag kézzelfogható

formába öntése. A történeti földrajzi ismeretek, a helyes térképhasználat évek óta

elengedhetetlen feltételei a sikeres érettségi vizsgának. Mindez kiegészül történelmi korokról

készült dokumentumfilmek megtekintésével, elemzésével, korhű festmények, rézkarcok,

rajzok, fotók stb. mentalitás és művelődéstörténeti szempontokat is figyelembe vevő

bemutatásával. Fontos részét képezi (az írásbeli érettségi vizsga bevezetésével még

hangsúlyosabbá váló) írásbeli munka, ami történelmi források (visszaemlékezések, naplók,

törvények stb.) komplex, egymásra, és más diszciplinákra épülő elemzésével egészül ki.

Belépő tevékenységformák:

A történelem oktatás minden diák számára két alapozó kurzussal indul, melyek az alapvető

történelmi fogalmak, készségek elsajátítását teszi lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a

diákok tematikus tagolásban ismerhetik meg a történelem legalapvetőbb problémaköreit,

eszmeáramlatait. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra sem tartalmi sem pedig kronológiai

szempontból. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása,

gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése. A szükséges számú kurzus (6) elvégzése után a

diákok tanulmányaikat a középszintű érettségi esetében 2, emeltszintű érettségi esetében 4

érettségi előkészítő kurzussal zárják

Számonkérés:

A számonkérés vizsgákon történik, írásbeli és szóbeli formában. Mind jellegében, mind pedig

formájában az érettségihez hasonló vizsgát kell letennie a diákoknak. A sikeres írásbeli vizsga

a feltétele a szóbeli vizsgának.

Témakörök:

Alapozó kurzusok:

Alapozó kurzus: Államformák és politikai alakulatok



106

A kurzus teljesítése során a diákok megismerik a történelem különböző korszakaiban

megszületett államformák típusait, az államszervezeteket, felépítésüket és azok működési

módját, valamint a rájuk épült politikai rendszereket. Képet kaphatnak a hatalommegosztás

formáiról és szintjeiről, valamint a forradalmakról, reformokról és kompromisszumokról.

Megtanulják a kisállamok és a nagyhatalmak helyzetét az évszázadok alatt, illetve azok

függetlenségét és alávetettségét.

Tartalom:

A despotikus állam az ókori Keleten. A klasszikus athéni demokrácia és az oligarchikus

köztársaság. Nép és népképviselet. A törvényhozás és a végrehajtás irányítása az ókorban.

Bírói testületek és törvénykezés az ókori Hellaszban és Rómában. Rendiség és rendi állam a

középkori Európában és Magyarországon. Törvénykezés és ítéletek. Boszorkányság.

Önkormányzat és képviselet, parlamentarizmus a középkorban. Az abszolút állam

megszületése Európában. Rendiség és abszolutizmus Kelet-Európában és Magyarországon.

Az abszolutizmusok Nyugat-Európában. Alkotmányos monarchia és a köztársaság eszméje.

Köztársaság Franciaországban és az USA-ban. Az országgyűlés működése a tizenkilencedik

századi Magyarországon. A dualista állam. A diktatúrák rendszere a XX. században. A

modern népképviselet megszületése. A szocialista állam működése Magyarországon.

Választás, pártok, képviselet a jelenkori Magyarországon és Európában. Az Európai Unió

létrejötte, alapelvei, intézményei, működése.

Alapozó kurzus: Társadalmi és gazdasági alakulatok.


A kurzus keretein belül a diákok megismerik az alapvető társadalmi, gazdasági rendszereket,

melyek az ókortól napjainkig meghatározták az egyén mindennapjainak legalapvetőbb

kérdéseit, s kijelölték az egyén helyzetét kora társadalmában. Ezen belül megtanulják, az

életformákat, a nők és férfiak életmódját és társadalmi helyzetét, a szegények és gazdagok

világát, az egyenlőség és az emancipáció fogalmát, valamint a népesség és a demográfia

alakulását. Megismerik a különböző korszakok erőforrásait, a termelési kultúrákat, a technikai

fejlődés feltételeit és következményeit, illetve a lemaradó országok felzárkózásait.

Tartalom:

Az emberi civilizáció kezdetei. Ázsiai termelési mód az ókori Keleten. A klasszikus

árutermelő rabszolgaság. Kasztrendszer. Társadalmi küzdelem az ókori Athénban és

Rómában. A rabszolgatartás bomlása és a feudalizmus kialakulása. A hűbériség Európában és


107

Magyarországon. Mezőgazdasági és ipari termelés a kora középkorban. Technika a

középkorban. Városok, gildék, céhek. A földrajzi felfedezések és az ipari forradalmak hatásai

Európára. A tőkés viszonyok kialakulása. Világgazdaság. Bekerítések és manufaktúrák. Adam

Smith és a Nemzetek gazdagsága. Társadalmi osztályok és osztályharc a középkorban és a

kora újkorban. Monopolkapitalizmus és a világgazdaság. A szabadversenyes kapitalizmus. A

tudomány és technika fejlődése. Gazdaság és társadalom a huszadik században

Magyarországon és Európában. A tudományos- technikai forradalom, a jóléti állam, a globális

világ.

Továbbhaladás feltételei:

A két alapozó kurzus sikeres teljesítése után a diákok kötelezően választhatnak a tematikus

kurzusok közül.


A diákok az alapozó kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket,

melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi, gazdasági és

politikai viszonyi között. Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy

kiválasztott problémakör korokon átívelő értelmezésére.

Tematikus kurzusok:

Vallás és kultúra kapcsolata. Egyházak története.


Tartalom:

Az antik kultúra öröksége, a filozófiai gondolkozás kezdetei. A nagyobb vallások története,

kialakulása, eszmerendszerük. Judaizmus, kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus.

Középkori egyház (invesztitúra, kereszteshadjáratok, eretnekség, oktatás.) Reformáció.

Egyház a modern korban, keresztényszocializmus, egyház és politika a huszadik században (a

Vatikán, antiszemitizmus). A vallással kapcsolatos társadalmi-politikai struktúrák az ókortól

napjainkig. Világképek, korok és korstílusok.

Népvándorlás Eurázsiában és a honfoglalás.



108

Tartalom:

Migráció és mobilitás. A népmozgások a római birodalomban. A Bizánci Birodalom. Népek

és kultúráik (gallok, kelták, gótok stb.). Népességmozgás a középkorban. Vikingek, frankok,

szlávok. A magyarok eredete, honfoglalása és a kalandozások kora. Európa korai

nemzetállamainak kialakulása. Népességmozgások a középkor derekán. A tatárjárás.

Kitekintés a jelenkori társadalmak állapotára, migrációs folyamatokra.

Társadalmi változások Magyarországon az államalapítástól Hunyadi Mátyás uralkodásáig.


Tartalom:

Szent István és az államalapítás, törvények. A feudális állam és társadalmának bemutatása

Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek feldolgozásán keresztül. II. András és az

Aranybulla. Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és a magyar nemesség megszületése. A

Hármaskönyv. A magyar művelődés és kultúra emlékei.

Az Európán kívüli világ története: egy civilizáció részletes bemutatása. Az amerikai

kontinens története.


Tartalom:

A prekolumbiánus Amerika civilizációi. Az inkáktól az anaszázikig. A nagy földrajzi

felfedezések és Amerika gyarmatosítása. Észak Amerika gyarmatosítása és a gyarmati

háborúk. Az észak-amerikai függetlenségi háború. Az USA megszületése. Rabszolgaság és

indiánkérdés. Az USA polgárháborúja. Az USA politikai rendszere és alkotmánya. Dél

Amerika függetlenedése. Az USA a huszadik században. Háborúk és világválság. A

hidegháborútól Irakig..

Reformáció, a felvilágosodás és a kapitalizmus összefüggései.


Tartalom:

Reformáció és ellenreformáció. Egyház és társadalom. A weberi munkaethosz és

kapitalizmus.

Felvilágosodás és egyház. A kapitalizmus és világgazdaság kialakulása. Egyház és

munkásmozgalom. Keresztényszocializmus. Egyház és politika Európában és


109

Magyarországon. Állami befolyásolás mértéke a tizenkilencedik és a huszadik században.

Egyház és kommunizmus. A magyar egyházak helyzete 1945 után.

A középkori Magyarország függetlenségének elvesztése. Magyarország a Habsburg és

oszmán török terjeszkedésének útjában.


Tartalom:

A Hunyadiak törökellenes küzdelmei. Mohács előzményei és következményei. Magyarország

az európai birodalmi politikában. Az oszmán nagyhatalom a tizenhatodik században.

Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. A hódoltság

társadalma és kultúrája. A Habsburgok nagyhatalmi politikája. Erdély a nagyhatalmak között

a tizenhetedik században. Összeurópai kereszteshadjárat : Buda visszafoglalása. Rákóczi-

szabadságharc. Népesedési, társadalmi, nemzetiségi és gazdasági változások. A polgárosodás

csírái Mária Terézia és II. József uralkodása alatt.

Forradalmak kora. Az ipari forradalomtól 1848-ig.


Tartalom:

Az angol polgári forradalom. Az ipari forradalom. Az észak-amerikai függetlenségi harc. A

nagy francia forradalom. Eszmék és értékek a forradalmak sodrásában. Napóleoni háborúk.

Nacionalizmus és liberalizmus Európában. A Szent Szövetség és az 1830-as évek forradalmi

megmozdulásai. Munkásmozgalom. A 1848-as forradalmak Európában és Magyarországon.

Magyar polgárosodás. Mária Teréziától az első világháborúig.


Tartalom:

Magyar társadalom Mária Terézia korában. Felvilágosodás és liberális eszmék, a jakobinus

mozgalom. A jozefinizmus. A polgári átalakulás igénye II. Lipót és I. Ferenc uralkodása alatt.

Polgárosodás és reformkor. Oktrojált polgárosodás az önkényuralom idején, Magyarország a

Habsburg birodalomban. A kiegyezés és a dualizmus. Társadalom és gazdaság, feudalizmus

és kapitalizmus a tizenkilencedik század végén.

A háborúk évszázada. Az első világháborútól az iraki háborúkig.



110

Tartalom:

Nagyhatalmak és szövetségi rendszerek a tizenkilencedik század végén. Gyarmati

konfliktusok. Háborús válsággócok. Az első világháború Európában, és a világban, a háborút

lezáró békék és azok következményei. Magyarország története a korszakban. Nagyhatalmi

politika a két világháború között, Németország, Olaszország, Japán terjeszkedése és

összeütközése a többi nagyhatalommal. A spanyol polgárháború. A második világháború fő

hadszínterei, hadi és diplomáciai eseményei. Holocaust. Hidegháború és fegyverkezési

verseny. Háborúk a huszadik század végén, etnikai konfliktusok, népirtás a holocaust után. A

huszonegyedik század háborúi: Irak. Új válságjelenségek, terror, intifáda, antiszemitizmus. A

gyarmati rendszer felbomlása és következményei a harmadik világban.

Szélsőséges ideológiák és diktatúrák a XX. Században.


Tartalom:

Oroszország és a bolsevikok. Kommunista diktatúra kiépítése Sztálin alatt. Fasizmus

Olaszországban. Nemzetiszocializmus Németországban. Szélsőjobboldali mozgalmak

Európában. Kaszáskereszt és hungarista mozgalom. A szélsőjobboldali mozgalmak

Magyarországon. Szálasi és a nyilaskeresztes mozgalom. Fajvédelem és antiszemitizmus

Magyarországon a harmincas években. A totális diktatúra a Szovjetunióban és

Németországban. A megtorlás intézményesülése: munkatáborok, GULAG, koncentrációs

táborok. A holocaust Magyarországon és Európában. Kommunista hatalomátvétel

Magyarországon. A Rákosi diktatúra. Az 56’-os forradalom. A Kádár rendszer. Diktatúrák a

huszonegyedik században. A Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása.

Népek, etnikumok, kisebbségek Európában a XX. Században.


Tartalom:

Nacionalizmus és kisebbségek a huszadik század elején. Az ír kérdés. Az Osztrák –Magyar

monarchia nemzetiségi problémái. Határon túli magyarság Trianon után. A Népszövetség,

szuverenitás és kisebbségvédelem. Antiszemitizmus Európában és a Szovjetunióban. Határon

túli magyarság a második világháború után. Etnikai villongások a világháborúban. Az ENSZ

és a kisebbségek védelme. Terrorizmus és etnikai kérdés. Az IRA és az ETA. Előítélet és

diszkrimináció Európában és a mai magyar társadalomban. A romák helyzete


111

Magyarországon és Európában. A balkáni háborúk. Etnikai konfliktusok a világban és

Európában a huszonegyedik században. Demográfiai változások, népesedés.


A megfelelő számú, kötelezően választható tematikus kurzus teljesítése után vehet részt a

diák a középszintű érettségi előkészítő kurzuson. Amennyiben az emeltszintű érettségit

választja, további 2 emelt szintű érettségi előkészítő kurzuson kell részt vennie.

Érettségi kurzusok


A diákok az alapozó és a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az

ismereteket, melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi,

gazdasági és politikai viszonyai között. Ismeretanyaguk gyarapítása, valamint a

rendelkezésükre álló fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a történelmi kérdések pontos

megfogalmazását, a történelmi források problémamentes feldolgozását.

Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy kiválasztott problémakör

korokon átívelő értelmezésére.

Középszintű érettségire felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48 óra

Középszintű érettségire felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36 óra

Emeltszintű érettségire felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72 óra

Emeltszintű érettségire felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66 óra

Tartalom:

Az érettségi kurzusok tematikája a mindenkori OM által kiadott érettségi követelmények

határozzák meg.


112

MATEMATIKA

Célok és feladatok

A matematika tanításának célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat során a diákjaink olyan

állapotba kerüljenek - tudásszint, vizsgarutin, ráhangoltság, tanulástechnikai készségek,

jövőkép szempontjából -, hogy az érettségi vizsga feltételeinek meg tudjanak felelni.

Feladatunk diákjaink önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése.

Mindezt a tanítási-tanulási folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a

matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a

tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése indokolja a tanulók

számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók felfedező tanulási

tevékenységének részévé. Tapasztalataink szerint számos diák küzd a matematika tanulásával,

elveszik az elvont fogalmak között, nem látja ezek kapcsolatát a mindennapi gyakorlattal.

Ezért a mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a matematikai

gondolkodásmód tanulmányozása közben, a gyakorlati feladatok, kérdések megoldása során.

A fogalmakat „nem bevágni kell”, hanem a természetes megismerési folyamatot követve,

próbálkozással, a problémák megoldásával kell megtapasztalni.

Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint

tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a

személyiséget, fejleszti az önálló, rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást

hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése emeli a gondolkodás általános kultúráját.

A matematikatanítás feladata a tudományterület különböző arculatainak bemutatása.

A matematika:

- kulturális örökség;

- gondolkodásmód;

- alkotó tevékenység;

- a gondolkodás örömének forrása;

- a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője;

- önálló tudomány;

- más tudományok segítője;

- a mindennapi élet része és a szakmák eszköze.


113

A műveltségi terület a különböző témakörök szerves összeépülésével kívánja feltárni a

matematika és a matematikai gondolkodás világát.

Fejlesztési követelmények

A matematikai szemlélet fejlesztése

A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével

kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül

sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati

problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése,

alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. A tanulmányok

végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek

gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző

fejezeteiben a számításokhoz fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos alkalmazása.

Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk.

Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb

függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos

tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A

geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb

tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a

gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík-

és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás

fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban

is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző

területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési,

a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az

„akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában)

fontos.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez

elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint az, hogy a

tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási-

tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése,


114

megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Hasznos a mindennapi élet

problémái és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a

gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és

valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a

matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos

gyakorlottságra tegyenek szert.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet

kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk

(fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók.

Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel

bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos

megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség

fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását

mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző

témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus

gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban

egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az

informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen

a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában

(trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok

különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az

alkalmazásképes tudást.

Helyes tanulási szokások fejlesztése

A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az

elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz

különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak

alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv

pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értő

olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes

jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat

tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos


115

elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt.

Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a

tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly

motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a

máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy

matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is.

A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematikai műveltség fejlesztésének kiemelt

területe a biztos számolási készség kialakítása. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a

kommunikáció fejlesztésére (a szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak

meghallgatására, megértésére, a saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség

fejlesztésére.

Fontos néhány neves matematikus és a tudomány fejlődése során felmerült, érdekes

matematikai probléma megismertetése a diákokkal.

Módszerek

A matematikával szemben meglévő gátak, frusztrációk csökkentése, megszüntetése

A matematikával szemben kialakult gátak, frusztrációk csökkentésének és megszüntetésének

egyik leghatásosabb eszköze egy olyan légkör megteremtése, amely lehetővé teszi a diákok

gondolatainak spontán kifejezését és utat ad kreativitásuknak, elősegítve sikerélményhez

jutásukat. Ezért rendkívül fontos a közös munkához az órákon a felszabadult hangulat és

biztonságos légkör kialakítása. A tanulás az önálló problémamegoldásra épül, a tanár akár

minden diáknak külön-külön is segítséget nyújt. A magyarázat szintje és módja minden

esetben a fiatalok tudásától, tanulási stílusától, és személyiségétől függ. Az önálló munka

mellett az órán nagyon lényeges, hogy a diákok segítsék egymást. A közös problémamegoldás

párokban, kiscsoportokban, többletmotivációt, tanítási-tanulási folyamat mindkét szerepének

megtapasztalása siker-élményt jelent számukra. A felszabadult hangulat és biztonságos légkör

a közös munka során lehetőséget nyújt az önismeret és a tolerancia fejlesztése.

Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nemcsak az egyéni igények

figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód

megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás

szükséges. Egy adott csoport matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége

igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is

szerepet kapjon.


116

Képességek és készségek fejlesztése

A mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a matematikai

gondolkodásmód tanulmányozása közben, azaz a gyakorlati feladatok, problémák megoldása

során. (Ez sok esetében a logikus gondolkodás, térlátás, analizáló, szintetizáló képességek

fejlesztése hiányának pótlását is jelenti.) Célunk fejleszteni a tanulók absztrakciós és

szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az

ismeretek feladatokban való alkalmazásával fejleszteni a kombinatív készséget, a kreativitást,

a helyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását.

A fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű

spirális felépítést indokol, az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a

bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés

egyaránt lehetővé teszi a hatékony foglalkozást a lassabban haladókkal és a tehetség

kibontakoztatását.

A képességek, készségek gyakorlati használata.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a matematikát ne egy elszigetelt tantárgynak tekintsék,

hanem egy eszköznek és gondolkodási módnak, amit életük minden területén segítségül

hívhatnak. Az oktatás során ezért különösen figyelünk a hétköznapi, gyakorlati,

alkalmazásokra, és a más tantárgyakkal való kapcsolatok megvilágítására. A matematikai

nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a

megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a

matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a

tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és

modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai és a

humán műveltségterületek tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez,

leírásához és kezeléséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó,

fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények

becslésére.

A tanulók matematikai fejlődése és a tanulási folyamat során alapvető, hogy ki tudják

választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő

modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai

logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai,

algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. Ugyanakkor fontos a


117

modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő

készségek kialakítása, valamint az ezeket megalapozó képességek fejlesztése. Egyaránt

lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód megismerése,

elsajátítása, miközben nem szorulhatnak háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés,

alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai, transzformációk) automatizált

végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és

társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában.

A tanítás folyamán tudatosítandó, hogy érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés,

az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete.

A rendelkezésre álló segédeszközök készség szintű használata

A matematika feladatok megoldása jól modellezi a hétköznapi életben felmerülő feladatok,

problémák megoldási módját. A jó kérdés feltétele, a keresett ismeretlen, "megoldás" pontos

meghatározása elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a feladathoz használhatók

kiválasztása, az adatok és a "megoldás" között fennálló összefüggések felismerése adja meg a

lehetőséget az algoritmus kialakításához. A "levezetésben" a segédeszközök (saját

ismeretanyag, képletgyűjtemény, függvénytáblázatok, számológép, tudományos kalkulátor,

számítógép) használatával lehet egzaktul válaszolni a kérdésre, megmondani a megoldást.

A matematikai értékek és eredmények megismerésének köszönhetően a tanulók hatékonyan

használhatják megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein.

A vizsgahelyzet sikeres megoldása

Érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak

tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is a

legjobban fel tudjanak készülni. Minden vizsga az érettségit modellezi, ezért a dolgozat

szerkezete, pontozása az érettségi mintájára készül, és a lebonyolítása is megegyezik az

érettségi vizsgáéval. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes legyen

koncentrálni, tudását összegezni és előhívni, a feladatok megoldásához a megengedett

segédeszközöket készség szinten használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és

szellemileg saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerülni.

Reális kép kialakítása a matematikai megismerési folyamatról

Ezt a megismerési, fogalomalkotási, gondolkodási folyamat bemutatásával kívánjuk

kialakítani, nem pedig a folyamat eredményeinek közlésével. A fogalmakat a diákoknak a


118

természetes megismerési folyamatot követve, problémák megoldásával, próbálkozással kell

megtapasztalni. Próbálkozásaik során kell rájönniük összefüggésekre, elvekre, és

tapasztalataik vizsgálata, elemzése és rendszerezése után a fogalmakat definiálni.

Keret biztosítása az intézmény által végzett segítő munkához

A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük.

A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van,

hanem azon is, hogyan tanítunk.


A matematika tanulása minden diák számára két alapozó kurzussal kezdődik, melyek az

alapvető fogalmak, készségek elsajátítását teszik lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a

diákok tematikus kurzusokon ismerhetik meg a matematika különböző témaköreinek

ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra. A tematikus

kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése, a

hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldása, gondolkodásmódjuk, világnézetük

szélesítése. A szükséges számú tematikus kurzus elvégzése után a diákoknak két középszintű

érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Az emeltszintű érettségire jelentkező

diákoknak további két emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket

megszerezni. A megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott

szintű érettségi vizsgára.

Az értékelés módja

Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és

képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva,

fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés

legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját

maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk,

hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör

megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára.

A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések,

beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat


119

megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket

megvitassuk. Az érdemjegyeket minden kurzus végén írásbeli vizsgákon lehet megszerezni.

Fejlesztési Feladatok

1. Tájékozódás

1.1. Tájékozódás a térben

Tájékozódás a valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján (pl. térkép olvasása, készítése; térbeli mérési adatok felhasználása számításokban, arányérzék fejlesztése; a valóságos viszonyok becslése térkép alapján, koordináta-módszer). A térképkészítési elvek megértése; tájékozódást segítő eszközök használata.

1.2. Tájékozódás az időben

Időtől függő periodikus jelenségek.

1.3. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban

A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Például mérőszám és darabszám (halmaz számossága); természetes szám, racionális szám, valós szám; pontos szám és közelítő szám. Mennyiségi következtetések (pl. azonos egység esetén mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján; azonos mennyiség esetén egység és mérőszám viszonya szerint).

2. Megismerés

2.1. Tapasztalatszerzés: a tapasztalatok tudatosítása, közlése, rögzítése, jelölése, ezek

értelmezése, visszaolvasása

Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Modellezés; fogalmak, összefüggések megjelenítése. Halmazok eszközjellegű használata. Geometriai alkotások létrehozása szabadon és másolással; transzformációk elvégzése, a „kép” eredetijének megalkotása. Változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, megismétlése szavakkal; a változás kiemelésének képessége (analízis); az időbeliség tudatosítása. Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása, értelmezése stb.; változások leírására szolgáló matematikai modell keresése. Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása.


120

Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása: matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. (Pl. egyszerűsített rajz, számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat, egyenlet-megoldási módszerek, gráfok.) Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával. Szavakban megfogalmazott helyzetről, történésről készült matematikai „szöveg” értelmezése. Konkrét matematikai modellek (nyitott mondat, szakaszos ábra stb.) értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat alkotásával. Tudatos megfigyelés elvont szituációkban; analízis, azonosítás, megkülönböztetés, szemponttartás: megfigyelés adott tulajdonságok szerint; felismert tulajdonságok és kapcsolatok szerint; változó szempontok, feltételek szerint; szempontok önálló megválasztása. Esetfelsorolások, érvelés a szempontok, feltételek, paraméterek önálló megválasztásával és változtatásával (pl. kombinatorika, egyenletek, szerkesztések).

2.2. Képzelet (követő, alkotó)

Alakuló, illetve kialakult matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése, ilyenek keresése, alkotása. Számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, grafikonok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik felidézése képzeletben. Adott tárgy, elrendezés, kép elképzelése más nézőpontból, például testek építése különböző nézeteikből, vetületeikből. Adott feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése az elkészítésük előtt; vázlatos ábrák alkotása; a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. Szerkesztések különféle szerkesztési eszközökkel és eljárásokkal. Képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehajtásának, szétvágásának elképzelése; testek különféle síkmetszetének elképzelése). Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése.

2.3. Emlékezés

Képi emlékezés statikus helyzetekben (kép, helyzet felidézése összképben; részletek felidézése; a szabvány mértékegységek nagysága; összesség felidézése: darabszám, elemek, elrendezés, sorrend; minták és szerkezetek felidézése statikus képen; jelek helyzetének, alakjának felidézése; függvények grafikus képe). Történésre való emlékezés (lejátszott és lejátszódott események felidézése; emlékezés a részletekre, időrendre; kombinatorikus összeszámlálások; kísérlet, megfigyelés eseményeinek felidézése; az emlékezést segítő jegyzetek, rajzok, jelek készítése, használata, visszaolvasása; a feljegyzéshasználat szokásainak kialakítása). Emlékezés szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre (információk felidézése; adatok, feltételek megjegyzése a feladatmegoldás idejére; elnevezések, jelek, jelölések és egyéb megállapodások megjegyzése, definíciókra való emlékezés). Emlékezés elmondott, elolvasott történetre, problémákra; szöveges feladat lényegét tekintve pontos felidézése; emlékezést segítő ábrák, vázlatok, rajzok készítése, visszaolvasása. Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés.


121

Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; az elsajátítást segítő eszközök megismerése. Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás; ismeretek mozgósítása kérdésre, alkotás létrehozásához, új ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez, problémamegoldáshoz. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés. Megértett állításokra, szabályokra, összefüggésekre való emlékezés: viselkedési, mozgásos, játékra vonatkozó szabályok felidézése; tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése, állítások, tételek jelentésére való emlékezés; elvontabb összefüggések megjegyzése. Emlékezés érvelésre, cáfolásra, következtetésre, gondolatmenetre; ezek alkalmazása új helyzetekben, bizonyítási módszerekre való emlékezés.

2.4. Gondolkodás

Két állítás megítélése aszerint, hogy jelentésük milyen viszonyban van egymással (függetlenek; ugyanazt jelentik; egymást kizárják, de nem tagadásai egymásnak; egymás tagadásai); egy megoldás megítélése aszerint, hogy összhangban van-e a feltételekkel (valósággal, gyakorlati igényekkel). Megítélés értékek szerint (egyértelműség, érthetőség, egyszerűség, szépség, gyakorlati felhasználhatóság); információ megítélése aszerint, hogy fontos-e, illetve felhasználjuk-e az adott szituációban, adott kérdés eldöntéséhez, adott probléma megoldásához. Következtetés megítélése helyessége szerint. Kvantorokkal megfogalmazott állítások. Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseinek megértése (alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség megértése; rendszer felfogása; a rendszerezés módszere). Matematikai modellek megértése (pl. számok, műveletek, nyitott mondatok, sorozatok, függvények, táblázatok, rajzos modellek, diagramok, gráfok, grafikonok); átkódolás más modellbe. Adott modellhez példa, probléma megfogalmazása. Gondolatmenet követése; egyszerű gondolatmenet megfordítása. Oksági kapcsolatok keresése, megértése. Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. Következtetés további igazságokra (példák, ellenpéldák keresése, alkotása; egylépéses intuitív következtetés további állítások igazságára, amely még nem társul tudatos nyelvi megfogalmazással), bizonyítás. Absztrahálás, konkretizálás (fogalmak megalkotása, besorolás adott fogalom alá). Egyedi tapasztalatok, modellek; általános tapasztalatok, univerzális modellek értelmezése (pl. ujjszámolás; számrendszerek, különféle számalakok, különféle alakú, de azonos értelmű kifejezések, állítások; műveleti tulajdonságok; számolás műveleti tulajdonságok és kapcsolatok alapján, analógiák segítségével). Újabb elemek besorolása a megalkotott belső kép alá: ráismerés. A megértett fogalmi jegyeknek megfelelő további konkrétumok keresése, alkotása. Fogalmi általánosítás. Analógiás gondolkodás és korlátai. Idealizáló absztrakció (kör, háromszög, négyszög; pont egyenes, sík, tér). Általánosítás, specializálás, példák, ellenpéldák keresése, alkotása (az általános állítás igazolása következtetéssel; bizonyítás; cáfolás: a tévedés megmutatása ellenpéldával). A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása. A szó mint egy-egy komplexumhoz, előfogalomhoz, fogalomhoz tartozó példák


122

osztályának jelölője. Köznyelvi kifejezések és szakkifejezések. Jelek szerepe, alkotása, használata. Az értő-elemző olvasás fejlesztése. Írásban kapott utasítás végrehajtása, helyzetleírás rekonstruálása. A matematikai logika nyelvének fokozatos megismerése, tudatosítása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése; a matematikai logika nyelvi sajátosságainak elfogadtatása. Gondolatmenet. Tevékenységbe öltöztetés (pl. alkotás végrehajtása és ennek elmondása időrendben; manuális problémamegoldás megismétlése szavakban).Elképzelt tevékenység gondolatban és szavakban való végigjárása (pl. alkotás, problémamegoldás tervének elmondása).Elmondott gondolatmenet követése. Átélt folyamat lejátszása, leírása szabad szöveggel; (közösen kialakított megfogalmazások), leírása szavakkal, szimbólumokkal. Átélt folyamatról készült leírás gondolatmenetének értelmezése (pl. egy szerkesztés leírt lépéseiről a folyamat felidézése, összevetés saját emlékkel, feljegyzéssel, a feljegyzések tartalmának összevetése; a leírás vizsgálata abból a szempontból, hogy ténylegesen megfelel-e az átélt folyamatnak). Megismert gondolatmenet panelként való felhasználása új folyamatban. A gondolatmenet tagolása. Algoritmus követése, értelmezése, készítése.

2.5. Az ismeretek rendszerezése

Definíció, tétel. A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása.

2.6. Az ismerethordozók használata

A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (pl. színesrúd-készlet, mérőszalag, logikai készletek, játékok, számtáblázatok, modellező készletek). Könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények), számológépek, számítógépek használata. Tanári segítség, társak segítsége (pl. az ismeretszerzés szervezése, jó munkalégkör biztosítása, érdekes problémák, projektek szerepeltetése, kérdések felvetése, szakkörök, táborok, versenyek). Oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok értelmes, interaktív használata. Nyitottság és önbizalom az újjal való ismerkedéshez.

3. Az ismeretek alkalmazása

Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában, döntésben. Régebbi ismeretek, információk, felismerések mozgósítása, felhasználása az ismeretszerzés szituációjával analóg helyzetben. Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása új helyzetben; sejtés, ellenőrzés. Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. százalék, terület-, felszín-, térfogatszámítás, relatív gyakoriság, valószínűség), érvelésben, sejtések, indoklások megfogalmazásában, bizonyításban,


123

cáfolásban, alkotásokban (pl. transzformációk alkalmazása szerkesztésben), egyes szakmák esetében. Új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz, fogalmakhoz.

4. Problémakezelés és -megoldás

Probléma felismerése (problémahelyzet átélése); problémaérzékenység. Az ismert elemek és az ismeretlen momentumok ütköztetése; sejtések, kérdések megfogalmazása. Egyszerű probléma áttekintése. A probléma megoldására való készség, a probléma vállalása. Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. A sikertelenség okának feltárása (pl. kihagytunk egy feltételt). A problémához hasonló egyszerűbb (már megoldott) probléma keresése. Önálló eljárások keresése, megoldási kísérletek, tippelések szabad végzése, összevetése a kapott információkkal, a valósággal. A problémához illeszthető matematikai modell választása, keresése, alkotása. (A probléma részekre bontása; összetett probléma áttekintése. Átfogalmazás más, ismertebb problémává; analógia keresése.) Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések) ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Önellenőrzés; felelősségvállalás az eredményért. Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése, a problémához leginkább illő megoldási mód (módok) kiválasztása; indoklása. Az eredmény vonatkoztatása az eredeti problémára. Az eredmény összevetése a feltételekkel, az előre vetített eredménnyel, a valósággal, diszkusszió. (A lehetőségek számbavétele. A feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy miben és hogyan befolyásolják a feltételek az eredményt. Ha elhagyjuk, megváltoztatjuk valamelyiket, hogyan módosul a megoldás?) Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is.

5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott

feltételeknek megfelelően; átstrukturálás

Objektumok alkotása szabadon; másolással, adott feltételek szerint. Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban. Saját gondolatok megfogalmazása; elképzelések, definíciók és tételek alkotása, megfogalmazása, kimondása, leírása. Összességek alkotása adott feltétel szerint; halmazalkotás; definiáló tulajdonság megalkotása; a tulajdonság tagadásának megalkotása a komplementer halmaz elemeinek közös, meghatározó ismérveként. Elnevezések jelölések, szimbólumok, alkotása (alkalmi elnevezések a képzethez, előfogalomhoz jól illeszkedő köznyelvi szavakkal; alkalmi jelölések), fogalmak alkotása (összességek elemeinek közös, meghatározó, lényeges tulajdonságainak szintetizálása; további példák besorolása, ellenpéldák kiszűrése a meghatározó ismérvek szerint). Fogalmak módosulása újabb tapasztalatok, ismeretek szerint; egy-egy fogalom újabb fogalommá bővítése. Fogalmak alkotása specializálással. Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök használata, készítése (fadiagram, útdiagram, táblázatok). Megalkotott rendszer


124

átalakítása. Kombinatorikus gondolkodás. Számrendszeres gondolkodás. Sorozatok alkotása. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek sorozatba rendezése; a keletkező sorozat tulajdonságai szabályosságának vizsgálata (pl. periodikus sorozatok, számtani, mértani sorozat). Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály szerint, felismert összefüggés alkalmazásával. Az „összefüggés” megalkotása a sorozat elemei közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése. Táblázatok készítése. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban, kísérletben gyűjtött adatpárok, adathármasok rendezése (pl. táblázatba), kapcsolatok vizsgálata. Táblázat hiányzó adatainak keresése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően, illetve felismert kapcsolat szerint. Az „összefüggés” megalkotása a táblázat elempárjai (elemhármasai) közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése.

Modell alkotása helyzet megértéséhez: eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok készítése probléma, szöveges feladat értelmezéséhez. Modell alkotása, értelmezése fogalmakhoz. A természetes szám modellként való kezelése (különféle fogalmi tartalmak - darabszám, mérőszám, értékmérő, jel - szerint), tört szám, negatív szám, egész szám, racionális szám modellként való kezelése; számegyenes; az aritmetikai műveletek mint történések és viszonyok matematikai modelljei; egyenletek, egyenlőtlenségek; reláció, függvény, sorozat mint modellek; ábra, diagram mint modell. Koordináta-geometriai modellek. Valószínűségi modellek. Kombinatorikus modellek. Statisztikai jellemzők. Modell alkotása probléma megoldásához (eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok, számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok készítése és értelmezése, olvasása probléma és szöveges feladat megoldásához; probléma és modell „elemeinek” tudatos összerendezése). Átkódolás különböző modellek között. Sejtések megfogalmazása; divergens gondolkodás. (Megértett probléma „eredményének” elképzelése, előrevetítése; a sejtés megfogalmazása, lejegyzése, megoldás utáni ellenőrzése. Becslés. Újabb lehetőségek, kérdések, újabb problémák felvetése, feltételek változtatása.) Gondolatmenet kiépítése (pl. „megoldási terv” szöveges feladathoz). Manuálisan elvégzett tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása. Megértett probléma részletproblémákra bontása modell nélkül vagy modell segítségével; a részletproblémák sorrendbe állítása, pl. megoldhatóságuk időrendje szerint; az így képzett terv tudatosítása elmondással, írásban jelsorozattal (folyamattervezés). A tervkészítés módjának megalkotása. Stratégia alkotása. Kidolgozás megalkotása. (Az eltervezett megoldás lépéseinek végrehajtása; a részeredmények értelmezése, a végeredmény vonatkoztatása az eredeti problémára, válaszadás diszkusszió nélkül, illetve diszkusszióval.)

6. Akarati, érzelmi szabályozás, az önfejlesztés képessége és az együttéléssel

kapcsolatos értékek

6.1. Kommunikáció

Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése: köznyelvi szavak használata és


125

elfogadása előfogalmak jelölésére; egyszerű szakszavak és jelölések alakuló és kialakult fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása (pl. számok és jelöléseik; műveletek jelölése, egyenlőség és egyenlőtlenség jelölése, mérések, mértékegységek). A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. A köznyelv és a matematikai nyelv különbözőségeinek, értékeinek és korlátainak megértése és elfogadása. Törekvés mások gondolatainak megértésére (példák és ellenpéldák keresése, kérése; kérdések megfogalmazása; magyarázat kérése; átfogalmazásra, egyszerű következtetésre tett próbálkozások). Vitába szállás mások gondolataival és a kulturált vitatkozás. Saját gondolatok kifejezése, rögzítése (szóbeli elmesélés; matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése, visszaolvasás; jegyzetfüzet vezetése). Törekvés a saját gondolatok megértetésére (szóbeli érvelés: szemléletes indoklás; egyszerű bizonyítás; írásbeli érvelés: bizonyítás írásban, jelek használatával; sejtések megfogalmazása, sejtések megerősítése, elvetni tudása; a bizonyítás alapgondolatának kiemelése).

6.2. Együttműködés

Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka) vállalása; együttműködés, egymásra figyelés; egyéni felelősség és közös felelősségvállalás. A munka tervezése, szervezése, megosztása. Az egyén képességrendszerének és igényeinek figyelembevétele a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és elfogadása. Vitakészség, kifejezőkészség fejlesztése. Az együttműködő partnerek részeredményeinek értelmezése, értékelése, összerendezése. Együttműködés projektben.

6.3. Motiváltság

Az önálló tapasztalat- és tudásszerzés, valamint a képességek kibontakoztatásának és a műveltség fejlesztésének igénye. (Az „én is tudom”, „én is meg tudtam oldani”, „én találtam ki” élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje. Az önállósodás, a függetlenedés igénye, a saját értékek érvényesítésének igénye - helyes pedagógusmagatartás esetén - háttérbe szorítja, sőt egy idő után szükségtelenné is teheti a külső motivációt.) A világ megismerésének igénye. (A matematikai ismeretek kezdetben közvetlenül a világ tárgyainak, jelenségeinek megismeréséhez járulnak hozzá. Eszközt és módszert adnak különféle tulajdonságok megfigyeléséhez, kiemeléséhez, tárgyak, jelenségek jellemzéséhez. A szűkebb és egyre bővülő környezet iránti kíváncsiság lehet a tanulás egyik hajtóereje.) Igény a matematika értékei és eredményei megismerésére. (A hasznosság, más tudományok, a gyakorlati élet, a gondolatok, gondolatmenetek, minták, struktúrák stb. érdekessége, szépsége tegye vonzóvá ki-ki számára a tárgy tanulását.) Igény a matematikai módszerek és eszközök megismerésére. (A matematika módszerei és eszközei a gondolkodás számos területére hatást gyakorolhatnak.)

6.4. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás

Önismeret. Saját értékek (pl. pontosság, tervszerűség, monotóniatűrés, kitartás a munkában, kudarctűrés, megnyilatkozni tudás, önfegyelem, egyéni felelősség, kíváncsiság), saját korlátok ismerete, tudatosítása; technikák megismerése ezek ellensúlyozására.


126

A képességösszetevők megismerése, gondolkodási tevékenységek meg- és felismerése, tudatosítása. Reflektálás. Önértékelés. Önellenőrzés. Érzelmi reakciók és fegyelmezésük. Önmotiválás. Önszabályozás.

7. Matematikai tapasztalatszerzés, a matematika épülésének elvei

Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Az egyértelműség igénye, például szemléletes fogalmak használata, definíciók bevezetésének szükségessége, definiált fogalmak megismerése, definíciók alkotása. Az újabb esetekre, valamint minden esetre való alkalmazhatóság, különös esetekre való kiterjesztések, permanencia elv (az algebrai nyelv jelentősége; a hatványozás, a szögfüggvények fogalmának kiterjesztése). Axiomatizálás egyszerű példán való bemutatása.

Tartalmak, témakörök, továbbhaladás feltételei

1. Alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 60

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Témakör Tartalom

A továbbhaladás feltételei

A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.

Halmazok Alapfogalmak

halmazok megadása, elem, halmazok egyenlősége, részhalmaz, üreshalmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz

Halmazok Halmazműveletek

egyesítés, metszet, különbség, ponthalmazok ábrázolása koordinátarendszerben

Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

Halmazok Számhalmazok

természetes, egész, racionális

Tájékozottság a racionális számkörben

Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.

Számok, műveletek Alapműveletek

alapműveletek elvégzése az egész és a racionális halmazon (számológéppel is) műveletek azonosságai, kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás

A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel

A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival.

Számok, műveletek Oszthatóság fogalma

oszthatósági alapfogalmak, osztó, többszörös, prímszám, összetett szám, prímtényezőkre bontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, oszthatósági szabályok (2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10), relatív prímek,

3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es


127

számelmélet alaptétele alapú számrendszerrel.

A számfogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása.

Számok, műveletek Hatvány fogalom

hatvány fogalom egészkitevőkre, azonosságok számrendszerek

Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk

Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban

Geometria alapok Síkbeli alakzatok

Térelemek és a szögek fogalma, szögek osztályozása, nevezetes szögpárok, térelemek távolsága, szöge, kör, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalma

Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete

A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.

Geometria alapok Transzformációk

eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés elforgatás, egybevágóság, háromszög egybevágóság alapesetei, szimmetria, hasonlóság, nagyítás, kicsinyítés, háromszögek hasonlóságának alapesetei

Az eltolás és tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű feladatokban.

A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

Geometria alapok Térbeli alakzatok

testek hálója, tulajdonságai, csoportosításuk, felszíne, térfogata forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkakúp, csonkagúla

A testek hálójának, tulajdonságainak ismerete

A statisztikai adatok helyes értelmezése.

Statisztika alapok Adatok rendezése

táblázatok, grafikonok Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése

A statisztikai adatok helyes értelmezése

Statisztika alapok Medián, módusz

medián, módusz fogalma Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete.

2. Alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 60


Témakör Tartalom


Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása

Geometria alapok Síkbeli alakzatok

háromszögek csoportosítása oldalai és szögei szerint, háromszög egyenlőtlenség, nevezetes vonalak, pontok, négyszögek fajtái,

A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köréírt körének ismerete.


128

tulajdonságai, belső és külső szögek összege, kerület, terület, Pitagorasz-tétel, Thálész-tétel

A bizonyítási készség fejlesztése

Koordináta-geometria Pontok ábrázolása

két pont távolsága, szakasz felezőpontja, harmadoló pontja, háromszög súlypontja

Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása

Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel

Koordináta-geometria Vektorok

vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett, vektorok összege, különbsége, skalárszorzata, azonosságok,vektorok felbontása, koordinátái, összeg, különbség, skalárral való szorzatának koordinátái, skalárszorzat kiszámítása

Vektorok koordinátáinak biztos használata.

A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése..

Függvények

alapfogalmak, értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet, inverzfüggvény, alap függvények ábrázolása táblázatból, jellemzése grafikon alapján, értékkészlet, zérushely, növekedés, szélsőértékek, periodicitás, paritás szempontjából, transzformációk ábrázolása

Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás

Egyenletek Elsőfokú egyenlet

megoldási módszerek, mérlegelv, grafikus, ekvivalens átalakítások, egyenletek alkalmazása szöveges feladatok megoldásában

Egyenletek megoldása

Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez

Kombinatorika Kombinatorika

egyszerű sorbarendezési feladatok megoldása, permutációk

Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén

A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.

Kombinatorika Relatív gyakoriság

véges sok kimenetel esetén számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban

Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.


129

3. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60


Témakör Tartalom


Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése, A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.

Egyenletek Egyenletek, egyenletrendszerek

másodfokú egyenletek általános alakja, diszkriminánsa, megoldása megoldóképlettel, teljes négyzetté alakítás, gyöktényezős alak, másodfokú egyenletre vezető törtes egyenletek, szöveges feladatok, másodfokú egyenletrendszerek megoldása, másodfokúra visszavezethető egyszerűbb magasabb fokú egyenletek, négyzetgyökös, abszolútértékes egyenletek megoldása, arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása

Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása, A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása, Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása

Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban

Egyenletek Egyenlőtlenségek

alaptulajdonságok, egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek, egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása

Egyenlőtlenségek megoldása

Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése

Egyenletek Középértékek

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma

A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti

Egyenletek Sorozatok

számsorozat fogalma, megadási módok, számtani és mértani sorozatos feladatok megoldása, az an-re és az Sn-re vonatkozó összefüggések használata

Számtani és mértani sorozat esetén az n. tag, és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban.

Kreatív problémamegoldás.

Geometria Síkgeometria

háromszögekre vonatkozó feladatok megoldása,

A nevezetes vonalak és a


130

Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.

kerület, területszámítási feladatok, sokszögek belső és külső szögei, átlói, a kör részei, középponti és kerületi szögek, Thalész-tétel, nevezetes négyszögek, szabályos sokszögek, kör, körcikk, körszelet kerülete, területe

háromszög beírt és köréírt körének ismerete. A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál.

A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

Geometria Térgeometria

Felszín, térfogat szemléletes fogalma, hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, csonkagúla, csonkakúp, gömb felszín- és térfogatszámítási feladatok

A megismert felszín- és térfogat-számítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban.



Témakör Tartalom


A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése

Matematikai logika, halmazok Matematikai logika

matematikai szövegek értelmezése, állítás, ítélet fogalma, állítás tagadása, „és”, „vagy” logikai jelentése, összekapcsolásuk halmazműveletekkel, az implikáció és az ekvivalencia használata, „minden” és a „van olyan” kvantorok használata, a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” fogalmak használata definíciók és tételek pontos megfogalmazása

A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése.

A matematika különböző területei közti

Matematikai logika, halmazok

részhalmaz, komplementer halmaz, számosság,

Feladatok megoldása


131

összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.

Halmazok Descartes szorzat, szöveges feladatok megoldása

A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés.


műveletek, skaláris szorzat fogalma használata, feladatok megoldása

Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás).Vektorok alkalmazásai

Adott probléma többféle megközelítése.

Koordináta-geometria Egyenes

különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletének felírása, egyenesek metszéspontjának kiszámítása, párhuzamosság, merőlegesség feltételei, elemi feladatok megoldása

Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása.

Adott probléma többféle megközelítése.

Koordináta-geometria Kör

adott középpontú és sugarú kör egyenletének felírása, a kör középpontjának és sugarának meghatározása, kör és egyenes metszéspontjának meghatározása, a kör adott pontjába húzott érintő egyenletének felírása, feladatok megoldása

Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.



Témakör Tartalom


Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.

Trigonometria Trigonometria

hegyesszög szögfüggvényeinek definíciója, használatuk feladatokban, szögfüggvények általános definíciója, alapvető összefüggések, nevezetes szögek, szinusz- koszinusztétel alkalmazása általános esetekben

A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).

A statisztikai adatok helyes értelmezése.

Statisztika Leíró statisztika

adathalmaz szemléltetése, táblázatba rendezés, táblázattal megadott adatok feldolgozása, véletlenszerű mintavétel fogalma, kör- és

Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték


132

oszlopdiagram készítése, információk kiolvasása diagramból, osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság

(medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

Statisztika Statisztikai mutatók

aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), medián, módusz, terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás meghatározása adott adathalmaz esetén, adathalmazok összehasonlítása statisztikai mutatók segítségével

Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.



Témakör Tartalom



Számok, műveletek Racionális számok

racionális számok fogalma, rac. kifejezések azonos átalakításai, nevezetes azonosságok alkalmazása, algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása, összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás, kiemelés, polinomok fokszáma, rendezése

A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel, A másodfokú azonosságok alkalmazása,

A permanencia elve a számfogalom bővítésében,

Számok, műveletek Valós számok

a valós számkör felépítése, ábrázolása számegyenesen, abszolút érték definíciója, irracionális szám fogalma, normálalak,

Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. Számok abszolútértéke, normál alakja.

A matematikai fogalom Számok, műveletek a hatványozás értelmezése A négyzetgyök


133

célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.

Hatvány, gyök, logaritmus

racionális kitevők esetén, azonosságok az n-edik gyök definíciója és használata, gyökvonás azonosságai logaritmus fogalma, azonosságai, használata

azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben, A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén, A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben.

A gráf modellként való felhasználása

Kombinatorika gráfok

feladatok megoldása, binomiális együtthatók, konkrét szituációk szemléltetése gráfokkal, feladatok megoldása

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai

A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele

Valószínűség-számítás

a klasszikus (Laplace)-modell ismerete, relatív gyakoriság és a valószínűség közötti kapcsolat, valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás

Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján, A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása

7. Középszintű érettségi előkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 60


Témakör A továbbhaladás feltételei

A matematika különböző terü-letei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gon-dolkodás további fejlesztése.

Halmazok Alapfogalmak, Halmazműveletek, Számhalmazok

Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).


134


Matematikai logika Logikai műveletek Bizonyítások

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, “van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.


Számok, műveletek Számfogalom

A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi szám-elmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival


Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.

A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak ál-talánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.

Számok, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus fogalom Definíciók, műveletek, azonosságok (egész

kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.


Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője.


Geometria Transzformációk

A geometriai transzformáció mint függvény. Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. Középpontos hason-lóság, a hasonlósági transzformáció fogalma. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és

Geometria Térbeli alakzatok

Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp


135

térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése


Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás.

8. Középszintű érettségi előkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 45



Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése

Geometria Trigonometria, kerület, terület, felszín, térfogat

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása


Koordináta-geometria Pont, egyenes, kör

Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete.



A vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.

A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése.

Függvények

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logarit-musfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik, Egészrész-, tört-rész- és előjelfüggvény. Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás

Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák mo-dellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fej-lesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói fel-fedezések, önálló eljárások keresése,

Egyenletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egy-szerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám


136

A matematika esz-közként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.

számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek.


Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.


Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak



Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás.

A matematika alkalmazása a gyakorlati életben.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat, nnSa ,

ismerete és használata. Kamatos kamat számítása.

9. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72



A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.

Halmazok Alapfogalmak, Halmaz-műveletek, Számhalmazok

Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok), Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra


Matematikai logika Logikai műveletek Bizonyítások

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, “van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit. Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását.


Számok, műveletek Számfogalom

A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Tudja a számokat átírni 10-es


137

alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont.

A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi szám-elmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival


Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egy-szerű oszthatósági feladatok. Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Oszthatósági feladatok.

A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.

Számok, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus fogalom

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Permanencia elv. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén, a négyzetgyökvonás azonosságait, a logaritmus azonosságait.


Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, delto-idok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője. Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai), a Pitagorasz-tételt és megfordítását, a magasság- és a befogótételt, a húr-négyszög, érintő-négyszög tételét, a Thalész-tételt és meg-fordítását, a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak., a kerületi és középponti szögek tételét, a konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket, használja a látókör fogalmát


Geometria Transzformációk

A geometriai transzformáció mint függvény. A sík- és térbeli egybe-vágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. A hasonlóság, a hasonlósági transzformáció fogalma, a merő-leges vetítés definícióját, tulajdonságai, alkalmazása. Hasonló alakzatok tulajdonságai, a sík-idomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybe-vágóságának elégséges feltételét Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.


138

A matematika gyakor-lati alkalmazásai a tér-geometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

Geometria Térbeli alakzatok

Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása feladatokban

A mindennapi prob-lémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése


Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni. Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot

Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképes-ség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói fel-fedezések, önálló eljárások keresése, A matematika esz-közként való felhasználása gyakorlati és természettudo-mányos problémák megoldásában.

Egyenletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendsze-rek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek, paramé-teres elsőfokú egyenleteket megoldása, Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása, Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét, a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket, Másodfokú paraméteres feladatok megoldása, másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldása. Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani. Abszolút-értékes egyenletek algebrai megoldása. Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket, alkalmazásukat. Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján.


139

10. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66



Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése

Geometria Trigonometria, kerület, terület, felszín, térfogat

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása, Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból, függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós ösz-szefüggéseket, Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt, A három-szög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása. A területképletek bizonyítása.


Koordináta-geometria Pont, egyenes, kör

Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete. Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. A kör egyenletének levezetése. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása. A parabola ú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra.



A vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása

A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése.

Függvények

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alap-függvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transz-formáltjaik, Egészrész-, törtrész- és előjelfüggvény. Zérushely, nö-vekedés, fogyás, korlátosság, szélsőérték, periodicitás, paritás, konvexitás, összetett függvények képzése, függvényvizsgálat, grafikus ábrázolás

Egy probléma matematikai megoldása három lépése: a matematikai modell megalkotása, a matematikai feladat megoldása a

Analízis Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és há-nyadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Ismerje a trigonometrikus


140

modellen belül, és az eredmény értelmezése.

függvények deriváltját. A differenciálszámítás alkalmazása érintő egyenlete, szélsőértékek meghatározása, polinomfüggvények vizsgálata során. Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait, a kétoldali közelítés mód-szerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni.


Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt.


Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráf-elméleti alapfogalmak. Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa. Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést.



Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószí-nűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében

A matematika alkalmazása a gyakorlati életben.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat, nnSa , ismerete és

használata. Kamatos kamat számítása. Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. rekurzív képlettel megadott sorozatok, Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket, a végtelen mértani sor fogalma, összege, gyűjtőjáradék és törlesztőrészlet számítás

A tankönyv-választás szempontjai:


141

A tanítás a konkrét, gyakorlati feladatok megoldását helyezi előtérbe. Ezért a legfontosabb a

feladatgyűjtemények használata. Mivel a matematika tanítás célja a közép- és emeltszintű

érettségire való felkészítés, elsődleges az érettségihez hasonló feladatokat tartalmazó

feladatgyűjtemény (pl. Egységes érettségi feladatgyűjtemény matematika I-II. KT-0321)

használata, de bármilyen hétköznapi, gyakorlati életből vett problémákat, kérdéseket

tartalmazó, feldolgozó példatár használható.

A tananyag elsajátítása elsősorban a tanórákon, konzultációkon történik, az önálló tanulásra

olyan szemléletű tankönyveket ajánlunk, amelyek gyakorlati, a fiatalokat érdeklő, hétköznapi

életből vett problémákból kiindulva dolgozzák fel a középiskolai matematika tananyagot. (pl.

a Műszaki Kiadó Matematika tankönyvcsalád, Ráció Könyvek szerk. Dr. Vancsó Ödön MK-

0901107)


142

BIOLÓGIA

1. Általános célok

Megismertetni a diákokkal a bioszféra egészének összefüggő működését, az ember és

környezete kölcsönhatásait.

A holisztikus és modern természetszemlélet kialakítása.

Megismertetni a diákokkal saját szervezetük működését és egészségét.

Megismertetni őket a logikus, természettudományos ismeretszerzési módszerekkel, és

képessé tenni őket használatukra.

2. Kiemelt célok

Az érettségire való sikeres felkészülés.

A környezettudatos szemlélet kialakítása.

A folyamatos tanulás igényének kialakítása.

Kialakítani az új ismeretek önálló feldolgozásának és megszerzésének igényét és ismeretét.

3. Kurzusok és belépő tevékenység

A biológia kerettanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül. A diákok kötelező, kötelezően

választható, illetve a biológiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek

részt.

3.1. Kötelező alapozó kurzus

A biológia tanulmányok a kötelező alapozó kurzussal kezdődnek. A tanulmányikat megkezdő

diákok sokféle tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek, ezért ehhez a kurzushoz egységes

belépő tevékenységeket nem lehet hozzárendelni.

Az alapozó kurzus fő célja hogy differenciált foglalkozással, felzárkóztatással a tanulók

ismereteit egységes szintre hozza.

A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga letétele.

Az alapozó tartalma széles körű és általános ismereteket tartalmaz, hogy a nagy

lemaradásokkal küzdők, vagy a középfokú biológia-oktatásban még nem részesülők az alapok

elsajátításával kezdhessék meg tanulmányaikat. Mindez minden diáknak lehetővé teszi, hogy

későbbi kurzusaikat biztonságos alapismeretek elsajátítása után kezdhessék meg. A kurzus


143

általános volta lehetővé teszi az interdiszciplináris témák tárgyalását is, valamint a

környezettudatos- és egészségnevelés elkezdését.

Az alapozó kurzus egy vizsgával zárul, melynek érdemjegye féléves jegynek felel meg, ez

egyben a továbbhaladás feltétele is.

3.1.1. Módszerek, módszertani ajánlás

Az alapozó kurzus általános témakörei lehetővé teszik a sok gyakorlati órát és órán kívüli

tevékenységeket. Mivel a kerettanterv szerint ez a tanulók első találkozása a biológia

tudományával, ezért ajánlott a módszerek legszélesebb köréből válogatni, amelyekkel a

tudomány sokszínűségének és szépségének bemutatására törekszünk. A módszerek

kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy alkalmasak legyenek a diákok differenciált

felzárkóztatásra, egyéni felkészítésre.

3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok

A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják. Ezek a kurzusok az

alapozó sikeres elvégzése után hallgathatók.

A tematikus kurzusok célja, hogy megismertesse a diákokkal a biológia fő részterületeit. Az

alapozón szert tett alapismeretekre építve ezek a tematikus kurzusok speciális, részletes és

mély ismereteket nyújtanak egy-egy témán belül.

A tematikus kurzusok végén megszerzett jegyek, féléves jegyeknek felelnek meg. Az alapozó

kurzussal együtt legfeljebb hat tematikus kurzust lehet elvégezni, amely hat féléves, illetve

három év végi jegyet jelent. Az év végi jegyeket a féléves jegyek átlaga adja. A tematikus

kurzusok bármilyen sorrendben elvégezhetők, nincs sorrendi-időrendi megkötés. Azoknak a

diákoknak, akik már tanultak biológiát középfokú intézményben, ajánlott az olyan témájú

kurzusok elvégzése, amellyel még nem találkoztak megelőző tanulmányaik során.

3.2.1. Belépő tevékenységformák, módszerek

A tematikus kurzusok megkezdéséhez nélkülözhetetlenek az alapfokú ismeretek és készségek

a biológia tárgyán belül, a biológia tárgyán kívüli tantárgyközi kapcsolatok ismerete, a

mikroszkóp készségszintű használata, a tudományismereti alapok ismerete, valamint alapfokú

ismeretek elsajátítása az élőlények szerveződési fokairól és a bioszféra egészének összefüggő

és egymással kölcsönható folyamatairól. Nélkülözhetetlen a környezettudatos szemlélet

ismerete.


144

Hangsúlyozottan szerepelnek olyan módszerek, melyek a mindennapi élettel összefüggő,

alkalmazható tudás és ismeretek elsajátítását, valamint a megalapozott véleménynyilvánítás

igényének kialakítását teszik lehetővé.

Ajánlott egy-egy témát a lehető legnagyobb módszertani arzenállal körüljárni. A kurzusok

tematikus jellege kedvező alapfeltétele a projektoktatásnak. Ezen belül is cél a vizsgálati

módszerek bemutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése. Fontos a

betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, az életünkben előforduló testi változások,

következményeik és a teendők ismerete, valamint a megelőzési lehetőségek, az egészséges

életmód szabályainak ismerete. Fontos a globális- és lakókörnyezetünk sajátos problémáinak,

a környezet- és természetvédelem szempontjainak figyelembevétele.

3.3. Választható érettségi előkészítő kurzusok

A biológia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit akkor

kezdhetik meg, ha az alapozó kurzust, megfelelő számú tematikus kurzust és az érettségi

előkészítő kurzust elvégzik, sikeres vizsgát tesznek.

A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű érettségi előkészítő kurzus

elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind a középszintű érettségi

előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus sikeres elvégzése.

Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi előkészítő kurzus

tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az emeltszintű érettségire.

Mivel a kerettanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az

érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi

előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy

részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának

elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a

diákokat. Kiemelten fontos a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek

elvégzésének, értelmezésének valamint a biológiai ismeretek alkalmazásának készségét

kialakítani.

4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon

4.1. Alapozó kurzus



145

Az élő fogalma. Az egyed alatti és feletti szerveződési szintek és rendszertani kategóriák. A

biológia tudománytörténete, módszerei, részterületei, határterületei. Az élővilág

rendszerezése, a mesterséges és természetes rendszer felépítésének alapelvei.

A sejtszintű biológia alapfogalmai. Az állatok, növények és a gombák testszerveződésének és

életműködésének összehasonlítása. A növényi és állati sejt felépítésének vizsgálata,

fénymikroszkópos megfigyelések.

Ismerkedés a különböző ismeretszerzési módszerekkel a tantárgyon belül.

Természet- és környezetvédelmi alapfogalmak, az ember helye az Univerzumban. A biológia

szerepe mindennapjainkban.

4.2. Sejtszintű biológia


A sejtek általános felépítése a biogén elemektől a sejtalkotókig. Különbségek a prokariota,

eukariota, autotrof és heterotrof sejtfelépítésben. A sejtek anyagcsere folyamatai.

A fotoszintézis és a biológiai oxidáció lényege, alapegyenlete. A sejtciklus és a sejtosztódás.

A sejtmagban zajlódó folyamatok és a genetikai információ. A fehérjeszintézis. Sejtszintű és

Mendeli genetika. Az öröklődés törvényszerűségei. A biotechnológia és a genetika gyakorlati

és mindennapi vonatkozásai.

Mutációk típusai, kiváltó okok, következmények. Szűrővizsgálatok. A genetikai tanácsadás

jelentősége.

Sejttípusok. A sejtek differenciálódása az egyedfejlődés során. Az őssejt kutatások

jelentősége.

4.3. Az ember vegetatív működése


Az ember vegetatív szervrendszereinek, szerveinek, szöveteinek felépítése. A homeosztázis

fogalma, jelentősége. A dinamikus egyensúly biológiai értelmezése. A táplálkozás, légzés,

vér- és nyirokkeringés, immunrendszer, kiválasztás és a mozgás szervrendszereinek

egészséges működése és betegségei.

Táplálkozási zavarok okai, következményei. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás

testi és lelki hatásai.

A szervek szöveti felépítése, egészségük védelme. A betegségek kialakulását elősegítő

rizikófaktorok. A betegségek megelőzésének lehetőségei.


146

A szervrendszerek működésének összekapcsolása a korábban megszerzett sejtbiológiai és

szerves kémiai ismeretekkel. A lelki –és testi egészség egymásra hatása az immunrendszer

működésén keresztül. Alapvető elsősegély nyújtási ismeretek, az újraélesztés alapfokú

elsajátítása.

4.4. Az ember szaporodása, érzékelése és a szabályozás


A központi és környéki idegrendszer felépítése. A szervrendszer szervei és szöveti

felépítésük, funkcióik. Az idegrendszer érző és mozgató működése. Az érzékszervek

felépítése és működése. A központi idegrendszer szabályozó működése. A szervrendszer

betegségei, megelőzés és rizikófaktorok.

A hormonrendszer szabályozó működése, a belső elválasztású mirigyek felépítése és

funkciója.

Szabályozókörök, a pozitív és negatív visszacsatolás fogalma.

A nemi működés és a hormonrendszer kapcsolata. Az ember szaporodása és egyedfejlődése.

A családtervezés kérdései. Nemi és szervi betegségek, terjedésük, megelőzésük és a

rizikófaktorok ismerete.

A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszai. A nemi élet érzelmi és etikai

vonatkozásai.

A szaporodás és öröklődés kapcsolata, változékonyság az öröklődésben, lappangó – és

megjelenő tulajdonságok. A hajlam és a kockázati tényező fogalma, ezek egymásra hatása.

Egy és többgénes öröklődés. Kapcsolt öröklődések. Tanult és öröklött magatartásformák az

emberi viselkedésben. A környezet hatása a tulajdonságok kialakulásában.

Családfaelemzés.

4.5. Az élővilág evolúciója


Az evolúciókutatás története. Az élet földi kialakulására vonatkozó elméletek és

bizonyítékaik. A vírusok és a prokarioták testfelépítése, egészségügyi, gyakorlati és ökológiai

jelentőségük. Az eukariota egysejtű és többsejtű heterotrof és autotrof élőlények

testszerveződése és életműködése. Ökológiai szerepük és evolúciós fejlődésük.

A biológiai sokféleség evolúciós jelentősége.

4.6. Ökológia



147

Az élettelen környezet és az ember hatása a bioszférára. A szén, az oxigén, a víz és a nitrogén

körforgása az élő és az élettelen környezetben. Az egyed feletti szerveződési szintek.

Populációk jellemzése és kölcsönhatásaik. Az életközösségek tulajdonságai, kölcsönhatásaik,

hazai képviselőik. Ökológiai rendszerek jellemzése és működése. Az élővilág sokfélesége. A

környezetvédelem története. A környezettudatos magatartás fogalma. A bioszféra jelene és

jövője.

Aktuális környezeti problémák ( üvegházhatás, globális klímaváltozás, savas esők, ózonlyuk)

kialakulásának okai és következményei. A környezeti kár fogalmának bemutatása konkrét,

ismert példákon (vörös iszap katasztrófa, tiszai cianid szennyezés) Ipari és természeti

katasztrófák – megelőzés, védekezés.

Az egyén szerepe az ökológiai egyensúly fenntartásában. Környezettudatos életmód,

fogyasztás, hulladékgazdálkodás. A tudatos állampolgári attitűd elsajátítása.

Helyi környezeti problémák felismerése – megoldási tervek készítése, megvalósítás projekt

keretében.

A tanév során egy nemzeti park meglátogatása.

4.7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48

4.8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36

4.9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72

4.10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66

A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye

megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett

„Részletes érettségi vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.


148

KÉMIA

1.Általános célok

Az általános iskolában megszerzett alapokon tovább építeni a kémiai ismeretrendszert, a többi

természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezni. Részben alapozni,

részben megerősíteni és más szempontú megközelítéssel továbbfejleszteni a tanulók

ismeretrendszerét, világképét és képességeit.

Az általános kémia tudományos igényű tárgyalásával a korábbi szervetlen kémiai tudást

értelmezni és olyan alapot adni a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló,

bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja.

Az anyagismeret kiegészítése a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet

szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Itt ismerni meg az egészség

károsító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit – alkohol, nikotin, koffein, drogok – és ezek

biológiai, társadalmi hatását tudatosítani.

A molekulamodellek használatával megértetni az atomszerkezetet, fejleszteni a

térszemléletet. Ezzel is a logikus, természeti törvények ismeretén és megértésén alapuló

természettudományos gondolkodásmódot kell kialakítani, fejleszteni.

2. Kiemelt célok

A tantárgyi koncentrációk egymást erősítő hatása eredményeként színvonalas szóbeli és

írásbeli szövegalkotásra késztetni, kihasználva, hogy ezeket a tevékenységeket végezzék

számítógép segítségével.

Fogékonnyá, nyitottá kell tenni a tanulókat a környezeti gondokra, ezzel alakítani a

világképet, környezetszemléletet, környezetvédelmet, kifejleszteni a környezettudatos

értékrendet és a mindennapi szokásokat.

Olyan kémiai ismeretrendszer és képességkészlet elsajátíttatása, amely továbbépíthető alapot

ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez.

Kiegészítéssel lehetővé tenni az alaptudományok, vagy az alkalmazott tudományok területén

az eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.


149

3. Kurzusok

A kémia kerettanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül, a diákok kötelező, kötelezően

választható, illetve a kémiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek

részt.

A diákok a kötelező alapozó kurzussal kezdik meg tanulmányikat, majd választható tematikus

kurzusokkal folytatják. Akik érettségi tárgyként választják a kémiát, az érettségit megelőzően

az érettségi előkészítő kurzusokból kell vizsgát szerezniük.

3.1 Kötelező alapozó kurzus

A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A kémia tanulmányaikat ezért

egy kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen alapszintű ismereteket sajátítanak el. A

továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga tétele.

Az alapozó kurzus legfőbb célja, hogy az általános tartalmak mentén átfogó képet adjon a

modern kémia kialakulásáról és mindennapi vonatkozásairól. Az alapozó átfogó ismeretei,

alapvető fogalmai megteremtik a későbbi tematikus kurzusok biztos alapjait. Kiemelten

fontos, hogy ezeket az alapfogalmakat a diákok gyakorlatokon, kísérletekkel, projektekben,

iskolán kívüli eseményekhez kapcsolva ismerjék meg és sajátítsák el. Fontos továbbá, hogy

ezen a kurzuson megalapozzuk a későbbi környezettudatos neveléséhez szükséges

alapfogalmakat. Ebben a kurzusban nyílik lehetőség arra is, hogy kialakítsuk a diákokban azt

az igényt és képességet, hogy a kémiát a későbbiekben sem pusztán elméleti tárgyként

kezeljék, hanem mindennapi, gyakorlati problémáik önálló megoldásainak egyik lehetséges

forrásaként.

A kurzus általános és gyakorlatias jellege lehetővé teszi a tantárgyközi kapcsolatoknak a

mindennapi életből való megismerését.

3.2.1. Kötelezően választható tematikus kurzusok

A diákok tanulmányikat a kötelezően választható kurzusokkal folytatják.

Ezek a kurzusok az alapozó elvégzése után hallgathatók.

3.2.2. Belépő tevékenységformák, módszerek

A tematikus kurzusok az alapozón szert tett ismeretekre építenek. A legfontosabb belépő

tevékenységforma az önálló ismeretszerzés készsége. A világ kémiai hátterű aktuális


150

eseményeinek, híreinek rendszeres megbeszélése. Az új eseményekről megjelenő hírek

követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. A megismert kémiai fogalmak

szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok

elektronszerkezete közötti összefüggések tudatos alkalmazása. Következtetés az anyag

szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságaiból az anyag szerkezetére. Az anyagot összetartó

erők okozta energiaviszonyok megismerése. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése, és a

reakciók besorolása típusok szerint. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak

megállapítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó

ismeretek alkalmazása. Szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése, mindennapi

életünk során megjelenő szerves vegyületek számbavétele. A tanult vegyületek élettani

hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése. A tanult makromolekuláris

anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba, jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének

megadása. A környezetünkben előforduló műanyagok megismerése, felhasználási

lehetőségeik, környezetkárosítású hatásuk.

Ajánlott a tanítási módszerek széleskörű alkalmazása. A diákok ezeken a kurzusokon induktív

módon szerezzék meg ismereteiket, fontos a sok kísérlet, gyakorlati óra, és az ismeretek

megszerzési útjainak feltérképezése, gyakorlása. Fontos, hogy a diákok képesek legyenek

korábbi és új ismereteiket analizálva felépíteni új tudásukat.

3.3.1. Választható (érettségi előkészítő) kurzusok

A kémia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit tehetnek az

alapozó, a megfelelő számú kötelezően választható tematikus kurzusok és az érettségi

előkészítő kurzusok elvégzése után. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a

középszintű érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének

feltétele mind a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi

előkészítő kurzus sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű

érettségi előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt, készít fel

az emeltszintű érettségire.

3.3.2. Módszertani ajánlás

Mivel a kerettanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az

érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi

előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy

részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának


151

elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a

diákokat.

4.Kurzusok témái, tartalmai

4.1. Alapozó


A kémia tudománytörténeti múltja. A kémiai megismerés útjai. Elemi részecskék és

kölcsönhatásaik. Atommodellek a tudománytörténetben és ma. A radioaktivitás alkalmazása

és veszélyei. A molekulaszerkezet. Anyagi halmazok. A kémiai reakciók a részecskék

ismeretében. A galvánelemek gyakorlati alkalmazása. Elektrolízis és alumíniumgyártás. A

kémhatás. A kémia környezetvédelmi vonatkozásai.

4.2. Szervetlen kémia


A periódusos rendszer. A csoportok jelentős elemeinek és fontos vegyületeinek

anyagszerkezete, tulajdonságai, előállítása, felhasználása és vonatkozásaik a mindennapi

életünket és a környezeti hatásaikat illetően.

4.3. Szénvegyületek a háztartásban és az iparban


Szénhidrogének. Felhasználásuk, környezeti problémáik. Alkánok és cikloalkánok a

mindennapjainkban. Aromás szénhidrogének. Műanyagok gyártása, ipari jelentősége,

környezetvédelmi vonatkozásaik. Alkoholok szerkezete. Ipari, háztartási, és egészségügyi

vonatkozásaik. Egyéb oxigéntartalmú vegyületek a mindennapi életünkben: ecetsav,

zsírsavak, tejsav. Jelentős észteret, zsírok, olajok, gliceridek és mosószerek. Felhasználásuk,

szerkezetük és reakcióik. Nikotin, koffein, kábítószerek, ”E” vegyületek, gyógyszerek,

műtrágyák szerkezete, felhasználása, hatásmechanizmusa a környezetben vagy

szervezetünkben.

4.4. Az élőlényeket felépítő szerves vegyületek


A kolloidok élő szervezetben betöltött szerepe. Kémiai szerkezet és biológiai funkció

összefüggése a hidrogénkötések, az apoláros csoportok és a felületaktív anyagok példáján.


152

Anyagáramlási folyamatok: a diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az anyagvizsgálat néhány

fontos módszere, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. Lipidek, fehérjék,

nukleotidok, nukleinsavak és szénhidrátok szerkezete és a szervezet felépítésében,

működésében betöltött szerepe. Fehérjék, szénhidrátok és zsírok a táplálékunkban. Az

egészséges táplálkozás fogalma.

A továbbhaladás feltételei:

A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Tudja használni

a szak- és kommersz irodalmat. Legyen képes mulatni a reklámok blődlijein. Ismerje az

anyagok atomos szerkezetét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos

rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából

az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek

nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását.

Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Legyen képes termokémiai szempontból

reakciókat értelmezni.. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű

esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és sav – bázis reakciókat részecske

átmenettel. Ismerje az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati felhasználását. Értelmezzen

egyszerű kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. A tanuló ismerje

a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a

köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, ismerje

környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel

és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Használja szakszerűen és balesetmentesen a

háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szerves vegyipari termékeket környezet- és

egészségvédő módon felhasználni.






megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett „Részletes érettségi

vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.


153

FÖLDRAJZ


A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági

jellemzőivel. Elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és

a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Bemutatja azok kölcsönhatásait,

egymásra hatásuk tér- és időbeli rendjét, következményeit.

Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni az élettelen és az élő természet folyamatainak,

fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a

társadalom működése hogyan hat vissza a saját környezetükre. Segítse a tanulókat abban,

hogy a természeti-társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. Legyenek

képesek általánosítani és felépíteni, valamint tudják a jelenségeket és a folyamatokat átfogó

rendszerként értelmezni.

A földrajzoktatás célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyzet összetevőinek változó

megítélését a földrajzi térszerkezet átalakulásában. Megismertesse az egyre növekvő

társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet, és annak eltérő vonásait,

teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben

jelenlévő többirányú, kölcsönös függőséget. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát,

növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit.

2. Kiemelt célok

A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán

alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Tudatosítsa a tanulókban, hogy a

Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Mutassa

meg, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is

alakítja környezetét. Tegye világossá a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági és a

környezeti problémák megoldása a tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai

tényezők összehangolását, és nemzetközi összefogást igényel.

A tantárgy tanítása elő kívánja segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek,

népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását.

A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a

földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a


154

természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb

környezettudományok szempontjai szerint. A tananyag az általános természeti és társadalmi-

gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések,

kölcsönhatások feltárásával valósítja meg a szemléletformáló szerepét.

3. Kurzusok és belépő tevékenység

A diákok kötelező, kötelezően választható és amennyiben érettségi tárgynak választják,

érettségi előkészítő kurzusokon vesznek részt. Érdemjegyeiket a kurzusokat lezáró vizsgákon

szerzik.

3.1. Kötelező alapozó kurzusok

3.1.1 Célok, belépő tevékenységek, módszertani ajánlások

.A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A földrajz tanulmányaikat

ezért két kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen a tanulók alapszintű ismereteket

sajátítanak el. Földrajzból az általános ismeretek bősége miatt két alapozó kurzust kell

elvégezni. Az alapozókon szerzett érdemjegyek féléves jegyeknek felelnek meg.

A természetföldrajz alapozó fő célja, hogy megismertesse a diákokat élettelen környezetük

általános geológiai, meteorológiai és csillagászati eseményeivel és tulajdonságaival. A

társadalom- és gazdaságföldrajzi alapozó kiemelt célja, hogy olyan fogalmakat és készségeket

sajátítsanak el a diákok, melyekkel tájékozódni tudnak a mindennapjaikban, a média hírei

között, és képesek legyenek önálló ismeretszerzésre későbbi életükben.

Ajánlott a módszereket úgy megválasztani, hogy a diákoknak alkalma legyen eddig

megszerzett ismereteiket is felhasználva elsajátítani az új alapfogalmakat. A kurzus bőséges

új-ismeret anyaga nem ad lehetőséget az egyes témakörök nagyon mély elsajátíttatására, ezért

érdemes inkább az egyes tartalmak tantárgyközi, és mindennapi gyakorlati szerepére

irányítani a diákok figyelmét.

A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsgák tétele.

3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok

A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják A tematikus kurzusok

vizsgával zárulnak, amelyek érdemjegyei féléves jegyeknek felelnek meg. Ezek a kurzusok

az alapozó elvégzése után hallgathatók.


155

A tematikus kurzusok tartalma regionális jellegű. Cél, hogy a kontinensekről átfogó képet

kapjanak a diákok. Ismerjék fel a természetföldrajz a társadalomföldrajz és a regionális

gazdaság jellegzetességeinek összefüggéseit. Értsék az aktuális természet- és

gazdaságföldrajzi eseményeket.

Ajánlott az egyes kontinenscsoportok tananyagát a legszínesebb módszerekkel, induktív

módon feldolgozni

3.2.1. Belépő tevékenységformák:

Alapvető tájékozódás a térben. Térképen, a Világegyetemben és a Földön. Térképek

készségszintű használata. Természetföldrajzi alapok. Társadalom- és gazdaságföldrajzi alapok

ismerete.

3.3. Választható (érettségi előkészítő) kurzusok

A földrajz választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit tehetnek a

megfelelő számú kötelezően választható tematikus kurzusok és az érettségi előkészítő

kurzusok elvégzése után. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű

érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind

a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus

sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi

előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az

emeltszintű érettségire.

4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon

4.1. Természetföldrajzi alapozó


Térképhasználati alapok, és gyakorlatok. Térképi ábrázolások értelmezése, a légi fotózás

alkalmazása a térképkészítésben, helymeghatározás, távolságmérés különböző léptékű

térképeken. Térképfajták bemutatása. Csillagászati alapok. Tájékozódás a Földön és a

Naprendszerben. A földrajzi fokhálózat ismerete, használata. A Föld elhelyezése az

Univerzumban. A világegyetem és a Föld kialakulásának és történetének folyamata, elméletei

és bizonyítékai. A lemeztektonikai események, jelenségek, következményei és okai a Földön.

A Föld felszínének formálódása. Külső és belső erők. Ásvány- és kőzettani alapismeretek.

Meteorológiai és hidrológiai alapismeretek. A természeti globális problémák.


156

4.2. Társadalom- és gazdaságföldrajzi alapozó


A világnépesség növekedésének és demográfiai jellemzőinek változása az emberiség

történelme során az egyes földrajzi élettereken. A világvallások területi elterjedése és

gazdasági-társadalmi vonatkozásai. Az emberi települések jellemzői és környezeti problémái.

Településtípusok. A népesség számbeli megoszlása a Földön, népességkoncentrációk.

A világgazdaság szereplői és működése. A világkereskedelem. A globalizáció. A világ

élelmiszer- és energiagazdasága. Alternatív energiaforrások megismerése, alkalmazásuk

területei, lehetőségei. A világ iparának és mezőgazdaságának területi szerveződése. Az e-

gazdaság, tőke, tőzsde. A gazdasági fejlettség mérése.

4.3. Európa regionális földrajza


A kontinens általános földrajzi képe. A kontinens részeinek természet- és gazdaságföldrajzi

jellegzetességei. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. Az Európai Unió

kialakulása, az integrációs folyamat, nemzetközi gazdasági együttműködések. Európa

kulturális sokszínűségének földrajzi háttere. A Kárpát-medence és Magyarország helye

Európában. A Kárpátok és a Kárpát-medence kialakulása, természet, társadalom és

gazdaságföldrajzi jellemzői. A Kárpát-medence népei. Magyarok az ország határain kívül,

hazánk területén élő nemzetiségek. Magyarország földrajzi jellemzői, természeti adottságai,

nagytájai, országrészei. Iparának és mezőgazdaságának szerkezetváltása az elmúlt évtizedben.

Településhálózatunk és idegenforgalmunk. A magyarországi régiók közötti különbségek.

Hazánkkal szomszédos országok jellemzői, világgazdasági jelentőségük, gazdasági és

társadalmi kapcsolataink. Nemzeti Parkok és természetvédelem Magyarországon.

Nemzeti kultúránk, hagyományaink, hungarikumok.

4.4 Ázsia regionális földrajza


A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai

alapfogalmak. Népesedési gócok Ázsiában. Kína és India népességének összehasonlítása.

Japán és az újonnan iparosodott és iparosodó országok. A Közel-kelet fogalma és

problematikája. Belső Ázsia népei, magyar vonatkozásai. Kína gazdasági fejlődése. Ázsia

világgazdasági szerepe. A kontinens környezeti problémái.


157

A komplex földrajzi övezetesség fogalma, elemei. Az övezetesség hatása a gazdaság és a

társadalom fejlődésére. A regionális gazdasági fejlettség különbségeinek okai.

4.5. Amerika regionális földrajza



alapfogalmak. Nagy nemzeti parkok. Az USA világgazdasági szerepe. Multinacionális

vállalatok és az USA. Közép- Amerika népessége és világgazdasági szerepe. Dél-Amerika

népessége és világgazdasági szerepe. A kontinens környezeti problémái. Integrációk

Amerikában.

A globalizáció fogalma, területei. Transznacionális vállalatok.

4.6. Afrika és Ausztrália regionális földrajza



alapfogalmak. Észak –Afrika népessége és országainak világgazdasági jelentősége. Az arab

világ és az iszlám. Közép-Afrika természeti adottsága, erőforrásai és országainak társadalmi

és gazdasági fejlettsége. Dél-Afrika színes társadalmi képe. Az apartheid. A térség erőforrásai

és világgazdasági szerepe. A népességrobbanás helyi és globális hatásai, élelmezési válság,

migráció, háborúk. Az elsivatagosodás folyamata, a Száhel övezet. Nemzetközi

segélyszervezetek szerepe.

Ausztrália általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak.

A kontinens szerepe a világgazdaságban és a világkereskedelemben.






megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett „Részletes érettségi



158

KÖRNYEZET- ÉS EMBERTAN


A tantárgynak kiemelt szerepe van a környezeti- és egészségnevelés program szempontjából.

Kiemelt jelentőségű abból a szempontból is, hogy modern, komplex és integrált tananyagot

dolgoz fel, erősíti a tantárgyközi kapcsolatokat.

E külön tantárgy a legfontosabb színtere a diákok környezeti- és egészségnevelésének,

valamint a tudatos és kritikus fogyasztói- és állampolgári magatartás kialakításának és

fejlesztésének. A kerettanterv minden tárgyának oktatásában valamint az iskolán- és órán

kívüli programokban is egyaránt megjelenik a környezettudatos szemléletmód.

A környezet- és embertan két kötelező kurzusból áll, melyet minden diáknak teljesítenie

kell. A kerettantervi óraszámok a hagyományos tanítási órákra vonatkoznak, de ezen kívül a

tárgyhoz szorosan kapcsolódnak tanórán kívüli foglalkozások (kirándulások, sportvetélkedők,

bajnokságok, nemzetközi diákcsereprogramok, konferenciák, előadások), és nem

hagyományos szervezésű tanítási órák (múzeumlátogatás, terepgyakorlatok, tanulmányi

kirándulások, epochák, témahetek, projektek).

Ajánlatos a két kurzust a lehető legsokfélébb módszerekkel feldolgozni, például hagyományos

módszerek, interaktív, vagy tevékenységközpontú módszerek, élményközpontú oktatás vagy érzékenyítő

módszerek.

Nem választható érettségi tárgy.

2. Kiemelt célok

Készségek fejlesztése:

Problémamegoldó gondolkodás

Ökológiai szemlélet

Kreativitás

Tolerancia

Kritikus véleményalkotás és vitakészség

Tudatos fogyasztói magatartás

Kritikus médiahasználat

Állampolgári felelősségérzet


159

Alapvető ismeretek:

A fenntartható fejlődés fogalmának ismerete

A globalitás, a globális szemlélet fogalmának ismerete

Az alapvető emberi biológiai szükségletek ismerete

Az egészség megőrzésének alapvető ismerete

Alapvető emberi jogok

A szűkebb lakókörnyezet értékeinek, problémáinak feltérképezése

Kialakítani diákokban:

A természet tiszteletét

Igényt a Föld szépségeinek, és a bioszféra természetes működésének megőrzésére

Környezettudatos magatartást

Személyes felelősségérzetet és érzékenységet a környezetünk iránt

Takarékosságot

Holisztikus világképet

Az egészséges életmód igényét

3. Kurzusok és témaköreik

3.1. Embertan


Az egészséges életmód és táplálkozás. Sport, egészség és szabadidő kapcsolatai. A szabadidő

hasznos, egészséges és értelmes eltöltése. Önismeret. Az ember egészségkárosító magatartása.

A környezet egészségkárosító tényezői. Vészhelyzetek a mindennapi életben. Káros

szenvedélyek és függőség. Családtervezés és szexuális kultúra. Betegségek szűrése. Amit a

magyar egészségügyről tudni érdemes. Az ember fogyasztói jogai. A tudatos és kritikus

fogyasztói magatartás. A reklám, a marketing és a média. Minőség és biztonság a

fogyasztásban. Reklamáció és jogérvényesítés. Takarékosság és gazdaságosság. Veszélyes

termékek és eljárások.

3.2. Környezettan


A fenntartható fejlődés fogalma. A fenntartható növekedés korlátai. Kölcsönös függőség a

bioszférában. A jelenlegi globális környezeti válságterületek. Természeti és társadalmi


160

válságövezetek és a problémák okai. A környezeti katasztrófák rendezésének és

megakadályozásának módja. Világszervezetek, konferenciák, egyezmények.

Magyarország, Budapest és a Belváros környezeti problémái. Otthonaink és háztartásunk

környezeti szerepe. Bekapcsolódás a környezetvédelembe. Saját felelősség, mindennapi

környezetvédelem. A környezetvédelem helyzete ma Magyarországon. Magyar szervezetek.


161

FIZIKA


A fizika oktatás célja a természet megszerettetése, ezen belül a fizikai környezet

természettudományos megismerési módszerének bemutatása, megismertetése. A hétköznapi

mindenki által tapasztalható jelenségek, történések észlelésével, megfigyelésével, a kapott

adatok számbavételével és azok magyarázatával kívánjuk elérni, hogy a tanulók tapasztalatot

szerezzenek a megfigyelés – modellalkotás - jelenségek előrejelzése folyamatban. A fizikai

megismerési módszer hasznosságának és kereteinek megismertetésével célunk a diákok reális

világképének kibontakoztatása. A fizika tantárgy a tanulási és a megismerési folyamata a

személyes élményekre, a megfigyelésekre, az észlelés és a felfedezés eredményeire épül.


A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei valamint a környezettudatos életmód

iránt. Törekedjen azok megértésére.

Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők

megkülönböztetésében.

Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört

részeinek és többszöröseinek használatában.

Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni.

A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit,

lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására.

Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje

fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat.

Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában.

Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket,

különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének

megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit,

tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló

szenzációhajhász, megalapozatlan “híradásokat” a tudományos értékű információktól.

A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a

számítógépes világháló. Az Interneten tudományos információk, adatok, fizikai

ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók, mint a fizika tanulását segítő


162

segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az

Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját

Módszerek

A fizikával szemben kialakult gátak, frusztrációk csökkentésének és megszüntetésének egyik

leghatásosabb eszköze egy olyan légkör megteremtése, amely lehetővé teszi a diákok

gondolatainak spontán kifejezését és utat ad kreativitásuknak, elősegítve sikerélményhez

jutásukat. Ezért rendkívül fontos a közös munkához az órákon a felszabadult hangulat és

biztonságos légkör kialakítása. A tanulás az önálló megfigyelésre, értelmezésre

modellalkotásra, problémamegoldásra épül, a tanár akár minden diáknak külön-külön is

segítséget nyújt. A magyarázat szintje és módja minden esetben a fiatalok tudásától, tanulási

stílusától, és személyiségétől függ. Az önálló munka mellett az órán nagyon lényeges, hogy a

diákok segítsék egymást. A közös problémamegoldás párokban, kiscsoportokban,

többletmotivációt, tanítási-tanulási folyamat mindkét szerepének megtapasztalása siker-

élményt jelent számukra. A felszabadult hangulat és biztonságos légkör a közös munka során

lehetőséget nyújt az önismeret és a tolerancia fejlesztésére.

A mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a fizikai

gondolkodásmód tanulmányozása közben, azaz a jelenségek észlelése, megfigyelése,

magyarázata, modellalkotás és következtetések levonása során. Célunk fejleszteni a tanulók

analizáló, absztrakciós és szintetizáló képességét.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a fizikát ne egy elszigetelt tantárgynak tekintsék, hanem

egy eszköznek és gondolkodási módnak, amit életük minden területén segítségül hívhatnak.

Az oktatás során ezért különösen figyelünk a hétköznapi, gyakorlati, alkalmazásokra, és a más

tantárgyakkal való kapcsolatok megvilágítására. Az első 6 kurzusban az ismeretszerzés

döntően induktív módon történik. A fizikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók

modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek,

modellek használhatóságának bizonyítási igényét, megmutatja a fizika hasznosságát, belső

szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. A fizika a maga hagyományos és modern

eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai és a humán

műveltségterületek tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához

és kezeléséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett


163

munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható események, jelenségek,

eredmények „előrejelzésére”. A természettudományos ismeretszerzés másik módszere, a

dedukció, inkább az érettségi felkészítő kurzusokra jellemző.

A fizika, a problémák, jelenségek tanulmányozása, a modellezés megoldási módszert

jelenthet a hétköznapi életben felmerülő feladatok, problémák megoldása során. A

megfigyelés, a kísérletezés, a jó kérdés feltétele, az összefüggések meghatározásának igénye

elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a használhatók kiválasztása, a célszerű és

szükséges elhanyagolások, az adatok, jelenségek között fennálló összefüggések felismerése

adja meg a lehetőséget a probléma megértéséhez. Érvek és ellenérvek összevetésének igénye

egy-egy problémával kapcsolatban a mai modern ember egyik alapvető jellemzője. Informális

társadalmunkban nagyon fontos a tudomány és áltudomány közti különbségtétel, a sajtóban

megjelenő, nemcsak fizikai témájú, aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése

Mivel az érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni.

Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is

a legjobban fel tudjanak készülni. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes

legyen koncentrálni, tudását összegezni és előhívni, a feladatok, problémák

tanulmányozásához, megoldásához a rendelkezésre álló segédeszközöket készség szinten

használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és szellemileg saját magához képest a

lehető legjobb állapotba kerülni.

A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük.

A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van,

hanem azon is, hogyan tanítunk.


A fizikaoktatás egy alapozó kurzussal indul, melyen a fizika kultúrtörténeti ismereteivel,

valamint a fizika legalapvetőbb összefüggéseivel, módszerivel ismerkednek meg a tanulók,

illetve megtanulnak néhány alapvető matematikai eljárást, melyre a későbbi tanulmányaik

során fizikából szükségük lesz. Ennek sikeres teljesítése után a diákok tematikus kurzusokon

ismerhetik meg a fizika különböző témaköreinek ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek

a kurzusok nem épülnek egymásra. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok


164

ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése, a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak

megfigyelése, magyarázata, gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése.

Azok számára, akik nem választják érettségi tantárgyként a fizikát, összesen 6 kurzus

elvégzése kötelező, melyekből a 9.,10.,11., évfolyam év végi osztályzatai születnek.

Azon diákoknak, akik a fizikát érettségi tárgynak választják, további két középszintű

érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Ennek tartalmi része megegyezik az

érettségi követelményekkel. Az emeltszintű érettségire jelentkező diákoknak további két

emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket megszerezni. A

megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott szintű érettségi

vizsgára.

Az értékelés módja

Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és

képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva,

fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés

legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját

maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk,

hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör

megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára.

A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések,

beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat

megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket

megvitassuk. Ez a fajta közös értékelés betekintést enged a diákok számára a mai fizikai

kutatás team munkájának hangulatába. Az érdemjegyeket minden kurzus végén, írásbeli

vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az

érettségire a diákok lelkileg is a legjobban fel tudjanak készülni.

Tartalom:

1. Bevezetés a középiskola fizikájába


Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a világegyetem

keletkezése kapcsán).A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő


165

fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kitekintés az aktuális kutatások

irányába például az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok

felhasználásával)

Tájékozódás az iskolai könyvtárban, más könyvtárakban, az interneten a fizikával kapcsolatos

ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, ismeretterjesztő folyóiratok,

folyóiratok, weblapok,…) Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag

igazolt állítások megkülönböztetése.

Egyszerű matematikai műveletek elsajátítása.

Témakörök Tartalmak

Tudománytörténet Asztrológia és asztronómia. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. Az atom fogalmának átalakulásai, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek, tapasztalatok. A Föld, a Naprendszer és a Kozmosz fejlődéséről alkotott csillagászati elképzelések.

Tudomány, technika,

társadalom

A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára. A fizika tudományának hatása az ipari-technikai civilizációra. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása, az áltudomány ismérvei és veszélye. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések fejlődése, egymásra épülése révén. A törvények, elvek szerepe. Megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése. Jelentős külföldi és hazai természettudósok módszereinek, tudományos eredményeinek és ezek érvényességi körének megismerése.

Mérés, mértékegységek

A távolságmérés és helyzet-meghatározás módjai (háromszögelés, helymeghatározás a Nap segítségével, radar, GPS, műholdak).

A mértékegységek rövid történeti áttekintése

Az SI mértékegység rendszer. Az anyagok mechanikai jellemzői. Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt mennyiségek, mérésük, mértékegységek.

Matematikai alapok Számolás kis és nagy számokkal. Egyenletek megoldása. A munka értelmezése A munka kiszámítása különböző esetekben. Mechanikai energia-fajták

Az energia fogalma, számítása. Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban.

A mechanikai energia-megmaradás törvénye.

A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre. A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban.

A teljesítmény és hatásfok Az energia fogalom tágabb értelmezésének lehetőségei

A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon. Energiafajták. „Energiatermelés.” Hagyományos és megújuló energiaforrások Földünkön. Az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk megismerése. Az egyes energiahordozók és források előnyei és hátrányai. Gyakorlati alkalmazások (a járművek


166

üzemanyag-fogyasztását befolyásoló gyakorlati tényezők, azok fizikai háttere).

Az életműködések fizikai háttere.

Egyszerű gépek és működésük a szervezetben (csontok, ízületek, izmok). Az emberi szervezet működésének energetikai vonatkozásai (légzés, keringés, hőháztartás). A táplálkozás energetikai vonatkozásai (a táplálékok energiatartalma, az energia felhalmozása, energiafelhasználás).

A környezettudatos magatartás fizikai alapjai

A takarékos, kényelmes, biztonságos közlekedés technikái.

Halmazállapot-változások Diffúzió, felületi feszültség.

Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése .a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő.


- Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok

elmondására.

- Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész

grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket

megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni).

- Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek

érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult

mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni.

- Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből

kiválasztani, a formulákat értelmezni.

Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető.

2. Hőtan


A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb

matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála

bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-V

diagramon.

Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett

fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek

értelmezése részecskemodell segítségével.

Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására.


167

Témakörök Tartalmak Az anyag szerkezete A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek

értelmezése részecskemodell és kölcsönhatás-típusokkal. Kölcsönhatások határfelületeken.

Hőtani alapjelenségek Az anyagok hőtani jellemzői (hőtágulás, olvadáspont, forráspont…) Hőmérséklet-mérés.

Gázok állapotváltozásai

Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt állapotleírások állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség) alkalmazása, mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata. .Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon.

Az anyag atomos szerkezete

Súlyviszonytörvények, Avogadro – törvény új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete.

Molekuláris hőelmélet Nyílt és zárt rendszerek jellemzői. Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).A gáz belső energiája.

A hőtan I. főtétele

A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője.

A hőtan II. főtétele A folyamatok iránya. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok. Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során. Első és másodfajú örökmozgó lehetetlensége. A termodinamika főtételeinek alkalmazása konkrét problémák megoldásában. Rend és rendezetlenség, rendeződési folyamatok a természetben.

Hűtés, fűtés A hatásfok fogalma. A hőerőgép. A hőenergia „előállítása”, szállítása, felhasználása konkrét rendszerekben. A mindennapi életben használt gépeink működésének vázlatos ismertetése. (pl. hűtőgép, légkondicionáló berendezés, központi fűtés, stb.) Az energiatakarékosság lehetőségei.

Földfelszín és éghajlat A légkörzések és tengeráramlások fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai.

A légkör fizikai jellemzői és az időjárást befolyásoló fizikai folyamatok

Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. Légköri optikai jelenségek (szivárvány keletkezése, lemenő nap színe) Az üvegházhatás jelensége, elve, gyakorlati példái, az üvegházhatást befolyásoló tényezők. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása.

A környezettudatos magatartás fizikai alapjai

Lakókörnyezetünk energetikai problémái (energiatakarékos építkezés, hőszigetelés, ablakok illesztése, megfelelő építőanyagok). A lakókörnyezet energiaellátásának gazdaságos módszerei, a környezet hasznosítható energiája (napkollektor,


168

hőszivattyú, kondenzációs kazán). Az energiatermelés kockázati tényezői. A globális éghajlatváltozások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) hatásainak és okainak megértése.

Fizikai folyamatok a szervezetben

Az emberi szervezet működésének energetikai vonatkozásai (légzés, keringés, hőháztartás). A táplálkozás energetikai vonatkozásai (a táplálékok energiatartalma, az energia felhalmozása). Vérnyomás, véráramlás.

- Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás

általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok irreverzibilitása (II. főtétel) – a

többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni.

- A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a

makroszkopikus rendszer és a mikroszkopikus modell kapcsolatát.

- Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket.

- Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell

következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű.

3. Mechanika


Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba

becslése alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi

jelenségek magyarázatára (pl. közlekedésben, sportban,…).

Témakörök Tartalmak A testek haladó mozgása

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség mint vektormennyiség.

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Az egyenletes és a gyorsuló mozgások összehasonlítása számításokkal.

Egyenletes körmozgás

Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata és kinematikai jellemzői.

Mozgások Függőleges- és vízszintes hajítás.


169

szuperpozíciója Dinamika

Tömeg, erő, súly A tömeg és az erő értelmezése, mértékegysége, esetleges kapcsolatuk. Mindennapjainkban megjelenő hibák ezzel kapcsolatban. Az erő, mint kölcsönhatás. Az erővektor.

A tehetetlenség törvénye.

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer.

Newton II. törvénye

A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont.

Hatás-ellenhatás törvénye

A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata.

Erőtörvények

A természet alapvető erői, kölcsönhatásai. A gravitáció. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő.

Erők együttes hatása Az erőhatások függetlensége .Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. Egyszerű gépek.

A lendület-megmaradás

A lendület és perdület fogalma, szerepe a mozgások leírásában. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák. Mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta).

Körmozgás dinamikai vizsgálata

Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.


- Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség,

tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok).

- Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések

segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.

4. Elektromosságtan


Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai

fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel.). Az anyagok

csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők).

Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem,

baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének

fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energia-

ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint.


170

Témakörök Tartalmak Elektromos alapjelenségek

Egyenáram, váltóáram a mindennapi életben. Áramforrások: elem, a 220 V-os hálózat. Áramkörök. Elektromos áramkörök, hálózatok felépítése, legfontosabb jellemzői. Az áramütés veszélyei. Az elektromos hálózatok biztonsági elemei. Élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (érintésvédelem, villám, villámhárító). Az internet elemei, a kapcsolódás módja. A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.

Az elektromos tér

A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. A feszültség és potenciál fogalma. vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés).

Kondenzátorok

A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.

Egyenáramok Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők

ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elemi töltés

Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Vezetőképesség.

Egyenáramú hálózatok A váltó áram

Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. A váltakozó áram fogalma. Frekvencia.

Elektromos teljesítmény Egyszerűbb eszközök

Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye. Pl.: lámpa, hősugárzó

Elektromágneses indukció A mágneses tér

A mágneses tér kísérleti vizsgálata – magnetométer. A mágneses tér jellemzése . A Föld mágnessége.

Lorentz-erő

Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma.

Mozgási indukció

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása.

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása. Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai.

Elektromágneses energia a

Az elektromos energia tárolása. Elektromos generátorok és motorok működésének fizikai háttere (indukciós jelenségek).


171

mindennapokban Információs és kommunikációs rendszerek működésének fizikai elvei (mobiltelefon, világháló). A számítógépek felépítése, a részegységek működésének fizikája. A villamos energia előállítása, szállítása (transzformátor, váltakozó feszültség és áram előállítása). Az elektromos energia fogyasztásával kapcsolatos kérdések a háztartásban (villanyszámla, izzók, biztosíték, újratölthető elem).

Diagnosztika és terápia Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező áramok kimutatása). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban.

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek

- Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket.

- Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört

összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai.

- Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait.

- Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos

energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről.

5. Csillagászat, atomfizika


Témakörök Tartalmak Csillagászat Tér és idő A természet méretviszonyai (atommag, élőlények, Naprendszer,

Univerzum). A gravitáció élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. Az idő mérése és homogenitása. A Naprendszer fölépítése, helyzete a Tejútrendszerben. A galaxisok és szerkezetük. A galaxishalmazok.

Csillagfejlődés

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása .Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák,

Földünk, mint bolygó Kozmológia alapjai

Az univerzum fejlődése. Ősrobbanás elmélet. Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. A Világegyetem múltjával és jövőjével kapcsolatos elméleteket alátámasztó, illetve cáfoló tények és érvek megismerése. A Világegyetem szerkezetének megismerése. A kutatás néhány módszerének, céljának és eredményének áttekintése.

Naprendszerünk

A bolygók mozgásai, anyaga, gravitációja, légköre, felszíne. Üstökösök, meteorok, meteoritok, kisbolygók jellemzői, mozgásuk sajátságai. A Hold jellemzői, fogyatkozásai, fázisai, mozgása. A Nap felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés). A Nap sugárzása, hatása, sarki fény. A bolygók mozgásának leírása. A bolygók fizikai-, kémiai tulajdonságai és a bolygók környezeti


172

viszonyai közötti összefüggés megértése. A holdfázisok és a holdfogyatkozás okának megkülönböztetése. Árapály jelenség, dagály hullám.

Űrkutatás

A világűr megismerése, a kutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe

Atommodellek

Ókori elképzelések. Egy probléma a XIX. század elején. A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag).Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai ismeretek. Proton, neutron, elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok, folyadékkristályok, kolloidok). Az anyag kettős természete. Néhány anyagvizsgálati módszer ismerete, a módszer fizikai háttere.

Magfizika Az atommag szerkezete

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus. Tömeg-energia egyenértékűség.

A radioaktivitás

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. A felezési idő. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.

Maghasadás

A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. atombomba, atomerőmű. az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

Magfúzió Atomreaktor, atombomba

A magfúzió jelensége, a csillagok (Nap) energiatermelése. A hidrogénbomba. A nukleáris energia felhasználásának lehetőségei. Atomerőművek működése. Kockázati tényezők és rendszerbiztonság az atomerőművek működésénél. A stabilitás fogalmának alkalmazása a magfizikában, az atomerőművek működésének, a szabályozás biztonsági tényezőinek megértése. Az élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (sugárvédelem). A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése.

Diagnosztika és terápia Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (röntgen, képalkotó eljárások, radioaktív nyomjelzés, endoszkóp használata). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban.


- Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről.

- Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok,

galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal.

- Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket.


173

- Ismerje az atommag összetételét. Tudjon kialakítani önálló véleményt a Magyarországon

(esetlegesen) működő atomerőművel kapcsolatban.

6. Hullámok, fény, hang


Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom

kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal,

vízhullámokkal).

Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a

hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői

között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és

a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése –

az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Esetleg számítógépes szimulációs és szemléltető

programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek

megértetéséhez.

Témakörök Tartalmak Rezgések, hullámok Rezgések jellemzése. Hullámok terjedése, állóhullámok. Mechanikai rezgés A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus

ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata).A fonálinga kísérleti vizsgálata.

Mechanikai hullámok

A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban .hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata).

Kontinuumok fizikája Hidrosztatika, az áramlástan elemei. A légkörzések és tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások. Mechanikai hullámok a természetben, árapály jelenség, dagály hullám. A kőzetlemezek mozgása, a mozgás következtében felhalmozódó feszültségek, földrengések. Az időjárás elemeinek, s az ezeket jellemző adatok összefüggéseinek elemzése.

A hang hullámtulajdonságai

A hang fizikai jellemzői, terjedésének mechanizmusa. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Ultrahang a természetben és gyógyászatban. A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok,


174

hangszín, hangsor, hangköz. Doppler jelenség. Elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullám fogalma, keletkezése, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. Az adatátvitel módja (rádió-, televízióadás és -vétel). A digitális adattárolás (CD, merevlemez). Optikai eljárások az adatátvitelben (üvegszálak). A fényelektromos hatás elve és gyakorlati alkalmazása (digitális fényképezőgép, fénymásoló, vagy lézernyomtató működésének elve). Az elektromágneses hullámok információátvitelben játszott szerepének megismerése. Az elektromosság, a mágnesség élővilágra gyakorolt hatásának megismerése.

Hullámoptika A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség).Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes - törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény). Képalkotó eszközök: tükrök (sík, homorú, domború), gyűjtő és szórólencse. A szem, mint optikai rendszer, látáshibák, gyakorlati alkalmazások (színlátás, térlátás, 3D filmek). A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. Hullámhossz-mérés. A fénysebesség mint határsebesség.

A fény kettős természete

A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások.

Az elektron kettős természete

Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám. Gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp.


- Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését.

- Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp,

távcső).

- Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a

környezetszennyezés sajátos változata lehet.

7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48

8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36

9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72

10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66


megegyezik a mindenkor érvényes, az OM által közzétett „Részletes érettségi



175

INFORMATIKA


Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához

szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és

alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési,

feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi

és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és

az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja.

Az intelligens és interaktív hálózati technológiák, szolgáltatások fejlődésével, valamint

elterjedésével kibővültek a kommunikáció lehetőségei, ami jelentősen befolyásolja a

személyközi társas-kulturális kapcsolatokat. A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a

különböző kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan

változó kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan és felelősen éljenek az

információszerzési és interaktív lehetőségekkel. A számítástechnika - beleértve a multimédia-

és az Internet-használatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy

legfontosabb területeit. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi különbségekből adódó

esélyegyenlőtlenség jelentősen csökkenthető az informatikai eszközök és a könyvtári

szolgáltatások használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé

válása esélyt ad a demokrácia erősítésére.

A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az

informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a

tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben

logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást,

készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök

alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását

segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és

kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az

információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes

bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon

informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye.


176

Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-

megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs

lehetőségeket nyújt, (például Web, csevegés; e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi

jelentősége az íráshoz mérhető.

Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes

tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen,

összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes

elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát

valamennyi műveltségterület feladata.

A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései

- Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a

számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják, A feladatnak

megfelelően képesek legyenek az összetett munkához szükséges eszközkészletet kiválasztani .

- Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő

szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú.

- Önálló munkára nevelés, differenciáit tanulás: a számítógép, mint interaktív eszköz

lehetőséget teremt az egyéni ütemű Tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára.

- Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása

megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást,

tervszerű, összehangolt munkát.

- Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges

dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz.

- Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos

fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban

otthon kell éreznie magát a tanulónak.

- Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a

tantárgyakhoz kapcsolódó feladatók megoldására a tanulók használjanak informatikai

eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás).

- Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az

információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait.

tanulóknak képesnek kell lenniük az adatok biztonságos tárolására, az ehhez kapcsolódó

technikai fogások alkalmazására. A tanulóknak ismerniük kell az adatvédelmi

alapfogalmakat, és az információhitelesség megőrzési technikáit.


177

Az elsajátítani kíván ismeretek listáján szerepel a Szerzői jogi alapfogalmak ismerete,

valamint az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.

- Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus

formájának kialakítására.

A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései

- Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés

bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,

feldolgozására és a folyamat értékelésére.

- A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári

információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával.

-A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek

kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök

megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos; biztos

használói magatartás kialakítása.

-A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai

fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és

feldolgozásba.

-A forrás felhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének

elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint

változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

A tantárgy szerkezete

Az első 6 kurzus minden diák számára kötelező, további 2 kurzus a középszintű érettségire

készít fel, további két kurzus az emeltszintű érettségire készít fel.

Fejlesztési követelmények, és feladatok

A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a

balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat

pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai

kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa

el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben:


178

felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit: Szerezzen tapasztalatokat az

informatikai eszközök és információhordozók használatában.

Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban

megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni.

Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és

médiatár, az Internet használatában.

Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs

rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és

adatvédelem szabályait.

Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot

teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati

úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások

alkalmazásával.

Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani,

legyén igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző

formában való megjelenítésére.

A kívánt ismeretek közt szerepel az összetettebb dokumentumok létrehozása, átalakítása,

formázása.

Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása.

Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek,

eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.

Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló

tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes

algoritmusokat tervezni és megvalósítani.

Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az

intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről.

Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes

értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti

összefüggéseket.

Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi

és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai

kultúrájának fejlődésében.

Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,

személyiségromboló hatásának. (pl. a számítógép-függőség videojáték-függőség problémái).


179

Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai

irányultságának megfelelő szakmákban.

Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári

tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.

Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb

technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető

források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével.

Tanulmányaihoz érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs forrásokat.

Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást

kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai

adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük.

Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust,

tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív adatgyűjtés

teljes műveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni.

Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk

elemezésé és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással

kapcsolatos etikai követelményeknek.

Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú

tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja

venni szolgáltatásaikat.

Ismerje a korszérű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból,

számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, szükségleteinek és

érdekeinek megfelelően tudja azokat használni.

Oktatási módszerek és eszközök

A tárgy sajátosságából adódik, hogy némi előadás után a hangsúly az egyéni felfedező,

feltáró, gyakorlati munkára helyeződik, de időnként lehetőség adódik egy-egy megadott téma

kollektív feldolgozására is. Alapvető oktatási eszközként az iskolában rendelkezésre álló

számítógépeket és a világhálót lehet használni.

Értékelés

Az értékelés folyamatos. Minden órán lehetőség van a tanulók aktív segítésére. Az

osztályzatokat a diákok vizsgákon szerzik


180

Tartalomorientált kompetenciák

Információs társadalom

• A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

• értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket,

képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;

• képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és

tudását gyarapítani;

• ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;

• ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;

• ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

Informatikai alapok – hardver, informatikai alapok – szoftver

• A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű

informatikában;

• ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;

• ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;

• legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai

kérdéseivel!

• A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;

• tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;

• ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;

• ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;

• tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;

• tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;

• részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum

előállítására;

• ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát

és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;

• tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;


181

• tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző,

szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;

• tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített

objektumokat) beilleszteni!

Táblázatkezelés

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;

• tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;

• legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat

végezni;

• legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;

• tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

• tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

Adatbázis-kezelés

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

• legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;

• az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan

karbantartani;

• tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;

• tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

• nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;

• a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

Információs hálózati szolgáltatások

• Tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus

keresőprogramokkal;

• tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat

csatolni;

• tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;

• tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;

• tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

Prezentáció (bemutató) és grafika

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;

• tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;

• tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;


182

• tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;

• grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;

• képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Könyvtárhasználat

• A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;

• rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;

• a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;

• ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Algoritmizálás, adatmodellezés

• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;

• tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;

• tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;

• tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

• legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus

helyességének ellenőrzésére!

A programozás eszközei

• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven

megoldani;

• legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes

tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!


183

1. Információs társadalom


Témák Követelmények 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni.

Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …).

Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével.

1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

2. Informatikai alapismeretek – hardver, informatikai alapismeretek – szoftver


Témák Követelmények 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő),

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.

Ismerje a számítógép részeinek és


184

ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során. .

2.3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 2.3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 2.3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 2.3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 2.3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 2.3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 2.3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 2.3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét.

Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

3. Szövegszerkesztés


Témák Követelmények 3.1. A szövegszerkesztő használata 3.1.1. A program indítása 3.1.2. A munkakörnyezet beállítása 3.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 3.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni.

Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni.

Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.

3.2. Szövegszerkesztési alapok 3.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 3.2.2. Karakterformázás 3.2.3. Bekezdésformázás 3.2.4. Felsorolás, számozás

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni.


185

3.2.5. Tabulátorok használata 3.2.6. Oldalformázás

Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …)

3.3. Szövegjavítási funkciók 3.3.1. Keresés és csere 3.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 3.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.

3.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 3.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 3.4.2. Körlevélkészítés 3.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

4. Táblázatkezelés


Témák Követelmények 4.1 A táblázatkezelő használata 4.1.1 A program indítása 4.1.2 A munkakörnyezet beállítása 4.1.3 A táblázatkezelő menürendszere 4.1.4 A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

4.2 A táblázatok felépítése 4.2.1 Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.

4.3 Adatok a táblázatokban 4.3.1 Adattípusok 4.3.2 Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 4.3.3 A cellahivatkozások használata 4.3.4 Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott


186

szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.

4.4 Táblázatformázás 4.4.1 Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 4.4.2 Karakter-, cella- és tartomány-formázások 4.4.3 Cellák és tartományok másolása

Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.

4.5 Táblázatok, szövegek, diagramok 4.5.1 Egyszerű táblázat készítése 4.5.2 Formázási lehetőségek 4.5.3 Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.

4.6 Problémamegoldás táblázatkezelővel 4.6.1 Tantárgyi feladatok megoldása 4.6.2 A mindennapi életben előforduló problémák

Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

5. Adatbáziskezelés


Témák Követelmények 5.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 5.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs

Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.

5.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 5.2.1. Adattípusok 5.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 5.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek.


187

Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.

5.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 5.3.1. Lekérdezések, függvények használata 5.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 5.3.3. Összesítés

Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.

5.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 5.4.1. Űrlapok használata 5.4.2. Jelentések használata

Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

6. Információs hálózati szolgáltatások


Témák Követelmények 6.1. Kommunikáció az Interneten 6.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 6.1.2. Állományok átvitele 6.1.3. WWW 6.1.4. Keresőrendszerek 6.1.5. Távoli adatbázisok használata

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.

7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek

Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel.


188

Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.

7. Prezentáció és grafika


Témák Követelmények 7.1. Prezentáció (bemutató) 7.1.1. A program indítása 7.1.2. A munkakörnyezet beállítása 7.1.3. A program menürendszere 7.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása

Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.

7.2. Grafika 7.2.1. A program indítása 7.2.2. A munkakörnyezet beállítása 7.2.3. A program menürendszere 7.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 7.2.5. Képek beillesztése, formázása

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

8. Könyvtárhasználat


Témák Követelmények 8.1. Könyvtárak 8.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 8.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 8.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 8.1.4. A könyvtári szolgáltatások

Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.

8.2. Dokumentumok 8.2.1. Nyomtatott dokumentumok 8.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)

Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.

8.3. Tájékoztató eszközök 8.3.1. Katalógusok 8.3.2. Adatbázisok 8.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.


189

9. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)


Témák Követelmények 9.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 9.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 9.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 9.1.3. Állományok

Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek)

9.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 9.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések

Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven.

9.3. Rekurzió 9.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában

Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat.

9.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 9.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás

Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak.

9.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 9.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása

Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.

10. A programozás eszközei (csak emelt szinten)



190

Témák Követelmények 10.1. Algoritmusleíró eszközök 10.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái

Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.

10.2. Programozási nyelv 10.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete

Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket

10.3. Programfejlesztői környezet 10.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 10.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.


191

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA


A társadalomismeret tanítás célja, hogy segítse a felkészülést a felelős társadalmi

szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre. Megismertesse a diákokat

a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival,

valamint a gazdaság működésével.

A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése támpontokat

nyújthat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és

kapcsolataik tudatos formálásához.

A tárgy segítségével ábrázolni lehet az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a

társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit.

Cél, hogy segítsen eligazodni korunk legégetőbb kérdéseiben egy olyan nemzedéknek,

melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által

meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie.

Témakörök

Állampolgári és társadalmi ismeretek

Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megértéséhez

és tiszteletéhez szükséges képességek kibontakoztatása. A tudatos választói magatartás

hátterének kialakítása.

Gazdasági ismeretek I.-II.

Cél a gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek

elsajátítása. A tervezés és elemzés képességeinek fejlesztése az alábbi területeken: üzleti

vállalkozás, munkavállalás, pályázatkészítés, eligazodás a mindennapi élettel szorosan

összefüggő bürokrácia rejtelmeiben.

Szociológia

Célja fejleszteni a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást.

Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a

személyiség fejlődésében, valamint az egyén felelősségét kapcsolataiért.


192

E tanulmányok segítséget nyújtanak a mai magyar társadalommal kapcsolatos kérdések

megértéséhez.

Szociálpszichológia

Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a

személyiség fejlődésében. Segít a tudatos és felelősségteljes kapcsolatépítés kialakításában.

Etika

Az etika nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére

törekszik. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segít különbséget tenni

jó és rossz döntés között. Az etika oktatása feltárja és fogalmilag megragadhatóvá teszi azokat

az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak és segíti a

kulturális sokszínűség értékének felismerését.

Jelenismeret

A kurzus tematikus középpontjában a globalizáció, valamint a modernizáció kérdéseire

adható válaszok kialakítása, a helyes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése

áll.

Célszerűnek látszik a mai világgazdaságban érvényesülő törvényszerűségek megértése, a

folyamatok hatásmechanizmusainak ismerete. Az egyéni, valamint a nemzeti és európai

identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi

beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának

sokoldalú értelmezése.

Módszerek

Az ember és társadalomismeret tárgy sikere a diákok egyéni munkára való sikeres

felkészítésén múlik. Célunk nem elsődlegesen elméleti ismeretek átadása, - noha

természetesen egy fogalmakra, társadalmi-politikai-gazdasági folyamatokra épülő elméleti

anyag ismerete elengedhetetlen-, hanem a diákok felkészítése arra, hogy önálló

kutatómunkájukon keresztül legyenek képesek ezen folyamatok elemzésére, megismerésére.


193

Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek jelen koruk világának valós

megismerésére, az őket érdeklő, érintő problémák feldolgozására, esetlegesen írásos

bemutatására.

Számonkérés

A diákok írásban és szóban teljesíthetik vizsgakötelezettségüket. Házi dolgozat megírásával a

diákok a tanév szorgalmi időszaka alatt, tanári segítséggel dolgozhatnak egy általuk

kiválasztott hétköznapi, vagy tudományos probléma feltárásán. E feladat alapvetően az önálló

kutatási tevékenységet és a komplex (interdiszciplináris) megközelítést helyezi a

középpontba.

A szóbeli vizsga a diákok által hallgatott tematikus kurzusok anyagából összeállított tételsor

felhasználásával a vizsgaidőszakban tehető le.

A kurzusok tartalma

1. Állampolgári és társadalmi ismeretek

.Ajánlott óraszám: 12

Témakörök Tartalmak A társadalomismeret A társadalom fogalma. A társadalmak fejlődése, tagolódásuk.

Osztályok és rétegek. Családformák a mai világban. Az egyén és a jog Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai.

Diákjogok. Jogok és kötelezettségek Magyarországon és az Európai Unióban.

Jogi alapismeretek Jogi alapismeretek. Polgári peres eljárások. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai.

Ügyeink intézése Kihez forduljunk? Hatóságok a mindennapi életben. Közigazgatási eljárások.. A legfontosabb iratminták és kezelésük A fontosabb intézmények. Adózás.

Politikai ismeretek Az állam fogalma. Államformák, politikai rendszerek. A legitim uralom. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság szerepe a demokráciában. A politika intézményrendszere, választási rendszer a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Az önkormányzatiság. Civil szervezetek szerepe.

Továbbhaladási feltételek


194

A tanuló legyen tisztában alapvető állampolgári jogaival és kötelességeivel. Ismerje

Magyarország állam-és közigazgatási intézményrendszerét.

2. Szociológia


Témakörök Tartalmak A szociológia módszertana

Mintavétel, közvéleménykutatás. Kérdőívek, interjú.

Szociálpszichológia. Kultúra, értékek és normák

Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Norma, szerep, státusz. Értékváltozás és életminőség Magyarországon és a nagyvilágban. A tudás fogalmánk átalakulása, az élethosszig tartó tanulás.

Egyenlőtlenség, szegénység

A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetetek. Nemzetiség és nemzet. Hátrányos társadalmi helyzetek, társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás.

Népesedés, népesség Alapfogalmak: termékenység, halandóság, reprodukció, halálozás. Kiemelt demográfiai csoportok: Nők, idősek, fiatalok, gyerekek. Magyarországi és nemzetközi tendenciák

A helyi társadalom A lakóhely, mint közösség. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon. Város és falu. Urbanizációs és regionális problémák. Családformák, kortárs csoport és ifjúsági szubkultúrák.


A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek

megvitatására, önálló véleményalkotásra.

3. Szociálpszichológia


Egyén és csoport. Társas interakciók. Komformitás. Tömegkommunikáció

Félelem, harag, agresszió. Normák, normakövetés. Deviáns magatartásformák. Tömeglélektan, csoportlélektan. Sztereotip magatartásformák. Előítélet, diszkrimináció. A média lélektana. A reklám pszichológiája.


195

Továbbhaladás feltételei: A diák legyen képes a társas interakciók formáinak felismerésére és

helyes alkalmazására. Legyen képes az előítéletes magatartásformák társadalmilag káros

hatásának tudatos felmérésére.

4. Gazdasági ismeretek I.


Témakörök Tartalmak Vállalkozás A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör,

vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. Kht, bt, rt, kft, állami tulajdon, magántulajdon. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források,) Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Public relations. Marketing.

A munka világa Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései. Munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés, önéletrajzírás, felvételi elbeszélgetés. Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön. Munka nélkül.

Nemzetgazdaság A költségvetés. A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. Adók.(személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók, eva). Konjunktúra és válság. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). Az állam gazdasági szerepvállalása, pénzügyi közvetítők a nemzetgazdaságban.

5. Gazdasági ismeretek II


Világgazdaság Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. Export, import hazai jellemzői. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai. Vámok, protekcionizmus. Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO – volt GATT). EU-tagság gazdasági nézőpontból. EU-tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján, (pl. a munkaerő, tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok, mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére). Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység.



196

A tanulók tudják, hogy mi a különbség a vállalkozási forma és a tulajdonforma között.

Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. A tanulók tudjanak

önéletrajzot írni. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma

okairól és megoldási lehetőségeiről

6. Etika


Témakörök Tartalmak Erkölcsi gondolkozás Tények és értékek. A cselekedet erkölcsi megítélése. Etikai

álláspontok a jó és a rossz ismeretének eredetéről. A szenvedés kérdése. Hit és vallás. A világvallások emberképe és erkölcsi tanítása.

Törvény és lelkiismeret

Az erkölcsi gondolkozás fejlődése. Szokás, hagyomány, törvény. Az egyén választása. Szándék és következmény. Erények, jellem, erkölcsi érzék, erkölcsi nevelés. Önállóság, önmegvalósítás és önkorlátozás.

Kapcsolatok Szeretet, barátság, szerelem, szexualitás. Szülők és gyerekek, otthon, család. Egyén és közösség. Állampolgárság és nemzeti érzés. Többség és kisebbség. Szolidaritás. Társadalmi igazságosság. Erkölcs és politika. Részvétel a közéletben, szólásszabadság.

Korunk erkölcse Ökológiai válság. Környezettudatos életmód, az emberek felelősége. Világszegénység. Közösségi és társadalmi korrupció. Intolerancia, kirekesztés, rasszizmus. Az emberiség közös öröksége.


A tanulók meg tudják ítéli a különbséget, jó és rossz döntések között. Fel tudják mérni a

Fontosabb összefüggéseket korunk erkölcsi kihívásainak okairól. Ismerik a fontosabb

Fogalmakat (erkölcs, érték, szolidaritás, empátia, lelkiismeret…).

7. Jelenismeret


Témakörök Tartalmak Az új gazdasági világrend

A piacgazdaság globális tendenciái és mechanizmusai. A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai..

Innen és túl a nemzetállamon

Magyarország és a globalizáció kihívása. Az európai integráció kérdései. A “helyi társadalom” fogalma és működése. A nemzeti szuverenitás jelentősége a globalizáció korában. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). Nemzetközi szervezetek és a nemzetek közössége. A gazdasági világverseny hatása a nemzetgazdaságra, a helyi társadalmakra és a politika nemzetközi intézményrendszerére.


197

Kultúra és globalizáció A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák.

Hitek és remények Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. A technológiai-gazdasági fejlődés hatása a mindennapi életre

Munkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A hatékonyságelv és a gazdasági világverseny következményei. A munkanélküliség kérdése. A társadalmi tér átalakulása a közlekedési és a távközlési technológia fejlődésének hatására.

A fogyasztók társadalma

A fogyasztói társadalom. A reklám. A jóléti állam. A politikai nyilvánosság átalakulása.

A családi élet változásai

A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. Változások a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben. A feminizmus törekvései.

Az életmód átalakulásának hatása a testi és lelki egészségre

Civilizációs és környezeti ártalmak. A kémiai biztonság kérdései. Az E számok vonzásában. A géntechnológia alkalmazásának társadalmi és ökológiai kockázata.

A növekedés határai A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. Klímaváltozás, erdőpusztulás, talajerózió, az ivóvízbázisok és más természeti erőforrások kimerülése. Környezetszennyezés: az ipari és kommunális hulladék növekedésének és kezelésének kérdései, megelőzés és újrahasznosítás.

Népesedési kérdések Migráció globális méretekben. A menekültkérdés gazdasági, politikai és ökológiai szempontból.


A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló

tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal

kapcsolatban. Tudja. értelmezni e folyamatoknak a kulturális és természeti környezetre

gyakorolt hatását.

8. Filozófia Témakör Tartalom A filozófia Fogalma, keletkezése, kiindulópontjai, kezdetei, helye a

tudományok rendszerében, hatása a társadalmi struktúrára és az emberi gondolkodásra. Filozófiai diszciplínák, résztudományok: ontológia, gnoszeológia, kozmogónia, axiológia, logika, religionisztika, politológia, szociológia, etika, esztétika, teológia stb.

Logika Fogalma, lényege, kapcsolata más tudományokkal. Arisztotelész logikai alapfogalmai (premissza, konklúzió, szillogizmus), Zénón apóriái (logikai paradoxon, filozófiai logika).

Ismeretelmélet A tudományos megismerés forrásai, lehetőségei, módszerei. Az univerzáliák vitájának hagyatéka, a filozófiai irányzatok dialektikája: realizmus – patrisztika – racionalizmus; nominalizmus – skolasztika – empirizmus.

Lételmélet “Rádöbbenés a létre”, a létezés megfogalmazása, a kérdés feltevése. Ideák és kategóriák; dualizmus, pluralizmus, monizmus


198

és empirizmus. Az irodalom lételméleti kérdésfeltevései: Hamlet – Candide – Meursault.

Erkölcsfilozófia Az erkölcs, mint társadalmi konvenció. Különböző társadalmak különböző erkölcsrendszerei – a morál szinkron és diakron vizsgálata.

Tudományfilozófia A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományossága. A tudományos érvelés sajátosságai, paradigmái.

Vallásfilozófia Ismerkedés az alapfogalmakkal: religionisztika, világvallás, vallás, szekta, egyház, hit, ideológia… A mítosz. Törzsi, tradicionális és modern vallásviszonyulás. Távol-keleti vallások, közel-keleti vallások, atlanti kultúra.

Politikai filozófia Egyén és közösség. Törzsi, tradicionális és modern társadalmak. Államformák, társadalmi rendszerek, utópiák. A nyugati kultúrkör evolúciója, paradigmaváltásai: Periklész paradoxonja – Jézus nonkonformizmusa – Gutenberg galaxisa – Kolumbusz tévedése – Mirabeau hídja – Watt gőzgépe – Ford futószalagja – Európa újrafelosztása – Teller atomreaktora – Neumann elve.

Érettségi kurzusok


A diákok a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket,

melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni a jelen kor társadalmi, gazdasági és politikai

viszonyai között. Ismeretanyaguk gyarapítása, valamint a rendelkezésükre álló

fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a társadalmi kérdések pontos megfogalmazását, s az

azokra adandó válaszok gondos kifejtését.

Középszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48

Középszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36

Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72

Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66

Tartalom:

Az érettségi kurzusok tematikája megegyezik a mindenkori érettségi követelményekkel

(írásbeli példasorok, szóbeli témakörök).


199

IDEGEN NYELVEK

ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ

Általános célok és feladatok

Cél a tantárgyakkal szemben kialakult gátak, negatív hozzáállás és frusztráció csökkentése,

megszüntetése, és így – a lehetőségek szerint – igyekszünk segíteni a nyelvekhez való pozitív

viszony kialakítását.

A kommunikációs készségek fejlesztésekor nagy hangsúlyt helyezünk a személyiséget

fejlesztő célokra is, miközben magát az elsajátítható tudást adjuk át. A tanulók az órán

különböző társas szituációkban, a mindennapi életükhöz közelálló helyzeteken keresztül

gyakorolhatják az önkifejezés lehetséges formáit. Az órai társas helyzetek során a másokkal

való együttműködés ösztönzi a diákok személyiségének fejlődését pl. az empátia, a kölcsönös

odafigyelés területén.

Idegen nyelvek tanulása elképzelhetetlen az adott népek kultúrájának és hagyományainak

megismerése nélkül. Ezért érdekes, mindennapi életből vett anyagokkal igyekszünk felkelteni

és fenntartani a diákok érdeklődését, valamint bővíteni tudásukat, rálátásukat a célnyelvi

ország kultúrájára.

Célunk, hogy a diákok a hétköznapi életben felhasználható, hasznosítható nyelvi ismeretekkel

rendelkezzenek, valamint elsajátítsák az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen

stratégiákat, amelyek ösztönözhetik őket az egész életen át tartó tanulásra.

Kiemelt célok

Legfontosabb célunknak tartjuk, hogy a diákok saját haladási ütemükben tanulhassák a

nyelvet. Figyelembe véve a diákok idegen nyelvekkel és azok tanulásával kapcsolatos

félelmeit és fenntartásait, kommunikációs képességeit, személyiségét, érdeklődését,

ismereteit, biztosítjuk, hogy a számukra legmegfelelőbb tempóban érhessék el az általuk

kitűzött célt.

Cél, hogy az adott idegen nyelvet első helyen választó diákok eljussanak- az Európa Tanács

skálájához igazodva – középszinten a B1 szintre, emelt szinten a B2 szintre, a nyelvet

második helyen választók pedig eljussanak legalább az A2 szintre.


200

Részcélok

A kerettanterv az idegennyelv-tanítás követelményeit úgy alakította ki, hogy az felkészítse a

diákokat a fent említett feladatokra, akár első, akár második nyelvként választják az adott

idegen nyelvet. A cél, hogy a tanulók megállják helyüket különböző kommunikációs

szituációkban, és tudják a nyelvet céljaik megvalósítására használni. Olyan kommunikatív

emberek képzése a feladat, akik egy adott idegen nyelvi szituációban képesek kreatívan és

hatékonyan megnyilvánulni.

- érdeklődés felkeltése a célnyelv iránt, illetve a nyelvhez való pozitív viszony kialakítása

- a nyelvvel kapcsolatban fennálló félelmek, frusztrációk és gátak csökkentése a felszabadult,

bátorító, és biztonságos légkör megteremtésével, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló meg

merjen szólalni, és gondolatait spontán kifejezze a célnyelv használatával

- különböző kommunikatív eszközök használatának inspirálása, utat adva a tanulók

kreativitásának, és fejlesztve ezzel önálló problémamegoldó képességeiket

- A diákok mindennapi életében előforduló szituációkban az idegen nyelv használat előnyeire

való rávilágítás, s a készségek, képességek gyakori, aktív használatának ösztönzése. A tanuló

minél többet szembesüljön a nyelv használatának szükségességével, s ne úgy tekintse a

nyelvet, mint egy tantárgyat, hanem mint az emberek közti értékes kommunikáció eszközét.

- A kulturális kompetencia fejlesztése. A nyelvtanulás során a tanuló betekintést nyer más

kultúrákba, ami hozzájárul az interkulturális tudatossághoz, készségekhez. Ennek gyakorlati

haszna a hatékonyabb kommunikáció, távlati eredménye pedig tapasztalatszerzés saját

kultúránkon kívüli kultúrákról, amely közelebb visz megismerésükhöz, megértésükhöz. A

tanuló nyitottabbá válik egy más kultúra új élményeinek befogadására, aminek segítségével

gazdagabb, összetettebb személyiséggé fejlődhet

- Fontos szempont az oktatás során, hogy a tanulók felismerjék, hogyan tudják alkalmazni,

illetve hogyan lehet segítségükre a célnyelv más ismeretek elsajátítása, más tantárgyak

tanulása során.

- Sok diák számára nehézséget okoz a vizsgaszituációban megkövetelt kommunikáció, ezért

tudatosan fel kell őket készíteni, hogy képesek legyenek a szituációt kezelni.

- A való életben a nyelvi készségek általában nem izoláltan jelennek meg: gyakran előfordul,

hogy egy levélre szóban válaszolunk, egy újságcikkre, rádióműsorra írásban reagálunk stb.

Éppen ezért fontos, hogy a nyelvi készségeket lehetőleg a nyelvórán is integráltan fejlesszük.


201

- Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) sokrétű lehetőséget nyújtanak a

nyevltanulóknak az önálló nyelvtanulásra, illetve célnyelvvel és célnyelvi közösséggel

kialakítható kapcsolatra. Ezen alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése fontos

feladat, ahhoz, hogy a diákok autonóm, nyelvtanulókká illetve nyelvhasználókká váljanak.

A képzés módszere

A középiskolába újonnan bekerülő diákok tudásukat illetően meglehetősen heterogén képet

mutatnak, ezért a nyelvoktatás nem támaszkodhat közvetlenül a már megszerzett ismeretekre,

hanem a diákok aktuális tudásszintje, mentális állapota, meglévő készségeik és nyelvvel

kapcsolatos céljaik határozzák meg a tanulási folyamatot (óraszám, csoport, tanulási idő stb.)

A tantervben a nyelvtudás szintjeit a könnyebb követhetőség kedvéért öt nagy egységre

bontottuk, amelyet az európai hatfokú szisztéma alapján állapítottunk meg (A1-, A1, A2, B1,

B2). Egyik szintről a másikra a diákok meghatározott számú kurzusokon keresztül jutnak el.

Az idegen nyelvet második helyen választóknak az A2 szintre kell eljutni, ez hat kurzus

teljesítését jelenti amennyiben a diák hozott tudása megfelel az Európa tanács szintleírása

szerinti A1- szintnek, vagyis a bemeneti követelménynek. A középszintű érettségihez (B1

szint) további két érettségi előkészítő kurzus szükséges. Ha valaki emeltszintű érettségit

szeretne tenni, annak még további két, emeltszintű érettségire felkészítő kurzuson kell részt

venni a 8 kurzus után, tehát összesen 10 darab kurzus fedi le a szintleírásnak megfelelő B2-es

szintet.

A nyelvtanítás sajátosságai miatt, az idegennyelv-tanítás eltér a többi tantárgytól abban, hogy

a kurzusok sorrendje kötött. Az egyes kurzusok nem választhatóak szabadon, hanem a diákok

- aktuális adott idegen nyelvi kommunikációs készségeik, és képességeik

- mentális állapota

- nyelvvel kapcsolatos elképzelései

- különböző életkorbeli, csoporton belül betöltött szerephez fűződő stb. sajátosságai

határozzák meg, mely kurzusokat választhatják. A kommunikációs kompetencia tekintetében

tehát linearitást, azaz egymásra épülést mutatnak a kurzusok. Tanulmányaik során a tanulók a

kommunikációs céljaik megvalósításában egyre magasabb szintre jutnak el, amely szintek

nem felcserélhetőek.


202

A témakörök, a kommunikációs szándékok, és a nyelvtani kompetencia tekintetében azonban

nincs ilyen mértékű kötöttség. A különböző témák és nyelvtani szerkezetek, a különböző

szinteken újra és újra megjelenhetnek, s meg is jelennek, természetesen eltérő nehézségi

fokon. Ezzel biztosítható az egyéni haladási ütem valamint a rendszer átjárhatósága.

Az egyes kurzusokon előforduló témakörök az érettségi követelményekben meghatározott

témakörök közül kerülnek ki, szem előtt tartva az aktuális tanulócsoport érdeklődési körét,

mentális beállítottságát. Az első hat kurzus végére azonban a tanulók az összes témakörrel

megismerkednek, s a tanult témákról, a tanult nyelvi, és szókincsbeli eszközök segítségével

idegen nyelven képesek kifejteni véleményüket gondolataikat, s a felmerülő egyszerűbb

kérdésekre válaszolni tudnak a tőlük elvárható nyelvi szinten. A középszintű érettségire

felkészítő kurzusokon újra előkerül minden témakör, bár már nem olyan részletességgel, mint

az első hat kurzus során, inkább részben ismétlő, nagyobb részben kiegészítő, illetve a

meglévő ismereteket elmélyítő céllal. Az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusokon újra

előkerül minden téma, természetesen még magasabb nyelvi szinten, bővebb szókinccsel,

elvontabb gondolatokkal gazdagítva.

A hat kurzus során előkerülő témakörök az érettségi követelményrendszerben

meghatározottak szerint:

- személyes vonatkozások és a család /tanuló személye, családi élet/

- ember és társadalom /emberek külső belső jellemzése, ünnepek vásárlás/

- környezetünk /otthon, lakóhely és környéke, időjárás/

- az iskola /saját iskola, nyelvtanulás/

- a munka világa /diákmunka, pályaválasztás/

- életmód /napirend, kedvenc ételek/

- szabadidő, művelődés, szórakozás /színház, mozi, kedvenc sport/

- utazás, turizmus /tömegközlekedés, utazási előkészületek/

- tudomány és technika /népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök

szerepe a mindennapi életben/

- célnyelvi ország kultúrája, földrajza, és egy két fontosabb történelmi esemény

Ahhoz, hogy a tanulók interakciókban részt tudjanak venni, nem elég az, hogy adott témáról

ki tudják fejteni nézeteiket. Hogy egy beszélgetésbe be tudjanak kapcsolódni néhány szóval,

vagy egy-két mondattal, illetve, hogy reagálni tudjanak az elhangzottakra, meg kell


203

ismerkedniük a társas viselkedés szabályaival. Meg kell tanulni beszélgetést kezdeményezni,

udvariasan szót kérni, átadni a szót a beszélgetőpartnernek, figyelmesen hallgatni a másikat és

lezárni a beszélgetést. Tudni kell, hogy kivel milyen hangnemet illik megütni, mi számít

viccnek, mi durvaságnak. A tanulóknak el kell sajátítani azokat a stratégiákat, azokat a kis

„forgatókönyv mintákat” (szcenáriókat), amelyeket akkor alkalmazunk, amikor kiszámítható

helyzetekben feladatokat végzünk (pl. ételrendelés). Ezeknek a „forgatókönyveknek” elemi

részei a beszédszándékok, vagy kommunikációs szándékok. (pl. információkérés és -adás,

vélemények cseréje). Ezek tanításának sorrendje a témakörökhöz hasonlóan szabadon

választható. Az első hat kurzus során a tanulók megismerkednek az összes olyan egyszerűbb

beszédszándékkal, amelyekkel a mindennapjaiban a leggyakrabban találkozhat. A közép- és

emelt színtű érettségire felkészítő kurzusokon ezen kommunikációs szándékok gyűjteménye

némileg bővül amellett, hogy a már ismert beszédszándékok árnyaltabb kifejezésére is

felkészülnek a tanulók.

Az első hat kurzus során előforduló beszédszándékok:

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

- megszólítás;

- köszönés, elköszönés;

- bemutatás, bemutatkozás;

- telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés

- személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás;

- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;

- engedélykérés és arra reagálás;

- köszönet és arra reagálás;

- bocsánatkérés és arra reagálás;

- gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- sajnálkozás;

- öröm;

- elégedettség, elégedetlenség;

- csodálkozás;

- remény;

- bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:


204

- véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;

- valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;

- egyetértés, egyet nem értés;

- érdeklődés,;

- tetszés, nem tetszés;

- dicséret, kritika;

- ellenvetés;

- akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség;

- ígéret; szándék, terv,

- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

- dolgok, személyek megnevezése, leírása;

- események leírása;

- információkérés, információadás;

- igenlő vagy nemleges válasz;

- tudás, nem tudás;

- bizonyosság, bizonytalanság;

- ismerés, nem ismerés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:

- kérés;

- tiltás, felszólítás;

- segítségkérés és arra reagálás;

- javaslat és arra reagálás;

- kínálás és arra reagálás;

- meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

- visszakérdezés, ismétléskérés;

- nem értés;

- betűzés kérése, betűzés;

- felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

- beszélési szándék jelzése, téma bevezetése;

- megerősítés

- témaváltás, beszélgetés lezárása.


205

Az érettségihez szükséges kommunikációs szándékok:

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

- megszólítás;

- köszönés, elköszönés;

- bemutatás, bemutatkozás;

- telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés;

- szóbeli üdvözletküldés;

- személyes és hivatalos levélben megszólítás;

- személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás;

- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;

- engedélykérés és arra reagálás;

- köszönet és arra reagálás;

- bocsánatkérés és arra reagálás;

- gratuláció, jókívánságok és arra reagálás;

- együttérzés és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- hála;

- sajnálkozás;

- öröm;

- elégedettség, elégedetlenség;

- csodálkozás;

- remény;

- félelem;

- bánat;

- bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;

- valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;

- egyetértés, egyet nem értés;

- érdeklődés, érdektelenség;

- tetszés, nem tetszés;

- dicséret, kritika,;

- ellenvetés;


206

- ellenvetés visszautasítása;

- akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség;

- ígéret;

- szándék, terv,

- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

- dolgok, személyek megnevezése, leírása;

- események leírása;

- információkérés, információadás;

- igenlő vagy nemleges válasz;

- válaszadás elutasítása;

- tudás, nem tudás;

- bizonyosság, bizonytalanság,

- emlékezés, nem emlékezés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:

- kérés;

- tiltás, felszólítás;

- segítségkérés és arra reagálás;

- javaslat és arra reagálás;

- kínálás és arra reagálás;

- meghívás és arra reagálás;

- reklamálás;

- tanácskérés, tanácsadás;

- segítség felajánlása és arra reagálás;

- ajánlat és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

- visszakérdezés, ismétléskérés;

- nem értés;

- betűzés kérése, betűzés;

- felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

- beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás;

- megerősítés;

- körülírás;

- témaváltás, beszélgetés lezárása.


207

A kommunikációs stratégiák egy adott szituációban, valamint a szükséges beszédszándékok

természetesen erősen függenek a célnyelvi konvenciók, szabályok ismeretétől, ezért a

célnyelvi kultúrával kapcsolatos ismeretek tanításának kiemelkedő szerepe van az idegen

nyelvtanítás során.

A nyelvi kompetenciák tekintetében a tapasztalatok szerint a szorosan nem egymásra épülő

nyelvtani szerkezeteket egymástól függetlenül, nem egymásra építve is lehet tanítani.

Különösen fontos ez azoknak a tanulóknak az esetében, akik már sokat tanulták a nyelvet, de

sokat elfelejtettek, vagy bizonyos szerkezeteket bár ismernek, de hibásan használnak, avagy

korábbi negatív tapasztalataik miatt bizonyos szerkezetek használatát mellőzik, esetleg

teljesen elutasítják. A tananyag rendszerint nem nyelvtani anyagrészek köré csoportosul,

hanem inkább a csoport tagjait érintő és őket érdeklő témák köré. A nyelv tanításának módja

így a témaközpontú megközelítés.

Ezért az elsajátítandó nyelvi kompetenciák nem kurzusokra lebontva tagoltak, hanem

alkalmazkodva az Európai tanács által meghatározott, és az érettségi követelményekben

célként kitűzött szintrendszerhez, 4 csoportra bomlanak, amelyből az utolsó csoport az emelt

szintű érettségihez szükséges elemek gyűjteménye. Az első három kurzus után /A1 szint/, a

hatodik /A2/, a nyolcadik /B1/ és a 10-ik /B2/ kurzus meghatározott nyelvi struktúrák, elemek

permutációjából kerülnek ki az egyes kurzusokon előforduló nyelvi kompetenciák, így

biztosítva, a nyelvtanítás a tanulócsoport tudásszintjéhez és érdeklődési köréhez

szabhatóságát.

Minden kurzuson az újabb elsajátítandó nyelvi szerkezetek mellett természetesen, újra és újra

előkerülnek a korábbi kurzusokon tanult nyelvi elemek, elősegítve azok rögzülését,

ösztönözve használatukat.

Fejlesztési Követelmények

A kurzusok végére a diákok az ismert témakörökben képesek érdemben megnyilvánulni,

hallott és olvasott szövegeket alkotni és értelmezni a kurzus szintjének megfelelően, valamint

a tanult élethelyzetekben a célnyelven helytállni.

Bemeneti követelmények:

A diákok nyelvtudás-szintje eltérő, van aki ténylegesen eléri a 8. évfolyam kimeneti szintjét,

az A2-es szitntet, de ez nem minden esetben van így, ezért szintfelmérés után a

tudásszintjüknek megfelelő kurzusban folytatják idegen nyelvi tanulmányaikat. Jórészük A1-


208

szintnek megfelelő tudást hoz az általános iskolai tanulmányaiból. Ez azt jelenti, hogy

képesek a legegyszerűbb utasításokat, kéréseket megérteni és azokra válaszolni, illetve

egyszerűbb kérdéseket feltenni. A legalapvetőbb szavakat, kifejezéseket felismerik írott

szövegben és le is tudják írni azokat, illetve egyszerűbb mondatokba is képesek foglalni őket.

Amennyiben a diák egy új idegen nyelv tanulását kezdi meg a középiskolában, számára a

tanulmányok a 0. kurzussal indulnak, melynek a végső értékelése nem érdemjeggyel történik,

hanem megfelelt/nem megfelelt minősítéssel, amelynek alapján folytathatja tanulmányait az

1. kurzuson.

Tartalom:

0. kurzus

A diák képes a legegyszerűbb utasításokat, kéréseket megérteni és azokra válaszolni, illetve

egyszerűbb kérdéseket feltenni. A legalapvetőbb szavakat, kifejezéseket felismeri írott

szövegben és le is tudja írni azokat, illetve egyszerűbb mondatokba is képes foglalni őket.

1.-3.kurzus

Három kurzus szükséges az európai minimumszint, vagyis az A1 eléréséhez. A harmadik

kurzus végére a diák megérti és használja a leggyakoribb mindennapi kifejezéseket, be tud

mutatkozni, képes személyes jellegű kérdésekre válaszolni és azokat feltenni. Írott szövegben

is megérti az ismerős szavakat, valamint képes egyszerű nyomtatványok kitöltésére,

üdvözlőlapok írására, kisebb, összefüggő fogalmazások alkotására. Felfigyel a mindennapi

életében felbukkanó ismert idegen nyelvű szavakra és szófordulatokra, és ezeket képes a

célnyelven helyesen kimondani.

4.-5.-6. kurzus

A diák megérti a közvetlen környezetéhez kapcsolódó kifejezéseket, képes ezen témákban

egyszerűbb nyelvi eszközökkel beszélni valamint begyakorolt nyelvi helyzetekben

kommunikálni. Képes a vele kapcsolatos eseményekről egyszerűen beszélni, magát

megértetni. Tud röviden mesélni magáról, családjáról, otthonáról és tanulmányairól, rövid

magánlevelet írni.

7.-8. kurzus


209

Ezek a középszintű érettségire felkészítő kurzusok, ezért a kurzus végén a követelmények

megegyeznek az érettségi követelményben meghatározottakkal.(B1)

Ezen a szinten a diák már önállóan használja a célnyelvet. Megérti a hétköznapi szövegekben

található fontosabb információkat. Képes boldogulni egy esetleges külföldi utazás kapcsán

felmerülő helyzetekben, valamint összefüggően írni vagy beszélni írni az általa ismert és őt

érdeklő témákban. Ki tudja fejezni jövőre vonatkozó terveit, élményeit, és képes

megindokolni álláspontját.

9.-10. kurzus

Ezek az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok, amelyek követelményei megegyeznek az

érettségi követelményben meghatározottakkal.(B2)

A diák ezen a szinten megérti az elvontabb témájú szövegek gondolatmenetét, viszonylag

zökkenőmentesen kommunikál akár anyanyelvű beszélőkkel is. Képes világos és részletekbe

menő szövegeket alkotni elvontabb témakörökben, véleményét az aktuális témákról

részletesen kifejteni.

A továbblépés feltételei és az értékelés módja

A kurzusok során a tanulók folyamatos írásbeli és szóbeli visszajelzést kapnak fejlődésükről.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákok rendszeresen szembesüljenek a tanulási folyamat során az

idegen nyelvi kommunikációban elért eredményeikkel, ezzel igyekszünk fejleszteni

önértékelésüket, és bátorítani őket a célnyelv használatára.

A diákok érdemjegyeiket a kurzusok tananyagán alapuló, szerkezetében az érettségihez

hasonló vizsgákon szerezhetik meg. A vizsgák általában mind írásban, mind szóban mérik fel

a tanulók képességeit.


210

ANGOL NYELV


Az angol nyelvtanítás jelentősége Magyarországon az elmúlt évtizedekben lényegesen

megnőtt. Ennek oka egyfelől az angol nyelv nemzetközi kommunikációban betöltött

szerepének erősödése szerte a világon. Az Internet elterjedése elősegítette, hogy az angol

nyelv már nemcsak a tudományok, vagy a technika területén, de a hétköznapi ember számára

is egyre fontosabb kommunikációs eszköz lett a különböző országok között. Európában az

Internet és a technikai fejlődése mellett az Európai Unió megalakulása további ösztönző

erőként jelent meg a nemzetközi kommunikációban, amelynek eszköze szintén az angol

nyelv. Ezzel az angol nyelv szerepe a többi modern nyelvtől kissé elkülönült, egyfajta

univerzális nyelv lett.

Magyarország Európai Uniós csatlakozásával ezért az angol nyelvtudás létfontosságúvá vált,

a nyelvoktatás szerepe pedig megnőtt szerte az országban a nagyobb mobilitás, a hatékonyabb

nemzetközi kommunikáció, az információ hozzáférhetőségének javítása érdekében. Mind a

továbbtanulásban, mind a munkavállalásban fontos szerepet játszik az angol nyelv ismerete és

használata. Ezen kialakult igényhez az oktatásnak alkalmazkodnia kell.

A kerettanterv az angol nyelvtanítás követelményeit úgy alakította ki, hogy az felkészítse a

diákokat a fent említett, a modern társadalmakban felmerülő feladatokra, akár első, akár

második nyelvként választják ezt a tárgyat. A cél, hogy a tanulók megállják helyüket

különböző kommunikációs szituációkban, és tudják a nyelvet céljaik megvalósítására

használni. Olyan kommunikatív emberek képzése a feladat, akik egy adott idegen nyelvi

szituációban képesek kreatívan és hatékonyan megnyilvánulni.

Módszerek:

Az angol nyelv tanítása teljes mértékben megfelel a idegen nyelv általános bevezetőjében

leírtaknak. A nyelvtanítás témaközpontú és az előforduló témák, illetve kommunikációs

szándékok gyűjteménye megegyezik az érettségi követelményben és az általános bevezetőben

szereplőekkel.

A nyelvi kompetenciák csoportra bomlanak, amelyből az utolsó csoport az emelt szintű

érettségihez szükséges elemek gyűjteménye. Az első három kurzus után /A1 szint/, a hatodik


211

/A2/, a nyolcadik /B1/ és a 10-ik /B2/ kurzus után meghatározott nyelvi struktúrák, elemek

permutációjából kerülnek ki az egyes kurzusokon előforduló nyelvi kompetenciák.

Elsajátítandó nyelvi formulák:

1. csoport

- főnevek és azok többesszáma

- névelők

- tő-és sorszámnevek

- névmások

- some, any, no, somebody, anybody ,stb.

- sok és kevés /many much, a lot of , few, little/

- összes, minden / all, every, each/

- birtokviszony

- Múltbeli események elmesélése

- Jelen idejű egyszerű és folyamatos szemlélet

- Egyszerű jövőbeli események kifejezése

- Állító és kérdő szórend egyszerű kérdésekben, állításokban, kérdőszavak

- Egyszerű felszólító mondatok, kérések, Do it!, Can you..?, Could you…?Don’t do that!

- hely-és időhatározós prepozíciók

- There is/There are

- Melléknevek és fokozásuk

- Like+ing

2. csoport

- névelők

- tő-és sorszámnevek

- névmások

- főnevek és azok többesszáma

- some, any, no, somebody, anybody , both, either, neither, stb.



- birtokviszony

- Korábbi események egyes esetei, és a múltbeli események

- Jelen és múlt idejű egyszerű és folyamatos szemlélet


212

- Jövőbeli események kifejezése (going to/will future)

- indirect present questions

- néhány segédige

- összehasonlító mondatok, melléknevek és fokozásuk

- néhány kötőszó, egyszerűbb összetett mondatok

- time clauses

- Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, kérdőszavak

- Néhány ige +gerund/ infinitive /want to. Prefer doing, etc./


- hely-és időhatározós prepozíciók

3. csoport

- névelők

- névmások

- some, any, no, somebody, anybody ,

- főnevek és azok többesszáma megszámlálható megszámlálhatatlan főnevek



- Korábbi események esetei, és a múltbeli események

- Egyszerű és folyamatos szemlélet

- Jövő különböző kifejezésmódjai és összehasonlításuk

- Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, alanyra kérdezés

- causative cases

- concessive clauses

- had better, would rather

- indirect speech /egyszer- mondatokban/

- present probability

- first, second conditional sentences

- present, past passives

- képességet és lehetőséget kifejező segédigék jelen ideje és szinonimáik

- clause of purpose

- time clauses

- relative pronouns (that/which stb.), egyszerű összetett mondatok

- indítványozás (shall, let’s)


213

- question tags

- összehasonlító mondatok

- néhány kötőszó, összetett mondatok

- Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, kérdőszavak

- Néhány ige +gerund/ infinitive /want to. Prefer doing, etc./


- Melléknevek és fokozásuk

- Prepozíciók

- Pár vonzatos ige

4. csoport

- névelők

- névmások

- some, any, no, somebody, anybody ,

- főnevek és azok többesszáma megszámlálható megszámlálhatatlan főnevek,



- átfogó igeidő szemlélet

- embedded questions

- kötőmód

- hangsúlyozás

- inversion

- relative clauses, relative pronouns

- causative clauses

- concessive clauses

- clause of purpose

- time clauses

- segédigék jelen és múlt ideje, különböző jelentései

- present and past probability

- all conditionals

- I wish, if only

- had better, would rather

- indirect speech

- indítványozás


214

- question tags

- összehasonlító mondatok

- Kötőszavak, összetett mondatok

- szórend

- gerund/ infinitive

- participle constructions


- Prepozíciók

- Vonzatos igék, Phrasal verbs

Az angol nyelvtanítás a kommunikatív kompetencia tekintetében egymásra épülő kurzusokon

keresztül valósul meg.


Az angol nyelvtanítás, figyelembe véve a diákok általános iskolában megszerzett tudását, az

Európai tanács szintleírásának megfelelő A1- szintről indul. Azon diákok, akik nyelvtudása

nem éri el ezt a szintet valamilyen okból kifolyólag, mégis az angol nyelvet választják, egy

nulladik kurzuson vehetnek részt, amelyen megszerezhetik ezt a hiányzó tudást.

TARTALOM:

0. kurzus

Ajánlott óraszám 60 óra

Fejlesztési követelmények:

Kommunikatív készségek:

Beszédértés és hallott szöveg értése:

A tanulók képesek a hozzájuk intézett egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket

megérteni, különösen, ha a beszéd tagolt jól érthető, és segítségként egyéb kommunikációs

eszközök is kísérik, vagy támasztják alá az információt.

Képesek a tanult szavakat hallás után megérteni és leírni helyesen.

Beszédkészség:

A tanulók képesek egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni és azokra

egyszerű választ adni, vagy reagálni. Beszédében a nyelvi hiányosságaiból adódó félreértések


215

elkerülése, vagy nyomatékosítás végett, kreatívan használja a kommunikáció egyéb eszközeit

segítségként.

A környezetével kapcsolatos témákban /pl. barátok, család, mindennapos cselekvések/

ismerik az alapszavakat, kifejezéseket /pl. számok, dátumok, óra, színek, hétköznapi tárgyak,

igék/, s ezeket felhasználva, képesek alapvető kérdéseket feltenni, illetve megérteni.

Használni tudják a legegyszerűbb nyelvi formulákat ,/pl. am/are/is, present simple, felszólítás,

there is/there are szerkezet, Can, névmások/.

Szövegértés /olvasott szöveg értése/:

A tanult szavakat, nyelvi formulákat írott szövegben is felismerik, s képesek segítségükkel

rövid rendkívül egyszerű szövegek tartalmára következtetni

Íráskészség:

Magukról, közvetlen környezetükről, képesek, írásban pár egyszerű, jól begyakorolt

tőmondatban információt adni a tanult nyelvi formulák felhasználásával. A tanult szavakat

helyesen írják le.

1. kurzus





Világos, tagolt, érthető beszédben, vagy hallott szövegben a tanuló mindennapi szükségleteire

vonatkozó egyszerűbb mondatok, instrukciók, kérdések megértése. A tanuló a hozzá intézett,

és gondosan megfogalmazott instrukciókat meg tudja érteni, és azokra reagálni tud.

Lassú, szünetekkel ellátott, esetleg többször megismételt szövegben a tanulók felismerik és

értelmezni tudják az egyszerűbb tanult, nyelvtani szerkezeteket, és szavakat.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezetek és szavak használata a kommunikációs célok

megvalósítására. A tanuló képes érdemben reagálni olyan egyszerűbb, begyakorolt

szituációkban, amelyekkel mindennapjai során szembesülhet. /pl. külföldieknek való

segítségnyújtás/ Beszédszándéka megvalósítása érdekében, kreatívan képesek alkalmazni


216

különböző, ismert, //nem feltétlenül nyelvi??// kommunikációs eszközöket és stratégiákat a

nyelvtani szerkezetbeli, és szókincsbeli hiányosságaiból adódó nehézségeinek áthidalására. A

beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.

Összefüggő beszéd:

A tanuló begyakorlott témákról képes néhány rendkívül egyszerű tőmondatban

megnyilvánulni.


Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló

felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat

amelyekkel mindennapi élete során találkozik.

Íráskészség:

Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár tőmondatban megfogalmazott

irányított fogalmazást, vagy minta alapján levelet tud írni a tanult témákban a begyakorolt

szavak és nyelvtani szerkezetek felhasználásával.

2. kurzus



Kommunikatív készségek

Beszédértés és hallott szöveg értése

A tanuló képes felismerni és értelmezni hallás után a tanult egyszerűbb nyelvtani

szerkezeteket, szavakat mind társas szituációban, mind audio eszközök közvetítésével /Tv,

magnó, videó/ amennyiben azokat tisztán és érthetően hallja, és zavaró tényezők nincsenek.

Kb.100 szavas tagolt, egyszerű, köznyelvi szövegből a számára lényeges információt megérti.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanuló képes egyszerűbb mondatokban közlések megfogalmazására, kérdések feltevésére.

Egyszerűbb, begyakorolt, kommunikációs helyzetben a szituációhoz, és beszédszándékhoz

illően tudja magát kifejezni a szituációhoz kapcsolódó, tanult beszédfordulatok, nyelvi elemek

felhasználásával. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.


217


A tanult nyelvtani szerkezetek és szavak segítségével egyszerűbb mondatokban el tudja

mesélni a vele kapcsolatos eseményeket, bár még beszédében sokszor szünetet tarthat, amikor

a kifejezéseket keresgéli, vagy mondanivalóját helyesbíti. A tanult nyelvtani szerkezetek

helyes használatára még erőteljesen figyelnie kell, ezért még többször vét hibát, az igeidőket

összekeverheti.



felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat,

amelyekkel mindennapi élete során találkozik különösen, ha kép is van hozzá.

Íráskészség:

Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár mondatos, kb. 100 szavas szöveget

tud írni, amelyben képes megfogalmazni élményeit és vele történt eseményeket. Minta alapján

rövid feljegyzést, egyszerű e-mailt, vagy levelet képes írni.

3. kurzus





Rövidebb, összefüggő szöveg megértése. A tanuló képes kb. 150 szavas gondosan

megfogalmazott, tagolt, de összefüggő beszédet követni, amennyiben annak szókincse és

nyelvi elemkészlete nem tér el jelentősen a diák tanult készletétől. Tud következtetni a

tanultak felhasználásával egyes esetleg nem ismert nyelvi elem jelentésére, ha erre hosszabb

szünet áll rendelkezésére.

Felfigyel a környezetében hallott autentikus szövegekre, amelyekkel mindennapi élete során

többször találkozik. /pl. média közvetítésével, véletlenül hallott beszélgetésből, stb./

Beszédkészség:

Beszélgetés:


218

A tanuló egyszerű módon kommunikálni tud. Már nem csak a begyakorolt, adott

szituációkhoz kapcsoló fordulatok meglehetősen korlátozott készletére épít, hanem a tanult

szavakat, nyelvi elemeket kreatívabban kombinálva képes feltenni, és meg válaszolni

egyszerű kérdéseket, megállapításokat. Ha értési, vagy kifejezési problémái adódnak, képes a

célnyelven segítséget kérni, s így rövidebb, társalgásban részt venni, különösen, ha a

beszélgető partner segítőkész, és a tanulónak segít formába önteni mondandóját.


Tanult témákról és cselekvésekről pár mondatos, egyszerű leírást tud adni, amelyek többnyire

különálló fordulatokat tartalmaznak. Beszéde során néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és

mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. /lsd. ezek készletét a

nyelvtani kompetenciák részben//


Egyszerűbb olvasott szövegből képes a számára lényeges információt kiszűrni, bár szükség

szerint többször újraolvassa, mert a lényeges elkülönítése a lényegtelentől még nehézséget

okozhat. Fogalmat tud alkotni egyszerűbb, rövid információs anyagok, leírások tartalmáról, fő

gondolatáról.

Íráskészség:

Az egyszerű formanyomtatványokat elég nagy maga biztonsággal ki tudja tölteni. Rövid,

egyszerű feljegyzéseket, üzeneteket, képeslapokat tud írni barátainak. Begyakorlott kötött

fordulatokat használ, és többnyire különálló egyszerű mondatokban fogalmaz, az előforduló

összetett mondatokat pedig legtöbbször az „and” „or” „but”, „then” kötőszavak kapcsolják

össze. Szótár segítségével rövid levelet, üzenetet, e-mailt tud írni.

4. kurzus



Kommunikatív készségek


Köznyelven, ismerős témáról folyó világos beszéd fő vonalának megértése. A tanuló képes

megállapítani egy rövid egyszerű, hétköznapi beszélgetés témáját magnófelvételről, vagy élő

segítőkész beszélgető partnerek közvetítésével, ha az a tanuló számára ismert témákat érint,


219

jól érthető, lassú, és világos, illetve nehézség esetén ismétlésre vagy átfogalmazásra lehetőség

van.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Ismerős begyakorolt feladatokban egyszerű és közvetlen információcsere lebonyolítása. A

tanuló boldogul a mindennapos, gyakorlati szituációkban, mert képes egyszerű, tényszerű

információ megszerzésére és továbbadására. Jelezni tudja mikor követi a társalgást, és ha

elveszti a fonalat.


Egyszerű leíró nyelv használatával rövid állításokat és összehasonlításokat tud alkotni. El

tudja mondani mit miért szeret, vagy nem így önálló véleményét korlátozott módon, de ki

tudja fejteni a tanult szavak és egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával. Bár még

rendszeresen elkövet alapvető nyelvi hibákat, például hajalmos összekeverni az igeidőket,

azonban rendszerint világos, hogy mit akar elmondani..


Meg tud érteni olyan egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset,

valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak. A mindennapi témájú, konkrét, rövid

szövegek általános mondanivalójának segítségével a szövegösszefüggésből egy-két ismeretlen

szó valószínű jelentésére következtetni tud. Meg tud találni bizonyos információt, egyszerű

mindennapi szövegekben, például levelekben, brosúrákban, prospektusokban, menetrendben,

telefonkönyvben, stb.

Íráskészség:

Begyakorolt témákban, adott céllal önállóan képes rövid egyszerű magánlevelet megírni. A

tanuló mindennapi életére, szükségletekre, személyes eseményekre vonatkozó közvetlen

üzenetet, feljegyzést tud készíteni.

5. kurzus




Beszédértés/hallott szöveg értése/:


220

Hétköznapi dolgokkal foglalkozó szövegből a lényeges információ elkülönítése. A tanuló

képes hallás után elkülöníteni a számára lényeges információt a lényegtelentől, ha az

információ nem túl hosszú, tisztán érthető, a tanuló számára ismert témájú szövegben hangzik

el akár. Megérti a körülötte zajló eszmecsere témáját, ha a beszélők lassan beszélnek, és

témában, szókincsben, nyelvi elemek használatában az egyszerűségre törekszenek.

Felfigyel a médiára mint információforrásra, s a számára fontos utasításokat, egyszerű

mondatokban megfogalmazott információt ki tudja szűrni a televízió, vagy rádió adásaiból.

Beszédkészség

Beszélgetés:

A tanuló begyakorolt, kiszámítható szituációkban nagyobb erőfeszítés nélkül boldogulni tud.

Egyszerű társalgásban megérteti magát. Ismert, vagy az érdeklődési körébe tartozó témákkal,

hétköznapi tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait, és adott kérdésekre adott

válaszait önállóan meg tudja fogalmazni, még ha gyakran meg is akad, és újra kezdi,

átfogalmazza mondandóját. Bizonyos árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő

árnyalt választ tud adni, s így egyszerűen, de hatékonyan képes társadalmi kapcsolatokat

létesíteni, és társasági érintkezést fenntartani.


Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával és egy-két /és, de, mert kötőszavakkal

összekapcsolt/ összetett mondattal rövid alapvető leírást tud adni eseményekről és

tevékenységekről. Ismerős, a mindennapi élettel kapcsolatos témákban rövid, begyakorolt

előadást tud tartani, s az előadással kapcsolatos egyszerű kérdéseket meg tudja válaszolni.


A tanuló megért egyszerű, standard, begyakorolt ismerős témákkal kapcsolatos leveleket és

faxokat, amelyek szókincse, nyelvi elem készlete nem tér el lényegesen a tanuló készletétől.

Ilyen típusú szövegekből nehézség nélkül tudja kiszűrni a számára lényeges információt

anélkül, hogy sokszor újraolvasná a szöveget, ugyanakkor szükség esetén, részleteiben is

értelmezni tudja a szöveget, az ismeretlen szavak, nem jelentenek nagy akadályt.

Képes értelmezni egyes közhasznú táblát, feliratot: pl. nyilvános helyen, utcán, étteremben,

vasútállomáson az utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat.


221

Íráskészség

A tanuló élményeiről, eseményekről, cselekvésekről alapvető leírást tud adni, levélben,

képeslapon, stb. A mondatok közt már összefüggések is találhatók, bár még a begyakorolt

fordulatok túlsúlya érezhető.

6. kurzus




- Beszédértés és hallott szöveg értése:

Hétköznapi témájú, tagolt, köznyelven folyó, begyakorolt beszélgetések, eszmecserék

erőfeszítések nélküli követése. A tanuló a körülötte folyó nem túl gyors, világos, ismert

témájú beszédben egyes ismeretlen szavak jelentését képes a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni, s az előforduló egy-két ismeretlen nyelvi elem nem gátolja a lényeges

információk kiszűrését. A tanuló egyértelműen el tudja különíteni a nem tanult nyelvi

elemeket a lassú beszédben, és az emiatt felmerülő nehézségeit tisztázni tudja./ pl. ismétlést

kér, átfogalmazást, következtetésében megerősítést./

Kb. 200 szavas hangfelvételről elhangzott összefüggő, de ismert témájú és szókincsű

szöveget a diák követni tud, és benne adott információt képes megtalálni, és megérteni. A

médiát, mint információforrást használni tudja. A hétköznapi, a tanuló számára ismert témájú,

tudósító, televíziós hírek főbb pontjait megérti, amikor vizuális anyag is alátámasztja a

kommentárt.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanuló a strukturált, kiszámítható, mindennapi szituációk többségében könnyed,

erőfeszítések nélküli, korlátozott mértékben árnyalt kommunikációra képes. Egyszerű,

beszélgetést tud kezdeményezni, azt fenntartani, és befejezni. Ismerős, a tanuló érdeklődési

körébe tartozó témákról folyó társalgásban meg tudja magát értetni, információt cserél,

javaslatokat tesz, gondolatait, véleményét ki tudja fejezni. Jól begyakorolt és memorizált

fordulatokat adaptálni tud bizonyos körülményekhez korlátozott lexikai behelyettesítések

révén



222

Képes hosszabb ideig összefüggően beszélni élményeiről, tanult témákról, vagy érdeklődési

körébe tartozó egyéb témákról. Kifejezésmódjában világos egyszerű mondatokra törekszik.

Képes a bonyolult, összetett gondolatait a nyelvi szintjének megfelelően, kreatívan

átfogalmazni, és így megértetni mondanivalóját.


Meg tud találni számára szükséges információt egyszerű nyelvezetű, hétköznapi

hirdetésekben, levelekben, brosúrákban, rövid eseményleíró újságcikkekben is.

Meg tudja érteni az egyszerű nyelven írt előírásokat, /pl. biztonsági előírásokat/, táblákat, a

mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, /pl. egy nyilvános telefon

esetében/. Köznyelven írott, egyszerű magánleveleket kellő biztonsággal megérti ahhoz, hogy

levelezni tudjon külföldi barátokkal.

Íráskészség:

Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi aspektusairól pl. élményekről

tevékenységekről. A megfogalmazásban még az egyszerűségre és a lényegre törekszik. Szótár

segítségével baráti magánlevelezést képes folytatni.

7. kurzus





Mindennapi témákban, köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített beszédben, és

társalgásban egyaránt megérti a tényszerű információk lényegét, azonosítani tudja a fő

mondanivalót, és néhány részletet is amennyiben a beszélők tisztán tagoltan, ismerős

akcentussal beszélnek, az értést külső zavaró tényezők nem akadályozzák.

A média angol nyelvű, vizuális eszközökkel közvetített programjainak fő gondolatát megérti,

az egyszerűbb nyelvezetű, rövid történetek fő cselekményszálát nyomon tudja követni.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A külföldi utazások alkalmával felmerülő szituációkban egyszerű szavakra, nyelvtani

szerkezetekre támaszkodva magabiztosan boldogul. Ismerős témákban felkészülés nélkül tud


223

részt venni társalgásban. Érdeklődési köréhez tartozó témákban ki tudja fejteni nézeteit és

véleményét, valamint rá tud kérdezni másokéra, így fenntartva a társalgást. Meggyőződését,

véleményét, egyetértését, és egyet nem értését udvariasan tudja kifejezni.


Az érdeklődési köréhez tartozó, ismert témák lényegéről viszonylag folyamatosan tud

beszélni. Élményeiről, különböző eseményekről részletesen be tud számolni, érzései, reakciói

bemutatásával. Össze tudja foglalni, és el tudja mondani egy film, vagy könyv történetét, s

véleményt tud a történetről mondani.


Kielégítő szinten meg tud érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű

szövegeket. Erőfeszítések nélkül megérti a köznyelven folyó levelezést. Képes megkeresni, és

értelmezni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. brosúrákban, rövid hivatalos

dokumentumokban. Tanult témáról szóló szövegben jól el tudja különíteni a kulcsszavakat, és

az ismeretlen szavak jelentésére a szövegösszefüggésből következtetni tud.

Íráskészség:

Egyszerű összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában,

rövid különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Meg tud írni nagyon rövid beszámolókat,

standard hagyományos formában, amelyben begyakorolt, tényszerű információt közöl.

Tudakolózással, problémákkal kapcsolatos üzeneteket tud írni.

8. kurzus





Ismert témájú, lényegre törő, világosan felépített hosszabb beszédet, előadást, eszmecserét

követni tud, megérti a fő mondanivalót és néhány részletet, ha a beszéd nem túl gyors.

A viszonylag lassú, világos hanganyagok többségének információtartalmát megérti,

amennyiben a szövegek mindennapi témákra korlátozódnak. Az ismert témájú és dialektusú,

/elsősorban angliai vagy amerikai/, autentikus rádiós hírműsorok, rádióhirdetések fő

gondolatát követni tudja vizuális segédanyagok nélkül is, és képes elkülöníteni, és értelmezni


224

a kulcsszavakat, ha a beszéd viszonylag lassú, világos, és egyszerű nyelvezetű. Egyes

ismeretlen szavak jelentését a szöveg kontextusból, találgatással ki tudja következtetni.

A tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó témákkal kapcsolatos információ megszerzéséhez

használni tudja a média angol nyelvű programjait. Egyszerű történetű, világos nyelvezetű

filmek fő gondolatait megérti, amelyben a cselekményt nagyrészt vizuális eszközök és

események közvetítik.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A külföldi utazások alkalmával esetlegesen felmerülő szituációkban erőfeszítések nélkül,

gördülékenyen kommunikál. Nehézségei esetén el tudja magyarázni mi miért jelent

problémát. Egyszerű, ismert témában folyó társalgásban aktív részt tud vállalni felkészülés

nélkül, s adott esetben képes a társalgás fenntartására. Mások nézeteihez rövid megjegyzést

tud fűzni, össze tud hasonlítani, ellentétbe tud állítani különböző, de alapvető alternatívákat.

Érdeklődési körébe tartozó témákban magabiztosan tud információt cserélni, nézeteit

világosan ki tudja fejteni, mások véleményére rákérdez és megbirkózik kevésbé begyakorolt

helyzetekkel. Elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, általában jól alkalmazza tudását,

bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak.


Érthető folyamatossággal tud beszélni ismert témákról felkészülés nélkül is. Nézeteit

véleményét kifejti, érvekkel támasztja alá, s ki tudja hangsúlyozni azokat a gondolatokat,

amelyeket lényegesnek vél. Össze tud foglalni egy elbeszélést, újságcikket, előadást,

eszmecserét, interjút, vagy dokumentumfilmet, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét, és

válaszol a további részletekre vonatkozó egyszerű kérdésekre.


A tanuló felismeri a számára ismerős témáról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb

pontjait. Megérti egy adott téma leírása során alkalmazott érvelés fonalát, és a főbb

következtetéseket. Erőfeszítések nélkül meg tudja érteni az események, érzések, kívánságok

leírását, pl. magánlevelekben.

Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat

elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből,

illetve különböző szövegekből.


225

Íráskészség:

Le tudja írni a híreket, néhány egyszerű mondatban ki tudja fejezni gondolatait absztrakt, és

kulturális témákkal kapcsolatban. Érdeklődési köréhez kapcsolódó számos ismerős témában

lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. Beszámolót, tud írni élményeiről úgy, hogy

érzéseit és reakcióit egyszerű, összefüggő szövegben írja le. Esszét tud írni számára érdekes

témákról. Az összegyűlt tényszerű információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja

foglalni, és egyszerű formában ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét.

9. kurzus





Köznyelvi szöveg megértése részleteiben. A tanuló bizonyos háttérzaj mellett is képes

megérteni a az élő vagy közvetített beszélt köznyelvet minden olyan témában, amelyek

tanulmányai során előfordultak. Hosszabb, összetett beszéd fonalát képes követni.

A legtöbb köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített hanganyagot megérti, és meg tudja

állapítani a beszélő hangulatát, és hangnemét. A köznyelven folyó, nem túl elvont témájú

legtöbb film cselekményszálát követni tudja.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, amely lehetővé teszi a rendszeres

interakciót és hosszabb kapcsolat fenntartását anyanyelvű beszélőkkel anélkül, hogy az

bármelyik fél számára megerőltető lenne. A helyzetnek megfelelően tudja megválasztani

beszédstílusát és kisebb hibákkal, de árnyaltan fejezi ki magát. Ki tudja fejezni események és

élmények személyes jelentőségét, világosan meg tudja indokolni, és fenn tudja tartani

nézeteit.


Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témák

széles skálájában. Gondolatait kiegészítő adatokkal és megfelelő példákkal fejti ki, és

támasztja alá. Beszédét, érveit logikusan építi fel.


226


Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket.

Érdeklődési köréhez tartozó témákban képes hírek, cikkek, és beszámolók tartalmának, és

fontosságának gyors meghatározására, és eldönti, hogy érdemes-e a szöveget alaposan is

áttanulmányozni.

Íráskészség:

Érdeklődési köréhez tartozó változatos témában, valós, vagy képzelt eseményekről világos és

részletes leírást tud adni. A mondatok között világos kapcsolat. Összetett mondatokban

fogalmaz, s a gondolatai közti viszonyok kifejezésére a kötőszavak változatos körét tudja

használni.

10. kurzus





Az élő, vagy közvetített beszélt köznyelv megértése ismert, és olyan ismeretlen témákban,

amelyek a tanuló életében általában előfordulnak. Az ilyen beszédértését csak a nagy

háttérzaj, nem világos struktúra, vagy az idiomatikus nyelvhasználat akadályozhatja. Az

elvontabb témákban folyó társalgás, érvelés gondolatait megérti, az összetett gondolatokat, és

nyelvhasználatot tartalmazó előadások és hosszabb beszédek, beszámolók, prezentációk

lényegét el tudja különíteni.

A tanuló megérti legtöbb rádiós dokumentum műsort, televíziós hírműsort, aktuális ügyekkel

foglalkozó programot, mint például dokumentumfilmeket, élő interjúkat, terefere műsorokat,

színdarabokat, köznyelven folyó filmeket.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan

korlátozni kellene mondanivalóját. A körülményeknek megfelelő stílust alkalmaz. Valódi

beszélgetőpartnerként tud részt venni hosszú társalgásban a legtöbb általános témában, még

zajos környezetben is. Követni tudja az anyanyelvűek közt zajló élénk eszmecserét, pontosan


227

ki tudja fejezni gondolatait, meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, illetve tud azokra

reagálni így rövidebb vitákban is részt tud venni.


Világos szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatatást tud adni, érvel a főbb pontok

megfelelő kiemelésével és megfelelő alátámasztó részletekkel Szisztematikusan kifejtett

előadást tud tartani, s természetes módon el is tud térni egy előre elkészített szövegtől, és

reagálni tud a hallgatóság által felvetett érdekes szempontokra. Viszonylag magas szintű

grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet, nem követ el olyan hibákat, amelyek

félreértésekhez vezetnek.


Magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően

változtatja olvasási stílusát és sebességét, és szelektíven használja a megfelelő

referenciaforrásokat. Széleskörű olvasási szókinccsel rendelkezik, de ritkán előforduló

idiómák esetén nehézségekbe ütközhet. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó

cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot, vagy nézőpontot képvisel.

Íráskészség:

Hírek, események mellett nézeteinek is hangot tud adni írásban. Véleményét érvekkel

alátámasztva fejti ki. Állásfoglaláskor mások véleményéhez való viszonyát is kifejezésre

juttatva meg tudja szerkeszteni a helyes érvelés láncolatát, amelyben megfelelően

hangsúlyozza a lényeges pontokat alátámasztó gondolatokat. Film, könyv vagy színdarab-

ismertetőt tud írni. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni tudja.

Folyamatos szöveg írásakor figyel a szöveg elrendezésére és tagolására vonatkozó

hagyományos normákra.

A tankönyvválasztás szempontjai

A kerettantervben megfogalmazottak szerint a témaközpontú megközelítés miatt a diákok

nem egy konkrét tankönyvből tanulnak. A tanárok a kommunikatív nyelvoktatást preferáló

tankönyvek széles skálájából válogathatnak a tanulók igényei és szükségletei szerint. A

tankönyvek mellett fontosnak tartjuk más kiegészítő nyelvtani, szókincs, és egyéb

készségeket fejlesztő könyvek használatát, valamint hangzóanyagok, különböző

médiaeszközök, az Internet, és egyéb, a tanulók érdeklődésének megfelelő elbeszélések,

prózai alkotások, versek, dalok használatát.


228

FRANCIA NYELV

A francia nyelv tanításának tervezése során figyelembe kell venni, hogy a diákok döntő

többsége az általános iskolában nem ezt az idegen nyelvet tanulta, tehát e nyelv választásánál

nem tartozik feltétlenül a szempontjai közé, hogy folytatni szeretné azt, amit már megkezdett.

Általában elmondható, hogy a franciát választók körében sokan vannak, akiknek vagy a nyelv

tetszik nagyon, vagy pedig a francia kultúra iránt vonzódnak. Bár akármelyik idegen nyelv

tanítása során fontos az adott nyelvet beszélő népek kultúrájára nagy hangsúlyt fektetni, a fent

leírtak alapján úgy tűnik, a francia nyelv esetében ez még inkább kiemelendő.

Mivel ahhoz, hogy a francia nyelvet választó diákok minél hamarabb átéljék azt az örömöt,

hogy meg tudnak szólalni ezen a nyelven, jó néhány nyelvtani ismeretre már a tanulás

kezdetétől szükségük van (pl. egy-két ige néhány alakja, főnevek neme, néhány prepozíciós

szószerkezet még nem kreatív használata stb.), továbbá a francia kiejtés számukra korántsem

egyszerűnek tűnő voltával is barátkozniuk kell, a nyelvtanulás kezdeti szakasza intenzív kell

legyen. Ellenkező esetben a fiatalok hamarabb elveszíthetik bizalmukat, türelmüket,

kedvüket, minthogy először tudjanak néhány egyszerű, ám tartalmas mondatot összeállítani.

A francia nyelv tanítása során a kiejtés nehézségei miatt különösen nagy hangsúlyt kell

fektetni a hangos olvasás folyamatos gyakoroltatására. Ahhoz azonban, hogy ez ne váljon

monotonná, a már megtanult egyszerű szerkezeteket sokféleképpen tudják a diákok

gyakorolni, szükség van a szókincs intenzív fejlesztésére szinte már az első tanórától kezdve.

Mivel a francia olyan idegen nyelv, amit itthon nem sokan hallanak akár naponta élőben

(vagy rádióban, filmekben stb.), a magnóhallgatás is fontos a kezdetektől fogva, és ezt jó, ha

minél gyakrabban kiegészíti videó, televízió vagy egyéb audiovizuális forrás is.

Az eddig elmondott követelményeknek a kurzusrendszerben való oktatással lehet igazán

eleget tenni, hiszen ezen keresztül, egy-egy témánál hosszabban elidőzve jól lehet fejleszteni

az ahhoz tartozó szókincset, és így az éppen megtanult nyelvtani szerkezeteket sok hasonló

szituációban, ámde részben más szavakkal lehet folyamatosan gyakorolni. Egy-egy témakör

aztán újra és újra elő kell kerüljön a nyelvtanulás folyamán, méghozzá állandóan bővítve

azoknak az aspektusoknak a körét, amelyeket figyelembe véve a diák egyre nagyobb

szókinccsel és egyre biztosabb nyelvtani tudással tud információt közölni, bekapcsolódni egy

beszélgetésbe stb. (pl. személyes bemutatkozás, később ehhez kapcsolódóan a jövőbeli tervek,

az eddigi életrajz stb.)


229

A kurzusrendszerről, az idegen nyelv tanításának további módszereiről, a célokról az idegen

nyelv kerettanterv általános bevezetőjében lehet olvasni, amelyhez a francia nyelv

kerettanterve is igazodik. Eszerint a követelményeket nem kurzusonként határozza meg a

kerettanterv, hanem az érettségi követelményekben is célként kitűzött szintrendszer alapján az

A1 szint (az első három kurzus során elérendő), az A2 szint (a 4-6. kurzus során elérendő), a

B1 szint (a 7-8. kurzus során elérendő) és a B2 szint (a 9-10. kurzus során elérendő)

követelményeiben adja meg. Ez a felosztás keretet biztosít arra, hogy az egyes csoportok,

egyének a saját haladási ütemüknek megfelelően haladjanak egy-egy hosszabb tanulási

időszak folyamán (pl. 1-3. kurzus), és csak ezek végén, egy-egy szint elérésével legyen a

továbblépés feltétele egységes. A francianyelv-tanítás kapcsán mindenképpen számolni kell

azzal is, hogy szükség van egy kiegészítő, 0. kurzusra, ahol a cél a minimális nyelvi

kompetenciák elsajátítása, tulajdonképpen a nyolcadik osztály végén elvárható tudásszint

elérése.

Az egyes szintek követelményei között megjelenik az, hogy mi várható el a szókincs, illetve a

civilizáció területén. Ezekkel kapcsolatban azonban fontos leszögezni, hogy mindez inkább

csak irányadó lehet. Előfordulhat, hogy valamelyik csoport előbb tanul a baráti körről, és csak

később az otthonról, lakóhelyről, ez függhet a tanár döntésétől, a tankönyvtől, amit a csoport

használ és természetesen a diákok érdeklődési körétől is. A lényeges az, hogy a felsorolt

követelmények mennyiségükben irányadóak, illetve abban, hogy a tanulmányok során milyen

témaköröknek kell előkerülnie. Az itt leírtak a nyelvtani tudásra nem vonatkoznak.

Az 1-3. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények:

- Szókincs, társalgás:

- Rövid bemutatkozás

- Családi élet, családi kapcsolatok

- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

- A másik ember külső és belső jellemzése

- Az otthon, a lakóhely és környéke

- (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Civilizáció:

- Köszönés, tegezés, magázás


230

- Híres emberek

- Francia utónevek és családnevek

Nyelvtani tudás:

- c’est / ce sont, (le) voici / (la) voilà,

- il y a, il est

- c’est ... qui / c’est ... que

- je, tu / vous, il / elle, ils / elles, on, nous

- moi, toi, lui, elle...

- le genre et le nombre des noms

- le, l’, la, les + nom commun

- article contracté du / des, au / aux

- un,une, des + nom commun

- ce, cet, cette, ces + nom commun

- oui, non, si

- ne pas, ne... pas... non plus

- est-ce que... ? qui / que... ?

- N1 de N2 (le fils du pharmacien)

- adejctif qualificatif : genre et nombre

- où ? ici, là, là-bas, à / chez,

- article contracté au / aux

- au, aux, dans, sur, par, de + nom de lieu

- entre... et...

- aujourd’hui, demain

- présent

- futur proche

- passé récent

- pourquoi ? parce que

- comme (mivel értelemben)

- me, te, nous, vous, le, l’, la, les

- les verbes modaux :

- pouvoir, vouloir, devoir

- assez / beaucoup / peu de + nom


231

A 4-6. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények:

- Szókincs:

- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

- Baráti kör

- A tizenévesek, a fiatalok világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

- Női és férfi szerepek

- Ünnepek, családi ünnepek

- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

- Növények és állatok a környezetünkben

- Saját iskolájának bemutatása

- (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

- Napirend, időbeosztás

- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

Civilizáció:

- Egy francia diák napja

- A francia iskolarendszer

- Családi és nemzeti ünnepek Franciaországban

Nyelvtani tudás:

- ce qui... c’est / ce que... c’est,

- c’est ce que / c’est ce qui,

- voilà ce que / voilà ce qui

- impératif, affirmatif / négatif

- me, te lui, nous, vous, leur

- y, en

- le/la/les, lui/leur, me/te/etc, y, en helye, sorrendje az ige előtt

- article „zéro” + nom commun

- celui / celle / ceux / celles de + nom

- celui qui / celui que etc.

- le mien, la mienne, les miens, les miennes, etc.


232

- du, de l’, de la + nom non dénombrable

- ne... ni... ni, , ne... jamais, jamais / toujours,

- ne... pas / ne... plus, ne... plus jamais, encore / toujours,

- pas toujours / toujours pas,

- ne... pas encore, déjà / pas encore

- quelqu’un

- ne... personne

- quelque chose

- ne... rien

- tout, tous, toutes

- ne... rien, tout, tous, toutes

- ne... que, seulement

- qui est-ce qui / qui est-ce que... ?

- qu’est-ce qui / qu’est-ce que... ?

- inversion verbe-sujet

- demander qui / où / quand / comment

- adverbes en „ -ment ”

- depuis + date fixe

- depuis + expression de la durée

- puisque

- c’est pour cela que, c’est pourquoi

- d’une part, d’autre part

- comparatif, superlatif

- pour + nom de lieu

- hier

- en / pendant

- en + date ou époque

- à + époque

- le + date

- à partir de

- depuis

- avant / après

- rarement, toujours, souvent, quelquefois, une fois

- les verbes modaux :


233

- pouvoir, vouloir, devoir, savoir + infinitif

- il est possible de + infinitif

- demander de + infinitif

- futur simple

- passé composé

- imparfait

- adverbes de manière, qualité, quantité

- plus / autant / moins que

- le plus / le moins

- alors, donc


- Szókincs:

- Személyes tervek

- Öltözködés, divat

- Hasonlóságok és különbségek az emberek között

- Vásárlás, szolgáltatások (posta)

- A városi és a vidéki élet összehasonlítása

- Időjárás

- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

- Étkezési szokások a családban

- Ételek, kedvenc ételek

- Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

- Gyakori betegségek, sérülések, baleset

- Kulturális események

- Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Civilizáció:

- Franciaország földrajza, éghajlata

- Franciaország nyelvei, francia nyelvterületek

- A francia konyha és étkezési szokások

- Üzletek Franciaországban


234

Nyelvtani tudás:

- quelques + nom dénombrable

- autant / plus / moins de + nom commun

- le plus / moins de + nom commun

- quelque part

- partout

- ne... nulle part

- sauf

- ″concordance ” des temps

- les propositions relatives

- qui, que, où, dont

- jusqu’à + nom de lieu

- en / y (pronoms de reprise d’un lieu)

- il y a + expression de la durée

- dans + expression de la durée

- tout à coup, alors, et puis

- plus-que-parfait

- imparfait, plus-que-parfait (le système hypothétique : si + imparfait)

- si + présent

- à cause de, grâce à

- par contre

- cependant

- au lieu de

- d’abord, ensuite, enfin

- d’ailleurs, pourtant

- en tout cas, de toute façon

- le factitif

- excepté

- discours indirect

- dire que

- demander si,

- demander ce qui / ce que,

- les relatives et l’indicatif

- il y a... que


235

- tout à coup, alors, et puis, etc.

- en + participe présent

- (une fois) le travail terminé...

- avant que, pendant que, après que

- jusqu’à ce que

- valeurs et emplois du subjonctif

- pour + infinitif / pour que + subjonctif

- bien que + subjonctif

- tandis que

- quand même

- du moins, au moins

- la voix passive


Szókincs :

- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a

természet megóvásáért?

- Diákmunka, nyári munkavállalás

- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

- Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)

- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

- Nyaralás itthon, illetve külföldön

- Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Civilizáció:

- A francia politikai rendszer

- A francia történelem néhány jellemző alakja, meghatározó eseménye

- A francia irodalom és gyermekirodalom jelentős alakjai (néhány rövid irodalmi mű

részletének feldolgozásán keresztül)


236

Nyelvtani tudás:

- n’importe qui

- n’importe quoi

- n’importe où

- chacun

- demander que + subjonctif

- les relatives et le subjonctif

- tout en + participe présent

- auquel, à laquelle, auxquels, auxquelles

- chaque fois que

- c’est que

- si...

- car

- sous prétexte de / que

- étant donné que / vu que

- il est vraisemblable que

- d’où

- tant... que (consécutive)

- quoique

- alors que

- en revanche

- avoir beau + infinitif

- toutefois

- par ailleurs

- en effet

- passé simple

- futur antérieur

- dès

- par conséquent

- de sorte que + subjonctif

- quoique

- en revanche


237


Az francia nyelvtanítás, figyelembe véve a diákok általános iskolában megszerzett tudását, az

Európai tanács szintleírásának megfelelő A1- szintről indul. Azon diákok, akik nyelvtudása

nem éri el ezt a szintet valamilyen okból kifolyólag, mégis az a francia nyelvet választják, egy

nulladik kurzuson vehetnek részt, amelyen megszerezhetik ezt a hiányzó tudást.

TARTALOM:

0. kurzus

Ajánlott óraszám 60 óra




A tanulók képesek a hozzájuk intézett egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket

megérteni, különösen, ha a beszéd tagolt jól érthető, és segítségként egyéb kommunikációs

eszközök is kísérik, vagy támasztják alá az információt.

Képesek a tanult szavakat hallás után megérteni és leírni helyesen.

Beszédkészség:

A tanulók képesek egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni és azokra

egyszerű választ adni, vagy reagálni. Beszédében a nyelvi hiányosságaiból adódó félreértések

elkerülése, vagy nyomatékosítás végett, kreatívan használja a kommunikáció egyéb eszközeit

segítségként.

A környezetével kapcsolatos témákban /pl. barátok, család, mindennapos cselekvések/

ismerik az alapszavakat, kifejezéseket /pl. számok, dátumok, óra, színek, hétköznapi tárgyak,

igék/, s ezeket felhasználva, képesek alapvető kérdéseket feltenni, illetve megérteni.

Használni tudják a legegyszerűbb nyelvi formulákat


A tanult szavakat, nyelvi formulákat írott szövegben is felismerik, s képesek segítségükkel

rövid rendkívül egyszerű szövegek tartalmára következtetni


238

Íráskészség:

Magukról, közvetlen környezetükről, képesek, írásban pár egyszerű, jól begyakorolt

tőmondatban információt adni a tanult nyelvi formulák felhasználásával. A tanult szavakat

helyesen írják le.

1. kurzus




Világos, tagolt, érthető beszédben, vagy hallott szövegben a tanuló mindennapi szükségleteire

vonatkozó egyszerűbb mondatok, instrukciók, kérdések megértése. A tanuló a hozzá intézett,

és gondosan megfogalmazott instrukciókat meg tudja érteni, és azokra reagálni tud.

Lassú, szünetekkel ellátott, esetleg többször megismételt szövegben a tanulók felismerik és

értelmezni tudják az egyszerűbb tanult, nyelvtani szerkezeteket, és szavakat.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezetek és szavak használata a kommunikációs célok

megvalósítására. A tanuló képes érdemben reagálni olyan egyszerűbb, begyakorolt

szituációkban, amelyekkel mindennapjai során szembesülhet. /pl. külföldieknek való

segítségnyújtás/ Beszédszándéka megvalósítása érdekében, kreatívan képesek alkalmazni

különböző, ismert, /nem feltétlenül nyelvi/ kommunikációs eszközöket és stratégiákat a

nyelvtani szerkezetbeli, és szókincsbeli hiányosságaiból adódó nehézségeinek áthidalására. A

beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.


A tanuló begyakorlott témákról képes néhány rendkívül egyszerű tőmondatban

megnyilvánulni.



felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat

amelyekkel mindennapi élete során találkozik.


239

Íráskészség:

Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár tőmondatban megfogalmazott

irányított fogalmazást, vagy minta alapján levelet tud írni a tanult témákban a begyakorolt

szavak és nyelvtani szerkezetek felhasználásával.

2. kurzus




A tanuló képes felismerni és értelmezni hallás után a tanult egyszerűbb nyelvtani

szerkezeteket, szavakat mind társas szituációban, mind audio eszközök közvetítésével /Tv,

magnó, videó/ amennyiben azokat tisztán és érthetően hallja, és zavaró tényezők nincsenek.

Kb.100 szavas tagolt, egyszerű, köznyelvi szövegből a számára lényeges információt megérti.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanuló képes egyszerűbb mondatokban közlések megfogalmazására, kérdések feltevésére.

Egyszerűbb, begyakorolt, kommunikációs helyzetben a szituációhoz, és beszédszándékhoz

illően tudja magát kifejezni a szituációhoz kapcsolódó, tanult beszédfordulatok, nyelvi elemek

felhasználásával. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.


A tanult nyelvtani szerkezetek és szavak segítségével egyszerűbb mondatokban el tudja

mesélni a vele kapcsolatos eseményeket, bár még beszédében sokszor szünetet tarthat, amikor

a kifejezéseket keresgéli, vagy mondanivalóját helyesbíti. A tanult nyelvtani szerkezetek

helyes használatára, a nem- és számbeli egyeztetésekre, az igeragozásra még erőteljesen

figyelnie kell, ezért még többször vét hibát, az egyeztetéseket elvétheti.



felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat,

amelyekkel mindennapi élete során találkozik különösen, ha kép is van hozzá.


240

Íráskészség:

Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár mondatos, kb. 100 szavas szöveget

tud írni, amelyben képes megfogalmazni élményeit és vele történt eseményeket. Minta alapján

rövid feljegyzést, egyszerű e-mailt, vagy levelet képes írni.

3. kurzus




Rövidebb, összefüggő szöveg megértése. A tanuló képes kb. 150 szavas gondosan

megfogalmazott, tagolt, de összefüggő beszédet követni, amennyiben annak szókincse és

nyelvi elemkészlete nem tér el jelentősen a diák tanult készletétől. Tud következtetni a

tanultak felhasználásával egyes esetleg nem ismert nyelvi elem jelentésére, ha erre hosszabb

szünet áll rendelkezésére.

Felfigyel a környezetében hallott autentikus szövegekre, amelyekkel mindennapi élete során

többször találkozik. /pl média közvetítésével, véletlenül hallott beszélgetésből, stb./

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanuló egyszerű módon kommunikálni tud. Már nemcsak a begyakorolt, adott

szituációkhoz kapcsoló fordulatok meglehetősen korlátozott készletére épít, hanem a tanult

szavakat, nyelvi elemeket kreatívabban kombinálva képes feltenni, és meg válaszolni

egyszerű kérdéseket, megállapításokat. Ha értési, vagy kifejezési problémái adódnak, képes a

célnyelven segítséget kérni, s így rövidebb, társalgásban részt venni, különösen, ha a

beszélgető partner segítőkész, és a tanulónak segít formába önteni mondandóját.


Tanult témákról és cselekvésekről pár mondatos, egyszerű leírást tud adni. Beszéde során

néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben

alkalmazza.


Egyszerűbb olvasott szövegből képes a számára lényeges információt kiszűrni, bár szükség

szerint többször újraolvassa, mert a lényeges elkülönítése a lényegtelentől még nehézséget


241

okozhat. Fogalmat tud alkotni egyszerűbb, rövid információs anyagok, leírások tartalmáról, fő

gondolatáról.

Íráskészség:

Az egyszerű formanyomtatványokat elég nagy maga biztonsággal ki tudja tölteni. Rövid,

egyszerű feljegyzéseket, üzeneteket, képeslapokat tud írni barátainak. Begyakorlott kötött

fordulatokat használ, és többnyire különálló egyszerű mondatokban fogalmaz, az előforduló

összetett mondatokat pedig legtöbbször az et, mais, parce que kötőszavak kapcsolják össze,

vagy a comme pour vezetik be. Szótár segítségével rövid levelet, üzenetet, e-mailt tud írni.

4. kurzus




Köznyelven, ismerős témáról folyó világos beszéd fő vonalának megértése. A tanuló képes

megállapítani egy rövid egyszerű, hétköznapi beszélgetés témáját magnófelvételről, vagy élő

segítőkész beszélgetőpartnerek közvetítésével, ha az a tanuló számára ismert témákat érint, jól

érthető, lassú, és világos, illetve nehézség esetén ismétlésre vagy átfogalmazásra lehetőség

van.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Ismerős begyakorolt feladatokban egyszerű és közvetlen információcsere lebonyolítása. A

tanuló boldogul a mindennapos, gyakorlati szituációkban, mert képes egyszerű, tényszerű

információ megszerzésére és továbbadására. Jelezni tudja mikor követi a társalgást, és ha

elveszti a fonalat.


Egyszerű szerkezetek, rövid mondatok használatával rövid állításokat és összehasonlításokat

tud alkotni. El tudja mondani mit miért szeret, vagy nem szeret, így önálló véleményét

korlátozott módon, de ki tudja fejteni a tanult szavak és egyszerű nyelvi szerkezetek

felhasználásával. Bár még rendszeresen elkövet alapvető nyelvi hibákat, például hajlamos

elrontani az egyeztetéseket, a melléknevek helyét, azonban rendszerint világos, hogy mit akar

elmondani..


242


Meg tud érteni olyan egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset,

valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak. A mindennapi témájú, konkrét, rövid

szövegek általános mondanivalójának segítségével a szövegösszefüggésből egy-két ismeretlen

szó valószínű jelentésére következtetni tud. Meg tud találni bizonyos információt, egyszerű

mindennapi szövegekben, például levelekben, prospektusokban, menetrendben,

telefonkönyvben, stb.

Íráskészség:

Begyakorolt témákban, adott céllal önállóan képes rövid egyszerű magánlevelet megírni. A

tanuló mindennapi életére, szükségletekre, személyes eseményekre vonatkozó közvetlen

üzenetet, feljegyzést tud készíteni.

5. kurzus




Hétköznapi dolgokkal foglalkozó szövegből a lényeges információ elkülönítése. A tanuló

képes hallás után elkülöníteni a számára lényeges információt a lényegtelentől, ha az

információ nem túl hosszú, tisztán érthető, a tanuló számára ismert témájú szövegben hangzik

el. Megérti a körülötte zajló eszmecsere témáját, ha a beszélők lassan beszélnek, és témában,

szókincsben, nyelvi elemek használatában az egyszerűségre törekszenek.

Felfigyel a médiára mint információforrásra, s a számára fontos utasításokat, egyszerű

mondatokban megfogalmazott információt ki tudja szűrni a televízió, vagy rádió adásaiból.

Beszédkészség

Beszélgetés:

A tanuló begyakorolt, kiszámítható szituációkban nagyobb erőfeszítés nélkül boldogulni tud.

Egyszerű társalgásban megérteti magát. Ismert, vagy az érdeklődési körébe tartozó témákkal,

hétköznapi tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait, és adott kérdésekre adott

válaszait önállóan meg tudja fogalmazni, még ha gyakran meg is akad, és újrakezdi,

átfogalmazza mondandóját. Bizonyos árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő

árnyalt választ tud adni, s így egyszerűen, de hatékonyan képes társadalmi kapcsolatokat

létesíteni, és társasági érintkezést fenntartani.


243


Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával és egy-két /és, de, mert, mivel kötőszavakkal

összekapcsolt/ összetett mondattal rövid alapvető leírást tud adni eseményekről és

tevékenységekről. Ismerős, a mindennapi élettel kapcsolatos témákban rövid, begyakorolt

előadást tud tartani, s az előadással kapcsolatos egyszerű kérdéseket meg tudja válaszolni.


A tanuló megért egyszerű, standard, begyakorolt ismerős témákkal kapcsolatos leveleket és

faxokat, amelyek szókincse, nyelvi elem készlete nem tér el lényegesen a tanulóétól. Ilyen

típusú szövegekből nehézség nélkül tudja kiszűrni a számára lényeges információt anélkül,

hogy sokszor újraolvasná a szöveget, ugyanakkor szükség esetén, részleteiben is értelmezni

tudja a szöveget, az ismeretlen szavak, nem jelentenek nagy akadályt.

Képes értelmezni egyes közhasznú táblákat, feliratokat: pl. nyilvános helyen, utcán,

étteremben, vasútállomáson az utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat.

Íráskészség

A tanuló élményeiről, eseményekről, cselekvésekről alapvető leírást tud adni, levélben,

képeslapon, stb. A mondatok közt már összefüggések is találhatók, bár még a begyakorolt

fordulatok túlsúlya érezhető.

6. kurzus




Hétköznapi témájú, tagolt, köznyelven folyó, begyakorolt beszélgetések, eszmecserék

erőfeszítések nélküli követése. A tanuló a körülötte folyó nem túl gyors, világos, ismert

témájú beszédben egyes ismeretlen szavak jelentését képes a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni, s az előforduló egy-két ismeretlen nyelvi elem nem gátolja a lényeges

információk kiszűrését. A tanuló egyértelműen el tudja különíteni a nem tanult nyelvi

elemeket a lassú beszédben, és az emiatt felmerülő nehézségeit tisztázni tudja./ pl. ismétlést

kér, átfogalmazást, következtetésében megerősítést.

Kb. 200 szavas hangfelvételről elhangzott összefüggő, de ismert témájú és szókincsű

szöveget a diák követni tud, és benne adott információt képes megtalálni, és megérteni. A

médiát, mint információforrást használni tudja. A hétköznapi, a tanuló számára ismert témájú,


244

tudósító, televíziós hírek főbb pontjait megérti, amikor vizuális anyag is alátámasztja a

kommentárt.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanuló a strukturált, kiszámítható, mindennapi szituációk többségében könnyed,

erőfeszítések nélküli, korlátozott mértékben árnyalt kommunikációra képes. Egyszerű,

beszélgetést tud kezdeményezni, azt fenntartani, és befejezni. Ismerős, a tanuló érdeklődési

körébe tartozó témákról folyó társalgásban meg tudja magát értetni, információt cserél,

javaslatokat tesz, gondolatait, véleményét ki tudja fejezni. Jól begyakorolt és memorizált

fordulatokat adaptálni tud bizonyos körülményekhez korlátozott lexikai behelyettesítések

révén.


Képes hosszabb ideig összefüggően beszélni élményeiről, tanult témákról, vagy érdeklődési

körébe tartozó egyéb témákról. Kifejezésmódjában világos egyszerű mondatokra törekszik.

Képes a bonyolult, összetett gondolatait a nyelvi szintjének megfelelően, kreatívan

átfogalmazni, és így megértetni mondanivalóját.


Meg tud találni számára szükséges információt egyszerű nyelvezetű, hétköznapi

hirdetésekben, levelekben, brosúrákban, rövid eseményleíró újságcikkekben is.

Meg tudja érteni az egyszerű nyelven írt előírásokat, /pl. biztonsági előírásokat/, táblákat, a

mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, /pl. egy nyilvános telefon

esetében/. Köznyelven írott, egyszerű magánleveleket kellő biztonsággal megért ahhoz, hogy

levelezni tudjon külföldi barátokkal.

Íráskészség:

Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi dolgairól pl. élményekről

tevékenységekről. A megfogalmazásban még az egyszerűségre és a lényegre törekszik. Szótár

segítségével baráti magánlevelezést képes folytatni.

7. kurzus




245


Mindennapi témákban, köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített beszédben, és

társalgásban egyaránt megérti a tényszerű információk lényegét, azonosítani tudja a fő

mondanivalót, és néhány részletet is amennyiben a beszélők tisztán tagoltan, ismerős

akcentussal beszélnek, az értést külső zavaró tényezők nem akadályozzák.

A média francia nyelvű, vizuális eszközökkel közvetített programjainak fő gondolatát

megérti, az egyszerűbb nyelvezetű, rövid történetek fő cselekményszálát nyomon tudja

követni.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A külföldi utazások alkalmával felmerülő szituációkban egyszerű szavakra, nyelvtani

szerkezetekre támaszkodva magabiztosan boldogul. Ismerős témákban felkészülés nélkül tud

részt venni társalgásban. Érdeklődési köréhez tartozó témákban ki tudja fejteni nézeteit és

véleményét és rá tud kérdezni másokéra, így fenntartva a társalgást. Meggyőződését,

véleményét, egyetértését, és egyet nem értését udvariasan tudja kifejezni.


Az érdeklődési köréhez tartozó, ismert témák lényegéről viszonylag folyamatosan tud

beszélni. Élményeiről, különböző eseményekről részletesen be tud számolni, érzései, reakciói

bemutatásával. Össze tudja foglalni, és el tudja mondani egy film, vagy könyv történetét, s

véleményt tud a történetről mondani.


Kielégítő szinten meg tud érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű

szövegeket. Erőfeszítések nélkül megérti a köznyelven folyó levelezést. Képes megkeresni, és

értelmezni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. brosúrákban, rövid hivatalos

dokumentumokban. Tanult témáról szóló szövegben jól el tudja különíteni a kulcsszavakat, és

az ismeretlen szavak jelentésére a szövegösszefüggésből következtetni tud.

Íráskészség:

Egyszerű összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában,

rövid különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Meg tud írni nagyon rövid beszámolókat,

standard hagyományos formában, amelyben begyakorolt, tényszerű információt közöl.


246

8. kurzus




Ismert témájú, lényegre törő, világosan felépített hosszabb beszédet, előadást, eszmecserét

követni tud, megérti a fő mondanivalót és néhány részletet, ha a beszéd nem túl gyors.

A viszonylag lassú, világos hanganyagok többségének információtartalmát megérti,

amennyiben a szövegek mindennapi témákra korlátozódnak. Az ismert témájú autentikus

rádiós hírműsorok, rádióhirdetések fő gondolatát követni tudja vizuális segédanyagok nélkül

is, és képes elkülöníteni, és értelmezni a kulcsszavakat, ha a beszéd viszonylag lassú, világos,

és egyszerű nyelvezetű. Egyes ismeretlen szavak jelentését a szöveg kontextusból,

találgatással ki tudja következtetni.

A tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó témákkal kapcsolatos információ megszerzéséhez

használni tudja a média francia nyelvű programjait. Egyszerű történetű, világos nyelvezetű

filmek fő gondolatait megérti, amelyben a cselekményt nagyrészt vizuális eszközök és

események közvetítik.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A külföldi utazások alkalmával esetlegesen felmerülő szituációkban erőfeszítések nélkül,

gördülékenyen kommunikál. Nehézségei esetén el tudja magyarázni mi miért jelent

problémát. Egyszerű, ismert témában folyó társalgásban aktív részt tud vállalni felkészülés

nélkül, s adott esetben képes a társalgás fenntartására. Mások nézeteihez rövid megjegyzést

tud fűzni, össze tud hasonlítani, ellentétbe tud állítani különböző, de alapvető alternatívákat.

Érdeklődési körébe tartozó témákban magabiztosan tud információt cserélni, nézeteit

világosan ki tudja fejteni, mások véleményére rákérdez, és megbirkózik kevésbé begyakorolt

helyzetekkel. Elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, általában jól alkalmazza tudását,

bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak.


Érthető folyamatossággal tud beszélni ismert témákról felkészülés nélkül is. Nézeteit

véleményét kifejti, érvekkel támasztja alá, s ki tudja hangsúlyozni azokat a gondolatokat

amelyeket lényegesnek vél. Össze tud foglalni egy elbeszélést, újságcikket előadást,

eszmecserét, interjút, vagy dokumentumfilmet, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét, és

válaszol a további részletekre vonatkozó egyszerű kérdésekre.


247


A tanuló felismeri a számára ismerős témáról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb

pontjait. Megérti egy adott téma leírása során alkalmazott érvelés fonalát, és a főbb

következtetéseket. Erőfeszítések nélkül meg tudja érteni az események, érzések, kívánságok

leírását pl magánlevelekben.

Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat

elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből,

illetve különböző szövegekből.

Íráskészség:

Le tudja írni a híreket, néhány egyszerű mondatban ki tudja fejezni gondolatait egy-két

absztrakt témával kapcsolatban is. Érdeklődési köréhez kapcsolódó számos ismerős témában

lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. Beszámolót, tud írni élményeiről úgy, hogy

érzéseit és reakcióit egyszerű, összefüggő szövegben írja le. Esszét tud írni számára érdekes

témákról. Az összegyűlt tényszerű információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja

foglalni, és egyszerű formában ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét.

9. kurzus




Köznyelvi szöveg megértése részleteiben. A tanuló bizonyos háttérzaj mellett is képes

megérteni az élő vagy közvetített beszélt köznyelvet minden olyan témában, amelyek

tanulmányai során előfordultak. Hosszabb, összetett beszéd fonalát képes követni.

A legtöbb köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített hanganyagot megérti, és meg tudja

állapítani a beszélő hangulatát, és hangnemét. A köznyelven folyó, nem túl elvont témájú

legtöbb film cselekményszálát követni tudja.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, amely lehetővé teszi a rendszeres

interakciót és hosszabb kapcsolat fenntartását anyanyelvű beszélőkkel anélkül, hogy az

bármelyik fél számára megerőltető lenne. A helyzetnek megfelelően tudja megválasztani


248

beszédstílusát és kisebb hibákkal, de árnyaltan fejezi ki magát. Ki tudja fejezni események és

élmények személyes jelentőségét, világosan meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit.


Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témák

széles skálájában. Gondolatait kiegészítő adatokkal és megfelelő példákkal fejti ki, és

támasztja alá. Beszédét, érveit logikusan építi fel.


Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket.

Érdeklődési köréhez tartozó témákban képes hírek, cikkek, és beszámolók tartalmának, és

fontosságának gyors meghatározására, és eldönti, hogy érdemes-e a szöveget alaposan is

áttanulmányozni.

Íráskészség:

Érdeklődési köréhez tartozó változatos témában valós, vagy képzelt eseményekről világos és

részletes leírást tud adni, miközben a mondatok között világos a kapcsolat. Összetett

mondatokban fogalmaz, s a gondolatai közti viszonyok kifejezésére a kötőszavak változatos

körét tudja használni.

10. kurzus




Az élő, vagy közvetített beszélt köznyelv megértése ismert, és olyan ismeretlen témákban,

amelyek a tanuló életében általában előfordulnak. Az ilyen beszédértését csak a nagy

háttérzaj, nem világos struktúra, vagy az idiomatikus nyelvhasználat akadályozhatja. Az

elvontabb témákban folyó társalgás, érvelés gondolatait megérti, az összetett gondolatokat, és

nyelvhasználatot tartalmazó előadások és hosszabb beszédek, beszámolók, prezentációk

lényegét el tudja különíteni.

A tanuló megérti a legtöbb rádiós dokumentum műsort, televíziós hírműsort, aktuális

ügyekkel foglalkozó programot, mint például dokumentumfilmeket, élő interjúkat, terefere

műsorokat, színdarabokat, köznyelven folyó filmeket.


249

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan

korlátozni kellene mondanivalóját. A körülményeknek megfelelő stílust alkalmaz. Valódi

beszélgetőpartnerként tud részt venni hosszú társalgásban a legtöbb általános témában, még

zajos környezetben is. Követni tudja az anyanyelvűek közt zajló élénk eszmecserét, pontosan

ki tudja fejezni gondolatait, meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, illetve tud azokra

reagálni, így rövidebb vitákban is részt tud venni.


Világos, szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatást tud adni, érvel a főbb pontok

megfelelő kiemelésével és megfelelő alátámasztó részletekkel Szisztematikusan kifejtett

előadást tud tartani, s természetes módon el is tud térni egy előre elkészített szövegtől, és

reagálni tud a hallgatóság által felvetett szempontokra. Viszonylag magas szintű grammatikai

biztonsággal kezeli a nyelvet, nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek.


Magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően

változtatja olvasási stílusát és sebességét, és szelektíven használja a megfelelő

referenciaforrásokat. Széleskörű olvasási szókinccsel rendelkezik, de ritkán előforduló

idiómák esetén nehézségekbe ütközhet. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó

cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot, vagy nézőpontot képvisel.

Íráskészség:

Hírek, események mellett nézeteinek is hangot tud adni írásban. Véleményét érvekkel

alátámasztva fejti ki. Állásfoglaláskor mások véleményéhez való viszonyát is kifejezésre

juttatva meg tudja szerkeszteni a helyes érvelés láncolatát, amelyben megfelelően

hangsúlyozza a lényeges pontokat alátámasztó gondolatokat. Film, könyv vagy

színdarabismertetőt tud írni. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni

tudja. Folyamatos szöveg írásakor figyel a szöveg elrendezésére és tagolására vonatkozó

hagyományos normákra.

A tankönyvválasztás szempontjai

A témaközpontú megközelítés miatt a diákok nem egy konkrét tankönyvből tanulnak. A

tanárok a kommunikatív nyelvoktatást preferáló tankönyvek skálájából válogathatnak a


250

tanulók igényei és szükségletei szerint. A tankönyvek mellett fontosnak tartjuk más kiegészítő

nyelvtani, szókincs, és egyéb készségeket fejlesztő könyvek használatát, valamint

hangzóanyagok, különböző médiaeszközök, az Internet, és egyéb, a tanulók érdeklődésének

megfelelő elbeszélések, prózai alkotások, versek, dalok használatát. A jelenlegi

tankönyvkínálatból a tematikus tanítás követelményeinek, valamint a színvonalas nyelvtanítás

igényeinek jól megfelel

Vida Enikő: Allons-y 1. és Allons-y 2. nyelvkönyve.


251

NÉMET NYELV

A német nyelv tanulásának a menete IV szintre oszlik. A szintek tartalmai követik az Európa

Tanács nyelvi szintleírásait. A szintek kurzusokra oszlanak. Az 1-3. kurzus (I. szint) az A1-es

szintnek, a 4-6. kurzus (II. szint) az A2-es szintnek felel meg. Aki a németet, mint második

idegen nyelvként tanulja, az befejezi a tanulmányait a 6. kurzus (II. szint) után. Aki

középszintű érettségit akar tenni, az a 7-8. kurzus (III. szint) elvégzése után próbálkozhat. Ez

az Európai Tanács nyelvi szintleírásában a B1-es szintnek felel meg. Az emelt szintű

érettségit megcélzó diákok a 9-10. kurzusokat (IV. szint) végzik el, ami a B2-es szintet fedi le.

A témakörök, nyelvtan területén elmondható, hogy cirkulárisan, azaz a különböző szinteken

újra, s újra megjelenhetnek, s meg is jelennek a szintnek megfelelő nehézségi fokon. A német

nyelv tanítására általánosságban vonatkoznak az idegen nyelv bevezetőben leírtak.

0. szint:


Belépési feltételek:

A következő tartalmak, témakörök ismerete, használni tudása:

Üdvözlés, elbúcsúzás, nevek, származási hely megkérdezése, égtájak, távolságokra

rákérdezés, megnevezés, tájékozódás a német nyelvű országokban, bemutatkozás, nyelvek,

nemzetiségek nevei, számolás ezerig, betűzés, helyesírás: kis, nagy kezdőbetű, az abc,

szórend: kijelentő mondat, kérdőszó és anélküli kérdő mondat, igeragozás jelen időben,

rendhagyó, tőhangváltós, umlautos igék, létige ragozása, személyes névmások alanyesetben,

kérdőszavak: mi, mit, ki, hol, honnan.

I. szint:

1. kurzus:


Alapvető célok:

A nyelvi, szociális formákban való elmélyülés, különböző készségek (hallás utáni értés,

beszéd, olvasás, írás) alapozása. A németül beszélő népek gondolkodása iránti elfogadás

támogatása. Pozitív attitűd megteremtése a német nyelv iránt. Addig kialakult esetleges

kommunikációs gátlások oldása.


252

Témakörök:

Foglalkozás, hobbi megnevezése, rákérdezés, tanulmányok, kívánt foglalkozás, személy

bemutatása. Országismeret. Helyesírás: ss vagy ß, haben ragozása, módbeli segédigék:

können, wollen, möchte.

Értékelés módja:

Szóbeli, írásbeli vizsga.


A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát

használni tudása.

2. kurzus:


Alapvető célok:

A különböző készségek folyamatos, egyidejű fejlesztése. A különböző szociális formákban

való dolgozni tudás stabilizálása.

Témakörök:

Útleírás, városnézés, helyek iránti kérdezés, tanácstalanság kifejezése, várostérkép,

levelezőlap, telefonbeszélgetés, élményekről beszámolni. Országismeret. Határozott,

határozatlan névelő, kérdőszavak, személyes névmások alany és tárgyesete, főnevek többes

száma, összetett szavak, létige és a haben egyszerű múltja, felszólító mód, doch, mal

partikula, összetett múlt.





használni tudása.

3. kurzus:


Alapvető célok:

Az első szint tartalmainak biztos ismeretén kívül a különböző készségek folyamatos, egyidejű

fejlesztése.

Témakörök:


253

Idő, óra, napok, napszakok, érkezés, indulás, menetrend, időbeosztás, napirend, nyitvatartási

idők megkérdezése. Országismeret. Időhatározók, elváló igekötős igék.





használni tudása.

Az I. szint végére a tanuló megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és

alapvető fordulatokat, amelynek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes

egyszerű interakciókra.

II. szint:

0. Kurzus:


Alapvető célok:

Az általános célokon túl a németül beszélő népek gondolkodásmódjával való folyamatos,

célirányos ismerkedés.

Témakörök:

Közlekedés, közlekedési eszközök, környezet, hasonlítás, értékelés. Országismeret.

Vesszőszabályok, mellékmondati szórend: weil, módbeli segédigék: können, müssen, dürfen,

személyes névmás, névelő részes esete, összetett múlt: elváló, nem elváló igéknél. .




1. kurzus.


Alapvető célok:

A készségek folyamatos fejlesztése.

Témakörök:

Összejövetel, ünnepek, barátság, nemzetközi kapcsolattartás, rokonság, család, családi viták,

idős emberek, gratuláció, személy bemutatása, meghívás, történet elmesélése, vitatkozás.


254

Országismeret. Igék tárgyas és részes eset vonzattal, személyes névmás alany, tárgy, részes

esete, határozott, határozatlan névmás alany, tárgy esete, a tagadás, birtokos névmás,

mellékmondat: wenn, birtokos eset, módbeli segédigék egyszerű múltja.





használni tudása.

2: kurzus


Alapvető célok:

A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése.

Témakörök:

Lakás, lakáskeresés, berendezés, étkezés, étteremben, rendelés, étkezési szokások, egészséges

táplálkozás. Országismeret. Elbeszélő múlt, elöljárók alany és tárgyesettel, melléknevek

ragozása.





használni tudása.

A II. szint végére a tanuló megért olyan mondatokat, és gyakrabban használt kifejezéseket,

amelyek az őt közvetlenebbül érintő területekhez kapcsolódnak. Az egyszerű és rutinszerű

nyelvi helyzetekben tud kommunikálni. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását

valamihez a közvetlen környezetében.

III. szint

0. kurzus


Alapvető célok:



255

Témakörök:

Vásárlás, ruházat, öltözködés, reklám, reklamáció, a bankban, jövedelem, keresetek.

Országismeret. Konjunktiv II. : würde+ Infinitiv, reflexive Veben, melléknévragozás.





használni tudása.

1. kurzus


Alapvető célok:


Témakörök:

Betegségek, orvosnál, testrészek, gyógyítás, időjárás, évszakok, környezeti hatások.

Országismeret. Vonatkozó mondat, Passiv, Konjunktiv II.: sein, haben és a módbeli

segédigék, Plusquamperfekt.





használni tudása.

A III. szint végére a tanuló megérti a fontosabb információkat a világos, standard

szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely

a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan

témákban, amiket ismer, vagy amelyek az érdeklődési területébe tartoznak. Le tudja írni a

tapasztalatait és különböző eseményeket, valamint vázlatosan meg tudja indokolni a

különböző álláspontokat és terveket.

IV. szint

0. Kurzus:



256

Alapvető célok:


Témakörök:

Szabadidő, utazás, kapcsolatok, házasság, gyerekvállalás, népességcsökkenés, válás.

Országismeret. Infinitiv mit zu, indirekt kérdések, es névmás, komplex mondatok, um…zu,

damit, Konjunktiv II. múlt idő, módbeli segédigék másodlagos jelentése.





használni tudása.

1. kurzus:


Alapvető célok:

A készségek folyamatos fejlesztése, országismereti tartalmak bővítése, az addig tanult

nyelvtani tartalmak áttekintése, a vizsga típusfeladataira való célirányos készülés.

Témakörök:

Az eddig tanult tartalmakkal való folyamatos foglalkozás. Újságcikkek. Indirekte Rede.

Országismeret.



A IV. szint végére a tanuló meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú

szövegek fő gondolatmenetét beleértve a szakmai beszélgetéseket is. Világos, részletes

szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról,

úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.

Tankönyvek, tananyagok:

Stufen I-III

Deutsch mit Grips I-II

Themen neu I-III

Bausteine

Mittelstufe Deutsch


257

Deutsch Aktiv neu I-III

Die Schöne ist angekommen, Grammatikkrimi

Klipp und Klar

2000 x Egyperces teszt, Német nyelvtan

Német nyelvtani gyakorlókönyv

Német felvételi és érettségi feladatgyűjtemény

Schrittweise

Sichtwechsel

Kreuz und quer

Geschichten mit Humor in Grundstufe

Geschichten mit Humor in Mittelstufe

Német szókincskönyv, Érettségihez és középfokú nyelvvizsgához

Abiturschule, Német feladatgyűjtemény érettségizőknek

Érettségi, felvételi, nyelvvizsga tesztek

Schreiben

Vater und Sohn

Ich liebe Wörter

Porträts- Große Menschen in ihrer Zeit

Deutsche Lieder

Hägar

egyéb könyvek

szépirodalom, országismereti anyagok, újságok, dalok, filmek


258

MŰVÉSZETEK

A művészetek tantárgy a főbb művészeti ágakat és a tömegkommunikáció egyes területeit

foglalja magában. A tárgy a hagyományos képzőművészet, zene, irodalom, színház-tánc

művészeti ágak mellett a mozgókép- és filmművészet, média, a fotó a tárgy- és

környezetkultúra és a vizuális kommunikáció mára nagyon hangsúlyossá vált területeit

(tipográfia, kiadványtervezés, alkalmazott grafika, plakát….) tartalmazza.

Ez a műveltségterület a fiatalok számára nagyon sok izgalmas élményt hordozhat magában és

a személyiségfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú. A tantárgy tanításának céljai közt is a

leghangsúlyosabbak a személyiségfejlődés különböző területei és lehetőségei (erről később

részletesebben is lesz szó). A kurzusok a tanulmányi kötelezettségek mellett egyszerre

szabadidős tevékenységként is megjelenhetnek, tapasztalataink szerint mindig vannak olyan

fiatalok, akik szívesen látogatják ezeket a kurzusokat azután is, hogy tanulmányi

kötelezettségeiknek eleget tettek, egyben tehát művészeti műhelyként is működtethető.

A művészetek területéről közép- és felsőszintű érettségi lehetősége vizuális kultúrából van,

ehhez a fakultatív vizuális kultúra nevű tantárgy elvégzése is szükséges, részletesebb

ismertetés a vizuális kultúra tantárgy leírásánál található.

A művészetek tantárgy felépítésének sajátosságai

A művészeti ágak:

A tantárgy tanítása a művészeti ágak szempontjából integrált és specializált jellegű egyszerre:

a kurzusok egy része komplex, azaz minden művészeti ágat érintő, ilyen például a két

kötelező alapozó kurzus.

A többi kurzus az egyik művészeti ágat, vagy annak egy területét önállóan megjelenítő

jellegű, így ezekben lehetőség nyílik valamelyik művészeti ág mélyebb megismerésére, az

alaposabb, specializáltabb ismeretek megszerzésére.

A művészetek tantárgy tanításánál arra törekszünk, hogy a diákok a művészeti ágak sajátos

kifejezésmódjával, nyelvezetével ismerkedjenek meg, értő befogadóvá váljanak, esetleg

alkotói adottságaik kibontakozhassanak. A kerettanterv nem törekszik arra, hogy minden

jelentős alkotóval, művel is megismertessük a diákokat minden művészeti területen.

Tantárgyunk egy-egy részterület alaposabb, elmélyültebb megismerését tűzi ki célul, mert a

fogalomrendszer és a művészeti ágak sajátos nyelvezete ezen a módon mélyebben


259

megismerhető, minden részben ott rejlik az egész teljessége. Aki pedig került már egy művel

értő, meghittebb kapcsolatba, nyitottabb lesz a többi felé is.

Tevékenységformák:

1. Gyakorlati-elméleti:

Az elméleti (befogadó) és gyakorlati, alkotó jellegű tevékenységek vegyesen szerepelnek az

egyes kurzusokon, megoszlásuk azokon belül változó lehet. Az alkotótevékenységek az

elméleti témák köré szerveződnek, azok befogadását erősítik, elmélyítik. Az elméleti és

gyakorlati tevékenységformák aránya és jellege határozza meg a kurzus követelményeit és

értékelési módját.

2. Tanár által vezetett önálló tevékenységformák

Az egyes kurzusokra (az alapozó kurzusok kivételével) nagyon különböző felkészültséggel és

önállósági fokkal rendelkező diákok járhatnak

A szintre hozás, illetve a diák számára megfelelő szintű tevékenységforma (tanár által vezetett

tevékenységtől az önálló, megtervezett projekt-jellegű munkáig) személyre szabottan

alakítandó ki az egyes kurzusok hallgatóinak. Mivel a kurzusok hallgatói létszáma nem

magas, ez megoldható. Tehát a kurzusvezető tanár feladata, hogy az adott kurzuson a

tevékenységformákat minden diákja számára személyre szabottan szervezze, ebben

differenciáljon. Cél, hogy a diákok idővel minél önállóbbak legyenek az egyes

tevékenységekben, mind a befogadó-elemző, mind a gyakorlati-alkotó tevékenységek terén.

Egymásra épülés:

Az egyes kurzusok önálló egységekként jelennek meg a művészetek tantárgy esetében. Még a

művészettörténeti kurzusokat is úgy kell felépíteni, hogy önmagában is érthető egységet

képezzen.

Az alapfogalmak tisztázására és a „szintre hozásra”, egyben a későbbi kurzusválasztás

orientációjára a két, minden diák számára kötelező alapozó kurzus szolgál. Ez a két alapozó

kurzus a művészet két időbeli végpontja, a művészet kialakulása és a kortárs művészet.

Mindkét alapozó kurzus komplex, azaz minden művészeti ágat érintő, és gyakorlati-elméleti

jellegű tevékenységformákat is tartalmaz. Mindkét téma alkalmas a legfontosabb

alapfogalmak bevezetésére, átismétlésére, és bevezeti a diákot a különböző művészeti ágak és

tevékenységformák világába. Ezek elvégzése alapján tud a többi, választható művészeti

kurzusok közül a saját érdeklődése és beállítottsága alapján választani.


260

Kurzusok választása

A diákok érdeklődésüknek és tanulmányi helyzetüknek megfelelően választhatnak az

aktuálisan meghirdetett kurzuskínálatból, így az egyes diákok tanulmányaiban

érdeklődésüknek megfelelően hangsúlyeltolódás jöhet létre a választhatóan felvett kurzus

jellegének megfelelően. Ezen a módon lehetőség van minden művészeti területről

alapélményeket szerezni a kötelező és választható integrált, azaz komplex kurzusokon, de

lehetőség nyílik arra is, hogy valamelyik területet hangsúlyozottabban tanulhassa a diák saját

szabad választása szerint. Ugyanígy az alkotó és befogadó jellegű tevékenységek arányát is a

saját igényeihez szabhatja.

A művészetek tantárgy célja

Általános célok:

– A művészetek tantárgy az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a

problémafelismerő- és megoldó képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben

gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a

nyitottság mind a fejlesztéshez járul hozzá.

– Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben értékteremtő, jellemformáló tevékenység.

Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás

kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében.

– A művészeti nevelés a világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek

kiművelésével foglalkozik, célja a művészeti alkotó- és befogadóképesség fejlesztése.

– A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek, hangok korában a tantárgy újszerű célja

az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása, az adatbiztonsággal,

jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek

tudatosítása.

– Fontos célja e tantárgynak a tehetséggondozás, az e területek felé érdeklődő fiatalok

pályaorientációja, képességeik kibontakoztatása és fejlesztése. Ezt segíti elő a kurzusrendszer

specializációs lehetősége. A tehetséggondozás fontos része az is, hogy bemutatkozási


261

lehetőségeket, alkalmakat teremtsünk a diákoknak, mert ez tud a legerősebb motivációs

tényező lenni az alkotáshoz, és elindítja tehetsége kibontakoztatásának és az érvényesülésének

az útján. A bemutatkozási lehetőségek (kiállítások, előadások…) teremtése nem szorosan

tantervi feladat ugyan, de fontos kiegészítése kell hogy legyen a művészeti tanulmányoknak.

– A művészet alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy felkészítsen a

mindennapi életre: a jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a

munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk

kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti

fogékonyságra.

– A tantárgy célja emellett az információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának

megkönnyítése. Tanulási problémákkal küzdő fiatalok számára fontos célja e tantárgynak a

tanulást, munkát segítő képességfejlesztés: gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele,

ábrák értelmezése és készítése (különösen a matematikához szükséges térgeometriai ábrák

elkészítésének megtanítása) valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a

munkában és a mindennapi életben. A művészetek tantárgy feladata e módszerek átadása,

továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű használatának

megtanítása.

– A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az

egyéniség keresésének segítése, a kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető

stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy

végbe a legkönnyebben, ezért az önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell

felkínálni.

A művészeti tantárgyak mind alkotó mind befogadó vonatkozásokban komoly

személyiségfejlesztési lehetőségeket hordoznak a fiatalok számára:

Az alkotótevékenység speciális, személyiségfejlesztő céljai:

– A diákok indulataikat, szorongásaikat „kirajzolhatják”, „kizenélhetik”, „kijátszhatják”

magukból. Erre kifejezetten szeretnénk is őket megtanítani, azaz olyan lehetséges önkifejezési


262

és önmegvalósítási eszközt adni ezáltal a kezükbe, amivel saját lelkük egyensúlyát meg tudják

teremteni és fenn tudják tartani, indulataikat tudják levezetni.

– A diákok sokszor életvezetési problémákkal küzdenek, szoronganak, egy részük gyakran

unatkozik, nem találja a helyét. Unalmát sokszor illegális és/vagy káros tevékenységekkel űzi

el és az őt meg nem értő, sikerélményektől megfosztó külvilág, ami őt nem „díjazza”, ellen

lázad. Szubkultúrájuk pót-sikerekhez és -élvezetekhez juttatja őket ugyan, de milyen áron!

Számukra a vizuális alkotótevékenység (rajzolás, festés, tervezés, építés …) értelmes és

élvezetes, legális és egészséges elfoglaltságokat próbál kínálni, illetve ezen elfoglaltságok

élvezetére próbálja a diákokat rávezetni. Ehhez először bizalmat kell ébreszteni bennük a

tanárban és önmagukban, mert az unatkozás, kallódás hátterében bizony nagyon gyakran az

önbizalomhiány áll, ami a diákok többségének – képességeiktől függetlenül – fő problémája.

Egyik fő cél tehát az unalom és az életuntság elűzése és a fiatalok sikerélményekhez juttatása,

ami alapja az önbizalomnak és az élvezhető teljes életnek.

Befogadó-tevékenységek speciális személyiségfejlesztő céljai:

– A képekről, zenéről, filmekről … azaz műalkotásokról beszélgetve önmagunkról

beszélgethetünk, mégsem direkt formában. A műalkotások nagy része olyan emberi

problémákat fejez ki, amelyeket mindannyian átélünk, és a diákok számára alkalom nyílik

ezekről a témákról a művek apropóján beszélgetni. A család, az emberi kapcsolatok, a

szorongások, az érzelmek nehezen megérthető világa mind olyan témák, amik a fiatalok

számára a legérzékenyebb területeket érintik. A műalkotások mély beszélgetésekbe

vezethetnek bennünket önmagunkról anélkül, hogy saját konkrét élethelyzetünket,

problémánkat meg kéne nevezni, de persze akár el is vezethet odáig egy-egy ilyen

beszélgetés, hogy a személyes szintek is előkerülnek.

– Mind az alkotó mind a befogadó tevékenységek erősítik a toleranciát, egymás elfogadását

és megismerését. A művészetek minden területe nagyon alkalmas a másság elfogadásának és

az egyéniség tiszteletben tartásának a hangsúlyozására és fejlesztésére, adott esetben a saját

másságom önmagammal való elfogadtatására is. Ha én saját magamat el tudom fogadni,

könnyebben megtalálom a helyemet a világban, a társadalomban.


263

– Célja a művészetek tanulmányozásának a különböző világképek és világképrendszerek

illetve szimbólumrendszerek megismertetése, hogy a világban saját helyüket nehezen találó

diákok számára lehetséges utakat, modelleket mutassunk, hogy a sajátjukat ezeken keresztül

könnyebben felismerjék, megtalálják.

– Fontos cél, hogy a diákok megtalálják a nekik személyre szabottan megfelelő kurzusokat,

tevékenységformákat, ezáltal az önismeret és a felelősségvállalás területén fejlődjenek.


– A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó

műfajainak, összefüggéseinek ismerete, sajátos kifejezőeszközeinek tudatosítása, a kritikai

érzék fejlesztése, a kulturális, a művészeti értékek, különösen az európai és magyar értékek

iránti nyitottság kialakítása, néhány kiemelkedő mű és alkotóik ismerete, az értékes

műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos és etikus magatartás

kialakítása, a hagyományok ápolása,

– A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemző képesség, saját korunk művészeti és

tömegkommunikációs nyelvének tudatosítása, a kritikai készség fejlesztése, a tartalmak

tudatos megválasztása, a megfontolt fogyasztói szerep kialakítása,

– a mindennapi élet képi, és hang-információinak megértése, a tárgyi környezet

rendeltetésszerű használata, a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképesség kialakítása,

hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalat és ízlés kialakítása, az érzékszervek

fejlesztése, az érzékelés tudatosítása (pl. testbeszéd, hanglejtés-hangszín, öltözködés,

metakommunikáció…), emberismeret, és tolerancia fejlesztése, tudatos és kreatív részvétel a

kommunikációban,

– Önismeret fejlesztése. Saját maga számára testre szabott feladat kiválasztásának, esetleg

megfogalmazásának kialakítása, ezzel együtt fejleszteni az ehhez nélkülözhetetlen

önismeretet, illetve hogy fel tudja mérni a feladat mértékét (azaz mekkora munkát,

terjedelmet, milyen mértékű elmélyülést igényel), ezeket se alul, se túl ne becsülje


264

– Adatok, összefüggések megjelenítésének képessége a tanult szinten, történet, eseménysor,

változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Önállóság a problémamegoldás

lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés - tervezés, alkotás - konstruálás és a

munka értékelése.

– A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés: gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé

tétele, valamint az információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben,

ábrák értelmezése és készítése. Az információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű

használatának megtanítása.

Témakörök

A művészetek tantárgy az alábbi műveltségi területeket tartalmazza:

1. Képzőművészet: képzőművészeti műfajok, technikák; személyes, kifejező-expresszív

tevékenységek

2. Zene: a komoly-, a könnyű- és a népzene műfajai, kifejezőeszközei, a zeneelmélet

alapfogalmai; személyes, kifejező-expresszív zenei tevékenységek. Zene és tánc.

3. Színház, tánc: Színpadi műfajok és kifejezőeszközök. A szerep. Testbeszéd, gesztusok.

Előadó és befogadó tevékenységek.

4. Vizuális kommunikáció: a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa

és a tömegkommunikáció egyes elemei;

Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyakkal, az iparművészettel, a népművészettel és az

építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza.

5. Tömegkommunikáció, mozgókép és médiaismeret: a film- és video-művészettel és a

tömegkommunikációval kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek, tudatos

médiafogyasztásra nevelés.

Tanítási tartalmak, témakörök (kurzusok)

Alapozó kurzusok:


265

1. A művészet ősi formái (komplex, azaz a főbb művészeti ágakat érintő; vegyes azaz

befogadó és alkotó)

2. Kortárs művészet és a klasszikus avantgarde (komplex, vegyes)

Kötelezően választható kurzusok:

1. Európai stílustörténet: görög-római, román, gótikus, reneszánsz, barokk (komplex; vegyes,

de inkább elméleti hangsúlyú)

2. Európai stílustörténet: klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus,

posztimpresszionizmus, szecesszió (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú)

3. Ókori kultúrák művészete (komplex, vegyes)

4. Műelemzések (komplex, illetve változó; vegyes, de elméleti hangsúlyú)

5. Népművészet (komplex, vegyes)

6. Festészet (alkotó)

7. Építészet és környezetkultúra (vegyes)

8. Tárgykultúra (változó, de inkább alkotó hangsúlyú)

9. Fotó (vegyes de alkotó hangsúlyú)

10. Grafika, tipográfia, kiadványtervezés (vegyes de alkotó hangsúlyú)

11. Mozgókép, animáció (vegyes de alkotó hangsúlyú)

12. Zene (változó)

13. Színház, Tánc

A kurzusok tananyagtartalmának részletezése:

Alapozó kurzusok:

1. A művészet ősi formái (komplex, azaz a főbb művészeti ágakat érintő)


Az ősi életmód

A vallások ősi formái (totemizmus, fétisizmus…), mágia, szertartások

A művészeti ágak (zene, képzőművészet, tárgyalkotás, építészet, irodalom, színház) ősi

formái, kialakulása, fejlődése

Művészeti alapfogalmak: ritmus, dallam, vonal, kontúr, szín, folt, térábrázolás …


266

2. Kortárs művészet és a klasszikus avantgarde (komplex)


A művészet fogalmának kérdése, a hagyományos formák felbomlása

A műfajok határainak eltolódása, új műfajok, művészeti ágak (pl. film) megjelenése

Műelemzések minden művészeti ágat érintve (zene, film, képzőművészet)

Építészet a XX. (XXI.) sz.-ban

Kötelezően választható kurzusok:

1. Európai stílustörténet: görög-római, román, gótikus, reneszánsz, barokk (komplex)


– Az antik görög és római világ szellemisége, világképe, mitológiája

– Az antik kultúra a művészetekben (képzőművészet, zene, színház)

– A középkor szellemisége, a kereszténység, a lovagi kultúra

– A középkori (román és gótikus) stílusú képzőművészetek, a középkori zene (gregorián…)

– A humanizmus és a reneszánsz szellemisége

– Reneszánsz művészet: képzőművészet, zene (tánc, színház…)

– Ellenreformáció és a barokk szellemisége

– A barokk művészet: képzőművészet, zene, jellegzetes barokk műfajok (kastély,

csendélet, opera, oratórium)

2. Európai stílustörténet: klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus,

posztimpresszionizmus, szecesszió (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú)


A felvilágosodás, a klasszicizmus és a romantika szellemi háttere

A klasszicizmus irányzata a művészetben (zene, képzőművészet, színház)

A romantika irányzata a művészetben (zene, képzőművészet, színház)

A realizmus a művészetben (képzőművészet)

Szellemi irányzatok a XIX. sz. második felében és a századfordulón

Az impresszionizmus a művészetekben (képzőművészet, zene)

A posztimpresszionizmus, az eklektika és a szecesszió a művészetekben (képzőművészet,

zene)


267

3. Ókori kultúrák művészete (komplex, vegyes)


Egyiptom és Mezopotámia életmódja, vallása

Egyiptom és Mezopotámia művészete és kultúrája

Az ókori keleti és dél-amerikai kultúrák

Tárgykultúra, építészet, környezetalakítás

Az írás történetének elemei

Ábrázolási rendszerek jellegzetességei

Testbeszéd

4. Műelemzések (komplex, illetve változó; vegyes, de elméleti hangsúlyú)


A műelemzés kurzus jellege változó lehet a művészeti ágak szempontjából, azaz zenei,

képzőművészeti, irodalmi, film illetve színházi alkotások is lehetnek a műelemzés tárgyai

Valamilyen szempont alapján kiválasztott műalkotások teljes körű elemzése

Műelemzési szempontok megismerése

Egy-egy mű elmélyültebb tanulmányozása

A művek mitológiai, jelentéstani hátterének felkutatása

Más művekkel való összehasonlítása, kapcsolata

A mű „átírása”, azaz a diák által való továbbgondolása, szubjektív átalakítása

5. Népművészet (komplex, vegyes)


A néprajz és a népművészet fogalma. Etno, folklór, világzene fogalma

A magyar népművészet jellemzői (zene, tánc, tárgykultúra, építészet, viselet,

díszítőművészet…)

Más népek népművészetébe betekintés

A népművészet szimbólumrendszere

Táncház-mozgalom; A népművészet ma

A népművészet feldolgozása, a „magaskultúrában” való megjelenése

6. Festészet (alkotó)



268

Festészeti technikák

Ábrázolásmódok

Színtan

Kompozíció

Stílus, egyéni kifejezésmódok

Ismert festmény tanulmányozása

7. Építészet és környezetkultúra (vegyes)


Az építészet jellegzetességei, sajátosságai

Építészeti megoldások (térlefedés, alaprajz, térszervezés, boltozások, díszítés)

Forma és funkció kapcsolata

Épületelemzések

Makettkészítés, modellezés

8. Tárgykultúra (változó, de inkább alkotó hangsúlyú)


Forma és funkció

Kézművesség és sorozatgyártás

Tárgyalkotás

Díszítés, ornamentika

9. Fotó (vegyes de alkotó hangsúlyú)


a fényképezés kialakulása

a fotózás műfajai, technikái

a képkivágás, kompozíció

a fény és a megvilágítás szerepe

stílus, szubjektivitás-objektivitás

kreatív fotózás: fotogram, fotómontázs…

a fotózás napjaink vizuális nyelvének alapja (reklám, kiadványok…)

10. Grafika, tipográfia, kiadványtervezés (vegyes de alkotó hangsúlyú)



269

Az írás története. A kommunikáció történetének alapfordulatai.

A nyomtatás technikái (könyvnyomtatás, sík-, magas- és mélynyomás: litográfia, rézkarc,

lino, fametszet, ofszet…)

Betűtípusok, betűírás

Betű és kép. Szerkezet és kifejezésmód elemzése, összehasonlítása.

Reklámgrafika: plakát, könyvborító, csomagolás, szórólap…

Kiadványtervezés, tipográfia

Számítógépes kiadványtervezés. Szövegtípusok a hagyományos és az új médiában.

11. Mozgókép, animáció (vegyes de alkotó hangsúlyú)


A mozgókép kialakulása, a tájékoztató- és szórakoztató filmtípus (Lumiéres, Mélies)

A mozgókép műfajai, technikái, befolyásoló erejük felismerése

A valós és virtuális tér különbségének tudatosítása. A figyelemfelkeltés, a hangulatteremtés

és az értelmezés legfontosabb eszközei. Képkivágás, kompozíció.

A vágás, a montázs

Mozgás, gesztusok, testbeszéd. Önreprezentáció megtervezése.

Karakter. Identitások megjelenítése a virtuális térben. Sztereotípia, reprezentáció, tematizáció.

Önreprezentáció megtervezése.

Történet, cselekmény. Nem-lineáris és összetett cselekményű szövegformák felismerése,

tagolása, értelmezése, létrehozása. Példák és gyakorlatok.

12. Zene (változó)


A zene sajátos kifejezésmódja

A zene alapelemei: ritmus, dallam, tempó

A zenei műfajok

Hangszerek, hangszínek

Előadásmód, alkotók és előadók

13. Színház, Tánc (változó)


A színpadi produkciók sajátosságai

Dramaturgia, történet, konfliktus


270

Színpadkép, színpadi mozgás

Szerep, karakter, jellem

Testbeszéd

Zene az előadásban

Dráma alapozó

Témakör Tartalom Csapatépítés Önismeret, önbemutatás, társismeret, együttműködés,

kommunikáció fejlesztése. Bizalom kialakítása a csoportban.

Kommunikáció Verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése. Verbális kifejezésmód adekvát használata. Beszédtechnika. Művészi beszéd megismerése.

Mozgás és tánc Mozgással, tánccal, tánczenével kapcsolatos anyagok megismerése, felhasználása csoportos illetve önálló munka során. Egyszerű színpadi mozgások megismerése, alkalmazása egyéni és csoportos alkotómunka során. Mozgásszínházi előadás megtekintése, értékelése, elemzése.

Kifejezőképesség Stílusgyakorlatok, helyzetgyakorlatok, karakterépítés, jellemábrázolás, fogalmak, hangulatok kifejezése, stilizálás, improvizáció. Színházi kifejezésmódok megismerése, ezek segítségével gondolatok, élmények kifejezése.

Önálló munka Összehangolt, együttes tevékenység drámás, mozgásos és színházi munkában. Közös munka önálló megszervezése. Helyzetértékelés és döntési képesség gyakorlása. Önálló vélemény kialakítása, megfogalmazása. Mások véleményének értékelése, improvizáció.

Befogadás, értelmezés, felhasználás

Vizuális, verbális és metaforikus kifejezőeszközök valamint a dramatikus eszköztár önálló felhasználása színházi jellegű tevékenységben és előadás értékelésben. Színházi előadások csoportos elemző, értelmező, összehasonlító megbeszélése, értékelése.

Színházismeret

Témakör Tartalom Színházismeret Az ókori színjátszás, az angol reneszánsz színház, a francia

klasszicista színház, a XIX – XX. századi magyar színház, a modern polgári színház, a XX. század meghatározó színháza, irányzatai, alkotói valamint a kortárs színjátszás egy-egy alkotásának megismerése.

Drámatörténet Az ókori dráma, az angol reneszánsz dráma, a francia klasszicista dráma, a XIX – XX. századi magyar dráma, a polgári dráma, a XX. század meghatározó drámaírói, valamint a kortárs drámairodalom néhány alkotásának megismerése az irodalomórákon tanultakkal összhangban. A kortárs megfogalmazásmódok nyelvi, kommunikációs és formai


271

sajátosságainak megismerése. Színház- és drámaelmélet

A drámai műnem sajátosságai, a dráma felépítése. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. A színházművészet sajátosságai. Színházi szakmák. Színházi műfajok: rituális játék, tragédia, komédia, realista színjáték, bábjáték, zenés színház stb.

Alkotótevékenység Dramatikus tevékenységek (szöveg, zene, kellék, díszlet, jelmez, fény stb. kiválasztása, értelmezése, dramatizálása, sűrítése, színpadra állítása). Fokozás, késleltetés stb. használata játék során. Szöveges és mozgásos improvizációk felhasználása előadás során. Egyéni vagy csoportos produkció létrehozása. Közreműködés egyéb produkciós munkákban (szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia stb.), az így megszerzett ismeretek felhasználása saját munka során.

Mozgás és tánc Mozgásszínházi és tánctörténeti ismeretek alapismeretek. Tánc- és mozgásszínházi műfajok megismerése. Táncstílusok és azok felhasználásai különböző alkalmakkor, különböző közösségekben és kapcsolatuk a kulturális élettel. Táncos rögtönzések, táncstílusok jellemző jegyeinek elsajátítása, egymástól való megkülönböztetése, és az egyes motívumok összefüggési lehetőségeinek ismerete. Az ismert mozgásszínházi elemek és táncstílusok segítségével önálló mozgásos előadások létrehozása, improvizálása, zene, szituáció, téma elemek alkalmazásával, esetleg szöveg vagy egyéb vizuális elemek felhasználásával.

Drámajátékos ismeretek Az alkalmazott tevékenységek különböző fajtái, eszköztára, alkalmazásuk célja. Különböző összetételű közösségek drámajátékainak módszertani és eszköztárbeli különbségei (család, kortárs csoportok, vegyes korosztályú közösségek stb.).

Módszerek

A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni

foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló

tevékenységére is lehet építeni.

– A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek,

azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység

aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása

ad lehetőséget.

Számonkérés, értékelés

– egy kurzust egy gyakorlati-bemutató (portfolió, előadás, vetítés…) és/vagy (a kurzus

tevékenységformájától függően) az elméleti tananyagból egy szóbeli vizsga zárja. A két

osztályzatból összesített jegy születik.


272

Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok:

– a diák hozzáállása a munkához,

– milyen szinten oldotta meg a feladatait

– felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit

Tankönyvek:

Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai:

– Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen

használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni

– Minél könnyebben hozzáférhető legyen

– A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen

A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a

leginkább, a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és

alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke,

illetve néhány olyan könyv esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol a diák a tanár által

felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni.

Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni.


273

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

A Rajz és vizuális kultúra tantárgyat azoknak a diákoknak ajánljuk, akik ebből a tárgyból

specializálódnak, e tárgyból közép- vagy emelt szintű érettségit kívánnak tenni. A tantárgy

kurzusai, tematikája elsősorban az érettségire való felkészülést szolgálja, de természetesen

azok számára is lehetséges e tárgy tanulása, akik nem kívánnak ebből érettségizni, csak

érdeklődnek a terület iránt.

A vizuális kultúra tárgy a művészetek tantárgy kurzusaira épít, és azokat csak kiegészíti, aki

tehát e területen akar elmélyültebb tanulmányokat folytatni, az a művészetek tárgy vizuális

témájú kurzusaival együtt tudja mindezt megtenni.

Mivel a vizuális kultúra tantárgy a művészetek tárgy folytatása illetve kiegészítése, a célok,

fejlesztési követelmények, módszerek stb. terén nem ismertetjük újra részletesen mindazt,

amit a művészetek tárgynál már megtettünk, csak hivatkozunk rá és kiegészítjük azt.

A rajz és vizuális kultúra tantárgy célja:

A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott célok a vizuális kultúra tantárgyra is

érvényesek, hiszen ez a tárgy annak egy specializáltabb folytatása. Különösen nagy hangsúlyt

kap azonban a tehetséggondozás és az érettségire, illetve az esetleges továbbtanulásra való

minél alaposabb felkészítés.


A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott fejlesztési követelmények a vizuális

kultúra tantárgyra is érvényesek.

Megismerő- és befogadóképesség

– Műalkotások, építészeti és természeti térélmények megfogalmazása szóban és megjelenítése

az ábrázolás során.

– Műalkotások kompozíciójának elemzése.

– Új technikák kipróbálása.

– Makettek, modellek konstruálása.

– képzőművészeti technikák ismerete és minél gyakorlottabb alkalmazása, eszközök tiszta,

esztétikus használata


274

– Önálló témakutatás

– fogalmak, tudástartalmak rendszerezett és minél teljesebb elsajátítása

– műelemző képesség minél magasabb szintű elsajátítása

– a vizuális kultúra területeinek, művészeti ágainak és műfajainak, a művészeti és

tömegkommunikációs területek sajátosságainak értő ismerete

– a művészettörténet főbb korszakainak, stílusainak, alkotóinak és alkotásainak rendszerezett

ismerete

– A tömegkommunikáció formáinak csoportosítása.

Kreativitás

– Egyszerű terek, tárgyak tervezése

– Probléma megoldása, és annak indoklása, dokumentálása

Ezek kiegészülnek a következő speciális fejlesztési követelményekkel:

– térlátás, térábrázolás fejlesztése, az ábrázolási rendszerekben való jártasság kialakítása

– vizuális memória fejlesztése

– minél önállóbb feladatmegoldás mind az alkotói, mind a befogadói területen, projekt-jellegű

hosszabb, tervezettebb feladatmegoldásra való képesség kialakítása

A művészetek tantárgy esetében egy szemléletmód kialakítása történik, a vizuális kultúra

tantárgy konkrét specializált ismeretek és képességek-készségek kialakítására-megszerzésére

törekszik.

A vizuális kultúra tantárgy felépítésének sajátosságai

A vizuális kultúra területei:

A vizuális kultúra tantárgy az alábbi műveltségterületeket foglalja magában:

Képzőművészet: képzőművészeti műfajok, technikák; személyes, kifejező-expresszív

tevékenységek

Vizuális kommunikáció: a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa és

a tömegkommunikáció egyes elemei;


275

Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az

építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza.

Mozgókép és médiaismeret: a film- és videó-művészettel és a tömegkommunikációval

kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek

Ezek a területek az egyes vizuális kultúra kurzusokon vegyesen, kombináltan szerepelnek.

Tevékenységformák:

1. Gyakorlati-elméleti:

A vizuális kultúra kurzusok a művészettörténet témái köré szerveződnek, azonban nem csak

elméletiek, hanem gyakorlati-alkotó jellegű tevékenységek is segítenek elmélyíteni a

művészettörténeti tudástartalmakat. Egyben az érettségi vizsga portfoliójához-gyakorlati

vizsgarészéhez is itt gyűlik az anyag.

2. Tanár által vezetett-önálló:

A vizuális kultúra kurzusokon hangsúlyozottan törekedni kell a diákok minél önállóbb

tevékenykedtetésére az alkotói és elemző területeken a tantárgy specializált, érettségire

felkészítő jellege miatt. Mindemellett szintén az érettségi követelmények nagy mennyiségű

konkrét műveltségtartalom megismertetését is szükségessé teszik, ezek ismertetése (képek-

művek, alkotók, fogalmak…) a tanár feladata.

Egymásra épülés:

A vizuális kultúra tantárgy alapvetően épít a művészetek tantárgy során megszerzett

ismeretekre, és kiegészíti azokat. Nem feltétlenül kell azonban mindent korábban tanulni a

művészetek tárgy keretében, ez a kurzusrendszer miatt nem is volna megoldható.

A vizuális kultúra tantárgy kurzusai, mivel a művészettörténet témái köré szerveződnek

többségükben, egymásra épülő jellegűek. Nem feltétlenül szükséges, inkább csak ajánlott a

történeti sorrendet betartani. Az egyes kurzusokat úgy kell felépíteni, hogy önmagukban is

egy teljes egészet alkossanak, olyanok is látogathassák, akik esetleg az előző korok kurzusait

csak később tudják felvenni.


276

Alapozó kurzus: A vizuális kultúra tantárgy tanítása is egy bevezető, alapozó kurzussal

kezdődik, ami a tárgy tanulásához szükséges alapismereteket ismétli, rendszerezi és egészíti

ki. Itt történik a szintrehozás, az esetleges fogalmi- és készséghiányok pótlása.

Kötelező kurzusok – Közép- és emelt szintű érettségi: Az emelt szinten érettségizőknek

nagyobb óraszámban kell tanulni e tárgyat, esetünkben a középszintű kurzusok elvégzése

mellé még kiegészítő jellegű emelt szintű kurzusokat is fel kell venni. A középszintű és az

emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok egymásra épülőek, egymást kiegészítő jellegűek.

Az emelt szintű kurzus az ugyanazon témájú közép szintű kurzust egészíti ki az emelt szintű

érettségi központilag meghatározott követelményrendszere szerint.

Tanítási tartalmak, témakörök (kurzusok)

Alapozó kurzus:


Ábrázolási rendszerek (vegyes), Színtan, képzőművészeti technikák (vegyes, de alkotó

hangsúlyú)

Kötelező kurzusok, középszint:

Művészettörténet I.: Őskor, Ókor, … Európa a gótikáig (vegyes, de befogadó hangsúlyú)


Művészettörténet II.: Európai művészet a reneszánsztól a realizmusig (vegyes, de befogadó

hangsúlyú)


Művészettörténet III.: Művészet az impresszionizmustól napjainkig (vegyes, de befogadó

hangsúlyú)


Kötelező kurzusok, emelt szint:

Művészettörténet I.: Őskor, Ókor, Európa a gótikáig. Európai művészet a reneszánsztól a

realizmusig – kiegészítő (vegyes, de befogadó hangsúlyú)


277


Művészettörténet II.: Művészet az impresszionizmustól napjainkig – kiegészítő (vegyes, de

befogadó hangsúlyú)

Rajz, alkotás


A kurzusok konkrét tartalmait a központilag kiadott érettségi követelményrendszer

(fogalmak, alkotók, alkotások, műtárgylista …) határozza meg.

Módszerek

(a művészetek tantárgynál leírtakhoz hasonlóan):

– A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni

foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló

tevékenységére is lehet építeni.

– A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek,

azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység

aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása

ad lehetőséget.

Számonkérés, értékelés

– Egy kurzust az érettségi vizsgához hasonló vizsga zár le.

Középszinten: írásbeli vizsgaként egy művészettörténeti feladatlap megoldása, a vizsga

szóbeli részeként az alkotásokból készített portfólió bemutatása és ismertetése a feladat.

Emelt szinten: Írásbeli vizsgaként egy kombinált (elméleti azaz művészettörténeti és alkotói

feladatokból álló) feladatlap megoldása, szóbeli vizsgaként pedig művészettörténeti témájú

vizsgát kell letenni. A szóbeli rész kiegészül egy, az adott kurzuson készült alkotásokból

összeállított portfólió bemutatásával. Ez utóbbi ugyan nem szerepel az érettségin, de a kurzus

alkotói tevékenységét mindenképpen érdemes a motiváció miatt a kurzust lezáró értékelésbe

belevonni.


278

Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok:

– összefüggések megértése, pontos lexikális tudás

– alkotói feladatok megoldásában: esztétikusság, igényesség, eredetiség

– a diák hozzáállása a munkához, önállóság, igényesség, alaposság

– felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit

Tankönyvek:

Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai:

– Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen

használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni

– Minél könnyebben hozzáférhető legyen

– A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen

A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a

leginkább: a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és

alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke,

illetve néhány olyan könyv, esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol az általunk

felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni a diák.

Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni.

Ennél az érettségire felkészítő jellegű tárgynál különösen fontos a fogalomtárak és az ajánlott

szakirodalom minél hangsúlyozottabb használata. Szükséges a központilag kiadott érettségi-

követelményekben szereplő műtárgylista-képanyag összegyűjtése a diákok számára.


279

TESTNEVELÉS

A képzés célja

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium diákjai középiskolából kimaradt, hátrányos

helyzetű, kallódó, olykor deviáns életvezetésű fiatalok Ezek a fiatalok sok és sokféle

problémával küszködnek. A tanulási gondok, zavarok mögött vagy mellett sok esetben más

jelentős szociális, pszichés, életvezetési, egészségi vagy egyéb probléma áll.

Kudarcok sorozatával érkeznek mind az érzelmi életükben, emberi kapcsolataikban, mind az

iskolai életben. Mindemellett tanulási problémáik vannak, melyek hátterében éppen az

említett illetve egyéb speciális problémák húzódnak meg. Tanulási nehézségeket okoz a

koncentráció zavara, a rövid ideig tartó, nem kellő mélységű, szaggatott, szakaszos figyelem;

tanulás-módszertani, tanulástechnikai hiányosságok; analizáló (jegyzetelési, lényegkiemelési,

vázlatolási) és szintetizáló (összefüggések felismerése) nehézségek. A mindezekből fakadó

szorongás képtelenné teszi őket az iskolai teljesítményre.

A fiatalok elsődleges célja az érettségi vizsga megszerzése, ahhoz azonban, hogy ez

sikerüljön, a többi problémájukat is kezelni kell. A személyközpontú megközelítés, személyre

szabott oktatás és mentálhigiénés gondozás mellett ezt szolgálja a testnevelés tantárgy is.

Serdülő korú diákjainkra igen jellemző a mozgásszegény életmód, a táplálkozási problémák,

az egészségtelen életvitel. Önértékelésük, önelfogadásuk alacsony szintű, és ebben igen nagy

szerepet kap saját testük el nem fogadása. Sokan küzdenek testképzavarral. Ők a

hagyományos testnevelés órákon olyan mérvű szorongást éltek át, amely sok esetben

megbetegítette őket. Ezért többnyire nem vettek részt az órákon. Sokuk esetében ezek a

hiányzások is hozzájárultak előző iskoláikból való kimaradásukhoz.

A Belvárosi Tanodában sok év tapasztalata, hogy a jelentős problémahalommal küszködő

diákok számára a leghasznosabb és általuk is szívesen végzett mozgásforma a jóga.

A XXI. század világa eleddig új kihívások elé állítja a világ ama részét, amelyet Spengler óta

a Nyugatnak nevezünk. Egyrészről soha nem látott kényelem és jólét veszi körül az emberiség

egy részét, ami elkényelmesedéshez és az ebből fakadó testi és lelki elpuhuláshoz vezet.

Másrészt az információ mennyisége olyannyira megnőtt, az életritmus olyannyira felgyorsult,

hogy a testi-lelki tespedéssel párhuzamosan egyfajta felfokozottság, hiperaktivitás, a túlzott

stimulusokra adott túlságosan agresszív reakciók is megfigyelhetőek. A modern, sőt

posztmodern kor e két, ellentétes irányú folyamatából származó feszültség feloldására


280

alkalmas eszköz a jóga, a keleti bölcselet egy formája, amely mind testi, mind szellemi erők

felébresztésében, helyes irányba terelésében segítséget nyújt.

A jógának mind fizikai, mind szellemi-lelki alapjai könnyedén elsajátíthatóak, és nem

kívánnak szinte semmilyen anyagi befektetést: ezért műveltségre, társadalmi beágyazottságra

vagy testi adottságokra való tekintet nélkül elkezdhető ennek a később egyre komplexebbé

váló rendszernek a művelése. A különböző szintek elérése során a jóga művelője egyre

komplexebb technikákat sajátít el, ezáltal önfegyelme illetve önismerete is fejlődik. A jóga

filozófiája pedig a maga gyakran metaforikus, a nyugati ember szemében időnként elvontnak

tűnő logikai rendszere segítségével segít megismerni a más kultúrák, eszmerendszerek

gondolkodását, ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy a jóga rendszeres művelője meg tudjon

felelni az egyszerre egyre multikultúrálisabbá-globálisabbá váló világ XXI. századi

kihívásainak.

Iskolánkban 2007 óta vannak heti rendszersségű jógaórák. Ezeken a diákok örömmel vesznek

részt. A foglalkozásokon egyre oldottabbak, egyre könnyebben kapcsolódnak testükhöz,

egyre inkább mindennapi éltük részévé válik a mozgás. Mindeközben összeszedettebbé

válnak, javul koncentrációjuk, ami a tanulási folyamatra, és annak eredményére is kihat.

Önismeretük fejlődik, önelfogadásuk, önbizalmuk erősödik, kommunikációjuk nyíltabbá

válik. Értékrendszerükben is változás történik. Egyre fontosabbá válik számukra az

egészséges szemlélet és életmód, a testi és lelki egészség egysége, a teljes élet igénye.

Mindezen tapasztalatok alapján alakítottuk ki a testnevelés tantárgy tartalmát és időkeretét.

A mindennapos testnevelés a Belvárosi Tanodában testnevelés tantárgy formájában a

napindító jóga foglalkozás keretében valósul meg. A jógafoglalkozások minden tanítási napon

a nulladik, vagy az első órában zajlanak. A diákok ezzel az egy órás mozgás- és koncentrációs

gyakorlatsorral kezdik tanítási napjukat. Ez segíti őket, hogy fizikailag, lelkileg és szellemileg

tanuláskész állapotba kerüljenek.

A foglalkozásoknak különösebb helyigénye nincs, a tantermek alkalmasak lebonyolításukra.

A tantárgy eszközigénye földre helyezhető szőnyeg, matrac vagy párna, amely alkalmas a

gyakorlatok kényelmes elvégzésére.

A jógafoglalkozásokat a Belvárosi Tanoda iskolavezető által megbízott segítő oktatói

végezhetik. (Hivatkozva a Nkt, 9.§ (8) h))


281

A tantárgy tartalma

(Hivatkozva a Nkt, 9.§ (8) b))

Az alább található gyakorlatsorokból a foglalkozásvezető a csoport összetétele, aktuális

állapota, fejlődési szintje alapján rugalmasan választja meg a végzendő gyakorlatokat.

A diákok teljesítményét a foglalkozásvezető nem értékeli. A továbbhaladás feltétele az

önértékelés.

1.

Anandasana – lazítás

Hasi légzés

Nyújtógyakorlat

Fejfordítás

Csavarás felhúzott lábbal

Oldalra gördülés felhúzott lábbal

Vállemelés

Vállkörzés behajlított karral

Karkeresztezés a fej fölött

Karhajlítás és –nyújtás

Súlypontáthelyezés

A lábszár megfeszítése


Pavana Muktasana – Térdhúzássa a fejhez – változat

Fél pillangó

Marjari – macska

Khatu Pranam – Üdvözlet Khatunak


Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása/1. szint

Önvizsgálati Meditáció

2.

Anandasana – Lazítás


282

Teljes jógajelzés

Légzőgyakorlat nyújtott karral

Nyújtógyakorlat – változások

Gördülés

Csavarás nyújtott lábbal

Fejemelés

Pavana Muktasana – Térdhúzás a törzshöz – változat

A gerinc nyújtása

A gerinc hajlítása

Mardjari – Macska

Malomkörzés

A mellkas tágítása

Úszómozgás

Törzsfordítás

Törzsdöntés oldalra


Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása /1. szint

Önvizsgálati meditáció

3.


Teljes jógalégzés


Nyújtógyakorlat vátozatok

Gördülés

Pavana Muktasana – Térdhúzás a fejhez – változat

Csónak

Mardjari – Macska

A nyak lazítása

Törzshajlítás oldalra

Törzsfordítás

Kar- és kézgyakorlatok

Fél pillangó


283

Karemelés

Térdhúzás a törzshöz

Nyújtógyakorlat


Nadishodhana Pranayama – Idegek tisztítása/ 1. szint


4.


Teljes jóga légzés


Nyújtógyakorlat változatok

Gördülés

Gerinccsavarás hanyatt fekvésben

Kerékpározás hanyatt fekvésben

Marjari – Macska

Fél pillangó

Pillangó

Kötélhúzás

Karhajlítás és –nyújtás ülésben

Vállkörzés ülve

Lábfej- és lábujjgyakorlatok

Járás lábujjhegyen és sarkon


Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása/ 1. szint


5.


Teljes jógalgzés



284


Gördülés

Marjari – Macska

Vízszintes karhúzás

Malomkörzés

Előrehajlás nyújtott lábbal

Fél pillangó

Pillangó

Pavana Muktasana – Térdhúzás a fejhez – változatok

Lazítás hason fekve

Nyújtózkodás hason fekve

Karhúzás és kézkulcs a hát mögött

Fejemelés behajlított lábbal

Fej- és lábemelés

Lazítás tigrispózban


Önvizsgálati meditáció – 1/5 szint

6.


Teljes jógalgzés



Gördülés

Csavarás kitámasztott lábbal - változatok

Marjari – Macska

Evezés

Karkeresztezés

Combfeszítés

Előrehajlás ülésben

Fél pillangó – változat

Pillangó

Manduki Asana - Béka


285

Guggolásból felállás

Varjújárás

Anandasna - Lazítás


Önvizsgálati meditáció – 1/6 szint

7.

Shashankasana – Nyúl állás

Meru Akaranasana – A gerinc nyújtsa

Bhunamanasana – A föld üdvözlése

Ashva Sanchalanasana (A) – Lovaglás

Utthana Prishthasana – Törzsemelés

Hasta Utthanasana – Karkeresztezés a fej fölött

Utthita Lolasana – Törzs és karlendítés terpeszállásban

Akarana Dhanurasana – Íjfeszítés

Meru Prishthasana – Törzscsavarás döntéssel

Chatushpadasana – Talp-tenyér állás (Medve állás)

Katichakrasana – Gémeskút

Dvikonasana – Dupla háromszög

Utthanasana – Felállás guggolásból

Setu Asana – Híd

Hasta Padangushthasana – A kéz és a láb nyújtása

Sumeru Asana – Mount Everest-állás

Meru Vakrasana – Egyszerű csavart ülés

Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása


A testnevelés tantárgy jóga gyakorlatsorai Paramhans Swami Maheshwarananda rendszere

alapján készültek.


286

1. MELLÉKLET

BELVÁROSI TANODA

A SZEMÉLYRE SZABOTT SEGÍTŐ ISKOLA MŰKÖDÉSI

RENDSZERE

1. Bevezető

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990-ben jött létre. Az iskola olyan

fiatalok számára, és igényére született, akik kimaradtak az iskolarendszerből. Iskolába járás

helyett csellengtek, különböző szubkultúrákhoz csatlakoztak, marginalizálódtak, zűrös

életvitelbe, deviáns életmódba keveredtek. A velük való beszélgetések során kiderült, hogy az

iskolából való kimaradásuk mögött nem a tanulás elutasítása áll. Épp ellenkezőleg komoly

vágyuk és igényük van arra, hogy kortársaik között tanulhassanak, érettségit szerezzenek, és

egyéniségüket megtartva visszailleszkedjenek a társadalomba.

Egy fiatal népművelőkből és pedagógusokból álló csapat 1 évig készült az iskola

kialakítására. Akkor éppen iskolába nem járó, kallódó fiatalokkal sokat beszélgetve alakult ki

a Tanoda koncepciója. Az alapítók az iskolához kapcsolódó minden fogalmat és

tevékenységet újragondoltak, értelmeztek. Egy olyan intézmény született meg, ahová ezek az

iskolától megcsömörlött, a pedagógusokban bizalmukat vesztett fiatalok szívesen járnak, ahol

a tanuláson kívül életproblémáik megoldásához is segítséget kapnak. Ez – ahogy mi

nevezzük- a segítő iskola.

A Tanoda alapfilozófiája szerint segítő iskola, melynek feladata, hogy a hozzánk

forduló középiskolából kimaradó, súlyos problémákkal küszködő, kallódó fiatalok számára

egy olyan iskolát működtessen, ahol életproblémáinak megoldásához, a középiskola

elvégzéséhez és az érettségi vizsga letételéhez segítséget kapnak. A segítségnek - amit

biztosítunk - több eleme van, de legfontosabb gondolata, hogy ezek nem válnak el egymástól.

A segítést egy egységes, összefüggő folyamatként értelmezzük, melynek része minden

tevékenység, amelyet a fiatalokkal együtt végzünk.

A Tanodában teret, lehetőséget biztosítunk azoknak a fiataloknak, akik tanulási szándékkal

keresnek meg minket és rendelkeznek a tanulás képességével - bár ez valami miatt

akadályoztatott, hiszen más iskolában nem tudtak boldogulni.


287

A Tanoda módszerének legfontosabb elemei:

• segítő párrendszer;

• a segítő munka és a Tanoda stábszerű működtetése;

• személyre szabott tanulási program és módszerek;

• elfogadó, biztonságos, támogató iskolai légkör kialakítása és biztosítása;

• egész napos strukturált elfoglaltság lehetőségének biztosítása;

Ebben a személyközpontú támogató légkörben az itt eltöltött idő alatt, - amely sokszor

többéves személyiségépítő folyamat - a fiatalok egyfelől megerősödött önbizalomra, másfelől

tartalmas emberi kapcsolatokra tesznek szert, és a tanulásban sikereket érnek el. Ezek

együttesen azt eredményezik, hogy a hozott problémák csökkenek, esetleg megszűnnek.

A fiatalok általános állapota, problémái

A Tanodába járó fiatalokra általában jellemző a labilis pszichés állapot, a nem reális

önértékelés, az önbizalom, értelmes tevékenységek, célok, jövőkép hiánya. Többségük

zárkózott, bizalmatlan, nehezen alakítanak kapcsolatokat. A felnőtt társadalmat és életformát -

csalódásból és kiábrándultságból, a felnőtteknek a fiatalokkal szembeni intoleranciájának

tapasztalatából - gyakran elutasítják. Szeretethiány, az érzések őszinte vállalásának hiánya

jellemzi őket. Kudarcok sorozatával érkeznek mind az érzelmi életükben, emberi

kapcsolataikban (szülő, pedagógus, kortárs), mind az iskolai életben. Mindemellett tanulási

problémáik vannak, melyek hátterében éppen az említett illetve egyéb speciális problémák

húzódnak meg. Tanulási nehézségeket okoz a koncentráció zavara, a rövid ideig tartó, nem

kellő mélységű, szaggatott, szakaszos figyelem; tanulás-módszertani, tanulástechnikai

hiányosságok; analizáló (jegyzetelési, lényegkiemelési, vázlatolási) és szintetizáló

(összefüggések felismerése) nehézségek. A mindezekből fakadó szorongás képtelenné teszi

őket az iskolai teljesítményre.

Az említett mentális, pszichés, állapot és a belőlük fakadó problémák kezelésére alkalmazott

módszerünk egyik legfontosabb eleme a segítő párrendszer.

2. Segítő párrendszer

A közoktatásból már kihulló fiatalok akkor lehetnek sikeresek, ha iskolai életük során

személyes törődést, odafigyelést, minden tekintetben személyközpontú bánásmódot kapnak.

A hagyományos osztályfőnöki szerepbe nem férnek bele azok a szerepek, és feladatok, amik a


288

fiatalok iskolai sikerességét eredményezheti. A Belvárosi Tanodában nincs osztályfőnök, a

diákok támogatását a segítő párrendszer, biztosítja. Ez az iskola alapítása óta az egyik

legmeghatározóbb eleme a Tanoda segítő, személyközpontú szemléletének és pedagógiai

gyakorlatának.

A segítő pár (tanár pár) alapvető legfontosabb funkciója az iskolában a fiatal

támogatása, életének figyelemmel kísérése. Ebben meghatározó a napi kapcsolattartás.

Fontos, hogy ismerje a fiatal életmódját, élethelyzetét, időbeosztását, aktuális problémáit.

Egyszerre lássa őt a jelenben és az iskolában eltöltött idő távlatában, ismerje jól

személyiségét, problémáit és annak változásait. A segítő pár az iskolában elérhető,

megtalálható kell legyen, így a diák gondjaival, problémáival bármikor megkeresheti. A fiatal

számára biztonságos támaszt és segítséget jelent problémáinak megoldásában.

Visszajelzéseivel segíti a fiatal reális önértékelésének, énképének kialakulását.

A segítő pár rendszer a kölcsönös bizalmon alapul és a személyes kötődés, egymás elfogadása

és tisztelete, az őszinteség működteti.

Ezért alapvetően fontos, hogy a diákok segítő párjukat a tanárok közül maguk válasszák.

A Belvárosi Tanodában a diákok az iskolában eltöltött első néhány hét után az addig

megismert, őket tanító tanárok közül választják ki őt. Ehhez szükséges, hogy a fiatalok és a

tanárok ne csak az órán, hanem azon kívül is találkozzanak, beszélgessenek, hogy módjuk

legyen alaposabban megismerni egymást. A találkozás lehetőségeit bővíti, ha tanórán kívüli

iskolai programokon tudnak együtt részt venni, pl. délutáni közös kulturális vagy

sportprogramban, együtt tanulás, vagy közös táborozás, kirándulás stb. során. Ez lehetőséget

ad a nem iskolai közegben való együttlétre, egymás jobb megismerésére természetesebb,

kötetlenebb körülmények között. A diákok a tanároktól, segítőktől olyan mintákat láthatnak,

amivel a mindennapokban nem találkoznak. Ezen kívül a különleges együttlét erősíti a

csoport összetartozását, illetve az egyes diákok csoporthoz tartozásnak érzését.

A diákok számára lehetővé tesszük, hogy – ha szükségesnek érzik – új tanár párt

válasszanak.

2.1. A segítő pár -diák viszony, segítő kapcsolat

A kallódó, iskolai kudarcok miatt bizalmatlan, önbizalomvesztett fiatalok akkor

tudnak az iskolában diákként jól működni, ha a tanárok, de elsősorban is a segítő pár részéről

nyitottságot, kíváncsiságot, hitelességet tapasztalnak.

A segítő pár-diák kapcsolatot a partneri viszony jellemezi.


289

A segítő pár a diáknak segítője, aki támogatja őt minden olyan tevékenységben, ami az

érettségi letételéhez vezet. Ennek része a tanulás és az ahhoz kapcsolódó dolgok, és része a

személyiségfejlődés is, amelynek során a fiatal érett felnőtt személyiséggé válik.

A segítő pár-diák kapcsolat egy bizalmi viszony. Ennek a bizalmi viszonynak a kialakulása

hosszú folyamat, minél kudarcosabb, sérültebb a fiatal, annál hosszabb.

Ez a segítő kapcsolat akkor tud kiteljesedni, a leghatékonyabban működni, ha a pár részéről a

kíváncsiság, odafordulás, őszinteség, valamint a diákban való hit jellemzi.

Ez a kapcsolat a fiatalok önismeretének fejlődését segíti, a reális énkép, és önértékelés

kialakulását. A fejlett önismeret csökkenti a kudarcokat, hiszen a diák jobban fel tudja mérni

képességeit, lehetőségeit. Az esetleges kudarc feldolgozása is könnyebb, és a további fejlődést

szolgálja. Az önismeret fejlődése növeli a sikerességet, ami hatványozottan erősíti az

önbizalmat, ami újra visszahat a sikerességre.

A bizalmi viszonyt erősíti, ha a diák azt érzi, az őt érintő ügyekbe minden esetbe maximálisan

be van vonva. A saját ügyeiben kizárólag ő dönt, és nem helyette döntenek mások. A serdülő

fiatalnak a gyerek lét és a felnőtt lét határán már komoly igénye van arra, hogy maga irányítsa

az életét. Meg kell tanulnia, hogy az önállósággal felelősség is jár, a döntésiért neki kell

viselnie a következményeket. Ezért engedni kell, hogy életük ügyeiben vele közösen

átgondolva, a mérlegelésben őt segítve maga hozzon döntéseket és viselje annak előnyös és

hátrányos következményeit. Ez egy fontos tanulási folyamat, amit a fiatal csak a gyakorlatban

tud megtanulni.

2.2. Egyéni beszélgetés mint a segítő munka megvalósulása

A diák támogatásához elengedhetetlen, hogy a tanár pár alaposan megismerje diák

párját. A megismerés a mindennapi tanórai és egyéb időben kötetlen együttlét mellett fontos

terepe az egyéni beszélgetés.

Ez rendszeres heti - a fiatal igényétől, állapotától, élethelyzetétől függően, ha szükséges akár

napi- gyakoriságú beszélgetés a diák és segítő párja között. E beszélgetések témája a

tanulásszervezési kérdések mellett minden a fiatalt érintő, érdeklő dolog lehet. Ezek a

beszélgetések adnak a legtöbb alkalmat a diák megismerésére.

Ezeken az egyéni beszélgetéseken elsősorban a fiatal iskolai jelenléte, tanulási

programjának helyzete, tanulási problémái, szociális kapcsolatai, mentális állapota és ezek

kapcsán életvezetési, szociális és egyéb problémái kerülnek szóba, melyekre közösen keresik

a megoldásokat. Lényeges, hogy a fiatal maga találja és fogalmazza meg a számára

eredményes probléma-megoldási módokat, életstratégiákat, hiszen saját gondjait csak ő


290

oldhatja meg. A segítő pár feladata, hogy segítsen neki a konkrét napi lépések, teendők

megfogalmazásában és bizalmával, türelmével, biztatással, illetve folyamatos visszajelzéssel

támogassa azok megvalósulását. A beszélgetések időről időre visszatérnek e témákra, és

közösen elemzik a változásokat, alakítják ki a továbblépés lehetőségeit.

A folyamat lépései:

• célok megfogalmazása,

• feladatok kitűzése,

• a megvalósítás lépéseinek hosszú- és rövidtávú tervezése,

• a folyamatban a diák, illetve a segítő pár szerepének, feladatának tisztázása,

• szóbeli vagy írásbeli megállapodás kötése (ld. szerződés)

• az eredmény, illetve a folyamat értékelése.

Ez a munka a segítő pár részéről valójában egy esetkezelő folyamat.

2.3. Szerződéses rendszer mint a partneri viszony megvalósulása és a segítő munka

eszköze

A Belvárosi Tanodában a személyközpontú segítő munkát a közös tervezés –

szerződéskötés – értékelés folyamata határozza meg. Ennek egyik gyakorlati megvalósulása a

szerződéses rendszer, amelyet a tanár pár-diák segítő kapcsolatban több szinten is használunk.

A szerződés természeténél fogva eleve egy partneri viszony bizonyos helyzetekre vonatkozó

tartalmának, kereteinek tisztázására, illetve a közösen megállapított cél elérésére szolgál.

Ezért minden esetben egy közös tervezés előzi meg. Szerződést lehet kötni bármilyen

helyzetben, ami elég fontos, amikor a diák vagy éppen a segítő pár számára segítség a

megbeszéltek formai rögzítése. Sokszor könnyebb egy ilyen dologhoz tartani magunkat, mint

felelőtlenül ígérgetni. Nagyobb súlya, komolysága van a szerződéses ügyeknek.

Ez lehet szóbeli megállapodás, vagy írásbeli szerződés. Szóbeli megállapodás esetén is

mindig tisztázzuk, hogy ez most valóban az, hogy mindkét félnek világos legyen a betartás

kötelezettsége, illetve a be nem tartás következménye.

Szerződéskötéskor törekedünk a tiszta, egyértelmű megfogalmazásra. Tartalmazza az elérni

kívánt célt, a hozzá vezető eszközt, és a következményt. Nagyon fontos, hogy a szerződést

nem büntetésként fogjuk fel, és nem így alkalmazzuk. Ügyelünk arra, hogy nem teljesülés

esetére csak olyan következményt szerepeltessünk, amit valóban vállalni lehet, és ami valóban

visszatartó erejű, illetve inspiratív, és semmiképpen sem végzetes. A szerződés eszköz és nem

cél. Ezért a szerződés szinte bármikor módosítható. A szerződésnek motiváló ereje kell


291

legyen, ezért semmiképpen nem jó, ha nagyon nehéz betartani, ha túl könnyen elbukható,

vagy túl súlyos a következmény, vagy éppen túl könnyen teljesíthető.

Nem kötünk olyan szerződést, amit nem beszéltünk meg nagyon alaposan a diákkal, nem

tártuk fel teljes mélységében a célját, tartalmát, következményeit, és ami nem vállalható teljes

mértékben a diák számára.

A szerződéses rendszer mindenki (diák, segítő pár, tanárok, stáb) számára követhetővé

és tisztává teszik a diák céljait, vállalásait, eredményeit, fejlődését. Biztosítja, hogy a fiatalt

mindig önmagához, saját vállalásához, változásához képest láthassuk. Ez a fiatal számára a

legfontosabb, hiszen ezáltal tükröt tart saját magának. Világos, hogy a siker a saját sikere, és a

sikertelenségért is ő a felelős. Mindezek közös elemzése során azonban mindig a jövőre, a

továbblépésre fókuszálunk, vagyis a siker biztatásként jelenik meg, a kudarcból pedig tanulni

lehet. A szerződés lezárultát minden esetben közös értékelés követi.

A Belvárosi Tanodában a szerződéses rendszernek több szintje van:

• Alapszerződés, karrierterv

• Tanulmányi időszakos szerződés

• Eseti szerződés

2.4. A segítő pár feladatai

A segítő pár feladata kettős:

- Egyrészt intézi a diák tanulmányi és adminisztratív ügyeit, a fiatallal közösen folyamatosan

nyomon követi tanulási folyamatát.

- Másrészt minden olyan problémában, ügyben, amiben a fiatal segítséget kér, próbál vele

közösen megoldásokat találni, s támogatja annak megvalósítását.

Ezek közt a problémák között lehetnek életvezetési, nehézségek, mentális, ill. családi vagy

egészségügyi problémák, szociális, lakhatási ill. munkakeresési gondok, egyebek.

2.4.1. Tanulmányi kérdések, adminisztráció

A Belvárosi Tanodában a segítő munka elsősorban, és nagy hangsúllyal a diák

tanulmányaira fókuszál. A közös munka céljait, feladatit elsődlegesen e mentén tűzi ki, és

követi. A diákok speciális igényeinek, hátránykompenzációjának megvalósulását a személyre

szabott tanulási terv és az egyéni haladási ütem szolgálja. Ennek koordinálása a segítő pár

feladata.


292

Ezt szolgálják a tervezés (karrierterv, egyéni órarend), a szerződéses rendszer bizonyos

elemei (alapszerződés, tanulmányi időszakos szerződés), és az értékelés folyamata. Ennek

bonyolítása az egyéni beszélgetések keretében zajlik.

A segítő pár feladata a tanulmányi adminisztráció pontos elvégzése.

2.4.2. A diák tanulási képességének vizsgálata

A tanár párnak meg kell ismernie a diák tanulási képességeit, és ha van, problémáit.

Ehhez természetesen a diákot tanító tanártársaktól, fejlesztő- és akár gyógypedagógustól

kérhet segítséget. A mérések sokféleségének köszönhetően ez közös akarattal viszonylag

gyorsan feltárható. Ha indokolt, tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság is bevonható.

Ha konkrét tanulási zavart, vagy díszfunkciót állapítanak meg a szakemberek, ki kell dolgozni

a fejlesztés módját, menetét, a felmentések rendjét. Ennek végigfuttatása, intézése,

teljesítésének ellenőrzése a segítő pár feladata.

Sokszor kiderül azonban, hogy a tanulási teljesítés problémája mögött nem áll zavar, vagy

díszfunkció. Ilyenkor többféle támogatást biztosítunk: tanulásmódszertani tréning,

életvezetési támogatás, szociális segítség, egyebek.

2.4.3. A diák családi környezete

A segítő párnak ismernie kell a diák családi állapotát, helyzetét. Amikor a diák

megkezdi iskolai életét a Tanodában a szülőket, a családot részletesen tájékoztatjuk arról,

hogy mi vár gyerekükre. Évről-évre több szülő keresi fel iskolánkat gyermekével kapcsolatos

kérdéseivel, gondjaival. Minden esetben a diákkal és a szülővel együtt beszélgetünk, és

igyekszünk a szülőknek is segítséget nyújtani akár a család mindennapjait érintő kérdésekben

is. Ennek a folyamatnak fontos szereplője az iskolában dolgozó szociális munkás. Ő

természetesen nemcsak a szülőknek, hanem leggyakrabban a hozzá forduló diákoknak segít.

2.4.4. A diák életmódja, életvezetése, kapcsolatrendszere

A tanár párnak meg kell ismernie a diák életmódját, életvezetését.

Az egyéni beszélgetéseken, közös – akár iskolán kívüli - programokon (pl. kirándulás) a diák

életmódja feltárulhat. Fontos ennek megismerése, hiszen az iskolai életét, a tanulás

sikerességét nagyon meghatározza az életvezetése.


293

2.4.5. A diák személyisége, gondolkodásmódja, világképe

A beszélgetések során feltárul előttünk a diák egész személyisége, gondolkodásmódja,

világképe, magához, a szűkebb és tágabb környezetéhez való viszonya, kapcsolatrendszere,

konfliktusai, problémái, probléma-megoldási stratégiái. Megmutatkoznak előttünk azok a

problémák is, amelyek az iskolai, tanulási kudarcokat okozták. Ezek közt sokszor olyan

mélységű és összetettségű problémák vannak, amelyek feltárása, megoldása hosszú, bonyolult

folyamat. Ezek segítő beszélgetések során lépésről lépésre megtehetők.

E segítő munka során a pár feladata a folyamatos vezetés, kísérés, támogatás,

visszatükrözés, bátorítás, bíztatás. A fiatal érzéseinek, gondolatainak megfogalmaztatása, és

tisztázása, egyáltalán a tisztánlátás kialakulásának segítése.

2.5. Szociális ügyintézés

A diákok szociális ügyintézésében (iratok beszerzése, segélyek felkutatása, intézése,

munkakeresés, lakhatási probléma kezelése, tartozások kezelése, kölcsönök intézése,

gyámság, gondnokság ügyében intézkedés stb.) a segítő párnak nagyon fontos konkrét segítő

és támogató szerepe van.

Számos diákunk nehéz anyagi helyzetben élő, mindennapi gondokkal küszködő családból

szármaszik, illetve nehezen tartja fenn önmagát. Így számos esetben – az iskola

lehetőségeihez mérten – anyagi segítséget is nyújtunk:

- A Tanoda kirándulásain való részvételhez igyekszünk hozzásegíteni a rászorulókat.

Kérvényt nyújthatnak be, aminek kedvező elbírálása esetén meghatározott százalékban az

iskola biztosítja az adott diák kirándulási költségeit.

- A szükséges tankönyvekhez való – könyvtári kölcsönzésen keresztül megvalósuló –

hozzáférést az erre jogosultakon felül minél több diák számára biztosítjuk.

- Indokolt esetben a diák egyszeri szociális támogatásért fordulhat az iskolához.

Belvárosi Tanodában a segítő pár munkáját esetmegbeszélő stáb támogatja.

3. A segítő munka és a Tanoda stábszerű működtetése

3.1. A stábműködés alapjai és a konszenzusos döntés

A stáb-működés a kezdetektől fogva alapvető fontosságú, nélkülözhetetlen

tevékenysége az iskolának. Alapvető fontosságú egyrészt az információáramlás, másrészt a


294

konszenzusos döntés szempontjából. Mivel a diákok sok tanárral kerülnek kapcsolatba, ezért

az őket érintő információ elakadása esetén a segítő tevékenyég nem teljesedhet ki.

A stáb tagjai egy közös cél érdekében működnek együtt egymással, sok esetben nagy

komplexitású feladatok megoldására szerveződnek. A tagok képességei, kompetenciái és

megoldási stratégiái gyakran nagyon eltérőek, de a közös cél érdekében egyfajta áramlatba

terelik ezeket a képességeket. Sőt, a stáb-működés természetéből fakadóan maximalizálni

képes a tagok erősségeit, és minimalizálni gyengéit, fokozza a kreativitást, facilitál és új

motivációkat ad. A csoport létszáma is fontos, ami természetesen az elvégzendő feladattól is

függ, de általános értelemben is lehet róla beszélni. Az ideális stáb-létszám 5-12 fő között

van, kutatások bizonyítják, hogy 5 fő alatt a kreativitás és facilitáció még elég alacsony, 12 fő

fölött viszont megnő a konfliktusok és szubcsoportok alakulásának esélye.

A stábfajták közül iskolánkra az ún. ön-irányító stáb(ok) jellemző(ek). Ez nagyjából

azt jelenti, hogy a stáb-vezetők nem klasszikus értemben vezetők. Nem döntenek egy

személyben, nem irányítanak, nem osztanak ki feladatokat. A döntések konszenzus alapján

születnek, irányítás helyett inkább koordinálnak, és végül hagyják a csoportot önállóan a

munkára strukturálódni. A konszenzushoz való eljutás azzal jár együtt, hogy minden egyes

csoporttag véleményét komolyan veszik és megfontolják. A döntés meghozatala után fontos,

hogy a csoport tagjai mindannyian képviseljék a döntést.

A konszenzus kifejezést lehetne a csoport kollektív bölcsességével is helyettesíteni,

azzal kiegészítve, hogy a véleményeltérés és vélemény változatok mértéke az egyes tagok

között akár igen nagyfokú is lehet, és ha azt akarjuk, hogy az egyes tagok a döntésnek

megfelelően cselekedjenek, akkor ez a különbség fenn kell maradjon a későbbiekben is. A

konszenzus rendszerint együttműködéssel jár együtt, nem pedig kompromisszummal.

Ahelyett, hogy egy véleményt fogadna el a többség, a tagok úgy hozzák össze az érdekelt

feleket, hogy addig tárgyaljanak, amíg egy-egy irányba mutató döntéshez nem érkeznek. Az

igazi konszenzushoz az kell, hogy a tagok az érdekeltek közti kapcsolatra koncentráljanak,

hogy olyan egyetértés alakuljon ki köztük, amelyben hajlandóak a lemondáson

(beleegyezésen) alapuló megegyezésre. Az ilyen döntések azért fontosak az iskolában, mert

meghozatalukba minden stáb-tag bevonódik, magáénak érzi, így hitelesen tudja képviselni a

diákok felé, vagy akár az iskolán kívül


295

3.2 A stábok rendszere

Az iskolában a stáb-működés ráadásul nem egyféle állandó stáb létrehozását és

fenntartását jelenti, hanem több egymásra épülő csapat munkáján alapul. A könnyebb átlátás

érdekében az iskolai stáb-működést az alábbi ábra szemlélteti:

3.3 A stábok leírása

3.3.1. A vezetői stáb

A vezetői stáb tagjai (az iskolavezető és a vezetőhelyettesek) hetente találkoznak, és az iskola

finanszírozásával, legfontosabb szervezeti kérdéseivel foglalkoznak. Ez a stáb csak nevében

áll a többi felett, hiszen az itt született döntéseket a vezetői stáb tovább viszi a szervezeti

stábra, illetve az a szervezeti stáb javaslatait a vezetői stáb újra megtárgyalja. A vezetők olyan

kérdésekben hoznak döntéseket, amelyek az iskola működésével, humán erőforrásával,

pályázataival, finanszírozásával kapcsolatosak, de nem tárgyalnak konkrét diákokkal

kapcsolatos esetekről. Munkájuk különösen fontos olyan helyzetekben, amikor a vezetés

Iskolavezető

Feladata: a stábok döntéseinek

Vezetői stáb

Feladata: iskolafinanszírozás,

Esetkezelő stáb

Feladata: diákok eseteinek

Szervezeti stáb

Feladata: koncepcionális kérdések megvitatása, az iskola

Tantárgyi munkacsoportok

Feladata: szaktárgyi kérdések megvitatása

Ügyeleti stáb

Feladata: az iskolába jelentkező diákok ügyeinek

Diákstáb

Feladata: közös gondolkodás és tervek az iskoláról


296

kérdésében szakértelemmel rendelkező szűk szakmai stáb határozott döntésére van szükség.

Mivel a vezetői stáb tagjai (az iskolavezetőn kívül) minden más stábnak tagjai, a legtöbb

információ és nézőpont az ő kezükben koncentrálódik, így az iskola működésével

kapcsolatos, nagy horderejű döntésekben ez a stáb a legkompetensebb.

Úgy is lehetne mondani, hogy a szervezeti stáb működteti, a vezetői stáb pedig vezeti az iskolát, a

vezetői stábnak inkább döntés-előkészítési funkciója van, hiszen a szervezeti stáb a kérdéseket

általában újratárgyalja és konszenzusos döntést hoz.

Ebben a stábban a tagoknak konkrét területük, irányítási feladataik, felelősségük van (általános

vezetőhelyettes, szakmai-pedagógiai helyettes, oktatási helyettes, adminisztrációs helyettes). A vezetői

stábon a helyettesek ezekről a területekről referálnak, illetve gondolkodnak koncepcionális, stratégiai

kérdésekben segítve ezzel a vezető munkáját

3.3.2. A szervezeti stáb

A vezetői stáb megfelelő működéséhez elengedhetetlen az ugyancsak heti

rendszerességgel, más időpontban találkozó szervezeti stáb. A szervezeti stáb 12-15 tagú, és

az iskola életével kapcsolatos, tulajdonképpen bármilyen operatív kérdést megvitat. A

diákokkal kapcsolatos esetek tárgyalása ennek a stábnak nem feladata, csak olyan helyzetben,

ha egy konkrét eset az iskola szervezeti életét érinti. Legfontosabb kérdéskörei az iskola egész

éves tanulmányi időszakonkénti menetrendjének elkészítése, a tanuló időszakok és

vizsgaidőszakok időbeosztása, az iskola rendezvényeinek koordinálása, más iskolákkal és

szervezetekkel való kapcsolattartás, egyes pályázatokkal kapcsolatos tevékenységek

munkabeosztása, az alkalmazottak munkarendjének és feladatköreinek megvitatása,

felvételivel kapcsolatos kérdések tárgyalása. De ide tartozik az iskola arculatának kialakítása

vagy az iskolába érkező gyakorlatos hallgatók és egyéb látogatók, pedagógusok szakmai

irányítása, látogatások megszervezése. A szervezeti stáb dönt különböző tanórák, iskolai

tevékenységek stratégiájáról (pl. színház- vagy múzeumlátogatások, kirándulások,

tankönyvvásárlás stb.), az iskolai érettségi szervezéséről. A szervezeti stáb valójában az iskola

mindennapos működésének zavartalanságáról és strukturáltságáról gondoskodik, minden

döntése konszenzuson alapul. Közösen gondolkodik szakmai kérdésekről, az iskola szakmai

irányáról, jövőjéről, a konszenzusos döntés után pedig a megvalósításról (kerettanterv, stb.).

3.3.3. Az esetkezelő (vagy tanár-) stáb

A diák-tanár segítő munka legfontosabb fóruma az esetkezelő stáb. Heti

rendszerességgel találkozik az a 8-10 fő, aki segítő pármunkát végez az iskola diákjaival.


297

Működése elengedhetetlenül fontos, hiszen minden olyan munkatárs tagja, akinek diákpárja

van, eseteket kezel. Célja az iskola diákjaival kapcsolatos információk cseréje, az esetekkel

kapcsolatos látókör, szempontok kiszélesítése és színesítése, az esetleges elakadások

megoldása, ventilálás és továbblendítés. A diákokkal kapcsolatos fontos döntések itt is

konszenzus alapján születnek, minden esetben, hosszas viták és eszmecserék után születik a

stáb minden tagja számára megnyugtató, elfogadható megoldási terv. A stáb nagy hangsúlyt

fektet az esetek fontosságuk alapján való tárgyalására, azaz a krízishelyzetek vagy a gyors

megoldást igénylő problémák prioritására, de lehetőség szerint két stábülés alatt (két hét)

minden diákról szó esik.

Így a diákokkal kapcsolatos információk gazdát cserélnek, a segítők nem maradnak

egyedül a problémával, védve vannak attól, hogy esetleg játszmákba csalják őket, vagy éppen

azzal tudnak túllendülni kritikus helyzeteken, hogy új megoldási szempontokat kapnak a stáb

tagjaitól, esetleg maguk gondolják át eddigi segítő munkájuk erősségeit vagy zsákutcáit.

Az esetkezelő stáb legfontosabb funkciója tehát a segítő munka minőségének

biztosítása, illetve a segítők mentálhigiénés védelme.

Az esetkezeléshez gyakran hozzá tartozik az is, hogy akut helyzetekben meghívjuk a

diákot és beszélgetést kezdeményezünk vele, vagy olykor ezt a diák maga kezdeményezi.

Ilyenkor lehetősége van a stáb előtt bemutatni helyzetét, motivációit, konfliktusait, egyéni

céljait ismertetni és érdekeit képviselni. Az ilyen beszélgetések gyakori kimenetele egy olyan

kétoldalú szerződés, amelynek tartalma a diák és a stáb közös megegyezése alapján jön létre,

biztosítva ezzel az egyén akaratát és felelősségét saját helyzetének építésében.

3.3.4. A diákstáb

A stáb-működés negyedik szintje a hetenként megtartott diákstáb, amelybe az iskola

összes diákja és minden tanára hivatalos. Itt ismertetünk a diákokkal minden olyan közös

ügyet, ami az iskola életével kapcsolatos: kirándulások, vizsgához és tanulmányokhoz köthető

közérdekű információk, aktuális ügyek. Ezen túl lehetőséget biztosítunk minden diáknak arra,

hogy a közös fórumon saját ötletekkel, javaslatokkal, tervekkel álljon elő, hogy azokat

közösen megvitassuk. Fontos ez, hiszen a diákok érezhetik, hogy a döntések nem a fejük

fölött születnek, hogy az iskola életével kapcsolatos dolgokba nekik is beleszólásuk van, sőt

azokat együtt, közösen alkotjuk meg. A diákok többsége él ezzel a lehetőséggel, és aktív

részese a diákstábnak.


298

3.4. Egyéb stábok

Létezik még két periférikusabb, de fontosságát tekintve nem elhanyagolható stáb-

munka. Az egyik a különböző tárgyakat tanító tanárok munkacsoportja, más néven a tantárgyi

munkacsoport. Ezeken a stábokon a szaktanárok megvitatják az adott tárgy tanításának

koncepcióját, vizsgáztatási és értékelési szempontjait, amelyeket később a szervezeti stábon

ismertetnek és egyeztetnek más munkacsoportokkal. Jelentősége azért is indokolt, mert a

szervezeti stábokon gyakran nincs elég idő arra, hogy a különböző tárgyakat tanító

pedagógusok egyenként ismertessék tapasztalataikat és elképzeléseiket, a konszenzusos

döntést tehát ők a munkacsoport stábokon meghozzák, és már kész koncepcióval érkezhetnek

a szervezeti stábra.

A másik „kis” stáb az ügyeleti stáb, amelynek azok a segítő pedagógusok a tagjai, akik

a felvételivel kapcsolatos előmunkálatokat végzik: azaz a tanév során folyamatosan fogadják

az iskolába jelentkező diákokat, beszélgetnek velük, és a jelentkezővel közösen megegyeznek

abban, hogy diák eljöjjön-e a felvételire vagy más iskolát javaslunk neki. Az évente néhány

alkalommal összeülő ügyeleti stáb tagjai kicserélik tapasztalataikat, összesítik a jelentkezők

adatait, és rendkívül fontos szerepük van a hivatalos felvételi eljárás előkészítésében.

4. Személyre szabott tanulási program

4.1. Problémafeltárás a bekerülést követően

Személyközpontú oktatási módszerünk feladatai között a diákok iskolánkba kerülését

követően egyrészről a szorongások feloldása, a mihamarabbi sikerélményhez való juttatás,

másrészről a tanulási képességek fejlesztése szerepel. A fiatalok bekerülése utáni első néhány

hónapban igyekszünk megtalálni a tanulási probléma okát, és ha kell egyéni fejlesztéssel, de

elsősorban csoportba integrálva, próbáljuk meg fejleszteni tanulási képességeiket, tanulási

sikerekhez juttatni őket, erősíteni önbizalmukat. A tanulási problémák feltárásával

párhuzamosan az ezek mögött sokszor meghúzódó életviteli, személyiségbeli, pszichés,

mentális, szociális problémákat is igyekszünk feltárni. A tanulási problémák feltárása az első,

alapozó szakaszban intenzíven zajlik, de a későbbiekben sem tekinthetjük ezt a munkát

befejezettnek, hiszen sok diák esetében számos módszerrel kell próbálkozni ahhoz, hogy

feltárjuk azokat a hiányosságokat, melyek őt a tanulásban akadályozzák. Így eszközeink

lehetnek a következők:

- személyes beszélgetés


299

- készségeket, képességeket mérő feladatok

- fejlesztő pedagógus segítségének igénybevétele

- egyéb szakember (pszichológus, pszichiáter) segítségének igénybevétele

- különböző tanulásszervezési formák adta keretek között lehetőség biztosítása a

diáknak, hogy kipróbálja magát

- az iskolai tanulás, előrehaladás folyamatában egyes elemek megváltoztatása (pl. a

rendes vizsgaszituáció módosítása a diákkal való megegyezés alapján)

- differenciálás a tanítás-tanulás folyamatában

- mindenkori kreatív megoldási javaslatok a felmerülő problémás helyzetekben

4.2. Személyközpontú oktatás

Feladatunk kettős: egyrészt fel kell oldani szorongásukat, sikerélményekhez kell

segítenünk őket a tanulás terén is, másrészt fejleszteni kell tanulási képességeiket. Munkánkat

személyközpontúság és módszertani sokszínűség jellemzi. Igyekszünk mindenben diákhoz

megtalálni a “kulcsot”, azt illetve azokat a módszereket, megközelítéseket, tananyagokat,

amelyek az egyes diák problémájára megoldást jelenthetnek, hozzásegítik a sikerekhez. A

diákok és tanulási gondjaik mögött meghúzódó problémáik is igen különbözők, nincsenek

mindenkire érvényes, minden diák esetében működő megoldások, ezért nem a rutin, hanem a

kreativitás és a rugalmasság kell jellemezze munkánkat. Minden tanórába igyekszünk

beépíteni a tanulásmódszertan elemeit. Ezek célja, hogy elsajátítsák, illetve fejlesszék a

lényegkiemelés, a jegyzetelés, a vázlatkészítés technikáját, fejlődjön szövegértésük, képesek

legyenek egy szöveget a megértés után megtanulni és felidézni, visszamondani, illetve hozzá

kapcsolódó feladatokat megoldani. Mindezeket nem külön tanóra keretében végezzük, hanem

minden tantárgy bármely tananyagát ezen módszerek segítségével dolgozzuk fel. Célunk,

hogy végső soron diákjaink megszerezzék az önálló tanulás képességét, és átéljék a tanulás

örömét. Úgy látjuk, a XXI. század változó világában csak a nyitott, az élethosszig való

tanulásra alkalmas személyiségek tudnak boldogulni.

4.2.1. Egyéni haladási ütem

A korábbi tanulási kudarcok gyakori oka, hogy a diákokat stresszeli a nagy osztálylétszám, a

tanár nehezen követhető magyarázata. Szoronganak a napi, sokszor kiszámíthatatlan, váratlan

számonkéréstől. A Tanodában a diákok 10-15 fős tanulócsoportban dolgoznak, ahol a

tanárnak mindig mindenkire van figyelme és türelme. A tanórákon nem a frontális oktatási

forma, hanem a beszélgetés, a differenciált és csoport-, olykor kooperatív tanulásszervezés


300

jellemző. Ha szükséges diákjaink számára egyéni konzultációt és tanulószobát szervezünk. A

diákokat folyamatosan feladatokkal foglalkoztatjuk, gondolkodásra, kérdések feltevésére,

kreativitásra, megnyilvánulásra inspiráljuk, ez azonban nem számonkérés, hanem a tanulás

formája, módja. Fontos, hogy ne váljanak passzívvá, megtanulják mozgósítani képességeiket,

tudásukat, kifejezni magukat. A csoportok kis létszáma lehetővé teszi, hogy bátrabban

megnyilvánuljanak és megnyíljanak egymás előtt. Jó terepe ez a kommunikációs és

vitakészség fejlődésének, egymás megismerésének, elfogadásának. Ugyanakkor a társak és a

tanár visszajelzései segítik a reális énkép, és önértékelés kialakulását, az önbizalom

erősödését.

A tanulmányi sikereket és az önbizalom erősödését segíti az egyéni haladási ütem biztosítása

is. Ennek lényege, hogy a Tanodában nincsenek osztályok és évfolyamok, hanem minden diák

minden tantárgyból a számára épp megfelelő tanulócsoportban tanul. A különböző

tantárgyakból különböző szinteken állhat, tanulhat, vizsgázhat. Így mód van arra, hogy

azokból a tantárgyakból, amiket könnyebben tanul, gyorsabban haladjon. Amikor

megszerezte a 12 évfolyam zárójegyeit, ezekből a tantárgyakból - és csak ezekből -

előrehozott érettségi vizsgát tehet. A számára nehezebb tantárgyakra több időt szánhat, s csak

akkor kell érettségiznie, ha kellően felkészült. Mivel minden diáknak vannak könnyebb, általa

jobban kedvelt tantárgyai, ezekben könnyebben jut sikerélményhez is.

4.2.2. Szerződéses rendszer

Bekerüléskor minden diák számára - vele közösen - személyre szabott tanulási programot

készítünk és azt az alapszerződésben rögzítjük. Ebben megtervezzük az érettségi tárgyakat, az

érettségi várható időpontját, vagy időpontjait, a tanulás ütemezését. Ezt tanulmányi

időszakonként átnézzük, újraértelmezzük, ha kell módosítjuk és aktualizáljuk. Az aktualizálás

nem más, mint az adott tanulmányi időszakban a diák órarendjének elkészítése. Ezt is mindig

közösen, a diákokkal együtt csináljuk az egyéni ütemezés, a diák érdeklődése és ráérése

illetve egyéb szempontok alapján. Ezt tanulmányi szerződésben rögzítjük. A szerződések

természetesen módosíthatók. A szerződéseket a tanulmányi időszak végén közösen átnézzük.

Így látható, hogy a tervezett célokból mit sikerült teljesíteni és mit nem. Ezt értékeljük, a

sikertelenség okait a fiatallal közösen tárjuk fel, beszéljük meg a továbblépés lehetőségeit. A

szerződéses rendszer mindenki (diák, segítő pár, tanárok, stáb) számára követhetővé és

tisztává teszik a diák céljait, vállalásait, eredményeit, fejlődését. Biztosítja, hogy a fiatalt

mindig önmagához, saját vállalásához, változásához képest láthassuk.


301

4.3. Az értékelés terepe, formái

Ahhoz, hogy minden egyes kicsi lépést sikerként könyvelhessünk el, nélkülözhetetlen

az elfogadó légkör, ahol a tanár mindenre, amire lehet, pozitívan reagál, és ahol arra törekszik,

hogy a diák az esetlegesen megfogalmazott kritikákat is építő jellegű megjegyzésekként

dolgozza fel, és legyen számára világos, hogy ezek nem a személyét ért támadások. Fontos

továbbá az is, hogy minden pillanatban készen álljunk a visszajelzésre az iskolai élet minden

területén, csakúgy, mint az ezekre érkező visszajelzések meghallgatására, az azokról való

eszmecserére.

4.3.1. Vizsgarendszer

A tanévet több tanulmányi időszakra osztjuk, azokat műhelymunka-időszakra és

vizsgaidőszakra. A műhelymunka-időszakban a tanórákon közösen dolgozzuk fel a

tananyagot, a vizsgaidőszakban pedig több, változatos, alkalmanként egyénre szabott

formában, ám az érettségihez közeledve ahhoz egyre inkább hasonló módon adnak számot a

diákok tudásukról. A vizsgarendszer egyrészt megszabadítja a fiatalokat a napi számonkérés

szorongásaitól, másrészt rutint jelent az érettségi vizsgához.

Arra törekszünk, hogy a vizsga egy helyzet tanításának-tanulásának színterévé váljék, ahol a

fiatal célja elsősorban az kell legyen, hogy a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és szellemileg

saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerüljön. A vizsgaszituáció koncentrációt,

összeszedettséget, jó fellépést, viselkedési kultúrát és teljesítményt követel. Tehát az, hogy a

diák mennyire sajátította el az adott tananyagot, csak egy szempont a vizsga értékelésekor,

amit még mindig tovább kell árnyalnunk aszerint, hogy mi volt a teljesítendő „objektív”

feladat, és ehhez képest mit vártunk el egy adott fiataltól, illetve ő mit várt el magától.

4.4. Kurzusrendszer

A tananyag tartalmilag az érettségi követelményekhez igazodik, de a lehetőségekhez

képest igyekszünk azt rugalmasan kezelni. Ezt segíti a kurzusrendszer, és a tematikus

tananyagszervezés. A középiskolás tananyagot az általunk kialakított kurzusrendszerben

tanítjuk. Ez jobban alkalmazkodik a fiatalok érdeklődéséhez, és a változó világhoz. A

tananyagok így rugalmasabban kezelhetők. Célunk, hogy az érettségi vizsga tananyaga

mellett praktikus, a mindennapokban is hasznosítható tudást adjunk a fiataloknak.

4.5. Érettségi vizsga


302

Az érettségi vizsgát független vizsgabizottság előtt rendezzük. A független

vizsgabizottság azt jelenti, hogy nem azok a tanárok, segítő-oktatók érettségiztetik a

fiatalokat, akik az évek során felkészítették őket, és akik nem csupán tanáraik, hanem segítőik

is, hanem az iskola által felkért, más iskolában tanító tanárok. A fiatalok ekkor szembesülnek

igazán azzal, hogy a Tanodában eltöltött idő alatt mennyit változtak, képességeik, tudásuk

mennyit fejlődött. Ekkor mérettetik meg magukat először ismeretlenek előtt is. A független

érettségi bizottság biztosítja az elfogulatlanságot és emeli a fiatalok érettségi vizsgájának

értékét. Már maga a vizsgán való megjelenés, teljesítés az önálló élet első lépése, a valódi

érettség bizonyítéka.

5. Iskolai légkör

Alapvető feladatunk olyan légkör kialakítása és folyamatos biztosítása, ahol a fiatalok

személyük elfogadását, nyílt, hiteles, őszinte emberi kapcsolatokat (tanár-diák, diák-diák,

tanár-tanár) személyes törődést élhetnek meg mindennapjaikban. Arra törekszünk, hogy

diákjaink a Tanodában egy bizalommal és türelemmel teli támogató légkörben élhessenek.

Érezzék, tanáraik bíznak abban, hogy céljaikat meg tudják valósítani, ehhez támogatást és

türelmet kapnak. A diákok által megfogalmazott célokat (középiskola elvégzése, érettségi

vizsga letétele, strukturált, rendezett életmód, szociális kapcsolatok, egészséges, normális élet

kialakítása) közös célként értelmezzük és azokat a megoldásokat keressük, amelyek számukra

ehhez a legtöbb segítséget biztosítják.

E légkört diákok és segítő-oktatók közösen alakítjuk a mindennapokban. Legfontosabb része

a napi együttlét az iskolában: a közös élet a tanórákon a szünetekben; a szabadidő együttes

eltöltése; kötetlen, spontán beszélgetések; kulturális és alkotó tevékenység; kirándulások,

sportolás stb. Ez a természetes együttélés a mindennapokban hatékony segítség a fiatalok

számára. Életteret és lehetőséget kapnak, megtalálhatják azokat a tevékenységeket, ahol

sikeresek, ahol tehetségüket kibontakoztathatják. Maguk alakíthatják emberi és tárgyi

környezetüket. Szembesülnek mások problémáival, megélhetik azt, hogy gondjaikkal

nincsenek egyedül és egymás segítéséből is sokat meríthetnek. Láthatják és maguk is

megtapasztalhatják az aktív, örömteli, egészséges, normális élet lehetőségét.

E támogató, biztonságos légkör fontos eleme, hogy a Tanodában diákok és segítő-oktatók

közösen alakítjuk a szabályokat, így mindenki számára elfogadottak és egyértelműek az

elvárások, követelmények, következmények. Az átlátható viszonyok lehetővé teszik, hogy


303

közös tevékenységeink során a fiatalok korrekt visszajelzést kapjanak magukról, ami fejleszti

a reális önértékelés és énkép kialakulását.

6. Egész napos strukturált elfoglaltság

Egész napos strukturált elfoglaltság lehetőségét igyekszünk biztosítani, mely értelmes

napi feladatok, megfogalmazható rövid és hosszútávú célok, a fiatalok számára reális jövőkép

kialakítására adnak módot. A Tanoda a fiatalok többségének nem csupán egy iskola, hanem -

amíg ide jár - életének színtere is. Sokan egész napjukat itt töltenék, és itt is töltik.

Véleményünk szerint egy serdülő, ill. fiatal felnőtt életében - bár ők maguk elsődleges célként

az érettségit nevezik meg - nem csak az iskola és a tanulás kell, hogy a középpontban álljon.

Különösen így van ez a Tanoda többszörös problémahalommal küszködő, kallódó, olykor

deviáns életvezetésű diákjaival. Számukra a szabadidő hasznos eltöltéséhez mintát,

lehetőséget és társakat, problémáik megoldásához alkalmat, közeget, terepet kell biztosítani.

Ezért arra törekszünk, hogy a tanórák, közös és egyéni tanulás mellett sport, művészeti alkotó,

kulturális és egyéb szabadidős tevékenységek, gyakran spontán szerveződő beszélgetések

töltsék ki a Tanoda hétköznapjait. Ezeknek fontos eleme egyfelől közösségi jellegük, másfelől

a nyitottságuk, az hogy diák és tanár együtt vesz bennük részt, mindenki a maga örömére,

épülésére, a maga tehetsége, képessége szerint. A programokat a fiatalok igénye szerint

szervezzük, illetve hagyjuk és inspiráljuk őket arra, hogy maguk szervezzék,

kezdeményezéseiket támogatjuk. Nincsenek leosztott, megmerevedett szerepek, a diákok

kezdeményezői, irányítói lehetnek egy-egy tevékenységnek. Így mindannyian

megtapasztalhatjuk, hogy mindenki ért valamihez, mindannyian tanulhatunk egymástól. Az a

fiatal is, aki a tanulásban kevésbé sikeres, más területen megmutathatja tehetségét, és a siker

mellett átélheti, azt az érzést, hogy valamit ő adott társainak, tanárainak. Mindez

természetesen a tanítási órákra is igaz. A tananyag kialakításakor alapvetően a fiatalok

érdeklődésére, meglévő tudására, képességikre támaszkodunk. Igyekszünk az órák tartalmát,

légkörét, hangulatát, a tanulás-tanítás módszereit úgy alakítani, hogy a fiatalok hasznosnak

találják, sikerélményük legyen a tanulásban is, és érezzék, hogy hozzásegíti őket céljuk - az

érettségi vizsga - eléréséhez. Vagyis érdemes legyen bejárni a tanulás, a hasznos, érdekes

tevékenységek, a társas együttlét, a közösség miatt.

7. A fiatalok speciális egyedi problémái és azok kezelésére alkalmazott

módszerek


304

A Tanodába járó fiatalok mentális, pszichés állapota mögött meghúzódó okok

sokfélék. Mindezekre alapvetően a Tanoda egészét jellemző eddig vázolt segítő módszerekkel

reagálunk. A speciális, egyedi problémák kezelésében, megoldásában azonban egy-egy

elemnek nagyobb szerepe, súlya lehet.

7.1. Depresszió és egyéb pszichés problémák, zavarok

A fiatalok depressziója, pszichés zavarai mögött gyakran a magány, az unalom, a

sikerélmények és a szeretetkapcsolatok hiánya állnak. Számukra a Tanodában a legfontosabb

segítség a támogató iskolai légkör, és az értelmes, tartalmas napi elfoglaltság, ahol a

tevékenységek segítségével el tud feledkezni problémájáról, ahol sikerek érik, önbizalmuk

megerősödik. Az iskola kortárs közegében kapcsolatai alakulnak, s szembesül nem csak a

saját, hanem mások problémáival is. Számára a segítő pár egy bizalmon alapuló

felnőttkapcsolatot jelent, aki segíti problémáinak megfogalmazását, és a megoldásban

türelmével és bizalmával támogatja.

7.2. Csonka család vagy bizonytalan családi háttér, az önellátás, önfenntartás

szükségessége

Sok fiatal nem rendelkezik biztos családi hátérrel, sőt az önfenntartás mellett kell az

iskolát elvégeznie. Számukra a támogató légkör a személyes törődés, figyelem, szeretet a

legfontosabb. Sokuk egyáltalán nem ismeri vagy nem veszi igénybe a szociális háló

lehetőségeit. Jelentős segítség lehet a szociális tanácsadás, ügyintézés. A rugalmas

tanulásszervezés, az egyéni haladási ütem lehetővé teszi számukra a munka melletti iskolába

járást, tanulást.

7.3. Állami gondozottság; ebből adódó hátrányok, életvezetési nehézségek

Az állami gondoskodásban felnövő fiatalokra gyakran jellemző a szeretethiány, nem reális

önértékelés, jövőkép hiánya, életvezetési nehézségek. Problémát jelent számukra az önálló

élet kialakítása. Gyakran nyúlnak kábítószerhez, alkoholhoz, menekülnek pótcselekvésekhez.

Számukra a Tanoda egész közege, segítő módszere és kortárs csoportja lehet alkalmas a

normális élet kialakításához. Esetükben kulcsszerepe van a segítő párnak, aki a személyes

törődést biztosíthatja, mindamellett a praktikus életstratégiák kialakításában is támogatja.


305

7.4. Saját gyerek eltartása, nevelése

Diákjaink között vannak olyanok, akik saját gyermeket nevelnek. Sokszor még ők maguk

sem értek teljesen felnőtté, küzdenek az önidentifikációval, saját helyük keresésével.

Többnyire egyedül, segítség nélkül kénytelenek eltartani, felnevelni gyereküket. Számukra a

segítő kapcsolat támogatása és a nagyon rugalmas időbeosztás, az egyéni haladási ütem, a

differenciált tanulásszervezés, az egyéni konzultációk jelenthetnek segítséget. A napi

problémák praktikus megoldásai mellett segítség a szociális és gyereknevelési tanácsadás.

7.5. Sajátos nevelési igény

A hozzánk járó fiatalok tanulási problémái mögött gyakran húzódnak meg

részképesség hiányok, egyéb tanulási, magatartási problémák. A probléma feltárása után

szakemberhez irányítjuk őket. Az érettségi vizsga letételének szempontjából megoldás lehet a

szükséges felmentések beszerzése. A legfontosabb mindemellett az egyéni fejlesztés,

differenciált tanulásszervezés biztosítása, önbizalmuk erősítése, a fiatal számára sikereket

biztosító tevékenységek megtalálása.

7.5. Deviáns karrier

E mögött gyakran áll a fiatalok magányossága, kortárs és felnőttkapcsolatok hiánya, az

unalom, értelmes tevékenységek, célok, jövőkép hiánya. Gyakran menekülnek felületes

kortárs kapcsolatokba, szélsőséges szubkultúrák vonzásába. Könnyen sodródnak deviáns

viselkedési formák, karrier felé.

Számukra a Tanoda mint közeg a legfontosabb segítség, ahol megtapasztalhatja és

megtanulhatja a normális élet kialakításának, a szabadidő értelmes eltöltésének módját, és

valódi kortárs közösségre talál. A segítő pár bizalmon alapuló felnőttkapcsolatot jelent, aki

támogatja önismeretének kialakításában, saját helyének, értelmes célok, reális jövőkép

megtalálásában.

7.6. Rendszeres drog-, alkohol-, gyógyszerhasználat utáni állapot

Diákjaink között vannak, akik rendszeres kábítószer- alkohol-, gyógyszerhasználat után

keresik meg iskolánkat, és józan életmódjuk megtartásában valamint az érettségi

megszerzésében kérik segítségünket. Jellemző rájuk az üres, magányos, cél nélküli,

önbizalomvesztett, értékrendhiányos állapot, élet újrakezdési nehézségek. Számukra

elengedhetetlen, hogy régi kapcsolataikat, életformájukat, életterüket felszámolják és

életükben új célokat, tevékenységeket találjanak. A Tanoda nekik egy inspiráló közeget az


306

élet újrakezdéshez támogató otthont jelenthet. Segítő párjukkal az egyéni beszélgetéseken

legfontosabb segítség az önidentifikáció, a továbblépés lehetőségeinek, új célok,

tevékenységek és jövőkép közös keresése, a napi program, időbeosztás kialakítása. Számukra

a felépülés és a tanulás apró léptekből álló hosszú folyamat, melyhez támogatást, türelmet és

biztatást kapnak.

7.7. Mentális és biológiai kor közötti nagy különbség

Diákjaink egy részét érzelmi és szocializációs éretlenség vagy éppen ellenkezőleg

koraérettség jellemez. Többségüknél problémát okoz az elhúzódó kamaszkor, a szülőktől való

leválás. A koraérett fiatalok nem találják helyüket kortársaik között, nem értik és nem értetik

meg magukat velük. Számukra a Tanoda elfogadó, türelmes légköre, az egyéni beszélgetések

és a kortárs kapcsolatok kialakulása jelenthet segítséget. Fejlődik önismeretük, kialakul reális

énképük, könnyebben találják meg helyüket a világban.

7.8. Testi fogyatékosság

A testi fogyatékos fiatalok gyakran küzdenek szegregációs problémákkal és ezeknek

pszichés következményeivel. Nincs reális én- és jövőképük, problémás az önértékelésük.

Gyakran nem fogadják el önmagukat, nehezen vállalják fogyatékosságukat. Nincs

önbizalmuk, és bizalmatlanok a világgal szemben is. Gyakran választják a könnyebb utat,

nehézségek esetén az emberek szánalmára apellálva. A Tanoda szeretetteli, támogató légköre,

a kortársak és a segítők őszinte, korrekt visszajelzései alakítják önértékelésüket, segítik

megtalálni céljaikat, tehetségüket, helyüket. Fontos számukra az állandó tevékenység, hiszen

ezek által juthatnak valódi sikerekhez.

7.9. Nyelvi problémák

Diákjaink közt vannak olyanok, akik gyermekkorukat vagy annak egy részét külföldön

töltötték. Ők komoly nyelvi problémákkal küzdenek, különösen, ha az általános iskolát sem

magyar környezetben töltötték. Hasonló gondjaik vannak a Magyarországon élő, magyarul

valamennyire beszélő fiataloknak. A probléma többszörös. Többnyire komoly gond a

szövegértés, helyesírás, fogalmazás, kifejezés. Legfőbb probléma az idegen nyelven való

gondolkodás. Tanításukban fontos elem a magyar tantárgy idegen nyelvként való tanítása.

Számukra a differenciált tanulásszervezés, az egyéni haladási ütem jelenthet komoly

segítséget.

Documents

Mottó: álljak egy másik emberrel szemben.” C.G. Jung ... · C.G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok A kallódó fiatalokat segítő iskola A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium