NEMI ERŐSZAK ÉS VISSZAÉLÉS A PSZICHIÁTRIAI INTÉZETEKBEN · 2.OLDAL EMBER ÉS SZABADSÁG szerint látható, hogy amikor J. József volt ügyeletben, akkor Szilvia alig volt eszméleténél,

A M A G Y A R O R S Z Á G I S Z C I E N T O L Ó G I A E G Y H Á Z L A P J A 6 . S Z Á M

Önkényes bezárások, nemi erőszak és begyógyszerezésA zárt osztályok sötét titkai– 4. oldal

PPetőfi szabadságharcos örök-sége tovább él a költészeté-ben, amely igazán ott zeng minden magyar szívében, és

a sokaság figyelmét erre a mély vágy-ra irányítja – a személyes szabadság vágyára, az igazságtalansággal és az elnyomással szemben.

Amint Berzsenyi Dániel is meg-fogalmazta: „...szabad nép tesz csuda dolgokat.”

Ezek a szavak figyelemre méltóak és igazán pontosan kifejezik azt, hogy minden emberi lénynek vannak jogai, és az óhajtott szabadságot el lehet érni, csak körül kell nézni, és merni látni azt, ami a környezetünkben érzékelhető.

A világról alkotott képünket egyre inkább befolyásolja az a médiából áradó kaleidoszkóp-szerű adathalmaz, amely gyakran csak néhány részletet ismertet meg velünk, riasztó történe-teket, hangokat, véleményeket – és mindezt számtalan csatornán sugároz-va, megfelelően csomagolva és bemu-tatva. Ez egy színes, de meglehetősen elferdített látvány a világról.

A zavart növeli, hogy a médiának vannak olyan képviselői, akik valójában veszélyes környezetet teremtenek. A világot a lehető legijesztőbb módon mutatják be, és úgy gondolják, hogy a nézőnek annyira aggódnia kell, hogy újra és újra ehhez a hírforráshoz kell for-dulnia. Így a híreknek elvész az eredeti célja – az, hogy tisztességesen informál-ják a nagyközönséget arról, hogy mi az igazság – ehelyett naponta túlterhelnek minket médiaüzenetekkel.

A közbizalom visszanyerése érde-kében a média dolgozóinak tisztelet-ben kell tartaniuk minden szabadon gondolkodó ember jogát arra, hogy megtudja az igazságot mindazokról az eseményekről, amelyek hatással vannak az életünkre, a társadalmunk-ra, a jövőnkre. Emellett ezeknek az embereknek segíteniük kell az emberi kapcsolatokat, és nem elidegeníteni az embereket egymástól. Meg kell védeniük, nem pedig megtagadniuk az emberi jogokat, valamint elő kell segíteniük, és nem megakadályozniuk a társadalmi változásokat.

Milyen szerepet kellene a mai mé-diának játszania abban, hogy ebben a bizonytalan világban a demokrácia és a gondolat szabadsága nem csak hogy fennmaradjon, hanem erősödjön és virágozzon?

Valódi céljának megvalósítása ér-dekében a médiának támogatnia kell

és fenn kell tartania a társadalom szabadságát, amelyben az embere-ket függetlenül és becsületesen tá-jékoztatják. Közel négy évtizeden át a Szcientológia Egyház ezt a célt igyekezett támogatni egy egyedülálló kiadvány segítségével: az Ember és Szabadság (angolul Freedom) magazin terjesztésével.

A Freedom első megjelenése, 1968 óta olyan hangokat igyekezett eljuttat-ni a közönséghez, amelyek más mó-don nem jutottak volna el hozzá – az emberi jogok szószólóiról, társadalmi reformok elősegítőiről. Ma ez a hang 11 nyelven, 22 egymástól különböző kiadványban jut el az egyes országok közönségéhez. A Freedom kiadvá-nyainak közös üzenete, közös célja: az emberi jogok ügyének elősegítése.

Ezt a célt a Szcientológia Egyház Hitvallása alapozza meg, amely ki-mondja:

„Mi, akik az Egyházhoz tartozunk, hisszük, hogy... Minden embernek elidegeníthetetlen joga van szaba-don gondolkodni, szabadon beszélni, szabadon leírni saját véleményét, va-lamint ellenezni mások véleményét, illetve írni vagy beszélni mások véle-ményéről...”

Az Ember és Szabadság új magyar kiadványa a társadalom egy olyan területét vizsgálja meg, amelyben az emberi jogok pusztán elérhetetlen álmok, és ahol a bűntények a minden-napi élet részei, ahol az etikai kódexek leírnak egy olyan ideális állapotot, amely csak azért van leírva, hogy az emberekkel elhitesse, hogy „minden rendben van”, ahol erős drog jellegű szerekkel elérik, hogy az emberek ne emlékezzenek egykönnyen arra, hogy milyen szörnyűségek történtek velük, és az igazságszolgáltatás sem mindig úgy működik ezekben az esetekben, ahogyan kellene.

Csak az igazság fényével, amit az elkövetőkre irányítunk, állíthatjuk meg a visszaéléseket, és csak haté-kony és humánus tevékenységekkel fordíthatjuk meg a múltbeli brutalitás irányát, és tehetjük ezt az országot biztonságosabbá mindenki számára.

Szívesen vesszük véleményét és kérdéseit.

Üdvözlettel,Ingrid BratičakováEditorCím.: 1438 Budapest

Pf. 351

Mi történik, amikor egy pszichiáter vagy egy férfi ápoló, aki megszokta, hogy a törvény felügyelete nélkül cselekszik, azt tesz, amit akar a kiszolgáltatott, védekezni képtelen női páciensekkel, akiket „őrültként” tartanak számon? A gátlástalan egyének a pszichiátriai intézetekben a mindenütt jelenlévő tudatmódosító szereket arra használják, hogy „célpontjaikat” még irányíthatóbbá tegyék.

A z Ember és Szabadság több nő esetét is megismerte, akiket elárultak, akiknek

a bizalmával visszaéltek, és akiket bántalmaztak budapesti és vidéki pszichiátriai intézetekben.

Amint ezek az esetek napvilágra kerülnek, és a pszichiáterek szem-besülnek a bűneikkel, a szokásos válasz a „hivatalos forrásokból” az, hogy ők nem felelősek azért, hogy mi történik az osztályukon.

Ennél még rosszabb az a felve-tés, hogy „ez csupán hallucináció”, amint az egy, az Ember és Szabad-ság magazin által feltárt esetben történt.

Mit jelent ez a felelőtlenség a magyar állampolgárok életére és sorsára nézve?

Szilvia és Róbert története bepil-lantást enged a válaszra.

A VÉDTELENEK MANIPULÁLÁSA

Szilvia és Róbert 17 éven át éltek normálisnak mondható házasság-ban, Budapesten, szokásos családi örömökkel és gondokkal.

Azonban három évvel ezelőtt Szilviát beutalták egy pszichiát-riai osztályra, a budapesti Szent Erzsébet Kórházba. Ha ez nem lett volna elég gond, szerencsétlen módon megtetszett egy pszichiát-riai ápolónak, J. Józsefnek.

Hamarosan tapasztalta azt, amiről más nők is beszámol-tak már az ország, sőt a világ legkülönbözőbb pontjain: erős tudatmódosító szerekkel a pszi-chiáterek és a gondozók teljes tehetetlenségbe tudják juttatni a női pácienseket – különösen, ha a vezető pszichiáter szemet huny az ilyen esetek felett.

Noha Szilvia gyötrőjének az etikai kódex és a szabályok szerint nincs engedélye arra, hogy gyógy-szerekkel kezeljen, az éjszakai ügyelete kezdetén ő osztja ki a pirulákat. Lehetetlen, hogy felet-tesei erről ne tudjanak – hiszen vezető pszichiáterek által aláírt ilyen dokumentumok is vannak Szilvia betegnyilvántartójában.

Szilvia esetében az Ember és Szabadság által elemzett műszak-átadó nyomtatványok tanúsága

NEMI ERŐSZAK ÉS VISSZAÉLÉS A PSZICHIÁTRIAI INTÉZETEKBEN

„Adjatok emberjogot a népnek, az emberiség nagy, szent nevében, adjatok jogot...”

– írta Petőfi Sándor A nép nevében című versében.

2 . O L D A L E M B E R É S S Z A B A D S Á G

szerint látható, hogy amikor J. József volt ügyeletben, akkor Szilvia alig volt eszméleténél, nagyon álmos volt, és nem ette meg az ennivalóját.

Három alkalommal – mindig József ügyelete alatt – azt olvas-hatjuk, hogy mellkasi vizsgálatra, kardiológiai ellenőrzésre volt szük-sége, állítólagos szívritmuszavarok miatt.

Az egyik ilyen EKG-grafikon reggel 6.22-kor készült, ami elég valószínűtlen időpont egy sima vizsgálatra. Az osztálynak nincs is ilyen készüléke, tehát Szilviát valahová máshová kellett vinni ebben az időpontban. Egyébként a beutalás előtt soha nem voltak szívpa-naszai.

Mindez felveti a kérdést: Ezek a szívműködési rend-ellenességek nem a túlzottan nagy adag szereknek voltak-e köszönhetők, amelyeknek a támadó sikerét kellett biztosítaniuk?

FÉLIG ÖNTUDATLANNÁ GYÓGYSZEREZVE

Hetekkel később Szilviában feltörtek emlékfoszlányok, hogy mintha őt megerőszakolták volna a pszichiátrián. Hazaengedését követően beszámolt arról, hogy három különböző alkalommal történt meg, hogy J. József, kihasz-nálva kiszolgáltatottságát, szinte öntudatlan állapotát, elvitte vala-hová és megerőszakolta.

Szilvia hét különböző pszichotróp szert kapott az intézetben, köztük Lithiumot, Citalopramot (ez egy antidepresszáns), Diazepamot (hozzá-szokást kiváltó nyugtató), Olanzapint (antipszichotikum) és Clonazepamot (szorongásoldó szer).

Ezek a pszichiátriai szerek szokatlan reakciókat válthatnak ki. Időnként az ilyen szerek teljesen kifordítják magukból a pácienst, vagy olyan alaposan lenyugtat-ják őket, hogy memóriazavaraik lesznek, sőt akár képtelenek felis-merni a saját rokonaikat.

A kórházi feljegyzések szerint

Szilvia 4 különböző szert kapott minden nap, néha további adago-kat vagy további szereket is adtak neki.

Férje arról számol be, hogy „nagyon furcsává vált” azután, hogy bekerült a kórházba.

„Amikor az első hetekben bemen-tem meglátogatni, mindig aludt. Gondoltam, ez biztos azért van, mert otthon sokáig nem tudott aludni, és nagyon fáradt.

Azután meg teljesen ellentétesre fordult a helyzet – erőszakos lett, lökdösött. Aztán meg sírni kezdett a tükör előtt.

Egyszer nagyon furcsán nevetett, felrakta a lábát egy székre, és vadul

dohányzott, ahogyan addig sosem szokott. Mialatt a pszichiátrián kezelték, sokkal rosszabb állapotba került, mint amilyenben előtte volt. Le is fogyott – egy hét alatt négy kilót.”

A fizikai és érzelmi kilengé-sek, amelyeket Róbert leírt, az intézetekben mindennaposan használt, pszichiáterek által felírt szerek jól ismert mellékhatásai. Szilvia kórházi elbocsátója a következőket rögzíti: „A kezelés második felében hypomániás (túlságosan izgatott) tünetek jelentkeztek, intenzív aktivitás volt megfigyelhető.”

Nem meglepő, hiszen a szerek tájékoztatóján ilyesmik olvashatók:

„Mellékhatások: izgatottság... agresszió... koncentrációs zavarok... szorongás.”

„PUSZTA HALLUCINÁCIÓ”

Miután Szilviát kiengedték a kórházból, Róbert alig ismert a feleségére. Képtelen volt megállni a

lábán, a pupillái ki voltak tágulva. Nyál csorgott a szája szélén, és az arca eltorzult. A hangulata az apátia és az izgatottság között ingadozott. Róbert nem értette, hogy mi történt vele, de igyekezett kedves és gondoskodó lenni, és felesége lassan jobban lett.

„Egyfolytában azon gondolkod-tam, hogy mi történhetett vele, de eszem ágába sem jutott az, ami valójában történt, és eleinte ő sem emlékezett rá” – mondta el Róbert. „Csak miután hetek óta otthon volt, kezdtek felmerülni benne emlékek, hogy őt a pszichiátrián valaki megerőszakolta.”

Megbotránkozva ekkora árulá-son, az első néhány nap Róbert nem is tudta, mit tegyen. Egy barátja, akiben megbízott, odaadta neki az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) telefonszámát. Ez a szervezet kivizsgálja

és nyilvánosságra hozza a pszi-chiátria területén történő emberi jogi sérelmeket. (Lásd a „Mi a CCHR?” írást a 7. oldalon.)

Amikor a CCHR-hoz fordultak, Róbert és Szilvia látták, hogy a CCHR munkatársai gyakorlati-lag mindennel tisztában vannak, amikkel ők a pszichiátrián szem-besültek – a legutolsó részletig.

A CCHR tanácsait követve Róbert és Szilvia összegyűjtötték

a szükséges dokumentumokat a megfelelő jogi lépések megtétel-éhez, hogy érvényt szerezzenek Szilvia jogainak. A CCHR felké-szítette őket arra, hogy milyen hivatalokat keressenek fel, és segí-tett a panasz benyújtásában.

Mindezekkel a dokumentu-mokkal felfegyverkezve, Róbert

elkísérte Szilviát a kórházba, és benyújtottak egy panaszt az őt kezelő pszichiáter ellen, valamint az osztály vezető pszichiátere ellen. Ők – nem meglepő módon – nem hittek a házaspárnak, és bármiféle vizsgálat nélkül azzal utasították vissza a vádat, hogy az pusztán Szilvia hallucinációja.

A trükk nem vált be. Szilviát külö-nösen aktivizálta a pszichiáterek arroganciája, és elkezdett egyre több mindenre visszaemlékezni. Egyre több részletet mondott el Róbertnek arról, hogy mik voltak a bűntény körülményei – hogy nézett ki a szoba, ahová elvitték, ahová nem is szoktak páciensek bemenni. Tudomása szerint nem volt abban a szobában, mégis emlékezett rá. Ez volt az a hely, ahol megerősza-kolták. Miután elmondta a szoba részleteit a férjének, az egyedül is

vizsgálódni kezdett. Sikerült bejutnia ebbe a szobába, és azt találta, hogy az pontosan olyan, amilyennek a felesége azt leírta.

A PSZICHIÁTRIAI ÁPOLÓ ELISMERI, HOGY SZEXUÁLIS KAPCSOLATOT LÉTESÍTETT

A kórház személyzetének ellenállása ellenére a szükséges dokumentumokat beszerezték, és a bűntényt bejelentették a rendőrségen.

Sajnálatos módon a rendőri szervek nem sokat foglalkoztak a kérdéssel. Elhitték a pszichiáter történetét, és elfogadták József védekezését: „Szilvia okozta a problémát.”

Miután Róberték cáfolhatat-lan bizonyítékokat hoztak fel, József elismerte, hogy szexuális kapcsolatot létesített Szilviá-val, de továbbra is azt állította, hogy az Szilvia beleegyezésé-vel történt. A magyar törvények szerint szexuális kapcsolatot léte-síteni egy pácienssel a kórházban nemi erőszaknak minősül.

Mivel Szilvia csak hetekkel a történtek után kezdett vissza-emlékezni a körülményekre, és az orvosi dokumentumok azt jelezték, hogy erős gyógysze-res befolyásoltság alatt állt, a rendőrség szemében nem volt bizonyítható, hogy esetenként valóban félig öntudatlanná gyógy-szerezték, kiszolgáltatottá tették, és valóban bűntény történt.

„Szilvia tünetei hasonlóak voltak, mint amikor valakit orvosi altatásban részesítenek” – mondja el Hidvégi Klára, a CCHR igaz-gatóhelyettese. „A tudatmódosító szerek miatt nem tudott tájé-kozódni, nem volt fizikai ereje sem az ellenállásra. Nem tudta volna megvédeni magát ebben a helyzetben.”

Annak ellenére, hogy a rend-őrségi vizsgálatot „bűntényre utaló bizonyítékok hiányában” lezárták, Róbert és Szilvia nem adják fel a küzdelmet.

„Az egyik szobatársa elmondta, hogy József mindenki másnak ott, a szobában adta oda a tablettákat, Szilviát viszont kihívta a folyo-sóra, és ott adta neki a különböző szereket”- derítette ki Róbert.

A házaspár a CCHR javasla-tára kért egy független szakértői

„Örülök, hogy a Bizottság felfedi a pszichiátriai

visszaéléseket.”Nemere István, író

„Örülök, hogy a Bizottság

visszaéléseket.”

Tűntetés a Magyar Pszciehiátriai Társaság 13. vándorgyűlésén Miskolcon

E M B E R É S S Z A B A D S Á G 3 . O L D A L

vizsgálatot egy specialistától. Ebben a követekzők állnak: „Egy ápolónak a krízis-intervenció során, és a teljes pszichiátriai osztályon tudnia kell azt, hogy szexuális kapcsolatot létesíteni egy pácienssel, aki gyógyszeres kezelés alatt áll, akit mentális állapota miatt beutaltak a pszichi-átriai osztályra, a helyzettel való súlyos visszaélés, mivel ezek a páciensek elesettek, viszonylag kiszolgáltatottak.”

Ezzel és a korábban összegyűjtött bizonyítékokkal Róbert és Szilvia polgárjogi pert indított a felelő-sök ellen. A per függőben van, de ők ketten el elszántak arra, hogy elérjék, hogy igazságot szolgáltas-sanak nekik, és hogy a felelősök elszámoljanak tetteikkel.

A BŰNÖS GYAKORLATOT MEG KELL SZÜNTETNI

Róbert fogta azt az újságot, amelyben korábban közölték Szilvia történetét, elment a kórházba, és beszélt az ott dolgozókkal.

Elmondása szerint az egyik alkalmazott ezt mondta: „Józsi?... Tényleg?... Azt hittem, Karcsi volt az... Ez majdnem minden nap megtörténik, a pszichiáte-rek vagy az ápolók injekciókat adnak a asszonyoknak, és szobára viszik őket. Még a híres-neves XY professzor úr is (megjegyzés: a jogi körülmények miatt nem írjuk ki a nevét) csinálja ezt. A nők pedig nem is emlékeznek rá, úgy be vannak gyógyszerezve.”

Hidvégi Klára elmondása szerint „ezeknek az eseteknek csak egy töre-déke kerül valaha is nyilvánosságra. Az csak a jéghegy csúcsa” – és ő több mint 200 áldozattal beszélt, akik a CCHR-hoz fordultak, miután a pszichiátrián bántalmazták vagy tönkretették őket.

„A szexuálisan bántalmazott nők annyira kínosnak érzik az egészet, szégyellik magukat, úgyhogy legtöbbször még a családtagjaiknak sem mondják el. Mit mondana a férjük vagy az élettársuk? Hogyan fognak az emberek rájuk nézni, ha megtudják?

Legtöbbször befelé fodulnak és magukba temetik a titkot. Csak néhányan – az erősebbek – elég bátrak ahhoz, hogy beszéljenek a szörnyű élményeikről, és segítséget keressenek nálunk, hogy jogor-voslatért folyamodjanak.”

Noha a Magyar Pszichiátriai Szövetség etikai kódexe megtiltja a szexuális kapcsolat bármiféle lehetőségét egy pácienssel, „elég döbbenetes, hogy ilyen történetek az ország legkülönbözőbb részeiből érkeznek hozzánk” – teszi hozzá Hidvégi Klára. „Vannak bejelen-téseink szexuális visszaélésekről öt különböző pszichiátriai osztályról csak Budapesten.”

Róbert szinte hadjáratot indí-tott azért, hogy ezt a gyakorlatot megszüntesse. Amint az Ember és Szabadságnak elmondta: „nem a bosszúért csinálom, hanem mert meggyőződésem, hogy Józsefet felelősségre kell vonni azért, amit tett. Nem lehet hagyni, hogy más nők és más házaspárok ilyen hely-zetbe kerüljenek. Ha kell, elmegyek Strassburgba, a Nemzetközi Bíró-ságra. Ezt a bűnös gyakorlatot meg kell szüntetni.

LEHETŐSÉGET ADNI ARRA, HOGY A PSZICHIÁTRIA ÁLDOZATAI MEGSZÓLALHASSANAK

„Minden szexuálisan bántalma-zott páciensnek tudnia kell, hogy eljöhet a CCHR-hoz, és történetét a legszigorúbb titoktartással kezeljük – és mindent megteszünk azért, hogy segítsük őket” – mondta Dobos János, a CCHR Magyar-ország ügyvezetője.

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

A legtöbben talán úgy gondolják, hogy nem kellene a lealacsonyodás ilyen megnyilvánulásaival sokat foglalkozni, Dobos János, Hidvégi Klára, és a CCHR munkatársai és önkéntes segítői tovább folytat-ják munkájukat, a kutatást, hogy

lehetőséget adjanak arra, hogy a pszichiátrián történő visszaélések áldozatai megszólalhassanak, vala-mint hogy fellépjenek a bűntények ellen, bárhol is követik el azokat.

János rámutatott: „A gyakran nyájasan mosolygó pszichiáterek

és csatlósaik esetleg elrejtik tette-iket a segítség álcája mögé, de mi reflektorfénybe állítjuk a bűneiket,hogy megszüntessük az ilyen durva visszaéléseket azok ellen az emberek ellen, akiknek az egyetlen reménye a valódi együttérzés.”

Tűntetés a Vadaskert Intézmény előtt ahol pszichiáterek által kezelt gyerekek vannak. A CCHR résztvevői arról a 17 millió gyerekről emlékeztek meg, akiket világszerte pszichiátriai drogokkal kezeltek és sokuk halála ennek tulajdonítható.


Gondolkozott valaha azon, hogy vajon mi történik az elmegyógyintézetek börtönszerűen elzárt osztályainak rácsai mögött?

Kik kerülnek oda és hogyan? Valójában mi történik ott ezekkel a nőkkel és

férfiakkal? Akik bekerülnek oda, megőrizhetik-e egészségüket és méltóságukat?

Mi köze lehet Önnek ezekhez a kérdésekhez? Az, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás túlságosan könnyűvé teszi, hogy bárki bele-kerülhessen ebbe a rémálomba.

Bármelyikünk ebben a csapdában találhatja magát egy napon.

A jelenleg hatályos törvények sze-rint csupán egyetlen orvosra és egy rosszindulatú rokonra vagy „felelősre” van szükség – vagy egy rosszindu-latú orvosra és egy jó szándékú, de naív rokonra –, hogy bármely magyar állampolgárt fogjanak és elvigyenek a pszichiátriára, hogy ott „kezeljék” őt. A magyar pszichiátriai kórházak zárt osztályain ez a keze-lés jelenthet kényszerzubbonyban tartást, egészségkárosító tablettákat, valamint többszáz voltos elektro-sokk-„terápiát”.

Íme, Gondos Miklós esete, aki egyike azoknak az embereknek, akiknek élete romba dőlt.

Gondos Miklós Budapesten élt feleségével és két felnőtt gyermeké-vel. A feleségét éveken át kezelték a pszichiátrián. (a feleség nevét jogi okokból nem közöljük)

Miklós vállalkozása nem mindig működött zökkenőmentesen, és a felesége aggódott, hogy ez súlyos anyagi kockázatot jelent.

Egy nap megkérte férjét, hogy vigye el őt autóval az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe vizsgálatra, és kísérje is be az épületbe. Amint később kiderült, a felelséget a pszichi-átere, Pavel Magdolna manipulálta, hogy valahogyan érje el, hogy Gondos odamenjen a kórházba. Amikor ott volt, a pszichiáter váratlanul Gondos-hoz fordult és neki kezdett különös keresztkérdéseket feltenni: Szokott-e sötétedés után fát vágni? Mennyi energiaitalt iszik?

A kérdések között voltak olyanok, amelyek azt jelezték, hogy a pszichi-áter nagyon pontosan ismeri Gondos mindennapi életének összes részletét. Mintegy öt percnyi kérdezgetés után Magdolna közölte Gondossal, hogy bent kell maradnia az intézményben

páciensként, és ha nem írja alá az önkéntes beleegyező nyilatkozatot, akkor akarata ellenére gyógyszerzni fogják. Gondos nem írta alá. Ekkor megtudta, hogy Igazságügyi felül-vizsgálatot rendeltek el, annak megállapítására, hogy elmebeteg-e, és veszélyt jelent-e a társadalomra.

Gondosnál volt mobiltelefon, és megragadta az első alkalmat, hogy egy biztonságos, csendes sarokban felhívja egy barátját, hogy az segít-sen kideríteni, hogy hogyan lehet kiszabadulni ebből a helyzetből, a jogainak és egészségének a veszé-lyeztetése nélkül.

A barátja azonban semmit sem tudott a pszichiátria elzárási szabá-lyairól, így nem tudott használható jogi tanácsot adni. Tehát Gondos csapdában volt. Elhatározta, hogy megpróbál elkerülni bármiféle erő-

szakot és zűrzavart, és Igazságügyi felülvizsgálatot kér, hogy higgye-nek neki. Biztos volt abban, hogy a józan ész győz, és megállapítják, hogy normális, és minden további nélkül hazamehet. A lényeg az volt, hogy maradjon nyugodt, ne vitat-kozzon a kórház magas beosztású orvosaival, és a következő két napon igyekezzen békés lenni. Azok alapján, amiket mondtak neki, erre lehetősége volt, rákényszerített gyógyszerezés, lekötözés, illetve a kényszer bármely formája nélkül. Végül is, csak az Igazságügyi felülvizsgálat rendelhette el, hogy bármiféle kezelésnek alá-vessék.

ELME-HÁBORÍTÓ ANTIPSZICHOTIKUMOK

A kórházi kartotékja ezalatt önálló életet kezdett élni – olyan bejegyzésekkel, amelyek igen távol

jártak az igazságtól. „Rossz pszichiátriai

állapota miatt veszélyes önmagára és a környezetére” – olvashatjuk ezen a papíron. „Intézeti elhelyezése és további kezelése megalapozott és indokolt.” Miért? Mert állítólag „szeret költekezni”, „vállakozásában túl nagy kockázatokat vállal, és másokat vádol”.

A diagnózis mellé a pszichiáter, Pavel Magdolna Lithiumot írt fel, ami egy elme-háborító antipszichotikum. A Lithium felírásával a kórház pszichi-áterei megsértették a szerre vonatkozó hivatalos előírásokat. A Lithium ugyanis, amellett, hogy Parkinson-kórra emlékeztető mellékhatásai vannak, okozhatja a már meglévő testi problémákat, különösen ami a keringési zavarokat illeti, emiatt a szer szedése (illetve már felírása) előtt ilyen irányú orvosi vizsgálatokat kell végezni.

Gondosnak valóban volt ilyen egészségügyi problémája. Magas vérnyomását tovább ronthatta

volna a szer – amint azt nemso-kára kiderítette.

A kórház pszichiáterei vagy személy-zete semmiféle fizikai vizsgálatot nem végeztek rajta. Arra sem figyelt oda senki, hogy szedje a vérnyomáscsök-kentő tablettáit. Szerencsére Gondos nem bízott orvosaiban, és nem vette be a Lithium-tablettákat, amelyeket megpróbáltak belédiktálni.

A harmadik napon megjelent egy ember a bíróságról (ő képvi-selte hivatalosan az „Igazságügyi felülvizsgálatot”), hogy felmérje a helyzetet. A „bíró” arra kérte Gondost, hogy maradjon ott a kórházban – békésen, a saját aka-ratából –, és írja alá az önkéntes beleegyező nyiltakozatot a „keze-léshez”, hogy a „bíró” ne legyen kénytelen hivatalos, írásos nyilat-kozatot tenni, hogy Gondost be kell zárni az osztályra.

A „bíró” azt is mondta, hogy ha Gondos nem egyezik bele az ott-tartózkodásba, akkor sokkal rosszabb helyen is találhatja magát, méghozzá

15-20 évre, olyan helyre zárva, ahol „több rács van, mint a börtönben ... és onnan nehezebb kijutni, mint egy börtönből...”

A CCHR AKCIÓBA LENDÜLA „bíró” egy órát adott Gon-

dosnak, hogy döntsön. Szerencsére még mindig nem vették észre, hogy nála van a mobilja, így amikor elment sétálni, hogy „átgondolja” a dolgot és cigarettázzon egyet, gyorsan felhívta az ügyvédjét, aki azt mondta, hogy ha lehetséges, hagyja el a kórházat.

Egy másik gyors hívással megkérte egy barátját, hogy autóval jöjjön érte a bejárathoz. Úgy tett, mintha a büfébe menne, és feltűnés nél-kül kiment, egy óvatlan pillanatban levette a köpenyt magáról, és lassan odament a kapuhoz, majd kisétált az utcára.

Amíg ki nem ért, megőrizte hidegvérét – aztán elkezdett futni. Nem tudta, mit tegyen ezután, csak beszállt a barátja autójába,

A ZÁRT OSZTÁLYOK SÖTÉT TITKAIÖnkényes bezárások, nemi erőszak és begyógyszerezés

Gondos Miklós egyike azoknak a sokaknak, akik csapdába estek egy pszichiátriai kórház rácsai mögött.

azt jelenti, hogy elveszíti a jogát arra, hogy a vagyona felől rendel-kezzen, és gyakran az önbecsülése is darabokra törik.

Gondos úr akkor kezdte visz-szanyerni az önrendelkezését, amikor aláírt egy megbízást, hogy a CCHR a nevében jogi lépéseket kezdeményezzen. A CCHR első lépése az volt, hogy új vizsgála-tot szervezett egy másik orvossal, Leel-Őssy Lóránt professzorral, a Magyar Tudományos Akadémia egészségügyi főtanácsosával.

De a pszichiátereknek is megvoltak a maguk tervei.

A jelenlegi szabályozás nemcsak lehetővé teszi, hogy a pszichiáterek akaratuk ellenére az intézményeik-ben tartsanak embereket, bármiféle jogi következmény nélkül, hanem az állami szervezeteket is felhasználhat-ják arra, hogy azok kikényszerítsék a megalapozatlanul hozott dönté-seiket.

Gondos Igazságügyi felülvizsgála-ta szerint megszökött a kórházból,

pedig kezelésre lenne szüksége – ami merő kitaláció. Azután ezt a „döntést” továbbították a rendőrségnek, hogy hozzák vissza Gondost. 24 órával később országos körözést adtak ki ellene, amely szerint vissza kell őt vinni a kórházba pszichiátriai kény-szerkezelésre.

A nyomás egyre erősödött Gondos Miklóson. Ha az utcán megállítja egy rendőr, akkor azonnal, bármiféle további vizsgálat nélkül visszaviszik az intézetbe, és a zárt intézet rácsai mögé dugják. Ha megpróbál hazamenni, vagy dolgozni, akkor elfoghatják. Az egyetlen lehetősége az maradt, hogy észrevétlen maradjon, mint valami menekült.

AZ IGAZSÁG KERESÉSE A Leel-Őssy Lóránt által végzett

újabb orvosi vizsgálat eredménye némi megnyugvást hozott: „Jelenleg Gondosnak semmiféle pszichiátri-ai vagy neurológiai rendellenessége nincsen, tehát nincs szükség kény-szer-gyógykezelésre.”

De ez még messze nem volt a csata vége; a körözés továbbra is érvényben volt, tehát most el kel-lett érni, hogy vonják azt vissza. Dr Bogmér Gyöngyi ügyvéd segítségével (aki már korábban is sikerrel segí-tett egy másik személynek, akivel jogtalanul bántak a pszichiátrián) Gondos úr benyújtott egy keresetet az Igazságügyi felülvizsgálat ellen, amely alapján elrendelték a kény-szerkezelést.

A helyzet még mindig messze volt attól, hogy nyugodtnak lehessen mondani.

Amint Gondos hamarosan felis-merte, a felesége sokkal inkább az Országos Pszichiátriai és Neuroló-giai Intézet pszichiáterének hatása alatt állt, mint azt korábban sejtette. Magdolna és Gondos úr felesége benyújtottak egy kérelmet a Gond-noksági Hivatalhoz, hogy helyezzék Gondost állami gondnokság alá, ezál-tal megfosztva attól a jogától, hogy rendelkezzék a saját vagyona felett. Mivel van egy háza, ami mintegy 15 millió forintot ér, elég súlyos válsággal kellett szembenéznie.

A hideg télben bújkálva, biz-tonságos helyeket keresve, ahol dolgozhat, Gondos úr kitartott, számos pszichológiai teszten és orvosi felülvizsgálaton esett át, miközben összegyűjtötték a megfelelő doku-mentumokat és bizonyítékokat, tanúskodtak a bíróságon, valamint a rendőrségen. Kéthavi bújkálás után a CCHR és az ügyvédnő erőfeszíté-seinek eredményeként az ügy végre megoldódott.

„Ügyvédként áttekintve az esetet, először is megvizsgáltam a bírósági határozatot (az Igazságügyi felülvizsgá-latot). A határozat a szakvéleményre épült, a szakvélemény pedig kizáró-lagosan a feleség elmondásaira. Nem találtam nyomát annak, hogy bármely adat bizonyítására kísérlet történt volna... Ez meglehetősen aggasztó, mert ezen az alapon bárkit bármivel meg lehet vádolni, és kényszerkeze-lésre lehet utalni” – állapította meg Dr Bogmér Gyöngyi.

Végül a bíróság úgy döntött, hogy Gondos Miklós nem jelent veszélyt a társadalomra, tehát nincs szükség kényszergyógykezelésre vagy elzárásra. A rendőrségi körözést és a gondnokság alá helyezési kérelmet érvénytelenítették. Miklós újra nyu-godtan járhatott Budapest utcáin, meg tudta látogatni a gyerekeit, és élhette az életét.

De van még egy csavar a törté-netben. A bírósági vizsgálat szerint


A ZÁRT OSZTÁLYOK SÖTÉT TITKAIÖnkényes bezárások, nemi erőszak és begyógyszerezés

hogy minél messzebb kerüljön a pszichiátriai intézettől.

Szerencsére a bejárattól nem messze felvett egy szórólapot, ami így szólt: „Állampolgári Bizottság az Embe-ri Jogokért (CCHR), visszaélések a pszichiátrián.

„Ha önnel vagy ismerősével sérelmek történtek valamilyen pszi-chiátriai kezelés során, akkor vegye fel a kapcsolatot a CCHR-ral az alábbi telefonszámon.”

Az autóban megint elolvasta a szórólapot.

Mivel nem volt biztonságos hazamennie, egyenesen a CCHR irodájába ment, ahol a munkatársak azonnal akcióba léptek.

Mivel már egy évtizede foglal-koznak pszichiátriai visszélésekkel, a CCHR-ban dolgozók pontosan tud-ták, mit jelent az, ha valakit akarata ellenére visznek be a pszichiátriára – valószínű, hogy begyógyszere-zik, bántalmazzák, korlátozzák a mozgását, és akár egész életére gyámság alá helyezhetik. Ez pedig

Miklós kórházi adatlapját gondat-lanul töltötték ki:

„...a nyilvántartás szerint 20-án történt a vizsgálat, de a szakértői vélemény, amelynek dátuma 21-e, azt tartalmazza, hogy Gondos úr adatai nem szerepelnek a nyilvántartásban. Tehát valahol az eljárás során fino-man szólva hiba történt...”

FELLÉPNI A VISSZAÉLÉSEK ELLEN

Németh László, büntetőjogi ügy-véd, aki több éven át foglalkozott pszichiátriai visszaélési esetekkel a bíróságokon, hozzátette: „A pszichi-átriai kényszerbeszállításokat illetően, valamint az intézeti kezeléseket illetően a törvény előír bizonyos határidőket. Ezeket valószínűleg betartják azok, akikre nézve az vonatkozik. Azonban sajnos nincs határozott szabályozás arra, még inkább nincs ellenőrző szerv, hogy hatékonyan felügyelje azt, hogy mi történhet meg egy intézetben és mi nem. Ha a jelenlegi hely-zet fennmarad, akkor tág tere van a visszaéléseknek, és annak, hogy bizonyos emberek jogait alapos indok nélkül is korlátozzák.”

„Sokan azért fordulnak a CCHR-hoz, mert a rokonaik vagy barátaik akaratuk ellenére pszichiátriai kezelést kapnak, vagy a szándékuk ellenére benntartják őket a kórházban” – mondta el Hidvégi Klára, a CCHR Buda-pest igazgatóhelyettese az Ember és Szabadságnak. „Csak az elmúlt 3 évben több mint egy tucat esetben segítettünk leállítani gondnokság alá helyezési eljárásokat. A hozzánk forduló emberek többsége normális, értelmes magyar állampolgár. De nem mindenki fordul hozzánk, aki a pszichiátriában áldozattá válik. Sokan annyira megrémülnek a kórházban tapasztalt kezeléstől, hogy nem is keresnek megoldási lehetőséget. Van, hogy elmondják nekünk, hogy mi történt velük, de félnek jogi lépéseket tenni vagy a nyilvánossághoz fordulni. Az ilyen helyzetek elméletileg bárkivel, bárhol előfordulhatnak.

A kényszerbeszállítások száma növekszik, az utóbbi években évi mintegy 15 ezer alkalommal rendel-tek el ilyet. 10 év alatt a budapesti lakosság egytizedével történhetne meg, hogy berakják egy pszichiát-riai intézménybe.

Hogy ennek mikor lesz vége? Amikor mindnyájan úgy döntünk, hogy nem tűrjük tovább.”


Szociális munkás vagyok, mégis úgy érzem, renge-teg hasznos adatot kaptam.

Remélem, mindenki reagálni fog ezekre a jól dokumentált adatokra – és akkor a világ jobbá fog válni” – írta egy látogató a vándorkiál-lítás vendégkönyvébe. A kiállítás nemrégen volt látható Budapes-ten, és az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért nevű szervezet készítette. Bemutatták a pszichi-átriában történő visszaéléseket a múltban és a jelenben.

A kiállítás 6 napja alatt közelről megismerte a pszichiátriának azt az oldalát, amelyet elrejtenek a nagyközönség elől. „Csak sétálni mentem, és egészen más ember-ként tértem haza. Most sokkal világosabban látom a világot” – írta egy egyetemista.

Nem véletlen, hogy a látoga-tók legtöbbje úgy érezte, hogy a kiállítás felnyitotta a szemét. Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) – a mentális egészségügyet megfigyelő nemzet-közi szervezetét a Szcientológia Egyház alapította 1969-ben, hogy feltárja és nyilvánosságra hozza az emberi jogi visszaéléseket a pszichiátria területén. Működése évtizedei alatt a CCHR feltárt olyan visszaéléseket és tényeket, amelyek szinte teljesen ismeretle-nek a nagyközönség számára, és a döntéshozók számára. A kiállítás célja a nagyközönség felvilágo-sítása.

Ne gondolják, hogy az emberi jogi visszaélések a pszichiát-ria területén csupán a mentális egészségügyi betegeket és hozzá-tartozóikat érinti. A feltárt és bemutatott információk szerint a pszichiátria befolyása a társada-lom egészére kiterjed.

A leghatásosabb az a 14 doku-mentumfilm, amelyek a kiállítás szerves részei. Ezek történelmi felvételekből, fotókból, szakértői interjúkból állnak, valamint olyan tényeket fednek fel, amelyeket sehol máshol nem mutattak be a nagyközönségnek – adatok a pszi-chiátria sötét múltjáról, valamint napjaink visszaéléseiről.

„A valóság még annál is tragi-kusabb, mint amilyennek itt látható. Gyakran nem látható, hogy még nagyobb tömegek

mennek tönkre vagy pusztul-nak el gyógyí-tásnak nevezett eljárás miatt, gyógyszercé-gek hanyagsága vagy profitéh-sége miatt. A kiállítás felhí-vása: emberek, vállaljatok fele-lősséget!! A saját sorsotokért, az egészségetekért!! A felelős-ségvállalás, értelmes életcél-ok, a szeretet – ezek mindent megoldanak.” Ezeket a sorokat

Dr. Bakanek György, orvos, az Országos Sportintézet szakértő tanácsadója írta a kiállítás megte-kintése után.

A kiállítás történelmi áttekin-tést nyújt a pszichiáterek barbár eszközeiről, amelyeket az embe-rek megtörésére használtak, a gyógyítás leghalványabb esélye nélkül. A látogató megismerheti

az elektrosokkolás és a viselke-désmódosító agyműtétek kifej-lesztését, fotókkal és korabeli filmekkel. Megismerhetjük azokat

KIÁLLÍTÁS A PSZICHIÁTRIAI VISSZAÉLÉSEKRŐL – AHOGY AZELŐTT MÉG SOHA

a pszichiátereket, akik megfogal-mazták a nácizmus alapjául szol-gáló elméleteket, és bemutatja a pszichiátria rejtett befolyását a 20. század második felében. Hallhatjuk a megdöbbentő szavakat, melyek-kel a brit pszichiáter, J. R. Rees 1940-ben megfogalmazta a pszi-chiátria célját a következő 60 évre, a Nemzeti Mentális Egészségügyi Tanács gyűlésén:

„Célunk az, hogy áthassuk az ország minden oktatási tevékeny-ségét. A közélet, a politika, az ipar mind a befolyási területünkké kell, hogy váljon. Több szakterület ellen már sikeres támadást intéztünk. A két legkönnyebb természetesen a pedagógia és az egyház.”

A kiállítás bemutatja a pszichi-átria jelenbeli tevékenységeit is, alapvető információkkal, esettanul-mányokkal, statisztikai adatokkal a tudatmódosító szerek egyre széle-sebb körű alkalmazásáról, valamint ezek pusztító hatásáról – ezek a szerek 27 milliárd dollár profitot

hoznak évente. Ezen kívül vannak még dokumentált halálesetek, amelyek lekötözés, kényszerítés miatt következtek be pszichiátriai intézményekben.

„Ezt a kiállítást mind a 8 millió magyar felnőttnek látnia kellene. Jó lenne, ha 2-3 tévécsatorna leadná őket, nem túl késő este” – írta az ismert író, Nemere István, miután megtekintette a kiállítást.

„A kiállítás szörnyű módon igaz. Örülök, hogy a Bizottság lelep-lezi a pszichiátriai visszaéléseket. Szeretnék segíteni nekik azzal, hogy műsorainkban több és több való-ságos adatot mutatunk be” – írta a vendégkönyvbe egy televíziós műsorvezető.

Az Állampolgári Bizottság azEmberi Jogokért (CCHR) a vándorkiállítás első európai állo-másaként 2006 szeptemberében Budapesten mutatta be ezt a külön-leges és nagyon hatásos kiállítást.

Ez a kiállítás meg fog jelenni az ország különböző városaiban, „amíg ezek a fontos információk ismertté válnak az ország véle-ményformálóinak körében, akik képesek és hajlandók hatékony lépéseket tenni azért, hogy valóban megvédjék a magyar lakosság épel-méjűségét” – mondta Dobos János, a magyar CCHR ügyvezetője.

„Gyakran nem látható, hogy még nagyobb tömegek mennek

tönkre vagy pusztulnak el gyógyításnak nevezett eljárás

miatt, gyógyszercégek hanyagsága vagy profitéhsége miatt.”

Dr. Bakanek György, orvos, az Országos Sportintézet szakértő tanácsadója

Jobbra fönt: A CCHR vándorkiállítása, melynek címe: „A halál ipara”, nagy hatással volt a látogatókra, akik számára eddig ismeretlen adatok váltak ismerttTávolabbi kép fönt: Az esemény házigazdája, Gáll Gregor segítséget nyújt Halász Pálmának, az ÉletÉrték Alapítvány vezetőjének, amikor elvágja a szalagot a kiállítás megnyitóján.

„


Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) nevű szervezetet 1969-ben alapította a Szcientológia Egyház, hogy kivizs-gálja és feltárja a pszichiátria területén történő emberi jogi sérelmeket, és megtisztítsa a mentális gyógyítás területét. Ma 31 országban több mint 130 szervezettel dolgozik.

Tanácsadó testületében, amely az úgynevezett Megbízottakból áll, orvosok, jogászok, pedagógusok, művészek, üzletemberek, polgári és emberi jogi képviselők foglal-nak helyet.

Nem nyújt közvetlen orvosi vagy jogi tanácsot, de szorosan együtt-működik orvosokkal és az általános orvosi gyakorlattal.

A CCHR jelenleg a pszichiátria csalárd, szubjektív „diagnózisait” veszi vizsgálat tárgyává – ezek a véle-mények nélkülöznek minden tudo-mányos vagy orvosi alapot, viszont óriási pénzügyi sikert jelentenek, rendszerint úgy, hogy a társadalom-biztosítás, azaz minden adófizető közös pénzét használja fel. A hamis diagnózisok alapján a pszichiáterek igazolják olyan szerek receptre való felírását, amelyek lerontják az életmi-nőséget. Egy részük tudatmódosító szer, amelyek elfedik az egyén valódi problémáit, és meggátolják, hogy azokat valaha is megoldja.

A CCHR több száz reformot indí-tott el és vitt végbe úgy, hogy tanúsko-dott törvényhozói meghallgatásokon, illetve nyilvános meghallgatásokat tartott a pszichiátriai visszaélések-ről, együttműködve a médiával, az igazságszolgáltatással és köztisztvi-selőkkel, szerte a világon.

Magyarországon a CCHR iroda 1994-ben alakult meg. Azóta több ezer páciens fordult a CCHR-hoz, megdöbbentő történetekkel – amelyek gyakran teljesen hihetet-lennek hangzanak, olyan visszaélé-sekről, melyeket pszichiáterek vagy pszichiátriai dolgozók követtek el. A visszaélések között van kény-szerbeszállítás alapos indok nélkül, túlgyógyszerezés, fizikai bántalmazás, szexuális visszaélés, sőt még halál-esetek is.

Az egyik esetben egy asszonyt bevittek a pszichiátriai osztály-ra, ott Xanaxot, azután különféle

antidepresszánsokat adtak neki. Korábban nem volt keringési prob-lémája, de ezektől a szerektől olyan magasra szökött a vérnyomása, hogy elesett és megsérült a feje. Túlságosan a szerek hatása alatt volt, gyenge volt ahhoz is, hogy egyen vagy igyon, és két hét múlva meghalt.

Egyre több ember fordul a CCHR-hoz segítségért, keresve a szerettei igazát, akiknek az állapota súlyosbodott, miután a pszichiátrián „kezelték”.

További információkért a CCHR rendezvényeivel, tevékenységeivel és kiadványaival kapcsolatban hívja a 342 6355-ös telefonszámot, vagy küldjön e-mailt az [email protected] címre.

Tisztelt Elnök úr,...Szeretném tudatni Önnel, hogy

nagy érdeklődéssel olvastuk az Ön által küldött kiadványt, melynek címe: „Pszichiátriai kényszerbeszál-lítások: jogi problémák a jelenlegi szabályozásban”.

A magunk részéről támogatjuk az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért céljait, amint azok az anyagban meg vannak fogal-mazva. És ezeket az információkat meg fogjuk osztani az illetékes vezetőkkel.”

Dr. Németh Károly, Közbiztonsági Igazgató

Csongrád megyei Rendőrkapi-tányság

„Tisztelt Elnök úr,Megkaptam és tanulmányoztam

az önök alapítványának kiadványát.Szeretném ezúton továbbítani

önnek a vezető bíró véleményét. Azt mondta, „nagyon fontos, hogy létezik Magyarországon egy szerve-zet, ahová az emberek fordulhat-nak, amennyiben sérelmek érik őket a mentális egészségügyben.”

Dr. Orosz Árpád, bíróBács-Kiskun Megyei Bíróság

MI A CCHR?

NEM LEHET TÚL KORÁN KEZDENI AZ EMBERI JOGOK MEGISMERÉSÉTAmikor Pári Zsoltot 2005-ben

felkérték, hogy dolgozzon a Fiatalok az Emberi Jogokért

magyarországi csoportjának megszer-vezésében, tudta, hogy egy nagyon fontos és értékes lehetőséget kapott – ezen a területen óriási hatást lehet elérni. Ma ő a csoport elnöke.

„Nem is tudtam pontosan, hogy milyen messzemenő fontosságú ez az ügy, de belefogtam. Elmondhatom, hogy az egész életem megváltozott – nem vagyok ugyanaz, aki voltam. Nem tudok elképzelni annál fonto-sabbat, mint ennek az üzenetnek a terjesztését, ahogyan L. Ron Hubbard megfogalmazta: „Az emberi jogokat valósággá kell tenni, nem idealista álomként kezelni azokat.” Amikor látom a gyerekek arcát, amint megér-tik az emberi jogaikat, tudom, hogy hatással voltam az életükre.

„A célom az, hogy minden iskolás, és a szüleik is, megismerjék az emberi jogokat az ismeretterjesztő füzetünk-ből, és megnézzék a kisfilmjeinket az egyes jogokról. Akkor ők is terjeszteni fogják ezt a tudást, és a dolgok jobbá fognak válni.”

A Magyar Fiatalok az Emberi Jogo-kért csoport egy nemzetközi mozgalom része, amely célul tűzte ki azt, hogy a fitaloknak megtanítsa az emberi jogokat mindenütt a világon.

Az ember fiatalkorában a legnyitot-tabb. A gyerekek felfedezik a világot, kapcsolataikat a külvilághoz,a többi emberhez. Fontos az a lépés, hogy megtanulják, mihez van joguk, és mások milyen jogait kell tiszteletben tartaniuk. De ez a terület – amint felmérések mutatják – meglehetősen el van hanyagolva. A Fiatalok az Emberi Jogokért (YHRI) célja az, hogy változ-tasson ezen a helyzeten.

Az emberi jogokat, melyeket az YHRI a gyerekekkel megismertet, 60 évvel ezelőtt fogalmazták meg. A második világháború megrázkód-tatásai után 1945-ben a Föld országai megalakították az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ).

Mivel az ENSZ célja az, hogy békét teremtsen a Föld népei között, egy bizottság, melynek elnöke Eleanor Roosevelt volt, megfogalmazott egy különleges dokumentumot, amely „kinyilvánítja” minden ember jogait – ez az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.

Az ENSZ Közgyűlése 1948. decem-ber 10-én elfogadta és kihirdette ezt mint az EMBERI JOGOK EGYE-TEMES NYILATKOZATÁt. Ezután felkértek minden tagállamot, hogy adja ki saját nyelvén ezt a szöveget, tegye közismertté, tegye elérhetővé mindenki számára, iskolákban és más

oktatási intézményekben olvassák el, mindenütt a világon, politikai különb-ségektől függetlenül.

Ennek a célnak a megvalósítása még nem történt meg.

2001-ben Mary Shuttleworth megalapította a Fiatalok az Emberi Jogokért Nemzetközi Szervezetét, a Nemzetközi Alapítvány az Emberi Jogokért és Toleranciáért egyik projektjeként. Célja az, hogy a fiata-lokkal megismertessék az emberi jogokat, hogy azután ők a tolerancia és béke szószólóivá váljanak.

Az Alapítvány könnyen követ-hető emberi jogi ismertetőket készít felnőttek és gyerekek számára, hogy megértsék, melyek azok az alapvető jogok, melyeket az

Emberi Jogok Egyetemes Nyilat-kozata tartalmaz, és hogy hatékonyan szembeszálljanak az emberi jogok megsértésével.

Bolygószintű kampánya részeként, hogy növelje a nagyközönség tudatos-ságát az emberi jogokkal kapcsolatban, a Nemzetközi Szcientológia Egyház kapcsolatba lépett a Fiatalok az Emberi Jogokért Nemzetközi Szer-vezetével (YHRI), és együtt kiadtak 30 közérdekű felvilágosító kisfilmet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilat-kozata 30 pontjáról. A fél és egy perc közötti időtartamú, könnyen érthető videoklipek, melyekben fiatalok szere-pelnek, új szintre emelik az emberi jogi ismeretterjesztést, mert olyan képeket, zenét használnak, melyet a felnőttek és a fiatalok egyaránt a magukénak érezhetnek.

2004-ben az YHRI elkészítette az UNITED (kb. „egyesülve”) című zenés videofilmet, amely hétköz-napi helyzetekben mutatja be, hogy különböző etnikumú közösségek között milyen sokat számít az emberi jogok ismerete. A film promóciója során 45 ezer mérföldet tettek meg 4 kontinensen, 13 országban. 2000 önkéntes, köztük 150 színész szánta idejét arra, hogy részt vegyen ebben a nemzetközi összefogásban. A filmet

a 19 éves Taron Lexton rendezte, és a közreműködők nagy része is tizenéves volt, így hitelesen fiatalos a film.

Magyar iskolások a következőkép-pen foglamazták meg véleményüket a film megtekintése után:

„Amikor megnéztem ezt a filmet, az igazi világot láttam... Rájöttem, hogy ezeknek a jogoknak az alkal-mazásával meg lehet oldnai a kínos vagy gyűlölködéssel teli helyzeteket. Boldogabban és felelősségteljesebben élhetek ezentúl.” Eszter, 7. osztályos

„Diszcrimináció. Ne ítélj el másokat, mielőtt megismernéd őket. Nagyon jó volt ez a film. Ezentúl máshogyan fogok élni, és máshogyan fogom kezelni az embereket.” Nikolett, 7. osztályos

„Sokszor meg tudnám nézni ezt a filmet. Sokkal jobban látom, hogy mi történik. Jó tudni, hogy vannak jogaink, és hogy senki nem veheti el tőlünk.” Viola, általános iskolás

Azóta a filmet 15 nyelven felira-tozták, és több tucat országban vetítették le szerte a világon. Az UNITED filmet 30 különféle filmfesztiválra válogatták be, és 12 díjat meg is nyert, köztük a Kolo-rádói Holdtánc Fesztivál díját, a „Legjobb emberi jogi film” díját Firenzében, a Taglio Corto emberi jogi filmfesztiválon, Kaliforniában a „Legjobb ifjúsági filmkészítők” és a „Legjobb családi film” a Nagymedve Filmfesztiválon, valamint a New York-i Független Filmek Fesztiválján elnyerte a „Legjobb rövidfilm” díját.

Oktatási programján kívül az YHRI folyamatosan hirdet versenyeket külön-féle művészeti tevékenységekben.

Az YHRI első ilyen projektje az volt, az ENSZ Emberi Jogi Oktatás Évtizede 1995-2004 támogatásakép-pen, amikor elindította Európában a Fogalmazásíró Versenyt 8-18 évesek számára. A verseny lebonyolításában részt vett az ENSZ Barátai nevű szer-vezet is. Három fiatal, egy magyar, egy cseh és egy osztrák, utazást nyert Genfbe, ahol az ENSZ Emberi Jogi

Olyan gyerekek öröme, akik ismerik az Emberi jogokat.


Biztosának Irodája található, és itt vették át díjukat 2001. október 11-én.

2005 novemberében a hagyo-mány folytatásaként a Fiatalok az Emberi Jogokért magyarországi csoportja meghirdette a „Művé-szettel az emberi jogokért” című versenyt. Számos rajz, festmény és zenei pályamű érkezett a felhí-vásra.

Weith Katalin, aki lebonyolította a versenyt, a következőképpen jellemezte a beérkezett munkákat: „Nagyon sok szép rajz érkezett, a legkülönfélébb technikákkal, nagyon kreatív és művészi megje-lenítéssel. Ezek mind személyes élményeket közvetítenek arról, hogy milyen érzéseket jelentenek az alapvető emberi jogok.”

Végül kiállítást rendeztek, ahol több mint 130 pályázó művét lehe-tett megnézni. A díjátadás 2006 január 27-én volt. Ezt közvetítette élőben a Fix TV is, és a műsor során levetítették az UNITED videófilmet, valamint 3 emberi jogikisfilmet, amelyet a SzcientológiaEgyház és a Fiatalok az Emberi Jogokért közösen készíttetett.

A „Művészettel az emberi jogokért” versennyel egyidőben, december 1-jén mozikampány is indult. Az UNITED filmet, vala-mint a közérdekű felvilágosító kisfilmeket 17 bevásárlóközpont-ban vetítették, 36 napon át, 139 képernyőn, naponta átlagosan összesen 660 alkalommal. Összesen végül is 330 264 alkalommal voltak láthatók. Ennek eredményekép-pen megnövekedett az érdeklődés az iránt, hogy hogyan lehetne megtanítani az emberi jogokat a fiataloknak.

Azután, a Fiatalok az Emberi Jogokért magyarországi csoportja kiosztott mintegy 50 ezer emberi jogi füzetet a Nyugati téren, és 8000 aláírást gyűjtöttek egy nyilatkozathoz, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát terjeszteni kell. Tovább folytat-ják az információk terjesztését, rádió- és tv-műsorokkal, valamint a közérdekű felvilágosító kisfilmekvetítésével.

Célunk az, hogy toleráns, békés és barátságos környezetet teremt-sünk azáltal, hogy a fiatalokat arraösztönözzük, hogy ismerjék meg és alkalmazzák az emberi jogokat – és tegyék azokat valóságossá minden korosztály számára. Csatlakozhat-nak hozzánk fiatalok és idősebbekis egyaránt.

Vági Péterügyvezető

Fiatalok az Emberi JogokértMagyarország

Forrás: www.youthforhumanrights.org, www.youthforhumanrights.org, www.unitedmusicvideo.org www.unitedmusicvideo.org

A MOSZKVAI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ MÉRFÖLDKŐ JELENTŐSÉGŰ PERT NYERTAZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁGON

Az Európai Tanács jogszabálya 46 ország 800 millió állampolgára számára biztosítja a gondolat, a

lelkiismeret és a vallás szabadságátAz Európai Emberi Jogi Bíróság

2007 április 5-én egyhangú, mérföldkő jelentőségű határozatot hozott, mely-ben fenntartja „a gondolat, a lelkiisme-ret és a vallás szabadságát”, nemcsak a Szcientológia Egyház tagjai, hanem az Európa Tanács által képviselt 46 or-szág 800 millió állampolgára számá-ra. Azzal, hogy a bíróság a Moszkvai Szcientológia Egyház javára döntött az orosz állammal szemben, ez-által fenntartotta az Emberi Jo-gok és Alapvető Szabadságjogok Egyezményét (ECHR), amely ezek védelmét mondja ki (külö-nösen a 9. és 11. paragrafusban: A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, illetve A gyülekezés és szerveződés szabadsága) melyet 1950-ben fogadott el az Európa Tanács.

Ez a per közel egy évtizeden át tartott. A Moszkvai Szcientológia Egyházat 1994. január 25-én bejegyezték mint hivatalosan elfogadott vallásos szervezetet, azután 1997-ben, egy új vallásügyi törvény elfogadását követően újabb bejegyez-tetésre szólították fel. Az új törvény önkényesen olyan helyzetbe hozta a felperest, hogy lehetetlen legyen meg-felelnie az elvárásoknak, és két orosz kormányszervvel csatározzon.

Azzal, hogy az ügyet az Európai Emberi Jogi Bíróság elé vitte - ahol számszerűleg a legtöbb ember jogait képviselik, ezért a világ legfontosabb emberi jogi bíróságának mondható – az Egyház kivívta a gondolat és lelkiisme-ret szabadságát minden egyes ember számára, aki Grönland és Oroszország legkeletibb pontja között él.

A CSATAOroszország 1997. október 1-jei

„Vallási törvénye” minden olyan szerve-zettől megkövetelte az újabb hivatalos bejegyzést, amelynek korábban már jogi státuszt, jogi személyiséget adtak (a Szcientológia esetében ez 3 évvel korábban már megtörtént). Minden alapító okiratot újra be kellett nyújtani az Igazságügyminisztériumnak.

Öt évvel és tizenegy bejegyzé-si kérelem benyújtásával később, miután a Moszkvában található Igazságügyminisztérium rendszeresen szembefordult a Nikulinszkij Kerületi Bíróság határozataival, és arra kötelez-te a Moszkvai Szcientológia Egyházat, hogy újabb és újabb beadványokat nyújtson be, hogy bejegyezzék. Végül az egyház az EU Emberi Jogi Bírósá-gához fordult.

A Bíróság a Moszkvai Szcientológia Egyház kon t r a Oro s zo r s z ág

(periratszám 18147/02) perben el-

utasította a Moszkvai Városi Bíróság elutasító határozatát arra vonatko-zóan, hogy bejegyezzék a Moszkvai Szcientológia Egyházat mint vallási szervezetet. A per során a Bíróság úgy találta, hogy az orosz hatóságok meg-próbálták megtagadni a Szcientológia Egyház (tagjainak) alapvető jogait, kü-lönösen az ECHR 11. §-ban foglaltakat (gyülekezés és szerveződés szabadsága), különösen a 9. § fényében értelmezve (a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága), amikor nem volt hajlandó újra bejegyezni a Moszkvai Szcientológia Egyházat.

A Bíróság ezen felül megítélt az Egy-háznak 10 000 eurót nemvagyoni jellegű kár megtérítéseként, valamint 15 000 eurót perköltségként.

Ez a döntés közvetlen alkalmazást jelent, és alapvetően fontos precedenst és jogi követelményeket támaszt egész Európa és Eurázsia számára, minden vallással kapcsolatosan.

MIÉRT VOLT MINDEZ A KÜZDELEM?

Az, hogy az új Vallási törvény alapján megtagadták a Moszkvai Szcientológia Egyház bejegyzését, azt jelentette, hogy jogi entitásként veszélynek tették ki azt. A vallási szervezetként való bejegyzés hiánya ugyanis lehetetlenné tette a következő-ket: fenntartani és működtetni oktatási intézményeket, teológiai iskolát, birto-kolni és fenntartani vallási célú épületet, jótékonysági tevékenységet végezni, nem biztosított jogot ahhoz, hogy beszerezzen, az országba behozzon és terjesszen vallási irodalmat, illetve más országból meghívni vallási előadókat.

A BÍRÓSÁG DÖNTÉSEA bíróság döntése megerősíti azt a

régóta hangoztatott álláspontot, hogy az Európai Egyezményben foglalt sza-badságjogok a társadalom minden egyes tagját megilletik, és hogy a vallásszabad-ság a demokrácia sarokköve:

„A Bíróság utal a lezárt ügyek alapján hozott törvényre, abban az értelemben, amint az a 9. §-ban le van fektetve, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabad-sága az egyik alapköve egy ‘demokratikus társadalomnak’, ahogyan azt az Egyez-mény értelmezi. Ez a vallási perspektíva az egyik legalapvetőbb elem, hiszen az egyes emberek meggyőződését érinti, a hívőkét, és az ő elgondolásukat az életről, de ez fontos az ateisták, az agnosztikusok, a szkeptikusok és a közömbösek számá-ra is. A pluralizmus elválaszthatatlan a demokratikus társadalomtól, amelyet évszázadok alatt sikerült kivívni, sőt az a feltétele.”

Ez az átfogó megközelítés jellemzi a Bíróság gyakorlatát, ahogyan az alapve-tő emberi jogok felől közelíti meg azt, hogy az Európai Közösségben hogyan kell kezelni a vallási kérdéseket - „fontos fenntartani a valódi vallási pluralizmust, mivel az alapvető ismérve egy demokra-tikus társadalomnak”. Hasonlóképpen hangsúlyozta a bíróság annak fontosságát, hogy fontos „a sokféleség, a tolerancia, a széles látókör, mert ezek nélkül nem marad fenn egy demokratikus társada-lom”. A Bíróság aláhúzta azt is, hogy a vallási entitások szervezett formákban jelennek meg, az autonóm vallási közös-ségek létezése elengedhetetlen a pluraliz-mus fenntartásához egy demokratikus társadalomban, tehát ez olyan kérdés, amely a 9.§ lényegét érinti.”

A Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország döntés mérföld-

kő jelentőségű határozat, amely egész Európában hatással van a lelkiismeret szabadságára. A döntésnek kihatása lesz az alapvető szabadságjogokra minden országban, amely az Európai Emberi Jogi Bíróság fennhatósága alá tartozik.

Az Emberi Jogi Bíróság döntése a Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország perben kiemelkedő jelen-tőségű mindazok szemében, akik igye-keznek komolyan venni a vallásszabad-ságot. Kiviláglik belőle, hogy amikor ezt az alkotmányos alapjogot megpróbálják korlátozni, akkor azt csakis az Euró-pai Emberi Jogi Egyezményben lefek-tetett feltételek maximális figyelembevételeével tehetik. Magyarországon is történt kísérlet az orosz vallásellenes törvényhez hasonló szabályozás beve-zetésére (az újra bejegyeztetés vagy a vallási státusz megszüntetése iránt). A törvényjavaslatot nem fogadták el, de a vallásszabadság önkényes korlátozá-sát célzó szabályok nem tűntek el. Az adatvédelmi biztos azt indítványozta, hogy változtassák meg az auditálást, miközben elismerte, hogy ez a tevé-kenység alapvetően vallásos természetű. Emellett kifejezte egyet nem értését a Magyarországi Szcientológia Egyház dokumentumaival. A strasbourgi dön-tés remélhetőleg minden állami szereplő számára világos üzenet lesz arra vonat-kozóan, hogy a Szcientológia is vallás, amelynek követői szintén rendelkeznek azzal a joggal, hogy egyházzá szerve-ződjenek, illetve egyéb közösségeket hozzanak létre. Ez a jog kizárja azt, hogy a hatóságok bármilyen módon korlátozzák azt, hogy a törvények adta keretek közt a szcientológusok vallásu-kat gyakorolják.

DR SZIKINGER ISTVÁN, ALKOTMÁNYJOGÁSZ

Dr. Szikinger István, Alkotmányjogász


A DROG-PROBLÉMA MAGYARORSZÁGON

A legijesztőbb veszély ma Magyarországon is – nem csak a világ távoli részein – a drogok rendkívül gyors terjedése.

Statisztikák szerint a 18 és 34 év közötti magyar népesség 20.1%-a használt már vala-milyen illegális kábítószert. A 9-11. osztályosok mintegy ötöde kipróbált már valamiféle illegális szert vagy inhalánst.

A kábítószerek nemcsak a testre vannak romboló hatással, hanem az egész személyiségre. Eltűnik a jó és a rossz megkü-lönböztetésének képessége, és az egyén eredeti etikai-morális értékítéletei megszűnnek, átveszi helyüket egy másik értékítélet, melyet a drogok diktálnak. Mivel a rendszeres kábítószerhasználat aláássa az emberi képessége-ket, hamar eljön az a pillanat, amikor a droghasználó nem képes becsületes módon pénzt keresni szokásának fenntartá-sára. Nagyon gyakran tolvajjá, erőszakos bűnözővé válik, illetve a legkönnyebb út az, hogy maga is terjesztő lesz.

Egy korábban normális, jó kedélyű fiatalból néhány év alatt (vagy akár néhány hónap alatt) bűnöző válik, akit addigi ismerősei megvetnek, és többé nem követi a közösség szabályait. Ha nem is kerül börtönbe, eljön az az idő, amikor nem azért használ kábí-tószert, hogy jól érezze magát, hanem azért, hogy ne szenved-jen az elvonási tünetek poklá-tól. Ez a függőség (addikció). A jelenlegi programok, melyekkel a társadalombiztosítási kassza terhére a függőséget kezelni próbálják, sajnálatosan ered-ménytelenek. És ha valaki azt hiszi, hogy „nem túl nagy a veszély, a dolgot meg fogják oldani valahogyan”, vessen egy pillantást Svájcra, ahol a heroinhasználatot legalizálták, vagy Hollandiára, ahol az úgynevezett „Tű-parkokban” tizenéves lányok szó szerint bármit megtesznek egy adag drogért.

Az elmúlt évek romló drog-statisztikái – mint pl. hogy 2003-ban 109%-kal nőtt a kannabiszhasználók köre – azt

jelzi, hogy a problémát más irányból kell megközelíteni, olyan módon, amely a haté-kony megelőzésre, az idejében történő felvilágosításra helyezi a hangsúlyt.

MŰKÖDŐKÉPES MEGOLDÁS EGY SÚLYOS HELYZETBEN

2002-ben egy szcientológus (egyébként költő), Kunfalvy Ákos, megvalósítva egy régi álmot, elindított egy programot, hogy közvetlen módon kezelje a drog-problémát. Ezzel a prog-rammal sok gyermeket fel lehet világosítani, a közösség vezetői

bekapcsolódhatnak, a média segíthet, és mindez sporttal összekapcsolva, amely egész-séges alternatívát mutathat a fiatalok számára. Így jött létre a Drogmentes Magyarországért Maraton terve.

Az évek során ez az egyéni kezdeményezés lett az ország legnagyobb drogellenes rendez-vénye.

MI A DROGMENTES MAGYARORSZÁGÉRT MARATON?

A Ma r a t o n e g y é v e n t e meg rende ze t t , 42 napo s ország-futás, amely a követ-kező üzenetet viszi el minden nagyobb településre: „Lehet tenni valamit a drog-prob-léma ellen!” Idén ötödik éve, hogy ez a program lehetősé-get teremt arra, hogy a drogok hatása és a kábítószerhasználat következményei megismerhe-tőek legyenek. Mindez gyere-kekkel, szülőkkel, tanárokkal való találkozókon valósul meg. A cél tanácsot és támogatást adni előadásokkal, valamint gyerekeknek és olyan felnőt-teknek szóló drogmegelőzési

füzetekkel , akik segí teni akarnak a környéken élőknek. A Drogmentes Kapitány eskü – amellyel a résztvevők feles-küsznek arra, hogy nem fognak kábítószerekhez fordulni – segít abban, hogy a fiatalok a kortársi nyomás fölé emelkedjenek, és megerősítsék szándékukat, hogy drogmentesek marad-janak. Ez sokat jelenthet egy csábítást jelentő helyzetben...

A futás maga is olyan tevé-kenység, amellyel a fiatalok letehetik a voksukat arra, hogy nemet mondanak a drogokra – egyszerűen azzal, hogy csat-lakoznak a Maratonhoz.

A MARATON EREDMÉNYEI

Számos rendszeres csatla-kozó van a 311 településen, melyeket a Maraton érinteni szokott. Vannak városok, ahol helyi drogmegelőző akciókkal is segítik a Drogmentes Magyar-ország célkitűzést.

Sok i skola pedagógusa i számoltak be arról, hogy a gyerekek mennyire várják ezt az eseményt, előre tréningeznek az udvaron vagy a tornateremben a futáshoz, mely átszeli a tele-pülésüket.

2006-ban 126 városban és faluban kapcsolódtak aktívan a rendezvényhez: iskolai rendez-vénnyel, hivatalos városházi fogadással, hivatalos találkozók-kal, a helyi médiában történő híradással, sőt „Drogmentes Nap” meghirdetésével.

A Drogmentes Magyarország-ért Maraton sportolást ajánl fel a gyerekeknek, hogy aktívan bekapcsolódjanak, és maguk is kinyilváníthassák véleményüket a drogokkal kapcsolatban.

Neves sportklubok csatla-koztak eddig a mozgalomhoz, társszervezőként vagy eszmei támogatóként (Országos Sportli-ga, Vízilabda Szövetség, Triatlon, illetve Futball Szövetség, továbbá a Bécs-Budapest Szupermaraton, az MKB Veszprém Kézilabdacsa-pat, a Győri Rába ETO Futball Szövetség, és az olimpiai férfi kajak válogatott).

A statisztikák szerint a Maraton csapatának erőfeszítései nyomán növekszik a mozgalom támo-gatóinak köre: helyi vezetők, híres emberek, valamint cégek is egyre nagyobb számban csat-lakoznak.

Minden évben van egy rendez-vény, ahol a legjobb futókat megjutalmazzák. A 152 résztvevő iskola mindegyike kapott egy könyvjutalmat, 5000 Ft érték-ben, mely a Holnap Könyvkiadó ajándéka volt, valamint mind a 10 024 csatlakozó futó kapott egy kis ajándékot, a Stabilo cég jóvoltából.

A Maraton során több mint 100 interjú, beszámoló, közle-mény készült, melyek a helyi és az országos médiákban jelentek meg.

A médiamegjelenések mellett az RTL Klub, a Pesti Est prog-rammagazin, az MCO Net, a

A DROG-PROBLÉMA MEGOLDÁSÁHOZ KÖZÖS CSELEKVÉSRE VAN SZÜKSÉG

20 000 gyerek csatlakozott a futáshoz, kinyilvánítva a döntést, hogy sporttal fogják létrehozni a Drogmentes Magyarországot.

A 2006-os Maraton körbejárta Magyarországot, a futók 3050 km-t

tettek meg, és 126 várost kerestek fel.

A 2006-OS DROGMENTES MAGYARORSZÁGÉRT MARATON ZÁRÓÜNNEPSÉGE

1 0 . O L D A L E M B E R É S S Z A B A D S Á G

Sportrádió és a Hunrun inter-netes weboldalakon is rendszere-sen olvashatók voltak a maraton hírei. A www.drogmentes.hu weboldalon (amely a mozgalom hivatalos netes oldala) naponta fotók is megjelentek az esemé-nyekről, melyeket mintegy 48 ezren tekintettek meg a Maraton 42 napja alatt.

A VESZPRÉMI ESEMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÓJÁBÓL:

„Az Óváros főterén a Maraton színpadánál 8.45-től lehetett jelentkezni, 2006. május 26-án több mint 2700 gyerek csatla-kozott 20 különböző iskolából. Amikor az MKB Veszprém férfi kézilabdacsapat megérkezett, a gyerekek odamentek hozzá-juk, hogy a füzetükbe vagy az oklevelükre, de leggyakrabban a pólójukra autogramot kérje-nek tőlük.

Pflum Orsi lépett a szín-padra, és hihetetlen előadást kanyarított: ’Csak tudnám, hogy miért?’ Azután Beleznay Endre,

a Maraton védnöke nevettette meg a gyerekeket, ezután bemu-tatta a Maraton futócsapatát, ezután pedig a Drogmentes Kapitány eskü következett.

A tömeg tapsban tört ki, amikor bemondták, hogy itt és most Veszprém rekordot állított fel: most tették le legtöbben a Drogmentes Kapitány esküt egyidejűleg!!! Amikor eljött a pillanat, hogy kezdődjön a futás, Endre a színpadon elkez-dett visszafelé számolni, az első sorban ott voltak a kézilabdások, mögöttük pedig a közel 3000 gyerek.

A Maraton elindul további hosszú útjára. Az elöl futók inte-getnek a nézőknek. A futók sora olyan hosszú volt, hogy percekig tartott, amíg elhaladtak, pedig tömött sorokban futottak. Úgy néz ki, mintha Veszprém egész lakossága itt futna a Drogmentes Maratonon. Az út úgy néz ki, mint egy virágos mező, amit elborítanak a fehér póló-virágok. Amikor másfél kilométer után az első sorok megérkeznek

a Plázához (a célba), akkor legalább 10 percig tart bevárni a többieket, mivel ma 2932 gyerek és 132 felnőtt futott velünk egy drogmentes orszá-gért...”

A DROGMENTES MAGYARORSZÁGÉRT MARATON EREDMÉNYEI (2002-2006)

Az öt év alatt Több mint 400 településen futottunk keresz-tül, melyek közül 200-ban történt valamilyen rendezvény a Maratonhoz kapcsolódóan; Több mint 320 iskola csatlako-zott országszerte a programokhoz Több mint 20 ezer ember csat-lakozott a futáshoz, a Maraton csapatához; Több mint 45 ezer km-t tettek meg A Drog-mentes Magyarországért futói; Több mint 32 ezer ember írta alá a felhívást egy Drogmentes Magyarország megteremtéséért; Több mint 20 ezer gyerek tette le a Drogmentes Kapitány-esküt; Több mint 87 ezer drogfelvilá-gosító füzetet osztottunk szét;

Hagyománnyá vált, hogy mindazokat, akik valamilyen módon hozzájárultak a program sikeréhez, meghívjuk egy ünnep-ségre, melyet a Drogmentes Magyarországért Maratont követően rendezünk.

Ez az ünnepség jelenti azt a fórumot, ahol a védnökök, az anyagi és más eszközökkel hozzájáruló támogatók, valamint mindazok segítségét megkö-szönhetjük és elismerhetjük, akik segítettek a szervezésben, illetve velünk futottak.

A 2006-os Drogmentes Magyarországért Maraton záró-ünnepsége a nemrég megnyílt SYMA csarnok tágas konferen-ciatermében zajlott le. A 200 meghívott vendég között volt Sipos Péter, Madaras Ádám, Dr. Bakanek György, Martinek János, Dr. Komáromi István és Beleznay Endre, a mozgalom védnökei, valamint polgár-mesterek, iskolaigazgatók és rendőrségi vezetők, mintegy 40 településről.

Kövér László, Hajdúbö-szörmény alpolgármestere a Maraton szerepéről beszélt a város lakóinak életében, arról, hogy ez az esemény hogyan hozza összehangba a különféle drogmegelőzési programokat, és hogy a Maraton mekkora ösztönzést ad a felvilágosí-tási erőfeszítések folytatására. Ezután Pflum Orsi, a Megasztár műsorból országosan ismert énekes adott magával ragadó műsort. Zsombor György, a Magyar Országos Polgárőr Szövetség alelnöke felszólalá-sában annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a civil szer-vezeteknek és mindenkinek össze kell fognia, és együttesen kell felelősséget vállalnia a drog-megelőzésért.

A támogatók elismerését köve-tően Érsek Emil, Borsodnádasd Egészségügyi- és Sportbizott-

ságának elnöke arról beszélt, hogy miért fontos, hogy az iskolák részt vegyenek ezeken a Maraton-programokon, és hogy a közös futás felejthetetlen élményt jelent a gyerekeknek.

650 oklevél és 44 kupa került kiosztásra a támogatók, az önkéntes segítők és a futók között, akik mind hozzájárultak a Maraton sikeréhez. Ezen kívül a meghirdetett verseny győzte-seit is kihirdették.

A rendezvény második részében röviden áttekin-tették a mozgalom 5 évét, és a résztvevők tájékoztatást kaptak a jövőbeli tervekről. Ezután megtekinthették az új kiadású drogfelvilágosító füzeteket, melyeket kiterjedt kutatás alapján állítottak össze, a Nemzetközi Szcientológia Egyház „Mondj nemet a drogokra, mondj igent az életre” programja keretében.

Martinek János, öttusa olimpiai bajnok, a Drogmen-tes Maraton egyik fővédnöke, a füzetek elolvasása után a következő gondolattal állt elő: „a feleségem Budapest 14. kerületének iskoláiért felelős, és ezekben az iskolákban drogfelvilágosító előadásokat szeretnénk, és azt, hogy ezek a füzetek eljussanak minden gyerek kezébe.”

A résztvevők lelkesedése hatalmas volt, és sokan arról beszélgettek, hogy milyen prog-ramokat terveznek a hatodik, 2007-es Drogmentes Magyar-országért Maraton idejére.

Több mint 330-szor jelentünk meg a médiában, ami bizonyítja a rendezvények jelentőségét és ered-ményeit; Több mint 800 hivata-los személy és híresség írta alá a Maraton Vándorkönyvét, csatla-kozva ezáltal a felhíváshoz.

A DROGMENTES KAPITÁNY PROGRAM

Már hozzászoktunk egy olyan világhoz, amelyben „szokásos” és „trendi” dolog szórakozó-helyeken és partikon drogot kínálni.

Komolyan gondolom az elhatározásomat!

E M B E R É S S Z A B A D S Á G 1 1 . O L D A L

Egyre több film és sajtótermék jelenik meg, amelyek a kábító-szereket elfogadható, „normális” jelenségként ábrázolják.

Hogyan őrizheti meg egy gyerek a személyiségét és a saját véleményét egy ilyen környezet-ben? Hogyan taníthatjuk meg arra, hogy azok, akik drogot

árulnak, nem a fogyasztó érde-keit nézik?

Szükség van a megfelelő felvi-lágosításra, a tényszerű infor-mációkra, amiket a fiatalok megvizsgálhatnak.

De szükség van még valamire: A gyerek saját elhatározására.

Kell , hogy legyen olyan

alkalom, ahol a gyerek megerő-sítheti az elhatározását, és nyil-vánosan kifejezheti azt.

Ez a drogmentes eskü célja.A gyeremek, aki elhatároz-

za, hogy nem akar drogokat használni, megerősítheti ezt az elhatározását, önmaga és mások számára is.

Zsombor György, a Magyar Országos Polgárőr Szövetség alelnöke a következőket írta a maratonistáknak:

„A marathont épelméjű embernek támogatnia kell! Még akkor is, ha ő maga állapota miatt nem tud futni. És akkor is, ha ő maga nem szientológus és nem is lesz az. Ugyanakkor tisztelem és becsülöm az egyházukat már csak azért is, mert az önök önkéntesei nem csak imádkoznak. Hanem tesznek is azért, hogy valami pozitív irányba fejlődjék. Szóval minden olyan programjukban számíthatnak rám, amelyek hasonló módon az építést és nem a rombolást hordozzák. Még akkor is, ha ezért támadások érnek. Az árvíznél tanúsított viselkedésük is e meggyőződésem mellett érvelt.

Míg mások jóistenhez fohászkodtak, addig az Önök önkéntesei az első hívó szóra ott voltak és segítettek. A szentendrei gátakon pl. egy „történelmi” papnevelde sem volt ott, de Önök igen. A kábítószer ellen hallottam prédikációt, de még soha egyetlen konkrét dolgot nem cselekedtek az ún. történelmi egyházak. Önök jó barátok, és toleránsak az ilyen hitetlennel is, mint amilyen én vagyok.

Üdvözlettel: Zsombor György az Országos Polgárőr Szövetség Alelnöke”

Martinek János, olimpiai, világ-és Európa-bajnok öttusázó így fogalmazta meg, hogy miért lett a Drogmentes Magyarországért Maraton mozgalom támogatója:

„Azért vállaltam a Drogmentes Maraton védnökségét, mert fontosnak tartom a jövőt. A Maraton célja a megelőzés és a droggal szembeni alternatíva, a sport, ami nekem egy olyan utat jelentett, mely lekötötte minden időm-energiám, ezáltal szüleim nyugodt szívvel jó csapatban tudhattak. Bízom benne a hogy a maraton, mint a nevében is jelzi, hosszútávra megoldást kínál mindenkinek: egy tisztább, drogmentes Magyarországot. Kívánok hozzá kitartást és minél több támogatót, hogy a program és gyermekeink is tovább élhessenek.”

With regards: Martinek János

„A marathont épelméjű embernek támogatnia kell! … Szóval minden olyan

programjukban számíthatnak rám, amelyek hasonló módon az építést és nem a rombolást hordozzák.”

Zsombor György az Országos Polgárőr Szövetség Alelnöke

KIK AZOK A DROGMENTES KAPITÁNYOK?

Egy drogmentes kapitány egy olyan személy, aki felesküszik arra, hogy nem fog a kábítósze-rekhez fordulni, hanem megis-meri azokat, és a barátaiért és a családjáért is felelősséget vállal, hogy pontos adataik legyenek ebben a kérdésben.

Ezt az esküt gyakran leteszik felnőttek, tanárok, iskolaigaz-gatók, polgármesterek, szülők, sportolók is, bárki – gyerekek is, mindenki, aki jó példát akar mutatni másoknak.

A Drogmentes Kapitány oklevél mellett van egy másik oklevél, egy nagyobb méretű, iskolák számára, melyet minden drogmentes kapitány aláír, és azután ki lehet tenni az iskolá-ban, ahol minden nap láthatják az iskolások: ezek azok, akik felesküdtek arra, hogy drog-mentesek maradnak.

A DROGMENTES KAPITÁNY ESKÜ

Én, ..., drogmentes kapitány-ként esküszöm, hogy társaimnak jó példát mutatok a következő-képpen:

1. Drogmentes életet élek2. Megmutatom másoknak,

hogy az élet boldogabb kábí-tószerek nélkül

3. Segítem drogmentes kapi-tány társaimat

4. Tájékozódom arról, hogy a drogok hogyan hatnak az emberekre

5. Elmondom az igazságot arról, hogy a drogok milyen káros hatásokkal rendelkeznek

6. Segítem családomat és bará-taimat, hogy kábítószerek nélkül élhessenek

7. Jó példát mutatok minden gyerek számára, és ezen a módon hozzájárulok ahhoz, hogy Magyarország drogmen-tes legyen

SOÓS ZOLTÁN

A gyerekek tenni akarnak valamit a droghelyzet ellen.

Az univerzum teremtõjetegye képessé az összes embert arra,

hogy megértést érjen elszellemi természetérõl.

Növekedjen a tudatosságés az élet megértése,

hogy mindenki megismerhesseaz univerzum alkotóját.

És érjék el mások is a megértést,amely elhozza a teljes szabadságot.

Most azokra gondolunk,akiknek szabadsága fenyegettetik,akik börtönbe zárva sínylõdnek

hitük miatt,akik rabszolgák vagy mártírok

sorsára jutottak,és mindazokra, akikkel

gonoszul bánnak,tõrbe csalnak,s mindazokra,

akiket támadnak.

Azért fohászkodunk,hogy az emberi

jogok megtartassanak,hogy minden ember szabadon

vallhassa hitét és imádkozhasson,hogy újfent szabadságlakozzon a világon.

Ne legyen háború, szegénység,és ne legyen szükség,szabadon létezzünk,

szabadon cselekedjünkés szabad legyen birtokolnunk.

Szabadság arra, hogy az ember használjaés megértse a benne rejlõ lehetõségeket,a lehetõségeket, melyek Istentõl valók

és isteniek.

És szabad legyen elérni ezt a megértéstés tudatosságot,

ami a teljes szabadság.

Adja Isten, hogy így legyen.

VasárnapiSzertartáson!

SzcientólogiaVegyen részt egy

SZERETETTEL VÁRJUK MINDEN VASÁRNAP10.00 ÓRAKOR!

Szcientológia Ima a Teljes Szabadságért

tegye képessé az összes embert arra,

amely elhozza a teljes szabadságot.


És szabad legyen elérni ezt a megértést

Szcientológia Ima a TeljeSzcientológia Ima a TeljeSzcientológia

SzabadsáIma a TeljeSzabadsáIma a Telje

tegye képessé az összes embert arra,

amely elhozza a teljes szabadságot.


És szabad legyen elérni ezt a megértést

Szcientológia Ima a TeljeSzcientológia Ima a TeljeSzcientológia

s Ima a Teljes Ima a Teljegért

BUDAPESTI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ1073 BUDAPEST, ERZSÉBET KRT. 5.

SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ BUDAPEST1073 BudapestErzsébet krt. 5. I. elm.Tel: [email protected]

BUDA MISSZIÓ1111 Budapest, Bercsényi u. 4.Tel: [email protected]

DEBRECEN MISSZIÓ4024 Debrecen, Liszt F. u. 4. I.em 8.Tel: [email protected]

DUNAÚJVÁROS MISSZIÓ 2400 Dunaújváros, Kossuth L. u. 22.

Postacím: 2404 Dunaújváros, Pf. 435.Tel: 25/[email protected]

FŐVÁROSI MISSZIÓ1052 Budapest Kígyó u. 4-6. 1. em.Tel.: [email protected]

GYŐR MISSZIÓ9026 Győr, Dózsa Gy. rakpart 1.Tel: 96/524-862 Fax: 96/[email protected]

KALOCSA MISSZIÓ6300 Kalocsa, Vörösmarty u. 90.Tel: 20/[email protected]

MISKOLC MISSZIÓ3530 Miskolc, Széchenyi u. 34. I.Tel: 06 46 [email protected]

NYÍREGYHÁZA MISSZIÓ4400 Nyíregyháza, Vasvári P. u. 14.Tel: 06 42/409-419, 06 42/596-315 [email protected]

PÉCS MISSZIÓ7621 Pécs, Király u. 26.Tel: 06 72/520-610, 06 72/[email protected]

SOPRON MISSZIÓ9400 Deák tér 48. 3/16Posta cím: Sopron Pf. 111.Tel: 06 99/335-243 [email protected]

SZEGED MISSZIÓ6722 Szeged, Honvéd tér 5/b.Posta cím: 6701 Szeged, Pf: 1258.Tel.: 06 62/442-916 [email protected]

VÁROSMAJOR MISSZIÓ1024 Budapest, Moszkva tér 11.Tel: 06 20 249 7014E-Mail Address: [email protected]

SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZAK ORSZÁGSZERTE

2007 Magyarországi Szcientológia Egyház. Minden jog fenntartva. Halálás köszönet illeti az L. Ron Hubbard Libraryt, amiért engedélyezte bizonyos részletek felhasználását L. Ron Hubbard szerzői joggal védett műveiből. A SZCIENTOLÓGIA és az L. RON HUBBARD szavak bejegyzett védjegyek, amelyek a Religious Technology Center tulaj-donában vannak, használatuk annak engedélzével történik. A Szcientológia vallásos filozófiahoz tartozó szolgáltatásokat világszerte kizárólag a Nemzetközi Szcientológia Egyház engedélyével rendelkezők szolgálatják a Religious Technology Center, a SZCIENTOLÓGIA és DIANETIKA vádjegyek tulajdonosának engedélyével. A NARCONON szavak bejegyzett védjegyek, amelyek az Association for Better Living and Education Intenational (ABLE – Szövetség a Jobb Életért és Oktatásért) tulajdonában van, használata annak engedélyével történik. Youth for Human Rights International (YHRI – Fiatalok az Emberi Jogokért) logo egy bejegyzett védjegy, amely a YHRI tulajdonában van, használta annak engedélyével történik.

EMBER ÉS SZABADSÁG ALAPÍTO: MAGYARORSZÁGI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ

KIADJA: MAGYARORSZÁGI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ FŐSZERKSZTŐ: INGRID BRATICAKOVA

POSTACÍM: 1348 BUDAPEST, PF. 351TEL/FAX: 323-08-14

KÉSZÜLT: KOMARNANSKÉ TLACIARNE SPOL. S.R.O. TERJESZTÉS: ALTERNATÍV

ISSN: 1588-4538PÉLDÁNYSZÁM: 20.000

Documents

NEMI ERŐSZAK ÉS VISSZAÉLÉS A PSZICHIÁTRIAI INTÉZETEKBEN · 2.OLDAL EMBER ÉS SZABADSÁG szerint látható, hogy amikor J. József volt ügyeletben, akkor Szilvia alig volt eszméleténél,