MÁSODIK RÉSZ:ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK BIOSZFÉRA ... fileazokat a bioszfÉrÁt alkotÓ ÖkolÓgiai alrendszereket, melyeknek egymÁstÓl jÓl elkÜlÍthetŐ sajÁtos jellegÉt a

KÖRNYEZETVÉDELEM(Tantárgy kód: FCNBKOV)

MÁSODIK RÉSZ:ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK– BIOSZFÉRA– ÖKOSZISZTÉMÁK– AZ ANYAGOK TERMÉSZETES

KÖRFORGÁSA– AZ ANYAGOK MESTERSÉGES MOZGÁSA

BIOSZFÉRA

A TÉRNEK AZT AZ ELEMÉT, MELYBEN AZ ÉLET TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

LEHETSÉGESBIOSZFÉRÁNAK NEVEZZÜK.

RÉSZEI:– ATMOSZFÉRA (levegő)– HIDROSZFÉRA (víz)– PEDOSZFÉRA (talaj)

BIOSZFÉRA

TÉRBELI KITERJEDÉSE

BIOSZFÉRA

EGYENSÚLYI HELYZETÉT AZ ANYAGOK ÉS AZ ENERGIA

HATALMAS BIOGEOKÉMIAI MOZGÁSA TARTJA FENN

EZ A MOZGÁS ZÁRT KÖRFOLYAMAT! ENNEK MEGISMERÉSE ÉS

MEGÉRTÉSEEGYBEN A KÖRNYEZETVÉDELEM

KULCSKÉRDÉSE

ÖKOSZISZTÉMÁK

AZOKAT A BIOSZFÉRÁT ALKOTÓ ÖKOLÓGIAI ALRENDSZEREKET,

MELYEKNEK EGYMÁSTÓL JÓL ELKÜLÍTHETŐSAJÁTOS JELLEGÉT A KÖRNYEZETI

TÉNYEZŐK ALAKÍTOTTÁK KI ÖKOSZISZTÉMÁKNAK NEVEZZÜK

(PÉLDÁUL: ERDŐ, RÉT, LEGELŐ, TÓ, STB.)

ÖKOSZISZTÉMÁK

ÖKOSZISZTÉMÁK KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK

– BIOTÓP, VAGY ÉLETTELEN (ABIOTIKUS)• NAPSUGÁRZÁS (ENERGIA, FÉNY, UV ÉS KOZMIKUS

SUGÁRZÁS, STB)• VÍZ (FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI, CSAPADÉK, STB)• LEVEGŐ (KLIMATIKUS TÉNYEZŐK, STB)• TALAJ, DOMBORZAT (FÖLDRAJZI HELYZET,

KITETTSÉG, TALAJFAJTÁK, STB)– BIOCÖNÓZIS, VAGY ÉLŐ (BIOTIKUS)

• ÉLŐLÉNYEK FAJTÁI, KÖZÖSSÉGE ÉS ÖSSZESSÉGE• ÉLŐLÉNYEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSA

ÖKOSZISZTÉMÁKANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS

AZ ÖKOSZISZTÉMÁK LEGINKÁBB A BENNÜK LEZAJLÓ

ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIVEL

JELLEMEZHETŐK

ENNEK AZ ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁSNAK

MEGJELENÉSI FORMÁJA AZ ÚGYNEVEZETT TÁPLÁLÉK LÁNC

ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC

AZ ANYAG- ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS TÖBB SZINTEN ZAJLÓ BIOLÓGIAI FORMÁJA

– TROFIKUS SZINTEK:• PRODUCENSEK (TERMELŐK)• KONZUMENSEK (FOGYASZTÓK)• CSÚCSRAGADOZÓ• REKUPERÁLÓK (VISSZAFORGATÓK)

– JELLEMZŐ: • ZÁRT KÖRFOLYAMAT

ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC

Általános ábrázolása

ÖKOSZISZTÉMÁKTÁPLÁLÉK LÁNC

Fenyőerdőbiocönózisa


Táplálék lánc tölgyes erdőben


A kultúrökoszisztémábanaz ember veszi át a csúcsragadozószerepét

AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA


Globálisvízkörforgásegyszerűsítettábrája(milliárd m3)


Vízkészletek


ANTROPOGÉN HATÁS MEGJELENÉSEVíz körforgása


ANTROPOGÉN HATÁS MEGJELENÉSE• Karbon ciklus


KARBON CIKLUS ÉS A FAANYAG

EgyszerűsítettalapösszefüggésekAz erdő és a faanyag széntárolóés CO2 csökkentő

AZ ANYAGOK MESTERSÉGES MOZGÁSA

– CSAK ANTROPOGÉN (EMBERI) HATÁSRA JÖN LÉTRE

– TÁRSADALMI IGÉNYT ELÉGÍT KI– ENERGIA FELHASZNÁLÁST IGÉNYEL– NYITOTT FOLYAMAT: ANYAGOK ÉS

ENERGI LÉP KI A RENDSZERBŐL– A KILÉPŐ ANYAGOK ÉS ENERGIA A

KÖRNYEZETET SZENNYEZIK, TERHELIK

ANTROPOGÉN ANYAGÁRAM(NYITOTT)

Faanyagegyszerűsítettnyitotttársadalmi mozgása

ANTROPOGÉN ANYAGÁRAM(ELMÉLETILEG ZÁRHATÓ)

Faanyagegyszerűsítettelméletilegzárttársadalmi mozgása a fagazdaságban

A FAANYAG KÖRFORGÁSA(EGYSZERŰSÍTETT DEMO ÁBRA)

A faanyag társadalmimozgásaelvileg zárttátehető(komplexfaanyag hasznosítás)

PAPÍR CSOMAGOLÓANYAG FOLYAMATÁBRA (MAGYAR)

A hazai papírcsomagolóanyagáram csaknemteljesen zárt

FAANYAG FOLYAMATÁBRA (NÉMET)

Német fagazdaságfaanyagárama(Adatok: millió m3

faipar = zöldpapíripar = sárga)

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSELŐZMÉNYEK

– TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS• Rachel Carson: „Néma tavasz” c. könyve 1962• Római Klub: „A növekedés határai” 1972,

Meadows-féle világmodell. (Nulla növekedés?)• ENSZ (un. Brundtland) bizottság jelentése

„Közös jövőnk” címen 1987, melyben meghatározzák a fenntartható fejlődés fogalmát

• Rio-i ENSZ világ konferencia 1992 „Agenda 21”c. dokumentuma, melyben elfogadják a fenntartható fejlődés alapelveit, célkitűzéseit és programot hirdetnek a megvalósítás érdekében


Római KlubMaedows félevilágmodell„katasztrófa”változata


Római KlubMaedows féle világmodell „nulla növekedés”változata


• A második környezetvédelmi világkonferencián, Rio de Janeiróban, 1992-ben 178 ország értett egyet annak szükségességében, hogy a fenntarthatóság jelenjék meg az aláíró országok nemzeti környezetvédelmi politikájában éstevékenységében.

• Ez az „Agenda 21” című nyilatkozatban került rögzítésre. Ennek alapján számos ország, illetve az Európai Unió és Magyarország is elkészítette a saját, „személyre szabott” programját.


• Magyar jogszabályban először az 1995. évi LIII. törvényben (mely a környezet védelmének általános szabályairól szól) szerepel a fenntarthatófejlődés:

• „1. § (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.”

• Majd az 1997-től 2002-ig tartó időszakra szóló elsőNemzeti Környezetvédelmi Programba (NKP)került be a Rio-i vállalás.

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSFOGDLOM MEGHATÁROZÁS

– „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövőgenerációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől”. (ENSZ bizottsági jelentés „Közös jövőnk” 1987)

– „A fenntartható fejlődés a társadalmi létminőség folytonos megvalósulása, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk.” (Herman Daly)

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSALAPELV TÖMÖREN

• A fenntarthatóság célja:• a folytonos szociális jobblét

biztosítása. • Ennek elérésében

• a gazdaság eszköz,• a környezet pedig feltétel

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSALAPELVEK RÉSZLETESEN

• Figyelem és gondoskodás az életközösségekről• Az ember életminőségének javítása• A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése

– Az életet támogató rendszerek megőrzése– A biodiverzitás megőrzése– A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának

biztosítása• A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása• A föld eltartó képességének keretein belül kell maradni• Meg kell változtatni az emberek attitüdjét és magatartását• Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak saját

környezetükről• Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti

kereteit• Globális szövetséget kell létrehozni

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

– CÉLKITŰZÉSEI (egyszerűsítve):• kimerülő erőforrások

igénybevételének csökkentése• szennyezőanyag kibocsátás

csökkentése• gazdasági növekedés

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSUtak a fenntarthatósághoz

A fenntarthatóságról, a fenntarthatósághoz vezetőutakról sokan, sokféleképpen vélekednek. A legfőbb vélemények alapján a fenntartható fejlődés:

• a fenntartható gazdasági növekedésen keresztül biztosítható

• a környezetminőségen keresztül biztosítja az ember létminőségét

• az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást igényli

• a szegénység leküzdésével, az erőforrásokhoz valóigazságos hozzáférésen keresztül valósítható meg

• csak paradigmaváltáson keresztül valósítható meg

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSVélemények

• A fenntartható gazdasági növekedésen keresztül biztosítható– Ez a törekvés azon a reményen alapul, hogyha sikerül létrehozunk

egy erős gazdaságot, mely segítségével a humán és ökológiaiproblémáinkat megoldjuk. Ez a remény csalóka, mert problémáinkat éppen annak a gazdaságnak a működése teremti meg, amely hasznainak maximálása érdekében félreteszi a szociális és környezeti szempontokat.

– E véleménnyel úgy állítja be a dolgokat, mintha a gazdaság tartanáfenn a környezeti erőforrásokat, s nem fordítva. Feltételezi az ember képes uralni a természetet. A gazdaság ekkor céllá lép elő, pedig csak eszköz a társadalmi jólét kielégítéséhez.

– A társadalmi jólétet a gazdasági növekedéssel azonosítómegközelítés népszerű, mert az emberek legtöbbje a világot anyagi javakban méri.


• a környezet minőségén keresztül biztosítható– Nagyon sokan úgy gondolják, hogy jó úton haladunk,

csupán a környezet elszennyezése által a környezet minőségének csökkenése fenyegeti előrehaladásunkat.

– Ez a szemlélet a fenntartható fejlődést hajlamos azonosítani a környezetvédelemmel, és a problémák megoldásához elegendőn, ha a gazdaság környezeti teljesítményét kijavítjuk.

– Azokra a megoldásokra helyezi a hangsúlyt, ahol a környezeti problémák megoldásán keresztül a gazdaság is nyer, illetve a környezet minősége is javul. Ez a jól ismert win-win (kétszer nyerni) megközelítés. (Sajnos azonban nem minden probléma oldható meg ilyen alapon, a módszer ellenzői azt állítják, hogy könnyű leszedni a fáról az alacsonyan csüngő gyümölcsöket, de ki fogja leszüretelni a fa tetejét?)


• az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást igényli– E nézet abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy elegendő

Bolygónk egy hányadával fenntartható módon bánni, míg a maradék részén megengedhető a nem fenntartható erőforrás használat, feltételezve, hogy a rossz erőforrás-használatot lehet, jóval kompenzálni. (Az osztozkodás a természetvédelmi területek, rezervátumok kijelölésével már megkezdődött.)

– A valóságban azonban, mivel a problémák egy rendszert alkotnak, nem vagyunk képesek izolálni a természet és az ember harmóniájának szigeteit, a globális problémáktól azok is szenvednek, akik semmit nem tettek azok létrejöttéért.

– A fenntarthatóság ezen megközelítése úgy véli, hogy az emberi tudás, technikai ismeretek bővítésével bőségesen tágítható az ökológiai rendszerek eltartó-képessége.


• a szegénység leküzdésével, az erőforrásokhoz való igazságos hozzáférésen keresztül valósítható meg– A világon megtermelt javak bőségesen elegendőek lennének

ahhoz, hogy mindenki szükségletét kielégítsék, sőt, ha csak a tényleges szükségleteket kellene kielégíteni, és nem a mértéktelen fogyasztást, a jelenleg igénybevett természeti erőforrások több mint 40%-át megtakaríthatnánk.

– Nagy kérdés azonban, hogy a fejlett országok népessége hajlandó lenne-e megváltoztatni fogyasztási szokásait?

– Az a nézet, hogy a szegények is részesedjenek a fejlődés áldásaiból, igen népszerű, de ha ez a gazdagok fogyasztási szokásaival jár együtt, az azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a harmadik világ meginduló fejlődése csak tovább terheli a környezetet, mind annak minőségét, mind pedig erőforrásait, amint az már látszik is.


• csak paradigma váltáson keresztül valósítható meg– Ebben a felfogásban a fenntartható fejlődés egy új paradigma,

amely átfogó és radikális változtatásokat követel. Nemcsak új termelői, de új fogyasztói mintázatokra is szükség van, ezzel alapvetően támadja a fogyasztói társadalmak etikáját.

– A fenntarthatósághoz vezető (fentebb vázolt) módozatokategyüttesen, integráltan kell alkalmazni.

– A kulturális, morális, etikai megfontolások mellé belép a szubszidiaritás elve, mint a globalizáció ellensúlya.

– Ennek jegyében a tájban, biogeográfiai területi egységek alapján önszerveződő, önigazgató társadalmi szerveződések lépnek, amelyek a gazdasági, társadalmi szükségszerűségek mentén szerveződnek nagyobb egységekbe.

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSIdézetek

• Egyetlen probléma sem oldható meg abban a szemléletben, amelyben létrejött”(A. Einstein)

• „A Föld ki tudja elégíteni mindenki szükségét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát.”(E. Fromm)

• „A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.”

• (Mahatma Gandhi)

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

• Az ökológiai lábnyom fogalmát a WWF vezette be a környezet igénybevétel jelzésére, az alábbi elvek szerint:– Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret

bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeljük meg életünk kielégítéséhez szükséges javainkat, és itt dolgoztatjuk fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsátunk. Ennek a térnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom.

– Mivel minden egyes embernek és társadalomnak más és más fogyasztási szokásai vannak, ezért az ökológiai lábnyom nagysága utal jelenlegi életstílusunkra is.

– Az ökológiai lábnyom, tehát a különböző erőforrás használathoz köthető területekből tevődik össze, feltételezve, hogy minden elvett erőforrás kifejezhető területben.


• Az ökológiai lábnyom tehát a természethasználat szintjét jelző mutató, mely– a javak előállításához, azaz a

fogyasztás biztosításához szükséges földterületet jelzi népességarányosan (ha/fő mértékegységben)

– kiszámításához az embereknek mindazt az energia- és nyersanyagigényét veszi figyelembe, amely az életvitelükhöz (lakás, közlekedés, ruházkodás, táplálkozás) szükséges.

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Ábrázolás)

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Meghatározás)

• Az ökológiai lábnyom számszerűsíti, mekkora hatással bír az emberi életmód a természetre. Legújabb változata szerint hat elemből áll: – a területből, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem

megtermelhető, – a legelőből, amely az ember által elfogyasztott hús

előállításához kell, – az erdőterületből, mely a fa-és papírfogyasztást fedezi,– a hal-, rák- és kagylófogyasztással arányos nagyságú

tenger, – a lakáshoz szükséges földterület – és annak az erdőterületnek a nagysága, amely az egyéni

energiafogyasztással arányos szén-dioxidot megköti.

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Definiciók)

• Ökológiai kapacitás: világátlag, egy fő részesedése a világ ökológiai kapacitásából

• Ökológiai deficit: adott régió(ország, kontinens, világ) lakosainak átlagos ökolábnyomaés ugyanazon régió ökológiai kapacitása közötti különbség

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Definiciók)

• Ökológiai kapacitás: világátlag, egy fő részesedése a világ ökológiai kapacitásából

• Ökológiai deficit: adott régió(ország, kontinens, világ) lakosainak átlagos ökolábnyomaés ugyanazon régió ökológiai kapacitása közötti különbség


(Mértéke 2006- ban)• 2006-ban a Föld 6,1 milliárdos népességével

számolva az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 hektárt tett ki.

• Ehhez képest Magyarországon fejenként 3,7 hektár volt ez a természeti erőforrások felhasználását jelző mutató.

• Mind a hazai mind a világátlag értéke magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. (Ugyanis 6,1 milliárdos világnépesség mellett a bolygóbiológiailag aktív 11,3 milliárd hektáros felületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb 1,8 hektár jutna.


ALAKULÁSA 1960 ÉS 2005 KÖZÖTT


Tíz ország, mely a globális ökolábnyomtöbb mintfelét adja(2005 évivilág átlag2,1 hektár/fő


Biokapacitás és az ökolábnyom régiók szerint 2005


(Jellegzetességek)• Ahogyan a GDP egyoldalúan mutatja a

gazdaság növekedését, úgy az ökológiai lábnyom is egyoldalúan mutatja az emberiség környezeti hatását.

• A mutatók ennek ellenére is értékes jelzéseket adnak a fenntarthatóságra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a magas GDP együtt jár a magas ökológiai deficittel, de az ökológiai deficitet az elmaradott régiók népesség növekedése is fokozhatja.

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Jellegzetességek)

• A legtöbb ipari régióban a lábnyom jelentős mértékben meghaladja a helyben tényleg rendelkezésre álló területet, ami csak a világkereskedelem révén más régiók eltartóképességének rovására valósulhat meg.


ÉS AZ „ÉLŐBOLYGÓ INDEX”WWF„Élőbolygójelentés 2008”alapján az„élő bolygó

index”és az ökolábnyomváltozása


ÉS AZ „ÉLŐBOLYGÓ INDEX”WWF élőbolygó indexe állatfajok populációjának felmérése alapján készül. A 2008-ban kiadott jelentésük szerint 1970-hez képest 30%-kal csökkent a megfigyelt fajok egyedeinek száma


VESZÉLYEZTETETT FAJOK• A biológusok 5 és 15 millióra becsülik

ma a Földön élő fajok, növények, állatokés mikrobák számát.

• De jelenleg 300,000 növény, 4-8 milliórovar és körülbelül 50,000 gerinces fajismert az ember előtt.

• Ma azonban ezen növény- és állatfajokezreit fenyegeti a kipusztulás veszélye,az élőhelyek elvesztése, illegáliskereskedelem, túlvadászat és -halászat, szennyezések és a klímaváltozás miatt.


• SZÁMÍTSA KI A SAJÁT ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁT ÖKOLÁBNYOM

KALKULÁTORRAL• http://index.hu/tech/net/okolab/

http://index.hu/tech/net/okolab/

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSJÖVŐ STRATÉGIÁK

• HIPOTÉZIS: A környezet minőségi romlása, és a társadalmi belső feszültségek, azaz a globális humán és ökológiai krízis, oly mértékben fokozódik, hogy azok visszahatásai az emberi társadalom belátható időn belüli pusztulásához vezetnek.

• „A” VÁLTOZAT: Ma már túlléptük azt a határt, ahol a folyamat javítható.

• „B” VÁLTOZAT: Ma még nem léptük túl azt a határt, ahonnan a folyamat már nemjavítható.


• A1 változat: Katasztrófa forgatókönyv– következtetése: Kár lenne tehát fékezni a

jelenlegi növekedést, megfosztani a jelen generációit attól, hogy kiélvezze az elért fejlődést.

• A2 változat: Kényszerpálya forgatókönyv– következtetése: Az emberiséget csak

valami totális megrázkódtatás térítheti el a jelenlegi fejlődés útjáról. Az összeomlás fogja kikényszeríteni a fenntarthatóság irányába tett igazi változtatásokat.


• B1 változat: Techno-optimista forgatókönyv– következtetése: Az emberiség eddig a tudomány és

technika segítségével, mindig úrrá tudott lenni a problémákon. Minden esélye megvan annak, hogy növekvő ismereteink választ adnak majd a társadalmi és környezeti problémák kezelésére.

• B2 változat: Fenntartható társadalom forgatókönyv– következtetése: Ma még önként, tudatosan

változtathatunk jelenlegi felfogásunkon (fejlődési nézeteinken, fogyasztási szokásainkon) s így legyőzhetjük a globális humán és ökológiai krízis végzetes következményeit.


• A világ országainak jelentős része már döntött a fenntartható fejlődés megvalósítása mellett (Rio-i ENSZ világkonferencia 1992)

• A kialakított stratégiák (emissziócsökkentés, megújuló energiák fokozása) techno-optimista jellegűek

• A zöld mozgalmak egyre erősebben követelik azonban a paradigma váltáson alapuló, fogyasztási szokásokat megváltoztató stratégiákat

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS(Nemzeti stratégiánk)

• Magyarország saját stratégiáját először 2007-ben (Rio után 15 évvel) az első Nemzeti FenntarthatóFejlődés Stratégiája (NFFS) dokumentumban fogalmazta meg.

• Ezalatt a 15 év alatt Magyarország fejlődését olyan, „egymással nem összehangolt programok, fejlesztési tervek és projektek irányították, amelyek jelentősen korlátozták a hatékonyságot afenntartható fejlődés alapelvei és megközelítési módjai szempontjából”(Idézet az OECD 2008 évi „Fenntartható fejlődés Magyarországon” című környezetpolitikai teljesítmény értékeléséből)

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS(A stratégiák tervezett eredményei)

Az ökolábnyom remélt változása az időben


A népesség várhatóváltozása


A fenntarthatófejlődés várhatóváltozása az időben(szemléltetőábra)

1 = IPAROSODÁS2 = RIO 1992 „AGENDA 21”

JÖVŐ

12

FENNTARTHATÓSÁG

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ERŐFORRÁSOK

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN A JÖVŐNYERSANYAGA MEGÚJÍTHATÓ ÉS BŐVÍTHETŐ

ERŐFORRÁSBÓL SZÁRMAZIKEZEK:• Állati (zoomassza) és• növényi (fitomassza

ezen belül a fásszárúnövények: dendromassza)anyagok

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSKÖVETELMÉNYEK

A PAPÍR ÉS CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN

A CSOMAGOLÓ ALAPANYAGOK KÖZÜL EGYEDÜL A FA ÉS KÖZVETVE A PAPÍR FELEL MEG AZ ELÖBBI KÖVETELMÉNYNEK, MERT

EZEK AZ ANYAGOK MEGÚJULÓERŐFORRÁSBÓL SZÁRMAZNAK



• Faalapanyag esetében:– Növekvő fatermesztés

• Fakitermelés növelése (ökológiai kockázatfelmérés)

• Új erdők telepítése (területhasznosítás, pénzügyi támogatás)

• Erdei „apadék” hasznosítása (technológiai és logisztikai rendszerek)



Faalapanyag esetében:– Növekvő fahasznosítás

• Értéknövelt fahasznosítás (fahasznosítás magasabb értéken)

• Fahulladékok növekvő hasznosítása (forgács- és MDF lapgyártásban)

• A fa csomagoló termékek élettartamának növelése (konstruktív faanyagvédelem)

• Elhasznált fa csomagoló termékek újrahasznosítása (recycling)

• A fahasznosítás hierarchiájának jogi leszabályozása (elsődleges az anyagában történő hasznosítás, míg másodlagos az energia célú égetés lehetőleg az életciklus végén)


A PAPÍR ÉS CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBANA növekvő fatermelés és fahasznosítás ökológiai indoklása tíz tételben1. A helyes erdőgazdálkodás a természetet szolgálja.2. Az erdő és a faanyag széntároló. Az értelmes fahasználat az atmoszféra CO2

növekedését korlátozni képes.3. Az erdő egy önregeneráló rendszer, a fa pedig egy igen jelentős és folyton

megújítható nyersanyag forrás.4. Az erdő a fa termelésén kívül még számos más ökológiailag is hasznos és

fontos funkciót tölt be.5. A faanyag megtermelése az erdőn messzemenően környezetbarát.6. A faanyag pedig maga az egyik legsokoldalúbban használható nyersanyag.7. A fa az egyik legjelentősebb és folyton megújítható energia forrás.8. A fa termesztése és a fatermékek gyártása kevésbé energia igényes és

hulladék szegény.9. A fatermékek használata energia takarékos és csökkenti a környezet

terhelését.10. A faanyag és a fatermékek biológiailag lebomlanak és így zárható az

anyagok természetes körforgása.

KÖRNYEZETVÉDELEM(Tantárgy kód: FCNBKOV)

VÉGE A II. RÉSZNEK

Documents

MÁSODIK RÉSZ:ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK BIOSZFÉRA ... fileazokat a bioszfÉrÁt alkotÓ ÖkolÓgiai alrendszereket, melyeknek egymÁstÓl jÓl elkÜlÍthetŐ sajÁtos jellegÉt a