NETEN A HIVATALKözérthetően az e-közigazgatásról

Tájékoztató kiadvány közszolgálati tisztviselők részére

TARTALOMJEGYZÉKBevezetés

Az e-közigazgatás helye, szerepe, jelentősége

A jelenlegi helyzet rövid bemutatása

Az e-közigazgatás megújításának alapelvei, irányai, új lehetőségek az állampolgárok számára

Az e-kormányzati szolgáltatásokhoz szükséges készségek/képességek

Fogalomtár

Impresszum

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

04.

09.

18.

29.

37.

43.

04.

BEVEZETÉSAZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK ÓRIÁSI VÁLTOZÁSOKAT HOZTAK A VILÁGBAN: A SZÁMÍTÁSTECHNIKA FEJLŐDÉSE, AZ INTERNET ELTERJEDÉSE MEGVÁLTOZTATTA AZ EMBEREK, VÁLLALKOZÁSOK, KÖZÖSSÉGEK MINDENNAPJAIT. E VÁLTOZÁSOK LEHETŐVÉ TESZIK, HOGY A KÖZIGAZGATÁS ÚJ SZEMLÉLETŰ, FELHASZNÁLÓBARÁT ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOKKAL JAVÍTSA MŰKÖDÉSÉNEK

HATÉKONYSÁGÁT.

A hatékony, olcsó és ügyfélbarát közigazgatás kialakítása, illetve a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése iránti igény világszerte a korábbi közigazgatás-szervezési és működési gyakorlat újragondolására késztette a kormányzatokat. A közigazgatás átszerve-zése és a szükséges reformok bevezetése egybeesik az infokommunikációs technológiák, esz-közök és szolgáltatások néhány évtizede megindult szédítő tempójú fejlődésével.

A számítástechnika fejlődése és az internet elterjedése jelentősen átalakította a fejlett tár-sadalmak mindennapjait. Az online tájékozódáshoz, vásárláshoz, banki ügyintézéshez, szóra-kozáshoz és mindenekelőtt az információhoz és tudáshoz való szabad hozzáférés óriási előnyt biztosít az internethasználók számára. A vállalkozások között is komoly versenyelőnyre tesznek szert azok a cégek, amelyek a beszerzés, az értékesítés, a marketing, a belső munkaszervezés és a logisztika terén versenytársaiknál hamarabb és/vagy nagyobb mértékben veszik igénybe az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat.

A közigazgatás megújításának szándéka, illetve az internetes szolgáltatások széles körű el-érhetővé válása együttesen megteremtette a kényelmesebb, hatékonyabb és takarékosabb elektronikus közigazgatás – röviden az e-közigazgatás – lehetőségét.

AZ E-KÖZIGAZGATÁS ELŐNYEI

Az e-közigazgatás valamennyi érintett (az állam, a vállalkozások, a lakosság) számára előnyös, hiszen növeli a hatékonyságot, időt és költséget takarít meg - így az elektronikus szolgáltatások

I. B

evez

etés

05.

bevezetése és igénybe vétele, elterjedése végső soron kedvező hatást gyakorol a vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképességére, az esélyegyenlőségre és a lakosság életminőségére is.

A lakosság és a vállalkozások esetében könnyű belátni az előnyöket: kevesebb sorban állás, kevesebb elvesztegetett idő, nagyobb transzparencia, csökkenő bürokrácia. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások azonban nem csak a lakossági és üzleti igénybe vevők ügyinté-zési terheinek csökkentésével erősítik a versenyképességet, hanem a közigazgatás jobb és hatékonyabb működésének támogatásával is; a folyamatok egyszerűsítésével és átláthatóvá tételével hozzájárulnak, hogy a közigazgatás az eddiginél takarékosabb működés mellett is képes legyen hatékony és minőségi szolgáltatások nyújtására.

LEMARADÁSBAN AZ EURÓPAI ÉLVONALTÓL

Az elektronikus közigazgatási fejlesztésekre az utóbbi évtizedben hazánkban is jelentős költ-ségvetési és uniós forrásokat fordítottak, ám a belső közigazgatási folyamatokkal való össz-hang megteremtése terén jelentős a lemaradás. Nem kapott kellő hangsúlyt a szolgáltatások nyújtásában közreműködők megfelelő felkészítése, illetve a lakosság és a vállalkozások haté-kony tájékoztatása és motiválása sem.

Európai összehasonlításban az e-közigazgatás által biztosított nyilvánvaló előnyök ellenére is lemaradásban van hazánk az elektronikus közigazgatási szolgáltatások területén. A Eurostat adatai szerint 2010-ben a lakosságnak nyújtott elektronikus közszolgáltatások 81 százaléka volt elérhető az unióban teljesen online módon – Magyarország az átlagtól 4 százalékponttal elmaradva, a vizsgált 31 ország közül a 19. helyen állt. Hasonló képet mutatnak egy, az Európai Unió számára készült, 2014-ben megjelent felmérés eredményei is. Az ügyfél- központúságot az elérhetőség mellett a használhatóság szempontjából is vizsgáló felmérés szerint hazánk mind az elektronikus közszolgáltatások online elérhetősége, mind pedig használhatóság szempontjából az átlag alatti eredményeket ért el, a tagországok harmadik harmadában foglal helyet.

Hasonló elmaradást tapasztalunk a szolgáltatások felhasználói oldalán is. Magyarországon a digitálisan írástudatlanok aránya meghaladja az uniós átlagot: a lakosság mintegy negyede digitálisan írástudatlan; a digitális készségek hiánya főként a vidéki, alacsony státusú és vég-zettségű, 45 év feletti állampolgárok kilátásait és életminőségét rontja.

Emellett az internetet már használók körében is alacsony azok aránya, akik igénybe vesznek bármilyen elektronikus ügyintézést, és a legtöbben közülük is csak információkat gyűjtenek az interneten. Egyelőre a vállalkozások esetében is az egyirányú internetes ügyintézés domi-nál: a legnagyobb arányban nyomtatványok letöltéséhez veszik igénybe az ügyintézés e mód-ját, míg második helyen az információgyűjtés szerepel.

06.

A MAGYARY PROGRAM ÉS A KÖZIGAZGATÁS- ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

A magyar kormány 2011-ben fogadta el a Magyary közigazgatás-fejlesztési programot, amely legfontosabb stratégiai célként a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtését és a közszolgáltatások színvonalának emelését határozta meg; a program világossá teszi, hogy e célok eléréséhez nélkülözhetetlen az elektronikus szolgáltatások fejlesztése.

A Magyary Programmal összhangban a közigazgatási eljárásokról szóló törvény (Ket) 2011-es módosítása teremtette meg a valóban ügyfélbarát e-közigazgatási szolgáltatások biztosításá-nak jogszabályi hátterét, így elindulhatnak azok az új szemléletű fejlesztések, amelyek a kíná-lati oldalon megteremtik a hatékony szolgáltatások lehetőségét. E fejlesztések eredményének hasznosulásához ugyanakkor nélkülözhetetlen, hogy a szolgáltatások nyújtásában közremű-ködő közszolgálati tisztviselők is felkészülten és motiváltan vegyenek részt az új szemléletű e-közigazgatás kialakításában, és legalább ennyire fontos a lakosság és a vállalkozások e-közigazgatási ismereteinek bővítése.

A Magyary Program számos területen jelentős eredményeket tudott felmutatni: felismerésre kerültek a rendszer gyengeségei, és ezek alapján számos olyan átalakítás végrehajtásra került, melyek eredményeképpen már egy átláthatóbb, strukturáltabb, ügyfélközpontú közigazgatás áll az állampolgárok szolgálatában. A reform folytatásaként, a szolgáltató állam kialakítása felé haladva, valamint illeszkedve az Európai Unió fejlesztéspolitikájának következő hét éves ciklu-sához készült el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020. A Kormány által 2015 elején elfogadott Stratégia a következő fejlesztési időszakra tervezett közigazgatás- fejlesztési elképzeléseket helyezi stratégiai keretbe annak érdekében, hogy elősegítse a magyar közigazgatás további megújítását, konszolidálását. A dokumentum bár felépítésében, beavatkozá-si logikájában néhol eltér a 2010-2014 között megkezdett államreform alapjául szolgáló Magyary Programtól, annak alapvető céljaival és fejlesztési irányaival nem szakít, így a Magyary Program folytatásának, átdolgozásának is tekinthető.

A Stratégiában megfogalmazott cél, „hogy 2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, követ-kezetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, min-denki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költ-séghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön, azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvező szol-gáltató állam.”

A Stratégia szintén leszögezi, hogy egy jó állam kialakításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy állampolgárai számára a lehető leghatékonyabb ügyfélkiszolgálást biztosítsa, aminek

I. B

evez

etés

07.

eléréséhez kiemelt eszközül szolgál az elektronikus közigazgatás kiterjesztése, továbbfej-lesztése. Ezzel összhangban a Stratégia céljait szolgáló négy intézkedés közül az egyik az elektronikus megoldások fejlesztése, a Digitális Állam felépítése.

A NETEN A HIVATAL PROJEKT

Ahhoz, hogy elektronikus közigazgatási szolgáltatásaival az állam elérhesse a lakosságot, és a vállalkozásokat, több, egymással is összefüggő alapfeltételnek kell megfelelni:

• legyen biztosított az infrastrukturális és informatikai háttér;• kellő számban és minőségben álljanak rendelkezésre e-közigazgatási szolgáltatások; • megfelelő felkészültséggel és motivációval rendelkezzenek a szolgáltatások

nyújtásában közreműködő közszolgálati tisztviselők;• a potenciális ügyfelek pedig legyenek tisztában e szolgáltatások elérhetőségével

és előnyeivel.

A NETEN A HIVATAL projekt az utóbbi két területen kíván segíteni: a projekt célja a közigazga-tásban dolgozók e-közigazgatási ismereteinek bővítése, illetve a lakosság és a vállalkozások figyelmének felkeltése, és az e-közigazgatási szolgáltatások használatának ösztönzése.

AZ ÁROP-2.2.18. (NETEN A HIVATAL) KIEMELT PROJEKT CÉLJAI

A NETEN A HIVATAL projekt két kiemelten fontos célja:

• az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kialakításában és/vagy nyújtásában közreműködő közszolgálati tisztviselők és állami alkalmazottak felkészítésének és motiválásának támogatása;

• az e-közigazgatási szolgáltatások ismertségének és igénybe vételének ösztönzése a lakosság és a vállalkozások körében.

Az első részcél megvalósítása keretében tájékoztató, ismeretbővítő program indult az elektronikus közszolgáltatások fejlesztésében, a szolgáltatások elérhetővé tételében és az igénybe vételük ösztönzésében, támogatásában közreműködő állami szereplők körében.

A második részcél teljesítése érdekében tájékoztató és motivációs program indult a lakos-ság és a KKV-k körében, melynek célja az elektronikus ügyintézés előnyeinek tudatosítása, az elérhető elektronikus közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretek átadása, az elektronikus ügyintézéssel és adatkezeléssel kapcsolatos biztonsági kérdések bemutatása.

A NETEN A HIVATAL projekt keretében – e kézikönyv mellett - készültek tájékoztató brosúrák, elkészült egy tájékoztató portál, indult tájékoztató kampány, születtek újságcikkek és szakmai tanulmányok – de a program sikere az eredményes kommunikáció mellett elsősorban a köz-igazgatásban dolgozókon, azaz Önökön múlik. A mégoly hasznos e-közigazgatási szolgáltatá-sok iránt sem ébreszthető fel tartósan a lakossági és vállalkozói kereslet, ha a közigazgatásban dolgozók nem azonosulnak az elektronikus közigazgatás céljaival, nem teszik magukévá az eh-hez szükséges szemléletet és nem bátorítják, segítik a felhasználókat az elektronikus szolgál-tatások használatában.

A NETEN A HIVATAL projekt célrendszere

08.

MIRE VALÓ EZ A KÉZIKÖNYV?

Ennek a kézikönyvnek az a célja, hogy a közigazgatásban dolgozó szakemberek számára háttér-információkat nyújtson a magyar e-közigazgatás helyzetéről, kihívásairól és fejlesztési irányairól. Az egyes fejezetek végén néhány internetes hivatkozást (linket) is talál, amelyeket követ-ve további információkhoz juthat az adott fejezetben tárgyalt témákról, a könyv végén pedig tárgymutató segíti a könnyebb tájékozódást. A kiadvány anyagát 2015. április végén zártuk le, így elképzelhető, hogy időközben megválto-zott valamely konkrét, a könyvben szereplő jogszabály, gazdasági adat, esetleg a szövegben közölt internetes cím.Ha bármilyen, az e-közigazgatással kapcsolatos kérdésére nem talált válaszokat a kötet-ben, kérjük, keresse fel a www.netenahivatal.gov.hu portált, illetve lépjen kapcsolatba velünk az info@netenahivatal.gov.hu címen.A kézikönyv teljes terjedelmében, szabadon és ingyenesen letölthető a program portáljáról, a www.netenahivatal.gov.hu internetes oldalról.

használat növelése

szolgáltatások ismertségének és az ügyfelek motivációjának növelése

közszolgálati tisztviselők felkészültségének és motivációjának növelése

AZ E-KÖZIGAZGATÁS HELYE, SZEREPE, JELENTŐSÉGEMODERN ÉS HATÉKONY KÖZIGAZGATÁS NEM KÉPZELHETŐ EL SZÉLESKÖRŰEN ELÉRHETŐ ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOK, ÉS AZOKAT RENDSZERESEN ÉS ÖRÖMMEL HASZNÁLÓ ÜGYFELEK NÉLKÜL. AZ E-KÖZIGAZGATÁS MINDEN RÉSZTVEVŐ KÖLTSÉGEIT CSÖKKENTI ÉS VERSENYKÉPESSÉGÉT NÖVELI, ÍGY BEVEZETÉSE TÁRSADALMI ÉS NEMZETGAZDASÁGI SZINTEN IS EGYÉRTELMŰ ELŐNYÖKET JELENT.

Mitől lesz a közigazgatás hatékony, olcsó, egyszerűen használható, átlátható és nem utolsó sorban ügyfélbarát? Erre a kihívásra világszerte számos válasz született az elmúlt években, és ezek közös eleme, hogy kivétel nélkül központi szerepet szánnak az elektronikus közigazgatás fejlesztésének és széles körű alkalmazásának. Ez a folyamat az utóbbi években gyorsult fel iga-zán, ami elsősorban a valóban nagy adatátvitelre képes szélessávú hálózatok elterjedésének, illetve ezzel összefüggésben az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások hallatlanul gyors elterjedésének köszönhető.

A közigazgatás és az információs társadalom kapcsolódása

ÁTALAKULÓ KÖZIGAZGATÁS

Mekkora a modern állam, milyen ügyekben van hatásköre és melyekben nincs, mit bíz a pi-acra és milyen szolgáltatásokat nyújt saját maga, ezek közül melyeket biztosítja online is

II. A

z e-

közi

gazg

atás

hel

ye, s

zere

pe, j

elen

tősé

ge

09.

KÖZIGAZGATÁSI REFORMhatékony

ügyfélbarátkorszerű takarékos

közigazgatás

IKT FORRADALOM

hozzáférés (szélessávú internet)eszközök (PC, laptop, tablet, mobil)

alkalmazások (szoftverek, programok) hozzáértés (digitális írástudás)

ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI

SZOLGÁLTATÁSOK

lakosai, vállalkozásai számára – ezeket a kérdéseket változó intenzitással a rendszerváltás óta valamennyi kormány feltette, de átfogó és kimerítő válasz nem született.

A 2010-ben elindult közigazgatási reform eredményeként jelentősen csökkennek a lakosság és a vállalkozások adminisztrációs terhei, áttekinthetőbbé és barátságosabbá válik az ügyintézés, egyszerűbbé a hivatali struktúra. E lépések mind egy irányba: egyszerű, szolgáltató, az állam-polgárok igényeit jobban kiszolgáló állam kialakítása felé mutatnak. Egy ilyen „jó állam” pedig nem létezhet logikus, gyorsan és egyszerűen igénybe vehető elektronikus szolgáltatások nélkül.

Magyarország digitális „ökoszisztémájának” megteremtésében is kiemelt szerep jut az álla-mot érintő infokommunikációs fejlesztéseknek. A kormány által 2014 februárjában elfogadott, a hazai infokommunikációs ágazat fejlesztését, illetve az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségek kiaknázását célzó Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) négy főbb beavatkozási területe közül az egyik (a digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák és a digitális gazdaság mellett) a digitális állam. A NIS kialakítása a zajló közigazgatási reformmal összhangban történt.

2014 őszén fogadta el a Kormány a Digitális Nemzet Fejlesztési Programot, mely a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában megfogalmazott törekvésekhez vezető cselekvéseket jelöli ki. A Program végső célja a Digitális Magyarország létrehozása. A Digitális Magyarország magában foglalja a 2020-ig uniós és hazai forrásból megvalósuló összes infokommunikációs fejlesztést, ugyanakkor nyitott arra, hogy a kormányzati szerveken kívül más partnerek, cégek és intézmé-nyek is aktív résztvevőként csatlakozzanak a fejlesztési programsorozathoz.

10.

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZIGAZGATÁS-POLITIKÁJA

Bár az európai uniós tagság számos kötelezettséget jelent az élet szinte minden területén, a közigazgatás szerkezete, mérete, tagolódása elsősorban tagállami hatáskör. Az Európai Unió tíz esztendőt átívelő, legfontosabb szakpolitikai célkitűzéseit tartalmazó ún. EU2020 stratégiája szerint „az államháztartási konszolidációnak és a hosszú távú pénzügyi fenn-tarthatóságnak együtt kell járnia fontos szerkezeti reformokkal, különösen a nyugdíjrend-szer, az egészségügyi ellátás, a szociális védelem és az oktatási rendszerek területén. A reformokat a közigazgatásnak e szolgáltatások hatékonyságának és minőségének emelésére kínálkozó lehetőségként kell megragadnia.”

Azaz a szerkezeti reformoknak, így a közigazgatás átalakításának is egyetlen alapvető célja van: a hatékonyabb és jobb állami működés.

A Digitális Magyarország küldetése, hogy az összehangolt kormányzati fejlesztési programok-nak köszönhetően a digitális környezet kiegyensúlyozottan fejlődjön, lehetővé téve, hogy az in-fokommunikációs eszközök és szolgáltatások pozitív lendületet adjanak a versenyképességnek, a fenntartható gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatásnak és a társadalmi esélyegyenlőség-nek. Célja, hogy beavatkozásai révén növekedjen és minőségileg javuljon az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége (megfelelő esz-közrendszer és hálózati infrastruktúra biztosításával, intelligens megoldásokkal, elektronikus szolgáltatások nyújtásával stb.), illetve ezen szolgáltatások igénybe vételének aránya.

JÓ ÁLLAM – A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN

A magyar kormány több dokumentumában is hitet tett az „egyszerűbb állam”, illetve a „jó ál-lam” megvalósítása mellett. A hatékonyabb és egyszerűbb állam megteremtéséhez mellőz-hetetlenek az e-közigazgatási szolgáltatások, azok fejlesztésével, bővítésével, használatuk erősítésével megteremthető egy, a mainál átláthatóbb állami működés, enyhülhetnek a vállal-kozások adminisztratív terhei, csökkenthető a bürokrácia nagysága és javítható az állami köz-szolgáltatások minősége.

A magyar közigazgatás újjászervezésének koncepcionális alapjait a 2011 nyarán nyilvános-ságra hozott, Magyary Zoltán nevével fémjelzett közigazgatás-fejlesztési program fektette le. A program legfontosabb stratégiai célként az állami működés hatékonyságának, a közszolgál-tatások színvonalának emelését és általában a hatékony nemzeti közigazgatás megteremté-sét tűzte ki célul. A Magyary Program folytatásának a 2015 elején elfogadott Közigazgatás- és

II. A

z e-

közi

gazg

atás

hel

ye, s

zere

pe, j

elen

tősé

ge

11.

AZ EU2020 STRATÉGIA ÉS A DIGITÁLIS MENETREND

Az Európai Unió kiemelten kezeli az információs társadalom vívmányainak elterjesztését is. Az EU2020 stratégia infokommunikációs pillére, a Digitális Menetrend e-közigazgatás-sal kapcsolatos célkitűzései között szerepel, hogy:

• „2015-ig az uniós lakosság 50 %-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat”.• „2015-ig legyenek online hozzáférhetők olyan határokon átnyúló alapvető közszolgál-

tatások, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalkozók származási helyüktől függetle-nül Európa bármely országában vállalkozást hozhassanak létre és üzemeltethesse-nek, illetve bármely uniós polgár bármely európai uniós tagállamban tanulhasson, munkát vállalhasson, lakhasson és nyugdíjba vonulhasson”.

Forrás: Európai Digitális Menetrend

Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 tekinthető. A Stratégia alapvető céljaiban (pro-fesszionalizmus, költséghatékonyság, ügyfélközpontúság) követi a megkezdett irányvonalat, illetve ezek eléréséhez kiemelt eszközként tekint az elektronikus közigazgatásra.

A Magyary Program kiemelt figyelmet szentelt az online elérhető közigazgatás megteremté-sének/fejlesztésének: „A közigazgatás hatékonyságának növelésének vitán felül az egyik leg-fontosabb eszköze az infokommunikációs technológiák használatának elterjesztése. A Magyary Program fontos része tehát az e-közigazgatási szolgáltatások körének bővítése és minőségének javítása, mind a közigazgatás ügyfelei és a tisztviselők munkájának megkönnyítése, mind az eljá-rások és szervezeti folyamatok egyszerűbbé és gyorsabbá, így hatékonyabbá tétele érdekében.”.

12.

A HATÉKONY NEMZETI KÖZIGAZGATÁS MEGTEREMTÉSE

A kormány a közigazgatás átalakításának kezdetekor alapvetően két szempontot tartott szem előtt: az egyik a hatékonyság, a másik a közigazgatással kapcsolatba kerülő állampol-gárok és vállalkozások életének egyszerűbbé tétele. E szempontok mentén több lépésben valósul meg a közigazgatás átalakítása:

• az első lépést a fővárosi és területi közigazgatási hivatalok létrehozása jelentette 2010-ben;• a második lépésben a területi szakigazgatásban működő 33 szakigazgatási szervből

14-nek a közigazgatási hivatalokhoz csatolásával 2011. január elsejével megalakultak a fővárosi és megyei kormányhivatalok, élükön a kormánymegbízottakkal. Ezzel pár-huzamosan 2011-ben – a teljes átállás tesztjeként, 62 ügykörrel - az ország 29 pontján megkezdték működésüket a kormányablakok, amelyek az ügyfeleket segítik az állami hatóságokhoz tartozó ügykörökben;

• a harmadik lépést a járások, illetve a járási (és kerületi) hivatalok 2013. január 1-i megalakulása jelentette; az összesen 198 (175 járási + 23 kerületi) hivatal belépésével megvalósult az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása is, mivel a járási hivatalok kizárólag államigazgatási ügyeket vettek át;

• a következő lépésben - alapvetően a járási és kerületi hivatalokhoz átkerült okmány- irodák bázisán - kiépül az integrált ügyfélszolgálati tevékenységet biztosító kormány- ablakok hálózata. 2013-2014-ben mintegy 73 helyszínen létesültek – immár okmány- irodai funkciókat is ellátó – kormányablakok, az elintézhető (indítható) ügyek száma pedig a kezdeti 29-ről 256-ra nőtt. A kormányablakok országos kiépítése lassabban halad az eredetileg tervezettnél, de 2015 őszére várhatóan így is 278 kormányablak-ban lehet majd több mint 300 ügyfajtát intézni, de az ügyszám a közeljövőben megha-ladhatja a 2000-et is.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 hasonló szerepet szán az elektronikus közigazgatásnak: „A hatékony szervezeti működésnek nem elhanyagolható feltétele a működés fizikai és informatikai infrastruktúrája. A közigazgatás hatékonysága növelésének egyik legfontosabb eszköze az infokommunikációs technológiák használatának elterjesztése. Jelen stratégia fontos eleme az e-közigazgatási szolgáltatások körének bővíté-se és minőségének javítása mind a közigazgatás ügyfelei és a közigazgatásban feladatot ellá-tók munkájának megkönnyítése, mind az eljárások és szervezeti folyamatok egyszerűbbé és gyorsabbá, így hatékonyabbá tétele érdekében.” A megfelelően kiépített elektronikus köz-igazgatás gyakorlatilag a modern szolgáltató állam alapját képezi.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 célrendszere és az azok elérését megvalósító intézkedések

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV PROGRAMJAI

Az előző fejlesztési ciklusban a hazai fejlesztések túlnyomó többségének pénzügyi hátterét biztosító Új Széchenyi Terv (ÚSZT) külön operatív programot szentelt az elektronikus közigazga-tás fejlesztésének (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program - EKOP), illetve az államreform kérdésének (Államreform Operatív Program - ÁROP), amelynek részét képezték az elektroni-kus közigazgatás fejlesztésével összefüggő humánerőforrás és szervezeti fejlesztések.

II. A

z e-

közi

gazg

atás

hel

ye, s

zere

pe, j

elen

tősé

ge

13.

SZOLGÁLTATÓ ÁLLAM

SZERVEZETTALCÉL

IntegrációStratégiai cél

A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése

Közszolgáltatások színvonalának javítása

Inté

zked

és

Elektronikus támogatások fejlesztése, szakrendszerek egységesítése („Digitális Állam” felépítése)

A közigazgatás emberi erőforrás gazdálkodásának fejlesztése

KÖLTSÉGHATÉKONY

Bürokráciacsökkentés Állami rezsicsökkentés

PROFESSZIONÁLIS

Menedzsment erősítése

Forrás: Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

Néhány fontosabb e-közigazgatási fejlesztés a közelmúltból

A „fejlesztési térkép” azzal válik teljessé, ha a Magyary Program keretében megfogalmazott és az EKOP/ÁROP projektek keretében megvalósult fejlesztéseket kiegészítjük az olyan „horizontális” fejlesztésekkel, mint az infokommunikációs infrastruktúra (Gazdaságfejlesztési Operatív Program - GOP) vagy a humánerőforrás (Társadalmi Megújulás Operatív Program - TÁMOP, Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program - TIOP) keretében megvalósult projektek.

A következő hét éves Európai Uniós tervezési ciklusban az Új Széchenyi Terv helyébe a Széchenyi 2020 kezdeményezés lép. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiában megfo-galmazott fejlesztések pénzügyi hátterét (az EKOP/ÁROP-hoz hasonlóan) alapvetően a Közigaz- gatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) fogja biztosítani, bizonyos terü-leteken kiegészülve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) vagy a Gazdaságfejlesztési és Innováció Operatív Program (GINOP) forrásaival.

MI SZÜKSÉGES A SIKERHEZ?

Mint az előzőekben láthattuk, a közigazgatás korszerűsítése és az infokommunikációs eszkö-zök és szolgáltatások használatának bővülése egymást erősítő, támogató folyamatok. Azok az országok, amelyek a közigazgatásuk modernizálásában az e-közigazgatás eszközeihez

14.

1. p

rior

ítás

: köz

igaz

gatá

si

funk

ciók

javí

tása

2. priorítás: emberi erőfor-

rás minőségének javítása

• Kormányzati és e-közigazgatási sztenderdek kidolgozása

• Jogszabályok és folyamatok egyszerűsítése

• Elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogsza-bályok felülvizsgálata

• Nyilvántartások adattisztítása

• Közigazgatási szolgáltatások belső folyama-tainak megújítása

• Központi és egyéb közbeszerzési és beszer- zési folyamatokat támogató ASP rendszer

• Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer

• Kimutatható megtakarítással járó közpon-ti elektronikus szolgáltatások használatá-ra áttérés

1. p

rior

ítás

: bel

ső

infr

astr

uktú

ra fe

jles

ztés

e 2. priorítás: közgazgatási szolgáltatások elektronizálása

• Európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer

• Telefonos ügyfélszolgálat megújítása

• Adózói életúttal kapcsolatos információk elérhetővé tétele

• Teljeskörű ügyfél azonosítás

• E-befogadás

EKOP

ÁROP

• Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés, tájékoztatás (jelen projekt)

• Kormányablakok munkatársainak képzése

• Elektronikus képzési anyagok készítése

• Államigazgatási szervek munkatársainak képzése

nyúlnak, egyes számítások szerint éves GDP-jük akár 0,5-1 százalékát – azaz Magyarországra vonatkoztatva évi mintegy 140-280 milliárd forintot - is megtakaríthatnak.

Ahhoz azonban, hogy ezek a fejlesztések az állam, illetve a felhasználók oldalán tényleges megtakarításokat eredményezzenek, az e-közigazgatás valamennyi sikerkritériumának tel-jesülnie kell: az infrastruktúra és a szolgáltatások rendelkezésre állása mellett szükség van felkészült és motivált emberekre a közigazgatásban, illetve nyitott és tájékozott felhasználókra a lakosság és a vállalkozások körében.

Az e-közigazgatás sikertényezői

Forrás: Neten a Hivatal projekt, megvalósíthatósági tanulmány, 2012

KINEK MIÉRT ELŐNYÖS AZ E-KÖZIGAZGATÁS?

A szakirodalom ma már egyértelműen bizonyítottnak tekinti az internet, az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások (ezen belül is az e-közigazgatás) elterjedtsége, illetve a gazdasági növekedés és foglalkoztatottság közötti pozitív összefüggést. A kedvező makrogazdasági hatá-sokat a különböző fejlettségű országok internet-használati és növekedési mutatóinak összeve-tésével támasztják alá a kutatók, de ennél egyszerűbben is beláthatók az e-közigazgatás által az állam, a lakosság, illetve a vállalkozások számára biztosított előnyök.

II. A

z e-

közi

gazg

atás

hel

ye, s

zere

pe, j

elen

tősé

ge

15.

nyitott és

motivált állam-

polgárok és

vállalkozások

SIKERES, HATÉKONY

E-KÖZIGAZGATÁS

felkészült,

motivált,

közszolgálati

tisztviselők

felhasználóbarát,

jól működő

szolgáltatások

infrastrukturális

háttér (optikai há-

lózatok, szerverter-

mek, stb.)

stabil, megbíz-

hatóan működő

informatikai

háttér

A közigazgatás, s így a nemzetgazdaság szempontjából

• az e-közigazgatás növeli a hatékonyságot: az infokommunikációs technológiák segítik a közszféra tömeges adatainak hatékonyabb feldolgozását, az internet-alapú alkalmazások olcsóbbá teszik az adatgyűjtést és továbbítást, valamint az információk biztosítását a köz-szféra ügyfelei számára. Szignifikáns megtakarítások várhatók az adatok kormányon belüli, illetve az önkormányzatok és a központi közigazgatás közötti megosztásából;

• az e-közigazgatás segíti a szakpolitikai célok hatékonyabb elérését: az online elérhetőség növeli bizonyos (pl. oktatási) programok használatát, az egészségügyben történő információ- megosztás hatékonyan segítheti a betegellátást, a központi és a helyi önkormányzatok közötti információcsere pedig támogatja pl. a környezetvédelmi célok gyorsabb érvényesülését;

• az e-közigazgatás elősegíti a gazdasági célok elérését: hozzájárul a korrupció csökkenésé-hez, növeli a transzparenciát és a kormányzattal szembeni állampolgári bizalmat. A közcé-lú adatok könnyebb elérhetővé tételével javítja a gazdasági szereplők információhoz jutási lehetőségeit, ami az információs korban minden szereplőnek elemi érdeke;

• az e-közigazgatásnak komoly szerepe van a reformfolyamatokban: ma már elképzelhe-tetlen olyan sikeres közigazgatási reform vagy az állami működés felülvizsgálata, raciona-lizálása, megújítása, amelyben ne kapna kiemelt szerepet a belső folyamatok és a külső szolgáltatások elektronizálása.

A vállalkozók szempontjából

• az e-közigazgatási szolgáltatások erősítik a versenyképességet: e szolgáltatások bevezeté-sével csökken az új vállalkozások bejegyzésére vagy a társadalombiztosítási ügyekkel kap-csolatos hatósági ügyintézésre fordított idő; a felszabaduló időben az érintett ügyintézők olyan feladatokat tudnak ellátni, amelyek jobban szolgálják a vállalkozás profittermelő tevékenységét;

• az e-közigazgatás szolgáltatások közvetve erősítik a vállalkozások informatikai felké-szültségét: e szolgáltatások igénybevétele informatikai infrastruktúra meglétét és a szol-gáltatások igénybe vételéhez szükséges ismeretek meglétét is feltételezi.

A lakosság szempontjából

• az e-közigazgatás javítja a szolgáltatások minőségét: a legtöbb ország közszolgáltatások-kal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseinek fókuszában az ügyfélközpontúság szemlélete áll. A sikeres szolgáltatások mindig figyelembe veszik a felhasználók elvárásait. Ezek köz-ponti eleme, hogy az ügyfélnek ne kelljen részleteiben ismernie a közigazgatási struktúrát, illetve annak működését ahhoz, hogy meg tudja oldani a pillanatnyi élethelyzetével kapcso-latos hivatali ügyeket;

16.

• az e-közigazgatás hozzájárul az állampolgárok és az állam kapcsolatának erősítéséhez: a jó kormányzás egyik fundamentuma az állampolgárok és a kormányzat közötti jó bizalmi viszony. Az állampolgárok bevonása a politikaalkotás különböző folyamataiba, a nyitott és elszámoltatható kormányzat képe jelentősen csökkentheti a korrupció esélyét, ebben pedig kitüntetett szerepe van az infokommunikációs technológiáknak. Emellett az e-kor-mányzat abban is segítheti az állampolgárokat, hogy hangjuk, véleményük szélesebb körben eljusson a politikai és közigazgatási döntéshozókhoz;

• az e-közigazgatási szolgáltatások használata javítja az életminőséget: az utazásra, sor-ban állásra és ügyintézésre fordított idő csökkenése kevesebb kieső munkaórát és/vagy az egyéb célokra rendelkezésre álló idő bővülését eredményezi;

• az e-közigazgatás jelentős költségmegtakarításokat eredményezhet: az utazási költsé-gek, az offline ügyintézéshez kapcsolódó esetleges díjak megtakarításával csökkentik a hivatali ügyintézés költségeit;

• a képzésekkel és munkahelyekkel kapcsolatos információk egyszerű elérhetősége nagyobb és gyorsabb elhelyezkedési lehetőségeket biztosíthat az állást keresők számára.

Az e-közigazgatás által nyújtott előnyök

Ha részletesebben is olvasna erről:

Magyary Program: www.magyaryprogram.kormany.huKözigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020: www.kormany.hu/download/8/42/ 40000/K%C3%B6zigazgat%C3%A1s_feljeszt%C3%A9si_strat%C3%A9gia_.pdfAz Európai Digitális Menetrend: www.ec.europa.eu/digital-agendaElektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP): www.palyazat.gov.hu/doc/690Államreform Operatív Program (ÁROP): www.palyazat.gov.hu/doc/689Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program: www.palyazat.gov.hu/forum_topic_pate/839/filter?offset=0&theme_filter=Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020: www.2010-2014.kormany.hu/download/b/fd/21000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia%202014-2020.pdfZöld könyv az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztési irányairól: http://digitalismagyarorszag.kormany.hu/download/f/35/e0000/Z%C3%B6ld%20K%C3%B6nyv.pdf

II. A

z e-

közi

gazg

atás

hel

ye, s

zere

pe, j

elen

tősé

ge

17.

VÁLLALKOZÁSOK• adminisztrációs terhek csökkentése• versenyképesség növelése

LAKOSSÁG• idő-és költségmegtakarítás• életminőség javítása

ÁLLAM• hatékonyság növelése• költségek csökkentése

E-KÖZIGAZGATÁS

18.

A JELENLEGI HELYZET RÖVID BEMUTATÁSAMA MAGYARORSZÁG NAGY RÉSZÉN MEGFELELŐEK AZ INTERNET HOZZÁFÉRÉSI LEHETŐSÉGEK, UGYANAKKOR A MAGYAR E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

LEGTÖBB KÍNÁLATI ÉS KERESLETI MUTATÓJA ELMARAD AZ EURÓPAI ÉLVONALTÓL.

Az e-közigazgatási szolgáltatások elterjedésének feltételeit vizsgálva először is a kínálati oldalt érdemes számba venni: vannak-e megfelelő szolgáltatások, rendelkezésre áll-e a szükséges infrastruktúra és üzemeltetési háttér? A keresleti oldal indikátorai azt mutatják meg, hogy az adott szolgáltatást hányan veszik ténylegesen igénybe.

A KÍNÁLATI OLDAL

Szélessávú lefedettség

Magyarországon a háztartások döntő többsége számára elérhető valamilyen (vezetékes, kábeles, mikrohullámú, vagy mobil) szélessávú internet-szolgáltatás. Az elmúlt években emellett dinami-kusan növekedett a nagyon nagy (30 Mbps feletti) sávszélességet biztosító ún. újgenerációs hozzá-férési hálózatok (NGA) aránya is, elsősorban a sűrűbben lakott társasházas övezetekben.

Magyarország és az EU 28-ak szélessávú lefedettsége

Forrás: Szélessávú lefedettség Európában 2013-ban, Európai Bizottság, 2014

100%90%80%70%60%50%40%30%20%10%

0%szélessáv

Magyarország EU 28

újgenerációs (nagysebességű) szélessáv

99,4%

62%

98,5%75,7%

A szélessávú hozzáférések ára Magyarországon - a lakosság vásárlóerejét is figyelembe véve - az OECD számításai szerint az egyik legversenyképesebb a vizsgált országok közül, és ár tekintetében a magyarországi adatok viszonylag kedvező eredményeket mutatnak európai összevetésben egy, az Európai Bizottság által 2014-ben megjelentetett tanulmány eredmé-nyei szerint is. Az internet-használat terjedésének tehát elsősorban nem lefedettségi vagy anyagi természetű korlátjai vannak; a felmérések szerint a távol maradók elsősorban moti-vációs okokból és az ismeretek hiánya miatt nem használják az internetet („nincs rá szüksé-gem”, „nem tudom használni”).

Az e-közigazgatási szolgáltatások kínálata

Az Eurostat adatai szerint 2010-ben a lakosságnak nyújtott elektronikus közszolgáltatások 77 százaléka volt elérhető Magyarországon teljesen online módon (az uniós átlag ezt mintegy 4 százalékponttal haladta meg.) E listán hazánk a vizsgált 31 ország közül a 2010-ben 19. helyet foglalta el, a listavezető Ausztriában a teljesen online hozzáférhető szolgáltatások aránya 100%.

Az állampolgároknak nyújtott teljesen online e-közszolgáltatások aránya, 2010 (%)

Forrás: Digitális Menetrend eredménytábla, 2012

A vállalkozások számára teljes körűen online nyújtott e-közszolgáltatások aránya a csaknem 90 százalékos uniós átlaggal szemben hazánkban mindössze 50 százalék volt 2010-ben.

A vállalkozásoknak nyújtott teljesen online e-közszolgáltatások aránya, 2010 (%)

Forrás: Digitális Menetrend eredménytábla, 2012

III. A

jele

nleg

i hel

yzet

rövi

d be

mut

atás

a

19.

AT: 100%

AT: 100%

EU 27: 81%

EU 27: 89%

HU: 77%

HU: 50%

Egy, az Unió számára rendszeresen készülő felmérés szerint az Unióban az e-közigazgatási szolgáltatások összetettsége és kifinomultsága (szofisztikáltsága) évről évre javult, ugyanakkor az egyes tagországok között továbbra is jelentős különbségek vannak. Az elektronikus szolgál-tatások szofisztikáltságát (lásd keretes írás) jelző mutató esetében az uniós átlagtól való elma-radás nem drámai, viszont nem is mutat csökkenő tendenciát. 2012 óta az Unió egy új módszer szerint végzi a tagállamok elektronikus közigazgatási fejlettségének mérését, mely új szem-pontokkal bővítette ki az addigi méréseket. A szolgáltatások ügyfélközpontúságát elemezve az online elérhetőségen (és annak szofisztikáltságán) túl minőségi szempontok (pl. egyértelmű használat, interaktivitás, támogatás/segítség mértéke) is elemzésre kerülnek, online használha-tóság gyűjtőfogalom alatt. A 2014-ben kiadott legutolsó ilyen értékelés alapján hazánk mind on-line elérhetőség, mind pedig a használhatóság tekintetében elmarad az Uniós átlagpontszámtól.

A hazai és az európai e-közigazgatás értékelése „ügyél-központúság” szerint

Forrás: Hungary eGovernment State of Play, Európai Bizottság, 2014

20.

100%90%80%70%60%50%40%30%20%10%

0%

online elérhetőség

Magyarország EU 28

online használhatóság

72% 67%45% 48%

AZ ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÖTSZINTŰ UNIÓS RENDSZERE (SZOFISZTIKÁLTSÁGI SZINT)

• Első szint: Információ – az ügyintézés elindításához szükséges háttér információk megtalálhatók online.

• Második szint: Egyirányú interakció – az ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok a weboldalról letölthetőek, vagy online megrendelhetőek (de elektronikus formában nem küldhetőek vissza).

• Harmadik szint: Kétirányú interakció – a formanyomtatványok online kitölthetőek.• Negyedik szint: Az ügy teljes egészében (az online fizetést is beleértve) elektronikus

úton intézhető• Ötödik szint: az ún. proaktivitási szint (amikor például az elektronikus rendszer előre

tudja jelezni egy okmány lejárati idejét és arról időben értesítést küld.)

A KERESLETI OLDAL

Az uniós átlagot felülmúló szélessávú lefedettség és a jó ár/érték arányt biztosító, sok helyen egymással versengő szolgáltatások széles körű elérhetősége ellenére a magyar lakosság és vállalkozások internet-használata komoly lemaradást mutat az uniós átlaghoz képest. A széles-sávú penetráció mutatója (a 100 lakosra jutó előfizetések száma) 5,8 százalékponttal kisebb az Európai Unió átlagánál.

Szélessávú penetráció az Európai Unióban, 2014 (%-ban)

Forrás: Digitális Menetrend eredménytábla, 2014

A mobil penetráció hazánkban 2012 decemberében majdnem 50%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát, így 2012 év végén már több volt (2,4 millió) a mobilinternet előfize-tés, mint a vezetékes. Ehhez képest a száz főre jutó mobilinternet-előfizetések száma 31 volt hazánkban 2014-ben.

A Eurostat adatai szerint a 16-74 év közötti korosztály mintegy háromnegyede tekinthető rend-szeres (mindennapos, vagy majdnem mindennapos) internet-használónak az Európai Unióban. A magyar adatok ettől alig maradnak el, ugyanakkor az internetet még sosem használók ará-nya a felnőtt lakosság körében még mindig 22% volt 2014-ben, ami némileg elmarad az EU 18%-os átlagától. A digitális írástudatlanság különösen a középkorúakat és idősebbeket, a vi-déken élőket, az alacsony végzettségűeket és a hátrányos helyzetűeket érinti.

Még sosem használt internetet, 2014 Forrás: Digitális Menetrend eredménytábla, 2014

21.

III. A

jele

nleg

i hel

yzet

rövi

d be

mut

atás

a

45%40%35%30%25%20%15%10%

5%0%

45%40%35%30%25%20%15%10%

5%0%

41,4

%39

%

36,8

%32

%

34,5

%28

%

31,4

%25

%

29,9

%21

%

27,3

%16

%

25,1

%12

%

22,1

%

6%

26,9

%15

%

41,2

%37

%

36%

30%

34,4

%28

%

30,9

%24

%

28,2

%21

%

26,9

%15

%

23,4

%6%

27,3

%16

%

20,4

%

24,8

%11

%

38,5

%33

%

34,9

%28

%

33,3

%25

%

30%

22%

27,5

%18

%

26,9

%13

%

21,4

%

5%

25,9

%12

%

19,5

%

22,7

%6%

Dánia

Luxemburg

Észtors

zág

Spanyolors

zág

Lengyelors

zág

Franciaors

zág

Svédors

zág

Görögors

zág

Portugália

Szlová

kia

Németorszá

gEU 28

Ciprus

Lettors

zág

Románia

Hollandia

Belgium

Cseh Köztárs

aság

Ausztria

Horvátors

zág

Egyesült K

irálys

ág

Finnorszá

g

Szlové

nia

Magyaro

rszá

g

BulgáriaMálta

Litvánia

Írors

zág

Olaszors

zág

Románia

Ciprus

Spanyolors

zág

Szlová

kia

Svédors

zág

Görögors

zág

Litvánia

EU 28

Észtors

zág

Hollandia

Portugália

Szlové

nia

Írors

zág

Németorszá

gDánia

Izland

Bulgária

Lengyelors

zág

Lettors

zág

Belgium

Egyesült K

irálys

ág

Olaszors

zág

Málta

Cseh Köztárs

aság

Franciaors

zág

Luxemburg

Horvátors

zág

Magyaro

rszá

g

Ausztria

Finnorszá

g

1%4% 3%

22.

IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK

Az internet-felhasználók többnyire alapszintű szolgáltatásokat (például információgyűjtés, újságolvasás) vesznek igénybe, a tranzakciós szolgáltatások (például elektronikus banki szolgál-tatások, e-kereskedelem) használatát sokan tudatosan, mások ismeretek hiányában kerülik.

Online szolgáltatások használata (a teljes lakosság százalékában)

Forrás: Digitális Menetrend eredménytábla, 2014

A felmérések szerint minél régebben internetezik valaki, annál valószínűbb, hogy hivatali ügyin-tézésre is használja az internetet; a 8-10 évnél régebben internetezők körében 32%-os az ilyen célú használat, de a 10%-os értéket csak a 2-4 éve internetezőknél lépi át. Az ennél kevesebb ta-pasztalattal rendelkezők körében 10% alatti a hivatali ügyintézés.

31%

18%

10%

32%

31%

44%

19%

18%

50%

33%

Információ termékekről,

szolgáltatásokról:

EU ÁTLAG FELETT EU ÁTLAG ALATT

Elektronikus

bankolás:

Online újságok,

folyóiratok:

E-kormányzati

szolgáltatások

használata:

Saját készítésű

tartalom feltöltése:

Határon átnyúló

vásárló:

Internetes telefonálás,

videohívások :

Online vásárló

lakosság:

Közösségi

médiahasználat:

Online értékesítő

lakosság:

HU

66%

61%

37%

40%

65%

64%

46%

26%

29%

52%

HU EU EU

III. A

jele

nleg

i hel

yzet

rövi

d be

mut

atás

a

23.

Az internet-használat ideje és az online ügyintézés összefüggése

Az internet használók aránya az internethasználat óta eltelt idő függvényében (%) Forrás: GKIeNET

Az internetet a legnagyobb arányban használó fiataloknak általában viszonylag kevés ügyin-téznivalójuk akad, a közigazgatással gyakrabban találkozó idősebb generációk viszont az in-ternettel állnak hadilábon. 2014-ben a 16-74 év közötti korosztály 49%-ának volt valamilyen online kapcsolata közintézményekkel, ami 2 százalékponttal magasabb, mint az EU28 átlaga, de a fejlett tagállamok értékeitől (a lista élén Izland és Dánia áll, 85%-kal) jelentősen elma-rad. A vállalkozások tekintetében mintegy 4%-os lemaradás tapasztalható az EU átlagtól (az itt legfrissebben elérhető, 2013-as adatok alapján).

E-közszolgáltatások igénybe vétele (lakosság és vállalkozások), 2014

kevesebbmint fél éve

fél-egy éve 1-2 éve 2-4 éve 4-6 éve 6-8 éve 8-10 éve régebben

Blogok, fórumok olvasása 10,9 7,5 11,4 15,5 20,0 23,0 27,1 28,0

E-mail küldése /fogadása 30,5 30,1 40,7 52,1 59,4 66,4 71,9 70,6

Hírek olvasása 31,2 26,0 32,5 38,5 45,6 53,9 58,7 62,3

Ismerkedés, társkeresés online 7,8 5,5 5,6 8,4 8,8 7,2 7,3 7,3

Közösségi oldalak látogatása 31,2 38,0 42,1 48,8 51,9 54,6 52,5 45,8

Filmek, videók letöltése 10,5 17,0 16,8 24,3 29,6 28,6 26,9 21,7

Játékok, képernyővédők letöltése 14,7 9,4 15,0 18,0 17,5 15,5 12,3 11,1

Szoftverletöltés 5,9 3,7 4,4 7,7 10,2 11,0 11,9 13,6

Zene letöltés 17,2 20,9 20,8 26,5 29,8 28,0 25,6 20,1

Napilapok, hetilapok, magazinok olvasása online 5,6 9,7 11,4 14,0 18,0 21,4 27,6 28,7

Rádió hallgatás online 7,6 5,7 7,0 9,8 12,6 14,5 15,3 13,5

TV-nézés online 4,5 4,6 5,1 8,8 9,7 9,7 9,4 10,6

Bankkal való kapcsolattartás, bankolás 4,1 4,1 7,2 11,2 16,9 24,5 34,2 37,7

Hivatali ügyintézés 4,5 3,7 7,5 10,2 13,2 19,2 26,0 31,7

Utazás, üdülés foglalás online 3,3 2,4 1,9 3,0 4,7 6,9 10,7 13,4

Vásárlás, rendelés online 2,9 4,4 7,8 10,1 13,1 15,8 22,1 20,7

LI: 99%DK: 85%EU 28: 88%EU 28: 47%HU: 84%HU: 49%

Forrás: Digitális Menetrend eredménytábla, 2014 és 2013

24.

A meglévő elmaradás, illetve az élenjáró országokhoz való csatlakozás a felmérések alapján gyor-san megvalósítható lenne. Egy, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) számára készült elemzés szerint azok, akik már használtak e-közigazgatási szolgáltatásokat, egyértelműen pozitív tapasz-talatokról számoltak be, és 10-ből 8 ember semmilyen problémára nem panaszkodott. A használat terén nem jelentkeztek komolyabb problémák, az érintettek túlnyomó többsége pedig a használat pozitív folyományaként az ügy elintézésének gyorsaságát, pontosságát, ingyenességét és egysze-rűségét emelte ki, valamint azt, hogy az online ügyintézéssel időt sikerült megtakarítania.

Az e-közigazgatás használatának előnyei (a válaszadók %-ában)

Forrás: A közigazgatás vállalati megítélése: Kutatás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére, 2011

Magyarországon az online közigazgatással kapcsolatba került magánszemélyek 86%-a gyűjtött információkat az interneten a közigazgatással kapcsolatban, 65% pedig letöltött és kinyomta-tott valamilyen nyomtatványt. Az érdemben ügyet intézők (kitöltött nyomtatványt online vissza-küldők) aránya mindössze 40%.

Az online ügyintézést ismerő magánszemélyek tevékenységei

Forrás: NFÜ / Ariosz

az ügyintézés gyorsasága

az ügyintézés egyszerűsége

az ügyintézők felkészültsége és szakértelme

az ügyintézés átláthatósága

a határidők betartása

a hivatal könnyű megközelíthetősége

fellebbezési lehetőségek

Információt gyűjtött a honlapon

Kinyomtatott nyomtatványt az internetről

Elektronikusan kitöltött nyomtatványt

Információt kért e-mailben

Érdemben ügyet intézett, elektronikus nyomtatványt interneten visszaküldött

Egyéb

0 10 20 30 40 50 60

0 20 40 60 80 100

57%

86%

8%

11%

16%

3%

40%

17%

48%

47%

65%

26%

51%

III. A

jele

nleg

i hel

yzet

rövi

d be

mut

atás

a

25.

Sokkal jobb a helyzet a vállalkozások esetében. Egy vállalati felmérés szerint az internethasz-nálat a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében, illetve az intézményi szférában szinte teljes körű, az 1-10 főt foglalkoztató szegmensben azonban csak 76%-os, a legkisebb vállalkozások esetében pedig ennél is kisebb. A megkérdezett hazai vállalkozások jelentős többsége mindennapi ügyintézései során találkozott már az e-közigazgatás valamely formájá-val, azonban több mint negyedük mindeddig kizárólag az ügyintézés hagyományos csatornáit vette igénybe.

Magyar vállalkozások e-ügyintézés igénybe vétele

Forrás: KSH / Nézőpont

A nemzetközi tapasztalatokkal összhangban Magyarországon is egyértelmű korreláció mutat-kozik a vállalkozások árbevétele és az elektronikus ügyintézés gyakorlata között: minél nagyobb árbevétellel rendelkezik egy cég, annál nagyobb arányban veszi igénybe az e-közigazgatási szolgáltatásokat; az 50 és 100 millió forint közötti árbevételű cégek 65, az 1 milliárd felettiek 82 százaléka használt már valamilyen típusú elektronikus szolgáltatást.

FELHASZNÁLÓI ELVÁRÁSOK

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által 2011-ben készíttetett, a lakosság és a vállalkozások internetes szokásait és igényeit vizsgáló kutatás résztvevői közül arra a kérdésre, hogy sze-rintük mely ügyeket kellene a lehető leghamarabb elektronizálni, a legtöbben az okmányiro-dai ügyintézést (48 százalék), valamint az adózással (26 százalék), társadalombiztosítással (20 százalék), állami támogatásokkal kapcsolatos ügyeket (15 százalék) említették.

Az e-közigazgatási szolgáltatások előnyei közül a legtöbben annak gyorsaságát, pontosságát és ingyenességét emelték ki (45 százalék), de közel 20 százaléknyian említették a szolgáltatás egyszerűségét, valamint azt, hogy az online ügyintézéssel időt sikerült megtakarítani (7 százalék).

Kinyomtatott nyomtatványt az internetről

Információt gyűjtött a honlapon

Elektronikusan kitöltött nyomtatványt

Érdemben ügyet intézett, elektronikus nyomtatványt interneten visszaküldött

Információt kért e-mailben

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

93%

96% 4%

7%

12%

22%

44%56%

78%

88%

találkozott vele nem találkozott vele

26.

A vállalkozások körében csaknem minden (98%) válaszadó fontosnak tartja (és 82% „teljes mértékben fontosnak”), hogy letölthető nyomtatványok legyenek elérhetők az interneten, és 94%, hogy az ügyintézés menetének leírása elérhető legyen az interneten.

Vállalati elvárások az ügyintézéssel szemben

Forrás: NFÜ / Nézőpont

A TÁVOL MARADÁS LEGFONTOSABB OKAI

Technikai problémák, negatív tapasztalatok

Az e-közigazgatást kipróbálók körében is sokan (20%) tapasztaltak problémákat (elér-hetetlen honlap, nincs válasz az e-mailre, bonyolult a regisztráció, stb.). A vállalkozások nagyobb arányban számoltak be problémákról, mint a magánszemélyek: a válaszadók csaknem fele (48%-a) szembesült már valamilyen akadállyal elektronikus ügyintézés közben. A távol maradás okai között számolni kell a negatív visszajelzések, rossz vélemények visszatartó hatásával is.

Az elektronikus ügyintézést nem tartják fontosnak

A közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos szempontok fontossági listáján az első négy helyen az ügyintézők szakértelme, az ügyintézés gyorsasága és egyszerűsége, valamint a határidők betartása szerepel. Az ügyek írásban történő és interneten keresztüli intézé-se jóval átlag alatti fontosságú a felmérésben megkérdezettek szemében.

Gyorsabb átfutási idő

Teljes körű internetes ügyintézés

Az ügyintézés szakszerű- ségének javítása

Az eljárási költségek csökkentése

A korrupció visszaszorítása

Az ügyintézés kulturált- ságának növelése

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

egyáltalán nem fontos

inkább fontosteljes mértékben fontos

NT / NVinkább nem fontos

1

1

1

1

1

1

8

2

2

3

6

6

2

13

67

63

65

59

31

33

27

33

20

46

70

38

III. A

jele

nleg

i hel

yzet

rövi

d be

mut

atás

a

27.

Személyes ügyintézést tekintik megbízhatónak

A felmérésben megkérdezték a válaszadókat, hogy milyen módon kerülnék el legszíve-sebben az olyan ügyintézési helyzeteket, melyek során több hivatalt is fel kell keresni. Három lehetőség közül választhattak. Magasan a legnépszerűbb az egy helyen történő ügyintézés volt. Az internetes alternatíva és a külső ügyintéző igénybevételének igénye emellett eltörpült, kivéve a diplomások (26%), az e-közigazgatást ismerők (37%) és az ügyfélkapu regisztrációval rendelkezők (50%) körét.

Felkészültség vélt vagy valós hiánya

A nemzetközi tapasztalatok alapján a távol maradást általában a „nincs rá szükségem”, „nem bízom benne” és „nem értek hozzá” magyarázatokkal indokolják. A digitális képes-ségek hiánya a vállalkozások esetében is az egyik legfontosabb korlátozó tényező.

Elérhető szolgáltatások hiánya

A magyarországi felmérések szerint a megfelelő szolgáltatások hiánya is 5%-ot meg-haladó arányban szerepelt a távolmaradás okai közt. Az egyes ügytípusok nem teljes körű digitális elérhetőségének hiánya a vállalkozások szerint a legfőbb akadálya a szolgáltatások igénybe vételének. A második legfőbb akadályként a vállalkozások a túl bonyolult/időigényes szolgáltatásokat említették.

Biztonsági és adatvédelmi félelmek

A felmérések szerint az adatok illetéktelen felhasználásával, illetve a számítógép biz-tonságát veszélyeztető vírusokkal kapcsolatos aggályok is jelentős visszatartó ténye-zőként jelentkeznek az elektronikus szolgáltatások esetében.

Alacsony internet penetráció

A viszonylag alacsony vezetékes és mobil internet penetráció szintén az e-közigazgatás terjedésének gátja, hiszen az otthoni vagy személyes internet-hozzáférés fontos felté-tele az ügyintézésnek – ráadásul az e-közigazgatás igénybe vételéhez jellemzően több éves rutin szükséges.

A digitális írástudás alacsony szintje

Bár az e-közigazgatási szolgáltatásokat jellemzően a már évek óta internetezők ve-szik igénybe, a digitális írástudás alacsony szintje hosszabb távon is konzerválhatja

28.

Ha részletesebben is olvasna erről:

Digitális Menetrend Eredménytábla: www.ec.europa.eu/digital-agenda/en/digital-agenda-scoreboard

Felmérés a közszférában az elektronikus közigazgatás humán tényezőiről: www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek

Delivering on the European Advantage? (értékelés az EU országok e-közigazgatásáról, angol nyelven):

www.ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/dae/document.cfm?doc_id=5811eGovernment in Hungary – State of play (angol nyelven):

www.ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/dae/document.cfm?doc_id=5555Egységes Hírközlés-, Média- és Mozgókép-Statisztikai Adatbázis (NMHH)

www.ehmmsa.nmhh.hu

a használók és a távol maradók közötti szakadékot, ami növeli az egyenlőtlenségeket és a társadalmi különbségeket.

Idegenkedés a készpénzkímélő fizetési módokkal szemben

A fizetési tranzakciót is tartalmazó ügyintézéstől sokan azért is távol tartják magukat, mert tartanak az online átutalásoktól, és/vagy nincs bankszámlájuk vagy bankkártyájuk.

Internetes rutin hiánya

A csak néhány éve internetezők és a fiatalok körében a hivatali ügyintézéshez a tapasz- talatok szerint szükséges 6-8 év internetes tapasztalat még nem áll rendelkezésre.

IV.

Az e

-köz

igaz

gatá

s m

egúj

ításá

nak

alap

elve

i, ir

ánya

i

29.

AZ E-KÖZIGAZGATÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK ALAPELVEI, IRÁNYAIA MEGÚJULÓ MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS A KORÁBBI, INFORMATIKA VEZÉRELT KÖZELÍTÉSSEL SZAKÍTVA A JÓL HASZNÁL-HATÓ, AZ ÜGYFÉL ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁT KÖZÉPPONTBA ÁLLÍTÓ, SZOLGÁLTATÁSVEZÉRELT SZEMLÉLETET KÉPVISEL.

AZ ÚJ SZABÁLYOZÁSI MODELL

Az e-közigazgatás szempontjából az elmúlt évek legfontosabb fejleménye, hogy a Közigazga-tási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) előterjesztésében 2011. év végén az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) módo-sítását, majd 2012 áprilisában megjelentek a törvény végrehajtási rendeletei (82-85/2012-es kormányrendeletek). Ezzel megtörtént az e-közigazgatási eljárások jogszabályi környezetének felülvizsgálata, továbbá lehetővé vált az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztését és infra-strukturális, illetve szakmai és humánpolitikai hátterét biztosító kiemelt EKOP és ÁROP projek-tek megvalósítása, illetve a jövőbeli KÖFOP projektek tervezése. Az új modell működését segíti a kormányzati informatikai rendszerek biztonságát (és ezzel a velük szembeni bizalom fenntar-tását) szolgáló 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek információbiztonságáról, valamint a 2013. évi CCXX. törvény az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködé-sének általános szabályairól, melynek célja az állami és az önkormányzati nyilvántartások közötti interoperabilitás, azaz az együttműködési képesség megteremtése.

Az új szabályozás nyomán számos új szolgáltatással bővül, olcsóbbá és kényelmesebbé válik a közigazgatási, illetve ezen belül is az elektronikus ügyintézés, miután ügyfélközpontú, szolgál-tatásvezérelt szemlélet lépett a korábbi erősen központosító, informatika-vezérelt szemlélet helyébe. A változások legfőbb hozadéka, hogy a közigazgatásban is elérhetővé válnak más terüle-teken (például az elektronikus banki szolgáltatásoknál) már megszokott magas színvonalú szol-gáltatások és biztonsági szintek, megnyitva a kaput az innovatív, ügyfélbarát megoldások előtt.

30.

Fontos fejlemény, hogy az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések a jövőben nem fogalmazhatnak meg olyan követelményt, amely valamely meghatározott műszaki megvalósítás alkalmazását teszi kötelezővé: a jelenlegi központi elektronikus szolgáltató rendszer szolgáltatásainak - pl. ügyfélkapu, általános nyomtatványkitöltő - igénybe vétele nem lesz kötelező, alternatív szolgáltatási rendszereket jogszabályban meghatározott keretek között piaci szereplők és közigazgatási szervek is működtethetnek.

A szolgáltatások közötti interoperabilitás megteremtése és az ügyfelek érdekeinek védelme érdekében valamennyi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást (szeüsz) hatósági engedélyezési eljárás keretében kell engedélyeznie a Belügyminisztérium keretében működő Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF).

A RENDSZER ÉPÍTŐKÖVEI: A SZEÜSZ-ÖK

Az új szabályozás az informatikai rendszerek (központi rendszer, űrlapkitöltő program stb.) helyett a jól használható szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt, és ennek rendeli alá az infor-matikai rendszerek kialakítását és működtetését. Újdonságként került be a rendszerbe a „sza- bályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás” (szeüsz) fogalma; a szeüsz-ök voltaképpen az elektronikus közigazgatás kisebb-nagyobb építőkövei, olyan nélkülözhetetlen szolgáltatások és háttérrendszerek (pl. az elektronikus fizetést lehetővé tevő szeüsz), amelyekből a legbonyo-lultabb ügytípusok elektronikus változata is kialakítható.

Az új megközelítés alapgondolata az ügyfél önrendelkezési jogának tiszteletben tartása; az új szemlélet lehetővé teszi, hogy az ügyfelek (állampolgárok, vállalkozások) maguk határozzák meg, milyen mértékben élnek az elektronikus ügyintézés lehetőségével, és ehhez milyen adato-kat, milyen hatóságnak milyen céllal bocsátanak a rendelkezésére (ez a „rendelkezési nyilván-tartás” elnevezésű szeüsz). Az ügyfél „ügyintézési rendelkezés” keretében rendelkezhet arról, hogy a hatóságok milyen módon tartsanak vele kapcsolatot (papíron, elektronikusan, stb.). A hatóságoknak nyilvántartásba kell venniük e rendelkezéseket és minden hatóságnak a nyilván-tartásban foglaltaknak megfelelően kell felvennie a kapcsolatot az adott ügyféllel.

AZ ÚJ MODELL LEGFONTOSABB ELVI PILLÉREI

• az ügyfél önrendelkezési jogának biztosítása• az egységes azonosító helyett egységes azonosítás kialakítása• a tisztán elektronikus működés feltételeinek, ennek részeként

a papír – elektronikus működés átjárhatóságának megoldása• elemi szolgáltatásokból építkezés

IV.

Az e

-köz

igaz

gatá

s m

egúj

ításá

nak

alap

elve

i, ir

ánya

i

31.

Az új rendszerben az ügyfelek adatai a korábbinál is nagyobb biztonságban vannak, hiszen az ügyfél adatai csak az éppen folyamatban lévő ügytípushoz lesznek hozzárendelve, így a személyes adatokat illetéktelen, azok kezelésére nem jogosult hatóságok nem ismerhetik meg. Ráadásul annak érdekében, hogy az ügyfelek tájékozottak legyenek a velük kapcsolatos hatósági eseményekről, úgynevezett „időszakos értesítést” is kérhetnek, így minden, velük kapcsolatos hatósági eseményről tudomást szereznek – hasonlóan, mint ahogy a banki ügyfe-lek minden számlamozgásról értesítést kapnak.

Az esetleges visszaélések elkerülését szolgálja a rendszer egyik központi elemét jelentő „azonosítási szolgáltatás”, melynek keretében az erre felhatalmazott (azaz szeüsz-státus-sal rendelkező) szolgáltató megállapítja, hogy egy adott személy megegyezik-e a korábban regisztrált személlyel. (Ezt a célt szolgálja az Ügyfélkapu is, de ezentúl – a „központi azono-sítási ügynök” szeüsz-szolgáltatásnak köszönhetően más – akár piaci – szeüsz-szolgáltató is nyújthat ilyen szolgáltatást, ami lehetővé teszi, hogy az ügyfél többféle azonosítási lehetőség között választhasson). A szeüsz-szolgáltatásokat a BM keretén belül működő Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (EÜF) engedélyezi, és e hatóság feladata az új szabályozás betartatá- sának ellenőrzése is.

Az ügyfelek rendelkezhetnek arról is, hogy a magasabb szintű kiszolgálás érdekében az általuk korábban megadott azonosítókat a különböző közigazgatási ügyek intézése során az ügyintézők felhasználhassák (ezt nevezi a jogszabály „összerendelési nyilvántartásnak”), így például egy otthon felejtett TAJ-szám miatt nem kell elölről kezdeni a teljes ügyintézést, az ügyfél akár egy mobiltelefonnal, igazolvány nélkül tudja intézni hivatali ügyeit. A szemléletváltás jól érzékeltet-hető egy konkrét példán is: ha az ügyfél az adataiban bekövetkező változás (pl. házasság miatti névváltozás) átvezetését kéri, akkor kérésére a változást minden egyes hatósági nyilvántar-tásban átvezetik, neki nem kell egyesével felkeresnie az érintett hivatalokat.

Az esélyegyenlőség jegyében az ügyfelek természetesen nem kötelesek használni az ügyinté-zés elektronikus csatornáit, de az új szabályozás lehetővé teszi az elektronikus és a papír irat közti egyszerű hiteles átalakítást. A „papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása” elnevezésű szeüsz lehetővé teszi, hogy pl. egy hiánypótlásként benyújtandó iskolai bizonyít-ványt ne kelljen ténylegesen beküldeni vagy a hivatalban bemutatni; e helyett elég a postára elvinni, ahol a közigazgatás számára hiteles elektronikus másolatot készítenek, majd a rele-váns hatóság számára benyújtják azt. A folyamat ugyanakkor visszafele is működik: az „elekt-ronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása” során a hatóságoknál keletkező elektronikus dokumentumokat a papír alapú kapcsolatot igénylő ügyfélnek a hatóság hiteles papír alapú másolatban kézbesítheti (ezt hívják hibrid kézbesítési és konverziós rendszernek).

Óriási előrelépés, hogy az elektronikus aláírással (e-aláírás) már rendelkező ügyfelektől az ezek fogadására felkészült hatóságok elektronikusan, akár elektronikus levélben is

32.

befogadják az e-aláírással ellátott beadványokat. Lehetővé válik továbbá a gépi elektronikus aláírások kibocsátása is: minden hatóságtól kimenő dokumentumot automatikusan, emberi közreműködés nélkül aláírhat az erre kialakított informatikai rendszer, így az a hatóság hivatalos nyilatkozatának tekinthető.

A Ket. és a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által köte- lezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 35 szeüsz-t határoz meg, ebből húsz az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatás. A kötelező állami szolgál- tatásokat alapvetően három nagy állami szervezet nyújtja: a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és a Magyar Posta.

Kiemelten fontos a teljes körű ügyfél-azonosítás megvalósítását célzó, a KEK KH és a NISZ által közösen megvalósított projekt. Ebben a projektben több, az ügyfél-azonosítással összefüggő sze-üsz jön létre, például a központi azonosítási ügynök, vagy a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás. A Magyar Posta feladata a hibrid kézbesítési és konverziós rendszer kiépítése.

A szeüsz-ök kialakításában és későbbi működtetésében számos állami intézmény vesz részt egy-szerre. A résztvevő intézmények, vállalatok, költségvetési szervek alapvetően két minisztérium (ME, BM) felügyelete alatt végzik tevékenységüket a 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján. Az állam által kötelezően nyújtott szeüsz-ök fő szolgáltatói a NISZ Zrt., a KEKKH és a Magyar Posta. A szeüsz-ök engedélyezésre jogosult szerve az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet.

AZ ÁLLAM ÁLTAL KÖTELEZŐEN NYÚJTANDÓ, ILLETVE KIZÁRÓLAG AZ ÁLLAM ÁLTAL NYÚJTHATÓ SZEÜSZ-ÖK ÉS SZOLGÁLTATÓIK

ÁLLAM ÁLTAL KÖTELEZŐEN NYÚJTANDÓ SZEÜSZ

SZEÜSZ LEÍRÁSAKIJELÖLT

SZOLGÁLTATÓ

Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilván-tartása

Az ügyfél a kapcsolattartás módjára, csatorná- jára, az azonosításának módjára, a képviseletének módjára, illetve az egyes kényelmi szolgáltatások használatára előzetesen központilag nyilvántar- tott rendelkezéseket tehet. A hatóságoknak ennek megfelelően kell felvenniük a kapcsolatot az ügyféllel.

KEKKH

Iratérvényességi nyilvántartás

Ez a nyilvántartás az egyes hatóságok által kiadott e-dokumentumok, ill. ezen e-dokumentumokról ké-szített hiteles papír alapú másolatok tartalmának és hitelességének ellenőrzését biztosítja.

KEKKH

IV.

Az e

-köz

igaz

gatá

s m

egúj

ításá

nak

alap

elve

i, ir

ánya

i

33.

ÁLLAM ÁLTAL KÖTELEZŐEN NYÚJTANDÓ SZEÜSZ

SZEÜSZ LEÍRÁSAKIJELÖLT

SZOLGÁLTATÓ

Kormányzati-hitelesítés szolgáltatás

A következők tartoznak a szeüsz alá: a) elektronikus aláírási tanúsítványok kibocsátása; b) titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása; c) gépi elektronikus aláírások kibocsátása; d) időbélyegzés-szolgáltatás a hatóságok általi fel használás céljára; e) elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás hatóságok részére.

KEKKH

Kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgál-tatás

Elektronikus dokumentumon elhelyezett elektroni-kus aláírás érvényességének ellenőrzésére, szükség szerint időbélyegzővel és érvényességi információval történő kiegészítése.

NISZ Zrt.

Központi azonosítási ügynök Az ügyfélkapu fölé kerülő új szolgáltatás, amely le-hetővé teszi, hogy az ügyfél többféle – akár piaci sze-replő által nyújtott – azonosítási lehetőség között választhasson.

NISZ Zrt.

ÁNYK űrlap benyújtás támo-gatási szolgáltatás

A jelenleg működő rendszer további működését biztosító szeüsz.

NISZ Zrt.

Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés

A szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja. Ez szükség-telenné teszi a tömeges elektronikus aláírással való ellátást, a személy hozzárendelését igazoló, és a szol-gáltató elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentum lehetővé teszi az elektronikus iraton ala-puló teljes értékű ügyintézést.

NISZ Zrt.

Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása

A hatóság tisztán elektronikusan folytathatja le az el-járást, határozatát elektronikusan hozhatja meg, s a papír formátumú kapcsolatot igénylő ügyfélnek a hatá-rozatot hiteles papír alapú másolatban kézbesítheti.

Magyar Posta Zrt

Papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása

Ez a szeüsz lehetővé teszi, hogy papír alapú doku-mentumokról hiteles elektronikus másolat készüljön, így például ne kelljen közjegyzővel vagy ügyvéddel hitelesíttetni a másolatot. A papír alapon, postán kül-dött iratot a hatóság megbízása esetén a Magyar Posta digitalizálja, és a hatóság már csak az elektronikus irattal dolgozik.

Magyar Posta Zrt

34.

ÁLLAM ÁLTAL KÖTELEZŐEN NYÚJTANDÓ SZEÜSZ

SZEÜSZ LEÍRÁSAKIJELÖLT

SZOLGÁLTATÓ

Elektronikus fizetési és el-számolási rendszer

Lehetővé teszi, hogy a hatóság felé fizetendő díjakat, vagy tartozást banki átutalással lehessen rendezni.

NFM, MÁK, KIFÜ, NISZ Zrt., KEKKH

Interaktív virtuális ügyfél-szolgálat

A szolgáltatás lehetővé teszi a távoli (internetes) el-éréssel személyes ügyintézői kapcsolaton alapuló ügyintézést, mint például: az ügyintézés támogatását az ügyfél és ügyintéző közötti egyidejű képi és hang-kapcsolat alkalmazásával, a kapcsolat alatt az elekt-ronikus dokumentumok közvetlen cseréjét, az ügyhöz tartozó elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltése ügyintéző általi támogatásának lehetőségét, a szol-gáltatás igénybevételéhez szükséges előzetes idő-pontfoglalás lehetőségét.

KEKKH

Személyre szabott ügyinté-zési felület

A személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatás az azonosított ügyfelek számára személyre szabható internetes felületet biztosít az elektronikus ügyinté-zési szolgáltatások igénybevételére.

NISZ Zrt.

Iratkezelő rendszerek kö-zötti iratáthelyezési szol-gáltatás

A szolgáltatás a közfeladatot ellátó szervek iratkezelő rendszerei által elektronikus felületen kezelt doku-mentumok menedzselésére szolgál.

NISZ Zrt.

Központi érkeztetési ügynök A szolgáltatás a közfeladatot ellátó szervek javára el-látja az elektronikus úton érkezett küldemények átvé-telével, felbontásával és érkeztetésével kapcsolatos, meghatározott feladatokat.

NISZ Zrt.

Központi kézbesítési ügynök A szolgáltatás a közfeladatot ellátó szerv javára ellátja a szerv által kiküldendő elektronikus iratok kézbesíté-sével kapcsolatos teendőket.

NISZ Zrt.

Az ügyfél ügyintézési cse-lekményekről történő idő-szaki értesítése

Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatároz-hatja azon hatóságok körét, amelyek elektronikus úton, az ügyfél által meghatározott időszakonként ösz-szesítve, egy vagy több meghatározott értesítési címen tájékoztassák arról, hogy az adott időszak alatt az ügy-fél részéről elektronikus nyilatkozatot vagy papír alapú iratot fogadtak vagy részére elektronikus nyilatkozatot vagy papír alapú iratot kézbesítettek.

KEK KH

IV.

Az e

-köz

igaz

gatá

s m

egúj

ításá

nak

alap

elve

i, ir

ánya

i

35.

ÁLLAM ÁLTAL KÖTELEZŐEN NYÚJTANDÓ SZEÜSZ

SZEÜSZ LEÍRÁSAKIJELÖLT

SZOLGÁLTATÓ

Biztonságos kézbesítési szolgáltatás

A biztonságos kézbesítési szolgáltatás olyan kéz-besítési szolgáltatás, amely az elektronikus üze-net kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja:• ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában

a címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a feladó számára legalább fokozott biztonságú elekt-ronikus aláírással ellátott elektronikus dokumen-tumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre,

• az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétle-nül nem megváltoztatható sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően,

• az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő szemé-lyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja,

• a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tér-tivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a mega-dott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és - ha azonosítható - okát tartalmazza.

Magyar Posta Zrt.

Elektronikus dokumentum-tárolási szolgáltatás

Az elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás keretében a szeüsz szolgáltató a dokumentum hite-lességének megőrzését és tartós értelmezhetőségét (olvashatóságát) biztosítja.

NISZ Zrt.

Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás

A jogszabály által előírt nyilvános elektronikus tájékoztatást az interneten keresztül, a széleskörűen elterjedt böngésző programokkal olvasható, folyama-tosan elérhető, kereshető, nyomtatható és megtekint-hető módon kell közzétenni.

NISZ Zrt.

Összerendelési nyilvántartás

Törvényben rögzített személyazonosítók titkosított kap-csolati kódokon történő összerendelésével biztosítja a különböző nyilvántartások közötti elektronikus adat-átvitelt. Ennek gyakorlati jelentősége például, hogy az ügyfél bármilyen igazolvánnyal azonosíthatja magát.

KEKKH, Idomsoft Zrt.

Elektronikus űrlap szolgáltatás

Az elektronikus űrlap szeüsz az igénybe vevő hatóság számára lehetővé teszi az elektronikus űrlap megter-vezését, az elektronikus űrlap ügyfelek általi kitöltésé-nek támogatását (azt segítő szolgáltatás vagy program biztosításával), illetve a létrehozott elektronikus űr-laphoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat nyújt (pl. az elektronikus űrlapról képi formátumú elektroni-kus, valamint papír alapú másolat készíthetősége).

KEKKH, Kopint-Datorg Kft.

36.

A kormányrendelet további szeüsz-öket is felsorol, melyek a legkülönbözőbb területeken szol-gálhatnak az elektronikus folyamatok építőköveként (pl. az ügyfél adataiban történt változások automatikus átvezetése, hiteles elektronikus dokumentummásolatok készítése, elektronikus iratkezelő rendszer). A szeüszök száma ugyanakkor nem rögzített, a jövőben új technológiák és szolgáltatások megjelenésével Kormányrendelet újabbakat nevesíthet, melyek működésére az EÜF engedélyezési folyamata után kerülhet sor.

Ha részletesebben is olvasna erről:

Magyary Program: www.magyaryprogram.kormany.hu

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020: www.kormany.hu/download/8/42/40000/K%C3%B6zigazgat%C3%A1s_feljeszt%C3%A9si_strat%C3%A9gia_.pdf

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól: www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=85989.244575

82/2012. (IV. 21.) korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános sza-bályairól szóló 2004. évi CXL. törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kormányrendele-teinek módosításáról:

www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148202.21669083/2012. (IV. 21.) korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról:

www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148203.24457984/2012. (IV. 21.) korm. rendelet egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről:

www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148204.24458185/2012. (IV. 21.) korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól:

www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148205.2167002001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról:

www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=56598.2429832013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek információbiztonságáról:

www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=160206.2868412013. évi CCXX. törvény az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének álta-lános szabályairól:

www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=165627.254004

V. A

z e-

korm

ányz

ati s

zolg

álta

táso

khoz

szü

kség

es k

észs

égek

/ ké

pess

égek

37.

AZ E-KORMÁNYZATI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉ-GEK/KÉPESSÉGEKA KÍNÁLATI OLDALON MUTATKOZÓ PROBLÉMÁK KEZELÉ-SÉHEZ „CSAK” JÓ STRATÉGIA, ÁTGONDOLT SZABÁLYOZÁS, PRECÍZ FEJLESZTÉS, HATÉKONY KÉPZÉSEK ÉS NEM UTOLSÓ SORBAN SOK PÉNZ KELL. A KERESLETI OLDAL PROBLÉMÁI-NAK KEZELÉSE VISZONT NEM CSAK ELHATÁROZÁS ÉS/VAGY PÉNZ KÉRDÉSE. SEM A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDATLANSÁGOT NEM LEHET FELSZÁMOLNI EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA, SEM AZ EMBEREK GONDOLKODÁSÁT, ELUTASÍTÓ ATTITŰDJEIT NEM LEHET EGYKÖNNYEN MEGVÁLTOZTATNI.

A valóban felhasználóbarát és egyszerűen áttekinthető elektronikus közigazgatási szolgálta-tások igénybe vételéhez elvileg nem kell különösebb felkészültség a felhasználók részéről. A számítógépet és az online szolgáltatásokat évek óta használóknak nem szabad, hogy gondot okozzon az e-közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele – ha mégis, akkor a hiba a szolgálta-tásban, és „nem az ő készülékükben” van.

Ha tehát a sikeres elektronikus közigazgatási szolgáltatások egyéb feltételei (megfelelő infrastrukturális és üzemeltetési háttér, jól használható szolgáltatások, és a szolgáltatások biztosításában közreműködő felkészült, motivált alkalmazottak) rendelkezésre állnak, akkor az e-közigazgatás „eladja önmagát”, és a feladat elsősorban a szolgáltatások elérhetőségé-nek és előnyeinek a tudatosítása az állampolgárok és a vállalkozások körében.

38.

Az e-közigazgatás sikertényezői – az ÁROP-2.2.18 projekt célrendszere

Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Sokan vannak, akik különböző okokból évtizedes és/vagy napi több órás intenzív internet-használat mellett is tudatosan távol maradnak minden online tranzakciótól (vásárlás, fizetés, ügyintézés). Mások használnának ilyen szolgáltatásokat, de tartanak attól, hogy megfertőzik a számítógépüket vagy visszaélnek az adataikkal, esetleg vol-tak korábban negatív tapasztalataik kusza közigazgatási honlapokkal, használhatatlan szolgálta-tásokkal, válasz nélkül maradt segítségkérésekkel. Megint mások úgy érzik, nincs is szükségük ilyen szolgáltatásokra, jobban szeretnek mindent személyesen intézni. És végül ott van a digi-tálisan írástudatlanok nemzetközi összevetésben is népes tábora, akik egyelőre odáig sem jutottak el, hogy megtanulják a számítógép és az internet használatát.

A KÍNÁLATI OLDAL JAVÍTÁSA

A kínálati oldal szűk keresztmetszeteinek kezelése bizonyos szempontból egyszerűbb: „csak” jó stratégia, átgondolt szabályozás, precíz fejlesztés, hatékony képzések és sok pénz kell hozzá. Mint az előző fejezetekben bemutattuk, a Ket. módosítása, a kapcsolódó kormányrendele-tek és a nyilvántartások együttműködéséről szóló törvény megteremtették a hatékony és ügyfél- barát e-közigazgatás szabályozási feltételeit. Ennek köszönhetően - az EKOP és részben az ÁROP, a jövőben pedig a KÖFOP keretében rendelkezésre álló uniós források hatékony és takarékos felhasználásával - a kínálati oldal néhány éven belül eleget tehet a korszerű e-közigazgatási szolgáltatásokkal szemben támasztott nemzetközi és felhasználói elvárásoknak. Szolgáltatás-

nyitott és motivált állam-

polgárok és vállalkozások

SIKERES, HATÉKONY

E-KÖZIGAZGATÁS

felkészült, motivált,

közszolgálati tisztviselők

felhasználóbarát, jól működő

szolgáltatások

infrastrukturális háttér (optikai

hálózatok, szerver-termek, stb.)

stabil, megbízhatóan működő infor- matikai háttér

A NETEN A HIVATAL PROJEKT HATÓKÖRE

39.

központú informatikai megoldások és alkalmazások állnak majd rendelkezésre, megbízható üzemeltetési háttérrel, és a szolgáltatások igénybe vételében felkészült, motivált közszolgá-lati alkalmazottak segítik a lakosságot és a vállalkozásokat.

A KERESLETI OLDAL ÉLÉNKÍTÉSE

A keresleti oldal problémáinak kezelése ugyanakkor messze nem csak elhatározás és pénz kérdése. A digitális írástudatlanságot nem lehet felszámolni egyik napról a másikra (sőt: a belátható jövőben sem lehet felszámolni teljesen), hiszen valódi okainak kezelése, az esély-egyenlőség és az úgynevezett e-befogadás biztosítása integrált társadalom-politikai beavatko-zást igényel, ami messze meghaladja az e-közigazgatás kérdését. Az emberek gondolkodását, elutasító attitűdjeit ugyancsak nem lehet egykönnyen megváltoztatni. Még ha igaz is, hogy mostantól valóban a közigazgatás van az ügyfelekért, nem pedig fordítva, ezt nem elég beje-lenteni, és jelszóként közleményekben és politikusi nyilatkozatokban felhasználni – ezt az em-bereknek és vállalkozásoknak mindennapi életük során meg is kell tapasztalniuk.

A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy noha az e-közigazgatási szolgáltatások igény- be vételére a legfőbb ösztönzést kétségtelenül a jól működő, áttekinthető, logikus és fel-használóbarát szolgáltatások jelentik, az új szolgáltatások ismertségének és igénybe vételé-nek növelése érdekében a lakosság és a vállalkozások tájékoztatására és motiválására is kellő hangsúlyt célszerű helyezni.

Az ösztönzés, képzés, motiváció alternatívája a kényszerítés lehetne: arra is világszerte akad-nak példák, hogy a szabályozási eszközök alkalmazása (pl. az e-közigazgatási szolgáltatások igénybe vételének fokozatos kötelezővé tétele) nagy elmozdulást jelenthet a használat növelé-se felé. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a sikeres szabályozói beavatkozás mellett is mindig ott kell állnia az ismeretterjesztésnek és a motivációnak, ellenkező esetben könnyen a szán-dékolttal ellentétes hatás érhető el: a felhasználók az elektronikus közigazgatási szolgáltatá-sokat szükséges rossznak, nem pedig az életüket megkönnyítő, az ügyintézést egyszerűbbé és olcsóbbá tevő lehetőségnek tekintik. Az e-közigazgatási szolgáltatások széles körű elterjedésé-hez a bennük rejlő előnyök tényleges felismerése és a használat tudatos választása szükséges.

A lakossági és vállalati célcsoportba azok a számítógéppel és internet-hozzáféréssel ren-delkező magyar állampolgárok, valamint mikro-, kis- és középvállalkozások tartoznak, akik, illetve amelyek már viszonylag magas szintű infokommunikációs felkészültséggel és digi-tális íráskészségekkel rendelkeznek. Internetes tevékenységük tranzakció-aktív (azaz rend-szeresen hajtanak végre online tranzakciókat, pl. banki átutalás, vásárlás, közüzemi számlák kiegyenlítése, adóbevallás, stb.), ám az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybeve-vői között – a szükséges ismeretek vagy a motiváció hiánya miatt, esetleg biztonsági aggályok okán, vagy egyszerűen azért, mert nem ismerték fel annak előnyeit – eddig nem jelentek meg.

V. A

z e-

korm

ányz

ati s

zolg

álta

táso

khoz

szü

kség

es k

észs

égek

/ ké

pess

égek

40.

E célcsoport meghatározás alapja, hogy az elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybe vételéhez a kutatások szerint a felhasználók többsége csak több év internetes rutin után jut el, ráadásul a több éves internet-használat csak szükséges, de nem elégséges feltétele az e-köz-igazgatás világába történő belépésnek. (A kezdő internetezők egyharmada e-mailezik, használ-ja a közösségi oldalakat, olvas híreket már a belépéskor. Ennél kevesebben, kb. 15%-uk tölt le zenét vagy játékot, az egyéb tevékenységeket végzők aránya pedig a 10%-ot sem éri el. Banki vagy hivatali ügyintézést, online foglalást, vásárlást, rendelést az új belépők 5%-a sem végez.)

Noha a 15-24 évesek körében az internet használata nagyon magas (98%), ők elsősorban a közös- ségi oldalakat látogatják, viszont online bankolást, hivatali ügyintézést alig végeznek. E korcso-port tagjai a használat arányát, gyakoriságát, időtartamát tekintve a digitális írástudás magas szintjén állnak, de korukból adódóan jóval kisebb arányban használják bonyolultabb műveletekre a világhálót. E korcsoport képezi ugyanakkor az e-közigazgatás felhasználói „tartalékát”, ezért elérésük, tájékoztatásuk és motiválásuk kulcsfontosságú.

HOGYAN NÖVELHETŐ A HASZNÁLAT?

Az elsődleges (digitális írástudatlanság) és másodlagos (online tranzakciós tevékenység mellő-zése) digitális megosztottságot elsősorban motivációs és kommunikációs tevékenységgel, illetve az infokommunikációs kompetenciák fejlesztésével, alapfokú és haladó informatikai képzésekkel lehet mérsékelni. Az EU a felnőttképzésben a specifikus tudást igénylő szakmák mellett nagyobb hangsúlyt javasol helyezni az olyan általános kompetenciákra, melyek révén az ismeretek alkal-mazhatóvá válnak (pl. kommunikációs készség, idegen nyelvismeret, digitális írástudás stb.). Nem véletlen, hogy a felnőttképzés fogalmát az elmúlt években gyakorlatilag az egész életen át tartó tanulás (life long learning, LLL) szinonimájaként is elkezdték használni.

Az infokommunikációs készségek fejlesztésében az utóbbi években jelentős szerepet töltött be az eMagyarország pontok hálózata, és a pontokon működő eTanácsadók. Jelenleg mintegy 1600 eMagyarország Pont működik az ország területén; a pontok elhelyezkedése, a digitálisan írás-tudatlanok országos megoszlása szempontjából kedvező: háromnegyedük 5 ezer fő alatti tele-püléseken található.

AZ EMAGYARORSZÁG PONTOKON JELLEMZŐEN AZ ALÁBBI SZOLGÁLTATÁSOK ÉRHETŐK EL:

• internethasználat,• infokommunikációs ismeretterjesztő előadások,• e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételének támogatása,• e-kereskedelmi szolgáltatások igénybevételének támogatása,

41.

Az eMagyarország pontok és az eTanácsadók hálózata mentori szerepet töltött be az „Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztését” célul kitűző, 2014-ben véget ért TÁMOP-2.1.2 programban. A program keretében szervezett informatikai képzések esetében a képzések tematikájának kötelező eleme volt az e-közigazgatási szolgáltatások, illetve az internetes álláskeresés bemutatása.

A már említett Digitális Magyarország program egyik első átfogó alprogramja Nyíregyházán veszi kezdetét, ahol 2015-ben költségvetési forrásból 1,7 milliárd forint értékben valósulnak meg digitális fejlesztések. Ennek keretében intelligens városi szolgáltatásokat vezetnek be, fejlesztik a közoktatási intézmények informatikai és infrastrukturális rendszerét, és 6000 he-lyi lakos számára biztosítanak informatikai eszközöket. A rászorulóknak gyakorlati informa-tikai tudást nyújtó felnőttoktatási program is indul, és a hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkózó képzéseket szerveznek. A nyíregyházi fejlesztések során tovább bővül a lakosság által elektronikusan intézhető ügyek köre, három új, korszerű IKT-eszközökkel felszerelt kor-mányablak nyílik.

Az e-közigazgatási szolgáltatások lakossági és vállalkozói ismertségének és használatának növelése a NETEN A HIVATAL projektnek is az egyik fő célkitűzése. A projekt keretében olyan kommunikációs, motivációs anyagok készülnek, melyek a központi kommunikációt segítik. Ezek mellett azonban arra is nagy szükség van, hogy a helyben jól ismert, és a helyi viszonyo-kat jól ismerő közigazgatási dolgozók is értsék és elfogadják az e-közigazgatás céljait, és se-gítsék, ösztönözzék környezetüket e szolgáltatások használatára.

A megfelelő mennyiségű, összetételű és minőségű e-közigazgatási szolgáltatás elérhetősége, a szükséges infrastrukturális és informatikai háttér rendelkezésre állása, illetve az e-köz-igazgatási szolgáltatásokat igénybe venni kész és képes kellő számú nyitott és motivált állam-polgár és vállalkozás megléte mellett az e-közigazgatási projektek sikerének kulcstényezője az e szolgáltatások nyújtásában és igénybe vételének támogatásában közreműködő, megfelelő felkészültségű közszolgálati tisztviselő rendelkezésre állása.

A projekt elsősorban a lakosság és a vállalkozások körében tapasztalható információhiány és motiválatlanság enyhítésére fókuszál, de a kínálati és keresleti oldalt egyaránt befolyásoló horizontális tényezőként az elektronikus közszolgáltatások nyújtásában – és részben igénybe vételében is – közreműködő közszolgálati tisztviselők felkészültségének és motivációjának növelésére is kiterjed.

V. A

z e-

korm

ányz

ati s

zolg

álta

táso

khoz

szü

kség

es k

észs

égek

/ ké

pess

égek

• segítség az álláskeresésben,• rendezvények szervezése/befogadása,• távoktatásban/online képzésekben való részvétel támogatása,• faxolás, másolás, nyomtatás.

42.

Ahhoz azonban, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások valóban hozzájáruljanak a vállalkozások és a gazdaság versenyképességének növeléséhez és a lakosság életminőségének javításához, a szolgáltatói oldalon felkészült politikai és közigazgatási döntéshozókra, motivált közszolgálati alkalmazottakra és elkötelezett munkatársakra van szükség. A közigazgatásban dolgozók a legalkalmasabb közvetítői azoknak a fentebb részletezett változásoknak, amelyek valóban alkalmasak egy XXI. századi színvonalú közigazgatás kialakítására.

Ha részletesebben is olvasna erről:

Digitális Magyarország: www.digitalismagyarorszag.kormany.hu

Digitális Magyarország, nyíregyházi alprogram: www.digitalismagyarorszag.kormany.hu/digitalis-magyarorszag-nyiregyhaza-alprogram

eMagyarország Program: www.emagyarorszag.hu

Tudásod a Jövőd Program: www.tudasodajovod.hu

43.

VI.

Foga

lom

tár

FOGALOMTÁRÁROP:

Államreform Operatív Program (2007-2013)

célcsoport: egy kommunikációs kampány során azok összessége, akiktől a kommunikáció hatására valamilyen cselekvést várunk el.

digitálisan írástudatlanok: a társadalom azon tagjai, akik pénzügyi erőforrások és/vagy motiváció híján sem számítógépes, sem pedig internetes ismeretekkel nem rendelkeznek, ilyen tudásra sem az iskolarendszerben, sem azon kívül nem tettek szert.

Digitális Magyarország:A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia megvalósítását segítő program, melynek célja, hogy beavatkozá-sai révén növekedjen és minőségileg javuljon az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgálta-tásokhoz való hozzáférési lehetősége (megfelelő eszközrendszer és hálózati infrastruktúra biztosításával, intelligens megoldásokkal, elektronikus szolgáltatások nyújtásával stb.), illetve ezen szolgáltatások igény-be vételének aránya (készségfejlesztés).

digitális megosztottság: az a szakadék (digital gap, digital divide), amely a digitális korszak eszközeit napi szinten használókat vá-lasztja el a digitálisan írástudatlanoktól. A másodlagos digitális megosztottság pedig a magas szintű digitá-lis szolgáltatásokat használókat választja el az alapszintű felhasználói tudással rendelkezőktől.

domén: webcím, melyet egy böngészőprogram címsorába gépelve elérjük az adott honlapot.

egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning, LLL):minden olyan tanulási, illetve ismeret- és tapasztalatszerzési tevékenység összefoglaló elnevezése, melyet tudás, készségek és/vagy kompetenciák elsajátítása érdekében végzünk életünk bármely szakaszá-ban (élethosszig tartó tanulásnak is szokták nevezni).

EFOP:Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (2014-2020)

EKOP:Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (2007-2013)

44.

e-kormányzati szolgáltatások: mindazon szolgáltatások gyűjtőneve, amelyeket valamely központi közigazgatási intézmény, hivatal vagy helyi önkormányzat a lakosság vagy a vállalkozások számára elektronikus formában (internetes és/vagy mobil telefonos platformon) nyújt.

elektronikus kereskedelmi szolgáltatások: olyan, digitális alapú, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, amelynek célja valamely áru, vagy szolgáltatás üzletszerű értékesítése, beszerzése, igénybevétele.

EÜF:Elektronikus Ügyintézési Felügyelet, amely a Belügyminisztérium keretében működik, és feladata a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szeüszök) engedélyezése.

FAT akkreditációval rendelkező képzési program: olyan képzési program, amely rendelkezik a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 19. §-a alapján az adott képzésre vonatkozó programakkreditációs tanúsítvánnyal.

fenntartható fejlődés: olyan fejlődés, amelyben a gazdasági növekedés, a környezetvédelem és a társadalmi fejlődés szempontjai azonos hangsúlyt kapnak. A fenntartható fejlődés „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket” (ENSZ).

GINOP:Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020)

GOP: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (2007-2013)

IKT (infokommunikációs és távközlési) eszközök és szolgáltatások: az informatikai és kommunikációs eszközök, illetve a hírközlési hálózatok segítségével igénybe vehető elekt-ronikus szolgáltatások és az ezt lehetővé tevő eszközök, berendezések.

információs társadalom: az ipari társadalmat követően kialakuló forma, amelyben az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése központi szerepet kap.

innováció és K+F:az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése. A kutatás-fejlesztés (K+F) magában foglalja az ismereta-nyag növelése érdekében végzett kreatív munkát, valamint a létrejövő ismeretanyag új alkalmazások kidolgo-zásához történő felhasználását. A K+F keretében három fajta tudományos tevékenységet különböztetünk meg, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.

45.

internet penetráció:Az internet-hozzáférés elterjedtségét jelző legszélesebb körben használt mutató, amely a 100 lakosra vetí-tett előfizetések számát mutatja. 25 százalékos internet penetráció azt jelzi például, hogy az adott területen 100 lakosra összesen 25 internet előfizetés jut.

interoperabilitás:Az informatikai rendszerek közötti együttműködési képesség.

ket:közigazgatási eljárásokról szóló törvény

KKV (kis- és közepes méretű vállalkozások): a kisvállalkozások olyan vállalkozások, melyek 10 főnél többet, de 50 főnél kevesebb alkalmazottat fogla-koztatnak, és éves árbevételük és/vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 10 millió eurót. A középvállal-kozásoknál 50 és 250 fő közötti foglalkoztatotti létszám mellett 50 millió euró a maximális árbevétel. A 10 fő alatti cégeket mikrovállalkozásoknak nevezzük.

KÖFOP:Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (2014-2020)

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020:2015 elején elfogadott stratégiai dokumentum, mely a Magyary Program folytatásának tekinthető és az Európai Uniós fejlesztési ciklusokhoz igazodva a következő hét évre tervezett közigazgatás-fejlesztési elképzeléseket tartalmazza.

kulcskompetenciák: a kompetenciák az adott helyzetben megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözetei. A kulcskompe-tenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztatáshoz.

Magyary Program:a magyar kormány 2011-ben fogadta el a Magyary közigazgatás-fejlesztési programot, amely legfontosabb stratégiai célként a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtését és a közszolgáltatások színvonalának emelését határozta meg; a program világossá teszi, hogy e célok eléréséhez nélkülözhetetlen az elektroni-kus szolgáltatások fejlesztése.

másodlagos digitális megosztottság: ld. digitális megosztottság

Nemzeti Infokommunikációs Stratégia: A hazai informatikai és távközlési szektor fejlesztésének stratégiai irányait, fejlesztési súlypontjait a 2014-20-as időtávra vonatkozóan az uniós elvárásokkal is összehangoltan tartalmazó, 2014 februárjában elfoga-dott tervdokumentum

VI.

Foga

lom

tár

46.

NGA:Nagyon nagy (30 Mbps feletti) sávszélességet biztosító úgynevezett újgenerációs hozzáférési hálózatok, amelyek elsősorban a sűrűbben lakott övezetekben terjedtek el.

önfoglalkoztatás: az önfoglalkoztatás a hagyományostól eltérő munkavégzés egy formája, amikor az önfoglalkoztató aláren-deltség nélkül, saját maga végez tevékenységet egy másik független gazdasági szereplő részére, a közöttük szabadon kialkudott összegért. Ebbe a körbe tartoznak a különböző mezőgazdasági termelők és a szellemi szabadfoglalkozásúak, amennyiben foglalkoztatásukat maguk szervezik.

Public Relations (PR): kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés és bizalom megteremtése és fenntartása.

szeüsz:szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amelyet hatósági engedélyezési eljárás keretében kell engedélyeznie a BM keretében működő Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF).

Széchenyi 2020:Az Új Széchenyi Tervet követő, a 2014-2020 közötti időszak fejlesztéseit összefogó kezdeményezés.

szélessávú hálózatok: a hírközlési infrastruktúra részei, amelyek nélkülözhetetlenek az internet-szolgáltatáshoz és az interneten nyújtott elektronikus szolgáltatásokhoz. Főbb elemei az országos gerinchálózat, a helyi hozzáférési hálózat és kettőt összekötő körzet- vagy felhordó hálózat.

TÁMOP:Társadalmi Megújulás Operatív Program (2007-2013)

távoktatás: az oktatás egy olyan formája, ahol a tanár és a diák nem egy helyen vannak. A hallgató a képzési idő nagyobbik részében egyedül, önállóan tanul, kisebb részében pedig konzultációkon vesz rész. A kapcsolattartás, a kon-zultáció és a számon kérés egyaránt történhet elektronikus úton - ez esetben e-learningről beszélünk.

távmunka: szellemi tevékenység, amelyben a munkavállaló otthon, vagy egy külső munkahelyen (például teleházakban, vagy távmunka központokban), számítógép és internet segítségével önállóan old meg feladatokat a földrajzi-lag elkülönült helyen lévő munkáltató megbízásából.

TIOP: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (2007-2013)

47.

tudásalapú gazdaság: az információs társadalom gazdasági metszete, amelyben a gazdasági növekedés és a termelékenység leg-fontosabb mozgatóereje a tudás, amely elsősorban a technológiában, illetve szellemi tőkében testesül meg. A tudásalapú gazdaság termelési folyamatai az információ és a tudás felhasználásán és elosztásán alapul-nak. A tudásalapú gazdaságban a jólét, a teljesítmény és a foglalkoztatottság növekedését a tudásintenzitás és a magas technológia dinamikus fejlődése határozza meg.

ÚSzT:Új Széchenyi Terv

VEKOP:Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (2014-2020)

webszerver (szerver): Az internet egyik legalapvetőbb „építőeleme”, a weblapokat, levelezést, fájlokat kiszolgáló, folyamatosan üzemben lévő, az internetre kapcsolt számítógép.

web 2.0: olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, melyek nem egy központi szerkesztőség által készített anyagok megjelenítésére, hanem közösségi szolgáltatásokra – azaz a közösség tagjai által készített tartalmak meg-osztására, és kommentálására – alapulnak.

WoM kommunikáció (szóbeszéd): a marketing azon felismerésén alapul, hogy sok esetben nem a reklámok, hanem ismerőseink, barátaink szavára adunk legszívesebben. Ezt a jelenséget nevezték el word-of-mouth kommunikációnak, amely min-den olyan cselekedet (szóbeli/írásbeli; online / offline), amikor két vagy több fogyasztó információt cserél egy adott termékről vagy szolgáltatásról.

VI.

Foga

lom

tár

48.

49.

VII.

Impr

essz

um

IMPRESSZUMA könyv az ÁROP-2.2.18-2012-2012-0001 „Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés és azokról tájékoztatás” projekt eredményeként készült, mint a közszolgálati tisztviselők részére szóló tájékoztató kiadvány

Az ÁROP-2.2.18 NETEN A HIVATAL projekt honlapja:www.netenahivatal.gov.hu

Szerkesztette:Szenes Gábor

Lektorálta:Csótó Mihály

Felelős kiadó:

2015 © Minden jog fenntartva / All rights reserved

Tördelés és nyomdai kivitelezés:Graphasel Design Studio Kft.www.graphasel.hu

ÁROP-2.2.18-2012-2012-0001Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés és azokról tájékoztatás

www.netenahivatal.gov.hu