MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok

Balettmesék – Bartók: A fából faragott királyfi

2016. január 24.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

- csak nézzük, mint a mozibanA Mese.tv – az Egyszervolt.hu tévécsatornája, mely minőségi tartalmakat kínál gyerekeknek. Mesék, gyerekdalok, rajzfilmek, népmesék, mesefilmek...

Keress minket a -on is!

www.mese.tv www.youtube.com/mesetvmobil applikációk

A mesék online, letöltés nélkül megtekinthetők.

Regisztráljon ingyenes hűségprogramunkba, gyűjtse a pontokat, és élvezze a kedvezményeket!

Még több Müpa!

mupa.hu

3

2016. január 24.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MATINÉKONCERTEK – MűhelytitkokBalettmesék – Bartók: A fából faragott királyfiKözreműködik: Szegedi Kortárs Balett, Szegedi Szimfonikus ZenekarVezényel: Gyüdi SándorDíszlet, jelmez: Bianca Imelda JeremiasFény: Stadler FerencVideó: ZengoRendező-koreográfus: Juronics TamásModerátor: Fehér Tibor

„Csak néztük, néztük meghökkenten,ahogy a suta bábu éledtvartyogó, puffogó ütemre.Döbbenve néztem ingó, bambaalakját és a csetlő, botlócsukladozó merev fatáncot.”(Fodor András: Bartók – részlet)

A sorozatot szerkesztette és a műsorfüzetet írta: Körmendy Zsolt

4

„Talán furcsán hangzik, de megvallom, hogy e balett megírá-sára A kékszakállú herceg című egyfelvonásos operám mellő-

zése adott impulzust. Ez a munkám tudvalevőleg egy opera-pályázaton megbukott. […] Első operámat annyira szeretem,

hogy amikor Balázs Bélától a táncjáték szövegét megkaptam, rögtön arra gondoltam, hogy a balett látványosságával, színes,

gazdag, változatos történéseivel lehetővé fogja tenni, hogy két művem egy estén kerüljön színre. Azt hiszem, fölösleges hang-

súlyoznom, hogy a balett ma már éppen olyan közel áll hozzám, mint az operám. […] A táncjáték zenéje szimfonikusan kidolgo-

zott muzsikaféle, szimfonikai költemény, amelyre táncolnak. Világosan megkülönböztethető benne három rész, amelyeken

belül azonban kisebb tagozódások is vannak. Az első rész a fabáb és a királykisasszony párostáncának befejezéséig terjed. A máso-dik, amely az elsőnél jóval nyugodtabb, tipikusan középtétel jellegű

és a fabáb újra való megjelenéséig tart. A harmadik rész tulajdon-képpen megismétlése az elsőnek, de az első rész tagozódásának

fordított sorrendjével, amit a szöveg természetszerűleg megkövetel.” (Bartók Béla A fából faragott királyfiról)

1917. május 17-én mutatták be először az Operaházban Bartók első táncjátékát, A fából faragott királyfit gróf Bánffy Miklós díszlet- és jelmezterveivel, Egisto Tango olasz karmester vezényletével. A balett szövegkönyvét Balázs Béla Bartók számára írta, aki akkoriban nem örvendett különösebb népszerűségnek a budapesti közönség körében. A szokatlan hangzású zenét az Opera zenekarában is ellenségesen fogadták. Egy visszaemlékezés szerint az egyik zenekari kottába az abból játszó zenész ezt jegyezte be: „Hangolni nem kellés fölösleges.”Balázs Béla így emlékszik vissza a bemutató napjára: „Így készült a sajtó és a premier közönség. […] Az Opera leghangosabb botrányára készültek. Készek voltak már a kritikák »Bélácska, ne komponálj« szellemben és stílusban. Emlékezetes este volt. Az utolsó taktus után másodpercekig halotti csend volt a nézőtéren. Egy tenyér se ütődött össze. De egy pisszegés, egy fütty se hallatszott. Egy láthatatlan roppant mérleg ingott még erre és arra, mint valami belső vívódásban, néma harc folyt a nézőtéren. Azután a karzaton robbant ki az extatikus taps és ujjongás és mint a lavina szakadt le a páholyokra és a földszintre és magával sodorta a sajtósöpredéket is. Sok kritikát kellett azon az éjszakán átírni. Ez volt Bartók Béla első áttörő sikere.”

Bartók Béla

BALE

TTM

ESÉK

– B

ART

ÓK:

A F

ÁBÓ

L FA

RA

GOTT

KIR

ÁLY

FI

5

„A legteljesebb hálám és elismerésem Tango Egisto karmesternek szól, aki a legnagyobb lelkesedéssel tanulmányozta a partitúrát és zenémet annyira megértette, hogy tempók, frazírozás dolgában, de még az egész felfogásában is egyetértek vele” – írta Bartók a bemutató kapcsán.

„Magyarosságra, meseszerűségre és lehetőleg annak a kidomborítására törekedtem ennél a munkánál, hogy minél kevésbé valószerűnek hassanak a táncjáték alakjai. Ha szabad szán-dékról beszélni, akkor az az volt, hogy ne valóságutánzás legyen A fából faragott királyfi színpada. Színes illusztrációfélére gondoltam, örülnék, ha az egész így hatna a nézőre. Szürke, szinte csak rajzolt háttér előtt mozognak és táncolnak a nagyon élénk – kék, zöldés sárga – színekbe öltöztetett alakok, hogy jobban kiemelkedjenek és az erős színellentét révén még valószerűtlenebbek legyenek.” (Gróf Bánffy Miklós A fából faragott királyfiról)

„A fababa, amelyet az én királyfim készít azért, hogy őt jelentse, hirdesse a királykisasz-szonynak, az a művész alkotása, amelynek ő mindenét odaadja, míg kész a mű, ragyogóan és tökéletesen, de a művész szegényen, kifosztva marad. Arra a gyakori művésztragédiára gondoltam, mikor az alkotás riválisa lesz az alkotónak, és arra a fájdalmas dicsőségre, amikor az asszonynak jobban tetszik a vers a költőnél, a kép a festőnél.” (Balázs Béla a történetről)

6

A cselekményHárom kis domb emelkedik a háttérben. A két szélsőn egy-egy váracska áll. A középsőn mozdulatlanul áll a Tündér és a messzeségbe néz. A domb tövében vidáman játszadozik a királykisasszony. Egyszerre megnyílik a túlsó vár kapuja és kilép rajta a királyfi. Tarisznyával vállán, bottal a kezében indul világot látni. A Tündér lesiet a dombról, odamegy a királykisasz-szonyhoz és szigorúan felmutatva a várra, visszaparancsolja szobájába. De hiába kergeti fel, a királyfi megpillantja a királykisasszonyt és egyszeribe beleszeret. A királykisasszony azonban mindebből nem vesz észre semmit. A királyfi szeretne hozzá sietni, de a Tündér bűvös paran-csára megmozdul az erdő és elállja az útját. A királyfi neki-neki rugaszkodik a táncoló erdőnek, és hosszú küzdelem után végre sikerül áthatolnia rajta. Elérte már a hidat is, de a Tündér parancsára ekkor megmozdul a patak, felemelkedik medrében és elszakítja a hidat.A királyfi nem mehet tovább, de szeretné magát legalább észrevétetni a királykisasszony-nyal. Felteszi hát koronáját vándorbotja végére, feláll egy kőre és felnyújtja a királykisasz-szony ablaka elé. Hiába. A királyfi ekkor a palástot is ráteszi a botra, úgy nyújtja fel újra. Ez se használ sokat. A kétségbeesett királyfi levágja kardjával szőke fürtjeit, ráfésüli a botra és még egyszer felnyújtja a fabábut. Most már észreveszi a királykisasszony, sietve fut le a díszes fabáb felé, melyet a királyfi leszúr a földbe, ő maga meg dísztelenül, csupaszon kilép mögüle.

Bánffy Miklós díszletterve

BALE

TTM

ESÉK

– B

ART

ÓK:

A F

ÁBÓ

L FA

RA

GOTT

KIR

ÁLY

FI

7

A királykisasszony csak a fabábut látja, odafut hozzá, körültáncolja, mire a Tündér intésére megmozdul a fabáb is. Táncol a királykisasszony felé, aki nem veszi észre, milyen esetlen, csak a királyi díszeit, szőke fürtjeit látja. A királyfi pedig szomorúan nézi, hogyan táncol el a királykisasszony a fabábbal, melyet ő faragott. A Tündér bűvölő táncával maga köré gyűjti az erdőt, a patakot, virágot, bokrot, és kézen fogja a királyfit. Visszaadja fürtjeit, koronáját, palástját, és minden, amit tőle kap, szebb, mint amilyen volt. A királykisasszony is arra táncol a fabábbal, és egyszerre megpillantja a csodaszép igazi királyfit.Most már ő szeretne hozzá sietni, de a fák kettős sorfala elállja útját. A királykisasszony nem bír rajtuk áthatolni. Bosszúsan rúgja odébb a fabábot, sírva dobja le magáról a királyi ékességeket, levágja hosszú, szép haját: ha nem kell a királyfinak, legyen inkább világcsúfja. Mikor a királyfi látja a királykisasszony megalázkodását, odasiet hozzá, kézen fogja, palást-jába takarja és magához öleli.A Tündér belátja, hogy mindennek vége. Intésére a fák visszatérnek helyükre, a patak visz-szahúzódik medrébe, és egyszerű, rendes lesz megint a világ. (Magyar Színpad, 1917. május 12.)

8

Az előadásAz ősbemutató óta a balett ko-reográfiáját többször felújították

az Operaházban, és számos feldol-gozást élt meg a világ más színpa-

dain is. A most látható előadáson a történet sok részletében átalakí-tott formában, újraértelmezve jele-

nik meg Juronics Tamás koreográfiá- jával, a Szegedi Kortárs Balett

előadásában. Az előadó-művészet nem szorítkozik pusztán a művek ere-

deti formában történő bemutatására, újrajátszására, hanem alkotó módon,

korának sajátos művészi nyelvezetét használva, a művész egyéni kifejezőesz-

közeinek alkalmazásával újraalkotja a művet. Ezért nem meglepő, ha itt-ott

a történet, annak környezete, a szereplők karaktere is megváltozik. Egy ilyen modern előadás előkészületeibe és részleteibe enged betekintést ez a műhelykoncert.

A zene első hangjaira a nézőteret különös koboldok lepik el. Föntről, a színpad tetejéről feltűnő flitteres ruhákba, színes parókába öltözött mesebeli lények érkeznek, aranyport szórva a nézőkre. Suhognak a színes boák, fénylenek az arcok a maszkszerű sminktől, száll a csillámló por. A zenével teljes harmóniában suhannak lefelé a tündérvilág kis apródjai. Vezetőjük a Tündér, aki kénye-kedve szerint uralkodik a természeten és bonyolítja a szála-kat. Vidám, játékos koboldcsapat élén kaméleonként rejtőzködő, magányos és kétségbe-esett lény, aki társat keres, hogy megossza szivárványszínű varázslatait, de hiába.A koboldok bevonulása, a királykisasszony könnyed tánca és a Tündérrel való kettőse után felbukkan a hősszerelmes, a királyfi is. A csupasz erdőbe zuhan be, a vékony fatörzsek közé ékelve testét, mely tehetetlen súlyként továbbgörög, és szinte lezúdul a lépcsőn. A zúzott testű-lelkű férfi a királykisasszonyt keresve az ismeretlen és kiszámíthatatlan természet világába téved, melyet a Tündér kormányoz…

Juronics TamásFotó © Tarnavölgyi Zoltán

BALE

TTM

ESÉK

– B

ART

ÓK:

A F

ÁBÓ

L FA

RA

GOTT

KIR

ÁLY

FI

9

„Ez az előadás tele van elsőre abszurdnak, groteszknek, érthetetlennek tűnő csavarokkal, azt hiszem, éppen ez a jó benne: olyan, mint egy kusza rejtvény, tele új meg új meglepetésekkel, néha bizarr fordulatokat vesz, irracionális fantáziákba téved, de ez a bátor kísérletezés nagyon is a helyén van egy mesebeli történetben.” (Tóth Ágnes Veronika, Színház, 2001, 10. szám)

10

SzómagyarázatA kékszakállú herceg A kékszakállú herceg vára Bartók Béla 1911-ben írt operája,

melyet csak 1918-ban, A fából faragott királyfi sikere után mutattak be. A két mű gondolatvilága szoros rokonságot mutat: mindkettő férfi és nő ellentmondásos viszonyáról szól, s mindkét mű szövegkönyvét Balázs Béla írta.

Abszurd A művészetben és a mindennapi szóhasználatban: képtelen, lehetetlen, értelmetlen, esztelen.

Balázs Béla Író, költő, filmesztéta. Bartók két színpadi művén kívül közismert alkotása még a Valahol Európában című film forgatókönyve.

Bánffy Miklós gróf Író, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, rendező, politikus, külügyminiszter. 1912 és 1918 között a budapesti Operaház intendánsa volt, támogatta a modern darabok előadását. Neki köszönhető az is, hogy Bartók Béla korábban elutasított műveit, A kékszakállú herceg várát és A fából faragott királyfit bemutatta az Operaház.

„Bélácska, ne komponálj!” A mondat arra a korábbi esetre utal, amikor egy neves kritikus Kodály egyik szerzői koncertjéről írt kritikáját a következő szavakkal zárta: „Kot-kot-kot-kot-kot Kodály, Zoltánka ne komponálj”. Az írás kétes hírnevet szerzett szerzőjének.

Bizarr A megszokottól, a természetestől a nevetségességig eltérő, különös, furcsa, szokatlan, torz.

Boa Prémből vagy tollból készült női ruhadarab, amelyet nyakra vagy vállra vetve viselnek a felsőruházat fölött.

Egisto Tango Világhírű olasz karmester, aki 1913 és 1919 között a budapesti Operaház fő-zeneigazgatója volt. Az akkor ott működő hét kar-mester közül egyedül ő vállalta Bartók balettjének vezénylését.

BALE

TTM

ESÉK

– B

ART

ÓK:

A F

ÁBÓ

L FA

RA

GOTT

KIR

ÁLY

FI

11

Extatikus Elragadtatott, felindult, önkívületben levő, vagy ilyen állapotot előidéző (például zene vagy tánc).

Frazírozás (Frazeálás) Beszédben a szavak és a mondatok közötti apróbb szüneteket jelenti, írásban központozással, írásjelekkel jelölik. A zenében a mű előadása során apróbb szünetekkel, „lélegzetvétellel”, vagy a fráziskezdő rész hangsúlyozásával érzékeltetik az egyes zenei egységek, frázisok tagolását.

Groteszk A komikumnak az a fajtája, amelyben a legszélsőségesebben ellentétes elemek (például riasztóan torz, rút vagy félelmet, borzalmat keltő és mulatságos, kedves, bájos vonás) egybe- fonódása kelt nevetséges hatást.

Irracionális Értelmetlen, észszerűtlen, a józan észnek ellentmondó.

Kobold Tréfás, ártalmatlanul gonoszkodó törpe, erdei manó vagy házi szellem.

Partitúra Énekkari, zenekari és kamaraművek valamennyi szólamát ma-gában foglaló kottája, amelyből a karmester vezényli a művet, a zeneértő pedig olvashatja.

Rivális Vetélytárs, versenytárs, ellenfél.

Szimfonikai költemény A 19. században, Liszt munkássága nyomán kialakult, többnyire (Szimfonikus költemény) egytételes szimfonikus zenekari műfaj, amelynek jellemzője,

hogy szerzője úgynevezett programot, vagyis valamilyen zenén kívüli tartalmat (például történetet, cselekményt) rendel hozzá. Bartók ilyen értelemben jelölte balettje zenéjét ezzel a kifejezéssel.

12

1. 4.

5.2.

3.

KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre!

A válaszadásban segíthet a műsorfüzet és az internet. Egy kérdésnél több helyes válasz is lehetséges.

Melyek Bartók Béla színpadi művei?a. A csodálatos mandarinb. A fából faragott királyfic. A kékszakállú herceg várad. Cantata profanae. Mikrokozmosz

Milyen akadályokkal kell szembenéznie a királyfinak?

a. Erdőb. Koboldokc. Patakd. Tengere. Tűz

Hogyan határozta meg balettja műfaját Bartók?

a. Költeményb. Musicalc. Operad. Szimfóniae. Szimfonikus költemény

A felsorolt mesék közül melyik a kakukktojás?

a. A diótörőb. A fából faragott királyfic. Háry Jánosd. Noddy kalandjai Játékvárosbane. Pinokkió kalandjai

Melyik szereplő nem látható gróf Bánffy Miklós jelmeztervein a 13. oldalon?

a. Fából faragott királyfib. Királyfic. Királykisasszonyd. Kobolde. Tündér

BALE

TTM

ESÉK

– B

ART

ÓK:

A F

ÁBÓ

L FA

RA

GOTT

KIR

ÁLY

FI

13

REJTVÉNY – AnagrammaAz anagramma a szójátékok egy fajtája, amelyben értelmes szavak vagy kifejezések betűinek sorrendjét úgy változtatják meg, hogy az eredmény szintén értelmes szó vagy kifejezés legyen. Az alábbi feladványok közül melyiknek nincs köze A fából faragott királyfi című előadásához?

ABBÉ LAZSÁL ABBÓL KRÉTAMÁRA CSINOS JUTÓPERZSA KICSIKTAFT BOA LÓG RÁ

A Kvíz és a Rejtvény megoldásait 2016. február 10-éig várjuk a csip@mupa.hu e-mail címre. A mindkét feladványra helyes megfejtést beküldők között két jegyet sorsolunk ki a 2016. március 20-án 11 órakor kezdődő Fények a vízen – Debussy: A tenger című Matinékoncertre.

MATINÉKONCERTEK-MűhelytitkokMindig vasárnap / 11.00

Fények a vízenDebussy: A tenger

Zenekari ábécé Britten: Fiatalok zenei kalauza

Mi van ma?Pünkösdölő

2016. március 20.

2016. április 10.

2016. május 15.

előzetes,AJÁNLÓ

Fafúvósok

Rézfúvósok

A zenekar

2016. február 20.

2016. március 19.

2016. április 2.

HANG-SZER-SZÁM Utazás Symphoniába

Mindig szombaton / 11.00

HETEDHÉT TÁNCHÁZZenés, táncos, énekes foglalkozásmesével - gyerekeknek

Mindig vasárnap / 11.00

Szlavóniai táncok és a tambura

Kalocsai táncok és a citera

Bodrogközi táncok és a cimbalom

Rábaközi táncok és a duda

2016. február 14.

2016. március 13.

2016. április 10.

ISKOLÁSKONCERTEKMindig hétfőn / 11.00

Sixtones – A cappella

Gergelyjárás

„A semmi ágán…” – Bartók és József Attila

Szentivánéji balett – Purcell: A tündérkirálynő

2016. január 25.

2016. március 21.

2016. április 25.

2016. május 2.

2016. május 8.

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgatóSzerkesztette: Várnai PéterA Müpa fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa, Pályi Zsófia, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.A szerkesztés lezárult: 2016. január 19.A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Stratégiai Partnereink:

Stratégiai Médiapartnereink:

Emberi ErőforrásokMinisztériuma