NAGYÍTÁS - rev.hutÁs mol nÁr iscsu istvÁn–rainer m. jÁ nos–sÁrkÖzy rÉka a hatvanas Évek vilÁga 339

NAGYÍTÁS

MOL NÁR ISCSU ISTVÁN–RAINER M. JÁ NOS–SÁRKÖZY RÉKA

A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ság-ar chí vu m, Ká dár Já nos fény kép al bu mai), a Ma gyar Épí té sze ti Mú ze umból, a Nóg rá diTör té ne ti Mú ze umból, a Ta ta bá nyai Mú ze umból (Se bes tyén Fe renc-gyûj te mény), aJakovits–Kozák-gyûj te ménybõl és más ma gán gyûj te ményekbõl vá lo gat tuk.

338

MOL NÁR ISCSU ISTVÁN–RAINER M. JÁ NOS–SÁRKÖZY RÉKA

A HATVANAS ÉVEK VILÁGA

„A sem mi el le ni harc sok-sok mód ja kö zött a fény ké pe zés az egyik leg jobb, ez az a te vé -

keny ség, amit ko rán meg ké ne ta ní ta ni a gye re kek nek, mert fe gyel met, esz té ti kai kép zett -

sé get, jó sze met és biz tos uj ja kat igé nyel. Nem ar ról van szó, hogy ha zug ság ra les sünk,

mint ál ta lá ban a ri por te rek, és si et ve el csíp jük va la me lyik köz éle ti sze mé lyi ség os to ba

pro fil ját, amint ép pen ki lép a Downing Street 10-bõl, de min den eset re, ami kor ka me rá val

jár kál az em ber, az olyan, mint ha kö te les sé ge len ne fi gyel ni, ne hogy el sza las sza a nap su -

gár hir te len és pom pás vis sza ve rõ dé sét egy szik kadt kö vön, vagy egy le be gõ cop fok kal

sza la dó kis lány ké pét, aki a ke nyér rel vagy az üveg tej jel igyek szik ha za fe lé.”

„… sen ki sem tud ja, hogy ki is az, aki most va ló já ban me sél, én va gyok-e, vagy az, ami

tör tént, vagy az, amit lá tok ép pen (fel hõ ket és oly kor egy ga lam bot), vagy egy sze rû en

csak az igaz sá got me sé lem el, ami csu pán az én igaz sá gom, és ak kor már nem igazság…”

(Julio Cortázar: Na gyí tás, 1959, Nagy Má tyás for dí tá sa)

Az itt kö zölt fo tó kat hi va tá sos, fél hi va tá sos és ama tõr fény ké pé szek ké szí tet ték azöt ve nes évek vé gén és a hat va nas évek ben. Je len tõs ré szük a Nép sza bad ság ar chí vu -má ból va ló, ame lyet a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um õriz; né hány da rab Ká dár Já nos aján -dék ba ka pott fo tó al bu ma i ból szár ma zik; egye sek bá nyák, üze mek, épít ke zé sek do ku -men tá ci ó ját szol gál ták; s akad köz tük pár ma gán gyûj te mény bõl va ló csa lá di kép.

A „hi va tá so sak” a nyil vá nos ság szá má ra ké szí tet ték a ké pe ket, il luszt rá ci ó kéntle írt, ki nyom ta tott, eset leg kö zön ség elõtt el mon dott szö ve gek hez, ál lí tá sok hoz, „té zi -sek hez”, hogy jól ért he tõ je lek kel egé szít sék ki õket, bi zony sá got, meg gyõ zõ bi zo nyí -té kot szol gál tas sa nak. Azt akar ták el mon da ni, azt akar ták bi zo nyí ta ni, hogy az em -be rek meg ér tet ték: az 1956-os for ra da lom nak vé ge, a szov jet min tá jú szo ci a liz musvissza von ha tat lan és örök re szó ló re a li tás Ma gyar or szá gon. Ha ezt el fo gad ják, ez a„szo ci a liz mus” kész em be ribb áb rá za tot öl te ni – ez az „üze net”. A ké pek te hát nema „va ló sá got” kí ván ták áb rá zol ni, bár mi volt is az a „hat va nas évek ben”. Az ama tõrké pek vi szont nem ki egé szí té sül vagy bi zo nyí té kul ké szül tek kü lön le ges köz lé sek hez,csu pán meg akar tak örö kí te ni egy-egy pil la na tot: egy gye rek nö ve ke dé sét, egy új ru hát,vagy csak egy nyá ri dél utánt.

A „hat va nas évek” vi lá ga nem volt nyi tott vi lág. A bör tö nök ben, a té esz-szer ve -zés hét köz nap ja i ról, a po li ti ka csi ná lás ku lis szái mö gött nem ké szül tek ké pek. Az el -

339

ké szül tek bõl vá lo gat tunk – csak azok ból vá lo gat ha tunk –, az tán ös sze ke ver tük õket.Mert nem ké pi en cik lo pé di át akar tuk ké szí te ni, még csak nem is ké pi ta nul mányt akor ról. A ha tal mas és le het sé ges tab ló ból „na gyí tot tuk ki” ezt a né hány tu cat nyi ké -pet. Julio Cortázar 1959-ben meg je lent no vel lá ja (majd Mi che lan ge lo Antonioni film je1968-ból) a jel rõl és je len té sé rõl szól. A je let/ké pet el ké szí tet te va la hol va la ki, je len té -se pe dig (amit „mond”) más és más le het at tól füg gõ en, ki, ho gyan, mi kor fog ja a je -let, né zi a ké pet. A na gyí tás moz za na ta: a je len tés ke re sé se, töp ren gés: mit je lent a jel?Cortázar ese té ben ez egy gon do lat sor rög zí té se nyel vi esz kö zök kel, amely bõl szö vegke let ke zik. Antonioni egy va ló di fo tó na gyí tá sát vé gez te ti el fõ hõ sé vel, s a mû ve let rõlmoz gó kép sort ké szít, majd szer keszt.

Ez a „na gyí tás” az zal, hogy a ké pe ket ki vá laszt ja, s egy más mel lé, va la mi fé le sor -ba ren de zi, egy kis rész le tet na gyít ki az ak ko ri, a „hat va nas évek ben” ke let ke zett jel -so ro zat ból. Ez a „na gyí tás”: ke re sés. Ke res sük az ak ko ri em be re ket, az ak ko ri Ma gyar -or szá got, a hat va nas évek vi lá gát. Azt sze ret tük vol na, ha a ké pek ben nem a köz életne ves sze rep lõi je len nek meg (bár né hány uta lás el ke rül he tet len a kor szak név adó já -ra, né hány emblematikus sze mé lyi sé gé re, le gye nek azok ûr ha jós ok vagy éne ke sek,spor to lók vagy szí né szek), ha nem az ak ko ri élet ke re tei, ut cák, jár mû vek, új és ré giépü le tek, hasz ná la ti tár gyak, bú to rok és vi lá gí tó tes tek, ezek kö zött pe dig az ak ko rihét köz nap ok em be rei.

Ma guk a ké pek: kom po zí ci ók, ki vé tel nél kül, az el ka pott nak tû nõ pil la na tok is,le gyen a ké pen egy já ték a Du na part ján, Ká dár Já nos önfeledt(nek tû nõ) mo so lya,egy jól meg ér de melt üveg sör meg hú zá sa, vagy az aj kát Gagarinnak csók ra nyúj tó párt -ve ze tõ fe je bil le né se. A ké pek – ki nek-ki nek vá lasz tá sa, el gon do lá sa sze rint – to vább„na gyít ha tók”. Sze mé lyes és el gon dol ha tó, lát ha tó és lát ha tat lan rész le tek ke re tez he -tõk be, te he tõk a na gyí tó alá min den egyes ké pen. Ká dár sze mé nek ös sze hú zó dá sa je -lez he ti az 1968. ja nu á ri nap sü tést, de a sok min de nen át ment em ber ál lan dó ké szen -lét ét is – 1968 ja nu ár já ra már mi (és ki) min de nen ment ke resz tül, s men nyi oka volta ké szen lét re! Száll a lég gömb a Du na part ján – a má sik ol da lon épp ott len ne a pa lo -ta ku po lá ja, ahol a lu fi, de nin csen ott. Az em lé kek a sö rös üveg tar tal má ról (Kõ bá nyaivi lá gos an no, nem pasz tõ röz ve, mi nõ sé gét meg õr zi 8 na pig), s ki vált hõ fo ká ról (bárez a kép nem a me leg év szak ban ké szült) még az ér zé ke ink ben van nak.

A ké pe ket a ta nul má nyok szer ves ré sze i nek tart juk, még is a könyv önál ló egy sé -ge ként ad juk köz re. Bár akad nak köz tük olya nok, ame lyek re a szö ve gek ben köz vet lentar tal mi uta lá sok ol vas ha tók, a ké pek kel, va la men nyi vel együtt kí ván tuk meg idéz ni ama gyar or szá gi „hat va nas évek” vi lá gát. Le írt tör té ne te ink így, velük ta lán át él he tõb -bek, sze rep lõ ik re és ak ko ri kör nye ze tük re vi lá go sab ban le het em lé kez ni. Akár újabb,sa ját tör té ne tek is fel épít he tõk, ki na gyít ha tók be lõ lük.

340 MOLNÁR ISCSU ISTVÁN–RAINER M. JÁNOS–SÁRKÖZY RÉKA

341A HATVANAS ÉVEK VILÁGA














Documents

NAGYÍTÁS - rev.hutÁs mol nÁr iscsu istvÁn–rainer m. jÁ nos–sÁrkÖzy rÉka a hatvanas Évek vilÁga 339