Munkaerő-piaci helyzetkép

a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján

2013

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL

Készült:

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Kutatási és Elemzési Főosztályán

Készítette:

Ignits Györgyi, főosztályvezető-helyettes

Nagy Ágnes, munkaerő-piaci elemző

Zsámboki Katalin, statisztikai főreferens

Budapest, 2014. július1

1 1 Elérhetőség az elemzéssel kapcsolatban felmerülő kérdések esetén: Nagy Ágnes; e-mail: nagyag@lab.hu

Tartalomjegyzék

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................ 1

B. MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATOK MAGYARORSZÁGON

(NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL) .................................................................................... 4

GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁG A MUNKAERŐ-FELMÉRÉS ADATAI 1)

ALAPJÁN ................................................................................................................................. 4

AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK LÉTSZÁMA A KSH INTÉZMÉNYI STATISZTIKÁJÁNAK 2)

ADATAI ALAPJÁN .................................................................................................................. 16

A MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA A MUNKAERŐ-FELÉRÉS ALAPJÁN ...................... 18 3)

TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK .............................................................................................. 20 4)

A NEM TANULÓ, NEM DOLGOZÓ FIATALOK CSOPORTJA .............................................. 22 5)

MUNKANÉLKÜLIEK REGISZTRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGA ................................................. 26 6)

C. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT REGISZTER ADATAI ........ 30

A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA .................................. 30 1)

A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK ARÁNYA A MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ ÉS A 2)

GAZDASÁGILAG AKTÍV NÉPESSÉGHEZ VISZONYÍTVA ........................................................... 35

A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA ..... 38 3)

KI ÉS BELÉPÉSI FORGALOM ............................................................................................ 40 4)

A 2013/14. ÉVI TÉLI ÁTMENETI KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAM HATÁSA A 5)

NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK ÉVEN BELÜLI ALAKULÁSÁRA ................... 48

AZ ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSI TÍPUSOK SZERINTI ÖSSZETÉTELE ................................... 50 6)

STRUKTURÁLIS EGYENSÚLYTALANSÁG A MUNKAERŐPIACON .................................... 63 7)

D. A KERESETEK ALAKULÁSA 2013-BAN A BÉRTARIFA FELVÉTEL ADATAI

ALAPJÁN ............................................................................................................................... 69

A BRUTTÓ HAVI TELJES KERESET ALAKULÁSA .............................................................. 69 8)

E. MÓDSZERTANI LEÍRÁS ........................................................................................... 73

F. BELSŐ TÁBLÁZATJEGYZÉK .................................................................................... 78

G. DIAGRAMJEGYZÉK ................................................................................................... 79

H. TÁBLÁZATJEGYZÉK .................................................................................................. 81

I. TÁBLÁZATOK .............................................................................................................. 82

1

A. Vezetői összefoglaló

A globális konjunktúrát 2013-ban mérsékelt növekedés jellemezte. Az Európai Unió

tagállamaiban 0,1%-os bővülésről adhatunk számot, míg Magyarországon 1,1%-os

emelkedés történt. A bruttó hazai termék 2013 utolsó negyedévében 2,7%-kal

növekedett, amelyhez szinte összes nemzetgazdasági ág hozzájárult. Magyarország

ezzel a 2,7%-os teljesítményével az uniós tagállamok rangsorában az éllovasok közé

tartozik.

A legfrissebb, 2013. évi adatok szerint Magyarország azok között az országok között

szerepel, ahol egy év alatt a legdinamikusabban nőtt a 15-64 éves foglalkoztatottak

száma. Egy éves távlatban Máltát, Írországot és Lettországot követve foglalta el a

negyedik legkedvezőbb helyet az 1,7%-os foglalkoztatotti létszámbővüléssel, alig

elmaradva a vezetőktől. A tagországok többségében növekedés következett be, de az

Európai Unió átlaga csökkent, hiszen növekedést produkáló országok nem tudták

ellensúlyozni az átlagban nagyobb súllyal szereplő (de visszaesést elkönyvelő)

országokat. Ilyen állam például Olaszország, Spanyolország, Görögország.

A magyarországi foglalkoztatási ráta 1,2%-pontos növekedés után 58,4%-ot tett ki a

15-64 éves népességben, a jelentős növekedés ellenére 2012-höz képest nem javult a

tagállamok között elfoglalt pozíciónk, továbbra is az ötödik legkisebb aránnyal

rendelkezünk. 70% feletti rátával 6 ország rendelkezik, Svédország, Hollandia,

Németország, Dánia, Ausztria és az Egyesült Királyság. Görögország és

Horvátország az 50%-os szint alá esett, amely egy fokozatos romlás eredménye.

Az ILO (International Labour Organization) definíción alapuló munkanélküliségi

ráta (15-74 éves népesség körében) 2013-ban az Európai Unió 28 tagállamának

átlagában 10,8%-ot jelentett, ami 0,3%-pontos emelkedés eredménye. Magyarország

relatív helyzete 2 pozícióval javult (13.) az uniós rangsorban és az EU-28 átlagánál is

kedvezőbb értékkel rendelkeztünk. A munkanélküliségi ráta hazánkban 2013-ban

10,2%-ot tett ki (ami 0,7%-ponttal kisebb, mint 2012-ben).

A 2013. év során a foglalkoztatottak száma hónapról hónapra fokozatosan

emelkedett hazánkban, a szeptember–novemberi gördülőnegyedévben pedig elérte a

4 milliós határt, sőt az azt követően hónapokban jóval meg is haladta azt. Fontos

kiemelni, hogy a korábbi évektől eltérő szezonális trendek érvényesültek, ugyanis a

2

téli szezonális „holtszezon” 2013. év végén nem jelentkezett. Ez részben a téli

átmeneti közfoglalkoztatási program novemberi indulásának köszönhető, illetve

szerepet játszhatnak egyéb, a foglalkoztatást előremozdító kormányzati intézkedések

is. Ilyen például a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amelynek keretében hónapról-

hónapra egyre többen veszik igénybe a munkaerőköltséget csökkentő

adókedvezményeket. A munkáltatók 2013 decemberében összesen 734,9 ezer

foglalkoztatott után igényeltek adókedvezményt, amely azt jelenti, hogy a

foglalkoztatottak közel egyötöde részesült kedvezményben.

2013-ban a versenyszféra munkaerő-felvevő képessége is javult, s ez az év második

felében volt jelentősebb.

2013-ban az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában szerepelő

álláskeresők átlagos zárónapi száma 527,6 ezer főt tett ki, mely 2012-höz képest 31,5

ezer fős (5,6%-os) csökkenést jelent. Az éves átlag-létszám mögött a korábbi évektől

igen eltérő szezonális trendet figyelhetünk meg az álláskeresők számában. Míg az év

első néhány hónapjában az álláskeresők száma még valamelyest a 2012-es év hasonló

hónapjainak létszáma felett volt, s májustól októberig kisebb, 4-8% közötti

mérséklődést figyelhetünk meg, addig az év utolsó két hónapjában az álláskeresők

száma a korábbi évi érték 83%-ára (novemberben), majd a 73%-ára (decemberben)

esett vissza. Ez azt jelenti, hogy 2013 decemberében 155 ezer fővel volt kisebb az

álláskeresők száma, mint a 2012. év végén. Az álláskeresők számát jelző görbének

szokásos év végi felkunkorodása, amelyet a munkaerő-piaci kereslet év végén

megszokottnak mondható szezonális jellegű csökkenése okoz, 2013-ban elmaradt.

Ennek oka, hogy a korábbi években nem látott mértékű téli közfoglalkoztatási

program indult az év végén, mely a másodlagos munkaerőpiacon biztosított

munkalehetőséget az álláskeresők igen nagy részének.

Összességében 2013-ban az álláskeresők aktiválását a közfoglalkoztatás dominálta:

az év során az álláskeresők 31%-a helyezkedett el támogatott formában (ezek

csaknem kilenc-tizede közfoglalkoztatásba kapcsolódott be), míg nem támogatott

módon 20%-uknak sikerült elhelyezkedniük.

2013-ban éves átlagban 58,5 ezer fő (az álláskeresők mindössze 11,1%-a) volt jogosult

álláskeresési járadékra és segélyre, további 184,4 ezer fő (34,9%) részesült

foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy minimális számban rendszeres

szociális segélyben, míg az álláskeresők több mint fele (54%-a) semmilyen ellátásra

nem volt jogosult.

3

A 2013. év folyamán több mint 700 ezer állást jelentettek be a foglalkoztatók az

Nemzet Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségeire, amely az előző évi létszámhoz

képest közel másfélszeresére emelkedett. Az álláshely-kínálatra jelentős hatással

voltak idén is a közfoglalkoztatási rendszer keretén belül megjelenő

munkaerőigények, ugyanis a 718,7 ezer állásból 498,4 ezer a közfoglalkoztatási

valamelyik eszközét takarta. Az elsődleges munkaerőpiacról érkezett állások száma

158,7 ezer volt, ezek száma 14,3%-kal bővül 2012-höz képest.

4

B. Munkaerő-piaci folyamatok Magyarországon (nemzetközi kitekintéssel)

Gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság a Munkaerő-felmérés adatai 1)

alapján

A globális konjunktúrát 2013-ban mérsékelt növekedés jellemezte. Az IMF becslése

szerint a globális gazdaság teljesítménye 2013-ban 3%-kal bővült. A túlnyomórészt

fejlett országokat tömörítő OECD (Organisation for Economic Co-operation and

Development ) egészére számított bruttó hazai termék 2013-ban 1,3%-kal növekedett

a megelőző évhez képest, míg az unió tagállamainak együttes teljesítménye

lényegében stagnált 2013-ban a 2012. évi mérsékelt csökkenést követően.

1. diagram

Forrás: Eurostat

Magyarországon kedvezőtlen külső, nemzetközi környezet hatására (elsősorban az

euróövezeti válság kibontakozása miatt) 2012-ben ismét csökkenésbe fordult a

gazdaság teljesítménye, a visszaesés mértéke az év végével növekedett, s elérte a -

2,5%-ot. Ez a visszaesés a visegrádi országok körében jelentősnek számított. 2013.

második negyedévétől kezdve azonban újra növekedni kezdett a hazai GDP, az év

során egyre növekvő mértékben. 2013. utolsó negyedévében már 2,7%-os

növekedésről adhatunk számot, amely kiemelkedő mértékű a régiós országokhoz

képest, de az uniós tagállamok rangsorában is az éllovasok közé tartozik.

A növekedéshez szinte az összes nemzetgazdasági ág hozzájárult. A mezőgazdaság

teljesítménye 22%-kal (köszönhetően az előző évi alacsony bázisnak és a termésnek),

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

2012 I. n.é. 2012 II. n.é. 2012 III. n.é. 2012 IV. n.é. 2013 I. n.é. 2013 II. n.é. 2013 III. n.é. 2013 IV. n.é.

%A bruttó hazai termék egy év alatti változása, 2012-2013, negyedévente

*EU28 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia

* szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok

5

az építőiparé 10%-kal, a feldolgozóiparé 5%-kal, emelkedett, utóbbin belül a közúti-

járműgyártás és a fémfeldolgozási termék-gyártás ágazat volt a meghatározó2.

2. diagram

Forrás: Eurostat

A Munkaerő-felmérés adatai szerint 2013-ban Magyarországon a 15-64 éves népesség

valamivel kevesebb mint két-harmada volt jelen aktív munkakeresőként vagy

foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkaerő-piaci részvétel javuló lendületet

kapott az elmúlt években, s utoljára a 90-es évek elején volt ilyen magas. Ennek a

munkavállalási korú népesség számának csökkenésén túl a legfontosabb oka, hogy

az elmúlt években az aktivitás gyorsabban nőtt, mint a foglalkoztatottság, hiszen a

válság és az azt követő gyenge konjunktúra megugró munkanélküliséget hozott, ami

csak – a gazdasági fellendülés megindulásával - 2013. év második negyedévétől

kezdett jelentősebb mértékben csökkenni. Emellett több lényeges, a munkakínálat

növekedését ösztönző kormányzati intézkedés született, amelyek közül a

legfontosabbak a nyugdíjbamenetel szigorítása (korkedvezményes nyugdíjazás

lehetőségeinek csökkentése, a korhatár fokozatos emelése) és a rokkantnyugdíjak

felülvizsgálata irányába tett lépések voltak. Továbbá a szociális segély

(foglalkoztatást helyettesítő támogatás) munkavégzéshez kötése és ezzel

párhuzamosan a közfoglalkoztatás megemelkedett volumene is fontos tényezőnek

számított, illetve a válság hatására a korábban inaktív státuszúak munkakeresési

aktivitása is megnőtt.

A 15-64 éves népesség aktivitási rátája a felzárkózó tendencia ellenére hazánkban

továbbra is mintegy 7 %-ponttal alacsonyabb, mint a 28 uniós tagállam átlaga, és a

2 KSH (2014): A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2013. január–december

60,0

62,0

64,0

66,0

68,0

70,0

72,0

74,0

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

% Aktivitási ráta alakulása a visegrádi országokban (15-64 évesek)

EU28 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia

6

visegrádi országok körét tekintve is Magyarország rendelkezett 2013-ban a

legalacsonyabb értékkel.

A kínálatösztönző kormányzati intézkedések után aktivitás-bővülés a jövőben

elsősorban a kereslet élénkülésétől várható. Ezt szolgálja a 2013-ban indult

Munkahelyvédelmi Akcióterv is, amelynek célzott járulékkedvezményei

költségcsökkenést eredményeznek a munkáltatói oldalon, amely a vállalati szintű

munkakereslet bővülését eredményezheti. A Munkahelyvédelmi Akcióterv

keretében hónapról-hónapra egyre több munkavállaló után veszik igénybe az

adókedvezményeket a foglalkoztatók. 2013. év decemberében összesen 734,9 ezer fő

után igényeltek a munkáltatók adókedvezményt, amely a foglalkoztatottak közel

egyötödét teszi ki.

3. diagram

Forrás: Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV)

A hazai aktivitási szint 2013-ban az uniós átlaghoz közeli, ámde csökkenő

munkanélküliség és viszonylag alacsony, bár növekvő foglalkoztatási szint mellett

alakult ki. 2013-ban hazánkban a 15-74 évesek közül 3938,4 ezer fő volt

foglalkoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerő-felmérés (MEF)

adatai szerint. A válságot kísérő, mintegy 150 ezer fős foglalkoztatás-csökkenést

követően 2010-től kezdett lassan emelkedni a hazai foglalkoztatás. Az éves

növekedés üteme 2011-ben még 0,8%-ot tett ki, amely 2012-ben és 2013-ban egyaránt

1,7%-os üteműre erősödött. A foglalkoztatási ráta 2013-ban 58,4%-ra kúszott a 15-64

éves népességben, ami 3%-ponttal kedvezőbb, mint a 2010-es év adata, s a válságot

megelőző 2007-es évi aránynál is egy százalékponttal magasabb. Összességében

225,0

24,8

103,7

326,3

22,3 32,8

0,0

50,0

100,0

150,0

200,0

250,0

300,0

350,0

A szakképzettséget nemigénylő munkakörben

foglalkoztatott

A legfeljebb 180 napmunkaviszonnyalrendelkező, 25 év

alattiak

A 180 napnál többmunkaviszonnyalrendelkező, 25 év

alattiak

Az 55 év felettiek A tartósan álláskeresők A GYES, GYED, GYETfolyósítását követően,

illetve alattfoglalkoztatott

ezer fő Munkahelyvédelmi akció terv igénybevétele, 2013. december

7

2013-ban a foglalkoztatottak száma elérte a válság előtti szintet (vagyis a 2007. év

adatát), s az év második felében pedig meg is haladta azt. Annak, hogy a

foglalkoztatási ráta értéke 1%-ponttal kedvezőbb 2013-ban, mint 2007-ben oka az is,

hogy a 15-64 éves népesség száma eközben 1,7%-kal csökkent.

Európai Uniós összevetésben, a 2013. évi adatok szerint Magyarország azok között

az országok között szerepel, ahol egy év alatt legdinamikusabban nőtt a

foglalkoztatottak száma. Málta, Írország Lettország után hazánk a negyedik

legkedvezőbb helyet foglalja el az 1,7%-os foglalkoztatotti létszámbővüléssel. A

tagországok többségében növekedés következett be, de az Európai Unió átlaga

csökkent, hiszen növekedést produkáló országok nem tudták ellensúlyozni az

átlagban nagyobb súllyal szereplő (de visszaesést elkönyvelő) országokat. Ez utóbbi

a legnagyobb mértékben Spanyolország, Görögország, Horvátország és Ciprus

jellemzője.

4. diagram

Forrás: Eurostat

Egy év alatt a nemzetgazdasági ágak többségében emelkedett a foglalkoztatottak

száma, arányait és abszolút számait tekintve a legnagyobb mértékben 12,0%-kal (39,1

ezerrel) a közigazgatás ágában, emellett a feldolgozóipar 3,1%-kal (24,5 ezerrel) és a

szakmai tudományos tevékenység területe 13,3%-kal (17,7 ezerrel) emelhető még ki.

A legnagyobb létszámvesztő ág a művészet, szórakoztatás, az ingatlanügyek és a

villamosenergia nemzetgazdasági ág volt 2013-ben. A feldolgozóiparon belül a

kokszgyártás (-28,9%) és vegyi anyag, termék gyártása (+13,1%) ágazatban történt a

legdinamikusabb változás.

-3,1

-3,9-3,4

-2,2

-3,0

-2,0

-0,8

-2,3

-1,1

-0,3

1,0

0,0 0,1-0,3

0,0 0,0 0,0 -0,2

0,71,0

-0,2

1,11,7

0,7

-0,8

2,3 2,11,6 1,7

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1,0

2,0

3,0

40,0

45,0

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

75,0

80,0

CY

GR

HR IT ES SI NL

PT FI AT

LU

DK BE

EU

-28

SK FR RO PL

DE SE BG

UK

HU

CZ EE

MT IE LT

LV

%%A foglalkoztatási ráta (15-64) és a foglalkoztatottak számának

változása, 2013

Foglalkoztatási ráta, % Foglalkoztatottak számának változása az előző évhez képest, %

8

5. diagram

Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés

Összességében a gazdasági válság munkaerő-piaci sokkját (2009) megelőző évhez,

2008-hoz képest a magyar foglalkoztatási ráta uniós átlaghoz vett elmaradása 9%-

pontról 2013-ra 4,7%-pontra zsugorodott, ám az – a konvergencia ellenére - továbbra

is igen alacsonynak számít: a 2013-as adatok szerint az ötödik legkisebb aránnyal

rendelkezünk az uniós tagállamok rangsorában. 70% feletti foglalkoztatási rátával 6

ország, Svédország, Hollandia, Németország, Dánia, Ausztria és az Egyesült

Királyság rendelkezik. Görögország és Horvátország az 50%-os szint alá esett, amely

egy fokozatos romlás eredménye. Magyarországnál alacsonyabb rátával rajtuk kívül

még Spanyolország és Olaszország rendelkezik.

Ha a hosszabb távú trendeket figyeljük a foglalkoztatottak számának alakulásában,

azt láthatjuk, hogy a válságot megelőző három évben (2005 és 2008 között) az uniós

országok mindegyikében – Magyarországot kivéve – ha eltérő mértékben is, de

emelkedett a foglalkoztatottak száma. Hazánk azonban enyhén csökkenő

foglalkoztatással érkezett a válság küszöbére, amely aszinkronban volt a többi uniós

tagállamhoz képest. A 2010-es évtized első három évében az uniós országok

mezőnye igen heterogénné vált: egyes országokban jelentősen csökkent a

foglalkoztatottak száma (Görögország, Spanyolország és Portugália mellett,

jelentősebb, 4% feletti mértékben Horvátországban, Lettországban, Szlovéniában,

Cipruson és Bulgáriában), s Magyarország csatlakozott a stabilan növekedést elérő

tagállamok közé.

-3,8

-9,5

3,1

-8,8

-3,2

1,3-1,4

0,7

-2,4

6,23,6

-11,9

13,3

3,1

12,0

-0,3 -0,3

-12,7

-2,1

-15,0

-10,0

-5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

%ezer fő A 15-74 éves foglalkoztatottak számának alakulása

Létszám 2013-ban egy év alatti változás, %

9

6. diagram Foglalkoztatottak számának változása3

Forrás: Eurostat

3Franciaország és Horvátország esetében 2010-2012 közötti változás

BE

BG

CZ

DK

DE

EE

IE

ES

FR

HR

IT

CY

LV

LT

LU

HU

MT

NL

AT

PL

PT

RO

SI

SK FI

SE

UK

-10,0%

-8,0%

-6,0%

-4,0%

-2,0%

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

8,0%

10,0%

A foglalkoztatottak számának változása 2010-2013 között (%)

BE

BG

CZ

DK

DE

EEIE

GR

ES

FR

HR

IT

CY

LV

LT

LU

HU

MT

NL

AT

PL

PT

RO

SI

SK

FISE

UK

-2,0%

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

8,0%

10,0%

12,0%

14,0%

A foglalkoztatottak számának változása 2005-2008 között (%)

növekvő foglalkoztatás

stagnáló, enyhén növekvő foglalkoztatás

csökkenő foglalkoztatás

növekvő foglalkoztatás

stagnáló, enyhén növekvő foglalkoztatás

csökkenő foglalkoztatás

10

A hosszú távú trendeknél maradva érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan

változott a foglalkoztatottak szerkezete Magyarországon 2013-ra, a válság előtti

évhez, vagyis 2007-hez képest. Mint említettük 2013-ban a foglalkoztatottak száma –

a 15-64 éves népesség számának csökkenése mellett - lényegében megegyezett a

2007-es évben dolgozók számával, ám ez a hasonló nagyságrendű foglalkoztatotti

létszám eltérő struktúrát takar.

2013-ban 2007-hez képest a férfi és női foglalkoztatottak száma nem mutat jelentős

eltolódást, bár a női foglalkoztatottak száma valamelyest- minimális mértékben

emelkedett (de a mintavételi hibát is figyelembe véve inkább mindkét nem esetében

stagnálásról beszélhetünk). A foglalkoztatottak számának változása életkori

csoportonként jelentősen eltért. 2013-ban a fiatalok körében is megfigyelhettünk

foglalkoztatási létszámbővülést, a 2007-es évhez képest a tavalyi évben 15%-kal

kevesebb fiatal dolgozott Magyarországon. A 55-64 éves foglalkoztatottak száma a

két időpont között több mint 30%-kal emelkedett. Tulajdonképpen foglalkoztatás-

bővülés csak ebben a korcsoportban mutatható ki. Összességében a foglalkoztatottak

korcsoportok közötti elmozdulása arra utal, hogy a foglalkoztatotti népesség egyre

idősödik: míg a fiatalok később lépnek be a munkaerőpiacra, az idősek egyre

magasabb életkorig maradnak aktívak.

A foglalkoztatottak számának iskolai végzettség szerinti elmozdulása is strukturális

elmozdulásról tanúskodik. 2007-hez képest 2013-ban jelentősen több diplomás

foglalkoztatott volt Magyarországon, míg az alapfokkal rendelkező foglalkoztatottak

száma több mint 15%-kal visszaesett és a szakiskolában, szakmunkásképzőben

végzettek száma is nagyobb mértékben csökkent. A diplomások számának

növekedése jobb munkaerő-piaci esélyeik mellett azzal is magyarázható, hogy a

foglalkoztatott népesség iskolai végzettség szerinti összetétele javuló: vagyis a

munkaerőpiacra belépő kohorszokban arányaiban több a diplomás, mint az onnan

kilépők esetében.

Fontos különbségek adódnak a foglalkoztatottak ágazati megoszlását tekintve is.

Meglepő, hogy a feldolgozóiparban dolgozók létszáma 2013-ban még alatta volt a

2007. évinek, s az építőiparban is mintegy ötödével kevesebben dolgoztak ebben az

évben, mint 2013-ban. Nőtt a mezőgazdaságban, az egyéb ipari ágazatokban,

valamint kisebb mértékben a szolgáltatási ágazatokban dolgozók létszáma is.

11

7. diagram

Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés

Rendkívül nagy arányú növekedés következett be a részmunkaidőben dolgozók

körében. Számuk 2013-ban 2007-hez képest több mint 60%-kal volt magasabb,

miközben a teljes munkaidőben dolgozók száma valamelyest csökkent. Abszolút

számban ez azt jelenti, hogy a részmunkaidőben dolgozók száma éppen 100,0 ezer

fővel nőtt, s 2013-ra 262,9 ezer főre emelkedett. Ez a foglalkoztatottak 6,7%-át jelenti,

miközben 2007-ben ez az arány még 4,1%-ot tett ki. A részmunkaidőben dolgozók

számának növekedése a válságot követően ismert folyamat, ám még ezzel együtt is

elmondhatjuk, hogy az ilyen, atipikus formában dolgozók aránya uniós

összevetésben (a 28 uniós tagállam körében, a 15-64 éves népességben) rendkívül

alacsony Magyarországon, s különösen a nők körében az. 2013-ban az uniós

országok átlagában a nők 32,1%-a dolgozott részmunkaidőben, addig hazánkban

mindössze 9,0%-uk (40% felett volt ez az arány Belgiumban, Németországban,

Ausztriában, Hollandiában és Nagy-Britanniában). A férfiak esetében ez az arány a

tagállamok átlagában 8,8%-ot tett ki, míg Magyarországon 4,1%-ot. Fontos arra is

felhívni a figyelmet, hogy a válság a foglalkoztatás minőségére is jelentős hatással

volt, amelyet jól mutat a nem szándékoltan, vagyis nem önként vállalt

részmunkaidős foglalkoztatás terjedése. Azzal együtt, hogy Magyarországon

növekedett a részmunkaidőben dolgozó foglalkoztatottak aránya, nőtt az azt nem

önkéntesen vállalók hányada is. Szembetűnő, ugyanis, hogy 2007-ben a

részmunkaidőben dolgozók körében 28% volt azok aránya, akik azért dolgoztak

ilyen módon, mert nem tudtak teljes munkaidős állást találni, addig 2013-ban már

44% volt ezek aránya. Az úgynevezett részmunkaidős alulfoglalkoztatottság

-20%

-10%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

A válság hatása a munkaerőpiacon A foglalkoztatottak számának százalékos változása 2007 és 2013 között a

foglalkoztatottak különböző csoportjaiban

nemenként korcsoportonként iskolai végzettségenként főbb nemzetgazdasági ágak szerint munkaidő hossza szerint

12

hazánkban uniós viszonylatban is kiemelkedő: szemben az uniós átlag 30%-os

arányával nálunk az említett 44%-os arány volt jellemző 2013-ban a Munkaerő-

felmérés adatai alapján.

1. belső táblázat A részmunkaidős foglalkoztatás fő oka (15-64 éves népesség), 2013, %.

Nem talált teljes

munkaidős állást

Egészségügyi ok

Egyéb családi vagy

személyes elfoglaltság

Gyermekekről vagy idős

szülőkről való gondoskodás

Képzés, tanulmányok

Egyéb

EU28 29,6 3,9 13,6 22 10,2 20,6

Csehország 16,9 14,7 12,6 19,8 15,6 20,4

Magyarország 43,7 16,1 4,8 8,6 4,9 21,9

Lengyelország 30,9 6,3 3,1 6,1 9,6 44,1

Szlovákia 32,4 10,4 2,1 2,7 2,2 50,2 Forrás: Eurostat

A foglalkoztatottak létszáma 2013-ban az előző évhez képest 60,6 ezer fővel

emelkedett. A növekedésből 38,1 ezer főt tett ki a közfoglalkoztatottak számának

növekedése4. A 2012-től lendületet kapó foglalkoztatotti létszám alakulásához

Magyarországon jelentősen hozzájárult a közfoglalkoztatás rendszere, és az

elképzelés, hogy a korábban jellemző néhány hónapos foglalkoztatási időtartamot

tartósabb foglalkoztatási forma váltsa fel. Vagyis a kormányzat mérsékelni kívánta a

közfoglalkoztatás erősen szezonális jellegét, amely a gyakorlatban korábban nem

látott volumenű – 200.000 fő részvételével megvalósuló - téli közfoglalkoztatási

program indítását jelentette a 2013. évben.5 Főként ennek köszönhető, hogy a 2013-as

év során – különösen az év végén - jelentősen felgyorsult a foglalkoztatottak

létszámnövekedése. Míg a foglalkoztatottak száma a 2013. év I. negyedévében a

megelőző év azonos időszakához képest 0,7%-kal emelkedett, addig ez a növekedés

az év II. és III. negyedévében 1,4%-osra, a IV. negyedévben pedig 2,7%-osra

erősödött, s a foglalkoztatási ráta értéke a 15-64 évesek körében az év utolsó

negyedévében megközelítette a 60%-ot. 2013-ban az év végén szokásos, a

munkaerőpiac természetesen szezonalitásából eredő foglalkoztatottság-csökkenés

tehát nem következett be, és a munkát végzők száma tovább nőtt.

A 2013. évben a foglalkoztatottak növekvő számában kisebb szerepet játszott a

külföldi telephelyen dolgozók számának némi emelkedése is (számuk 2012-ről 2013-

ra 15,7 ezer fővel nőtt). A Munkaerő-felmérés azonban a külföldön dolgozó

magyarországiaknak csak egy szűkebb szeletét, egy magyarországi háztartáshoz

4 KSH (2014): Munkaerő-piaci folyamatok, 2013. 5 A KSH Munkaerő-felmérése 2013-ban az éves átlagot tekintve 130,7 ezer fősre tette a közfoglalkoztatottak számát, azonban a felmérés módszertanából következően némileg alulmért a közfoglalkoztatottak száma.

13

szorosabb kötődésüket megőrző – jórészt ingázó - személyeket tudja számba venni).

Meg kell jegyeznünk, hogy a 2013. év második felétől - összhangban a gazdasági

növekedés beindulásával - a versenyszféra munkaerő-felvevő képessége is

fokozatosan javult.

A foglalkoztatás növekedésének hátterében szerepet játszhat a munkaerőpiacon

elmúlt években megfigyelhető kifehéredési tendencia is, amely az alacsonyabb

adókulcsok valamint széleskörű adó és járulékkedvezmények bevezetésével (családi

adókedvezmények, munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei) és a TB jogosultság

szigorodó ellenőrzésével magyarázható, továbbá fontos tényezője az egyszerűsített

foglalkoztatás növekvő népszerűsége is. A Nemzeti Adó és Vámhivatal adatai

szerint6 a 2013. év nyári és a koraőszi hónapjaiban több mint 200 ezer fő dolgozott

ilyen formán, miközben éves átlaguk 162 ezer főt tett ki. E foglalkoztatási forma

terjedését bizonyítja, hogy 2012-ben éves átlagban 132 ezer fő dolgozott az

egyszerűsített foglalkoztatás formájában, 2011-ben pedig még csak 106,6 ezer fő.

8. diagram

Forrás: NAV

2013-ban az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók 14 millió 707,2 ezer

munkanapot teljesítettek, ami 26%-kal több mint 2012-ben.

6 Az éves létszámokat az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó személyek havi nettó létszámának átlagaként képeztük. A nettó létszám ez esetben azt jelenti, hogy egy hónapban egy főt csak egyszer vettünk figyelembe függetlenül attól, hogy hányszor, hány napot dolgozott.

69,1

117,4141,5

98,385,2

143,0

178,1

123,1103,1

172,6215,1

157,6

0,0

50,0

100,0

150,0

200,0

250,0

2011 I. 2011 II. 2011 III. 2011 IV. 2012 I. 2012 II. 2012 III. 2012 IV. 2013 I. 2013 II. 2013 III. 2013 IV.

ezer fő

Az egyszerűsített foglalkoztatás tisztított (nettó) létszámadatai, 2011-2013-ban, negyedévente

14

2. belső táblázat Az egyszerűsített foglalkoztatás tisztított (nettó) létszámadatai, 2013 (ezer fő)

Foglalkoztatás jellege

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

mezőgazdasági idénymunka

12 814 14 462 21 540 33 573 41 129 62 487 73 279 64 670 82 352 63 494 27 662 15 843

turisztikai idénymunka

822 773 1 020 1 465 2 011 2 567 3 411 3 242 1 945 1 397 999 1 099

alkalmi munka 75 003 83 562 97 762 115 311 125 422 128 504 143 491 137 646 129 594 128 931 117 966 112 288

filmipari statiszta 81 614 952 1 771 1 641 2 041 1 668 2 020 2 130 1 502 1 155 597

Összesen 88 720 99 411 121 274 152 120 170 203 195 599 221 849 207 578 216 021 195 324 147 782 129 827

Forrás: NAV

A foglalkoztatási deficit néhány jól körülhatárolható csoportban koncentrálódik

Magyarországon: az uniós tagországok átlagához képest alacsony hazánkban a

foglalkoztatottak aránya az 55 éven felüliek körében, még akkor is, ha jelentős

növekedés figyelhető meg a foglalkoztatottak számát tekintve az elmúlt években. Az

55-64 évesek foglalkoztatási rátája mintegy 12%-ponttal marad el hazánkban az uniós

átlagtól. A hazai fiatalok foglalkoztatása is igen alacsonynak tekinthető uniós

összevetésben: a 15-24 évesek foglalkoztatási rátája szintén 12 %-pontos elmaradást

mutat a tagállamok átlagától, ami nem kis részt a hazai oktatási rendszer

sajátosságainak is köszönhető (tanulás melletti munkavégzés illetve a duális

rendszerű oktatás alacsony elterjedtsége). A legjobb munkavállalási korú népesség

(25-49 évesek) körében viszont alig figyelhető meg elmaradás hazánkban az uniós

szinthez képest.

3. belső táblázat Foglalkoztatási ráták alakulása a foglalkoztatottak főbb csoportjaiban, munkanélküliségi ráta és a NEET ráta

2013 2012

EU-28 Magyarország EU-28 Magyarország

%

15-24 évesek 32,30 19,80 32,70 18,60

25-49 évesek 77,00 75,60 77,40 74,80

55-64 évesek 50,10 38,50 48,80 36,90

20-64 évesek

Alapfokú végzettségűek 51,40 38,20 52,10 37,50

Középfokú végzettségűek 69,30 63,60 69,50 64,90

Felsőfokú végzettségűek 81,70 78,90 81,80 78,70

20-64 évesek Férfiak 74,20 69,70 74,50 68,10

Nők 62,50 57,00 62,30 56,40

Munkanélküliségi ráta (15-74 évesek) 10,8 10,2 10,5 10,9

NEET ráta (15-24 évesek) 13,0 15,4 13,1 14,7 Forrás: Eurostat, Labour Force Survey (LFS)

15

Hazánkban igen nagyok a különbségek az iskolai végzettségek szerint is: míg az

alacsonyabb végzettségűek foglalkoztatottsági rátája nagyon alacsonynak mondható,

a diplomások körében alig van elmaradás az uniós átlaghoz képest. Az alapfokú

végzettséggel rendelkezők esetében jelentős túlkínálatról beszélhetünk tehát, e

csoport kevesebb, mint 40%-a dolgozik (a 20-64 évesek körében mérve).

A férfiak és nők foglalkoztatási rátájában az uniós szinthez képesti elmaradás

hasonló, és uniós viszonylatban átlagosnak tekinthető a két nem közötti

foglalkoztatási különbség is (12%-pont). Megfigyelhető, hogy 2013-ban a férfiakat

jobban érintette a foglalkoztatottság növekedése, egy év alatt ugyanis a körükben

2,4%-kal emelkedett a foglalkoztatottak létszáma, míg a nők körében mindössze

0,8%-kal. Összességében 2013-ban a magyar 20-64 éves nők foglalkoztatási rátájának

uniós átlaghoz képest vett elmaradása némileg nagyobb volt (5,5%-pont), mint a

férfiak esetében (4,5%-pont). A magyar nők esetében ki kell emelnünk, hogy - bár

munkaerő-piaci részvételükre ösztönzőleg hatott a fizetett szülői szabadság

rugalmasabbá tétele és a gyermekgondozási létesítmények kapacitásának bővítése - a

gyermekvállalás még mindig jelentős ideig távol tartja őket a munkaerőpiacról. Ez

utóbbit mutatja, hogy a 25-34 éves nők foglalkoztatottsága mintegy 20%-ponttal

alacsonyabb, mint a hasonló korú férfiak esetében, s mintegy 15%-ponttal kisebb a

negyvenes éveikben járó társaikénál. A negyvenes éveikben járó magyar nők

foglalkoztatottsági mutatói ráadásul még az uniós átlagot is meghaladják

valamelyest.

9. diagram

Forrás: KSH Munkaerő-felmérés

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0%

A férfi és női foglalkoztatási ráták alakulása 5 éves korcsoportonként, 2013-ban Férfi Nő

16

A Munkaerő-felmérésből a közelmúlt óta elérhetőek az Eurostat honlapján7

háztartási szintű statisztikák is a nők foglalkoztatási rátájáról a családban nevelt

gyermekek száma és a legkisebb gyermek életkora szerint is. Ezek szerint az uniós

tagállamok átlagában azon nők közül, akik legkisebb gyermeke 6 év alatti 59,1%

dolgozott, Magyarországon 36,1%. Az egy illetve két gyermeket nevelő nők

foglalkoztatottsága a tagállamok átlagában egyaránt 68-68%, a három gyermeket

nevelőké 54%. Ezzel szemben hazánkban 63-63%-os az egy és kétgyermekes anyák

foglalkoztatottsági mutatója, míg a háromgyermekeseké drasztikusan visszaesik

37%-ra.

Az alkalmazásban állók létszáma a KSH intézményi statisztikájának adatai 2)

alapján

Korábban már utaltunk rá, a Munkaerő-felmérés adatai azt mutatták, hogy a 2013. év

második felétől valamelyest erősödött a versenyszféra munkaerő-kereslete, s az

évben előrehaladva a foglalkoztatási létszámnövekmény egyre kisebb hányada

magyarázható a közfoglalkoztatással. Az alkalmazásban állók számának alakulását

jelző statisztikák szintén alátámasztják ezt a tendenciát.

10. diagram

Forrás: KSH, Intézményi adatgyűjtés

7 A legfrissebb adatok 2012-re vonatkoznak.

0,9%0,0% 0,1%

4,6%

1,6%

-10,7%-12,0%

-10,0%

-8,0%

-6,0%

-4,0%

-2,0%

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

Nemzetgazdaság Nemzetgazdaságközfoglalkoztatás

nélkül

Versenyszféra Költségvetés Költségvetésközfoglalkoztatás

nélkül

Non profitszervezetek

Az alkalmazotti létszám változása 2013-ban, az előző évhez képest

17

A költségvetési intézményeknél, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, és a

non-profit szektorban alkalmazásban állók létszáma 2013-ban 2699 ezer főt tett ki, s a

nemzetgazdaság egészében enyhe pozitív változásról számolhatunk be: az

alkalmazottak száma 0,9%-kal emelkedett egy év alatt, míg a nemzetgazdaság

egészében, de közfoglalkoztatás nélkül számolva, stagnálást mutatnak az adatok.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 2013.

teljes év átlagát tekintve 0,1%-os növekedést, lényegében stagnálást mutat (összesen

1818 ezer főt foglalkoztatott e szektor 5 fő feletti szegmense 2013-ban), ám a tavalyi

év október hónapjától kezdődően nőni kezdett az előző év azonos időszakához

képest a szféra létszáma. A növekvő alkalmazotti létszám 2013-ban a teljes év átlagát

tekintve már megfigyelhető a feldolgozóiparban, ahol 2012-höz képest 0,6%-kal

emelkedett a létszám. Az ágazatok közül kiemelhető a gyógyszergyártás, valamint a

fémalapanyag-és fémfeldolgozási termék gyártása (2,4- 2,4%-os éves növekedés), a

villamos berendezés gyártása (2,6%-os éves növekedés) valamint a járműgyártás

(9%-os éves növekedés). Figyelemre méltó még a növekedés a szakmai tudományos,

műszaki tevékenység ágban is, ahol 2013-ban 2012-höz képest 5,2%-os éves

növekedési ütemet figyelhetünk meg.

A versenyszféra esetében fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez a létszámadat nem

tartalmazza a havi 60 óránál kevesebb ideig munkát végzőket, illetve azokat sem,

akiknél a folyamatos munkavégzés időszaka nem éri el a 6 napot. Az alkalmazásban

állók létszáma tehát csak azokat tartalmazza, akik tartós foglalkoztatásban állnak a

legalább 5 fős szervezeteknél. A munkáltatóknak tehát nincs jelentési kötelezettségük

az alkalmilag foglalkoztatott létszámról, beleértve az egyre növekvő számú

egyszerűsített foglalkoztatási formában munkát végzőket.

A költségvetési szférában 786,0 ezren dolgoztak 2013-ban. A költségvetési

intézményekben dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számolt létszáma éves szinten

2013. áprilisa óta mutat növekedést, ami arra vezethető vissza, hogy költségvetési

intézmények közé kerültek vissza az elmúlt években gazdasági társasági formában

működő egyes egészségügyi intézmények. 2013. teljes évet tekintve átlagosan 1,6%-

kal emelkedett a költségvetési körbe tartozó intézményeknél dolgozók létszáma

közfoglalkoztatás nélkül. A közfoglalkoztatás keretében pedig éves átlagban 129 ezer

főt alkalmaztak. A téli közfoglalkoztatás a 2013. évben jelentősen átrajzolta az előző

években a közfoglalkoztatásban is megszokott szezonális trendeket, amelyek a nyári

hónapokban mutatták a legmagasabb létszámokat. 2013-ban az év végén több mint

50 ezerrel többen dolgoztak közfoglalkoztatásban, mint a nyári hónapokban, amikor

is 150 ezer fő körül ingadoztak a havi létszámok.

18

Az említett intézményátsorolás foglalkoztatási hatása értelemszerűen érintette a non-

profit szektort is, ahol 2013.március óta csökkenést mutat a létszám az egy évvel

korábbi szinthez képest. A teljes 2013. év átlagában 94,7 ezren dolgoztak ebben a

szektorban, létszámuk 10,7%-kal volt kisebb, mint 2012-ben.

A munkanélküliség alakulása a Munkaerő-felérés alapján 3)

Az ILO definíción alapuló munkanélküliek száma (nincs munkája, keres és

rendelkezésre áll) hazánkban 2013-ban 449 ezer főt tett ki, amely 5,6%-kal kevesebb,

mint 2012-ben.

A létszám a 2012-es év növekedését követően, 2013-ban negyedévről negyedévre

csökkent, s az év utolsó negyedévében már csak 400 ezer főt alig meghaladó volt a

munkanélküliek száma Ahogy a foglalkoztatottak esetében is megfigyelhető egy

éven belüli szezonális létszám-törés úgy a munkanélküliek körében is. A 2013-2014.

évi téli átmeneti közfoglalkoztatási program novemberi felfutása következtében

ugyanis a munkanélküliségi görbe szokásos év végi-év eleji felkunkorodása 2013-ban

elmaradt és egy folyamatos csökkenésről számolhatunk be az év során.

Nemzetközi összehasonlításban relatív pozíciónk javult. A munkanélküliségi ráta

(15-74 éves népesség körében) 2013-ben az Európai Unió 28 tagállamának átlagában

10,8%-ot jelentett, ami egy év alatt 0,3%-pontos emelkedés eredménye. A hazai

munkanélküliségi ráta 2013-ban 10,2%-ot tett ki (ez 0,7%-ponttal kisebb, mint 2012-

ben). Továbbra is a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta Ausztriában és

Luxemburgban figyelhető meg, míg a legkritikusabb értékkel Görögország és

Spanyolország rendelkezik (ezen országokban az aktívak több mint negyede állást

kereső). A 2013. évben megkezdődött csökkenés ellenére a munkanélküliek száma

2013-ban még mindig csaknem 140 ezer fővel magasabb volt, mint a válságot

megelőző évben, 2007-ben (a ráta értéke ennek megfelelően 3 %-ponttal volt

magasabb). A kínálati oldalt az elmúlt években a munkaerő-piaci kilépési

lehetőségek szűkülése mellett az elért életszínvonal megtartása érdekében az addig

nem dolgozó további háztartástagok munkavállalási szándéka is folyamatosan

bővítette.

19

11. diagram

Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés

A munkanélküliek számával együtt a magyar munkaerő-piacon 2013-ban 777 ezer fő

tekinthető potenciális munkaerő-tartaléknak (munkanélküliek és azok, akik szerettek

volna dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát - 226 ezer fő-, vagy nem álltak

rendelkezésre - 10 ezer fő-, valamint részmunkaidőben dolgoztak, ám szerettek volna

teljes munkaidős állást -92 ezer fő).

A fiatalok az egyik, a válság által leginkább érintett csoport: az Európai Unió

országainak vonatkozásában a fiatalok (15-24 évesek) munkanélkülisége történelmi

magasságokat ért el: 23,3% volt az uniós átlag 2013-ban, ami 18,9 millió fő fiatal

foglalkoztatott mellett 5.6 millió fő munkanélküli fiatalt jelent. Fontos azonban

felhívni a figyelmet, hogy a korosztály nagy része (58%-a) nincs jelen aktívan

(foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) a munkaerő-piacon. A közösség

területileg - az ifjúsági munkanélküliség vonatkozásában is - nagymértékben

megosztott. A válság ellenére is viszonylag jó a helyzet Ausztriában és

Németországban, ahol 10% alatti a fiatalok körében a munkanélküliségi ráta,

miközben társadalmi katasztrófa fenyeget a mediterrán térségben (Görögország,

Spanyolország esetében a munkanélküliségi ráta az 50%-ot is meghaladja).

Magyarországon a fiatalok munkanélküliségi rátája 27,2%-ot tett ki 2013-ban, ez

némileg az uniós átlag feletti szintet takar, bár trendje csökkenő. A munkanélküliek

mintegy 19%-a kerül ki e korcsoportból. Mivel a fiatal népességre alacsony

foglalkoztatási ráta jellemző (hazánkban 19,8%, és ez az arány az uniós országok

körében igencsak szóródik), a fiatalok esetében a munkanélküliségi ráta helyett a

6,0

7,0

8,0

9,0

10,0

11,0

12,0

300,0

350,0

400,0

450,0

500,0

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

%fő

A munkanélküliek számának és a munkanélküliségi rátának az alakulása

Magyarországon (2007-2013)

munkanélküliek száma, fő (bal tengely) munkanélküliségi ráta, % (jobb tengely)

20

nemzetközi összehasonlításokban egyre többször alkalmazzák a munkanélküliségi

arány mutatóját. A fiatal foglalkoztatottak létszáma ugyanis jelentősen meghatározza

a munkanélküliségi ráta értékét, hiszen a munkanélküliek számával együtt ez alkotja

a mutató nevezőjét. A 15-24 éves népességben Magyarországon 2013-ban a

munkanélküliek aránya 7,4%-ot tett ki, amely alacsonyabb volt, mint az uniós átlag

(9,8%).

Területi különbségek 4)

A munkaerőpiac területi különbségei hazánkban továbbra is igen jelentősek, és az

elmúlt években alig-alig oldódtak. 2013-ban a legmagasabb foglalkoztatási rátával a

főváros (64,5%) és Győr-Moson-Sopron megye (63,8%) rendelkezett, s tőlük mintegy

12-13 %-ponttal kisebb rátával elmaradva állnak a másik póluson Borsod- és

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, ráadásul a megyei szinten látott különbségeknél

még jelentősebbek a kisebb területi egységeken mértek. Bár 2012-höz képest 2013-ban

a foglalkoztatottak száma minden megyében és régióban nőtt, az emelkedés

mértékében voltak különbségek. Legnagyobb létszámbővülés Dél-Alföldön és Észak-

Magyarországon realizálódott egy év alatt, ami a közfoglalkoztatási programok

felfutásával van összefüggésben.

A munkanélküliségi rátát tekintve szintén Győr-Moson-Sopron megye áll az egyik

póluson (5,8%-os rátával), míg az ország keleti felében ennél két, két és félszer

magasabb ráták is jellemzőek (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 16,1%, Nógrád megye

15,3%, Hajdú-Bihar megye 14,9%, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12,7%).

21

12. diagram A gazdasági aktivitás alakulása 2013-ban megyénként

Forrás: KSH

22

A nem tanuló, nem dolgozó fiatalok csoportja 5)

A fiatalok körében a nem tanuló, nem dolgozók száma 175 ezer főt tett ki, ami a teljes

15-24 éves népesség 15,4%-át jelenti. Ez némileg magasabb, mint az uniós átlag, és

enyhén növekedett is 2012-höz képest. A NEET (neither in employment nor in

education and training) fiatalok nagy része (43%-a) legfeljebb általános iskolai

végzettséggel rendelkezik.

13. diagram

Forrás: Eurostat, LFS

Magyarország az Európai Unió 28 tagállama között a NEET ráta tekintetében a felső

harmadba tartozik. A mutató értéke15,4%, 2,4 %-ponttal haladja meg az EU 28

tagállamának átlagát (13,0%). A 28 tagállam közül tíz 10% alatti (pl. Németország,

Hollandia, Luxemburg, Dánia) és 3 tagállam (Olaszország, Bulgária és Görögország)

20% feletti értékkel rendelkezik. Utóbbi azt jelenti, hogy minden 5. 15-24 éves fiatal a

munkaerőpiacon kívül rekedt illetve már nem részese az oktatási rendszernek.

14. diagram

Forrás: Eurostat, LFS

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1,0

2,0

3,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

%-pont% A NEET ráta alakulása a 15-24 évesek körében 2013-ban az Európai Unió tagállamaiban

NEET ráta A ráta változása 2012-höz képest

12,8 12,7

11,7

10,9 10,9

12,4

12,8

12,9 13,1 13,0

12,7 12,912,4

11,3 11,5

13,4

12,4

13,3

14,715,4

10,0

11,0

12,0

13,0

14,0

15,0

16,0

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

% A 15-24 évesek NEET rátája

EU-28 Magyarország

23

Az elmúlt éveket tekintve a magyar ráta növekedése tapasztalható, 2010 óta

folyamatos felfelé ívelő emelkedés történik. Míg 2010-ben a ráta értéke 12,4%-ot tett

ki, addig 2013-ra már 15,4%-ra bővült. Enyhén emelkedő tendencia az Európai Unió

tagállamainak átlagában is megfigyelhető volt, de 2013-ban egy hajszálnyi csökkenés

következett be. A ráta romlásának egyik legfőbb okaként a gazdasági válság

említhető, aminek az egyik leginkább sújtott áldozatai a fiatalok voltak. Egyrészt

jellemző volt, hogy őket bocsátották el először (kellő munkatapasztalat/szakértelem

hiánya, a hiedelem, hogy ők könnyebben találnak munkát) másrészt eleve

kiszorultak a munkaerőpiacról. A hazai ráta emelkedése mögött a nem dolgozók és

nem tanulók állományának növekedése mellett a fiatal népesség csökkenése is

szerepet játszik. Magyarországon évről-évre egyre kevesebb a fiatalok száma (2000:

1482,7 ezer fő, 2013: 1135,8 ezer fő), ám hasonló demográfiai folyamatok játszódnak

le az unióban is.

Nemenként vizsgálva a rátát az Európai Unió egyes tagállamaiban eltérő a kép.

Magyarországon a nők rátája 3,2%-ponttal magasabb, mint a férfiaké, ami viszonylag

jelentős különbségnek számít uniós összevetésben és ez az olló az elmúlt években is

valamelyest tágult. Hasonló mértékű eltérés figyelhető meg Romániában és

Csehországban is. Egyes országokban a férfiak esetében magasabb a NEET fiatalok

aránya (pl. Ciprus, Finnország).

4. belső táblázat A NEET ráták a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint korcsoportonként 2013-ban Magyarországon, %

legfeljebb 8 általános iskolával

rendelkezik

szakiskola, szakmunká

sképző gimnázium

középiskolai érettségi

szakképesítéssel

felsőfokú összes

en

A formális vagy

informális oktatási

rendszerben résztvevők

aránya 2013-ban, %

15-17 évesek 2,6 35,1 .. .. .. 2,7 97,2

18-24 évesek 30,0 31,9 9,1 20,6 14,1 20,1 55,7

25-29 évesek 62,3 27,7 18,3 18,0 13,2 24,5 11,2

30-34 évesek 54,8 25,4 23,2 20,0 20,1 25,8 4,1

15-24 évesek 14,7 31,9 9,1 20,6 14,1 15,4 66,7

15-34 évesek 25,6 27,8 13,1 19,5 16,6 20,8 34,1 ..: nem értelmezhető

Forrás: KSH: Munkaerő-felmérés,

2013-ban Magyarországon a 15-24 éves nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya a

szakiskolával rendelkezők vonatkozásában volt a legkiugróbb (31,9%), továbbá a

24

szakközépiskolát végzettek körében tapasztalt 20,6% is igen magasnak mondható. A

különbségek az egyes iskolai végzettségi szintekkel rendelkezők eltérő

továbbtanulási arányaira vezethetők részben vissza. Az általános iskolai valamint

gimnáziumi végzettséggel rendelkezők ugyanis jóval nagyobb arányban tanulnak

még mint a szakiskolában végzettek vagy a szakképesítéssel is rendelkező

érettségizettek. Az iskolai végzettség szerinti különbségek pontosabb vizsgálathoz

szükségszerű a korcsoportot kisebb egységekre bontani. A 15-24 korcsoportot

részletezve valamint kiszélesítve a vizsgálatot 34 éves korig, igen eltérő NEET rátákat

kapunk. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a kor

emelkedésével csökken a fiatalok részvétele az oktatási rendszerben. A 15-17 évesek

97,2%-a, a 18-24 évesek 55,7%-a még tanul, a 25-29 éveseknek azonban már csak

11,2%-a, a 30-34 éveseknek pedig csupán 4,1%-a volt résztvevője az oktatási

rendszernek.

A legmagasabb NEET ráták a 25-29 és a 30-34 éves, legfeljebb 8 általános iskolai

végzettséget megszerzettek körében figyelhetőek meg. Előrehaladva a korral

jelentősen nő a NEET fiatalok aránya a legfeljebb általános iskolát végzettek körében.

A legfiatalabbak (15-17 évesek) még jellemzően iskolába járnak és nagyrészt újabb

végzettséget szereznek. A korral előrehaladva azon fiatalok, akik megrekednek ezen

iskolai végzettségi szinten (és nem szereznek magasabb végzettséget) egyre nagyobb

arányban szorulnak ki az oktatási rendszer mellett a munkaerőpiacról is. A 18-24

évesek 20%-os NEET rátája 25-29 éves korra 24% felé ugrik, hiszen ennek a

korosztályban már csak kis százalékban jellemző a tanulmányok folytatása még a

legfeljebb 8 általános osztályt végzettek körében is. Az iskolai végzettség –amint azt

az eltérő foglalkoztatási ráták esetében is láttuk - nagyban meghatározza a

munkaerőpiacon betöltött szerepet, minél alacsonyabb az egyén végzettsége annál

nehezebb bejutni illetve bent maradni a munkaerőpiacon.

Az eltérő továbbtanulási arányok magyarázzák a 18-24 éves, gimnáziumot végzettek

igen alacsony, 9,1%-os NEET rátáját is. Először is a 18-24 évesek körében 50% feletti a

tanulók aránya és ez különösen igaz lehet a gimnáziumot végzettekre, akik

szakképezettség hiányában és motiváltságukból adódóan jellemzően még tanulnak

ebben a korban. A 30-34 éves korcsoportban a gimnáziumot végzettek NEET rátája

jelentősen megemelkedik (23,2%-ra). Ez az arány azért is figyelemreméltó, mert azon

gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalok, akik erre a korra sem szereztek

magasabb végzettséget, NEET rátájukat tekintve közelebb állnak a szakiskolát

végzett fiatalok csoportjához (NEET ráta 25,4%), mint az érettségijük mellett

szakképesítéssel rendelkezők csoportjához (20,0%).

25

15. diagram

Forrás: KSH-Munkaerő-felmérés

A NEET státusz mögött sokféle élethelyzet, munkaerő-piaci státusz húzódhat meg.

Lehetnek közöttük aktívan munkát keresők, tanulmányaik folytatására, újbóli

felvételizésre várók, rövidebb-hosszabb ideje a munka világából kiszorultak,

gyermeküket nevelő fiatal anyukák, a szociális ellátórendszer alanyai stb. A

következőkben a munkaerő-felmérés kategóriáinak megfelelően azon fiatalokat

különítjük el, akik munkanélküliek (aktívan munkát keresnek és rendelkezésre is

állnak) illetve akik inaktívak (ez utóbbi nagyon heterogén csoport). 15-17 évesek

között van a legtöbb inaktív státuszú fiatal a nem dolgozó nem tanuló népességen

belül. Ebben a korosztályban az aktív álláskeresés a fiatalok még igen kis arányára

jellemző (15%), vagyis azok, akik ilyen fiatal korban kilépnek/kiszorulnak az oktatási

rendszerből csak igen alacsony munkakeresési, munkavállalási hajlandósággal

jellemezhetőek. E korcsoportban még minden bizonnyal nagyobb szerepet játszik az

is, hogy az oktatási rendszerből ilyen korban kilépő fiatalok bizonytalannak tartva a

munkaerőpiacot az esetleges továbbtanulás lehetőségét is szem előtt tartják. A 18-24

éves korosztályban jelentősen lecsökken az inaktív csoport aránya, a nem tanuló,

nem dolgozó fiatalok csaknem fele (46,5%-a) aktívan keres munkát. A

munkanélküliek aránya a 25-34 éves korosztályban csökken, itt azonban - elsősorban

a nők esetén - a gyermekvállalás, mint munkaerő-piaci szempontból inaktív státusz,

is jelentősen befolyásolja ezt az arányt.

15,0

46,537,4

29,9

85,0 53,5 62,6 70,1

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

15-17 18-24 25-29 30-34

% A nem tanuló és nem dolgozó népesség megoszlása aktivitás szerint 2013-ban korcsoportok szerint

munkanélküli inkaktív

26

Munkanélküliek regisztrációs hajlandósága 6)

A Munkaerő-felmérésben mért munkanélküliek számának trendje megfelel a

nyilvántartott álláskeresőkének, de fontos felhívni a figyelmet a két csoport létszáma

közötti különbségekre is. A nyilvántartott álláskeresők száma, ha a Munkaerő-

felmérés publikációs gyakorlatának megfelelően három-havi csúszóátlagokat

számolunk, a 2013. év egyes időszakaiban 60-150 ezer fővel magasabb, mint a

Munkaerő-felmérésben mért munkanélküliek száma. Jellemző az is, hogy a téli

foglalkoztatási holtszezon negatív csúcsa a regisztrációs adatokon jobban érvényesül

(multiplikatív jellegű szezonalitás).

16. diagram

Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, NFSZ-regiszter

A KSH felmérésében munkanélkülinek az ILO hármas kritériuma szerint az minősül,

aki a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan munkát keresett és két héten belül

képes munkába állni. Nagy általánosságban igaz, hogy ha egy országnak

nagyvonalúbb az álláskeresési ellátó rendszere, akkor ott a regiszter adatok nagyobb

létszámot mutatnak ki, mint a munkaerő-felmérésben. Ott pedig, ahol szigorú

feltételei vannak az álláskeresési ellátásra való jogosultságnak, és annak alacsony az

átlagos összege (a minimálbérhez képest), ott nem teszi érdekeltté a munkanélkülivé

válókat, hogy regisztráltassák magukat. Ez utóbbi csoport jelenti azokat, akik az ILO

kritérium alapján munkanélkülinek minősülnek, de nem regisztrált álláskeresők.

Magyarországon a nyilvántartási adatok fölényének egyrészt az az oka, hogy a

regiszterben lévők egy része az ILO kritérium szerint foglalkoztatottnak minősülhet

(pl. olyan álláskeresők, akik egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmi munkát

végeznek). A nagyobb sokaságot viszont azon álláskeresők alkotják, akik a

360,0

410,0

460,0

510,0

560,0

610,0

660,0

710,0

főILO szerinti munkanélküliek és NFSZ-nél nyilvántartott álláskeresők

számának alakulásaNFSZ-álláskeresők ILO-munkanélküliek

27

munkaerő-felmérés szigorúbb kritériumrendszere alapján nem munkanélkülinek,

hanem inaktívnak minősülnek (hiszen pl. a tartós álláskeresők nagy része nem keres

aktívan munkát, vagy nem áll rendelkezésére). Továbbá a szociális rendszer

keretében nyújtható foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a közfoglalkoztatás

lehetősége a gazdasági aktivitás felé tereli az inaktívak egy részét.

A két idősor alakulásában fontos pontot jelent 2011. év ősze. Az álláskeresők száma

egészen a szeptember-novemberi időszakig csökkent, ellenben a Munkaerő-

felmérésben mért munkanélküliek száma stagnált. A két görbe közötti különbség ezt

követően fokozatosan csökkeni kezdett, s az egyes hónapokban rendre kisebb

különbségeket mérhettünk. Ezen látványos közeledés mögött az állhat, hogy jelentős

átalakításon esett át az álláskeresési ellátások rendszere 2011 szeptemberében. Az

ellátások egy része megszűnt, az álláskeresési járadék maximális folyósítási ideje

pedig 270 napról 90 napra csökkent. Az új, a korábbinál sokkal rövidebb ideig és

kisebb összegben járó ellátás nem szándékolt következménye, hogy a mobilabb, jobb

elhelyezkedési esélyekkel rendelkező álláskeresők, különösen miután ellátást már

nem kaptak, kevésbé hajlamosak együttműködni a kirendeltségekkel. A 2013. évben

a közfoglalkoztatás előző éveket messze meghaladó volumene tovább csökkentette a

két létszám közötti különbséget. 2013. IV. negyedévében a két görbe közötti

különbség korábban nem látott mértékűre szűkült (46 ezer fős különbség

országosan). Ez a különbség 2010 ugyanezen időszakában még több mint 100 ezer fő

volt. Sőt az országnak voltak olyan régiói és megyéi, ahol az álláskeresők száma a

Munkaerő-felmérésben mért munkanélküliek száma alá csökkent a 2013. év IV.

negyedévében. A két létszám közeledésének legfontosabb oka, hogy a

közfoglalkoztatásba- s ez különösen igaz a téli közfoglalkoztatási programra azon -

nem kis arányban tartós - álláskeresőket sikerült bevonni, akik a Munkaerő-felmérés

szigorúbb kritériumrendszere alapján nem minősültek munkanélkülinek. Mindkét

adatsorban jól tükröződik, hogy 2013 év végén a szokásos szezonális trendektől

eltérően, nem emelkedett az állást keresők/munkanélküliek száma, sőt csökkenés

figyelhető meg az idősorokban, amely a téli közfoglalkoztatási program

következménye.

Fontos azon munkanélkülieket is megvizsgálni, akik bár aktívan keresnek állást, nem

regisztráltatják magukat az NFSZ kirendeltségein, hiszen ezen számokból, igaz

közvetett módon, de a szervezet munkaerő-piaci szerepére, presztízsére is

következtethetünk. A KSH Munkaerő-felmérésében megkérdezik a válaszadóktól,

hogy nyilvántartják-e őket álláskeresőként a munkaügyi szervezet valamelyik

28

kirendeltségén. Ez nyilván nem egy egzakt adat8, a cél nem is az abszolút számok,

hanem a két létszám (ILO szerinti munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők)

egymáshoz képest vett nagyságrendjének bemutatása. Azok közül, aki

munkanélkülinek minősültek a Munkaerő-felmérésben országosan mintegy 36%

mondta magáról azt, hogy nem nyilvántartott álláskereső, vagyis nem regisztrált a

munkaügyi kirendeltségeken. Ez az arány Budapesten az országos átlag duplája,

mintegy 66%-os volt, hasonlóan magas arány található még Pest megyében, ám van

olyan megye, ahol alig több mint 10%. Ezek az arányok arról tanúskodnak, hogy a

központi régióban a munkanélküliek regisztrációs hajlandósága jóval az országos

átlag alatt van. Ez indokolható azzal, hogy a fővárosi és Pest megyei munkaerőpiac

relatíve kedvező állapota (nagy méretű munkaerőpiac, már csak ebből kifolyólag is

nagyobb mértékű fluktuáció, élénkebb a keresleti oldal stb.) lehetővé teszi, hogy a

munkát keresők önállóan is sikeresen keressenek állást. Felhívja a figyelmet arra,

hogy a munkaügyi szervezetnek Budapesten az ország más részeitől igen eltérő

környezetben kell tevékenykednie, hiszen a potenciális munkát keresők csak egy

sokkal kisebb része válik számára láthatóvá.

17. diagram

Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés

Megfigyelhető továbbá, hogy a regisztrációs hajlandóság a fiatalok és a felsőfokú

végzettséggel rendelkezők körében is jóval alacsonyabb mértékű az átlagosnál, bár a

különbségek kisebbek, mint a területi dimenzió esetében. A 15-24 éves

munkanélküliek mintegy 40%-a állította magáról, hogy nem nyilvántartott 8 A KSH felmérésében viszonylag magas az ún. proxi interjúk aránya, amikor a válaszokat nem maga a megfigyelt egyén, hanem annak valamelyik háztartástagja adja meg.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

A munkanélküliek munkaerő-felmérésben mért létszámának megoszlása aszerint, hogy nyilvántartott álláskereső-e az illető vagy sem, 2013

ILO munkanélküli és álláskeresőként nyilvántartott ILO munkanélküli, de nem nyilvántartott álláskereső

29

álláskereső, ez az arány a korral lineárisan csökken. A felsőfokú végzettségű

munkanélküliek kevesebb, mint fele minősült a munkaerő-felmérés definíciója

alapján munkanélkülinek, ám nem volt nyilvántartva álláskeresőként. Ez az arány az

alapfokú és középfokú végzettséggel rendelkezők esetében mindössze 35%-os.

18. diagram

Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés

Az alacsonyabb végzettségűek regisztrációs hajlandósága azért magasabb, mert az

elsősorban számukra létrehozott közfoglalkozatási programoknak fontos

célcsoportjai lehetnek, és az elsődleges munkaerőpiacon nehezen jutnak

munkalehetőséghez. Bár a 2011 szeptemberétől jelentősen megszigorított

álláskeresési ellátó-rendszer az ILO számok fölényét eredményezheti, de a kötelező

regisztrációt előíró szociális ellátórendszer (FHT: foglalkoztatást helyettesítő

támogatás) a regiszter adatok fölényéről „gondoskodik”. A diplomások viszont több

okból is kevésbé érdekeltek a regisztrációban. Feltehetően nem régen diplomáztak,

így álláskeresési ellátásra nem szerezhettek jogosultságot, másrészt az NFSZ

regiszterében kvalifikált diplomásokra vonatkozó munkaerőigény csak korlátozott

számban fordul elő.

0%

20%

40%

60%

80%

100%

alap- és középfokú felsőfokú

A munkanélküliek Munkaerő-felmérésben mért létszámának megoszlása aszerint, hogy

nyilvántartott álláskereső-e az illető vagy sem, 2013

ILO munkanélküli, de nem nyilvántartott álláskereső

ILO munkanélküli és álláskeresőként nyilvántartott

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

15-24 éves 25-29 éves 30 év feletti

A munkanélküliek Munkaerő-felmérésben mért létszámának megoszlása aszerint, hogy

nyilvántartott álláskereső-e az illető vagy sem, 2013

ILO munkanélküli, de nem nyilvántartott álláskereső

ILO munkanélküli és álláskeresőként nyilvántartott

30

C. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszter adatai

I. ÁLLÁSKERSŐK

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 1)

A 2013-ban az NFSZ nyilvántartásában szerepelő álláskeresők átlagos zárónapi

száma 527,6 ezer főt tett ki, mely 2012-höz képest 31,5 ezer fős (5,6%-os) csökkenést

jelent. Az éves átlag-létszám mögött azonban a korábbi évektől igen eltérő szezonális

trendet figyelhetünk meg az álláskeresők számában. Míg az év első néhány

hónapjában az álláskeresők száma még valamelyest a 2012-es év hasonló

hónapjainak létszáma felett volt, s májustól-októberig kisebb, 4-8% közötti

mérséklődést figyelhetünk meg, addig az év utolsó két hónapjában az álláskeresők

száma a korábbi évi érték 83%-ára (novemberben), majd decemberben a 73%-ára

esett vissza. Ezt azt jelenti, hogy 2013 decemberében 155 ezer fővel volt kisebb az

álláskeresők száma, mint 2012. év végén. Az álláskeresők számát jelző görbének

szokásos év végi felkunkorodása, amelyet a munkaerő-piaci kereslet év végén

megszokottnak mondható szezonális jellegű csökkenése okoz, 2013-ban elmaradt.

Ennek oka, hogy a korábbi években nem látott mértékű téli közfoglalkoztatási

program indult az év végén, mely a másodlagos munkaerőpiacon biztosított

munkalehetőséget az álláskeresők igen nagy részének.

19. diagram

Forrás: NFSZ-regiszter

Területenként vizsgálva az ország megyéi közül a legtöbb álláskereső Borsod-Abaúj

–Zemplénben (59,3 ezer fő) valamint Szabolcs-Szatmár-Beregben (55,8 ezer fő)

található. Az álláskeresők száma a legnagyobb mértékben a magas

648,5676,5

620,1552,0

515,1

497,0 497,2 491,9 484,1 488,6 446,3

414,3

-30,0

-25,0

-20,0

-15,0

-10,0

-5,0

0,0

5,0

10,0

400,0

450,0

500,0

550,0

600,0

650,0

700,0

Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

%ezer fő

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 2013-ban, havonta

Nyilvántartott álláskeresők száma Egy év alatti változása

31

közfoglalkoztatotti létszámmal érintett megyékben csökkent. Így Borsod-Abaúj-

Zemplénben (11%-kal), Baranyában (12%-kal), Nógrádban és Békésben (8 illetve 9%-

kal), valamint Győr-Moson-Sopron megyében (8%-kal), ám itt az elhelyezkedéseket –

néhány kedvezőbb munkaerő-piaci környezettel rendelkező megyével együtt (pl.

Vas, Komárom- Esztergom, Budapest, Veszprém) a nem támogatott elhelyezkedések

dominálják. Abszolút számban a legnagyobb csökkenés – a legnagyobb álláskeresői

létszámmal jellemezhető megyében történt- Borsod-Abaúj-Zemplénben. Itt mintegy

7,3 ezer fővel csökkent az álláskeresők száma éves átlagban 2013-ban.

Az álláskeresői létszám csökkenése különösen az év végén gyorsult fel, így ha nem

az éves átlagokat, hanem a december végi adatokat hasonlítjuk össze az egy évvel

ezelőtti, hasonló hónap adatával, azt látjuk, hogy több megyében is csaknem a felére

fogyott tavaly év végén az álláskeresők létszáma (Nógrád, Győr-Moson-Sopron). Ez

a hatalmas csökkenés természetesen nem egyenlően érintette az álláskeresők

különböző csoportjait. 2013. január és december között 234 ezer fővel lecsökkent

országosan az álláskeresők száma; a maximum általános iskolai végzettséggel

rendelkezők aránya a teljes állományon belül folyamatosan csökkent, miközben nőtt

a középiskolai végzettséggel, valamint a diplomával rendelkezők aránya is. Az

arányeltolódás bár csak kisebb mértékű és az éves átlagot tekintve nem is

érzékelhető, mégis mutatja, hogy a közfoglalkoztatási programok elsődlegesen az

alacsonyabb végzettségű álláskeresőkre céloznak. A szakértői tapasztalatok azt

mutatják, hogy a lecsökkent álláskeresői állomány a statisztikailag nehezebben

megfogható jellemzők mentén (motiváltság, munkaerő-piaci tapasztalat,

munkavállalási hajlandóság) inkább a kedvezőtlenebb profilú ügyfelek irányába

tolódott el az év végén.

A 2013. év munkaerő-piaci folyamatai eltérően érintették a férfi és női álláskeresők

számát. A nők száma ugyanis az év során jóval nagyobb értékben csökkent a

férfiakénál. Éves átlagot tekintve a női álláskeresők száma 8,2%-kal csökkent egy év

alatt, míg a férfiak esetében mindössze 2,9%-os csökkenésről beszélhetünk. Ennek

hátterében az áll, hogy 2013-ban a nők jóval nagyobb számban kapcsolódtak be

támogatott foglalkoztatásba, mint 2012-ben. A férfiak körében – bár növekedés a

körükben is volt- ám csak kisebb mértékű (számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a

nők körben 2013-ban 2012-höz képest 54%-kal nőtt a támogatott foglalkoztatásba

kerülők száma, míg a férfiak körében 24%-os növekedésről beszélhetünk). Ennek oka

pedig az, hogy a 2013. évi közfoglalkoztatási programokban nagyobb arányban

vettek részt a nők a korábbi évekhez képest, amikor is ezek a programok jellemzően

férfi-túlsúlyosabbak voltak.

32

Korcsoportok szerint az álláskeresők körében éves átlagban a 25-34 évesek száma

csökkent a legnagyobb mértékben (11%-kal) de az átlagosnál jelentősebb csökkenés

volt a 35-54 évesek körében is. A fiatalok száma kisebb mértékben mérséklődött az év

során, ám az év végére körükben is jelentkezett egy kiugróan nagy létszám-

csökkenés, azáltal, hogy a téli közfoglalkoztatás a korábbi programokhoz képest

jóval nagyobb számban érte el ezt a korcsoportot is. 2013. év során egyedül az 55

éven felüli álláskeresők száma nem csökkent az éves átlagot tekintve, hanem 2012-

höz viszonyítva 8%-kal, mintegy 6 ezer fővel nőtt a létszámuk. Az idősek körében

jelentős foglalkoztatás valamint aktivitás-bővülés már az elmúlt néhány év során

folyamatosan megfigyelhető volt, és arra vezethető vissza, hogy aktivitás-növelő

intézkedések sora befolyásolta Magyarországon az idős emberek munkapiaci

kínálatát az elmúlt években (korai nyugdíjbamenetel szigorítása, rokkantnyugdíjak

felülvizsgálata, nyugdíjkorhatár fokozatos kitolása).

Ezeknek köszönhetően általánosságban elmondható, hogy ezen korcsoport

munkaerő-piaci kötődése, munkakereséshez való hozzáállása fokozatosan változik,

tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon.

A tartósan állást keresők száma 2013-ban 2012-höz képest növekedett. Azon

álláskeresők éves átlagos száma, akik 12 hónapnál hosszabb ideje szerepelnek a

nyilvántartásban 163,3 ezer főt tett ki a tavalyi évben, amely 20 ezer fővel (14%-kal)

magasabb mint 2012-ben (miközben az összes álláskereső száma csökkent). A

növekedéshez egyrészt hozzájárul az, hogy 2012-ben alacsony volt a bázis (hiszen a

2011-es évre jellemző, széles kört elérő rövid idejű közfoglalkoztatás lényegesen

csökkentette a tartósan állást keresők számát). Másik oka, hogy a tartósan állást

keresők körében az átlagosnál alacsonyabb a támogatott foglalkoztatásba vontak

aránya. 2013-ban ez 26,7%-ot jelentett - ez több mint 4%-pontos elmaradás az összes

álláskeresőre jellemző értékhez képest. Fontos felhívni a figyelmet, hogy ez az arány

2011-ben még valamelyest magasabb volt a tartósak körében, mint az összes

álláskeresőnél, hiszen ebben az évben indult a közfoglalkoztatási program, amely

jelentősen nagyobb arányban érte el tartós álláskeresőket.

Ki kell emelnünk, hogy a tartósak számának növekvő trendje az év IV. negyedévében

csökkenésbe fordult.

33

5. belső táblázat A tartósan állást keresők számának alakulása 2012-ben és 2013-ban negyedévente (fő)

2012. 1. n.é. 2012. 2. n.é. 2012. 3. n.é. 2012. 4. n.é. 2012 éves átlag

Tartós álláskeresők száma 135 205 135 163 147 140 157 130 143 659

2013. 1. n.é. 2013. 2. n.é. 2013. 3. n.é. 2013. 4. n.é. 2013 éves átlag

Tartós álláskeresők száma 179 944 168 745 161 875 142 671 163 309

Index 2013/2012 133% 125% 110% 91% 114% Forrás: NFSZ-regiszter

Ez azt mutatja, hogy a tartósak aktiválása a téli közfoglalkoztatási programban igen

sikeres volt, ugyanis a III. negyedév végi adatok még jelentősen rosszabb arányokat

mutattak a tartós álláskeresők támogatott elhelyezkedésére vonatkozóan: ekkor még

csak a tartós álláskeresők 15%-a került támogatott foglalkoztatásba, ami arra utal,

hogy a start mintaprogramok illetve az év során korábban indult közfoglalkoztatási

programok jóval kevésbé „céloztak” a tartósakra. Az, hogy a teljes évet tekintve

26,7%-ra feljavultak a tartósan állást keresők támogatott foglalkoztatásba vonási

arányai, egyértelműen a IV. negyedév (a téli közfoglalkoztatás) eredménye.

Éves átlagban az álláskeresők 12,5%-át sorolhatjuk a pályakezdők közé (66, 0 ezer fő),

létszámuk trendje az összes álláskeresőhöz képest ellentétesen alakult, ugyanis 2012-

höz viszonyítva 7,4%-kal nőtt a számuk 2013-ban, az éves átlagot tekintve. A

növekedés az előző évi trend folytatódása, hiszen a pályakezdők számának

emelkedése már 2012 év közepétől kezdve folyamatos. Létszámuk alakulását

tekintve 2013. utolsó két hónapja a pályakezdők esetében is trendfordulót mutat, s

számuk az év végére a 2012. év végi szint 80%-a alá süllyedt.

34

20. diagram

Forrás: NFSZ-regiszter

Míg az álláskeresők 40%-a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik,

30%-uk végzett szakiskolában, szakmunkásképzőben további negyedük érettségizett

s 5%-uk szerzett diplomát, addig a pályakezdők körében valamelyest alacsonyabb a

maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (35%), ötödük

végzett szakiskolát, 38%-uk rendelkezik érettségivel s további 7%-uk diplomás.

2013-ban a nyilvántartott álláskeresők számában éves szinten mutatkozó csökkenés a

nyilvántartásba történő csökkenő belépési és növekvő kilépési forgalom mellett

alakult ki. A nyilvántartásba belépők átlagos havi száma 65,5 ezer főt tett ki a

tárgyévben, amely az előző évi belépők számához képest 4,0 ezer fős (6%-os)

csökkenést mutat. A belépő pályakezdők száma ezzel szemben továbbra is nőtt, az

előző évhez képest 8%-kal. Ha tovább bontjuk a belépők csoportját kiderül, hogy a

nyilvántartásba első alkalommal belépők száma is csökkent valamelyest, és havonta

átlagosan 7,3 ezer főt tett ki. Az új belépő pályakezdők száma továbbra is nőtt 2013-

ban. A korábban már a regisztrációban szereplő ügyfelek száma – amelyek a belépési

forgalom döntő többségét alkotják- nagyobb mértékben csökkent mint az új

belépőké, s elsősorban a nem pályakezdők körében. Ennek hátterében az áll, hogy a

téli közfoglalkoztatás következtében az év végén a támogatott programokból

visszaáramló létszám idén jelentősen kevesebb volt, mint 2012-ben. A növekvő

kilépési forgalom is egyértelműen a különböző közfoglalkoztatási programokba

történő belépések nagyobb volumenének köszönhető (az ezekbe történő belépések a

45000

50000

55000

60000

65000

70000

75000

80000

Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

fő

A pályakezdő álláskeresők számának alakulása, 2011-2013, havonta

2011 2012 2013

35

regisztrációból való kilépést jelentik). Fontos megjegyezni, hogy az elsődleges

munkaerőpiac irányába törtnő kilépések száma csökkent 2012-höz képest.

A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú és a 2)

gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva

A nyilvántartott álláskeresők számának területi különbségeit jobban kifejezik az

álláskeresők számának relatív mutatói, hiszen ezen mutatók figyelembe veszik az

egyes területeken élők különböző létszámát és kor szerinti összetételét (ld.

munkaképes korú lakossághoz viszonyított relatív mutató) valamint a gazdaságilag

aktív népesség eltérő létszámát is (ld. gazdaságilag aktív népességhez viszonyított

relatív mutató).

2013-ban a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított

relatív mutatója 11,9 %-ot tett ki, egy év alatt 0,7 %-ponttal csökkent. Az álláskeresők

gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatójában igen jelentős területi

különbségek mutatkoznak E relatív mutató szerint a nyilvántartott álláskeresők

aránya Észak-Magyarországon (19,5%) és Észak-Alföldön (19,4%) a legmagasabb

(ezen belül kiemelkedik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 23,0%-os, Nógrád, 21,7%-os

valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye 20,9%-os rátával). A mutató a

legalacsonyabb értéket Közép-Magyarországon (6,4%) és Nyugat-Dunántúlon (7,4%)

veszi fel (a megyék közül a legalacsonyabb az értéke Győr-Moson-Sopron megyében,

4,6%). A régiók azonban korántsem egységesek, s már megyei szinten is igen

nagyfokú heterogenitás mutatkozik. Nyugat-Magyarországon például Zala

megyében a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez

viszonyítva csaknem háromszorosa a legkedvezőbb helyzetű Győr-Moson-Sopron

megyének. Közép- és Dél- Dunántúl megyéit tekintve meglehetősen egységesnek

mutatkoznak, Észak-Magyarországon azonban Heves, Észak-Alföldön pedig Jász-

Nagykun-Szolnok relatív jobb pozíciójukkal tűnnek ki régiójukból. Az ország két

ellentétes póluson található régiója közötti különbség 13%-pontnyi a relatív mutatót

tekintve, a távolság némileg csökkent 2012-höz viszonyítva (megyei szinten ugyanez

a különbség 18,4 %-pont).

36

21. diagram

Forrás: NSZF regiszter

A megyék között megfigyelt különbségek nem fejezik jól ki a munkaerőpiac

kistérségi, települési szintű különbségeit, holott ezek a különbségek igen jelentősek,

akár egy-egy megyén belül is. A regionális kutatások alapvető megállapítása, hogy a

rendszerváltást követően a gazdasági folyamatok térségi, kistérségi szinten

szerveződnek, az előnyök és hátrányok nem egy-egy településhez, (vagy mint

korábban elsősorban a települési hierarchiában elfoglalt helyhez) kötődnek, hanem

egy-egy lokális térséghez (pl. egy sikeres városhoz és agglomerációs zónájához). A

lokális szinten mért nagyfokú különbségek a magyar munkaerőpiac alapvető

jellemzői, amelyet a következő térkép a nyilvántartott álláskeresőknek a

munkavállalási korú népességhez mért relatív arányával szemléltet, településenként9.

9 Az álláskeresők tartózkodási helyük (ennek hiányában állandó lakóhelyük) szerint vannak besorolva az egyes településekhez.

5,87,2

10,1 8,7 9,4

4,66,9

12,3

15,017,1

13,7

20,9

15,0

21,7

18,6

15,4

23,0

13,314,8

11,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

Bud

apes

t

Pes

t

Fejé

r

Kom

árom

-E

szte

rgom

Ves

zpré

m

Győ

r-M

oson

-So

pro

n

Vas

Zal

a

Bar

anya

Som

ogy

Tol

na

Bor

sod

-A

baú

j-Zem

plé

n

Hev

es

Nóg

rád

Haj

dú

-Bih

ar

Jász

-Nag

yku

n-Sz

olno

k

Szab

olcs

-Sz

atm

ár-B

ereg

Bác

s-K

isku

n

Bék

és

Cso

ngrá

d

KM KD NYD DD ÉM ÉA DA

%A nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma a gazdaságilag aktív

népességhez viszonyítva, 2013*Relatív mutató, 2013 országos átlag (11,9%)

37

22. diagram A munkanélküliség alakulása 2013-ban településenként

38

A térkép jól szemlélteti az ország belső (pl. Pest megye dél-keleti szeglete, Heves

megye déli része, Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-keleti szeglete) és külső

perifériáit (pl. Nógrád és Borsod megye északi sávja, a keleti határszélek, Baranya és

Somogy megye déli területe). Illetve a keleti országrész rendkívül kedvezőtlen

munkaerő-piaci helyzetét, és azt, hogy ebben az országrészben egy-két nagyváros

tud csak környezetét is mobilizálva jobb mutatókat nyújtani (elsősorban Debrecen

illetve kiemelkedik még Dél-Alföldön Szeged és környezete). Az ország legrosszabb

munkanélküliségi mutatóival rendelkező térségei Baranyában, Somogy megye

Balatontól távolabb eső területein és Észak, Észak-Kelet Magyarországon találhatóak.

A megváltozott munkaképességű álláskeresők számának alakulása 3)

A 2012. január 1-jén hatályba lépett, 2011. évi CXCI. Törvény a megváltozott

munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

szabályozza a megváltozott munkaképességű személyek részére folyósítható

ellátások körét és ennek feltételeit. Eszerint a megváltozott munkaképességű

személyek ellátása a rehabilitációs hatóság komplex minősítésének keretében

megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

a) rehabilitációs ellátás, vagy

b) rokkantsági ellátás lehet.

A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra

jogosult.

A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a

rehabilitációja nem javasolt.

Kivétel: rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott

munkaképességű személynek is,

a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi

nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

Az Flt (1991. évi IV. törvény - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

ellátásáról) 2013. január elsejétől hatályba lépő módosítása megváltoztatta az

álláskeresőként nyilvántartásba vehető személyek körét. Eszerint nem lehet

álláskereső az a személy, aki rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott

munkaképességű személyek ellátásaiban (azaz rehabilitációs ellátásban illetve

39

rokkantsági ellátásban) részesül. 2013. január 1-jét megelőzően az álláskeresőként

nyilvántartásba nem vehető személyek köre többek között csak a rehabilitációs

ellátásban, illetve rehabilitációs járadékban részesülőkre terjedt ki. A hatályos

eljárásrend alapján a megváltozott munkaképességű személyek közül a komplex

minősítést követően megállapított rehabilitációs ellátásban, illetve rehabilitációs

járadékban részesülő személyeknek együttműködési kötelezettsége az illetékes

megyei (fővárosi) kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve felé van. Őket

álláskeresőként nem, de közvetítést kérőként, illetve szolgáltatást kérőként

nyilvántartásba lehet venni.

A fentiek következtében a rehabilitációs hatóság komplex minősítéseinek

előrehaladtával a rehabilitációs ellátásra, valamint 2013. január 1-jétől a rokkantsági

ellátásra jogosulttá váló megváltozott munkaképességű álláskeresőket törölni kell az

álláskeresők nyilvántartásából illetve –ha korábban nem szerepeltek ott - csak

közvetítést kérőként vagy szolgáltatást kérőként vehetők nyilvántartásba. Döntően e

szabályozásbeli változás áll a megváltozott munkaképességű álláskeresők zárónapi

számában megfigyelt csökkenés mögött.

6. belső táblázat Nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma megváltozott munkaképességük szerint, 2011- 2013 között, havonta (fő)

2011

Jan Febr Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Oct Nov Dec Éves átlag

megváltozott munkaképességű

34920 34606 33965 33376 32269 31465 31301 30914 30797 30669 30417 31407 32176

nem megváltozott munkaképességű

649379 638970 616025 578604 539744 521881 522906 518042 505897 500094 495866 520901 550692

Összesen 684299 673576 649990 611980 572013 553346 554207 548956 536694 530763 526283 552308 582868

2012

Jan Febr Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Oct Nov Dec Éves átlag

megváltozott munkaképességű

35018 34792 33180 32324 31995 31475 30940 30420 30074 29755 29961 30633 31714

nem megváltozott munkaképességű

613381 611894 558020 522194 502586 492877 496643 496441 496627 493241 506130 538628 527389

Összesen 648399 646686 591200 554518 534581 524352 527583 526861 526701 522996 536091 569261 559102

2013

Jan Febr Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Oct Nov Dec Éves átlag

megváltozott munkaképességű

32549 31956 29037 26216 24589 23232 22624 22045 21338 21205 19385 17783 24330

nem megváltozott munkaképességű

615902 644560 591089 525774 490485 473769 474559 469830 462751 467389 426925 396490 503294

Összesen 648451 676516 620126 551990 515074 497001 497183 491875 484089 488594 446310 414273 527624

Index 2013/2012, %

92,9% 91,8% 87,5% 81,1% 76,9% 73,8% 73,1% 72,5% 71,0% 71,3% 64,7% 58,1% 76,7%

40

Ki és belépési forgalom 4)

2013-ban a nyilvántartott álláskeresők számában éves szinten mutatkozó csökkenés a

nyilvántartásba történő csökkenő belépési és növekvő kilépési forgalom mellett

alakult ki. A nyilvántartásba belépők átlagos havi száma 65,5 ezer főt tett ki a

tárgyévben, mely az előző évi belépők számához képest 4,0 ezer fős (5,8%-os)

csökkenést mutat. A belépő pályakezdők száma ezzel szemben továbbra is nőtt, az

előző évhez képest 8,1%-kal. A belépő nem pályakezdőké viszont hasonló értékben,

de csökkent.

Ha tovább bontjuk a belépők csoportját kiderül, hogy a nyilvántartásba első

alkalommal belépők száma is csökkent valamelyest, s havonta átlagosan 7,3 ezer főt

tett ki. Az új belépő pályakezdők száma azonban továbbra is nőtt 2013-ban, vagyis az

új belépők számának a csökkenése a nem pályakezdő álláskeresőknek köszönhető.

Az első alkalommal belépő pályakezdők száma az elmúlt négy évben folyamatosan

emelkedő tendenciát mutatott, 2012-ben egy jelentősebb megugrást figyelhetünk meg

a trendben, 2013-ban a növekedés enyhébb ütemben, de tovább folytatódott. Fontos

megjegyezni, hogy a pályakezdők esetében továbbra is többségben vannak a

regisztrációba belépők között a régi ügyfelek, azok tehát, akik korábban már

szerepeltek a nyilvántartásban (61,3%).

Az elmúlt években fontos arányeltolódás figyelhető meg a regisztrációba első

alkalommal belépők összetételét tekintve: az első alkalommal regisztrálók többsége

(57%-a) 2013-ban már a pályakezdők köréből került ki, amire először 2012-ben az azt

megelőző években azonban korábban nem volt példa. Egyre kevesebb tehát azon új

regisztráló ügyfelek száma és aránya, akik nem pályakezdőként keresik fel a

munkaügyi kirendeltségeket.

A korábban már a regisztrációban szereplő ügyfelek száma – melyek a belépési

forgalom döntő többségét alkotják- nagyobb mértékben csökkent mint az új

belépőké, s elsősorban a nem pályakezdők körében. Ennek hátterében az áll, hogy a

téli közfoglalkoztatás következtében az év végén a támogatott programokból

visszaáramló létszám idén jelentősen kevesebb volt, mint 2012-ben. A növekvő

kilépési forgalom is egyértelműen a különböző közfoglalkoztatási programokba

történő belépések nagyobb volumenének köszönhető (az ezekbe történő belépések a

regisztrációból való kilépést jelentik, hiszen a közfoglalkoztatás alatt szünetel az

egyén nyilvántartása).

41

7. belső táblázat A regisztrációba belépő álláskeresők számának alakulása

Megnevezés 2010 2011 2012 2013 Változás 2013

/2012, %

Belépő pályakezdők 7935 8182 9952 10757 8,1%

Ebből: új belépő pályakezdők 2595 2669 3821 4165 9,0%

visszalépő pályakezdők 5340 5513 6131 6592 7,5%

Belépő nem pályakezdők 57318 62759 59566 54749 -8,1%

Ebből: új belépő nem pályakezdők

4583 3927 3668 3102 -15,4%

visszalépő nem pályakezdők

52736 58832 55899 51647 -7,6%

BELÉPŐK ÖSSZESEN 65253 70941 69518 65506 -5,8%

EBBŐL: ÚJ BELÉPŐK ÖSSZESEN 7177 6596 7489 7268 -2,9%

Forrás: NSZF regiszter

A nem pályakezdők körében a tavalyi év hónapjainak átlagát tekintve a belépési

forgalom minden régióban csökkent. A legnagyobb, 10% feletti mérséklődés Közép-

Magyarországon és Közép-, és Dél-Dunántúlon jelentkezett. Az álláskeresők

fluktuációját egyre kevésbé az elsődleges munkaerőpiac folyamatai határozzák meg,

mivel a belépések több mint 95%-a esetében korábban már regisztrált személyek

kisebb-nagyobb megszakítást követő újbóli regisztrációjáról van szó (a nem

pályakezdők körében). 2013-ban a hosszabb ideig tartó közfoglalkoztatási

programok (beleértve a téli közfoglalkoztatás korábbi években nem látott volumenét)

magyarázhatja a csökkenő fluktuációt, hiszen ezen programokból visszaáramló

létszám kevesebb volt (jellemző volt az is, hogy a közfoglalkoztatási programokból

visszalépők egy jelentős részét rövid időn belül új programokba vonták be, egy

hónapon belül lezajló be majd újbóli kilépéseket azonban statisztikailag nem

követjük).

A pályakezdők körében a belépési forgalom továbbra is növekvő. Átlag feletti

mértékben emelkedett a belépő pályakezdők száma egy év alatt Nyugat-Dunántúlon

(10,2%), Észak-Magyarországon (9,9%) és Észak-Alföldön is (10,5%).

42

8. belső táblázat A nyilvántartásba belépők

Forrás: NSZF regiszter

Mivel az adataink arra utalnak, hogy a be- és kilépési oldalon generálódó forgalom

jelentős része nem az elsődleges munkaerő-piaci folyamatok eredménye, hanem

jelentős részben az álláskeresők növekvő ki-és visszalépési forgalma okozza, ennek

kiszűrése érdekében a visszalépő álláskeresőket megbonthatjuk aszerint, hogy az

ismételt nyilvántartásba vétele és az utolsó jelentkezése között mennyi idő telt el.

2013-ben a nyilvántartásba visszalépő ügyfelek 39%-a esetében utolsó jelentkezése a

kirendeltségeken a visszalépését megelőző 6 hónapban történt, további 23%-uk

esetében pedig egy évnél nem régebben. Ezt azt jelenti, hogy a nyilvántartásba

visszalépő ügyfelek 62%-a egy éven belül lépett ki majd újra vissza a regisztrációba, s

arányuk az elmúlt években fokozatosan nőtt. További 20%-uk esetében a legutolsó

jelentkezésig eltelt idő 1 évnél hosszabb, de 4 évnél rövidebb volt, s további 18 %-ban

voltak azok, akik 4 évnél is régebben szerepeltek korábban a regisztrációban. Ez

utóbbi csoportot kezelhetjük gyakorlatilag új belépőként, hiszen korábbi

jelentkezésük óta több mint 4 év telt el, ők vélhetően hosszabb időt töltöttek a

munkaerőpiacon vagy egyéb státuszokban.

Összességében a visszalépő ügyfelek több mint négy-ötöde (az összes belépő 73%-a)

hosszabb rövidebb időt követően tér vissza a nyilvántartásba, ők a munkaerőpiac

peremén mozogva, a legjellemzőbben közfoglalkoztatással (másodsorban az

együttműködés megszakításával majd újrafelvételével) szakítják meg álláskereső

státuszukat.

2013, fő Index 2013/2012, % 2013, fő Index 2013/2012, %

Közép-Magyarország 9566 89,6% Közép-Magyarország 1263 107,6%

Közép-Dunántúl 5848 89,8% Közép-Dunántúl 1120 105,2%

Nyugat-Dunántúl 4429 93,5% Nyugat-Dunántúl 747 110,2%

Dél-Dunántúl 6143 88,1% Dél-Dunántúl 1280 107,4%

Észak-Magyarország 9261 94,2% Észak-Magyarország 1935 109,9%

Észak-Alföld 11922 95,8% Észak-Alföld 2671 110,5%

Dél-Alföld 7579 90,3% Dél-Alföld 1741 104,7%

Ország összesen 54749 91,9% Ország összesen 10757 108,1%

A nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők

száma és változása régiónként, 2013

A nyilvántartásba belépő pályakezdő álláskeresők

száma és változása régiónként, 2013

43

23. diagram

Forrás: NSZF regiszter

Ha elkülönítjük azon visszalépőket, akik utolsó jelentkezése óta több mint 4 év telt el,

s kvázi új belépőként kezeljük őket, akkor így a visszalépő ügyfeleknek egy tisztított

csoportját kapjuk. A három belépő csoport számának éven belüli alakulása

jellegzetes mintázatot mutat: az első alkalommal belépők számában a nyári

hónapokban mutatkozik kisebb emelkedés, amely annak a következménye, hogy a

frissen végzett pályakezdők ekkor keresik fel nagyobb számban a munkaügyi

kirendeltségeket. Ez a szezonális csúcs egyre erősödik, annak következtében, hogy -

ahogy említettük- nő az első alkalommal belépők között a pályakezdők aránya. A

kvázi új belépők szezonalitása a munkaerőpiac „szokásos” szezonális mintázatát

mutatja, vagyis a téli foglalkoztatási holtszezonban emelkedik meg jellemzően a

számuk. A tisztított ismételten belépők számának alakulására viszont az aktív

foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása van nagy hatással: 2010 és 2011

fordulóján számuk megugrása az „Út a munkához „ program lezárultával függ

össze, s ugyanez a megugrás látható a következő két év fordulóján is, ami szintén a

közfoglalkoztatási programok befejeződésének, indulásának a szezonalitását jelzi. Ez

a szezonális emelkedés 2013 év végén a téli közfoglalkoztatási program indulása

következtében elmaradt.

Ha a kilépés oka szerint vizsgáljuk meg a nyilvántartásból kilépő álláskeresőket, az

elmúlt évhez képest kisebb eltolódások mutatkoznak. 2013-ban a kilépők mintegy

20%-a helyezkedett el önállóan (ez 4 %-pontos csökkenést jelent 2012-hez

viszonyítva) további 5%-uk pedig támogatással vagy közvetítéssel talált munkát.

Közfoglalkoztatás miatt 34,4%-uknak szakadt meg rövidebb-hosszabb időre a

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

A nyilvántartásba belépők számának alakulása: új belépők, kvázi új belépők, tisztított ismételten belépők 2010-2013, havonta

új belépő kvázi új belépő (4 évnél régebben volt korábban regisztrált) tisztított ismételten belépő

44

nyilvántartása, ami 6%-ponttal magasabb érték, mint 2012-ben. Az álláskeresők

további 2%-a talált maximum 90 napig tartó rövid idejű munkaviszonyt, ez hasonló

arány, mint az elmúlt években. A munkaerő-piaci képzésbe kapcsolódók aránya

valamelyest emelkedett ugyan (2,2%, 2012: 2,0%), de ez az arány elmarad mind a

2010-es mind a 2009-es szinttől10. Továbbra is magas a nem megfelelő együttműködés

miatt kilépők / kizártak aránya a regiszterből (32,4%).

Ha a regiszterből történő kilépési okokat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az önálló

elhelyezkedés esélye az iskolai végzettség növekedésével meredeken javul: az

alapfokú végzettséggel rendelkezők kevesebb mint 10%-a, a szakiskolában végzett

álláskeresők 21%-a, az érettségivel rendelkezők 26%-a míg a diplomás kilépők 38%-a

talált önállóan munkalehetőséget 2013-ben az elsődleges munkaerőpiacon. A

közfoglalkoztatás kedvezményezettjei az iskolázatlanok: az alapfokú végzettségű

kilépők több mint fele, míg a diplomások mindössze 10%-a kapcsolódott be egy-egy

a közfoglalkoztatási programba. Képzésekbe a gimnáziumban, szakközépiskolában

érettségizettek kapcsolódnak be a legmagasabb arányban (3,8%).

A megyék közül a legmagasabb az önállóan elhelyezkedők aránya Vasban (32%)

Győr-Moson-Sopronban (27%), Komárom-Esztergomban (25%) és a fővárosban

(26%), míg a legalacsonyabb a legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű

megyékben: Szabolcs-Szatmárban és Borsod-Abaúj-Zemplénben (12-13%). E

megyékben a kilépő álláskeresők fele közfoglalkoztatási munkába kapcsolódik be.

Azt is érdemes megvizsgálnunk, hogy a munkanélküliségben eltöltött idő hogyan

hat az elhelyezkedési esélyekre.

A regiszterben három hónapnál kevesebbet töltött álláskeresők 30%-a, a 4-6 és a 7-12

hónapja nyilvántartásban lévők 23-23%-a, az egy éven túl, de két évnél nem régebben

a nyilvántartásban szereplők 18%-a, s a két éven túl regisztráltak 14%-a talált

munkalehetőséget a nyílt munkaerőpiacon (önállóan, közvetítéssel vagy

támogatással). Érdekes és egyben figyelem felhívó, hogy a közfoglalkoztatásba

történő bekerülés esélye nem különbözik lényegesen a regiszterben kevesebb és több

időt töltött álláskeresők között.

10 Fontos azonban megjegyezni, hogy a kilépés okaként megjelenő kódolás során közfoglalkoztatásba lépőként könyvelik el a kirendeltségeken azon személyeket, akik közfoglalkoztatás mellett képzésben is részt vettek.

45

9. belső táblázat A nyilvántartásból 2013-ban kilépők megoszlása a kilépés módja szerint, %

Nyilvántartása megszűnt Nyilvántartása szünetel

Összesen Önáll

óan

Közvetítéssel v.

támogatással

elhelyezkedett

együttműködés hiánya

Nyugdíjas lett

Nappali

tagozatos

hallgató lett

Egyéb

Közfoglalkoztatás

(időtartamtól

független)

Rövid idejű

kereső tevéken

ység

Képzés

Anyasági

ellátás

Önkéntes

katonai

szolgálat

Megyénként

Főváros 26,3 2,7 51,1 0,3 0,1 6,6 10,7 1,2 0,7 0,2 0,0 100,0

Baranya 15,4 5,8 33,0 0,2 0,2 2,9 39,0 0,9 2,2 0,4 0,0 100,0

Bács-Kiskun 20,2 6,5 33,0 0,2 0,2 4,4 30,6 2,4 1,8 0,5 0,0 100,0

Békés 15,9 8,1 24,5 0,2 0,2 2,9 41,4 3,1 3,0 0,7 0,0 100,0

Borsod-Abaúj-Zemplén

11,5 5,6 26,7 0,1 0,2 2,1 49,0 1,9 2,4 0,4 0,0 100,0

Csongrád 20,6 5,6 32,7 0,3 0,3 4,4 31,6 2,3 1,7 0,5 0,0 100,0

Fejér 23,7 2,5 38,3 0,3 0,1 3,7 26,7 2,1 2,3 0,3 0,0 100,0

Győr-Moson-Sopron

27,1 12,2 33,9 0,2 0,1 7,5 15,5 1,2 1,9 0,3 0,0 100,0

Hajdú-Bihar 16,5 3,2 33,8 0,1 0,2 2,4 37,4 2,8 3,0 0,6 0,0 100,0

Heves 19,5 4,8 29,0 0,1 0,2 2,6 38,0 3,2 2,0 0,5 0,0 100,0

Jász-Nagykun-Szolnok

18,9 4,3 25,6 0,2 0,2 2,5 43,4 2,7 1,8 0,5 0,0 100,0

Komárom-Esztergom

25,2 7,5 35,8 0,2 0,1 4,2 21,7 2,3 2,7 0,4 0,0 100,0

Nógrád 17,9 5,0 21,5 0,2 0,2 2,5 47,1 2,9 2,0 0,9 0,0 100,0

Pest 21,9 2,4 48,5 0,2 0,1 5,7 19,6 0,5 0,8 0,2 0,0 100,0

Somogy 17,9 5,6 27,3 0,1 0,2 3,2 41,0 1,6 2,5 0,5 0,0 100,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg

13,2 5,5 22,2 0,1 0,2 2,9 50,1 2,0 3,2 0,5 0,0 100,0

Tolna 22,0 7,0 27,7 0,2 0,2 3,5 35,4 1,1 2,2 0,7 0,0 100,0

Vas 31,8 9,3 26,1 0,2 0,2 3,6 22,3 1,6 4,4 0,5 0,0 100,0

Veszprém 23,5 7,1 31,7 0,1 0,2 3,1 28,6 3,0 2,3 0,4 0,0 100,0

Zala 26,4 5,7 32,6 0,2 0,1 3,8 26,8 1,7 2,1 0,5 0,0 100,0

Ország összesen

19,3 5,3 32,4 0,2 0,2 3,7 34,4 2,0 2,2 0,5 0,0 100,0

Iskolai végzettségenként

alapfokú 9,6 3,0 29,4 0,2 0,0 2,9 51,4 1,4 1,5 0,4 0,0 100,0

szakiskola, szakmunkásképző

21,4 6,1 32,4 0,2 0,1 4,1 31,7 2,0 1,6 0,4 0,0 100,0

gimnázium, szakközépiskola, technikum

26,3 7,3 35,9 0,1 0,4 4,0 19,0 2,6 3,8 0,5 0,0 100,0

felsőfok 37,5 6,5 34,8 0,2 0,4 5,0 10,5 2,4 2,2 0,6 0,0 100,0

A nyilvántartásban töltött idő szerint

1-3 hónap 23,5 6,6 23,1 0,0 0,2 3,8 38,2 2,2 2,0 0,3 0,0 100,0

4-6 hónap 18,2 4,6 43,7 0,1 0,1 2,2 26,9 1,7 2,2 0,3 0,0 100,0

7-12 hónap 17,6 5,1 36,3 0,1 0,2 2,9 32,6 2,1 2,4 0,6 0,0 100,0

13-24 hónap 14,0 3,8 33,0 0,3 0,1 4,6 38,9 1,8 2,4 0,9 0,0 100,0

> 24 hónap 10,7 3,1 35,5 1,5 0,0 9,8 35,1 1,4 2,0 0,8 0,0 100,0

Forrás: NFSZ regiszter

46

Az álláskeresők nyilvántartásába bekerülő álláskeresők munkaerő-piaci pozícióját

alapvetően meghatározza, hogy milyen munkakörben kívánnak elhelyezkedni. Bár a

nyilvántartásba vételkor több keresett foglalkozást is megjelölhetnek az álláskeresők

(hiszen többféle szakképzettségük is lehet, munkatapasztalataik, illetve különféle

’skill-jeik’ különböző munkakörök beöltésére is alkalmassá tehetik őket) mi

statisztikailag az álláskeresők által első prioritásként megjelölt foglalkozásokat

vesszük számba. A nyilvántartásba belépő nem pályakezdők körében a

leggyakrabban keresett foglalkozások 2013-ban a szakképzettséget nem igénylő

egyszerű foglalkozások közül kerültek ki (33%), további 17%-uk ipari, építőipari

foglalkozást keresett, 16%-ban kereskedelmi és szolgáltatási jellegű

foglalkozásokban, 11%-ban pedig gépkezelő, összeszerelő, járművezető

foglalkozásokban kívántak elhelyezkedni. Egy év alatt ezek az arányok nem

mutatnak lényegi elmozdulást, a hosszabb trendek alapján azonban elmondhatjuk,

hogy az elmúlt öt évben a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban

emelkedett az álláskeresők száma, míg az ipari, építőipari szakmákban csökkenés a

megfigyelhető.

A belépő pályakezdők által keresett foglalkozások összetétele eltér a nem

pályakezdőkétől, amely eltérő iskolai végzettségükkel függ szorosan össze: körükben

magasabb a diplomások aránya, lényegesen kevesebben végzetek szakiskolában,

szakmunkásképzőben, mint a nem pályakezdők, s nagyobb arányban szereztek

gimnáziumi, szakközépiskolai érettségit is. A pályakezdő álláskeresők 28,6%-a

szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásokban szeretne elhelyezkedni, s

csaknem ötödük (17,7%-uk) kereskedelmi szolgáltatási jellegű foglalkozásokban.

Majdnem tizedük egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő

foglalkozásokat keres, további 12-12%-uk pedig egyéb felsőfokú vagy középfokú

képzettséget igénylő foglalkozásokat illetve irodai és ügyviteli foglalkozásokat.

Említettük, hogy az összes belépő csaknem három-negyede olyan visszalépő, akik

utolsó regisztrációja kevesebb mint 4 év telt el, ezért érdemes külön is megvizsgálni

azon álláskeresőket, akik 2013-ban először léptek be a regisztrációba vagy

visszalépők bár, de utolsó regisztrációjuk óta több mint négy év telt el. E csoport egy

kisebb része valamilyen inaktív státuszból vált álláskeresővé, ők jellemzően tanulók

voltak (utóbbiak értelemszerűen döntően a pályakezdők közül kerülnek ki), a

többség pedig a munkaerőpiacról érkezett. Őket vizsgálva, tehát az elsődleges

munkaerőpiac aktuális állapotáról kaphatunk visszajelzést, azaz arról, hogy milyen

foglalkozású emberek váltak a legnagyobb számban álláskeresővé 2013-ban. A nem

pályakezdők esetében ezen – tehát erősebb munkaerő-piaci kötődésekkel rendelkező

47

- csoport nagyjából 20-20 %-a keres szakképzettséget nem igénylő egyszerű

foglalkozásokat valamint kereskedelmi-szolgáltatási jellegű foglalkozásokat. 15%-uk

ipari, építőipari, foglalkozásokban, 12%-uk egyéb felsőfokú vagy középfokú

végzettséget igénylő foglalkozásokban, 11%-uk gépkezelői, összeszerelői,

járművezetői foglalkozásokban, 10-10 %-uk pedig irodai ügyviteli, valamint

felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban dolgozna.

Nagyon érdekes hogy a pályakezdők keresett foglalkozásainak szerkezete alig tér el

ebben a csoportban a nem pályakezdőkétől.

10. belső táblázat A nyilvántartásba belépő pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők megoszlása keresett foglalkozásonként, 2012-2013 (%)

FEOR 08 főcsoportok

Összes belépő

2012 2013 Nem

pályakezdő álláskereső

Pályakezdő álláskereső

Nem pályakezdő álláskereső

Pályakezdő álláskereső

0 Fegyveres szervek foglalkozásai 0,1% 0,0% 0,1% 0,03%

1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 1,6% 0,8% 1,6% 0,72%

2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 5,5% 9,0% 5,0% 8,50%

3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 7,9% 12,0% 7,8% 11,95%

4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 7,1% 12,4% 7,1% 12,58%

5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 16,0% 18,4% 16,0% 17,74%

6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 1,7% 1,3% 1,9% 1,29%

7 Ipari és építőipari foglalkozások 16,9% 14,4% 16,6% 13,70%

8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 11,1% 5,2% 11,0% 4,89%

9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 32,1% 26,4% 33,1% 28,60%

Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,00%

FEOR 08 főcsoportok

Új belépők és azon belépők, aki utolsó regisztrációja óta több mint négy év telt el

2012 2013 Nem

pályakezdő álláskereső

Pályakezdő álláskereső

Nem pályakezdő álláskereső

Pályakezdő álláskereső

0 Fegyveres szervek foglalkozásai 0,1% 0,0% 0,12% 0,04%

1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 3,2% 0,9% 3,30% 0,86%

2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 9,2% 10,1% 8,59% 10,26%

3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 12,4% 13,6% 12,01% 13,26%

4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 9,5% 12,9% 10,09% 13,73%

5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 18,2% 18,7% 18,62% 17,43%

6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 1,1% 1,2% 1,09% 1,15%

7 Ipari és építőipari foglalkozások 15,1% 15,5% 14,42% 13,12%

8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 11,5% 4,9% 10,98% 4,44%

9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 19,8% 22,2% 20,79% 25,70%

Összesen 100,0% 100,0% 100,00% 100,00%

Forrás: NSZF regiszter

48

A 2013/14. évi Téli átmeneti közfoglalkoztatási program hatása a 5)

nyilvántartott álláskeresők számának éven belüli alakulására

24. diagram

Forrás: NFSZ-regiszter

Az elmúlt 13 évet tekintve minden évben (kivéve a 20009-es évet, amikor a válság

szintén átrendezte a folyamatokat) nagyon hasonlóan alakult az álláskeresők száma

hónapról-hónapra, azonban 2013-ban megtört ez a szezonalitás, s a görbe szokásos

év végi-év eleji felkunkorodása elmaradt. Az álláskeresők száma ugyanis az év

végével/elejével rendszerint megemelkedik, melyben szerepet játszik pl. az, hogy sok

esetben a határozott idejű szerződések az év végén járnak le, a szezonális munkák

ekkora befejeződnek, illetve már szezonális jelenségnek számított a korábbi években

az is, hogy a közfoglalkoztatási programok az év végén véget értek.

Azonban 2013-ban a korábbi években nem látott mértékű téli közfoglalkoztatási

program elindulásának köszönhetően az év végén nem emelkedett az álláskeresők

létszáma. Ebbe a programba összesen a 131,8 ezer11 egyént sikerült bevonni (ezek a

foglalkoztatások a közfoglalkoztatási program „országos” és „hosszabb időtartamú”

közfoglalkoztatási típusai közé tartoztak).

A 132 ezer egyén között többségben (52%-ban) voltak azok, akik 2013-ban korábban

már dolgoztak közfoglalkoztatás keretében, s ezen sokaság felének pedig maximum

egy hónapja szűnt meg az előző közfoglalkoztatási jogviszonya.

11 Mivel más közfoglalkoztatási formában is foglalkoztattak ebben az időszakban, a közfoglalkoztatásban dolgozók teljes létszáma így a téli hónapokban elérte a 200.000 főt.

300 000

350 000

400 000

450 000

500 000

550 000

600 000

650 000

700 000A nyilvántartott álláskeresők számának éven belüli alakulása

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2013-as év

49

Mindezek mellett sikerült olyan álláskeresői rétegeket is elérnie a programnak, akik

soha vagy legalább egy éve nem vettek részt más közfoglalkoztatási programban. Az

érintett létszámnak közel egy harmada volt az, akit az új közfoglalkoztatási

program12 elindulása óta (2011. január 1-je) még nem vontak be egyik

közfoglalkoztatási eszközbe sem.

25. diagram Téli átmeneti közfoglalkoztatásban résztvevők száma és megoszlása megyénként aszerint, hogy korábban vett-e részt közfoglalkoztatásban

Pest

Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron

Vas

Zala

Somogy

Veszprém Fejér

Tolna

Bács-Kiskun Csongrád

Jász-Nagykun-Szolnok

Békés

Heves

Nógrád

Hajdú-Bihar

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Borsod-Abaúj-Zemplén

Fõváros

Baranya

Még soha nem vett részt közfoglalkoztatásbanTöbb mint egy éve nem vett részt közfoglalkoztatásban, de dolgozott már korábbanElőző közfoglalkoztatási jogviszonya max. 1 hónapja fejeződött beEgy hónapnál régebben, de egy évnél nem régebben dolgozott közfoglalkoztatásban

A közfoglalkoztatásban résztvevők száma, fő8 600 - 17 600 (4)6 600 - 8 600 (3)5 600 - 6 600 (5)2 700 - 5 600 (4)2 400 - 2 700 (4)

A közfoglalkoztatásban résztvevők számának megoszlása, %

Forrás: NFSZ-regiszter

Megyénként igen eltérően alakult a téli átmeneti közfoglalkoztatásban résztvevők

korábbi közfoglalkoztatási „életútja”. Közép-Magyarországon volt a legmagasabb

azon álláskeresők aránya (közel 50%), akiket korábban még soha nem vontak be

közfoglalkoztatásba, tehát itt volt a legtöbb esély újként becsatlakozni a

közfoglalkoztatásba illetve a fővárosnak illetve Pest megyének volt a legnagyobb

merítési lehetősége a bevonható álláskeresők tekintetében (az álláskeresők 15 illetve

14 százalékát kellett elhelyezniük). A legalacsonyabb arányban Szabolcs-Szatmár-

Bereg megyében vonták be a téli közfoglalkoztatásba „még soha nem dolgozott”

egyéneket.

12 2011. január 1-jével jelentősen átalakult a közjellegű foglalkoztatás rendszere. Megszűntek a közhasznú, közcélú és közmunka eszközök, helyükbe az új közfoglalkoztatási rendszer lépett.

50

Komárom-Esztergom, Tolna, Somogy, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben

döntően azokat az álláskeresőket helyezték el újra közfoglalkoztatásba, akiknek az

előző közfoglalkoztatási jogviszonyuk legfeljebb egy hónapja fejeződött be.

Az álláskeresők ellátási típusok szerinti összetétele 6)

Magyarországon a passzív álláskeresési ellátásoknak két típusát különböztetjük meg:

álláskeresési járadékot és nyugdíj előtt állók álláskeresési segélyét.

Álláskeresési járadékban az részesülhet, aki az álláskeresővé válását megelőző

három éven belül legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett. Az álláskeresési

járadék összegét az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben az

érintett jogviszonyokban elért munkaerő-piaci járulék havi átlagos összegének

alapulvételével kell kiszámítani. A járadék folyósításának időtartama minimum 36

nap, de legfeljebb 90 nap. Minden 10 munkaviszonyban töltött nap 1 nap

járadékfolyósítási időnek felel meg. Összege a járadékalap 60%-a, amely nem lehet

magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér

összegénél.

Nyugdíj előtti álláskeresési segély azoknak a nyugdíjhoz közel álló álláskeresőknek

nyújt segítséget az életvitelükhöz, akik tartósan nem tudnak munkaviszonyt

létesíteni. Az az álláskereső jogosult e típusú ellátásra, aki a kérelem benyújtásának

időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve

hiányzik. Legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, vagy a folyósítási

időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítása kereső

tevékenység miatt megszűnt, és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem

szerez jogosultságot. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát kimerítette,

és az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy az előzőekben részletezett

megszűnést követően három éven belül betölti a megállapításhoz szükséges életkort,

és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel és korhatár előtt

ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti

bányászjáradékban nem részesül. A nyugdíj előtti álláskeresési segély összege a

kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40%-a.

E két típus mellett meg kell még említenünk az önkormányzat által megállapított

foglalkoztatást helyettesítő támogatást is. Ezt a támogatást hátrányos munkaerő-

piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtják, abban az esetben ha a

megélhetésük más módon nem biztosítható. Akkor nem biztosított a megélhetés, ha

51

a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és a kérelmezőnek

vagyona nincs.

A 2011. szeptember 1-jei törvényi változások jelentősen átrendezték az álláskeresők

ellátási típus szerinti összetételét. Ekkor több ellátási formát megszüntettek

(álláskeresési segély 1-es, 2-es típusa) valamint az álláskeresési járadék maximális

folyósítási ideje is 270 napról 90 napra csökkent. Ennek következményeként 2011

szeptemberét követően a régi típusú ellátások kifutásával párhuzamosan egyre

kevesebben részesültek a jelentősen megrövidült folyósítási idejű álláskeresési

járadékban, miközben folyamatosan nőtt a foglalkoztatást helyettesítő támogatást

igénybevevő és ellátatlan álláskeresők száma.

26. diagram

Forrás: NFSZ-regiszter

2013-ban az álláskeresők mindössze 11,1%-a részesült álláskeresési ellátásban, ebből

2,4% nyugdíj előtti álláskeresési segélyben13, 8,7% pedig álláskeresési járadékban,

míg a törvényi módosítás előtt 30% körüli volt az álláskeresési ellátásban részesülők

aránya.

2013-ban az álláskereksők több mint fele (54%-a) semmilyen pénzbeli támogatást

nem kapott sem a munkaügyi szervezettől, sem pedig az önkormányzattól

foglalkoztatást helyettesítő támogatás formájában.

Az álláskeresők összetételét régiónként és megyénként vizsgálva jellegzetes

különbségeket figyelhetünk meg. A legtöbb álláskeresési ellátásban részesülő

13 Az elemzésben létszámok a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre vonatkozóan tartalmazzák a 2011. szeptember 1-je előtt megállapított, de még kifutó segély típusokat is.

52

álláskereső a központi régióban található (14,8 ezer fő), az összes álláskeresőhöz

viszonyított arányuk közel egy-ötödöt tett ki. Hasonlóan magas még ez az arány

Nyugat-Dunántúlon, a legmagasabb a megyék közül pedig Győr-Moson-Sopronban

24,9%. Ez arra utal, hogy e két régióban a legnagyobb az álláskeresők között az

elsődleges munkaerőpiacon munkahelyüket vesztett álláskeresők száma (a

másodlagos munkaerő-piacról jövők csak ritka esetben szerzik meg az álláskeresési

járadékhoz elegendő jogszerző időt). Ezzel szemben három régióban Dél-

Dunántúlon, Észak-Alföldön illetve Észak-Magyarországon a 10%-ot sem éri el ez a

részarány. Az álláskeresési ellátásban részesülők legalacsonyabb arányával Hajdú-

Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék rendelkeznek, ahol

egyaránt 8,0% alatt van ez a részarány.

27. diagram A nyilvántartott álláskeresők 2013-as zárónapi létszáma és az ellátási státusz szerinti megoszlása megyénként

Forrás: NFSZ-regiszter

Ezzel szemben a szociális típusú ellátásban részesülők száma és aránya a

kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű régiókban a magasabb, ott ahol a

munkaerőpiacon alacsonyabb a kereslet és az álláskeresők is hosszabb időt töltenek a

nyilvántartásban. E területeken az álláskeresési ellátások lejártát követően nagyobb

53

arányban maradnak a nyilvántartásban az álláskeresők (és igénylik a szociális típusú

ellátást), hiszen csekélyebbek az elhelyezkedési lehetőségek, és az álláskeresők

kedvezőtlenebb iskolai végzettség szerinti összetétele okán munkaerő-piaci esélyeik

is kisebbek. Míg Észak-Magyarországon 43,7%-ot és Észak-Alföldön 41,0%-ot tett ki a

szociális típusú támogatásban részesülők aránya (a megyék közül a legmagasabb

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 45,2%-kal), addig Nyugat-Dunántúlon egynegyed

körüli ez az arány (Győr-Moson-Sopronban mindössze 16%).

A pénzbeli támogatásban nem részesülő álláskeresők aránya minden megyében

jelentős szintre emelkedett, három megye kivételével 50% feletti az arányuk. Nógrád,

Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azért kevesebb az

ellátatlanok aránya, mert az álláskeresők szociális helyzetükre tekintettel nagyobb

számban részesülnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. Az országos átlag

34,9%, addig az említett megyékben a legmagasabb, 40% feletti a szociális jellegű

támogatást igénybe vevők aránya.

Álláskeresési járadék:

Az álláskeresési járadékban részesülők éves átlagos zárónapi száma 2013-ban 48,0

ezer fő volt, amely 23%-kal csökkent az előző évhez képest. A csökkenés oka, hogy

2012-ben még nagyobb számban voltak azok az álláskeresők, akik 2011. szeptember

1-je előtt megállapított jogosultsággal rendelkeztek(ami akár 270 napos időtartamra

is szólhatott), 2013-ban azonban ebben a kifutó ellátásban részesülők száma már

jelentéktelen (már csak a szüneteltetés miatt megszakított esetekben folyósíthatták

2013-ban ezt az ellátást).

2013-ban az álláskeresési járadékba belépők átlagos havi száma 25,9 ezer fő volt, ez

6%-kal kevesebb, mint előző évben, míg a kilépők létszáma valamivel magasabb, 27,1

ezer fő volt. Az ellátásából kilépők legnagyobb hányada, 75,8%-a a megállapított

ellátást teljes egészében kimerítette. 21,5%-uknak sikerült még az ellátás kimerítése

előtt visszatérni a munkaerőpiacra.. Az előző évhez képest 13,5%-kal csökkent az

elhelyezkedettek száma a tárgyévben (ez a mérséklődés az állománycsökkenés egyik

következménye is lehet).

54

28. diagram

Forrás: NFSZ-regiszter

Az ellátás kimerítését megelőzően elhelyezkedettek aránya megyénként eltérő képet

mutat, hiszen a nyugati, kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban az

álláskeresők nagyobb részének sikerül az ellátásuk kimerítését megelőzően

elhelyezkednie. Természetesen ez nagyban függ az adott térség álláshely-kínálatától.

2013-ban két megyében, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében haladta meg a 30%-ot

a járadék kimerítését megelőzően elhelyezkedők aránya, míg 7 megyében a 20%-ot

sem érte el ez az érték.

A megállapított járadék átlagos bruttó összege 2013-ban 67 651 forint volt, a

megállapított jogosultság átlagos időtartama 69 nap volt, utóbbi a következőképpen

oszlott meg: a jogosultak 41,4%-a részére 31-60 nap között jogosultsági időt

állapítottak meg, 58,6%-uknak pedig 61 és 90 nap közöttit.

Nyugdíj előtti álláskeresési segély:

A nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülők éves átlagos zárónapi száma

51,3%-os emelkedés után 13,2 ezer főt jelentett 2013-ban.

Havonta átlagosan 0,8 ezer egyén lett jogosult nyugdíj előtti álláskeresési segélyre,

amely 22,0% (0,1 ezer fős) növekmény eredménye, tehát nem elsősorban a nagyobb

volumenű beáramlás okozta a zárónapi létszám emelkedését. Az ok a kiáramlásnál

keresendő, míg 2012-ben havonta átlagban 0,7 ezer álláskeresőnek szűnt meg az

15%

17%

19%

21%

23%

25%

27%

29%

31%

33%

15,0%

17,0%

19,0%

21,0%

23,0%

25,0%

27,0%

29,0%

31,0%

33,0%

Az álláskeresési járadék kimerítését megelőzően elhelyezkedők aránya 2013-ban megyénként

Országos átlag: 21,5%

55

ellátása, addig 2013-ban csupán 0,3 ezernek, ez több mint 60%-os visszaesés

következménye.

A megállapított segély összege 35 685 forint volt 2013-ban.

II. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerőigények

A 2013. év folyamán több mint 700 ezer állást jelentett be 46,7 ezer foglalkoztató az

NFSZ kirendeltségeire, amely az előző évi létszámhoz képest közel másfélszeresére

emelkedett. Az álláshely-kínálatra jelentős hatással voltak idén is a

közfoglalkoztatási rendszer keretén belül megjelenő munkaerőigények.

29. diagram

Forrás: NFSZ-regiszter

2013-ban a 718,7 ezer állásból 498,4 ezer darab a közfoglalkoztatás valamelyik

eszközét takarta, amely egy év alatt szignifikánsan, több mint 50%-kal emelkedett.

30. diagram

0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

700000

800000

2012 2013

darab Az NFSZ-hez újonnan bejelentett álláshelyek megoszlása

Közfoglalkoztatás Támogatott közfoglalkoztatás nélkül Nem támogatott

56

Forrás: NFSZ-regiszter

Az ábrán is nagyon jól látszik, hogy az állások közel 70%-át a közfoglalkoztatás

álláshelyei tették ki 2013-ban, azon belül a Téli átmeneti program volt a meghatározó,

majd a kistérségi startmunka mintaprogram, a hosszabb időtartamú

közfoglalkoztatás és végül az országos közfoglalkoztatási program következett.

Az elsődleges munkaerőpiacról érkezett állások száma 158,7 ezret jelentett, amelyet

egy év viszonylatában szintén bővülés jellemzett, csak jóval kisebb mértékűt, 14,3%-

sat. A nem támogatott állásokon belül a külföldi állampolgárok részére felajánlott

állások száma 8,4%-kal csökkent 2013-ban, darabszámuk 19,5 ezer darab volt.

Mindezeken túl még két programot kell megemlítenünk, mindkettő a fiatalok

célcsoportja számára nyújtott állásehetőségeket. Az egyik az Első munkahely

garancia program volt, melynek keretében 7,5 ezer álláslehetőséget, a másik pedig a

Nyári diákmunka elősegítése elnevezésű program volt, melynek keretében több mint

17 ezer álláshelyet jeleztek a foglalkoztatók.

57

31. diagram

Forrás: NFSZ-regiszter

A bejelentett állások foglalkoztatási jelleg szerinti megoszlása hasonló képet mutat az

elmúlt években is. Az újonnan bejelentett állások túlnyomó része támogatott

foglalkoztatás keretében került bejelentésre 2013-ban, ez 77,9,%-os arányt jelent, volt

támogatott, míg az összes állás 22,1%-a nem támogatott állás volt. A támogatott

állások dominanciája az utóbbi 3 évben erősödött meg jelentősen. Míg a válság előtt a

nem támogatott állások voltak túlsúlyban az NFSZ-hez bejelentett állások között,

majd azt követően 2009-ben és 2010-ben közel azonos mértékben oszlottak meg. Az

új közfoglalkoztatási program beindulásának és az elsődleges munkaerőpiaci állások

számának jelentős megtorpanásának köszönhetően 2011-től már a támogatott állások

szerepeltek nagyobb súllyal. 2013-ban közel 80%-os túlsúlyról beszélhetünk.

58

11. belső táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz 2013 folyamán újonnan

bejelentett állások alakulása megyénként, az állás-ajánlat jellege szerint

Tám

ogat

ott

Eb

ből

:

Köz

fogl

alk

ozta

tás

Nem

tám

ogat

ott

Eb

ből

: kü

lföl

die

k

rész

ére

Tám

ogat

ott

Ebb

ől:

Köz

fogl

alko

ztat

ás

Nem

tám

ogat

ott

Ebb

ől: k

ülfö

ldie

k

rész

ére.

Darabszám Változás egy év alatt, %

Főváros 42088 40413 29101 13630 79,2 84,7 19,7 2,4

Pest 22691 20062 7195 1895 108,3 108,7 1,3 12,1

Fejér 17649 15727 5191 483 25,7 22,3 12,3 -13,6

Komárom-Esztergom 9877 7701 10405 130 39,5 24,4 28,6 -59,6

Veszprém 15545 13820 6383 86 38,5 29,2 8,9 -39,4

Győr-Moson-Sopron 7892 6807 19189 533 13,5 8,0 33,5 -42,6

Vas 6893 5771 7927 155 24,1 21,1 59,9 15,7

Zala 11671 10306 8831 296 53,3 51,6 11,2 -41,0

Baranya 33004 28080 2811 79 69,1 67,9 6,4 -45,1

Somogy 23063 20165 3578 78 56,0 64,4 29,1 -7,1

Tolna 11307 9840 2391 84 22,9 21,8 35,8 10,5

Borsod-Abaúj-Zemplén 83524 75076 8072 156 81,9 87,8 0,2 15,6

Heves 20592 18641 4372 91 99,3 109,3 -13,5 -13,3

Nógrád 19268 16699 2048 76 90,7 102,6 29,1 -26,9

Hajdú-Bihar 41832 37789 5332 160 69,2 79,9 -3,7 -15,8

Jász-Nagykun-Szolnok 34376 31001 5491 151 58,2 58,3 21,6 -26,3

Szabolcs-Szatmár-Bereg 76264 68692 5358 243 73,1 74,9 1,7 -12,9

Bács-Kiskun 25106 21566 9994 802 47,0 45,4 -0,2 -51,3

Békés 34463 29939 7653 105 32,5 37,2 2,9 -29,1

Csongrád 22790 20333 7425 301 78,3 71,6 6,0 -50,8

Összesen 559895 498428 158747 19534 63,2 65,2 14,3 -8,4

Forrás: NFSZ-regiszter

A beérkezett munkaerő-igények típusát tekintve jellegzetesek a különbségek

megyénként. A hátrányos helyzetű térségekben a támogatott állások vannak

többségben, míg a fejlettebb megyékben a nem támogatott állások. Győr-Moson-

Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megyében 10 állásból 5-8 nem támogatott,

addig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében 10-ből 9 támogatott állás volt 2013-ban.

A bejelentett állások számának egy év alatti 236,7 ezer fős növekményéhez azok a

megyék járultak hozzá leginkább, ahol a közfoglalkoztatás dominanciája igen magas:

Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye ( a növekmény

közel 40%-a e megyékben koncentrálódott).

59

Az abszolút változások vonatkozásában Nógrád megye emelhető ki 82,3%-os egy év

alatti növekedéssel, ebben a bővülésben a támogatott és nem támogatott állások

számának növekedése is szerepet játszott.

A nem támogatott állások kínálata csupán három megyében mutatott szűkülést

(Heves, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun megye), a többi megyében emelkedésről

beszélhetünk. Közülük a legmarkánsabb növekedés a kedvező munkaerő-piaci

helyzetű megyékben, Vas (59,9%), Győr-Moson-Sopron (33,5) és Komárom (28,6%)

megyékben volt.

A nem támogatott állások legnagyobb része, több mint fele a tercier szektorból

(közszolgáltatások nélkül) érkezett, a második legnagyobb csoport (az állások

negyede) a feldolgozóipari állások. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer-, ital-,

dohánytermék-, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék-, illetve a járműgyártás

ágazat volt a domináns 2013-ban.

12. belső táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz újonnan bejelentett nem támogatott állások foglalkozásonkénti toplistája, 2013 (darab)

Nem támogatott (külföldiek

részére meghirdetettek nélkül)

Mechanikaigép-összeszerelő 9703

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 8737

Bolti eladó 7880

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és

szállítási foglalkozású 7057

Egyszerű ipari foglalkozású 4573

Lakatos 2925

Targoncavezető 2667

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 2514

Rakodómunkás 2477

Kőműves 2199

…

Összesen 139213

Forrás: NFSZ-regiszter

A nem támogatott állások foglalkozásonkénti toplistájában nagyrészt a

szakképzettséget igénylő foglalkozások vannak. Első helyen szerepel a mechanikai

gépösszeszerelő, a tehergépkocsi-vezető, bolti eladó, lakatos. A szakképzettséget

igénylők mellett megjelennek a listán a 9-es főcsoportba tartozó, szakképzettséget

nem igénylő állások is, mint például az egyszerű szolgáltatási és szállítási, egyszerű

ipari és építőipari foglalkozások, rakodómunkás foglalkozások is.

60

A következőkben azt vizsgáljuk, hogy az országos toplistára felkerülő

foglalkozásokat mely régiók adták. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni

azt a tényt, hogy a nem támogatott állások döntő hányadát a nyugati régiók adják. A

top lista első helyén szereplő mechanikaigép-összeszerelő foglalkozás közel 70%-át a

Nyugat-és Közép-dunántúli régiókban jelentették be, de Észak-Magyarország 12,1%-

os részesedése sem hanyagolható el.

A második helyen álló tehergépkocsi-vezető foglalkozás keretében bejelentett állások

közel 70%-a a Közép-magyarországi régióból érkezett, ezen belül pedig a fővárosból.

Országos kiterjesztésű munkaerőigény bejelentésekről van szó ebben az esetben,

tehát budapesti székhellyel rendelkező cégek jelezték igényüket és ország egész

területéről várják a jelölteket. Kiemelhető még a lakatos foglalkozásra vonatkozó

munkaerőigény, amit a Nyugat-dunántúli cégek igényelték szignifikáns súllyal. Dél-

Alföldön keresték a legtöbb bolti eladót és kőművest, Észak-Magyarországon az

egyéb egyszerű építőipari foglalkozásút.

61

32. diagram A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz újonnan bejelentett nem támogatott (külföldiek részére meghirdetettek nélkül) állások országos foglalkozásonkénti toplistájának megyénkénti megoszlása, 2013 (darab)

Forrás: NFSZ-regiszter

62

A nem támogatott állások között külön figyelmet érdemelnek a harmadik országbeli

állampolgárok részére felajánlott állások is, hiszen a munkáltató köteles üres

pozícióját a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának

engedélyezéséről szóló külön jogszabály alapján bejelenteni, ha harmadik országbeli

állampolgár munkavégzéséhez munkavállalási engedély és a hazai munkaerő-piaci

helyzet vizsgálata szükséges, a foglalkoztatásra munkaviszonyban vagy

munkaviszonyon kívüli, egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében kerül

sor. Ennek keretében bejelentett állások száma 2013-ban 19,5 ezer darab volt, amely

év alatt 8,4%-os csökkenést mutatott. A legtöbb ilyen típusú állás Budapesten és Pest

megyében és a kereskedelmi és szolgáltatási valamint a szakképezettséget nem

igénylő főcsoportban jelentkezett. A legjellemzőbb foglalkozások a következők

voltak: szakács, pék, masszőr, egyszerű ipari- és szolgáltatási, szállítási foglalkozású.

Az újonnan bejelentett támogatott állások száma 2013-ben 559,9 ezer darab volt, ami

63,2%-os bővülést jelez az előző évhez képest. Ennek az óriási növekedésnek oka, a

2013/14. Téli átmeneti közfoglalkoztatási program elindításának köszönhető. 2014.

október-decemberi időszakban a közfoglalkozatás keretében bejelentett állások

száma 230,9 ezer darab volt, amely a 2013-as kínálatnak a 43,2%-a.

A legtöbb újonnan bejelentett támogatott állást a tárgyévben továbbra is az Észak-

magyarországi és Észak-alföldi megyékben jelentek meg: Borsod-Abaúj-Zemplén

(83,5 ezer), Szabolcs-Szatmár-Bereg (76,3 ezer).

33. diagram

Forrás: NFSZ-regiszter

63

A támogatott állások több mint 89%-át közfoglalkoztatás keretén belül kínálták a

foglalkoztatók. A téli átmeneti és a kistérségi startmunkaprogram keretében kínálták

a legtöbb állást, az előbbiben a támogatott állások 37,7%-át, míg utóbbiban 25,9%-át,

amelyek között a legnagyobb számban a szakképzettséget nem igénylő

foglalkozások találhatóak.

13. belső táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz újonnan bejelentett

közfoglalkoztatásra vonatkozó állások foglalkozásonkénti toplistája, 2013 (darab) Darab Arányuk, %

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 268266 53,8

Egyéb takarító és kisegítő 43583 8,7

Szemétgyűjtő, utcaseprő 19910 4,0

Kubikos 16209 3,3

Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 16100 3,2

Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású 12818 2,6

Intézményi takarító és kisegítő 10978 2,2

Általános irodai adminisztrátor 8775 1,8

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 8564 1,7

Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású 8259 1,7

Erdészeti foglalkozású 6868 1,4

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 6411 1,3

…

Összesen 498428 100,0

Forrás: NFSZ regiszter

A közfoglalkoztatás keretében megjelenő állások esetében a legtöbb állás a

szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra vonatkozik, a top12-as lista

kétharmada a 9-es főcsoportba tartozik. A foglalkozások szerint eloszlás

tulajdonképpen az elmúlt évek során nem változott.

Strukturális egyensúlytalanság a munkaerőpiacon 7)

A munkaerőpiacot jellemző strukturális egyensúlytalanság következtében a

munkaerő-hiány és munkaerő többlet egyszerre van jelen Magyarországon. A

kínálati oldalon az alacsony munkavállalási hajlammal, szakképzetlenséggel vagy

nem megfelelő szakmai tudással, elavult szakmaismeretekkel, nem megfelelő

kiegészítő kompetenciákkal vagy motivációval jelen lévő álláskeresők mellett az

ország egyes területein és egyes foglalkozásaiban kialakultak és tartósan

megmaradtak a hiányszakmák. A keresleti oldalon megjelenő munkaerő-igények

számát és trendjét természetesen többféle munkaerő-piaci folyamat is

befolyásolhatja a magas fluktuáció, a növekvő kereslet a munkaerő iránt illetve a

tartós munkaerőhiány. Az NFSZ adminisztratív munkaerőigény nyilvántartása

64

azonban nem alkalmas ezen tényezők szétválasztására, így a tartósan betöltetlen

állások köre sem azonosítható.

A keresett és kínált szakmák körében azonban évek óta nagy átfedés van

Magyarországon.

14. belső táblázat Nyilvántartott álláskeresők keresett foglalkozásainak és a rendelkezésre

álló nem támogatott (külföldiek részére felajánlottak nélkül) állások toplistája, 2013

A rendelkezésre álló álláshelyek éves átlaga (FEOR-08) Darabszá

m Arány

, % Regisztrált álláskeresők

száma zárónapon Létszám, fő

Arány, %

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 2142 7,7

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású

117548 22,3

Mechanikaigép-összeszerelő 1680 6,0 Bolti eladó 38324 7,3

Bolti eladó 1415 5,1 Általános irodai adminisztrátor

22888 4,3

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású

1222 4,4 Intézményi takarító és kisegítő

18712 3,5

Egyszerű ipari foglalkozású 809 2,9 Portás, telepőr, egyszerű őr

17418 3,3

Lakatos 574 2,1 Egyéb takarító és kisegítő 12503 2,4

Húsfeldolgozó 568 2,0 Mechanikaigép-összeszerelő

11985 2,3

Szabó, varró 513 1,8 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr

9557 1,8

Targoncavezető 506 1,8 Vagyonőr, testőr 9010 1,7

Rakodómunkás 463 1,7 Lakatos 8834 1,7

Kőműves 447 1,6 Konyhai kisegítő 8252 1,6

Hegesztő, lángvágó 422 1,5 Kőműves 8208 1,6

… … … 0,0

Összesen 27865 100,0 Összesen 527624 100,0

Forrás: NFSZ regiszter

Az adatokból egyrészt azt a tanúságot vonhatjuk le, hogy az egyszerű állások is nagy

számban szerepelnek a bejelentett betöltetlen állások között, ezek betöltésére

folyamatos az igény, annak ellenére, hogy az álláskeresők között is találunk nagy

számban ezekben a foglalkozásokban munkát keresőket.

A keresleti és kínálati oldal közötti átfedések egyrészt a magyar munkaerőpiac

területi egyenlőtlenségeinek és az alacsony mobilitásnak a következményei másrészt

ok az is, hogy az adott szakmájú/képzettségű állást kereső személynek - a formális

képzettségen felüli - szakmai ismeretei, munkatapasztalata, munkavégzési készségei

és kiegészítő kompetenciái nem megfelelőek. A szakképzettség hiánya mellett tehát

legalább ekkora probléma az álláskeresők körében a széles értelemben vett alacsony

65

foglalkoztathatósági szint, a nem kellő készségek, kompetenciák, a megfelelő

motivációk hiánya, az elavult szakmaismeret.

Kék színnel jelöltük a fenti táblázatban azokat a foglalkozásokat, amelyek mind a

keresleti, mind a kínálati oldal TOP 10-es listáján megtalálható. Ilyen például a

tehergépkocsi-vezető, mechanikai gépösszeszerelő, a bolti eladó és az egyszerű

szolgáltatási és szállítási, lakatos, kőműves foglalkozások.

III. Munkaerő-közvetítés

A közvetítési tevékenység a munkaügyi szervezet legfontosabb munkaerő-piaci szolgáltatása, amelynek célja a munkaadók munkaerőigényének kielégítése, illetve az álláskeresők mielőbbi munkához (munkahelyhez) juttatása. Tavaly 725,2 ezer közvetítés zárult le a kirendeltségeken14, amely egy 37%-os növekedés eredménye 2012-höz képest. A közvetítések számának emelkedése a támogatott állásokra történő közvetítések megugró számának köszönhető, ezek esetében csaknem 50%-kal emelkedett a közvetítések száma 2013-ban 2012-höz képest. Ez a megugró közvetítési gyakoriság a 2013. évi közfoglalkoztatási programoknak köszönhető, hiszen a téli közfoglalkoztatás indulásakor közvetíteni kellett minden programba belépőt, még ha csak egy korábbi programból átlépő személyről is volt szó. A támogatott állásokra továbbra is a többszörös közvetítés, illetve a túlközvetítés jellemző a közfoglalkoztatásban jelentkező magas fluktuáció miatt.

15. belső táblázat A lezárt közvetítések számának és eredményének alakulása

2012 2013 Változás 2013/2012 (%) (eset)

Támogatott állásokra közvetítés 419476 615718 146,8% Ebből: sikeres 321763 491901 152,9%

Nem támogatott állásokra közvetítés 111084 109454 98,5%

Ebből: sikeres 40453 37606 93,0% ÖSSZESEN 530560 725172 136,7%

EBBŐL: sikeres 362216 529507 146,2% Forrás: NFSZ-regiszter

Összességében 2013-ban százból 85 közvetítés támogatott állásra történt. Ez az arány

a 2012-ben még 80%, s az ezt megelőző években még kiegyensúlyozottabb volt. Az

eltolódás jól mutatja, hogy a közfoglalkoztatás előtérbe kerülésével a kirendeltségi

közvetítési munka súlypontja is áthelyeződött, a nagy volumenű közfoglalkoztatási

14 Csak a lezárt közvetítéseket vesszük számba, mivel ezek eredménye ismert.

66

programokra kellett közvetíteni az álláskeresőket. Az a munkaterhelés, amit a nagy

létszámú közvetítések adminisztrálása és kezelése jelent, minden bizonnyal hat a

nem támogatott álláshelyekre történő közvetítésre fordítható humánerőforrás-

kapacitásra is. Ezt jelzi, hogy a sikeres közvetítések közül mindössze 7% esik nem

támogatott állásokra.

A nem támogatott állások esetén minden harmadik közvetítés zárult sikeresen (37,6

ezer darab), a sikeres közvetítések száma valamint valamelyest az aránya is, csökkent

az előző évhez képest.

A legtöbb sikeres közvetítés az elsődleges munkaerőpiacon 2013-ban a mechanikai

gép-összeszerelő (3459 db), a bolti eladó (2949 db), az egyéb, máshova nem sorolható

egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású (2828 db), az egyszerű ipari

foglalkozású (1790 db), és egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (1118 db) állásokra

történtek.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy a Virtuális Munkaerő-piac portál 2013. nyári

elindulása a közvetítések számának csökkenése irányába hat, hiszen ez az online

eszköz a munkát keresők és foglalkoztatók - kirendeltségi közvetítés nélküli -

egymásra találását hivatott elősegíteni. Sok esetben a közvetítési gyakorlat

közvetítőlapokkal történő „lepapírozása” helyett más csatornákat is használnak a

kirendeltségek a munkaerőigények kielégítésére a SMS-től kezdve, a hírleveleken át

a telefonos értesítésig. Több megyében jellemző, hogy a munkáltatói igények

kiszolgálása végett nemcsak regisztrált állást keresőket illetve közvetítést kérőket

közvetítenek, hanem a munkaügyi központok nyitnak a fejvadász- jellegű

szolgáltatások fejlesztése felé is.

67

IV. Csoportos létszámcsökkentési bejelentések

A 2013-as év folyamán összes 156 foglalkoztató jelezte az illetékes kirendeltségen

csoportos létszámcsökkentési döntését, amelyben összesen 10,9 ezer munkavállaló

volt érintett. Az érintett létszám az előző évekhez képest mérséklődést mutat, ez

leginkább a 2012-es évhez viszonyítva igaz. Az egy év alatt közel felére csökkent az

elbocsátott létszám, ami az igen magas bázisnak köszönhető. 2012 év elején több cég

is jelentős sokaságú leépítést hajtott végre. Közülük is kiemelendő a nemzeti

légitársaság felszámolása, ami hatást gyakorolt annak beszállítói hálózatára is és

szintén az év elején történt egy kormányzati intézkedés keretén belül végrehajtott

létszámleépítés. 34. diagram

Forrás: NFSZ regiszter

A 2013 hónapjaiban viszonylagosan egyenletesen oszlott meg a csoportos

létszámcsökkentés, nem történt jelentősebb kiugrás: az év elején történt egy kisebb a

kicsúcsosodás, majd májusban és augusztusban ismét valamelyest nagyobb létszám

volt érintve..

Eredetileg 2013-ban 17,9 ezer főt érintően jeleztek előzetes létszámcsökkentési

szándékot a foglalkoztatók, de mindössze 60% esetében követte a szándékbejelentést

a döntésbejelentést. Fontos megemlíteni, hogy szerencsére sok olyan esetről

értesülnek a kirendeltségeink, amikor a döntés sem valósul meg, a foglalkoztatónak

sikerül megoldást találni a működési okból bekövetkezett problémára.

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

4 000

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

fő

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók száma (döntésbejelentés)

2010 2011 2012 2013

68

Területi vonatkozásban vizsgálva az elbocsátások nem egyenletesen jelentkeztek az

országban. A legnagyobb részük a Közép-magyarországi régióba koncentrálódott:

Budapesten az érintett létszám 27,5%-a, Pest megyében a 16,7%-a dolgozott, s

jelentős még Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11,3%-os érintettsége is. Az előbb

említett megyékben 100 fő feletti volt az érintett munkavállalók létszáma, míg a többi

megyében ez alatt maradt. Két megyében, Tolnában és Somogyban nem történt

csoportos létszámcsökkentés 2013-ban.

A legtöbb munkavállalót a 100% külföldi tulajdonnal és a 300 vagy annál nagyobb

statisztikai állományi létszámmal (féléves) rendelkező cégek bocsátották el.

A foglalkoztatók gazdasági tevékenységük szerinti megoszlásban sem tapasztalható

jelentősebb elmozdulás az előző évekhez képest. A feldolgozó ipar volt a legnagyobb

létszámvesztő ág, ezen belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás és a

fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártás ágazat. A feldolgozóipar mellett még

a kereskedelem, járműgyártás emelhető 12,6%-os érintettségével. 35. diagram

Forrás: NFSZ regiszter

Foglalkozásonként vizsgálva a leépítések megoszlását a bejelentett dolgozók 20,2%-a

a gépkezelői, összeszerelői, járművezetői és 19,3%-a az ipari, építőipari

foglalkozásokban, 19,2%-a az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő

munkakörökben tevékenykedett az elbocsátását megelőzően.

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

Gép

keze

lők,

ös

szes

zere

lők,

já

rmű

veze

tők

Ipar

i és

épít

őip

ari

fogl

alko

záso

k

Egy

éb fe

lsőf

okú

vag

y kö

zép

fokú

kép

z.-e

t ig

ényl

ő fo

gl.-

ok

Fels

őfok

ú k

épze

ttsé

g ön

álló

alk

alm

. igé

nylő

fo

glal

kozá

sok

Gaz

das

ági,

igaz

gatá

si,

érd

ek-k

épv.

-i v

ezet

ők,

törv

ényh

ozók

Szak

kép

zett

sége

t nem

ig

ényl

ő (e

gysz

erű

) fo

glal

kozá

sok

Irod

ai é

s ü

gyvi

teli

(ügy

félk

apcs

olat

i)

fogl

alko

záso

k

Ker

eske

del

mi é

s sz

olgá

ltat

ási

fogl

alko

záso

k

Mez

őgaz

das

ági é

s er

dőg

azd

álko

dási

fo

glal

kozá

sok

Fegy

vere

s sz

erve

k fo

glal

kozá

sai

fő A létszámcsökkentési döntésben érintett munkavállalók foglalkozási főcsoportok szerint, 2013

69

D. A keresetek alakulása 2013-ban a Bértarifa felvétel adatai alapján15

A bruttó havi teljes kereset alakulása 8)

2013-ban nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatottakkal együtt) 2,8%-kal nőtt a

bruttó keresetek átlaga 2012-höz képest. Ez kicsivel alatta marad a KSH által mért

teljes éves átlagos növekedésnek (3,4%). A növekedéshez a minimálbér emelése, a

költségvetési szektorban hozott bérpolitikai intézkedések (egészségügy, oktatás)16

illetve a gazdasági élénkülés is hozzájárult, melyek hatására az inflációt meghaladó

mértékben nőttek a bruttó keresetek. A versenyszférában illetve a

közfoglalkoztatottakkal együtt mért költségvetésben a nemzetgazdasági átlag körüli

volt a bruttó keresetek emelkedése (2,8% illetve 3,2%), amely a KSH által mért

adatoktól valamelyest szintén elmarad (utóbbiak szerint mindkét szektorban 3,6%

volt az éves átlag).

A közfoglalkoztatottak magas száma miatt a költségvetési és a nemzetgazdasági

kereset átlagot közfoglalkoztatottak nélkül is számoljuk, ez utóbbit csak 2012-től.

Eszerint a közfoglalkoztatottak nélkül mért kereset növekedés a költségvetési

szektorban 6,7% volt tavaly (a KSH éves adata 6%), míg a nemzetgazdaságban 4%

(KSH éves adata: 4,2%).

36. diagram

Forrás: Tarifa, 2013

15 Az „Egyéni bérek és keresetek” felmérést évente egyszer, májusról készítjük el, de a módszertan biztosítja, hogy a kereseti

adatok az egész évet reprezentálják. 16 A 2013-as Tarifa adatok még nem tartalmazzák a 2013-as béremelések hatását az oktatásban, és az egészségügyben. Tartalmazzák viszont a 2012 májusa után végrehajtott emeléseket ugyanebben a két szektorban (az orvosok béremelését , amely 2012 augusztusában lépett életbe, illetve a tanárok egyszeri, visszamenőleges jutalmát 2012 júniusában). Vagyis a költségvetésben illetve az oktatási és egészségügyi ágakban látható kereset növekedés a 2012 májusa után illetve a 2013 májusa előtt végrehajtott bérpolitikai intézkedések hatását mutatja.

160000

170000

180000

190000

200000

210000

220000

230000

240000

250000

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Ft/fő, hó Teljes munkaidős munkavállalók teljes havi bruttó keresete

Nemzetgazdaság

Versenyszféra

Költségvetésközfoglalkoztatottak nélkül

Költségvetésközfoglalkoztatottakkal együtt

Nemzetgazdaságközfoglalkoztatottak nélkül

70

A bruttó kereset változása az egyes gazdasági ágakban17

Az előző évekhez hasonlóan 2013-ban is az energia ellátásban, az információ

technológiában és a pénzügyi és biztosítási tevékenységben kerestek legjobban a

munkavállalók. Az átlag felett kerestek a szakmai, műszaki és tudományos

tevékenységben dolgozók illetve a közigazgatásban, a bányászatban és a

feldolgozóiparban is.

A jelentős béremelkedés ellenére (11-12%) átlag alatt kerestek az oktatásban és az

egészségügyben foglalkoztatottak. A vendéglátásban, a mezőgazdaságban és az

egyéb szolgáltatások területén kerestek a legrosszabbul a munkavállalók, mintegy

harmadát a legjobban kereső szektorok átlagának.

A legnagyobb foglalkoztatóval rendelkező feldolgozóiparban tavaly az átlagos

mértéknél valamelyest kevesebbel, 3%-kal nőttek a keresetek (KSH: 4,5%). Az oktatás

és az egészségügy mellett magas volt a keresetemelkedés a vendéglátásban, az egyéb

szolgáltatásokban, a művészeti-szórakoztató szektorban és a bányászatban is.

Jelentősen egyik szektorban sem csökkentek a bruttó keresetek, egyes ágakban, mint

pl. a villamos energia szektor és az ingatlanügyletek kisebb kereset visszaesést

láthattunk (5-6%).

37. diagram

Forrás: Tarifa, 2013

17 Az adatok nem tartalmazzák a közfoglalkoztatottak keresetét.

71

Az állománycsoportok keresetének alakulása

Érdekes következtetéseket vonhatunk le a versenyszféra állománycsoportos

megoszlásban vizsgált adataiból. A közel 3%-os átlagos bruttó kereset növekedésből

a versenyszférában az adatok szerint nagyrészt a vezetők (7%) és a termelésirányítók

(15%), illetve kisebb mértékben a szakmunkások (4%) és a mesterek (3%) profitáltak.

A szellemi foglalkozásúak keresetnövekedése átlag alatti volt (1%), míg a fizikai

foglalkoztatottak 3%-kal kerestek jobban.

38. diagram

Forrás: Tarifa, 2013

Az iskolai végzettség hatása a keresetekre

Az iskolai végzettség jelentős hatással van a keresetek alakulására. A 2013-as adatok,

a 2012. évihez hasonlóan azt mutatják, hogy az egyetemet végzettek kiugróan jobban

keresnek az alacsonyabb iskolai végzettségű munkavállalóknál, vagyis a felsőfokú

végzettséget jelentősen honorálja a munkaerőpiac.

Az egyetemet végzettek átlagkeresete (600 ezer Ft/fő, hó a versenyszférában és

335 000 Ft/fő, hó a költségvetésben) még a főiskolai végzettséggel rendelkezők

fizetésének is közel 1,5-szerese volt; a középfokú végzettséggel rendelkezők

keresetének pedig 2,5-3, míg az általános iskolai végzettségűek keresetének majdnem

a 4-szerese.

A következő ábrán az is jól látható, hogy a szakmunkás és az alatti képzettséggel

rendelkező foglalkoztatottak bére a versenyszférában és a költségvetésben csak

0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

700000

800000

Ft/fő, hó A teljes keresetek különbsége állománycsoportonként a versenyszférában, Ft/fő,hó (2012-2013)

2012

2013

72

minimálisan tér el egymástól, míg a magasabb képzettséggel rendelkezők keresete a

versenyszférában jobban megemelkedik, mint a költségvetési szektorban. A

vállalkozói szektor tehát a magas végzettséget jobban jutalmazza, mint a

költségvetési szektor.

39. diagram

Forrás: Tarifa, 2013

100000

200000

300000

400000

500000

600000

Ált

alán

osis

kola

0-7

oszt

ály

Ált

alán

osis

kola

8 os

ztál

y

Szak

isko

la

Szak

mun

kás

kép

ző

Szak

közé

pis

kola

Gim

názi

um

Tec

hnik

um

Főis

kola

Egy

etem

Ft/fő, hóA teljes keresetek különbsége iskolai végzettség szerint,

2013Versenyszféra Költségvetés

73

E. Módszertani leírás

A kiadványban szereplő adminisztratív forrásokból származó adatok vonatkozási időpontja a tárgyhónap zárónapja (tárgyhónap 20-a). A bejelentett munkaerőigények esetében a tárgyhónapban munkaközvetítésre rendelkezésre álló álláshelyek (előző havi záróérték + tárgyhavi új bejelentések) számát is közöljük. Az aktív foglalkoztatási programok esetében szintén ezt a módszert követjük, vagyis az érintett létszám ebben az esetben azokat foglalja magába, akik a tárgyhónapban legalább egy napon támogatott eszközben vettek részt. Az áramlási, ún. flow-típusú adatok (be- ill. kilépők) a tárgyidőszak első és utolsó napja,

vagyis az előző hónap zárónapja és a tárgyhónap zárónapja közötti mozgás kumulált

összegeként értelmezhetők.

Az idősoros táblákban szereplő éves átlag a havi adatok 12 havi számtani átlagát jelenti, míg

a havi átlag az év első hónapjától a tárgyhónapig eltelt időszak számtani átlagát mutatja. A

változást ezekben a táblákban a havi átlagoknak az előző év hasonló időszakának átlagához

viszonyítva adjuk meg. (Kivétel a december, amikor mindkét év esetében rendelkezésre áll

az éves átlag, így itt a változás ezek hányadosaként jelenik meg.)

A regionális adatoknál az egyes régiókhoz tartozó megyék a következők:

Közép-Magyarország: Budapest, Pest; Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom,

Veszprém; Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala; Dél-Dunántúl: Baranya,

Somogy, Tolna; Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád; Észak-

Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg; Dél-Alföld: Bács-

Kiskun, Békés, Csongrád.

Nyilvántartott álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges

feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat

tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban,

valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül, és az

alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és

egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes

kirendeltséggel együttműködik, és akit az illetékes kirendeltség álláskeresőként nyilvántart.

(A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv,

továbbiakban Flt.)

Nyilvántartott pályakezdő az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy

esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel

rendelkező, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső. További feltétel, hogy

álláskeresési támogatásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.

(Flt.)

74

A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában.

Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik

álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a

Foglalkoztatási Törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására

jogosultságot szereztek. Az Flt. 2010. január 1-től hatályba lépett módosítása szerint az

álláskeresési járadék megállapításánál figyelembe kell venni mind a munkaviszonyban,

mind az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységben eltöltött jogszerző időt, így a

vállalkozói járadék, mint ellátási forma, 2010. január 1.-től beolvadt az álláskeresési járadék

fogalmába. 2011. szeptember 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék megállapításának

és folyósításának feltételei. 2012. január 1-jétől megváltozott az álláskeresési járadék

megállapításának feltétele (Flt.).

Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, a) akik min.

180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min

200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor a

reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140

napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették. 2011. szeptember

1-jétől megváltoztak az álláskeresési segély megállapításának és folyósításának feltételei. Az

„a” és „b” típusú ellátási forma megszűnt, a „c” ellátási formát nyugdíj előtti álláskeresési

segély elnevezésként az álláskeresők továbbra is igényelhetik, a legalább 140 napos

álláskeresési járadékra való jogosultság (és kimerítés) 90 napra lecsökkent.

2012. január 1-jétől megváltozott a nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításának

feltételei (Flt.).

Rendszeres szociális segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik

hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korúak és jövedelmük kiegészítésére, pótlására

pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. január 1-jétől a rendszeres szociális

segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segélyezettek, a

rendelkezésre állási támogatottak. 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás

helyébe új ellátási forma a bérpótló juttatás lépett. 2011. szeptember 1-jétől pedig a

bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott. (A

szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv).

Csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves

átlagos statisztikai létszáma szerint

a) Húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz,

75

b) Száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) Háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.

(A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. Tv. 71-76 §)

NEET

A Foglalkoztatási Bizottság és az Indikátor Munkacsoport 2010-ben létre a NEET indikátort,

amely segítségével mérni lehet azon fiatalok arányát, akik nem résztvevői az oktatási

rendszernek és nem is dolgoznak. Ez az indikátor ILO (International Labour Organisation)

ajánlásain alapszik, így minden ország NEET aránya összehasonlíthatóvá válik.

Azért vált szükségszerűvé a NEET indikátor definiálása, mert a fiatalok munkaerő-piaci

helyzetét csak a munkanélküliségi ráta és foglalkoztatási ráta segítségével lehetett leírni,

vagyis csak azokról nyújtott e két ráta releváns információt, akik már foglalkoztatottak vagy

éppen aktív munkakeresők. A hagyományos indikátorok csak korlátozottan tudják megítélni

a fiatalok munkaerőpiacon betöltött szerepét. A fiatalok aránya rendkívül magas az oktatási

rendszerben, mind a közoktatásban, mind pedig az informális oktatásban. Eddig nem lézett

olyan mutató, amely az inaktív és nem tanuló fiatalokról információt nyújtott volna. A

NEET-tel átfogóbb képet kaphatunk az ifjúság helyzetéről.

Milyen csoport is fedd le NEET?

NEET: either in mployment nor in ducation and raining. n e e t

Olyan fiatalok, akik nem dolgoznak, és nem vesznek részt az oktatásban vagy közoktatási

rendszeren kívüli képzéseken. A nem dolgozó körben, nem csak azok tartoznak bele, akik

dolgozó szeretnének, csak valamilyen okból kiszorultak a munkaerőpiacról, hanem azok is,

akik nem akarnak, Összefoglalva a NEET indikátor pontos definíciója a következő:

Azon fiatalok aránya az adott ismérvű népességen belül, akik

Munkanélküliek (ILO definíció szerint), és nem aktív résztvevői a közoktatási

rendszernek vagy a képzéseknek, vagy

Inaktívak (ILO definíció szerint), akik nem vesznek részt a közoktatási rendszerben és

a közoktatási rendszeren kívüli képzésen.

A NEET népességet gyakorlatilag 5 alcsoportra oszthatjuk:

• Az ILO definíció szerinti munkanélküliek, ők alkotják a legnagyobb csoportot, akiket

tovább bonthatunk tartós, illetve nem tartós munkanélküliekre;

76

• az inaktívak közül azok, akik nem állnak rendelkezésre (nem tudnak munkába állni

két héten belül, ha találnának munkát): pályakezdők, családi kötelezettségei miatt

(gyereknevelés, családtagok ápolása stb), betegség miatt távollévők;

• azok, akik nem keresnek munkát, nem akarnak tanulni, valamint egyéb

kötelezettségeik illetve munkaképtelenségük nem korlátozzák ezekben a

tevékenységeikben;

• a lehetőségkeresők: azok a fiatalok aktívan keresnek állást illetve folytatni kívánják

tanulmányaikat, de

A NEET ráta különböző dimenziók mentén is értelmezhető, mint például életkor, munkaerő-

piaci státusz, nem és iskolai végzettség szerint.

Bértarifa felvétel

A Tarifa az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban a Nemzetgazdasági

Minisztérium (NGM) fejezete alatt elrendelt kötelező statisztika, amelyet minden évben

egyszer hajtunk végre. Adattartamát tekintve megfelel az EU előírásainak. Az adatfelvétel

végrehajtásáért, az adatfeldolgozásért és az adatbázis kialakításáért a Nemzeti Munkaügyi

Hivatal a felelős.

Az adatokat május hónapról vesszük fel. Az adatfelvétel reprezentatív. Az adatfelvétel során

az 5 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek és non-profit szervezetek

– kb. 18 ezer szervezet - szolgáltat adatot valamint a költségvetési intézmények a

létszámnagyságtól függetlenül. Ez utóbbi döntő hányada a Magyar Államkincstáron

keresztül valósul meg. Az így kialakult adatbázis közel 1 millió ember adatát tartalmazza,

ami kb. 2,5 millió foglalkoztatottat reprezentál.

Két féle módszert alkalmazunk a mintavételnél: az 50 fő feletti cégek nem minden

munkavállalójukról adnak információt, csak azokról, akik a hónap egy bizonyos napján

születtek (kb. 10%-os minta), az 50 fő feletti cégek esetében pedig mi veszünk egy

véletlenszerű 20%-os mintát a KSH cég regiszteréből.

Mire használjuk?

A háromoldalú bértárgyalások adatbázisaként szolgál: a kormányzat, a munkavállalók és a

munkáltatók képviselői vesznek részt a bértárgyalásokon, őket szolgálja az adatokból

készített úgynevezett sztenderd tábla rendszer, amelynek a tartalmába, és az egész felmérés

tartalmába is beleszólhat mindhárom oldal.

Az adatokat elsősorban az NGM használja, főképp a minimálbér-változások hatásaink

elemzéséhez, illetve a költségvetési bértábla változtatásainak hatás elemzéséhez

77

A munkaügyi szervezetben leggyakrabban használt információ a foglalkozásonkénti (FEOR)

bér- ás kereset átlagok (külföldi munkavállalók), de a foglalkozásonkénti adatokat használja

az ONYF (nyugdíjak megállapítása), és a Bíróságok is (kártérítési perek).

78

F. Belső táblázatjegyzék

1. belső táblázat A részmunkaidős foglalkoztatás fő oka (15-64 éves népesség), 2013, %. ...... 12

2. belső táblázat Az egyszerűsített foglalkoztatás tisztított (nettó) létszámadatai, 2013

(ezer fő) ............................................................................................................ 14

3. belső táblázat Foglalkoztatási ráták alakulása a foglalkoztatottak főbb csoportjaiban,

munkanélküliségi ráta és a NEET ráta ........................................................ 14

4. belső táblázat A NEET ráták a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint

korcsoportonként 2013-ban Magyarországon, % ....................................... 23

5. belső táblázat A tartósan állást keresők számának alakulása 2012-ben és 2013-ban

negyedévente (fő) ........................................................................................... 33

6. belső táblázat Nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma megváltozott

munkaképességük szerint, 2011- 2013 között, havonta (fő) ..................... 39

7. belső táblázat A regisztrációba belépő álláskeresők számának alakulása ...................... 41

8. belső táblázat A nyilvántartásba belépők ............................................................................ 42

9. belső táblázat A nyilvántartásból 2013-ban kilépők megoszlása a kilépés módja szerint,

% ........................................................................................................................ 45

10. belső táblázat A nyilvántartásba belépő pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők

megoszlása keresett foglalkozásonként, 2012-2013 (%) ............................ 47

11. belső táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz 2013 folyamán újonnan bejelentett

állások alakulása megyénként, az állás-ajánlat jellege szerint ................. 58

12. belső táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz újonnan bejelentett nem

támogatott állások foglalkozásonkénti toplistája, 2013 (darab) ............... 59

13. belső táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz újonnan bejelentett

közfoglalkoztatásra vonatkozó állások foglalkozásonkénti toplistája,

2013 (darab) ..................................................................................................... 63

14. belső táblázat Nyilvántartott álláskeresők keresett foglalkozásainak és a rendelkezésre

álló nem támogatott (külföldiek részére felajánlottak nélkül) állások

toplistája, 2013 ................................................................................................. 64

15. belső táblázat A lezárt közvetítések számának és eredményének alakulása ...................... 65

79

G. Diagramjegyzék

1. Diagram A bruttó hazai termék egy év alatti változása, 2012-2013, negyedévente

2. Diagram Aktivitási ráta alakulása a visegrádi országokban (15-64 évesek)

3. Diagram Munkahelyvédelmi akció terv igénybevétele, 2013. december

4. Diagram A foglalkoztatási ráta (15-64) és a foglalkoztatottak számának változása, 2013

5. Diagram A 15-74 éves foglalkoztatottak számának alakulása

6. Diagram A foglalkoztatottak számának változása

7. Diagram A válság hatása munkaerőpiacon

8. Diagram Az egyszerűsített foglalkoztatás tisztított (nettó) létszámadatai, 2011-2013-ban,

negyedévente

9. Diagram A férfi és női foglalkoztatási ráták alakulása 5 éves korcsoportonként, 2013-ban

10. Diagram Az alkalmazotti létszám változása 2013-ban, az előző évhez képest

11. Diagram A munkanélküliek számának és a munkanélküliségi rátának az alakulása

Magyarországon (2007-2013)

12. Diagram A gazdasági aktivitás alakulása 2013-ban megyénként

13. Diagram A NEET ráta alakulása a 15-24 évesek körében 2013-ban az Európai Unió

tagállamaiban

14. Diagram A 15-24 évesek NEET rátája

15. Diagram A nem tanuló és nem dolgozó népesség megoszlása aktivitás szerint 2013-ban

korcsoportok szerint

16. Diagram ILO szerinti munkanélküliek és NFSZ-nél nyilvántartott álláskeresők számának

alakulása

17. Diagram A munkanélküliek munkaerő-felmérésben mért létszámának megoszlása aszerint,

hogy nyilvántartott álláskereső-e az illető vagy sem megyénként, 2013

18. Diagram A munkanélküliek Munkaerő-felmérésben mért létszámának megoszlása aszerint,

hogy nyilvántartott álláskereső-e az illető vagy sem iskolai végzettségenként és

korcsoportonként, 2013

19. Diagram A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 2013-ban, havonta

20. Diagram A pályakezdő álláskeresők számának alakulása, 2011-2013, havonta

21. Diagram A nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma a gazdaságilag aktív népességhez

viszonyítva, 2013

22. Diagram A munkanélküliség alakulása 2013-ban településenként

80

23. Diagram A nyilvántartásba belépők számának alakulása: új belépők, kvázi új belépők, tisztított

ismételten belépők 2010-2013, havonta

24. Diagram A nyilvántartott álláskeresők számának éven belüli alakulása

25. Diagram Téli átmeneti közfoglalkoztatásban résztvevők száma és megoszlása megyénként

aszerint, hogy korábban vett-e részt közfoglalkoztatásban

26. Diagram Nyilvántartott álláskeresők megoszlása ellátási típusonként 2013-ban

27. Diagram A nyilvántartott álláskeresők 2013-as zárónapi létszáma és az ellátási státusz szerinti

megoszlása megyénként

28. Diagram Az álláskeresési járadék kimerítését megelőzően elhelyezkedők aránya 2013-ban

megyénként

29. Diagram Az NFSZ-hez újonnan bejelentett álláshelyek megoszlása

30. Diagram Az NFSZ-hez újonnan bejelentett álláshelyek száma a munkaerőigény jellege szerint

2013-ban

31. Diagram Az újonnan bejelentett munkaerőigények száma a foglalkoztatás jellege szerint

32. Diagram A közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások megoszlása típusonként, 2013

33. Diagram A közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások megoszlása típusonként, 2013

34. Diagram A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett csoportos létszámcsökkentéssel

érintett munkavállalók száma (döntésbejelentés)

35. Diagram A létszámcsökkentési döntésben érintett munkavállalók foglalkozási főcsoportok

szerint, 2013

36. Diagram Teljes munkaidős munkavállalók teljes havi bruttó keresete

37. Diagram Teljes bruttó havi keresetek átlaga áganként, 2013

38. Diagram A teljes keresetek különbsége állománycsoportonként a versenyszférában, Ft/fő,hó

(2012-2013)

39. Diagram A teljes keresetek különbsége iskolai végzettség szerint, 2013

81

H. Táblázatjegyzék 1. táblázat A nyilvántartott álláskeresők létszáma ............................................................................ 1

2. táblázat A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív

mutatója ................................................................................................................................ 2

3. táblázat A nyilvántartott álláskereső férfiak létszáma .................................................................. 3

4. táblázat A nyilvántartott álláskereső nők létszáma ...................................................................... 4

5. táblázat A nyilvántartott álláskeresők között a legfeljebb 8 általános iskolai vagy gimnáziumi

végzettséggel és a diplomával rendelkezők létszáma.................................................... 5

6. táblázat A tartósan - egy éven túl megszakítások nélkül - nyilvántartott álláskeresők száma és

aránya ................................................................................................................................... 6

7. táblázat A nyilvántartott álláskeresők létszáma korcsoportok szerint ....................................... 7

8. táblázat A nyilvántartott álláskeresők összetétele a kapott ellátás szerint ................................ 8

9. táblázat A nyilvántartott álláskeresők létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2013-

ben ......................................................................................................................................... 9

10. táblázat A megváltozott munkaképességű álláskeresők létszáma ........................................... 10

11. táblázat A nyilvántartásba belépő pályakezdő álláskeresők létszáma 2013-ben, havonta .... 11

12. táblázat A nyilvántartásba belépő álláskeresők létszáma ......................................................... 12

13. táblázat A nyilvántartásba belépő pályakezdő álláskeresők létszáma ..................................... 13

14. táblázat A nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők létszáma ............................ 14

15. táblázat A nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők létszáma 2013-ben, havonta15

16. táblázat A nyilvántartásba először belépő álláskeresők létszáma ............................................ 16

17. táblázat A nyilvántartásba először belépő pályakezdő álláskeresők létszáma ....................... 17

18. táblázat A nyilvántartásba először belépő nem pályakezdő álláskeresők létszáma .............. 18

19. táblázat A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők létszáma .................................................... 19

20. táblázat A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők létszáma legmagasabb iskolai végzettség

szerint 2013 ........................................................................................................................ 20

21. táblázat 2013 év folyamán újonnan bejelentett álláshelyek száma ........................................... 21

22. táblázat 2013 év folyamán újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma ....................... 22

23. táblázat 2013 év folyamán újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma .............. 23

24. táblázat Létszámleépítési döntésekben érintett munkavállalók száma megyénként és

régiónként .......................................................................................................................... 24

25. táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerőigények

foglalkozásonként, 2013 (darab) ..................................................................................... 25

26. táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott ÁLLÁSKERESŐK keresett

foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2013 (fő) ............................................................... 27

82

I. TÁBLÁZATOK

90468 15,5 88991 15,9 87599 16,6Budapest 48750 8,4 48332 8,6 46940 8,9

Pest 41719 7,2 40659 7,3 40659 7,7

54294 9,3 50172 9,0 47725 9,0Fejér 22903 3,9 21226 3,8 19641 3,7

Komárom-Esztergom 13920 2,4 13252 2,4 12754 2,4

Veszprém 17472 3,0 15695 2,8 15331 2,9

36631 6,3 33424 6,0 34179 6,5Győr-Moson-Sopron 11957 2,1 10313 1,8 9498 1,8

Vas 8903 1,5 8012 1,4 8405 1,6

Zala 15772 2,7 15100 2,7 16276 3,1

69134 11,9 67349 12,0 61550 11,7Baranya 29213 5,0 28522 5,1 25156 4,8

Somogy 25452 4,4 24682 4,4 23174 4,4

Tolna 14470 2,5 14145 2,5 13220 2,5

110699 19,0 106910 19,1 96885 18,4Borsod-Abaúj-Zemplén 69393 11,9 66599 11,9 59292 11,2

Heves 21361 3,7 20751 3,7 19646 3,7

Nógrád 19945 3,4 19560 3,5 17947 3,4

138454 23,8 134265 24,0 126601 24,0Hajdú-Bihar 47151 8,1 46759 8,4 44381 8,4

Jász-Nagykun-Szolnok 30294 5,2 28318 5,1 26389 5,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg 61010 10,5 59187 10,6 55831 10,6

83188 14,3 77992 13,9 73085 13,9Bács-Kiskun 33639 5,8 31515 5,6 30319 5,7

Békés 27782 4,8 25108 4,5 22744 4,3

Csongrád 21766 3,7 21370 3,8 20021 3,8

582868 100,0 559102 100,0 527624 100,0

1. táblázat

A nyilvántartott álláskeresők létszáma

éves zárónapi átlagok

2013

Létszám, fő Megoszlás, %

2012

Létszám, fő Megoszlás, %

2011

Létszám, fő Megoszlás, %

Összesen

Régiók és megyék

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Észak-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Közép-Magyarország

1

2011 2012 2013

6,8 6,6 6,4Budapest 6,2 6,1 5,8

Pest 7,6 7,4 7,2

10,9 9,9 9,5Fejér 12,1 10,8 10,1

Komárom-Esztergom 9,5 8,9 8,7

Veszprém 10,8 9,6 9,4

8,0 7,4 7,4Győr-Moson-Sopron 5,7 5,0 4,6

Vas 7,7 6,7 6,9

Zala 11,7 11,6 12,3

16,6 16,4 15,4Baranya 16,6 16,4 15,0

Somogy 18,3 18,2 17,1

Tolna 14,2 13,7 13,7

21,5 21,2 19,5Borsod-Abaúj-Zemplén 23,5 22,9 20,9

Heves 16,1 15,7 15,0

Nógrád 22,9 23,9 21,7

22,0 21,0 19,4Hajdú-Bihar 20,7 19,9 18,6

Jász-Nagykun-Szolnok 18,1 16,8 15,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg 26,0 25,0 23,0

14,5 13,6 13,0Bács-Kiskun 14,8 13,7 13,3

Békés 17,8 15,8 14,8

Csongrád 11,5 11,5 11,0

13,2 12,6 11,9 * A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, az adott évet megelőző év január 1-jei állapota szerint (KSH)

2. táblázat

éves átlagok

Összesen

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója*

%Régiók és megyék

2

43898 14,8 42550 15,4 42599 15,9Budapest 23271 7,8 23034 8,4 22678 8,5

Pest 20626 6,9 19516 7,1 19921 7,4

27059 9,1 24237 8,8 23778 8,9Fejér 11153 3,8 9890 3,6 9433 3,5

Komárom-Esztergom 6984 2,4 6519 2,4 6416 2,4

Veszprém 8922 3,0 7828 2,8 7928 3,0

18343 6,2 16175 5,9 17218 6,4Győr-Moson-Sopron 5607 1,9 4663 1,7 4550 1,7

Vas 4553 1,5 3919 1,4 4257 1,6

Zala 8183 2,8 7594 2,8 8411 3,1

35627 12,0 33906 12,3 32020 12,0Baranya 15016 5,1 14308 5,2 12904 4,8

Somogy 13198 4,4 12539 4,5 12211 4,6

Tolna 7413 2,5 7058 2,6 6904 2,6

58707 19,8 55307 20,1 51181 19,1Borsod-Abaúj-Zemplén 36983 12,4 34705 12,6 31404 11,7

Heves 11128 3,7 10415 3,8 10186 3,8

Nógrád 10596 3,6 10188 3,7 9591 3,6

72004 24,2 66656 24,2 65166 24,3Hajdú-Bihar 24386 8,2 23308 8,5 22614 8,4

Jász-Nagykun-Szolnok 15551 5,2 13333 4,8 12811 4,8

Szabolcs-Szatmár-Bereg 32067 10,8 30015 10,9 29742 11,1

41444 14,0 36975 13,4 35715 13,3Bács-Kiskun 16469 5,5 14671 5,3 14333 5,4

Békés 14292 4,8 12188 4,4 11603 4,3

Csongrád 10683 3,6 10116 3,7 9779 3,7

297082 100,0 275806 100,0 267677 100,0

Észak-Alföld

2013

Létszám, fő Megoszlás, %

Összesen

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

3. táblázat

éves zárónapi átlagok

A nyilvántartott álláskereső férfiak létszáma

Létszám, fő Megoszlás, %

2012

Létszám, fő Megoszlás, %Régiók és megyék

2011

3

2011

46570 16,3 46442 16,4 45000 17,3Budapest 25478 8,9 25298 8,9 24262 9,3

Pest 21092 7,4 21143 7,5 20738 8,0

27235 9,5 25934 9,2 23948 9,2Fejér 11750 4,1 11336 4,0 10207 3,9

Komárom-Esztergom 6936 2,4 6733 2,4 6337 2,4

Veszprém 8550 3,0 7866 2,8 7403 2,8

18288 6,4 17249 6,1 16961 6,5Győr-Moson-Sopron 6350 2,2 5650 2,0 4948 1,9

Vas 4349 1,5 4093 1,4 4148 1,6

Zala 7589 2,7 7506 2,6 7865 3,0

33507 11,7 33442 11,8 29530 11,4Baranya 14197 5,0 14213 5,0 12252 4,7

Somogy 12254 4,3 12142 4,3 10963 4,2

Tolna 7056 2,5 7087 2,5 6316 2,4

51992 18,2 51603 18,2 45704 17,6Borsod-Abaúj-Zemplén 32410 11,3 31894 11,3 27888 10,7

Heves 10233 3,6 10337 3,6 9460 3,6

Nógrád 9349 3,3 9373 3,3 8356 3,2

66450 23,3 67608 23,9 61435 23,6Hajdú-Bihar 22765 8,0 23451 8,3 21767 8,4

Jász-Nagykun-Szolnok 14743 5,2 14985 5,3 13579 5,2

Szabolcs-Szatmár-Bereg 28943 10,1 29172 10,3 26089 10,0

41744 14,6 41018 14,5 37369 14,4Bács-Kiskun 17171 6,0 16843 5,9 15986 6,1

Békés 13491 4,7 12920 4,6 11142 4,3

Csongrád 11082 3,9 11254 4,0 10241 3,9

285786 100,0 283296 100,0 259947 100,0

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

2013

Összesen

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

4. táblázat

éves zárónapi átlagok

A nyilvántartott álláskereső nők létszáma

Létszám, fő Megoszlás, %

2012

Létszám, fő Megoszlás, %Régiók és megyék

Létszám, fő Megoszlás, %

4

Ebből: Ebből: Ebből:

szakképesítéssel rendelkező

szakképesítéssel rendelkező

szakképesítéssel rendelkező

39597 12655 9868 39753 12715 9749 39651 12935 9219Budapest 21031 7051 7089 21130 7192 7062 20747 7202 6645Pest 18567 5604 2780 18623 5524 2687 18904 5732 2575

24650 6663 2834 22977 6328 2664 22541 6309 2336

Fejér 10680 2838 1203 10039 2689 1118 9522 2619 958Komárom-Esztergom 6418 2005 721 6117 1913 679 6073 1895 620Veszprém 7552 1820 911 6821 1726 867 6946 1796 758

15469 4097 2635 14178 3888 2408 14748 4194 2161

Győr-Moson-Sopron 4580 1353 1120 3971 1171 1028 3786 1182 841Vas 3734 1104 641 3427 1039 568 3671 1147 532Zala 7155 1640 874 6780 1678 811 7291 1865 788

35278 9042 3017 34137 9201 2994 31447 8495 2552

Baranya 14826 4531 1427 14177 4629 1474 12577 4106 1273Somogy 13212 2480 950 12796 2539 928 12111 2471 762Tolna 7239 2031 641 7164 2033 592 6759 1919 518

59563 12918 4031 57290 13045 3965 51790 12425 3433

Borsod-Abaúj-Zemplén 37725 7736 2413 35851 7740 2370 31601 7269 2075Heves 10989 2254 1037 10728 2256 1014 10389 2248 875Nógrád 10850 2928 581 10711 3049 580 9800 2908 483

77451 18731 5620 75510 19027 5525 71836 18796 4880

Hajdú-Bihar 24698 6771 2297 24639 6914 2306 23529 6888 2149Jász-Nagykun-Szolnok 16149 3754 1108 15163 3684 1074 14082 3607 940Szabolcs-Szatmár-Bereg 36605 8206 2216 35708 8429 2145 34226 8300 1791

37887 11657 4378 35843 11389 4263 33633 10928 3845

Bács-Kiskun 15597 3984 1537 14906 3968 1469 14422 3941 1335Békés 13201 4458 1168 11954 4151 1108 10851 3833 980Csongrád 9089 3215 1673 8983 3269 1686 8360 3154 1530

289895 75762 32384 279688 75593 31566 265645 74081 28427* szakképzetlen: max. 8 általános osztállyal, gimnáziumi érettségivel rendelkezik.

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Összesen

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

5. táblázat

2013

legmagasabb iskolai végzettsége: 8 általános iskola vagy gimnázium

diplomáslegmagasabb iskolai

végzettsége: 8 általános iskola vagy gimnázium

2012

legmagasabb iskolai végzettsége: 8 általános iskola vagy gimnázium

diplomásRégiók és megyék

diplomás

2011

A nyilvántartott álláskeresők között a legfeljebb 8 általános iskolai vagy gimnáziumi végzettséggel és a diplomával rendelkezők létszáma

éves zárónapi átlagok

5

20616 23,0 21610 24,3 24615 28,1Budapest 11327 23,2 11841 24,5 13553 28,9

Pest 9288 22,3 9770 24,0 11062 27,2

12969 23,9 11050 22,0 10874 22,8Fejér 5868 25,6 5538 26,1 5306 27,0

Komárom-Esztergom 2824 20,3 2362 17,8 2339 18,3

Veszprém 4278 24,5 3149 20,1 3229 21,1

8678 23,7 6943 20,8 8135 23,8Győr-Moson-Sopron 2136 17,9 1682 16,3 1651 17,4

Vas 2225 25,0 1666 20,8 1941 23,1

Zala 4317 27,4 3594 23,8 4544 27,9

18839 27,2 17466 25,9 19802 32,2Baranya 27,0 7646 26,8 8672 34,5

Somogy 7336 28,8 6390 25,9 7208 31,1

Tolna 3627 25,1 3430 24,2 3922 29,7

32042 28,8 29488 27,6 33415 34,5Borsod-Abaúj-Zemplén 20808 30,0 18354 27,6 20232 34,1

Heves 5598 26,2 5436 26,2 6277 32,0

Nógrád 5636 28,3 5698 29,1 6906 38,5

37301 26,9 36954 27,5 44434 35,1Hajdú-Bihar 13254 28,1 13557 29,0 16227 36,6

Jász-Nagykun-Szolnok 7424 24,5 7302 25,8 8432 32,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg 16623 27,2 16095 27,2 19775 35,4

21604 25,9 20149 25,8 22034 30,1Bács-Kiskun 9408 28,0 8407 26,7 9726 32,1

Békés 6711 24,2 6401 25,5 6430 28,3

Csongrád 5485 25,2 5341 25,0 5878 29,4

152048 26,1 143659 25,7 163309 31,0

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld

2013

Létszám, fő

Az összes nyilvántartott

álláskeresőn belüli arány, %

2011

Összesen

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

6. táblázat

éves zárónapi átlagok

A tartósan - egy éven túl megszakítások nélkül - nyilvántartott álláskeresők száma és aránya

Létszám, fő

Az összes nyilvántartott álláskeresőn

belüli arány, %

2012

Létszám, fő

Az összes nyilvántartott álláskeresőn

belüli arány, %

Régiók és megyék

6

25 év alatt 25-54 év55 év és felette

25 év alatt 25-54 év55 év és felette

25 év alatt 25-54 év55 év és felette

8384 68976 13108 9079 65181 14732 9463 61317 16819

Budapest 3689 37629 7432 4030 35756 8546 4084 33282 9575Pest 4695 31347 5677 5049 29425 6185 5379 28036 7244

7573 39552 7169 7490 35150 7531 7468 32056 8202

Fejér 3321 16426 3156 3225 14661 3340 3112 12957 3572Komárom-Esztergom 1950 10133 1836 1990 9302 1959 1984 8647 2123Veszprém 2303 12992 2177 2275 11187 2232 2372 10452 2507

4749 26428 5455 4916 23497 5011 5361 23055 5763

Győr-Moson-Sopron 1525 8824 1608 1480 7420 1412 1524 6420 1555Vas 1216 6428 1259 1271 5568 1172 1384 5626 1395Zala 2008 11176 2588 2164 10509 2427 2454 11010 2813

10502 51346 7286 10524 48925 7900 10235 43201 8114Baranya 4534 21667 3012 4463 20742 3317 4187 17677 3292Somogy 3560 18962 2930 3627 17943 3112 3655 16308 3211Tolna 2408 10717 1345 2434 10240 1472 2393 9216 1612

18213 82213 10273 17832 77402 11676 16360 68120 12404Borsod-Abaúj-Zemplén 11863 51329 6202 11515 48080 7004 10376 41532 7384Heves 3310 16214 1837 3287 15253 2211 3105 14020 2522Nógrád 3041 14669 2235 3030 14069 2461 2879 12569 2498

24054 102044 12356 23621 96798 13845 22680 89142 14779Hajdú-Bihar 7777 34624 4750 7841 33520 5398 7605 30828 5947Jász-Nagykun-Szolnok 5102 22024 3167 4925 20001 3392 4603 18144 3642Szabolcs-Szatmár-Bereg 11175 45396 4439 10855 43277 5055 10471 40170 5190

13165 61022 9001 12790 55668 9534 12498 50554 10032

Bács-Kiskun 5308 24851 3480 5310 22496 3709 5304 21014 4001Békés 4589 20163 3030 4166 17839 3103 3930 15667 3148Csongrád 3268 16007 2491 3314 15333 2723 3265 13873 2883

86640 431580 64648 86251 402622 70229 84065 367447 76112

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Összesen

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

7. táblázat

A nyilvántartott álláskeresők létszáma korcsoportok szerint

Régiók és megyék2011 2012 2013

éves zárónapi átlagok

7

álláskeresési ellátás

szociális típusú ellátás

ellátatlanálláskeresés

i ellátás

szociális típusú ellátás

ellátatlanálláskeresés

i ellátás

szociális típusú ellátás

ellátatlan

17296 37280 35893 18094 22842 48055 14844 23917 48837Budapest 9219 20043 19487 9958 12126 26248 8209 12614 26117Pest 8076 17237 16405 8136 10716 21807 6635 11303 22720

12125 17449 24720 8268 12975 28928 7063 13157 27505Fejér 5027 6941 10935 3310 5603 12312 2900 5379 11362Komárom-Esztergom 2768 5021 6131 2515 3106 7630 2057 3475 7222Veszprém 4330 5487 7655 2443 4266 8986 2106 4304 8921

7226 13985 15420 7053 7647 18725 6320 8350 19509Győr-Moson-Sopron 1457 5638 4862 2781 1596 5936 2362 1521 5616Vas 1698 3367 3838 1678 1773 4560 1511 2032 4862Zala 4072 4980 6720 2594 4277 8229 2447 4798 9032

23739 16152 29243 6853 25219 35277 5395 22280 33875Baranya 10463 6777 11972 2975 11221 14326 2093 9405 13658Somogy 9293 5802 10356 2381 9450 12850 2122 8693 12359Tolna 3983 3572 6915 1497 4547 8101 1179 4183 7858

46292 22591 41816 8832 49662 48417 7832 42297 46756Borsod-Abaúj-Zemplén 30766 12793 25834 4923 32424 29252 4423 26534 28335Heves 7817 5450 8094 2270 8401 10080 1941 7880 9826Nógrád 7709 4347 7888 1639 8836 9085 1468 7883 8595

53153 28601 56700 10799 57284 66182 9302 51944 65356Hajdú-Bihar 16850 10316 19984 4193 18540 24025 3391 16496 24494Jász-Nagykun-Szolnok 11096 7317 11880 2864 11815 13639 2554 10221 13614Szabolcs-Szatmár-Bereg 25207 10968 24836 3741 26928 28518 3357 25226 27248

22268 21373 39546 9020 24661 44312 7698 22428 42959Bács-Kiskun 9070 8743 15827 3647 10195 17673 3087 9636 17597Békés 8935 6561 12287 2586 8926 13596 2352 7463 12930Csongrád 4263 6070 11432 2787 5540 13044 2259 5330 12432

182099 157431 243338 68918 200289 289895 58453 184374 284797Összesen

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

8. táblázat

éves zárónapi átlagok

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

A nyilvántartott álláskeresők összetétele a kapott ellátás szerint

Régiók és megyék

2011 2012 2013

8

legfeljebb 8 általános iskola

Szakmunkásképző, szakiskola

szakközépiskola, technikum

gimnázium felsőfokú ismeretlen Összesen

28314 22201 16525 11337 9219 3 87599Budapest 13403 10111 9437 7344 6645 1 46940Pest 14911 12089 7088 3993 2575 2 40659

18296 15377 7471 4245 2336 0 47725Fejér 7796 5878 3282 1726 958 0 19641

Komárom-Esztergom 4867 4262 1799 1206 620 0 12754

Veszprém 5632 5237 2391 1314 758 0 15331

11863 10949 6321 2885 2161 0 34179Győr-Moson-Sopron 2827 3065 1807 959 841 0 9498

Vas 2954 2577 1625 717 532 0 8405

Zala 6082 5307 2890 1209 788 0 16276

26310 19025 8524 5137 2552 2 61550Baranya 10186 7783 3522 2392 1273 1 25156

Somogy 10331 7202 3100 1780 762 0 23174

Tolna 5793 4040 1903 966 518 1 13220

44049 27540 14115 7741 3433 7 96885Borsod-Abaúj-Zemplén 26810 17191 8420 4791 2075 5 59292

Heves 8876 5513 2868 1514 875 1 19646

Nógrád 8363 4836 2827 1436 483 1 17947

58388 34901 14983 13449 4880 1 126601Hajdú-Bihar 18856 12838 5865 4673 2149 0 44381

Jász-Nagykun-Szolnok 11664 7615 3752 2418 940 0 26389

Szabolcs-Szatmár-Bereg 27868 14447 5366 6358 1791 1 55831

26494 22996 12609 7139 3845 2 73085Bács-Kiskun 11895 9794 4767 2528 1335 1 30319

Békés 8202 7419 3495 2649 980 0 22744

Csongrád 6397 5784 4347 1963 1530 0 20021

213712 152989 80549 51933 28427 14 527624

Közép-Dunántúl

Összesen

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

A nyilvántartott álláskeresők létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2013-ban9. táblázat

éves zárónapi átlagok

Régiók és megyék

Közép-Magyarország

9

2011 2012 2013

3200 3305 2695Budapest 1282 1421 1119

Pest 1918 1884 1575

3063 3024 2263Fejér 1156 1198 879

Komárom-Esztergom 1165 1116 841

Veszprém 741 710 543

1621 1546 1251Győr-Moson-Sopron 523 496 375

Vas 509 469 374

Zala 588 581 502

4029 3958 2985Baranya 1901 1866 1326

Somogy 1165 1134 843

Tolna 963 958 816

5452 5484 4366Borsod-Abaúj-Zemplén 3228 3302 2748

Heves 992 975 717

Nógrád 1232 1207 900

8719 8561 6522Hajdú-Bihar 2194 2147 1856

Jász-Nagykun-Szolnok 1743 1620 1240

Szabolcs-Szatmár-Bereg 4782 4793 3426

6093 5836 4249Bács-Kiskun 2074 1997 1345

Békés 1821 1756 1386

Csongrád 2198 2083 1519

32176 31714 24330

10. táblázat

Összesen

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

A megváltozott munkaképességű álláskeresők létszáma

éves zárónapi átlagok

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Létszám, főRégiók és megyék

10

jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.Havi átlag

12927 14941 10958 8875 9061 10854 10083 9292 11545 9921 11001 10494 10829

Budapest 6218 7874 6092 5000 5025 5571 5130 4810 6157 5183 4820 5719 5633

Pest 6709 7067 4866 3875 4036 5283 4953 4482 5388 4738 6181 4775 5196

9977 8169 6486 4847 5042 6929 6708 5559 7589 7507 7659 7146 6968

Fejér 3617 3267 2444 1997 1819 2412 2536 2105 2712 2511 2891 2802 2593

Komárom-Esztergom 2771 2601 1662 1414 1472 2192 1952 1599 2130 2069 2059 1975 1991

Veszprém 3589 2301 2380 1436 1751 2325 2220 1855 2747 2927 2709 2369 2384

9054 6106 5058 3685 3963 4477 4949 4148 5194 5037 5290 5151 5176

Győr-Moson-Sopron 2818 2439 1837 1315 1368 1681 1738 1516 1715 1609 1889 1949 1823

Vas 2210 1578 1191 988 1166 1184 1366 1098 1249 1357 1276 1274 1328

Zala 4026 2089 2030 1382 1429 1612 1845 1534 2230 2071 2125 1928 2025

13699 8758 5919 4176 4907 5888 6960 6008 8276 8426 8147 7913 7423

Baranya 5689 4057 2348 1674 1933 2304 2641 2287 3000 3079 3271 2940 2935

Somogy 5716 3072 1934 1576 1836 2108 2583 2317 3485 3448 3207 3241 2877

Tolna 2294 1629 1637 926 1138 1476 1736 1404 1791 1899 1669 1732 1611

21307 12794 8481 6883 6977 9974 11476 9256 11160 13022 10922 12097 11196

Borsod-Abaúj-Zemplén

13096 8174 4999 4233 4540 6469 7244 5797 7007 8581 6448 7823 7034

Heves 4366 2668 1946 1595 1400 1907 2183 2016 2375 2707 2319 2427 2326

Nógrád 3845 1952 1536 1055 1037 1598 2049 1443 1778 1734 2155 1847 1836

31912 15876 11816 7787 8573 12217 14869 11671 14577 12759 16646 16413 14476

Hajdú-Bihar 8309 5674 3980 2869 2971 4198 4779 3667 4771 4472 5247 5530 4706

Jász-Nagykun-Szolnok

7586 3329 2362 1972 2186 3049 3513 2882 3352 2785 3789 4481 3441

Szabolcs-Szatmár-Bereg

16017 6873 5474 2946 3416 4970 6577 5122 6454 5502 7610 6402 6447

18643 10440 7050 5598 6146 8399 9420 7406 9371 9425 10093 9859 9321

Bács-Kiskun 5333 3865 3061 2197 2280 3733 3637 2943 3955 3463 4234 3858 3547

Békés 8577 3337 2063 1745 2035 2548 3288 2466 3023 3590 3006 3074 3229

Csongrád 4733 3238 1926 1656 1831 2118 2495 1997 2393 2372 2853 2927 2545

117519 77084 55768 41851 44669 58738 64465 53340 67712 66097 69758 69073 65506Összesen

Régiók és megyékLétszám, fő

11. táblázat

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

A nyilvántartásba belépő álláskeresők létszáma 2013-ban, havonta

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

11

2011 2012 2013

11033 11845 10829Budapest 5876 6477 5633

Pest 5157 5368 5196

7205 7581 6968Fejér 2774 2849 2593

Komárom-Esztergom 1989 2216 1991

Veszprém 2442 2515 2384

5237 5415 5176Győr-Moson-Sopron 1906 1979 1823

Vas 1306 1331 1328

Zala 2026 2105 2025

8250 8167 7423Baranya 3424 3331 2935

Somogy 2962 2982 2877

Tolna 1864 1854 1611

12683 11592 11196Borsod-Abaúj-Zemplén 7919 7213 7034

Heves 2505 2407 2326

Nógrád 2259 1973 1836

16335 14859 14476Hajdú-Bihar 5424 4989 4706

Jász-Nagykun-Szolnok 3878 3462 3441

Szabolcs-Szatmár-Bereg 7033 6407 6447

10198 10060 9321Bács-Kiskun 3966 3945 3547

Békés 3484 3308 3229

Csongrád 2747 2806 2545

70941 69518 65506Összesen

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Észak-Magyarország

12. táblázat

éves átlagok

A nyilvántartásba belépő álláskeresők létszáma

Létszám, fő

Dél-Dunántúl

Régiók és megyék

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

12

2011 2012 2013

846 1174 1263Budapest 445 579 569

Pest 401 596 694

821 1065 1120Fejér 332 421 428

Komárom-Esztergom 215 300 306

Veszprém 274 344 387

495 678 747Győr-Moson-Sopron 163 223 246

Vas 142 209 230

Zala 190 246 271

980 1192 1280Baranya 403 465 500

Somogy 329 427 475

Tolna 248 300 304

1549 1761 1935Borsod-Abaúj-Zemplén 1005 1125 1261

Heves 297 347 369

Nógrád 247 289 305

2099 2417 2671Hajdú-Bihar 708 808 904

Jász-Nagykun-Szolnok 449 546 596

Szabolcs-Szatmár-Bereg 942 1063 1171

1392 1664 1741Bács-Kiskun 556 672 687

Békés 447 530 592

Csongrád 389 463 463

8182 9952 10757

13. táblázat

Összesen

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

éves átlagok

A nyilvántartásba belépő pályakezdő álláskeresők létszáma

Létszám, fő

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Régiók és megyék

13

2011 2012 2013

10187 10671 9566Budapest 5432 5898 5064

Pest 4755 4773 4502

6384 6515 5848Fejér 2442 2428 2165

Komárom-Esztergom 1774 1916 1685

Veszprém 2169 2171 1998

4742 4736 4429Győr-Moson-Sopron 1743 1755 1577

Vas 1164 1122 1098

Zala 1836 1860 1754

7270 6975 6143Baranya 3022 2866 2435

Somogy 2633 2556 2402

Tolna 1616 1554 1307

11134 9831 9261Borsod-Abaúj-Zemplén 6914 6087 5774

Heves 2208 2060 1957

Nógrád 2012 1684 1531

14236 12442 11922Hajdú-Bihar 4716 4181 3801

Jász-Nagykun-Szolnok 3428 2916 2845

Szabolcs-Szatmár-Bereg 6091 5344 5276

8806 8396 7579Bács-Kiskun 3410 3274 2860

Békés 3037 2778 2638

Csongrád 2358 2344 2082

62759 59566 54749

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Összesen

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

14. táblázat

éves átlagok

A nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők létszáma

Létszám, főRégiók és megyék

14

jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Havi átlag

11878 13394 9823 7957 8145 9677 8640 8053 9854 8556 9564 9251 9566

Budapest 5761 7107 5523 4528 4564 5112 4538 4289 5376 4582 4269 5120 5064

Pest 6117 6287 4300 3429 3581 4565 4102 3764 4478 3974 5295 4131 4502

8954 6777 5437 4104 4467 5673 5026 4461 6053 6510 6484 6230 5848

Fejér 3249 2728 2007 1680 1594 2008 1889 1652 2144 2156 2438 2430 2165

Komárom-Esztergom 2482 2168 1426 1218 1312 1798 1481 1318 1684 1814 1777 1743 1685

Veszprém 3223 1881 2004 1206 1561 1867 1656 1491 2225 2540 2269 2057 1998

8367 5321 4381 3230 3523 3604 3712 3353 4189 4332 4569 4566 4429

Győr-Moson-Sopron 2622 2170 1609 1180 1234 1323 1309 1264 1372 1378 1668 1793 1577

Vas 2023 1328 986 817 999 955 977 824 958 1136 1074 1099 1098

Zala 3722 1823 1786 1233 1290 1326 1426 1265 1859 1818 1827 1674 1754

12316 7427 4968 3540 4193 4423 5014 4735 6515 6988 6782 6819 6143

Baranya 5192 3496 1966 1421 1627 1723 1927 1751 2353 2531 2710 2521 2435

Somogy 5089 2566 1617 1341 1593 1620 1900 1906 2781 2881 2703 2827 2402

Tolna 2035 1365 1385 778 973 1080 1187 1078 1381 1576 1369 1471 1307

18870 10994 6999 5895 6017 7471 8501 7232 8765 10845 9181 10364 9261

Borsod-Abaúj-Zemplén 11509 7003 4100 3585 3890 4800 5249 4452 5530 7128 5355 6684 5774

Heves 3899 2322 1592 1389 1226 1487 1640 1630 1909 2277 1980 2128 1957

Nógrád 3462 1669 1307 921 901 1184 1612 1150 1326 1440 1846 1552 1531

28145 13341 9766 6515 7194 9117 10713 9116 11117 10326 13812 13904 11922

Hajdú-Bihar 7187 4769 3205 2370 2475 3173 3450 2815 3617 3593 4293 4670 3801

Jász-Nagykun-Szolnok 6730 2746 1954 1685 1871 2407 2538 2309 2622 2260 3174 3838 2845

Szabolcs-Szatmár-Bereg 14228 5826 4607 2460 2848 3537 4725 3992 4878 4473 6345 5396 5276

16391 8667 5802 4689 5198 6316 6681 5626 7147 7725 8355 8356 7579

Bács-Kiskun 4734 3184 2522 1829 1934 2794 2501 2210 3048 2795 3509 3255 2860

Békés 7450 2756 1702 1483 1694 1830 2329 1930 2310 3054 2479 2637 2638

Csongrád 4207 2727 1578 1377 1570 1692 1851 1486 1789 1876 2367 2464 2082

104921 65921 47176 35930 38737 46281 48287 42576 53640 55282 58747 59490 54749

15. táblázat

Összesen

A nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők létszáma 2013-ban, havonta

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Régiók és megyékLétszám, fő

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

15

2011 2012 2013

2128 2299 2034Budapest 1272 1363 1149

Pest 855 937 886

666 782 771Fejér 286 330 312

Komárom-Esztergom 192 235 222

Veszprém 188 218 237

514 629 652Győr-Moson-Sopron 229 261 272

Vas 128 168 166

Zala 158 201 214

561 660 670Baranya 244 276 269

Somogy 197 246 256

Tolna 121 138 146

867 954 990Borsod-Abaúj-Zemplén 540 594 618

Heves 191 205 206

Nógrád 136 155 166

1139 1311 1296Hajdú-Bihar 406 451 464

Jász-Nagykun-Szolnok 265 320 305

Szabolcs-Szatmár-Bereg 468 540 527

721 854 856Bács-Kiskun 299 360 365

Békés 188 225 230

Csongrád 235 269 261

6596 7489 7268

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Összesen

16. táblázat

Régiók és megyék

Észak-Alföld

Észak-Magyarország

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

A nyilvántartásba először belépő álláskeresők létszáma

éves átlagok

Létszám, fő

16

legfeljebb 8 általános iskola

Szakmunkásképző, szakiskola

szakközépiskola, technikum

gimnázium felsőfokú Összesen

2350 1201 1860 1157 668 7236Budapest 1041 396 810 672 425 3343Pest 1309 806 1051 485 243 3893

1933 1252 1420 761 348 5714Fejér 846 511 659 305 151 2472

Komárom-Esztergom 514 320 293 194 95 1416

Veszprém 573 421 468 261 102 1825

993 819 1145 452 335 3745Győr-Moson-Sopron 221 246 283 152 112 1015

Vas 248 203 352 130 95 1029

Zala 524 370 510 170 128 1701

2962 1795 1790 1168 451 8166Baranya 1177 697 705 552 221 3354

Somogy 1143 607 603 393 109 2855

Tolna 642 491 482 223 121 1958

5422 2353 2985 1443 653 12856Borsod-Abaúj-Zemplén 3418 1612 1824 905 413 8172

Heves 1058 391 555 277 149 2430

Nógrád 945 351 605 261 91 2253

7010 3586 3413 3189 1084 18281Hajdú-Bihar 2181 1247 1361 1028 502 6319

Jász-Nagykun-Szolnok 1339 606 767 618 177 3508

Szabolcs-Szatmár-Bereg 3490 1733 1285 1543 405 8455

2758 2254 2641 1696 679 10028Bács-Kiskun 1264 1055 1163 550 260 4292

Békés 875 656 612 693 172 3007

Csongrád 619 543 866 453 247 2728

23427 13261 15253 9866 4218 66025Összesen

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Észak-Alföld

A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2013

20. táblázat

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Régiók és megyék

éves zárónapi átlagok

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

17

2011 2012 2013

420 618 661Budapest 233 307 300

Pest 187 311 360

289 431 466Fejér 118 173 180

Komárom-Esztergom 83 129 134

Veszprém 88 129 153

183 306 336Győr-Moson-Sopron 66 108 127

Vas 53 94 93

Zala 64 105 117

278 406 470Baranya 115 157 183

Somogy 92 152 180

Tolna 72 97 106

506 646 709Borsod-Abaúj-Zemplén 329 407 452

Heves 99 132 138

Nógrád 78 107 119

625 885 943Hajdú-Bihar 205 287 332

Jász-Nagykun-Szolnok 132 206 211

Szabolcs-Szatmár-Bereg 288 391 400

370 530 580Bács-Kiskun 157 227 254

Békés 104 152 166

Csongrád 109 151 160

2669 3821 4165

17. táblázat

Összesen

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

éves átlagok

A nyilvántartásba először belépő pályakezdő álláskeresők létszáma

Létszám, fő

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Régiók és megyék

18

2011 2012 2013

1708 1681 1374Budapest 1040 1056 849

Pest 669 626 525

377 351 305Fejér 167 157 132

Komárom-Esztergom 110 106 89

Veszprém 100 89 84

331 323 315Győr-Moson-Sopron 163 153 145

Vas 75 74 74

Zala 93 96 97

284 254 200Baranya 130 119 86

Somogy 105 94 75

Tolna 49 41 39

361 308 281Borsod-Abaúj-Zemplén 212 187 166

Heves 92 73 68

Nógrád 57 48 47

514 426 352Hajdú-Bihar 201 164 132

Jász-Nagykun-Szolnok 133 114 94

Szabolcs-Szatmár-Bereg 181 149 126

352 324 275Bács-Kiskun 142 133 110

Békés 84 73 64

Csongrád 126 118 101

3927 3668 3102

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Régiók és megyék

18. táblázat

Összesen

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

éves átlagok

A nyilvántartásba először belépő nem pályakezdő álláskeresők létszáma

Létszám, fő

19

4364 8,2 5905 9,6 7236 11,0Budapest 2147 4,1 2868 4,7 3343 5,1

Pest 2217 4,2 3038 4,9 3893 5,9

4246 8,0 5129 8,3 5714 8,7Fejér 1966 3,7 2310 3,8 2472 3,7

Komárom-Esztergom 961 1,8 1230 2,0 1416 2,1

Veszprém 1319 2,5 1589 2,6 1825 2,8

2611 4,9 3111 5,1 3745 5,7Győr-Moson-Sopron 792 1,5 894 1,5 1015 1,5

Vas 717 1,4 875 1,4 1029 1,6

Zala 1103 2,1 1342 2,2 1701 2,6

6572 12,4 7641 12,4 8166 12,4Baranya 2769 5,2 3182 5,2 3354 5,1

Somogy 2261 4,3 2633 4,3 2855 4,3

Tolna 1542 2,9 1826 3,0 1958 3,0

11391 21,5 12799 20,8 12856 19,5Borsod-Abaúj-Zemplén 7481 14,1 8301 13,5 8172 12,4

Heves 2057 3,9 2367 3,9 2430 3,7

Nógrád 1853 3,5 2131 3,5 2253 3,4

15287 28,9 17320 28,2 18281 27,7Hajdú-Bihar 5038 9,5 5790 9,4 6319 9,6

Jász-Nagykun-Szolnok 2872 5,4 3374 5,5 3508 5,3

Szabolcs-Szatmár-Bereg 7377 13,9 8156 13,3 8455 12,8

8471 16,0 9551 15,5 10028 15,2Bács-Kiskun 3449 6,5 4008 6,5 4292 6,5

Békés 2765 5,2 2935 4,8 3007 4,6

Csongrád 2257 4,3 2608 4,2 2728 4,1

52943 100,0 61454 100,0 66025 100,0

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Összesen

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Megoszlás, %

2012

Létszám, főMegoszlás,

%

19. táblázat

Régiók és megyék2013

Létszám, fő Megoszlás, %

A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők létszáma

éves zárónapi átlagok

Létszám, fő

2011

20

I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év Összesen

Közép-Magyarország 17371 15664 15425 52616 101076 -8,1 2,2 -20,6 333,7 53,6

Budapest 13242 10863 9554 37531 71190 -0,3 2,5 -37,4 333,3 48,9 Pest 4129 4801 5871 15085 29886 -26,4 1,4 40,6 334,9 66,1

Közép-Dunántúl 13665 13400 14132 23855 65052 -19,4 9,4 18,7 142,7 27,7 Fejér 5468 4180 4087 9105 22840 -28,3 24,8 9,3 130,6 22,4 Komárom-Esztergom 3778 4433 5277 6794 20282 -10,6 8,7 25,9 153,2 33,6 Veszprém 4419 4787 4768 7956 21930 -13,2 -0,6 19,9 149,0 28,4

Nyugat-Dunántúl 13706 13579 15364 19761 62410 -8,9 5,7 43,8 124,0 31,7 Győr-Moson-Sopron 5505 6624 7158 7801 27088 -13,0 12,5 32,1 111,2 27,0 Vas 3119 2753 4237 4711 14820 -19,3 6,5 92,1 153,6 40,9 Zala 5082 4202 3969 7249 20502 4,7 -3,8 29,8 121,6 31,8

Dél-Dunántúl 21207 14981 14329 25638 76155 4,5 35,0 38,2 187,7 50,3 Baranya 9847 7081 6529 12358 35815 3,1 56,4 53,3 223,5 61,6 Somogy 7820 5558 4962 8301 26641 12,6 28,7 38,9 204,8 51,7 Tolna 3540 2342 2838 4979 13699 -7,0 4,0 12,0 110,2 25,0

Észak-Magyarország 37677 21317 21440 57445 137879 21,3 28,8 19,3 271,0 70,1

Borsod-Abaúj-Zemplén 28775 13711 14648 34465 91599 39,0 34,5 18,4 221,7 69,7

Heves 4413 4194 3670 12687 24964 -16,2 4,8 4,9 384,4 62,3 Nógrád 4489 3412 3122 10293 21316 -11,7 45,2 48,2 378,3 82,3

Észak-Alföld 51040 24174 28853 64593 168660 8,1 15,5 35,5 293,7 59,4 Hajdú-Bihar 13611 6725 8373 18456 47165 6,4 19,5 26,2 253,6 55,8 Jász-Nagykun-Szolnok 12179 6491 6959 14244 39873 11,9 14,8 51,1 179,2 51,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 25250 10958 13521 31893 81622 7,3 13,5 34,5 424,0 65,5

Dél-Alföld 30386 19948 20504 36596 107434 -2,7 6,5 15,9 188,6 33,7 Bács-Kiskun 8980 6871 6652 12597 35100 -6,9 -4,6 8,1 208,0 29,6 Békés 14005 7828 8017 12266 42116 -1,1 12,8 20,3 115,5 25,9 Csongrád 7401 5249 5835 11733 30218 -0,2 14,4 19,6 304,7 52,7

Összesen 185052 123063 130047 280504 718666 2,4 14,2 18,9 232,9 49,1

21. táblázat

2013 év folyamán újonnan bejelentett álláshelyek száma

Régiók és megyék darab Változás az előző év azonos időszakához képest, %

21

I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év Összesen

Közép-Magyarország 10651 7816 6836 39476 64779 -8,7 21,7 -40,0 707,4 88,4 Budapest 7627 4907 3192 26362 42088 -5,3 30,7 -64,0 842,5 79,2

Pest 3024 2909 3644 13114 22691 -16,3 9,1 44,5 526,9 108,3

Közép-Dunántúl 9605 7141 7928 18397 43071 -20,0 5,2 10,1 189,7 33,2 Fejér 4288 2574 2896 7891 17649 -33,3 22,7 11,6 170,4 25,7

Komárom-Esztergom 1946 1841 1920 4170 9877 -3,9 -2,7 -5,4 267,7 39,5 Veszprém 3371 2726 3112 6336 15545 -5,1 -2,5 20,9 175,6 38,5

Nyugat-Dunántúl 6729 4153 3914 11660 26456 -19,6 -10,5 0,3 263,0 31,5 Győr-Moson-Sopron 1840 1425 1339 3288 7892 -40,1 4,5 -18,2 272,4 13,5

Vas 1490 1006 1191 3206 6893 -46,5 -10,3 44,4 288,1 24,1 Zala 3399 1722 1384 5166 11671 35,4 -20,1 -4,0 243,7 53,3

Dél-Dunántúl 19421 12391 11443 24119 67374 4,9 41,0 37,4 206,4 54,9 Baranya 9328 6252 5689 11735 33004 6,7 62,4 61,4 245,8 69,1 Somogy 7313 4420 3540 7790 23063 14,7 34,8 27,7 230,5 56,0

Tolna 2780 1719 2214 4594 11307 -18,0 3,7 8,8 116,7 22,9

Észak-Magyarország 34792 17398 17098 54096 123384 24,9 43,5 25,9 322,2 85,9

Borsod-Abaúj-Zemplén 27361 11425 12087 32651 83524 41,6 49,1 23,3 257,3 81,9

Heves 3327 3106 2477 11682 20592 -15,7 19,0 24,7 554,5 99,3 Nógrád 4104 2867 2534 9763 19268 -10,3 55,2 41,6 416,3 90,7

Észak-Alföld 47988 20241 23447 60796 152472 10,2 23,0 36,2 358,2 68,5 Hajdú-Bihar 12745 5351 6530 17206 41832 12,1 34,8 27,4 303,1 69,2

Jász-Nagykun-Szolnok 11133 5367 4987 12889 34376 11,8 16,8 43,6 248,5 58,2

Szabolcs-Szatmár-Bereg 24110 9523 11930 30701 76264 8,4 20,6 38,4 479,2 73,1

Dél-Alföld 25133 12380 13639 31207 82359 -0,4 11,5 23,3 268,0 47,4 Bács-Kiskun 6823 4027 4078 10178 25106 -7,0 -2,1 22,7 342,1 47,0

Békés 12754 5291 5590 10828 34463 2,0 22,0 20,8 138,1 32,5 Csongrád 5556 3062 3971 10201 22790 3,1 15,6 27,6 525,1 78,3

Összesen 154319 81520 84305 239751 559895 4,8 22,9 16,0 321,5 63,2

22. táblázat

2013 év folyamán újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma

Régiók és megyék/ darab Változás az előző év azonos időszakához képest, %

22

I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év Összesen

Közép-Magyarország 6720 7848 8589 13139 36296 -7,1 -11,9 7,0 81,4 15,5

Budapest 5615 5956 6362 11168 29101 7,3 -12,9 -0,2 90,4 19,7

Pest 1105 1892 2227 1971 7195 -44,7 -8,6 34,7 43,1 1,3

Közép-Dunántúl 4060 6257 6204 5458 21979 -17,8 14,7 31,8 57,1 18,3 Fejér 1180 1606 1191 1214 5191 -1,6 28,3 4,2 18,0 12,3 Komárom-Esztergom 1832 2592 3357 2624 10405 -16,7 18,9 55,2 69,4 28,6 Veszprém 1048 2059 1656 1620 6383 -31,9 1,8 18,2 80,8 8,9

Nyugat-Dunántúl 6972 9426 11450 8099 35947 4,4 14,9 68,9 44,4 31,8 Győr-Moson-Sopron 3660 5199 5819 4511 19189 12,4 14,9 53,8 60,5 33,5 Vas 1629 1747 3046 1505 7927 50,4 19,3 120,7 45,8 59,9 Zala 1683 2480 2585 2083 8831 -28,2 12,0 60,0 17,8 11,2

Dél-Dunántúl 1786 2590 2885 1519 8780 0,0 12,0 41,6 46,1 22,4 Baranya 519 829 840 623 2811 -35,5 22,5 14,3 46,6 6,4 Somogy 507 1138 1422 511 3578 -10,3 9,4 77,5 39,6 29,1 Tolna 760 623 623 385 2391 82,7 4,7 24,4 54,6 35,8

Észak-Magyarország 2885 3919 4340 3348 14492 -9,8 -11,5 -1,2 25,3 -1,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 1414 2286 2559 1813 8072 2,6 -9,7 -0,3 15,0 0,2 Heves 1086 1088 1193 1005 4372 -17,5 -21,8 -21,0 20,5 -13,5 Nógrád 385 545 588 530 2048 -23,9 8,3 86,1 103,1 29,1

Észak-Alföld 3052 3933 5400 3796 16181 -16,1 -12,0 32,5 20,9 5,6 Hajdú-Bihar 866 1374 1843 1249 5332 -39,2 -16,9 22,2 31,3 -3,7 Jász-Nagykun-Szolnok 1046 1124 1966 1355 5491 13,6 6,1 73,5 -3,4 21,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1140 1435 1591 1192 5358 -11,7 -18,4 10,9 51,7 1,7

Dél-Alföld 5253 7568 6864 5387 25072 -12,4 -0,8 3,6 28,3 2,5 Bács-Kiskun 2157 2844 2574 2419 9994 -6,5 -7,9 -9,0 35,3 -0,2 Békés 1251 2537 2427 1438 7653 -24,6 -2,5 19,4 25,6 2,9 Csongrád 1845 2187 1863 1530 7425 -9,1 12,7 5,6 20,8 6,0

Összesen 30728 41541 45732 40746 158747 -8,2 0,3 24,8 48,8 14,3

23. táblázat

2013 év folyamán újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma

Régiók és megyék/ darab

Változás az előző év azonos időszakához képest, %

23

Létszámleépítési döntést

bejelentő cégek/telephelyek

száma

Változás az előző évhez

képestA létszámcsökkentéssel érintett

munkavállalók száma

Változása az előző évhez

képest

Közép-Magyarország 193 -79 11896 -7062 Budapest 140 -80 8196 -8130

Pest 53 1 3700 1068

Közép-Dunántúl 147 -66 4914 -4639 Fejér 16 -6 1370 590

Komárom-Esztergom 42 -27 2091 -5155

Veszprém 89 -33 1453 -74

Nyugat-Dunántúl 36 -51 2685 -4417 Győr-Moson-Sopron 14 -23 943 -706

Vas 16 -7 1287 -94

Zala 6 -21 455 -3617

Dél-Dunántúl 68 -36 1334 -1828 Baranya 26 -8 895 -1330

Somogy 37 -22 372 -312

Tolna 5 -6 67 -186

Észak-Magyarország 50 -51 2929 -465 Borsod-Abaúj-Zemplén 40 -24 2510 457

Heves 7 -10 359 -323

Nógrád 3 -17 60 -599

Észak-Alföld 86 -19 2827 -1001 Hajdú-Bihar 42 -1 1587 337

Jász-Nagykun-Szolnok 20 -13 470 -608

Szabolcs-Szatmár-Bereg 24 -5 770 -730

Dél-Alföld 54 -45 1849 -849 Bács-Kiskun 31 -7 818 -307

Békés 7 -26 449 -562

Csongrád 16 -12 582 20

Összesen 634 -347 28434 -20261

24. táblázat

db fő

Létszámleépítési döntésekben érintett munkavállalók száma megyénként és régiónként

2013

24

Összes álláshely Megoszlása, %

Összesen FEOR 718666 100,0

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 289279 40,3

Egyéb takarító és kisegítő 47513 6,6

Szemétgyűjtő, utcaseprő 20336 2,8

Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 19227 2,7

Kubikos 16533 2,3

Intézményi takarító és kisegítő 14613 2,0

Általános irodai adminisztrátor 14426 2,0

Bolti eladó 13943 1,9

Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású 13093 1,8

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 12741 1,8

Egyszerű ipari foglalkozású 10708 1,5

Mechanikaigép-összeszerelő 10029 1,4

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 9771 1,4

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 8961 1,2

Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású 8698 1,2

Erdészeti foglalkozású 7030 1,0

Szakács 5698 0,8

Konyhai kisegítő 5311 0,7

Munka- és termelésszervező 5076 0,7

Kőműves 5071 0,7

Nem Támogatott Megoszlása, %

Összesen FEOR 158747 100,0

Mechanikaigép-összeszerelő 9794 6,2

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 9127 5,7

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 9081 5,7

Bolti eladó 8019 5,1

Egyszerű ipari foglalkozású 5852 3,7

Szakács 4782 3,0

Rakodómunkás 3419 2,2

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 2946 1,9

Lakatos 2927 1,8

Targoncavezető 2667 1,7

Pék, édesiparitermék-gyártó 2659 1,7

Szabó, varró 2459 1,5

Kőműves 2221 1,4

Kézi csomagoló 2192 1,4

Intézményi takarító és kisegítő 2178 1,4

Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 2141 1,3

Konyhai kisegítő 2137 1,3

Egyéb takarító és kisegítő 1858 1,2

Hegesztő, lángvágó 1828 1,2

Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 1802 1,1

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerőigények foglalkozásonként, 2013 (darab)

25/a. táblázat

25

Támogatott

közfoglalkoztatás

nélkül

Megoszlása, %

Összesen FEOR 498428 100,0

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 268266 53,8

Egyéb takarító és kisegítő 43583 8,7

Szemétgyűjtő, utcaseprő 19910 4,0

Kubikos 16209 3,3

Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 16100 3,2

Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású 12818 2,6

Intézményi takarító és kisegítő 10978 2,2

Általános irodai adminisztrátor 8775 1,8

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 8564 1,7

Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású 8259 1,7

Erdészeti foglalkozású 6868 1,4

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 6411 1,3

Ifjúságsegítő 4937 1,0

Munka- és termelésszervező 4810 1,0

Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 3802 0,8

Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású 3624 0,7

Egyszerű ipari foglalkozású 3521 0,7

Egyéb műszaki foglalkozású 2867 0,6

Egyéb ügyintéző 2515 0,5

Konyhai kisegítő 2414 0,5

Közfoglalkoztatás Megoszlása, %

Összesen FEOR 61467 100,0

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 11885 19,3

Bolti eladó 5865 9,5

Általános irodai adminisztrátor 3875 6,3

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 2184 3,6

Egyéb takarító és kisegítő 2072 3,4

Intézményi takarító és kisegítő 1456 2,4

Pultos 1338 2,2

Egyszerű ipari foglalkozású 1335 2,2

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 1231 2,0

Egyéb ügyintéző 1093 1,8

Hivatalsegéd, kézbesítő 1042 1,7

Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 986 1,6

Szakács 773 1,3

Konyhai kisegítő 757 1,2

Kőműves 706 1,1

Lakatos 689 1,1

Rakodómunkás 655 1,1

Pincér 648 1,1

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 612 1,0

Kézi csomagoló 528 0,9

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerőigények foglalkozásonként, 2013 (darab)

25/b. táblázat

26

Összes álláskereső Megoszlása, %

Összesen FEOR 527624 100,0

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 117548 22,3

Bolti eladó 38324 7,3

Általános irodai adminisztrátor 22888 4,3

Intézményi takarító és kisegítő 18712 3,5

Portás, telepőr, egyszerű őr 17418 3,3

Egyéb takarító és kisegítő 12503 2,4

Mechanikaigép-összeszerelő 11985 2,3

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 9557 1,8

Vagyonőr, testőr 9010 1,7

Lakatos 8834 1,7

Konyhai kisegítő 8252 1,6

Kőműves 8208 1,6

Festő és mázoló 6994 1,3

Pincér 6562 1,2

Rakodómunkás 6419 1,2

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 5541 1,1

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 5380 1,0

Szakács 4877 0,9

Targoncavezető 4208 0,8

Hegesztő, lángvágó 4120 0,8

26/a. táblázat

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott ÁLLÁSKERESŐK keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2013 (fő)

27

Összes nem pályakezdő álláskereső Megoszlása, %

Összesen FEOR 461598 100,0

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 102935 22,3

Bolti eladó 34215 7,4

Általános irodai adminisztrátor 18003 3,9

Intézményi takarító és kisegítő 17779 3,9

Portás, telepőr, egyszerű őr 16609 3,6

Egyéb takarító és kisegítő 11234 2,4

Mechanikaigép-összeszerelő 10249 2,2

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 9384 2,0

Vagyonőr, testőr 8534 1,8

Lakatos 7957 1,7

Konyhai kisegítő 7639 1,7

Kőműves 7406 1,6

Festő és mázoló 6251 1,4

Rakodómunkás 5860 1,3

Pincér 5278 1,1

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 4493 1,0

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 4397 1,0

Targoncavezető 4111 0,9

Szakács 3581 0,8

Hegesztő, lángvágó 3570 0,8

26/b. táblázat

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott NEM PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2013 (fő)

28

Összes pályakezdő álláskereső Megoszlása, %

Összesen FEOR 66025 100,0

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 14613 22,1

Általános irodai adminisztrátor 4885 7,4

Bolti eladó 4109 6,2

Mechanikaigép-összeszerelő 1736 2,6

Szakács 1296 2,0

Pincér 1283 1,9

Egyéb takarító és kisegítő 1269 1,9

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 1144 1,7

Fodrász 999 1,5

Intézményi takarító és kisegítő 932 1,4

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 887 1,3

Lakatos 877 1,3

Portás, telepőr, egyszerű őr 809 1,2

Kőműves 802 1,2

Festő és mázoló 742 1,1

Bútorasztalos 707 1,1

Anyaggazdálkodó, felvásárló 642 1,0

Kereskedő 624 0,9

Konyhai kisegítő 613 0,9

Rakodómunkás 559 0,8

26/c. táblázat

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2013 (fő)

29

Összes álláskereső Megoszlása, %

Összesen FEOR 84064 100,0

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 19644 23,4

Általános irodai adminisztrátor 5702 6,8

Bolti eladó 5679 6,8

Mechanikaigép-összeszerelő 2700 3,2

Pincér 1804 2,1

Szakács 1668 2,0

Egyéb takarító és kisegítő 1498 1,8

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 1457 1,7

Lakatos 1226 1,5

Portás, telepőr, egyszerű őr 1221 1,5

Fodrász 1211 1,4

Intézményi takarító és kisegítő 1176 1,4

Kőműves 1130 1,3

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 1067 1,3

Festő és mázoló 1025 1,2

Bútorasztalos 938 1,1

Vagyonőr, testőr 856 1,0

Hegesztő, lángvágó 824 1,0

Kereskedő 813 1,0

Rakodómunkás 809 1,0

26/d. táblázat

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott 25 ÉV ALATTI álláskeresők keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2013 (fő)

30

Összes álláskereső Megoszlása, %

Összesen FEOR 307228 100,0

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 66900 21,8

Bolti eladó 25747 8,4

Általános irodai adminisztrátor 13031 4,2

Intézményi takarító és kisegítő 10391 3,4

Portás, telepőr, egyszerű őr 9829 3,2

Mechanikaigép-összeszerelő 7134 2,3

Egyéb takarító és kisegítő 6683 2,2

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 5495 1,8

Vagyonőr, testőr 5374 1,7

Konyhai kisegítő 4743 1,5

Kőműves 4545 1,5

Festő és mázoló 4162 1,4

Lakatos 4044 1,3

Pincér 4004 1,3

Rakodómunkás 3818 1,2

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 3180 1,0

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 2970 1,0

Targoncavezető 2700 0,9

Szakács 2561 0,8

Szociális gondozó, szakgondozó 2319 0,8

26/e. táblázat

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott 25-49 ÉV KÖZÖTTI álláskeresők keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2013 (fő)

31

Összes álláskereső Megoszlása, %

Összesen FEOR 136331 100,0

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 31005 22,7

Intézményi takarító és kisegítő 7144 5,2

Bolti eladó 6898 5,1

Portás, telepőr, egyszerű őr 6368 4,7

Egyéb takarító és kisegítő 4323 3,2

Általános irodai adminisztrátor 4155 3,0

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 3752 2,8

Lakatos 3564 2,6

Vagyonőr, testőr 2780 2,0

Konyhai kisegítő 2755 2,0

Kőműves 2533 1,9

Mechanikaigép-összeszerelő 2151 1,6

Festő és mázoló 1807 1,3

Rakodómunkás 1792 1,3

Targoncavezető 1321 1,0

Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 1307 1,0

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 1133 0,8

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 1114 0,8

Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő 1103 0,8

Hegesztő, lángvágó 1012 0,7

26/f. táblázat

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott 50 ÉV ÉS FELETTI álláskeresők keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2013 (fő)

32