Ez a kislány alig 16 éves,Azt se tudja, kibe legyen szerelmes,Ha leülök melléje, megfogja a kezemet,Kicsalja a szívemből a szerelmet.

Adjon Isten, édesanyám, jó estét,Hazahoztam ezt a barna menyecskét.Nem azért, hogy szerettem, szegény voltam, s elvettem,Édesanyám könnyebbségét kerestem.

A rucának mitől sáros a tolla?S a babámnak mitől nőtt meg a hasa?Hogy a csuda egye meg a bestia rucáját,Megette a szomszédasszony buzáját.

(Mezőség)

Szivárványos az ég alja,Nem jól van a fejem alja, csuhajja,Gyere babám igazísd meg,Fáj a szívem, te gyógyítsd meg, csuhajja.

Klézsemjéni templom elött,Három ágú diófa nőtt, csuhajja,Három ágán hat levele,Nem tom mi a babám neve, csuhajja.

Klézsemjéni kertek alatt,Sokat levert rajtam a nap, csuhajja,Gyere babám gyújtsál gyerlyát,Mutasd meg az ország útját, csuhajja.Gyere babám gyújtsál lámpát,Mutasd meg a világ útját, csuhajja.

Édes anyám, mondta nékem,Minek a szerető nékem, csuhajja.De én rája nem halgattam,Titkon szeretőt tartottam, csuhajja.

Titkon szeretőt tartani, Bajos azt el felejteni, csuhajja,Már ezután olyat szeress,Akit könnyen elfelejthetsz csuhajja.

Erre, erre, most ment erre,Még csak nem is nézett erre, csuhajja.Ha haragszik, mért jár erre,Mért jár az én ellenemre, csuhajja.

Zöld a kökény, majd megkékül,Most vagyok szerető nélkül, csuhajja.Maj' megérik feketére,Találok én szeretőre, csuhajja.

(Szatmár)

Rózsa, rózsa, labdarózsa levele, Csak egy legényt/leányt neveltek a kedvemreAzt is azért nevelték a kedvemreKék a szeme, göndör haja fekete.

Alig várom, hogy a nap lenyugodjon, Hogy az égen páros csillag ragyogjon, Ragyogj csillag,páros csillag sokáig,Kísérj el a szeretőm kapujáig.

Csillag, csillag páros csillag az égen, Láttad-e az én rózsámat a réten?Láttam bizony zöld rozmarig erdőben,Sárga tearózsa nyílott ki a kezében.

(Fedémes)

Ezt a kislányt igazán csakugyan nem az anyja nevelete, Zöld erdőben igazán csakugyana vadgalamb költötte.Kék a szeme, szemöldökeTiszta fekete, feketeÉdesanyja igazán, csakugyanA kedvemre nevelte.

Vékony héja, de vékony héjaVan a piros almának, Szép szeretője, de szép szeretőjeVan a magyar bakának, Szép szeretője, de vékony karcsú a dereka, dereka.//: Jobb válláról a bal vállára, bal válláról a jobb vállára, Sej, haj, göndörödik a haja, de a haja. ://

Rég megmondtam, de rég megmondtam, A szeretőm anyjának:Bécsi szappant, de bécsi szappant, hozasson a lányának,Ha megfürdik a bécsi szappan habjába, habjába, //: oda csalja, de csili-csalogatja, oda csalja, de csili-csalogatjaSej haj, a legényt a szagával. ://

(Cigánd, Zemplén)

Azok a szép szászleányok kihúzós kendőben járnak.Ki van húzva a kendője, elhagyta a szeretője.Illik a tánc a cudarnak, minden rongya lobog annak,Lobog elöl, lobog hátul, lobog minden oldalárul.

A kisasszony asziszi, hogy a betyár elveszi,Na higgye azt előre, semmi válik belőle.A kisasszony piperéz, mindig a tükörbe néz,A kisasszony gyönge teste megkívánja minden este.

Éjjel-nappal mindig iszom, soha ki nem józanodom,Árok, árok, keskeny árok, nem gondoltam, hogy így járok.Beleestem, benne vagyok, a szerelem rabja vagyok,Beleestem, benne vagyok, a rózsámért majd meghalok.

Minek nékem az a kőház, kívül-belül fekete gyász.Minek nékem a hat ökör, ha engem a bánat megöl.Egek, egek, bús fellegek, hulljatok rám, hogy haljak meg,Hulljatok rám, hogy haljak meg, hogy a szívem szakadjon meg.

Szerettelek, nem kellesz már, szidott anyád, ne szidjon már.Nem fogott rajtam az átka, szálljon a maga házára.Nem kívánok egyéb átkot, egyél meg egy véka mákot,Addig éljél, míg megeszed, minden napra egy-egy szemet!

(Szék)

Nekimentem a Tiszának, neki Csetfalvának,Nekilöktem a rózsámat a szénaboglyának.Haj a túró, tejföl, döglött kutya kelj föl

Hogy egy ilyen szép leányért majd meghal az embör.

A barátok, a barátok facipőben járnak,Azok élik világukat, akik ketten hálnak.Lám én, szegény szolgalegény, csak egyedül hálok,Akármerre kaparászok, csak falat találok.

Mindenkinek van babája, csak énnékem nincsen.Kinek kettő, kinek három, nékem egy se sincsen.Ha az Isten egyet adna, jaj de megbecsülném,Kezét-lábát összekötném, s a füstre föltenném.

Beleesett az anyósom, bele a Tiszába.Kiáltozott, kiáltozott, de minden hiába.Én meg csak a partról néztem, úgy örült a lelkelm,Örömömben anyósomnak csókot integettem.

(Dél-Alföld)

Huszárnak soroztak,Rossz bakancsot adtak,Verje meg az Isten,De megbúsítottak.

Kértem a kapitányt,Adjon egy paripát.Jó gondját viselem,Nem kap benne hibát.

Ez lesz jó, ez lesz jó,Ez a sárga csikó,Ebből lesz, ebből leszIgazi huszárló.

Fel is van nyergelve,Fel is kantározva,Csak a Jóisten tudja,Hogy mikor jövünk haza.

Alma a fa alattAlma a fa alatt, nyári piros alma, Engem gyaláz a szeretőm édesanyja, Engem gyaláz, engem tesz a vesz a szóra,Mert szeretem a lányát, nem tehetek róla.

Alma a fa alatt, nyári piros alma,

Nem gyaláz már a szeretőm édesanyja,Nem gyaláz már, nem is tesz a vesz a szóra,Mert elvettem a lányát, bár ne tettem volna.

Vörös dió leveleVörös dió levele, le az úton le-le-le.Vörös dió levele, le az úton le-le-le.

Nyáron iszunk borvizet farsangkor fenyővizet, farsangkor fenyővizet.Vörös dió levele, le az úton le-le-le.Vörös dió levele, le az úton le-le-le.

Látom a babám anyját, elveszem a leányát, elveszem a leányát.Vörös dió levele, le az úton le-le-le.Vörös dió levele, le az úton le-le-le.

Szépen szól a cimbalom, zengi lesz lakodalom, zengi lesz lakodalom.Vörös dió levele, le az úton le-le-le.Vörös dió levele, le az úton le-le-le.