Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-utcza 4. szám.)

^ c # ? j e Í M

V

,. N1

v ^•SíSff iMR

K T5XRNAPI UTx7 14-IK SZÁM. 1886. BUDAPEST, ÁPRILIS 4. XXXIII. ÉVFOLYAM. Előfizetéli föltételek: VASÁRNAPI ÜJSAG és \ egész érte 1 2 írt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / féléYre „ 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÜJSAG: í egész é-vre 8 írt l félémé ... 4 - •

Csnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: í egész évre 6 frt i félérre ... 3 •

Külföldi előfizetésekhez * postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

EGY MAGYAR EXPEDICZIó A KELETEN.

AMAGYAR nemzetnek századokon át nagy szerepe volt a Balkán-félszigeten. A déli

. szlávoknak a félhold elleni harczaiban Hunyadi János volt a vezér és Hollós Mátyás vitt kultúrát a Balkán lejtőire. A török hatalom meg­törése után mintegy önmagától elementáris szük­ségesség gyanánt merült föl a dunai konföderáczió eszméje, mely a keleti népeket magyar erkölcsi hegemónia alatt akarta egyesíteni. A nemzet vezérei is érezték, hogy Magyarország van hivatva

a Balkán-félszigeten vezérszerepet vinni és ott a nyugati kultúrát elterjeszteni. Ez az eszme lebe­gett Széchenyi előtt, mikor a Vaskapu szabályo­zására gondolt. Ezt az eszmét hangoztatta sok­szor Kossuth Lajos. Mikor J 867-ben helyreállott az alkotmányos állapot és a nemzet karjai fel­szabadultak a bilincsekből, ismét felhangzott az évszázados jelszó: «Keletre magyar!»

Gorove minisztersége alatt nagy értekezlet jött össze, mely egyhangúlag kimondta, hogy Magyarországnak missziót kell teljesítenie kele­ten és hogy az al-Dunán kell a nemzet duzzadó tetterejének küzdtért találnia.

Nem gondolt senki hódításokra, a keleti né­pek leigázására, délszláv földek annexiójára. Ezt elég világosan jelentette ki és bizonyította be a magyar nemzet 1878-ban, midőn oly zajosan tüntetett Bosznia okkupácziója ellen. És Oszmán pasát sem azért ünnepelte a hazai közvélemény, mert az átkos emlékű budai pasák ivadéka volt, hanem azért, mert leverte Skobelevet és megállí­totta konstantinápolyi útjában az oroszt. És ha a vitéz bolgár fejedelem azon a napon, melyen az egyesült Bulgária királyává kiáltatja ki magát, vasra vereti az ármánykodó szófiai orosz főkon­zuli : Budapest utczái bizonyára ki lesznek vilá-

Réthy László. Strausz Adolf. Weisz Berthold. Inkey Béla. Nóvák Bertalan.

M A G Y A R E X P E D I C Z I ó K E L E T E N . ZÁRÁBAN FÖLVETT FÉNYKÉP UTÁN.

György Endre.

214

gítva a tiszteletére. És ha egy orosz hadtest ki találna kötni Burgasban, a magyar közvélemény nem követelne kompenzácziót, hanem prokla­málná a bolgár föld felszabadítását az orosz iga alól.

Nem alattvalókat, de jó barátokat keresünk mi a Balkán-félszigeten; nem hadsereget, de ipar-czikkeket akarunk oda exportálni; nem kor­mányzókat, hanem kereskedelmi ügynököket aka­runk oda küldeni.

Mikor a Balkán-félsziget lecsendesült s kihe­verte a múlt évtized nehéz viharait és a közvéle­mény nem hallotta annyiszor emlegetni a fülében oly rosszul hangzó Szaloniki nevet: illetékes körökben ismét foglalkozni kezdtek azzal az esz­mével, hogy a magyar kereskedésnek összekötte­téseket kell szerezni a Keleten.

A kereskedelmi minisztérium ehhez képest a keleti tartományok kereskedelmi és forgalmi vi­szonyainak tanulmányozásába bizottságot küldött ki, mely Finály Henrik vezetése alatt Biasini Domokos, Diamonde Manoli, Zsigmond Ákos és György Endre urakból állt. Ez a bizottság 1881-ben a miniszternek részletes jelentést adott be, kiterjeszkedve abban Brassó, Bukarest, Plo-jest, Braila, Galacz, Tulcsa, Ruscsuk, Viddin és Belgrád kereskedelmi viszonyaira.

Közeledett az országos kiállítás. Készültünk bemutatni a müveit világnak kulturális munkánk eredményét, bebizonyítandók, hogy a ezivilizált országok színvonalára emelkedtünk. De mit akartunk ezzel bizonyítani? Azt talán, hogy a nyugati iparral a saját piaczain versenyezhe­tünk ? Ilyesmit a legvérmesebbek se hittek. A ki gyakorlatilag fogta fel a dolgot, csak annyit remélhetett, hogy iparunk meghódítja magának a hazai piaczot és meg fogja mutatni a keleti népeknek, hogy szükségleteinek beszerzése végett nem kell Budapesten tul mennie. A keleti export fejlesztését vártuk a kiállítástól. Ez volt a jö­vőre szóló gyakorlati czélja.

Ezért már a kiállítás megnyitása előtt össze­gyűlt a kereskedelmi minisztérium egyik ülés­termében mintegy húsz nagykereskedő, elhatá­rozván, hogy keleti kiviteli társaságot fognak szervezni. Az alapszabályok tervezetét egy hár­mas bizottság (György Endre, Weisz Berthold és Strausz Adolf) ki is dolgozta. E tanácskozások közben merült föl a keleti pavillon eszméje, mely, hogy úgy mondjuk, szemlélhetővé tette az eszmét és azt eredményezte, hogy iparosaink és keres­kedőink ezrei foglalkoznak, mindenike külön-külön, a keleti export eszméjével. A keleti kivi­teli társaságnak csak meg kell alakulni, oda kell állni a központra, a készenálló tartalékosokat mozgósítania, hogy megkezdhesse a magyar ke­reskedelem békés és áldásos invázióját a Balkán­félszigeten.

A kormány tovább ment. Múlt évben kikül­dött egy kis csapat éclaireur-t, úttörőt

Válogatott férfiak voltak. Neveiket a közönség jól ismeri. Ott van például György Endre, a képviselőháznak egyik legalaposabb képzettségű tagja, a tudományos akadémia kiadásában meg­jelenő «Nemzetgazdasági Szemle* kiváló szak-avatottságú szerkesztője. A «Vasúti Közlöny »-t is szerkeszti, s a vasúti politika terén még a kül­földön is ismeretes szaktekintély. Ö volt legin­kább hivatva második keleti expedicziónk veze­tésére, mert «Keletre magyar!» czímü müvével ő irányozta ujabban a nemzet figyelmét az oriensre, ő mutatta ki először részletesen is, hogy mily hasznos missziót teljesíthetünk a Balkán-fél­szigeten.

Jeles tagja volt az expedicziónak Inkey Béla ia Mint geolog tanulmányozta az átutazott or­szágokát "és az észleletéiről közzétett közlemé­nyek a szakköröket nagy mértékben foglalkozta-ták. Észleletei nemcsak tisztán tudományos

VASÁRNAPI U J S Á ( T _ _ _ _ =

szempontból érdekesek, de nagy gyakorlati hord-erővel is bírnak, mert az a kérdés, hogy a föld néha milyen kincseket rejt magában, rendkívül fontos a Balkán-félsziget anyagi jövőjére nézve és helyes megoldása nagy tőkéknek biztosit termé­keny elhelyezést.

Az expediczió első sorban voltakép kereskede­lem-politikai jelleggel birt és ezért részt vett ab­ban Weisz Berthold gyáros is, kinek kereskede­lem-politikai tanulmányai rendesen nagy figye­lemben szoktak részesülni.

A Balkán-félsziget anyagi fellendülésére igen nagy befolyást fognak gyakorolni a vasutak; azok iránya és tarifapolitikája sok tekintetben mérvadó arra nézve, hogy ki dominálja majd az aldunai tartományok piaczait. A kérdés ezen oldalának tanulmányozása végett részt vett az expediczióban Nóvák Bertalan, a magyar állam­vasutak főmérnöke, míg Eéthy László, nemzeti múzeumi régiségtári segédőr, régészeti tanulmá­nyok czéljából kisérte az expedicziót.*

Végül említjük — noha érdemére nem utolsó — Strauss Adolfot, ki hosszú évek óta minden idejét és tehetségét a Balkán-félsziget megisme­résének és ismertetésének szenteli. «Bosznia és népe» czímü két kötetes müve az első nagyobb munka, mely az okkupált tartományokról ujabb időben közzététetett. A munkáról a niagyar sajtó nagy elismeréssel szólt; a bécsi és a németországi sajtó számos kiváló közlönye vezérczikkekben méltatta a szakszerű és terjedelmes munkát; múlt évben pedig Laveleye, a hires belga tudós, a «Revue des deux Mondes»-ban a délszláv tarto­mányokról czikksorozatot tett közzé, melynek Boszniára vonatkozó részét majdnem egészen Strausz müve nyomán irta meg, a szerzőt többször idézvén,mintalegjobb kutforrást Boszniára nézve. Ilyen megtiszteltetésben nem sokszor részesülnek a fiatalabb magyar irók munkái.

Strausz Adolf volt az expediczió referense, a mennyiben annak észleleteit számos felolvasás­ban és hirlapi czikkben ismertette meg a kö­zönséggel.

Az expediczió a következő utat tette meg: Az expediczió augusztus 12-én indult útnak

Trieszt felé, ennek, valamint Fiúménak kikötő­jét és forgalmát téve tanulmánya első tárgyául. Augusztus 18-án Zárában, 19-én Sebenicóban volt az expediczió. Itt a társaság egy része vas­úton, a másika hajón ment Spalatóba, hol kü­lönösen a környékbeli magyar történeti emléke­ket vizsgálták. Augusztus 24-én Raguzaba értek, és ugy itt, mint a többi eddig érintett városokban különösen a kereskedelmi kamrák buzgólkodtak számukra a szükséges gazdasági adatok gyűjté­sében. Augusztus 25-én Cattaróba érkeztek, s másnap a meredek hegységen át Montenegróba folytatták útjokat. G'ettinjeből augusztus 27-én indultak Rjekának, a hol 28-án egy vékony lond-rábau tették meg azt a regényes utat a skutarii tavon végig Éjszak-Albánia határáig. Skutari-ban két napot töltöttek s augusztus 31-én lóhá­ton indultak Alesson keresztül Giovanni di Me-duaba. Másnap a Lloyd «Smyrne» nevű hajóján Durazzóba utazott a társaság. Az osztrák-magyar forgalomra nézve oly nagy fontossággal bir e hely, hogy jónak látták itt maradni szeptember 4-éig. Innen Valonán át Korfuba indultak, Korfuból 7 -én érkeztek Patrasba, a hol görög hajón Korin-thusba menve, gyalog végig járták a Türr tábor­nok által most épített csatornát és Kalamakiból görög vasúton Piraeusba s onnan Athénbe men­tek, hogy az ipar terén utóbbi időben oly nagy erőfeszítést tevő görög népet alaposan tanulmá­nyozhassák. Szeptember 15-én indult az expedi­czió a «Castore» hajón Szaloniki felé, a hová 16-án ugyan megérkeztek, de ki nem szállot­tak, mert a török kormány az egész társasá­got vesztegzár alá helyezte négy napra. Szeptem­ber 21-én szállhatott csak partra az expediczió. Gróf Vitkovics főkonzul, valamint gróf Coronini Rudolf, báró Leonardi, Allatini, Mizrachi nagy-

* E derék fiatal régészünk tollából ez alkalom­mal közöljük a «Vasárnapi Ujság» számára irt czik-két, mely az expediczió albán földi tartózkodása ide-

i jéből tartalmaz érdekes részleteket. — Szerit

14. SZÁM 1886- xxxm. ÉVFOLYAM.

kereskedők nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarok Szaloniki kereskedelmi és ipari viszo­nyait körülményesen tanulmányozhassák. Szalo-nikiból Demir-kapun át Gracskóba indultak, hol az expediczió két részre oszlott. Az egyik rész nyugatra ment s Prilipen át Bitolia-Monasztirba indult, hol különösen Ali Kemali pasa igen elő­zékenyen fogadta Strauszt, Inkeyt és Novákot, s nagy érdeket tanúsítva az utazás körülményei iránt, szívesen támogatta a magyarokat minden tekintetben. A társaság másik része Üszkökön át Szerbiába ment Nisig, hogy ott azután ismét találkozva, együtt folytassák utjokat Bulgáriába. Október 5-én értek Nisbe, de ott már a mozgó­sított szerb hadsereget találták együtt, s így az út folytatása most egyelőre megszakadt.

Igen szárazon vázoltuk az egész utat, mert ha csak némi részletezésbe akarnánk is bocsátkozni, csak egész felületesen akarnánk is jellemezni a bejárt vidékek jelentőségét: messze túlhaladnék egy czikk keretét.

Az expedicziónak gyakorlati jelentősége van. Intéző köreink, úgy látszik, az eszmét, a mely a keleti pavillont, és ezt az expedicziót létrehozta, komolyan fölkarolták. Erről tanúskodik a keres­kedelmi múzeum létesítése. •

De a múzeum csak theoria. Ha a gyakorlat terére akarunk lépni, meg kell teremteni a keleti kiviteli társulatot. Nem bocsátkozunk most ennek a kérdésnek bővebb fejtegetésébe. Az itt elmondottak után nem is tartjuk ezt most szük­ségesnek. Az eszme bővebb kifejtésére talán lesz még alkalmunk. Ezúttal csak tájékoztatni kívántuk közönségünket, hogy ne higyje, misze­rint közéletünk az életre való s gyakorlati irány­ban messzire ható egészséges eszméknek híjával van. Csendben és zajtalanul ugyan, de szerényen folyik a munka egy oly kezdemény létesítésén, mely hazánk gazdasági fölvirágoztatásában s a Balkán-félszigeten minden erőszak alkalmazása nélkül egy szebb és boldogabb jövendő megte­remtésében hatalmas tényezőnek ígérkezik.

S—i A—n.

ELSŐ ÁLLOMÁSUNK ALBÁN FÖLDÖN. — Balkáni úti naplómból. —

A keleti expediczió, mely a Balkán-félsziget nyugati részének bejárása czéljából 1885 évi augusztus hó elején indult el Triesztből: a dal­mát városok s Montenegró érintésével augusztus 28-án indult Skutariba, Éjszak-Albánia főváro­sába. A skutarii tó, mely a Montenegró lábánál fekvő Rjeka falunál kezdődik, Skutari városáig egy jó napi út. Rjekából dereglyén öt montenegrói evezőssel indultunk útnak, hogy küldetésünk legfontosabb czélját, Albániát elérjük. A nap keleti hévvel sütött, a csendes, regényes környékü tó tükrén vízi rózsák ragyogtak a nap fényében, junákjaink evezőcsapásai ezüst barázdákat vág­tak a vizén s mi dalmácziai és czettinyei.tapasz­talainkat beszélve meg, vagy gondolatokba me­rülve szemléltük a hegyvidékeket, mely a ta­vat körülveszi. Sárgás sziklacsoport ez, itt-ott egy-egy maroknyi zölddel, melyek a pártokon forrásvízzel kecsegtetik a hajósokat.

A nap lealkonyodott már s lilaszínből sötét kékbe vált az ég, midőn kísérőink dereglyénkkel a parton kikötöttek azzal a megjegyzéssel, hogy most értük az első albán falut, hol meg kell hál­nunk ; kora reggel folytathatjuk utunkat Skutari felé, mely már csak egy óra járás ide. «Esti órá­ban Skutariban nem tanácsos c:ernagorcznak kikötni», mondogatták embereink. Mi is jónak láttuk ezt így és partra lépve botorkáltunk a leg­szélső házikóig, mely Se' Roko (Szent Rókus) falu hánja, azaz vendégfogadója.

Sötét volt s néma az egész part. A kis faW mély álomban szendergett, kutyaugatást sem hallottunk, csak a tó vizének csobbanása hallat­szott felénk. _

Zörgettünk a deszka-ajtón. Nagy vártatva ajtó-nyikorgást s lépéseket hallottunk; aztán egy nyírott fejű albán nézett ki a félrereteszelt ajtó mögül, kérdezve, hogy kik vagyunk s mit aka­runk? — «Utasok; kávét, éjjeli szállást.*— Ta­gadólag intett fejével, a mi itt már azt jelenti: «tessék belül kerülni, szolgálatotokra vagyok.*

14. SZÁM. 1S8K. XXXIII. ÉVFOLYAM- VASÁRNAPI ÚJSÁG. 215 Beléptünk a nyitott ajtón. Albánunk lámpát

gyújtott. Mi letelepedve az ajtó küszöbére meg egy deszka padra, félszerszerü helyiségben talál­tuk magunkat, mely kocsma, szatócsbolt és ká­véház volt egy fedél alatt. Á deszkafal mellett hordók álltak sorban, egy emelvényen faggyú­gyertya, szappan, dohánycsomagok s egyéb sze­rény áruczikkek jelezték Se Roko czivilizácziójá-mértékét.

Albán, szerb, török tudományunkat össze­szedve megértettük magunkat albánunkkal, ki utazásunk czélja és iránya felől kérdezősködött s örömmel hallotta, hogy mi is «latinok* vagyunk, mert így nevezik magukat a katholikus albánok. A kávé csakhamar elkészült, melyet apró csé­székbe töltögetve szolgált fel emberséges házi­gazdánk.

Fáradtak s a nap hevében megviseltek voltunk valamennyien. Keveset beszélve fogyasztottuk kávénkat s gyanúsan nézegettünk magunk köré, mintha azt kérdeztük volna: vájjon hol s egy-átalán vetnek-e ma nekünk ágyat?

Albánunk magunkra hagyott; majd visszatért s szőnyegeket, párnákat s házának minden ké­nyelmét előhordogatva magával, a helyiség egy deszkázattal elkerített része felé mutatott, mely éjjeli szállásunk leend. A szőnyegeket kiteregette, a párnákat sorba fektette a fal mellé, takarók után is nézett, melyekből egész nyalábbal hozott elő lakása hátsó részéből, hol családja lakik.

Hisz ez mennyei kényelem, a minőre nem is számítottunk, s dicsértük házigazdánk gondos­kodását, ki önelégülten fogadta az elismerést. Aztán ide adta ketreczünk kulcsát, mely egy ki­felé nyíló kis ajtóra szólt: jó éjt kívánt s ma­gunkra hagyott.

Lefeküdtünk szép sorjában, fejünk alá csömö-szölve párnát, úti táskát, az édes álomnak adan­dók át fáradt, testünket. Egyikünk, másikunk el is aludt. Én hánykolódva töltöttem néhány órát, bántotta szemeimet a pislogó lámpa, mely alkalmasint egy bizonyos nagyobb szabású, gyors léptű bogár elriasztása czéljából függött a falon. Éjfél után előbújtam fekhelyemről, kinyitottam az ajtót s a ház elé sompolyogtam, hol plaidebe burkolózva, egy lombos fa alá feküdtem. Ál­modtam és tűnődtem. Tündéri képek vonultak el szemeim előtt. Végig utaztam Dalmácziát, a montenegrói hegyvidékeket. Láttam Spalato ró­mai palotáit, abban a fényben, melyet azoknak Diocletianus császár adott, láttam a római kikö­tőt, hajóival, melyek Brundusiumból járnak Illyricumba, a parton mozgó népet; láttam Ra-guzát pálmafáival, a főtéren lépdelő rectort (polgárnagy) kíséretével, velenczei öltözetekben a dogék idejéből; láttam Lacroma szigetét emelkedni ki a zöld tengerből, mögötte a piros hajnalt a nap vörös korongjával; aztán a gyönyörű kattarói bocchét s a serpentin-utat iel Czettinyébe; majd Nikita fejedelmet láttam udvarával, daliás csernagorczokkal in­dulni a templom felé, meghallgatandók a pópa szent miséjét; aztán egy nagy fa alatt lát­tam a mint népének, mely tisztelettel állja körül, törvényt mond és igazat lát. Majd vitézi jelenetek vonultak el szemeim előtt: monteneg-róiak harczai a törökökkel, melyek Hunyadi Já­nos korára emlékeztetnek. Láttam azokat a vén harczosokat lófarkas zászlókat csavarni ki a tö­rök kezéből, kiknek arezképeit mutatták Czetti-nyében a múzeumnak nevezett helyiségben, hol csupa török trofeum ékesíti az egyszerű falakat. Tarka képek, melyek, mint utunk, gyorsan vál­tották egymást.

Hajnalodott. Se Roko egy éles hangú kakasa szólalt meg egy kerítés mellől, mikor felébredtem. Érdekes látvány tárult szemeim elé; fölöttem fügefa terjesztette ki szép fodros leveleit, mögöt­tem gránátalmák piroslottak, a skutarii tavon fehér szárnyú halászbárkák czirkáltak, a víz szélén albán asszonyok mostak és sulykolták fehérneműiket. Montenegrói evezőseink a par­ton hevertek, Kraljevics Markó történeteit éne­kelve.

Egy óra múlva a bárka népe készen volt az jitra. Albánunktól, ki hálálkodva fogadta néhány húszasra menő számlánk kiegyenlítését, búcsút Veve, a bárkába szálltunk, mely a falu alatt ke-""ve, Skutari felé vette útját.

A nap kisütött, a reggeli köd eloszlott s a kö­zel parton Skutari városa bontakozott ki előt­tünk. Minarettek buktak elő, majd háztömegek emelkedtek ki a zöld part fái közül. Kis idő mt>lva, nagy város kikötőjében álltunk meg, hol egy kopott egyenruháju török vámtiszt, egy se­

reg rongyos hamál s egy daliás, albán öltözetű hófehér fustanellás (görög szoknyaszerü öltözet) férfi várt reánk, utóbbi piros fezén az osztrák kétfejű sassal, a mit konzulátusaink kavaszai (hajdúi) viselnek. Olaszul üdvözölt bennünket, jelentve, hogy a czettinjei konzul táviratilag je­lezte érkezésünket s ő azért van itt, hogy a vá­rosba vezessen, hol már gondoskodtak elhelyezé­sünkről.

A partra kirakott s török kényelemmel meg­vizsgált íitipodgyászunk után száz kéz nyúlt. Az egész hamál had szolgálatunkra akart állani. Kavaszunknak összes tekintélyét (melyet hosszú rézgombos pálczájával jelzett) kellett latba vet­nie, hogy rendet csináljon s podgyászunkat öt-hat markos legény hátára rakja, kikkel négy-öt régi ezüst (Mária Terézia-féle s itt forgalomban levő) húszasban alkudtunk meg, hordárt tiszteletdíj fejében.

Rongyos utczákon át, egy-egy bekerített temető, rozzant mecset mellett, ütött-kopott kő­kerítések, rácsos ablakok alatt haladva, lassan beértünk a város európai részébe, hol két vendég­fogadó, a konzulátusok házai, egyszóval az a városrész fekszik, hol néhány napra meg fogunk pihenni. Vaszili vendéglős, ki magyar alattvaló (jólelkű horvát ember), vendéglője ajtajánál várt reánk, üdvözölve a «landsmannokat».

Itt értük kelet első nagyobb városát. A rozzant házak és szennyes boltok, a műhelyek és bazár, mecsetek és konak, s az utczák festői öltözetű népe oly tarka változatos képet nyújtanak Sku­tariban, hogy engem, ki keletet most láttam elő­ször, a legnagyobb csodálkozásra ragadtak. Szép a kelet itt is, minden szegénysége, minden nyo­morúsága mellett is. Máskép süt itt a nap, a le­vegőnek más illata van. Olyan bűbáj vesz körül e török városban, hogy sohasem feledjük el, ha keleti írtunkról hazánkba visszatértünk.

DB. RÉTHY LÁSZLÓ.

TAVASZ. Magasan fönt lebeg A dalos pacsirta — Az égen a tavasz Első, üde pirja. Mint egy szép gyermek-lyány Ki álmából ébred: Sóhajtva mosolyog A kelő természet.

Még előbb vad folyam Folydogál medrében, Tengerből patakká Apadt le nem régen. Fölötte a vándor Madaraknak ezre Kereng, hápog, sivít Egyre gyülekezve.

Míg közel és távol Legel ménes, csorda: Csillog a napfényben Egy-egy falu tornya. Megujultán ragyog A rónaság képe, A tél szemfedőjét Magáról letépve.

Itten szökdécselve Fehér bárány béget, Amott lomha béres Igazít ekéket; Itt mély szavú kolomp, Ottan harsány csengő — Rekettyés bokrokban Édes dalu zengő!

Nincsen is oly kis hely, Egy zuga a földnek, Hol ne örülnének E rég várt gyönyörnek! Temető-kertben a Sírok is mozdulnak: Aszott kórék között Kék ibolyák bújnak . . .

PÁSZTÓI.

A HOLD REGÉI. A hold, a szerelmeseknek ez a hagyományoB

tiszteletbeli pártfogója, Luciántói Jules Vernéig mindig a legkalandosabb képzelgéseknek volt kedvencz tárgya. Nemcsak a szerelmes leste annyiszor áhítattal sugarainak delejes özönét, a mint elárasztja velők a csöndes tájakat, de titkos összefüggést is találtak közte és az emberi hó­bortok némely faja közt, mely a lunatikus név­vel jelöltetik. Költők, érzelgős lánykák unalomig aposztrofálták ezt a szegény érzéketlen és hideg világtestet, s nem csoda, ha már olyanok is akad­tak, kik — természetesen képzeletben — utazást tettek benne, s leírták az utókor mulattatására élményeiket. Legkalandosabb útleírás ezek közt a Luciáné, mert ő útjában Endymionnal is talál­kozott, ki királyilag megvendégelte, míg álmá­ban a földről a holdba szállt fel. Szerinte a hold lakói repülő békákkal táplálkoznak, de nem eszik meg őket, hanem megsütik tűznél s a füst­jét beszívják. Ital gyanánt, mondja, mozsárban törik meg a levegőt s így igen finom harmatot nyernek. Ugyanő fölfedezte annak is okát, hogy honnan származnak a napnyugatkor látható vörös felhők. Nem egyebek ezek, mint nagy mennyiségű vér, melyet a holdlakók és a nap lakói ontanak egymásból harczaik közben.

Egyike a legrégibb hiedelmeknek, hogy a hold­ban egy férfi lakik. Igaz ugyan, hogy a holdnak az angol, franczia, latin és görög nyelvekben nő­neme van, de viszont a németben és a szanszkrit­ban hímnemű fogalom. E nehézséget a tudósok úgy akarták megoldani, hogy föltették, mikép igenis a hold a földdel viszonyítva hímnemű, mert férje annak, de a nappal szemben, mely­nek felesége, nCnemű.

Tudjuk, hogy a görögöknél Diana jelképezte a holdat, a ki kedvesét, Éndymiont elragadta s ez értelemben Endymion volt valószínűleg az első «holdbeli ember». A zsidók hagyományai szerint Jákob van a holdban. Némely német hitrege sze­rint férfi is nő is van a holdban, s azért kerül­tek oda, a mért a férfi vasárnap tövisét szórt a templomba vivő útra, hogy feltartsa a misére menőket, a nő pedig vajat köpült vasárnap. Ezért a férfi egy tövisnyalábot, az asszony pedig a vajas dézsát hordja örök időkig.

Dante szerint a holdbeli ember a tövisnyaláb­bal nem más, mint Kain; ő nála csak az eny­hébb bűnösök vannak a holdban, a kik elhanya­golták fogadalmaikat. Egy franczia mese azt mondja, hogy ez a holdbeli ember Júdás Iskariót. Indiában pedig buddhista legendák tartják, hogy Indra egy nyulat vitt a holdba fel, a neki tett szolgálatokért. Viszont az északamerikai indiánok azt hiszik, hogy a holdban egy ember és egy kutya lakik. A maorik hisznek az emberben, de nem a kutyában; az ő regéjök úgy adja elő, hogy Róna egyszer kiment éjjel vizet merítni, de meglátva a felkelő holdat a kútban, megijedt s a fába kapaszkodott. A fa leszakadt alatta s Róna a holdba esett és ott is maradt.

Még czifrábban szól a busmanok legendája. A hold egy ember, a ki magára vonta a nap ha­ragját s ez aztán késeivel (sugaraival) annyira átszurkálja, míg csak egy kis darab marad belőle. Erre könyörögni kezd gyermekei érdeké­ben s kegyelmet kap, hogy újra megnőjön, a mi­kor aztán újra megsérti a napot, s így ismétlődik ez minden hónapban.

Yue-Lao a neve a holdbeli embernek a khi-naiaknál s hatalmában van a házasságok szer­zése. Láthatatlan selyemfonállal köti össze a jövendőbeli férjet és feleséget, mely azonban az egész életen át tart. Fu-cseu környékén nagy ünn;peket is tartanak a tele hold tiszteletére, melyen különösen nők vesznek részt. Egész na­pon és éjen át énekelnek s minden nő széket visz magával, hogy az egész ünnepély alatt ülhessen.

Új hold megpillantásánál, mint nálunk hiszik, a kinek pénz van zsebében, az egész hónapban lenni fog pénze. Anglia némely vidékein viszont azt hiszik, hogy az nj hold az illető jövendőbe­lijét mutatja meg. Az Orkney-sziget lakói nem is házasodnak máskor, mint ujholdban. Corn-wallban pedig az a vélemény, hogy holdtölte és újhold között születő gyermek nem éri meg a férfikort.

A Samoa-szigeteken is különböző vélemények uralkodnak a holdat illetőleg. Beszélik, hogy meglátogatta egyszer e planétát két fiatal ember Punifanga, ki egy fán mászott fel, és Tafaliu, ki egy füstoszlopon szállott fel rá. Majd egy

216 VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Sina nevű asszony is szerepel e hagyományok közt, a ki egy éhínség idején észrevévén a kelő holdat, mely úgy nézett ki, mint egy kenyérgyü-mölcs, felsóhajtott: «Miért nem jöhetsz alá, hogy gyermekem beléd harapjon ?• A hold annyira boszankodott, a mért ennivalóhoz hasonlították, hogy rögtön lejött, s magával vitte az assz-szonyt és gyermekéi Ott vannak ezek meg máig is s a telt holdban a sanioabeliek az ö vonásaikat látják.

Van a holdnak egy ausztráliai legendája, mely igen hasonlít a görögök Kronos-nrythoszához. E szerint a madarak lettek volna az eredeti iste­nek, 8 a sas különösen nagy teremtő erő volt. A hold gonosz lény volt, ki a földön járt, min-féle rosszat cselekedve. Egy nap elnyelte a sast. A sas feleségei hozzá mentek s a hold kór-nézte, hol találhatna egy kutat. Ezek mutattak

pek minden égitestet emberi tulajdonokkal ru­házni fel, valaminthogy vannak a Déli-tenger népei közt, kik a köveket is hím- és nőneműekre osztják s fölteszik, hogy emberi törvények sze­rint szaporodnak.

I >e a hold személyes tulajdonokkal való fel­ruházása mellett szembetűnő vonása a hold regekörének az a befolyás is, melyet az idő­járásragyakorol. «Egy nap, — mondja egy hindu legenda, — a Nap, a Hold s a Szól nagybátyjukkal és nagyiiénjökkel, a Dörgéssel és Villámlással ebédeltek. Anyjok, egyike a legtávolibb csillagok­nak, egyedül várt gyermekei viszatértére. A Nap és a Szél önzőek voltak s végig ették a nagy la­komát, a nélkül, hogy anyjokra gondoltak volna; de a szelid Hold nem feledkezett meg róla. Min­den tál ételnél egy adagot szép hosszú körmei alá rejtett, hogy a csillag is részesüljön belőle.

l i . SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.

lökjön minden ember, és fedje el fejét, ha mutat­kozol", s ezért olyan forró mai najwág a nap. Majd a Szélhez fordult és monda: «Te is, a ki elfeledkeztél anyádról önző mulatozásod közepett, halld sorsodat. Mindig fújni fogsz száraz, forró időben, s el fogsz fonnyasztani minden élőt, azért az emberek átkozni és kerülni fognak mától fogva i', s ezért oly kellemetlen a szól forró idő­ben. Ellenben a Holdhoz így szólt: nLeányom. a mért te megemlékeztél anyádról s fentartottad neki örömeid egy részét, légy híves, enyhe, fénylő. Tiszta sugaraidat ne kövesse semmi ár­talmas nyavalya, s áldva említsenek az emberek". S ezért oly lágy, enyhe és szép a holdvilág a mai napig is. •

Sajátságos, hogy nyugati népeknél a hold mégis a «gonoszszal» kapcsolatosan is előfordul. A boszorkányoknak hitték, hogy van hatalmok

A KOSZÉNBANYA-MUNK

ESZMECSERE. . I E J T O N . A BÁNYA VECiETÁCZIÓJA.

KUTATÁS .lÁKHATÓ r í ITÁN.

neki egyet, s míg ivott, rajtaosaptak egy kö-tomahawk-kal a kihasították belőle a sast.

Még egy más ausztráliai rege ágy mutatja be a holdat, mint férfit, 8 a napot, mint kétes hirfi nőt, ki alkonyatkor valamelyik szeretőjének vö­rös kenguru-bör kabátjában jelen meg. A hold felületen levő foltokat pedig az eszkimók ugy magyarázzák, mint egy asszony ujjának nyomait üldözője arczán.

Különös dolog, hogy a hold regéi ép annyi hasonlóságot mutatnak, mint a csillagok regéi, a legkülönbözőbb népek, a görögök, eszkimók, egyiptomiak, ausztráliaiak, busmanok, észak­amerikai indiánok és maorik hagyományai közt. Akár az az oka ennek, hogy e hitregék egy kö­zős eredetből valók, akár pedig az, hogy az illető népek a művelődés ugyanazon kezdetleges stá­diumán mentek keresztül, az eredmény egyre megy, s mutatja, mennyire hajlandók a vad né-

Jükor .hazatértek, anyjok, ki egész éjjel virrasz­tott miattok fényes kis szemével, így szólt: .Nos, gyerekek, rmt hoztatok számomra?.. A legöre­gebb, a Nap, így felelt: „Semmit sem hoztam szamodra. Azért mentem el, hogy mulatozzak lm rátáimmal s nem azért, hogy anyámnak ebé­det szerezzek,, A Szél pedig felelt: «Én sem

óztam semmi szamodra, anyám. Nem is kíván­hatod, hogy vakum jot hoztam legyen számodra, mdvor csak saját időtöltésemre mentem ki... Ám a H o d így válaszolt: .Anyám vedd ezt, nézd, m l r / f 6 ^ ' e ^ g r á z v a kezeit, olvan á 3 v t r n a í Z 8 0 l t xdé' a m i ^ e t «*BÍem U Linkkor a Csillag a Naphoz fordult e sza­

vát, V . 4 M m t h ( * y t e a z é r t mentél ki, hogy ba-aűndda szórakozz s mulattál és jól laktál, a

W v l V f í Ta n y a d r a , g 0 n d o l t á l TOlna «tthon,

ferrfkT Tnek, 8 U g a r a Í d e z u t á n m i n d i § ionok, es égess el mindent, a mihez érsz Gyü

TALICSKÁZÁS.

a hold felett. De már Assyriában is tulajdonítot­tak halálos befolyásokat a holdnak. A Veda mythologiában Brahma és Visnu vetélkednek hogy melyikók az elsőszülött. Siva közbelép, s azt mondja, hogy ő az elsőszülött, de elismeri felébb-valójának azt, a ki feje koronáját vagy lába tal­pát látni képes. Visnu erre vaddisznóvá változik befúrja magát a földbe, s ily módon meglátja öiva lábát, ki már most úgy üdvözli őt mint elsőszülöttet az istenek között. E mesében De Gubernatis a vadkant mint a rejtőző hold jelké­pet ismén fel. Tovább egy észt regében olvassuk, Hogy egy királyfi sertésevés által tanulta meg a madarak nyelvét. A zsidók is Plutarch szerint azért nem esznek disznóhúst, mert Adonist vad­kan ölte meg. Ha már most Herodotust felüt­jük, azt olvashatjuk belőle, hogy az egyiptomiak Bacchusnak és Lunának (a holdnak) holdtölte-Kor disznót áldoztak, s áldozat után megették

U. SZÁM, 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM. V A S Á E N A P I Ú J S Á G . 2 1 7

húsát. Mindezekből látszik, milyen összefüggés van némely hitregében a hold és a vadkan között.

A hold befolyásáról az időjárásra egész légió babonát lehetne említeni. Közönségesen hiszik, hogy az időjárás átalános állapota attól függ, hogy a hold éjfél előtt vagy éjfél után változott. Más babona szerint, ha a holdujság szombatra esik, akkor az idő egész hónapon át rossz lesz, ha pedig hétfőre, az jó időt mutat. Ismét ha karácsony holdfogytára esik, jó év lesz és meg­fordítva. Jó idő lesz továbbá, ha a fogyó hold szarvai felfelé állnak, s rossz, ha lefelé, míg a hold közelében látható csillag vihart jelent. A holdnak a tenger dagályára való befolyása is jelezve van a regékben; a persák a holdat tart­ják a víz és eső okozójának, a japáni mondák­ban pedig a hold a tenger határtalan kékjének

A FOEKÓ ÉTEL VESZÉLYEI.

Dr. Glaser tekintélyes orvos a ((Journal für öffentliche Gesundheitspflege» czimü folyóirat­ban tanulságos tanulmányt tett közzé a meleg ételek és italok élvezetének ártalmas voltáról. Csaknem hihetetlen, mennyire ragaszkodnak a háziasszonyok és szakácsnék ahhoz a rossz szokás­hoz, hogy az ételt csaknem forró állapotban adják föl. Dr. Glaser állítja, hogy az általa hőmérővel megmért levesek rendesen 70 ° C-t mutattak, tehát 32 fokkal többet, mint a test melege; azaz a háziasszony kényszeríti az embert, hogy oly forróságnak tegye ki fogait és gyomrát, mely a kezeit és lábait menthetlenűl összeégetné. E szokás valódi kínzás, de szerencsétlenségre senki sem látja be. Ily magas hőmérsékü fürdővíz­ben bőrünk elégne és a fürdést kétségkívül halál

A konyha e rettenetes kínzószere, a tüzevés, leginkább mutatja káros hatását az ujabb nem­zedék rossz fogaiban. A fogorvosok egész serege támad újabban s ezek lételének főoszlopa a sza­kácsnék helytelen eljárása, hogy az ételeket és italokat 50—70 Celsius fok melegségben tálalják fel. Sokszor okoskodtak a felett, miért romlanak jobban a felső sor fogai, mint az alsók; világos, hogy ennek oka főkép a természetellenes forróság. A forró falat a nyelvizmok által a szájban egy darabig ide s oda dobatik s rendesen, mint a tekegolyók az asztal szélénél, a fogsornál állapodnak meg. Ennek természetes következése, hogy a fogzo-máncz, különösen a felső sornak benső, torok felé eső részén, legelőbb elromlik; apró kis pattanások támadnak benne, melyekbe czu-kor, savak s más fogromboló szerek könnyen bejuthatnak. De a sok gyomorbaj egy része is e

ASOK ELETÉBŐL.

TEHERMÉRÉS. /.SAKÜTBAN.

VIZ KOZOTT. MOZGÁS SZÚK HELYEN. IAUKFURÁS ROBBANTÁSRA.

ura. Ma már tudjuk, hogy határozottan nincs semmi meteorológiai összefüggés a hold és az időjárás közt.

Hát a hold és az emberi elme közt ? Mert erre mutat legalább a hóbortnak «hmatikus» neve. S bizonyos is, hogy a régi asztrológusok hitték, hogy befolyása van a holdnak az agyra, gyo­morra, a férfi balszemóre, s a nő jobb szemére. Ilyesmit hittek a zsidók is, mint a 121 -dik zsoltár bizonyítja.

Khinában, hol a hold-tisztelet legjobban ki van fejlődve, a Jue-Ping ünnepén, mely minden óv nyolczadik havában tartatik, tömjént égetnek a templomokban, lepényeket sütnek a hold for­májára, s ezeket az Ég királynéjának áldozzák. UgyaneiTŐl szól Jeremiás 7., 18. verse is, csak­hogy a zsidók lepényein az isten vagy istennő képe volt ábrázolva. Sőt sok tekintetben meg­felelő szokás ma is uralkodik Angliában.

követné; igaz, hogy a száj és fogak nem annyira érzékenyek, de ezeknek is megárt a sok. Valóban óhajtandó volna a visszaélés ellensúlyozásául rög­tönzött fényképeket készíteni oly emberekről, kik ily forró levest kénytelenek enni. Csaknem napon­kint láthatjuk ennek következményeit. Mindenki, ki a levesből az első kanálnyit elnyeli, akaratlanul is grimaceokat csinál, homloka összeránczosodik s ajkai és arczizmai megrándulnak.«Tanuja voltam egy izben — irja Glaser—hogy egy parasztasszony felpofozta leányát, mivel a teheneknek vitt mos­lékot nem hűtötte le, de ugyanaz az asszony pár perez múlva az embereknek párolgó edényekben adta fel az ételt; mindenki megfújta a kanalat, átalános grimace mutatkozott az arezokon, olyan, mintha valósággal büntetésből kellett volna meg­enni. Azonban sokszor vagyunk úgy, hogy az állato­kat megkíméljük oly kellemetlenségektől, melyek iránt magunkkal szemben érzéketlenek vagyunk...

természetellenes életmódból magyarázható meg. Bizony okos dolog volna a házi asszonyoknak ós szakácsnőknek főkérj a leves és kávé számára ka­rácsonyi ajándékul hőmérőt adni, hogy esztelenül ne rongálják egészségünket. Az öreg kort élt em­berek nagy részéről tudva van, hogy azok egész életök alatt soha vagy legalább nagyon ritkán ettek és ittak forró italt és eledelt.

HALAK A BÖJT IDEJÉBEN. Az egyház nem egészen szerencsésen szemelte

ki a böjt idejét, legalább a halakat illetőleg, me­lyek ez időben az orthodox nép főeledelót képezik. Február és márczius hónapokban különösen a tengeri halak nem oly ízletesek, mint őszszel vagy a téli időszak alatt s különösen a hering, mely rengeteg számánál s nagy tápláló erejénél

218 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 14. SZÁM. 1886. *«un1jvjnT.^>

fogva a legkiválóbb halnemü eledel, rendesen csak a böjt lefolyása után kapható nagyobb számmal. Ez az oka, hogy a hal farsang és böjt idején sok­kal drágább, mint más időkben s az előkelőbb osztályoknál az olcsónak tartott böjti koszt jelen­tékeny összeget vesz igénybe. Már 200 évvel ez előtt egy falusi nemes háztartásában a böjti halak ára 6—700 forintra ment, abban az idő­ben egy egész vagyon.

A halétel e drágasága okozta azt, hogy a böjti eledelek közt a hal sokkal nehezebben tudott meghonosodni, mint közönségesen hiszik. Háromszáz évvel ez előtt még röpiratokat is irtak a halevés ellen s kormányrendeletek jelen­tek meg, melyekben különböző módokat ajánla­nak, hogy a népet e divatra rászoktassák. Angliá­ban és Skócziában több ily tárgyú parlamenti határozat van s mondják, hogy e határozatok hozatalánál nemcsak a papság, de a — halászok is közreműködtek. Másrészt épen ez a drágaság nagy hatással volt arra, hogy Európa több államában a haltenyésztés felvirágozzék. Egyes kolostorokban s főúri családoknál külön hal­tenyésztőket rendeztek be, melyekben a böjt idején kész halakat találhattak. Mindennek daczára a hal, mint rendes böjti eledel, az egész középkoron át ismeretlen volt s csak egy pár század óta terjedt el át alánosán, de ekkor is csak az által, hogy az egyházi hatóságok némely ese­tekben egyenesen pénzbirsággal büntették az olyanokat, kik a böjt alatt hús helyett nem halat ettek.

Jelenleg a hal, mint specziálisan böjti eledel, már csak Spanyol- és Olaszországban van átalános szokásban; a többi országokban is több halat fo­gyasztanak ugyan el ez időszakban, mint máskor, de nem tekintenek épen a böjti napokra. Leg­élénkebb a halpiacz böjti napokon Parisban, va­lóságos látványosság, tele a nap minden órájában zsibongó tömeggel. A halak egy részét Angliából viszik ide s köztök sok oly folyóvízi halat és ten­geri állatot, melyet az erősebb táplálékhoz szo­kott angol egyátalán meg nem enne, míg a fran-czia, különösen mert ügyes és ízléses kiállításra alkalmasak, drága pénzen veszi meg.

A hal különben mint táplálék a legtöbb szak­értő véleménye szerint nagyon kevéssé pótolhatja a húst s tisztán hallal, bármily mennyiséget fo­gyasztanak is el belőle, nem lehet oly életet foly­tatni, mint marhahús- és baromfi eledel mellett. Mint az életrend változatosságának egyik ténye­zője azonban eléggé czélszerű s egészségi szem­pontból is, akár parancsolj a ránk valaki, akár nem, igen helyes hetenként egyszer, legfeljebb azonban két izben a húseledel helyett halat fogyasztani.

SÁNDOR MÁTYÁS V E R N E G Y U L A R E G É N Y E .

FRANCZIÁBÓL FORDÍTOTTA HUSZÁR IMRE

Egyedül jogosított magyar kiadás. HARMADIK RÉSZ.

I. A Közép-tenger.

Harmincznegyedik folytatás.

"Szép a Közép-tenger, főleg e két jellemző tulajdonságánál: harmonikus kereténél és a levegő és világosság élénkségénél és átlátszóságá­nál fogva.. . Csodálatosan megedzi az embert. Megadja neki a legerősebb ellentállási képességű nyers erőt, partjain születnek a legizmosabb fajok».

Michelet mondta ezt és jól mondta. De nagy szerencse az emberiségre, hogy ha nem is Her­kules, de a természet elszakította a Calpé sziklát az Akyle sziklától és megalkotta a gibraltári tengerszorost. Sőt, számos geológus állításával ellenkezőleg, fel kell tételeznünk, hogy ez a szoros minden időben létezett. Nélküle nem volna Közép-tenger. A kipárolgás által ez a tenger háromszorta több vizet elveszt, mint a mennyit a beleömlő folyóktól kap és az Atlanti­tenger áramlata nélkül, a mely a gibraltári szo­roson beömölvén, folyvást felfrissíti, már sok száz év óta nem volna más holt tengernél, a he­lyett hogy par excellence élő tenger lenne.

E hatalmas földközi tó legfélreeaőbb, legisme-retlenebb rejtekhelyeinek egyikében rejtette el életet Sándor Mátyás gróf, — (a ki müvének be-fejezeteig Antekirtt orvos akart maradni), — hogy élhessen mindazon előnyökkel, a melyeket

az a körülmény biztosított neki, hogy halottnak hitték.

A földgömbön két Közép-tenger létezik, az egyik a régi világban, a másik az újban. Amerika Közép-tengere a mexikói öböl, melynek kiterje­dése nem csekélyebb ötödfélmillió négyszög kilo­méternyinél. Az európai Közép-tenger kiterjedése csak két millió nyolczszáz nyolczvanötezer ötszáz huszonkét nógyszögkilométemyi, tehát valamivel több amannak felénél, de átalános alakja válto­zatosabb, különálló medenczék és öblök és olyan hydrographiai alosztályok tekintetében gazda. abb, a melyek megérdemlik a tenger nevet. Ilyenek: a görög Sziget-tenger, a krétai tenger, a hason­nevű szigettől északra, a lybiai tenger, ugyan­attól délnek, az adriai tenger, Olaszország, Ausz­tria, Törökország és Görögország közt, az ióniai tenger, a mely Korfu, Zante, Kephalonia és egyéb szigetek partjait mossa, a tyrrheniai tenger, Olaszország nyugati részén, az eoliai tenger a Liperiota szigetcsoport körül, a Proven-ceba beszögellő «Golfé du Lyon», a genuai öböl, mely a két Liguria közé szögellik be, a tuniszi partok beszögellése: a gabesi öböl, a két Syrte, a melyek annyira bemélyednek az afrikai száraz­földbe.

Vájjon Antekirtt orvos milyen titkos zugát választotta ki e tengernek, melynek némely ré­szei még kevéssé ismeretesek ? A nagyobb szige­tek százával, az apróbbak ezrével találhatók abban az óriási medenczében. A kiszögellő foko­kat és bemélyedő apró öblöket megszámlálni hiú kísérlet volna. Hány különböző fajú, erkölcsű és politikai állapotú nép nyüzsög e tenger körül, a melynek partjain az emberiség történelme több mint húsz század óta hagyott hátra nyomokat: francziák, olaszok, spanyolok, osztrákok, törökök, görögök, arabok, egyiptomiak, tripoliták, tuni-sziak, algiriak, marokkóiak, — még angolok is Gibraltárban, Máltán és Cyprusban. Három nagy világrész veszi körül partjaival: Európa, Ázsia és Afrika. Vájjon Sándor Mátyás gróf, a későbbi Antekirtt orvos, a kinek neve kedvesen hangzott a keleti országokban, hol találta fel távolesö székhelyét, a melyben új életének programmja megvalósulandó volt ? Báthory Péter nemsokára megkapta a választ e kérdésekre.

Miután Péter, a kit a csónakról még mint ha­lottat szállítottak az Elekírikre, egy pillanatra felnyitotta a szemeit, ismét visszaesett abba a teljesen öntudatlan és érzéketlen állapotba, a melyben őt az orvos elhagyta, mint tetszhalottat, a raguzai házban. E perczben az orvos ama physiologiai tünetek egyikét idézte elő, a me­lyeknél az akarat oly nagy szerepet játszik és a melyeknek tüneményei többé nem vonhatók két­ségbe. Kendkívüli akaratejénél fogva, a magne-siumfény, sőt bármilyen érczcsillogtatás segélye nélkül képes volt a haldokló fiatal embernél hypnotikus állapotot előidézni és a saját akaratá­val helyettesíteni az övét. Péter, a ki a vérvesz­téstől nagyon elgyöngült, halottnak látszott, pe­dig csak aludt és az orvos akaratánál fogva föl­ébredt. De most legelső dolog volt, megtartani ezt az életet, a mely már voltaképen alig létezett. Nehéz feladat volt ez, mert minden apróságra kiható gondozást követelt és az orvosi tudomány minden segélyforrásának igénybe vételét. Az orvos e feladata magaslatán állt.

— Élni fog! akarom, hogy éljen! — monda magában. — Ah! miért is nem hajtottam végre Kattaróban legelső tervemet?. . . Miért akadá­lyozott meg Sárkány megérkezése Eaguzába, abban, hogy őt ebből az átkozott városból ki­ragadjam ? . . . De meg fogom menteni . . . Ezen­túl Báthory Péter lesz Sándor Mátyás jobb keze.

Büntetni és jutalmazni: ez volt tizenöt év óta Antekirtt orvos egyetlen gondolata. Nem feledte el, hogy mivel tartozott egykori társainak, Bá­thory Istvánnak és Zathmár Lászlónak, még inkább, mint önmagának. Most elérkezett a cselekvés órája és ezért szállította őt a Savaréna Eaguzába.

Az orvos külseje, e hosszú idő alatt, annyira megváltozott, hogy lehetetlen lett volna ráismerni. Kurtára nyirott haja megőszült, arczszine megha-laványult. Azon ötven éves emberek közé tarto­zott, a kik megőrizték fiatalkori erejüket, de egyszersmind elsajátították az érett kor hidegsé­gét és nyugalmát. A fiatal Sándor gróf sűrű, göndör haja, üde arczszine, barnavöröses szakálá senkinek se juthatott eszébe azok közül, a kik a komoly és hideg Antekirtt orvost megpillantották. De mindemellett és pedig megedzettebb állapot­ban egyike maradt ama vasból alkotott termé­

szetű embereknek, a kikről azt lehetne hinnj hogy csak a közeledésük által is rezgésbe hozzák a delejtüt. Báthory István fiát is olyanná akarta átalakítani, a milyen ö volt és képesnek érezte magát e czél elérésére.

Antekirtt orvos már régóta egyedül maradt az összes, egykor népes Sándor családban. Az olvasó nem feledte el, hogy volt egy gyermeke, egy kig leánya, a kit a gróf elfogatása után az artenáki jószágigazgató, Landeck nejének gondviselésére bíztak. Ez a két éves kis lány volt a gróf egyet-len örököse. Őt illette, tizennyolczadik évének be­töltése után, az atyai vagyon felerésze, a melyet fentartott számára a haditörvényszék ítélete

| mely a halálbüntetéssel együtt a jószágelkobzást is i kimondotta. Landeck jószágigazgatóra bizták az

erdélyi uradalom gondnokság alá helyezett részé­nek kezelését és a derék ember, nejével együtt az Artenak-kastélyban maradt, a gyermeknél, a kinek ápolására akarták ezentúl egész életüket szentelni. De úgy látszott, mintha valamely bal­végzet nehezülne az egész Sándor-családra, a melyet most már csak a kis leányka képviselt. Néhány hónappal a trieszti összeesküvők elfoga­tása és az ennek következtében történt esemé­nyek után, a gyermek eltűnt, a nélkül, hogy va­laha a nyomára lehetett volna akadni. Csupán a kalapját találták meg, azon számos patakok egyikének partján, a melyek a szomszéd hegyek­ből ömlöttek a parkba. Szerencsétlenségre tehát nagyon is bizonyos volt, hogy a leánykát elso­dorta a víz ama mélységek egyikébe, a melyekbe a Kárpátok hegyi patakjai szakadnak. Landeck Bozinát, a jószágigazgató nejét, ez a katasztrófa annyira lesújtotta, hogy néhány hét múlva bele­halt. A kormány mindamellett semmit sem akart változtatni az Ítélet kimondása alkalmával tett intézkedésében. Azért továbbra is fentartották az urodalom fele részében és Sándor gróf javai csak akkor voltak visszaszállandók az államra, ha az örökösnő, a kinek halálát nem lehetett törvé­nyesen konstatálni, az örökség átvételére kitűzött idő alatt nem jelentkezik.

Ez volt az utolsó csapás, mely a Sándor csa­ládot érte; a régi és előkelő nemzetséget a mag-szakadás fenyegette, a legutolsó ivadék eltűnése által. Az idő is lassankint végrehaj tá művét és a feledés fátyola borult erre az eseményre, vala­mint mindazokra, a melyek összefüggésben áll­tak a trieszti összeesküvésssel.

Sándor Mátyás gyermeke haláláról Otrantó-ban értesült, a hol akkoriban a legszigorúbb inkognitóban élt. Ezzel a kis leánykával elenyé­szett minden, a mije hátramaradt Béna grófné után, a ki oly rövid ideig volt a neje és a kit annyira szeretett. Egy szép napon eltűnt Otran-tóból, ép oly ismeretlenül, mint a hogy oda érkezett és senki se tudta volna megmondani, hogy hol fogja újra kezdeni életét.

Tizenöt év múlva, mikor Sándor Mátyás gróf újra megjelent, senki se sejthette, hogy ő rejtő­zik az Antekirtt név alatt és ő játsza az orvos szerepét.

Ekkor szentelte magát Sándor Mátyás teljesen a művének. Most már egyedül állt a világon, egy teljesítendő feladattal — a melyet szentnek tartott. Néhány évvel Otrantóból való eltávozása után, miután már rendelkezett azzal a hatalom­mal, a melyet az óriási vagyon ad (nem sokára meg fogjuk tudni, milyen körülmények közt sze­rezte ezt a vagyont) a világtól elfeledve és inkog-nitójának leple alatt elkezdte nyomozni azokat, a kiknek megbüntetését vagy megjutalmazását esküvel fogadta. Meggyőződése szerint Báthory Pétert máris társul kellett vennie az igazságszol­gáltatás e munkájához. A Közép-tenger partjai­nak különböző városaiban ügynököket alkalma­zott, a kik dús fizetést húztak, kötelezve voltak a legszigorúbb titoktartásra és csupán az orvos­sal leveleztek, részint az előttünk már ismeretes gyors vizi jármüvek, részint ama tengeralatti huzal segélyével, a mely az Antekirtta szigetet összekötötte a máltai távirdával és Málta áltól egész Európával.

Az orvos szorgosan ellenőriztette ügynökeinek házait és így sikerült feltalálni mindazon egyének nyomait, a kik közvetett vagy közvetlen össze­függésben álltak Sándor gróf összeesküvésével. Ekkép a távolból szemmel tarthatta Őket, tudo­mással birt tetteikről és úgy szólván minden lépésüket figyelemmel kisérhette, főleg négy vagy öt év óta. Tudta, hogy Torontál Simon elhagyj3

Triesztet és nejével és leányával Baguzába köl­tözött, a Stradonen levő palotába. Sárkány »y°' mait megtalálta Európa különböző városaiba^

]4. azA^JS^^xxm^vMLTAM^ VASÁRNAPI UJSAG. 219

PÉTERT A CSÓNAKRÓL AZ ELEKTRIKRE SZÁLLÍTOTTÁK. SÁNDOR MÁTYÁS.

POINTE PESCADE MINT BETEGÁPOLÓ.

a hol vagyonát eltékozolta, majd Sziczilia keleti részem, a hol Zirone czimborájával valamely csiny felett elmélkedett, a mely őket megint fel­juttathatná a víz felszínére. Megtudta, hogy Car-pena elhagyta Bovignót és Isztriát és elment Olaszországba vagy Ausztriába, henye életet foly­tatni, mindaddig, míg az a néhány forint, a melylyel árulását megjutalmazták, lehetővé tette neki a munka nélkül való megélhetést. Meg­tudta, hogy Ferrato Andrea Stein várában, Tyrol-ban raboskodik és bűnhődik a pizinói menekültek irányában tanúsított nagylelkűségéért és kisza­badította volna őt a börtönéből, ha a halál néhány hónap múlva meg nem szabadítja bilincseitől a derék halászt. Gyermekei, Mária és Luigi, szintén elköltöztek Bovignóból és kétségkívül keservesen küzködtek kétszer feldúlt életpályájuk viszontag­ságaival. De oly jól elrejtőztek, hogy nem birt nyomukra akadni. Báthory István özvegyét, a ki Péter fiával és Borossal, Zathmár László gróf öreg szolgájával Baguzában lakott, az orvos egy pillanatra se tévesztette szem elöl és az olvasó tudja, hogy jelentékeny pénzösszeggel akarta segélyezni, a melyet azonban a büszke és bátor nő el nem fogadott.

De végre elérkezett az idő, mikor az orvos megindíthatta nehéz hadjáratát. Meg volt nyu­godva az iránt, hogy senki se fog ráismerni és a halottnak hitt ember, tizenöt évi távollét után, megérkezett Baguzába. És mikor odaérkezett, Báthory István fiát és Torontál Simon leányát olyan kölcsönös szerelemben találta egyesülve, amelyet minden áron szét kellett zúznia.

Az olvasó nem feledte el a későbbi eseménye­ket : Sárkány megjelenését és fellépésének követ­kezményeit, sem azt, hogy mikép vitték haza Báthory Pétert az anyja házához, hogy mit tett Antekirtt orvos a haldokló ifjú ágyánál, hogyan és mily körülmények közt hozta újból életre és hogyan ismertette meg magát előtte a valódi nevén, mint Sándor Mátyás gróf.

Most meg kellett öt gyógyítania és fel kellett fedeznie előtte mindazt, a mit eddig még nem toldott, vagyis azt, hogy utálatos árulás adta az osztrák rendőrség kezébe Báthory Istvánt és két társát, meg kellett neki mondania, kik voltak az árulók és végre részesévé kellett öt tenni a kér-lelhetlen biró szerepének, a melyet az orvos az emberi igazságszolgáltatás körén kívül akart gyakorolni, mivel ö maga is ezen igazságszolgál­tatás áldozata volt.

A legelső dolog volt tehát Báthory Péter ki-gj'ógyítása és összes gondját ennek a gyógyításnak kellett szentelnie.

Péter a szó szoros értelmében élet és halál közt lebegett a szigetre való megérkezésüket kö­

vető nyolcz nap alatt. Nem csupán a sebe volt nagyon veszélyes, de a lelki betegség ennél is súlyosabb volt. Száva emléke, az a gondolat, hogy most már örökre oda van bilincselve Sárkány­hoz ; a fiát gyászoló anya emléke s végre az a tudat, hogy Sándor Mátyás gróf, atyjának legjobb barátja, még az élők sorában van, Antekirtt orvos neve alatt — minden bizonynyal alkalmas volt arra, hogy megzavarja ezt a lelket, a mely már is annyi megpróbáltatáson ment keresztül.

Az orvos nem távozott Péter mellől se nappal, se éjjel. Gyakran hallotta Torontál Száva nevét ellebbenni a beteg ifjú ajkairól, mikor a hagymáz megfosztá eszméletétől. Megértette, hogy mily határtalan szerelem lángol a szivében és mennyit kell szenvednie attól a tudattól, hogy az imádott leány más ember nejévé lett, gyakran tűnődött magában a felett, vájjon e szerelem nem fog-e ellentállni mindennek, még akkor is, ha Péter már tudni fogja, hogy Száva annak az embernek a leánya a ki az atyját eladta, elárulta és meg­ölette. Pedig az orvos szilárdul elhatározta ma­gában, hogy ezt tudatni fogja vele. Hiszen köte­lessége volt megmondani.

Húszszor is azt lehetett hinni, hogy a halál diadalmaskodni fog az élet felett. Báthory Péter, a ki testileg, lelkileg szenvedett, oly közel volt a halálhoz, hogy többé az ágya mellett ülő Sándor Mátyás grófot sem ismerte meg. Annyi ereje se volt, hogy Száva nevét kimondhassa!

Azonban a gondos ápolás győzött, a fiatal kor segélyével; a javulás elkezdődött. A beteg teste hamarább felgyógyult a leikénél. Sebe hegedni kezdett, a tüdők ismét rendesen működtek és az orvos július 10-ike körül bizonyos volt Péter fel­gyógyulása felől.

E napon a fiatal ember megismerte őt és nevén szólítá — bár még gyönge hangon.

— Kád nézve fiam, Sándor Mátyás vagyok, — monda az orvos, — de csak rád nézve.

És miután Péter szemei magyarázatot látszot­tak kérni, melyre oly méltán lehetett kíváncsi, Antekirtt utána tévé:

— Majd később — később. Péter felgyógyulása gyorsnak és bizonyosnak

ígérkezett a csinos szobában, melynek éjszak és kelet felé nyiló ablakain behatolhatott az egész­séges tengeri levegő a szép és örökzöld fák lomb­jai alatt. Az orvos folyvást gondozta, minduntalan megjelent nála, de nem lehet csodálkoznunk a felett, hogy mióta a beteg felgyógyulásáról meg volt győződve, egy segédet vett maga mellé, a kinek értelmességében és jóságában teljesen meg­bízhatott.

E segéd Pointe Pescade volt, a ki nem kevésbbé ragaszkodott Báthory Péterhez, mint az orvos­

hoz. Nem kell említenünk, hogy Cap Matifouval együtt mind a ketten a legmélyebb titokban tar­tották azt, a mi a raguzai temetőben történt és soha se fedezték fel senki előtt, hogy az ifjút élve vették ki a sírjából.

Pointe Pescade eléggé be volt avatva mindazon eseményekbe, a melyek e néhány hónapnyi idő­szak alatt történtek. Következőleg élénken érdek­lődött betege iránt. Báthory Péter szerelme, me­lyet Sárkány •— ez a szemtelen ember, a ki iránt Pointe Pescade nagyon is jogosult ellenszenvet érzett — váratlan megjelenésével oly kérlelhet-lenül feldúlt, — a temetési és a nászkiséret ta­lálkozása a Torontál-palota előtt, a raguzai te­metőben történt jelenet — mindez rendkívüli benyomást tett a derék fiúra, annál inkább, mivel teljesen magáévá tette az orvos terveit, a nélkül, hogy végczélját ismerte volna.

Ebből az következett, hogy Pointe Pescade nagy készséggel elvállalta a betegápoló szerepét. Az orvos egyúttal utasította őt, hogy víg kedélyé­vel igyekezzék lehetőleg szórakoztatni az ifjút. Ennek az utasításnak is hiven megfelelt. Külön­ben is a gravozai népünnep óta mintegy hitele­zőjének tekintette Báthory Pétert és feltette ma­gában, hogy adandó alkalommal, így vagy amúgy, lerójja a tartozását.

Pointe Pescade, betegápolói minőségében, min­denkép iparkodott Pétert csevegésével mulattatni és megakadályozni, nehogy szomorú és fájdalmas gondolataiba merülhessen.

Egy napon, Péter egyenes kívánságára, el­mondta, hogyan ismerkedett meg Antekirtt or­vossal.

— A trabecolo esete alkalmával ismerkedtünk meg egymással, Péter úr, — monda. — Önnek emlékezni kell erre az esetre, a mely egyszerre hőst csinált Cap Matifouból!

Péter nem feledte ezt a komoly eseményt, mely a gravozai népünnepet csaknem szomorú nevezetességre juttatta a Savaréna megérkezése pillanatában, de azt nem tudta, hogy a két akro­bata az orvos felhívására hagyta abban a mes­terségét és állt be Antekirtt szolgálatába.

— Igen, úgy van, Báthory úr, — folytatá Pointe Pescade — és Cap Matifou önfeláldozása ránk nézve valódi véletlen szerencse volt. De a mellett, a mivel az orvosnak tartozunk, nem szabad elfelednünk azt sem, a mivel önnek tar­tozunk.

— Nekem? — Önnek, Péter úr, önnek, a ki ezen a napon

csaknem közönségünkké lett; tudniillik két fo­rinttal vagyunk adósai, a melyet nem érdemel­tünk meg, miután a közönségünk elment az elő­adás előtt, noha a helyéért megfizetett.

220 VASÁENAPI ÚJSÁG. SZÁM. 1886. xxxni. éyF0LTtH

És Pointe Pescade megmagyarázta Báthory Péternek, hogyan tűnt el egyszerre abban a pil­lanatban,, mikor be akart lépni a provencei szín­körbe, miután két forintnyi összeget hiány nél­kül lefizetett.

A fiatal ember elfeledte már ezt az inczidenst, de mosolyogva felelt Pointe Pescadenak. Szomorú mosoly volt az, mert eszébe jutott az is, hogy csupán azért vegyült a néptömeg közé, hogy Torontál Szávát láthassa.

Ekkor a szemei lecsukódtak. Végig futtatta gondolatait mindenen a mi e nap óta történt. Mikor eszébe jutott Száva, a kiről azt hitte, azt kellett hinnie, hogy már férjnél van, fájdalmas gyötrelem fojtogatta és szinte hajlandó volt meg­átkozni azokat, a kik a halál torkából kiragadták.

Pointe Pescade jól látta, hogy a gravozai nép­ünnep szomorú emlékeket keltett Péterben. Elej­tette tehát ezt a tárgyat, sőt el is hallgatott és csupán magában monda:

— Öt perczenkint fél kanálnyi jó kedvet kel­lene beadnom a betegemnek; igen, így hangzik az orvos utasítása, de nem könnyű végrehajtani.

Péter néhány perez múlva ismét felnyitotta a szemeit és tovább folytatta a beszélgetést.

— E szerint Pointe Pescade, önök nem ismer­ték Antekirtt orvost a Trabacolo esete előtt ?

kellene nagybátyámnak a levelét czimeznie, ha általában volna nagybátyám, de mindeddig az ég megtagadta tőlem ezt az örömöt. Egyébiránt nincs mit csodálkozni a felett, hogy ezt a szi­getet Antekirttának hívják, miután Antekirtt orvos ur a tulajdonosa. A mi pedig azt illeti, hogy az orvos vette-e fel a sziget nevét, vagy a sziget az orvosét, ezt még akkor se tudnám ön­nek megmondani, ha a földrajzi társulat vezér­titkára volnék!

Péter felgyógyulása szabályosan haladt előre. Egyetlenegy se következett be azon kompliká-cziók közül, a melyektől félni lehetett. A beteg ereje naponkint növekedett a tápláló, de óvatos életrend következtében. Az orvos gyakran meg­látogatta és beszélt vele mindenféléről, csak azokról a dolgokról nem, a melyek legjobban ér­dekelhették. És Péter, nem akarván idő előtti vallomásokat előidézni, várt, mig az orvos czél-szerűnek fogja látni, hogy őt beavassa bizalmába.

Pointe Pescade mindenkor hiven jelentést tett a közte és betege közt folytatott párbeszédekről, Báthory Péter nyilván nagyon sokat foglalkozott az inkognitóval, a mely mögé Sándor Mátyás gróf nemcsak önmagát, hanem szigetlakhelyét is rejtette. Az is kétségtelennek látszott, hogy foly­vást Torontál Szávára gondolt, a ki most oly

vegőre és ajánlkozott, hogy elkiséri őt legelső sétájára.

— Orvos ur, — monda Péter, — ha eléggé erős vagyok kimehetni a szabadba, akkor lesz elég erőm is önt meghallgatni.

— Engem meghallgatni, Pé te r? . . . mit akarsz ezzel mondani'?

— Ezzel azt akarom mondani, hogy ön ismeri az én egész élettörténetemet és én nem ismerem az önét.

Az orvos figyelmesen nézett rá, nem mint jó barát, hanem mint orvos, a ki a felett tűnődik hogy gyötörheti-e már tüzzel-vassal a betegét ? Aztán leült melléje.

— Az én történetemet akarod tudni Péter? Figyelj hát!

(Folyt, köv.)

EGYVELEG. * XIII. Leo pápa terjedelmes életrajzát adják ki

most az amerikai kathotikusok. Egy római bibomok irta meg a nagy müvet; az első' kötet latinul már teljesen kész smost fordítják különböző nyelvekre. Mintegy két millió példányban nyomatják ; azt hi­szik, hogy rendkívül kelendő lesz.

* Dávid és Salamon királyok sírját Pereire párisi bankár örökösei a franczia nemzetnek aján-

« V A S K A P U " F E H É R M E G Y E I K A C S Á Z Ó . — MÉSZÖLY GÉZA FESTMÉNYE.

— Soha se láttuk, Péter ár, — feleié Pointe Pescade, — még a nevét se hallottuk.

— S attól a naptól fogva ön soha se hagyta el ? — Soha, hacsak bizonyos ügyek miatt nem, a

melyeket rám bizott. — És milyen országban vagyunk itt ? Nem

tudná ezt nekem megmondani Pointe Pescade ? — Okom van hinni, Péter úr, hogy egy szige­

ten vágjunk, mert minden oldalról tenger vesz körül bennünket.

— Kétségkívül, de melyik részén vagyunk a Közép-tengernek ?

— Ah ! erre nehéz volna felelni, teljességgel nem tudom, délen vagyunk-e vagy éjszakon, ke­leten-e vagy nyugaton! De utóvégre is mindegy! Annyi bizonyos, hogy Antekirtt orvosnál va­gyunk, és hogy itt az ember jól eszik, jól iszik, kényelmesen lakik, nem is említve a . . .

— De azt legalább talán tudja, mi a neve en­nek a szigetnek, a melynek fekvését nem ismeri? Kérdé Péter.

— Hogy mi a neve ? . . . Oh! hogyne tudnám! feleié Pointe Pescade, — Antekirtta a neve.

Báthory Péter hasztalan igyekezett visszaem­lékezni a Közép-tenger ilyen nevű szigetére és Pointe Pescadera tekintett.

— Igen, igen Péter ur, Antekirtta, — viszonzá a derék fiú. — Közép-tenger, sehányadik széles­ségi és semennyedlk hosszúsági fok alatt, így

messze volt tőle, miután semmiféle látható ösz-szeköttetés se létezett Antekirtta és az európai szárazföld közt. De közelgett a perez, mikor az ifjúnak elég ereje lesz, nogy mindent megtud­hasson.

Igen, mindent! és ezen a napon az orvos ép oly érzéketlen lesz a beteg fájdalmas kiáltásai iránt, mint a sebész, mikor műtétét végzi.

Több nap múlt el. A fiatal ember sebe teljesen behegedt. Már képes volt felkelni és leülni az ablak mellett. Jó meleg nap melengette itt és az üdítő tanyai szellő, a mely a tüdejébe hatolt, lassankint visszaadta egészségét és erejét. Mint­egy a saját akarata ellen újjászületni érezte ma­gát. Szemei makacsul csüggtek azon a végtelen láthatáron, a melyen túl is látni óhajtott volna, és lelkileg még nagyon beteg volt. Az ismeretlen sziget körül elterülő vizek csaknem teljesen el­hagyatottaknak látszottak. Alig jelent meg néha a távolban egy-egy parti dereglye, sebek vagy sparonare, a melyek azonban soha se kötöttek ki. Soha se lehetett látni nagyobb kereskedő-hajót vagy egyikét ama postagőzösöknek, melyek minden irányban végig szokták barázdálni ezt a nagy európai tavat.

Valóban azt hihette volna az ember, hogy Antekirtta a világ végén volt.

Július 24 én az orvos tudatta Báthory Péter­rel, hogy másnap délután kimehet a szabad le-

dékozták. A sírhelyet, melyet Pereire 1864-ben vett meg, már több ízben kirabolták, így Titus császár idejében Salamon király sírjából egy öt mázsás arany tálát hoztak Somába, melyet később a vandálok vit­tek el innen, de Karthágóba hajózva, a lipari szige­tek mellett a hajóval együtt elsülyedt. A két királyon kívül állítólag még 14 zsidó király nyugszik itt-Jelenleg egyedül Dávid kűály sirhelye látható, ezt folyvást olajlámpákkal világítják s a siron, mely alatt van állítólag a sarkofág, a török szultán által ajándékozott zöld selyemterítő van.

* Igen hideg tél volt ez évben az Egyesült-álla­mokban. Jowa és Dakota államokban a higanyho-mérő is megfagyott, a gyors folyású Eio Grandé tel­jesen befagyott. Montanától Texasig több százezer szarvasmarha pusztult el a hideg miatt, a déli álla­mokban pedig különösen a narancsfák szenvedtek nagy kárt, de valószínűleg a ezukorültetvények is megérzik a hideg tél hatását. ,

* 2300 növényfaj van eddig, melyet az emberek felhasználnak. Ezek közül 1140 orvosi czélokra szolgál, 600 eledelül, a többi ipari és kereskedelmi czélokra ; mézet 6, olajat 30, festőanyagot 76, viaszt 8, narkotikus szereket 66 fajú növényből állítanaK elő.

* Lóháton halásznak Nieuport belga tengerparti város mellett az ott lakók. A part vize rendkívül alacsony, a csolnakokat nem lehet használni s a ha­lászoknak lóháton kell bemenni, hogy a hálókat si­kerrel vethessék ki. Különösen holdfény mellett a halászat e módja rendkívül festői.

14. SZÁM. 1S86. XXXIII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 221 AZ ELEFÁNT-KOLOSSZUS CONEY

SZIGETÉN. A hatalmas amerikai köztársaság polgárai

egymásután hozzák létre a csodálatos és merész alkotásokat, mintha mindaz, a mit a vén Európa tudományával és tekhnikai ügyességével eddig alkotott, az ö ifjúi duzzadó erejöknek csekély­ség lenne. Nemrég ismertettük New-York leg­újabb csudáját, a szabadság-szobrot, most ismét egy ily rendkívüli alkotást mutathatunk be, mely ugyan művészeti szempontból figyelemre alig méltó, azonban óriási méretei által kihívja az érdeklődést.

E mű egy óriási elefánt Concy szigeten, New-York mellett. Kirby nevű épitesz-czég ké­szítette Atlantic Cityben (New Yersey) egy rész­vény-társaság megbízásából, mely társaság is­merve honfitársainak gondolkozásmódját ós kíváncsiságát, egy ily építészeti monstrum által a legbiztosabban hitte azok zsebét lehetőleg megkönnyithetni. Az óriási állatot először ven­déglőnek tervelték, később színház és hangversenyte­rem lett belőle, mig a tető­zet csillagvizsgálóul szolgál.

Az egész építmény fenyő­fából van, de vasgerendák erő­sitik meg s külsőjétpléhburok

a híres Jumbo, melyet Barnum nagy hű-hóval vitt el Angliából s mely, bár az elefántok között valódi óriás volt, nemcsak kényelmesen sétálha­tott el az elefánt-kolosszus lábai közt, de a szó szoros értelmében eltörpült mellette. A hires alkotmány átalában a legjelentékenyebb épület a környéken s már e körülmény elegendő arra, hogy magához vonzza a látogatókat.

A VASKAPU FEHÉRMEGYÉBEN. Mészöly Géza festménye.

A modern festészetet sokszor vádolják, hogy nem él a költészet és ideál világában, s alkotásaiban nem az eszményi lebeg előtte, hanem a minden­napi élet benyomása és a reálizmus. A vádat azon­ban kétfelé lehet osztani, s ha az egyik fele, mely a költői alkotásokat illeti, megmarad igazságnak áta-

be ezúttal is. Ez a fehérmegyei Vaskapu, az án-gyadi pusztán, közel a veszprémmegyei határhoz. A dunántúli vadászok jól ismerik. Kedvelt ka­csázó hely. A festményen vízhordó falusi asszo­nyok elevenítik meg a parti magányt, melyet dombok és füzek vesznek körül.

A FEKETE GYÉMÁNTOK HAZÁJÁBAN. Ezt a nevet tudvalevőleg Jókai adta az ősvilág

ama szerves maradványainak, melyek ma az ipar munkájának ol csodás tényezőivé lettek a

A CONEY-SZIGET ELEFÁNT-KOLOSSZUSÁNAK ÁTMETSZETE.

vedi az időjárás ellen. Hossza 45.6 méter s magas­sága csaknem ugyanannyi. A földtől az állat­iak hasáig 7.3 méter magas, a hátig 26.7; mé­ter s a lábak átmérője 5.5 méter. A hátsó lábakon alkalmazott csigalépcsők a felső szo­bákba vezetnek, melyek az elefánt képzelt alkatrészei szerint vannak elnevezve s bizo­nyos jelek által ezekre emlékeztetnek. így van stilön gyomor-, ezomb-, agyvelő-, stb. szoba. egészen fölmenve a lépcsőn, a nagy alkotmány közepét teljesen igénybe vevő igen terjedelmes hangversenyterembe érünk, melynek magas, wssé kidomborodó tetőzete van s köröskörül arzat, mig az egyik szögletből ismét lépcső

Tezet fel még magasabbra. A főterem 24.8 mó-'"hosszú s szélessége 9.7 méter s a fölébe épí­tett háromszög alakú torony 10.9 méter hosz-8zusagu. Az elefántban összesen ?>i, nagyobb-16 w ^ s s z°ba van, melyek az egyes testrészek­nekfelelnek meg. Két szoba ablaka képezi az -t - sz.emét> melyek mindegyike másfél méter ^merőjü; az agyarak hossza 10.4 méter s e fellett tőben I.72 méter átmérőjűek. A fül ^ y a 6 tonna (120 mázsa), s egyik hossza .n"8 méter s szélessége 6.os méter. Az egész «"« súlya 100,000 tonna, azaz két millió ÍJ*™* s építéséhez 147,775 köbméter fát s •J*£ö köbméter bádogot használtak föl. n T T e P l m k a raJta levő alakokkal elég fogalmat mt ez óriási alkotmány rendkívüli mereteiről.

l m / í a m e l l e t t felhívjuk olvasóink figyelmet az latható természetes elefánt képére. Ez állat

Iában sok hírneves művész ellen: a másik fele, mely az élethűségre való törekvést illeti, megmarad dicséretnek a művészek mellett. A természet után és igazán festeni: ebben rej­lik a modern festészet egyik ereje és hatása.

A régibb festészet szeretett a képzelt világba mélyedni, s az eszmei tartalomnak meglehetősen szabadon és önkényesen adott kifejezést. A mint keveset törődtek korrajzi hűséggel, ép oly ke­véssé vették tekintetbe a természeti hűséget. A tájkép-festészetben igy születtek az «eszményi tájképek» stílszerű fákkal, halmokkal, felhőkkel és egész stilizált természettel. Ma már egy-egy darab természetet követelünk a tájképfestötől, a természet hangulatának igazságát, meggyőző vol­tát. A tájképfestő legjobb műveit a természet után festi, úgy szólva arczképezi. A kifejezés ereje, a benyomások felköltésére használt eszkö­zök adják meg a művészi becset.

A természet hangulatának egyik legszeren­csésebb festője nálunk Mészöly Géza, a ki igazán egy-egy darab természetet fest ama kicsiny kepékben is, melyek oly kedves és hosszú soro­zatát teszik a falusi és partszéli idylleknek. Nagyobb festményein is előszeretettel festi a partszéleket, árnyat adó fáival, sárguló nádasai­val, a vándorló felhőkkel, a napfénynyel. Táj­képein a fény, a derültség mindig túlnyomó. Vidámságában inkább kedveli a természetet, mint komoran, nehéz felhőkkel, vagy alkonyi homá­lyában.

Egyik mély benyomásu festményét mutatjuk

A KOLOSSZUS KÜLSŐ KÉPE.

tekhnikai haladás minden terén. Ámde megvannak a fekete gyé­mántoknak — vulgo kőszénnek — a maga koldusai is, a kikre nem tapad, csak a piszkos korma an­nak a fénynek és gazdagságnak, mely milliókban forog a társada­lom kiváltságosainak kezén. Az ember és ember közötti öröklött különbség, az anyagi harcz ellen­tétes esélyei, melyek míg egynek kényelmet, bőséget és csillogást, a másiknak csak nyomort, nehéz fá­radalmakat és mondhatlan nélkü­lözéseket teremnek, sehol sem nyi-, latkoznak oly megdöbbentően, mint e szegény földalatti munkások hely­zetében, kik meggörnyedt testtel, éltet és egészséget áldozatul dobva izzadnak napestig annak a pénznek előteremtésében, melyet ugyanab^ ban a perezben egy henyélő tőke­pénzes egykedvűen dob a zöld asz­talra. A modern élet e kiáltó igaz­ságtalanságai hogy mily véres gyü­

mölcsöket teremnek, azt a legújabb események, a decazevillei, londoni, amerikai és belgiumi zavargások szomorúan hagyják tapasztalni. A szocziálista forradalom viharának tornyosuló fellegei ezek; de hogy méltányos Ítéletet mond­hasson a pártatlan szemlélő felettök, arra nézve nem elég az elméletek szürke szemüvegén át tekinteni e jelenségeket, ismerni szükség a mun­kás helyzetét mindennapi viszonyaiban, nehéz és koezkázatos fáradalmai közt.

Képeink ily sorozatát adják a kőszénbányászok verejtékes kenyérkeresetének, a mint annak bárki is közvetlen tanuja lehet, ha hazánk vagy Európa más államainak nagy kőszéntelepeit megláto­gatja. Ott látunk mindjárt első képünkön egy vízzel elöntött tárnát, melyben a munkások térdig járnak a vízben. A felügyelő épen szemlét tart a munka előhaladása felett, s míg egyik embere a mérőláncz egyik végét tartja, a többiek, kik a rajzon nincsenek feltüntetve, különböző pontokon s különböző távolságra lámpáikkal világítanak neki.

Nehéz és sok bajjal járó feladat; de még ne­hezebbé lesz, mikor egy helyütt minden kőszén ki van már dolgozva, és már semmi sem akadá­lyozza a boltozatot, hogy össze ne roskadjon, elzárva törmelékeivel a tovább vezető utat. Ilyen­kor töltésekkel és támasztékokkal segítnek fen-tartani a szabad utat, s ily helyzetben látunk rajzunkon egy munkást csúszva előrehatolni, meggyőződést szerzendő, ha nines-e járható ut, melven át a túlsó tárnába lehessen jutni.

222

Aknaigazítás.

Megtörténik, hogy némely bányákban a kő­szénréteg alig busz-huszonnégy hüvelyk vastag­ságú. Mit csináljon ilyenkor a bányász, hogy eléfelé mozoghasson? A problémát, ha nem is valami kényelmesen, de elég praktikusan oldják meg, a mennyiben kis szekereket használnak, me­lyeken a bányász arczczal dől végig és lábahegyé­vel tolja magát előre. Ily jelenetet is mutat egyik képünk, melyen a mellett csákányát is felhasz­nálja a munkás, hogy odább tolja magát.

Mikor a kőszén a telérekben körülbelől öt láb mélyen ki van véve, akkor a bányamunkás ahhoz a fogáshoz folyamodik, melyet újra más képünk tüntet fel. Lyukakat fúr vízszintes irányban a szénrétegbe, lehető közel a boltozathoz, s aztán lőporral felrobbantja, mire a leszakadt tömegeket elhordják. Természetes, hogy ez eljárás veszélyes­sége nem csekély.

Érdekes a talicskázás és vedrek megtöltése is. A munkások, kik tele kosaraikat tolják, néha csodálatos gyorsasággal mozognak előre az ak­nában, egész vízszintesen feszítve ki karjaikat és hátukat , úgy, hogy hátuk csaknem érinti az alacsony főteboltozatot. Képünkön a boltozat, mely alatt a munkás halad, a rá nehezülő súly­tól csaknem megtörve látszik; ilyenekkel azonban gyakran lehet találkozni, s mindamellett sokáig épen maradnak meg, a nélkül, hogy engednének. Téresebb helyeken s különösen meredekeken ponny-lovakat használnak a szén felhúzására.

Oly esetekben, midőn arról van szó, hogy a talicskázó meredélyen szálljon alá, talicskájának kerekét a képen látható módon köti meg, hogy rohanása ne legyen nagyon erőszakos, míg ő óvatosan csúszik utána egy-egy lábával a tram-way mindkét vágányán. Sokszor a csigák és kö­telek ugy vannak szerkesztve, hogy az a súly, melylyel a megtelt talicskát a meredeken alábo-csátják, egy más helyen az üres talicskákat húzza fel.

Hol a bánya nedves és hiányzik benne a kellő légáramlat, ott a gomba néha rendkívüli módon elszaporodik. Ilyenkor a fatámasztékok csaknem egészen fedvék finom fehérgyapjuhoz hasonló anyaggal, mely a legkisebb érintésre szétmállik. Ilyen részletet is bemutat egyik képünk.

Hetenként vagy két hetenként a felvigyázó számba veszi a végzett munkát, s üyenkor nem egyszer fordulnak elő oly értekezletek a bá­nyász és felvigyázó közt, mint utolsó képünkön. Ugyanitt a vázlat baloldalán a bánya szellőztető készüléke is látható, melynek egyik oldalán a le­vegő benyomul, a másikon újra kitódul s így biz­tosít friss levegőt a benn dolgozóknak.

Egy más ábránk azt a jelenetet mutatja, midőn a szénkosár a mérő gépre kerül, mielőtt tartalmát kiöntenek. Mmden kosárra jegy van ra­gasztva azon bányász számával, ki azt felküldte. Ezt a számot egy fiu kikiáltja s a szén súlyát egy könyvbe vezetik be, miközben a mérést s annak könyvbevételét a munkások részéről is ellenőrzik. Ha a kosarak kiürültek, a felragasztott jegyet le-

VASÁENAPIJÜ£g^

veszik rólok s egy fiú öszegyüjti a legközelebbi alkalomra.

Nem ritka eset, hogy a bányász oly helyre bukkan, hol nem szén, hanem pala s egyéb kő van. Ily helyen, milyen egyik képünkön is látható, nagyon nehéz az utat nyitva tartani, mivel gya­koriak a földbeomlások. Ép azért csak a bánya­tisztviselők használják s ezek is rögtön ott hagy­ják, a mint megfelelő vágás nyitható.

A csoportozatban, melyet közlünk, egy akna ki­javítása is szemlélhető. Ha ugyanis sok víz csurog le az akna oldalam, a nyüás körül czin- vagy ólom­csatornákat alkalmaznak, melyek a fenékkel vá­szontömlő által vannak érintkezésben, úgy hogy a víz elhordható s elkerülhető a csepegés. E csator­náknak vízgyürü a nevök, s vázlatunkban egy ilyennek kijavítása is látható, mely egy vagy más utón megrongáltatott. Az egyik egy rúddal tá­maszkodik az akna oldalához, míg egy a gerenda körül vetett kötél tartja. E gerendák köröskörül vannak elhelyezve le az akna fenekéig, hogy tartsák azokat a fennálló fa- vagy érczrúdakat, melyeken dolgoznak.

Sokat lehetne még mondani a kőszénbányászok életéről, de ezúttal csak képeink magyarázatára szorítkoztunk. Annyi áll, hogy nem kellemes, nem irigylendő munkakör s nem lehet csodálni, ha annyi testi s lelki fáradság, oly sok véletlen baleset s egészségrongálás után a szocziális izga­tás szelleme épen ezekben a munkásokban talál legfogékonyabb talajra.

KÉPEK KÖZLÉSE TÁVIRATI ÚTON. Nem első eset, hogy a lehetetlenséget elismerni

vonakodó korunk többek közt annak a kétség­kívül kiválóan érdekes és gyakorlati fontosságú problémának megoldásával is foglalkozik, miként volna lehetséges táviratüag is sokszorozni a ké­peket és ily módon nemcsak fokozott mértékben elégíteni ki az emberek tudvágyát, de egfuttal hasznos dolgot is eszközölni pl. megszökött sik­kasztok arczképeinek gyors szétküldése által.

Glen Sándor angol hadnagy az 1884-iki ports-mouthi hadgyakorlatok alkalmával tervet készí­tett, miként lehetne katonai czélokra megtávira­tozni kisebb térképeket és hadi terveket, a védelmező- ós a támadó fél álláspontját, a tüzér­ség helyét stb. Több tiszttársával és néhány szakértővel közölvén tervét, számos kísérletet tettek, melyek általában jól sikerültek. Ugyanez időben Melville nevű tüzérkari ezredes is bemu­tatott egy ily tervet a hadügyminisztériumnak és múlt év ápril havában szabadalmat is szerzett reá. Glen hadnagy találmányáról f. év január 15-én a londoni katonai tudományos társulatban előadást tartott és ugyanerről a Longman's Ma­gaziné februári füzetében részletes leírást közöl­tek rajzokkal, melyekből egy párt mi is be­mutatunk.

Az érdekes találmány kulcsa abban áll, hogy a táviratozandó kép apró négyszögökre osztott vonalozott papírra rajzolandó, vagy legalább átlátszó papírra, mely alá ily vonalzott papir tehető; minden négyszögnek betüjegye vagy kettős jegye kell hogy legyen az alphabetum sor­rendje szerint és pedig a vízszintes vonalaknál babról jobbra, a függélyeseknél felülről lefelé menő sorrendben. Hasonló papírnak kell lenni a táviratot fölvevő állomáson, hova minden egyes négyszögbe eső pontot megsürgönyöznek. Arnya­iásnál vagy sötétebb vonalaknál külön e czélra választott átmetsző vonalak használtatnak. A sür-gönyzés előre meghatározott sorrendben történ­vén, a sürgönyvevő rajzónnal utána húzhatja a vonalakat. Az eredmény meglehetősen hü, habár nem nagyon művészi is. Képünk egy képzelt tolvaj eredeti s megtáviratozás után készült arcz-képét mutatja be, a hasonlatosság minden esetre feltalálható s ez egyelőre elég. Lehet szines ké­peket is táviratozni a mellékelt fokozat szerint. Ily módon lehet megtáviratozni egy vidék rajzát is 'oly papíron, mely 35 négyszögre osztatott, mindegyik 64 vonal által elkülönítve, üy felosztás — egy angol mérföldre két hüvelyk méretet véve — már elegendő egy kis haditerv bemutatására. A papirkoczkák nagysága nem határoz semmit, egyelőre azonban egy négyszöghüvelyre 64 kis koczkát vonnak s ez már elegendő, hogy a kocz-kák középpontjainak megjelölésénél feltűnő nagy eltérések ne mutatkozzanak. Ha nagyobb pon­tosság követeltetik, műiden koczkát még két más betűvel is meg lehet jelölni felül s alul s ez által minden egyes kis koczka tényleg négy koczkára

1 4 . SZÁM. 1 8 8 6 . XXXHI. ÉVFOLYAM.

—fc ^~~ van osztva. Előre meghatározva e sorrendet a a jelzőbetüket, a táviratozás nem is igényel nagy munkát s egy kis gyakorlat által könnyű a kocz-kákat kipontozni s megvonalozni. Az eddigi kí­sérletek sikerültek annyira, hogy a hasonlatos­ságot az eredetivel föl lehetett ismerni.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Garay János összes munkáira bocsátott ki meg­

rendelési felhívást Mehner Vilmos, ki a nemzet ez egykor annyira kedvelt és népszerű költője műveinek kiadási jogát megszerezte. Munkái egyenkint és összegyűjtve különféle kiadásokban forogtak a közön­ség kezén, de teljes kiadás máig sincs belőlök úo-dalmunkban. Garay költészetének a hazafias vonás legjellemzőbb tulajdona, s a költő élete utolsó lehel-leiéig hű maradt azon fogadásához, melyet a Kis-faludy-társaság tagjává választásakor tett, midőn először belépve oda így szólt: «Iró vagyok testestül, lelkestül; az irodalmon kivül nincs állásom s nem is akarom, hogy legyen, nincs életem, mert lényem házamou kivül csak az irodalomé.« A fölhívás fölemlíti, hogy Garay műveit dr. Feren-czy József, a költő pályanyertes életirója ren­dezi sajtó alá; 32—34 füzetben fognak megjelenni, az első füzet ápril elsején s aztán minden héten egy. Egy füzet ára 35 kr; az egész öt kötetes mű előfize­tési ára fűzve 10 frt.

Magyarország Budavár visszafoglalása korá­ban, irta Acsády Ignácz; kiadja Méhner Vilmos. A történelmi társulat pályázatán jutalommal tüntet­ték ki Acsády egyik tanulmányát; ezt terjedelmeseb­ben kidolgozta és bővítette s most mint nagyobb tanulmány jelent meg egy 330 oldalt elfoglaló kötet­ben, oly kornak viszonyairól nyújtván ismereteket, melylyel a kétszázados emlékünnep alkalmából a figyelem élénken foglalkozik ; de másképen is neve­zetes korszak, melyben utoljára tűnik föl a régi magyar állam eredeti valóságában, s uj képződések indulnak meg. A törökök idejebeli Magyarország bei-állapotát rajzolni, s érthetővé tenni a későbbi politi­kai átalakulásokat, vallási villongásokat: ez czélja Acsády művének.

Acsády sok levéltári adatot kutatott föl. s a kornak összes tényezőit és elemeit felmutatja könyvében, vonzó előadásban. A XVII-ik század második felét eleveníti meg; fölidézi a magyar államterület akkori alakját, s egykorú adatok alapján érdekesen vázolja a török kormányzat hatását a népszámra, a nagy halan­dóságot, a pusztító járványokat; a városi és vidéki lakosság közti arányt. A felekezeti viszonyok mélta­tásánál fejtegeti, műit állottak egymással szemben pontikai pártok gyanánt a felekezetek. Egyik leg­érdekesebb fejezet az, melyet Acsády az igazságszol­gáltatásról, a régi megyéről, ennek politikai szerep­léséről és tisztviselőből nyújt. Ismerteti továbbá a régi magyar adórendszert, a vámrendszert s a hon­védelmi ügyeket. A társadalomról szóló fejezet a munkának kiváló becsű része; sok szorgalommal összegyűjtött aprólékos adatai nagyban hozzájárul­nak a munkában tárgyalt korszak képének kidom-borításához. A közgazdasági* viszonyok is érdeke* világításban vannak bemutatva, szintúgy az intelli­gens osztályok szerepe és a szellemi élet alakulása. A kötet ára 1 frt 80 kr.

A franczia vendégek utazása Magyarország­ban, irta Proth Mario. A tavalyi emlékezetes franczia látogatás egyik publiczista tagja leírta a francziák lá­togatását s a lelkes fogadtatást, melyben Budapesten s a felvidéken és az alföldön részesültek. E leűások a • Gazette de Hongrie»-ban jelentek meg, most pedig önálló füzetben is. Együtt van benne a franczia szö­veg és ennek fordítása Csapó Zsigmondtól. Protu Mario föllelkesült hangon ű , de egyszerűn csak a be­nyomásokat adja vissza, szemlélődésbe, vagy vizsgá­lódásba nem bocsátkozik. De részletesben foglalkozik a kiállítással, melyet magasztalva ír le, és sajnálja, hogy a franczia lapok nem méltatták kellő figye­lemre. A zajos napoknak egyik érdekes emléke a tü­zet. A .Gazette de Hongrie. előfizetői ingyen kapjak a munkát; mások 30 krjával szerezhetik meg.

Az osztrák-magyar monarkhia írásban és iep-ben. A nagy vállalat bevezető kötetéből a 4-ik füzet hagyta el a sajtót ápril elsejére. A «Geológiai tájé­kozás" czímű dolgozat folytatását olvassuk belőle Hauer Ferencztől, dr. Szabó József átdolgozásában. A szöveghez gazdag illusztrácziók járulnak : a kri Tauern, Haselburg Bozen mellett, a Hochschwab-csoport Stiriában, Bisamberg a Dunánál Bécs mellet,

! V ^ W W , V . V l "

+ •" w n tE >

>

i ítulll Julii]

^•Rl

O >

>

U • I r>

» »

<- - xr> , r» o r> O >

> 9 n o M • *

n z

--A- — ".

Tolvaj feje távirati rajz után. Tolvaj feje táviratozásra rajzolva. Különféle koczkák betűkkel. Színes táviratozott kép. tj színfokozat.

a Sella-csoport Campitello táján, Szent- Canzian a Karsztvidékén, a «Bjeka-Loch» Sz.-Canzian mellett. Ezek mind tájképek és Lichtenfels Ede rajzai. Magyarországi tájakat rajzoltak: Feszti Árpád (a Negoj a fogarasi hegységben), Spányi Béla (a Kékes­tető a Mátra trachyt-hegységében) és Mészöly Géza (a Badacsony a Balaton partján). A díszesen kiállított füzet ára 30 kr., s a Bévai-testvérek bizományában rendelhető meg.

Bihannegye földrajza czimű munkára hirdet előfizetést Nagy-Váradról a biharmegyei és nagy­váradi tanszermúzeum, melynek 400 arany franknyi pályadíját nyerte el e mű. Szerzője K. Nagy Sándor, kitől Biharmegyére vonatkozó nem egy könyv és számos hírlapi közlemény jelent meg. A munka nem iskolai kézikönyv, hanem a megye oly leírása, mely megismerteti a megye vizeit, utait, természeti világát; leírja népességét, foglalkozását, műveltségét, nyelvét és vallását. Felsorolja úgy a közigazgatás, valamint az igazságszolgáltatás köréhez tartozó mindenféle közhivatalokat, a képviselőválasztások székhelyeit az egyházi kormányzatok beosztását, az izraelita anyakönyvi kerületek székhelyeit. A könyv második része Nagy-Várad kimerítő leírása után Biharmegye részletes leírását tartalmazza a most fennálló tizenhét közigazgatási járás szerint beosztva. A történeti és természeti nevezetességeket szintén figyelemre mél­tatja. Kiegészíti a megye térképe, melyet Posner Ká­roly műintézete készít. Tiz-tizenkét ívre terjed, má­jusra jelenik meg, s az előfizetési ár egy forint, mely Nagy-Váradra, Tóth Mihály múzeumi őrhöz czíme-zendő.

Csillag Károly : Költemények czlm alatt, Aigner Lajos kiadásában megjelent egy 150 lapra terjedő csinos kiállítású kötet. Ennél többet nem lehet róla mondani. Kezdő poéta végtelenül gyarló zöngedezé-sei. A kötet fele humoros vers akar lenni, de csak ízetlen rímelés, nagyobbára szemét. A komoly hangú versek közt akad egy pár meglehetősebb, de bevég­zett — tartalmilag és formailag — azok közt is alig van. Minek az ilyen verseket megírni ? De minek ha meg vannak is írva, kiadni ? A kötet ára 1 frt.

Észrevételek a Tisza és mellékfolyóinak sza-bályozásaűól, irta báró Vay Alajos. A röpirat éles kritika az eddigi munkálatokra és átalában a jövőre készített tervekre nézve is. Sokat vár Andrássy Gyula gróftól, a Tiszaszabályozás uj elnökétől. A 36 oldalra terjedő röpirathoz térkép is van mellékelve, s azon megjelölve a szerző által szükségesnek tartott csator­nák építése.

Apró emberek czím alatt egy kötet elbeszélés és rajz jelent meg Szüágy-Somlyón, Hamvai Sándortól. Juadta Nagy László, a« Szilágy-Somlyó» szerkesztője. A tizenkét elbeszélés kezdői kísérlet, melyben a tehet­ség még küzd. Ára 1 frt.

Huszonöt év egy magyar lap életében. Ey ezímu könyv jelent meg Aradon, melyben az .Alföld, ezunu lap huszonöt évi folyásának történetét írták meg Szőllősy Károly és E. Illés László, a lap munka­társai. Nem sok lapunk van, mely negyedszázados vet megérte, s a magyar hírlapirodalomban az ily

íafii n e m C s a k h o s s z u ' d e változatos is. Az .Alföld. V J'< a u g - l é n hidnlt m e g Márton Ferencz szer­kesztésében, sok küzdelem után, miután az akkori onnány háromszor is megtagadta az engedélyt.

bf.Hf+eVieSZtÖt i s e s a k h a m a r Pörbe fogta, s a lapot etiitotta. Aztán Kempelen Gvőző szerkesztette pár

n t i . m a j d K o r n y e y János, de"l863 január havában I t t f i tt a kPo t> 8 k é t h ó m i ü v a «Arad» czha

, ? Í L W a t t a küzdelmes pályáját; 1866-tól ismét inéi t ' K ö m v e y 1867-ben megvált a laptól, rá y ^ - a z t á n Tiszti Lajos szerkesztett, kevés időre ™ Pedig b. Bánhidy Béla 1869-ig, majd ismét Tiszti rV,08' Varga Jánossal együtt; Tiszti 1882 végéig s, " u

s z e ^ ? s z t ö J e , azontúl Vörös Vidor ügyvéd, társ könvw ? e P ^ d i g E" D l é s L a s z 1 0 l e t t - A z e m l é k " jv felsorolja a lap huszonötévi tartalmát, össze-i a d a - m i ^ k a t a r s a Í D a k névsorát. Ára 1 frt s a lap

0 J a n a k Réthy Lipótnak nyomdájából került ki.

Folyóiratok. A «Paedagogai Szemle* áprilisi fü­zetében Wargha Ferencz pécsi tanító arczképe van közölve, kinek hosszas tanítói munkásságát Schmidt Bód méltatja. A füzetben jól ú t czikkek foglalkoz­nak a tanügy érdekeivel. — A Magyar-zsidó szemle áprilisi száma a héber irodalomról, a szombatosokról, a halotthamvasztásról, a zsidó anyakönyvnek vezeté­séről, stb közöl czikkeket.

A gr. Karácsonyi-pályadíj. A gr. Karácsonyi-féle 200 darab aranyos pályadíj az 1884—85-ik évre víg­játékokra volt kitűzve. A jutalmat az előbbi pályáza­ton nem lehetvén kiadni, most azzal együtt 400 da­rab aranyra gyűlt a díj. De az akadémia bírálói most sem adták ki, s igy a 400 arany az akadémia rendel­kezésére marad, hogy belátása szerint jutalmazzon vele széptani műveket vagy dramaturgiai dolgoza­tokat.

A bírálók jelentését az akadémia márcz 29- iki ülésén Vadnay Károly olvasta föl, meleg hangon megemlékezvén az alapítványt tevő grófról is, ki a múlt évben hunyt el, s ezzel kapcsolatban az egész j Karácsonyi-pályadíj történetét elmondta. E jelenté­keny jutalomnak fennállása 27 éve alatt nem voltak oly eredményei, minőre az alapító számított. Az ala­pítvány eleinte egészen olyan volt, mint a gr. Teleki­féle, és 100 aranyat tevő kamatait évről-évre ki kel­lett adni a pályázó drámák vagy vigjátékok közül aránylag a legjobbnak. így nyert 1859-ben Pompéri János a «Telivér »-rel, 1860-ban Szigligeti «A titkos iratok.-kai, 1861 -ben Dobsa Lajos a. Vígjáték tárgy »-gyal és 1862-ben szintén ő a .Bűnt bűn követ, drá­mával. Később az alapító gróf beleegyezett, hogy a jutalom kétévenkint tűzessék ki 200 aranynyal, s hogy csak abszolút becsű műnek adassék ki. Azóta tizenöt pályázaton csak kétszer adták ki : 1868-ban a Szigligeti «Trónkereső .-jenek, 1878 ban Csiky Ger­gely .Ellenállhatatlan, vígjátékának, melynek azon­ban színpadi hatása kevés volt, ugy hogy a Karácso­nyi-dijat a színpadon csakis a .Trónkereső, képvi­seli. Á ki nem adott dijakkal Greguss Ágostnak Shakspereről irt könyvét, Aranynak .Arisztofanes. és Csikynek .Plautus. fordítását jutalmazták. A leg­utóbbi vígjátéki pályázatra hét pályamű érkezett, me­lyeket Szász Károly, Heínrich Gusztáv, Pálffy Albert, Szigeti József és Vadnay Károly bíráltak. Ezek közül némi képességre, igyekezetre mutató munka az «Egy dal. czímü, római tárgyú vígjáték ; sok helyen erőte-tett mesével, sajátszerű operaszövegi modorban. Egyetlen darabja van az egész pályázatnak — mondja a jelentés — melylyel nemcsak kötelesség hanem méltó is foglalkozni, mert olyan Írótól ered, ki eleven tehetséggel, a színpad alapos ismeretével, sok ötlet­tel, leleménynyel, formaérzékkel és a dialógok gyors és vidám fűzésének hálás adományával bír. A mű czíme: *Ajó Hilöp* vígjáték 3 felvonásban. Prózá­ban, élénk színpadi, bár némileg modoros nyelven van írva s bohózati jelenetekkel és motívumokkal vegyített vígjáték. Van hőse is, hősnője is, melyek össze vannak kötve, mert az egyiknek hóbortja hat a másiknak cselekedeteúe s a zavarok bonyolítására ; de a központot megosztják s a mű stíljét is ingadozóvá teszik, mert az egyik bohózati, a másik utoljára már csaknem melodramatikus alak. A hős egy úgynevezett jó fiu, ki esztelen jó indulatával ép azoknak okoz bajt, a kiket a bekövetkezhető bajoktól félt s e miatt pórul jár ; a hősnő pedig egy a házi tűzhelyre és bol-dogításra termett asszonyka, kit anyjának és férjének nagyralátása kizökkentenek sarkából s annyira meg változtatják természetét, hogy szereplő, költekező s egy kissé kaczérkodó nővé lesz, míg aztán eszére nem téríti egy olyan követelés, mely bántja önérzetét és szégyenpirral borítja el arczát. A jelentés ezután részletesen kiterjeszkedik a vígjáték meséjére, s így végződik : E vígjáték ép oly szembetünőleg bizonyítja szerzőjének tehetségét, mint azt a tényt, hogy ez a tehetség nem fordított magához méltó becsvágyat és műgondot e különben eleven színmű kidolgozására. A gyakorlott toll látszólag sietett a munkával, mielőtt tárgyát teljesen megérlelte, motívumait igazabbakká s alakfestéseit szabatosabbakká tette volna. Átalában

ugy látszik, hogy a szerző előtt inkább lebegett a színpadi könnyű hatás, mint a színműi maradandóbb érték. Nagyobb gondja volt a szerepre és a szülészre, mint a jellemzési összhangra és az irodalmi koszorúra. Művét ennélfogva több méltánylattal is fogadhatja a színházi játékrend, mint az akadémiai bírálat, melynek meg kell fontolnia, hogy ezúttal a létező legnagyobb szépirodalmi pályadíj forog I szóban, melyet nem szabad ugyan elérhetetlen magasra füg­geszteni, de könnyed munkával elérhető, olcsó juta­lommá sem lehet csökkenteni. A biráló bizottság abban a nézetben van, hogy e szinmő jó előadás mellett tetszős, mulattató jelenség lehet — kivált ha hibáin segít a szerzője, — a színpadon, de lényeges fogyatékai miatt nem tekinthető drámai, szini és nyelvi tekintetben oly becsesnek, mely a Karácsonyi­pályázat kétszeres díjára, szinirodalmunk e leg­nagyobb jutalmára, lenne méltó. Ennélfogva — tel­jes elismeréssel szerző tehetsége iránt, de sajnálkozva a méltán megkívánt műgond mellőzésén — a jutal­mat nem tartja kiadhatónak.

«A jó Fülöp, már be van adva a nemzeti szín­házhoz. Szerzője Csiky Gergely.

A népszínházban márczius 27-ikén mutatták be 'A czigány bárót operettet, melynek szövegét Jókai egy nagyobb elbeszélése után Schnitzer Ignácz irta, a zenét pedig Strauss János szerzetté hozzá. Magyarra Gerő Károly és Badó Antal fordították. Az operettet Bécsben, az an der Wien színházban a múlt őszkor hozták színre s nagy hatással adják szakadatlanul. A szöveg és Strauss zenéje a legszerencsésebben egé­szítik ki egymást. Strauss ennyi kecses dallamot még nem igen mutatott be egyszerre. A bécsi előadás al­kalmából bővebben szóltunk az operetterői s egyik jelenetét képben is bemutattuk. Magyarul is nagv tetszésre talált, s a népszínház egyik legvonzóbb darabja lett. A zene magyaros novitumai, a toborzó-kon meglátszik az idegen kéz. de érdekes vegyüléket képez a keringők és az általános operette-stil közt. A Bákóczi-indulót pedig megtapsolták.

A fordítás hiven követi a német szöveget. De egy kis változtatás Zsupán sertéskereskedőnek mulatsá­gossá tételére nem ártott volna. Zsupán a német színpadon magyaros dialektussal beszél, s ez teszi komikussá. Itt azonban ez a tulajdonsága elveszett. A német előadástól elütő az is, hogy a tenor szere­pet, Barinkayt, nálunk nő énekü, Pálmai Bka; ez azonban nem hátránya az előadásnak. Hegyi Aranka (Szaffi, czigány lány) az összevágó előadásból a legmű­vészibb részt foglalta le énekével és játékával. Margó Czélia a vén czigány nő szerepével az alakításban való haladását mutatta meg. Ligeti Irma (Arzéna) szép keringőit megtapsolták. A díszletek és jelmezek is csinosak.

A budai színkörben a nyáron a népszínház sze­mélyzete tart előadást, hetenkint négyszer. Május vagy június havában azonban minden este lesz elő­adás, mert a népszínházát javítják.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia márcz. 29-iki ülésének

főtárgyát a Karátsonyi-jutalomra érkezett pályamű­vekről szóló jelentés tette. Az összes ülésen Trefort Ágost elnökölt.

A Vadnay Károly által felolvasott jelentés után Tóth Lőrincz mondott emlékbeszédet Z5oldos Ignácz fölött, sok jellemző vonást elevenítvén föl a régi világból és védelmezvén Zsoldost azok ellen, a kik vádolták, hogy közvetlenül a forradalom után Bécs­ben vállalt hivatalt, mint legfőbb itélőszéki búó. mert ez állásában sokat használt. Az emlékbeszéd után Fraknói Vümos főtitkár terjesztette elő a folyó ügyeket. Az «Athenaeum» társaság által a magyar hírlapirodalom törtenetének megírására hirdetett nyilt pályázatra két pályamű érkezett volt Az egyik­nek szerzője nem nevezte meg magát, a másikat dr. Ferenczy József irta. E munka, leszámítva azt,

-2IX \ASJ lé. szín. 1888. m m - m o u a

a**erai ajr*aa' ítáMt A b VftáV BMfi

nytreség m momdotnis •

hogy a dig vsa * bíráló

-.zerző a kirívóbb hibáikat igazítsa mag • a marat a* akadémiának még egyezer mutassa b». A* eleo bszsí >ak» / otas-ból aa évben

r'erenezy József rsaaér* a luü arany rí, 0)7 mhétsBel azonban, hogy a

tón a tegkozstebbi sóaeyméeso hirdetik ki a Mátyás Italaiától a mohácsi vészig terjedő korszak varratán. A főtitkár aa aUttatjaaataaaí után Vámbhy A r á n tett jelentéét a Sstilágvi IMniei-Jele hagyatékban fog­úit kónvvek aa kánratok todományo* értékérA

/wínt a tjrőjteniéuv csaknem megbetadÜbotelJen értékű, különösen reánk magyarokra nézve, a meny-

r>«n a könyvek áa késiratok igen nagy résos magyar oelmi vonatkosáen; a könyvek aa kéziratok ezen-

kívnl totók irodalom történeti adatokbaji ia gazdag forrást oyéjtanak. Vámbéry ezerint ily ártákaa török kéziratokkal áa könyvekkel agyatlao európai könyv-tár aam reodelke/ - n n e aok dtpiorrHtaiiai levelesé* aa erdélyi fojadatanakkal

• Eiefalndy.táraaaág bari nlése oáreaina utolsó napján \ Ü elnöklete alatt, nagy számú bsllgatóaág jelenlété bsn, mslv a foWvasásokst alánk figyelemmel kísérte.

Btütkf Zw.lt titkár adts elő »jelenteni valókat A i.«-ti hasat alád t a W k r r M t á r mesktldto randa. é n *)0 fohotoa adowánvát

A nemzeti tataház *37 írttal járatta magyar játák-nAiáinA ngttaiiansl tiil_i.Lnn>i ftLrutedkaAlk^B-

a táraaácboa rsrhsnvirJéla véersnde 100 irtot nagyozotYnyos a

a malagán megemlíti, bogy a lármáig volt atat

100 forintot. KíalaJndy Károly irattárából kapott a táranaág agy aaomó beess- emléket Badies

mánkéinak » U kötetét sajtó alá késsen, lagysatakkal

ri'.'ilib -:: E nagy

maiikra ,

ovokat. A olvasó aa

Uta námat ha ntántiir. nál tart' vádta a intat várat ». és a I kan megtámad ui.Hl.l Zmivi

tett. lUt, *******

!<'! kM, ki a csatákban 1 a caáktonryi

it a luagaaotatt vad-,t kjaüMMll tdatol

kan - íUio

• É l »Utt

1UI Aa országos régészeti éa embertani 1 máittü. iKHkj ulran /WstAs Ferenex elnöke Milthsa Jaluhaeátt tartottak

//iMjáa) Josaaf értakaaáiát a aaénaMIMil t m plomok (alfojdmáoymn láthatd marrar mantakKi Hampal Jóaaaf olvaata fol. A XV. *• X hál valók aaak. mrivakhdl tíalMKüái.

Mártonban áa M liánmt a MÉtadoa idiaarékMr ainl hántottak ki. A mknuimt tamptom t»Uii • Margit-lí^oda^lw^tp.lállíatók.iiaj mintán < >m>oród Hat. Mártonban f- >l 1 «aai tampkaanak agnrlk áréalna f i i l a l a j i » ratam Ion fokvd Kálmán király, a bt alakok vannak kórftl éa a i m taá bomló anyiának foját líiakpj ÓVMI A a»pai-kdy*m luntárina tautdomhan art. Enaáhat alakot telálmk. a aatk aomlvói ohár l l i i i ü n i a m t tmn. baraaag XV »k atáaadhalt 6hony« fartmánvát

an íVtaja; Oáaának aa aldoboiyi kótápkon kard-rtakaadaa ohaatatott W. A kudT maival

aa Olt ftdyóhan UUltak. amh ItáatltményMA Ut«úk. '""••'""»" imr» bwnntntta Mwkov^k

Uamt faraáitafcoini tanár mnlt évi rv^wrti" ntaaW-nak afadmanyáL Miakowxky ammla alá vatta a kia aaahant éa bálnám templomokat • a pakeaai vár-

>kat. a malyaknok pootw rajsmt éa Wtráoát ndk. Végttl /W*«-A» Famnca tartott érdakm •badart

coaton logrttóhbi áartáminak andményairdl. <»aonniagv« Kamaavolfqrban. Aa aaafchan talált

MfA eaiknam oly érdakaaak. mint a k«*rth*K, •k hdatai. SÓtór a Nama*vdb>yhan 18Ö «irt áaatott

rban dé» ara^ményra jntott A milv .«*> Urtaimoak a nói nrok. éf*m oly ám m férfiak sírjainak hamm. Itt aa ohoaatdaiahoh ngvnnajrok. mint a kaarthalyi nrok hakattaié.

A történelmi táránkat ápril a j w , han aiéaénak tárgyai kort t rwAn.it Vifinoa elóadám kátaágkivai élénk érdaklddéat fog kattant a faktorürnaok éa íro-

rtánat kntatói kárt. matt a \ \ . •standból addig íimiulfin írd mövwt mutatta ba, a ki tattnol írt ngyan. da atokhan arda kií*)«áw* jnttatta nam-aatí érialatát.

Fr*k»,t okuaomági iaaáltárakban találta mag Anditna ftnnoaiw iratait, malyahat az akadémia íradslomtdrtasarí bíaoltanm már *ajtd alá adott. A mit Andrása l'nnnonin.ró! tadnnk. irataiból tud­jak. Azonkít ni aMBmi agyahat. Caaládí nava anntén úanstatisn. onmssát folyton Andrea. Pannomuanak

ttarnoH Hunyadi Jánoa faragéban, aztán a kartbanaisk zárdájába lépett Velanczében, később pe dig a fcrrarai zárda viesnuaa lett. Iratainak nagy barna vas •lottónk, mart történeti vonatkozásokban gszdsg éa a azan-őt u jellemzik. Főmfivét Mátyás ki-rálvnak irta. a ez a könyv szókról az erényekről eaói melyeket agy fejedelemnek azem előtt kell tar­tania. A középkorban gyakoriak voltak az ily mun­kák. Andrea* Pannonius abban emlékezik mag a ha­zájában tóHótt ifjabb évekről éa azerepelókről kik kóznl főkép Hunyadi Jánoat magasrtalja éa a tudós Vitéz János páspdkot dkaéri Ahg van a könyvnek lapja, mely mag ne emlékeznék Magyarországról. A kéziratot a római Vatikán könyvtárában őrzik. Ékes enmfatpján látható az író alakja i*. A modanai kónyrtárban is van egy hasonló irányú műve, melyet a ferrarai liarezegnek. rlercnlemek irt; másik műve Bedig az előbbi berezegnek. Edei Borsónak emléké­ve) foglalkozik.

Az alánnak még két falohaaém \..lt. /*ilmuk-p Mihélv •Lippay Cyorgy éa a tokaii tanáoskozmány

an> czim alatt art az .Jlenálláat festette me­het Lippay esztergomi i'rituás a linczi békakótés végrehajtá« ellen faitett ki. annak a vaUáengyek ris Jazáaéra vonatkozó pontja ellen. A primás elkeae-redett eBiajstga volt mmd Bákówri Györgynek mind a protaatánaoknak éa Ferdinánd kit ia fftlanjalte makacs ellenmondását, mely aztán so­káig azolgál! akadálvnl. de nem tu.loit érvénvasfllnL Aikft Antal i*.l> ' »Egy pozsonyi amlénőli móU KJI egy kap a pozsonyi asant Mihály tamplomban. • fiba l , . -U«tUn agj |*pot tantét fol. A fehrat ize

apát plébános araképe, a •ii|>iom króinkai luegőríz-

iiisgó életének a m a réazeit éi tragiku* hnlá *ráeaosvának éj>Ién ő tartotta a

Uasédat. Magyarul basáéit a . mint megMtólalt. agywarra forrooiáa, snaás keletkéz. kegy reese mvoaott. a másik rasse követe be«írl|«n I»r. folvtatla tust;varul. renve«.<lórtck. »

la a aBÓaxékfdl a aak-raatyébe. • hol néhány perez múlva meg i« halt. A nagy oltár előtt temették el. a emlékét aa olajfest­mény óni a tn

A magynr Ipansfivéasati t á m l á t első kötgyfi. tím mám. «* ikán » rí uiinkatar elnöklete alatt. A tamilét afj évvel azelőtt alakult, a mán-JalaBtáksny aradményakrt ért

rt mmimtar s megnyitó beszédben a társulat asiftak Ungostatta: nemeabiteni aa hdéat a közre­hatni abban, hogy JHtajwarlensfjtag emalkadjonk. A társnlat esahósei a aaél aléréaébsa csekélyek vol­tak, da kevéa amkoanal. mük korban maradva, sninv »ag «* Mlménrekrt lehat. kjaejeggeaja' .,> M.: L ,r.. lertasskadva \ i-ir. I»t infMiszénnl «K,:Mk *-'*y aese^Bzz^mtpnraai^énzatl •nnta. Bár astaét tohboknól m.í volna a hajlam a társslatbo* való CMtlakosá>ra. A műipar kifetteszté-sét a nemzeti vaavonoaodáa ssrvik módkinait •

vánanak. A nemzeti érvülrt kifi'Jlaailésén és meszei-lárditására minden btsonynval jovákoary hsdásaleaz a mohor-ntánzatok terjesztésének. Az WitoA kijelenté. hogy a választmány a jeUett óhajtásra ki fogja tar jasstant a figyelmét. Ezután az évi jaknteat oherták fol. Az efveanlet vogyon* rő évre aJŐuányzott bevételek ai37 frt. s kiadisok an A btaaytftéa felhatelmarta s váJaastmánvt hosrv

Aa Írók én •nváaa.k Urasságs rrváry Ujo , ata^kta alatt mára. » ikán tartotta évi rendes kóagyftlé^ét. Az aiotarjeaztert pénztári kimutatás wenn bevételek ÖMaege kiadá-

a pénztári maradvány tehát sz t. A jövő évre elÓiráuTzott

W f » » t t l i a » 8 í frt azolgál. A tersaság tagjainak •zárna: 3«*. Borostyánt Nándor iodHvánvára bízott ságot alakítottak, mely javaslatot tegyen, mikén tehetne, táraságban élénkebb életet honosítani mec ^^^aHsrtilmrtváiasrtottakmegí.STálasrtmánvt u ^ a l a k i t e ^ B l s ö k t e t t : trrdryLajos,alelnökök: VZÍZ!fJd*Jm&om A n t o J : W t a * : FrfrsoV Antal. llemttMer Lajos, titkár: A*«<t* Gvnls.

AJ?núk- *• « I » « « « y l « t kirandniásni. Az M M t J e t igazgatósága értasita a tagtársakat, hogy a Béeabe teendő kúándakta f. év ápril hó elején (való

10. és 11-dikén) fog rendeztetni. J+ lniilhami lehet addig, vagy a titkárságnál. T t f T M igssgrtónál. — Az urotzorgzwji natiykirándwhúm pedig a bejelentések f. é. ápril hó Ildikéig 100*4 beküldése mellett tehetők meg ugyanott. A kiriad* lás július. 22-ike körül veszi kezdetét, Tolnay Lsioa, u egyeaftlet elnökének vezetése mellett. Az mzsii

Vb napot vau igénybe, s a költségek személves, kint összesen mintegy 300 frtot tesznek ki Fígye). mertetnek a tagok, hogy az utazáshoz elkertlhetle-nnl szükséges a külföldi útlevél megazerzéae. A knás-dulásban csakis egyesületi tagok vehetnek részt

MI UJSÁG? A trónörökös pár utazása. A trónörökös pát kk

romai tartózkodásának az idő is kedvező. A legszebb tavaszi napok járnak. A trónörökös teljesen feladók Hosszabb kirándulásokat tesz minden nap sógorával Koburg Fülöp herczeggel, közben vadászatokat tar­tanak sasokra. Pár nap múlva a trónörökös-per el­hagyja I Jikromát, s ápril második felében Budaptstr* jön. Angol lapok azt a hirt közlik, hogy Rudolf trón­örökös nejével május második felében BrnsszeJm utazik a belga udvar látogatására és innen aztán kát hónapra Angliába megy. A fenséges pár mag akarja látogatni az edinbnrgi kiállítást és innen Itor-zárta rándul és megtekinti a skót felvidéket. A londoni időzés három hétre van tervezve s pedig ugy. begy

a Dcrby-versenyen is jelen lilnaws Benczúr Gyulát a bécsi műcsarnok kiállitáain f

nagy kitüntetés érte. Arczképeit egész művészi ea>-ményttl tekintették, s a gr. Károlyi (ivulát ábrázoló képnek ítélték oda a protektor arany érmet Az ara-kép nálunk is ki volt állítva, és szintén nagy fehá nést keltett. Tisza miniszterelnöknek az országot ki állitáaon bemutatott arczképe (Szeged város tnbj dona) a kitűnő művész későbbi műve. és sokan máz jellemzőbb művészi alkotásnak tartjak.

Ezer forintos alapítványt tett a bozn nál (regied városa. Az alapítványt a házi | szavazták meg. s a honvédelmi minisztérium ndst külön alapítványt kezelt.

A fővárosban a helyi közlekedés nincs arány ban aa élénkséggel, a a gőzhajók, lóvasutak. táras* komik még mindig nam kőtik össze a város misém részét nam is említve, hogy Budapest legközelebbi

nagyon hiányos az érintkezel Most legalább terv már van, mely a hajokon iigftaaj s Budapestnek nagy városi közlekedést akar nrojtam. Bálám Mór vállalkozó terjesztett a városi tanáét elé ajánlatot, uxlv szerint lliulapoat területén mittém irányban villamos éa gősmozdonyti vaanttal lebatas

\ terv egyik részletét már el is fogadtak; tea városligetbe vezetendő gŐzvasut melynek kandalé pontja a lánczhid tér. • a Lipótváros feltő idama. továbbá a l'odmanirxky-ntczán haladna tovább a

Kőnek kiépítésére a vállalkozó már meg kapta az enged- -zetesb ennél a kór-vasat

Ki a külvárosokon, a nagy körutott vonatat végig, az osztrák magyar államvasút indóházaiéi egész a Dunáig, a közraktárakhoz. A vasat gőzerfe készülne: a közraktáraktól pedig a Dnnaparton tó

• lánczhidig. villamos erőre. Ez s rész vall* a legérdekesebb, mert oszlopokon nyugvó hídpályái tervez az építkező. Az oszlopok az alsó nyugodnának, a pálya azonban oly magasan hogy a Dnnárs való kilátást ne zavarná, míg a láncr hid-terén vasazerkezetfi alagútban folytatná alját

As ivóvíz, (tr. Esterházy éa Feaxty Adolf* tervezete, hogy a tatai bő forrásokból keltene < ivóvízzel a fővárost a tudományos kórokat 1 foglalkoztatja, A legfontosabb kérdés, bogy vajp* a tatai forrásvizek eléggé lehalnának-* addig, már» fővárosba érkeznek a csatornákon: mart a fonása* vize 3 0 - 2 1 fok. a mi ivásra már meleg. Tatán kkaV-teteket tesznek, bogy a forrásokból eredő patak vizé­nek kihűlését taniUroányozzák. A ezskértók bécH sokan kételkednek, bogy a víz Budapesten sem kan fidítŐ. Ezek közé tartozik Stotttk József mBeeysaem tanár is. ki a kérdést tüzetes vizagákte alá vatta, * * természettodománvi társnlat legközelebbi Mézén részletesen és számításokkal fejtegeti*. Meggy** déaa az. hogy t vk 15 fokra sem fog teimlm * * nem alkalma.- ivásra.

As állatkert népszerűsítését jelentékenyen atf fogja mozdítani minden bzzonynyal as az aj intéehr-dés. melyet az áltat- és növény honosító tarsanág fcí

Itta- z iui i . .vroiatan.

MB*aa Isthatéptotni. Mérsékelt ám l

A íi mi által az állatkert könnyen hozzál lizfealylyé válik, a hol a gyermekek a nagy gyepes trtj, mbadon játszhatnak. Egy személy egén ot forintot fizet, míg négy személyre szóló

|ZjMy ára hét forint, az ötödik családtag pedig már -gl agy forintot fizet. A gyei uiekeket kisc-ro ft vagy nevelőnők részére az évi jegy két forintért jSs t^ meg a dajkák pedig ingyen léphetnek he. á bnrfatjegTgyel bármikor be lehet lépni az állat-latas, akkor is, mikor ott mutatványok vannak, r-asihiaknilnrl- továbbá a gyermekek kfllönösb szóra ytHáról is. Csinos kocsikba fogott vagy megnyer _H ctefánt. teve. ponny, atruez, atb. fog randáiké-;— sjf—i. Jövő télre ingyenes korcsolyapályát ren-

smmkbs. Inlfoldiek tömegeab látogatását várják az ősz-

ut ttadapaatre. Az orientalisták nemzetközi kong-nasnrT ugyanis Bécsben tartja ülését s ez alkalom-asl az egész kongresszus, előreláthatólag 2—300 taggal lerándul Budapestre is. hogy itt magyar tudó-«ok részvéte mellett tárgyalja a turáni faj és nyelv UiJjnr* A magyar akedemía hivatalosan képvisel-Isti magát e kongresszuson. Legközelebb már lépé-«k történnek, hogy vagy a kormány vagy a főváros tamaaterű meghívást intézzenek a kongresszushoz.

Adakozás mivMUd egyetMet nasvv sz sbsrai ref. egyház 2 frtot küldött be szer-kaadcaégflnkhóz. RendeHetéae belyéze juttattuk.

A halottégeUs Francziaországban. A franczia kaaviaalőház márcz. 3ü-iki ülésén a halott égetéssel tekdkozott és 323 szavazattal ISO ellenében elfő-falta, hogy a ki életében úgy rendelkezett, vagy évéi ágy akarják, koporsóba tétel helvett elhamvaaz-tsnék.

A világ legjobb sakkozója ..ban nagy •skkver-s-ny volt a németországi éa as aagrák Zuckertortkórt. kiknek neve elégi-' t «kkotó világ előtt A győztes jutalma \ vett • hozzá «a viUg legnagyobb aakkosója-itamite győzött Húsz játszma kozfil tizet nyert; több jüsam remise maradt.

A gizebi óriási sphinx. Egyiptom egyik legne-•ttilul smlékének, a gizebi nagy sphinxnek kiáaa-taata Maspéro. a balaki mossam igazgatója, már két kénes óta dolgoztat A homokból eaak agy része lát-•süi ki a sphinxnek. Maspéro azonban teljesen kifo­gott a költségekből. A mű befejezéséhez még WJOOO frank szükséges, ltenan az ó-kor őaasaa barát-asboz fordul azzal a kérésael, hogy ehhez a műhöz, nslymaz egyptológiai kutatásnak okvetlenül ezfik-*r» van, bozzájániljsnak. Többek közt ezeket írja: •A gizebi nagy sphinx. közvetlenül a piramisok mai­kat, nézetem szerint az emberi kéz legbámulatosabb zarta, melyet aa évszázadok ránk hagytak. A sphinx ary óriási kivájt sziklatömb, mely n hamm. A ezörnvetsg magasaágra felülhaladja legma fmasb épületeinket. Nincs szobormű asm Egyiptom, •a*, atm bárhol egyebütt a világon, n hant ehhez a különös bálványhoz, s í emberiség oly *tapotának tenuteléboz. mely minden fogalmainkat bahasra veti. A benyomás melyet az ily jelenségnek *Mfcm az emberfajokra gyakorolnia keltett, melvek éha képzelő erővel vannak megáldva és az érzékek jjtal araltatnsk. az után ítélhető meg. melyet a mai •fyiptoniiak ez előtt az óriási, a homokból kimsgasló •* komor, szúró tekintetével a pnszteaágon •érő fej Utasára éreznek. Az arabs megrémülve me-*d*l e tekintet elől követ hajítva vagy lövést in-"**v»e fsntaaztil n A •pbinx • szel ."xemben

» templom is (ba ngysn templom) ssjátazerü jel-• W b i r . E x a nlet a többi egrir-tomi temp-«>dioz kevéabbé hasonlít, mint s Farthanon a mi *0*"a-Bame templomunkhoz».

A legnagyobb pillangó, a Pspilio Antimachoa, «ika nyngoti portjain éL Már 1775-ban hozott agy

Hdányi Stnestfaman nevű angol btatra Leonéból • f5 D r a r 7 természetvizsgáló részletesen leirt*, de s •"•Mik példánv csak 1*73-ban. tanát majdnem "•* éwal később karalt hozzánk egy angol nőtől '*• nstabar |arjairól. Hevrittron • /envedéives an fflzsdugyajtő külön embatslmt küldött Nyugat-

?•»**- bogy a rendkívül ritka pillangóból kerltee-a*k számára nehánv r*ldánvt ssz elsőért *"• font

«mg knkm jntabsat adott Egy másmazajot todós g » a r otezott e vidékT* ibr tepkékért. de eaak

*** todott fogni. Még ma v 100—150 forintot * 2 * agy példénjért. Az Ajitiiiisrtasmak 2 1 - 2 4 •*•***•• nagy sasrovs van. roelvnek felső része

sí***1*™*- *• «ó része osksraárgs srinű pettyekkel. *zbna* asárnyakkal a lepke igen gyorsan repül

óvatos k, nagyon nefaéz megfogm. KÖsmnyt % n c m kapuk Talóazino. bogy ezek folyvást 'tartózkodnak.

aknt hozatott az újzélandi kormány amtstási kísértetek végett A boaszn ót

**** NkertBt, bár a vú bőmérsékével sok baj volt

Előfizetési fölhívás a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok

aprü—juniua folyajnÁra. N e g y e d é v

A Vaairaspi Djav I bt — kv A Vtsaraaal UjsAu • . 1 g , 50 . A Vatárimiu Cjsái f. 1 A Vasárnapi Ojaag as rHilitiXi.

m

P I I Í . I I . i í . r»»«,rr. a • &o A .l'olitikiuIjdonságok"ujabban JssgyarGazda,

czim alatt két hátanként megjelenő gazdasági lappal van bővítve.

A Vaanniapi Újság 1886. évi folysmáWl ja­nuár elejétOl kezdve teljoa példsnwkknl méf folyvást azolgájhatuiik.

Alulírott kin.: <i Vatórnapi Újságot január (Lrjnől k delik meg. kiranutukni díj nelkul tnegkuldi a •Sándor Mátyás* csimfi regénynek • mpok matt évi f<dyarmíbsn megjelent elaö réaaét, mely !<• ivnvi t

» T. eloeaatotakat fotUrjOk. hos? asivsskaáiai ek as alá-

baZAlíanC t aUnisa r^Oaníioai-sTiT arjik^ « vunatkoeé köttemaarekat s Irltitrt hhalalBiii I "

V Uuraspi Ijassr ét Nllütal tjéaaslr.1 klaoö-liivatala (Bodspaat, agytum-atesa 1.1».|

A •Jogtudományi Közlöny, április 2-iki száma 11 i ik) a következő tartalommal jelent mag:

Az orosz büntető törvényjavaslat. Dr. WISMM-. budspaati lor. alagvéaztol — Jogirodalom: » . Kori

üandbaab dss Dr. Balogh késési üst. polgári peres ügyekben csélsterü-a, kivAnaios-e a kta iüi-vényaaékek ndst utáaodfoka bíróságok haláltorét as ügy érdemleoss elbírálására i» kitartesstasí ? Afol-

ttgyvédlöi — Követelés tefagUláaa. 1 togarasi ügyvádtól. — (

paritás . budapesti ügyve-i Adalékok a magyar bánvádi aljáráa Isjiaáaaéli

M egyetemi magántanártól. -1 I 1 h 1 I 1 < ..na. Utároratok. - A bods-

pesti kir. tábla elvi jslsotósaaü határosatai. — A magy. kír. pénzügyi kosig, bíróaag elvi jetoaioaágfl tav tárosatei. - A terványbatÓaigT ttartvtaslok elleni hjjjriil alJÉajÉmfll meló tarvénytattami 1 ,-lr/A«r bpesti ügyvédtől.

HALÁLOZÁSOK Etbunvtek a közelebbi napokban: Koasi t.v l'.*i.».

aradmsgyai földbirtokos, ki a rahadságharezban a Lebel-huszárvdi közt hsraolt, maayéjénsk egyik teg-tekíntélvasb férfi- éa gazdája volt fia éves korában, s b..)tUatelsmi*y««c*sUd! siiboltUaseállitották. Oasvazsf Ftaascz, ptebános. nyitza-egyWzmagyai atesperas. 8& éves k.sában. bjivaraon. — Básstm. CazaczsTti t. a fsvancarendtek vswpréini Urshátának másodlonöke. 74 é r a korában. - T ó n Jesssr, av. ref. lelkész. 76 éves korában, Győrében - Ptarnr ISTVÍS. a srjitadságharcsbaji honvéd őrnagy, az tmgmogyeí takarékpénztár flksnjrvaiője. fiS évm

.gvártt - tdvardi éa Koasati iddah dbirtokoa, a TuiéitiuagyéBtii

nagyszámú Eoamtb-nsmasteég sasstora Hv évs* korában, hoemton. — Bontom Mtaii.v. ttahvea Ovsrmatnak tízenhat év óta biráj*. fii éves kora-

Tníi.1 KtaoiT. fővárosi bnrtatajdoooa. ateindl Imre mltagyatatní tsnárnak és jstes épftósz-nek (az oj országid építőjénekjéde* irtvjs s korában. Budapesten; ugymmö Bniu. Otantv, tuiiaVadalmi tanámnt, •Brnfl í g n i n és na* cség főnöke, s BrüU Mikss holknáT fSkonznl fivére. 53 évea kofában: Tanost IJMÍA. ismert fővárosi ügyvéd. • tarsas körökben is kedreit tertm. áfi érés

halálát özvegy és két kis árva is 1 RU, »3ldbtrtakoa, 7-« a s « « S s ' í as kors-

agy-Enyedan. — Ltstsa Frazaca hsmtfasiy Tárosnak bnsz éven keresztül tanácaneks. *•• korában.— M. K<wsc» Josmv, városisdópénztAri

ellenőr Ű0 éves korában, Dabrsezenban, — Enz. nvng. alaazsdes. 70 éves korában. Póssonyban:

SMÍ.':I I 1 I

mm Isi «.y rvo» teán, I

Ilon. u laaw fii

May.'t kfaajlzimv 86 ni.'\!lli.l! Bál I. l.ll'.'lM

C i t á l t a t ,li 1 U N I» maghalt Barhnbeo 00 ,

lentik. PMtlM | | N

Eosö Aarln, póateturt. & éy** Pócz AtsssT. földbirtokos. 36 é*-«* korában. Makón. — Dr. Maoás lamz. fiatal sgyvéd. Oak Szsnt-Már tonhan — Szwwfrrsst ATTOA. sz>p reméa^ekw jogosító ifja. Perjsnmtom. — Ba-polgár. 74 é r a karéban. - Brossán Gáaoi éves knrsban, Debn«« l snv - Xrrazusii Az^ea, gyón jérásntréssgi ioajfjzdmrsok. 2S é^w bnnnan.

Őn . Fnoamonn Káaot-Trt aznl Baks Lodoviks, sébsi TaUy Fezsnoz onegvéos* édes anyja, 8» é r a korában Pudaneaten — Wissösssv Boztua. nénm WiasoaaaVy János kir. kanurai mérnök özTsays, ti éve* korában. Baján. - On . Lotnarrt « Í h -mont grótnd. 7* é r a korában Marásban — ttaasó

nls i l .

SAKKJÁTÉK. 1377. számú feladvány. Eálniotky Gézától.

Sitrl

I

1

m&m+ii m

T — ; — r Világot Indái t s harmadik lépette mattat esesd.

A n 1 3 7 0 . a s . f e l a - d v s n y m e g f e j t é s e .

vUáees 1. m:t af a. VM »-*

4. \'(,",--á'—M

4. \ 1,3—-djt

kf . ( fa j tá t ' feaM Ks4—I

t w.

cO-cTi

I mnéa tr Vhi—oJieteí lépéssel bárom lépése* te

faj tettét as«s "• B*d»y>1'* '• K. i. ét F. B. atatft 8L, - K*vs«t h'mmí. - Wek Jósaa. - ds BrkU-

1 iUfSrataiit meo&>*m "• Bzsar BorséL —• rorssaass ; i -SaÜbzV-- Berh«m : A ***>• •«- tagja. -

kór. — A svstt ssssór.

SZEEKESZTÖI MOHDAJTIVAIsO, Oosdriataí ó n látszik vannak,

'sasét, esett vázast w rétek ( jN^nem léte-I nzanVtai* «n«ataal>. taamm iasaáo ia, de a

ZSoJTZ* o-k jBrik n e - - . kál|gBstaskfc^a /.-aj- nZIkttl raak tmtcU aondstet BMran, a tmmn . . . •—... hrre keO bocsa, bogy mmt»asr»a » »

--fcste ötrtssT&sk padig önnél

• tett t *gé«í>n 1 kuilawilélij

tégelye, bogy . r«r totetassól síért atm »

1

226 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 14. SZÁM. 1886. xxxni . ÉVTOLY AH.

Q, A versek bizony gyengék; sem tartalom, s e m

forma. Nem is szólnánk róla, ha egyikükben az a h e -terodox tan nem volna hirdetve s persze gyönge érve­léssel, hosszasan bizonyitva, hogy az öngyilkosság fér­fias tett. Kivételesen lehet az i s : példa rá a római Cató; de azt mondani, hogy tMind férfi az, ki ön­gyilkos lesz» — még «ha elég oka nincs is rá,»no ez már paradoxnak is sok !

E x c e l s i o r . Hát — excelsior! s ez nemcsak üres hang, mert úgy látszik: a törekvés megvan s némi anyag is van hozzá. De még messze, magasan a czél. Hát — excelsior!

N y u g o t i köl tőkből - Fordítások lapunkból ki­zárva nincsenek, de csak válogatva adhatunk belölök. Ezek elég csinosak s kivált a Lamartine ét, alkalmilag, felhasználhatnék.

L e á n y r a b l ó , kissé zavaros; ez a gyakorlatlan balladairók baja: törekesznek a rejtelmesre, s aztán érthetetlenné válnak. Ilyenfélére mondta Horácz: Brevis esse laboro — obscurus fio. Az alkalmi vers, annak elég jó. Részünkről egyiket sem fogadjuk ugyan örökbe, de vidéki lapban közölhetőnek véljük.

y . X. Mint minden dolgában, ezekben is van jó, de gondatlanul, hanyagul vannak dolgozva. Mért nem vesz több időt magának, hogy felesleges, üres. mit sem mondó sorok helyett tartalmasabbakat találna, a mik tovább vinnék a gondolatot, kiszínezzék, árnyalják a ké et stb. Kivált az olcsó, az tele van ily sütésekkel; a félre eső, az kevésbbó, de az is eltűrne egy kis át­nézést s erősbitést. Erre még sor kerülhetne nálunk.

A zs idó . Akárhonnan vette, vagy maga gondolta, nagyon alkalmas tárgy a balladai feldolgozásra. Sőt többet mondunk, jól is van berendezve, kész ballada, csakhogy — prózában. Nem próza-e az olyan lapos elbeszélés, rhythmustalan sorok, képtelen rossz rímek ? (Mert az ilyenek ; szabadságunk — sorsunk ; jöttünk — ellenünk; kérlek — kérjetek; innen — megyén; Si­mon — otthon; s mind ez egy lapról — bizony egy csöppet sem rímek.) A dolog megérdemelné, hogy költő vegye a kezébe s az dolgozza ki.

M. Piá t* . A «pár év előtti»-re már nem emlék­szünk : hogy is lehetne 1 S papírkosárba vándorolt hol­

mikkal hogy tehetnénk összehasonlítást ? De hogy ezt a rettentő hosszú litániát keserves volt végig olvasni: annyi bizonyos!

TARTALOM. Szöveg:: Egy magyar expediczió a keleten. S—i

A—n. — Első állomásunk albán földön. Dr. Béthy Lászlótól. — Tavasz. (Költemény.) Pásztóitól. — A hold regéi. — A forró étel veszélyei. — Halak a böjt idejében. — Sándor Mátyás. Verne Gyula regé­nye. — Egyveleg. — Az elefánt-kolosszus Coney szi­getén. — A Vaskapu Fehérmegyében. — A fekete gyémántok hazájában. — Képek közlése távirati úton. — Irodalom és művészet — Közintézetek és egyletek — Mi újság? — Halálozások. — Szer­kesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Hetinaptár.

K é p e k : Magyar expediczió keleten. (Hat arczkép-pal.) Zárában fölvett fénykép után. — A kőszénbá­nya munkások életéből: 1. Eszmecsere. 2 Lejtőn. A bánya vegetácziója, 3. Tehermérés 4. Zsákútban. 5. Kutatás járható út után. 6. Talicskázás. 7. Víz kö­zött. 8. Mozgás szűk helyen. Lyukfúrás robbantásra. 9. Aknaigazitás. — SáDdor Mátyás. (Két képpel.) — «Vaskapu» fehérmegye ikacsázó. Mészöly Géza fest­ménye. — A Coney sziget elefánt-kolosszusának átmetszete. — A kolosszus külső képe. — Képek köz­lése távirati úton. (Öt képpel.)

HETI NAPTAB. Április hó. JVop | Katitólikus es protestáns \ Oörög-Orosx j Izraelita

4 V'C 4 Izidor pk. C Laetare slHIPerr. Vincze f|< 6 7jS s.c 9

10

KíCölestin Epifán pk. vt. f Dénes pk. vt. \ Dömötör vt. f Ezekiel pk. f|

Iréné Hegezip Apái in Demeter Dániel

23 E 4 Nikon 24Zakar hv. 25 Gy o-B.A. 26 Gábor 27 Matróna vt. 28Ifj. Hilárián 29Czirill pk.

28 Jénath 29

1 Jisan. 2 3Jóram. 4 5S. Sth.

llnliUalUiusai: $) Első negyed 11-én 10 óra délután.

A Franklin-Társulat könyvkiadó hivatala

ingyen és bérmentesen küldi a kiadásában megjelent könyvek teljes jegyzékét mindazoknak, kik hozzá e vé­geit fordulnak.

Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet á könyvnyomda

(Budapest, egyetem-utcza á. sz.)

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6. szám.)

Színes, fekete és fehérselymes atlasz 75 kr. ratrje 10 frt 65 fcr.-ig (18 kfilSnbözö minőségben) kftld egyes ruhákra és végekben vámmentesen a házba_ H e n n e b e r g r G. selyemgyéri rak-tára, (cs. k. udvari szállító) Z ü r i c h b e n . Minta postafordultával.

Levélre 10 kros postabélyeg illesztendő.

Kwizda k ö s z v é n y f o l y a d é k a . E folyadék, mely csúz, köszvény és idegbajok ellen nélkülözheüen házi szer gyanánt minden körben meghonosult , s az or­vosok által előszeretettel ajánlva, mindig sikertől ki­sértetik : nem találhat melegebb ajánlatra mint Stie-ger Ármin orvostudor s császári tanácsos alább követ­kező véleménye. E vélemény igy hangz ik : «Kwizda Ferencz János, cs. k. udv. szállító és kerületi gyógy­szerész úrnak, Korneuburgban. V a n szerencsém ön­nel tudatni , hogy köszvényfolyadékát szintúgy csóz-nál, min t köszvénynél a legjobb sikerrel alkalmaz­tam, azonfölül nagyobb gyaloglások előtt és után az inak erősítésére is, a legmelegebben ajánlhatom. Ischl. 1885. november 20-án. Teljes tisztelettel Stie-ger Ann in orvostudor.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. Ü27

A z

EQUITABLE életbiztositó-társaság New-Yorkban

a l a p í t t a t o t t 1 8 5 9 - b e n . Biztosítási töke 1884 decz. 31-én 7S8.993.384 o. é. frt a társaság vagyona • • • 148,312.010 o. é. frt nyeremény tar talék. • « 26,733.223 o. é. frt az 1884-ben kötött uj biztositások

összege . . . — — 216,436.495 o. é. frt az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három óv múlva megtámad-

hat lanná válik. 2629

Magyarországi vezérképviselőség: B u d a p e s t , V I . , A n d r á s s y - u t 1 2 .

CHINAVA Grimault és T= gyógyszerésztől Parisban.

Ezen s z ö r p tiszta cs tetszetős állapotban c l i inát , valamennyi zsongitó szerek között a legkitű­nőbbet és vasa t , a vér alkatrészeinek egyik fő fő tényezőjét, tartalmaz. Parisban, a legelső orvosi tekiut< Ivek által, ugy a vérszegénység és sápkór ellen, mint fiatal leányok kifejlő­dését elősegítő szerül rendeltetik. A vérszegénység és a fehér folyás által, melyek­ben a nők oly gyakran s/.envednek, előidézett borzasztó gyomorfájások ezen szörp által a lehetó

legrövidebb idő alatt eltávolíttatnak. 263* 1 üveg chinaszörp ára 2 forint. — 6 üveg ára 10 forint 50 kr.

B u d a p e s t e n T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r é s z n é l k i r á l y - u t e z a 1 2 . sz.

Kedves uramöcsém, kedves öcsémasszony! Böjt jön a farsangra, — ember hogy mulasson Tán padban aludjunk, míg papol a gárgyání

— Itt az Urambátyám!

Még hévizes mezőn nem kelepel gólya, S már kávé melleit a néni egymást szólja ? A férfija pedig egymást üsse kártyán?

— Itt az Urambátyám!

Késik a kikelet, még a szeneló'ben A pattogó parázs vagyon kelendőben. Tűznél üldögélünk, derült napot várván —

— Itt az Urambátyám!

0 ragyogtat vissza régi jó időkből Vidám sugárt, melynél szívesen időzöl, S jelennel kibékülsz arcza mosolygásán:

— Itt az Urambátyám!

E L Ő F I Z E T É S I F E L T É T E L E K ^ — H AZ

iriÁHBAVTÁ:

Utolsó Hónap. H uzás már április 24.

n r n ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ humorisztikus képes hetilapra.

április—június évnegyedre 2 frt. Április—szeptember félévre 4 f1^-

Előfizetések, legezélszerübben postautalvány -ml, az „ Urambátyám kiadóhivatalába" i'lendök, Budapest, hatvani-utcsa 3. sz. Teljes számú példányokkal (január 1-től)

fnég szolgálhat Az Urambátyám kiadóhivatala.

Kincsem Sorsjegyek a sors­jegy It

forint k' észpém

MARTINY K

2739

iest,vácziutcza19. | Á r j e g y z é k f r a n c o i n g y e n . J •egfcsra^rarara^^^

10.000 ft 5 0 0 0 Moioiem.] 4 7 8 8 piw ISS| Kincsem sorsjegyek kaphatók I a magyar lovar-egylet sorsjegyi-irodában: Budapest , váczi-uteza O. &&.

[Legkitűnőbb spanyol borok & Lacrimae Christi . . . . frt 1.60 — 3.— Madeira full médium frt 1.80 — 3.50 Madeira finest old Reserv frt 2.60 — 5.— Sherryfein . . . . . . . . . frt 1. 180 Xeres de la frontéra . . - frt 1.30 — 2.50 Old East India Sherry . . . frt 1.80 — 3.50

f~, ^- Kapható * - C Z Y F E R E N C Z , baromfi-, vad- és cse-

"^Síkereskedönél, f ő - ü z l e t : IV. , D u a - n t o z a 10 . ^ a m , fiók; V X , A n d r á s s y ( s u g á r i n t 1 2 . s z á m .

MÁRIACZELLI

GYOMQRCSEPPEK. J e l e s h a t á s ú s z e r a g y o m o r m i n ­d e n b e t e g - s é g r e i b e n én f rMttlmiiIhatatlaL e tvág -y h i á n y , g ' y o m o r g ' y e n g ' e s é g r o s s z s « a g ; u l e h e l l e t , s z e l e k , s a v a ­n y u Telböfögfés . k ö l i k a, g - y o m o r -h u r u t , g y o m o r é g é s , h ú g y k ő k é p i ő -d e s , t ú l s á g o s n y á l k a k é p z ő d é s , s á r ­gaság- , u n d o r é s h á n y a s , f ő f á j á s , h a az a g y o m o r b ó l e r e d , g y o m o r ­g ö r c s , s s é k s z o r u l a t , a g y o m o r n a k t ú l t e r h e l é s e é t e l é s I t a l á l t a l , g i ­l i s z t a , l é p - é s m á j b e t e g s e g é s

a r a n y é r n é l . Egy üvegcse ára használati uta-

sitaRsa) 3 5 krajezár. K ö z p o n t i s z é t k ü l d é s ! r a k t á r : B R A D T K A R O L T „ a z ő r ­a n g y a l h o z " c z l m z e t t g y ó g y ­s z e r t á r á b a n K r e m i l e r b e n .

A „ m á r i a c z e l l i g y o m o r c s e p p e k ' ' kaphatók még valódi minőségben a követk. rak tárban: Budapesten: F ő r a k t á r T O K O K J Ó Z S E F g y ó g y s z e r é s z n é l k i r á l y - u t e z a 1 2 ; Pataky Károly gy9gysz., Szóchenyi-Bótatór; Sakál Antal gyógysz., VIII, Mária Terézia-tér ; Sztnp* és Eriegner gyógyai. CaMn-tér; Wagner Józs. gyógyt., városháztér ; gysz. «a nagy Kristófhoz* Egreay R. özv. gysz., V, nádor-nteza 2; dr. Molnár gyógysz. kerepest á t ; HazHlinszky Károly, VUI. kerület, Sándor utcza 29. szám alatt, Filó J, VIII. Mátyás-tér, 4. Vlasgek Ede gyógvt. I, János-tér; Ssöllöey I. gyógyt. Városmajor; Eiszdorfergysz. I. Palota-u. 9. gyógysz.iafekete medréhez-. Víziváros. Koohmeister utódjai; Thallmayer és Seitz. Aesa-Fejervar: Schön S. Ada: Paulovitz gyógyszert. Alsó-Dabas: Batz gyógyszertár Algyő ; Wertheimer. Anina: Lndvig 8. Apatin: BátaJ gyógyszertár Ara-i: őchaffer F.< gyBZ. Tones F. és E. Földes gysz. Aet: KratochwW gyss. Árokttállat: Major gysz. Árpád: Havady D. gysz. Baja: Lerner A. Bánfaivá: Apró Endre. B.-Mágóet: Szép G. gysz. Barcs; Kohat S. gysz. Bártfa: Sokaleki J. gysz. Bereguáw: Theodorovics J. BeazUrcze: Keresztes. Békét- Gyula : Kratoohwill A. B.-Bietke: Oóllner gyez. B.-Szarvat: MedTeozky. Bonyhád; Kallnpka J. Báci-Petrovos»ello: Tóth I. Banin: Meissl F. gysz. Uihar THótzeg; Vaday gysz. Büd-8*t-Mihály: Lakács gysz. Cmb-Ren-lek: Weiss. Ctanád-Palota: Mayer J. gyógysz. Czegled: gyógyez. >a szent lélek­hez*. Csépa: Czibolka gysz. Ciih-SMereda: Dankó Gy. gysz. Meisels L. gyógysz. DebréCMen: Bothsehnek Emil gyógysz. GöltI gyógysz.; Tamási gyógysz.; Mihalovics gysz. Detta: Braumüller gysz. Dióixeg: Krauaz M. Dombó: Silberstein. Doroztma: Karcsay gysz. EndrŐd: Kalocsa gysz. Eperjes: MakOTiczky gyR«- Schmidt gysz. Edelény : Hörk gyógysz. Eger: Buzáth L. gyógysz. Kölhier L. gyógysz.; irg. gyógyt. Érsekújvár: Fleischer 0 . gyógysz. Farkasevae: Nóvák. Felső-Balog: Trajtler gysz. Frányova: Stncz F. gysz. Gattaja: Lnkinich I. gysz.Gíiiteíy- Takács L. gysz. Gödöllő: Cs. Ur. ndv. gysz. Gyöngyöt: Baruoh gysz.; Mersits gysz.; Vozáry gysz. Gyöngyös-Mellék : Schön teetv. Győr: Simon Ferenez gyógysz.; Nómethy gyógysz.; Anvander Bezstt gysz. Kant. Ignáaz gyógysz.; Mehlschmied J gyógysz. Stierling gyógysz. Holies; Mühlbauer gyógysz. H.-M.-Vásár hely: Adler Ferencz gyógysz.; Kiss Gyula gyógysz.; Németh gyógysz. Bánfalvy L. gysz.; Tost Béla gysz. Husut; Keresztes gysz. S.-8zobotsló: Trocsányi Imre. Hajdú-Böszörmény: Stenczinger K. H.-Nánás: Slachta gyógysz. Hlocaka : Goldberger M. Jáubereny: Merkl János gysz., Busa Béla gysz. Jász-Kisér: Mertz gysz. Jász-Ladany: Geszner gysz. Kadarkút: Beok Béla gyógysz. Kalocsa: Honczkak Károly gyógysz. Horváth; K. Kap talanfa: Papper L. Kaposvár: Baboohay Ágoston gyógysz. Kapuvár : Vavreeskay gyógysz. Karánsebes: Mflller F. gyógysz. Vlad M. gyógysz. KareMog : Tóth Kálmán gyógyszer. Kassa: Hegedűs gyógysz.; Gálik Géza gysz. Megay gysz. Wandraschek gysz. Kecskemét: Katona Zs. Witz G. gyógysz. Molnár J. gyógysz. Késmárk: Genersich gyógyszertár, Molnár L. Nogsch gyógysz. Kisbér: Kooh Ad. Kis-Marja: Gollasz Frigyes gyógysz. Komárom; Kirehner M. gyógysz.; Schmidtbaner L. gyógysz.; Kovácb Arlstld. Kornádi: Solez Gábor gyógysz. Krompaeh. Mattoaeh J. gyógysz. Kun-Félegyhága: Bernátzky C. Kunhegyes: Witzfeld M. gysz. Kún-Szt,-Márton: Barthe Z. gysz. Kis-Marton: Gfisaner F. gyógysz. Lébény: Batz M. Lekér: Bolyos Gyula gysz. Lőeie: Honthy 8. gysz. Léva: Bólémén B. gysz.; Medveczky gysz. Liebling: Bnchinek J. gysz. Lippa: Sohannen gysz. Losonez: Pokorny gysz. Lövő: Sasa gyógysz.' Lugoe: Vértes Laj. gyógysz. Makó: Nagy Ad. Laurenszky. Maremdi: Körös Victor gyógysz. Marmaros-Ssiget: Buzáth M. Visy 8. gysz. Marok: Haubelt János. Martonvásár: Grimm gyógysz. MeUneze: Lednlczky gyógysz, Mezőtúr: Csippek Ernő gyógysz. Mcző-Kátzonv: Báez gyógysz Meső-Kövesd: Fridély gyógysz. Meőeenzéf: Szurkay József gysz. Miekolee : Knruez J. gysz.; Dx. Báez t*y. Dr. Szabó gysz.; Ujhásy K. Berezy László j Mitrovies: Ivanovios B. , Czeisberger gyógysz- Mohács .-Szendrey Jenő, Auber J. N. gyn . Mond: Blan F. Motony: Herz 8. N., Brodszky gysz., Munkács: Gottier gyógysz. Muraszombat: Bölcs B . gyógysz. Nádasd: Banschenberger A. N.-Abony: Lakács gyógysz. Hagy-Atád: Pnsterer gyógysz. Nagybánya .* Dawidovits M. Nagy-Dorog: Merbel Fülöp. Nagy-Enyed: Kováts J. gyógysz. Nagy-Becskerek: Mencser L. gyógysz. N.-Kanissa: Prager B. gyógysz. Nagy-Kar oly: Fttleky Pál gyes. Jelinek gysz. N.-Kikinda: Bretiier gyógysz., Neuhold gyógysz. Nagy-Körös: Medveczky gyss. Nagy-Mihály: Czibur gyógysz. Nagy Mihály falva: Mátrai latrán gyss. Nagy-Perkáta: Vashegyi gyógysz. Nagy-8alla: Zsorna gysz. Nagy-Seentmiklós: Maly Ján. NagyTeremia: Metzger Ed Nagyvárad: gysz., Molnár Irg. gyes., "eyer K. gyógysz. Hering gyógysz. Nagyvázsony: Deutsch Leó. Nemet-Cscmya: Bziha Károly. yyitra.-Kováts gyss. Tombor gyógysz. Nyék: Gáhy gyógysz. Nyíregyháza: Szopkó gyi-z. Korányi E. Lederflr I, Öbesstercee: Kohn H. Oravicza: Tierann J. G. Ó Kanizsa: Szilagyi 8 . Orosháza: Palóccá L. gysz. Oszlány : Seidler gyógysz. Polgárai: Kampis gysz. Paks: Flórián. Parajd: Weber A. gyss. Pápa: BermnUer A. Pécs: Balas gysz. Irg. gyógyt. SipŐcz gysz. Kovic-M. gyss. Periasz: Laflanr gysz. Pétris: VUdzi J. Pécsvárad: D^orszky gyógysz. Petrovaez: Ferencz István gyógysz. Petrovoszeüo: Tóthbetyai Istv. Podolim Fay J. gyógysz. Polgárai: Kampis gyss. Poroszló:- Bolkó K Pozsony: Henricl gyógyss.; Solts gysz. Heim V. gyss. Tóth B. gysz. Privitz: Kohath G. gysz. Pntnok: Fekete gyss. Rozsnyó: Pasteiner. Badnotk: Jeney JenŐ gysz. Rákos-Keresztúr: Kovács F. Békás: Ballot. A. Rakamaz: Szelóezky gysz. Retieza Bagy gysz. Rimaszombat: Ltszka gysz. Rovne: Miesjeta E. Buttka: Friedmann gysz. Bérvár: Stabenvoll gysz. Básd: Keller gyss. Siófok: Szabados gysz. Simontornya; Beszédes gysz. Szabadka: Joó gysz., Mllaesln Ülés gyss. Selmecsbanya; Sztankay gysz. •Sarkod; Trojanovits gyss. Sopron: Gráner J. gyss. Khndy gysz. Beekert gyss. Molnár L. Stomfa: Kitti gysz. 8.-A.-üihely: Zlínsky gysz. Szatmár: Bosstn gysz. Littermty gysz. Böszörményi. Szarvas; Barts gyss. Szászvár: Baltha gyss. Szederkény: Hornong gyss. Szeged: Baressy gyógysz. Deutsch gyógysz.; Brehm Vilmos gyógysz. Kováts Alb. gysz., Fónagy gyógysz. Szegzárd: Bátory Elek gyógysz. Szempez: Fleischer gyógysz. Szered: Wflrsehing F. Szentes: Várady gyógysz. Podhradazky gyógysz. Sóskút: Csemyus D. gyógysz. Smeperlgló: Gartner gyógysz. Szépet-Remete: Seholtz L. Szt.-János: Magda gyógysz. Siklós; Dobó István gyógysz.; Teleky Antal gyógysz.; Petraeh J. gysz.; Rónay gyes. Szigetvár: Osesadal G-, Bálámon Gy. Szilvás: Gödry L. gyógyszertár BsilágyCsek: Félegyházy gjógyszertár Szolnok: Flny B. gyógysz. Boár gysz. Btolya: Tolvay gysz. Saakolcaa: Irg. gysz. Szóm bathely: Rudolf gysz. Simon gysz. Székes-Fehérvár: Braun gyss. Dieballa gysz. Körös gysz. 8ay gysz.; Rieger Béla gysz. 8.-8s.LőHncM: Herzog D. Somorja: Svoboda B. gysz. Temesvár: Faykisa gyss. Steiner F. gyógysz lárczay István; Jahner C. M. Tamási: Lakner gyógysz. Tapoleza: Cseba fjBz. Tápió-Szele: Kormnth gysz. Tatnád: Dnika A. gyss. Téeeó; Maz» J. Tokaj. Bainer gyógyszert. Tata; Jasztko gyógyszert. Tolna: Gömbös ryógyszert., Buchner K. gyógysz. TomaUya: Ursziny; gyszógyszert. Tnnomka: Hoffmann A. é s D . ; Weichherx D. Tisza-Üjlák: Boyko V. gysz. lörok-Becte: Bizek A. Üj-Arad: Orth 8. üjbánga: Caervinka gyógyszert. Ojvidék: Plavaie G. gyógyszert. Dimitriewits gysz. Mazimovies M. Ungvár: Sene, Kranss Ad., Mzttehuann Fraenkel M. gyógysz. Váez: Ursziny gysz. Vág-BesstercMe: Boesányi gysz. Varanssó: Geal 8 . gysz. Vaiszló: Horváth rvógyazert. Vasárut: Welas Vág-Sellys: Zeller I. Vágszwred; Sz. Kitsek. Vaskút: Husovitsch J. Vermes: Herzog gyss. Moldovanyi; Straeh Seb. gyógyszert. Veszprém : Bokroey, Ferenesy K. gyógyszert.. Szili Horváth Pál gysz. Villány Csaló gyógysz. Zomber: Weidinger A. * 8. Gall* ÍTÓHJBZ Zenta : Matsy győz. Nlkolh> M. Klem L. Ztsmhvlya: Daehoi wmít BUyerlnc gyógysz. V a l a m i n t E r d é l y . H o r v á t o r s z á g •»

S a l a v o n i a . m t u d s n g y o « r « z « r t á r á b s a i .

Ll P P M AN N KARLSBADI P E Z S G O - P O R A

A kariMi.iMi ,i>v.nivvizekbiil nyert lorrás-terményék sesitsízével készítve, tehát ezek minden hatályos anyagát tartalmazzak

minden gyógyító tulajdonait kííliinii- érvényre juttatják.

Étvágyat gerjeszt.

Emésztést előmozdít

Használata kellemes.

Gyomorbajbanl s z e n v e d ő k n e k Hatása biztos.

Felülmulhatlan hashajtó szer. K i v é t e l e s g y o r s é s b i z t o s h a t á s s a l .

K e l l e m e s , o l c s ó , k ó n . y e l m e -E g é s z s é g e s tehát ttditó minden csikarólag működő hajtúazer, pilula stb. fölött előny ben részesítendő. — Orvos i lag ajánlva gyomor-, bél-, máj

vese- és hólyagbajóknál. El i smert és sokat keresett háziszer.

Emésztési gyengeség vagy megzavart emésztésnél, étvágy hiány, ülő életmód által előidézett gyomor- s bél-atonia, nyál] kásság és evés utáni roszullét, kellemetlen felböfögés, felft vódás, gyomorhév, gyomorfájdalom, — nyomás vagy görc vértódulás, főfájás, szédelgés, migraine, vérrekedés, aranyé rendetlen székelés és makacs székrekedésnél. Approbált sz< kövérség ellen. aZF~ Va lód i osak akkor, ha minden ad:

g..n védjegy, L ippmann kezevonása, l i tható . Kapható eredeti dobozonként 12 pár 2 frt 5 kr., egyes páro 2 0 k r . - j á v a i , m i n d e n b e l - ó s k ü l f ö l d i g y ó g y s z e r t á r b a

2 frt 5 kr. beküldése mellett egy eredeti doboz bérmentv küldetik. 1 doboznál kevesebb nem küldetik.

Központi szétküldés: LIPPMAÍIS gyógysz -rtára. Karlsbadba; f o l e t ó t M a g y a r o r s s t g • é s z é r e : 264ÍI

TÖRÖK J Ó Z S E F nr g y ó g y s z e r t á r a , B n d a n e a t e B a k t á r a k M a g y a r o r s z á g b a n követkeiA gyógyszerész uraknál: B u d a i p e s t e n : Altwirth, gyógyszertár a *Nagy Kristófhoz*, gyógyszertár a "MJ| gyár királyihoz, gyógyszertár a *Nádor--hoz. A l s ó - K u b i n : Kralik: B á r t f a n : Toperczer. B a j á n : Geiger. C s a b á n : Sttdy, Varság. D e b r e c s e n b e s Dr. Rothschneck. G y ő r b e n : Lipóczy, K o l i c s : Mühlbauer. H ó d m e z e v á s á r h e l y e n : Kiss. K a p o s v á r : Czollner, Babachay. K e c s k e m é t : Mo nár. K a r á n s e b e s : Vladt. K ő s z e g : Klittel. K a s s a : Gállik. K o n t á r o n Kirehner. L u g o , o n : Vértes. M á g ó o s : Seny. M l s k o ' c i o n : Dr. Here Dr. Rácz. M o ó r : Girsik. K y l t r a n : Corát, Tombor. B a g y - B e c s k e r e k Benezer. B a g y - S z a l o n t a : Kovács. B a g y v á r & d o n : Molnár, Hérinl B y i r e g y h á z á n : Korányi, Lederer, Szopko. B a g y - K a n i z s á n : Belu F a n c s o v a : Bauer. P o z s o n y b a n : Adler, Heinrici, Pisztory, Soolcz. P é c s Balázs, Kovács, Sipócz. S o p r o n : Csathó, Grauer. S z a b a d k á n : Décsi, Jo-S e l m e o z b á n y á n : Stanka. S z é k e s f e h é r v á r : Dieballa. S z e g e d : Bar' sa; S z a t m á r : Rossen. S z e g z á r d : Szandy. T o l n a : Gömbös. T a t a : Mennicí T e m e s v á r : Jahner, Honig, Tárczay. Ú j v i d é k : Gro singer. V e r s e c z e r Müller, Kücher, Straeh. V e s z p r é m : Ferenczy. Z o m b o r : Gallé, Sauerbon • R a k t á r a k E r d é l y o r s z á g b a n következő gyógyszerész uraknál: B r a s ó n : Hornung, Kellemen. Kugler, Frank, Jekelius. B a l á z s f a l v a : Schnies özvegye. F o g a r a s o n : Hermann. K o l o z s v á r o t t : Gurdhardt. H a g |

S s e b e n b e n : Morscher. S z é k e l y - U d v a r h e l y e n : Koncz. K a r t á r a k H o r v á t o r s z á g é s S z l a v ó n i á b a n következő gyógyszeré; uraknál: Z a g r a b : Katkíc, Kögl, Pospi^il, Schwarcz. B r ó d : Sreppea E s z é k : Dienes. K á r o l y y á r o s : Findeis, Sest. Sladnvic. K a p r o n o z s J Werli. S z i s z e k : Kubányis. V n k o v á r : Kraicovie V a r a s I o n : Riei

R a d e l n f i irdfl • a v a n v ú v i s - f o r r i a

• i lkeny- és U-Tany-tarUuna ál' tal a Radelni •aTanro-TÍÍ kdlönlegea gyógyi ier ként hat: k S u v é a r s é L , epe - , hélyaf- éa TeaekSrekaél, ar»_ , érnél, gürvé lysé l , «olyvátUl , r a i é r s é l , gyomorbajekaál éa

általában k s r a t s á l . O l e a ó f n r d S k , l a k á s o k ,

alaaaaabb astksav- a Uvaarr-aBydvU. Sarod kiaérlsW babiaonrttották, kegy a *" ' ivaa U . a a y » l a f

' ' ' lefblsto-

e s j

r e n d í g l S .

Raktárak Budapesten: Édeskaty, Mattoni és Wille.

KWIZDA KÖSZVÉ-W-FOLVAÜÉRJ évek óta kipróbált, jeles szer

köszvény, csúz és idegbántaliuak ellen. Jelesnek bizonyul ficzamodások, az izmo

^ és idegek feszültsége, véraláfutások, zuzi %> dások, a bőr érzéketlensége, továbbá helj| ig" görcsök (lábikragörcs), idegfájás, s köt<r > lékek után származott daganatok ellen

főként erősitő szer nagyobb fáradságo" gyaloglások, stb. előtt és után, valamint elohah

! dott aggkorban beállott gyöngeségeknél Valódi minőségben a kővetkező czégeknél: B u d a p e s t é i

| nagyban T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerésznél, Kochmeister P r l ! gyes utódai, Neruda Nándor, Pillich Ferencz, Strobentz tesjj vérek, Thallmayer és Stitznél, Detsinyi F., tStedeu J.-nél. - | Kicsinyben: Altwirth J . gyógyszerésznél, valamint a lej

több gyógyszertárban. Fő l e t é t : K W I Z D A FERENCZ JANÓ! kerületi gyógysz. és es. k. ndv. szállítónál Komenbnrgbai

Egy üvegge l 1 frt o. é. a ^ » Ezen kívül a k o r o n a o r s z á g o k m a j d ni i i> nmw d e n g y ó g y s z e r t á r á b a n vannak letétek, r lyek a vidéki lapok által időnként köztudomásra hozam

I S j z i - v e s m e g ' f l j r y e l é s a l . £ készítmény vételéi kérjük a t. közönséget, mindig K w i z d a k ö s z v é n f o l y a d é k á t kérni és arra figyelni, hogy ép úgy mi den üveg, valamint a earton is a fönnebbi védjegygy. van-e ellátva. 2696

228 V A S Á E N A H U J S A G ^

GBANDS MAGASINS DU

Printemps NOUVEAUTÉS

Se'ymek, Szőrmék, Posztó, Karton, Női-kalapok, Hobes. Confections, Gyermek ruhák. Pongyolák, Trousseaux, Fehér menűek,Fűzők. Csipkék. Vásznak, Zsebkendők, Gyolcsok, Függönyük, Bu orszövetek, Ágyneműek, Bá­torok, Harisnyák, Férü ruhák, Czipök, Nap-és Esernyők. Keztyük, Nyakkendők, Virág ok, Disz tollak, Zsmoizatok. Szalagok, Rövidá­ruk, Piperék, Ezüstszerek, Bőrárúk, Illat­szerek stb.

NAGYSZERŰ 641 rnintarajzot tartalmazó ILLUSTRÁLT ALBUMUNK a Nyári Évadra

Ép Most Megjelent. Szétküldése ingyen és bérmentve. Bér­

mentesített levelek czimzendók: MM.JULES ÜALUZOT & Ca

P A R I S Ugyancsak bérmentve küldettnek a PRINTEMPS

óriási raktárán levő szövetek mintái. (Árat és fajt meghatározni kérünk).

Eacoeditio g világ minden OrszáQiilni.

gyogy-viz. (MAGYAR S E L T E R S . )

Hazai és külföldi orvosi tekintélyek sel ters i -g- le ichenbergi vizek h e l y e t t , legjobb eredménynyel a lkalmazzák: tüdő- , gége- és a g y o m o r hurutos

bántalmainál . 2690

Borral használva kiterjedt teflveltségnel: örvenfl. K L i z n i - ö l a j j o s f ő r a k t á r

ÉDESKUTY L. m. k. udv. ásványviz-szállitónál, Budapest.

Ú g y s z i n t é n k a p h a t ó m i n d e n g y ó g y z e r t á r b a n , faszer-k e r e s k e d é s b e n és v e n d é g l ö k b e n .

\[J BON MARCHÉ CZEG:

«o>ff: ARISTIDE BOUCICAUT Olcsó és szilárd ki­szolgálás folytonos

alaptétele az Aü BON MARCHÉ

czégnek.

Aü BON MARCHÉ ismeretes mint nagyobb és le|_ ban berendezett aru- *-rrm-Ao raktár, sminden ide- N O U V E A U T É S gen által fölkeresett __ - ~ ^ T fii

látni való hely. F A - * * • « • » • Az Au bon Marché ház, mely. mindamellett hogy ^ ' • « « » f g j í ™ . ^ a tisztelt közönség növekedő odaáramlasanak meg sem ^ W ^ l l J ^ idő előtt uj épületeinek jelentékeny '*?»*. f»^nyitott»,m>>ekko étkez te ben raktárinak területe 10,000 négyszögmétert (egy & » • £ " » S Í t í " , í ' t r halad. Van szerencsénk a t. hölgyközönséggel tudatni. •»'»"»"í W aV jegyzékünk kiadása a nyári.évadra megjelent, s azt kívánatra mindenkinek bérmentesen megküldjük. Ep ugy küldünk k.vana r .ingyen e> » * ™ « * £ különböző mintákat legújabb selyem és iryapju .Uvatketmeirikbol ^oszto-és nyomott kelmékből stb,, úgyszintén az a bum-leírásokat és áblákat a czégünk által előállított uj toilettekbol, kész öltönyük- él ruhákból, kope nyék- és felöltókról, női kalapokról, szoknyák-, alsó Boknyákrél és reggeli köntösökről, flu- és leány-öltözetekről, fürdö-öltözetekrol, kész feliemeniuek-ről, nap- és esernyőkről, keztyükröl, nyakravalókról, virágok- I tollakrol, gyermek- és női czipökről, Ai- icles de Paris s egyebekről. - Emlékezetbe hozzuk, miszerint a Rajna melletti Kölnben fölállított szalli o-hazunk által azon helyzetben vagyunk, minden megrendelést <b> franctol folté e - a modellek s ágykészletek, valamint néhány catalogusunkban közelebbről megjelölt czikk kivételével — egész Ausztria-Magyarországba viteldiirnen-tesen a legközelebbi vasúti vagy posta-állomásig küldeni. Csak a tulajdon-képeni beviteli vám lesz az átvevő által fizetve. Az An Bon Marche háznak az elárusitas czéljából nincsenek fiókjai, utazói, ügynökei vagy egyéb kep_ viselői. Bármely ajánlattól, '•' kczvstitesre vonatkozólag, ÓT i intünk -3747

STAIMERJ. gyógyszerész

sas-V iat-

Jeles hatással az emész té s i és al­t e s t i működés szabá lyozására , valamint a vé r t i s z t í t á s á r a . Ki-tünó: é t v á g y t a l a n s á g n á l , nyá l -kásodás , g y o m o r h u r u t , meg* röfjzort s zo ru l á sná l és szoru­l á s ! h a j l a m n á l , m á j - és l épba j -ná l , sárg-aság-nál, a r a n y e r e s b á n t a l m a z n á l , v é r t o l u l á s n á l a fej felé, fölfnvódásnál , g i l i sz ta -ba j . köszvény és csuznál . sak akkor valódi, ha védjegygyei és név-Rlátráftsal von ellátva. Egy dobozzal 70 k r . Raktárak csak a gyógyszer­tárakban. — B u d a p e s t e n a városi (szent háromsághoz, czimzett) gyógy­szertárban. városház*tér 9*dik szám; Tőrök József gyógyszertára, király-Bteza 12-j Szóllósy István gyógyszert. Továbbá Pozsonyban Dr. Adler Rudolf gyógyszert, a Megváltóhoz ; Szekes feha ro t t Dieballa György ; Sop ronban Botfy Kálmán; Mis-kolczon Dr. Rácz G.; Debreczen-ben Dr. Rothschneck Emil; Nyi r -eg-yházán Kurányi Imre. 2722

Brflnni kelméket 2662 elegáns tavaszi öl tözetre, 3.20. métert, azaz 4_bécsi rőföt

kitevő szelvényekben 4 frt 8 0 kr.-ért igen finom, 7 fit 1 0 kr.-ért legfinomabb, 1 0 frt 5 0 kr.-ért legeslegfin.

valódi gyapjúszövetből szállít az összeg postaután­vétele mellett a hiteles és szi­

lárdnak ismert

S i e g e l - I m h o f Tuchfabriks-NIederlage

B R Ü N N B E N . N y i l a t k o z a t : A fönnebbi czég, hála szilárdságaim, a ve­vők részéről nagy bizalomnak örvend. Ezt bizonyítja, hogy a Siegel-Imhof czég minta nél­küli megrendeléseknél is ke­vés pénzért valóban a legjobb

árut szállítja. De miután szédelgő czégek

B r b n n t á r a k köpenye alatt garázdálkodnak, a fönnebbi czég ennek elleneben kívá­natra m i n t á k a t is küld.

i n g y e n és b é r m e n t v e .

melylyel minden hajat tetszés szerint 10 perez alatt állandóan megfesthetni fekete, barna v. szőkére. Tulajdonságai: a szin állandó s a természetes szín­től meg nem különböztethető, az alkalmazás egyszerű. Ára -2 frt. A készülékek (csészék, kelek stb.) 60 kr. — Főraktár: Budapes'en. Török Józs, gyógy­szertára, király-uteza 12. szám

1194 U T A M - , RÖVID- ÉS GYÖMÉ-IÁTÁSUAU

A legjobb szemüveget nyújtja jótállás mellett

SOLOMONSON l H. látszerész, Yáczi ntc!a B f L e g g a z d a g a b b v á l a s z t é k p á r i s i színházi l&w

t á b o r i t á v c s ö v e k b ő l , 5 — 2 0 frtig.-^!o' X0~ N a g y v á l a s z t é k a m e r i k a i e m b e r i mf i s i e t aeHj i -,

Dr. JLengiel F. nyír-balzsama,

M á r a n ö v é n y i n e d v , mely a nyirból-a n n a k t ö r z s é t m e g f ú r t á k , kifolyik, emC e m l é k e z e t ó t a a l e g k i t ű n ő b b szépítő*, n e k v a n i s m e r v e ; hu ped ig e nedvaí t a l á l ó u t a s í t á s a s z e r i n t vegyi utón \. z s a m m á d o l g o z t a t i k , majdnem csodálat. h a t á s s a l b í r . H a azza l arcZOt VlfT Mii bőrrészeket este bekenjük, már a unt kezö reggelen majdnem észreveneteUn

Íiikkelyek válnak le a borról, m olytán ez gyöngéddé és fehérré vili

E b a l z s a m k i s i m i t j a a z a r e z o n t á m a d t r e d ő k e t és himlöW!. ket , fiatal a r ez sz in t á d ; a b ő r n e k f ehé r sége t , gyöngédség f r i sseséget k ö l c s ö n ö z ; a l e g r ö v i d e b b i dö a l a t t a 8zeplut,m o l t óka t , a n y a j e g y e t , o i r v ö r ö s s é g e t , b o r á t k á t és mini-

j g y é b bo ' r szenynnp t e l t ávo l í t . E g y k o r s ó v a l használatiiii s i t á s s a l e g y ü t t 1 frt 50 kr. ; p o s t á n k ü l d v e 10 krral F ő l e t é t M a g y a r o r s z á g s z a m á r a ' . ' ö rök József, gver z se részné l , B u d a p e s t k i r á l y - u t e z a 12. s z á m ; Pozsonjk P i s z t o r y B ó d o g , g y ó g y s z T e m e s v á r o n Tarezay JÓIK gyógysz . Z á g r á b o n M i t t e l b a c h Z s i g m o n d gyógyszereim

' M a g y a r h o n e l s ő , l e g n a g y o b b é s l e g j o b b h í r n e v ű ó r a ü z l e t e . ~ W

f

.

B R A U S W E T T E R J Á N O S SZEGESEK

London 1871. Kecskemét 1872. Bécs 1873. Újvidék 1875. Szeged 1876. Paris 1877. Székesfehérvár 1879. Budapest 1885.

wr_ @*f~Levélbeli megkeresésekre pontosa a válaszoltatit Képes ár jegyek bérmentve. Javítások pont, eszközöltetik

_•*- Magyarhon első, legnagyobb és legjobb hírnevű óraüzlete. ~*C J

Valamennyi kfllfoldi szerek fölött S S U & S & I7T"i—- , .•„.,",.. I ;—T : — szerint és több éveken át bel- es kuIloMon nyert tapasztalatuk nyomán növény-kivonatokból összeállitott

M melyek eldugulás, nyálkásodás. étvágyhiány, gyomorbaj, felfúvódások, szédülés, fejfájás, váltóláz, aranyér, bőrkiütések, köszvény, vizibetegség és sarg ság ellen a legjobb ered­ménynyel használtattak. 1 doboz ára 21 kr.; 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr.

Ugyanezek valódi minőségben a következő raktárnokoknál kaphatók: B u d a p e s t e n : P a t a k y K á r o l y g y ó g y s z e r é s z n é l , az uj é p ü l e t t e l s z e m b e n , a Szé­c h e n y i t é r e n . P o z s o n y b a n : P i s z t o r y B ó d o g g y ó g y s z e r é s z n é l . D e b r e c z e n b e n : M i h á l . v i t s I s t v á n g y ó g y s z e r é s z n é l . K e c s k e m é t e n : Molná r J á n o s g y ó g y s z e r é s z ­n é l . S z e g e d e n : K o v á c s A l b e r t g y ó g y s z . T e m e s v á r t : T á r c z a y I s t v á n g y ó g y s z .

Legújabb hálairatok 2595 Mélyen tisztelt u r am! kérem, Legyen oly szíves és küldjön nekem isme- javára

telve ket tekercsesei az ön nagyszerű labda- Pelrin csaibol, — ezek nekem kimondbatlanul jó hatást tesznek, ugy hogy a Mindénhatót |

tartsa meg még számos Kiharrnegye,

a szenvedő emberiség éveken át. — Galos-1885 február 20-án,

Dércz Lajos, mészáros.

ÉRTESÍTÉS a húsvéti kiállításról.

A legdíszesebb taéti

TOjAsO cüfsí iij kíílliiásnalt 10 krttfl 30 frliK "'"' kivul naey választékban. Hasonló húsvéti 10.1a*"

t ö l t e l é k e k hölftyelc és gyermekek SZMI:Í _a P 1>AN••••telepeié«l.-irK.VHkaz miu j i ' * n o k A a h a j ö t t h t i s v é i i «int i ize-hrz ré*"űl

költői gyengéd, vagy kedvdc itö terraészetüeK-T n i á c szines —.10 krtol 1.30 ig, viríg*' 1 U J » 9 téssel SO krtól 2.411 krig. T n í á a sz'nes fonatd 35 krtól 5.40 krig. * w J a B arccal 50 krtól 1.50 krig. ,

T Í V Í Q O peluche, aüasr vagy Klyeuu*1 * * « J * B krtól S.75 krig. . , ,

T n í á s dominóval 50 krtól 1 frtig, kocrkí"' * WJ«*» 35 kr. földgömbbel 1 frt, gyűsrüvtl-»• T n i á e varró- vagy irókes«lettel 1 6*, i V J C t ö takarékperselylyel 75 kr. „

T f l í á o csodakieycval 35 kr, rsebórával 1 «"• * VJCkS himiés mintával 80 kr. , -,

T n i n a babával I.M tói 2 SOig, gyermek)*" * U J * * B kai 1.40, 2.75, 5 frt'g „ l f , | T n í á a himiett és festett selyemmé _1.(» * *»J**» 10-frtíg. porcellínból 30 krtol75 kn*.

_ ptlucheból Iciscsibéo-S ké,el 2 frtól 12 ntig-

f.rceilán ft Tojáí Tojás ZSSZ íSü-j •*« t T l . j ' . szines üv-gból,, W" A O j a S allvanynyan-t5l7frní

m . : - , flaconnal, a legfin. »•"•

i ojas tólbe8 8-tói 12 6w I P . J Í - fantasitikus "l1*™^' * O j a S u . m . taliga, <<<x* fés ek, szán, kosár, bölcső stb. »

25 frtig. ^ ^ • f S T SUnd nyl l<- "^^

Ezenk,vul még sokféle hnsTétt ku l«n le | res s«gek , melyek hasaualatával csak a «v6 iso>er» tik meg, kaphatók

T Ó D O R " 4 1 BroAPB!Tirf-. =sek -d-,én való beküld,ét kérem K e p e . á r j e g y z é k m - l W " 1 " *

Fr»nklÍTi .Táv«nlar • ÍM..A

^í OUss rsr fp^'&mmr^^

é.

m

¥

%

T^NAPI üm 15-IK SZÁM. 1886. BUDAPEST, ÁPRILIS 11. X X X I I I . ÉVFOLYAM. Elöftzeléri föltételek: VASÁKNAPI ÚJSÁG és \ egész évre 1 2 frt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: I félévre ... 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: \ ^ ^ " " A.f

í egész évre 6 frt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: J " 0 * l félévre ... 3 •

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

BENCZÚR MINT ARCZKÉPFESTŐ.

ANAGY közönség a festészettel a legközvetle­nebbül az arczképezésben érintkezik. A fes-

. tészet itt behatol a tömeg közé, a művészet is ehhez képest változik el közönséges modo­rossággá és mesterséggé. Szolgálja a közönség ízlését, kedvében jár. Még igazán hivatott művé­szek is úgy gondolkoznak, hogy egy arcákép nem a közönség, nem a műértők, nem bírálók számára készül, hanem csupán egy szűk körnek, egy csa­ládnak, vagy egyes családtagoknak. Azok tetszése az irányadó. Már pedig azt meg kell adni min­denkinek, hogy értsen egy arczkép megítélésé­hez. Először is, hogy hasonlit-e ? Másodszor pé­tiig, ha már festve van, el lehessen rá mondani: «olyan, mintha pingálva volna."

Hány ezer meg ezer arczképet festenek éven-kint nálunk is. Mennyi százezret máshol! Es mily különböző erejű ecseteket foglalkoztat ez a mindennapi szükséglet. Más festője van a jubi­leumok ünnepeltjeinek, a város kitűnő szülöttjé­nek ; a ki irodalmi koszorút vagy miniszteri tár-czát nyert; a nyuszt-prémes és kardos főispánnak és a nagyapának, a kinek fején kell lenni az unoka-hímzette házisipkának is; a menyasszony­nak, a vőlegénynek, az önkéntes évét töltő sar­jadéknak, vagy a kedves kis babának, a kinek kezébe még csörgő való. Más a milliomos pénz­intézet alapítójának arczképe, és megint más a dalárda alapítójáé. Jeles művész, kezdő festő, kontár piktor egyaránt igénybe van véve. Fényes honorárium az egyiknek, rendes taksa a másik­nak, vagy kenyérrevaló a harmadiknak.

A festészet ily irányú tömeges igénybe vétele HZ arczképezést egész iparággá tette, melyről nagyon sokszor még azt sem lehet elmondani, nogy műipar. Épen a tömeges igények miatt hanyatlott művészi jelentősége s megrontott sok elsőrendű tehetséget, a ki elszegődött főrangú (-'saládok és bankárok arczképezőjévé. Előkelő művészek is beleestek a modorosságba. A kik könnyen fizethetik, hogy hires festő örökítse meg fonásaikat, azok előtt a sporthoz tartozik egy-egy felkapott művész előtt ülni, s a művész alig tel­jesítheti a megbízatásokat. Belefárad, nem alkot tóbbé, nem jellemez, hanem fölvesz egy modort, s a z t ismétli tovább és tovább; végűi szabadulni 8 e m képes tőle, s elveszti a kifejezés erejét.

2>em mindig dicséret, mikor egy festőről azt mondják «szépen fest». A legtöbbször bizonyos Slnia, édeskés modorosság r e t i k főképen, ha márvá

az ecsetkezelés, igazi kárminpiros az ajk és rózsaszínű az orcza. A közönség igényei az öltö­zék aprólékosságára is kiterjednek. Még az óra-láncz is igazi legyen. Az ilyen követelések a ter­

mészetességet és igazságot letörlik az arczképről és elhalmozzák cziczomákkal. A festők az egyesek igényeit követik, és se életteljességet, se jellemet nem festenek, se összhangzatos képre nem törek-