itR

1936 január—februárVI. évfolyam 1—2 szám.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KULTURÁLIS FIGYELŐ Előfizetési dij: ÉszakamerikábanP. 0. Box 1005 Hungárián Bimonthly — Revista Húngara egész évre 4., félévre 2. dollár.

WASHINGTON 13., D. C. Revue Bimensuelle Hongroise Más országban havi két coup.

MUNKÁCSY FESTMÉNYEI AMERIKÁBANIrta: Molnár Endre

I.Munkácsy Mihály a tizenkilencedik század

egyik legnagyobb festője volt. Realisztikus ér-telemben vett nagyszerű színező készség, kü-lönleges alkotó erő és csodálatos sokoldalúságjellemezte.

Paul Baudry, a párizsi Operaház diszletfestő-je, mondta egyszer róla: „Mily szerencsésvolt, hogy nem járt ki egy akadémiát sem! Mifestők mind ugyanabból a fából vagyunk fa-ragva, míg ő szabadon alkotott érzései sze-rint." Elismert kritikusok Rembrandt-tal ésVelasquez-zel hasonlították össze.

Munkácsy 1844-ben született Munkácson.Apja Lieb Mihály, só-adó beszedő volt. Ap-ját a 48-as forradalomban való részvételemiatt az osztrákok bebörtönözték. Édesany-ja emiatt való bánatában nemsokára meghalt.Két évre rá apja is követte őt a sirba. A hét-éves Miska 1851-ben árván maradt s nagy-bátyjához, Reök Istvánhoz került, Csabára.Ez nem sokat törődött vele s asztalosinasnakadta. Munkácsy kiskorában a nélkülözések ésrossz táplálkozás miatt sokat betegeskedett.

•Nem tetszett neki az asztalosmesterség s ez-ért közbe-közbe rajzolgatott is. IdőközbenGyulán a sors véletlenül összehozta SzamossyElek festővel, aki rajzaira azt mondta: „Ez-zel a tehetséggel maga más is lehet, mint asz-talos." Szamossy igen jól bánt vele s állan-dóan biztatta öt. Munkácsy kisebb szobai je-leneteket rajzolt ceruzával, melyeket egykönyvkereskedőnek három, négy és öt forint-ért adott el. Szamossy elhelyezte őt egy csa-

ládnál, ahol rajztanítás ellenében ebédet ka-pott. Munkácsy mindig nagy hálával gondoltSzamossyra, aki íávette őt az asztalosmester-ség abbahagyására és megerős'tette elhatáro-zásában, hogy festő lesz.

Miután egyik képe eladásával — 16 forin-tot kapott érte — megvolt az útiköltség, fel-utazott Pestre. Ekkor 19 éves volt. Pesten si-

' került eladnia a Pesti Művészegyletnek egyképet 80 forintért és Andrássy grófnak egytájképet 130 forintért.

1865-ben Bécsbe, majd Münchenbe utazott.A müncheni művészi körök vezetője Pilotyvolt. Az ünnepelt Piloty nemi akarta a magyarfestőt —, akinek tehetségében különben sembizott — felvenni tanítványai közé. Ennek el-lenére kiváló mesterei akadtak: Kaulbach,Wagner Sándor, majd Frantz Adami. Mün-chenben festette a „lyeánynézőben" és a „Zi-vatar a pusztán" c. képeit, melyeket Pestnekadott el. Pest város azonkívül 100 forintosösztöndijat is megszavazott neki, amire na-gyon büszke volt. Ezzel kapcsolatban említet-te meg, hogy ha 200 forintot tudna havontakeresni, többet nem is kívánna. Ekkor 21 évesvolt. Tíz évvel később 20,000 frankot kere-sett havonta!

1868-ban Düsseldorfba költözött, hol Knausmesterrel került kapcsolatba. Itt Munkácsyrealisztikusan kezdett festeni és kisérletképennéhány tanulmányfejet készített. „Ásítóinas"-a volt az első festmény az új Munkácsystílusban. (Érdemes megemlíteni, hogy Ma-

Hírünk a Világban

gyai országon Munkácsy emlékhely eg-sorozatkiadását tervezték s a 60 filléres érték ezt aképet ábrázolja. Lásd: „Filateliai Szemle'',1955, február 1.) A kép — melynek eredeticíme „Virradatkoi" („Um Morgenrot") — esorok Írójának tulajdona.

Munkácsy lassanként felbátorodott s nö-vekvő önbizalommal új nagy alkotásba kez-dett, a ,,Siralomház"-ba. Kollégái csodálattalnéztek az új képet. Ugyszo'ván egész Düssel-dorf oda vándorolt, hogy láthassa a művet.A kép 1870-ben a párizsi világkiállításonaranyérmet kapott s ezzel Munkácsy egyiknapról a másikra elismert fest'H'é vált. Ezt afestményt a philadelphiai Wil> Lack vette meg2000 dolláicrt, majd később a PhiladelphiaAcadeniy of Fine Arts-nak adományozta,aho1 jelenleg is látható. A vételár valóságosvaeyont jelentett a fiatal művésznek. Mun-kácsy ufvanis eleinte igen szűkös viszonyokközött élt s még a munkájához szükségesanyag beszerzése is nehéz feladat elé állította.Festékébe gyakran a.1- z faltot kevert, mert ezolcíó volt. Emiatt ebben az időben készültképei lassan megsötétednek és állandó restau-rálást igén_\ élnek.

Düsseldorfi taitózkodása alatt egy luxem-burgi emberrel ismerkedett mes, báró Mar-ches-szel. 1871-ben Munkácsy Párizsba kői"tözött, ahol Marchesék nagy segítségére vol-tak a tapasztalatlan, fiatal művésznek. Mű-termet rendeztek be neki, a Rue de Liűsbon-ne-on, ahol Munkácsy hozzáfogott ,,Éjjelicsavargók" című munkájához.

A siker ellenére állandó félelemben dolgo-zott. Attól tartott, hogy következő munkáinem fogják elérni hírnevét megalapozó ko-rábbi munkáinak szinvonalat. Valósággal lám-paláza volt. Napról-napra növekedett elége-detlensége és az a kényszerképzete támadt,hogy semmit sem1 fog tudni már alkotni. A-mint báró Marches ily á'lapotba látta őt ma-gával vitte Colpach-i (Luxembuig^ kastélyá-ba. Itt Munkácsy fokozatosan megnyugodott,vir-^"?nyertc életkedvét és ismét hozzálátott az,.TM'C1Í csavargókéhoz. Ennek befeiezé.se ti-tán a „Zálogház" című művét festette meg.Mindkettő óriási sikert avatott. Az utóbbi a

newyorki Metropolitan Museum of Art tu-lajdona.

Időközben Munkácsy jóbarátja, Marchesbáró súlyos betegség után meghalt. Egy évvelkésőbb, 1874-ben, a harmincéves művész fe-leségül vette a fiatal özvegyet. Újonnan be-rendezett otthonukban a mester szivveHélek-kcl hozzákezdett új munkájához, a ,,Falu hő-sé"-hez, amit 1875-ben fejezett be. Ez a nagycsoportkép a kölni múzeumban van. A fő-alakról egy tanulmányt is festett. Ez a kép esótok Írójának tulajdona.

Ezután a "•Műteremben'' (Atelier) c. képekészült el, mely Munkácsyt és feleségét ábrá-zolja a festdállvány előtt. E nagysikerű képeaz 1878-as párisi világkiállításon is szerepelt,jelenleg amerikai magántulajdonban van. •—Utóbbi munkájával uj Lerülctre lépett, felha-gyott a népélet ábrázolásával és gazdag, elökc-lö táisaságok belső életét, lakásait kezdte fes-teni ; ő maga is magasabb társadalmi fokot ériel, otthonában Párizs előkelőségeit fogadta.

1877-ben kezdett hozzá "Milton az 'Elve-szett Paradicsomot' diktálja lányainak"' c. al-kotásához. Ezzel uj tei ületre tért át: a törté-nelmi genre-festésre. E gyönyörű kép, mely az1878 évi párizsi Szalonon "médaille d'honne-m t'1 nyert, a következő évben pedig München-ben aranyérmet - igen nagy hatással volt Char-les Sedelmeyer, hires párizsi műkereskedőre.Sedelmeyer nem emlékezett, hogy valaha látottvolna festményt, mely a lelket, szivet és sze-met ennyire lekötné. Kérte Munkácsyt, adja elneki a képet. Egyúttal biztosította, hogv min-dent meg fog tenni, hogy a festményt és alko-tóját a megérdemelt elismerés érje. A mesterbeleegyezett az eladásba.

Sedelmeyer a Milton-t szalonjában állítottaki és meghívókat küldött szét. Tizennégy napalatt művészek, kritikusok, gyűjtők nagy szá-ma tekintette meg a képet. Elragadtatásuk egy-hangú volt.

Ez 1878-ban történt, a Párizsi Világkiállításidején. A Milton itt is ki lett állítva, a Műte-remben c. képpel együtt. A siker óriási volt.A kiá litáson nem volt még egy kép, amely ilyáltalános tetszést és egyhangú elismerést kel-tett volna. Munkácsyt a francia kormány iLégion d'Honneur tisztjévé nevezete ki. Fe-

Hírünk a Világban

1 ^If'-Jjlljf-"—

ÍWMM 4

•H

lllliiiMunkácsy

• : • ; • • • ; •

•fükáÁMm

Mihály:

mi35Bpl?& l

ifi ^

Biiiliiiiillii

,, Milton

i

1•m

iüMi

•

mm

mmaz

mmmS

lÉliil

^1liilill

'Elveszett

liiilif

Paradicsomot'

I•

diktálja

•ÉHs•fi

leányainak

reuc József pedig nemesi rangra emelte és a"Munkácsy" nevet hivatalosan adományoztaneki. (Eredeti családi neve Lieb volt s a Mun-kácsy nevet addig mint művészi nevet hasz-nálta.)

A Milton-t Európa összes fővárosaiban óri-ási sikerrel állították ki. A vezető lapok kriti-kusai a legnagyobb elismerés hangján írtakMunkácsyról. A képet Róbert L,enox-Kennedyvásárolta meg a azt a Lenox Librarynak ado-mányozta. Ez később a New York Public Lib-raryba olvadt be, ahol a Milton az előcsarnokfalát díszíti.

Munkácsy úgyszólván sikere tetőpontjánvolt, amikor Sedelmeyerrel való bizalmas be-szélgetése során megemlítette, hogy időnkéntanyagi gondoktól való rettegés szállja meg. Mi

fog történni, ha következő képeit n e nitudja eladni, vagy ha betegség következtébenalkotó ereje csökkenne? Ha 50.000 frankottudna megkeresni évente, nem is kívánna töb-bet.

— Mester, ha csak ily gondjai vannak, azonkönnyen segíthetünk, — válaszolta Sedelmeyer— én kötelezem magam arra, hogy a követ-kező 10 esztendőben minden képét átveszems értük évente nem 50.000, de minimálisan 100ezer frankot, sőt az ön tényleges alkotóképes-ségétől függően esetleg ezen összeg duplájátfizetem.

Munkácsy örömmel fogadta el az ajánlatots ezzel szerződésük érvénybelépett.

(Folytatjuk)

Hírünk a Világban

KERÉNYI ÚJ KÖNYVEUnwillkürliche Kunstrciscn — Fahrten im Altén

Európa 1952—53. — e.: Kcrényi Károly egy'k Jeg-utóbb megjelent könyvinek cime, amint ezt a Hí-rünk a Világban már jelezte. Lefordíthatatlan cin),annyira egyszerűen és teljesen fejezi ki a tartal-mat. A tartalmat, melyet nehezen lehetne egy rö-vid ismertetés keretén belül közölni. Utinaplórőlbeszélhetnénk, ha a könyv külső formáját és alaku-lásának történetét tekintjük. De annyival több, mintegyszerű utinapló, hogy egy ilyen meghatározássalleegyszerűsítenénk és szegényebbé tennénk a való-ságot. A szerző — bevezetések mestere — az elsőoldalakon előkészíti az olvasót a szokatlan élményre,Kiiit ez az űt jelent, melyet megteszünk vele Euró-pa sokszor jól ismert tájain, sokszor eldugott völ-gyeiben, feltárásban lévő ásatásainál, de mindig' újélményekkel, új szempontokkal gazdagodva. "Előze-tes ásatásnak" is nevezi ezt az utazást, melyet uibbévezred örököseként, és ki tudja milyen megválto-zott világ őseiként is tesz meg. Ásatásnak, annakminden varázsával és korlátjával. Az ismeretlen fel-tárása minden korban vonzotta az európai szelle-met. Az ásatásban felszínre kerülő leletek első pil-lantásra idegeneknek, meglepőknek hathatnak, meg-értés, türelem — sokszor évszázadok munkája szük-séges egységbe foglalásukhoz. •— De minden feltártvilág egység — a feltárónak, behatolónak fogékony-ságától, felvevő képességétől függ ennek az egység-nek felismerése, az elemek összefüzése cs az "egy-be-látás" (Zusammenschaun), korunk tudományá-nak nagy vívmánya.

Ezzel a nyitottsággal, felvevő képességgel kell ebe-ket a látszatra annyira különböző elemeket és ólmé-inyéket is követnünk, melyről ez a könyv hírt ad,hogy behatolhassunk a szerző sokrétű világába ésmeglátva az Egészet, az igazi olvasó alkotó és után-érzö képességével összefűzve a látszólag esetlegeset,abban az élményben lehessen részünk, aminek ekönyv és műfaj egyedülálló képviselője: abban anapjainkban annyiszor fenyegetett és vitatott él-ményben, amit az antikvitás óta az európai magasszellem jelent, a világnak szellemmel átfűtött és át-világított meglátásában.

"Európa természete egy atmoszférikus, a szellem-mel határozott egyszer való vonatkozásban állóegységet alkot, a művészettel." — mondja a szerző.Ez az atfoszféra dominál ezeken az oldalakon. Ez az

ecycc'iil .Illő atn'osrfcra, air.it meglátni, megélni nemminderUinek adatclt mes, cs amit oly nehéz kife-jezni. Ktrény'.t, az antik vallás kutatóját, az antikvilág' oly alapos, napjainkban egyedül álló ismerő-jét, tudományos pályafutásának kezdete óta e vi-lágnak Egysége, Egészének varázsa vonzotta és tar-totta bűvkörében. Az "utazís mint életforma'' nemvéletlenek sorozata életében. Az utazást annyiritmagáévá, életformájává tette, hogy minden esetle-ges, szükséges, mondhatnánk "hivatásból" és "hiva-talból" megtett út egyéniségének, a külső rétegenátható szellemének távlatába és mélységébe illesz-kedik. 1952 óta, mióta az annyira szeretett és nél-külözött Görögországnak egyedül állóan tiszta, éleskörvonalakat meghatározó atmoszférájában, a vi-szontlátás öröme leirattá vele az első naplósorokat,folytatta ezeket a feljegyzéseket. Nem tudós és ku-tató jegyzetei ezek, nem is mint uti-vezetö, vagyművészettörténész írja őket. Az antik utazók frisse-sége, mindenre felfigyelő nyíltsága, a részletek sze-retete, az élet teljessége szól hozzánk közvetlenül,őszintén ezekből a sorokból. Mint bevezetésébenmondja: nem lenne értelme az egészen egyénit, a"magán-jelleget" kivenni ebből a könyvből, melyúgy hozzá tartozik, mint az az intim, házias atmosz-féra a pompéji házakhoz, melyet a váratlanul leömlö-lávapor oly maradéktalanul megőrzött számunkra.

Az utinapló Pompeiban írt részeiben valóban tel-jes frisseségében és közvetlenségében felt'rul előt-tünk ez a világ. A leírások, mivel épen .íz egyénihangulatot, az aznapi friss benyomást rös~itik meg,távolról sem tudományos fejtegetések, v:-gy részle-tes leírások. így lehet közvetve részünk r.lban az él-ményben, mely azok számára, akik közvetlenül meg-élhették, felejthetetlenné vált. Ugy fre,:LÍil;, Kerő-nyivel járunk a friss ásatások között, vele keres-sük azt a Venus ábrázolást, mely íppen ehhez akörnyezethez illik, vele örülünk, mi^cr m-gpillant-juk. A félig kiásott házakon dolgoz') itumk'sok ben-nünk is azt a benyomást keltik, hogy esy c'pülö há-zat fejeznek be, ahová nemsokára beköltözhetnek azuj lakók.

Folytatva a sétát, ezt olvassr!;: "A bájcs kis Os-teri, a Vicolo és a Strada Mercuri sarkán, kicsinyfalfestményeivel mai borozók!-an hasonló holyjetek-ie emlékeztetve, még mindig hívogató, míg a házak,a részleteket összefogó alrpideában megnyilvánuló

Hírünk a Világban

egyéniségüli; szerint, többé-kevésbé marasztalóak,állandó bentlakásra azonban ritkán csábítanak...Individualizmus itt nem lehetséges, az egyéniség- ki-fejezése annál inkább. Házmonográfiákat kellene ir-ni, ebben az értelemben, archeológiái épitéstörténetés inventárok helyett, mielőtt minden kifakul, színétveszti, összeomlik, vagy cement konstrukcióvá vá-lik."

A kép fordítottja is sokszor felmerül. A mai Itá-lia kis, elfelejtett városkáiban egy-egy kép — hely-zet, mely az antik világot idézi, mint ezen a lus-véti sétán Eesinában: "Egy kapuív alatt lacikonyharendezkedett be, pompejí mődra. Virágzó lányok —nyilvánvalóan válogatott szépségek — ülnek egy má-sik kapuív alatt, az idős „anyával", bizonyára ebbenis antik mintát követve."

A müakotások finom megértése, az interpretá-íor tapintata, a határok tisztelete szól mindenből,úgy mint ebtől a pompeji meditációból: „Azt hi-szem . . . sohasem ábrázolták egy szent cselekmény-sorozat kontextusát, — a Villa dei Misteri-ben sem•— csupán kimg adott motívumokat rögzítettek ésvariáltak, felismerve művészi értéküket. A művészaz őt jellemző tapintattal — hisz különben nem islenne művész — csupán a megengedett határig ment.így érte el a teljesség derűjét (fröhliches Gelingen),Valóban teljesség, hogyha a kép mindkét genuinélmény — a vallásos és művészi — dimenzióit fel-tárja. Csupán utal a vallásosra: a beavatottak itt tá-volabbra láttalc. A be nem avatottak osztályrésze —a miénk is — a sejtés." •— A művész szól itt hoz-zánk, aki finom beleérzéssel és evokativ képesség-gel közeledik minden alkotáshoz és szava nyománfelvillan előttünk a "genuin élmények fénye. A tu-dós önvallomását közvetítik ezek a Monté Cicerónírt sorok: „Életem egyik szimbólumává vált a poly-gonális fal is, a polygonális építési mód, az antikutaké is, melyeket innen délre, Veliában oly frissenéltem meg, mint ahogy az csak az ásatások napjai-ban lehetséges. Ez az építési mód mindig megraga-dott, mert, anélkül, hogy ezt tudósítottam volna ma-g-amban, módszeremnek megfelelője: most a MontéCicerón vált ez világossá elöttemn. Találkozás a kö-vei, az antik világ' széttört anyagával; alapvonalai-nak felismerése; a benne rejlő forma feltárása; azalkotásba illeszteni azt, ami eredeti formájt vissza-nyerte: ez a négy fok."

E "hermesi" utazás végén — Hermesnek, a ba-rátságos istennek érzi magát lekötelezve a szerzőIs, mondván: "A meglepetésnek: a hermesinek az

életben és az utazásban, köszöni létrejöttét ez akönyv — megint magát az Írót idézzük, nem lelvéntalálóbb és jobb kifejezést e mü jellemzésére, mintamit ő maga mond: " . . . a legszebb tán, mit iró el-érhet: a mag'a szép és filantrópikus kedvtelésébenrészesíteni az embereket."

(FERDINANDYNÉ ZALÁN MAGDI)

Megjelent a HÍRÜNK A VILÁGBANképes, angol előjegyzési naptára, a

cftwigarian Qalmdat1956

31 egész oldalas, mélynyomású képÁra: $ 1.—,

M E G J E L E N TA Sztáray hanglemez kiadás

Első kötet — 12 ZsoltárA Passaic-i Magyar Református Egyház

és Bertalan Imre lelkipásztoréneklésében.

Kapható: a Passaic-i Ref. Egyházirodájában

220-4th St., Passaic, N. J. — Ara $ 5.00

Magyar könyvek, hangle-mezek, csomag- és pénz-höldés. K E L E N Y -cég. 3650 Sí. Laurent Blvel.

MONTREAL

MAGYAR HANGLEMEZEKkiadásában közreműködni kivánó kórusokzenekarok vezetői és a szabad világban élőmagyar művészek írjanak bővebb felvilágo"sitásért a következő címre:

SOUD NEWS PRODUCTIONS59, Bryanston St.Marble Arch,

LONDON, W. I.ENGLAND

Hírünk a Világban

VATAILÁSZLÓ KÖNYVE ANGOLULA Philosophical Library kiadásában "Man and his

Tragic Liíe" ciramel jelent meg Vatai Lásiló köny-

ve New Yorkban az őszi könyvpiacon. A könyv fi-

lozófiai munka és témája minden irodalom, koltí

szét és filozófia, azaz minden emberi példázat, tü-

nödés és tépelödés egyik végső témája: maga fiz

Ember. Vatai könyvének talán legfőbb célja, hegy

bebizonyítsa: az újkori évszázadok egyik nagy ön-

áltatása, az úgynevezett autonóm ember — emberi

lehetetlenség. Az iró alaptétele: mi emberek, s egye-

dül csak mi, két egymás ellenpólusát képező világ

közé vettettfmk. Az egyik pólus a természet, a míi-

sik a transzcendens. Vatai könyve első relében az

ember e két ellentétes pólushoz való viszonyát elem-

zi, a másodikban pedig magát az emberi szférát, az

emberi közösséget és kultúrát, illetve ezekhez való

viszonyunkat. De a természet és a transzcendens

közé kifeszülö emberi világ tragikus porond —

mondja Vatai — mert magában hordja e nag-y el-

lentítpár konfliktusát s csak mint e dráma szintere

cs megnyilatko„ása létezik. S ugyanekkor mindket-

tő felé megvannak a maga áthághatatlan korlátai,

melyek ellen szüntelenül lázadhat, de közülök soha

ki nem törhet az ember. így hely,;ete alapadottsá-

gánál fogva tragikus és elkerülhetetlen sorsa a szen-

vedés.

E könyvet, mely most Kecskeméthy László kilünö

fordításában jelent meg angolul, Vatai majdnem

tizenöt évvel ezelőtt irta. Annak idején, ha jól em-

lékszem, „Doszojevszkij és a szubjektív életérzc-

filozófiája" cimen jelent meg' magyarul. De Doszto-

jevszkij inkább ürügye, mint témája a könyvnek.

Vatai a nagy orosz regényíró hőseit elsősorban a

maga felismeréseinek illusztrálására használja, s,

csak másodsorban vizsg-álja a mögöttük lévő irct és

annak mondanivalóját. így könyve nem visszhang,

sem reflexió, hanem érett, önálló és eredeti mii. Ha

rokonság tekintetében meg akarjuk keresni a he-

lyét a nyugati filozófia nagy családfáján, akkor azt

kell mondanunk, hogy Vatai az exisztencializmus

irányzatához tartozik. Ez az iskola talán az egyet-

len, mely újat hozott a huszadik század filozófiai

gondolkozásában. Száz évvel ezelőtt Klergegarddal

közvetlen keresztény élményből és vívódásból fa-

kadt, de azóta messzire kalandozott és ma már meg-

lehetősen polarizálódott is. Egyfelől Heideggerrel

és Jaspersszal többé-kevésbé visszatárni látszik a

nagy német filozófiai hagyományhoz, másfelöl Sart-

reban és követőiben különös módon kereszteződött

a materializmussal.

Vatai egy lényeges ponton, kereszténységében és

vallásos élmény világában, Kiergegardhoz all talán

a legközelebb, annak rapszódikus, színjátszó hrai-

sásia nélkül, de több filozófiai rendszerességgel. Va-

tai a maga koncepciójában mesterkéltség nélkül ta-

l'ilt helyet a keresztény tanítás lényeges elemeinek,

a hitnek és fiz isteni kegyelemnek.

Mi magyarok filozófiai müvek dolgában elég gyen-

gén állunk. Ha filozófusaink felöl érdeklödnek, jobb

ha költőinket vesszük elö, Berzsenyit, Vörósmartyt,

Vajdát es Adyt. De regényíróinkkal, főként Eötvös-

sel és Keménnyel is jobban járunk, mint hivatásos

filozófusainkkal, akik egy-két kivételtől eltekintve

Elift voltak többek, mint jól-rrsszul felkészült egye-

temi professzorok. Vatai éppen ezer. a téren hozott

ujat a negyvenes évek eleien: a njugatí filozófiát

nem ismertette, hanem művelte magyar nyelven.

S ez, sajnos, rika dolognak számit a magyar világi-

ban. Ma, majdnem másfél évtized távlatáéból vilá-

gosabban látszik, hogy Vatai könyve nemzedékének

egyik legjobb munkája. S egyben fájdalmas emlé-

keztető is a sok közül, hogy mi mindennek vágta

útját az időközben reánk tört Ázsia.

(GOMBOS GYULA)

AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET

180] - T " Street, N. W. — Kossuth House — Washington 6. D. C. USA.Az egyetlen magyar egyesület, amelyet az Egyesült Államok kongresszusa látott el char-

terral, " millió dollár vagyonunk, 30 millió dollár érvényben lévő biztositásunk van. Fel-veszünk az USA területén élő és 55 évesnél nem idősebb személyeket. Adunk élet-, baleset-,

betegsegély-, valamint egyéni és családi kórház-biztositást.KÉRJEN TÁJÉKOZTATÓT!

Hírünk a Világban

NYUGATIAMERIKAI .EGYESÜLT

ÁLLAMOK

Rózsa Miklós hegedű-versenye

Az amerikai sajtó hatalmas cik-

kekben számolt be Rózsa Miklő-3

új müvének bemutatójáról. A Hei-

fetz által rendelt hegedúveisenyt

a hires hegedűművész játszotta a

texasi Dallas-ban január V>-én.

,.Rózsa müve a modern magyarok

zenei nyelvén szól, akik Róz^a

honfitársai: Bartók, Dohnan>i,

Kodály nyelvén; — irja a DAL-

LAS TIMES HERALD (50. I. 16.)

— de a zenéjében kifejezett gon-

dolatok a sajátjai."

A SATURDAY REVIEW (56, II.

4.) így írt: „Azt hisszük, Heií'eiz

,— aki szüntelenül kutat új hege-

dűversenyek után, — megtalálta a

Icgvletképesebb müvet Walton

1939-es versenye óta. E,: a mii fe-

lette áll minden későbbi rendelése-

vek . . A második tétel jól érthe-

tő, dallamának oly elragadó rész-

letei vannak, hogy a század zene-

irodalmában teljesen egyedül-

r.llnak, kivéve Prokofjev utolsó

szimfóniáit."

A THE DALLAS MORNING

NEWS egy héttel a koncert után

Sosztakovies hegedűversenyéről

megemlíti, hogy „nem olyan jő,

mint a Heifetz által bemutatott

verseny, melyet a hollywoodi ma-

gjar Rózsa Miklós komponált."

4merikai mngyar kineve-zése a diplomáciai karbaAz Eisenhower elnök és Dulles

külügyminiszter által aláírt s a

Szenátusban megerősített diplomá-

ciai kinevezések legújabb listáján

szerepel Andor C. Klay neve, mint

„Consul, and Secretary in the

Diplomatic Service of the United

States."

Az új konzul és követsígi tit-

kár, magyar nevén Sziklay Andor,

lapunk munkatársa és nemrég be-

fejeződött műfordítási pályáza-

tunk egyik bírája. 1935-töl 1942-ig

amerikai magyar újságíró volt.

1942-ben kormányszolgálatba ke-

rült. Az Office of Censorship-ben

dolgozott, majd bevonult s Egip-

tomban, Észak-Afrikában, Olasz-

és Németországban szolgált; je-

lenleg a légierőben tartalékos ka-

pitány. Leszerelésekor a washing-

toni külügyminisztériumba nevez-

ték ki s ott 1951 óta osztályvezető.

Magyarul és ang-olul meg-jeleit

cikkei, tanulmányai és könvvei i; -

méretesek az amerikai magyars'1;-

előtt, köztük a „The Viktor Sp.-

aks'' (1950), amelyet a hadügy.ni-

nis/tőrium terjesztett tergeientúl,

benne egy-egy fejezetlel Kossuth-

fól és Apponyiról; „Koszta Már-

ton esete" (1953), amelyet az ABC

televi„iós hálózaton dramatizál-

tak; stb. Cikkírója a diplomáciai

kar folyóiratának, az „American

Foreisn Service Journal"-nak, és

előadó a Külügyi Intézetben.

Kondorossy László„Éjféli párbaj'' c. egyfelvonásos

operájáról a MUSICAL COURIER

(£5, VI.) azt irja, hogy „zenéje

dallamos és jól alkalmazkodik a

megragadó meséhez, a zeneszerző

könnyen folyó kifejező dallamok-

kal él s otthon van a hangszere-

lésben." A MUSICAL LEADER

(55.IX.) kiemeli, hogy „Kondorop-

sy szellemes és brilliáns" fiatal ze-

neszerző, akinek nyolc rövid ope-

ráját a kritikusok igen dicsértek.

Két Kondorossy-operáról megem-

lékezik az ENCYCLOPEDIA BRI-

TANNICA 1955-ös évkönyve is.

Az öttusa világbajnokságonaz amerikai vivócsapat óriási

meglepetésre harmadik helyen

végzett. A csapat trénere magyar

volt, Tóth Miklós.

„Az USA-tól gyenge eredmenjt

vártak vívásban — irja a NEW

YORK TIMES (55, X. 24.) — a-

zonban a csapat a legmagasabb

ponteredményt érte cl, amelyet a-

merikai csapat valaha is kivívott.

Az USA tizenegy európai ország

előtt végzett.

Tóth Miklóst, a washingtoni vi-

vóklub vivómesterét szerződtették

mint edzőt az amerikai vivók.

úszók, futók és céllovök mellé . .

Az ö vivástanitásának köszönhető,

hogy az USA ezt a váratlan nagy

meglepetést szerelte a mai napon

— mondta Hugh Paris ezredes, a

csapat vezetője."

A lap kiemeli, hogy „Magyar-

ország- a vezető vivőnemzet a vi-

lágon."

Magyar könyvtárcímen új folyóirat indult az A-

merikai Magyar Könyvtár és Tör-

ténelmi Társulat kiadásában, dr.

Bobula Ida szerkesztésében.

Hírünk a Világban Hírünk a Világban

„Hangzavart"? — Azt! Ha nekik az,ami nekünk vigasz!

Azt! Földre hulltpohár fölcsattanó

szitok-szavát, fürész foga közé szorultreszelő sikongató

jaját tanulja hegedűs éneklő gége, — ne legyen béke,

ne legyen derűa bearanyozott, a fennen

finom, elzárt zeneteremben,míg nincs a jaj-sötét szivekben!

„Hangzavart"! Azt! Ha nekik az,ami nekünk vigasz,

hogy van, van lelke méga „nép"-nek, él a „nép"

s hangot ad! Egymásra csikorítottvasnak s kőnek szitok-

változatait bár a zongoras a torok fölhangolt húrjaira,ha így adatik csak vallaniaa létnek a maga zord igazát,

mert épp e „hangzavar",a pokolzajt zavaró harci jaj

kiáltharmóniát!

Mert éppen ez a jaj kiált— mennyi hazugul szép éneken át —

a sorshoz, hogy harmóniát,rendet, igazit vagy belevész a világ,

belevész a világ, ha nema nép szólal újra — fölségesen!

Szikár, szigorú zenész, hű magyar(mint annyi társaid közt, — „hir-

hedett")volt törvény abban, hogy éppen e néplelke mélyéből, ahová leszálltai,hoigy épp e mélység még szűk bánya-

torkahangtölcsérén át küldted a sikolyt föla hideg-rideg óriás terembe,

melynek csillárjai a csillagok?

Bánatomat sérti, ki léha vigaszthúz a fülembe:

anyánk a halott, — a bucsuzót neZerkovicz zengje;

hazák vesztek el, — ki meri siratniverkli futamokkal?

Van-e remény még emberi fajunk-ban? —:

ha ez a gond s némán küzd már azész, te szólalj,

Illyés Gyula:

Bartók

szigorú, szilaj, „agresszív" nagy ze-nész,

hogy — mégis! — okunk van•remélni s élni!

S jogunk van— hisz halandók és fölnőttek va-

gyunk —•mindazzal szembenézni,

mit elkerülni úgysem tudhatunkMert növeli, ki elfödi a bajt.

Lehetett, de már nem lehet,hogy befogott füllel és eltakart

szemmel tartsanak, ha pusztít a för-geteg

s majd szidjanak: nem segítettetek!

Te megbecsülsz azzal, hogy fölfeded,mi neked fölfedetett,

a jót, a rosszat, az erényt, a bűnt —te bennünket növesztel, azzal,

hogy mint egyenlőkkel beszélsz ve-lünk.

Ez, — ez vigasztal!Beh más beszéd ez!Emberi, nem hamis!

A joggal erőt ad a legzordabbhoz is:a kétségbeeséshez.

Köszönet érte,az erőért a győzelem-vevéshez

a poklon is.lm a vég, mely előre visz.

lm, a példa, hogy ki szépen kimondjaa rettenetet, azzal föl is oldja.

lm, a nagy lélek válasza a létres a művészé, hogy megérte

poklot szenvednie.

Mert olyanokat éltünk meg, amirema sincs ige,

Picasso két orrú asszonyai,hatlábú ménjei

tudták volna csak eljajonganivágtatva kinyeriteni,

amit mi elviseltünk, emberek,amit nem érthet, aki nem érte meg,amire ma sincs szó s tán az nem is

lehet már,csak zene, zene, zene, olyan, mint a

tietek,példamutató nagy ikerpár,

zene csak, zene csak, zene,a bányamély ős hevével tele,

a „nép jövő dalával" álmodós diadalára ápoló,

Úgy szabadító, hogy a börtönfalát is földiig romboló,

az igért üdvért, itt e földön,káromlással imádkozó

oltárdöntéssel áldozó,sebezve gyógyulást hozó,

jó meghallóit eleveegy jobb világba emelő zene —

Dolgozz, jó orvos, ki nem adalítasz;ki muzsikád ujjaival

tapinitva lelkünk, mind oda tapintasz,ahol, a baj

s beh különös, beh üdvös irt adszazzal, hogy a jaj

siralmát, ami fakadna belőlünk,de nem fakadhat, mi helyettünk

— kik sziv-némaságra születtünk —kizenged ideged húrjaival!

(1955)

Herz Ottó és Kurtz Arvéd1956, január 18-án zongora-he-

gedü-szonátaesten kanadai szerzőkmüveit játszották „a leghitelesebbelőadásban." (MUSICAL AME-RICA, 56, II. 1.)

ANGLIAFábián Béla

cikket írt a TIMES AND TIDEcímű milliós példányszámban meg-jelenő angol hetilap január 14-iszámába, melyben Hrucsovék ang-liai látogatását Haynau londonilátogatásával hasonlította össze, a-mikor a magyar szabadságharc el-tipróját az angol munkások meg-támadták és megverték. A cikket

a DAILY TELEGRAPH átvette.(A cikket ismertette az amerikaiTIME c. hetilap is 1956, II. 6.-án)

Fábián Béla Londonban márci-us és április folyamán több angolvezető politikussal tárgyalt s akülügyminisztérium politikai ál-lamtitkárának, Dodds Parker-nekmemorandumot nyújtott át a vas-függöny-mögötti állapotokról, apolitikai pártoknak pedig egy má-sik memorandumot a magyar po-litikai foglyok ügyében. Ezutánindította a nnmkáspárt erélyesakcióját a bebörtönzött munkás-vezetők ügyében. Budapesti jelen-tések szerint sokat közülük sza-badlábra hPlyeztek.

Seiber Mátyáslegújabb müve, „Versenymű he-

gedűre és zongorára", rendkívülérdekes és gyönyörű alkotás" •—irja a MUSICAL EVENTS (56,II.) — ,J&tletesség önmagábanmég- nem hozhat létre szép zenét,de Seiberben ennél sokkal többvan; valami egészen gyönyörűtkomponált. Gyorsan lemezre kelle-ne venni; Seibert teljesen érthe-tetlenül elhanyagolják e téren, a-mikor annyi ötödrangú angol mo-dern zenét vesznek fel lemezre."

E müve és egy másik, a „Quar-tetto Lirico", — irja ugyanez alap egy másik cikkében — SeÍDert„az egyik legjelentősebb zeneszer-zővé avatja, azok közt, akik Ang-

liában dolgoznak." Megemliti acikk azt is, hogy Kodály volt amestere.

Korda Sándora modern angol film megalkotó-

ja, akit 1942-ben az angol királylovaggá ütött érdemei elismerésC-ül, 62 éves korában meghalt Lon-donban 1956, január 15-én.

ARGENTÍNAEmigráns Nemzeti Sportcímmel a buenosairesi „Délame-

rikai Magyarság" mellékletekenttartalmas sportújság jelenik meg.havonta.

BRAZÍLIATöbb kiállítást

rendezett Sao Pauloban a Bra-

zil-Magyar Kultúregyesület azidei szezonban. Legutóbb a követ-kező festőművészek állítottak ki:Göllner Elemér, Brassay András,Köii Jenő, Köteles Árpád, Pfisz-ter Károly, Solarszky Dezső ésSzabó József.

CHILEPintye Rudolf

a santiago de Chilében élő ma-gyar festőművész a télen nagysi-kerű kiállítást rendezett. A kiállí-táson a művész minden képe el-kelt.

FRANCIAORSZÁGBakách-Bessenyey György

a Magyar Nemzeti Bizottmánykülügyi bizottságának elnöke be-

szédet mondott Strassburgban, aRabnemzetek Szervezetében. Meg-állapította, hogy a keleteurópairabnépek sokszor csalódással fi-gyelték a világpolitika részletkér-déseinek alakulását, így pl. a kom-munista államok felvételét azENSZ-be Hangsúlyozta, hogy akeleteurópal népek semmiképp semfogadhatják el az ú.n. „nemzetikommunizmus" elvét. Hivatkozotta rabnépek ellenállására; ezek anépek bebizonyították, hogy gyű-lölik a kommunizmust és igényttartanak a szabadságra.

Ady-emléktábla PárizsbanA párizsi Hotel des Balcons fa-

lán, Ady egykori lakóhelyén, 1936

10 Hírünk a Világban

január 15-<5n ünnepélyes keretekközt Ady-emléktáblát lepleztek le.Mint ahogy Auer Pál mondottaünnepi beszédében, az emléktáblagondolatával először az amerikaimagyar református szervezetekfoglalkoztak, a gondolat megvaló-sulása pedig nem kis részben Ma-jor Ilonka, az Amerikai MagyarNépszava és a Szabadság' párizsilevelezőjének érdeme. Szabó Zol-tán és Cs. Szabó László mellett —francia részről — Jules Romám,a francia Akadémia tagja, a Co-mité Franco - Hongrois elnöke,mondott beszédet.

„Ha ma közöttünk volna —mondotta Jules Romáin — ahe-lyett, hogy felettünk tiszteletre-méltó árnyként él, nem kellene

magát meghazudtolnia. Ez a nagyeurópai velünk együtt szórná avégső intéseket, hogy Európa és c.Nyugat megkapaszkodjanak a ta-lajban s a kitágult repedések lát-tán megtorpanjanak a szakadék-bacsúszás előtt. Talán elnézőbb,gyöngédebb, szánakozó tekintettelfordulna hazája felé. a nyugati vi-lág határ-tartománya fele, amiakkor volt haz'ija — s amelyetSzent István, Hunyadi János ésCorvin Mátyás földjének hiszekén makacsul ma is. Ezt a hazát,mondom, s z á n n á A d yEndre, hogy annyit s annyi félemódon szenvedett. És bámulná,hogy nem adja meg magát, s hogyhisz még- egy jövőben, amelybenMagyarország és Franciaország, aNyugat, Párizs, majd ismét egy-azon oldalon állnak."

MAGYARORSZÁGAz Unesco

bekapcsolódik Petőfi, Arany,Vörösmarty és Bartók müveineknemzetközi megismertetésébe —mondotta Budapesten N. Bamma-

te, az UNESCO titkárságának akeleteurőpai és közel-keleti orszá-gokkal foglalkozó munkatársa.(Magyar Nemzet, 55, XII. 16.)

A magyar sportolók1955-ben 11 világbajnokságot

nyertek, 15 világrekordot értek el.A világrekordok nagy többségotaz atléták szerezték meg, a 15-ból13-at. Iharos Sándor egymaga 6-ot.(MN, 55, XII. 24. és 56. I. 11.)

NYUGATNÉMETORSZÁGMagyar tárgyit film

„len denke oft an Piroska1'címmel Hartung Hugó regénvenemrég a mozivásznon is megje-lent. Magyar menekültek és ju-jug'oszláviai magyarok, magyartájak szerepelnek a filmben, melyszakit a megszokott giccses beállí-tással s bájos mese keretében mu-tatja be a húszas évek magyaréletét.

SPANYOLORSZÁGAz ORIENTE c. folyóirat

1956 tavaszi számában a követekező magyar „krónika" jelentmeg: A lakosság szociális összeté-telének változása és az életszínvo-nal — Mit olvasnak Magyarorszá-gon? — Magyarok Amerikában(Kerekes Tibor, Reményi József,Dohnányi Ernő, Kármán Tivadar,Grosschmid Géza, Bálint Imre, Za-char Ilona) — Kot évforduló (Vö-rösmarty és Bartók), stb.

SZOVJETUNIÓA Fővárosi Operettszínház

Moszkvában és Leningrádban 22-szer adta elő óriási sikerrel Kál-mán Imre „Osárdáskirűlynő" e.operettjét, egy meghosszabbítottvendégjáték keretében.

A PRAVDA január 6-án ezt ir-ta: ,,A magyar zeneszerzők ope-

rettjeinek eredti népi humora,pompás, életvidám melódiái min-dig magukra vonták színházainkfigyelmét. Különösen közismertnálunk Kálmán Imre operettje, a„Csárdáskirálynö". Ezt az operet-tet nemcsak Moszkvában játsszák,hanem egész sor más városban is.A budapesti operettszínház a dara-bot sok újszerűséggel mutatta benekünk. Nagy és megérdemelt si-kert aratott Honlhy Hanna, a ra-gyogó színésznő Cecilia szerepé-ben... Az eőadás zenei és ren-dezői értelmezésében vannak vi-tás momentumok..."

A búcsúelőadásról a MAGYARNEMZBT (58. T. 25.) így irt tu-dósításában: „Megismétlődött az,ami már Leningrádban is megtör-tént, hogy a nézőtér együtt éne-kelt a magyar mnvészekkel. Ottérékeit a nézőtéren a nagyszerű,ismert szovjet operaénekes, Koz-lovszkij is."

A Kálmán-operetten kívül Vincze-Csizmarek „Boci-boci tarkád-ját s egy orosz operettet adiai-celő. Az előbbi több részletét (mii •tyólakodalom, stb.) filmre vette aszovjet dokumentumfilmgyár, Arádió és televízió is közvetítetttöbb előadást.

Moszkvában ünnepelték meg'Honthy Hanna művészi pályafutá-sának 50. évfordulóját. Az ünnep-séget a Szovjetunió kulturális mi-nisztériuma rendezte. Elsőnek Le-pcsinszkája, a hires balettáncosnőköszöntötte Honthy Hannrtt, majdTverdoch Lebov miniszterhelyet-tes. (MN, 56. I. 5.)

Magyar íilmfTszliválzajlott le a Szovjetun'ó külön-

böző városaiban: Moszkvában,Minszkben, Tallinn-ban, Taskent-ben, Kisinyevben. Tbilisziben, s-'tb.(MN, 55, XII. 27.)

Hírünk a Világban 11

AZ EGY ÉS A KILENCVENKILENC„Mondom r.ektek, hogy nagyobb ör'ámlesz a menr.yben egy megtérő bűnösön,hogynem kilencvenkilenc igaz einberent

akinek nincs szüksége megtérésre.'{Lukács 15.7)

1955 májusában jelent meg Kovács Tmreregénye a „Ninety and Nine' Kunk & Wag-nalls kiadásában — s most indult meg európaiútján: sajtó alatt van olasz kiadása egy ve-zető olasz katolikus könyvkiadónál.

A „Ninety and Nine"-ról félszáznál többkritika és ismertetés jelent meg az amerikaisajtóban.

Néhány idézet képet ad az amerikai sajtóálláspontjáról Kovács Imre regényével szem-ben:

,,Az Egyház és a kommunizmus harcát sok-szor megírták már és meg fogják irni, de so-ha olyan eréllyel, intellektuális biztonsággalés részletes ismerettel, mint ebben a regény-ben. . . Ezt a könyvet növekvő izgalommal le-het olvasni, de ugyanakkor értelmi gazdagsá-ga mélyreható tanulmányozást követel.'' (Ca-tholic Á'Vorld, 1955 augusztus.)

..Lángszóró a vasfüggöny ellen... fehérenizzS összegezése a kommunista terrornak Ma-gyarországon.'' (Time 1955 június 13)

.,A kritikus tudomása szerint ez az első hi-teles könyv az orosz megszállta Magvaror-szágról és a kommunista kormány hatalomát-vételéről... Felettébb jóleső tudat, hogy egyilven ember, mint Kovács Imre a Free Eu-rope Committe-nek dolgozik és segíti életbentaitani azt a hitet, amelyet oly s/épen bizonyítkönyvében." (Chicago Sunday Tribüné, 1955július 24, Paul Eagle, a modern amerikai lh'aegyik kimagasló szelleme).

„A 'Ninety and Nine' egyike a legkitűnőbbkönyveknek a huszadik század egyik sajátos-ságáról, a tisztogatásról." (The New YorkTimes Book Review, 1955 június 26)

Szinte minden kritika a „Ninety and Nine"jelentőségét azonos módon itéli meg. A kriti-kusok közös megállapításai nagyon jellem-zőek Kovács Imre első amerikai könyvére.

Mindannyian egyetértenek abban, hogy ez

a könyv politikai telt, a szó egyetemes értelmé-ben. Megítélésük szerint a „Ninety and Nine"a kommunista világról elmondja és ábrázoljaazt a mindennél lényegesebbet, amit nem árul-nak el sem az eszmék, sem az események: a'kommunista világ sejtjeinek s az ezekből állóorganizmusnak élő működését, a talajt, amireaz eszmék és események felépülnek és a ma-tériát, amiből formálódnak.

,,A kommunista világot csak az ismeri, akiátélte'' - - gyakran hangoztatjuk ezt, s kény-telenek vagyunk bevallani, hogy ezt a pótol-hatatlan valóságélményt milyen nehezen tud-juk továbbadni mások számára, akiknek nincsbenne részük. Kovács Imre kritikusai meg-állapítják, hogy a kevesek közé tartozik, akiknagy megelevenítő erővel tovább tudják adnia kommunista világnak ezt a valóságélményét.

Egyetértenek abban, hogy Kovács Imrekönyve nemzeti cselekedet: benne egy nemzettart tükröt saját lelkiismerete elé. Megállapít-ják, hogy a „Ninety and Nine"-ban a bolse-vista uralom alatti élet nem egyszerűen a kül-ső viszonyok alakulása, hanem erkölcsi kér-dés, belső felszólítás, amelyet a történelmi cstöiténclem feletti erők intéznek egy közösség-hez és annak minden tagiához. A regény alak-jai a kritikusok számára: magyarok, jóllehetKovács Tmre a nagy világnézeti konfliktusgeneralizálása érdekéljen sehol sem jelzi ma-gyarságukat.

Egvctci tenek végül abban, hogy a „Ninetyand Nine'' világnézeti cselekedet. Ez a meg-határozás nem mindig mond pozitívumot. Avilágnézeti cimke gyakran menlevél a művésziábrázolás fogyatékosságához. Azonban a „Ni-nety and Nine" emberei számára a világnézetnem ürügy, menlevél, takaró vagy vánkos,hanem törekvés az élet teljességére, nem de-tcrmináltság, hanem szabadságkeresés min-denfajta külső, idegen, hatalom ellen. A ,,Ni-nety and Nine"-ban a jezsuita tartománvfö-nök és a kommunista vezető viaskodása a bör-tönben nem az „erősebb" világnézeti cimkeharca a „gyengébbel", nem a meggyőzőbbé a ke-vésbé meggyőzővel, hanem két egész, vagy azegészre törő ember harca az élet teljességéért.

12 Hírünk a Világban

TUDÓSAINK KÜLFÖLDÖNAlföldi András

a budapesti egyetem 1940 óta Svájcban tanító ré-gész-professzora a princetoni egyetem kebelében trni-Icödő tudós társaságnak, az Advanced Studies Cen-ter-nek tagja lett. Alföldi Andrást az Einstein ha-lálával megüresedett helyre választották be.

Bogyay Tamás„Lechfeld, Ende und Ani'ang" címmel a csata ez-

redik évfordulójára érdekesen rajzolja meg' a X.századbeli magyarság életét, hadtudományát és avégzetes csata hátterét. Az ismert magyar művészet-történész és középkori történész kis németnyelvűkönyve a müncheni Karpathia kiadásában ig'en nagyszolgálatot tesz a német imperialista politikai irók,stb. által meghamisított s az egész világon elterjesz-tett magyarságkép megjavítása érdekében.

A kritikusok közül igen sokan Koestltrnagyhatású „Darkness at Noon"-jával vetet-ték a „Ninety and Nine"-t egybe. Az össze-hasonlítás véleményünk szerint téves. Koestlerregénye megrázó lélektani kalandregény, aműfaj klasszikus értelmében. A „Ninetv andNine" viszont a művészi dokumentációk mű-fajához tartozik, amelyek soisdöntő módonszabták meg a magyarság szemléletét és életétaz utolsó évtizedben. Míífaii rokona MáraiSándor: „Egy polgá.- vallomásaidnak, Illyés"Gyula: „Puszták ncpé"-nek, valamint Ko-vács Imre első nagv alkotásának a „Némaforradaloménak.

A „Művészi dokumentáció" műfajának szé-les skálája van regény és történetírás között.A „Néma forradalom" a történetíró és a szo-ciológus, a „Ninety and Nine" a regényíró^eszközeivel alkotott művészi dokumentáció.Miért nem irt Kovács Imre „valódi" regényt?Becsületessége, igazságkeresése, az igazsághozvaló ragaszkodása tartotta vissza ettől. Van-nak a közösség életében szituációk, amikor afikció nem a mélyebb, teljesebb, hanem a kor-rigált, preparált s egvben „ékesített" valósá-got adja. Ez a tiszta szándék, ez a férfias vál-lalás okozta, hogv „Ninety and Nine" „valódi"regény helyett politikai és világnézeti jelentő-ségű művészi dokumentációvá vált.

(Juhász Vilmos)

Ferdinándy Mihálya Puerto Eico-i egyetem tanára elmúlt nyáron <"

berlini egyetemen tanított. Három kurzusának cí-me: a. Középkori elbeszélő forrásaink kritikája,b. A hispanoamerikai irodalmak átnézete, c. A ma-gyar romantika sajátosságai.

Az elmúlt években több tanulmánya jelent meg.Egy spanyolnyelvü hűn-magyar tanulmány, a „Cla-riores genere" az „Anales de História Antigua y Me-dieval 1954 c. Buenos Aires-i egyetemi évkönyvbenszerepelt. Egy másiknak a címe: „El Simbolo delMacrocosmos".

Gábriel Asstrika Notre Dame-i egyetem Középkori Intézetének

igazgatója az év elején jelentette meg a „Universityoí Notre Dame Press" kiadósában új könyvét, „Stu-dent Life in Ove Mária College, Mediáéval Paris"címmel. A 460 oldalas müvet 28 képtábla disziti.

Múlt év júniusában Gábriel Asztrik több előadásttartott Párizsban, az „Academie des Inscriptions etBelles Lettres"-ben, a Párizsi Történelmi Társulat-ban és a Párizsi Katolikus Egyetemen. Június 17-éna Francia Akadémián adott elő. Szeptemberben a ró-mai Történészek Világkongresszusán vett részt.

A Bíborosok Szent Kollég-iumának vezetője, Tis-serant kardinális, nemrég a Notre Dame-i Egyetemelnökéhez írt levelében dicsérte Gábriel professzoremlített előadásait, és kiemelte a Középkori Intézettudományos munkáját.

Grosschmül Géza1956, I. 31.-én a Notre Dame-i Egyetem Középkori

Intézetében előadást tartott „The Pageant of Me-diaeval Heraldry'' címmel. Grosschmid professzornaka műit év folyamán jelent meg fordítása NicolasMoroso „La Devotion des Chevaliers de Málta en-vers la Sainte Vierge Proteetrice de l'Ordre de SaintJean-Baptiste sous l'invocation de Notre-Dame duPhilerme" cimü müvéből.

Kárász Artúrakit az UNO Bolíviába nevezett ki gazdasági ta-

nácsadónak s ebben a minőségében 1953-ban meg-állította az inflációt s stabilizálta az ország gazda-sági életét (lásd 1953, július-augusztusi számunkat),nemrég az Egyesült Nemzetek bolíviai missziójánakvezetője lett. Címe: „Special Representative of theUnited Nations Secretary General".

Hírünk a Világban

MAGYAROK AUSZTRÁLIÁBANBarcsa György cikke . .

A NEWS-WEEKLY 1Í156, III. 21-i számába Bar-cza György, volt londoni magyar követ nagy cikketírt a következő címmel: „A nyugati államférfiakraijesztően nag'y felelősség' hárul". A cikk szerint az1920-as békeszerződések voltak Hitler és Sztálinszellemi bábái. Most az dött a probléma előtt állunk,hogyan lehet megőrizni a nyugati civilizíció erköl-csi, szellemi és anyagi értekeit és hogyan lehet meg-akadályozni a fokozatos, de végülis teljes leigázásáta világnak. És — hogy el ne felejtsük — hogyanszabadítsuk fel azt a sok száz millió embert, akikalapvető emberi jogaiktól megfosztva félelemben ésnyomorban élnek ma a kommunista uralom alatt.

Mivel a ves'zély az et,ész világot fenyegeti, félrekell tennünk az egyes nemzeteket érdeklő problé-mákat és egy olyan politikát kell elhatároznunk,melyet minden szabad nemzet követhet. A cikk ezzela mondattal fejeződik be: „Világ szabad népei, egye-süljetek!"

Reményi Józsefszámos tanumánya jelent meg az utóbbi időben,

köztük: „Zsigmond Kemény, Hungárián Novelist"THE PEESONALIST, 1955 ősz — „Poétes Misáres"(Three 19th Century Hugarian Poets), SYMPO-SIUM, 1955 tavasz (Vajda, Reviczky, Komjáthy) —„Hungárián Literature in the Pást Three Decades"BOOKS ABROAD, 1956 tél — Könyvismertetései?utolsó három számában a következő szerzők mü-veiről: Szalatnai Rezső, Vatai Lás„ló, Bernard Knox,Kardos László és Endre, Hegedűs Zoltán és KovácsEndre, Áprily Lajos Anyegin-fordítása.

Hónai Zoltána Madridban élő fiatal iró volt, az egyik munka-

társa a „Teatro Mundial" c. 1270 oldalas műnek(Madrid, Aguilar, 1955). Minden egyes cikk egy-egydrámai müvet tárgyal. Az 1700 műből 32 magyar. Aspanyol nyelven irt drámákon kívül csak a fran-ciák (131), olaszok (112), angolok (106), németek(100), görög klasszikusok (65), amerikaiak (54),kínaiak (51), oroszok (48), latin klcsszikusok (37),osztrákok (36), indiaiak (34) előznek meg számban.Holland 13, cseh 2, lengyel 15, jugoszláv 8 van. (Finn-

Kosslík MáriaDoi'ovan mclbournei p«yetemi tanár felesége a

legnagyobb ausztrál lapok munkatársa. A volt ma-gyar külügyminisztérium tisztviselőnője „Continen-tal Cookery" c. könyvéi a Heinemann cég adta kiLondonban és Melbourne-ben. Nemrég végigutazta azegész Távol-Keletet Dzsakartától Tokióig; erről szó-ló utikönyvét szintén a Heinemann cég' adja ki.

Paul Tibora pesti rádió volt kaimestere, a sydney-i konzer-

vatórium professzora, lett a South Australian Sym-phony Orchestra karmestere Adelaide-ben, amíg ajelenlegi karmester, Hei.rj- Krips, tengerentúl ven-dégszerepel.

Dékáp.y Bélaa Sydney Symphony Orchestra első hegedűse 195ür

XII. 1.-én nagysikerű ko.icertet adott, februárban azenekar vidéki turnéján mint sz (lista Csajkovszkijhegedűversenyét játszotta. Az áprilisi turnén ismétszólista volt. Még 1955, IX. 26.-án, Bartók halálá-nak 10 éves évfordulóján a sydneyi Bartók Társa-

ors',;ág, a baltiak és Bulgária nem szerepel a könyv-ben.)

Az egyes cikkek ismertetik a drámák tartalmát,szereplőit, magyarázatot, bírálatot s bibliográfiaijegyzeteket adnak. A magyar drámailók közül he-Ijet kapott Bessenyei, Kisfaludy Károly 2 müveVKatona, Vörösmarty, Szieligeti 2, Madách, Csiky 2,Rákosi Jenő, Mikszáth, Herczeg 3, Molnár 3, Fodor,Bókay 2, Csathó, Zilahy 4, Bibó 2, Márai, a kétVaszary. Mások, körtük Dóczy Gárdonyi, Móricz,Tanií'si a szövegek és források hiányában nem sze-repelhettek, ill. nevüket csak más szerzők müveihezirt kommentárok említik meg.

Ugyancsak Rónai tollából, bár ezúttal névtelenül,jelent meg egy antológiában (Antológia de Leye<i-das de la literatura universal, Ediciones Labor S. A.Barcelon, 2. kiadás 1954) hat magyar monda és !•>-genda eredeti spanyolnyelvü feldolgozása: „A rsoda--szarvasról", „Emese álma", „Délibáb szerelrr e'' faCsörsz árka feldolgozása), „HonfoglalSs", a S-tntL''s"'lő-Iegendák összefoglalva, és „Mátyás, a:- iga?.-1

sípos". A mü első kiadásában magyar témák nemszerepeltek.

14 Hírünk a Világbí

ság- (elnöke: Nancy Saíns) emlékhang versenyt ren-dezett, melyen a főmű a „Contrasts"' volt; DékányBéla (hegedű), Révész Gábor (klarinett) és GordonWatson (zongora) adták elő.

Mészátos Andorszobrászművész'1939 ó'.a él Ausztráliában. Az első

években főleg érmeket mintázott. 1942-ben készí-tette első nagyobb munkáját, egy 9 láb magas ho-mokkő-szobrot, melyet Sydneyben állítottak fel. Aszobrot Lady Wakehur^t, New South Wales Kor-mányzójának a felesége lenlezte le.

1943-ban ugyanoda egy hasonló szobrot készített,a „Sebész''-t. 1945-ben fehér márványból V. Györgykirály szobrát készítette el. Ezt a glouce&teri herctRleplezte le 1947, január 17.-én.

1947-48-ban i'ölcg a KíJvária érem sorozattal fog-lalkozott. 1949-ben Angliába utazott. A Canterburyszékesegyház (az anglikán esyház elsó temploma)megbízására ezeket az érmeket a katedrális adop-tálta és hivatalos nevük „The Canterbury Series"lett. Ezeket a vert érmeket a világ nagy képtáraielőre szokták megvenni.

1949-ben Mészáros Andor megbízást kapott egyúj oltárra a Canterbury székesegyházba. Az oltí'rhét ezüst figurából áll, Krisztus halálát és a centu-rio megtérését ábrázolja. Bi/.onyos, hogy ez a leg-fontosabb megbízás, amit valaha magyar művészkülföldön kapott.

Az oltár felszentelése 1951 júliusában törtért.]952-53-ban ismét Sydney számára dolgozik, egy V2láb hosszú homokkő reliefen. Címe: a „Felt'imadás".

Az adelaidei katedrális számára 15 láb mag'ss„Függő feszület"-et készít, Máriával és Szent Já-nossal. Egyik legnagyobb fafaragás a históriában,mint egy egység.

Köbben számtalan érmet és „Memorial"-t készí-tett Melbourne, Sydney, Adelaide, Brisbane és a ten-gerentúl számára.

Több művészeti tervpályázatot nyert, a legutolsóta Mutual Life and Citizen's Insurance Co. új emblé-mája számára kiirt pályázaton.

Jelenleg' a három legfontosabb útkereszteződéstdekorálja Melbourneben az olimpiász számára.

Mészáros Andort bízták meg az „Olympic Com-mcmorativ Medallion" elkészítésével. Ez lesz a hi-vatalos művészi emléke az olimpiásznak. 12.000 pcl-dírjban verik, minden résztvevő, kisérő, stb. mesfogja kapni.

(Zeke Zoltán)

Vásároljon magyar könyvet olcsón .';, bi-zalommal az emigráns magyarság le^'ja-gyobb könyvkereskedésében

B. N, Press Service4 Earlham Street — London W. C. 2

ENGLAND

KEDVEZMÉNYES ÁRAJÁNLATIAK

A havonta megjelenő árjegyzékcinketminden érdeklődőnek díjtalanul és váö-1-lási kötelezettség nélkül megküldjük.

BOCCACCIO: Novellák. 208 oldal, kötve S 0.50

JÓKAI MÓK: Szegény gazdagok. I.-II. 1.00

JÓKAI MÓE: Sárga rózsa. 215 old. kotr. 0.50

JÓKAI MÓR: Egy hírhedt kalandor 0.50

KITTENBERGER: Vadás/.kalandok Afriká-ban kötve O.öO

KARINTHY: Omnibusz. 224 old. kötve 0.50

KAFFKA M.: Színek és évek 256 old. :j,"»

MIKSZÁTH K.: Szent Téter esernyője 327oldal kötve 0.50

MIKSZÁTH K.: Uj Zrinyiász, 310 old. 0.,V

TERSÁNSZKY J.: Legenda a nyupapiikás-ról kötve 0.50

VERNE GYULA: A francia zászló, kve 0.5C

VERNE GYULA: Dél csillaga 280 old. kve 0.50

A magyar irodalom legjobbjaitól többjzerkötetet tartunk állandó raktáron. Vallásostárgyú művek, szótárak, történelmi- ti/clveszeti- irodalom- és művészettörténeti ta-nuulmányok stb. könyvritkaságok.

***

Intézmények és könyvkereskedők részérenasv árkedvezmény!

Hírünk a Világban 15

NOTRE REPUTATION DANS LE MONDEEndre Molnár écrit au sujet des

tableaux du grand peintre hong-rois Mihály Munkácsy, qui satrouvent aetuellement en Améri-que. Le fameux tableau intitulé:„Milton dicte le Paradis Perdu áses füles" peut étre admiré danslt> Public Library de New York.

Des eommentaires sönt faitssur les livres suivants: „Unwill-kürliche Kunstreisen" de KárolyKerónyi, commenté par Magda Za-lán; „The Man and his TragicLife" de László Vatai, commentépar Gyula Gombos; „Ninety andNine" de Imre Kovács, commentépar Vilmos Juhász.

Le ,Nyugati Figyelő et la ru-brique „Nos savants k l'étranger"fait connaitre les puccés et lesocuvres des artistes, fiavants, tech-

RÉSUMÉ FBANCAIS

nieiens hongrois, ou d'origine hong-roise, vivant en émigration.

Jascha Heifetz, qui avait com-mandé un concerto de violon aucompositeur hongrois, Miklós Rú-zsa, a présentó, avec grand suc-cés, cetté oeuvre, la premiere fois,aux Etats Unis d'Amérique. La„Saturday Literary Eeview" cons-tate que le second mouvement eon-tient une mclodie tellement cap-tivante QUS sa pareiile ne peutétre trouvée dans notre siccle quedans les symphonies de Prokofieff.— Le Sénat a confirmó, récem-ment, la nomination d'Andor Szik-Íny piomu au grad de consul otse'rétaire de légation. — II estrendű comnte de l'aetivité littí-

raire de Gábriel Asztrik, de GézaGrosschmid et de Joseph Reményi.— André Alföldi, professeur-arehé-ologue, a étő appelé á l'Universitéde Princeton.

A Paris, on a inauguré une pia-que commémorative du poétehongrois Endre Ady, placée surla maison oü il a longtemps vécu.L'orateur d'honneur était JulesRomáin, membre de l'AcadémieFrancaise. L'ancien ministre Auer,les écrivains Zoltán Szabó etLászló Cs. Sí'abó ont ('g-alementfait des discours. — Zoltán Rónaiest de\ enu collaborateur d'uneimportante rcvue de Madrid. —Tr~*~i'* Eo-íyay a écrit une étudesur la bataille de Lech, dönt onvient de féter le millénaire. •—Le fameux régisseur angiais, d'o-

Az

OCCIDENTAL PRESS

KÖNYVKIADÓ

célul tűzte ki a magyar kultúraápolását a száműzetésben és amagyar szellem értékeinek meg-ismertetését a szabad világgal

További kötetei:

Orrtár Khájjám: Rubáiját

(Fordította: Sidklay Andor,illusztrálta: Radó Antal)

Gombos Gyula: •— The Fate ofCentral-Eastern Europe.

Veress Sándor: Béla Bartók AndThe World He Lived In.

Fercsey János; Magyar sorsokAmerikában.

The Best Hungárián ShortStories.

(Előjegyzéseket elfogadunk)

Az

OCCIDENTAL PRESSKÖNYVKIADÓ

kiadásában eddig megjelent:

SZÁMÜZÖTTEKNAPTÁRA

(Ára $ 1.— dollár postaköltséggelegyütt)

és a

TIZENHÁROM MAGYARREMEKMŰ

(Juhász Vilmos bevezetésével)(Ára $ 1.50 kemény kartonkötés-ben, $ 2.— vászonkötésben, 10

cent postaköltség)az alábbi cimen megrendelhető.Csekk, illetve készpénz beküldése

után azonnal szállítjuk.

OCCIDENTAL PRESSP. O. Box 1G05

Washington 13, D.U. S. A.

C.

A/, egész modem magyar irodal-mat reprezentálja az

OCCIDENTAL PRESSmost megjelent novelláskötete, aTIZENHÁROM MAGYAR

REMEKMŰJóktii Mór, Mikszáth Kálmán,

Móra Ferenc, Molnár Ferenc,Kosztolányi Dezső, Kaffka Mar-git, Móricz Zsigmond, KarinthyFrigyes, Krúdy Gyula, SzabóDezső, Márai Sándor, TamásiÁron legszebb novelláit tartal-mazza.

A Csicsery-Rónay István szer-kesztésében megjelent képes

SZÁMÜZÖTTEKNAPTÁRA

mint bevezetésében megállapítja,"s'zinte minden napra ad elmél-kedni valót; megbizonyosodha-tunk be'íile 'irról, hogy a magyar-ság organikus része az európaikultúrának és számarányát jóvalmeg-haladó teljesítményeket mu-tatott fe! . . ."

16 Hírünk a Világban

OUR REPUTATION IN THE WORLDLnui'ü ivj.oiii.lr discusscs tíio pic-

imen 01 uie grt&i, Lumguiiaii pem-

ler Mmaiy MunKacsy, wmch are

locateü lu tue Uniöeü títates. Mun-

Kacsy b weiiKnown Milton dict^-

ting to hls daug/Uers the 'Paradi-

se Lo&t' tiangs in the New *ork

Károly üerenyl's UnwillLiiru-

che Kunatrelsen, László Vatal s

The Man and hls Traylc Life, and

Imre Kovu.cs s Nmety and Niue

are reviewecl in thls issue by Mrs.

Ferdinándy, nee Magda Zalán,

Gyula Gombos, and Vilmos Juh^s/.,

respectively.

The columns Wester Observer

and Out' scholars abroad suivey

ti»e activitles and achievements oí

Hungárián and Hungarian-Doin

artists and scholars.

In the USA was mtroduoed a-

mid great success by Miklós RA-

zsa's violln concerto, Jascha Hei-

fetz, who commissioned the opus.

According to the SATURDAY LI-

TERARY RBVIEW the melody oí

this second movement has be-

guilements unique in this centu-

ry outside the last symphonies of

Prokofiev.

The U. S. Senate recently con-

firmed the nomination of Andoi

Sziklay a contributor to our re-

view, as consul and Secretary in

the Diplomatic Service oí the U.

S. The professional activities oí

professor Asztrik Gábriel, Géza

English SummaryBy G. B. GrosschmidDuquesne University

Grossschmid, and József Reményi

are noted. András Alföldi, a pro-

lessor of archeology is now asso-

ciated with Princeton University.

In Európa, a memonal tablet

for the great Hungárián poet,

Endre Ady, was recentiy unve.led

m Paris, where he lived for

years. At this ceremflny, Jules Ro-

máin, a member of the French

Academy, delivered the main ad-

dress. Other speekers on thls oc •

casion were: former envoy Pál

Auer, writers Zoltán Szabó and

László Cs. Szabó, Zoltán Rónai is

associated with a Spanish maga-

ziné in Madrid. Tamás Bogyay

published a paper about the 1.000-

year anniversary of the Battle on

the Lech, near Augsburg. Sir A-

lexander Korda, the noted film di-

rector of Hungárián origin, died

in London in February ol cnis

year.

Hírünk a VilágbanEditor:

Stephen Csicsery-RónayP. O. Box 1005

Washington, 13, D. C.U. S. A.

In Latin America, Proíessor M>-hály í'erdinándy of Puerto Rico,published several studles. PeintersRudolf Pintye in Santiago ChileElemér Göllner and others in SaoPaulo held exhibitions.

In Australia, the sculptor An-dor Mészáros receives many ofíi-cial commissions, and is cuirentlyworklng on the Olympic Comme-moration Medallion. In 1949, he fi-nlshed the new statues for themain altar of Canterbury cathed-ral m Eng-land. Conductor TiboiPaul, professor at the Sydney Con-servatorium, is this year conduc-ting the Symphony Orchestra ofSouth Australia. Violonist BélaDékány gave several suceessful re-citals.

In the communlst world, theguest performances of the Buda-pest Municipal Operetta in Mos-cow and Leningrád are of signiti-cance. Imre Kálmán's Csárdáski-rálynö was performed twenty-twotime. On their concert tourthrough China, pianist KornélZempléni and flutist Zoltán Jeneyperformed the works of Liszt,Bartók, and Kodály.

In 1955, Hungárián alhletesvvon eleven world championships.During the same year, they alsóset fifteen world records, of whichSándor Iharos, middle distancerunner, is responsible for five.

rigine hongroise, Alexandre Kor-da, est mórt.

Le sculpteur hong-rois, AndorMészáros, qui vit en Australie yrogöit de nombreuses commandesofficielles, ainsi il a été chargé de

l'exécution de la „Olympic Com-memoration Medaillon". En 1949,durant un séjour en Angleterre, ila sculpté les statues du nouvel au-tel de la cathédrale de Canter-bury.

Au cours de l'an 1955, les ath-létes hongrois ont remporté lapalme de 11 championnats mon-diaux. Ils ont átabli 15 recordsmondiaux, dönt 5 reviennent aucoureur Sándor Iharos.