1

Munkakörelemzés és -tervezés

IV. előadás

2

Az előadás vázlata

Munkakörelemzés Folyamata, munkaköri specifikáció, munkaköri leírás.

Munkakörtervezés

Jellemzői, munkakör fejlesztés lehetőségei.

Munkaidőrendszerek

Teljes munkaidős, fix és alternatív munkaidőrendszerek, nem teljes munkaidőrendszerek.

3

Munkakörelemzés

Célja a különböző munkakörök tartalmának vizsgálatával a munka-kört betöltőre ható terhelések és követelmények megállapítása.

Felhasználási területei: eredménye a munkaköri leírás EE tervezés (átfedések, hiányosságok) EE beszerzés (kiválasztási kritériumok) teljesítmény értékelése ösztönzés, bérezés személyzetfejlesztési programok megtervezése

4

A munkakörelemzés folyamata

Előkészület Az elemzés céljának meghatározása Elemzésre kijelölt munkakörök meghatározása Elemzést végző team összeállítása Érintettek tájékoztatása

Elemzés módszerei

Számos szempontot lehet figyelembe venni: költségek, feldol-gozhatóság, torzítás, munka akadályozása stb. dokumentum-elemzés

Szekunder információk. Fontos a dokumentumok mennyisége és

fajtája. Etalon munkakörök meghatározása és elemzése.

5

megfigyelés Pontos és részletes primer információk gyűjtése. Technikái a mun- kanap fényképezés, műszeres munkamérés stb. megkérdezéses technikák

interjú (nagyon hatékony, de egyben időigényes is) kérdőív (gyorsabb, standardizált) visszacsatolás.

Az információk elemzéseEgyrészt a munkatükör elkészítése, ami meghatározza:

a munka eredményének jellegzetességét, feladatellátás jellemzőit, munkakör szervezeti struktúrába való beilleszkedését

Az elemző rész pedig a követelményeket határozza meg.

ProblémákMunkavállalói félelmek, komplexitás, tapasztalat hiánya.

6

Munkakörelemző kérdőív

Név:Dátum:A munkakör megnevezése:Szervezeti egység neve:Közvetlen felettes:Beosztás:1. Hogyan jellemezné munkája elsődleges célját? Miért létezik ez a

munkakör?2. Mi a közvetlen felettesének pozíciója?3. Sorolja fel azokat a munkaköröket, amelyeket Ön felügyel vagy

irányít. Röviden írja le a felügyeleti tevékenységét?4. Milyen felügyeletet vagy irányítást kap? Kinek kell beszámolnia?

Kiktől kap feladatokat stb.?

7

5. Milyen ellenőrzés vonatkozik Önre?6. Milyen munkakörökkel vagy osztályokkal van szoros munka-

kapcsolata vagy konfliktusa? Milyenek ezek a kapcsolatok?7. Írja le főbb tevékenységeit! (Beleértve a tervezést, időbeosztást,

koordinálást stb.)8. Beosztásával kapcsolatban milyen képzésben vett részt, vagy

milyen tapasztalatokra tett szert, s mennyi időt venne igénybe, hogy egy átlagembert szigorú felügyelet nélkül megfelelően vé-gezze el ezt a munkát?

9. Munkaköri leírásában milyen különleges tényezőket kellene szerepeltetni munkájával vagy annak körülményeivel kapcsolat-ban (munkafeltételek, munkaidő, utazások, fizikai követelmé-nyek stb)?

10. Sorolja fel azokat a feladatokat, amelyeket napi munkája során ellát, és becsülje meg munkanapjának hány százalékát tölti ki az egyes feladatok elvégzése?

8

9

Munkakör-specifikáció

Azt a minimumképzettséget határozza meg, melyre a jelentkezőnek szüksége van ahhoz, hogy egyáltalán számba vegyék az állás betölté-sekor. A képzettségnek három területe van: készségek, ismeretek, képességek (ASK- ability, skill, knowledge).

főként a kormányzati, közszolgálati szféra jellemzője

ha magas a minimumszint, cél a jelentkezők számának korlátozá-

sa vagy hogy növeljék a munkakör presztízsét

az a jó, ha minél több mennyiségi feltételt tartalmaz

10

11

12

13

Munkakörtervezés

A munkakör tartalmának, funkciójának és kapcsolatrendszerének kialakítása a szervezeti célok elérése, valamint az alkalmazottak szükségleteinek kielégítés érdekében.

zéró bázisú tervezés

struktúra alapú tervezés

Jellemzői:

folyamatszemlélet

teljesség

14

Munkakör fejlesztés

Munkakörök specializációja (iparosodás kora)

Az alkalmazott minél kevesebb és egymáshoz minél jobban hason-lító feladatot lásson el. Elégedetlenség, sok hiányzás.

Rotáció

A munkavállalók specializált munkakörök közötti mozgatása. Segít a fluktuáció csökkentésében, az új munkaerő betanításában és a vezetőfejlesztésben.

Munkakörbővítés

Az alkalmazott minél több feladatot lásson el, nő a motiváltsága.

15

Munkakör-gazdagítás

A munkakör olyan hosszú távú átalakítása, amelynek révén a mun-kavállaló azonosul a munkájával, hiszen a munkavégzés magasabb szintű szükségleteit elégítheti ki.

Korlátai autokratikus vezetési stílus munkavállaló alacsony növekedési szükségletei munkavégzés technológiája EE rendszerek merevsége munkakör bonyolult jellemzői

Értékelése kizárólagos hangsúly az egyéni munkakörön kontextuális tényezőket figyelmen kívül hagyja munkavállalót gyakran nem vonják be a folyamatba

eredmények

kritikus ps z icho-lógiai állapotok

munkakör kriti-kus dimenz iói

16

Munkakörtervezés a Volvo-modell alapján

Gothenburg, KalmarHagyományos gyártóegységek. Igazolatlan hiányzások 17-19 %, fluktuáció 30-35%. Magasabb fizetés esetén a túlóradíj 70 %-a adó.

Uddevalla (autonóm munkacsoportok)1974 – egy csapat 15-20 fő, munkaciklus hossza 30 perc, a gyár 6 szerelőműhelyből áll, 8-8 csoporttal. 1978 - egy csapat 7-10 fő, a munkafolyamat háromóránként ismétlődik.Eredmények – igazolatlan hiányzások 8 %, 2*16 hetes képzés, óra-bér 10 USD.Kritika – megnövekedett előállítási költségek, kibocsátás csak 40e darab (Detroitban 120e).1982-ben a kalmari és az uddevallai gyárat bezárják.

17

Munkaidő

Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.)

Teljes munkaidő: napi 8 óra, heti negyven óra.

Munkaidőkeret: a munkaidő a napi munkaidő tartamának alapulvételével legfeljebb 2 havi, illetve 8 heti keretben is meghatározható.

A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban és legalább egy hétre szólóan írásban, illetve a munkáltatónál helyben szokásos módon közölni kell a munkavállalóval; ennek hiányában az utolsó időszak munkaidő-beosztása az irányadó.

18

19

20

Munkaidőrendszerek

Teljes munkaidős, fix munkaidőrendszerek

21

Teljes munkaidős, alternatív munkaidőrendszerek

Egyenőtlen munkaidő-beosztásA munkanapok maximum 12, minimum 4 órásak lehetnek. Előnye a rugalmasság, hátránya a hosszabb munka, állandó változás.

Rövidített munkahétNapi munkaórák száma több. Nő a szabadidő, de a stressz fokozó-dik, teljesítmény csökkenhet.

22

Rugalmas munkaidőNincs késés, munkacentrikus, önállóság és teljesítmény nő. Nehe-zebb a kontrolling, átgondoltabb szervezést igényel.

Kötetlen (munkafeladathoz igazodó) munkaidő-beosztás Teljesítményorientált, vezetők és menedzserek körében jellemző.

Idénymunka A munka egy adott idényre koncentrálódik. Idényben a munka-napok hosszabbak, míg azon kívül rövidebbek. Pl. idegenforgalmi szezon.

23

Nem teljes munkaidős munkaidőrendszerek

Részmunkaidő

Rugalmas nyugdíjba vonulás

Munkakör megosztás (job-sharing) Egy teljes munkaidős munkakört két részmunkaidőben dolgozó alkalmazott tölt be. Nő a szabadidő. Együttműködés szükséges és a jövedelem alacsonyabb.

Bedolgozói rendszer

Megbízás

24

Távmunka

A munkavégzésnek azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendsze-resen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munka-adójához.

Távmunkavégzésről beszélünk tehát, ha

• alternatív munkahelyen (saját otthon, teleház, teleiroda, közleke-dési eszközök, stb.) történik a munkavégzés,

• önállóan és rendszeresen, azaz heti egy-két vagy minden nap végzi munkáját a munkahelyétől távol a dolgozó,

• elektronikus úton  valósul meg a kapcsolattartás a munkaadóval.

25

26

Előnyök• 10 – 40 % közötti teljesítménynövekedés• nő a motiváltság és az elégedettség• javul a magánélet és a szakmai tevékenység közötti összhang• csökkennek az utazási ráfordítások• hatékonyabb vezetés

Költségek• projektköltség: egyszeri költségek, valamint a távmunka első bevezetése• üzemi költségek: folyamatosan jelentkező (havi) költségek

Hátrányai• egyenlőtlenek az esélyek az előléptetésre• jutalmazást ált. a helyszínen dolgozók kapnak• a családi konfliktusok akadályozhatják a munkavégzést• elszigetelődés, biztonsághiány

27

A távdolgozók száma EurópábanTávdolgozók aránya, %

1999 2005

Finnország 16,8 29,4

Hollandia 14,5 25,2

Svédország 15,2 24,3

Dánia 10,5 19,4

Németország 6,0 12,6

Egyesült Királyság 7,6 11,7

Írország 4,4 7,7

Olaszország 3,6 7,1

Spanyolország 2,8 5,4

Franciaország 2,9 4,8

Európai Unió 6,1 10,8

28

• Bokor A., Szőts-Kováts K., Csillag S., Bácsi K., Szilas R.,: Emberi erőforrás menedzsment. Aula Kiadó Kft., Budapest, 2007

• Karoliny Mné, Farkas, F., Poór, J., László,: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003.

• Demeter László – főiskolai tanársegéd prezentációi

Felhasznált irodalom

29

Köszönöm a figyelmet!