NJ 2 szigorlat 2014

1. A nemzetközi jog fejlődése az újkor óta

I. A felfedezések korától a francia forradalomigA korszak jellemzői:

az amerikai kontinens felfedezése (1492) és a reformáció (1517) olyan alapvető változásokat hoztak az európai államok rendszerébe, mely elvezetett a mai értelemben vett nemzetközi jog kialakulásáig

a vesztfáliai béke megkötése után (1648) a központosított főhatalmat és kizárólagos erőszak monopóliumot gyakorló államok váltak jellemzővé Európában

birodalmak újjászületése a gyarmati hódításokon keresztül, kezdetben spanyol és portugál gyarmatok Dél-Amerikában, majd a 19. században Afrika, Ázsia, csendes-óceáni térség. Oszmán Birodalom: folytatólagos gyarmatbirodalom, hatalmukat mindig csak egy-egy szomszédos területre terjesztették ki, legnagyobb kiterjedését a 17. században érte el.

15. századtól kezdve az államon belüli normákat fokozatosan elkülönítették az államokon felülinek tekintett természetjogi normáktól. A nemzetközi jog első művelői a salamancai egyetemen tanító szerzetesek, (Fransisco de Vitoria).Hugo Grotius fő műve a háború és béke jogáról már tárgyalta az államokba szerveződött népek akaratából létrejött tételes nemzetközi jogi szabályokat.

hatalmi egyensúly elve : a vesztfáliai békétől az állandó katonai szövetségek létrejöttéig ez az elv korlátozta a háborúkat. Lényege, hogy a többi hatalom újra és újra megakadályozza, hogy valamelyik hatalom átfogó birodalmat hozzon létre.

a nemzetközi kereskedelem fenntartására létrejönnek a béke idejére szóló kereskedelmi és hajózási egyezmények.

II. A francia forradalomtól az első világháborúigA korszak jellemzői:

a francia forradalom nagy hatással volt a nemzetközi jogra azzal, hogy: deklarálta az alapvető emberi jogokat kiemeli a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának fontosságát megfogalmazza a belügyekbe való beavatkozás tilalmát

folytatólagos birodalmi törekvések: Napóleon, az Orosz Birodalom, Habsburgok a gyarmatokkal kapcsolatos európai felfogás jellemzője, hogy az Európán kívüli

világot terra nulliusnak (szabadon meghódítható, uratlan terület) tekintik, melyet a civilizáció terjesztése érdekében lehet leigázni.

az államközi kapcsolatok jogi szabályozásának jelentős részét nemzetközi kongresszusokon dolgozták ki. A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus (1815) az európai egyensúly helyreállítását tűzte ki célul, e cél érdekében hirdették meg az uralkodói legitimitás és a be nem avatkozás elvét.

a nemzetközi közösséget az európai államok közössége jelentette, mely ezután kiegészült az Egyesült Államokkal és a latin-amerikai országokkal. Magát a nemzetközi jogot is európai közjognak nevezték.

az államiságot keletkeztető tényezőnek a civilizáltságot tekintették, így a nemzetközi közösség részeként ismertek el olyan Európán kívüli civilizált államokat is, melyeket nem tudtak meghódítani (Japán vagy Sziám).

1

NJ 2 szigorlat 2014

az államok közötti kapcsolatok intenzívebbé válása és a technika fejlődése elvezetett az első nemzetközi szervezetek megalapításához: Nemzetközi Távíró Egyesület (1865), Egyetemes Posta Egyesület (1874).

a háborúindítás joga továbbra is korlátlan, fellendült viszont a választottbíráskodás útján történő vitarendezés minta: Egyesült Államok és Egyesült Királyság.

1899 és 1907 békekonferenciák Hágában, több olyan egyezményt is elfogadtak, melyek korlátozni illetve humanizálni akarták az erőszak alkalmazását.

nemzetközi jogban a pozitivista szemlélet vált uralkodóvá→a kor nemzetközi jogászai már nem azt vizsgálták, hogy miként kellene viselkedniük az államoknak a nemzetközi kapcsolatokban, hanem azt, hogy melyek azok a normák, amiket követniük kell.

III. A két világháború közöttA korszak jellemzői:

az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekben a győztes hatalmak súlyos területi és jóvátételi rendelkezéseket kényszerítettek a vesztesekre + a háborúk diszfunkcionálissá váltak a technika fejlődése és a fegyverek pusztító képességének növekedése miatt.

a nagyhatalmak ebből a megfontolásból békerendszert hoztak létre: megalapították a Nemzetek Szövetségét→kollektív biztonsági rendszert akartak teremteni, melynek részesei korlátozzák a háborúindítás jogát és vállalják a nemzetközi jogviták békés rendezését.A Népszövetség azonban nem volt képes a nemzetközi rend stabilizálására és az agresszorok elleni közös fellépésre.

A vesztesek gyarmatait mandátumterületekké nyilvánították, majd igazgatási céllal átadták a győzteseknek.

Békeszerződések részei: - preambulum: rögzíti a szerződő felek céljait és a háborúért viselt felelősséget, a

tartós és stabil békére törekvést.- politikai rendezések: a fegyverkezés korlátozásával és a más államokkal kötendő

szövetség vagy egyesülés megtiltásával valósul meg.- területi rendezések: az államterület felhasználását korlátozzák és egyes részeinek

elcsatolását írják elő.- gazdasági rendezés: jóvátételi előírásokat tartalmaz- háborús bűnösök megbüntetése, hadifogoly csere, magánszemélyek közötti

szerződések sorsának rendezése- biztosítékok: demilitarizálás, békefenntartók állomásoztatása

Békeszerződések jellemzői:- sok esetben módosították vagy megújították a nemzetközi kapcsolatok általános

rendjét- céljuk a hatalmi status quo kodifikálás- feltételeket a győztes diktálja, a felek közötti megegyezésről nem lehet szó, a

legyőzött a feltételeket kényszer hatására fogadja el, ez a kényszer azonban nem

2

NJ 2 szigorlat 2014

teszi érvénytelenné a békeszerződést. Kivétel: a béketárgyaláson résztvevő képviselőt éri személyes kényszer

1928: Brind-Kellogg paktum: újabb erőfeszítés az erőszak korlátozására→62 részes állam lemond a háború, mint a nemzeti politika eszközéről és kijelenti, hogy a vitáit ezentúl békés úton rendezi.

1932: Stimson(amerikai külügyminiszter)doktrína: nem szabad elismerni a más állam által alkalmazott erőszak hatására megszületett államot.

Ez a békerendszer Hitler hatalomra jutása után röviddel összeomlott. A két világháború közötti korszak kiemelkedő nemzetközi jogi gondolkodója Hans

Kelsen. Ő a nemzetközi jog belső jog feletti primátusát hirdette, a jogi piramis tetején a nemzetközi jog található, melynek alapnormája a pacta sunt servanda elve más normára már nem vezethető vissza.

IV. A második világháborútól a hidegháborúigA korszak jellemzői:

az emberéletben és materiális javakban bekövetkezett óriási pusztítás hatására a szövetséges hatalmak a korábbinál hatékonyabb kollektív biztonsági rendszert akartak létrehozni→1945 San Francisco ENSZ megalapítása

ENSZ Alapokmány: nem csak a háború, hanem bármilyen fegyveres erőszak alkalmazását és azzal való fenyegetés is jogellenes. Állást foglal a népek önrendelkezése és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. 1948: Emberi Jogok Egyetemes NyilatkozataA kollektív biztonsági rendszer élén a Biztonsági Tanács széles jogosítványokkal.Háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása a nürnbergi és tokiói nemzetközi törvényszéken.

új nemzetközi szervezetek létesítése,melyek a funkcionális nemzetközi együttműködést fogták össze (FAO, IMF)

gyarmatokon egyre erőteljesebb függetlenségi mozgalmak bontakoztak ki, gyarmati rendszer 1970-es évek közepére gyakorlatilag teljesen megszűnt.

USA és Szovjetunió között ideológiai és geopolitikai okokból 1947-ben hidegháború kezdődött, mely 1989-ig tartott. A szemben álló felek fegyverkezési versenyt folytattak, nukleáris arzenált hoztak létre + több száz hagyományos fegyveres konfliktus a harmadik világban (Korea, Vietnám, Kongó)

1950-es évek: széles körű kodifikációs folyamatok indultak az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának kezdeményezésére→ adott jogterület szokásjogi szabályainak összefoglalása + átfogó fejlesztés, nagy jelentőségű szerződések (diplomáciai jog 1961, konzuli kapcsolatok 1963, nemzetközi szerződések joga 1969).A nemzetközi jog szabályozási köre kibővült, a korábban a belső jog szabályozási körébe tartozó kérdésekről születtek államközi, a belső jogot koordináló szerződés. (környezetvédelem, gyermekek jogai).

nemzetközi jog koncepcionális megújulása: új fogalmak jelentek meg, mint pl. az emberiség közös öröksége.

V. A hidegháború óta eltel időszakA korszak jellemzői:

3

NJ 2 szigorlat 2014

A BT néhány esetben képes volt arra, hogy fegyveres erő alkalmazásával járó kényszerintézkedésekre adjon felhatalmazását a nemzetközi békét fenyegető államokkal szemben (1990 Irakkal szemben, 2011 Líbia Kadhafi rezsimmel szemben)

A nemzetközi jog hasznos szerepet töltött be a kölcsönös gazdasági és politikai függések rendszere szabályozásában.

Eredményesebbé vált az emberi jogok nemzetközi védelme. Szélesedett az egyén nemzetközi büntetőjogi felelőssége, több nemzetközi büntetőjogi

fórum jött létre. (volt Jugoszlávia területén, Ruandában) Létrejön az általános területi hatáskörű Nemzetközi Büntetőbíróság. A nemzetközi közösség tovább bővült a Jugoszlávia, Csehszlovákia és SZU

felbomlásával létrejött államokkal.

2. A nemzetközi jog természete, kötelező erejének forrása

A nemzetközi jog olyan közösség tagjainak kapcsolatait, magatartását szabályozza, amely felett nem jött létre központi hatalom, ezt a közösséget ugyanis szuverén államok alkotják. Ez felveti a kérdést, hogy miből fakad a nemzetközi jog kötelező jellege? A kérdés megválaszolására alapvetően négy szemléletet különíthetünk el.

1. természetjogi szemlélet

Követői a fenti kérdésre külső tényezőkben keresték a választ. Szerintük a kötelező erő forrása maga az emberi természet, Isten akarata, az erkölcs vagy a józan ész parancsa.

A természetjogi iskola első, a nemzetközi jog szempontjából is jelentős képviselői, a 16.-17. századi spanyol szerzetes jogtudósok legfontosabb feladatuknak a természet mindenkor meglévő törvényeinek feltárását és összefoglalását tekintették. Természetjoghoz sorolták az Isten által alkotott jogot is.

Felfigyeltek más forrásokra is→Francisco Suárez: természetjogi források mellett létezik egy másik forrás is, az államok gyakorlata, azaz a szokásjog.

Másik jeles képviselő: Hugo Grotius különbséget tesz a természetjogi eredetű és az emberi akarat által létrehozott normák között. A természetjog az egészséges értelem parancsa, az akarati jog pedig Istentől és a népektől egyaránt származhat.→a nemzetközi jog tulajdonképpen az államok megegyezésének terméke.

2. pozitivista akarati szemlélet

A 18.-19. századba a megszilárduló nemzetállamok egyre inkább egymásra vannak utalva az élénkülő politikai és kereskedelmi kapcsolatok miatt, érdekeltek a szilárd, áttekinthető viszonyok létrehozásában.

4

NJ 2 szigorlat 2014

Szakítottak a gyakran homályos természetjogi értelmezésekkel, a kor nemzetközi jogászai már azt próbálták felderíteni, hogy melyek azok a normák, melyeket ténylegesen követniük kell→kialakul a pozitivista irányzat.

Egyre többen jutottak arra a következtetésre, hogy a normák kötelező erejének magyarázata belső tényezőkben keresendő.Heinrich Triepel német jogtudós: nemzetközi jogban csak az egyes államok felett álló akarat hozhat létre olyan normákat, melyek kötelezőek az államokra. Ilyen akarat pedig csak az államok megegyezése során jöhet létre, a közös akarat létrejötte után önálló életet él.→akaratmegegyezés elmélete

Ezzel a felfogással szemben több ellenérv is létezik: - az elmélet antropomorf módon kezeli az államot. Az akarat ugyanis pszichológiai

fogalom, melynek használata az állammal kapcsolatban félrevezető.- az elmélet nehezen egyeztethető össze az általános szokásjogi normák kötelező

jellegével. Nem lenne életszerű elvárni egy újonnan keletkezett államtól, hogy egyetértését fejezze ki minden korábban keletkezett szokásjogi szabállyal. A nemzetközi közösségnek viszont az az érdeke, hogy egy új állam a kezdetektől fogva tartsa be ezeket a szabályokat.

- az elmélet nehezen egyeztethető össze a társadalmi valósággal, főleg a globális és regionális válságok lezárása esetén. Ezekben az esetekben ugyanis olyan fegyverszüneteket, békeszerződéseket kötöttek, melyek semmiképpen sem lehetnek közös akaratmegegyezés eredményei, a nemzetközi jog mégis szentesíti ezeket.

Az akarati elméleten belül voltak más megközelítések is: Georg Jellinek: az önkorlátozás fogalma→az államoknak, mint a legfőbb hatalom

hordozóinak a cselekvési szabadsága abszolút de azt szükség esetén önkorlátozás alá vethetik.→az állam bármikor megszüntetheti saját cselekvéseinek korlátozását, azaz szabadon mondhatja fel nemzetközi kötelezettségeit.

3. normativista-neopozitivista szemlélet

a nemzetközi normarendszert minden olyan elemtől meg akarták fosztani, ami nem egyeztethető össze a tiszta jogi logikával.

megjelenik az alapnorma fogalma (Dionisio Anzilotti): a nemzetközi jog forrása nem egy magasabb rendű közös akarat, hanem egy olyan alapnorma, amely az államot a nemzetközi szerződésekbetartására kötelezi→pacta sunt servanda elveAz alapnorma bizonyítást nem igényel, minden ismert nemzetközi rend visszavezethető rá.

Kelsen: az alapnorma voltaképpen szokásjogi eredetű norma. Ez az elmélet nem vitt közelebb a nemzetközi jog jogi természetére vonatkozó kérdés

megválaszolásához.

4. szociológiai-politológiai szemlélet

5

NJ 2 szigorlat 2014

ezek a magyarázatok az államok érdekeit hangsúlyozzák (Wolfgang Friedmann, Richard Falk).

az állami érdekek folytonosan változnak de vannak olyan konstans tényezők, amik bizonyosan államérdeknek minősülnek:

adott állam biztonságának, területi sérthetetlenségének, társadalmi-gazdasági rendszerének és a kormányzat zavartalan működésének biztosítása

adott állam társadalma számára a legáltalánosabb materiális, gazdasági, kulturális létfeltételek újrateremtése

a nemzetközi rend megőrzése kiszámíthatóság, előreláthatóság biztosítása a nemzetközi kapcsolatokban nemzetközi szervezetek zavartalan működésének fenntartása

ezeket az érdekeket az államok csak másik államokkal együttműködve tudják érvényesíteni, a folyamatban a reciprocitás játssza a legfontosabb szerepet. A reciprok mintakövetés azért is fontos, mert az államok nem alá-fölérendeltségi, hanem mellérendeltségi viszonyban vannak egymással.

azokban a történelmi korszakokban, amikor mégis alá-fölérendeltségi viszonyok érvényesültek az államok között a fölényben lévő államok jogi eszközökkel rögzítették a kialakult uralmi viszonyokat. pl. gyarmati hódítások vagy a háborúkat lezáró békeszerződések

a szociológiai-politológiai szemléletű szerzők másik része a döntéshozatali folyamatot emeli ki a nemzetközi jog keletkezése kapcsán→a kormányzatok az államérdekek érvényesítése érdekében döntéseket hoznak, a nemzetközi jog pedig a kormányzatok által közösen, együttesen hozott döntések kötelező jogi normákként való megjelenítése.A nemzetközi döntések konszenzusos vagy autoritatív jellegűek lehetnek ( konszenzusos: pl. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, autoritatív: olyan békeszerződés, melyek a győztesek diktátumait tartalmazzák.)A nemzetközi jog fejlődést a második világháború óta a konszenzusos döntések számának növekedése jellemzi, az erőszak visszaszorulása miatt egyre kevesebb az autoritatív jellegű döntés.A döntéshozatali elmélet előnye, hogy közelebb kerülhetünk a nemzetközi viszonyok jellegének feltárásához. A döntés ugyani nem tételezi fel az állami akaratok feltétlen egybeesését vagy egyféle közös akarat létrejöttét.Ez az elmélet a szokásjog eredetére is magyarázattal szolgál mivel ez esetben is döntésekről van szó. Az államok itt külön-külön hozzák meg döntéseiket de egymásra és a saját korábbi gyakorlatukra tekintettel.

3. A nemzetközi jog szankciórendszere és funkciói

6

NJ 2 szigorlat 2014

A nemzetközi közösségben nem jött létre központi hatalom így kevesebb lehetőség van a jogkövető magatartás kikényszerítésére, azaz szankciók kilátásba helyezésére és alkamazására.

John Austin: a nemzetközi közösségben nincs ilyen hatalom, a nemzetközi jog csak a pozitív erkölcsiség normáinak rendszere, valójában nem is tekinthető jognak.Max Weber: a nemzetközi közösségben semmilyen elkülönült erőszakszervezet nincs, a nemzetközi jogrend inkább konvencionális rend.Herbert L.A. Hart: a nemzetközi jogban nem is feltétlenül szükségesek a szankciók mert nem garantálható a hatékonyságuk.

Elvben minden normának van szankciója. A belső jogban a norma betartását a központi kényszerapparátus biztosítja, a nemzetközi kapcsolatok rendszerében ilyen apparátus nincs de a nemzetközi jog kezdettől fogva lehetőséget ad szankciók alkalmazására. A nemzetközi jogi szankciók sok tekintetben különböznek a belső jogi szankcióktól.A nemzetközi jogi szankcióknak 3 altípusát különböztetjük meg:

központi szankció : a BT alkalmazhat a fegyveres erőszak alkalmazásával elkövetett nemzetközi jogsértések elkövetőivel szemben

egyéni szankció : a jogaiban sértett állam érvényesítheti azzal az állammal illetve államokkal szemben, melyek állítása szerint jogsértést követtek el

kollektív szankció : valamilyen nemzetközi szervezet keretében érvényesíthetőKözponti szankciók

A nemzetközi szankciókat az első világháborúig kizárólag szokásjogi alapon alkalmazták, a szankció típusára nézve megkötés nem volt → bármely állam jogszerűnek tüntethette fel a másik államnak hátrányt okozó cselekvését.

A Népszövetség tagjai már kijelentették, hogy egy háborút indító állammal szemben úgy járnak el, mintha az valamennyiüket megtámadta volna. Nem vállaltak ugyanakkor kötelezettséget közös fegyveres ellenlépésre, csak arra kötelezték magukat, hogy az ilyen állammal haladéktalanul megszakítanak minden kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot→csak nem fegyveres szankció.

Minőségi változás a második világháború után az ENSZ létrehozásával→központilag elhatározható, kollektíve foganatosítható szankciók lehetősége. Az Alapokmány értelmében a BT központi kényszerintézkedéseket rendelhet el vagy ilyen intézkedésre adhat felhatalmazást ha egy állam veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot vagy fegyveres támadást indít egy másik állam ellen. A testület megítélésétől függ, hogy a kényszerintézkedés fegyveres vagy nem fegyveres jellegű.

A hatvanas évektől kezdve a BT már nem csak egy másik államot megtámadó állammal szemben rendelhet el ilyen jellegű szankciókat, hanem központi nem fegyveres szankciót alkalmazott két olyan állammal szemben (Rodézia és Dél-Afrikai Köztársaság) melyek fajüldöző politikát folytattak és a saját területükön élő népek ellen követtek el erőszakot.

Hidegháború után vita, hogy a BT azon államok magatartását is szankcionálhatje-e, melyek a területükön élő faji, vallási, politikai kisebbség létét vagy alapvető jogait veszélyeztetik.→ adhat-e a testület felhatalmazást humanitárius intervencióra?

7

NJ 2 szigorlat 2014

Válasz 2011-ben: Bt felhatalmazta a NATO-t, hogy fegyveresen lépjen fel a Kdhafi kormányzat ellen.

Egyéni szankciók ezek csak nem fegyveres ellenintézkedésekben jelenhetnek meg az államok akkor élhetnek vele, ha más államok nem tartják be a velük kötött

nemzetközi szerződések rendelkezéseit vagy sértik a rájuk nézve érvényes szokásjogi normákat.

Két típusa: retorzió és represszália Retorzió : a sértett fél a jogsértésre barátságtalan és a másik félnek esetleg hátrányt

okozó lépéssel válaszol. pl. visszahívja az adott országban állomásozó nagykövetét. Represszália : a sértett fél olyan ellenintézkedést tesz, mely önmagában véve jogsértést

képezne, az ilyen lépések akkor jogszerűek ha arányosak az eredeti jogsértéssel. pl. nem tartja be az ugyanazon szerződésből fakadó másik kötelezettségét.

Kollektív szankciók a nemzetközi szervezetek fejlődésével terjedtek el a nemzetközi jogban azok a szervezetek rendelhetik el, amelyeket tagállamaik erre felhatalmaztak, pl. az

EU különösen széles körben alkalmazhat gazdasági szankciókat vagy a WTO melynek tagjai abban állapodtak meg, hogy meghatározott vitáikat az e célra rendelt szervezetek elé terjesztik és ha a döntést az elmarasztalt fél nem teljesíti, a sértett fél felhatalmazást kap szankciók alkalmazására.

A szankcióalkalmazás jellemzői a gyakorlatban:1. tényszerű következmény nem jogkövetkezményA nemzetközi jogban a szankció a jogsértés tényszerű következménye és nem valamilyen bíróság által megszabott jogkövetkezmény A sértett a saját ügyének bírája→ ha egy állam azt állítja, hogy a másik állam vele szemben jogot sértett és az utóbbi nem ismeri el a jogsértés tényét, a sértett maga döntheti el, hogy kíván-e szankciót alkalmazni.

2. politikai feszültséget kelt A szankció politikai feszültséget kelt a vitában álló államok között. A kormányzatok reakciói gyakran emocionális jellegűek, a sértett félnek azzal kell számolni, hogy az általa alkalmazott ellenintézkedés komoly ellenérzéseket vált ki a jogsértő állam kormányzatában.

3. alkalmazóját veszteségek érikAz ellenintézkedések gyakran az azokat alkalmazó államoknak is veszteséget okoznak. pl. ha egyik fél embargó alá veszi a másik fél egyes árucikkeit, akkor a saját importőrei is vesztséget szenvednek.

4. erőviszonyoktól függNem minden sértett állam van abban a helyzetben, hogy ellenintézkedéseket tegyen a jogsértővel szemben. Ha a sértett államnak nincs akkora gazdasági, politikai ereje mint a jogsértőnek, akkor meg kell gondolnia az ellenintézkedés alkalmazását.

8

NJ 2 szigorlat 2014

5. inkább befolyásoló, mint kényszerítő tényezőAz államok által alkalmazott szankciók ritkán okoznak a másik félnek akkora hátrányokat, hogy az valóban nehéz vagy súlyos helyzetbe hozza őket. A szankció célja ezért gyakran csak a jogsértő magatartás elítélése, helytelenítése.

6. az alkalmazás csekély valószínűségeA gyakorlatban a szankcióalkalmazás valószínűsége elég csekély. A jogsértő állam ritkán találkozik materiális szankciókkal, magatartását inkább csak a sértett fél vagy annak barátai, szövetségesei helytelenítik.

7. az együttműködési készség csökkenéseBár az államok nem szívesen nyúlnak a szankció eszközéhez, ebből nem következik az, hogy a jogsértő államnak nem kell hátrányos következményekkel számolnia. Olyan materiális vagy immateriális hátrányok érhetik, melyek felérnek egy szankció hatásával. Ezek a hátrányok a sértett fél részéről tapasztalható együttműködési készség csökkenésében vagy megszűnésében jelentkezhetnek. Az államok azért alkotnak nemzetközi jogi normákat mert ahhoz érdekük fűződik, nem kívülről rájuk kényszerített normákról van szó. Emiatt a jogsértés következményeinek felszámolásában mindkét fél érdekelt.A nemzetközi jogrend ezért a szankcióalkalmazás szempontjából olyan jogrendnek számít, melynek működését elsősorban a valószínűség biztosítja, hogy megszegője a sértett állam vagy államok részéről az együttműködési készség hiányát vagy korlátozottabb voltát fogja tapasztalni.

A nemzetközi jog funkciói

1. az emberek rendezett együttélésének biztosításaEz a jog legáltalánosabb értelemben vett funkciója. Az emberek együttélését vallási, erkölcsi és egyéb szabályrendszerek is rendezik, a jogi normákat ezektől az különbözteti meg, hogy az állam ezeket kényszerrel is betartatja. Ez természetesen a nemzetközi jogra is vonatkozik. A nemzetközi élet szereplőinek, az államoknak és szervezeteiknek a célja az, hogy elkerüljék a rendezetlen viszonyok kialakulását, tehát a más államokkal való viszonyukban a tartósságra, állandóságra, stabilitásra törekednek. Ennek érdekében alkotnak jogi normákat is, a nemzetközi jog legáltalánosabb értelemben vett funkciója tehát azonos a belső jogéval.

2. a nemzetközi rend védelme, stabilizálásaKorunkban ez a nemzetközi jog elsődleges funkciója. Ez a funkció a nemzetközi jog történetében csak a 20. század első felében jelent meg, ezt megelőzően ugyanis nem jött létre olyan összefüggő normarendszer, mely átfogó módon védelmezte volna a nemzetközi rendet. Ez az ENSZ Alapokmányának elfogadásával változott meg, mely a következő alapnormákat tartalmazza:

tiszteletben kell tartani minden állam szuverenitását egyetlen állam ellen sem szabad fegyveres erőszakot alkalmazni

9

NJ 2 szigorlat 2014

egyetlen állam belügyeibe sem szabd beavatkozni minden államot egyenlőnek kell tekinteni az államok közötti vitákat békésen kell megoldani biztosítani kell az elnyomott népek önrendelkezési jogát

Ezek az anyagi jogi normák csak igen általános értelemben biztosítják a nemzetközi rend védelmét, mert nem tartalmaztak fogalom meghatározásokat és nem írták körül a jogsértő tényállásokat. De már ekkor logikailag zárt rendszert alkottak.Az azóta eltelt időszakban az ENSZ közgyűlési határozatok és nemzetközi bírósági döntések ezt pótolták + eljárási normákkal megteremtették a lehetőségét központi ENSZ szankciók alkalmazására.Ezek a normák egyformán védenek minden államot ( a fajüldöző és gyarmati rezsimek kivételével), azon belül bármely politikai csoportot vagy kormányzat hatalmát, függetlenül attól, hogy az alkotmányosan vagy alkotmányellenesen került hatalomra. Ha egy államban hatalmi átrendeződésre kerül sor, akkor a nemzetközi jogi normák az új államhatalmat éppúgy védik mint a korábbit, egyetlen feltételnek kell csak teljesülnie, a hatalmi változások külső erőszak vagy beavatkozás nélkül kell, hogy végbemenjenek.

3. az államok egyenlőtlenségének ellensúlyozása Az univerzális nemzetközi jog figyelmen kívül hagyja a társadalmi fejlődés egyenlőtlenségeit. Abból indul ki, hogy minden állam jogilag egyenlő és azonos súllyal vesz részt a nemzetközi döntéshozatalban. Ezzel a nemzetközi jog fontos funkciót tölt be, nevezetesen a nemzetközi erőviszonyokban megmutatkozó asszimetriák ellensúlyozását. → az egyenlőség jogi fikciójának alkalmazása.

4. a nemzeti jogrendszerek összekapcsolásaAz egyes államok jogrendszerei a történelem folyamán egymástól többé-kevésbé elkülönülten fejlődtek, ez főleg a gazdasági kapcsolatok alakításában okozott nehézségeket, gátolta a nemzetközi kereskedelmet, munkaerő-vándorlást. A második világháború után hozzákezdtek a nemzeti jogrendszerek közötti különbségek csökkentéséhez, ebben a folyamatban a nemzetközi jog funkciója az elkülönült belső jogrendszerek összekacsolása volt. Nemzetközi szerződések megkötésével és a nemzetközi szervezetekben meghozott döntésekkel arra törekedtek, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyaira azonos de legalábbis egymással összhangban lévő szabályok vonatkozzanak.

5. a politikai kultúra közvetítéseA nemzetközi jogi normarendszer a nemzetközi közösség elvárásait közvetíti a fennálló államokban hatalomra került új kormányzatok és az újonnan létrejött államok kormányzatai számára. Az érintett kormányok többsége előbb-utóbb elsajátítja a nemzetközi érintkezés legfontosabb szabályait→nemzetközi szocializációs folyamat.A folyamatban nagyszerepük van a döntéshozatali eljárásoknak, mert a döntések meghozatalában részt vevő kormányzatok folyamatosan értesülnek a nemzetközi közössé elvárásairól.

10

NJ 2 szigorlat 2014

Az emberi jogi tartalmú nemzetközi jogi normák esetében a nemzetközi jog funkciója a fejlettebb, demokratikusabb politikai kultúrával rendelkező államok jogintézményeinek közvetítése.

6. a nemzetközi döntéshozatal és jogalkotás szabályozásaA diplomáciai jogot, a nemzetközi szervezetek jogát és a nemzetközi szerződések jogát szabályozó normáknak önálló funkciójuk van a nemzetközi jogon belül. Ezek ugyanis egyes nemzetközi döntések meghozatalát és végrehajtásuk módját szabályozzák, ideértve azokat is, melyek kifejezetten a jogalkotásra irányulnak. A mai nemzetközi jog természetesen nem szabályozza valamennyi döntés meghozatalának módját, azok jelentős része továbbra is nemzetközi jogilag szabályozott kereteken kívül születik. A szabályozás részletezettségében a legmesszebb a nemzetközi szervezetek jutottak, közülük is ki kell emelni az EU-t.

7. nemzetközi konfliktusok megoldásának elősegítéseAz univerzális nemzetközi jogot a belső joggal ellentétben nem jellemzi a kötelező joghatóság, az államközi jogviták elbírálására nem hoztak létre kötelezően igénybe veendő bíróságot.Ha egy állam pert szeretne indítani egy másik állammal szemben, az utóbbinak nem kell feltétlenül alávetnie magát egy meghatározott fórum joghatóságának, a feleknek tárgyalás útján kell kompromisszumra jutniuk. A Nemzetközi Bíróság felállítása csak lehetőséget adott az államoknak, hogy vitájukat a hágai testület elé terjesszék, feltéve, hogy ebben meg tudtak állapodni. Ez a nemzetközi jog decentralizált voltából fakad, mivel a kötelező bíráskodás olyan hierarchikus hatalmi viszonyokat feltételezne, melyek csak egy államon belül létezhetnek.A nemzetközi jog azáltal is szerepet játszik a nemzetközi konfliktusok megoldásában, hogy a felek szinte minden esetben annak eszköztárát veszik igénybe. A nemzetközi jogszabályok alkalmasak arra, hogy kategóriáinak használatával a felek depolitizálják konfliktusaikat.

4. tétel: A népek önrendelkezési joga

Az önrendelkezési jog kialakulása:A fogalom a 20. században jelent meg. Általános értelemben: egy népnek, nemzetnek vagy más embercsoportnak önálló, független állam megalapításához való joga.Először: Woodrow Wilson amerikai elnök: 14 pont (amerikai békefeltételek, 1918. január 8.) a Habsburg és Oszmán birodalom függetlenné váló nemzetei autonóm fejlődéshez való jogáról és a gyarmati népek érintett lakosságának érdekeiről. A fogalmat ténylegesen Lloyd George brit miniszterelnök használta először (1918. január 5): a megkötendő békeszerződés területrendezése a kormányzottak önrendelkezési jogán vagy egyetértésen alapuljon.Önrendelkezés elve a két világháború közt nem vált nemzetközi jogi normává (versailles-i békeszerződés: a győztesek egymás közti kompromisszumos megoldásokkal osztották föl Európát és a gyarmatokat).

11

NJ 2 szigorlat 2014

Atlanti Charta (1941): Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök: minden nép joga megválasztani, milyen kormányzati formában akar élni és a II. világháború utáni területrendezés alapja az érintett népek szabadon kinyilvánított akarata.Nemzetközi jogi dokumentumban először az ENSZ Alapokmányban jelent meg: ENSZ egyik célja „a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok fejlesztése”. Nem nemzetről, hanem népről szól. Oka: gyarmati törzsek még a nemzetfejlődés elején tartottak. A nép fogalmát az Alapokmány nem adta meg. Nem derül ki, hogy mely emberi közösség az önrendelkezési jog alanya és mi e jog tartalma. Nép: adott területen élő emberek összessége, de mekkora terület?

Az önrendelkezési jog tartalma:A gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről szóló nyilatkozat (ENSZ Közgyűlés, 1960). Alap: gyarmati rendszer megszüntetése. Önrendelkezési jog emberi jog, a gyarmatosítás, mint a nép idegen uralom, elnyomás alá vetése az alapvető emberi jogok tagadása. A gyarmati népek önálló államot alapíthatnak, meghatározhatják saját gazdasági, társadalmi, kulturális rendszerüket. Védelmet biztosít azon népeknek is, akik egyszer már éltek önrendelkezési jogukkal: a felszabadult népek által alapított új államok felbomlasztására törekvés jogellenes (akkor is, ha az önrendelkezési jogra hivatkoznak).Csak a gyarmati nép vagy bármely állam területén élő idegen nép joga saját állam alapítása? Az önrendelkezési jog az állam szuverenitásával kerül összeütközésbe. A szuverenitás, területi sérthetetlenség erősebb érdek, az államoknak nem szabad tovább osztódniuk. 1967-ben a tízmilliós lélekszámú ibó nép elszakadását Nigériától a nigériai kormány fegyveres erőkkel megakadályozta. Tartottak attól, hogy a fejlett világban is elindulnak elszakadást célzó folyamatok.=> Önrendelkezési jog csak addig illeti meg a népeket, amíg meg nem alapították első szuverén államukat. Pl. Québec francia lakossága függetlenségi törekvésére az ottawai kormány kijelentette, hogy az egykori brit gyarmat függetlenné válása után az ott élő népek megalapították a kanadai államot, ezzel már egyszer gyakorolhatták önrendelkezési jogukat, többet arra nem hivatkozhatnak. A katonai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy Québec nem szakadhat el Kanadától, mert egyoldalú elszakadását számára a nemzetközi jog nem biztosítja, az nem illeti meg a szuverén államok összetevő részeit.Az államok baráti kapcsolatait szabályozó nemzetközi jogi elvekről szóló nyilatkozat (ENSZ Közgyűlés, 1970): önrendelkezési joggal csak a gyarmati vagy más idegen uralom alatt álló népek élhetnek. Legfőbb védendő érték a szuverén állam egysége és területi sérthetetlensége.De! Diszkriminációt (faji, vallási, bőrszín) alkalmazó állam szuverenitása háttérbe kerül a nép önrendelkezési jogával szemben, a kérdéses nép elszakadása, államalapítása jogszerű. Ezek nem könnyen eldönthető kérdések.Pl. Pakisztán keleti részében élők (bengáliaiak) függetlenségi háborúja a központi hatalom ellen (1971). India fegyveres beavatkozása => a bengáliaiak megalapították Bangladest (független állam). A nemzetközi közösség elismerheti-e az új államot, melynek népe egyszer már élt az önrendelkezés jogával? Egy év után elismerte.Az elszakadási törekvés külső fegyveres támogatásával kapcsolatos álláspont:

12

NJ 2 szigorlat 2014

pl. Ciprus északi részén 1974-ben a megszálló török csapatok kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, a nemzeti közösség nem ismerte el azt, hiszen nem egy nép önrendelkezési jogának gyakorlásával, hanem külső erőszakkal, azaz jogellenesen jött létre.2008: a Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia kikiáltotta függetlenségét. A nemzetközi közösség nem ismerte el a két államot, mert létrejöttüket az orosz csapatok bevonulásának köszönhették, nem az önrendelkezési jog gyakorlásának.Zimbabwe elismerése: a korábbi brit gyarmat, Rodézia függetlenségét a nemzetközi közösség jogellenesnek tartotta, mert a fehértelepes kisebbséget képviselő kormányzat kiáltotta ki az ország függetlenségét (1965). A Biztonsági Tanács elítélte a „rasszista kisebbség” aktusát, felszólította az államokat az elismeréstől való tartózkodásra, később teljes kereskedelmi embargót rendelt el. 1980-ban bevezették a többségi kormányzást, a nemzetközösség a Zimbabwe nevet felvevő államot elismerte, felvette az ENSZ-be.Követelmény, hogy az önrendelkezési jogával élő nép hitelesen és ellenőrizhető módon fejezze ki szándékát. Jugoszlávia felbomlása: Bosznia-Hercegovina esetében az Európai Közöség szükségesnek látta a népszavazást, 1992-ben az országot alkotó 3 népcsoport (bosnyák, szerb, horvát) többsége az önálló állam létrehozása mellett szavazott.A mai nemzetközi jog a nemzeti kisebbségek önrendelkezési és az ebből következő kiválási jogát nem ismeri el, az állami szuverenitás elsőbbséget élvez. A kisebbségek csak a nemzetközi dokumentumokban megállapított emberi jogokkal (kisebbségi jogok) rendelkeznek. Jogilag közömbös, hogy a kisebbség miként került idegen igazgatás alá (pl. világháború utáni békeszerződés), helyzetén csak békés úton, a többségi állam egyetértésével és döntése alapján változtathat. Önrendelkezési joga csak a központi kormány által alkalmazott súlyos diszkrimináció esetén éled fel.

Önrendelkezési jog és az uti possidetis elve:Gyarmati rendszer megszűnése (1920-as évek): hol húzódjanak a függetlenné vált új állam határai? Dél-amerikai államok határvitái: a volt gyarmatokat korábban elválasztó határokat nem szabad megváltoztatni (nemzetközi bírósági ítéletek), ez a római jogi eredetű uti possidetis (ahogyan birtokoltátok) elv alkalmazása.Hágai Nemzetközi Bíróság megállapította: az uti possidetis elvet az általánosan elismert nemzetközi jog (szokásjog) részévé vált (két afrikai állam: Burkina Faso és Mali határvitájában, 1986). Az új államoknak egyben kell maradniuk és közös vagy nemzetközi határaik sem változhatnak.Jugoszlávia felbomlása: Európai Közösség csak a békés úton, megegyezés alapján létre jövő belső határváltozásokat ismeri el (1991). A Biztonsági Tanács megerősítette ezt. Badinter-bizottság (Európai Közösség jogi tanácsadó testülete) precedensértékű állásfoglalása: a függetlenné váló tagköztársaságok kötelesek tiszteletben tartani a külső és a föderáción belüli (nemzetközi határokká váló) határokat. Ez megalapozta e szokásjogi norma érvényességét. Szerbia számára hátrányos volt, jövendőbeli határain kívül 2 millió szerb élt. Belgrád kifejtette, hogy az elv Jugoszláviában nem alkalmazható, mert a belső határokat korábban politikai, nem etnikai alapon húzták meg. Badinter-bizottság elutasította a szerbek kérelmét, kifejtette, hogy az önrendelkezési jog gyakorlása nem járhat határmódosítással. A nemzetközi

13

NJ 2 szigorlat 2014

közösség az 1990-es évek elején ragaszkodott az önrendelkezési jog szűk és szigorú értelmezéséhez.A Badinter-bizottság elutasította Koszovó kiválási szándékát arra hivatkozva, hogy Koszovó nem tagköztársaság, hanem autonóm tartomány, ezért nem jogosult önrendelkezési jog gyakorlására, így kiválásra sem. Belgrád 1999-ben kénytelen volt kivonni csapatait Koszovóból, az nemzetközi igazgatás alá került. A pristinai nemzetgyűlés tagjai és az államelnök 2008-ban kikiáltották az ország függetlenségét, több állam azonnal elismerte (2013 végére 109 állam szuverénnek tekintette Koszovót. A nemzetközi közösség több tagja azóta sem hajlandó elismerni az új államot (pl. Oroszország, Szerbia, Kína, Szlovákia, Spanyolország stb.).

Az önrendelkezési jog mai szerepe:Gyarmati rendszer megszűnése óta egyre kisebb szerep. A mai nemzetközi gyakorlatban továbbra is érvényes az a tétel, hogy csak az elnyomott népek élhetnek egyoldalúan az önrendelkezési jogukkal, ők is csak a korábban megvont tagköztársasági határok közt. Külső erőszakos beavatkozás eredményeként létre jött függetlenség nem ismerhető el. A szeparatizmustól tartó soknemzetiségű államok elutasítják a területükön élő etnikumok, vallási csoportok önrendelkezési jogának elismerését.

5. tétel: A szuverenitás mai tartalma, helye a kölcsönös függések rendszerében, az államok egyenlősége

A szuverenitás mai tartalma:Jelentése politikai értelemben: emberi társadalom létrehozott intézményei hierarchiájának legmagasabb szintjén az államok állnak. Weber: az állam rendelkezik a főhatalommal (= a legitim erőszak monopóliumával). E szint felett nem hozható létre olyan politikai intézmény, melynek az államtól független főhatalma van. Ha létre jönne, azt kellene államnak nevezni.Jelentése államon belüli értelemben: a főhatalmat megtestesítő legfelső államhatalmi és államigazgatási szervek az intézményi hierarchia legmagasabb helyén vannak.Jelentése a nemzetközi kapcsolatokban: a Földön egymástól relatíve elkülönült, centralizált hatalmi szervezetek léteznek egymás mellett. Az állami szuverenitás az adott állam és a nemzetközi közösség többi tagja közti viszony. Ez hatalmi-politikai értelemben mellérendeltség (államon belüli alá-fölérendeltség). Ha állam megszűnik, a szuverenitása is.A nemzetközi közösséget decentralizált hatalmi struktúra jellemzi. A szuverén államokból álló nemzeti közösség felett nem áll felső hatalom (az ENSZ sem válhatott azzá). A nemzetközi jog sosem határozta meg a szuverenitás fogalmát. Az ENSZ Alapokmányában, 2 ENSZ-közgyűlési határozatban (1970., 1974.) és az 1975. évi Helsinki záróokmányban felsorolt jogok és kötelezettségek utalnak a szuverenitás jogi tartalmára.Minden államnak joga van arra, hogy Az államok kötelesek

1. függetlenül, külső beavatkozás nélkül válassza meg politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális rendszerét, alkossa meg jogi normáit;

1. tiszteletben tartani más állam területi épségét, politikai függetlenségét, jogi egyenlőségét;

14

NJ 2 szigorlat 2014

2. szabadon, jogilag egyenlő félként alakítsa más államokkal való kapcsolatát;

3. szabadon alapítson nemzetközi szervezetet, szövetséget, csatlakozzon azokhoz;

4. szabadon kössön szerződést más állammal/államokkal;

5. elutasítsa más államok törvényeinek, bírósági ítéleteinek saját területén való alkalmazását.

2. tartózkodni más államokkal szemben erőszak alkalmazásától vagy azzal való fenyegetéstől;

3. békésen megoldani más államokkal fennálló vitáikat;

4. tartózkodni más államok belügyeibe való beavatkozástól.

A nemzetközi joggyakorlatban szuverén állam az, amely önállóan lép fel nemzetközi kapcsolatokban. Fikció: a jogi értelemben alávetett helyzetben nem lévő állam szuverén. A politikai értelemben függő helyzetben lévő államok jogi értelemben szuverén alakulatok, önállóságukat senki sem vonja kétségbe, ezért az ilyen államok által kötött nemzetközi szerződések a politikai függetlenség visszanyerése után is hatályban maradnak.Pl. Magyarországot az 1944 és 1990 közötti időszakokban a függőségi viszony jellemezte politikai értelemben, külkapcsolataiban viszont megszakítás nélkül a nemzetközi jog önálló alanyaként lépett fel.A (belső vagy nemzetközi) jogilag is függő helyzetben lévő országok nem szuverének. A föderációk tagjai (pl. Bajorország, Texas Állam) belső jog értelmében nem szuverének, mert nem rendelkeznek főhatalommal. A II. világháború után Németország szuverenitását nemzetközi jogi rendelkezések függesztették föl, 1945-ig nemzetközi igazgatás alá került, 1949-ig szövetséges megszálló hatalmak gyakorolták a főhatalmat.A gyarmati országok sem belső, sem nemzetközi jogi értelemben nem voltak szuverének.Az állam a szuverenitásból következően területi és személyi főhatalommal, valamint immunitással rendelkezik.Területi főhatalom: az állam a saját területe fölött kizárólagos ellenőrzést gyakorolhat. Nemzetközi szerződések korlátozhatják.Személyi főhatalom: az állam szuverenitása kiterjed az állam területén tartózkodó személyekre (más államok polgárai, állam közhatalma alá vetett hontalanok is). Korlátozzák nemzetközi szerződések (diplomaták, nemzetközi jogilag védett személyek: államfők, kormányfők esetében) és az általános emberi jogok (azokat minden államnak tiszteletben kell tartania a saját területén).Immunitás: a szuverén állam közhatalmi aktusai mentesek más államok bíróságainak joghatósága alól.

A szuverén államok jogi egyenlősége:Történelmi fejlődés => egyenlőtlen nemzetközi rendszer: az államok lakossága, területe, természeti erőforrásainak mennyisége, gazdasági, kulturális, katonai képesség tekintetében egymástól nagyban különböznek. Ezt nemzetközi kapcsolatokban is intézményesítették: a nagyhatalmak intézményes értelemben is „elsők voltak az egyenlők között” és ma is azok. Ellenkező irányú tendencia a világpolitikában: a nemzetközi jogalkotás demokratizálódása. A modern nemzetközi jog deklarálta az államok egyenlőségét (1933, montevideói konferencia): az államok joga nem azon a képességen alapul, hogy jogaikat miként tudják érvényesíteni, hanem azon a tényen, hogy a nemzetközi jog alanyai. Minden állam szuverenitása egyenlő

15

NJ 2 szigorlat 2014

mértékű. A nemzetközi kapcsolatokban a jogegyenlőség jelentésére a 2 ENSZ-közgyűlési határozatban (1970., 1974.) és az 1975. évi Helsinki záróokmányban foglaltak utalnak:

1. Minden állam egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.2. Minden állam a nemzetek közösségének egyenjogú tagjaként vehet részt a világ gazdasági,

pénzügyi problémáinak rendezésében.3. Minden állam a nemzetközi jog eredeti alanya, szuverenitásból fakadó jogok teljességét

élvezi. Más jogalanyokkal szerződést köthet, ha nem ütközik kógens nemzetközi jogi normába.

4. A nemzetközi jogi normák csak azon államokat kötelezik, melyek a normákat magukra nézve kötelezőként ismerték el.

5. A nemzetközi szervezetekben és a diplomáciai konferenciákon minden államnak egy szavazata van. Eltérő szavazati mód csak az érintett álalmok egyetértésével alkalmazható.

Az egy állam, egy szavazat elvétől eltérő az ENSZ és az EU, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (IBRD) Kormányzótanácsának és Ügyvezető Igazgatóságának tagjai súlyozott többséggel döntenek: több szavazatuk van a pénzügyi alapokhoz nagyobb mértékben hozzájáruló tagállamoknak. Egyes kérdésekben 85%-os többségre van szükség => Washingtonnak vagy az EU tagállamainak együttesen gyakorlatilag vétójoga van.

Szuverenitás a kölcsönös függések globális rendszerében:Az államok politikai-gazdasági értelemben sosem voltak teljesen függetlenek egymástól. Ipari forradalom => világpiac => kölcsönös függések jóval intenzívebb, összetettebb rendszere. Nemzetközi munkamegosztás fejlődése felgyorsult, áruforgalom gyorsabban nőtt, mint a termelés, nemzeti pénzpiacok összekapcsolódtak, nőtt a külföldi tőkeérdekeltség. Gazdasági élet szereplői között tartós kapcsolatok alakultak ki. A nemzeti gazdaságpolitikai döntések közvetlenül kihatottak a többi nemzetgazdaság helyzetére is. 1929-es világgazdasági válság, II. világháború borzalmai után a nemzetközi közösség elhatározta egy átfogó monetáris rendszer és a meghatározó jelentőségű nemzetközi gazdasági szervezet, az IMF létrehozását (1944, Bretton Woods). Az államok felismerték, hogy egymástól függetlenül nem hozhatnak többé optimális nemzeti gazdaságpolitikai döntést. A kölcsönös függőséget növelő folyamat: a globalizáció, mely gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális szférára is kiterjed, államok mellett a multinacionális nagyvállalatok is meghatározó szerepet játszanak benne.Haditechnikai fejlődés: nukleáris fegyverek, nagy hatótávolságú rakéták => minden állam sebezhetővé vált. A hidegháborúban mindkét szuperhatalom képessé vált egymás teljes megsemmisítésére, amely közöttük függőségi helyzetet teremtett.A függések globális értelemben kölcsönösek. 2 ország viszonyában, lehet, hogy egy állam hatékonyabban érvényesíti érdekeit a másikkal szemben, így inkább egyoldalú függés alakul ki. Viszont mindketten az államközi kapcsolatok bonyolult rendszerének tagjai. Egy állam viszonya a külvilággal jogilag nem érinti az állam szuverenitását, amíg az állam fennmarad.Az Európai Unió tagállamai szuverenitásukat gyakorolva állapodtak meg abban, hogy bizonyos gazdasági és szakpolitikai kérdésekben közösen, egymásra tekintettel fognak dönteni. A tagok megőrizték az egymás között fennálló politikai egyensúlyt, nemcsak jogi, hanem politikai szuverenitásukat is megőrizték.

16

NJ 2 szigorlat 2014

6. tétel: Az állam, mint jogalany, az állam keletkezése és megszűnése

Az állam:Az állam a nemzetközi jog elsődleges jogalanya. Az állam fogalmát a nemzetközi jog nem határozza meg, mert az állam létezését ténykérdésként kezelte. Az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló montevideói egyezményben (1933) lévő államdefiníció fogalmi elemei szerint az az alakulat tekinthető államnak, amelynek

1. meghatározott területe,2. állandó lakossága,3. önálló kormánya van, 4. képes arra, hogy más államokkal kapcsolatot tartson fenn.

Ez a definíció létező, funkcióit ellátni képes, hatékony államot ír le. Hatékonyság (effektivitás) követelménye: az államnak képesnek kell lennie arra, hogy gyakorolja nemzetközi jogrendből ráháruló jogait, teljesítse kötelezettségeit. A nemzetközi jog az állam létét nem határozhatja meg, csak tudomást vesz róla. A Badinter-bizottság szerint: „olyan szervezett politikai hatalomnak alávetett területből és lakosságból áll, amelyet a szuverenitás jellemez.”

Az állam alkotóelemei:A területi szuverenitás az államiság lényegi eleme. A földrajzi terület nagysága nem meghatározott. Államterület-változás, definiált határ hiánya nem érinti az államiságot.Az állam szervezett politikai közösség, ezért nélkülözhetetlen az állandó lakosság. Minimális létszámára, etnikai, vallási összetételére nincs előírás. Az állandóság is viszonylagos (születés, halál, migráció), nem követelmény, hogy a lakosság reprodukálja önmagát, az sem, hogy folyamatosan az államhatárokon belül tartózkodjon.Állami funkciók gyakorlásához kell a népet képviselő reprezentatív kormány. A nemzetközi jog nem határozza meg a hatalomgyakorlás módját, kizárólag annak önállóságát és a főhatalom gyakorlására való képességet, a közrend külföldi segítség nélküli fenntartásának képességét. A kormányforma meghatározása az állam belső joghatósági körébe tartozik.A globalizáció hatására egyetlen állam sem lehet a külső hatásoktól független. Egy hatékony, független kormánynak képesnek kell lennie a nemzetközi kapcsolatok fenntartására. A formális függetlenség megmarad akkor is, ha egy állam külkapcsolatait egy másik állam jelentősen meghatározza, vagy az állam átadja azok vitelét a másik államnak. Nem tekinthető viszont függetlennek az az állam, amely csak egy másik állam részeként funkcionál.

Az állam keletkezése és megszűnése:Az állam keletkezése:Napjainkban az államok száma eléri a 200-t. Az emberi életre tartósan alkalmas területek állami uralom alatt vannak, így új állam csak úgy keletkezhet, ha egy másik állam megszűnik vagy területe csökken. Az államalapítás és megszűnés tényei jogokat keletkeztetnek, mert a jogi szabályozásnak a valósághoz kell idomulnia (ex factis jus oritur). Az államiság azonban nem puszta ténykérdés, hanem jogintézmény. Bár ténybeli alapjai vannak, az állam a

17

NJ 2 szigorlat 2014

nemzetközi jog alanya => nem függetleníthető a nemzetközi jogrendszertől. Az állam olyan entitás, amelyre alkalmazható az államra vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás. A nemzetközi jog fizikai értelemben nem hozza létre az államot, de meghatározza a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nemzetközi közösség tagjává válhat. A 20. század közepe óta az effektivitás elve nem kizárólagos tényező az állam létrejötte és megszűnése szempontjából.Pl. Bosznia és Hercegovina esetében a kormány még nem gyakorolt tényleges ellenőrzést a lakosság és a terület fölött, amikor az állam létre jött. A nemzetközi jog megsértésével létre jövő állam akkor sem tekinthető államnak, ha rendelkezik az államiság attribútumaival.Pl. a Dél-Afrikai Köztársaság a saját területén a fekete lakosság betelepítésére (hogy a többi részen fehér többségi uralmat hozzanak létre) alapított „bantisztán” esetében a nemzetközi közösség megtagadta az államiság elismerését.A nemzetközi közösség az államok területi integritása mellett foglaltak állást. A klasszikus nemzetközi jogban az elszakadni kívánó entitás csak akkor nyerte el az államiságot, ha sikeresen kivívta a függetlenségét, azaz érvényesült az effektivitás elve. A modern nemzetközi jog a belső fegyveres konfliktusok visszaszorítására is törekszik. Ilyenkor a nemzetközi közösség korlátozza a területi állam ellenőrzését az elszakadni kívánó terület felett (ld. Koszovó, 4. tétel), azokon nem érvényesül az effektivitás elve. Az állam elismerése általában akkor következik be, amikor a területi állam is hozzájárul a terület függetlenedéséhez.Az állam megszűnése:A nemzetközi jog a nemzetközi rendszer stabilitása érdekében feltételezi az állam létének folytonosságát, a megszűnését csak kivételes esetben ismeri el. => az államiság kritériumaiban bekövetkezett lényeges változás főszabály szerint nem érinti az állam létét. => az államiságot nem érinti a belső alkotmányos struktúra megváltozása, hiszen a kormányforma meghatározása az állam belső szuverenitásába tartozik. Az állam nevének megváltozása nem jelzi az állam megszűnését. Bukott államok: az államiság akkor is fennmarad, ha megszűnik a központi irányítás, hiszen az önrendelkezési jog alanya, a nép e jogát gyakorolva újra létrehozhatja az állam szervezetrendszerét.Az önrendelkezési jog alapján a nép önálló államot is tarthat fenn, de csatlakozhat más államokhoz, vagy dönthet úgy, hogy bizonyos részek önállóságot kapnak. Az állam önálló, külső kényszer nélkül hozott döntése alapján kimondhatja megszűnését. Általában a föderális államok esetében fordul ez elő.Pl. megállapodással Csehszlovákia megszűnése és helyette létre jött a nemzetközi jog két új alanya: Csehország és SzlovákiaKülső fegyveres beavatkozás:A külső fegyveres beavatkozás nem érinti az állam jogi létét. A klasszikus nemzetközi jog az állam szuverén jogának tekintette a háborúindítás jogát => a hódítás érvényes jogcím volt. Ma a katonai megszállás csak átmeneti jogintézménynek minősül, amely nem szünteti meg a terület feletti szuverenitást. Más állam annektálása (bekebelezése) jogellenes, elismerése emiatt nemzetközi jogba ütközik.

18

NJ 2 szigorlat 2014

A modern nemzetközi jog a debellatio elvét sem fogadja el, ami azt jelentette, hogy az államot megszűntnek lehet tekinteni, ha az ellenséges állam a teljes területét megszállta, kormányát felszámolta, szövetségesei útján sem tudott többé katonai ellenállást kifejteni.Pl. Észtországot, Lettországot és Litvániát (függetlenségük 1991-es bejelentésekor) nem tekintette a nemzetközi közösség új államnak, mert a Szovjetunió jogellenesen csatolta őket magához 1940-ben.1990-ben Irak elfoglalta és magához csatolta Kuvaitot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólította fel az ENSZ tagállamait, hogy ne fogadják el az annexió jogszerűségét.

6. Tétel A nemzetközi jog további alanya ( 182-194)

A) Nemzetközi szervezetek

A nemzetközi szervezetek fejlődésének fontos állomása volt mikor a tagállamaik jogalanyisággal, szerződéskötési joggal ruházták fel azokat. Először az ENSZ Alapokmánya tartalmazott olyan rendelkezéseket, amely alapján a világszervezet jogalannyá vált. ENSZ keretében az agresszorral szembeni együttes fellépésre közös haderőt állítottak volna fel, de a BT sosem élt ezzel a jogával.

Bernadotte-ügy: A nemzetközi közösséget túlnyomó többséget képviselő ötven államnak jogában állt, hogy a nemzetközi joggal összhangban olyan entitást hozzon létre, amely objektív és nem csupán az általuk elismert nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik.

Joga volt arra, 1948-49-ig tartó Közel Keleti háborúval kapcsolatosan, Izraellel szemben nemzetközi jogi felelősséget érvényesítsen. A bíróság a világszervezet jogalanyiságát erga omnes jelleggel azaz minden más jogalannyal szemben érvényesen állapította meg.

Objektív jogalanyisága csak az ENSZ-nek van.

Más szervezetek csupán azokkal az államokkal vagy nemzetközi szervekkel fennálló kapcsolatukban tesznek szert jogalanyiságra, amellyel tényleges jogviszonyuk jön létre. szubjektív jogviszony

Két féle módon tehetik ezt meg :- közvetlen szerződéskötési joggal ruházzák fel- célok feladatok ellátását írják elő melyeket csak szerződéskötéssel lehet megvalósítani

Szervezetek jogalanyisága nemcsak származékos hanem korlátozott is, mivel csak tagállaok által meghatározott keretek között érvényesülhet.

19

NJ 2 szigorlat 2014

Jogalanyiságuk aktív, mivel a tagállamaik által meghatározott keretek között jogot is alkothatnak.

B) Egyének

Korlátozott mértékben, államok külön döntés kell hozzá. Emberi jogok közvetlen érvényesítés nemzetközi jogi fórumokonJogsértés esetén panasz az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához (1801)Emberi jogok európai egyezménye ha valamely részes állam megsértette az egyezményben foglaltakat kérelmet nyújthatott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához.Így Nemzetközi jogviszonyok közvetlen alanyaivá váltakEurópai Unióban alakult ki, Tanács és a Biztottsg az egyénekre nézve közvetlenül kötelező döntéseket hozhat, sőt azokat a címzettek meghatározott esetben az Európai Bíróságnál is megtámadhatják.

Nemzetközi jogalannyá váltak a háborús és emberiség elleni bűntettek elkövetői is.

1949. évi genfi humanitárius egyezmény értelmében a kombatánsok ( harcosok) passzív alanyokká váltak ha egyezményben felsorolt jogaikban sérelmet szenvedtek.

C) Jogi személyek

Korlátozott, passzív alanyokká válhatnak egyes jogi személyek. Éppúgy kötelezhetik őket mint az egyéneketFeltétele az érintett állam egyetértése.Ugyanez vonatkozik a multinacionális/transznacionális nagyvállalatokra is.

D) Vatikán

Egykori pápaállam politikai és egyházi kérdésekben fontos szerepet tölt be.Önállónak és területileg sérthetetlennek nyilvánította a Vatikánt, a Szentszékkel kötött lateráni szerződés.A 0,44 km2 területű, 1000nél kisebb lélekszámú városállam 180 állammal lépett diplomáciai kapcsolatba.Emellett részesévé vált számos multilaterális szerződésnek.

E) Máltai Lovagrend, Vöröskereszt

Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend, mellyel közel 100 állam tat fenn diplomáciai kapcsolatot.Területe és lakossága nincs csak közel 13 ezer körüli különböző állampolgárságú személyekből álló tagsága,Máltai Szeretetszolgálat kiemelkedő és fél világra kiterjedő karitatív tevékenységét ismerik el.

20

NJ 2 szigorlat 2014

1949. genfi humanitárius egyezmények értelmében a hadifogoly- és internáló-táborok ellenőrzésében meghatározott feladatokat lát el a Vöröskereszt Nemzetközi bizottsága.

F) Nemzeti felszabadító mozgalmak

Gyarmati népek önrendelkezési jogáért küzdő mozgalmakat a nemzetközi jog alanyaként kell elismerni.Kialakulófélben lévő államokat képviselnek ( in statu nascendi).A nemzetközi közösség kizárólag gyarmati kontextusban fogadja el.Először az illetékes regionális szervezetek ismerték le.Korlátozott jogképességre tettek szert.ENSZ Közgyűlése megfigyelői státusszal is felruházta őket.

PFSZ- Palesztin Felszabadítási Szervezet, PH-Palesztin Hatóság.Palesztina nevében szabályos felvételi kérelmet is előterjesztett de nem jutott túl az előkészítő bizottság szintjén.

8. tétel: Az államutódlás szabályai 203 – 221

A) Államutódlás fajtái

Akkor következik be, ha az államhatárok megváltoznak, ha egy állam csatlakozik a másikhoz, vagy más módon megszűnik.Ilyenkor dönteni kell, hogy mi történjen az elődállam jogaival és vállalt kötelezettségeivel.Megkötött szerződéskehez kevesen csatlakoztak, többnyire az érintettek állapodnak meg egymással.Meghatározza azokat a kereteket, amelyek között államutódára kerülhet sor, azokat melyek ellentétesek a nemzetközi joggal.

Az államutódlást univerzális, vagy az érintette felek között létrejött szerződések szabályozzák.Szabályozás a következő tárgykörökre terjedhet ki:

1. szerződésekben2. vagyonban, az adósságban és archívumokban3. az állampolgárságban 4. nemzetközi szervetekben viselt tagságban történő államutódlás

B) A nemzetközi jogi szabályozás

1978-ban a nemzetközi szerződésekben való államutódlás kodifikálása.

21

NJ 2 szigorlat 2014

„ egy államnak egy másik állammal egy terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségében történő felváltását jelenti”Az adott terület feletti szuverenitás átszállása.Az egyezmény azt az államot, amelyet az államutódlás alkalmával egy másik állam vált fel, elődállamnak míg a másikat utódállamnak nevezzük. Az utódlás lehet teljes és részleges.

Az államutódlás egyezmény által megnevezett fajtái:

1. Utódlás terület egy részének vonatkozásábano egy része egy másik állam területének részévé válik

2. Újonnan függetlenné vált államoko gyarmati sorból függetlenné váló államok

3. Államok egyesüléseo két vagy több állam hoz létre egy utódállamot, egy jogalannyá válnak, egyik

sem folytatja az elődállam jogalanyiságát4. Beolvadás

o esetén egyik entitás megőrzi államiságát, míg a másik, többi jogalanyisága

megszűnik5. Szétválás

o az utódállamok egyike sem folytatja az elődállam jogalanyiságát, hanem új

jogalanyként jelenik meg 6. Kiválás

o egy jogalany csökkent területen folytatja az elődállamiságát, míg a létrejövő új

államok új jogalannyá válnak

Elvek:- igazságosság elve: azokat a területeket, amelyek a lakosság akarata ellenére került

valamely állam ellenőrzése alá, ne terhelje felelősség a területeket ellenőrző korábbi hatalom kötelezettségvállalásaiért

- jogbiztonság követelménye: annak elkerülése, hogy az államutódlásra hivatkozva szabadulni lehessen a nemzetközi jogi kötelezettségektől

- tiszta lap elve: előbbi vezet az újonnan függetlenné vált államok esetében a tiszta lap elvéhez, a gyarmattartó hatalmak megállapodásokat kötöttek az újonnan függetlenné váló állammal annak érdekében, hogy meghatározott szerződések kötelezzék az utóbbit

- folyamatosság: biztosítja a nemzetközi stabilitást az olyan szerződések esetében, amelyek pl. határt vagy fontos emberi jogokra vonatkozó kötelezettséget állapítottak meg

22

NJ 2 szigorlat 2014

A katonai szövetséget, vagy más biztonsági rezsimet, kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget hoznak létre, szabadon dönthessenek a folytatásról vagy a szerződés megszüntetéséről.

Emberi jogi szerződések :- államok az államutódlás ürügyekén használják fel arra, hogy megszabaduljanak emeri

jogi kötelezettségeiktől- fontos az emberi jogi szerződések folyamatossága- a nemzetközi jog feltehetően automatikusnak tekinti majd az utódlást a legfontosabb

emberi jogi egyezmények, mint erga omnes kötelezettségek tekintetében. Azonban de lege lata nem állapítható meg

Meghatározott területhez kapcsolódó kötelezettséget megállapító szerződések: - csak arra az utódállamra kötelező, amelynek területére az adott kötelezettség

vonatkozik

Határmegállapító szerződések:- úti possidetis elve alapján a korábbi közig határok vagy egy föderáció szövetségi

államainak határai válnak államhatárrá.- az adott államok egymás közötti megállapodásukban eltérhetnek utódlási szerződés

teszik meg

Állami vagyonban és adósságban történő utódlás:- megállapodásban kell rendezniük a kérdéseket- az egyezmény arra a vagyonra, jogokra és érdekeltségekre terjed ki, amelyek „az

államutódlás időpontjában az elődállam belső jogának megfelelően az állam tulajdonában vannak”

- nemzetközi szokásjog alapján elmondható, hogy az államutódlás nem változtatja meg automatikusan az állampolgárságot, jogot ad azonban az állampolgárság megszerzésére, előállhat azonban olyan probléma, amelyben a lakosság egy része nem kívánja felvenni az állampolgárságot

Trianoni békeszerződés- opciót biztosított arra, hogy válasszanak az utódállamnak az állampolgársága vagy

magyar állampolgárság között- amennyiben a magyar állampolgárságot választják, egy éven belül települjenek át

Mo.-ra (optálás)- magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény: Mo.-ra áttelepített magyarok

automatikusan váltak magyar állampolgárrá- az opciós jog nem képezi nemzetközi szokásjog részét

Hontalanná válás:- 1997. évi európai állampolgársági egyezmény

23

NJ 2 szigorlat 2014

- 2006. évi államutódlás esetén bekövetkező hontalanság kiküszöbölésére vonatkozó egyezmény

- opciót biztosít : utódállam területén maradnak, vagy ha másik állampolgárságot választanak akkor másik államba kell költözniük

- nemzetközi szervezeti tagság egyszerűen fennmarad- ENSZ segítségével jön létre új állam a világszervezet részévé válik

9. tétel: Állam- és kormányelismerés 222-243

I. Államelismerés

Államelismerés azt jelenti, hogy egy állam egy másik államot vele egyenrangúnak és szuverén államként ismer el. Nemzetközi jogi , belső jogi és politikai hatásokat von maga után. A nemzetközi jogi következmények között a legfontosabb az, hogy elismerő állam az elismert állammal való kapcsolatiban ugyanazok a normákat köteles alkalmazni, mint más államokkal való viszonyában.A belső jogi következménye, hogy az elismerő állam, az elismert állam aktusait ettől fogva állami, azaz egy másik szuverén alanyként végrehajtott aktusokként fogja kezelni.

A) Az államelismerés formái

Két féle módszer: - kifejezett elismerés ( de jure)- ráutaló magatartással történő elismerés ( de facto)

De jure elismerésÁllam által kialakított, hivatalos okiratba foglalt elismerő nyilatkozattal történik, amelyben a fél kijelenti, hogy a másik felet államként ismeri el.Megkönnyíti az állam hatóságainak további tevékenységét, egyértelművé válik az adott állam álláspontja.Diplomáciai kapcsolatok felvétele azonban külön aktussal történik.Visszavonásra azonban nincs lehetőség.

De facto elismerésAz állam magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a másik állam államiságát elismeri.Jellemző ez a régóta létező államok viszonyában, ahol az államelismerés amúgy is nehezen értelmezhető lenne.Önmagában persze a kapcsolattartás nem minden esetben jelent elismerést.

B) Az államelismerés joghatásai

24

NJ 2 szigorlat 2014

Az államelismerésnek vagy az elismerés megtagadásának ténye nincs közvetlen hatással az államiság meglétére.Konstitutív értelmezés szerint egy entitás addig nem tekinthető szuverén államnak, amíg nem ismerik el a szomszédi meg a nagyhatalmak.Deklaratív értelmezés lépett az előző helyébe : objektív kritériumok, azaz a terület a lakosság, és kormányzat meglétének tényéből eredezteti , más államok elismerő nyilatkozatait pedig az államiág szempontjából nem vezsi figyelembe.A nemzetközi kapcsolataiban köteles lesz végrehajtani a nemzetközi jog minden általános normáját-Az elismerő fél köteles lesz tiszteletben tartani az elismert állam által kiállított okiratokat, a bíróság által meghozott ítéleteket pedig ítélt dologként kell elfogadnia.

C) Az elismerési kötelezettség, illetve tilalom.

Politikai megfontoláson alapuló szuverén elhatározásuk, még akkor is, ha álláspontjukat gyakran nemzetközi jogi érvekkel is igyekszenek alátámasztani.Egyetlen állam sem köteles elismerni egy másik entitást még akkor sem, ha amúgy a szuverenitás minden jelét mutatja mivel a nemzetközi jog ilyen kötelezettséget ne ismer. Az elismerés hiánya nem jelenti automatikusan a jogalanyiság hiányát, alapvetően objektív kritériumoktól függ,

Stimson-doktrínaAz Egyesült Államok nem ismer el semmilyen államiságot érintő változást, amelyet a nemzetközi jog súlyos megsértésével, fegyveres erő alkalmazásával idéztek elő.

Badinter bizottságÚj államok elismerését a következő feltételekhez kötötte.

1. ENSZ alapokmánya, Helsinki záróokmány, Párizsi charta tiszteletben tartása, kölünös tekintettel a jogállamiságra, demokráciára és állami jogokra.

2. Etnikai és nemzeti kisebbségek az Európai Bizottság Együttműködési Értekezlet értemében

3. Államhatárok sérthetetlensége, megváltoztatás csak békében kölcsönös megegyezéssel lehetséges

4. Leszereléssel valamint nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása5. Kötelezettségvállalás esetlegesen felmerülő viták békés rendezésesre

II. A kormányok elismerése

Ezek az államok szuverenitása körébe tartozó kérdések.Egyetlen fontos szempont, hogy az állam területén működő kormányzat tényleges hatalmat gyakoroljon.Két eset:

- alkotmányellenes úton kerül pozícióba a kormányzat- több egymással versengő kormányzat létezik egy államon belül

25

NJ 2 szigorlat 2014

Kormányok elismerése politikai megfontolás tárgya

Tobar- elvNem alkotmányos úton hatalomra jutó kormányzat addig nem ismerhető el, amíg demokratikus úton meg nem erősítette pozícióját. Jogkövetkezmények szempontjából a hatalomgyakorlásnak ténylegessége került előtérbe,

Tinoco-ügyCosta-Ricában puccsal hatalomra került kormány jogszerűen vállalt e kötelezettsége. Két évvel későbbi legitim kormány megtagadta a kötelezettség teljesítését, mondván hogy nem is vállalták volna el ezt a kötelezettséget. Tényleges kormánynak minősült, kötelezettségei érvényesek voltak és kötelezték az államot.

Estrada-elv (Mexicoi külügyminiszter)Az államoknak tartózkodniuk kell más államok kormányzatának elismerésestől vagy annak megtagadásától. Ilyen jellegű állásfoglalás összeférhetetlen az állami szuverenitással, illetve a másik állam szuverenitásának tiszteletben tartás kötelezettségével.

Castaneda-elvAktívabb külpolitikára adott lehetőséget, majd visszaálltak a régi elv alkalmazásához.

Az államok dönthetnek úgy, hogy csak a demokratikus úton hatalomra került kormányzatokat hajlandóak elismerni, illetve azokkal együttműködni.

III. Összefüggések az állam- és a kormányelismerés között

Az állam elismerése éppen hatalmon lévő kormány elismerését is jelenti.Állam megtagadása megában foglalja a kérdéses kormány megtagadását is.A kormány elismerés vagy megtagadása nem jelenti az állam elismerését vagy megtagadását is.

10. tétel: A nemzetközi jog forrásai általában ésa nemzetközi szokásjog 244 -278

I. Bevezetés

A) A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jogrend decentralizált jellegű, sem a jogalkotás, sem a végrehajtás, sem pedig az igazságszolgáltatás nem köthető egyetlen erre felhatalmazott intézményhez. Nincs olyan nemzetközi szervezet, amely a nemzetközi jog összes jogalanyára nézve kötelező szabályokat alkotna.

26

NJ 2 szigorlat 2014

A nemzetközi jog forrásainak fogalma:- pozitivista elmélet : egy-egy előírást az állami akarat tesz nemzetközi jogi normává- univerzalista felfogás: az államokat csak az általuk kifejezetten elfogadott

szabályoknak alávető szemléletet igyekszik meghaladni, jogforrás fogalmát igyekszik leválasztani a szabályok kialakulásának folyamatáról.

B) A nemzetközi jog forrásai a Nemzetközi Bíróság Statútumában

- általános vagy különös nemzetközi egyezmények- nemzetközi szokás- művelt nemzetek által elismert általános jogelvek- bírói döntések, legkiválóbb tudósok tanításai

A nemzetközi jog szabályainak kötelező voltát az államok beleegyezésétől teszi függővé.(konszenzuális elmélet)A fenti jogforrások általánosan elfogadottnak tekinthetőek.A statútum jogforrás minden államot kötelez.

II. A nemzetközi szokásjog

A) A nemzetközi szokásjog lényege

Objektív ész szubjektív tényező.Objektív tényező: az államok tényleges magatartásából, cselekvéseiből kirajzolódó gyakorlat (materiális elem), Szubjektív tényező: meggyőződés, hogy így követett magatartást a jog írja elő ( pszichológiai elem),jog gyanánt elismert jellegEgy-egy szokásjogi szabály kialakulása hosszú időt vesz igénybe, és soha nem lesz olyan pontosan körülhatárolt, mint egy szerződéses rendelkezés.

B) Az államok gyakorlata

1. Időbeliség

A szokást keletkeztető gyakorlathoz nem fűz időbeli követelményt.Az időtartamot más körülményekkel együtt kell értékelni.Szokásjogi szabály viszonylag rövid idő alatt is kialakulhat.Északi-tengeri kontinentális talapzat elhatárolása ügy- egyenlő távolság elve

2. Egységesség és folytatólagosság

27

NJ 2 szigorlat 2014

Állami gyakorlat egységes voltának követelménye, egységesség és folyamatosság elengedhetetlen feltétele annak, hogy egységes és általános nemzetközi szokást megalapozó gyakorlat alakuljon ki.

Északi-tengeri kontinentális alapzat ügyénél a folyamatosság követelménye nem volt meg

Menedékjog-ügySzéttartó és következetlen gyakorlat nincs egység a gyakorlatban

Nem szükséges tehát, hogy az államok gyakorlata szigorú ételemben véve teljesen egységes legyen.A szokás kialakulásában a nemzetközi környezet döntő szerepet játszik.Az államok közösen alakítják az állami gyakorlatot,magatartásuk eltérő hatással van az események alakulására. A nagyobb államok, illetve a leginkább érintett államok részvétele és jóváhagyása nélkül nehezen képzelhető el a szokásjog kialakulásaMulasztás és hallgatás kérdése.A tartózkodás csak akkor értékelhető a szokás elismeréseként, ha egy tartózkodási kötelezettségen alapul.

3. Hogyan ismerhető meg az állami gyakorlat?

Az állam mint absztrakt entitás a nem megragadható, cselekményeit az állam vezetőinek, szerveinek és tisztségviselőinek cselekvésein keresztül valósítja meg.A politikusok nyilatkozatai sajátos átmenetté, amolyan beszédaktussá ( speech act) válhatnak az állami gyakorlat és az opinio juris kifejeződése között.

C) Az opinio juris

1. Általában

A jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát határozza meg. Állami gyakorlat önmagában nem teremt szokásjogi szabályt, a gyakorlatot az állomaknak meggyőződésből kell folytatniuk, jogi kötelezettségénél fogva követik ( opinio juris sive necessitatis)A szubjektív elem az ami a gyakorlatot szokásjoggá emeli.A szokásjogi szabály megállapításának feltétele az a meggyőződés, hogy a gyakorlatot jogi kötelezettség alapján követik.

2. Tiltakozás és hozzájárulás

A szokásjogi szabály létrejöttéhez tehát az érintett államok kifejezett hozzájárulására van szükség. A gyakorlatot kezdettől ellenző, az ellen folyamatosan tiltakozó államot ( persistent objector) a szokás még akkor sem köti, ha az államok döntő többsége úgy ismerte a szokásjogi norma létezését.Angol-norvég halászati ügy

28

NJ 2 szigorlat 2014

D) Új szokásjogi szabály kialakulása

Rugalmas és dinamikus forrásnak tekinthető.Magában hordja a változás lehetőségét.Az opinio juris mindig az állami gyakorlattal együtt teremt szokásjogi szabályt.

E) Regionális és helyi szokásjog

Lehetséges az általános és egy attól eltérő helyi szokásjog egymás mellett élése, azzal, hogy a helyi szokásjog fennállásának bizonyítása szigorúbb mércéhez kötött.

11. tétel: A nemzetközi jog forrásai közül az általános jogelvek, bírói döntések, tudós szerzők, nemzetközi szervezetek határozatai, egyoldalú cselekmények 279-293

I. Általános jogelvek

A statútum a „művelt nemzetek által elismert általános jogelveket említi jogforrásként.Eljárás során felhívható szabály hiánya áthidalható legyen.Szokásjog vagy szerződés hiányában is el tudja dönteni a jogvitát.

- pacta sunt servanda- jóhiszeműség- méltányosság- res judicata- estoppel- lex specialis derogat legi generali- lex posterior derogat legi priori

II. Bírói döntések

A bírói döntések a nemzetközi jog kísérőforrásaiNem precedens jelleggel dönti el az eléje vitt kérdéseket, mégis korábbi döntéseire hivatkozik annak eldöntésénélNemcsak az NB ítéleteire utal hanem más nemzetközi és nemzeti bírói fórumok határozataira is.Különböző eljárásokban a felek bemutatják az állami gyakorlatot és az opinio juris megnyilvánulását.Különböző bíróságok ítéletei széttartóak is lehetnek, mivel nincs jogértelmezésre kizárólagosan felruházott bíróság, az esetleges ellentmondásokat nem lehet véglegesen feloldani

29

NJ 2 szigorlat 2014

III. Tudós szerzők

Különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanításai, mint jog megállapításának egyik kisegítő eszköze. ( Gentili, Gortius, Pufendorf, Bynkershoek vagy Vattel )A Nemzetközi választott bíróságok gyakran hagyatkozik a szakirodalom megállapításaira.

IV. A nemzetközi jog egyéb forrásai

A) A nemzetközi szervezetek határozatai

Határozatok helye a nemzetközi jog forrásai között vita tárgya lett.Az ENSZ Közgyűlésének határozatai kötelezőek az ENSZ egyes szerveire, de a közgyűlési határozatok nagy része azonban jogilag nem kötelező, hanem ajánló jellegű. Az államok döntő többsége által elfogadott közgyűlési határozatok az adott állami gyakorlattal lesznek egyenértékűek, kötelező erővel bíró szabály létrejöttét állapíthatjuk meg.ENSZ határozatai magukban hordják az új szabály létrejöttének lehetőségét.A nemzetközi szervezetek határozatai későbbi tárgyalásoknak biztosítanak keretetA nemzetközi jogi jogforrások rendjére jelentős hatást gyakorol a Nemzetközi Jogi Bizottság.

B) Egyoldalú cselekmények

Nemzetközi jog alanyainak egyoldalú cselekménnyel vállalt kötelezettségei.Megszorítóan kell értelmezni.Nyilvánosnak és közismertnek kell lennie, valamint a kötelezettségvállalás szándékát kell magában foglalnia, ahhoz hogy a joghatás kiváltására alkalmas legyen

12. Soft law, jus cogens, normahierarchia a jogforrások körében /294-315/

- Kétféle meghatározás:1. Kötelező egyezményeken bleüli bizonytalan tartalmú szabályok /tartalmi kérdésként/2. Olyan nemzetközi jogi szabályok, amlyek az alkotók szándéka szerint nem hoznak létre nemzektözi jogi kötelezettséget. /formai kérdésként/TEHÁT, 1. nemzetközi jogon belüli szabályozás gyengeségéről szól.2. nemzetközi jogon kívüli, nem szerződési jellegű.1.=puha jog, puha rendelkezés2.= puha megegyezés

1. A puha jog (puha rendelkezések)Elvekben és elérendő célokban volt egyetértés, de a fontos részletekben már nem.=keretmegegyezés.

30

NJ 2 szigorlat 2014

Pl: Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről.Kevésbé konkrét kötelezettségek keletkezésének oka lehet, hogy a szabályozási tárgy sem engedi meg a konkrétságot. Pl: a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, eredménykötelmek Ø, megfelelő magatartást ír elő.• Tárgyalásra való szándék (pactum de negotiando)Megsérthető, ha egy állam kifejezésre juttatja, hogy nem hajlandó tárgyalni.• Megállapodási szándékot kimondó (pactum de contrahendo)Nem foglalja magában a megegyezési kötelezettséget.• Ritka eset: egyoldalú meghatározásán alapuló visszalépés.Pl: Szerdőzdés a légkörben, a világűrben, és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletekbetiltásáról 4. cikke.

2. Puha megegyezésekAz egyetértés csak nemzetközi normalkotásra, de nem nemzetközi jogalkotásra terjed ki. Tehát, képesek valamiféle egyezségre jutni, de nem akarják szerződési formába önteni.- Okai:• Kétely aziránt, hogy:✗ Képesek leszne-e a vállalt kötelezettségek teljesítéséreű✗ Meddig fog fennállni az egyetértésük,• A puha megegyezéseket gyorsabban lehet kidolgozni.• Együttműködés elveit, és főbb irányait rögzíthetik így.• Eleve csak szándéknyilatkozat a tárgyalások célja (G-8 és G-20 konferenciák)- Példa:Párizsi charta az új EurópáértKölcsönös kapcsolatok, együttműködés és biztonság alapító okmánya (NATO és Oroszország között)Pápua Új Guinea és Ausztrália új partneri együttes nyilatkozata

3. A puha jog és a puha megegyezések érvényesülése• A puha jogi rendelkezések érvényesülését az államok jóhiszemű eljárása biztosítja.(A Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről 2.cikke utal erre)Egyes megegyezések végrehajtásának ellenőrzésére felülvizsgálati mechanizmust is kialakítanak.• A puha megegyezések érvényesülését nem garantálja a pacta sunt servanda elve.Azonban vannak olyan mechanizmusok,, amik a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásárakésztetik a feleket, ezek fennállnak ez esetben is. Pl: a magatartások kölcsönössége, kiszámathatóság igénye, megkötéskor követett rituálé.

4. Jus cogens és erga omnes kötelezettségek• A nemzetközi jog feltétlen alkalmazását igénylő szabályait nevezik jus cogensnek.• A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény szerint semmis az a szerződés, amelymegkötésekor a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik, és megszűnik az aszerződés, amellyel ellentétes új kógens norma alakult ki.

31

NJ 2 szigorlat 2014

• Fogalma:"Olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész olyankéntfogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni, és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni."• Tehát ez a nemzetközi közösség mindenek felett álló értékeit tükröző szabályai.• Pl: erőszak tilalma, a népirtás tilalma, rabszolga-kereskedelem és a kalózkodás tilalma.• Bécsi egyezmény szerint a kógens szabályok kialakítása/módosítása nyitva áll a nemzetköziközösség számára.• Ez kétlépcsős folyamat:1. Először a normát általános nemzetközi jogi szabályként kell meghatározni.2. Az államok közösségének el kell ismernie feltétlen alkalmazást igénylő normaként.• Szokásjogi szabályból vagy szerződési jogból eredhet ez.• A szerződések jogáról szóló egyezmény szerint ab initio semmis a feltétlen alkalmazást igénylőszabályba ütköző szerződés. Egyetlen állam sem ismerheti el jogszerűként. A jus cogensbe ütközőfenntartás jogellenes.• Ehhez kapcsolódik az erga omnes kötelezettség.• Ez minden államot érint, minden államról megállapítható hogy jogi érdekük fűződikvédelmükhöz. Az államoknak nemzetközi közösség egészével szemben fennálló kötelezettségei.(államfelelősség-tervezet 48.cikk 1b)• Az erga omnes köt által védett értékek azonosak a jus cogens által védettekkel.• A jus cogens a nemzetközi jog szabályai fölé helyezi a védendő értéket, az erga omnes anemzetközi közösség irányában fennálló kötelezettség.• Különbség:1. jogsértés esetén: erga omnes esetében jogosultság keletkezik fellépni ellene, jus cogens eseténkötelezettség.2. A feltétlen alkalmazást igénylő szabály megköveteli hogy a "nemzetközi közösség, mint egész" ilyenként fogadja el, az erga omnesnél nincs ilyen szigorú megkötés, és néhány állam "kiszerződhet" alóla.• Közös: végeredményben a nemzetközi jogrend végső értékválasztásai.

5. A jogforrási hierarchia kérdése• Nincs hierarchia, úgy mint a belső jogban.• A nemzetközi jogban csak a kógens szabályba ütközés eredményez érvénytelenséget.• Egyaránt jellemzi az egyenrangúság és a hierarchia.• Viszont az ENSZ Alapokmányának 103.cikkből fakadó kötelezettségeknek elsőbbsége van.• Általános jogelvek, csak ha nincs más érvényes szerződés vagy szokásjogi szabályok.• Tehát a hierarchia: 1. ENSZ Alapokmány 103.cikk2. nemzetközi szerződés

32

NJ 2 szigorlat 2014

3. szokásjog4. általános jogelvek.• Szokásjog és nemzetközi szerződés egyenrangúak, ugyanakkor a nemzetközi szerződés normáimegelőzik a részes államok egymás közötti viszonyában a párhuzamos szokásjogi szabályokat.• Előfordul, hogy azért alkotnak nemzetközi szerződést, hogy kiküszöböljék a szokásjogbizonytalanságát, és ha eltérő a megállapodásuk, felülírja a szokásjogot.• De a szokásjog függetlenül is továbbél.• A Nicaragua-ügyben felmerült jogkérdés, ha tartalmilag azonosak kiiktatják-e a szabályt aszokásjogból? Eredmény: "a nemzetközi szokásjog a nemzetközi szerződéses jogtól függetlenültovábbra is létezik és alkalmazandó, még akkor is, ha a két jog tartalma megegyezik."

13. tétel Szerződéskötési eljárás

nk-i oldal: 1969-es és 1986-os egyezmény határozza meg belső jogi oldala: az állam/nemzetközi szervezet nevében ki járjon el belső jogi transzformálás, ENSZ főtitkárnál való beiktatás: olyan lépések, amelyek

nem képezik a szerződéskötés részét, azonban rendszerint követik azt

a legtöbb szerződés kétoldalú (bilaterális), ilyenkor a feleket nem kötik határidők, mindkét fél beleegyező nyilatkozata hozza létre

az erőszak vagy azzal való fenyegetés hatására született szerződés semmis többoldalú szerződések esetén (multilaterális) fontos kérdés, hogy ki fogalmazza a

szöveget (általában készítenek előtte egy kiinduló javaslatot):o Nk-i Jogi Bizottság (de pl. a tengerjogi egyezményt maguk a felek alakították ki)

o nk-i testület vagy szervezet

o felek konferenciája (pl. Kiotói Jk. az Éghajlat-változási keretegyezményhez)

1. ELŐZETES TÁRGYALÁSOK (feltételes elem)

o célja felderíteni, hogy

a) van-e szerződéskötési szándékb) mire terjed ki,

o ha ez megvan, akkor alakul ki, hogy kiket vonnak be a tárgyalásba

2. MEGHATALMAZÁS/JOGOSULTSÁG MEGLÉTE/IGAZOLÁSA (kötelező elem)

33

NJ 2 szigorlat 2014

o előfeltétele a tárgyalásnak, hogy a feleket megfelelően meghatalmazott személyek

képviseljék (belső jogi kérdés is)o a BE is világos szabályokat tartalmaz:

a) államfő , kormányfő, külügyminiszter meghatalmazás nélkül (megfogalmazhat, elismerhet)

b) diplomáciai képviseletek vezetői , nk-i szervezetekhez akkreditált vagy konferenciára küldött képviselők a megfogalmazásában és elfogadásában részt vehetnek, de jogi kötelezettséget meghatalmazás nélkül nem vállalhatnak (megbízólevél = credentials)

c) mindenki másnak meghatalmazással kell rendelkeznie (full powers), kivéve: ha az állam gyakorlatából vagy egyéb körülményeiből kitűnik, hogy az

volt a szándékuk, hogy az illető személyt úgy vegyék figyelembe, mint aki ebből a célból az állam képviselője, külön meghatalmazás nélkül is

3. TÁRGYALÁSOK (kötelező elem)

o célja a szerződés szövegének megalkotása

o szóban, írásban, egy vagy több fordulóban

o érdemi tárgyalások általában szűkebb körben zajlanak („elnök barátai” nincs

tolmács, jegyzőkönyv; non-paper), az igazi alkuk informális tárgyalások során köttetnek, szűk körben

o nagy a személyiségek szerepe (pl. elnökök)

o fontos a tárgyalás nyelve (minden nyelvi fordítás kissé torzítja az eredeti fogalmak

jelentését)o eljárási szabályok: BE 2/3-os többséget tesz főszabállyá multilaterális

szerződéseknélo ENSZ tagjai közt gyakori a „konszenzussal” való elfogadás: nem egyetértés, egyetlen

tárgyaló fél sem ellenzi oly mértékben, hogy megakadályozza az elfogadásto „átlépnek a vitatott ponton” (zárójelbe teszik), nem akadályozza meg a további

kérdésekben való döntésto csomagalku (package deal) = a felek kölcsönösen tesznek ígéretet arra, hogy az

általuk ellenzett rendelkezéseket a konszenzus keretében tudomásul veszik, ha a számukra fontosakat a többi fél elfogadja

4. PARAFÁLÁS (feltételes elem)

o kézjeggyel ellátást jelent (minden oldalt el kell látni kézjeggyel)

o a felek megállapítják a szerződés szövegét (tovább nem tárgyalnak), aláírják

o multilaterális egyezményeknél sokszor záróokmány, kísérő nyilatkozat, és a felek ezt

írják alá, ez azonban nem azonos a szerződés aláírásávalo sokszor kétoldalú szerződéseket is csak alárínak, az utólagos jóváhagyás

fenntartásával

5. KÖTELEZŐKÉNT ELISMERÉS (kötelező elem)

34

NJ 2 szigorlat 2014

o az állam a szerződés kötelező erejét magára vállalja (kötelező elismerés):

a) leggyakrabban aláírás,b) jóváhagyás,c) elfogadás,d) ratifikációe) tárgyaláson részt nem vett államok esetén csatalakozás

o aláírás akkor jelenti a kötelezőként elismerést, ha nem a jóváhagyás vagy ratifikáció

fenntartásával tették, illetve ha a szerződés sem kívánja meg a megerősítésto jóváhagyás, elfogadás: alacsonyabb (kormányszintű) döntést jelent

o a ratifikáció a legmagasabb szintű megerősítést jelent (UK: uralkodó; USA: elnök No:

elnök, Oroszország: Állami Duma)

A HATÁLYBALÉPÉS EGYÉB FELTÉTELEI, A LETÉTEMÉNYES, A BEIKTATÁS

nk-i hatálybalépés = a felek által előirt feltételek bekövetkeztek állam tekintetében beálló hatálybalépés = magára nézve kötelezőnek ismeri el kétoldalú szerződéseknél nincs ilyen különbség ha már aláírták, de még nem hagyták jóvá, erősítették még, akkor még nem kell a

rendelkezéseket betartani, de már tartózkodni kell azoktól a cselekményektől, amelyek meghiúsítanák a szerződés tárgyát és célját

ideiglenes alkalmazás: ha a szerződés így rendelkezik, vagy a felek megállapodása ezt tartalmazza

letéteményes: a többoldalú szerződés őrzője (ENSZ főtitkár a leggyakrabban alkalmazott)

beiktatás: az 1945. október 24. után megkötött szerződéseket be kell iktatni az ENSZ főtitkárnál

nyilvántartásba vétel: a nem tagállamok, nemzetközi szervezetek által, illetve ez előbbi időpont előtt kötött szerződések esetében

14.A szerződés hatálya, harmadik államok helyzete és a fenntartás problémaköre

HATÁLY

nem lehet visszaható, kivéve, ha maga a szerződés visszaható hatályt ír elő hatálybalépés: záró rendelkezések határozzák meg, de többoldalú szerződések esetén

a kötelező elismerések előírt számának létrejöttét követő egy és tizenkét hónap közti időszak

területi hatály: a szerződő állam teljes területére kiterjed, kivéve:a) tágabb ha az állam joghatósága vagy ellenőrzése alatt állókra kell alkalmazni a

szerződéstb) szűkebb, ha a tengerentúli területeit kivonja a szerződés területi hatálya alól

35

NJ 2 szigorlat 2014

tárgyi hatály: szerződés maga rendelkezik róla személyi hatály: a szerződés a nk-i jog mely alanyait kötelezi; csak akkor kötelez egy

jogalanyt, ha hatályban van (vagy ideiglenesen alkalmazzák) és az adott alanya a szerződés részese

harmadik államok: a szerződés őket nem érinti, kivéve, ha nekik jogot ad vagy kötelezettséget állapít meg (érintett beleegyezése szükséges)

a szokásjoggal való kapcsolata dialektikus: mindkettő a másik fölé kerekedhet, illetve bármelyik a másik forrásává válhat

kodifikáció során a létező szokásjogot foglalják írásba, de ettől még alakulhat ki új szokásjog

FENNTARTÁSOK (RESERVATIONS)

BE: olyan bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása vagy gyakorlása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatását a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja

kompromisszumokat tükröznek, és arra szolgálnak, hogy az államok nk-i szerződésekből fakadó kötelezettségeiket egyoldalúan is befolyásolni tudják (kizárni vagy módosítani)

jobb egy kompromisszumos szerződés, mintha a konszenzus hiánya miatt egyáltalán nem lépne hatályba

1950 népirtás (genocídium) elleni egyezményhez fűzött fenntartások-ügy: a Bíróság kifejtette, hogy a szerződések integritásának elve nem tekinthető abszolút jellegűnek, fenntartások fűzhetők a nk-i szerződésekhez akkor is, ha azt nem valamennyi szerződő fél áll készen elfogadni

csak többoldalú szerződések esetén (bilaterálisnál értelmezhetetlen lenne) ennek ellenére a gyakorlatban mégis előfordulnak a fenntartások bilateriális

szerződések esetén is (Pl. USA és Panama, 1977, Panama-csatorna helyzetéről, USA értelmező rendelkezéseket tartalmazó fenntartást fűzött hozzá)

egyoldalú jognyilatkozat, amelyek a többi szerződő fél kifejezett hozzájárulása nélkül tehetők meg, nincs szükség arra, hogy azokat más állam elfogadja

vélelmezett: ha a többi részes fél egy éven belül nem jelzi az egyet nem értését kifogás formájában, úgy kell tekintetni, hogy a fenntartást elfogadták

fenntartással lehet élni aláíráskor (ezt ratifikációval meg kell erősíteni), megerősítéskor, csatlakozáskor

visszavonható, ekkor annak minden jogi hatása megszűnik

JOGI HATÁSA

az adott cikk úgy minősül, mintha nem szerepelne az adott szerződésben

36

NJ 2 szigorlat 2014

lehetséges valamelyik cikk módosítása, vagy értelmező nyilatkozat tétele is (csak a tevő államra kötelező)

tüköreffektus: a fenntartást tevő állam nem hivatkozhat azokra a cikkekre más államokkal szemben, amelyekre nézve fenntartással élt

KORLÁTAI (BE alapján)

nem tehető fenntartás, ha maga a szerződés tiltja ha a szerződés rendelkezik a megtehető fenntartásokról, azzal ellentétes

fenntartások nem tehetők tilos minden olyan fenntartás, amely összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és

céljával (BE)

KIFOGÁS (A FENNTARTÁSSAL SZEMBEN)

ha valamely állam egy fenntartást nem akar elfogadni, kifogást emelhet ellene egyoldalú, írásban kifejezett jognyilatkozat, amely megdönti a fenntartás

elfogadásának vélelmét, aminek két féle jogkövetkezménye lehet:

a) nem kizáró kifogáso a két állam között nem lesz alkalmazható a fenntartással érintett

rendelkezéso de a szerződés többi része kötelezik őket

b) kizáró kifogás:o azt fejezi ki, hogy egyáltalán nem akarja a szerződéses kapcsolatot

maga és a fenntartást tevő állam közötto kizárja a szerződés hatálybalépését kettejük között

o a többi féllel szemben mindketten szerződéses viszonyban maradnak

a fenntartás megtételétől számított 1 éven belül lehet tenni, bármikor visszavonható (visszaáll az eredeti helyzet)

ha valamely fenntartást visszavonnak, az automatikus törli az ellene emelt összes kifogást is

politikai, célok megvalósítása érdekében, esetleg elvi céllal alkalmazzák nem ritka a jogalakítási cél (pl. Ottomán birodalom fenntartása a vörös félhold

jelvényként történő alkalmazása) védekezési céllal (pl. a Nemzetközi Bíróság joghatóságát kikötő klauzulákkal

szemben) policy-jelleggel (USA és az emberi jogi tárgyú szerződések viszonya)

37

NJ 2 szigorlat 2014

15. Szerződés értelmezés

A SZERZŐDÉSEK ÉRTELMEZÉSE, A SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGVITÁK

a nemzetközi politikai és jogi viták jó része alapjában véve szerződésértelmezési vita a szerződésértelmezési kérdés lényege, hogy az mire irányul:

1) az eredeti szerződő felek akaratának feltárására (szubjektív),2) a szöveg helyes megértésére (objektív)3) a szerződés céljainak érvényesítésére (teleológiai)

a BE szerinti főszabály:a) jóhiszeműen,b) a szokásos értelme,c) tárgya ésd) célja szerint kell a szerződéseket értelmezni

módszerei : 1. nyelvtani (interpretatio grammatica): szavak szokásos értelme, kivéve:

különleges értelem2. logikai (interpretatio logica): a szerződés egészét vizsgálja (beleértve a

preambulumot és a függeléket is)3. történeti (interpretatio historica):

a) egyrészt a szerződés megszületésének előzményeib) másrészt világtörténeti előzmények figyelembe vétele

4. gyakorlati: a felek szerződéskötés óta eltelt gyakorlata alapján5. rendszertani (interpretatio systematica): más szerződésekkel, a nj-al való

összevetés

értelmezésre jogosultak:a) valamennyi szerződő fél együttesen: autentikus értelmezés (authentica)b) nk-i szervezet erre hivatott szerve értelmezi a szervezet alapokmányát,

szabályzatátc) nk-i bírói fórum (iudicis): a vitában álló felek felhatalmazása alapján (pl. Bős-

Nagymaros)d) állam szerveinek tevékenysége során való értelmezés: egyoldalúan értelmeznek,

a többi részes felet ez nem köti, legfeljebb a viszonosság tekintetében van rájuk hatással

e) szakirodalmi (doctrinalis): a jog megállapításának segédeszköze, azaz önmagában nem kötelező, de gyakran még nk-i bírósági döntésekben is felbukkan

f) kommentárok, melyet a Nemzetközi Jogi Bizottság fűz a tervezeteihez 2 oldalú szerződéseket mindkét állam nyelvén, többoldalúakat a szervezet

hivatalos nyelvein (ha van ilyen szervezet), de előfordulhat közvetítő nyelv is

38

NJ 2 szigorlat 2014

versengő szövegek: ha különböző nyelvek között eltérések vannak, akkor valamelyik változatot kell előnyben részesíteni, az lesz az irányadó szöveg; ha a szövegek egyaránt hitelesek, akkor a szuverén államra szűkebb kötelezettséget rovót tekintik hagyományosan alkalmazandónak

BE szerint: mindegyik hiteles szöveget azonos értelműnek kell vélelmezni, ha olyan különbségekre derül fény, amit nem lehet kiküszöbölni értelmezéssel, akkor azt az értelmezést kell elfogadni, amely a szövegek közti ellentéteket a legjobban összeegyezteti

(SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS, MEGVÁLTOZTATÁS, EGYMÁST KÖVETŐ SZERZŐDÉSEK

1) szerződésmódosításnál egyetértés esetén nincs gond, de:a) a módosítás nem köti azt, aki azt nem ismeri el magára nézve kötelezőnekb) létrejön köztük is szerződéses kapcsolat a módosítást megelőző szabályok szerint

2) a szerződés megváltoztatásakor a szerződésben már részes felek közül egy szűkebb kör egymás közt megváltoztatja a szerződést anélkül, hogy abba a többi felek bevonná

3) egymást követő szerződése: ha egy későbbi szerződés is ugyanazt a témakört szabályozzaa) ha összeegyeztethetőek, és van olyan állam, amely mindkettőben részes és van

olyan, amely csak az egyikben, akkor az lesz alkalmazandó, amelyben mindketten részesek

b) ha összeegyeztethetetlenek, akkor az állam eldöntheti, melyiket teljesíti, de a másik szerződésben részessel szemben felelős lesz a szerződés nem teljesítéséért, azaz nem mentheti ki magát azzal, hogy a két szerződés egyszerre nem alkalmazható)

16. A szerződések megszűnése

39

NJ 2 szigorlat 2014

o a BE alapján az alábbiak szerint szüntethető meg egy szerződés:

o részes felek egyetértésével

o a BE rendelkezései alapján

FELEK AKARATA ALAPJÁN

1) meghatározott esemény (BE)o meghatározott idő (dies) elteltével (Rainbow Warrior-ügy1)

o feltétel (conditio) bekövetkezésével

2) felmondás (BE)o lehetőség arra, hogy a felek azt akaratuknak megfelelően felmondják

o ha a szerződés rendelkezik róla, csak aszerint lehet felmondani

o ha nem rendelkezik róla, akkor

a) határozott időre kötött szerződéseket nem lehet felmondanib) a határozatlan időre kötött szerződéseket igen

o 12 hónapos határidővel a másik félhez intézett nyilatkozattal, ha a szerződés

másként nem rendelkeziko egyetemes emberi jogokat kodifikáló okmányt nem lehet felmondani (pl.

PPJE)

3) felek egyetértése és a desuetudo (BE)o felek egyetértésével bármikor

o ha a részes fél nem gyakorolja jogait (desuetudo)

4) új szerződéso ha valamennyi fél új, azonos tárgyú szerződést köt, a korábbi megszűnik, ha a

későbbiből kitűnik, vagy másképp megállapítható, hogy a részes felek szándéka arra irányult, hogy a tárgyat az új szerződés szabályozza

o akkor is, ha az új összeegyeztethetetlen az újabbal

TELJESÍTÉSSEL1

1985. július 10-én egy új-zélandi kikötőben a francia hírszerzés kommandója felrobbantotta a Greenpeace R. W. nevű hajóját. Halálos áldozat is volt. Az új-zélandi bíróság a kommandó két elfogott tagját 10-10 év börtönbüntetésre ítélte és kérte a Fro-ba szökött többi ügynök kiadatását. A két ország végül – ENSZ közvetítés után- három egyezményt irt alá az ügy rendezése érdekében. Fro. 7 millió dollár kártérítést fizetett Új-Zélandnak és ennek fejében a két ügynököt átszállították Francia Polinézia egyik szigetére, azzal a kikötéssel, hogy nem szállíthatók vissza 3 évig Fro-ba. Fro. ezt azonban megszegte és korábban hazaszállította őket, Új-Zéland emiatt az ügyet az egyezményeknek megfelelően döntőbíróság elé vitte.

A bíróság úgy döntött, hogy a két elfogott francia ügynökre vonatkozó Új-Zéland és Fro. közt 1986-ban létrejött megállapodás megszegése tárgyában 1986. július 22-én lejárt a megállapodás függetlenül attól, hogy az ügynökök hároméves fogva tartása nem valósult meg. Mindez nem mentesítette Fro-t a felelősség alól a korábbi kötelezettségei megsértése miatt, melyeket a kötelezettségek hatálya idején követett el

40

NJ 2 szigorlat 2014

NJ SZABÁLYAI ALAPJÁN (FELEK AKARATÁTÓL FÜGGETLEN JOGCÍMEK)

1) a felek számának lecsökkenése (BE)o csak ha a szerződés így rendelkezik (pl. tengerjogi egyezmény esetében 60

állam)

2) lehetetlenülés (nem hivatkozhat, ha a kötelezettség megszegéséből fakad) (BE)A) jogi lehetetlenülés

az általános nj-ban új, feltétlen alkalmazást igénylő szabály (ius cogens) alakul ki, ilyenkor az ezzel ellentétes szerződés megszűnik

B) fizikai lehetetlenülés az elengedhetetlenül szükséges tárgy tartós eltűnése vagy megsemmisülése

folytán következik be (pl. sziget elsüllyed, folyó kiszárad)

3) felbontás (BE)a) lényeges szerződésszegés (RW-ügy: Fr. megszegte a 3 éves

határidőt) kétoldalú esetén a vétlen fél, de csak bekövetkezett szerződésszegés

alapján (Bős-Nagymaros: Magyarország idő előtt nyilvánította megszűntnek a szerződést, mert addig a szlovákok még nem csináltak semmit)

többoldalú esetén a többi fél megegyezése alapján (pl.: csak a jogsértő és a sértett között)

nem lehet humanitárius, és emberi jogi szerződések esetén)b) körülmények alapvető megváltozása (clausula rebus sic

stantibus; kivéve: határok)o ha a megkötés óta valamely lényeges alapul szolgáló körülmények előre nem

látható és alapvető módon megváltoztak, de nem az arra hivatkozni kívánó miatt

o csak akkor, ha a változtatásra irányuló kísérlet eredménytelen volt

o Izlandi halászati övezetek-ügy: a változásoknak a kötelezettségek terhét annyira

meg kell növelniük, hogy a teljesítés az eredetileg vállalttól lényegileg különbözővé váljon

o Bős- Nagymaros-ügy: a szerződések stabilitása azt igényli, hogy a körülmények

alapvető megváltozásának kimentő okára csak kivételes esetekben lehessen hivatkozni

4) egyéb jogcímek államutódlás: akkor, ha nem érvényesül a szerződések folyamatosságának

elve háború, fegyveres konfliktusok

41

NJ 2 szigorlat 2014

diplomáciai kapcsolatok megszakítása

17. A szerződések érvénytelensége és az eljárás megszűnés ill. érvénytelenség esetén

SEMMISSÉG (IPSO IURE, AZAZ FELTÉTLENÜL)

o kényszer

A) állam elleni (use of force)o az így kötött szerződés (erőszakkal való fenyegetés vagy erőszak esete) semmis

o de az ENSZ AO-val összhangban szabad „fenyegetést, vagy kényszert

alkalmazni” (az ENSZ maga is alkalmazhat erőszakot az államokkal szemben (béke kikényszerítő akciók)

o gazdasági, politikai nyomás nem az (volt szoci. országok akarták)

B) személy elleni (coercion)1) állam képviselőjével szemben is sor kerülhet kényszerre, ekkor is semmis

a szerződés2) a fenyegetésnek, kényszernek nem kell közvetlenül a személy ellen

irányulnia (absoluta, compulsiva is)

o ius cogensbe ütközés

o szerződéskötést követően kialakuló esetén a szerződés megszűnik, ha előtte is

megvolt, akkor meg sem lehet kötni, akkor is semmis, ha az államok szeretnék alkalmazni

MEGTÁMADHATÓSÁG (FELTÉTELES)

belső (eljárási) norma megsértéseA) BE-nek megfelel, de a belső jognak viszont nemB) akkor hivatkozhat erre az állam, ha világos és lényeges fontosságú volt, és a

másiknak is módjában állt tudni rólaC) a teljesítést nem befolyásolja, pusztán erre hivatkozva nem lehet szabadulni a

kötelembőlD) Kamerun-Nigéria határ-ügy: a nigériai államfő aláírta a szerződést, amit nem

tehetett volna meg, de Kamerun ezt nem tudhatta, így érvényes volt

meghatalmazás túllépésea) csak azoknál lehet túllépésre hivatkozni, akiknél eleve szükséges a

meghatalmazás

42

NJ 2 szigorlat 2014

tévedés1) ha olyan tényre, helyzetre vonatkozik, amelyet létezőnek feltételezett, és

amely lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a szerződést kötelező hatályúnak ismerje el

2) nem hivatkozhat, ha maga is hozzájárult a tévedéshez, vagy észlelnie kellett volna (Preah Vihear2 ügy: Thaiföld nem hivatkozhat tévedésre, mert a saját szakértői is megvizsgálták a térképet)

megtévesztéso akkor is, ha kellő gondossággal felismerhette volna, hogy megtévesztik, azaz

gondatlan is hivatkozhatja

megvesztegetés1) ha az állami képviselő azért ismer el egy szerződést az államra nézve

kötelező hatályúnak, mert egy másik állam megvesztegette, ilyenkor hivatkozhat megvesztegetésre

AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI

1) nincsen jogi hatálya, vagyis nem fakadhatnak belőle jogok és kötelezettségek

2) ha ez alapján valamilyen cselekményeket hajtottak végre, akkor a fél követelheti a többi részes fél bármelyikétől, hogy törekedjen az eredeti állapot helyreállítására

3) ezek azonban nem tekinthetők jogtalannak annak alapján, hogy a szerződés érvénytelen

4) ezt a szabályt nem lehet alkalmazni: kényszer, megvesztegetés, megtévesztés esetén

5) ha ius cogensbe ütközik, akkor a részes feleknek ki kell küszöbölni a ius cogens-el ellentétes rendelkezés alapján teljesített cselekményeik jogkövetkezményei és kölcsönös viszonyukat összhangba kell hozniuk a ius cogens szabályokkal

ELJÁRÁS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉG, MEGSZŰNÉSE ÉS FELFÜGGESZTÉSE ESETÉN

a felek a megtámadási okok felmerülés után is kötelesek együttműködni

2

Preah Vihear-i templom ügy: Kambodzsa – mint francia gyarmat – megállapodást kötött Thaifölddel (akkor Sziám), hogy a határ a vízválasztó vonal a Preah-Vihear-i térségben. Az érintettek által delegált bizottság elvégezte a delimitációt, majd a francia tisztek is, és ezt a részt, a templommal együtt kambodzsai résznek tüntette fel. Ez azonban nem a tényleges vízválasztót követte, így Thaiföld később tévedésre hivatkozva magának követelte a területet.

43

NJ 2 szigorlat 2014

a megtámadni kívánó fél köteles a többi részes felet értesíteni (írásban) a tervezett lépéséről

ha meghatározott időn belül (ez általában min. 3 hónap) egyik fél sem emel kifogást, az értesítést adó fél végrehajtja az általa tervezett intézkedést (vagyis a maga részétről érvénytelenné nyilvánítja a szerződést- ezt közölni kell a többi féllel, ez ellen szintén élhetnek kifogással az államok, amelyet békés vitarendezéssel kell feloldani, kivéve, ha köztük a vitarendezésre más szabályok vannak hatályban)

a kifogás megtételétől számított 12 hónap elteltével a felek számára már nem áll nyitva a fenti választási lehetőség, mert ekkor az ENSZ főtitkárához kötelesek fordulni a vitarendezésre hivatott egyeztető biztosság felállítása céljából

ha ius cogenssel kapcsolatos vita van, akkor pedig a Nk-i Bírósághoz kell fordulniuk (ha nincs váb. megállapodásuk)

18. Belső jog és nemzetközi jog: doktrínák, nézőpontok

A nemzetközi jog és a belső jog elhatárolása

BELSŐ JOG NEMZETKÖZI JOG

hierarchián alapul autoritatív törvényhozó szerv van elkülönült kényszerapparátus van erőszak-monopólium van a szankció valószínű

jogkövetkezmény jogalkotók, kötelezettek

különbözőek kötelezettek száma magas a szokásjog, esetjog szerepe csekély részletes szabályok jellemzik magas szervezettség kötelező joghatóság a súlyos normaszegés is megszokott

jelenség a jogalkotás, módosítás,

megszüntetés könnyű

mellérendeltségen alapul reciprocitáson alapul nincs nincs nincs a szankció ritka, bizonytalan azonosak kötelezettek száma 200-nál

kevesebb jelentős a szabályok jó része nem

részletes alacsony szervezettség nincs kötelező joghatóság rendkívüli a súlyos normaszegés

bonyolult, gyakran lehetetlen

DUALIZMUS

o XIX. század vége, XX. század eleje (Triepel, Anzilotti)

o a nj-ot és a belső jogot külön jogrendszernek tekinti

44

NJ 2 szigorlat 2014

o az állam semmilyen jogilag kikényszeríthető kötelezettségen nincsen alávetve,

korlátozhatja magát, de ez alól bármikor mentesülhet, az önkötelezés csak addig áll fenn, amíg a szuverén fenn akarja tartani

o a nj-nak és belső jognak nincs közös érintkezési felülete, mert:

a) mások az alanyai (magán-magán és magán-állam, illetve állam-állam), b) más a szabályozási tárgya és a szabályozás jellege is (a belső jogban pl.

normahierarchia érvényesül)c) a nj-ban jogalanyok egyenrangúak (koordinációs jellegű), míg a belső

jogban alá-fölé rendeltek (szubordinációs jellegű)o két fajtája:

1) radikális dualizmus:a) nem lehet konfliktus a két jogrendszer között

2) mérsékelt dualizmus:b) állítja ugyan a két jogrendszer elkülönülését, de elfogadja a

találkozásuknak a lehetőségétc) a nj kötelező a belső jogra tekintet nélküld) nj megsértése nemzetközi felelősséget eredményez

MONIZMUS

o a nj-ot és a belső jogot egy jogrendszernek tekinti, és állítja a nj primátusát

o két fajtája:

1) radikális monizmus (Kelsen) nj-ba ütköző belső jogi normák semmisek a jogszabályok hierarchiába rendezhetők, és az nj áll mindenek felett a nj szabja meg továbbá az állammá válás feltételeit, így ha az állam, mint

jogalkotó létrejön, akkor a nj szabályai felette kell álljanak az állam által alkotott szabályoknak

2) mérsékelt monizmus: a belső jogszabályok érvényesek lehetnek akkor is, ha ellentétesek a

nj-al (kivéve: humanitárius jogba ütközés) ebben az esetben fennáll azonban a nemzetközi jogi felelősség pl. Alabama választottbíróság: az állam nem hivatkozhat a belső

jogára nemzetközi jogi kötelezettsége megszegésekor Bécsi Egyezmény 27. cikk: egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső

jogára annak igazolásául, hogy elmulasztotta nj kötelességét teljesíteni

a nj az államokra bízza, hogyan jelenítik meg belső szabályozásukban a nj-ot nem állítja a nj-al ellentétes belső jogszabályok semmisségét, csak annyit, hogy a nj-al

ellentétes belső jogi szabályok léte nem mentesít a nk-i kötelezettség teljesítése alól

45

NJ 2 szigorlat 2014

főszabály szerint átengedi a döntést a belső jogrendszerek számára arról, hogy milyen úton teszik a belső jogban alkalmazhatóvá a nj-ot, illetve konfliktusok esetén melyiket kell alkalmazni

A BELSŐ JOGGÁ VÁLÁS

a nk-i szokásjog az európai államok többségében belső jogszabályban történő kihirdetés nélkül alkalmazható a belső jogban

nk-i szerz-ek általában külön kihirdetéssel vagy más módon történő megismerhetővé tétellel válnak alkalmazhatóvá

a) transzformáció dualista megközelítésből kiinduló országok (pl. Németo., UK) belső

jogszabályban való kihirdetéssel, mely kétféle módon történhet:1) általános transzformáció

általában az általános elvek és a szokásjog esetén pl. német alkotmány: „…a nj általános szabályai a

szövetség jogának részei…”2) speciális transzformáció

általában a szerződések eseténb) inkorporáció, vagy adopció

monista felfogásra alapozó jogrendszerek (pl. Fro.) szerint belső joggá transzformálásra nincs szükség, de a szerződést közzé kell tenni

nem alakítja belső joggá, csak a megismerését biztosítja

általános jogelveknek legtöbbször nem szükséges belső joggá válniuk, ha mégis, akkor közvetlenül alkalmazhatóak, mint a szokásjog

20. Joghatóság: szerepe, jogalkotási, jogalkalmazási és végrehajtási joghatóság. /537-559/

I. A joghatóság szerepe a nemzetközi jogban• Az állami szuverenitás fontos eleme a joghatóság, amely az államnak az a képessége, hogy létrehozzon, megváltoztasson vagy megszüntetessen jogviszonyokat.• Az állam határain belül jogszabályok révén meghatározhatja saját jogrendszerét, államformáját,gazdasági és társadalmi rendszerét.• A 2625.ENSZ-közgyűlési nyilatkozat is kimondta, hogy az államok nem avatkozhatnak egymást"belső joghatóságába" tartozó ügyekbe.• Maga a világszervezet sem avatkozhat be olyan ügyekbe, amelyek "lényegileg valamely állambelső joghatóságának körébe tartoznak."

46

NJ 2 szigorlat 2014

• Pl, hogy ki lehet a saját állampolgáruk, hogyan léphetnek külföldiek a területükre stb.• Szűkülnek az állam belügyeinek szentsége, emberi jogi intézmények miatt.• A joghatóság kérdésében a Lotus-ügyben 1927-ben hozott bírósági ítélet állapította meg azirányadó elveket. Törökországnak van-e joga eljárni nemzetközi vizeken bekövetkezett incidensügyében. A bíróság megállapította az államok joghatóságát csak kifejezetten tiltó nemzetközi jogszabály korlátozhatja. Ez a Lotus-elv.• Tehát az "államok függetlenségének korlátozását nem lehet vélelmezni."• De a Nemzetközi Bíróság azt is kimondta, hogy az államoknak nincs természetes joguk arra,hogy nukleáris fegyvert használjanak függetlenül attól, hogy erről a jogukról nem mondtak le.• A kollíziós szabályok nemzetközi szerződésekre vagy az egyes államok saját jogszabályaibanmegfogalmazott és a polgári jogi joghatóságra vonatkozó elvek, amelyek azt döntik el, hogy akülföldi elemet is tartalmazó esetekben mely államnak van joghatósága az ügyben, és mely állam belső jogát kell alkalmazni a jogvita eldöntésekor.

II. Jogalkotási, jogalkalmazási és végrehajtási joghatóság• Jogalkotási, jogalkalmazási és végrehajtási joghatóság különböztethető meg.• A jogalkotási és a jogalkalmazási joghatóság az államhatárokon belüli és kívüli jogviszonyokraegyaránt vonatkozhat.• Végrehajtási joghatóság az államterületre korlátozódik.• A jogalkotási és jogalkalmazási joghatóság az országhatáron belül minden esetre alkalmazható,míg a végrehajtási joghatóság csak azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a gyanúsított azadott állam területén tartózkodik.• A joghatóság az államterülethez kötődik.• Az államnak az államterületen kívül általában nincs jogalkotási, jogalkalmazási joghatósága, bárez alól kivételt képezhetnek egyes büntető, polgári és közigazgatási (versenyjogi) tényállások.

A, jogalkotási joghatóság• Az állam saját területe, saját polgárai és honos vállalatai tekintetétben is rendelkezik jogalkotási képességgel.• Az ország területén kívüli személyeket és tevékenységeket is adóztathat, ha közte és azérintettek között van valamilyen tényleges kapcsolat.• Az Állandó Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye szerint "az állampolgársággalkapcsolatos kérdések a nemzetközi jog jelenlegi állapotában a 'domain reservé' körébe tartoznak."• Tehát "minden állam jogosult szabályozni azt, hogy kit tekint saját állampolgárának."

47

NJ 2 szigorlat 2014

• De a bíróság szerint az államok állampolgársággal kapcsolatos döntési szabadságának vannakbizonyos korlátai (Nottebohm-ügy: lichtensteini áp-t kezelhette németként Guatemala)• Az állam meghatározhatja pl a postai szolgáltatást, ellenőrzi a versenyt és adózást, de nemfogadhat el olyan jogszabályt, amely idegen állam hasonló életviszonyait szabályozza.• Blokkoló jogszabályok: külföldi törvények hatásai az állam területén ne érvényesüljön.Helms-Burton-törvény: USA-ban a bíróságok előtt pert lehetett indítani olyan külföldi cég, vagyszemély ellen, akiket azzal vádoltak, hogy amerikai áp Kubában kártalanítás nélkül államosított vagyonával kereskedtek.• Európai Közösség először diplomáciai jegyzékben tiltakozott, majd "közös akció"elfogadásával. A rendelet megtiltotta, hogy európai szmeélyek vagy vállalatok, vagy azok külföldicégei vagy leányvállalatai a Helms-Burton-törvénynek, vagy azon alapuló bírósági döntésnek eleget tegyenek.• Az állam a saját területére vonatkozóan (és azon kívül) sem alkothat a nemzetközi jogikötelezettségvállalásaival ellentéttes jogszabályokat, mert az nemzetközi jogi felelősségéteredményezheti.

B, Végrehajtási joghatóság• A végrehajtási joghatóság egyrészt azt jelenti, hogy egy állam saját területén érvényt szerezhet jogszabályainak és bírósági vagy hatósági határozatainak. De ezt nemzetközi egyezmények korlátozhatják.• Az állam a saját területén sem foganatosíthat hatósági cselekményeket pl külföldi diplomaták,diplomáciai küldöttségek tagjai, nemzetközi szervezetek alkalmazottai, vagy külföldi katonaialakulatok államányába tartozó személyek ellen.• Ez az állam szuverenitásával is ellentétes. Így pl, ha az állam képviselői külföldön valakitelfognak vagy megölnek, ez a területi szuverenitás megsértése.• Az ENSZ tengerjogi egyezményének 111.cikke lehetővé teszi, hogy a részes állam a partitengeréről üldözni kezdje a területén jogsértés elkövetésével gyanúsított honi vagy külföldi hajókat,és azokat a nyílt tengeren keresztül a másik állam területi vizeiig üldözze és ott bárhol elfogja. Akkor teheti ezt meg, ha az üldözött hajót az üldöző állam egyértelmű jellel ellátott hajói vagy repülői hang- vagy fényjellel világosan felszólították a megállásra, és ezek a jelt adó hajók/repülőgépek üldözik.• Lehetővé tehetik az államok, hogy más államok ügynökei (rendőrei) a területükön hatóságicselekményeket végezzenek. Pl a schengeni végrehajtási egyezmény szabályozza az átnyúlóüldözést.

48

NJ 2 szigorlat 2014

• Magyarországon a 2002. évi LIV. törvény szabályozza és több nemzetközi egyezmény aszomszédos államokkal, melyek lehetővé teszik a bűnelkövetők határon túli megfigyelését ésüldözését.• Uniós tagállamok által 2005-ben aláírt Prümi egyezmény, amit határokon átnyúló büntetőegyüttműködés elősegítése érdekében kötöttek. A DNS-profilok, ujjlenyomat- és gépjármű-nyilvántartási adatok hatóságok közötti cseréjét célozza, de lehetővé teszi – bizonyos esetekben - a szerződő felek rendőrei egy másik állam területén intézkedhessenek.• Feltétele:1. az egyik ország területén a hatóságok tetten érjék egy bűncselekmény gyanúsítottját, vagy agyanúsított őrizetből legyen szökésben,2. az adott bűncselekmény az egyezmény által meghatározott csoportjába tartozzon.• Az üldözés során értesíteni kell a szomszédos ország illetékes hatóságát.• Az üldözés folyamán lehetőség van az elfogására, de nem vethető alá motozásnak.• A szomszédos állam területén elkövetett bcs miatt európai elfogatóparancs kibocsátásávalkérheti az üldözött személy átadását.• Az üldözés során légi jármű nem használható, tilos magánlakásba vagy nem nyilvános helyekrebelépniük. Fegyverüket maguknál tarthatják, de csak jogos önvédelem esetén alkalmazhatják.• A kiadatás két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésen vagy viszonosságon alapulhat.• A kiadatás előfeltétele a kettős inkrimináció, vagyis hogy mindkét államban bűncselekménynekminősüljön és a kiadni kért személy ne legyen a kiadó állam polgára. (saját áp-t nem adnak ki)• A fontos bcs-ekkel foglalkozó nemzetközi egyezmények az aut dedere, aut iudicare elvetalkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az érintett államoknak vagy gyakorolniuk kell joghatóságukat, ésel kell járniuk a területükön levő személy ellen, vagy kötelesek azt kiadni egy másik részes államnak. Ilyenkor az igazságügyi minisztérium jár el.• Az EU-ban a kiadatási rendszer helyébe a 2004-ben bevezetett elfogatóparancs, illetve átadásjogintézménye lépett.• Eszerint a tagállamok hatóságai arra vannak kötelezve, hogy a másik tagállam hatósága általkiállított büntetőeljárás alá vonás, illetve szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járóintézkedés végrehajtása céljából kibocsátott átadási kérelmet minimális ellenőrzéssel ismerjenek el, akkor is, ha saját állampolgár átadásáról van szó.• Az európai elfogatóparancsot csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a gyanúsítottat egy

49

NJ 2 szigorlat 2014

évet meghaladó szabadságvesztés fenyegeti és a gyanú a kerethatározatban felsorolt 32bűncselekmény valamelyikére vonatkozik és a cselekmény mindkét államban bűncselekmény.• A személy átadásáig (nem kiadatásáig) a végrehajtó hatóság – Magyarországon a FővárosiTörvényszék – ki is hallgathatja az érintett személyt, de legkésőbb az elfogatást követő 60 naponbelül köteles végleges határozatot hozni arról, hogy az elfogatóparancsnak eleget tesz-e vagy sem, és az elfogatástól max 90 napon belül köteles visszajuttatni abba az államba, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották.• A személyek átadását az elfogatóparancsot kibocsátó hatóság (1) elrendheti, (2) garanciákhozkötheti, vagy (3) megtagadhatja.• Az elfogatóparancs teljesítése csak kivételesen tagadható meg, ha "kötelező" vagy"mérlegelhető" okok alapján.• Az átadás kötelezően megtagadható, ha a kérelmezett személy adott cselekményét már bíróságmegítélte, a kérelmezett kiskorú vagy közkegyelem kedvezményezettje. A megtagadásmérlegelhető, például ha a végrehajtó tagállamban ugyanazon cselekmény miatt büntetőeljárás van vagy volt folyamatban, és az utóbbi esetben nem indítottak büntetőeljárást vagy azt megszüntetik.

C, Jogalkalmazási joghatóság• Egy állam polgári vagy büntető jogalkalmazó hatóságai peres úton olyan ügyekben is eljárhatnak, amelyekben valamilyen külföldi elem található.• A joghatósággal kapcsolatos legtöbb jogvita a jogalkalmazási joghatósággal kapcsolatos, tehát,hogy az érintett állam rendőrsége, ügyészsége vagy büntető bírósága eljárhat-e az adottbüntetőügyben, vagy a felperes perelheti-e azt az adott alperest az adott állam bírósága előtt az adott polgári ügyben.

21. A büntető joghatóság elvei, alapjai /561-577/

• Az államok büntetőpolitikai céljaik alapján határozzák meg büntető joghatóságukat, saját területen, vagy saját állampolgárok ellen, vagy általuk, illetve az állam érdekei ellen elkövetett bűncselekményekre terjesztik ki. Emellett védenedő értékeket is meghatároznak, ezeket elkövetésük helyétől és az elkövető kilététől függetlenül büntetik.• Az állam büntetőjogi joghatósága következő esetekben merül fel:1. saját állampolgár követ el bűncselekményt belföldön (területi joghatóság);2. más áp követ el bcs-t belföldön (területi jh);3. saját áp követ el bcs-t külföldön (személyi joghatóság);4. más áp követ el olyan bcs-t külföldön, amely saját áp vagy honos vállalat ellen irányul (passzív személyi joghatóság);

50

NJ 2 szigorlat 2014

5. más áp olyan bcs-t követ el külföldön, amely az állam saját területére irányul (védelmi elv);6. más áp olyan bcs-t követ el külföldön, amely az állam ellen irányul (védelmi elv);7. külföldi követ el bcs-t külföldön olyan védett érték ellen, amelyet az állam külföldön is védeni kíván (univerzális joghatóság).• A magyar büntető joghatóságot a Btk – anyagi jogi jogszabály – területi és személyi hatály címalatt határozza meg. Mind a hét fenti esetben megállapíthatja a magyar joghatóságot. Kettősinkrimináció esetén is.• Pinochet-ügy: chilei diktátor visszavonulása után brit magánklinikára érkezik, Baltasar Garzón,spanyol vizsgálóbíró kiadatási kérelmet nyújtott be a brit hatóságokhoz, elutasították, azzal, hogyolyan bcs, ami nem tartozott a brit joghatóság alá. Majd kínzásokra hivatkozott, ami az ENSZ Kínzás elleni egyezménye alapján (1988 után) Nagy-Britanniában, Chilében is bcs-nek minősül.

1-2. Területi joghatóság• Az állam saját területén gyakorolt szuverenitásából fakad, akár belföldi, akár külföldi a feltételezett elkövető vagy sértett.• Ott a legegyszerűbb a bcs nyomozása, ahol azt elkövették.• Kérdéses szituációk: Melyik állam joghatósága alá tartozik, ha több állam terültén követték el?Vagy ha hajókon és repülőgépeken vagy azok ellen követték el?• A Lotus-ügy: A Lotus francia gőzhajó nyílt tengeren összeütközött török szénszállító hajóval,ami elsüllyedt és 8 ember meghalt. Amint Lotus befutott egy török kikötőbe, a török hatóságletartóztatták az ügyeletes tisztet, gondatlan emberöléssel vádolták.Kérték a Nemzetközi Bíróságot döntse el, van-e olyan jogi szabály, amely kizárja a török joghatóság gyakorlását. A bíróság megállapította, hogy az állam a főhatalmát általában nem gyakorolhatja határain kívül, de "a büntetőjog területi hatálya nem esik egybe a területi főhatalommal." Elutasította azt az álláspontot, miszerint kizárólag a lobogó állama rendelkezik joghatósággal nyílt tengeren tartózkodó hajók fölött. A károkozással mintha a török felségterületet sártették volna meg, így a török joghatóság gyakorolását lehetővé tette.• A Lockerbie-ügy: A Pan Am amerikai légitársaság utasszállító repülőgépét 1988-ban libiai titkosügynökök Lockerbie felett felrobbantották. Máltán robbanóanyagot adtak fel egy járátra, ami a NewYorkba tartó transzatlanti frankfurti járatra került. A járat a skóciai Lockerbie-re zuhant és több mint10 embert megölt.Hollandiában skót bíróság járt el és skót jogot alkalmazva vonták felelősségre a líbiai elkövetőket. A hollandiai bíróság az elkövetés helye alapján állapította meg a joghatóságát,

51

NJ 2 szigorlat 2014

noha a cselekményt Líbiában és Máltán hajották végre. Hollandiában folytatták le a két vádlott perét, az eljárás során skót jogot alkalmazták.

3. Személyi joghatóság• Az államok joghatósága tipikusan a saját állampolgárokra terjed ki.• "A magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvényszerint bűncselekmény függetlenül attól, hogy az elkövetés helyén bűncselekményenk minősül-evagy sem."• Magyarország joghatóságot kíván gyakorolni minden olyan bűncselekmény felett, amelyet azállampolgárai követtek el, még akkor is, ha más állam területén történt.• Az angolszász államok esetén áp-aik külföldön elkövetett bcs-eknél csak a legsúlyosabbakesetén gyakorolják.• A Joyce-ügy volt a vezető precedens.William Joyce amerikai állampolgár a második világháború alatt egy német rádióállomásonkeresztül brit ellenes náci propagandát folytatott. Brit áp-nak vallotta magát, majd lemondott az áp- áról és felvette a német áp-ot. A hazaárulást Nagy-Britannia területén kívül követte el, a bíróság vizsgálta tartozott-e még hűséggel a brit koronának. A bíróság megállapította, hogy Joyce (német áp felvétele után is) tartozott hűséggel, és nincs jelentősége hol követte el a cselekményt, mivel az államok nem kötelesek elnézni a hazaárulást, bárhol is történt. Elítélték és kivégezték.

4. A passzív személyiség elve• A passzív személyiségi elve alapján az állam olyan bűncselekmények elkövetői felett gyakorol joghatóságot, akik az adott állam polgárai vagy vállalatai terhére külföldön követnek el bűncselekményt.• Btk. alapján:• "A magyar büntető törvényt kell alkalmazni.. a magyar állampolgár, a magyar jog alapjánlétrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sértelmére nemmagyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a mgyar törvény szerint büntetendő."• A Lotus-ügyben is felmerült a passzív személyiségi elv.• A Cutting-ügyben a mexikói joghatóságot azért érvényesítették, mert az amerikaiállampolgárságú Cutting Texasban egy újságban egy mexikóiról becsületsértő kijelentésekettartalmazó cikket jelentetett meg.• A Yunis-ügyben az Egyesült Államok azon az alapon gyakorolt büntető joghatóságot egy

52

NJ 2 szigorlat 2014

libanoni gépeltérítő felett, hogy a Földközi-tenger térségében eltérített jordániai gépen ameriaki áp-ok is utaztak.• Az Achille Lauro-ügyben amerikai áp gyilkosai felett amerikai joghatóságot érvényesített USAhaditengerészete, pedig egyiptomi repülőgépet kényszerítettek leszállásra Szicíliában.

5-6. A védelmi elv• A védelmi elv azt teszi lehetővé, hogy az állam az idegenek által külföldön elkövetett, de az állam biztonságát érintő cselekmények elkövetőivel szemben gyakoroljon joghatóságot.(Mo-on állam elleni bcs-ek) Ezt alkalmazták a Ramzi Yousef-ügyben.• A Yousef-ügy: Ramzi Yousefet és két társát New York-i bíróságon vonták felelősségre amerikailégi járatok ellen Manilában tervezett robbantási kísérletek miatt. A kérdés az volt, hogy jogosult-eaz amerikai kormány a területén kívül, de saját légi járatait érintő cselekményeire saját büntetőjogát alkalmazni. A védelmi elv alapján részben az amerikai jogra, részben a nemzetközi szokásjogra és más joghatósági elvekre hivatkozva állapította meg az amerikai joghatóságot.

7. Az univerzális joghatóság elve• Az univerzális joghatóság alapján egyes bűncselekményekkel kapcsolatban minden államnak joghatósága van az eljárás lefolytatására, függetlenül attól, hogy azt áp-águkra tekintet nélkül kik és hol követték el.• Hugo Grotiusnál is megjelent.• Kalózkodás és a háborús bcs-ek a nemzetközi közösség szempontjából különösen veszélyesek.• A nürnbergi törvényszék statútumának 6. cikke alapján a törvényszék a béke elleni bcs-ekre, aháború jogának és szokásainak megsértéseére, valamint az emberiesség elleni bcs-ekremegállapította és gyakorolta a joghatóságát.• A négy 1949-es genfi egyezmény univerzális joghatóságot ír elő az úgynevezett súlyosjogsértésekkel kapcsolatban. Pl: szándékos emberölés, kínzás, embertelen bánásmód, védettszemélyek jogellenes deportálása és a túszszedés is.• Az 1977. évi I. kiegészítő jegyzőkönyv kiegészítette a polgári lakosság jogtalan megtámadásával.• Az 1998. évi római statútum a saját joghatóságot kiterjesztően állapította meg. A nemzetköziközösséget sértő legsúlyosabb bcs-ek fogalmába beleértik a népirtás, az emberiesség elleni, aháborús bcs-ek és az agresszió fogalmait is.

53

NJ 2 szigorlat 2014

• A Yerodia-ügyben az univerzális joghatóságnek egy különleges típusa, az in absentia egyetemesjoghatóság jelent meg. Ez a joghatóság azt jelenti, hogy egy külföldön, külföldi személyeksérelmére elkövetett bcs miatt úgy indul a büntetőeljárás egy államban, hogy a terhelt nem tarózkodik az adott állam területén.• A Yerodia-ügy: Belgiumban Yerodia volt kongói külügyminisztert vádolták meg háborús ésemberiesség elleni bcs-ek elkövetésével, belga nyomozási bíró elfogatóparancsot adott ki ellene. Avád tárgyául szolgáló cselekményeket területén kívül, nem belga állampolgárok sérelmére követték el, és a volt külügyminiszter sem belga áp. És nem tartózkodott Belgiumban. Kongó kezdeményezte a Bíróság eljárását, ahol kimondták, hogy Belgium megsértette a nemzetközi jogot az elfogatóparancs kiadásával, de nem foglalkozott érdemben az univerzális joghatóság kérdésével.

22. Közigazgatási, versenyjogi, adójogi és polgári jogi joghatóság /578-610/

1. A közigazgatási jog• A közigazgatási jog területén az államnak a saját területén van joghatósága.• A területen kívüli közigazgatási aktusok példája lehet a konzuli tevékenység.• A magyar jog abban tér el más nemzeti jogtól, hogy általános közigazgatási törvényemeghatározza a közigazgatási joghatóságot.• Ez a joghatóság inkább személyi, mint területi alapú.• Az ügyfél magyar áp, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogiszemélyisségel nem rendelkező szervezet, akkor hatósági ügyében Magyarország területénkizárólagos a magyar joghatóság.

2. Versenyjog• Egy állam a területére vonatkozó vagy azt érintő, de külföldön végrehajtott és a versenyt az ő felségterületén korlátozó magatartásokra is reagálni kíván, akkor a külföldön megvalósuló tényállásokra is alkalmaznia kell és jogrendjét a területét a területét érintő hatásokra is kiterjeszteni.

a, Kartellek• Az Egyesült Államok a Sherman-törvény elfogadásával szabályozta a versenykorlátozó megállapodásokat és magatartásokat. Ebben vegyesen közigazgatási és büntetőjogi normák is.• Az United States v. Aluminium Co. Of America-ügyben a bíróság a Sherman Act rendelkezéseit

54

NJ 2 szigorlat 2014

egy olyan kereskedelmet korlátozó megállapodásra alkalmazta, amelyet az államon kívül kötöttek.Egy kanadai vállalat ellen indított pert az amerikai versenyhatóság, mert az amerikai ALCOA-val árkartellre lépett. Az volt a kérdés, hogy alkalmazható-e az amerikai versenyjog külföldiekkel szemben. A bíróság a "hatáselv" alapján megállapította joghatáságát, kimondva, hogy az amerikai bíróságoknak akkor van joghatóságuk külföldiekkel szemben, ha azoknak a magatartása kihat az Egyesült Államok kereskedelmére vagy gazdaságára.• Az Alcoa-ügy óta a joggyakorlat megváltozott. A hatáselvet el nem ismerő államok blokkolójogszabályokat alkottak.• Az amerikai bíróságok 1977-ben "mérlegelési tesztet" vezettek be: ami azt jelenti, hogy abíróságoknak szempontrendszert adtak annak eldöntésére, hogy a külföldi magatartás belföldihatásai olyan súlyúak-e, hogy szükséges az ameriaki szövetségi joghatóság megállapítása vagy sem.• A Timberlane-ügyben a kereset tárgya egy banki magatartás, mely csődbe jutott hondurasimalomnak nyújtott hitelt, ebből származó gazdasági hatások is Hondurasban következett be. Abíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy mindezek ellenére alkalmazzák-e a Sherman-törvényt. A Szövetségi Fellebbviteli Bíróság három feltétel megvalósulása esetén látta megállapíthatónak a joghatóságát:(1) az amerikai külkereskedelmet tényleges vagy szándékolt hatás érte, (2) a hatás felismerhető kárt okozott a felperesnek,(3) az Egyesült Államok érdekei elég erősek-e, hogy igazolható legyen a területen kívüli joghatóság gyakorlása.• A területen kívüli joghatóság fenti korlátozásait követően a Foreign Trade AntitrustImprovements törvény kivette az exportot a Sherman- törvény hatálya alól, kivéve, ha a kifogásoltexport magatartás kárt okoz az amerikai gazdaságnak.• A Hartford Fire Insuarance-ügy: visszatért az ALCOA-ügyben született döntésmegközelítéséhez a bíróság. A biztosítások piacán már nem volt igénybe vehetőkörnyezetszennyezési biztosítás. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság a "mérlegelési tesztet" félretette, kimondva, hogy a joghatóság minden amerikai piacot érintő magatartás fölött fennáll, de minden esetben mérlegelheti, kivéve, amikor a külföldi személyek által folytatott magatartást valamely más állam joga a személyek számára kifejezetten előírta.• Az Empagran-ügyben kartell miatt indított konkrét kártérítési perben nem állapította meg azamerikai joghatóságot, mert a konkrét ügyben a hatáselv alapján a kartell nem az amerikai piacotcélozta, de kimondta, ha azt célozta volna, indítható lett volna a per is.

55

NJ 2 szigorlat 2014

• A Dyestuffs-ügyben a területen kívüli joghatóság problémája jelent meg. Az ICI brit és svájci ésbelga leányvállalatai kartell-megállapodásokat kötöttek. A Bizottság olyan összehangoltmagatartásként értékelte az ICI és a többi társaság magatartását, "amely hatással lehet a tagállamok közti kereskedelemre.• A Woodpulp-ügyben a Bizottság azt állapította meg, hogy 41 facellulóz gyártó és kétkereskedelmi társaság összehangolta piaci gyakorlatát. A kartellben résztvevő cégnek külföldön volta székhelye, de volt leányvállalatuk, vagy ügynökségük a Közösségen belül. A Bíróság megállapította, hogy a Bizottság jogszerűen állapíotta meg a joghatóságát, de nem a hatáselvet alkalmazta, hanem az alkalmazási elvet, mert ennek a szempontnak a hangsúlyozásával a területi elvet tekinthette a joghatóság alapjának.• A magyar versenyjog területi hatálya is kiterjed a vállalkozások külföldön tanúsított piacimagatartására is, "ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet." Ez a hatáselvkifejezésének tekinthető.

b, Fúziók• Az Egyesült Államokban a Clayton-törvény 7. szakasza a koncentráció méretétől függetlenül tilt bizonyos ügyleteket, ha azok a verseny csökkentéséhez vezetnek az amerikai piacon, függetlenül attól, hol kötik meg azokat.• A Hart-Scott-Rodino-törvény bizonyos piaci küszöbértékek elérése esetén köti az amerikaihozzájáruláshoz a fúzió végrehajtását, függetlenül attól, hogy az kihat-e az amerikai piacra.• 1995-ben a Royal Dutch-Shell és a Montedison közös vállalatot akart létrehozni Montell néven.A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) azt állapította meg, hogy a vegyesvállalat létrejöttévellényegesen csökkenne a verseny számos polipropilén piacon és csak licensz-megállapodások megkötése esetén járult hozzá.• 1997-ben a Clayton-törvény alapján megállapították joghatóságukat az amerikai hatóságok asvájci Sandoz és Ciba-Geigy egyesülésével kapcsolatban.• Az európai fúziókontroll esetében értékben nagyobb fúziók engedélyezése került a Bizottsághatáskörébe.• A kisebb fúziók nemzeti hatáskörben maradtak.• "Uniós léptékű" ha az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalmameghaladja az 5 mrd eurót, és az érintett vállalkozások közül legalább kettőnek a teljes uniós szintű

56

NJ 2 szigorlat 2014

forgalma egyenként meghaladja a 250 millió eurót, kivéve, ha a teljes uniós szintű forgalmának kétharmadát egy tagállamon belül bonyolítja le.• A Gencor-ügyben a Bizottság megtiltotta a dél-afrikai Gencor és LPD fuzionálását, mertduopólium alakult volna ki a piacon.• A fúziókontroll-rendelet 1.cikke nem követeli meg, hogy a felek a Közösségen belül legyenekbejegyezve, elég, ha a gyártókapacitásuk a Közösségen belül van.• A Közösség joghatóságának megállapítása szempontjából lényegtelen a vállalatok székehylevagy termelési kapacitásuk allokációja.• A Boeing/McDonell Douglas-ügyben a két cég fúziója során a világ legnagyobb integráltrepülési és űrkutatási eszközöket gyártó vállalata jött volna létre.• A fúziókontroll-rendelet alapján joghatósága a hatáselven alapul és minden olyanösszefonódásra kiterjed, amelynek közvetlen, tényleges és ésszerűen előrelátható hatásk van azintegráción belül.• A General Electric és Honeywell 2000-ben tervezett fúzióját mind USA-ban, mind az EU-banbejelentették, az FTC engedélyezte. A Bizottság szerint olyan erőfölény alakult volna ki, amely averseny megszűnéséhez vezetett volna. A Bizottság 2001-ben megtiltotta a tervezett fúziót.• Párhuzamosan több versenyhatóság is megállapíthatja a joghatóságát.3. Adózás• Az államok többsége területi elven adóztat, vagyis a területén szerzett jövedelmeket adóztatja.• Személyi elvű adóztatás is létezik, valamint személyi és területi elvű adóztatás.• A területi és személyi elvű adóztatási joghatóságok ütközése kettős adóztatáshoz, az pedigésszerűtlenül magas adószintekhez és többszöri adóbevallásokhoz vezet.• Ezért az államok kettős adóztatási megállapodásokkal határolják el adóztatási joghatóságukat.• Az OECD modellegyezményeket dolgozott ki. Kétoldalú adóegyezményt fogadtak el.Magyarország 2013-ban 83 egyezménnyel rendelkezett.• Az államok nem adóalanyok együttműködését is elvárhatják. Az USA FATCA törvénye alapjánkülföldi bankok és befektetési szolgáltatók kötelesek együttműködésre, amelyek a világon bárholamerikai állampolgárok számláit vezeti.• Nemcsak adót kell fizetni, adóbevallást is tenni.4. A fogyasztóvédelmi joghatóság• A közigazgatási és a polgári jog határán található fogyasztóvédelmi szabályok.

57

NJ 2 szigorlat 2014

• Melyik állam joga alkalmazandó, melyik bíróságai járhatnak el?• Az állampolgár, mint fogyasztó védelme a cél.• Az online kereskedelem elterjedése esetén, ha egy magyar fogyasztó egy másik állambanszékhellyel rendelkező vállalkozástól rendel megy egy könyvet (pl), kérdéses melyik országbírósága rendelkezik joghatósággal, melyik állam jogát kell alkalmazni.• A fogyasztónak külföldi bíróság előtt kellene jogait érvényesíteni, akkor az esetek többségébenjogvédelem nélkül maradna. (költségek miatt)• A nemzetközi jogi szabályok nem korlátozzák a kereskedőket abban, hogy általános szerződésifeltételeikbe olyan rendelkezéseket foglaljanak, amelyekkel "hazaviszik" a jogvitát.• De az uniós fogyasztóvédelmi szabályok alapján, függetlenül attól, hogy a kereskedő ÁSZF-jemit tartalmaz, a fogyasztó államában perelhető.

C, polgári jogi joghatóság• A polgári joghatóság az államok számára kevésbé fontos és érzékeny terület.• Nem is alakultak általános rendelkező elvek, mint a büntető joghatóságnál.• Polgári ügyekben a joghatóság gyakorlását az államok szélesebb körben állapítják meg.• Az amerikai jogban az alperes székhelye vagy lakcíme alapozza meg a polgári jogijoghatóságot, azzal, hogy az amerikai jog széles körben lehetővé teszi a polgári ojgi igényekre is aterületen kívüli joghatóságot.• A Külföldi kártérítési igények törvénye ATCA alapján bárki polgári jogi kártérítési igénytérvényesíthet az Egyesült Államok kerületi bíróságai előtt, ha "a kárt a népek jogának vagy azEgyesült Államok valamely szerőzédésének megsértésével követték el."• A Filartiga v. Pena Irala-ügyben egy paraguayi férfi sikerrel perelt egy paraguayi rendőrt, mertmegkínozta és megölte a fiát (ATCA-ra hivatkozva).• A Tel Oren v. Líbiai Arab Köztársaság-ügyben izraeli buszrobbantás áldozatai perelték Líbiát azATCA alapján Egyesült Államokban. Itt viszont nem állapította meg az amerikai joghatóságot.• Magyar intézmények ellen indult holokauszt-perek: 2010-ben a Chicagói Kerületi Bíróság előttindítottak pert a MÁV, illetve MNB ellen az ATCA alapján. A MÁV-val szemben, mert részt vett ahaláltáborokba hurcolt emberek kifosztásában. Az MNB ellen, a magyar bankokban maradt különféle értékek visszaszolgáltatása iránt pereltek. A fellebbviteli bíróság mindkét ügyben kimondta, hogy csak akkor indítható eljárás az Egyesület Államokban, ha Magyarországon nem volt, illetve nincs lehetőség jogorvoslatra.

58

NJ 2 szigorlat 2014

• Az LB és az amerikai kerülti bíróságok szűkítették az amerikai joghatóságot, az ATCA alapjánfennálló joghatóság nem jelent kivételt a szuverén immuniáts elvének alkalmazása alól,magánvállalatok nem perelhetők az ATCA alapján.• Az amerikai joggal szemben az európai uniós jog részletesen szabályozza a polgári joghatóságterületét.• A Római Szerződés 65. cikke, az EUMSZ alapján fogadtak el olyan intézkedéseket, amelyekbiztosítják a tagállamokban alkalmazandó joghatóságra vonatkozó szabályokösszeegyeztethetőségét.• A 44/2001/EK rendelet polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatosan állapít meg joghatóságiszabályokat (kiv házassági, vagyonjogi, öröklési).• A Lechouritou-ügyben hozott ítélet szerint a polgári és kereskedelmi ügyek meghatározását anemzeti jogrendszerek összességéből következő alapelvekre hivatkozással kell értelmezni.• A 44/2001/EK rendelet szerint bármely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy kizárólag arendelet szabályai szerint perelhető, bármely tagállamban lakóhellyel rendelkező alperesek esetébennem alkalmazhatók a tagállami szabályok.• "Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül,az adott tagállam bíróságai előtt perelhető."• A rendelet különös szabályai: "tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban isperelhető, ha az eljárás tárgya egy szerződés vagy egy szerződéses igény, akkor a vitatottkötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt."• A 2201/2003/EK rendelet alapján a házasság felbontásánál a tagállamok bíróságai akkorrendelkeznek joghatósággal, ha az alperes szokásos tartózkodási helye tagállamban van, vagyvalamelyik tagállam állampolgára.• A magyar polgári joghatóság szabályait a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13.törvényerejű rendelet (Nmjtvr) tartalmazza.• Nem lehet alkalmazni olyan kérdésekben, amelyeket nemzetközi szerződés szabályoz.• Az EUMSZ 288. cikke szerint az uniós rendeletek közvetlenül alkalmazandóakMagyarországon.

59

NJ 2 szigorlat 2014

• Főszabály szerint magyar bíróság akkor járhat el polgári ügyekben, ha az alperes lakóhelyeMagyarországon van.• Az Nmjtvr. különös joghatósági szabályai: kártérítési ügyekben a magyar bíróság akkor iseljárhat, ha a károkozó alperes lakóhelye nem Magyarországon van, azonban a káreseményMagyarországon következett be.• Egyes (vagyonjogi) esetekben a felek jogosultak, hogy saját maguk határozzák meg, hogy ajogviták elbírálására, melyik államnak lesz joghatósága. Ez a kikötött joghatóság.• A magyar bíróságok bizonyos esetekben kizárólagosan jogosultak arra, hogy eljárjanak. Ez akizárólagos joghatóság.• Az Nmjtvr meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyekben a magyar bíróság vagy máshatóság soha nem járhat el. Ez a kizárt joghatóság esetei.Pl: külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése.

23. Állam és kormányfők, külügyminiszterek, más állami vezetők immunitása, az ENSZ kiváltságai és a nemzetközileg védett személyek helyzete. (640-665)

Állam – és kormányfők, külügyminiszterek immunitása:Az állami képviselők immunitásának 2 tipusát különböztetjük meg:

személyi immunitás – ratione personae immunitás, a tisztségviselők személyét illeti meg, teljes büntetőjogi immunitást biztosít

funkcionális immunitás – ratione materiae, hivatalos tevékenységhez kapcsolódik, a nem hivatalos cselekményekkel kapcsolatban nem nyújt védettséget

Hivatalban lévő állam- és kormányfők, ill. külügyminiszterek immunitása:A hivatalban lévő államfők államuk legmagasabb szintű képviselői, minden büntetőeljárás alól teljes immunitást élveznek, személyük sérthetetlen. Mentességük jellege attól függ, hogy államuk nevében, vagy magánszemélyként jártak-e el. Előbbi esetben az államfelelősség szabályai az irányadóak, magánszemélyként a diplomáciai képviselőkre vonatkozó mentesség, annak kivételei az irányadóak. Tanúként is nehezen idézhetőek: Diplomáciai kapcs.-okról szóló Bécsi szerződés 29. cikke az irányadó.A hivatalban lévő kormányfők és külügyminiszterek immunitása is abszolút. A magasabb rangú állami vezetők a nemzetközi szokásjog alapján mentességet élveznek más államok büntető és polgári joghatósága alól. Ez alól a háborús és emberiség elleni bűncselekmények sem jelentenek kivételt.Volt állam- és kormányfők, ill. külügyminiszterek immunitásaA hivatalban már nem lévő állami vezetők immunitása megszűnik a hivatali idejük alatt magánszemélyként elkövetett bűncselekmények tekintetében. Teljes személyes mentességet

60

NJ 2 szigorlat 2014

hivataluk idején csak hivataluk hatékony ellátása, ill. államaik nemzetközi kapcsolatainak fenntartása érdekében élveznek. felelősségre vonhatók más államban is, feltéve, hogy az adott ügyben rendelkezik-e büntető joghatósággal.Az immunitás nem büntetlenséget, csak eljárásjogi akadályt jelent, amelynek megszűnésével elhárulnak az akadályok az érintett egyén büntetőjogi felelősségének vizsgálata elől.Egyéb állami vezetők immunitásaMás minisztereket vagy magasabb rangú állami tisztviselőket nem illet meg automatikusan az immunitás. A nemzetközi szokásjog alapján a kereskedelmi vagy a védelmi miniszter vagy a legfőbb ügyész, vagy a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője pl. szokásjogi alapon immunitást élvezhet.Az immunitást élvező személyek hivatali cselekményeikkel kapcsolatban mentesek a fogadó állam polgári joghatósága alól is, mert az adott állam képviseletében járnak el ez alól a jus cogens normák sérelmével elkövetett cselekményekkel kapcs. kérdések sem jelentenek kivételt.Az immunitás következtében súlyos bűncselekmények is büntetlenül maradnak, a károsultak jogi igényei elbukhatnak.Az immunitás elve alól sem a nemzetközi szokásjog, sem a nemzetközi egyezmények nem ismernek emberi jogi természetű kivételt. 2012 – Nemzetközi Bíróság megerősítéseEgyéb speciális státusok és azokkal járó mentességekKülönleges diplomáciai missziók1969. évi New York-i egyezmény szabályozza az ad hoc küldöttségek nemzetközi jogi státuszát, szabályai nemzetközi szokásjogot tükröznek. A misszió tagjait teljes személyes mentesség illeti meg, a küldő államot pedig a misszióval való érintkezés szabadsága.A spec. missziókat különleges feladatok ellátása céljából hozzák létre. Belépésükhöz szükség van a fogadó állam beleegyezésére, csak így élvezhetnek mentességet. A mentesség az államot képviselő státushoz kapcsolódik, az államot védi. Az immunitás alóli kivételek megegyeznek a diplomatákéval 21. cikk. Kivétel a 31. cikk, az autóbalesetből származó károk megtérítése.ENSZ kiváltságai és mentességeiA nemzetközi szervezet rá van utalva a fogadó állam jogaira. képviselőinek mentessége saját államukkal szemben áll fenn, és nem tartozik automatikusan más állam joghatósága alá.Az Alapokmány 105. cikke értemében az ENSZ-t minden tagjának területén megilletik a saját céljai eléréséhez szükséges kiváltságok és mentességek. az alapokmány általános rendelkezéseit egészíti ki az 1946-ban hatályba lépett egyezmény, melynek 157 tagja van.A főtitkár és helyettesei a nagykövetekkel azonos abszolút mentességet élveznek, míg az ENSZ képviselőit, valamint kiküldött szakértőit funkcionális mentesség illeti meg.Az ENSZ szakosított intézményeinek kiváltságai és mentességei1948. december 2. létrejött egyezmény szabályozza, melynek 118 tagja van. Szabályozza Az ENSZ szakosított intézményeinek, ill. azok képviselőinak és küldötteinek kiváltságait és mentesességeit. Az egyezmény hatálya alá tartozik.ILO – Nemzetközi Munkaügyi SzervezetFAO –Élelmezésügyi és Mezőgazdasági SzervezetUNESCOICAO – Nemzetközi Polgári repülési Szervezet

61

NJ 2 szigorlat 2014

IMFWHOUPU – Egyetemes Posta UnióITU – Nemzetközi Távközlési UnióAz egyezmény hatálya alá tartozik minden olyan intézmény, amelyek a kormányok közti megállapodások útján jöttek létre.Az államok univerzális nemzetközi szervezetekben való képviselete1975. március 13-án elfogadott, még hatályba nem lépett egyezménynek 34. tagja van, az állami gyakorlatnál szélesebb körű mentességeket biztosít.A nemzetközileg védett személyek, valamint a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények1973 dec.-ben elfogadott, 1977 febr. óta hatályos egyezménynek 176 tagja van.Számos kötelezettséget rögzít:

minden részes állam köteles bűncselekménynek minősíteni és büntetni minden, nemzetközileg védett személyek ellen elkövetett támadást, emberölést, emberrablást, és minden olyan szándékos magatartást, amely e védett személyek, személye szabadsága, hivatalos vagy magánhelyiségeik, irattáraik, vagy közl. eszközeik ellen irányul, vagy azokat veszélyezteti, és ezek kísérletét.

a részes államok megteremtik joghatóságukat az olyan bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyeket a területükön követtek el, amelynek elkövetője állampolgáruk volt, vagy olyan védett személlyel szemben követtek el, aki az érintett állam képviseletében jár el

együttműködnek egymással a bűncselekmények megelőzése érdekében biztosítják az aut dedere aut judicare elv érvényesülését elősegítik és megkönnyítik a gyanúsított személyek kiadatását

24. A diplomáciai kapcsolatok története, jelentősége, a diplomáciai jog forrásai, a diplomáciai kapcsolatok felvétele és megszűnése, a képviselet személyzete és feladatköre(666-680)

Diplomácia fogalmaOlyan állami tevékenység, amely az ország külpolitikai érdekeit igyekszik más államok magatartásának és nemzetközi szervezetek tevékenységének befolyásolása útján érvényre

62

NJ 2 szigorlat 2014

juttatni. Diplomáciának nevezzük az állam külpolitikájának megvalósítása érdekében kifejtett békés tevékenységet, valamint az intézményrendszert, amely ezt ellátja.Diplomáciai missziók fajtái

1. Diplomáciai képviselet2. Nemzetközi szervezetek mellé delegált állandó képviselet3. Eseti különleges missziók

A diplomácia jog története és mai forrásai1. 1815: bécsi kongresszus + 1818: aacheni konferencia: szokásjog kodifikációja2. 1961: A diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi egyezmény (d. képviseletek

működése)3. 1969: A különleges missziókról szóló New Yorki egyezmény4. 1975: Az univerzális jellegű nemzetközi szervezetek mellett működő állami

képviseletekről szóló Bécsi egyezményA diplomáciai kapcsolatok felvételeAlanyi követségi jog: követek küldésének és fogadásának jogaTárgyi jog: d. kapcsolatokra vonatkozó nemzetközi normák összességeKapcsolat felvétele nem jelenti egyenesen a d. kapcsolat létesítését isLépések

o Küldő állam kiválasztja a képviselőt

o Fogadó állam elfogadja a személyét (v. elutasítja (szabadon

dönthet))=agrémento Küldő állam kiállítja a megbízólevelet

o Fogadó állam államfőjének át kell nyújtani = kinevezés (akkreditáció)

Többes akkreditáció: ua. a képviselő több államban képviselKözös akkreditálás: több állam küldi ua. a képviselőtKépviselet-vezetők rangsora:

o Nagykövet

o Követ

o Állandó ügyvivő

o (ideiglenes ügyvivő)

A diplomáciai képviselet személyzete1. Diplomáciai személyzet (tényleges dipl. tev.)2. Igazgatási és műszaki személyzet (informatikus, pénzügyes, tolmács)3. Kisegítő személyzet (gépkocsivezető)- Bármikor „nemkívánatos személlyé” nyilváníthatja

o Fogadó állam visszahívja

o Vagy magától hazamegy

o Ha nem akkor kitoloncolják

o Diplomaták összessége egy országban = diplomáciai testület - élén a doyen

(legrégebben akkr. Tag)

A diplomáciai képviselet feladatköre

63

NJ 2 szigorlat 2014

1. Képviseli a küldő államot a fogadó államban2. Államsértés ellen fellép + állampolgárok védelme3. Dipl. tárgyalásokat folytat4. Tájékozódás a fogadó államban lévő viszonyokról és fejleményekről, jelentést tesz a

küldő államnak5. Előmozdítja a baráti kapcsolatokat6. szükség esetén konzuli tevékenységet is kifejt

25. A diplomáciai könnyítések, kiváltságok és mentességek. Lemondás a mentességről (681 -700)

Míg a mentesség az eljárási normák alóli kivételt jelent, addig a kiváltságok és könnyítések többletjogot tartalmaznak.

a. Az állam szuverén, nincs joghatósága a másik felettb. A d. az államot testesíti meg, ergo felette sincsc. Mentességek (szabály alóli kivétel) és kiváltságok (többletjog)

A diplomaták kötelességei a következők: a fogadó állam törvényeinek és jogszabályainak tiszteletben tartása nem avatkozhatnak be államügyekbe a fogadó állam külügyminisztériumával kell intézniük hivatalos ügyeiket nem használhatják a képviselet helyiségeit olyan módon, amely összeférhetetlen a

képviselet feladatkörével nem gyakorolhatnak a fogadó államban egyéni haszonra semmiféle foglalkozást vagy

kereskedelmi tevékenységetA diplomáciai képviselő jogi helyzeteKépviselőt megillető mentességek:

Személyi sérthetetlenség (nincs letartóztatás, házkutatás, de védeni kell) Joghatóság alóli mentesség (büntetőügyekben teljes, polgáriban korlátozott) Adó- és vámmentesség Egyéb (tb, nem köteles tanúskodni)

Vagyontárgyakhoz kapcs. mentességek:A képviselet helyiségei, az ott lévő vagyontárgyak, a közlekedési eszközök, az irattárak és okmányai sérthetetlenek. Mentességet élveznek a képviselet folyószámlái is.Igények érvényesítéseKüldő állam felelősségre vonjaKüldő állam lemondhat az immunitásrólNemkívánatos személlyé nyilvánítják, akit kötelesek haza hívniA diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élvezők köreKépviseleti vezetők: teljes körű immunitásSzemélyzet tagjai

1. Küldő állambeli: bj teljes körű; pj funkcionális2. Fogadó állambeli: funkcionális (csak hivatalival kapcsolatos)

64

NJ 2 szigorlat 2014

Családtagok3. Küldő állambeli: bj teljes körű; pj funkcionális4. Fogadó állambeli: funkcionális

Időbeli hatályaKezdet, ahogy belépHa ott tartózkodik megbízólevél átadásaVége: amikor kimegyA diplomáciai képviselet jogi helyzete SérthetetlenségeNem léphetnek be engedély nélkülKöteles megvédeniRendeltetésszerűen használniKüldő állammal való szabad érintkezés jogaBármi (pl futár)Kivéve rádió, fogadó engedélyével lehet Lobogó és címer kitűzésének jogaA diplomáciai kapcsolatok megszűnése

1. A dipl. képviselet működésének megszűnése- Állam államisága megszűnik- Megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok- Állam a diplomáciát 3. államban működő képviseletre bízza2. A dipl. képviselő megbízatásának megszűnése- Visszahívja- Nemkívánatos személy lesz- Fogadó állam aktusa- Személyes körülmények (halál)3. Fogadó állam köteles szállítóeszközt és védelmet a rendelkezésükre bocsátani

Lemondás a mentességről:A küldő állam lemondhat a mentességről, ha úgy ítéli meg, hogy ez jobban szolgálja a két állam közötti jó kapcs. fenntartását. Ennek mindig kifejezettnek kell lennie. A végrehajtási eljáráshoz külön lemondásra van szükség

26. A konzuli jog, beleértve a magyar és EU jogot (701-728)

I. Történet12.sz: Földközi-tenger: egymás közötti jogvitát konzulok intézték, később hivatalos

személy (16.sz)-> 19. Sz második felére általános a konzuli kapcs tartásMa:

o Küldő állam hivatalos külügyi tisztviselője

65

NJ 2 szigorlat 2014

o Közgazdasági, kereskedelmi, állampolgárok védelme

II. A konzuli jog forrásai1. 1963: Konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi egyezmény2. Kétoldalú konzuli egyezmények3. (szokásjog)III. A konzuli és diplomáciai jog közötti különbségek1. Diplomáciai jog

a. Küldő államot képviselib. Államközi szintenc. Szokásjogi eredetűd. Teljes immunitáse. Jogforrás: 1961. Bécsi egyezmény

2. Konzuli joga. Állampolgárok érdekeit képviselib. Államon belüli szintenc. Korlátozott immunitásd. 1963. Bécsi egyezmény

IV. Kapcsolatok felvétele és fenntartása1. Általános szabályok

a. Kölcsönös megegyezéssel jön létreb. Szabadon érintkezhet a küldő állam honosaivalc. Főkonzul, konzul, alkonzul, konzuli ügynökd. Főkonzulátus, de van, hogy a dipl. belül van konzuli osztálye. Konzuli kerületek vannak

2. Kapcsolatok felvételea. Kiválasztás a küldő állam részéről-> konzuli pátenst kapb. Fogadó államnak működési engedélyt kell adni, melyben kötelezi a

hatóságokat a segítségre3. Képviselet tagja

a. Hivatásos konzulokb. Tiszteletbeli konzulokc. Konzuli alkalmazottaid. Kisegítő személyzete. (bármikor nemkívánatos személlyé nyilváníthatja őket)f. Konzuli testület

4. Feladatoka. Állam érdekeinek védelme és küldő állam személyeinek védelmeb. Kereskedelmi, kulturális, gazdasági, baráti kapcs elősegítésec. Tájékozódásd. Útlevelek úti okmányok (küldő állami szem.)e. Vízumkiadás (küldő államba)f. Közjegyzőig. Segítségnyújtásh. Képviselete bírósági elj

66

NJ 2 szigorlat 2014

i. Jogsegélyj. Ellenőrzése a küldő állami hajóknak plk. Egyéb – akár diplomáciai feladatokl. Konzuli védelem: (474.o)

V. Mentességek és kiváltságok1. Tisztviselőket megillető ~- Funkcionális mentességük van

o (csak hivatalos konzuli feladataikkal összefüggésben lévő cselekedeteik

vonatkozásában élveznek mentességet a fogadó állam joghatósága alól)o Személyi sérthetetlenségét áttöri a súlyos bcs

Letartóztatható Büntetőeljárás indítható

- Tanúként idézhető (de elő nem állítható)- Minta a diplomatáknál:

o Vámvizsgálat és adómentesség

o Tb

o Külföldiek nyilvántartása alól is mentesek

- Tiszteletbeli konzuloknál még korlátozottabb: családtagokra sem terjed ki2. A konzuli képviseletre vonatkozó ~- Csak a hivatali célra használt helyiségekre vonatkozik- Nem léphetnek be de meg kell védeni- Akadálymentes kapcsolattartás: mind a d.- Szabad mozgás és közlekedés (korlátozás nemzetbiztonsági okból)- Lobogó, címer kitűzéseVI. Kapcsolatok megszűnése- Megegyezik a diplomáciaival- Eltérés: diplomáciai képviselet konzulátussá alakul át- Konzulátus átalakul nagykövetséggé- Fogadó állam kötelezettségeiVII. Konzuli védelem a magyar és az uniós jogban

Az alaptörvény értelmében minden magyar állampolgárnak alkotmányos joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodása alatt Magyarország védelmét élvezze. Ennek értelmében a

konzul tanácsot ad, segítséget nyújt azoknak a magyar állampolgároknak, akik baleset vagy erőszakos

bűncselekmény áldozataivá, súlyos, sürgős ellátást igénylő beteggé válnak. Konzuli védelmet nyújt, ha magyar állampolgárok katasztrófa vagy fegyveres

összecsapás miatt bajba kerülnek ha a magyar állampolgárokat személyes szabadságukban korlátozzák

Az európai Unió működéséről szóló szerződés 23. cikke kimondja, hogy olyan 3. ország területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nem

rendelkezik képviselettel, bármely uniós polgár jogosult bármely tagállam diplomáciai

67

NJ 2 szigorlat 2014

vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni, ua. feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai

a megkeresett dipl. képviselet vagy konzulátus a saját állampolgáraival azonos módon köteles segítséget, védelmet nyújtani a bajbajutottnak, és erről értesíteni az állampolgárság szerinti ország hatóságait.

27. Államterület, államhatár (729-752)

I. Állam, államterületA földet az ember az elmúlt 50 ezer évben hódította meg.A felfedezéseket és a hódításokat a szokásjogi szabályok alapozták meg.A nemzetközi szerződési jog a területfoglalás szabályait a 19. században, a területhasználat szabályait a 20. sz. folyamán alakították ki.1884 – 85 berlini konferencián határozzák meg a területfoglalás szerződéses szabályait Az államok saját területük fölött szuverenitást élveznek.1993. montevideói egyezmény – az állam egy adott terület és népesség felett hatalmat gyakorló szervezet

Államterületnek minősül a szárazföld, a belvizek, az ezek, valamint a parti tenger feletti légtér.

A parti tengereket, a szigetközi tengert és a nemzetközi tengerszorosoknak a parti tenger szélességét meg nem haladó sávját kvázi államterületnek hívjuk. Ide sorolhatók a nem általánosan elismert entitások területei is. Pl. Tajvan, Dél – Oszétia.

II. Államterületnek nem minősülő területek az állam saját területén kívüli rendészeti jogosultságai – biztonsági övezetek,

tengerjogi csatlakozó övezetek gazdasági jogosultság v-milyen területen egyes területek amelyek res communis – mindenki közös dolga örökség területek üres területek, amelyek egyetlen államhoz sem tartoznak – terra nullis

III. ÁllamhatárokNemzetközi jog és az államhatárokENSZ alapokmány 2. cikk, 4. bekezdése tiltja, hogy erőszakkal vagy fenyegetéssel legyenek az államhatárok megváltoztatva – Föld területi felosztásának megváltoztathatatlansága

Az államterületet államhatárok övezik és választják el egymástól. A határokon belül a hatalmi funkciókat kizárólag az állam gyakorolhatja. A természetes határ valamilyen földrajzi képződményhez kötődik. sok esetben tárgyalásokkal döntik el, hogy hol húzódjon a határ, pl. csillagászati

határok mentén – USA – Kanada A tengeren az államhatár a parti tenger külső határával esik egybe

68

NJ 2 szigorlat 2014

Tavi határok – megegyezés szerint döntik el Folyami határok: hajózható vagy nem hajózható

ha hajózható: a határ a legmélyebb összefüggő lefolyó árka a sodorvonalha nem hajózható: a határ a két part szélétől egyenlő távolságra eső pontok

összekötésével megállapított középvonal A légtér a szárazföld, a belvizek és a parti tenger felett minősül államterületnek. A

légtér és a világűr elhatárolására nincs egyértelmű szabály. A világűr határának az un. Kármán – vonalat tekintik, amely a tengerszint felett mintegy 100 km magasságban húzódik.

Az államhatárok ált. vmilyen nemzetközi konfliktus lezárásaként, nemzetközi megállapodások eredményeképpen jöttek létre.

IV. Államterület megszerzése

1. Szárazföldi terület és államterület Ma nincs olyan terület, amely ne tartozna valamely állam szuverén területéhez. Kivétel az Antarktisz.Hogyan szerzi meg az állam a saját területét? Történelem során alakultak ki, nemzetközileg elismertek a határok.Hogyan szerzi meg az állam más államok területét?

Terület növekedése által, földrajzi folyamat során kialakuló új földterület egy, már korábban létező szárazföld részévé válik

Átruházás, a terület békés átszállása egyik szuverénről a másikra, a szuverenitás átadásának szándékával

Hódítás, területszerzés erőszakos úton Foglalás, olyan terület megszerzése, amely nem tartozik senkihez, azaz terra nullius Elbirtoklás, a korábban más szuverén hatalma alatt álló területre vonatkozó jogcím

megszerzése

2. Más állam területének megszerzése a 21. században Mivel az államok az egész Földet felosztották maguk között, a foglalás már nem lehetséges. Elbirtoklással igen, de nem valószínű. Az államok területi igényeiket történeti jogcímekre alapozzák.A területszerzés új horizontja a tengereken, a tengerfenéken és a világűrben van.

28. A tengerjog fejlődése, alapvonal, belvizek, parti tenger, csatlakozó övezet, nemzetközi tengerszorosok, tengeri csatornák (753 -776, 778)

A világtengerek használatát szabályozó tengerjog több ezer éves. A tengerek a Föld felszínének 70 %-át foglalják el, halászati jelentőségük nagy. A tengeri szállítás a legősibb

69

NJ 2 szigorlat 2014

kereskedelmi formák egyike, ezzel kapcsolatos viták megoldásának szokásjogi szabályai már korán kialakultak. Közös szabályrendszert a 20. század közepéig nem alkottak. 1956 Genf, 1958 négy szerződés születik. 1973 160 ENSZ tagállam részvételével Monego Bay – ez a konferencia elhúzódik 1982 – ig, ekkor nyitották meg a szerződés szövegét aláírásra. Ezt a tengerjogi egyezményt 193 tagállam közül csak 17 nem írta alá.A tengerjog jogforrási rendszerének fontos eleme a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet.A szervezet szakértői a nemzetközi gyakorlatra és szokásjogra támaszkodva különböző szabályokat dolgoznak ki.Az alapvonalAz alapvonal jelöli ki a világtengerek és a belvizek szárazföld határait, ettől számítják a parti tenger, a csatlakozó övezet, a kizárólagos gazdasági övezet és a kontinentális talapzat határait. Az alapvonal a főszabály szerint az apályvonal.Egyenes alapvonalak: ha a part vonala erősen szaggatott vagy rovátkolt, vagy ha a partot szigetsor szegélyezi.1982. évi tengerjogi egyezmény szerint ahhoz, hogy a tengerpart vonalán egy bemélyedést öbölnek lehessen tekinteni, annak meg kell felelnie bizonyos földrajzi feltételeknek.Hol kell meghúzni az alapvonalat?Ha az öböl apály idején látható természetes apályvonali bejárati pontjai közötti távolság a 24 mérföldet nem haladja meg, akkor e két apályvonali pont között záróvonalat lehet húzni, és az így bekerített vizek belvizeknek tekinthetők, egyéb esetekben 24 mérföldes, egyenes alapvonal jelölhető ki. A történeti öblöket akkor is öbölnek kell tekinteni, ha azok a fenti kritériumoknak nem felelnek meg. Ha egy öblöt történeti öbölnek minősítenek, akkor annak egésze belvíznek minősül, és az alapvonal az öböl szájánál húzódik.A szigetközi tengereknél (pl. Indonézia vagy Fülöp szigetek) az alapvonalat a legkülső szigetek legkülső pontjainak összekötésével kell meghúzni.Belvizek: az 1982. évi tengerjogi egyezmény szerint belvíznek számít minden olyan tengeri terület, amely az alapvonal és a szárazföld között terül el. Ennek tekinthetők a kikötők, az öblök, a szárazföld belsejében lévő tavak, folyok. A belvíz a szárazföld jogi sorsát osztja, és így kiterjed rá a parti állam szuverenitása.Szigetközi tenger határainak kritériuma az, hogy a szigetek egy csoportja földrajzi, gazdasági és politikai egységet alkosson, ill. történetileg ilyen jellegűnek minősüljön. Szigetközi tenger kijelölésének azonban csak szigetállam esetében van helye.A szigetcsoport állam egyenes alapvonalakat jelölhet ki, amelyek a szigetcsoport legkülső szigeteinek és száraz zátonyainak legkülső pontjait kapcsolják össze. Az egyes szigetek közötti tenger belvíznek számít ugyan, de azon minden állam hajójának és légi járművének joga van az áthaladáshoz.A parti tenger: a parti tenger 3 mérföld széles lehet (a 20. sz.-ig a parton elhelyezett tüzérség lőtávolsága volt). A parti állam az 1982 egyezmény értelmében az alapvonaltól számított legfeljebb 12 tengeri mérföld távolságban húzhatja meg saját parti tengerének határát.A parti tenger felett szuverenitást gyakorol, ennek azonban a korlátját jelenti más államok hajóinak a joga a békés áthaladásra. Ez külföldi kereskedelmi hajók jogát jelenti arra, hogy akadálytalanul és bejelentés nélkül áthaladjanak a parti tengeren. A békés áthaladásra

70

NJ 2 szigorlat 2014

vonatkozó nemzetközi jogi szabályok egységes értelmezése c. dokumentumot, amely kimondta, hogy minden hajó – ideértve a hadihajókat is – tekintet nélkül a rakományra, fegyverzetére és meghajtására, a nemzetközi joggal összhangban élvezi a békés áthaladás jogát a parti tengeren, és ehhez sem előzetes bejelentésre, sem engedélyre nincs szükség.A nemzetközi tengerszorosok: nemzetközi tengerszorosnak az a nemzetközi hajózásra használt tengerrész minősül, amely nemzetközi vizeket vagy kizárólagos gazdasági övezeteket köt össze egymással. (Korfu szoros ügy)Az 1982-es egyezmény kimondta, hogy itt a nemzetközi hajózásra használt szorosokon történő tranzitáthaladás jogát kell alkalmazni. Ez kiterjed a hajózás és átrepülés szabadságára is. Nemzetközi tengeri csatornák: A két legfontosabb tengeri csatorna (Szuezi és Panama) nem tartozik az általános szabályozás alá. A Szuezi csatorna Francia és brit befektetők építették, megpróbálták vmilyen nemzetközi rezsim alá helyezni. jelenleg egyiptomi belvíz, nem vonatkozik rá nemz. szabályozás. A világkereskedelem 7% -a bonyolódik le rajta keresztülPanama csatorna: az USA építtette 1904 és 1914 között. 1999-ig az USA ellenőrzése alatt állt, ekkor azonban egy 1977-es kétoldalú szerződés alapján visszakerült Panama fennhatósága alá.Csatlakozó övezet: a parti állam az alapvonaltól számítva legfeljebb 24 mérföld szélességben jelölheti ki. ez ugyan nem része a területének, de az övezetben azonban az állam széles rendészeti jogokkal rendelkezik. Ellenőrizhet abból a célból, hogy megszegnek-e területén biz. szabályokat.

29. Kizárólagos gazdasági övezet, kontinentális talapzat, nyílt tenger (777, 779-799)

Minden parti állam jogosult az alapvonaltól számított 200 tengeri mérföldig terjedő kizárólagos gazdasági övezet kijelölésére. Ez a vízfelszínre, a vízoszlopra és az altalajra is kiterjed, ennek megfelelően magában foglalja a halászat, tengeralatti kábelek és csővezetékek lefektetésének, a kutatás és kiaknázás jogát is. A szabályozás az 5 nyílt tengeri szabadság közül 3-at a parti állam kizárólagos jogává tesz.

A kontinentális talapzat a szárazföldi kőzetlemez tenger alá benyúló része, voltaképpen a kontinens tenger alatti folytatása. Azt a peremet jelenti, amely a szárazföld felől a tenger alá nyúlik. Ezek az óceánok teljes területének 7-8 %-át teszik ki. (Mexikói - öböl, Perzsa – öböl).Fontos jellemzőjük, hogy olajban és földgázban rendkívül gazdagok. Ezért a 2. VH.-t követő években fokozatosan elfogadottá vált, hogy azokon a parti államoknak kiaknázási jogaik legyenek. (Truman 1945-ös nyilatkozata alapján).Jogvita az Északi-tengeri kontinentális talapzat ügyében Németország, Hollandia és Dánia között.A kontinentális talapzat legfeljebb az alapvonaltól számított 350 tengeri mérföldig vagy 2500 izobáttól (2500 méteres mélységű pontokat összekötő vonal) számított 100 tengeri mérföldig terjedhet.Ha 2 vagy több parti állam kontinentális talapzata összeér, a határvitákat a kialakult gyakorlat szerint elsősorban a méltányosság elve alapján kötött megállapodásokkal kell rendezni.

71

NJ 2 szigorlat 2014

Megállapodás híján a határt az egyenlő távolság elvének alkalmazásával kell meghatározni.A kontinentális talapzat és a kizárólagos gazd. övezet területe részben átfedi egymást. Gazdasági jelentősége csak a 200 tengeri mérföldön, azaz a kizárólagos gazd. övezeten túlterjedő, un. kiterjesztett kontinentális talapzatoknak van. Ezt igényelni kell a tengerjogi egyezmény szerint.

A nyílt tengerA nyílt tengerek szabadsága a 18. századra vált a nemzetközi jog alapelvévé.Nyílt tenger, a tenger minden olyan része, amely nem tartozik kizárólagos gazd. övezethez, a parti tengerhez vagy egy állam belvizeihez, ill. egy szigetállam szigetek közötti részéhez. A nyílt tengeren a hajók a lobogó államának a joghatósága alatt állnak, amely a joghatóságot törvényesen gyakorolni köteles. A lobogó állama, az az állam, amelynek a hajó lajstromában szerepel. Általában ennek az egy államnak van joghatósága.Szabad halászat: A nyílt tengereken elvben szabad, de az ENSZ tengeri jogi egyezménye szerint egyes tengerben és édesvízben is élő fajták tengeri halászata korlátozott. Egy másik ENSZ-egyezmény korlátozza a szétterülő halrajokra és erősen vándorló halfajtákra vonatkozóhalászatot is (tonhal, cápa, marlin, bonito, kardhal)Hajóátvizsgálási jog: az 1982-es évi egyezmény alapján a hadihajók jogosultak ellenőrizni azoknak a nyílt tengeren lévő kereskedelmi és egyéb hajóknak a honosságát, amelyekkel találkoznak. ( békeidőben akkor, ha a hajó kalózkodásban, rabszolgák szállításában vesz részt, lobogó nélkül hajózik, vagy jogellenesen műsort sugároz)A kalózkodás: a nyílt tengeren minden államnak van joga fellépni a kalózkodással szemben, ez ugyanis veszélyezteti a nemzetközi kereskedelmet, amelynek 90%-a a világtengereken bonyolódik.Lényege a hajók magánérdekből, nem politikai céllal történő eltérítése vagy hatalomba kerítése, amelyet nem a hajó személyzete követ el.Rabszolga kereskedelem: a hadihajók a nyílt tengeren átvizsgálhatják a kereskedelmi hajókat, ha alapos okkal feltételezik, hogy azok rabszolga kereskedelemben vesznek részt.Illegális műsorszórás: a tengerjogi egyezmény alapján minden államnak együtt kell működnie a nyílt tengerről történő, illegális rádiósugárzás elnyomásában. Az ilyen műsorszórással foglalkozó személyt büntetőeljárás alá vonhatja a lobogója szerinti állam, az az állam, amelynek állampolgára a személy, bármely más állam amelyben az adás fogható, és bármely állam amelyben a jogszerű rádiós kommunikációt zavarja az interferencia.Az üldözés joga: Azt az idegen hajó,t amely megszegte a parti állam szabályait, az utóbbi a nyílt tengeren is üldözheti. Az üldözés akkor jogszerű, ha a parti állam hatóságainak jó okuk van feltételezni, hogy a hajó megsértette az adott állam törvényeit.Hajózási balesetek a nyílt tengeren: a hajók a nyílt tengeren való összeütközése esetén a kapitány vagy a hajón szolgálatot teljesítő más személyek ellen csak a lobogó szerinti állam hatóságai foganasíthatnak intézkedést, ill. az állam, amelynek az adott személy állampolgára.Nyílt tengeri hajótörések: az 1969-ben aláírt az olajszennyeződéses balesetek esetében a nyílt tengeri beavatkozásról szóló egyezmény értelmében a részes államok olyan intézkedéseket tehetnek a nyílt tengeren, amelyek „a partvonalukat vagy más kapcsolódó érdeküket fenyegető súlyos és azonnali veszély megelőzéséhez, csökkentéséhez, ill. felszámolásához” szükségesek.

72

NJ 2 szigorlat 2014

Tengerfenék kincseinek kiaknázása, a mélytengeri tengerfenék: A kontinentális talapzatnak nem minősülő nyílt tengeri területek alatti tengerfenék a mélytengeri tengerfenék. Ezt az ENSZ tenger jogi egyezménye az emberiség közös örökségének nyilvánította. Ott kiaknázási és kutatási tevékenységet a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) engedélye alapján lehet folytatni.

30. A sarkvidékek és a légtér helyzete (800-817)

Az Északi sarkvidék tengeri, a déli pedig szárazföldi terület, így jogi helyzetük eltér egymástól.

Az Északi - sarkvidék legnagyobb részét a 14 millió km2 területű Jeges tenger és ennek peremtengerei teszik ki. Szinte teljesen szárazföldi területek veszik körül (Eurázsia, Észak-Amerika, Grönland és más kisebb szigetek).a térség iránt az Északi-sarkvidék szárazföldi területein osztozó államok (Oroszország, Norvégia, Dánia, Kanada, USA) érdeklődése csak nemrég élénkült meg. Ezek az államok az elmúlt években a terület egészének kizárólagos kiaknázási jogát maguknak követelték, ennek oka a kontinentális talapzatok gazdag hidrogénkészlete. A térség államai már korábban biztosították maguknak a kizárólagos gazdasági övezetek kijelölésével a tengerfenék kiaknázásának jogát, már csak az Északi sark közvetlen hovatartozása vitatott.Az államoknak ez irányú igényeiket és érveiket megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva a Kontinentális Talapzati Bizottsághoz kell benyújtaniuk.

Az Antarktisz speciális helyzete: Az 1950-es években éles verseny volt az Antarktisz megszerzéséért. Argentína, Ausztrália, Chile, Új-Zéland területi folytatólagosság elve alapján, Franciaország, Norvégia a felfedezés jogán tartott igényt az Antarktisz területének 1-1 szeletére. Az USA és Szovjetunió közbenjárására nemzetközi szerződés rendezte a vitás kérdéseket. Ez volt az Antarktisz-egyezmény, amit 1959. december 1-jén kötöttek, határozatlan időre és '61 június 13-tól hatályos. Területi hatálya kiterjed a 60. délkörtől délre eső minden szárazföldi és vízi területre. Jelenleg 45 állam részese. Az egyezmény által érintett pontok: Az érintett államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy kölcsönösen befagyasztják területi igényeiket (4. cikk). Egyetlen állam sem nyilváníthatja saját területe részévé, de terra nulliusnak vagy res communisna sem nevezhető.Az Antarktiszt kizárólag békés célokra lehet felhasználni, tilos minden katonai tevékenység, nem hajthatók végre fegyverkísérlete sem, de katonai személyzet elhelyezése békés célra megengedett (1. cikk). A nukleáris robbantások és nukleáris hulladéklerakást tilalmazza az 5. cikk.Az Antarktisz-egyezmény nem rendelkezett a természeti erőforrások kiaknázásáról (kivéve a halászatot). Ennek okán született meg 1988-ban az antarktiszi ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos Wellingtoni egyezmény, de ez (soha nem) sohasem lépett hatályba (engedte volna gondosság mellett a kiaknázást).

73

NJ 2 szigorlat 2014

Az Antarktisz-egyezmény 12. cikke rendelkezett arról, hogy a szerződést 30 év múlva elül kell vizsgálni. Ennek eredménye az 1991-es Madridi kiegészítő jegyzőkönyv, amely abban az évben hatályba is lépett. Ez 50 évre felfüggesztette az ásványkincsek kiaknázását az Antarktisz területén. Szabályozta az antarktiszi flóra és fauna védelmét, a hulladékkezelést, előírásokat tartalmazott a tengerszennyezés megelőzésére és a szárazföldi területek védelme érdekében, valamint meghatározott időközönként környezeti hatásvizsgálatot írt elő.Az Antarktisz-egyezmény sajátos jogi rezsimet hozott létre a 60. délkörtől délre fekvő szárazföldi és tengeri területek vonatkozásában, kivonva ezeket mind a tengerjog, mind a szárazföldi területek rezsimje alól. Adós maradt a terület sorsának végleges rendezésével, a jelenlegi moratórium 2041-ben lejár. Ezután vagy egy rees communis jellegű szabályozást kap vagy sikerül az emberiség közös örökségének nyilvánítani.

A légtér meghatározása, jogi helyzeteA technikai fejlődés csak a 20. században tette lehetővé a Föld légkörének birtokba vételét. A repülés, majd az űrrepülés elterjedésével azonban szükségesnek látszott a légtér elválasztása a Földet körülvevő világűrtől. A légtér jogi helyzetét az határozza meg, hogy államterület vagy államterületnek nem minősülő terület felett helyezkedik-e el.Nemzeti légtér: a szárazföld, a belvizek, a parti tenger és szigetközi tenger, ill. egyes tengerszorosok feletti légtér, amely az állam kizárólagos szuverenitása alatt áll. Idegen állam menetrendszerű légi járműve a nemzeti légtérbe csak engedéllyel léphet be.A nemzetközi légtér: a csatlakozó övezet, a kizárólagos gazdasági övezet, a nyílt tenger és az Antarktisz feletti légtér. itt minden légi jármű szabad haladásra jogosult kivéve, ha nemzetközi szerződés máshogy nem rendelkezik.Légvédelmi azonosítási övezet: A parti állam által egyoldalúan megállapított övezet a tenger vagy a szárazföld fölött. Ebben a légi járművek már az előtt azonosításra kötelezhetőek, hogy beléptek volna a nemzeti légtérbe, feltéve, ha egyébként az övezetet kijelölő államba tartanak.A nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi chicagói egyezmény: csak apolgári repülésre vonatkozik, az un. állami repülésekre nem. A szerződő államok nem menetrendszerű repülést végző légi járműveinek joguk van

1. egymás területére berepülni2. e terület felett leszállás nélkül átrepülni, vagy3. e területen nem kereskedelmi célból leszállni

Ez azt jelenti, hogy a chicagói egyezmény alapján egy nem menetrendszerű kis sportrepülővel az átrepülendő államok előzetes formális beleegyezése nélkül be lehet hatolni a másik állam légterébe és ott a repülésbiztonsági és egyéb műszaki szabályok betartásával le is lehet szállni.Ezeknek a jogoknak a gyakorlásához előzetes engedélyre nincs szükség, az az állam azonban, amelynek területe fölött átrepülnek, megkövetelheti a leszállást, és a földön lévő gépet átkutathatja, ill. bizonyítványait megvizsgálhatja.A nem menetrendszerű repülésről más nemzetközi szerződés nem létezik, ez elvileg szabadon folytatható előzetes engedély nélkül, ideértve az átrepülést, valamint a műszaki és a nem kereskedelmi célú leszállást is.A menetrendszerű repülés technikai hátterét szintén a chicagói egyezmény alapján alakították ki, de gyakorlati megvalósításához kétoldalú egyezmények is szükségesek. A bilaterális egyezmények szabályozzák a személyfuvarozás és árufuvarozás szabadságát,

74

NJ 2 szigorlat 2014

valamint a cabotage (két külföldi pont közötti szállítás joga) és a konszekutív cabotage (belföldi és külföldi pontok közötti szállítást követően, folytatólagosan a külföldi érkezési pont és egy mások külföldi pont közötti szállítás joga) szolgáltatások nyújtásához fűződő jogot.Az államok az egyezmény előírásainak megfelelően lajstromozzák a légi járműveket, a gépnek és a személyzetnek kiadják a repüléshez szükséges technikai bizonyítványokat és engedélyeket.- Nemzetközi Repülésügyi Szervezet által.

31. A Dunára vonatkozó szabályozás és a Bős-Nagymaros ügy (823 -832, 849-854)

A folyók jogi szabályozásának történeteA folyók és tavak hasznosítása két nagy csoportra osztható.

folyami és tavi hajózás a folyó és tó nem hajózási használata: halászat, horgászat, öntözési célú vízkivétel és

víztározás, mesterséges csatorna táplálása, a vízenergia hasznosítás és a turizmusA folyók és tavak helyzete jogi szempontból a szárazföldével azonos, azaz az állam szuverenitása alá tartoznak.A csak egy állam területét érintő folyókra (nemzeti folyó) vonatkozóan nincs nemzetközi szabály, a víz a szárazföldével azonos megítélés alá esik. Nemzetközinek nevezzük azt a folyót, amely két vagy több államon folyik keresztül, vagy ilyenek között alkot határt és – akár más folyóba torkollván – végül a tengerbe ömlik. Ezekkel kapcsolatban 3 kérdés merül fel:

Hajózhatnak-e a parti állam hajói a folyónak nem az adott államhoz tartozó szakaszán?

Hajózhatnak-e nem parti állam lobogója alatt hajózó vízi járművek a nemzetközi folyón

Szedhet-e díjat a parti állam pusztán a hajózás engedélyezéséért?1815. Bécsi kongresszus: mind a Rajna mind a Dunára vonatkozóan egyedi rezsim alakult ki, speciális szerződések alapján. 1921 Barcelona: A nemzetközi érdekű hajózható vízi utakra vonatkozó statútum és egyezményDunára vonatkozó szabályok:A Duna a kontinens leghosszabb folyója. Partjain 10 állam terül el, vízgyűjtője további 9 államot érint. Jogi szabályozása 1856-ban kezdődött, majd 1921-ben folytatódott. Mindkét esetben elismerték a szabad kereskedelmi hajózást és a dunai hajóút fejlesztésével és igazgatásával foglalkozó bizottságokat állítottak fel, nem parti államok részvételével.A belgrádi Duna- EgyezményA II. vh után Szovjetunió is parti állammá vált. Az addigi európai érdekű folyóból szocialista hajóutat csináltak, a nem part államokat kiszorítva a Duna bizottságból, hanem Németországot és Ausztriát is.Így az eredeti szerződést, az 1948-as belgrádi Duna egyezményt Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió írta alá. Ausztria 1960-ban,

75

NJ 2 szigorlat 2014

Horvátország, Moldova és Németország 1997-ben. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország és Ukrajna is a szerződés részese maradt, bár az előbbi nem Duna menti ország.A kereskedelmi hajózás a Duna teljes hosszában, mind a parti, mind a nem parti államok vízi járművei számára szabad, pusztán az áthaladásért díj nem szedhető, de az egy állam két kikötője közötti személy- és árúfuvarozás joga csak az érintett államot illeti meg. Az egyezmény legnagyobb része az 1953 óta budapesti székhellyel működő nemzetközi szervezettel, a Duna Bizottsággal foglalkozik. A bizottság koordináló szervezet.Szófiai egyezmény a Duna védelmérőlA belgrádi egyezmény nem foglalkozott a környezetvédelemmel, a folyót a partok közötti futó vízi útként kezelte, amelynek a hajózás révén a kereskedelmet és a gazdasági növekedést kell szolgálnia. E szemléletet a környezetvédelmi és ökológiai gondolkodás erősödése az 1970-es évektől meghaladottá tette. Ennek lényege, hogy a folyót egy vízrendszer részének látja, amelybe az adott vízgyűjtő valamennyi felszíni és felszín alatti vize, ezek kölcsönhatása és dinamikája egyaránt beletartozik.Az 1994-ben aláírt szófiai egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről vízgyűjtő megközelítést alkalmaz. Vízgyűjtő államnak minősül az a 14 állam, amelynek területéből legalább 200 km2 a Duna 800 000 km2-es vízgyűjtőjéhez tartozik. Együttműködésük célja az ésszerű és fenntartható vízhasználat, amely magába foglalja az életminőség megőrzését, a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés folyamatosságát, az ökorendszerek védelmét és a megelőző szemlélet gyakorlását. Az egyezmény tárgyi hatályába tartozik:

1. a határon átterjedő hatással járó szennyezés2. a vízépítési munkák3. a meglévő tározók és erőművek üzemeltetése is

Ezek tekintetében a felek egyrészt megfelelő nemzeti jogalkotásra és intézkedésekre vállalnak kötelezettséget, másrészt monitoring, jelentéstételi és konzultációs kötelezettségeket vállalnak.Az egyezmény értelmében létrehozták a Bécsben működő Duna Védelmére Szolgáló Nemzetközi Bizottságot.Magyarország egyéb vízügyi egyezményeiSzomszédos országokkal megkötött kétoldalú határvízi megállapodások. Ezek vízügyi bizottságokat hoznak lére, amelynek feladata az egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása feletti őrködés, információcsere, konzultáció és együttműködés.A Bős-Nagymaros –ügy(a konkrét ügy elolvasását ajánlom: tankönyv 380-381 o.)A vízhasználat szempontjából A Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer sorsa és a Nemzetközi Bíróság által 1997-ben meghozott 2 ítélet a következő 2 kérdést vetette fel:

Mi a versengő vízhasználatok egymáshoz való viszonya Miképp minősül az, hogy az egyik parti állam önkényesen eltereli egy nemzetközi

folyó vízhozamának nagy részét?A per során MO. azzal érvelt, hogy a rendszer megvalósítása visszafordíthatatlan és aránytalan károkat okozna a Szigetköz alatti. a Dunával közvetlen összeköttetésben álló ás általa táplált felszín alatti ivókészletben, amely a magyar oldalon napi 750 millió liter

76

NJ 2 szigorlat 2014

utánpótolódó, tisztítást nem igénylő ivóvíz kitermelését teszi lehetővé. Szlovákia vitatta a veszélyek közeli mivoltát és úgy vélte, műszaki megoldásokkal orvosolhatók a bajok.A bíróság 1997-ben hozott ítéletében elismerte, hogy MO környezetvédelmi aggályai szükséghelyzet megállapításának alapjául szolgálhatnának, de nem látta úgy, hogy a konkrét tények valóban alátámasztják a szükséghelyzet bekövetkeztét. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az egész rendszert újra kell értékelni. Kimondta, hogy az ítélet meghozatalakor már nem volt többé indok Nagymaros felépítésére, hiszen az eredeti szerződés céljai nélküle is elérhetőek.A bősi szakasszal kapcsolatban a bíróság megerősítette, hogy a környezetvédelem az energiatermeléssel és a hajózással egyenrangú cél, ezért mindegyik cél teljesítését el kell érni a felek által folytatandó tárgyalásokon, de ezen belül a mű hatása a környezetre kulcskérdés.A folyó egyoldalú elterelését a bíróság teljes mértékben jogellenesnek minősítette. Kifejtette, hogy MO. nem veszítette el a jogát a méltányos és ésszerű vízhasználathoz azáltal. hogy nem volt hajlandó befejezni az erőműrendszert, mert ez a jog „alapjog”. Elutasította a szlovák érvet, amely szerint a C variáns a szerződés „ megközelítő alkalmazása” lett volna, amely az eredeti tervet ideiglenesen helyettesíti.Elutasította azt is , hogy Szlovákia ellenlépésként lett volna jogosult a C variáns üzembe helyezésére.A Duna elterelése aránytalan reakció volt, ezért az ítéletrendelkező része szerint Szlovákia az eltereléssel okozott vmennyi kárt köteles megtéríteni. A méltányos és ésszerű vízhasználathoz való jog megerősítése az ítélet érdemeinek egyike.

32. A vízfolyások nem hajózási célú használatának nemzetközi szabályai és a Pulp Mills ügy (833-848)

A folyók nem hajózási célú hasznosítása már a 19. század végén éles államközi vitákhoz vezetett, elsősorban a mezőgazdasági használat miatt, hiszen a feljebb fekvő állam gazdái kivehették a vízhozam kisebb vagy nagyobb részét, ami nem tért vissza a folyóba vagy csak megváltozott kémiai összetételben.A Harmon-doktrina, amely szerint az állam a területén átfolyó folyóval szabadon rendelkezhet, a fölött korlátlan szuverenitást élvez.Az eleve antagonosztikus álláspontok kiegyenlítése 2 gondolatmenet mentén képzelhető el:

1. A területi szuverenitást korlátozza, előírva a lejjebb vagy feljebb fekvő állam érdekeinek a figyelembevételét

2. A folyó valamennyi parti állama érdekközösségének az elve. Ez a folyót egyetlen, szétszakíthatatlan egészként szemléli, amelyhez minden mellette elterülő államnak azonos mértékű és az egész folyóra kiterjedő joga van. (Odera-folyó Nemzetközi Bizottság területi joghatóság ügyében ez alapján járt el, amelyet a Bős-Nagymaros ügyben megismétel.

Két Magyarország szempontjából fontos multilaterális egyezmény részletezi a korlátozott szuverenitás és a teljes folyón megvalósuló érdekközösség absztrakt gondolatait:

77

NJ 2 szigorlat 2014

1. Egyezmény a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról (ENSZ Európai Gazdasági bizottságának égisze alatt köttetett meg 1992-ben)

2. Egyezmény a nemzetközi vízfolyások nem hajózási célú használatainak jogáról (ENSZ 1997-ben által aláírt)

Mindkét egyezmény keretegyezmény. A konkrét részletszabályokat és mechanizmusokat regionális egyezmények hivatottak kibontani, ahogyan azt a Duna védelméről kötött 1994. évi szófiai egyezmény 1992. évi helsinki egyezményt kibontva tette.Az 1992. évi egyezmény meghatározza a határvíz fogalmát – bármely felszíni vagy feszín alatti víz, amely két vagy több állam között jelöli vagy keresztezi a határokat, illetőleg azokon halad.Az 1997. évi egyezmény tárgyi hatálya a nemzetközi vízfolyásokra terjed ki, amelyek „olyan felszíni és felszín alatti vizeknek a rendszerét képezik, amelyek fizikai kapcsolódásuknál fogva egységes egészet alkotnak, és rendszerint egy közös végpontba ömlenek, és amelynek részei különböző államokban helyezkednek el. Szerepel benne nem csak a szennyező fizet, hanem az elővigyázatosság elve is.1992.évi európai egyezmény:

a szennyezés megelőzésére koncentrál a kibocsátási engedélyeknél a legjobb elérhető technológiát kell alkalmazni a települési szennyvíz biológiai tisztításának követelményét minimalizálni kell a rendkívüli szennyezések kockázatát és szükséghelyzet esetére

intézkedési tervet kell készíteni határon átterjedő káros hatás megelőzése, ellenőrzése, csökkentése

A kötelezettségek betartása felett értekezlete őrködik, vitáik tekintetében pedig a részesek vállalták, hogy vagy az egyezmény szerint felállított választott bíróság, vagy a Nemzetközi Bíróság elé bocsátják azokat.Az 1997. évi egyetemes egyezmény hangsúlyozza az ökoszisztémák védelmének és megőrzésének szükségességét (20. cikk) az idegen fajok bevitelének tilalmát (22. cikk) és a tengeri környezet védelmét.Gondolatmenete háromlépcsős:

1. a saját területén lévő vízfolyást valamennyi részes állam méltányosan és ésszerűen köteles használni, úgy, hogy a parti államok optimális hasznosítást érjenek el.

2. amikor el kell dönteni, hogy a tervezett használat méltányos és ésszerű-e, akkor nem abból kell kiindulni, hogy a status quo feltétlenül az, hanem egy sor egyéb tényezőt kell mérlegelni, így a földrajzi, éghajlati, ökológiai stb. tényezőket.

3. a vízfolyás használata nem okozhat „jelentős” kárt más vízfolyás menti államnak. Ha mégis ilyet okoz, meg kell azt szüntetni, enyhíteni kell, vagy kártérítést kell fizetni.

A Pulp Mills-ügyCellulózmadarak az Uruguay folyón ügy: a Nemzetközi Bíróság addig példátlan részletességgel elemezte az egyes szennyezőanyagok esetleges hatását, és a visszafordíthatatlan károkkal fenyegető folyószennyezés esetében megerősítette az elővigyázatosság és az éberség követelményét. Eközben azonban világosan elismerte a fejlődéshez és ezzel az ipari fejlesztéshez fűződő igényt is, vagyis azt, hogy a létező használatok nem élveznek automatikusan elsőbbséget a tervezettekkel szemben, és ha egy új

78

NJ 2 szigorlat 2014

beruházás folyóterhelés a megengedett értékeken belül marad, akkor megvalósítása nem tiltott. (javaslom elolvasni a konkrét ügyet: könyv 378-379 o.)

33. A világűrjog intézményrendszere, alapszerződései és fő csomópontjai (857-902)

A világűr –tevékenység története 1957. október 4. Szputnyik felbocsátása 1958 Explorer felbocsátása 1958 első távközlési eszköz felbocsátása 1959 első katonai műhold felbocsátása 1960 meteorológiai műhold felbocsátása 1960 a Földre épségben visszatérni képes objektum 1961 Jurij Gagarin köre a Föld körül 1968 3 űrhajós megkerüli a Holdat 1969 július 21. Holdra lépés 1971. Szaljut űrállomás Föl körüli pályára áll 1975 első közös űrrepülés 1990 Nemzetközi űrállomás

A világűr intézményrendszere és az alapszerződésekAz űrtevékenység és annak szabályozása nemzetközi és nemzeti síkon is zajlik. A szabályozási keret instant szokásjogként jött létre, és megkülönböztette a világűrt a légtértől, lehetővé téve azt, hogy az államok a világűrben az éppen átrepült vagy megfigyelt állam előzetes engedélye nélkül tevékenykedjenek.1959-ben létrehozták a Világűr Békés Felhasználásának Bizottságát (Világűrbizottságot).18 állam képviselőből 2013-ra 74 lett.A Tudományos és Műszaki Albizottság az űrtevékenység tudományos és technikai elemeivel foglalkozik.A Jogi Albizottság a kül. szerződések és Soft Law-dokumentumok kidolgozásának helyszíne.Több regionális szervezet is létezik pl.: Európai Űrügynökség.Nemzetközi szervezetek és jogszabályok: 5 nagy szerződés

1. Világűrszerződés (Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén 1967.)

2. Mentési megállapodás (Megállapodás az űrhajósok mentéséről, az űrhajósok hazaküldéséről és a világűrbe felbocsátott objektumok visszaszolgáltatásáról 1968.)

3. Felelősségi egyezmény (Egyezmény az objektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről 19752.)

4. Regisztrációs egyezmény (Egyezmény a világűrbe felbocsátott objektumok nyilvántartásba vételéről1974.)

5. Hold- Egyezmény (Egyezmény az államok tevékenységéről a holdon és más égitesteken)

Létezik még Nemzetközi Távközlési Unió és Atomcsend egyezmény is.A világűr főbb csomópontjai:

79

NJ 2 szigorlat 2014

A világűr az égitestek közötti légüres térség. A légtér és a világűr határa a Kármán-vonal. Az univerzum a világegyetem része a világűr is. A világűr res communis omnium usus azaz mindenki által szabadon használható, de senki által nem kisajátítható.A világűrt és az égitesteket az államok a nemzetközi joggal összhangban minden megkülönböztetés nélkül szabadon használhatják és kutathatja, az égitestekhez is szabad a hozzáférés. ennek azonban vannak korlátai.A világűregyezmény: Mindegyik űrtevékenységet folytató állam részese, így érvényesülése biztosítottnak látszik. Hatálya nemcsak a Naprendszerre, hanem az egész univerzumra kiterjed..A holdegyezmény korlátozza területi hatályát a Naprendszerre. A Kármán vonal feletti rész már világűrnek számít. Ha 100 km alatt az állam légterébe lép az objektum az állam szuverén ellenőrzése alá kerül. Ki kell alakítani az áthaladás rezsimjét.A Világűrszerződés szerint az illető objektum és személyzete felett az az állam gyakorol joghatóságot és ellenőrzési jogot, amelynek nyilvántartásában a világűrbe felbocsátott objektum szerepel.A űrállomás elemeit regisztráló államok megőrzik joghatóságukat az adott elem és személyzete felett.A Bogotai nyilatkozat az ún. geostacionárius pályát kívánta szabályozni, melyet az egyenlítői államok fogadták el. A pálya az Egyenlítő fölött mintegy 36. e. km. Magasságban húzódik. Az aláíró államok megkísérelték kiterjeszteni szuverenitásukat erre a pályára, amely fontos és véges erőforrás. A nyilatkozat gyakorlati hatásáról azonban nem beszélhetünk, mert az egyenlítői államok űrtevékenysége minimális.Békés felhasználás: 1957. évi szerződés megköveteli az államoktól, hogy nukleáris fegyvereket vagy bármely másfajta tömegpusztító fegyvert hordozó semmilyen objektumot ne juttassanak fölkörüli pályára, a világűrbe és az égitestekre, valamint azt, hogy a Holdat és más égitesteket kizárólag békés célokra használja.A világűr katonai felhasználása megengedett, amennyiben az nem képezi az erőszak ENSZ Alapokmányban tiltott alkalmazását. Megengedett továbbá önvédelem céljából végrehajtott földi, légi, tengeri katonai akcióknak a világűrből érkező adatokkal, kommunikációval való támogatása. A részleges demilitarizálás alól kivétel a Hold és a többi égitest.Távérzékelés és közvetlen műholdas műsorszórás1. TávérzékelésAktív és passzív távérzékelés létezik.A távérzékelés a majdani felhasználójának értelmezhetetlen adatot szül. A nyers adat a feldolgozás során lesz feldolgozott adat, majd információ. A távérzékelés Janus-arcú tevékenység. kettős természete során az egyik az állam biztonságát növeli, a másik a fenyegetettség érzetét erősíti.A Föld világűrből való távérzékelésének elvei határozat a távérzékelést megengedettnek tekinti, de az érzékelt államnak joga van a rá vonatkozó adathoz vagy információhoz „ésszerű” költségtérítés” ellenében hozzájutni.2. Műholdas közvetlen műsorszórás

80

NJ 2 szigorlat 2014

Az idegen államok a geoszinkron pályán állomásoztatott műholdról immár olyan erős jelet tudtak sugározni, amelynek vételéhez nem kellett speciális vevőállomás, hanem elegendő volt a házi műholdvevő berendezés is.Az ENSZ közgyűlése 1982-ben többségi döntéssel, a fejlett ipari államokat kisebbségbe szorítva elfogadta A Föld körül keringő műholdak nemzetközi közvetlen műsorszórásra való állami használatának elveit.

más ország területére csak annak beleegyezésével sugározható közvetlen televízióadás az államok felelősségi körébe tartozó műsorszórók csak saját területükre

sugározhatnak, kivéve, ha a célzott állam ahhoz ragaszkodikBiztonság az űrben

1. Az űrhajósok mentése, az objektumok visszaszolgáltatásaAz űrhajósok mentésére és az űrobjektumok visszaszolgáltatására vonatkozó 1968. évi megállapodás szerint a joghatósága alá került űrobjektumról a felbocsátót vagy a nemzetközi közvéleményt értesíteni kell, és a területi állam köteles lehetővé tenni, hogy a felbocsátó vagy az üzemeltető a felkutatásban részt vegyen. A meglelt objektumot a felbocsátónak vissza kell szolgáltatni, az űrhajóst haza kell engedni.

2. Környezetszennyezés a világűrbenAz űrszemét a működő műholdakra, űrállomásokra végzetes veszélyt jelenthet. Az űrszemétnek 3 fajtája van:

a működésüket befejezett műholdak az eddigi 10 véletlen vagy szándékos összeütközés során keletkezett törmelék az űreszköz felrobbanása vagy széttöredezése során keletkezett törmelék

Az államoknak arra kell törekedniük, hogy megelőzzék a keringő objektum szétdarabolódását, a pályáról eltávolítsák, megelőzzék a tárgyak leválását.

3. Nukleáris erőforrások használataa lehet más erőforrást kell alkalmazni, ha erre nincs mód, akkor a tervezésnél, a beépítésnél, az üzemeltetésnél, a használatból kivonásnál a nemzetközi sugárzási szabványokat kell alkalmazni. Az erőforrást csak a pályára állás után szabad élesíteni, működésük végén „temető pályára” kell állítani.Regisztráció és űrfelelősség Az űrobjektumok irányítottan vagy véletlenszerűen térnek vissza a földre. Az irányított visszatérés előnye az, hogy a hajtóművek működtetésével olyan belépési szöget lehet elérni, amely a nem túl nagy objektumok elégéséhez, azaz teljes megsemmisüléshez vezet. Az óceánba kell irányítani. Ha az űrobjektumok véletlenszerű visszatérése kárt okoz, helyreállítási felelősség terheli. Az űrjog ezt két intézménnyel éri el: a regisztráció előírásával és a felbocsátó fogalmának kiterjesztő értelmezésével. A felbocsátó állam saját lajstromot vezet az adatokról.Az űrobjektum által okozott károkért az 1972. évi felelősségi egyezmény értelmében a felbocsátó államnak kell helytállnia.A felbocsátó állam az:

amely az űrobjektumot bocsát vagy bocsáttat fel vagy, amelynek területét vagy berendezéseit űrobjektum felbocsátására használják fel

Az egyezmény drákói szigorral szabályozza a Földön. a felbocsátó állam felelőssége abszolút

81

NJ 2 szigorlat 2014

vétkesi felelősség érvényesül a világűrben történő összeütközésnél kivétel, a felbocsátó saját területén saját személyeinek vagy a felbocsátásban

közreműködő külföldieknek okozott kár a kárigényt a károsult állama diplomáciai csatornákon keresztül terjeszti elő

HoldegyezményA meglévő gyakorlat rendelkezéseit kodifikálja, de az űrben tevékenykedő államok nem fogadták el, érvényesülésére kicsi az esély. Hatálya a Naprendszerben található égitestekre és a hozzájuk vezető pályákra terjed ki. Nem képezi a szabályozás tárgyát a világűr és a Föld. Ezek a területek az emberiség közös örökségének, vállalkozásának minősülnek, megfelelő szabályozást kell létrehozni ésszerű és méltányos felhasználásukra. Az egyezmény a kutatást lehetőév teszi, de moratóriumot ír elő a kiaknázásra. Minták gyűjthetőek. Az égitestek és a hozzájuk vezető pályák kizárólag békés célra használhatók. Tilos az ellenséges tevékenység, katonai támaszpont létesítés. Az egyezmény részeseinek kis száma miatt nem vált kötelezővé még szokásjogi úton sem.

34. Az emberiség közös öröksége, az emberiség közös gondja és az UNESCO világörökség (908-943)Az emberiség közös örökségébe tartozó területek és erőforrások nem állnak szuverenitás alatt. A hozzáférés, a használat, a hasznok megosztása attól függ, hogy az adott egyezmény vagy a szokásjog az egységes, absztrakt jogi fogalmat miképpen konkretizálta az adott erőforrásra.A tételes jogban 2 nagy térség minősül az emberiség közös örökségének:

1. a kontinentális talapzaton túli mélytengerfenék, annak altalaja és a rajta, illetve benne található élettelen erőforrások

2. a Hold és a Naprendszer többi égiteste, összes erőforrásukkal és a hozzájuk vezető, ill. azokat övező műholdpályákkal.

Több térség és erőforrás felmerült még, hogy tartozzon ezen csoportba, de nem valósult meg.

Az emberség közös örökségének doktrínájaAmikor doktrínáról van szó, némileg eltérő források és nézetek összegyúrásából adódó „ideáltípust” írunk le, azt, ami a jelenleg létező tanok, normatív szövegek és állami gyakorlat alapján szokásjogként van kialakulófélben.

Az emberiség közös örökségének doktrínájának 3 fő összefüggése és 9 szabálya:Hozzáférés Használat Hasznok megosztása

1. Állami szuverenitás alá nem vonható

4. Csak békés célokra használható

7. Rezsimet kell létrehozni a használatra és a megosztásra

2.A természeti erőforrásokat nem lehet szabadon kiaknázni

5.A tudományos kutatás szabad

8. Az előnyökből az egész emberiség részesítendő

3.Minden állam/egyén részt vehet az igazgatásban/managementjében

6. A környezet hátrányos változtatása tilos

9. Kellő figyelmet kell fordítani a jövő generációkra

82

NJ 2 szigorlat 2014

I. A hozzáférés feltételeiA hozzáférés szabályai azt határozzák meg, hogy államok, nemzetközi szervezetek, illetve jogi és természetes személyek a szuverenitás igényével vagy egyéb módon szerezhetnek-e kizárólag ellenőrzést az emberiség közös öröksége felett és ha nem, ki vehet részt annak igazgatásában.

a) Az állami szuverenitás kiterjesztésének tilalmaAz emberiség közös öröksége (EKÖ) nem vonható szuverenitás alá. Ezt a tételt először az 1970. évi közgyűlési nyilatkozat mondta ki, miután a közjavak fokozódó nemzeti elsajátításának a helyébe a szuverenitás, a kizárólagos állami joghatóság alá vonás tilalma lépett.

b) A természeti erőforrások szabad kiaknázásának tilalmaA helyükről elmozdított ásványok felett lehet tulajdont szerezni, de ennek szabályozottan, egy nemzetközi rezsim keretei között kell végbemennie. Kis mennyiségű anyag tudományos célú elmozdítása megengedett.

c) Részvétel az EKÖ igazgatásábanA hatékonyság a szűk körű részvétel mellett szól, az egyenlőség a teljes körű mellett, az igazságosság megengedi az érdekeltség figyelembevételét.

II. A használat szabályaia) Békés célok

Az 1970. évi ENSZ-nyilatkozat már egyértelművé tette, hogy a mélytengeri tengerfenék kizárólag békés célokra használható. 1970-ben kötött A nukleáris és más tömegpusztító fegyverek tengerfenéken és óceánfenéken, valamint ezek altalajában való elhelyezésének tilalmáról szóló szerződés még csak a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elhelyezését korlátozta, de azt már az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldön túli teljes területen, nem csak a kontinentális talapzaton túl. A Hold-egyezmény ugyanilyen kategorikus, a Hold és az égitestek kizárólag békés célokra használhatóak, nem szabad azokon katonai létesítményeket és erődítményeket, támaszpontokat emelni vagy katonai kísérletet folytatni.

b) A tudományos kutatás szabadságaAz EKÖ térségei nyitottak a tudományos kutatás előtt. A tengerjogi egyezmény 14. cikke szerint „a Területen a tengeri tudományos kutatást kizárólag békés célokra és az emberiség érdekében kell folytatni.”A kutatás szabadságának ésszerű korlátai vannak: az nem zavarhat más legitim használatot, nem okozhat környezetszennyezést és nem járhat a vizsgált objektum indokolatlan, visszafordíthatatlan megváltoztatásával. A kutatás szabadsága mind a tengerjogban, mind a Hold-egyezményben az információk megosztásának kötelezettségével párosul.

c) A környezet hátrányos megváltoztatásának tilalmaA tengerjogi egyezmény a tengeri környezet hatékony védelmét írja elő, de a konkrét szabályok kidolgozását a Tengerfenék Hatóságra hagyja. Két célt tűz ki:

- tengeri környezet szennyezésének és a hasonló kockázatoknak a mérséklését és ellenőrzését,

- a Terület természeti erőforrásainak védelmét és megőrzését, beleértve a tenger növény- és állatvilágába okozott kár megelőzését.

83

NJ 2 szigorlat 2014

III. Az EKÖ kiaknázásából fakadó hasznok és előnyök megosztásaA haszon ebben az értelemben hozzáférést jelent egy véges erőforráshoz (pl. műholdakkal való kommunikációra használt rádióhullámsávhoz) vagy tudáshoz (pl. a sugárzás mértékéről vagy a mélytengeri bányászat mikéntjéről, továbbá valamely káros esemény megelőzéséből is haszon származik.

a) Az EKÖ használatának és kiaknázásának mértéke és módjaEKÖ használata és kiaknázása a kiaknázást megelőzően kialakított rezsim keretei között zajlik. A rezsim nem feltétlenül jelent a Tengerfenék Hatósághoz és a Hatóság tervezett Vállalatához hasonló nemzetközi szervezetet, állhat a hozzáférést, a használatot és a hasznok megosztását konzisztensen és lehetőleg teljeskörűen lefedő normák és szokások összességéből.

b) Az előnyökből az egész emberiség részesítendőAz EKÖ lényege, hogy az EKÖ javaiból nem csak az azokat kiaknázni képes államok és magánszemélyek részesedjenek, hanem valamennyi „közös örökös”, azaz maga az emberiség.

c) A jövő nemzedékek érdekeiA tengerjogi egyezmény nem követeli meg közvetlenül a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételét, csak a környezetvédelmi és az erőforrások racionális használatát elíró rendelkezései révén. Minden olyan rendelkezés, amely az emberiség javáról szól, magában foglalja a jövő nemzedékek érdekeit, hiszen az emberiség nem csak a múltbeli és a jelen generációból áll, hanem fogalmilag magában foglalja az emberiség jövőbeni létét is.

A mélytengerfenéki bányászat és az ökoszisztémák megőrzéseAz EKÖ tengerjogi kodifikációjakor nem volt még ismert, hogy a mélytengerfenék élővilágot is rejt, ezért a tengerjogi egyezmény csak élettelen javakról szól. Az elmúlt két évtizedben kiderült, hogy a mélytengerfenéken olyan élőlények élnek, amelyeknek létéhez nincs szükség sem fényre, sem oxigénre, sem szerves táplálékra, mi több, némelyiknek emésztőrendszere sincs. Ma még eldönthetetlen, hogy mi szolgálja jobban a jövő nemzedékek érdekeit: újabb ásványlelőhelyek feltárása és kiaknázása, avagy a sötét bioszféra sértetlenségének megőrzése és génkincstárak hasznosítása.

Az emberiség közös ügye vagy közös gondja az alábbi egyezményekben található:1992: Éghajlat-változási keretegyezmény - éghajlat változását és annak káros hatásait nevezi1992: A biológiai sokféleségről szóló egyezmény - biológiai sokféleség megőrzését

Alábbi ismérveket hordozza:1. A folyamat/erőforrás sorsa nem lehet a területi állam kizárólagos belügye2. A nemzetközi közösség jogos érdekkel bír az emberiség közös ügyének tárgyában,

akár az éghajlatváltozás megelőzéséről, akár a biológiai sokféleség megőrzéséről van szó

3. Fenyegetés elhárítására szólít fel: valamennyi állam felelős, de a felelősségük a probléma létrehozatalával arányos lehet

84

NJ 2 szigorlat 2014

4. Optimális esetben egyetemes szerződésbe foglalt rezsim szabályozza.Az emberiség közös ügye nem zárja ki, hogy az erőforrásokon tulajdont lehessen szerezni és az államok korlátozhatják más államok és magánszemélyek hozzáférését.

A világörökségaz államok területén található, történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő, egyetemes értékű kulturális és természeti örökség, amelyet az UNESCO megfelelő szerve ilyenként ismert el és a világörökség listájára felvett.1972. évi A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerint a területi állam szuverenitása alatt maradnak, megőrzésük és védelmük az állam és nem a nemzetközi közösség feladata, nemzetközi segítséget kaphat a Világörökség Alapból.

35. A környezetvédelem szervezeti keretei és forrásai (950-971)A nemzetközi környezetvédelem szervezeti keretei

1.) UNEPA nemzetközi környezetvédelem területén nem működik világszervezet, a környezetvédelmi tevékenységek koordinációs központja az ENSZ Környezetvédelmi Programja, amelyet 1972-ben, Stockholmban hoztak létre.Központja a kenyai NairobiFeladata:

globális környezetvédelmi tárgyú cselekvési terv kidolgozása, elemezze a globális környezet állapotát, értékelje a környezeti trendeket, felkészüléshez tanácsot adjon a fenyegető környezeti veszélyekre ösztönözzön a nemzetközi együttműködésre részt vegyen a nemzetközi környezeti jog fejlesztésében és koordinálja a környezettel kapcsolatos ENSZ tevékenységet

Az UNEP vezető testülete 2013 óta, a korábbi Kormányzó Tanácsot a Rió+20 konferencia kezdeményezése alapján felváltó ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlés, amely a részes államok képviselőiből áll és kétévente ülésezik Nairobiban.

2.) GEFUNEP egyes programjait a Globális Környezeti Alapból és néhány a GEF által külön kezelt alapból finanszírozzák. A GEF a fejlett államok által összeszedett pénzekből fejlődő államok környezetvédelmi projektjeit támogatja a klímaváltozás, a biodiverzitás megőrzése, a nemzetközi vizek védelme, a talajpusztulás, az ózonréteg, a szerves szennyezőanyagok és a higanyszennyezés területén. Legnagyobb részben a szegény államok környezetváltozáshoz történő alkalmazkodását, kevésbé környezetpusztító gazdasági működésére való áttérését támogatja. Feladata a két riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének a működtetési is.

3.) Egyéb világszervezetekVilágélelmezési Szervezet (FAO)Meteorológiai Világszervezet (WMO)Tengerészeti Világszervezet (IMO)

85

NJ 2 szigorlat 2014

légtérrel foglalkozó szervezet (ICAO)világűrrel foglalkozó és az ENSZ Közgyűlése által felállított bizottság (COPUOS)

4.) A felek konferenciájaA környezeti szabályozásban alkalmazott keretegyezményekben az aláírók jellemzően létrehozzák a felek konferenciája (COP) plenáris jellegű szervezetet. A COP-k között kevés az együttműködés, amely azt mutatja, hogy lenne igény az UNEP-nél több koordinációs hatáskörrel rendelkező átfogó globális nemzetközi környezetvédelmi szervezetre.

5.) IPCCÉghajlat-változási Kormányközi Testület a globális felmelegedéssel foglalkozik. Nem folytat kutatásokat, összefoglaló jelentéseket tesz közzé a már publikált tudományos szakirodalom alapján.Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (UNEP) 1988-ban hozta létre.Feladata, hogy tudományos, szakmai és társadalmi-gazdasági információk biztosításával segítsen átfogó, objektív és átlátható képet alkotni az antropogén eredetű éghajlatváltozás kockázatairól és hatásairól.Három munkacsoportból és egy leltárkészítő egységből áll, évente egyszer tart plenáris ülést, megvitatja és elfogadja a jelentések tervezeteit, meghatározza a szervezeti egységek feladatait és felállítja munkaterveiket, határoz az IPCC szabályzatáról, alapelveiről és ktgvetéséről.Titkárság székhelye Genfben.Tevékenységének központi eleme az időközönkénti összefoglaló tanulmányoknak az elkészítése, amelyek az éghajlatváltozásról szóló tudás helyzetének felmérésére hivatottak. Jelentéseket egy a kormányok és nemzetközi szervezetek által szakértelmük alapján erre a feladatra kijelölt csoport állítja össze. Az IPCC jelentéseinek objektivitását szigorú, tudományos és szakmai felülvizsgálati folyamat biztosítja (1. jelentések vázlatának véleményezése, 2. módosított szövegek kormányok, szöveg szerzői és a felülvizsgálati szakértők általi véleményezése), végső változat plenáris ülésen történő elfogadásra terjesztése.

A nemzetközi jog forrásai a környezetvédelmi szabályozásban és a szabályozás technikái A. Szerződési jog

A hetvenes években a nemzetközi környezetvédelmi jog azzal a problémával küzdött, hogy nem volt alapvető tudományos kérdésekben szakmai egyetértés (pl. van-e globális felmelegedés vagy nincs). A jogalkotók célja globálisan elfogadható szabályozás kidolgozása és annak elfogadtatása volt, melyet az addigi szerződéskötési technikával az államok között mutatkozó érdekkülönbségek miatt lehetetlennek tűnt létrehozni.

1. KeretegyezményekElterjedt, mint szabályozási technika: pl. határon át terjedő légszennyezés, ózonréteget lebontó anyagokkal és a globális felmelegedéssel is foglalkozó megállapodásokat elfogadó államok.Célja az egyezmény tárgyában létrejövő majdani szabályozás létrehozására szolgáló keretek kialakítása, minél több állam bevonásával.

86

NJ 2 szigorlat 2014

Jellemző szabályozási témakörök:a. a probléma meghatározása

sok állam egyetértését fogalmazza meg, ezzel az egyezmények tudományos, gazdasági és politikai viták végére is pontot tesznek, mivel ezekben a további szabályozást meghatározó alapkérdésekben a keretegyezmény állást foglal.

b. puha kötelezettségvállalásokpolitikai jellegű kötelezettségek, az államok ígéreteit és törekvéseit, együttműködési elkötelezettségét, szándékait és nem jogilag kikényszeríthető kötelezettségeket fogalmaznak meg.

c. fogalmakbizonyos a későbbi szabályozás szempontjából fontos és alapvető tudományos, biológiai, kémiai fogalmak meghatározása, amivel az egyezmények tudományos, gazdasági és politikai viták végére is pontot tesznek.

d. közös célok kitűzéseaz adott környezeti probléma megoldását tűzi ki célul és a megoldás érdekében teendő lépéseket vagy folyamatot is meghatározzák

e. szervezeti keretek meghatározásaA felek konferenciájának (COP) nevezett plenáris szervet bíznak meg azzal, hogy éves üléseiken kötelező intézkedések tervezeteit dolgozzák ki, jegyzőkönyvekbe foglalnak. Titkárság segíti sokszor a munkát, kutató intézetet vagy szervezetet is létrehoznak.

f. további jogalkotás kereteinek kialakításagyakran meghatározzák a további kötelező normál elfogadásának eljárását, normák formáját, kötelező erejét

g. közös pénzalapszervezeti keretek és a kutatások finanszírozására gyakran közös pénzalapot hoznak létre, amelyet a tagállamok előre meghatározott hozzájárulásokkal támogatnak.

2. Mellékletek, listákA jogi tartalmaktól elkülönítve jelenítik meg a technikai, műszaki, tudományos tartalmakat., mely megkönnyíti a szerződés főszövegének a megfogalmazását a diplomatás és a jogászok számára, míg az egyes tudományos szakterületek képviselőinek vitái a mellékletekbe kerülnek. Sokszor veszélyeztetettség foka szerint kerülnek különböző szerződéses mellékletekbe az egyes állat- és növényfajták, területek, folyók, vizek, övezetek stb., melyeke az ún. vörös, sárga vagy kék listák, ahol a színek a kipusztuláshoz való közelséget, azaz a veszélyeztetettséget jelölik.

3. JegyzőkönyvekItt vállalnak konkrét és jogilag is kikényszeríthető kötelezettségeket. (pl. valamilyen káros anyag kibocsátását meghatározott időpontban kibocsátott anyagmennyiséghez mint alaphoz képest milyen időponttal és milyen mértékben kell csökkenteni) Jellemző, hogy a jzőkvekhez általában a keretegyezményeknél jóval kevesebb állam csatlakozik.

B. SzokásjogA 60-as, 70-es évek nemzetközi konferenciái részben római jogi, részben magánjogi, en belül szomszédjogi mintákat és szabályokat vettek alapul. A konferenciákon elfogadott politikai nyilatkozatok lassan egymásra épülve részben szokásjoggá, és de lege ferenda meghatározták a nemzetközi és a nemzeti környezetvédelmi tárgyú jogalkotás irányait is.

87

NJ 2 szigorlat 2014

A környezeti tárgyú szokásjog többnyire bírósági döntésekre alapul (kiemelve 4-et):1. Trail Smelter ügy (1941)

A kanadai területen található és jogszerűen működő ólomkohó az Egyesül Államok területén okozott károkat és terméskiesést.Választottbíróság: Kanada kötelezettsége lett volna annak biztosítása, hogy a területén nem folyik olyan tevékenység, amely más állam területén kárt okoz.A sic utere tuo ut alienum non aedas római szomszédjogi elvet nevezte meg (úgy használd a magadét, hogy a máséban kárt ne okozz), mely számos környezetvédelmi egyezményben is megjelent.

2. Nemzetközi Bíróság az 1970-es évektől nemzetközi vitában hozott döntéseket. A nukleáris fegyverek alkalmazásnak és a velük való fenyegetésnek a jogszerűségéről (1996) meghatározta a környezet fogalmát: nem elvont fogalom, hanem az emberi faj életterét, életminőségét és egészségét jelenti, beleértve ebbe a még meg sem született generációkét is.

3. 90-es évek elején Bős-Nagymaros-ügyA magyar fél arra hivatkozott, hogy részben a környezetvédelem új, a szerződés megkötése után keletkezett normái miatt nem teljesítheti a Csehszlovákiával kötött államközi szerződést, és ezért nem építi meg a Nagymarosnál tervezett vízlépcsőt. Csehszlovákia válaszként egy hosszabb szakaszra terelte a Dunát csehszlovák területre és saját területén üzembe helyezte a vízlépcsőt. Bíróság elutasította a magyar érvelést. Az ítélet kimondta, hogy a környvédelem az energiatermeléssel, hajózással, az árvíz és jég elleni védekezéssel egyenrangú cél, ezért mindegyik cél teljesítését el kell érni a felek által folytatandó tárgyalásokon.

4. Argentína és Uruguay vitája a Pulp-Mills-ügybenA vita tárgya az volt, hogy 2003-tól több fafeldolgozó üzem kapott létesítési engedélyt az Uruguay folyó mentén és ez argentin vélemények szerint a folyó szennyezéséhez vezethetett. A Nemzetközi Bíróság a 2010-ben hozott ítéletében megállapította, hogy Uruguay a fennálló tájékoztatási-egyeztetési kötelezettségeit megszegte, de általános nemzetközi jogi kötelezettségek megsértését nem állapította meg. A bíróság tisztázott számos kérdést, pl. a környzetei hatásvizsgálat kötelezettségének terjedelmét és pl. az espooi egyezmény3

alkalmazhatóságának kérdéseit is.

A környezeti tárgyú szokásjog másik része politikai nyilatkozatokból nőtt ki, illetve néhány fontos előzményre alapul. Három fontos szabály:

1. Szennyező fizet elv, 1972-ben OECD dolgozta ki stockholmi nyilatkozat OECD-tagállamok jogába EUMSZ 192. cikke: a környezethasználat ktgeit a környezethasználónak kell viselnie.

2. Megkülönböztetett felelősség elve: a környezethasználat, illetve annak korlátozása során a fejlettebb és gazdagabb államok nagyobb felelősséget és terhet kötelesek viselni, mint a szegény és a fejletlen államok. Stockholmi nyilatkozat 1982. évi

3 Az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991-ben Finnországban aláírt egyezmény az elővigyázatossági elv gyakorlati kifejeződésének tekinthető. Az egyezmény alapján a feleknek meg kell tenniük „a szükséges jogi, közigazgatási vagy egyéb intézkedéseket az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására”. A területen beruházást tervező fél köteles a döntés előtt környezeti hatásvizsgálatot végezni, melynek eredményéről tájékoztatnia kell az érintetteket

88

NJ 2 szigorlat 2014

tengerjogi egyezmény 1987. évi montreali jegyzőkönyv éghajlat-változási keretegyezmény.

3. Környezeti információhoz való hozzáférés:a. a környezetet érintő döntések esetében az érintetteknek az információhoz

megfelelő szinten hozzáférést kell biztosítanib. nyilvánosságnak részvételi lehetőséget kell biztosítani a környezetet érintő

döntések előkészítésében és a döntésekben isc. közigazgatási és bírósági jogorvoslat lehetőségét az érintetteknek

biztosítani kell

36. Az atmoszféra, az ózonpajzs és az éghajlat védelmét szolgáló szabályok (972-1004)A. Az atmoszféra védelme

1979-ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának égisze alatt írták alá A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló keretegyezményt: lengyel és német barnaszéntüzelés miatt Skandináviában elviselhetetlenné váló savas esők kényszerítették ki. Fejlett államokra korlátozódik és regionális egyezménynek tekinthető. Jelenleg nincs globális és átfogó levegőminőség-védelmi egyezmény. Politikai cél a levegőszennyezés elleni küzdelem, az államok felelősségéről a kár tekintetében nem tartalmaz rendelkezéseket.Levegőszennyezés olyan káros következményekkel járó anyagok vagy energiák ember által közvetlenül vagy közvetve történő levegőbe juttatása, amelyek veszélyeztetik az emberi egészséget, ártalmasak az élőlényekre és az ökoszisztémára, az anyagi javakra, vmint csökkentik vagy akadályozzák a környezet által nyújtott kikapcsolódási és más jogszerűen megengedett lehetőségek kihasználását.A keretegyezmény a szerződő felek számára puha, politikai jellegű kötelezettségeket ír elő:

- információcserén és konzultációkon nyugvó stratégiák és politikák kidolgozása- információcsere a levegőszennyező anyagok kibocsátása elleni küzdelem céljából- konzultáció a szennyező ás a potenciális érintettek között az országhatárokon

túlnyúló levegőszennyezés tényleges veszélye esetén kutatási és fejlesztési együttműködés

- részvétel a „levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program” megvalósításában és továbbfejlesztésében, amelynek hosszú távú finanszírozásáról 1984-ben jegyzőkönyvet fogadtak el.

Az egyezmény megvalósításáért az Európai Gazdasági Bizottság Környezeti Kormánytanácsadók testületének keretén belül, a szerződő felek képviselőiből alakult végrehajtó szerv felelős. Legalább egyszer évente ülést tart. Feladata: egyezmény végrehajtásának figyelemmel kísérése, egyezmény végrehajtása érdekében munkacsoportok létrehozása. 8 jegyzőkönyv: 1. megfigyelési program finanszírozásáról rendelkezett, továbbiakban egyes szennyező anyagok kibocsátásának korlátozását kívánták meg1991 – Genf – az illékony szerves vegyületek kibocsátásának szabályozására és az országhatárokon túlnyúló mozgásra vonatkozó: részletes célokat és menetrendet is meghatározták1994 – Osló: a kénkibocsátás további csökkentésére vonatkozó

89

NJ 2 szigorlat 2014

1998 Aarhus – a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok kibocsájtásának, valamint a mérgező nehézfémek kibocsátásának szabályozásáról.2009-ben módosították.1999 Göteborg – savasodás, eutrofizáció (vízben a növények elszaporodása többlettápanyag hatására) és a talaj menti ózon képződésének mérséklésére törekszik2012-ben módosították.1997-ben a jegyzőkönyvek végrehajtását felügyelő bizottságban egyesítették a különböző kontrollszerveket:

9 részes állam képviselőiből áll, általános javaslatokat tehet megvizsgálhat egyes államok jogsértését állító panaszokat kötelező döntést nem hozhat, szankciót nem rendelhet el

B. Az ózonpajzs védelmeA sztratoszferikus ózonrétegnek fontos szerepe van a Földet célzó ultraibolya-sugárzás kiszűrésében, ennek révén a sugárzás nem éri el a Föld felszínét, ami lehetővé teszi a földi életet.1985. Bécs – a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló keretegyezmény (hatályba lépés 1988). A szerződő felek azt vállalták, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az ózonréteget módosító emberi tevékenységek káros hatásainak mérséklése érdekében, megállapodtak egy titkárság felállításában és egy vitarendezési mechanizmusban.1987. Montreal - az Ózonréteget lebontó anyagokról szóló jegyzőkönyv elfogadása: konkrét kötelezettségetek tartalmazott. A jegyzőkönyv módosításai előbbre hozták a legveszélyesebb anyagok kivonásának határidejét, új anyagokat is a szabályozott anyagok közé sorolták és bizonyos anyagokat betiltottak. Végrehajtást ellenőrző testületet is létrehoztak, a szabályok nem teljesítésére eljárási szabályokat hoztak létre. Az egyezményben említett anyagokat tilos a környezetbe juttatni vagy gyártani. Tilos meghatározott anyagokat tartalmazó vagy azokkal azonos üzemelő termékeket és berendezéseket külön hatósági engedély nélkül importálni vagy forgalomba hozni. A szabályozott anyagokat jogszerűen használóknak évente el kell számolniuk arról, hogy a szabályozott anyagot hogy használták fel, az anyagmennyiség fogyásának okairól részletes beszámolót kell adniuk. A felhasznált anyagot zárt technológiával vissza kell gyűjteni és meg kell tisztítani, regenerálni vagy ártalmatlanítani kell.

C. ÉghajlatváltozásA Föld éghajlata gyorsan változik. A változás egyik fontos eleme a globális felmelegedés, a valószínű következménye:

- Északi-sarki állandó jég és gleccserek eltűnése

- tengerszintek jelentős növekedése: elsősorban szigetek és tengerparti övezetek víz alá kerüléséhez vezethet, egyes övezetek jelentősen felmelegedhetnek vagy lehűlhetnek

- sarkvidéki jég visszaszorul

- egyes területek elsivatagosodnak,

- más területek csapadékosabbá válnak

90

NJ 2 szigorlat 2014

Éghajlat változékonyabbá válik, légkörzés (uralkodó szelek iránya) megváltozik, egyes tengeri államok legyengülhetnek vagy leállhatnak.A globális felmelegedés a földi légkör hőmérsékletének növekedése. az üvegházhatás mechanizmusa ábraÜvegházhatás fokozódik, mert a földi légkörben megnő a széndioxid és más hasonló gázok koncentrációja. A globális felmelegedés részben az emberi tevékenység következménye (széndioxid tartalmú tüzelőanyagok eltüzelése, erdőirtás, ipari tevékenység, extenzív nagyüzemű mezőgazdálkodás).Az éghajlatváltozással az ENSZ először 1988-as és 1989-es határozataiban foglalkozott, melyekben az éghajlatváltozást az emberiség közös gondjának minősítette és konferencia összehívására szólította föl. 1989-ben írták alá a Környezetről szóló hágai nyilatkozatot, melyben új intézmény létrehozására szólították fel az államokat.1992-ben elfogadott Éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény: emberi eredetű (antropogén) üvegházgáz-kibocsátás korlátozásával a légköri koncentráció stabilitását tűzte ki célul, amely nem jelent veszélyt az éghajlati rendszerre.központi döntéshozó szerve: Felek Konferenciájapénzügyi háttér: Globális Környezetvédelmi Alap (1574)Puha kötelezettségek:

1. időszakonként nemzeti jelentések készítése egyes emberi eredetű üvegházgázok kibocsátásáról

2. éghajlatváltozás mérséklésére irányuló nemzeti programok kidolgozása3. előmozdítják az üvegházgázokat elnyelő erdőkkel és növényzettel való fenntartható

gazdálkodást4. elősegítik az éghajlatváltozásra vonatkozókutatást, információcserét és oktatást

A fejlődő állomok részére az egyezmény nem fogalmazott meg kötelezettségeket, a fejlett államok kötelezték magukat, hogy vezető szerepet vállalnak az emberi eredetű kibocsátás „tendenciájának módosításában” és az éghajlatváltozás enyhítésére nemzeti programot fogadnak el és hajtanak végre. A közepesen fejlett szocialista országok azt vállalták, hogy a fejlődő országok számára pénzügyi forrásokat nyújtanak, a fejlett államok évente jelenik az üvegházgáz kibocsátásának mértékét.

D. Kiotói jegyzőkönyv1997: országonként lebontott, jogilag kötelező előirányzatoknak megfelelően csökkentsék az üvegházgáz-kibocsátásukat. A jegyzőkönyv részeseinek 2008-2012-re átlagosan 5%-kal kellett csökkenteni hat üvegházhatású gáz kibocsátását.Rugalmassági mechanizmusok bevezetése: tagállamok számára megkönnyíti, hogy azok a kibocsátás csökkentési kötelezettségvállalásaikat teljesítsék. Egyes államok kibocsátása együtt vehető számba, lehetőség nyílt arra, hogy az EU egyes tagállamai kevésbé csökkentsék kibocsátásukat, ha más tagállamok viszont jelentősebb kibocsátás csökkentést hajtanak végre. Lehetőség van a kibocsátási kvóták eladására és vételére is, így egyes országok megvehetik más ország fel nem használt kibocsátási kvótáját.

91

NJ 2 szigorlat 2014

USA-ban (szövetségi szinten nem, de városi, állami és államok szintjén igen) és EU-ban vállalatok is vehetnek és adhatnak kibocsátási kvótákat. EU-ban ingyenesen kiosztotta a szennyezők között a kibocsátási kvótákat. 2005 óta erdőirtások és erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentésére is hangsúly került.

2007-ben tárgyalások kezdődtek új mechanizmusról: Bali – USA is elfogadta a zárónyilatkozatot2009. Koppenhága – nem jött létre, de az volt a cél, hogy a Föld átlagos hőmérséklete ne növekedjen évente átlagos 2 foknál többel. Ehelyett azt fogadták el, hogy 2020-ra a fejlett államok kibocsátás-csökkentési kötelezettséget vállalnak, míg a fejlődő államoknak csak olyan lépéseket kell tenniük, amelyek csökkentik a kibocsátásuk növekedését.2011. Durbani – 2015-ig kellene kidolgozni egy jogilag kötelező megoldást, amely 2020-ban lépne hatályba ás a legnagyobb kibocsátókat (Egyesült Államok, Kína, India, Brazília) CO2

csökkentésre kényszerítené.2012. Dohai – 2020-ig meghosszabbították a kiotói jegyzőkönyv szabályainak alkalmazását2013. Varsó – 2015-ben Párizsban elfogadják a kiotói mechanizmust felváltó új megoldást, mely 2020-ban lépne hatályba.A globális felmelegedés ügyében nem sikerült tartalmilag is átfogó és kikényszeríthető nemzetközi jogi mechanizmust kialakítani és nem sikerült a globális széndioxid-kibocsátást csökkenteni.

37. A flóra és a fauna védelme, a különös veszélyes tevékenységek szabályozása (1019-1042)

Szabályozás célja: fauna és flóra, mint erőforrás kiaknázásának szabályozása élővilág vagy egyes fajok megóvása, populációk fogyásának akadályozása (vadászat,

halászat, gyűjtés, felhasználás, kereskedelem korlátozásával vagy tiltásával) állatok/növények, mint élőlények jogainak védelme

Szabályozási technikák:1. Egyes fajok védelme

Denevéreket, bálnákat, fókákat védő egyezmények.1946: Nemzetközi bálnavadászati egyezmény aláírása Washingtonban. Bizottság célja egyes bálnafajok védelme és a bálnakereskedelem korlátok közé szorítása; cselekvési terv éves felülvizsgálata; bálnákkal és bálnavadászattal kapcsolatos tanulmányok készítése; bálnavadászat ellenőrzése. Az egyezmény a bálnavadászat két fajtáját különbözteti meg: kereskedelmi és tudományos célú. Egy-egy állam csak akkor adhat engedélyt tudományos célú vadászatra, ha meghatározza annak feltételeit, kifogható bálnák dbszámát és fajtáját. Köteles az

92

NJ 2 szigorlat 2014

engedélyeket bejelenteni a Bizottságnak, illetve megosztani a vizsgálódások tapasztalatait a Bizottság (IWC) által kijelölt testülettel.

2. Állatok és növények élőhelyeinek védelmeAz a megfontolás, hogy az élőlények pusztulásának egyik fő oka, hogy az intenzív mezőgazdasági termelés és az erdőirtás miatt elfogy az élettér és eltűnnek azok az élőhelyek, ahol az élőlények élhetnek. Az élőhelyek védelme tehát az élőlények védelmét szolgálja. Legfontosabb szerződések közül 3 egyezmény:

1971. Ramsar – Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízimadarak élőhelyeiről, 1975-ben lépett hatályba. Tartalmazza a részes államok nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeinek jegyzékét. Jelenleg több, mint 200 millió hektárt lefedő, 2100 helyszínen csak olyanok szerepelnek, melyek ökológiai, botanikai, állattani és víztani szempontból nemzetközileg is jelentősek. Magyar helyszínek a Balaton, Hortobágy, Velencei-tó és a Fertő-tó is.

A részes államoknak a listán szereplő élőhelyeket természetvédelmi területté kell nyilvánítani és értesíteniük kell a Nemzetközi Természetvédelmi Uniót minden olyan ökológiai változásról, amely ezeket az élőhelyeket szennyezés, emberi beavatkozás következtében érinti vagy veszélyezteti.

Erdők védelmét biztosító egyezmények – 2006. Trópusi fa-megállapodás Fő célja, hogy a Baktérítő és Ráktérítő közötti övezetben megvalósuló erdőgazdálkodás fenntartható pályára állítsa, figyelembe véve mind az exportőrök, mind az importőrök érdekeit.

Elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezmény – különösen Afrikában védi az érintett ökoszisztémákat.

3. Állatok vándorlásuk során védő egyezmények1979. Bonn – A részes államok kötelesek megőrizni, ahol ez megoldható, helyreállítani azokat az élőhelyeket, amelyek a fajok kipusztulásának megelőzése szempontjából fontosak, minimumra csökkenteni minden olyan tevékenységet, amely gátolja vagy megakadályozza a fajok vándorlását.

4. Veszélyeztetett fajokkal folytatott kereskedelem korlátozása1973. Washington – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről. Cél, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei kipusztuljanak.3 függelék:

- kipusztulással fenyegetett, amelyek példányainak kereskedelmét különösen szigorúan kell szabályozni, csak rendkívüli körülmények között engedélyezhető.

- olyan fajokat sorol fel, amelyeket nem közvetlenül fenyeget a kipusztulás, azonban ennek bekövetkezése valószínűsíthető, amennyiben az ilyen fajok kereskedelmét nem vetik alá szigorú szabályozásnak.

- azon fajok felsorolása, amelyekről a részes felek bármelyike a többi részes fél együttműködését igényli a kereskedelem ellenőrzésében.

93

NJ 2 szigorlat 2014

Első két eset csak engedélyek birtokában lehetséges, melynek megadásához szigorú feltételek vannak. Minden részes államnak időszakos jelentést kell készíteni az egyezmény végrehajtásáról, amelyet a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni.

5. Biológiai sokféleség védelme1992. Rio de Janeiro – Biológiai sokféleség egyezmény célkitűzése nem egyes fajok védelme, hanem azok sokféleségének megőrzése. A biológiai sokféleség az élőlények közötti változatosságot jelenti és magában foglalja a fajokon belüli és közötti sokféleséget, valamint maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét.Legfőbb döntéshozó szerv a Részes Felek Konferenciája, kétévente van a találkozó. Pénzügyi támogatást a Környezeti Világalap (1561) végzi.2000. Biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv – élő, genetikailag módosított szervezetek nemzetközi forgalmát szabályozza.2010-ben írták alá a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és az ezek felhasználásából eredő előnyök fair és méltányos megosztásáról szóló jegyzőkönyvet, mely az őshonos népek, területi állam közötti érdekösszeütközés rendezését célozza és az őshonos népek pozícióit erősíti.

Különösen veszélyes tevékenységek1. Veszélyes hulladék kezelése

A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989-ben aláírt bázeli egyezmény. Célja, hogy a veszélyes és egyéb hulladékot abban az államban ártalmatlanítsák, ahol azok keletkeztek, ha azt a környezetet nem veszélyeztető, hatékony hulladékgazdálkodás lehetővé teszi. Az egyezmény alapján a részes államoknak meg kell tiltaniuk a veszélyes és egyéb hulladékok exportját, ahol az ilyen hulladékok importját tiltják. Az exportáló államnak értesítenie kell az érintett államok illetékes hatóságait a veszélyes és egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításáról.

2. Ipari balesetek1992. Ipari balesetek országhatárokon túli hatásairól szóló egyezmény – Ipari baleset olyan esemény, amely veszélyes anyagokkal folytatott tevékenység során bekövetkezett ellenőrizhetetlen folyamat eredménye és amely valamely létesítményben, pl. gyártás, felhasználás, tárolás, kezelés vagy ártalmatlanítás közben következik be. Az egyezmény veszélyes tevékenységnek azt a tevékenységet tekinti, amely során egy vagy több veszélyes anyag van vagy lehet jelen a küszöbértékeket elérő vagy azt meghaladó mennyiségben. Az egyezmény nem vonatkozik a nukleáris balesetekre, közúti, vasúti és a tengeren bekövetkezett balesetekre sem. Az államok:

együttműködnek az emberek és a környezet ipari balesetekkel szembeni védelme érdekében,

azonosítják a veszélyes tevékenységeket, intézkedéseket hoznak az ipari balesetek megelőzésére felkészülnek a veszélyhelyzetekre a bekövetkezett ipari balesetekről értesítik a saját és a határokon túli lakosságot.

Az atomerőművi baleseteket, illetve a nukleáris anyagokkal kapcsolatos sugárbalesetek kapcsán számos nemzetközi egyezményt fogadtak el

94

NJ 2 szigorlat 2014

39. A nemzetközi emberi jogi védelem jellemzői, és az emberi jogi szerződések sajátosságai (1057-1073)

Az emberi jogok objektív kötelezettséget teremtenek, teljesítésük nem tehető függővé attól, hogy az adott egyezményben részes más államok betartják-e, amit vállaltak. Ennek oka, hogy a nemzetközi emberi jogi kötelezettségek elsősorban nem a többi részes állammal, hanem azok polgáraival, illetve a joghatóságuk alatt álló más személyekkel szemben keletkeznek.Az államok belső joghatósága és a nemzetközi védelem kapcsolatát az alábbi elvek jellemzik:

1. egyetlen állam sem utasíthat vissza emberi jogi bírálatot arra való hivatkozással, hogy az belső joghatósági körébe történő beavatkozást jelent.

2. Az emberi jogok tiszteletben tartásáért a belső jogalkotó és alkalmazó szervek viselik a fő felelősséget.

3. A nemzetközi védelem kiegészítő jellgéből következően a nemzetközi panasz előterjesztése előtt minden rendelkezésre álló és hatékonynak tekinthető jogorvoslatot ki kell meríteni vagy meg kell azt kísérelni.

4. A panaszok vizsgálata során el kell kerülni a párhuzamos nemzetközi eljárásokat.

5. Egy nemzetközi jogi kötelezettségvállalás nem szolgálhat alapul egy szélesebb jogot biztosító belső szabályozás lerontására, mivel a nemzetközi jogi védelem célja a védelem megerősítése és nem korlátozása.

Az emberi jogok nemzetközi védelme univerzális szinten az ENSZ keretében, regionális szinten más nemzetközi szervezetek (Európa Tanács, Amerikai Államok Szervezete, Afrikai Unió) keretei között valósul meg.Jogforrási szempontból az emberi jogok nemzetközi védelmében a fő szerep a nemzetközi egyezményeké.Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata szokásjogi úton kötelezővé vált. Az emberi jogi szerződéseket általános (jogok széles körét foglalja magában) és speciális egyezményekre (meghatározott emberi jogok érvényesülését kívánják előmozdítani) lehet osztani. Az emberi jogokat jogi és politikai intézmények védik. A jogi védelmet nyújtó intézmények 1-1 emberi jogi nemzetközi szerződés végrehajtása felett örködnek. Független szakértők állnak és meghatározott nemzetközi szervezetekhez kötődnek. A nemzetközi emberi jogi bíróságokat felhatalmazták kötelező döntések meghozatalára, a szakértői bizottságokat nem.Az emberi jogi szerződések sajátosságai

A) Fenntartások tételének korlátozottságaAz emberi jogi szerződések jelentős részéhez fenntartást lehet fűzni, mint más nemzetközi jogi egyezményekhez. Államokat arra bátoríthatja, hogy elkerüljék a valódi kötelezettségvállalást.Az emberi jogi egyezményekhez fűzött, meg nem engedett fenntartások kezelése két módon lehetséges. Hagyományos nemzetközi jogi felfogás szerint, amenyniben az állam olyan fenntartást test, amely nem összeegyeztethető a megkötni kívánt nemzetközi egyezménnyel,

95

NJ 2 szigorlat 2014

akkor valójában nem jön létre egyező akaratnyilatkozat a fenntartást tévő és a többi szerződő fél között. Az Emberi Jogok Európai Bírságának Loizidou-ügyben hozott ítéletéből ugyanakkor az következik, hogy az emberi jogú szerződéseknél a meg nem engedett fenntartást figyelmen kívül kell hagyni és az állam az ilyen fenntartás nélkül válik a szerződés részévé.Ennek alapján az optimális megoldást a fenntartások tételének kezelésére az jelenti, ha az egyezmény végrehajtásának felülvizsgálatát végző, független szakemberekből álló testület döntene az adott fenntartás megengedhetőségének kérdésében és a panaszra indult eljárásban figyelmen kívül hagyná a nem megengedett fenntartást vagy értelmező nyilatkozatot. Ha az adott testületnek nincs kötelező döntési jogköre, a jelentések vizsgálata után felszólíthatná a részes államokat a fenntartás visszavonására vagy módosítására. Kifogást is lehet emelni.

B) A szerződésértelmezésAz egyes emberi jogi szerződések végrehajtását ellenőrző testületek végzik az egyezmények értelmezését. Az értelmezés során egyes testületek kiemelt figyelmet szentelnek a teleologikus értelmezési módszernek.

C) Az emberi jogok korlátozhatóságaA jogok korlátozása a nemzetközi szerződésbe foglalt politikai és polgári jogok esetében mások jogai és közösség meghatározott érdekei alapján megengedett. Különbséget szükséges tenni a korlátozásokkal kapcsolatban az állam és társadalom normális működése és a szükségállapot között.Normális körülmények között az emberi jogok korlátozhatóság szempontjából három csoportba sorolható:

- abszolút, nem korlátozható jogok (kínzás és embertelen vagy megalázó elbánás tilalma)

- bizonyos korlátozásokkal érvényesülő jogok (személyes szabadsághoz való jog)

- arányosság elvének figyelembevételével korlátozható jogok (véleményszabadság, ami akkor korlátozható, ha van olyan nyomós érdek, mely a konkrét esetben ezt indokolja)

Ha egy emberi jog az arányosság elvét követve korlátozható, akkor a korlátozásnak anyagi értelemben törvényen kell alapulnia, egy demokratikus társadalomban szükségesnek kell lennie, meghatározott célt kell szolgálnia, arányban kell állnia a korlátozással elérni kívánt céllal.Szükségállapotban az emberi jogok messzebb menően korlátozhatóak. A törvényes kormány háború vagy a nemzet létét fenyegető veszélyhelyzet miatt szükségállapotot hirdetve az adott egyezmény felügyeletét ellátó testület határozott időre felfüggesztheti egyes jogok alkalmazását (derogáció).

D) A felmondásAz emberi jogi kötelezettségek az államok joghatósága alatt álló személyek irányában állnak fenn, logikus lenne, ha az emberi jogi egyezmények kizárnák a felmondás lehetőségét. Az egyezmények meghatározott eljárási feltételek teljesítése esetén általában lehetővé teszik a felmondást.

E) A végrehajtás ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokA szakértői testületekhez kötődő mechanizmusok:

96

NJ 2 szigorlat 2014

1. Jelentéstétel: tipikus és minden szerződő fél számára kötelező forma.3-5 évente kötelező jelentést kell készíteniük, tényleges állapotot le kell írniuk, különös figyelemmel a beszámolási időszakban következett változásokra,2. Helyszíni vizsgálat: az ellenőrzést végző szakértői testületeek munkacsoportja helyszíni látogatások során tájékozódhat.3. Egyéni panaszos eljárás: a panasz előterjesztésének előfeltétele az egyéni, állítólagos áldozati státus és a hazai jogorvoslatok kimerítése.4. Kollektív panaszos eljárás: szükséges a külön elfogadás. reprezentatív érdekvédelmi szervezetek terjeszthetnek elő panaszt a sérelem tömeges jellege miatt,5. Államközi panaszos eljárás: a részes államoknak külön el kell fogadniuk az ellenük irányuló államközi panasz lehetőségét. a legtöbb ilyen eljárás békítő jellegű.6. Tanácsadó véleményezési eljárás: segítő mechanizmus , amelyet az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága alkalmaz.40. Az emberi jogok védelme az ENSZ-ben: az egyetemes nyilatkozat, az intézmények és a végrehajtási mechanizmusok (1074-1088, 1094-1097)A) Az ENSZ AlapokmányaA szervezet egyik célja, hogy előmozdítsa „az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartását”, illetve az ennek céljából kialakítandó nemzetközi együttműködést”. Az emberi jogok területén megjelenik a megkülönböztetés tilalma, kitér az Alapokmány az emberi jogok tiszteletben tartására is.

B) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata1948 – megerősítette és értelmezte az Alapokmánynak az emberi jogok tiszteletben tartását kimondó alapnormáját. A nyilatkozat az alapnorma által védett jogok katalógusát tartalmazta és feltárta azok tartalmát is, alapjául szolgált a későbbi emberi jogi tárgyú ENSZ-kodifikációnak is. A nyilatkozat tartalma a többségi felfogás szerint, szokásjogi úton kötelezővé vált. Ennek bizonyítéka, hogy szövegét számos, elsősorban fejlődő állam építette be az alkotmányába. A szokásjogi jelleget az ENSZ 1968. évi teheráni emberi jogi konferenciája is megerősítette. A nyilatkozat univerzális és természetjogi jellegű, minden ember veleszületett jogait foglalja össze. Garantálja az egyén jogait, de az egyénnek a közösséggel szembeni kötelezettségeire is utal. Védi a polgári és politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok széles körét. Kimaradtak a kisebbségek jogai és az önrendelkezéshez való jog. A nyilatkozat az emberi jogok érvényesülését nem csupán a belső politikai viszonyok, hanem a nemzetközi kapcsolatok megfelelő minőségéhez is kapcsolja.C) Az ENSZ emberi jogi intézményei

1. Emberi Jogok Bizottsága (1996-2006)1946-ban állították fel az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (GSZT) segédszerveként abból a célból, hogy az emberi jogok védelmével kapcsolatban ajánlásokat, javaslatokat készítsen, nemzetközi jogi egyezmények kidolgozásában vegyen részt.Kiemelkedő szerepe volt az ENSZ politikai testülteihez kötődő emberi jogvédelmi mechanizmusok kialakításában. A testület felhatalmazást kapott egyéni panaszok kivizsgálására is. A bizottság az emberi jogok tömeges és módszeres megsértése esetén

97

NJ 2 szigorlat 2014

indíthatott vizsgálatot és tehetett javaslatot a GSZT-nek. Az ún. különleges eljárások lehetővé tették egyes országokra (Chile) vagy fontosabb kérdésekre (eltűnések) összpontosító eseti munkacsoportok felállítását, tematikus (pl. vallási intoleranciával foglalkozó), illetve egyes országokat (Afganisztán, Kuba) figyelő raportőrök kinevezését.Államokból tevődött össze. A megválasztásnak nem volt előfeltétele az, hogy az érintett országok élén járjon az emberi jogvédelem, így a bizottságba folyamatosan bekerülhettek olyan államok (Szaúd-Arábia) is, melyek maguk is kirívó jogsértéseket követtek el.

2. Emberi Jogi Tanács (2006-)Emberi Jogok Bizottsága helyett . A tanács tagjává csak olyan állam választható, amely megfelel az emberi jogok védelme terén támasztott követelményeknek. A saját magukat jelöltetőknek mindössze olyan önkéntes vállalásokat kell tenniük, amely nem keletkeztetnek jogi kötelezettséget. Így a vállalások súlya és érdemi volta nagyban függ az érintett állam tényleges elkötelezettségétől. Az emberi jogokat visszatérően, módszeresen és súlyosan megsértő tagállamok kizárását emellett lehetetlenné teszi az, ha az adott (pl. afrikai) földrajzi csoportban a választáson nem jelölteti magát több állam, mint ahány hely a csoport számára rendelkezésre áll.Hatásköreinek felülvizsgálatára és olyan ajánlások megtételére is felhatalmazást kapott, amelyek a meglévő mechanizmusokat fejlesztik, ésszerűsítik. Új elemként a felülvizsgálat során megjelent az ún. általános és rendszeres emberi jogi felülvizsgálati eljárás is. A tanács pártatlan, megbízható információk alapján, négyéves ciklusban valamennyi ENSZ-tagállamra kiterjedően, az érintett államok bevonásával rendszeresen felülvizsgálja azok emberi jogvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.A felülvizsgálati eljárás során a tanács bármely forrásból, pl. ENSZ-testületektől vagy civil szervezetektől származó jelentéseket, információkat is tanulmányozhat. Ajánlással zárul, amely az érintett államot semmire sem kötelezi. Előny, hogy kilátásba helyezi olyan államok emberi jogvédelmi teljesítményének vizsgálatát is, melyek eddig esetleg sikerrel elkerülték a nemzetközi kontrollt. A felülvizsgálat és a megfogalmazott ajánlások felületesek maradnak.Az Emberi Jogi Tanács az egységesített, általános panaszeljárás keretében tudomására jutott, bárhol megtörtént, széles körű emberi jogsértések kivizsgálására és a megfelelő ajánlások megtételére jogosult. Az eljárás két szakaszból áll:

1. elfogadhatósági szakasz: méltányos földrajzi képviselet elve alapján kiválasztott 5 szakértőből álló, ún. Panasz-munkacsoport feladata a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy politikai indíttatású, belső jogorvoslatok kimerítését mellőzve benyújtott, névtelen, visszaélésszerű, más nemzetközi testületek által már vizsgált panaszok kiszűrése.

2. Az érdemi szakaszban a Válság-munkacsoport vizsgálja meg a kérelmeket, jelentést készít róluk a tanácsnak. Megfigyelés alatt tarthatja a válsághelyzetet, további információkat kérhet az érintett államtól, független szakértőt nevezhet ki a válsághelyzet monitorozására és jelentés elkészítésére, javasolhatja az ENSZ emberi jogi főbiztosának bevonását vagy akár meg is szüntetheti az eljárás bizalmi jellegét.

3. Emberi jogi főbiztos

98

NJ 2 szigorlat 2014

1993-ban létrehozott tisztség. Feladata az ENSZ emberi jogvédelmi mechanizmusainak összehangolása, továbbfejlesztése, az emberi jogi diplomáciai tevékenység keretében pedig az emberi jogi szerződések minél szélesebb körű ratifikációjának és végrehajtásának elősegítése.Hivatala a céloknak az elérése érdekében koordinálja az ENSZ emberi jogi képzési és kommunikációs tevékenységét. Regionális hivatalokat, tanácsadó szolgálatot, megfigyelő rendszert működtet, mely válsághelyzetek (előre)jelzésében és kezelésében nyújt segítséget a vonatkozó ENSZ-szerveknek. Jelentéseket készít, javaslatokat tesz az adott válsághelyzetre vonatkozó konkrét lépések megtételére.

D) Az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi egyezményekAz általános egyezmények alapján a részes államok valamennyi joghatóságuk alatt álló személy számára, az egyezményben foglalt kötelezettségvállalás jellegétől függően biztosítják, illetve törekednek azok előmozdítására.Az egyezmények egy része az emberi jogok széles körének védelmére törekszik azáltal, hogy jellemzően számos, azonos típusú egyes meghatározott jogok védelmét helyezik a középpontba.

E) Végrehajtási mechanizmusokAz ENSZ emberi jogvédelmi egyezményeinek végrehajtását az egyezmények által felállított szakértői bizottságok felügyelik. Kivétel ezalól A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezmény, melynek felügyeletére az ENYSZ Menekültügyi Főbizottsága hivatott.Az egyes emberi jogi egyezmények végrehajtásának felügyeletére felállított szakbizottságok tagjait az adott egyezményben részes államok független szakértők közül választják, amivel az általuk lefolytatott eljárások pártatlanságát, szakszerűségét kívánják biztosítani.Az egyes emberi jogi ENSZ-egyezmények a végrehajtás ellenőrzésére általában két alapvető ellenőrzési mechanizmust intézményesítenek, az államok által időszakosan benyújtott jelentések vizsgálata, valamint az államközi panaszok benyújtása. Egyes egyezmények emellett lehetővé teszik egyéni panaszok elbírálását is.

Fontos eltérés az ENSZ politikai testületeihez kötődő ellenőrzéshez képest, hogy amíg az Emberi Jogi Tanács ellenőrzési mechanizmusai alapvetően az emberi jogok tömeges, módszeres megsértésére reagálnak (panaszeljárás), vagy átfogó jelleggel vizsgálják az érintett ENSZ-tagállam emberi jogi teljesítményét (felülvizsgálati eljárás), addig a szakértői bizottságok előtt lehetőség nyílik az egyéni vagy államközi panaszeljárás keretében akár egyéni jogsérelmek vizsgálatára is. Ezek a bizottságok az államközi vagy egyéni panaszeljárás lefolytatását követően állásfoglalásokat bocsáthatnak ki, ezek azonban jogilag nem kötelező

40. Az emberi jogok védelme az ENSZ-ben: az egyetemes nyilatkozat, az intézmények és a végrehajtási mechanizmusok

A) Az ENSZ AlapokmányaA szervezet egyik célja, hogy előmozdítsa „az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben

99

NJ 2 szigorlat 2014

tartását”, illetve az ennek céljából kialakítandó nemzetközi együttműködést”. Az emberi jogok területén megjelenik a megkülönböztetés tilalma, kitér az Alapokmány az emberi jogok tiszteletben tartására is.

B) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata1948 – megerősítette és értelmezte az Alapokmánynak az emberi jogok tiszteletben tartását kimondó alapnormáját. A nyilatkozat az alapnorma által védett jogok katalógusát tartalmazta és feltárta azok tartalmát is, alapjául szolgált a későbbi emberi jogi tárgyú ENSZ-kodifikációnak is. A nyilatkozat tartalma a többségi felfogás szerint, szokásjogi úton kötelezővé vált. Ennek bizonyítéka, hogy szövegét számos, elsősorban fejlődő állam építette be az alkotmányába. A szokásjogi jelleget az ENSZ 1968. évi teheráni emberi jogi konferenciája is megerősítette. A nyilatkozat univerzális és természetjogi jellegű, minden ember veleszületett jogait foglalja össze. Garantálja az egyén jogait, de az egyénnek a közösséggel szembeni kötelezettségeire is utal. Védi a polgári és politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok széles körét. Kimaradtak a kisebbségek jogai és az önrendelkezéshez való jog. A nyilatkozat az emberi jogok érvényesülését nem csupán a belső politikai viszonyok, hanem a nemzetközi kapcsolatok megfelelő minőségéhez is kapcsolja.

C) Az ENSZ emberi jogi intézményei

Emberi Jogok Bizottsága (1996-2006)1946-ban állították fel az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (GSZT) segédszerveként abból a célból, hogy az emberi jogok védelmével kapcsolatban ajánlásokat, javaslatokat készítsen, nemzetközi jogi egyezmények kidolgozásában vegyen részt.Kiemelkedő szerepe volt az ENSZ politikai testülteihez kötődő emberi jogvédelmi mechanizmusok kialakításában. A testület felhatalmazást kapott egyéni panaszok kivizsgálására is. A bizottság az emberi jogok tömeges és módszeres megsértése esetén indíthatott vizsgálatot és tehetett javaslatot a GSZT-nek. Az ún. különleges eljárások lehetővé tették egyes országokra (Chile) vagy fontosabb kérdésekre (eltűnések) összpontosító eseti munkacsoportok felállítását, tematikus (pl. vallási intoleranciával foglalkozó), illetve egyes országokat (Afganisztán, Kuba) figyelő raportőrök kinevezését.Államokból tevődött össze. A megválasztásnak nem volt előfeltétele az, hogy az érintett országok élén járjon az emberi jogvédelem, így a bizottságba folyamatosan bekerülhettek olyan államok (Szaúd-Arábia) is, melyek maguk is kirívó jogsértéseket követtek el.

Emberi Jogi Tanács (2006-)Emberi Jogok Bizottsága helyett. A tanács tagjává csak olyan állam választható, amely megfelel az emberi jogok védelme terén támasztott követelményeknek. A saját magukat jelöltetőknek mindössze olyan önkéntes vállalásokat kell tenniük, amely nem keletkeztetnek jogi kötelezettséget. Így a vállalások súlya és érdemi volta nagyban függ az érintett állam tényleges elkötelezettségétől. Az emberi jogokat visszatérően, módszeresen és súlyosan megsértő tagállamok kizárását emellett lehetetlenné teszi az, ha az adott (pl. afrikai) földrajzi csoportban a választáson nem jelölteti magát több állam, mint ahány hely a csoport számára rendelkezésre áll.

100

NJ 2 szigorlat 2014

Hatásköreinek felülvizsgálatára és olyan ajánlások megtételére is felhatalmazást kapott, amelyek a meglévő mechanizmusokat fejlesztik, ésszerűsítik. Új elemként a felülvizsgálat során megjelent az ún. általános és rendszeres emberi jogi felülvizsgálati eljárás is. A tanács pártatlan, megbízható információk alapján, négyéves ciklusban valamennyi ENSZ-tagállamra kiterjedően, az érintett államok bevonásával rendszeresen felülvizsgálja azok emberi jogvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.A felülvizsgálati eljárás során a tanács bármely forrásból, pl. ENSZ-testületektől vagy civil szervezetektől származó jelentéseket, információkat is tanulmányozhat. Ajánlással zárul, amely az érintett államot semmire sem kötelezi. Előny, hogy kilátásba helyezi olyan államok emberi jogvédelmi teljesítményének vizsgálatát is, melyek eddig esetleg sikerrel elkerülték a nemzetközi kontrollt. A felülvizsgálat és a megfogalmazott ajánlások felületesek maradnak.Az Emberi Jogi Tanács az egységesített, általános panaszeljárás keretében tudomására jutott, bárhol megtörtént, széles körű emberi jogsértések kivizsgálására és a megfelelő ajánlások megtételére jogosult. Az eljárás két szakaszból áll:

- elfogadhatósági szakasz: méltányos földrajzi képviselet elve alapján kiválasztott 5 szakértőből álló, ún. Panasz-munkacsoport feladata a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy politikai indíttatású, belső jogorvoslatok kimerítését mellőzve benyújtott, névtelen, visszaélésszerű, más nemzetközi testületek által már vizsgált panaszok kiszűrése.

- Az érdemi szakaszban a Válság-munkacsoport vizsgálja meg a kérelmeket, jelentést készít róluk a tanácsnak. Megfigyelés alatt tarthatja a válsághelyzetet, további információkat kérhet az érintett államtól, független szakértőt nevezhet ki a válsághelyzet monitorozására és jelentés elkészítésére, javasolhatja az ENSZ emberi jogi főbiztosának bevonását vagy akár meg is szüntetheti az eljárás bizalmi jellegét.

Emberi jogi főbiztos1993-ban létrehozott tisztség. Feladata az ENSZ emberi jogvédelmi mechanizmusainak összehangolása, továbbfejlesztése, az emberi jogi diplomáciai tevékenység keretében pedig az emberi jogi szerződések minél szélesebb körű ratifikációjának és végrehajtásának elősegítése.Hivatala a céloknak az elérése érdekében koordinálja az ENSZ emberi jogi képzési és kommunikációs tevékenységét. Regionális hivatalokat, tanácsadó szolgálatot, megfigyelő rendszert működtet, mely válsághelyzetek (előre)jelzésében és kezelésében nyújt segítséget a vonatkozó ENSZ-szerveknek. Jelentéseket készít, javaslatokat tesz az adott válsághelyzetre vonatkozó konkrét lépések megtételére.

D) Az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi egyezményekAz általános egyezmények alapján a részes államok valamennyi joghatóságuk alatt álló személy számára, az egyezményben foglalt kötelezettségvállalás jellegétől függően biztosítják, illetve törekednek azok előmozdítására.Az egyezmények egy része az emberi jogok széles körének védelmére törekszik azáltal, hogy jellemzően számos, azonos típusú egyes meghatározott jogok védelmét helyezik a középpontba.

101

NJ 2 szigorlat 2014

E) Végrehajtási mechanizmusokAz ENSZ emberi jogvédelmi egyezményeinek végrehajtását az egyezmények által felállított szakértői bizottságok felügyelik. Kivétel ezalól A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezmény, melynek felügyeletére az ENYSZ Menekültügyi Főbizottsága hivatott.Az egyes emberi jogi egyezmények végrehajtásának felügyeletére felállított szakbizottságok tagjait az adott egyezményben részes államok független szakértők közül választják, amivel az általuk lefolytatott eljárások pártatlanságát, szakszerűségét kívánják biztosítani.Az egyes emberi jogi ENSZ-egyezmények a végrehajtás ellenőrzésére általában két alapvető ellenőrzési mechanizmust intézményesítenek, az államok által időszakosan benyújtott jelentések vizsgálata, valamint az államközi panaszok benyújtása. Egyes egyezmények emellett lehetővé teszik egyéni panaszok elbírálását is.

Fontos eltérés az ENSZ politikai testületeihez kötődő ellenőrzéshez képest, hogy amíg az Emberi Jogi Tanács ellenőrzési mechanizmusai alapvetően az emberi jogok tömeges, módszeres megsértésére reagálnak (panaszeljárás), vagy átfogó jelleggel vizsgálják az érintett ENSZ-tagállam emberi jogi teljesítményét (felülvizsgálati eljárás), addig a szakértői bizottságok előtt lehetőség nyílik az egyéni vagy államközi panaszeljárás keretében akár egyéni jogsérelmek vizsgálatára is. Ezek a bizottságok az államközi vagy egyéni panaszeljárás lefolytatását követően állásfoglalásokat bocsáthatnak ki, ezek azonban jogilag nem kötelezőek.

41. A két ENSZ egyezségokmány, a kínzás elleni egyezmény és a nők hátrányos megkülönböztetését tiltó egyezmény

A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya az emberi jogok nemzetközi védelmének legfontosabb instrumentuma 1966-ban

fogadták el. az egyezmény 1. cikke megállapítja, hogy minden népnek joga van az

önrendelkezésre. az egyezségokmányban szereplő jogok alanya az állam területén tartózkodó személy. a polgári és politikai jogok egyetemes standardját fogalmazza meg, az emberi jogok

egyetemes nyilatkozatáshoz képest hiányzik belőle a tulajdonhoz vagy a menedékhez való jog. Bővült viszont a védett jogok köre a gyermek és a kisebbségi személyek jogaival.

a korlátozhatóság szempontjából az egyezményben szereplő jogok 3 csoportra oszthatók:

102

NJ 2 szigorlat 2014

1. semmilyen körülmények között még szükségállapot esetén sem korlátozható jogok (abszolút jogok): élethez és jogképességhez való jog, kínzás tilalma, kegyetlen, embertelen bánásmód tilalma, rabszolgaság és szolgaság tilalma, adósok bebörtönzésének tilalma, továbbá tiszteletben kell tartani a nullumcrimen sine lege elvét

2. normális körülmények között is korlátozható jogok: véleménynyilvánítás szabadsága, békés gyülekezés joga, egyesülési jog, közügyek vitelében való részvétel joga, külföldiek szabad mozgáshoz való joga. Ezek a jogok kizárólag törvényben megállapított esetekben korlátozhatóak, csak akkor ha a korlátozás a nemzetbiztonság, a közrend, közbiztonság, a közerkölcs és mások jogai tiszteletben tartása érdekében szükséges.

3. normális körülmények között nem, szükségállapot esetén viszont korlátozható jogok

az egyezségokmány megállapítja, hogy egyetlen rendelkezése sem ad felhatalmazást valamely személynek vagy csoportnak a benne foglalt jogok megsemmisítésére vagy megengedett mértéken túli korlátozására.

a végrehajtás ellenőrzését a 18 független szakértőből álló Emberi Jogi Bizottság végzi. Minden részes állam jelentéstételre kötelezett.

lehetőség van külön nyilatkozattal államközi panaszra, a bizottság ilyen esetben csak a nyilatkozatot tett államok között járhat el. Államközi panasz esetén a bizottság fő feladata a felek közötti vita rendezése.

lehetőség van egyéni panasz kivizsgálására is, a bizottság azonban egyik eljárásban sem juthat nemzetközi jogilag kötelező következtetésre. Az egyéni panaszok esetén született végső álláspontot az érintett állam az esetek többségében elfogadja.

a jelentések értékelésével a bizottság konstruktív párbeszédre törekszik a vizsgált állam kormányával. A feltárt súlyos emberi jogi helyzetekre a testület a főtitkáron keresztül hívja fel az ENSZ figyelmét.

A bizottság figyelemmel van az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága esetjogára. Fontos szerepet játszik a fejlődő államokból beérkező panaszok nyomán születő esetjognak. A bizottság az egyezségokmány cikkeihez általános kommentárt fűz, melyek segítik a helyes értelmezést.

A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya 1966-ban fogadták el, eddig 160 állam erősítette meg. Valamennyi rendelkezésre álló erőforrás igénybevételét írja elő a védett szolgáltatási

jogok fokozatos biztosítása érdekében. Ehhez nemzetközi együttműködésre és segítségnyújtásra van szükség főleg a fejlődő államok érdekében.

Az egyezségokmány egyes szolgáltatási jogok esetében viszonylag pontosan megfogalmazza az adott joggal kapcsolatos állami kötelezettségeket, pl. az élelemhez való jog biztosítása terén az államok kötelesek a termelés növelésére és a megfelelő elosztás biztosítására.

A szabadságtípusú de gazdasági vagy szociális tartalmú jogokat pl. szakszervezeti szabadság, illetően részes államoknak azonnali végrehajtási kötelezettsége van.

103

NJ 2 szigorlat 2014

A végrehajtás ellenőrzését a 18 független szakértőből álló Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága végzi.

Minden részes államnak jelentéstételi kötelezettsége van, a bizottság a jelentéstételt általános kommentár és különböző irányelvek kibocsátásával segíti.

Az értékelésnél használt indikátorokat két csoportra oszthatjuk, az elsőbe tartoznak az állam végrehajtási szándékát mutató, a másodikba az állam képességeihez mért eredményeket jelző indikátorok.

A bizottság megállapítási nemzetközi jogilag nem kötelezők. 2008-ban kiegészítő jegyzőkönyvet fűztek az egyezségokmányhoz, mely lehetővé

teszi egyéni, illetve kollektív panaszok benyújtását a helyi jogorvoslatok kimerítését követő 1 éven belül.

A részes államok között államközi panaszeljárás is indulhat ha ezt külön elfogadják.

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma Az ENSZ keretében elfogadott A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó

bánásmód elleni nemzetközi egyezmény célja, hogy a részes államok a joghatóságuk alaltt álló minden személy számára biztosítsák a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy m egalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának érvényesülését.

Az egyezmény 1. cikke meghatározza a kínzás fogalmát, eszerint a kínzás szándékos, az egyezmény által tágan meghatározott cél elérése érdekében, állami szervek közreműködésével vagy beleegyezésével elkövetett, éles testi vagy lelki fájdalom vagy szenvedés kiválátsára irányuló cselekmény.

A kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód kapcsán nincs pontos definíció, az egyezmény csak utal arra, hogy ez a tiltott magatartás állami szervek beleegyezésével történik.

A fogalomban meghatározott cél lehet többek között, hogy az érintett személyt illetőleg harmadik személyt vallomástételre vagy információszolgáltatásra kényszerítsenek, őt megfélemlítsék, rá nyomsát gyakoroljanak. A kínzás büntető célzattal is elkövethető.

Állami közreműködésnek számít ha a kínzást közfeladatot ellátó személy vagy hivatalos minőségben eljáró bármely személy követi el.

A joggyakorlat azonban jóval szélesebb védelmet biztosít nem követeli meg sem a célhoz kötöttséget sem az állami közreműködést!!!

Az egyezménybe részes államok arra vállalnak kötelezettséget, hogy az egyezmény által tiltott cselekményeket bűncselekménnyé nyilvánítják, az elkövetőket megbüntetik.

Tilos egy személyt olyan államba visszaküldeni vagy kitoloncolni, ahol megalapozottan feltehető, hogy megkínoznák (non-refoulement). Az egyezmény nem biztosítja ugyanezt a védelmet más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés veszélye esetén.

A végrehajtás felügyelete a 10 tagú Kínzás elleni Bizottság feladata. A bizottság feladata: a részes államok jelentéseinek vizsgálata, államközi és egyéni panaszok kivizsgálása.

104

NJ 2 szigorlat 2014

Az egyezményhez csatolt fakultatív jegyzőkönyv látrehozta a Kínzás Elleni Bizottság Megelőzési Albizottságát, mely helyszíni látogatásokat is tehet a jegyzőkönyvhöz csatlakozott államokban, bárhol, ahol szabadságuktól megfosztott embereket tartanak fogva. (börtön, fogda, pszichiátriai intézet)

Nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalma 1979-ben fogadták el A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának

felszámolásáról szóló egyezményt, azóta 187 állam csatlakozott. Az egyezmény által tiltott megkülönböztetésnek minősül minden olyan

különbségtétel, kizárás vagy megszorítás, amelynek alapja a nemi hovatartozás, célja vagy eredménye pedig az emberi jogok és alapvető szabadságjogok nők általi gyakorlásának korlátozása.

A részes államoknak általánosságban el kell ítélniük az ilyen cselekményeket, tilalmukat bele kell foglaliuk alkotmányos rendszerükbe, továbbá megfelelő jogszabályokat kell elfogadniuk az egyezményben foglaltak érvényesülése érdekében.

Az egyezmény végrehajtásának ellenőrzése az egyezmény felügyelőbizottságának (CEDAW Bizottság) feladata. mely a részes államok által megválasztott 23 szakértőből áll. Feladatuk a részes államok jelentéseinek és egyéb releváns dokumentumoknak a vizsgálata, ezek alapján következtetések levonása és ajánlások megfogalmazása.

Az egyezmény teljesülésével kapcsolatban számos probléma jelentkezett. Egyes államok a nemzeti és regionális intézmények, szokások védelmére hivatkozva számos fenntartást fűztek az egyezményhez, amelyek közül sok ellentétes volt az egyezmény eredeti célkitűzéseivel. pl. számos muszlim állam tett fenntartást a saria alkalmazhatósága érdekében. Emiatt szükségessé vált az egyezmény felülvizsgálata. A felülvizsgálat eredményeként kiegészítő jegyzőkönyvet fogadtak el, ami felhatalmazta a CEDAW Bizottságot egyéni panaszok meghallgatására. EZ jóval szigorúbb ellenőrzést jelent a részes államok felett. Ha a bizottság súlyos vagy módszeres jogsértést tár fel következtetéseit közli az érintett állammal, amely 6 hónapon belül köteles azokra érdemben reagálni. A jegyzőkönyv általában nem engedi meg fenntartások alkalmazását.

42. Az emberi jogok európai egyezménye, területi és tárgyi hatálya, az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatósága, eljárásai és joggyakorlata

Az emberi jogok európai egyezményeAz Emberi Jogok Európai Egyezményét 1950-ben fogadták el Rómában. Célja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában szereplő jogok regionális biztosítása volt.Az egyezményhez később 14 kiegészítő jegyzőkönyvet fűztek, melyek tovább bővítették a védendő jogok körét illetve korszerűsítették a végrehajtási mechanizmust.Az egyezmény kizárólag polgári és politikai jogokat tartalmaz. A részes államok arra vállalnak kötelezettséget, hogy:

105

NJ 2 szigorlat 2014

az egyezményben foglalt jogokat a joghatóságuk alatt álló minden személy számára biztosítják

tartózkodnak az egyezményben foglalt jogok megsértésétől az egyezményben foglalt jogokat pozitív intézkedésekkel is előmozdítják a jogok tényleges érvényesülését a megfelelő jogszabályi környezet kialakításával és

hatósági intézkedésekkel biztosítják az esetleges jogsértéseket kivizsgálják és szankcionálják

Az egyezményben eredetileg 13 jog szerepel:1. az élethez való jog2. kínzás, embertelen, megalázó bánásmód, büntetés tilalma3. rabszolgaság és a kényszermunka tilalma4. a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog5. a tisztességes bírói eljáráshoz való jog6. a visszaható hatály tilalma7. a magán-és családi élethez való jog8. a gondolat-lelkiismeret-és vallásszabadság9. a kifejezés-és szólásszabadság joga10. a gyülekezési és egyesülési jog11. a családhoz és a házassághoz való jog12. az egyezményben foglalt jogok sérelme esetén a jogorvoslathoz való jog13. az egyezményben foglalt jogok tekintetében a hátrányos megkülönböztetés tilalma

A kiegészítő jegyzőkönyvek további hét jogot illetve kötelezettséget állapítanak meg:1. a tulajdonhoz való jog2. az oktatáshoz való jog3. a szabad választáshoz való jog4. a mozgásszabadsághoz való jog5. a kollektív kiutasítás tilalma6. a diszkrimináció általános tilalma7. a halálbüntetés teljes tilalma

Az egyezmény személyi hatálya : mindazok, akik a részes állam joghatósága alatt állnak→nemcsak a részes állam állampolgáraira, hanem az állam területén legálisan vagy illegáliasan tartózkodó külföldiekre is.Az egyezmény területi hatálya:

a részes államok területe a részes állam felel az egyezményben foglalt jogok biztosításáért az államterület

határán és a határellenőrzés során a részes állam felelős a tranzitzónákban elkövetett cselekmények vonatkozásában is ha az államterület egy része szakadárok vagy egy másik állam fennhatósága alatt áll,

megvizsgálható a részes állam felelősség alól történő mentesüléseAz egyezményben foglalt jogok egy része abszolút, tehát semmilyen körülmények között nem korlátozható (kínzás, embertelen bánásmód és büntetés, rabszolgaság tilalma. Más jogok viszont törvény alapján, a szükséges és arányos mértékben , közcélok érdekében korlátozható. Közcél lehet: nemzetbiztonság, közrend, közbiztonság, közrkölcsök vagy mások jogainak védelme.

106

NJ 2 szigorlat 2014

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB)Az egyezmény végrehajtásának ellenőrzése az államközi valamint az egyéni panaszok vizsgálatának rendszerére épül. 1998 előtt az Emberi Jogok Európai Bizottsága döntött a panaszok elfogadhatóságáról , azaz azok csak a bizottsági szűrőt követően kerülhettek a bíróság elé. 1998 után viszont megszüntették ez a bizottságot és az EJEB elbírálási hatásköre kizárólagossá vált.

I. összetétele, felépítése A bírák száma megegyezik az egyezményben részes államok számával. A részes

államok jelölése alapján a bírákat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kilenc évre választja.

A bírák nem újraválaszthatók. Erkölcsi és szakmai feltételeknek kell megfelelniük, rendelkezniük kell magas

bírói hivatás betöltéséhez szükséges képesítéssel. Hivatali idejük során nem folytathatnak olyan tevékenységet, amely

összeférhetetlen lenne a függetlenségükkel illetve pártatlanságukkal.A bíróság tevékenysége során eljárhat egyesbírói formációban, háromtagú tanácsban, héttagú kamarában vagy 17 tagú nagykamarában.

II. joghatóság, eljárás A bíróság eljárása két szakaszra oszlik: az elfogadhatósági vizsgálatra és az érdemi

döntéshozatalra. Az ügyek elfogadhatóságát az EJEB elvben az eljárás bármely szakaszában

vizsgálhatja a gyakorlatban azonban erről az eljárás kezdeti szakaszában dönt külön határozatban.

Az érdemi eljárás ítélettel zárul, amely kötelezi az eljárásban résztvevő feleket. Az EJEB joggyakorlata alapján azonban az ítélet az összes részes államra vonatkozóan kötelezőnek tekinthető mivel az ítéletekben foglaltak az egyezmény és a csatolt jegyzőkönyvek hiteles értelmezésének számítanak.

Az EJEB nem jogosult nemzeti igazgatási határozatok vagy bírói ítéletek megsemisítésére. A jogsértő államnak a kérelmező számára megfelelő elégtételt kell nyújtani.

III. államközi panasz és egyéni panaszÁllamközi panasz:

Bármely részes állam benyújthatja ha úgy véli, hogy egy másik részes fél megsértette az egyezményt. Nem feltétel, hogy a panaszt benyűjtó állam érintett legyen az ügyben!!!

A részes államok politikai okokból általában vonakodnak egymás ellen eljárást kezdeményezni, a megindult eljárások közül pedig kevés zárult ítélettel, eza jogintézmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Egyéni panasz: Benyújtására jogosult bármel y természetes személy vagy nem kormányzati

szervezet, nem szükséges, hogy a kérelmező a hazai jog alapján jogképesnek vagy cselekvőképesnek minősüljön.

Az EJEB körültekintően vizsgálja, hogy az egyéni kérelmezőt érte-e jogsérelem.

107

NJ 2 szigorlat 2014

Az egyéni panasz nem lehet névtelen vagy nyilvánvalóan alaptalan, visszaélésszerű, nem lehet összeegyeztethetetlen az egyezmény és a kapcsolódó jegyzőkönyvek rendelkezéseivel.

Nem terjeszthető elő olyan panasz, amely lényegileg azonos egy olyan üggyel, melyet a bíróság már megvizsgált, illetve amit más nemzetközi vizsgálat vagy eljárás alá vontak.

Az egyéni panasz abban az esetben is elutasítható ha a kérelmező nem szenvedett jelentős hátrányt.

Az egyéni panaszeljárás hatékony működése érdekében alapvető fontosságú, hogy a részes államok semmilyen módon ne gátolják a kérelmek előterjesztését, tartózkodniuk kell a nyomásgyakorlás közvetett vagy közvetlen módjától.

Közös szabályok a két panasznál: Feltételük a hazai jogorvoslati rendszer kimerítése. Csak a rendes, tényleges,

hatékony, a kérelmező számára hozzáférhető jogorvoslati lehetőségek tartoznak ide. Ha ez a kérdés felmerül az államnak kell igazolni, hogy van létező jogorvoslati fórum, a kérelmező pedig azt igazolhatja, hogy az adott jogorvoslati lehetőség nem volt számára hozzáférhető illetve nem volt hatékony.

A panaszt a végső hazai határozat meghozatalától számított hat hónapon belül kell benyújtani.

A kérelmek a részes államok nyelvén benyújthatóak, a kérelem elfogadhatóvá nyilvánítását követően azonban csak angol vagy francia nyelven van lehetőség beadványok csatolására.

IV. a bíróság joggyakorlata A bíróság joggyakorlata az egyezmény egyes rendelkezéseit részjogosítványokkal

egészítette ki. Az EJEB által alkalmazott inherens kötelezettségek doktrínája döntő szerepet játszik az egyes jogok kiterjesztő értelmezésében, amely az adott jog klasszikus esetein túl újabb és újabb részterületeket von védelem alá. pl. a családi és magánélethez való jog a bíróság szerint védi az egyén magánautonómiáját, a származáshoz, a múlt kiderítéséhez való jogot, a szexuális identitáshoz való jogot.

A bíróság az egyezményt és az abban található fogalmakat autonóm módon értelmezi, elszakítva azokat a hazai jogszabályok által nyújtott meghatározásoktól.

A bíróságnak nem célja a részes államok jogának teljes egységesítése, ezért bizonyos mértékig figyelemben veszi a nemzeti jogrendszerek sajátosságait.

Az EJEB mérlegelési szabadságot nyújt a részes államok számára, az adott élethelyzet és a kérdéses jogkorlátozás szükségességének, arányosságának megítélésére a hazai hatóságok alkalmasabbak az EJEB csak a végső ellenőtzés jogát tartja fenn saját maga számára.

A mérlegelési szabadság mértéke attól függ, hogy az érintett jog mennyire foglal el központi helyet az egyezmény rendszerében:1. alapvető érték : a részes államok mérlegelési szabadsága szűkl pl. kínzás,

embertelen megalázó bánásmód tilalma.

108

NJ 2 szigorlat 2014

2. erkölcsi kérdések , melyekben még nincs közös európai álláspont: a bíróság tartózkodik ezeknek a kérdéseknek a végső eldöntésétől, széles mérlegelési szabadságot enged az államoknak. pl. abortuszhoz való jog, eutanázia lehetősége, azonos neműek házassága.

43. A Kínzás elleni európai egyezmény, az Európai szociális karta és az emberi jogok védelme más régiókban (Amerika, Afrika)

A kínzás, a megalázó vagy embertelen bánásmód és büntetés megelőzésére szolgáló európai egyezmény

A kínzás, a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalma abszolút emberi jog, európai szinten 1987 óta külön egyyezmény foglalkozik e tilalom érvényesítésével, melnyek jelenleg 47 részes állama van.

Az egyezmény, szemben az ENSZ azonos tárgyú egyezményével, nem tartalmazza a tiltott magatartások meghatározását, itt az EJEB ezzel kapcsolatos esetjogában található meghatározásokból kell kiikdulni.

A részes államoknak engedélyezniük kell a joghatóságuk alatt álló minden olyan helyszín felkeresését, ahol személyi szabadságuktól közhatalom gyakorlása útján megfosztott személyeket tartanak. Ezt az ellenőrzést a kínzás, megalázó, embertelen bánásmód elleni európai bizottság végzi.

A bizottság feladatai: Annak megállapítása, hogy történt-e az egyezménybe ütköző cselekmény vagy a

megismert körülmények vezethetnek-e a későbbiekben kínzáshoz. Joga van minden félig vagy teljesen zárt intézmény meglátogatására valamint arra,

hogy a közösségi szálláson elhelyezett emberekkel, továbbá rendőrökkel, foglárokkal, ápolókkal tanúk nélkül beszélhessen.

Ha a bizottság bejelenti látogatási szándékát a részes államoknak meg kell könnyíteniük a bizottság tagjainak a területükre történő bejutását és biztosítaniuk kell a korlátozástól mentes mozgásukat.

A részes államoknak joguk van a látogatás időpontját kifogásolni közbiztonsági okok, súlyos zavargások, rendkívüli állapot érdekében.Az új időpont kijelöléséről azonnali konzultáció kezdődik. Konkrét időpontot a bizottság csak a látogatás előtt két héttel közöl.

A bizottság tevékenysége bizalmas. Működésének legfőbb alapelve, hogy a szabadságuktól megfosztott személyek bántalmazására vonatkozó tilalom abszolút jellegű, nincs alóla kivétel.

A jelentések tervezetét elküldik az érintett államnak, ami észrevételeket fűzhet hozzá. A végső jelentésben foglalt ajánlások végrehajtásáról az érintett részes államnak jelentést kell tennie. A jelentésben foglalt ajánlások visszautasítása esetén a bizottság kétharmados többséggel nyilvánosságra hozza a jelentést.

Az európai szociális karta

109

NJ 2 szigorlat 2014

A gazdasági és szociális jogok Európa Tanács-i védelmének eszköze. Első változatát 1961-ben írták alá, azóta többször módosították, jelenlegi változatát 1996-ban fogadták el.

A kartában való részvétel nem feltétele az Európa Tanács-i tagságnak. Sajátos konstrukciójú nemzetközi szerződés, a részes államok ugyanis

választhatnak az egyes kötelezettségek közül. A kötelezettségvállalásnak legalább 10 cikkre vagyy 45 számozott bekezdésre kell kiterjednie.

A végrehajtás ellenőrzése a 13 tagú független szakértőkből álló Szociális Jogok Európai Bizottsága (SZJEB) feladata. A részes államoknak jelentést kell készíteni a bizottság által kijelölt egyes jogokról, ennek szövegét egyeztetniük kell a munkavállalói és munkaadói szervezetekkel.

1995 óta lehetőség van kollektív panaszos eljárás kezdeményezésére. A kartában foglalt kötelezettségek megsértése miatt a munkáltatói és munkavállalói szervezetek európai szintű szövetségesei, a részes államok szakszervezeti és munkáltatói szervezetei panaszt nyújthatnak be. Ha a SZJEB elfogadhatónak minősti a panaszt az Európa Tanács Miniszteri Bizottságamegállapíthatja a karta elégtelen alkalmazását és ajánlásokat fogadhat el a részes állam számára.

Az emberi jogok amerikai védelme Az emberi jogok amerikai regionális védelme az Amerikai Államok Szervezetében

(OAS) alakult ki, részese a kontinens mind a 35 állama. A szervezet alapokmánya kevés közvetlen utalást tartalmaz az emberi jogokra nézve.

Az emberi jogok védelmének kötelezettsége szerepel az alapelvek között de sem az emberi jogok felsorolását, sem garanciális, az intézményi rendszerre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.

1969-ben született m eg az Emberi Jogok amerikai egyezménye, csak 24 részes állama van, sem az USA sem Kanada nem ratifikálta. Az egyezmény felsorolja az első generációs emberi jogokat (polgári és politikai jogok). Később két kiegészítő jegyzőkönyvvel láttál el, amelyek közül az első megállapítja a gazdasági, szociális és kulturális jogok körét, a másik pedig a halálbüntetés eltörléséről rendelkezik. (ez utóbbi még nem vált ltalánosan elfogadottá).

Ebben a régióban is megkötötték a kínzás elleni egyezményt, 2001-ben pedig elfogadták az Amerikaközi demokratikus kartát, amelyben a részes felek megerősítik az emberi jogok tiszteletben tartásának általános követelményét, az emberek jogát a demokráciához, jogállamisághoz, tiszta választásokhoz, lehetővé teszik az alkotmányellenes kormányváltoztatásokkal szembeni közös fellépést.

A szervezet keretében 1959-ben felállították a 7 emberi jogokban jártas szakértőből álló Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságát, melyet csak 1967-től ruháztak fel szélesebb körű jogosítványokkal. A testület ellenőrizheti a részes államokat, bizalmas ajánlásokat tehet, melyeket eredménytelenségük esetén nyilvánosságra is hozhat. A bizottság egyéni panaszokat is vizsgálhat.

1969-ben állították fel az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságát, ahová az egyének közvetlenül nem fordulhatnak (szemben az európai rendszerrel). A bizottságsaját eljárásának eredménytelensége esetén ide továbbíthatja az ügyet. A bíróság ítélete a részes államokat kártérítés fizetésére vagy belső jogi előírások módosítására

110

NJ 2 szigorlat 2014

kötelezheti. A részes államok tanácsadói véleméynt kérhetnek a bíróságtól az egyezmény vagy más, emberi jogi tárgyú szerződés értelmezésével kapcsolatban.

Az emberi jogok afrikai védelme Az emberi jogok afrikai védelme az Afrikai Egységszervezet keretében kezdődött.

1976-ban alkották meg az első emberi jogi dokumentumot az Afrikai kulturális kartát, amely csak a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal kapcsolatban állapít meg állami teendőket.

1981-ben Nairobiban fogadták el az Emberek és népek jogainak afrikai kartáját, amely a kontinens emberi jogi alapegyezményének tekinthető. Ez felsorolta az elismert jogokat és a részes államokat terhelő kötelezettségeket. Vegyesen tartalmaz első és második generációs jogokat.

Később megalapították az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottságát, mely az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását segítette tanulmányok, kiadványok, konferenciák szervezésével, másrészt kvázi bírói feladatokat látott el.

2008-ban fogadták el az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bíróságának statútumát. Ez a testület tanácsadó véleményeket készít. Konkrét eljárást a bizottság és a részes államok valamint a bizottság előtt bepanaszolt állam kezdeményezhet. Egyéni panaszt csak azokkal az államokkal szemben lehet benyújtani, akik erre nézve külön alávetési nyilatkozatot fogadtak el.

44. A nemzetközi kisebbségvédelem tárgya, alapelvei, története és megalósulása az ENSZ-ben

A védelem tárgya és alapelvei A kisebbség fogalmának nincs általánosan elfogadott meghatározása a nemzetközi

jogban. Olyan közösségekről van szó, amelyek etnikai származásuk, nyelvük, kultúrájuk vallásuk tekintetében különböznek az adott állam lakosainak többségétől. A kisebbségi jogvédelem egyik sajátossága, hogy az egyének a közösséghez tartozáson keresztül válnak jogosítottá→ előfeltételezi a közösség létét.

A kisebbségi egyéni jogok gyakorlása ezért szükségképpen a közösséghez tartozó más személyekkel együtt történik.

A kisebbségek autonómiához való jogát csupán nemzetközileg nem kötelező dokumentumok tartalmazzák.

A kisebbségek nemzetközi jogi védelmének 3 alapelve: o egyenlőség garantálása

o identitás védelme

o a kisebbségi jogok védelme az emberi jogok védelmének integráns része

A kisebbségvédelem első szintje : az államok gyakorlatában az általános emberi jogok diszkriminációmentes grantálása, ez ugyanis megilleti a a többséggel történetileg együtt élő és a bevándorolt kisebbségi közösség tagjait is. A kisebbségi jogok védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének integráns részét képezi.

111

NJ 2 szigorlat 2014

A kisebbségvédelem második szintje : az identitás megőrzését szolgáló jogok biztosítása. Ezeket csak a történetileg együtt élő kisebbségi közösségek tagjai számára biztosítják. Ugyanakkor a nemzetközi jog megkívánja, hogy a belső jog szabályai szerint legyen átjárás a két típúsú közösség között.

A védelem történeti előzményei

Az első világháború előtt - a kisebbségvédelem legfontosabb jellemzője a vallásszabadság nemzetközi

szerződésekben, eslősorban békeszerződésekben történő garantálása. (pl. 1648 Vesztfáliai béke)

A két világháború között - a Nemzetek Szövetségéhez kapcsolódva új kisebbségvédelmi rendszert hoztak

létre, ennek forrásai:o a vesztesekkel kötött békeszerződések, pl. Magyarországgal, Bulgáriával

o a Kisantant tagjaival kötött kisebbségvédelmi szerződések, pl.

Csehszlovákiával, Romániávalo kétoldalú egyezmények egyes sajátos helyzetekre nézve pl. a Felső-

Szoléziában élő kisebbségi személyek jogairólo egyoldalú kisebbségvédelmi nyilatkozatok, pl. Albánia tett ilyet

- a külünböző jogforrások által garantált jogforrások köre nagyjából azonos volt: állampolgársághoz való jog, politikai szabadságjogok, diszkriminációmentes bánásmód, vallásszabadság, vallási, oktatási, kulturális intézmények létrehozása és fenntartása, magánéleti és bíróság előtti nyelvhasználat, állami oktatási rendszerben anyanyelven való tanulás.

- a kisebbségi személyek kötelesek voltak a többséggel való békés együttélésre, baráti együttműködésre

- a felsorolt jogok biztosítékai:o érintett államok belső jogában alkotmányerejű szabályok

o a kisebbségi jogokkal kapcsolatban vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek

megváltoztatásához a Nemzetek Szövetsége Tanácsának engedélyére volt szükség

o a kisebbségi személyeknek panaszjoga volt a Nemzetek Szövetsége

Tancsánál- a kisebségvédelmi rendelkezéseket tartalmazó szerződések végrehajtásából eredő

jogvitákkal az Állandó Nemzetközi Bíróság foglalkozott, ez utóbbi máig elimsert megállapítása, hogy egy kisebbségi közösség léte és a hozzá való tartozás ténykérdés és nem álllami elismerés függvénye

Az ENSZ által nyújtott védelem Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatába nem kerültek be a kisebbségi identitást

védő jogok a vallásszabadság kivételével. ok: a kisebbségi jogok két világháború közötti nemzetközi védelméről azt tartották, hogy az hozzájárult a második világháborúhoz vezető konfliktusok kialakulásához.

112

NJ 2 szigorlat 2014

A kisebbségek védelméhez elégségesnek ítélték az emberi jogok diszkriminációmentes védelmét, illetve uralkodó volt az a nézet miszerint a kisebbségi jogok nem egyetemes jellegűek mert nem minden államban élnek kisebbségek.

Kisebbségi jogok védelmének keretébe sorolható egyezmények: - népirtást tilalmazó egyezmény (1948)- a kisebbségek fizikai létét is oltalmazza

- oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni UNESCO egyezmény- tartalmazza az anyanyelven való tanuláshoz való jogot

A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 27.cikke már tartamazta a kisebbségi jogokat, bár túlságosan tömör megfogalmazásban.→koncepcióváltásUgyanakkor a cikk szövege azt sugallja, mintha a részes államok eldönthetnék, hogy élnek-e a területükön a 27.cikkben védett kisbbségek.A cikk az állam számára negatív magatartást ír elő a kisebbségi jogok biztosítására és nem tárja fel a kisebbségi jogok tartalmát.

Mivel az ENSZ tagjainak többségét alkotó fejlődő államok nagy része a homogenizált nemzetépítés gyakorlatát folytatta nem volt esély egy univerzális kisebségi jogi szerződés elfogadására, csak egy közgyűlési nyilatkozat született: A nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozat (1992):- az eredeti elképzelés szerint a 27.cikk keretei között maradva, annak hiányosságait

hivatott kiküszöbölni - az államnak pozitív intézkedéseket kell tennie és a kisebbségi jogok gyakorlása

nem korlátozható a magánéletre- a kisebbségi személyeknek joguk van a hatékony részvételre a kulturális, vallási,

társadalmi, gazdasági életben és a közéletben- az államnak, ahol lehetséges megfelelő intézkedéseket kell tennie az anyanyelv

tanítása ás az azon való tanulás érdekében 1995-ben létrehozták az ENSZ Kisebbségi Munkacsoportját: lehetőséget teremt a

kisebbségi szabályok megvitatására. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) keretében elfogadott 107. egyezmény

(1957) és 169. egyezmény (1989) az őshonos és törzsi népek védelmét szolgálják. Az egyezményekben védett jogok: egyenlőség, autonómia, földhasználati és tulajdonjog.

Az őshonos népek jogairól szóló közgyűlési nyilatkozat (2007):- őshonos népek autonómia útján gyakorolják az önrendelkezést

- megilleti őket a földjük és kultúrájuk illetve intézményeik működtetésének joga

- döntésüktől függ a földjük és más erőforrásaik hasznosításának, fejlesztésének célja

45. Az Európa Tanács két kisebbségvédelmi egyezménye és a strasbourgi esetjog

113

NJ 2 szigorlat 2014

Az 1990-es években két kisebbségvédelmi egyezmény is született az Európa Tanács keretein belül. A szerződések megkötésének okai:

a volt Szovjetunió és volt Jugoszlávia területén lezajlott súlyos etnikai konfliktusok Európában felismerték, hogy az ENSZ keretén belül nem lesz kisebbségvédelmi

egyezmény nem sikerült elfogadni az Emberi Jogok európai egyezményéhez kapcsolódó

kiegészítő jegyzőkönyvet, mely a kisebbségi jogokat tartalmazta az EBESZ keretein belül sikerült megállapodni a kisebbségi jogok katalógusában

1. A Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 1993-ban fogadták el az európai kulturális örökség részét képező regionális vagy kisebbségi nyelveket

védi→közvetve gondoskodik a kisebbségi nyelvhasználók nyelvi jogainak védelméről a részes állam területén jelenlévő, meghatározott területen koncentrálódó nyelveket

védi a regionális nyelvek dialektusai, helyi változatai nem részesülnek védelemben a bevándorolt közösségek nyelveire sem terjed ki a védelem a charta által meghatározott célokat és elveket valamennyi regionális vagy kisebbségi

nyelv esetében alkalmazni kell, ilyen célok pl.: a kisebbségi nyelv földrajzi határainak tiszteletben tartása, kisebbségi nyelv oktatásának minden szinten történő biztosítása→ alacsonyabb szintű védelem

a részes államnak választási lehetősége van, hogy területének mely részén, mely nyelvnek kíván magasabb szintű védelmet biztosítani, ez esetben legalább 35 pontot meg kell valósítania az egyezmény vonatkozó rendelkezései közül (médiaügyek, bírósági eljárások, közigazgatás és közszolgáltatás, gazdasági és társadalmi élet területén)

részes államok jelentést készítenek a charta végrehajtásáról 3 évente2. Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (1995)

az első olyan többoldalú nemzetközi szerződés, amely teljes egészében a kisebbségek jogaival foglalkozik

közvetlen módon nem alkalmazható→belső bíróság előtt nem alapozható rájuk igény, végrehajtásukhoz belső jogi intézkedések kellenek

a szabályozás legfontosabb elveit sorolja fel, melyeket a részes államoknak kétoldalú megállapodások és belső jogalkotás útján kell biztosítaniuk

az egyezmény nem határozza meg a nemzeti kisebbség fogalmát, így a részes államoknak kell nyilatkozniuk a védett személyi körről

a keretegyezmény legfontosabb rendelkezései: - az identitás szabad választásának joga

- a kisebbségek identitása vallásukban, nyelvükben, hagyományaikban és kulturális örökségükben jelenik meg

- kimondja a pozitív diszkrimináció megengedhetőségét

- biztosítja a kisebbségi nyelvhasználat szabadságát magánbeszélgetésekben és nyilvánosan

- a részes államoknak törekedniük kell a földrajzi megjelölések kisebbségi nyelven való elhelyezésére

114

NJ 2 szigorlat 2014

- a részes államoknak törekedniük kell a kisebbségi nyelven történő állami oktatásra

- a részes államoknak az egyes közigazgatási egységekben tartózkodniuk kell a lakossági arányok megváltoztatásától

a fontos jogok jogok tekintetében csak úgynevezett programnormákat tartalmaz, ez gyengíti a szerződés normatív tartalmát

a végrehajtási kötelezettséget gyengíti egy konkrét klauzula: „ a nemzeti kisebbségek által hagyományosan, illetve jelentős számban lakott területeken megfelelő igény esetén biztosítandók.”

a részes államoknak ötévente kell jelentést készíteniük3. A strasbourgi esetjog

Az Emberi jogok európai egyezményének 14.cikke kifejezetten tiltja a hátrányos megkülönböztetést a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján. Ennek alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága közvetett védelmet nyújthat a kisebbségeknek.

Az EJEB kisebbségi témában hozott legfontosabb döntései: - az államnak lehetőséget kell teremtenie a kisebbségi életmód gyakorlására (Kiss

István és Kiss András v.Magyarország, Orsus és mások v. Horvátország)- kisebbségi egyházi autonómia támogatása (Szerif v. Görögország ügy, Macedón

Szervezet v. Bulgária)→ a bíróság állásfoglalása szerint a területi változások így az autonómia és a kiválás követelése nem elégséges alapja az azt célul kitűző szervezetek elleni állami fellépésnek

- az iszlám hívők által hordott ruhadarabok nyilvános viselésének kérdése: állami iskolában elfogadhatatlan, mert térítő hatást érhet el illetve nem egyeztethető össze a nemi egyenjogúsággal. Vallásos szertartást követően a nyílt utcán viselése a vallásszabadság része.

46. Az állampolgárság nemzetközi jogi kérdései. A jogi személyek honossága és a külföldiekkel szembeni bánásmód szabályai

I. Az állampolgárság fogalma Olyan jogi kötelék, mely tényleges társadalmi kötődésen alapul és amelyből az

állammal szemben jogok és kötelezettségek adódnak, bizalmi viszonyt, közelséget feltételez az állam és polgára között.

Szorosan kapcsolódik az államiság ismérveihez, ezen belül az állandó lakosság fogalmához→egy állam állandó lakossága jellemzően annak állampolgáraiból áll.

A Nemzetközi Bíróság az állampolgárság fogalmáról (Nottebohm ügy 1955): az állampolgárság jogi kötelék, mely kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. Annak jogi kifejeződése, hogy az a személy, akire az állampolgárságot közvetlen jogszabály vagy hatóságok egyedi aktusa ráruházta, ténylegesen közelebbi kapcsolatban van az állampolgárságot ráruházó állam népességével, mint bármely más állam lakosságával.

II. Az állampolgárság szabályozása: belső jogi vagy nemzetközi jogi kompetencia? Az állampolgárság az államiság lényegéhez kapcsolódik →minden állam belső

jogában szabályozza az állampolgárság megszerzését, elvesztését és az

115

NJ 2 szigorlat 2014

állampolgársághoz kapcsolódó jogokat. Az állampolgárság elsősorban belső alkotmányjogi kérdés csak másodsorban nemzetközi jogi.

A nemzetközi jog annyiban korlátozza az államok szabadságát az állampolgárság szabályozásában, hogy megállapítja, más államoknak joga van nem tudomásul venni egy adott személy állampolgárságát.→nem megkérdőjelezi a belső jogi szabályok érvényességét, hanem bizonyos esetekben kizárja e szabályok elfogadását az államközi viszonyokban.

Az EU-ban ellenben az állampolgárság megadásának és elvételének szabályozása többé nem kizárólagos állami belügy. EU Bírósága: a tagállamoknak az állampolgárság terén meglévő hatáskörük gyakorlása során figyelembe kell venniük az uniós jogot.

III. Az állampolgárság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó elvek minden állam csak a saját állampolgárságának megszerzését és elvesztését

szabályozhatja, más államét nem beavatkozás tilalma : sértheti egy állam szuverenitását az, ha egy másik állam azzal

akarja kényszeríteni valaminek a megtételére vagy az attól való tartózkodásra, hogy polgárainak tömegesen adományoz állampolgárságot.

általános korlátot szabnak a nemzetközi emberi jogok: az államnak arra kell törekednie, hogy a joghatósága alatt született személy állampolgárságot szerezzen.

speciális korlátok adódnak a különleges egyezményekből: tilos a faji megkülönböztetés valamennyi formája; nőknek és férfiaknak egyenlő jogokat kell biztosítani állampolgárságuk megszerzésére, megváltoztatására, megtartására; az előbbiek vonatkoznak a fogyatékossággal élőkre is.

IV. Az állampolgárság megszerzésének lehetséges eseteiAz államok két módon ruházhatnak állampolgárságot az egyénekre: törvény erejénél fogva (ex lege) és egyedi közigazgatási aktussal (honosítás)

1. állampolgárság ex lege megszerzése A nemzetközi jogban általánosan elfogadott módon a születéshez kapcsolódik.

Vagy a születés helye (ius soli) vagy a szülők állampolgársága alapján (ius sanguinis) juttatnak közvetlenül, a törvény alapján állampolgárságot.ius samgunis: az ezt az elvet követő országokban a megszülető gyermek a szülei állampolgárságát szerzi meg. Ha a gyermek két szülője eltérő állampolgárságú és mindkét szülő személyes joga a ius sanguinis elvét követi, akkor a gyermek kettős állampolgár lesz de néhány országban az állampolgárság megtartását bizpnyos feltételekhez kötik (pl. adott államban eltöltött évek).

ius soli: az állam területén, illetve az állam lobogóját viselő hajón vagy az államban regisztrált repülőgépen született gyermek megszerzi az állam állampolgárságát.

A születésen kívül ex lege adnak egyes államok állampolgárságot akkor is ha valaki tartós letelepedés szándékával lakóhelyet létesít, ez a szerzési mód sem ellentétes a nemzetközi joggal.

Aggályos volt az a korábbi nemzetközi jogi gyakorlat, mely a családi állapot változásához automatikusan az állampolgárság változását kötötte. Ez a

116

NJ 2 szigorlat 2014

gyakorlat ellentétes egyebek között a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formáját felszámolni kívánó egyezménnyel.

Az ex lege állampolgárság adás nemzetközi jog által elfogadott eseteiben nem szükséges az érintett egyének beleegyezése az állampolgárság keletkezéséhez. DE a nemzetközi jogba ütközik ha az állam az érintettek beleegyezése nélkül olyan személyeknek ad ex lege állampolgárságot, akik más állam polgárai és semmilyen módon nem kötődnek az állampolgárságot adó államhoz.

2. honosítás Az államplgárság egyedi aktussal történő megadása, a nemzetközi jogban csak

akkor elfogadott ha az érintett beleegyezésével illetve legtöbbször kérelemre történik. A kérelem kellő kapcsolatot teremt az állam és az egyén között íg a honosítás akár más kapcsolat híján is elfogadható a nemzetközi jogban.

Egyes esetekben a nemzetközi jog megköveteli a honosítás megkönnyítését: hontalan személyek, menekültek.

V. A többes állampolgárság kérdéseHa egy személy egyszerre két vagy több állam állampolgárságával rendelkezik.

Az ilyen helyzet a státusjogok és kötelezettségek összeütközéséhez vezethet, az államok hagyományosan nemkívánatosnak tekintették a többes állampolgárságot. Konkrét jogi konfliktusokhoz vezethet a többes állampolgárság a diplomáciai védelem és a sorkatonai szolgálat teljesítése tekintetében.Ezek a problémák szükségessé tették nemzetközi szabályok kialakítását:

diplomáciai védelem: a szokásjog az irányadó, az az állam gyakorolja, amelyhez az egyént valódi kapcsolat fűzi.

sorkatonai szolgálat : több bilaterális és multilaterális nemzetközi szerződés született, melyekben igyekeztek a többes állampolgárság előfordulását csökkenteni.

A többes állampolgárság nem ütközött és nem is ütközik a nemzetközi szokásjogba.VI. Az állampolgárság elvesztése

Lehet az állam önálló cselekményének eredménye→állampolgárságtól megfosztás vagy bekövetkezhet az egyén kezdeményezésére→állampolgárságról lemondás.

Az állampolgárság elvesztésének szabályozása is a belső jog része de itt is érvényesek a nemzetközi jogi szabályok: hátrányos megkülönböztetés tilalma, az állampolgárság elvesztése ne eredményezzen hontalanságot.

VII. Jogi személyek honossága A jogi személyeket is valamely államhoz rendeljük, annak érdekében, hogy rájuk is

alkalmazni lehessen a nemzetközi jog szabályait, elsősorban az állam belső joga az irányadó arra nézve, hogy melyik állam honosságát szerzi meg a jogi személy.

Alapvetően két elv alakult ki: inkorporációs elmélet (jogi személy ahhoz az államhoz sorolható, amelynek a területén besorolták), székhelyelmélet (melyik államban működik a jogi személy vezetése illetve központja).

A Nemzetközi Bíróság joggyakorlatában a két elmélet együttes alkalmazása jellemző, az EU joga a székhelyelvet követi.

VIII. A külföldiekkel szembeni bánásmód szabályai

117

NJ 2 szigorlat 2014

Az állam területén tartózkodó külföldi állampolgárok az állam területi joghatósága alá tartoznak. Kivétel: diplomáciai és konzuli képviselőkre vonatkozó szabályok+ külföldi államfőket megillető személyes immunitás.Két alapelv:

- nemzeti bánásmód elve : a külföldieket ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a területi állam polgárait.

- nemzetközi minimum standard elmélete : az államok attól függetlenül kötelesek különböző jogokat biztosítani a külföldieknek, hogy az állampolgáraik és a jogi személyek egyébként milyen jogokat élveznek. Kivétel a külföldiek tulajdonának és befektetéseinek védelme, a tulajdonhoz való jognak nem lehet olyan értelmezése, amely az államosítás ellen állampolgároknak és külföldinek egyaránt kellő védelmet nyújtana. A külföldiek tulajdonjogát illetően továbbra is az idegenjog releváns.

A külföldiek tulajdonát bilaterális és multilaterális szerződések védik. Az államosítás esetére a nemzetközi szokásjog ad védelmet.→ a területi állam jogosult a területén található belföldi vagy külföldi tulajdon államosítására de kártalanításra kötelezett.

47. A migráció alapfogalmai, a nemzetközi védelem, az univerzális védelem kategóriái. Az alapelvek. A kiegészítő védelem és a belső menekültek

I. A migráció fogalma A nemzetközi jognak és a nemzeti jognak kiterjedt érintkezési felülete a menekültjog. A migráció lehet nemzetközi és országon belüli. A nemzetközi migráción belül

megkülönböztetünk reguláris és irreguláris migrációt. A reguláris migráció a jogszabályoknak megfelelő egy évnél hosszabb távollétet jelent pl. munkavállaló, diák, nyugdíjas. Az irreguláris migráció lehet illegális vándorlás és kényszervándorlás. Illegális vándorlás: illegális dokumentumok nélküli külföldi. Kényszervándorlás: menekült vagy belső menekült.

A menekült sohasem tekinthető illegális migránsnak mert menekülni a nemzetközi jog szerint szabad. Ha ennek során a menekülő megfelelő vízum, úti okmány hiányában, engedély nélkül lépi át a határt az nem teszi a magatartását illegálissá. Amíg a menekültügyi eljárás tart az állam nem vélelmezheti a joggal való visszaélést.

II. A védelem kategóriái A genfi egyezmény szerint: menekült az, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása,

illetve meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik és nem tudja vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.

Az egyetemes meghatározás mellett Afrikában Latin-Amerikában és az EU-ban olyan regionális egyezmények születtek, melyek kibővítették ezeket a kategóriákat.

Afrika: az is menekült, aki polgárháború miatt kénytelen elhagyni.

118

NJ 2 szigorlat 2014

Latin-Amerika: azoknak is védelmet ígér, akik az emberi jogok tömeges megsértése elől menekülnek.

EU: tömeges bevándorlás esetére átmeneti védelmet ígér azoknak akiknek el kellett hagyniuk a származási országukat mert fegyveres konfliktus vagy feltartóztathatatlan erőszak térségéből menekültek vagy ki vannak téve emberi jogaik rendszeres megsértése kockázatának.

+ az EU a bírói gyakorlat alapján kialakított még egy védelmi kategóriát, a kiegészítő védelmet. Kiegészítő védelemre jogosult az a személy, aki nem minősül menekültnek de akivel kapcsolatban megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy a származási országába való visszatérése esetén súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének (halálbüntetés, kínzás, embertelen bánásmód) lenne kitéve.

III. A menekültjog alapelvei:- hátrányos megkülönböztetés : abból fakad, hogy a menekültjog szolidaritás elvű és

nem haszonelvű. A menedék megadására képes államok nem válogathatnak a menekülők között, a menekültpolitika nem válhat a nemzetpolitika eszközévé.

- a család egységének elve : ha a menekült közeli családtagjaira nem is illik a definíció legalább házastársának és egyenesági leszármazóinak meg kell engedni, hogy vele együtt éljenek a védelmet nyújtó országban.

- visszaküldés tilalma (non-refoulement ): a menekültügy legfontosabb elve. Szűkebb értelemben csak a fajon, valláson, politikai nézeten, nemzeti hovatartozáson alapuló illetve egy meghatározott társadalmi csoport tagjai ellen irányuló üldözéssel fenyegetett személyek visszaküldését tiltja. Szélesebb értelemben senki sem fordítható vissza olyan országba, amelyben kínzás, megalázó vagy embertelen bánásmód vagy büntetés fenyegetné.

IV. Belső menekültek és kiegészítő védelem Kiegészítő védelem lásd feljebb. Belső menekültek= az otthonukból elűzött személyek. Rájuk egyetemes egyezmény

nem vonatkozik, helyzetüket soft-law dokumentumok és regionális egyezmények rendezik.

A belső menekültek és a nemzetközi menekültek meghatározása között 3 fontos különbség van:

1. a menekülés oka lehet természeti vagy ember okozta katasztrófa2. otthonából elűzött lehet az is, akinek lakóhelye egy fejlesztési projekt következtében

vész el3. a belső menekült fajának, vallásának, politikai nézeteinek, nemzeti hovatartozásának

nincs szerepe a jogi védelemhez való jogosultságbanA belső menekültek védelménél a nemzetközi jog abból indul ki, hogy az az állam feladata és felelőssége, ezért a belső menekültekre vonatkozó irányelvek nagyrészt az egyébként is létező emberi jogokat gyűjtik össze.

48. Az 1951. évi Menekültügyi egyezmény (genfi egyezmény) rendszere, gyakorlata

I. Az üldözés

119

NJ 2 szigorlat 2014

Maga az egyezmény nem értelmezi az üldözés kifejezést. Üldözésnek minősül lelki nyomás, a megfélemlítés, a menekült valamilyen ismérve miatti diszkrimináció. Üldözéssé válnak a magukban kisebb súlyú cselekmények is ha összeadódnak. Az üldözés lényege a legfőbb emberi jogok olyan sérelme, mely orvosolatlanul marad. Az üldöző lehet az állami elnyomó gépezet de nem állami szerv is. Az üldözés látszólag teljesen jogszerű büntetőjogi formát is ölthet, ha a rendszer a hatályos büntetőjogi törvénykönyv alapján ítéli el politikai ellenfeleit.II. Az üldözés öt okaAz egyezmény csak azokat tekinti menekültnek, akiket fajuk, vallásuk, nemzeti hovatartozásuk, politikai nézeteik vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk miatt üldöznek.-faj: jelenthet leszármazást, bőrszínt, törzsi hovatartozást.- vallás: jelentheti a vallásosság elutasítását és a nem istenhívő hiedelemrendszereket is.- nemzeti hovatartozás: nem állampolgárságra hanem kisebbséghez, etnikai csoporthoz tartozásra utal.- politikai nézet: olyan nézet, amit az adott állam nem tolerál.- meghatározott társadalmi csoport: lényege, hogy vagy megváltoztathatatlan jellemzője van a csoporttagnak vagy olyan az identitásuk lényegéhez tartozó vonásuk, amelynek megváltoztatása nem várható el.Bármelyik ok is álljon fent, közömbös, hogy valóban illik-e az üldözöttre vagy csak az üldöző vetíti rá. III. Jól megalapozott félelemA gyakorlatban egy valószínűségi mérce, annak az esélynek a nagyságát fejezi ki, hogy a magát menekültnek mondó személyt hazatérése setén üldözni fogják. Ha az üldözésre reális esély van, azaz bekövetkeztének valószínűsége kimutatható, akkor a félelem már megalapozott.A jól megalapozott félelem meglétét a kérelmező és az elbíráló együtt állapítja meg.IV. Az eljárás és az elismert menekült jogaiAz egyezmény nem szabályozza az elismerési eljárást csak az EU fogadott el minimumkövetelményeket. A menekültstátuszt kérelmezőről a nemzeti jogrend szabályai szerint döntenek. Az elismert menekült legfőbb jogait az egyezmény rögzíti. Három fő bánásmódot különböztet meg:

1. nemzeti bánásmód: az állampolgárral azonos jogi helyzete van a menekültnek az általános iskolai oktatás vagy a vallásszabadság terén.

2. a legnagyobb kedvezményes bánásmód: a legjobb helyzetben lévő külföldi jogait élvezi a gyülekezési jog és a keresőfoglalkozás területén.

3. külföldiekre általában vonatkozó bánásmód: a legfőbb megnevezett jogokat csak olyan mértékben gyakorolhatja. amilyenben a külföldiek általában.

A gyakorlatban sok állam túlmegy az egyezmény által garantált jogokon és néhány kivételtől eltekintve a nemzeti bánásmódot kínálja.V. A menekültstátusz megszűnéseA menekültstátusz nem örökre szól. Megszűnését két fejlemény indokolhatja:

1. a menekültet már nem fenyegeti veszély a származási országban

120

NJ 2 szigorlat 2014

2. a menekült másfajta jogi státuszt szerez, reguláris bevándorlóvá válik vagy honosítják, így tartózkodásának jogcíme többé nem az állam védelmi kötelezettsége.

Az üldözés veszélyének vége kétféle módon érzékelhető:- menekült saját tevékenysége: állampolgári kapcsolat helyreállítása, önkéntes

hazaköltözés, állampolgárság visszaszerzése- a területi állam állapítja meg és felszólítja a menekültet a hazatérésre.

VI. Kizárás a menekültnek járó védelembőlA genfi egyezmény a személyek egyes körét érdemtelennek tartja a menekültként élvezett védelemre. Nem élvezheti az egyezmény szerinti védelmet:

- a hadviselés szabályait sértő személy

- azok a magas rangú vezetők, akik olyan politikát folytattak, amely az ENSZ céljaiba és elveibe ütközik

- súlyos köztörvényes bűnözők.A szélesebb értelemben vett visszaküldési tilalom azonban még a menekültstátuszból kizártakra is vonatkozik, őket sem lehet visszaküldeni a származási országukba, ha ott kínzás, kegyetlen embertelen bánásmód vagy büntetés fenyegetné őket.

49. A nemzetközi bűncselekmények /1319-1340/

A, Háborús bűncselekmények• Minden kultúrkörben limitálták a háború során megengedett cselekményeket.• A tiltott cselekmények elkövetőivel szemben azonban az államok diszkrecionális jogkörébetartozott a büntetőjogi szankciók alkalmazása.• 1880. évi Oxford kézikönyv: szárazföldi hadviselés általános elfogadott szabályai.• 1907.évi IV. számú hágai egyezmény-nem említi a háborús bűncselekmények elkövetőifelelősségre vonásának lehetőségét, mindössze államfelelősségi szabályozást tartalmazott.• Nürnbergi Törvényszék joggyakorlata- egyértelművé tette, hogy a humanitárius jogiszabályok súlyos megsértése, háborús bűncselekmény és elkövetőjének egyéni büntetőjogifelelőssége a nemzetközi jogon alapul. Ennek az ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a háborús bűncselekmények és a nemzetközi humanitárius jog szabályozási koncepciója különbözik egymástól.• 1949. évi genfi egyezmények és 1977. évi I. Kiegészítő jegyzőkönyvAz egyezmények előírták a részes államoknak, hogy kriminalizálják az egyezmények súlyosmegsértését. Taxatív felsorolásban. De nem csak a felsorolásban szereplők háborús bcs-ek.• Háborús bűntettnek minősül a humanitárius jog minden olyan rendelkezésének súlyosmegszegése, amely a nemzetközi közösség által védett értékeket fogalmaz meg. (kiv: pusztántechnikai jellegű szabály megsértése)

121

NJ 2 szigorlat 2014

• Nemzetközi humanitárius jogi szabálysértés minősül háborús bcs-nek, négy alapvető feltételalapján:1. A cselekménynek meg kell sértenie a humanitárius nemzetközi jog valamely szabályát.2. A szabálynak meg kell felelnie a nullum crimen sine lege elv követelményeinek, szerepelnie kell a nemzetközi szokásjogban, vagy nemzetközi szerződésben.3. A jogsértés súlyos, a szabály alapvető értéked véd. Hátrányos jogkövetkezményekkel jár a sértettre.4. A szabály megsértéséhez egyéni büntetőjogi felelősséget kapcsolható• A fegyveres konfliktusok szabályozásában különbséget tesz nemzetközi és nem nemzetközifegyveres konfliktus között. A nem nemzetközi fegyveres konfliktusok egyes szabályainek megsértését jelenleg sem minősíti a nemzetközi jog háborús bűncselekménynek.

B, Emberiesség elleni bűncselekmények• 1915-ben Franciaország, Nagy-Britania és Oroszország az "emberiesség és civilizáció ellenei új bűncselekménynek" minősülő eseményeket büntetni akarták, de ez a Nürnbergi Törvényszék felállításáig nem történt meg.• A Nürnbergi Törvényszék kifejezetten azzal a céllal hozta létre az emberiesség ellenibűncselekmény fogalmát, hogy a náci háborús bűnösöket felelősségre vonják.• Emberiesség elleni bűncselekmények:"bármely polgári lakosság tagja ellen, a háború előtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás,rabszolgaságba taszítás, áttelepítés és embertelen cselekedetek, valamint a törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az elkövetés országának jogát."• Nemzetközi fegyveres konfliktus fennállásához köti, a háborús bűncselekények kiterjesztettváltozataként kezeli.• Kontextuális elemeit nem rögzítette a Nemzetközi Katonai Törvényszék. Milyen körülményekközött minősülnek nemzetközi bűncselekmények. Ez a joggyakorlat során definiálódott.• "Olyan embertelen cselekmények, amelyeket a polgári lakosság elleni átfogó vagy módszerestámadás részeként, a támadásról tudva követnek el."• A támadás nem feltétlen fegyveres konfliktus, hanem a tiltott cselekmények polgári lakosságelleni sorozatos elkövetését jelenti.• Véletlenszerűséget kizárja, szándékos elkövetés.• Szervezethez kötődik az emberiesség elleni bcs elkövetése. Egyéni, elszigetelt elkövető nemkövetheti el.• Csak szándékos bcs lehetséges.

122

NJ 2 szigorlat 2014

• Az emberiesség elleni bcs egy része egyszerre háborús bcs-nek is mnősül, de nem egyszerűen"kiterjesztett háborús bcs-ek." Az utóbbiak fegyveres konfliktus során követhetők el, az előbbiekennek hiánynában is.• A háborús bcs-ek elkövethetők nem polgári lakosság ellen is.• Az emberiesség elleni bcs a magyar szóhasználatban gyakran emberiség elleni bűntettkéntszerepel. Alkalmasabb az emberiesség elleni bcs, a 2012. évi C. törvény már így említi.

C, Népirtás• Raphael Lemkin, zsidó lengyel jogász javaslatára fogadták el a genocídium kifejezést.• Az 1949. évi A népirtás elkövetésének megakadályozásáról és megbüntetéséről szólóegyezmény elfogadása óta a a genocídium minősül a legsúlyosabb nemzetközi bcs-nek.• Az egyezmény II.cikke meghatározza a népirtás fogalmát.• A népirtás olyan cselekményeket foglal magába, amely nemzeti, etnikai, faji vagy vallásicsoport, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékval követnek el.• Ezek a következők:a, Csoport tagjainak megölése,b, Csoport tagjai testi vagy lelki épsége elleni súlyos sérelem okozásac, Csoportnak szándékosan olyan életfeltételek közé kényszerítése, amelyek a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisülését okozhatjákd, Olyan intézkedések foganatosítása, amelyek célja a csoporton belüli születések meggátolása e, Csoport gyermekeinek más csoporthoz való önkényes átszállítása.• Más ismérvekkel jellemezhető (pl politikai vagy társadalmi) csoportok ellen irányuló erőszaknem minősül ennek.• Speciális szándék szükséges, a konkrét népcsoport megsemisítésére irányuló szándék. Nemelegendő az elkövető tudata, hogy a cselekménye egy népcsoportot megsemmisít.Speciális szándék nélkül háborús bcs, vagy emberiesség elleni bcs.

D, Agresszió• Bár a Briand-Kellogg-paktum nem rendelkezett az egyezmény megszegésének büntetőjogi konzekvenciájáról, nemzetközi bűncselekménynek nyilvánították az agresszív háború indítását.Pl.: a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló 1924. évi genfi jegyzőkönyv.Különösen a Népszövetség 1927-ben tartott 8. közgyűlése, melyben kinyilvánították, hogy az agresszív háború nemzetközi bűntett.• A Nürnbergi Törvényszék a béke elleni bcs-eket már a legsúlyosabb bűntettnek tekintette.• A Nürnbergi Törvényszék alapokmánya értelmében béke elleni bűncselekménynek minősült:

123

NJ 2 szigorlat 2014

„a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, vagy garanciákat sértő agresszív háború tervezése,előkészítése, kezdeményezése vagy folytatása, illetve olyan közös tervben vagy összeesküvésben való részvétel, amely az előzőek megvalósításáért jött létre.”• Mi minősül agresszív háborúnak nem választa meg az alapokmány.• Az agresszió definíciójáról szóló 3314. ENSZ közgyűlési határozat is leszögezte, hogy azagresszív háború nemzetközi bűncselekmény, a második világháborút követő évtizedekben mégsemkerült sor büntetőjogi felelősségvonásra .- magyarázata hidegháborús viszonyokban rejlik.• Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyi joghatósági körébe tartozik, de nincs konkrétanmeghatározva.• 2017-ben -ha legalább 30 tagállam ratifikálja – életbe léptetik a 3314. közgyűlési határozatdefiníciója alapján az agresszió bűncselekményét.• A módosítás szerint az agresszió olyan cselekmény, amely "jellegénél, súlyosságánál vagykiterjedtségénél fogva az Egyesült Nemzetek Alapokmányának nyilvánvaló megsérétését jelenti."• Az erőszak tilalmának legsúlyosabb megsérétsét tekintik agressziónak. Az elkövetők körepolitikai és katonai döntéshozókra korlátozódik.• Nem dönthet majd a büntetőbíróság, ha a bcs-t olyan állam területén követik el, amely nemfogadta el az agresszió tekintetében a bíróság tárgyi joghatóságát, vagy az elkövető állampolgárságaszerinti állam nem ratifikálta a módosítást.

50. Transznacionális bűncselekmények. Az eseti (ad hoc) nemzetközi büntetőtörvényszékek /1341-1354/

A, Kalózkodás• Nyílt tengeren követik el, így egyetlen államhoz sem kötődnek.• Ezért az "emberiség ellenségeinek" tekintették őket.• Emiatt a 17.században a kalózokkal szemben elfogadottá vált az egyetemes joghatósággyakorlása, kalózkodás kriminalizálása.• A 19. századig fennállt egy nemzetközi gyakorlat, kalózlevelek kiállítása, amivelmagánszemélyek engedélyezték ellenséges államok kereskedőhajóinak kifosztását.• Az 1856. évi Párizsi nyilatkozat betiltotta ezt a gyakorlatot.• A kalózkodás szokásjogi definícióját az ENSZ keretében kötött tengerjogi egyezmény

124

NJ 2 szigorlat 2014

tartalmazta.• A kalózkodás:1. rablás vagy más erszőkaos vagyon elleni bcs, amelyet2. egy másik jármű igénybevételével,3. egyetlen állam joghatósága alatt sem található területen követnek el; és4. az elkövetők magánérdekből cselekednek, vagyis nem kötődnek valamely államhoz.• A Biztonsági Tanács a nemzetközi hajózási útvonalak biztosítása érdekében az Alapokmány VII.Fejezete alapján példátlan mértékű felhatalmazást adott az ENSZ tagállamoknak a kalózokkalszembeni fellépésre.• Az BT 1816. határozata felhatalmazta a tagállamokat a kalózokkal szembenikényszerintézkedések foganatosítására. (Szomália parti vizein is)• Nemzetközi részvétellel működő bíróság felállítását fontolóra vették, de nem történt meg.• A kalózokkal szembeni büntetőeljárások az állam belső joga alapján, belső bíróságok előttfolynak.

B, Terrorizmus• A nem állami szervezetek által politikai vagy egyéb ideológiai célból végrehajtott erőszakos cselekmények.• A terrorizmus megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1937. évi egyezmény meghatározta aterrorizmus fogalmát, és egy állandó büntető fórum előtt felelősségre vonást lehetővé tette volna, denem lépett hatályba a második világháború miatt.• Az ENSZ által elfogadott 14 egyezmény büntetni rendelte a terrorizmus legjellemzőbb eseteit.(nemzetközi légiközlekedés biztonságát veszélyeztető cselekmények, túszszedés, robbantásosmerényletek)• Az egyezmények a szabályozás központi elemévé tették az aut dedere, aut iudicare elvét. Aszerződő államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy amennyiben a feltételezett elkövetőkkelszemben jogosultak eljárni, akkor vagy saját illetékes vádhatóságuk indít eljárást, vagy kiadják az elkövetőket egy olyan államnak, amelynek hatáköre van a büntetőeljárás lefolytatására.• 2011. szept 11-e után: A BT 1368. határozata megállapította, hogy veszélyezteti a békét ésbiztonságot.• Az 1373. határozat megtiltotta az ENSZ tagállamoknak:A terrorizmus pénzügyi támogatását,A terrorista cselekményekkel gyanúsítható személyek számára történő menedék biztosítását, Előírta az ilyen cselekmények pönalizálását,

125

NJ 2 szigorlat 2014

Együttműködésre kötelezte az államokat a terrorizmus elleni fellépés érdekében.• A fenti határozat felállította a Terrorizmusellenes Bizottságot.• Rendszeres jelentéseket küldenek az ENSZ-tagállamok az intézkedésekről.• 1267. határozatával léterhozott egy szankciós bizottságot, amely az al-Kaida terrorszervezet és ahozzá kapcsolódó személyek, csoportok és vállalkozásokvagyonát fagyasztotta be, + utazásifegyverszállítási embargó.• A Libanoni Különleges Törvényszék szerinti definíciója:A terrorizmus olyan határon átnyúló elemet tartalmazó bűncselekmény vagy azzal való fenyegetéslenne, amelynek célja félelemkeltés a polgári lakosság körében, vagy egy kormány, illetve nemzetközi intézmény kényszerítése arra, hogy valamilyen cselekményt megtegyen, vagy attól tartózkodjon.• A törvényszék szerint a nemzetközi terrorizmus nemzetközi bűncselekménynek minősül, így anemzetközi jog egyéni büntetőjogi felelősséget társít hozzá. Ezt fenntartásokkal kell kezelni.• A nemzeti definíciók között jelentős eltérések vannak.• Így a terrorizmus továbbra sem minősül nemzetközi bűncselekménynek.

II. A nemzetközi büntetőjog intézményrendszere

A, Az eseti (ad hoc) nemzetközi büntetőtörvényszékek• A Biztonsági Tanács elrendelte a '90-es évek elején egy nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását, azért, hogy megállapítsa követtek-e el a konfliktus során nemzetközi bűncselekményeket. Ezt követően a volt Jugoszlávia területén vizsgáló büntetőtörvényvényszéket. (Jugoszlávia-törvényszék)• A tárgyi joghatósága háborús és emberiesség elleni bűncselekményekre, népirtásra terjed ki.• A törvényszék joghatósága párhuzamos a nemzeti bíróságokéval, nemzeti jogalkalmazók isjogosultak eljárni, de a törvényszék elsődleges kompetenciával rendelkezik, ha egy ügyben eljár, anemzeti bíróság joghatósága már kizárt.• Eljárása kétfokú, elsőfokon három, egyenként három-három bíróból álló tanács jár el.• Másodfokon öttagú Fellebbviteli Tanács.• A bírákat az ENSZ- Közgyűlés választja listáról, amit a BT állít össze.Négy évre választ.• A vádat a független főügyész képviseli.

126

NJ 2 szigorlat 2014

• A büntetés végrehajtására olyan államokban kerül sor, amelyek büntetés-végrehajtásiintézményeiket a törvényszék rendelkezésére bocsátották (pl Hollandia, Finnország).• A 955. BT-határozat létrehozta a Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszéket.• Ez emberiesség elleni bcs-ekre és népirtásra terjed ki.• Felépítése és jellemzői megegyezőek a Jugoszlávia-törvényszékkel, kivéve, hogy területijoghatósága nem korlátozódik Ruandára (az állampolgárok szomszédos országokban elkövetetettbcs esetén is)• Az ad hoc törvényszékek létrehozása és joggyakorlata a nemzetközi büntetőjogot fejlesztette.• Már az első eljárásban kimondta, hogy háborús bcs-eket nem nemzetközi fegyveres konfliktussorán is el lehet követni.• A törvényszékeket ideiglenesnek szánták, funkcióikat ezért (1966.BT-határozattal) MaradékÜgyek Mechanizmusa vette át. Ez a fórum ítélkezik kétfokú eljárásban, olyan ügyben, amelyet azad hoc törvényszékek már nem tudtak elbírálni.

51. A Nemzetközi Büntetőbíróság, a hibrid törvényszékek, a nemzeti bíróságok szerepe és alternatív megközelítések /1355-1375/

A, A Nemzetközi Büntetőbíróság• 1989-ben Trinidad és Tobago javasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzze egy kábítószerrel kapcsolatos bcs-ekkel foglalkozó állandó büntetőbíróság felállítását.• 1998-ben elfogadták a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát. 2002-ben hatályba lépett.• A tárgyi joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki.Ezek a háborús és emberiesség elleni bcs-ek, valamint a népirtás, agresszió.• Népirtás esetén 2017-től gyakorolhat joghatóságot. Az időbeli joghatósága: hatálybalépése után.• Területi joghatósága: a részes államok területén + más államok területén, ha tagállamállampolgára követte el.• A bíróság jellemzője a kiegészítő (komplementer) joghatóság. Csak akkor gyakorolhatjoghatóságot, ha az az állam, amelynek joghatósága lenne a bűnügy kivizsgálására, nem hajlandóvagy nem képes eljárni.• Kivételes esetben olyan bűntettek vonatkozásában is eljárhatnak, amelyeket nem a részes állam

127

NJ 2 szigorlat 2014

területén, nem részes állam állampolgárai követtek el, ha a joghatósággal rendelkező állam esetialávetési nyilatkozattal elfogadja a bíróság joghatóságát egy meghatározott üggyel kapcsolatban.• Ezen kívül az ENSZ-Alapokmány VII. Fejezete alapján hozott bármilyen szituációt a bíróságelé utalhat.• A BT-nek arra is joga van, hogy 12 hónapra felfüggessze bármelyik, a bíróság előtt folyamatbanlévő ügyet.• A bíróság eljárása:1. Bármelyik részes állam a bíróság elé utalhat bármely szituációt,2. az ügyészség is önállóan vizsgálatot kezdeményezhet,3. A Biztonsági Tanács is utalhat szituációt a bíróság elé.• Ha az ügyészség megalapozttnak látja a bcs elkövetésének gyanúját, és az illetékes állam nemhajlandó eljárást folytatni, a Tárgyalás-előkészítő Tanács dönt a folytatásról.• Az eljárás kétfokú.• Az elsőfokú Tanács, majd a Fellebbviteli Tanács előtt folyik.• A részes államok beépítik saját jogrendszerükbe a statútum rendelkezéseit, hozzájárulnak anemzetközi büntetőjog normáinak egységes alkalmazásához.• A statútum kimondja a bíróság joghatóságába tartozó bűncselekmények el nem évülését.• A statútumot 2013-ig 122 állam ratifikálta -> nem egyetem érvényűEgyesült Államok, Kína, Oroszország nem ratifikálta.• Működése nem ellentmondásmentes:1.elkövetői nem részesíthetők többé amnesztiában. (katonai politikai vezetők kevésbé kezdenekbéketárgyalásokba)2. Az ítélet kikényszeríthetősége is nehézségekbe ütközhet, nemzetközi szerződés hozta létre.3. Nem része az ENSZ intézményrendszerének, nem (feltétlenül) támaszkodhat a BiztonságiTanácsra.

B, Hibrid nemzetközi büntetőtörvényszékek• Mind a nemzeti, mind a nemzetközi bírói fórumoknak vannak hátrányai.• Ennek kiküszöbölésére hoztak létre ún hibrid vagy "nemzetköziesített" büntető törvényszékeket.• Keverednek a nemzetközi és nemzeti bírói fórumokra jellemző elemek.1. Alkalmazott anyagi jog részben nemzeti, részben nemzetki büntetőjog.2. A bűncselekmény elkövetésének államában található a hibrid törvényszék, az eljárást a bűncselekmények elkövetésének színhelyéhez közel folytatják, így kellő helyi legitimációja van.3. Külföldi, helyi jogászok bírák, ügyészek között.• Ezeket a törvényszékeket meghatározott időre, meghatározott konfliktusban hozzák létre.

128

NJ 2 szigorlat 2014

a, Sierra Leone-i Különleges Bíróság• hasonlít az ad hoc büntetőtörvényszékekre• A sierra leonei polgárháború során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására állították fel.• Háborús és emberiesség elleni bcs és egyes nemzeti jogszabályok megsértésével kapcsolatbanjár el.• A bíróság szervezetileg független a helyi bírósági intézményrendszertől.• Bíráinak többségét az ENSZ főtitkára, a többit a sierra leonei kormány nevezi ki.b, A kelet-timori Súlyos Bűntettek Különleges Ítélőtáblái• A helyi igazságszolgáltatási rendszer részét képezte.• 2000-ben állította fel az ENSZ által létrehozott átmeneti kormányzat, hogy kivizsgálja az 1975-1999-ig tartó indonéz megszállás végén elkövetett bűncselekményeket.• Tárgyi joghatósági körébe tartozott a népirtás, emberiesség elleni bcs-ek és háborús bűntettek,helyi jog alapján: emberölés, szexuális bűncselekmények és kínzás tartozott.• Háromtagú bírói testület két tagját az ENSZ, egyet a kelet-timori kormány delegált.c, Kambodzsai Bíróságok mellett múködő Különleges Tanács• Feladata: a vörös khmerek által 1975 és 1979 között elkövetett bcs-ért felelős vezetőkfelelősségre vonása.• A tanács a kambodzsai bírósági rendszer részét képezi.• A népirtás, emberiesség elleni bcs-ek, háborús bűntettek, és a helyi jog által tiltott, különösensúlyos erőszakos bcs-ek elkövetőivel szemben jár el.• Többségében kambodzsai bírák alkotják, de az ítélet meghozatalához min. 1 külföldi bíróegyetértő szavazata is kell.d, Iraki Legfőbb Büntető Törvényszék• 2003-ban iraki háború elején hozták létre.• Szaddám Husszein uralma alatt elkövetett nemzetközi bűntettek, iraki jog szerinti bcs-ekkivizsgálására.• Munkájában iraki bírák vesznek részt.e, Háborús Bűncselekmények kamarája:• Boszniai intézményrendszer keretei között 2005 óta külföldi bírák bevonásával• a boszniai polgárháború során elkövetett népirtást, emberiesség elleni bcs-eket és háborúsbűntetteket vizsgálja.• Külföldi bírák helyi bírákkal közösen, a koszovói jogrendszerbe átületetett nemzetközibüntetőjogot is alkalmazva ízélkeznek.

129

NJ 2 szigorlat 2014

C, A nemzeti bíróságok szerepe a nemzetközi büntetőjog érvényesítésében• A nemzetközi büntetőfórumok csak kiegészítő szerepet töltenek be.• A nemzeti bíróságok lennének a természetes fórumok, azok férnek hozzá a legegyszerűbben abizonyítási eszközökhöz.• A büntetőeljárás a helyi szervezetrendszeren belül zajlik és az ítéletet a helyi bírák hozzák.• A nemzeti bíróságok eljárásának kockázatai, hogy elfogultságot is jelenthet, főleg, ha politikaivezető réteg is érintett.• Állami bíróságok egyre nagyobb szerepet töltenek be, egyre több állam lép fel aktívan anemzetközi bcs-ek elkövetőivel szemben.• Egyik eszköz erre az egyetemes joghatóság (univerzális büntetőhatalom) gyakorlása.Az állam attól függetlenül jogosult az elkövetők elleni büntetőeljárás megindítására, hogylétezik-e területi vagy állampolgársági, illetve a nemzetközi jog által elismert egyéb joghatósági kapcsolat.• Ez nemzetközi szokásjogon alapul• Ilyen pl a kalókodás ahol elfogadott ez a gyakorlat.• Általános egyetértés alakult ki abban, hogy a nemzetközi szokásjog alapján egyetemesjoghatóság elsősorban olyan súlyos jogsértések esetén gyakorolható, amelyek nem csak egyetlenállam, hanem az egész nemzetközi közösség alapvető értékeit és érdekeit sértik.• Diszkrecionális jog, az államoknak nem kötelessége. (de elő is írhatja nemzetközi szerződés)D, A felelősségre vonás alternatív megközelítése• A nemzetközi büntetőjog nem képes kezelni a posztkonfliktusos helyzeteket, a, így tényfeltáró és békéltető bizottságokat állítottak fel.• Feladatuk:1. az események hiteles feltárása,2. dokumentálása,3. és az elkövető szembesítése az áldozattal.• A békéltető bizottság előtte megjelenés kiváltja a büntetőeljárás lefolytatását, az nehezenegyeztethető össze a Nemzetközi Büntetőbíróság által előírt pönalizációs kötelezettséggel.• A bizottság munkájában való részvétellel az elkövető ugyanakkor amnesztiában részesülhet.• Enek ellenére több mint 30 országban hozták létre.b, A nemzetközi büntetőjog érvényesítésének alternatív eszközei közé tartozik a nemzetközibűncselekmények elkövetőivel szemben indított kártérítési per is.• Az Alien Tort Statute az Egyesült Államok bíróságait egyetemes polgári joghatósággal ruházza

130

NJ 2 szigorlat 2014

fel a "népek jogának" megsértése kapcsán, így kártérítési igény érvényesítésére irányuló keresetterjeszthető elő nemzetközi bcs elkövetőivel szemben. (gazdasági társaságok ellen is)• A LB kimondta, hogy kizárólag az Egyesült Államokhoz köthető nemzetközi jogsértések vagyelkövetők esetén indítható.

52. tétel: Az ENSZ létrejötte, céljai, elvei, tagság az ENSZ-ben

Az ENSZ létrehozása és mai szerepeElőzmény: Nemzetek Szövetsége (1920-1946)Nem vált univerzálissá. USA nem volt tag. Bár Wilson amerikai elnök álmodta meg a szövetséget, az amerikai szenátus nem erősítette meg az alapító okiratot.Németország: 1926-tól volt tag, de Hitler 1933-as hatalomátvétele után kilépett.Szovjetunió 1934-ben taggá vált, 1939-ben kizárták Finnország ellen indított háborúja miatt.Több állam kilépett a szervezetből (Magyarország 1939-ben).Az ENSZ létrejötte: 1941. augusztus 14. – USA-Nagy-Britannia: Atlanti Charta (politikai nyilatkozat a két

állam háborút követő időszakra vonatkozó elképzeléseiről) 1942. január 1. – Egyesült Nemzetek nyilatkozata: Atlanti Charta megerősítése

(szövetséges államok) 1943. október – Moszkva, november-december – Teherán – ENSZ leendő szervezete

kereteinek kialakítása 1944. augusztus-október – Dumbarton Oaks-i tanácskozás, 1945. február – jaltai

konferencia (megállapodások a szervezeti szabályok részleteiről) 1945. június 26. – San Francisco – az ENSZ Alapokmány aláírása (51 alapító

tagállam küldöttsége)Az ENSZ szerepe:Az ENSZ nemzetközi szervezet, a NEMZETKÖZI JOG ÖNÁLLÓ ALANYA (államoktól függetlenül szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket). Az ENSZ szerepe elsősorban politikai természetű, az államközi kapcsolatok, nemzetközi egyeztetés egyik központja. Jelentős szerepet tölt be a nemzetközi jogalkotás területén, többoldalú nemzetközi szerződések előkészítésére gyakran az ENSZ keretében kerül sor.

Az ENSZ céljai és működésének elvei:A céljait és elveit az Alapokmány tartalmazza. Ezeket később számos nemzetközi szerződés bontotta ki, erősítve ezzel az Alapokmány alapszerződés jellegét. Célok: nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Ennek érdekében kollektív intézkedések a cél

elérésére és a viták békés rendezésére. államok közötti baráti kapcsolatok fejlesztése (alapja az államok egyenlősége és a népek

önrendelkezési joga)

131

NJ 2 szigorlat 2014

nemzetközi együttműködés a szociális, gazdasági, kulturális, humanitárius problémák megoldása és az emberi jogok, alapvető szabadságok elismerése érdekében

az ENSZ váljon e közös célok összehangolásának tényleges központjává.Az ENSZ működésének céljai és elvei egyben a nemzetközi jog alapelvei is.

Tagság az ENSZ-ben:Az eredeti 51 taghoz képest 2013-ra 193 tagja lett, univerzális nemzetközi szervezetté vált. A világ szinte minden államát felvették, kivételek: vitatott államiságú és megfigyelő státusú államok (pl. Koszovó, Palesztina, Tajvan).Tagállamok együttműködési formákat alakítottak ki, legfontosabbak: regionális csoportok. Földrajzi-politikai régiók számára előzetes egyeztető fórum, egyes választott pozíciók tekintetében (pl. Biztonsági Tanács) az egyenlő földrajzi eloszlást biztosítják. Regionális csoportok 2013-ban: Afrika Csoport, Ázsiai és Csendes-óceáni Csoport, Latin-Amerikai és Karibi Csoport, Kelet-Európai Csoport, Nyugat-Európai és Egyéb Csoport.A tagság létrejötte:Alapokmány szerint kétféle tagállam:

alapító (51 tagállam, a II: világháború győztes tagjai, a szervezetet létrehozó San Francisco-i konferencián részt vettek, határidőn belül aláírták és megerősítették az alapokmányt)

Németország, Olaszország, Japán, Magyarország és a többi tengelyhatalom nem csatlakozott. és később csatlakozott tagok: az Alapokmány szerint minden békeszerető állam

csatlakozhat, mely vállalja az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket és az ENSZ megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.

Tagsági kérelemről először a Biztonsági Tanács határoz, ha támogatja => kérelemről a Közgyűlés a jelenlévő és szavazó tagok 2/3-os többségével dönt. Ha a Biztonsági Tanács nem támogatja a kérelmet => az eljárás véget ért, a kérelmező állam nem szerezhet tagságot. A felvételről a tagállamok tulajdonképpen politikai döntést hoznak. Bár a Bíróság véleménye szerint az Alapokmányban foglalt feltételek teljesülésén kívül mást nem vehetnének figyelembe a döntésük során.A tagság felfüggesztése:A felfüggesztés (Alapokmány 5. cikk) szankciós intézkedés, előfeltétele: az érintett tagállam ellen a Biztonsági Tanács korábban megelőző vagy kényszerítő intézkedéseket fogadott el, majd a tagsági jogok felfüggesztését indítványozza. => a Közgyűlés dönthet úgy, hogy felfüggeszti az adott állam tagságát. Ezt később a Biztonsági Tanács állíthatja helyre.Fakadó jogosítványok felfüggesztése a tagság érintetlenül hagyásával – különleges esete: adós államokkal kapcsolatos rendelkezés (Alapokmány 19. cikk: szervezet működéséhez való hozzájárulás kétéves összegének megfelelő tartozás => a Közgyűlés felfüggesztheti a tagállam szavazati jogát, de engedheti a szavazati jog további gyakorlását, ha fizetési kötelezettségének a tagállam önhibáján kívül eső okból nem tud eleget tenni).A tagság megszűnése:

A tagállam kizárásával (Alapokmány 6. cikk), ha a tagállam az Alapokmányban foglalt elveket következetesen megsérti.=> A Biztonsági Tanács kezdeményezi a döntést => a Közgyűlés dönt a kizárásról (még nem került sor kizárásra eddig).

132

NJ 2 szigorlat 2014

A tagállam kilépésének lehetőségét az Alapokmány nem tartalmazza, de az a tagállam szuverenitásból eredő joga. Az ENSZ alapelvek jelentős része a nemzetközi szokásjog részévé vált, a kilépéssel az állam nem mentesül a kötelezettségek alól, a korábban megkötött egyezmények az aláíró tagállamot ENSZ tagság nélkül is kötik.

Pl. Indonézia 1965-ben tiltakozásul (mert Malajziát tagnak választotta az ENSZ) kilépett az ENSZ-ből. Az állami vezető bukása után az új kormány tájékoztatta az ENSZ-t az állam visszatérési szándékáról. Az ENSZ a visszatérésre formális tagfelvételi eljárás nélkül adott lehetőséget.

53. tétel: Az ENSZ fő szervei közül a Közgyűlés, a BT, a Titkárság, a GSZT és a Gyámsági Tanács

Közgyűlés: az ENSZ fő képviseleti, tanácskozó és döntéshozó szerve, szavazási rendje a tagállamok

egyenlőségét fejezi ki (minden tagállamnak egy szavazata van). Határozatait egyszerű többséggel vagy Alapokmányban meghatározott néhány fontos

kérdésekben a jelen lévő és szavazó tagok 2/3-os többségével hozza meg. Belső (szervezet saját tevékenységére, struktúrájára vonatkozó) hatáskörei:

o ENSZ szervek tagjainak (pl. Biztonsági Tanács, Emberi Jogi Tanács tagjai, ENSZ-

főtitkár, szakértők) megválasztásao a szervezet költségvetésének meghatározása

o döntés esetleges újabb intézmények felállításáról.

A belső ügyekben a közgyűlés döntései kötelezőek. Külső (nemzetközi közösségre vonatkozó) hatáskörök: bármilyen ügyet megvitathat és

ajánlásokat tehet (kivéve, ha a kérdés a Biztonsági Tanács napirendjén is szerepel, az Alapokmány szerint ilyenkor a Biztonsági Tanácsnak van elsőbbsége)

Külső hatásköri döntései nem kötelező, csak ajánlás jellegűek, egyes határozatai mégis a nemzetközi jog fontos forrásaivá váltak.

Biztonsági Tanács: Itt zajlik a legmagasabb szintű politikai egyeztetés, valamint a nemzetközi béke és

biztonság fenntartásával kapcsolatos döntéshozatal. Felelős a döntések végrehajtásáért, kikényszerítéséért (akár fegyveres erőt is alkalmazhat).

133

NJ 2 szigorlat 2014

15 tagú testület: 5 állandó tag (a II. világháborúban győztes USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió – 1991-es felbomlása után az Orosz Föderáció, és 3 győztes állam által annak idején felkért Franciaország és Kína) + 10 változó (őket a Közgyűlés 2/3-os titkos szavazással választja meg a regionális csoportok szerinti eloszlás alapján – Afrika Csoportból 3, Kelet-Európa Csoportból 1, másik 3 csoportból 2-2 hely), a 10 választott tagból évente 5nek lejár a mandátuma => minden évben van tagválasztás.

A Titkárság: végzi az ENSZ döntéseinek előkészítését és adminisztratív értelemben vett végrehajtását. 44000 fős nemzetközi apparátus (elvárás: pártatlanság, politikai semlegesség, lojalitás az

ENSZ-hez, csak másodlagosan a saját hazájukhoz), o tagjai funkcionális mentességet élveznek az államok alól, ha az ENSZ megbízottjaként

jár el, nem lehet ellene a tagállamban jogi eljárást kezdeményezni, a szervezet immunitása kiterjed rá

o fizetésük személyi jövedelemadó-mentes

o munkaügyi vitáikat, fegyelmi felelősségüket az ENSZ saját intézményeinek

közreműködésével rendezi Élén a Biztonsági Tanács javaslatára a Közgyűlés által 5 évre megválasztott Főtitkár áll.

Beosztása politikai és szervezetirányítási szerepköröket vegyít. o Mindig részt vesz a főszervek, pl. a Biztonsági Tanács ülésein (politikai funkció),

o bármikor felhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét a nemzetközi béke és biztonság

veszélyeztetésének eseteire (Alapokmány 99. cikk, ez politikai állásfoglalás)

A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC): gazdasági, szociális és kulturális kérdésekért felelős tanulmányokat, jelentéseket készíthet, kezdeményezéssel élhet, ajánlást tehet a

hatáskörébe tartozó kérdésekben egyezmények tervezeteit, nemzetközi konferenciákat készít elő állandó vagy eseti bizottságokat állíthat fel. legfontosabb feladata az „ENSZ-család” (ENSz szervezetéhez tartozó más szervezetek,

intézmények tevékenységének koordinálása, közvetítő szerep a politikai döntéshozatal különböző szintjei között. Nem kormányzati szervezeteknek is lehetőséget biztosít az ENSZ tevékenységében való részvételre. Külön kategóriájuk: szakosított intézmények, ezek saját tagsággal és költségvetéssel rendelkező államközi szervezetek, melyek önálló szerepet játszanak szakterületükön. A szakosított intézmények a Nemzetközi Bíróságtól csak a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben kérhetnek tanácsadó véleményt (a főszervekkel ellentétben).

Szakosított intézmények pl.: WHO (Egészségügyi Világszervezet), UNESCO (ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete), IMF (Nemzetközi Valutaalap), UNICEF (ENSZ Nemzetközi Gyermeksegélyezési Alap)

A Gyámsági Tanács: 1945-ben állították fel,

134

NJ 2 szigorlat 2014

a gyarmati rendszer teljes lebontásának segítése volt a feladata; a Nemzetek Szövetsége az I. Világháború veszteseinek (főleg Németország és

Törökország) gyarmatait mandátumterületekké nyilvánította, a győztes gyarmattartó tagállamok igazgatása alá kerültek, ezt a rendszert váltotta fel az ENSZ-ben a gyámsági rendszer;

a Gyámsági Tanács feladata volt a volt mandátumterületek felügyelete és az önálló állammá szerveződésük segítése;

az utolsó gyámsági terület Palau volt, mely 1994. október 31-én vált független állammá; 1994. november 1-én a Gyámsági Tanács beszűntette működését.

54. tétel: A NATO létrejötte, változása az idők során, a kollektív önvédelem a washingtoni szerződésben

A NATO létrejötte, változása: Előzmények:Az államok évezredek óta kötnek katonai szövetségeket. Ezek elsődleges célja az erőegyesítés az erőviszonyok kiegyenlítési szándékával. Másik cél: a katonailag gyengébb államok az erősebbekre hagyatkozzanak, egy kis állam

számára aszimmetrikus biztonsági helyzetben ez különösen fontos, mert egyedül nem képes kiegyenlíteni egy nagyhatalom erejét.

Egy katonai szövetség kockázatközösség is. A szövetséghez tartozás azzal jár, hogy az előnyökért cserébe csatlakozni kell más tagok biztonság-érzékeléshez (pl. amikor kis államok olyan térségre vonatkozó nyilatkozatokhoz csatlakoznak, melyekhez nem fűződik érdekük)

Az egy szövetséghez tartozás elvben annak kinyilvánítása is, hogy az ahhoz tartozó államok nem viseltetnek ellenségesen egymás iránt. Előfordul, hogy az azonos szövetséghez tartozás sem szünteti meg az ellenségességet (pl. Görögország és Törökország is NATO-tagok)

Létrejötte:1949. Észak-atlanti szerződés = washingtoni szerződés, 12 európai és amerikai állam írta alá.Központi eleme a kollektív önvédelem, amikor a konkrét ellenféllel szembeni kollektív védelem szükségessége lecsökkent, újabb célok lettek: a NATO területén túl folytatott békeműveletek (békefenntartástól a béke kikényszerítéséig), tudományos kutatások.Változása az idők során:Célok, feladatok változása1. 1949-1991: az elsődleges cél a tagállamok erejének egyesítése a Szovjetunióval és az

általa vezetett Varsói Szerződés Szervezetével (1955-ben alakult meg) szemben. 2. A hidegháború végét, 1989-1991-t követően új feladat: a nemzetközi béke- és biztonság

fenntartásához történő hozzájárulás, a feladatkör kibővült, megjelent a környezetvédelem és a tudományos kutatás támogatása. A fő cél a hozzájárulás a nemzetközi békéhez a tagállamok területén kívül, főleg Európában.

3. Fellépése először a délszláv háborúban vált szükségessé,

135

NJ 2 szigorlat 2014

4. 2001. szeptember 11. után a terrorizmus elleni küzdelem és a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása volt a fő feladat.

5. A NATO ellenfele ma nem egy állam(csoport), hanem egy, a biztonságot fenyegető jelenség.

6. A szervezet feladata a bárhonnan jövő (pl. terrorizmus, kiberfenyegetés) fenyegetés elleni fellépés, ezt már nehéz kollektív védelemként felfogni.

Tagállami kör változása: kezdetben 12 tag, hidegháború végén 16 tag, az elmúlt húsz évben 28-ra emelkedett a tagok száma, egykori kisebb szocialista államok és azok részét képező, a hidegháborút követően függetlenné vált államok csatlakoztak. Céljuk: biztonságuk megerősítése, nem egy feltételezett ellenséggel szembeni közös fellépés. De a belső kohézió érdekében kénytelenek a nagyok céljaihoz hozzájárulni.Külkapcsolatok változása: kezdetben nem vagy csak korlátozott mértékben ápolt kapcsolatot a szövetségen kívüli államokkal. A hidegháború végén a NATO aktív „külpolitikába” kezdett, globális kapcsolatok létrehozására törekedett. 2001 óta az a cél, hogy minden olyan állam kötődjön valamilyen módon a NATO-hoz, amely területileg be nem határolható fenyegetésekkel, különösen terrorizmussal néz szembe és hozzájárulhat azok elhárításához.

A kollektív önvédelem a washingtoni szerződésben:A kollektív önvédelem (szerződés 5. cikk) a felek kötelezettségvállalása arra, hogy az egyikük vagy többük ellen irányuló fegyveres támadást mindannyiuk elleni támadásnak tekintik. Ha ez bekövetkezik, az ENSZ Alapokmány által elismert egyéni vagy kollektív önvédelem jogát gyakorolva támogatják a megtámadott felet azzal, hogy egyénileg és a többi féllel egyetértésben megteszi az észak-atlanti térségben a béke helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket, ide értve a fegyveres erő alkalmazását is. A visszaélések elkerülésére bevezetett biztosítékok és korlátozások: az 5. cikk csak akkor alkalmazható, ha a fegyveres támadás már bekövetkezett => a

kollektív védelem nem alkalmazható valamely tagállamot fenyegető támadás megelőzésére (ilyenkor csak tanácskozási lehetőség van a 4. cikk alapján)

az 5. cikk alkalmazására csak Európa vagy Észak-Amerika területén bekövetkezett támadás során kerülhet sor (területi hatály korlátozott)

az 5. cikk csak fegyveres támadás esetén alkalmazható => kollektív védelem nem illeti meg a tagállamot, mely kívülálló államot megtámad, majd emiatt kényszerül védekezésre.

az 5. cikk „ide értve” fordulata lehetővé teszi azt is, hogy a NATO fegyveres erő alkalmazásával nem járó intézkedést alkalmazzon

„egyénileg és a többi féllel egyetértésben” határoznak a megtámadott fél támogatásáról => konszenzus szükséges => az 5. cikk vétójogot biztosít minden tagállamnak. A kollektív önvédelem a NATO-ban nem jelent automatikus segítségnyújtási kötelezettséget. Ez kétélű fegyver -> ha valamelyik tagállam megakadályozza, hogy a NATO fellépjen egy tagállam védelmében, akkor mások sem járulnának hozzá az ő védelméhez. Egy tagállam egyénileg nyújthat egy másiknak támogatást a kollektív védelmen kívül is.

Az elmúlt 60 évben nem volt példa NATO-tagállamot ért külső támadásra (ez mutatja a NATO elrettentő erejét), csak 2001. szeptember 11-i USA-beli terrortámadások idején. Másnap összehívták a NATO Észak-atlanti Tanácsát (Brüsszelben), állásfoglalása szerint, ha

136

NJ 2 szigorlat 2014

bizonyíthatóan külföldről irányult a támadás az USA ellen, akkor az 5. cikk hatálya alá tartozik. Amikor bebizonyosodott, hogy az al-Kaida (afgán tálib rendszerrel együttműködő terrorszervezet) követte el a cselekményeket, az USA jogosult lett volna, de nem kívánta igénybe venni a NATO kollektív védelmét.Még 2 esetben kellett mérlegelnie a NATO-nak a katonai segítségnyújtást:USA és Nagy-Britannia Irak elleni fegyveres támadáshoz (2002-2003) Törökország területét fel akarta használni felvonulási területként. Ankara megerősítést kért, hogy ha Irak vele szemben fegyveres ellenintézkedést alkalmaz, NATO az 5. cikk értelmében számára kollektív védelmet biztosít. A NATO nem volt hajlandó, Törökország nem vállalt a kockázatot.2011-ben kezdődött szíriai polgárháború Törökországot is fenyegette, de nem érte el azt a szintet, ami az 5. cikk alkalmazását szükségessé tette volna, de a NATO jelezte Szíriának, hogy Törökország mellett áll és üdvözölte a szövetségesek azon szándékát, hogy rakétákat bocsátanak Törökország rendelkezésére.Ha valamely NATO-tagállam segítségre szorul, de ehhez hiányzik a konszenzus, a tagok ad hoc jelleggel segítséget nyújthatnak. Ez nem a washingtoni szerződés 5. cikkén, hanem az ENSZ Alapokmány egyéni vagy kollektív önvédelemre vonatkozó 51. cikkén alapul.A NATO főtitkára levelet írt az ENSZ főtitkárának, hogy a NATO nem minősíthető az ENSZ Alapokmány 53. cikk értelmében vett regionális szervezetnek, ezért, bár részt vesz békefenntartó folyamatokban (mint az 53. cikkben szereplő „kényszerrendszabályok foganatosítása”), ehhez nem szükséges az ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazása. Ugyanakkor a NATO is kimondja, hogy leggyakrabban az ENSZ vagy az EBESZ felhatalmazása alapján jár el. Döntését azonban egyedileg, saját szabályai szerint hozza meg, nincs olyan szabály, hogy a NATO általában az ENSZ rendelkezésére áll.

55. tétel: A washingtoni szerződés (NATO) hatálya, az abból fakadó kötelezettségek (a kollektív önvédelem mellett), a NATO katonai és polgári szervei

A szerződés hatálya:Területi hatály (= mely térség megtámadása váltana ki kollektív önvédelmi kötelezettséget, 6.cikk)

Időbeli hatály

1. a felek európai és észak-amerikai területei + Törökország teljes területe (Európán kívüli része is)

2. a felek joghatósága alá tartozó, Atlanti-óceánon a Ráktérítőtől északra fekvő szigetek

3. a felek Földközi-tengeren vagy az Atlanti-óceán Ráktérítőtől északra fekvő részén lévő fegyveres erői, hajói, repülőgépei

Ezek alapján a szerződés hatálya nem terjed ki pl. a kubai amerikai támaszpontra: Guantánamóra vagy a brit szuverenitás alá tartozó Falkland-szigetekre.

jogilag korlátlan (végét a szerződés nem határozza meg)új tag: a szerződés akkor lép hatályba, amikor letétbe helyezi megerősítő okiratát az USA kormányánálpl. Magyarország 1999. március 12-én csatlakozott.

Kötelezettségek (kollektív önvédelem mellett):Tanácskozási kötelezettség:

137

NJ 2 szigorlat 2014

Ha egy nemzetközi helyzetben még nem merül fel az 5. cikk alkalmazásának lehetősége, de a tagállamok veszélyt éreznek, a 4. cikk alapján a felek egyik fő feladata: tanácskozzanak egymással. A tanácskozást bármelyik tagállam kezdeményezheti, ha véleménye szerint bármelyikük

területi épsége, biztonsága vagy politikai függetlensége veszélyben van. A többi tagállam számára ilyenkor a részvétel kötelező.

A tanácskozás összehívása érzékelésen alapul, meglehet, hogy kiderül, alaptalan volt. Bármelyik állam elérheti, hogy konzultáljanak biztonsági aggodalmairól. A 4. cikk összekapcsolja a washingtoni szerződést és az ENSZ Alapokmányának

erőszaktilalmát, mely a területi épség vagy a politikai függetlenség elleni fenyegetést vagy annak alkalmazását tiltja.

Haderő-fejlesztési kötelezettség:Washingtoni szerződés 3. cikk: a felek „fenntartják és fejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket fegyveres támadással szemben.”A tagállamok csatlakozáskor vállalják, hogy a GDP legalább 2 %-át védelmükre fordítják, többségük ezt nem teljesíti.

A szerződéshez való csatlakozás és felmondás:A szerződéshez való csatlakozás:A nemzetközi szövetségeket, szervezeteket létrehozó szerződések többsége félig nyílt: azokhoz a részesek konszenzusával lehet csatlakozni. A részes államok egyhangú megállapodással bármelyik európai államot meghívhatják (washingtoni szerződés, 10. cikk). A meghívott fél akkor válik a szerződés részesévé, amikor csatlakozási okiratát letétbe helyezi az USA kormányánál. A csatlakozási időpontról a tagállamok külön-külön döntenek, majd megállapodnak a jelölttel.Olyan állam csatlakozhat a szerződéshez, amely képes elősegíteni a szerződés elveinek (= demokrácia, egyéni szabadság, jogállamiság) továbbfejlődését és hozzájárulni az észak-atlanti térség biztonságához (10. cikk).Felmondás (13. cikk):A hatályba lépést követő 20 év elteltével bármelyik fél kiválhat, feltétele: szándékáról legalább egy évvel korábban értesítse a letéteményes fél kormányát. Egy állam sem élt eddig ezzel. Franciaország 1966-ban kivált a NATO katonai szervezetéből, annak főhadiszállását is kirakta az országból, de a szerződést (és ezzel a kollektív önvédelmi kötelezettséget) nem mondta fel. 2009-ben visszatért a katonai szervezetbe.

A NATO szervezete:Polgári szervek:A washingtoni szerződés 9. cikkében egy polgári (tanács) és egy katonai (védelmi bizottság) testületet említ. A tanácsot „úgy kell megszervezni, hogy bármikor haladéktalanul összeülhessen”, a védelmi bizottságot a tanácsnak kellett felállítania „azonnal” katonai intézkedésekre való javaslattevés céljából. A védelmi bizottságot 2010-ben megszüntették.A tanács neve: Észak-atlanti Tanács.

138

NJ 2 szigorlat 2014

különböző szinteken tart üléseket, szinttől függetlenül a főtitkár elnököl. Az ülések gyakoriságát befolyásolják a körülmények és a szövetség évfordulói is.

a tagállamok nagyköveti rangú, a NATO-hoz akkreditált képviselői hetente találkoznak. Folyamatosan a brüsszeli NATO-központban vannak => a tanács bármikor összeülhet és döntést hozhat szükség esetén.

külügyminiszteri szinten a tanács évente egyszer vagy kétszer ülésezik állam- és kormányfők a szervezet kétévente tartott csúcstalálkozóin vesznek részt. a tanács a döntéseit konszenzussal hozza meg => teljes egyetértésig tárgyalnak vagy nem

születik döntés. Az egyet nem értő, de szembe szállni nem akaró tagállam hallgatással támogathatja a többségi döntést.

a tanács döntései nemzetközi jogi szempontból nem kötelezőek. Nyilatkozatok, állásfoglalások, irányelvek, stratégiai koncepciók, sajtóközlemények formájában jelennek meg. A tagállamok azonban abból indulnak ki, hogy a döntéseket kötelesek végrehajtani. Köthetnek a tagállamok egymással nemzetközi szerződést, ez már jogilag is kötelező lesz.

a NATO a nemzetközi jog alanya, de ennek terjedelme vitás (egyes vélemények szerint a NATO hadműveleteiért az egyes tagállamok a felelősek)

a tanács, ha a NATO nukleáris politikájával kapcsolatban ülésezik, Nukleáris Tervező Csoport néven ül össze, jelentősége a hidegháború befejezésével jelentősen lecsökkent.

A Védelmi Tervező Bizottságban azok az államok vesznek részt, amelyek bekapcsolódtak a közös védelmi tervezés folyamatába.

A NATO hivatali apparátusa élén a főtitkár áll. A hivatali apparátus 2 részből áll: Nemzetközi Titkárság Nemzetközi Katonai TörzsA különböző területeket a főtitkár irányítása alá tartozó főtitkár-helyettesek felügyelik. A konzultáció és a tervezés főleg a különféle munkabizottságokban zajlik.Katonai szervek:Katonai Bizottság: a tagállamok vezérkari főnökeiből illetve a NATO-hoz delegált képviselőiből áll döntéshozatali jogköre nincs az Észak-atlanti Tanács döntéseihez katonai, szakmai tanácsokat ad.Hadműveleti Parancsnokság (2002 óta a belgiumi Mons-ban van): a NATO katonai szervezetének csúcsán áll innen irányítják a NATO minden hadműveletét élén amerikai tábornok áll, aki egyben az USA európai erőinek is főparancsnokaNATO átalakításáért felelős parancsnokság (Norfolk) az alacsonyabb szintű parancsnokságok számának csökkentése alárendeltségében vannak a NATO gyorsreagálású illetve válaszadó erői, melyek szerepe

várhatóan nőni fog.

56. tétel: Az Európa Tanács célja, szervezete (Nem tartozik a tételhez az emberi jogi tevékenysége)

139

NJ 2 szigorlat 2014

Az Európa Tanács létrejötte, tagsága: 1949-ben hozták létre, alapötlet: Winston Churchill brit miniszterelnök Európai Egyesült

Államok megvalósításának ötlete, első lépésként javasolta az Európa Tanács felállítását, 10 nyugat-európai állam írta alá az Európa Tanács statútumát, a londoni egyezményt

nemzetközi szervezet eredeti cél: kontinens parlamentjei közti politikai, kulturális és emberi jogi együttműködés

fejlesztése volt az emberi jogok védelme terén az Európa Tanács és intézményrendszere, különösen a

strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a legfontosabb szervezet 1980-as évek végén, 1990-es évek elején fontos szerepe volt a közép- és kelet-európai

folyamatok elősegítésében, Európa új demokráciái számára az EU-csatlakozás előfeltétele volt a felvétel az Európa Tanácsba

tagsága ma szinte a teljes, tág értelemben vett kontinensre kiterjed (pl. Törökország, Oroszország, Ukrajna, Azerbajdzsán is tag) 47 állam tagja, a vitatott államiságú Koszovó nem tag, néhány Európán kívüli állam (pl. USA, Izrael, Japán, Kanada) és a Vatikán megfigyelő státuszú.

Az Európa Tanács céljai és eszközei:Célok: legfontosabb cél az emberi jogok, a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság védelme európai államok közti egység, közös európai identitás kialakítása 1989 után: a rendszerváltó közép- és kelet-európai államok segítése, a szervezet céljaival

kapcsolatos ismeretek terjesztése, alkotmányos reformok végrehajtásában segítségnyújtásEszközök: eszközei túlterjednek a nemzetközi jog eszköztárán nincs önálló jogalkotási hatásköre elsődleges eszköze a közös normaalkotás elősegítése: olyan nemzetközi szerződések

megalkotása, melyekkel a tagállamok belső jogrendszere harmonizálható (pl. emberi jogi, egészségügyi, ifjúságpolitikai, büntetőjogi együttműködésekről szóló egyezmények)

Az Európa Tanács intézményei és működése:A Miniszteri Bizottság: az Európa Tanács legfőbb döntéshozó szerve a tagállamok kormányképviselői (külügyminiszterek, miniszterek vagy az őket

helyettesítő diplomaták) alkotják meghatározza az Európa Tanács irányvonalát, magas szintű politikai érintkezési fórum évente kétszer (májusban és novemberben) ülésezik ajánlásokat (jogilag nem kötelező aktusok) fogad el, egyezményeket (kötelező erejű

nemzetközi szerződések létrejöttéhez vezetnek) hagy jóvá,a jóváhagyás kiváltja a parafálás aktusát.

új tagállamok belépését jóváhagyja ellenőrzi, hogy a tagállamok teljesítik-e a kötelezettségeiket megállapítja a szervezet költségvetését (melynek összegét a tagállamok előre

meghatározott arányban adják össze)

140

NJ 2 szigorlat 2014

munkáját az 1200 tisztviselőből álló Titkárság segíti, élén a főtitkár áll.A Parlamenti Közgyűlés: az interparlamentáris együttműködés fóruma, tanácskozó intézmény, politikai viták

fóruma tagjait nem választják, hanem a tagállamok parlamentjeit alkotó pártok képviselőiből a

parlamentek delegálják a képviselők 5 politikai irányzathoz tartoznak, ezek azonosak az Európai Parlament

képviselőcsoportjaival: szocialista, néppárti, demokrata, konzervatív és reformer, valamint egyesült baloldali képviselők

a testület választja meg elnökét 3 egymást követő 1 éves terminusra évente négyszer ülésezik, közös európai megoldást igénylő aktuális társadalmi, politikai

kérdésekben döntési jogköre csak saját tevékenységére nézve van legfontosabb tevékenysége: Európa Tanács égisze alatt kidolgozandó nemzetközi

szerződések kezdeményezése, véleményezése, ennek színhelye: állandó bizottságok Működése során az alábbi aktusokat hozhatja:

o ajánlás: Miniszteri Bizottságnak címzett javaslat (végrehajtás tagállami hatáskör)

o határozat: Parlamenti Közgyűlés döntése/állásfoglalása meghatározott kérdésben

(végrehajtás: Parlamenti Közgyűlés)o vélemény: Miniszteri Bizottság által a Közgyűléshez intézett kérdésre a válasz

(amennyiben a Bizottságnak kötelező a Közgyűlés véleményét kikérnie – pl. tagfelvétel, költségvetés)

o utasítás: a Közgyűlés saját parlamenti bizottságának címzett kötelező instrukciója

Egyéb intézmények:Európai Helyi és Regionális Hatóságok Állandó Kongresszusa cél: helyi önkormányzatok együttműködésének elősegítése 2 kamarás (Helyi Hatóságok Kamarája és Regionális Hatóságok Kamarája) tagjai: tagállamok helyi és regionális önkormányzatainak választott képviselői Parlamenti Közgyűléshez hasonló jogköre van (helyi és regionális önkormányzatokat

érintő kérdésekben) ellenőrző hatásköre van (Miniszteri Bizottság 2000-ben hozott határozata alapján):

jelentéseket készít a helyi és regionális demokrácia helyzetéről a tagállamokban, ellenőrzi a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában megfogalmazott elvek végrehajtását

évente 1 plenáris ülés plenáris ülésszakok között Állandó Bizottság ülésezik (benne a nemzeti delegációk

képviseltetik magukat).Emberi Jogok Európai Bírósága Európa Tanács emberi jogvédelmi rendszerének csúcsaEmberi jogvédelmi biztos 1999-ben hozták létre a pozíciót feladata a szervezet emberi jogi tevékenységének felügyelete, koordinálásaJoggal a Demokráciáért Európai Bizottsága = Velencei Bizottság 1990-ben jött létre

141

NJ 2 szigorlat 2014

tagja az Európa Tanács minden tagállama + számos nem európai állam + egyéni tagként a tagállamok által jelölt személyek: alkotmánybírák, főbírák, szakértők.

tanácsadó testület elsődleges feladata: ellenőrzés és konzultáció az alkotmányosságot és a jogállamiságot

érintő kérdésekben együttműködik a tagállami alkotmánybíróságokkal, ombudsmanokkal.Magyarország számára a bizottság eddig 12 véleményt készített, 11-et 2011 után az új alkotmány és egyes törvények előkészítésével kapcsolatban.

142

NJ 2 szigorlat 2014

57. tétel: A WTO (tagság, GATT, GATS, TRIPS, TPRM, SCM, DSU)

WTO = Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization)Tagság: Marrakeshi egyezmény (1994) hozta létre, 2013-ban 159 részes állam. Fő célok:

o többoldalú kereskedelmi megállapodások végrehajtásának támogatása

o tagállami kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzése (kereskedelempolitikai

felülvizsgálati mechanizmus)o kereskedelmi tárgyalások lebonyolítása

o viták békés rendezésének biztosítása (vitarendezési mechanizmus)

tagság előfeltétele: tagjelöltek készek legyenek a WTO-megállapodás és többoldalú kereskedelmi egyezmények rendelkezéseinek elfogadására

csatlakozás 4 fő szakasza (a 2. szakasz igen hosszú, gyakran több évtized):1. „mesélj magadról” (beszámol jog- és vámrendszerének állapotáról)2. „lássuk, mit adsz” (megfelelő számú támogató szerzése kétoldalú

tárgyalások során)3. „állapodjunk meg” (szerződéses feltételek, kivételek stb. meghatározása)4. „döntés” (Miniszteri Konferencia 2/3-os többséggel dönt a tagfelvételről)

Szervezetrendszer:Miniszteri Konferencia a WTO élén áll legalább kétévente ülésezik minden tagállam képviselteti magát benne kiterjedt döntéshozatali hatáskör külső (tagállamok) és belső (szervezet) vonatkozásbanÁltalános Tanács a konferenciák közötti időszakokban vezeti a szervezetet és intézi a napi ügyeket nagyköveti/főképviselői szint a konferencia hatáskörében bizalmasan (nem nyilvánosság előtt) működik kétéves időszakra választott elnök vezeti a tanács vitarendezési fórumként (Dispute Settlement Body, DSB) és a kereskedelmi

politika felülvizsgálati testületeként (Trade Policy Review Body, TPRB) is tevékenykedik felügyelete alatt működik a szervezet 3 fő tevékenységi körével foglalkozó

o Árukereskedelmi Tanács

o Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács

o Szellemi Alkotások Kereskedelmi vonatkozásaival foglalkozó Tanács (TRIPS)

Bizottságok és munkacsoportok (legfontosabb a Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottság)A szervezet titkársága irányítja a szervezetet. Élén a főtitkár áll (jelentős politikai hatása van).A szervezet döntései konszenzuson alapulnak, ha nem sikerül: többségi szavazás (van egyszerű, 2/3-os vagy 4/5-ös többségi döntés). Szűkebb körben: negatív konszenzus = ha nincs konszenzus az ellenkezőjéről, a döntést elfogadják. Minden tagállamnak 1 szavazata van, de az EU-ra és tagállamaira külön szabályok vonatkoznak.A WTO joganyagának 5 fő pillére:

143

NJ 2 szigorlat 2014

1. GATT 1994 és a multilaterális kereskedelmi egyezmények2. A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS)3. A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatairól szóló megállapodás (TRIPS)4. Kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus (TPRM)5. A vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértés (DSU)

1. A GATT 1994 (=1994. évi Általános vám- és kereskedelmi egyezmény) és a multilaterális árukereskedelmi egyezmények. GATT (nagyrészt megegyezik a GATT 1947-tel): vámok csökkentése, mennyiségi korlátozások enyhítése, annak megakadályozása, hogy a tagállamok egyoldalú lépésekkel serkentsék saját kivitelüket vagy akadályozzák a behozatalt más államok területéről.A GATT tevékenységének elvei (cél: az árukereskedelem liberalizációja): A legnagyobb kedvezményes elbánás elve: a tagállamok kötelesek egymásnak a

legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítani (az egyik részes államnak nyújtott kedvezőbb vámtarifát, kedvezményt azonnal, feltétel nélkül ki kell terjeszteni a többi tagállamból származó vagy oda szánt hasonló termékre is. A kedvezményes elbánás mindig konkrét termékre vonatkozik. Az elv jelentősége csökkent, a legtöbb részes állam szabadkereskedelmi övezet vagy vámunió tagjává vált, az azokban nyújtott előnyöket nem kell kiterjeszteni a GATT más részes államaira.

Kedvezmények jegyzéke: a csökkentett/eltörölt vámtarifákat tartalmazó jegyzékek szerződéses kötelezettséggé váltak.

Nemzeti elbánás: WTO tagállam a többi tagállamból importált terméket köteles hazaival azonosan kezelni (adózás, belső szabályozás szerint => nem vethető ki különadó)

Dömpingellenes intézkedések, kiegyenlítő vámok, szubvenciók: korlátozzák a más államokban alkalmazott kereskedelemtorzító intézkedések liberalizált piacra való hatását

Vámcélú értékelésre vonatkozó szabályok: eljárás során megállapított vámalap fair értékelésének elvei

Import-export díjak, eljárások: az eljárás során alkalmazandó díjak az eljárás tényleges költségét tükrözzék, az eljárások nem eredményezhetik az import kiszorítását.

Átláthatóság: tagállamok kötelesek közzétenni kormányzati intézkedéseik kereskedelmet érintő rendelkezéseit

A mennyiségi korlátozás tilalma: import- és exportkorlátozás tilos (csak a GATT által meghatározott kivételes esetekben)

Kivételek a GATTban pl.: tagállam jogosult korlátozásokat bevezetni fizetési mérlegük egyensúlyának megóvása, közerkölcs, emberi élet stb. védelme érdekében. GATT 1947 szabályai a mezőgazdasági termékekre nem vonatkoztak => importliberalizáció is elkerülte ezt a gazdasági szektort.A fejlődő országokra vonatkozó speciális rendelkezések: differenciált és kedvezőbb bánásmód elve, egyoldalú kedvezményeket engedélyező elvek, Általános Preferenciarendszer (iparosodott államok a fejlődőknek kedvezményeket nyújtanak) és Globális Kereskedelmi Preferenciarendszer (fejlődő államok egymás közti megállapodásai kereskedelmi kedvezményekben).2. A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS)szolgáltatásoknak a világgazdaságban betöltött növekvő szerepe hívta életre, cél: szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja. Felépítése a GATT-éhoz hasonló. GATS =

144

NJ 2 szigorlat 2014

keretegyezmény + mellékletek + specifikus kötelezettségvállalási listák + tagállamok által benyújtott kivételek listái.A GATS a WTO-tagok szolgáltatások kereskedelmére hatással lévő jogszabályi vagy hatósági intézkedéseire vonatkozik. GATS által megfogalmazott legfontosabb kötelezettség: legnagyobb kedvezményes

elbánás. Fontos az átláthatóság követelménye is (külföldi szolgáltatásnyújtók tudják követni a

tagállam szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó szabályait és azok változását. tagállamok belföldi szabályozására vonatkozó előírások (szolgáltatások kereskedelmét

érintő ügykezelés méltányos, tárgyszerű, elfogulatlan legyen, megfelelő jogorvoslati lehetőséget biztosítani kell a döntések ellen)

rendelkezések a monopóliumokról (tagállam köteles biztosítani, hogy területén monopolhelyzetű szolgáltató ne lépjen fel a tagállam kötelmeivel ellentétes módon)

versenykorlátozó gyakorlatot a tagállam más tagállam kezdeményezésére megváltoztatja kivételek engedélyezése: csak új tagoknak max 10 évre fizetési mérleg egyensúlyát védő korlátozásokat pénzügyi nehézségek esetén engedik kivételi és mentességi rendszer közerkölcs/emberi élet/állat- és növényvilág vagy

egészség védelmében lehetővé teszi tagállamok részére gazdasági, munkaerő-piaci megállapodások megkötését az egyes államokra vonatkozó jegyzékek specifikus kötelezettségeket tartalmaznak a

szolgáltatások kereskedelmének liberalizációjáról. Azokra a szolgáltatásokra vonatkoznak, melyek tekintetében garantálják a piacra jutást és a nemzeti elbánást, valamint azokra, amelyekkel kapcsolatban korlátozásokat fogalmaztak meg (pl. alkalmazottak száma, ügyek értéke)

3. A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatáról szóló megállapodás (TRIPS) WTO szerződés melléklete, szellemi tulajdon védelmére vonatkozó közös, általános

alapelvek. a nemzeti elbánáson (belföldieknek nyújtott előny biztosítása a külföldieknek is) túl a

legnagyobb kedvezményes elbánás biztosítását is megköveteli (belföldieknek nem, de más külföldinek megadott jogok megadása)

minden lényeges oltalmi formára (szerzői- és kapcsolódó jogok, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari formatervezési minták, szabadalmak, bizalmas üzleti információk stb.) kiterjed, ezekre közösen állapítja meg szellemi tulajdonjog megszerzésével, fenntartásával, érvényesítésével kapcsolatos polgári, közigazgatási és büntető eljárási követelményeket.

4. A kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus (TPRM) Marrakeshi egyezmény 3. mellékletében célja: jogi kötelezettségvállalások betartásának ellenőrzése => WTO-tagok rendszeres

számadása a kötelezettségvállalások teljesítéséről a Kereskedelempolitikai Felülvizsgáló Testületnek (TPRB)

5. Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről (SCM) A WTO egyik fontos kiegészítő egyezménye (támogatásokról + kiegyenlítő

intézkedésekről szól) tiltja az exportösztönző és importkiváltó jellegű támogatások nyújtását

145

NJ 2 szigorlat 2014

megengedi a „nem felróható” támogatásokat: kutatás-fejlesztési, elmaradott régióknak nyújtott regionális fejlesztési és környezetvédelmi támogatások.

a többi, felróható támogatást akkor tiltja, ha azok bizonyíthatóan kárt okoznak más tagállamoknak azzal, hogy azok piacot vesztenek a versenytársnak más állam által nyújtott támogatás miatt.

erre alapult pl. az Airbus-ügy: USA vitatta az Airbus-részére adott állami szubvenciók jogosságát. Megállapítást nyert, hogy az Airbus egyes tagállami finanszírozások nélkül nem tudta volna kifejleszteni nagy polgári repülőgépeit, így a támogatás segítségével az amerikai Boeing cég kárára szerzett piaci részesedést. Eredmény: a tagállamok vonjanak vissza minden olyan támogatást, amit a vizsgálóbizottság tiltottnak értékelt.

a megállapodás megszabja, hogy az exportáló államban milyen szubvencionált termékre hogyan (feltételek, vizsgálatok) lehet kiegyenlítő vámot (ezt átmeneti jelleggel, visszvonásig lehet alkalmazni, de végleges jelleggel is alkalmazható meghatározott esetekben) kivetni annak érdekében, hogy a szubvenció piactorzító hatását kiszűrjék.

6. A vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (DSU) korábbi (GATT 1947) vitarendezési eljárások – összes tagállam konszenzusa kellett =>

vita jogi rendezésének elhúzása, megakadályozása => tagállamok egyoldalú intézkedésekkel kezelték a vitás helyzeteket

a DSU kötelező, hatékony, gyors vitarendezési eljárást vezetett be, szigorú időkeretek (időhúzás nem lehetséges) + tagállamok eltiltása az egyoldalú szankciós intézkedésektől.

DSU => vitarendezési fórumoknak tagállamok közti jogvitákra kötelező joghatóságuk van Ha a WTO-tagállamok között vita merül föl => kötelező jellegű konzultáció. Ha

eredménytelen, => a felek bármelyike jogosult egy bizottság felállítását kérni. A DSB (Vitarendezési Testület) egy panelt hoz létre: 3 szakértőből áll, akiket a felek választanak ki (ha a felek nem állapodnak meg a panelben részt vevőkről, a főtitkár jogosult a bizottság tagjainak kijelölésére. A bizottság objektíven értékeli a vita tárgyát (beadványok, információk alapján). A panel a létrehozásától számítva max. 6 hónapon belül benyújtja a DSB-hez a jelentését. => bármelyik fél a WTO állandó Fellebbezési testületéhez fordulhat. Ez a panel döntéseit jogi szempontból felülbírálja 90 napon belül. A Fellebbezési Testület jelentését a DSB fogadja el, csak konszenzussal dönthet felülbírálásáról ( a Fellebbezési Testület döntése lényegében mindig kötelezővé válik). A tagállamok kötelesek a jelentésben foglaltakat 15 hónapon belül a DSB felügyelete mellett teljesíteni. Ha vita alakul ki ezzel kapcsolatban, a vitarendezési fórum (lehetőleg az eredeti panel) igénybe vételével kell dönteni.

A DSB gyakran engedélyezi ideiglenes ellenintézkedések (pl. kedvezmény felfüggesztése) bevezetését, ha a DSB-határozat címzettje a meghatározott időtartamon belül nem hajtja végre a határozatot. Az ellenintézkedések hatályával kapcsolatban felmerült viták az eredeti panel vagy a WTO-főtitkár által kijelölt választóbíró elé kerülnek => 60 napon belül határoz.

146

NJ 2 szigorlat 2014

58. tétel: A beruházás védelem modern joga

Beruházásvédelmi jog = nemzetközi közjogi normák összessége, melyek azt szabályozzák, hogy a fogadó állam miként köteles bánni a területén lévő külföldi befektetésekkel.

A modern beruházásvédelmi jog kialakulása:1. A külföldi tulajdonnal való bánásmód

világgazdasági fejlődés (első világháborút megelőző időszak, a világgazdasági globalizáció első nagy hulláma) => fejlődő (elsősorban a latin-amerikai) államok igyekeztek elérni, hogy gazdasági érdekeik védelmét a fejlett államok jogi keretek közt érvényesítsék (katonai helyett). I. világháború után Szovjetunió kialakulása, 1945 után szocializmus elterjedése, gyarmati rendszer megszűnése, külföldi befektetések nemzetközi jogi szabályozásának újabb szakasza. => A korábban magántulajdon-alapú politikai rendszerek mellett megjelentek a magántulajdont tagadó politikai rendszerek + gyarmati sorból kikerülő államok részéről megjelent a természeti erőforrásaik feletti önrendelkezési jog igénye. Ezekben az államokban elterjedt a magántulajdon államosítása, mely érintett külföldi érdekeltségeket is. A fejlett államok célja továbbra is a beruházások védelmére vonatkozó magas szintű nemzetközi jogi védelem kialakítása volt, a szocialista és fejlődő államok az állami szuverenitást és a természeti erőforrások feletti önrendelkezési jogot hangsúlyozták. Utóbbiak többsége az ENSZ Közgyűlésben => sok határozat született a természeti erőforrások feletti önrendelkezésről, ezek rendelkeztek a külföldi befektetésekkel kapcsolatos jóhiszemű bánásmódról + a kisajátítás esetén fizetendő kártalanításról is. Új világgazdasági rend kialakítására törekvés => Az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről nyilatkozat elfogadása. => transznacionális vállalatokra vonatkozó normatervezet kidolgozása (fejlődő államok álláspontját tükrözte, végül nem került elfogadásra). A fejlett államok álláspontját tükröző, az OECD keretein belül elfogadott egyezmény (A beruházásokra és a multinacionális vállalatokra vonatkozó nyilatkozat, 1976) tükrözte, tartalmazza az OECD iránymutatását is.

2. Nemzetközi szerződések a beruházásvédelem területénA tőkeexportőr és a tőkeimportőr államok közti ellentét nem tette lehetővé a nemzetközi kodifikációt, a beruházásvédelem területén nincs olyan átfogó megállapodás, mint a nemzetközi kereskedelem területén. Ennek hiányában a beruházásvédelmi jog alapját kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények rendszere jelenti (először 1959-ben Németország és Pakisztán között).Emellett számos regionális gazdasági tárgyú egyezmény született, mely részletes beruházásvédelmi rendelkezéseket tartalmazott. Ágazati beruházásvédelmi megállapodások egyetlen, de rendkívül jelentős példája az Energia charta egyezmény (1994, európai államok, EU, volt szovjet utódállamok, más fejlett államok, pl. Ausztrália).Az egyezmények lehetővé teszik, hogy a befektetők nemzetközi választottbíróság előtt közvetlenül érvényesítsék a nemzetközi egyezmény megsértéséből eredő igényüket a fogadó állam ellen. => választottbírósági eljárások száma nőtt => beruházási jogviták rendezésére létre hozták a Beruházásvédelmi Jogviták Rendezésének Nemzetközi Központját (ICSID).

147

NJ 2 szigorlat 2014

Egyes államok szerződéses gyakorlatában a beruházások támogatása nemcsak a beruházások védelmére terjed ki, hanem a beruházási lehetőség biztosítására, az úgynevezett letelepedésre is.Fontos szerepet játszik: ENSZ égisze alatt működő (befektetések politikai jellegű kockázatok esetére történő biztosítására) Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség (MIGA).Új szempontok a beruházásvédelmi jogban, pl. a fenntartható fejlődés követelményének érvényesítése. Ennek elősegítésére: Fenntartható fejlődést biztosító beruházási politika c. dokumentum (UNCTAD adta ki 2012-ben), a fejlődő államoknak szóló ajánlásokat tartalmaz a beruházásvédelmi egyezmények megkötésével kapcsolatban.A beruházásvédelmi egyezmények tartalma:1. befektetés és a befektető fogalmának meghatározása2. kisajátítás tilalmának deklarálása3. külföldi befektetésekkel való bánásmód követelményeinek lefektetése (tisztességes és

méltányos elbánás, teljes védelem, biztonság elve)4. diszkrimináció tilalma (nemzeti elbánás, legnagyobb kedvezményes elbánás)5. jövedelemtranszferre, munkaerő foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések6. vitarendezési szabályok.

1. A befektetés/beruházás fogalma választja el a beruházásvédelmi jogot az árukereskedelem, a pénzügyi befektetések, pénzügyi tranzakciók szabályozásától (magában foglalja pl. az ingó/ingatlan tulajdont, zálogjogot, részvényt, üzletrészt, beruházáshoz fűződő szabadalmakat stb.). Fogalmi eleme, hogy a fogadó állam szabályaival összhangban kell lennie => a jogellenes befektetések nem kapnak nemzetközi jogi védelmet.

A beruházásvédelmi egyezmény a másik szerződő államban honos befektetők (magán- vagy jogi személyek) befektetéseit részesítik védelemben. A befektetők nemzetisége két szempontból fontos:1. alkalmazhatók-e a befektető befektetésére egy adott beruházásvédelmi szerződés rendelkezései2. jogosult-e a befektető (vagy az állam, amelyben honos) jogvédelemre.2. Államosítás, kisajátítás : a fogadó állam csak a kisajátítás nemzetközi jogi feltételeinek

teljesítésével sajátíthat ki külföldi tulajdont. A kisajátítás feltételei:1. közérdekből történjen2. ne legyen önkényes és diszkriminatív3. azonnali, megfelelő, hatékony kártérítéssel járjon együtt4. egyes egyezmények szerint megfelelő eljárás szerint alkalmazandó intézkedésekkel

A kisajátítás formái: közvetlen (a külföldi vagyontárgy elvétele) és közvetett (a külföldi formális tulajdonának meghagyása, tulajdonhoz kapcsolódó jogok korlátozása, jelenleg ez jellemző). Közvetett kisajátítás esetén a befektetőt megfosztják gazdasági hasznától vagy a befektetéshez kapcsolódó jogok élvezetétől. Bújtatott kisajátítás: intézkedések sorozata vezet kisajátításhoz hasonló helyzethez.3. A tisztességes és méltányos elbánás (fair and equitable treatment, FET) a

beruházásvédelmi viták leggyakrabban hivatkozott jogi követelménye, általános jellegű, a

148

NJ 2 szigorlat 2014

pontos tartalmát nehéz meghatározni, a kontinentális polgári jogok jóhiszeműségi alapelvéhez hasonló, tartalma néhány alapfogalom köré csoportosítható:

1. stabilitás, jogos elvárások tiszteletben tartása (pl. állam által a befektetőnek adott ígéretek betartása)

2. transzparencia (befektetőre vonatkozó szabályok átláthatósága, átlátható alkalmazása)3. jóhiszeműség (fogadó állam befektetőket érintő döntéseinek ésszerűsége)

A beruházásvédelmi egyezmények tartalmaznak a tisztességes és méltányos elbánáshoz hasonló követelményeket is, pl. teljes vagy állandó védelem és biztonság előírása (korábban a befektetést ért fizikai, ma a jogi sérelmeket tilalmazza). Az egyezmények egy része tartalmaz úgynevezett „ernyő”-rendelkezést: a fogadó állam arra vállal kötelezettséget, hogy magánjogi szerződéseit betartja.=> Ha az állam megsérti a befektetővel kötött szerződést, nemzetközi jogsértésnek minősül.4. Nemzeti elbánás követelménye a diszkrimináció tilalmának egy speciális formája = a

külföldi beruházó nem részesülhet hátrányosabb elbánásban, mint hasonló helyzetben a hazai.

A legnagyobb kedvezményes elbánás (MFN) alapján a fogadó állam arra vállal kötelezettséget, hogy az adott beruházásvédelmi megállapodással érintett területen a másik állam befektetőit nem részesíti hátrányosabb elbánásban, mint a harmadik államból származó befektetőket.

A beruházási egyezmények vitarendezési mechanizmusai: a klasszikus megoldás a diplomáciai védelem volt (külföldit ért sérelem a külföldi

személy honos állama ellen elkövetett nemzetközi jogi jogsértésnek számít). A jogvitát az államok nemzetközi bíróság előtt is rendezhetik, de ez nem jellemző (nemzetközi jog általános szabályai szerény védelmet jelentenek e téren).

beruházásvédelmi egyezményekben: államok közötti beruházásvédelmi jogvitáról rendelkezés. A jogvita a befektető honos állama és a fogadó állam között zajlik, a jogvita diplomáciai lépések mellőzésével közvetlenül bíróság elé kerül. Csekély szerepe van

Legjelentősebb a beruházásvédelmi jogra sajátosan jellemző választottbírósági vitarendezés a befektető és a fogadó állam között. Jelentősége: a befektető saját döntése alapján független fórum előtt kereshet jogvédelmet (a fogadó állam bíróságai helyett).

A beruházásvédelmi választottbíráskodás alapfeltétele, hogy a felek kikössék a választottbíróság hatáskörét (általában: fogadó állam a beruházásvédelmi megállapodásban visszavonhatatlan jánlatot tesz az egyezményből eredő jogviták választottbíróság előtti rendezésére, a befektető ezt az eljárás megindításával fogadja el).

Egyes beruházásvédelmi egyezmények csak meghatározott jogsértések esetén teszik lehetővé a választottbírósági eljárást, egyes egyezmények megkövetelik, hogy a befektető a fogadó állam bíróságaihoz forduljon először, csak akkor vegye igénybe a választottbírósági eljárást, ha a vita e fórumok előtti eldöntésére előírt határidő eltelt.

A megállapodásokban általában háromféle választottbírósági vitarendezés jelenik meg:1. eseti választottbíróság2. valamely állandó nemzetközi kereskedelmi választottbíróság (pl. Nemzetközi

Kereskedelmi Kamara Választottbírósága, ICC)3. Beruházásvédelmi Jogviták Nemzetközi Központja (ICSID)

149

NJ 2 szigorlat 2014

Beruházásvédelmi Jogviták Nemzetközi Központja (ICSID) szerepe napjainkban a legjelentősebb. 1965-ben a washingtoni egyezmény hozta létre, cél: vitarendezésre független, államok

politikai, jogi befolyásától mentes intézmény létre hozása. állandó beruházásvédelmi vitarendezési fórum, saját eljárásrendje van igénybevételére akkor van lehetőség, ha a befektető honos állama és a fogadó állam is a

washingtoni egyezmény részese. joghatóságának szabályait a beruházásvédelmi egyezmények tartalmazzák. eljárásában a felek által jelölt választottbírók járnak el, rendelkezik saját (tagállamok által

jelölt) választottbíró-listával, de a listán nem szereplők is jelölhetők. az eljárás adminisztratív lebonyolítását az ICSID titkársága végzi. ICSID-eljárás 2 sajátossága (biztosítják, hogy az ICSID ítéletei és végrehajtásuk külső

jogi hatástól mentesek legyenek): 1. ítéleteiben szereplő pénzügyi kötelezést minden tagállam úgy köteles végrehajtani,

mint a saját legfelsőbb bírói fórumának ítéletét (ezzel szemben egy szokásos, nemzetközi kereskedelmi választottbíróság ítéletének elismerése, végrehajtása a belső jog vagy a külföldi választottbírósági ítéletek elismeréséről szóló New York-i egyezmény alapján történik, az állam megtagadhatja az ítélet végrehajtását).

2. érvénytelenítése érvénytelenítési bizottság előtt, kizárólag a washingtoni egyezményben meghatározott eljárás szerint, ott meghatározott okokból (kereskedelmi választottbíróság ítéletének érvénytelenítése: választottbíróság székhelye szerinti jog alapján a székhelyállam bírósága előtt).

Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség (MIGA): 1958-ban alapították meg a Világbank közreműködésével, célja a termelési célú

beruházások áramlásának ösztönzése (főleg fejlődő államok javára), biztosítékokat nyújt a fejlődő államokba irányuló beruházásokat érintő nem kereskedelmi jellegű kockázatokra, kutatómunkát végez, beruházások áramlását elősegítő tevékenységeket folytat, megosztja az információkat a fejlődő államokban megvalósítható beruházásokról

saját elnökkel, ügyvezetői tanáccsal rendelkezhetne, de e tevékenységeket eddig a Világbank elnöke, ügyvezetői látták el.

Nemzetközi jog 2. 59. tétel: A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank

A Nemzetközi Valutaalap (IMF)A Nemzetközi Valutaalap (IMF) célja és tevékenysége Eredeti cél és feladat: nemzetközi pénzügyi együttműködés támogatása a gazdasági

növekedés megteremtése, fenntartása érdekében, árfolyamstabilitás, tagállamok közti többoldalú fizetési rendszer megteremtésének elősegítése, a világgazdaság növekedését lassító devizakorlátozások megszüntetése, átmeneti pénzügyi segítség nyújtása a tagállamok fizetési mérlegeiben keletkezett komoly hiányok megszüntetésére.

Alapokmánya rögzítette a tagállamok devizaárfolyamai és az arany paritását, alap: USA vállalta a dollár változatlan árfolyamon történő aranyra váltását = aranydeviza-standard, a részes államok az árfolyamokat a dollárhoz rögzítették.

150

NJ 2 szigorlat 2014

1971: Washington egyoldalúan felfüggesztette az aranydeviza-standardon alapuló rendszert => alapokmány módosítása (1978) => tagállamok szabadon határozzák meg árfolyamrendszerüket.

Hangsúlyeltolódás a tevékenységben: árfolyampolitika háttérbe szorult, előtérbe került a tagállamok gazdaságpolitikájával kapcsolatos koordináció, segítségnyújtás, segélyben részesített állam gazdaságpolitikájának elemzése, formálása.

2008: világválság => nemzetközi pénzügyi rendszer és IMF új kihívással néz szembe. Megnőtt az IMF rendelkezésére álló pénzügyi eszközök mennyisége. Rugalmasabb segítségnyújtási eszközökre volt szükség.

Fontos feladata a hitelezés a súlyos fizetési mérleghiánnyal rendelkező tagállamoknak. Feltétele a tagállam és az IMF közti megállapodás megkötése, melyben a tagállam szigorú takarékossági intézkedések végrehajtását vállalja, betartásukat az IMF ellenőrzi.

Az IMF szervezete 188 tagállam (2013-ban), Magyarország 1982 óta tag. Élén

o a Kormányzótanács (minden tagállam képviselteti magát benne),

o a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság,

o az Ügyvezető Igazgatóság (IMF napi tevékenységét irányítja, 24 ügyvezetőből áll,

közülük 8 1-1 tagállamot, pl. USA, Németország, Franciaország, a többi 16 ügyvezető tagállamok tömörüléseit, az úgynevezett szavazócsoportokat képviseli)

o és a vezérigazgató (szervezet napi működéséért felel) áll.

Döntéseit súlyozott szavazással hozza. Minden tagállam meghatározott számú alapszavazattal rendelkezik + a befizetett kvóta mennyisége szerinti súlyozott szavazat.

Hitelkeretek (sokféle hitelkeret-konstrukciót dolgozott ki az IMF)Kedvezményes hitelek (2014 végéig kamat nélkül, visszatérítéshez 5 éves türelmi idő):

o készenléti hitel (rövidtávú problémákra, általában 8 éves futamidővel)

o kiterjesztett hitel (középtávú problémákra, 10 éves futamidővel)

o gyorshitel (sürgős finanszírozási igények esetén, 10 éves futamidő, könnyített

folyósítási feltételek)Nem kedvezményes hitelek

o jelentős részét a rendelkezésre állási megállapodás keretében folyósítják (rövid távú

egyensúlytalansági helyzetben vehető igénybe elővigyázatossági célból = az összeget ténylegesen nem hívják le, meghatározott folyósítási feltételek, 12-24 hónapra szól. Új lehívás csak a feltételek teljesítése esetén, visszafizetés 3-5 év).

o rugalmas hitel (előre meghatározott általános feltételek fennállása esetén, válság

megelőzésére/kezelésére, stabil gazdasági hátterű ország számára, mely képes a szükséges gazdaságpolitikai változásokat végrehajtani, folyósítási feltétel nincs).

o elővigyázatossági és likviditási hitel (a rugalmassági hitel feltételeit nem teljesítő, de

stabil gazdasággal rendelkező országoknak nyújtható.A tagállamok éves szinten csak a kvótájuk meghatározott többszörösét vehetik igénybe, bizonyos esetekben túlléphető, egyes hiteleknél nincs korlát. Minden állam számára elérhető a gyors finanszírozási eszköz (pénzügyi egyensúlytalanságok kezelése). Hitelezési, válság-kezelési gyakorlat kritikája: szociális szempontból gyakran negatív következménnyel járt.

151

NJ 2 szigorlat 2014

Az IMF pénzügyi forrásaiA tagállamok bocsátják rendelkezésre kvótájuk alapján (a 25%-át különleges lehívási jogok formájában vagy egyéb, IMF által meghatározott devizában, a 75%-át saját valutájukban). A kvótákat általában 5 évente vizsgálják felül. Szükség esetén kiegészítő finanszírozás áll rendelkezésére (iparosodott tagállamokkal kötött hitelegyezmények alapján).Különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights, SDR)1969-ben hozták létre, sajátos devizatartalék-képző eszköz. Árfolyama a dollárból, yenből, fontból, euróból képzett valutakosárhoz igazodik, tagállamok között ingyenesen osztják szét, növelve az adott állam devizatartalékát. Devizatartalékként nem töltött be jelentős szerepet, mégis elfogadott elszámolási eszközzé vált az IMF-ben és más nemzetközi szervezetekben, nemzetközi áru-megállapodásoknál.

Világbank = Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development, IBRD)1944-ben jött létre, azóta több intézményt létrehoztak az IBRD irányítása alatt, ezek együtt a Világbank-csoport:

o Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)

o Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA)

o Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID)

o Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség

A Világbank az ENSZ Környezetvédelmi Programjával és az ENSZ Fejlesztési Programjával együttműködve létrehozta a Globális Környezeti Alapot.Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) létrehozás elsődleges célja: II. világháború után újjáépítés finanszírozása, tevékenységét

főleg Európán kívül fejtette ki infrastrukturális nagyberuházások támogatásával. Hatvanas évek végétől: jelentősen növelte kihelyezéseit a fejlődő országokba Nyolcvanas években előtérbe kerültek a szerkezetátalakítási projektek is. Kilencvenes évek elejétől: szociális, egészségügyi, környezetvédelmi szempontok

jelentősége megnőtt. Célja napjainkban: „szegénység nélküli világ” létrehozása fenntartható fejlődés

követelményeinek figyelembe vételével: o mélyszegénység (napi kevesebb, mint 1,5 dollárból élők) aránya 3 % alá

csökkentéseo „megosztott gyarapodás” (minden országban a népesség legszegényebb 40 %-ának

gazdasági fejlődése) Hitelezéssel, más pénzügyi műveletekkel, gazdaságpolitikai tanácsdadással, képzéssel,

hatástanulmányok készítésével, projektek, gazdasági szektorok elemzésével foglalkozik. Pénzügyi szolgáltatásait piaci alapon nyújtja, tőkéjét a tagállamok bocsátják

rendelkezésére, hozzájárulás kvóta nagyságától függően eltér. Csak a hozzájárulásuk 5 %-át fizetik be, a többi az IBRD fizetésképtelensége esetén lenne esedékes (ilyen még nem volt), feladatellátásához szükséges összeget a pénzügyi piacokon teremti elő.

152

NJ 2 szigorlat 2014

Szervezeti felépítése az IMF-éhez hasonló, központi szerv: Kormányzótanács (tagállamok által kinevezett 1-1 kormányzó és helyettesük). Döntés szintén súlyozott szavazási rendszerben (alap + kvóta szerint)

Napi működés: 24 tagú Ügyvezető Igazgatóság, 5 ügyvezetőt a legnagyobb kvótájú tagállamok jelölnek, a többit a szavazócsoportok választják. Az elnököt az Ügyvezető Igazgatóság választja.

Bírálatokra reagálva kidolgozta a Világbank az általa finanszírozott projektek által okozott szociális és környezeti problémák kezelését, minden projektet felülvizsgáltak, környezeti hatástanulmányokat készítettek. Magánszemélyek (akikre a Világbank által finanszírozott projektek káros hatással vannak) panaszainak kivizsgálására létrehozták a Vizsgálati Panelt (1993), amely javaslatokat terjeszt elő a Világbank döntéshozó szerveihez.

Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) 1956-ban hozták létre, cél: gazdasági fejlődés ösztönzése magánberuházások

finanszírozásával, elősegítésével. Magánberuházókkal együttműködve finanszírozza magánvállalkozások alapítását,

fejlesztését, terjesztését, melyek képesek a tagállam fejlődését állami garancia nélkül is előmozdítani befektetéseikkel, ahol nincs elegendő elfogadható feltételekkel hozzáférhető magántőke.

segítséget nyújt beruházási lehetőségek: hazai és külföldi tőke és a képzett menedzsment összekapcsolásában

segítséget nyújt ahhoz, hogy a hazai és külföldi tőke hozzáférjen a produktív beruházási lehetőségekhez.

kölcsönöket, biztosítékokat nyújt beruházásokhoz vagy tulajdonrészt szerez azokban A tagállamokban a beruházási lehetőségeket promóciós tevékenységgel szélesíti utóbbi években tevékenysége a kevésbé fejlett országokba irányult. A finanszírozott projektek szociális és környezetvédelmi aspektusainak jelentősége nő Kormányzótanács irányítja, az operatív vezetést az Igazgatótanács végzi. Ha a tagállam

IBRD-tag is, az ottani Kormányzótanácsba, Igazgatótanácsba delegált tagok látják el a vonatkozó tisztséget az IFC-ben is.

Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA)1960-ban alapították, cél: kedvezményes hitelek nyújtása a leghátrányosabb helyzetű országoknak (mert a Világbank sok fejlődő tagállama nem felelt meg a világbanki hitelfelvétel feltételeinek) annak a tagállamnak segíthet a finanszírozásban, amelynek a bruttó nemzeti jövedelme

nem ér el egy meghatározott szintet és nem felel meg az IBRD feltételeinek. kihelyezett támogatásainak formái:

o vissza nem térítendő támogatás

o támogatással vegyes hitel

o egyszerű hitel

finanszírozott programok: alapvető iskolai, egészségügyi ellátás, ivóvíz-szolgáltatás biztosítása, környezetvédelem, klímaváltozás hatásainak kiküszöbölése

Kormányzótanács irányítja, az operatív vezetést az Igazgatótanács végzi. Ha a tagállam IBRD-tag is, az ottani Kormányzótanácsba, Igazgatótanácsba delegált tagok látják el a vonatkozó tisztséget az IFC-ben is.

153

NJ 2 szigorlat 2014

Globális Környezeti Alap (GEF) és egyéb vagyonkezelő alapok számos vagyonkezelő alapot állított fel a Világbank, ezeket az adományozók

finanszírozzák, tevékenységüket a Világbank irányítja, pl. Brazil Őserdő Vagyonkezelő Alap.

Globális Környezetvédelmi Alap (1994) azoknak a projekteknek a támogatására, melyek a környezetvédelem 4 központi területét érintik (klímaváltozás, biológiai sokféleség, nemzetközi vizek, ózonréteg csökkenése, talajerózió)

2002-ben az elsivatagosodással és a folyamatos szerves szennyezéssel kapcsolatos projektekkel bővült a GEF feladatköre

számos egyéb nemzetközi megállapodás pénzügyi mechanizmusát is szolgáltatja (pl. ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye)

60. A felelősség teljes rendszere, az objektív felelősségi elmélet, Kötelezettségszegés, betudhatóság kérdései

Kötelezettségszegés (deliktum, bűntett) Betudás az államnak (vétkesség: gondatlanság, szándékosság) ha szándékos, akkor nemzetközi jogsértés Felelősség megállapítása Jogkövetkezmény: önkéntes helytállás –jogszerű állapot helyreállítása, SzankciókObjektív felelősségi elmélet (Állandó Nközi Bíróság mondta ki)- nem számít, h gondatlan, vagy szándékos a cselekm. ez közömbös, nincs nj-ben

felróhatóság fogalom, a sértettet olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem történt volna meg a jogsértés.

Államfelelősség elméleti elemei- Felelősség keletkezése: felelősség felhívása jogsértés esetén, elemei:

1. Kötelezettségszegés : az állam csak akkor felelős magatartásáért, ha megsérti az őt kötelező hatályban lévő nj szabályt. (lehet szerződés, szokásjog, stb)

- tiszai cián-eset- 2000-ig bűntett és deliktum

2. Betudás az államnak - betudás: logikai hozzárendelés, a tett és a felelőssé váló állam összekapcsolása- NkBizottság tervezet ÁFT. hat. meg- államot egységként kell kezelni, így a hatalmi ágak jogsértései is az államot terhelik:

Végrehajtó hatalom cselekedeteinek betudása; ha jogorvoslattal korrigálható, akkor nem állapítható meg jogsértés.

Tvhozó hatalom csel. betudása Bíróságok döntéseinek betudhatósága

(3. Jogsértést kizáró körülmények, 4. Kógens norma hatása, 5. okozatiság és kár)- Különleges helyzetek, szereplők: ezek is az államénak minősülnek

1.) kormányzati hatalom elemeit gyakorló személy2.) egy másik állam által az állam rend. bocsátott szervek magatartása, ha korm.

hatalom elemeit gyakorolja

154

NJ 2 szigorlat 2014

3.) magánszemély magatartása, ha állam utasítására, irányítására, ell. alatt csel. (tényleges, hatékony ell. kell!-Nemz Bíróság álláspontja az irányadó)

4.) magánszemély, ha az ország területét hadúr, klán, felkelőcsop. uralja, korm. hat. elemeit. gyak.

5.) sikeres polgárháború/felszabadító harc/elszakadás után az új állam6.) állam magáénak ismerheti el a kül. magatartásokra (Argo akció )7.) ultra vires csel.: ha túllépik hatáskörüket az állam, korm hat. gyak elemek iyen

minőségükben

61. Jogsértést kizáró körülmények, kógens norma hatása, okozatiság, kár

Jogsértést kizáró körülmények- felmenti az államot a jogsértés vádja alól, /ha van kötelezettségszegés és betudás, akkor is/

1.) Beleegyezés : nj nem határozza meg, h ki nyilatkozhat érvényesen, kell felhatalmazás2.) Önvédelem 3.) Ellenintézkedés - szankció, önsegély, jogsértésre adott válasz4.) Erőhatalom – vis major, force majeure: nem hivatkozhat, ha saját magatartása okozta

ellenállhatatlan erő,(természeti) előreláthatatlan esemény,(emberi) melyet az állam képtelen ell. alatt tartani ez teszi lehetetlenné a kötelezettség teljesítését

5.) Végveszély : nincs más eszköz, h a személy a saját, vagy gondjaira bízottak életét mentse (hajó, repgép engedély nélküli más állam területén), nem hivatkozhat, ha saját magatartása okozta

6.) Szükséghelyzet : a kötelezettségszegő magatartás az egyetlen eszköz az állam lényegbevágó érdekét védi a veszély, amely a szükséghelyzetre vezet súlyos és közvetlenül fenyegető a szükséghelyzetben tanúsított magatartás nem csorbítja az állam

lényegbevágó érdekeit az állam nem hatott közre a szükséghelyzet kialakulásában a kötelezettség nem zárja ki a szükséghelyzetre való hivatkozást

- az állam felelősségre vonásának akadályát jelentik a fenti indokok- kártérítés attól még követelhető a jogsértő állammal szembeKógens norma hatása: Kógens norma megsértése esetén nincsenek kimentő okok, jogsértést kizáró okok!Okozatiság, kár: vagyoni, nem vagyoni, emberéletben esett kár, melyek közvetlenül bizonytahtóak. - közeli ok

62. Felelősség tartalma, jogsértés következményi és a felelősség felhívására jogosultak: a sértett állam és más államok. AZ ellenintézkedés normái

155

NJ 2 szigorlat 2014

Felelősség tartalma, jogszerű állapot helyreállításának kötelezettsége1. Jogsértés abbahagyása, folyamatos teljesítés kötelezettsége2. Jóvátétel: kötelesek a sérelmet jóvátenni az államok. államnak jár, nem személynek.

Formái: Helyreállítás-in integnum restitutio Kártérítés: ha a helyreállítás nem, vagy részben lehet. Teljes, hatékony, azonnali

legyen Elégtétel- bocsánatkérés, sajnálkozás, szimbolikus

Felelősség felhívása- sértett és felelős állam szerepeFelelősség felhívására jogosult államok:

1.) Sértett állam: ha 1 van, megítélése egyszerű2.) Más államok:

1./ többoldalú szerződések különösen érintett állama és az összes érintett helyeztének megváltozása miatt sértetté váló állam, pl.: Teheráni túszejtésnél USA volt a kül. érintett állam2./ sértett államnak nem minősülő, fe különleges válaszlépésekre jogosult államok, 2 esete:

a. ha a kötelezettségszegé vmely csoport közös érdekét védi, v nemzetközi közösséggel szemben áll fent,

b. ha nj kógens normáit szegi meg., ezek az NJB bűntettnek kívánja minősíteni, erga omnes kötelezettség, betartásához minden államnak érdeke fűződik

- mit tehetnek ezen államok? Nemz Közösség bármely tagja felléphet a jogsértővel szemben, abbahagyást követelhet.

Felhívás eljárása:- felhívás : formális jogi igény, melytartalmazza a jogsértés megnevezését, és kívánt

következményeket - vagy a jogsértővel, vagy rögtön egyeztető bizottsággal közli- feltétele: helyi jogorvoslatok kimerítése, ne nyugodjon bele a sértettEllenintézkedés- célja: teljesítésre késztetés- felelősség önkéntes vállalás optimális esetben- ha nem hajlandó a sérelem orvoslására, a sértett állam szankcióhoz, önsegélyhez

folyamodhat- az ellenintézkedés = viszontjogsértés nem sértheti az erőszak tilalmát, alapvető emberi

jogokat, humanitárius jog megtorlást tiltó szabályáéba nem ütközhet, jus cogenst sem sértheti.

63. Nemzetközi Szerezetek Felelőssége

2 Probléma:I. Ha a szervezet akaratát állami szervek hajtják végre

156

NJ 2 szigorlat 2014

- Behrami és Saramati ügy: mindkét esetben az ENSZ felelősségét állapította meg a bíróság- Nemzetközi szervezetek felelősségére vonatkozó tervezet- NSzFT.- NJBizottság szerint kell a tényleges ellenőrzés

II. Át lehet –e lépni a nközi szervezetek elkülönült jogalanyiságán, az őket létrehozó államokig?

- Óntanács ügy: az állam ált. nem felelős, akkor állapítható meg az állam felelőssége a szervezet mögött, ha a jogsértő cselekedethez támogatást nyújt. Ha a tagállam tudatosan utasítja a szervezetet felelős, ha nem tudatosan nem felelős

64. A vitarendezés nem bírói útjai. Az alapelv, a diplomáciai és nközi szervezeteken belüli eljárások

Alapelv- Az ENSZ Alapokmány: az ENSZ tagjai kötelesek a nközi viszályaikat békés eszközökkel,

a nközi béke, biztonság, igazságosság követelményeit figyelembe véve rendezni.- az erőszak alkalmazásának tilalmát is kimondja az ENSZ Al.ok.

1.) közvetlen tárgyalás, 2.) kivizsgálás, 3.) békéltetés, 4.) közvetítés, 5.) vb, 6.) bírósági eljárás

Diplomáciai eljárások1. Közvetlen tárgyalás: vmennyi érintett államot be kell vonni, rugalmas, 3. állam

befolyásától mentes, jóhiszeműség, ha rengeteg állam érintett- diplomácia konferencia (Antarktiszról)

2. jószolgálat: célja a közvetlen tárgyalás3. közvetítés: 3. fél segítségével, nagyhatalom, v különleges tekintéllyel bíró politikus

végezheti.4. nemzetközi vizsgáló vagy békítő bizottság

Nemzetközi szervezetek eljárásai- ENSZ B. T. minden viszályt megvizsgálhat annak megállapítása végett, hogy nem

veszélyezteti-e a nközi béke és biztonság fenntartását.- bármely tagállam, vagy kívülálló állam is felhívhatja a B.T-t, hivatalból, tagállam,

vagy ENSZ Főtitkárának az indítványára tűzhet napirendre egy kérdést megefelő eljárási, rendezési módokat ajánl fel ajánlást tesz, akár konkrét eljárásra pl: tárgyalás tartása a Nemzközi Bíróság előtt vagy rendezési elveket határoz meg.

- ha a vita jogi természetű ált Nemzetközi Bírósághoz kell fordulni, il a BT is oda utalja65. A választottbíráskodás

- lehet: államközi, vegyes, ill kereskedelmi (nmj)

157

NJ 2 szigorlat 2014

- görögöknél is- 1794 USA- ANGLIA közötti függetlenségi háború kérdéseit döntötte el- 1871 Alabama VB ügy ANGLIA megsértette a semlegességi kötelezettségét az amerikai

polgárháborúban- 1899. Hágai egy. Állandó Nközi VB- Nemzetközi Bíróság- 1966: ICSD- Beruházási viták rendezésének nközi központja (vegyes)VB összetétele, eljárása- államok megegyezése, VB szerződés kötése: tagok kijelölése, eljárási szabályok, ha az

egyik állam nem jelöl, akkor az ENSZ Főtitkár, Nközi Bíróság elnöke, vagy Áll VB főtitkára felhatalmazása a kijelölésre.

- rugalmasság, nincsenek egységes szabályok- ált. ad hoc jellegűek, állandóak:

1. Állandó VB ( listája van, nem állandóan ott ülő bírái) - államközi

2. ICSID Beruházási viták rendezésének nközi központja – vegyes

66. Nemzetközi Bíróság ( NKB.) Szervezet, joghatóság, pergátló kifogás, ideiglenes intézkedés

- állandó nközi bíróság előfutára: Közép-Am. Bíróság 1907- Állandó Nközi Bíróság 1921Funkció,Szervezet- ENSZ alapokmány rendelkezik- Funkció:

államok közötti nj jogviták, ha van joghatósága, mert erre az érintett államok felhatalmazták

tanácsadó véleményével segíti az ENSZ működését- Szervezete:

székhely: Hága, Békepalota, 100 fő 15 rendes bíró: elismert jártassággal rendelkező jogtudós, vagy a legmagasabb bírói

tisztséghez szükséges képesítésekkel rendelkezzen nem lehet két azonos áp személy a bírák között, BT állandó tagjainak áp.ai mindig

szerepelnek az Állandó VB nemzeti tagozatai jelölik 9 évre a BT és Közgyűlés párhuzamos

választja 3 évenként ad hoc bírót is jelölhetnek ki, így max 17 bíró lehet: azon állam adja, amelynek nincs

áp-a a testületben,nem kell, h saját áp-t jelöljenek!Peres eljárás folyamata- kell, hogy a bíróság joghatóságának alávessék magukat a felek

1. Joghatóság2. Pergátló Kifogások3. Ideiglenes Intézkedés

158

NJ 2 szigorlat 2014

4. per írásbeli szakasza5. szóbeli tárgyalás6. beavatkozás a perbe7. távolmaradás

Joghatóság: 4 féleképpen ismerhetik el a bíróság joghat.1.) külön megállapodás: vita tárgy, kérdések, alkalmazandó jog2.) egyezményben szereplő NKB joghatóságát kimondó rendelkezés3.) statútum szerinti alávetési nyilatkozat: visszavonható, lehet állandó alávetési nyil. 4.) ráutaló magatartás. - forum prorogatum: érdemben perbe bocsátkozik

Pergátló kifogások- kétségbe vonja, hogy az NKB eljárhat.- lehet: 1. joghatósági 2. elfogadhatósági, előfeltételek megléte, pl.: perben részt nem vevő állam jogi érdekét érintené, jogi érdek hiánya, tárgyét vesztett ügy, 3. elbírálhatósági kifogás (politikai vita, nem jogi)Ideiglenes Intézkedés- előfeltétele, h a bíróságnak joghatósága legyen, kötelező erejű, tűrésre, tevésre kötelez

67. Nemzetközi Bíróság peres eljárása. Beavatkozás, távolmaradás, ítélet. A tanácsadó vélemény, a bíróság értékelése

Per írásbeli szakasza (2-3 év)- Periratok: (előtte még a periratnak nem számítandó perindító kérelem) franciául, angolul

kell benyújtanikereset ellenkereset/ellenirat válasz viszontválaszSzóbeli tárgyalás- innentől nyilvánosak a periratok, elérhetővé válnak- a tárgyalás a common law-t és a kontinentális jog egyvelege- helyszíni látogatást csak a Bős-Nagymaros perben tettBeavatkozás a perbe- statútum alapján 2 típusa:

1.) azon állam, melynek jogi érdekét érintheti2.) olyan többoldalú egyezmény részese, amelynek értelmezése a vita tárgya

Távolmaradás- távolmaradási ítéletet nem hozhat- eljárhat úgy, hogy figyelembe veszi a távolmaradó fél érveit, amikre hivatkozhatott volnaÍtélet- végleges ítéletek, különvélemények, egyéni vélemények (csak indokolással nem ért egyet)- fellebbezésnek nincs helye- végrehajtásáról az ENSZ BT gondoskodik- perújítás lehetséges 10 éven belülTanácsadó vélemény

159

NJ 2 szigorlat 2014

- bármely jogi kérdésben tevékenységi körükbe tartozó ügyekben kérhetik a bíróságtól az ENSZ 5 főszerve, és 16 szakosított intézménye

- politikai jellegűek- nincs kötelező erejükNKB megítélése- előnyök: jogfejlesztő szerep, egyre többen alávetik magukat- hátrányok: lassú, átpolitizált bírák, távolmaradások

68.tétel: Háború, erőszak, agresszió - a fogalmak és az 1945 előtti válaszok 1757-1771

I. Háború, erőszak, agresszió

A fizikai erőszak alkalmazása végigkísérte az emberiség történetét. A történelem legpusztítóbb háborúja a második világháború volt. Második helyen a 13. századi mongol hódítások állnak. A pusztítások mértékét a technika fejlődése is meghatározta.

A háború fogalmát a nemzetközi jog sohasem határozta meg.A köznyelvben a háború alatt két vagy több szervezett emberi közösség nagyobb területre kiterjedő, hosszabb ideig tartó, súlyos emberi és anyagi veszteségekkel járófegyveres konfliktusát értjük.

Háború történelmi típusai :1. Hódító háború2. Honvédő háború3. Gyarmati háború4. Nemzeti felszabadító háború5. Vallás és keresztes háború6. Preventív háború7. Polgárháború8. Nemzetközisített bolgárháború9. Totális háború10. Korlátozott háború11. Aszimmetrikus háború

Újkor klasszikus háborúi államok között zajlottak. Napjainkban a legnagyobb emberi és anyagi veszteségeket már az államokon belül zajló polgárháborúk okozzák. Az ENSZ alapokmány háború helyett a fegyveres erőszak és az agresszió fogalmát használja.

Politikatudományi fogalmak Nemzetközi jogi fogalmakHáború: alatt két vagy több szervezett csoport vagy állam nagyobb területre kiterjedő, hosszabb ideig tartó, súlyos emberi és anyagi veszteségekkel (egy naptári évben

Háború: 1945 óta nem használatos

160

NJ 2 szigorlat 2014

több mint 1000 áldozat) járófegyveres konfliktusát értjükFegyveres konfliktus: alatt két vagy több szervezett csoport vagy állam nagyobb területre kiterjedő, hosszabb ideig tartó, emberi és anyagi veszteségekkel (egy naptári évben legalább 25, legfeljebb 1000 áldozat) járó fegyveres konfliktusát értjük

Fegyveres erőszak alkalmazása: egy vagy több állam fegyveres erőinek alkalmazása más államok szuverenitása, területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, vagy az ENSZ céljaival össze nem férő bármely más módon.

Nemzetközi háború vagy fegyveres konfliktus: államok között zajló háború vagy fegyveres konfliktus

Agresszió: egy vagy több állam fegyveres erői súlyosnak minősíthető, elsőként való alkalmazása más állam vagy államok szuverenitása, területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, vagy az ENSZ Alapokmányával össze nem férő bármely más módon

Polgárháború vagy belső fegyveres konfliktus: egy államon belül a kormányerők és az ellene fellépő csoportok között zajló háború vagy fegyveres konfliktus

Fegyveres konfliktus: egy államon belül két vagy több fegyveres csoport részvételével zajló konfliktus

Nemzetköziesített polgárháború vagy belső fegyveres konfliktus: egy államon belül kezdődött, kormányerők és más csoportok között zajló háborús vagy fegyveres konfliktus, amelybe más államok vagy nemzetközi szervezetek is beleavatkoznak

Nemzetközi fegyveres konfliktus: két vagy több állam fegyveres erőinek részvételével zajló konfliktus más, nem állami fegyveres csoportok részvételével vagy anélkül

II. Az 1945 előtti jogi helyzet

A ne ölj parancsát a 20. századig egyetlen nemzetközi jogi norma sem tartalmazta.

Az ókorban fel sem merült a háború jogszerűségének kérdése.

Középkorban néhány humanista gondolkodó bevezette az igazságos háború fogalmát csak az a háború tekinthető igazságosnak melyet erkölcsileg jó szándékkal és a siker reális esélyével indítottak. Végső esetben szabad csak háborút indítani.

Az újkorban megjelent a szuverenitás eszméje az államok uralkodóik korlátlan szuverenitással rendelkeznek, megilleti őket a háborúindítás szent joga.

161

NJ 2 szigorlat 2014

Vesztfáliai béke minden félnek tiszteletben kell tartania a többiek területi főhatalmát, nem mondták ki a háború indítás tilalmát.Hadi állapot létrejötte. nem jus ad bellum ( háborúindítás joga) hanem jus in bello (hadiviselés joga)Emberi anyagi veszteségek, háború diszfunkcionálissá vált.

Felvilágosodás emberi élethez és emberi méltósághoz való jog

1907 Drago-Porter-egyezmény: Államok nem alkalmazhattak fegyveres erőt kereskedelmi tartozások behajtásához.

1919 Nemzetek Szövetségének egyezségokmánya : korlátozta a háborúindítás jogát. Tiszteletben kell tartani minden tagállam területi épségét és jelenlegi politikai függetlenségét.

- tagállamok nem indíthatnak háborút az ellen az állam ellen- három hónapot kell várni a háborúindítással ( cooling off period)

Kellogg-Brinad paktum: aláírói lemondta a háborúindítás jogáról, és kötelezettséget vállaltak vitáik békés megoldására, bármilyen fegyveres erőszak alkalmazását is betiltotta.

69. tétel: Az erőszak és az agresszió fogalmai az ENSZ Alapokmányának rendszerében 1772-1797

A) Az erőszak fogalma

ENSZ alapokmány 2. cikk 4. bekezdése:A szervezet tagjainak nemzetközi kapcsolataiban tartózkodniuk kell a más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az ENSZ céljaival össze nem férő, bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától.

Nem a háború indítását, hanem az erőszak alkalmazását, illetve azzal való tiltott fenyegetést nyilvánította tiltott magatartásnakErőszak fogalmát az alapokmány nem határozta meg: egyesek a fegyveres erőszakra értelmezték, mások a politikai és gazdasági erőszak alkalmazására is. Viszont a szűkebb értelmezést alátámasztotta az, hogy a szélesebb értelmezés eredményeként különböző súlyú cselekmények kerülnének egymás mellé. Különbség van ugyanis fegyveres támadás és propagandakampány között.

Nyilatkozat az államok baráti kapcsolatait szabályozó nemzetközi jogi elvekről 2625. (XXV) ENSZ-közgyűlési határozat érintette az erőszak fogalmát, és egyértelműbbé tette a fogalom néhány elemének értelmezését.

162

NJ 2 szigorlat 2014

Az agresszió meghatározásáról szóló 3314. (XXIX) ENSZ-közgyűlési határozat hatályos szokásjogi norma

B) Az agresszió fogalma

3314. határozat 1. és 2. cikke szerint agressziónak tekinthető:- egy vagy több állam fegyveres erejének- súlyos következményekkel járó- elsőként való alkalmazása- más állam vagy államok szuverenitása, területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen vagy az alapokmánnyal össze nem férő módon

Az agresszió a fegyveres erőszak alkalmazásának súlyosabb formáit öleli fel. Az agresszió elkövetési magatartása a fegyveres erőszaknak, de nem minden fegyveres erőszak agresszió.

Szélesebb intézkedési jogai vannak az ENSZ-nek az agresszióval szemben.

1. Agressziót csak az állam fegyveres erői hajthatnak végre2. Ha nem jelentős nem jár súlyos következményekkel, akkor nem indokolt agresszióról

beszélni3. Nem agresszió, ha egy állam nem elsőként, hanem egy másik állam által alkalmazott

fegyveres erőszakkal szembeni reakcióként, önvédelemből, vagy felhatalmazás alapján alkalmaz fegyveres erőt

4. Másik állam ellen kell irányulnia, közömbös, hogy ismeri e a sértett államot, tagja-e az ENSZnek.

Az agresszió fogalma csak szándékos cselekményekre alkalmazható, nem minősül tehát agressziónak a tévedésből, vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény.Az agressziót, semmilyen politikai, gazdasági, katonai, vagy más megfontolás ( indoklás) sem teszi jogszerűvé.

C) Az agresszió tényállásai

1. Támadás, megszállás, annexió

Agressziónak minősül egy másik állam területének vagy terület egy részének fegyveres erőkkel történő megtámadása, inváziója.

Agresszió az is, ha a támadó, illetve inváziót végrehajtó állam erői ideiglenesen vagy tartósan megszállják a másik állam területét vagy annak egy részét.

Valamint ha azt erőszakkal annektálják, azaz elcsatolják.

163

NJ 2 szigorlat 2014

2. Államterület bombázása vagy ellene más fegyver használata

Agressziónak minősül egy másik állam területének bombázása vagy ellene tüzérségi, illetve rakétafegyver használata.

3. Kikötő vagy tengerpart fegyveres blokádja

Agressziónak minősül, más állam kikötőjének vagy tengerpartjának haditengerészeti erőkkel végrehajtott blokádja.

4. Fegyveres erők megtámadása

Agressziónak minősül egy másik állam szárazföldi, tengeri vagy légi erőinek megtámadása. Az esetben válhat relevánssá, ha a kérdéses erők a sértett állam felségterületén kívül, tehát egy harmadik állam területén vagy a nyílt tengeren, ill, az e feletti légtérben jogszerűen tartózkodnak.

5. Más államok területén jogszerűen tartózkodó fegyveres erők jogellenes használata

Agressziónak minősül, ha egy állam azokat a fegyveres erőit, amelyek egy máik állam területén az azzal kötött megállapodás alapján állomásoznak, megállapodásban foglalt feltételekkel ellentétesen alkalmazza

6. Terület átengedése agresszió végrehajtására

Agressziónak minősül, ha egy állam rendelkezésére bocsájtja a területét egy harmadik állammal szembeni agresszió végrehajtására, tehát arra, hogy az agresszióra készülő állam szárazföldi, tengeri vagy légi erői átvonuljanak a területén. Ha tisztában van a támadó céljával és ennek tudatában engedi át a területén.

7. Fegyveres bandák, csoportok, önkéntesek, zsoldosok küldése

Agressziónak minősül, ha egy állam fegyveres bandákat csoportokat, irreguláris alakulatokat, zsoldosokat küld egy másik állam ellen fegyveres cselekmények végrehajtása céljából, feltéve ha ezek a cselekmények hasonló súlyúak, mint az előzőekben felsoroltak.Agressziónak minősül az is, ha egy államnak komoly része van az említett fegyveres bandák, csoportok, irreguláris alakulatok vagy zsoldosok küldésében.

D) Egyéb értelmezési kérdések

A BT a felsoroltakon kívül más cselekményeket is agressziónak minősíthet, azaz szabadon értelmezheti a tilalom tartalmát,

164

NJ 2 szigorlat 2014

Az agresszió meghatározása nem sértheti azoknak a népeknek az önrendelkezéséhez, szabadságához, függőtelenségéhez való jogát, amelyek attól erőszakkal megfosztottak, különösen, ami a gyarmati, fajűző rendszerek vagy idegen uralom más formái alatt élő népeket illeti.Nem érintheti a népeknek azt a jogát sem, hogy támogatást kárjenek és kapjanak más államoktólA gyarmati népeknek joga van a gyarmattartó hatalmakkal szemben erőszakot alkalmazzanak.

70. tétel: Az egyéni önvédelem joga, alkalmazásának feltételei (természetes jog, fegyveres támadás, arányosság, szükségesség, időbeli és térbeli terjedelem) 1798-1813

I. Egyéni önvédelem

A) Az önvédelem „természetes” joga

1945 utáni nemzetközi jog csupán két kivételt ismer az erőszak tilalma alól :- önvédelem joga- BT felhatalmazására alkalmazott erőszakot

Elválaszthatatlan a nemzetközi szokásjogtól, részét képezi az arányosság, szükségesség követelménye, valamint a fegyveres támadás tilalma. Nem csak az ENSZ tagjait hanem minden más államot megillet. Az Alapokmányban lefektetett és a szokásjogban i séló önvédelemi jog egymással párhuzamosan létezik, tartalmuk gyakorlatilag azonos.

B) Az önvédelem alapfeltétele: A fegyveres támadás

1. A mennyiségi tényező

A fegyveres támadás mennyiségi tényezője: a fegyveres erőszakank el kell érnie egy bizonyos szintet ahhoz, hogy az fegyveres támadásnak minősülhessen, nem egyszerűen erőszak hanem annak súlyosabb esete.A két erőszak kategória ( erőszak és fegyveres támadás) azonosításaA két fogalom megkülönböztetée nem ho létre légmentesen záródó rendszert.Az államok minden államközi erőszakos cselekménye sérti az általános erőszaktilalmat, de az áldozatok csak nagyon súlyos esetben folyamodnak önvédelemhez.A határozat az agresziót a béke megszegésének alesetének tekinti, ami a kollektív biztonság rendszere.

Egyre gyakoribbak az olyan határ menti konfliktusok, amelyek nem csupán egy-egy incidensből, provokációból állnak, hanem ismétlődő, sorozatos jelleggel következnek be. Az események felhatalmazódásának elve szerint azonban több kisebb támadás együttesen más fegyveres támadásnak tekinthető.

2. A minőségi tényező

165

NJ 2 szigorlat 2014

Kritérium, az, hogy azt állam kövesse el, betudható legyen egy államnak. Nehéz elképzelni egy olyan fegyveres támadást, amely nem tudható be egyetlen államnak sem.

Nicaragua-ügyKontrák és az Egyesült Államok viszonya. A kontrák támadásai a nicaraguai Ortega- kormány ellen kellően súlyosak voltak, mégsem követett el az Egyesült Államok Nicaragua ellen fegyveres támadást, a kontrák támadásai nem voltak betudhatóak. Agressziónak minősül az is ha egy állam fegyveres bandákat, zsoldosokat küld egy másik állam ellen.

C) Arányosság ás szükségesség követelménye

Önvédelem csak akkor lehet jogszerű, ha azt arányosan alkalmazzák és megállapítható a szükségesége is. Webster formulából következik, mely a Carolina ügyben keletkezett.Caroline-ügy Egy britt egység az amerikai partokon felgyújtotta a Carolin nevű gőzőst, mely a Niagara vízesésben elpusztult. A támadás oka az volt, hogy folyamatosan utánpótlást szállítottak a hajóval a kanadai lázadóknak.Az önvédelem olyan azonnal, mindent elsöprő, szükségszerűség mely nem hogy lehetőséget más eszközök igénybevételére és nem hagy időt megfontolásra.Webster formula önsegélyre és nem önvédelmi jogra vonatkozott.Önvédelmi jognak szükségesnek és arányosnak kell lennie.

Az állam kizárólag a fegyveres támadás visszaverésére gyakorolhatja az önvédelmi jogot, nem lehet megtorló megelőző vagy büntető jellegű.A Caroline ügyben az azonnaliság nincs alátámasztva.Nem lehet elválasztani az arányosság követelményét sem.

D) Önvédelmi jog időbeli terjedelme

Ténylegesen végrehajtott fegyveres támadással szemben. A megelőző-önvédelemre való hivatkozást ki akarták zárni.A klasszikus önvédelem egy már bekövetkezett fegyveres támadásra reagálA feltartóztató önvédelem, amikor az épp bekövetkező fegyveres támadásra reagálMegelőző önvédelem minden olyan erőszakos cselekmény amely még be nem következett támadásra reagálA fegyveres támadás közvetlen bekövetkezésére reagáló preemptív önvédelem és a fegyveres támadás közvetett bekövetkezésére irányuló preventív önvédelem.

71. tétel: A Biztonsági Tanács szerepe az egyéni önvédelem során, vitatott helyzetek, kollektív önvédelem 1810-1824

166

NJ 2 szigorlat 2014

A) Önvédelmi jog időbeli terjedelme

Ténylegesen végrehajtott fegyveres támadással szemben. A megelőző-önvédelemre való hivatkozást ki akarták zárni.A klasszikus önvédelem egy már bekövetkezett fegyveres támadásra reagálA feltartóztató önvédelem, amikor az épp bekövetkező fegyveres támadásra reagálMegelőző önvédelem minden olyan erőszakos cselekmény, amely még be nem következett támadásra reagálA fegyveres támadás közvetlen bekövetkezésére reagáló preemptív önvédelem és a fegyveres támadás közvetett bekövetkezésére irányuló preventív önvédelem.

B) Az önvédelem jogbéli terjedelme

Az állam ellen közvetlen támadásnak kell tekinteni az annak területén kívül, a nemzetközi vizeken, és légtérben vagy egy másik állam területén jogszerűen tartózkodó fegyveres erők megtámadását is. Nem tartoznak ide az ország nagykövetségei

C) A Biztonsági Tanács szerepe

A fegyveres támadás áldozatává vált álam önvédelmi joga gyakorlásához tájékoztatnia kell a BT-t.Jelentéstételi kötelezettség elmulasztása nem jelenti automatikusan az önvédelem hiányát, de ezzel jelzi a BT-nek hogy önvédelmi jogának meggyőződésében cselekszikTúljelentési gyakorlat figyelhető meg.A Falklandi konfliktus béke megszegése és ezzel utat nyitott a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges szabályok alkalmazásához

D) Vitatott önvédelmi helyzetek

Külföldön tartózkodó diplomatákat vagy állampolgárokat ést támadás esetén gyakorolható-e az önvédelmi jog? Nem terjed kiEgyes katonák ellen elkövetett terrortámadások, súlyosság követelményének teljesülnie kelÁllamfők, kormányfők (Clinton bagdadi titkosszolgálat felé rakéták jogellenes)Nem állami szereplők, fenyegetettség mértékének növeekdésével növekszik a tétlenség okozta kockázat is.

2011 szeptember 11. terrortámadások

Al-kaida terrorszervezet tagjai 4 amerikai polgári repülőgépet térítettek elEbből kettő a New Yorki Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba és egy a Pentagonba csapódott be, egy pedig Pensylvániában lezuhant.3000en vesztették életüket.

167

NJ 2 szigorlat 2014

Bt egyhangú határozatot fogadott el a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés céljából, elítélte a terrortámadásokat és elismerte minden állam önvédelemhez való jogát. Önvédelmi háború Afganisztánnal szemben

Önvédelmet csak államok közti önvédelem esetén ismerték el.Felfokozott politikai hangulatban hozott homályos szövegezésű határozat nem alkalmas a nemzetközi jog egyik alapnormájának gyökeres megváltoztatására.Fegyveres támadást kizárólag állam követhet el.

KOLLEKTÍV ÖNVÉDELEM

A) A kollektív önvédelem joga

Az Amerika közi kölcsönös segítségnyújtásról és szolidaritásról szóló egyezmény az egyéni éa kollektív önvédelem jogáról rendelkezik azokban az esetekben, amelyekben a részes felek bármelyikét támadás éri

B) A kollektív önvédelem feltételei

A Nemzetközi Bíróság a Nicaragua ügyben foglalt állást a kollektív önvédelem feltételeiről.A kollektív önvédelem gyakorlásához

1. megtámadott államnak nyilvánosan jeleznie kell, hogy fegyveres támadás érte2. kifejezetten segítséget kell kérnie más államtól és államoktól3. az önvédelmi cselekményt-az egyéni önvédelemhez hasonlóan jelenteni kell a Bt-nek

NATO és a Varsói Szerződés a kollektív önvédelem intézményesített szerveként létesült.

72. tétel Az ENSZ és a fegyveres erő alkalmazása az Alapokmány VII. fejezete alapján 1825-1852

Kollektív biztonság rendszere- az államok univerzális megállapodása, melyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy

bármelyikük által, bármelyikük ellen elkövetett támadással szemben közösen lépnek fel. Különbség a kollektív önvédelmi szervezetektől, hogy azok csak külső támadó féllel szemben védenek.

- Nemzetek Szövetsége kezdeményezte, nem volt sikeres, II. vil.háb után 1945- től ENSZ átvette

- létrehozta a B. T-t.: elsődleges felelősséget ruház a nközi béke, biztonság fenntartásáért.- tagállamok nevében jár el a BT- BT határozatokat (ajánlást, kötelező erejű döntést) hoz, tagállamok elfogadják,

végrehajtják az Alapokmány elfogadásával.

168

NJ 2 szigorlat 2014

- VI. fejezet: ha veszélyezteti a nközi békét, biztonságot ajánlást tehet- VII. fejezet: ha közvetlen veszélyt jelent nközi béke, biztonságra ajánlás + kötelező

határozat1. ENSZ központi hadereje: nem jött létre, terv volt ő alkalmazhatta volna csak a

fegyveres erőszakot2. a rendszer működésképtelensége, későbbi reaktiválódása: hidegháborúban nem

működött, SZU. vétózott folyamatosan ENSZ Közgyűlés is megkapta a jogot, hogy fegyveres erő alkalmazásával együtt járó kollektív intézkedést ajánljon. hidegháború után a BT működőképes lett, az első együttműködése a nagyhatalmaknak az volt, amikor Irak megszállta Kuvaitot.

Felhatalmazás az államoknak, és azok csoportjainakA kollektív biztonsági rendszer viszonya az önvédelem jogához: a kollektív biztons. r. elsőbbséget élvezHelyzet meghatározása- BT meghatározza a helyzet, ez lehet:

1) béke veszélyeztetése: legtágabb, pl.: emberi jogok súlyos, tömeges megsértése, népirtás, súlyos polgárháború, nközi terrorizmus

2) béke megszegése: ált. erőszaktilalom konkrét megszegésére utal3) agresszió: pl.: Irak:kurdok; Ruanda:népirtás, Tálibok magatartása

- BT dönthet:1. fegyveres, v nem fegyveres kényszerintézkedés útján dönt2. ajánlás vagy kötelező döntés3. érdekelt állam is szavazhat

Kényszerintézkedések: alapvetően csak állam-állam viszonylatában értelmezhető, jogosulti, kötelezetti oldalon államok szerepelnek, DE magánszemélyek ellen is elrendelhet az ENSZ szankciókat (Oszama bin Laden)

A) Fegyveres erő alk. nem járó kényszerint. (Irak, Irán, Ruanda ellen) gazdasági kapcsolatok megszakítása embargó vasúti, tengeri forgalom felfüggesztése diplom. kapcs.megszakítása

B) Fegyveres erő alk. járó kényszerint.o légi,

o tengeri

o szárazföldi erők bevetése

- a BT kifejezett felhatalmazást ad erre az államoknak, (Irak, Ruanda, Jugo esete)Közgyűlés szerepe, BT és NKB viszonya- nincs hatalommegosztás- BT. határozatai felett a Nemzetközi Bíróság gyakorolhat hatalmat, de eddig nem

semmisített meg egyet sem.

73. tétel Békefenntartás az ENSZ-ben és a regionális

169

NJ 2 szigorlat 2014

műveletekkel1853-1865

A) ENSZ békefenntartó műveletek során

1. A békefenntartás természete

A BT tehetetlenségének egyik következményeként alakult ki.Első közel-keleti békefenntartó erő felállítása.A béke fenntartásnak másig nincsen jogalapja az Alapokmányban. Voltaképpen így szokásjogi úton létrejött intézményről van szó, amelyet idővel az azt ellenző tagállamok is elfogadtak, és működéséhez mind a költségek, mind pedig az emberállomány tekintetében hozzájárulnak.

2. Békefenntartás története

Az ENSZ békefenntartó erői kaptak Nobel-díjat.

Három generációt különböztettek meg

- a hidegháború alatti , első generációs békefenntartó missziók ( 1948-1990 )

1) főként tűzszünetek ellenőrzésére és betartására2) többet a KGY is létrehozott3) fegyveres erőt kizárólag önvédelmi helyzetben alkalmaztak

- második generációs békefenntartó műveletek ( 1990-2000 )

a BT aktívabb lett, nőtt a polgárháborúk, belső konfliktusok száma Boutros-Bourtos Ghali 1992-ben benyújtja a Békeprogram c. jelentését, melyben a

megváltozott körülményekre tekintettel az alábbiakra hívja fel a figyelmet:a) preventív diplomáciab) meg kell akadályozni a vita kialakulását, illetve azt, hogy ha már van,

ez fegyveres konfliktusba csapjon átc) béketeremtésd) a szembenálló feleket rá kell venni a megállapodásrae) békefenntartásf) az ENSZ beavatkozása a helyszínen az érintett felek egyetértésévelg) békekikényszerítésh) a már létrejött tűzszünet fenntartása/helyreállításai) békeépítésj) annak elérése, hogy a felek felismerjék és támogassák a béke

megszilárdítását

170

NJ 2 szigorlat 2014

a ’90-es évek békefenntartó misszióinál azonban elhalványulnak a klasszikus elvek:1) tág felhatalmazás fegyveres erő alkalmazására2) megkérdőjeleződik a semlegesség elve

a jugoszláviai helyzet (1991-1995) nem volt tűzszünet a felek között, így 1991-ben az UNPROFOR-t

Boszniába küldték, és mandátumát a VII. fejezetre hivatkozással jelentősen kiterjesztették

így védelmi feladataik voltak a biztonsági övezetben is a gyenge csapaterő (400 fő) és koordináció, valamint az információ hiány

miatt nem voltak képesek megakadályozni a Srebrenicai mészárlást több, mint 8000 bosnyák férfit mészároltak le 1995 júliusában szintén kudarccal végződött a horvát (UNCRO) és macedón (UNTAES)

egységek küldetése is

a szomáliai helyzet (1993) itt sem volt tűzszünet a felek között az UNOSOM II (UNOSOM I és UNITAF összevonásából) mandátuma kiterjedt a fegyveres erő alkalmazására fegyverszünet

megszegése esetén, és az egységek lefegyverzésére is később kiterjesztették, majd 1993 októberében az amerikai egységek 19

tagját egy rajtaütésben megölték az egység az ENSZ elleni támadással gyanúsított Adid tábornok elfogásán

dolgozott ezt követően az amerikai egységeket kivonták

a ruandai helyzet (1994) a szomáliai kudarc után a tagállamok vonakodtak békefenntartókat küldeni itt népirtás folyt az UNAMIR kis létszámú, szűk mandátumú egység volt, mely tehetetlenül

szemlélte az eseményeket

sierra leone fegyveres erőt is alkalmazhattak

Kongói Demokratikus Köztársaság békefenntartás, megfigyelés, egyéb feladatok

ezt követően a főtitkár kiadta 1995-ben a Békeprogram kiegészítése c. jelentését, melyben kiemelte:

a) összemosódott a klasszikus békefenntartás, és a kényszerítő helyzetek alkalmazása

b) továbbra is hangsúlyos a felek beleegyezése, és a semlegesség

171

NJ 2 szigorlat 2014

- harmadik generációs békefenntartás ( 2000-től )

o kiterjedtebb feladatokra szólnak

o igazgatási, klasszikus állami feladatokat is átvesznek

o az alacsony hatékonysággal, nehezen működő missziók miatt készült a Brahimi-

jelentés:a) jobb koordinációb) kellő létszámc) világos, hiteles, megvalósítható mandátum, mely álljon arányban a

pénzügyi eszközökkeld) megfelelő elrettentő képessége) koherensebb, hatékonyabb irányítás, információ beszerzés, feldolgozás,

stb.f) hatékonyabb egységtelepítésg) tényfeltáró missziók

o a békefenntartó missziók azonban továbbra is nehézkesen működnek, elsősorban az

anyagiak miatt (költségvetésük 5 Mrd dollár, mely a világ katonai kiadásainak 0,5%-a, és sok a kintlévőség is)

A BT és a Közgyűlés 2005-ben 31 tagú Békeépítő Bizottságot állított felAz ENSZ főtitkára által létrehozott Békeépítő Alap

szudáni konfliktus:Szudánban hosszú ideje polgárháború zajlik. Félmillióra tehető az áldozatok száma, több mint két millió ember menekült el lakóhelyéről. Mind Afrikai Unió mind az ENSZ jelen van a térségben. ENSZ létrehozta az UNAMID műveletét. 2011 januárjában tartott népszavazást követően kikiáltotta függetlenségét és 2011 júliusában az ENSZ felvette tagjai közé.

B) Regionális békefenntartás és az erőszak alkalmazása

1. A regionális szervezetek és megállapodások szerepe

- regionális szervezetek ambíciói és mozgástere is megnőtt

- az Alapokmány VIII. fejezete 52. cikkében lehetővé teszi hogy regionális szervezetek és megállapodások a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának regionális jellegű tevékenységére alkalmas kérdéseivel foglalkozzanak feltéve, hogy az Egyesült Nemzetek céljával és elveivel összhangban állnak.

2. Regionális szervezetek igénybevétele

- nem rendelkeznek többletjogosultsággal

- fogadóállam kérésére a béke-megállapodás alapján járhatnak el, csak a BT felhatalmazásával alkalmazhatják

172

NJ 2 szigorlat 2014

74. Preventív háború, preemptív önvédelem (1866-1877)

A történelemben számos állam hivatkozott már arra, hogy egy általa indított invázió valójában preventív háború volt, amely egy másik állam agressziójának a megelőzésére szolgált. A nemzetközi jog nem ismeri a preventív háború fogalmát. A mai nemzetközi jog értelmében közömbös, hogy a támadó állam mire hivatkozik, preventív háborúról nyilatkozik-e vagy sem, magatartása mindenképpen az erőszak tiltott alkalmazásnak minősül.Kivételt jelentenek azok az esetek, amelyekben egy állam nem ürügyként hivatkozik ellene készülő, küszöbönálló támadásra, hanem súlyosan fenyegetett helyzetbe kerül. A modern haditechnika alkalmazásának korában könnyebben előállhat, mint korábban. A támadó jelentős előnyt élvez a megtámadottal szemben a 20. században bekövetkezett fejlődés eredményeképpen.Széles körben elfogadott álláspont szerint a Caroline-ügy kritériumai alapján lehet konfliktusokat megítélni. Ezen esetekben azt kell vizsgálni, hogy a fenegetett állam szemszögéből nézve „azonnali, mindent elsöprő szükségszerűségről” volt-e szó, amely „nem hagyott lehetőséget más eszközök igénybevételére és időt a megfontolásra.”Igenlő válasz esetén ki lehetne mondani, hogy a ténylegesen fenyegetett államnak joga van megelőző támadást indítania a potenciális támadóval vagy támadókkal szemben. Ilyen helyzetelemnzést sem a Nemzetközi Bírósás, sem a BT nem folytatott le, így joggyakorlat sem alakult ki. Az önvédelemnek erre a kivételes lehetőségére eddig az 1996-ban A nukleáris fegyverek használatának jogszerűségével kapcsolatban adott tanácsadói vélemény utalt, melyben a bíróság megállapította: a „nemzetközi jog jelenlegi fejlettségi szintjén” nem lehet állást foglalni abban a tekintetben, hogy „jogszerű-e vagy sem az atomfegyverek használata”olyan rendkívüli körülmények között, amikor egy állam túlélése forog kockán.”A rendkívüli körülmények között jogszerűen indítható katonai műveletek jelölésére a nemzetközi jogi dokumentumokban egyre inkább a preemptív önvédelem fogalmát használják. Ezen megkülönböztetendőek a preventív háborúk indításától, amelyek viszont jogellenesek.Preemptív (tehát jogszerű) önvédelmet gyakorolva egy állam fegyveres erőt alkalmazhat egy másik állam ellen, ha az utóbbi katonailag

1. ténylegesen fenyegeti2. a fenyegetés küszöbön álló, azonnali3. más eszközökkel nem hárítható el, és4. az önvédelemként alkalmazott erősza karányos a fenyegetéssel.

Preventív (tehát jogellenes) erőszakot alkalmaz egy állam, ha akkor indít fegyveres támadást egy másik állam ellen, amikor

1. ténylegesen (még) nem került fenyegetett helyzetbe, illetve2. fenyegetés nem küszöbön álló, azonnali, hanem csak „látens”, és3. a támadás csupán egy későbbi időpontban várható.

Preventív támadás az általános erőszaktilalomba ütközik. A nemzetközi jogban az államokat nem hatalmazták fel arra, hogy egy másik állam magatartását bármikor fenyegetőnek

173

NJ 2 szigorlat 2014

minősítsék, majd támadást indítsanak ellene. Amennyiben egy állam úgy véli, hogy erőszakkal fenyegetik, de a fenyegetés nem közvetlen, akkor az Alapokmány előírásai szerint BT-hez kell fordulnia. Elegendő idő van arra, hogy a testület rendelkezésére bocsássa a másik állam magatartására vonatkozó információit, bizonyítékait és a BT-nek is van ideje arra, hogy a helyzet megvizsgálása után felhatalmazza a fenyegetett államot a fegyveres fellépésre.Egy példát említve: Izrael 1981-ben a BT felhatalmazása és tudta nélkül jogellenesen indított preventív támadást Irak ellen, amikor lebombázta a Bagdadtól 17 km-re levő Ozirak nukleáris reaktort. Tel Aviv megelőzésre hivatkozott, kijelentve, hogy a reaktor nukleáris fegyverfejlesztésére szolgált, ami néhány év múlva Izraelt is veszélyeztette volna. A BT a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ezzel ellentétel tartalmú jelentése alapján utólag elítélte a támadást és kijelentette, hogy Izrael megsértette az Alapokmányban foglalt erőszaktilalmat.Preventív önvédelemre sem hivatkozhat az az állam, amely még a készülő támadás helyszínével és időpontjával sincs tisztában.

174

NJ 2 szigorlat 2014

75. A humanitárius intervenció (1878-1891)

A humanitárius intervenció egy vagy több állam, illetve nemzetközi szervezet egy másik állam területén, annak beleegyezése nélkül fegyveres erőszakot alkalmaz egy ott élő közösség tagjai életének vagy alapvető emberi jogainak védelmére. A beavatkozó azért alkalmaz erőszakot, mert az érintett állam nem képes vagy nem akar védelmet nyújtani a fenyegetett közösségnek vagy éppen maga lép fel ellene.Az ENSZ Alapokmányának elfogadása óta felmerült többször az a kérdés, hogy az emberi életek vagy az alapvető emberi jogok védelme megelőzi-e az általános erőszaktilalmat. Az Alapokmány ugyanis kizárólag önvédelemként vagy a Biztonsági Tnács felhatalmazására alkalmazott erőszakot tekinti jogszerűnek.A nemzetközi jogi szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint az erőszak kógens tilalma akkor sem sérthető meg, ha egy országban nagyszámú ember élete kerül veszélybe. A fegyveres erőszakot alkalmazó államok az esetek többségében nem a humanitárius intervenció jogszerűségére hivatkoztak. Amíg csupán az intervenciót végrehajtó államok állítják azt, hogy gyakorlatuk szokásjogot teremt, mások viszont ellenzik ezt a gyakorlatot, addig az új szokásjog sem jöhet létre.2005-ben az ENSZ által képviselt nemzetközi közösségnek úgynevezett védelmi felelőssége van. A közösség felelős azért, hogy „megfelelő diplomáciai, humanitárius és más békés eszközök felhasználásával… megvédje a lakosságot a népirtástól, a háborús bűntettektől, az etnikai tisztogatástól és az emberiesség elleni bűncselekményektől.”Legális és „legitim” erőszakEgyes kormányzatok az ENSZ megalapítása óta többször is szembesültek azzal a dilemmával, hogy miként járjanak el akkor, ha biztonsági vagy humanitárius okból elkerülhetetlennek tartják a fegyveres erőszak alkalmazását, de a hadműveletre a Biztonsági Tanács nem adott felhatalmazást. Ilyen helyzet alakult ki pl. a kubai rakétaválságban. A rakétaválság 1962 késő nyarán kezdődött, amikor Nyikita Hruscsov Fidel Castro egyetértésével titokban atomrobbanófejeket és azok hordozására alkalmas közepes hatótávolságú, illetve hatósugarú rakétákat és bombázókat kezdett telepíteni Kubában. Amikor erről a washingtoni kormányzat tudomást szerzett, a kialakult helyzetet súlyos fenyegetésként, az akkor már néhány éve létező nukleáris egyensúly felborításaként értékelte. Kennedy elnök október 22-én ellenintézkedéseket jelentett be, hogy megelőzze további eszközök szigetre szállítását. Arra az esetre, ha a szállítások folytatódnának, az elnök szárazföldi erők alkalmazását is kilátásba helyezte. Kennedy nem hivatkozott az önvédelem jogára, csak arra, hogy a telepítés súlyosan veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát.A bizottság abból indult ki, hogy a fenti konfliktusokkal feloldhatatlan ellentétbe kerülhet egymással egy jogkövető magatartás és egy embercsoport vagy állam védelme. Rendkívüli esetekben, ha a cselekvés elmulasztása sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint a jogsértő magatartás tanúsítása, esetleg helyesebb az utóbbit választani. A fenti ellentétpárnak más variációi is lehetnek, amelyek felölelik valamennyi számba jöhető, nemzetközi fegyveres konfliktushoz vezető magatartást.A magatartás jellege PéldaLegális és legitim USA-vezette koalíciós erők Irak elleni

175

NJ 2 szigorlat 2014

fellépése az első öbölháborúban (1991)Legális, de illegitim Szovjet nukleáris fegyverek telepítése

Kubába (1962Legális, de illegitim)Illegális, de legitim USA tengeri blokádja Kuba körül (1962)Illegális és illegitim Észak-koreai invázió Dél-Korea ellen (1950)

Az utolsó sorban feltüntetett ellentétpár jól használható azoknak fegyveres támadásoknak a jellemzésére, amelyek sem legálisnak, sem legitimnek nem tekinthetők.

76. A nemzetközi humanitárius jog kialakulása, története, kodifikációja, valamint szokásjogi forrásai (1892-1915)

A fegyveres erőszakot az emberi történelem kezdetei óta minden kultúrkörben korlátok közé igyekeztek szorítani, a leggyakrabban vallási előírások formájában. A szabályok nem pusztán humanitárius célból születtek, alkalmazásukban gazdasági és taktikai megfontolások is fontos szerepet játszottak. Egy meghódított területen a polgári lakosság megtizedelése például fontos erőforrásoktól fosztotta volna meg a terület új uralkodóját, az ellenséges hadifoglyok megölése pedig valószínűleg azonnali megtorlást vont volna maga után a másik oldalról. A kölcsönösség elve a kezdetektől fontos szerepet játszott a humanitárius szabályok kialakulásába.Az első kísérlet egységes rendszerbe foglalásra a középkori Európában történt, amikor számos hadi szabályzat született, a katonák számára tanúsítandó magatartást írták elő. II. Richard megtiltotta, hogy katonái erőszakot kövessenek el nők és papok ellen, polgár lakosok házait és templomokat feldúlják. A katolikus egyház mérsékelni próbálta a harcokhoz kapcsolódó erőszakot. Az 1095. évi clermonti zsinat meghatározott napokat Isten békéje alá tartozónak nyilvánított., amelyeken tilos a háború folytatása, az 1139. évi II. lateráni zsinaton betiltották a számszeríjat, az 1179. évi III. lateráni zsinat előírta a hadifoglyokkal való emberséges bánásmódot. A lovagi hadviselésben alakultak ki a lovagiasság szabályai, ezek előírták a nők és gyengék védelmét, a fogságba esett lovagokkal való humánus bánásmódot és a hadviselés módját. Amennyiben vita támadt a szabályok alkalmazása kapcsán, lovagi bíróságok járhattak el az ügyben.A 18. századra az állandó állami hadseregek megjelenése pozitív változást hozott. A hadsereg hatékony működésének biztosítása érdekében kiképzésre és szigorúszabályokra volt szükség, nem engedhettek korlátlan harctéri erőszakot. Rousseau A társadalmi szerződésről szóló művében leszögezte, hogy a háború nem emberek, hanem államok közötti összecsapás, amelyben a katonák csak az álla képviselőiként vesznek részt, és amint megtagadták magukat, már emberi lényként kell velük bánni, tehát önkényesen nem foszthatók meg életüktől. A felvilágosodás eszmerendszerének hatását az 1776-os amerikai függetlenségi nyilatkozat a britek elleni felkelés egyik okaként megemlíti, hogy a brit kormány indiánokat bujtatott fel a telepesek ellen, megsértette a hadijogot.A modern nemzetközi humanitárius jog a Nemzetközi Vöröskereszt létrejöttéhez kapcsolódik.1859-ben Henry Dunanu (genfi kereskedő) megtapasztalta a solferinói csatát követőn a háború okozta szenvedéseket és tapasztalatait meg is osztotta könyvében, amiben javaslatot tett a harctéri sebesülteket védő nemzetközi egyezmény elfogadására, hatására

176

NJ 2 szigorlat 2014

1864-ben a nagyhatalmak részvételével a genfi diplomáciai konferencián megszületett az Egyezmény a hadra kelt seregek sebesült katonái sorsának javítása végett. A sebesült katonák védelme mellett a hajótöröttek, hadifoglyok és a polgári lakosság védelméről is szólt a szabályozás. 1949-ben négy külön egyezmény elfogadásával védelemben részesült a fegyveres konfliktusok valamennyi potenciális áldozata. A háború áldozatainak védelmét szolgáló joganyagot genfi jognak nevezik a nemzetközi jogi irodalomban.A háború áldozatainak védelmét szolgáló szabályozás mellett a harctéri erőszak korlátozására irányuló nemzetközi jogalkotásra is sor került. Előzménye, hogy Francis Lieber, Columbia egyetem professzora 1863-ban kidolgozott egy hadviselési szabályzatot, amelynek betartatását Lincoln elnök előírta az északi erők számára. Ez meghatározta a harcok során tanúsítható magatartást, a fogságba ejtett ellenséges katonákkal és a polgári lakossággal szembeni bánásmódot, ezek megszegése esetén szankciókat is kilátásba helyezett.1868-ban megszületett az első nemzetközi fegyvertilalmi egyezmény, a Szentpétervári nyilatkozat: betiltotta a 400 gramm alatti robbanó lövedékek használatát és hangsúlyozta, hogy a háború célja nem az ellenfél hadseregének megsemmisítése, csak annak a győzelemhez szükséges mértékben történő meggyengítése. A háborúban alkalmazható eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos átfogó egyezmények megszületésére az 1899. és 1907. évi hágai békekonferenciákig kellett várni. A genfi jog mellett elkülönítette a szakirodalom a harctéri erőszakkal kapcsolatos szabályozást, a hágai jogot. A polgári lakosság hatékony védelme nem képzelhető el a fegyverek és hadviselési módszerek korlátozása nélkül. A nemzetközi humanitárius jog jogforrási rendszere

A) A genfi egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyveikA nemzetközi humanitárius jog jelenlegi rendszere az 1949-ben elfogadott négy genfi egyezményre és azokat módosító kiegészítő jegyzőkönyvekre épül. Ezeket egyéb, különböző részterületeket szabályozó nemzetközi szerződés és nemzetközi szokásjogi normák egészítik ki. Tartalma szokásjogi erejű, ratifikáció hiányában is kötelező.

1) Egyezmény a hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról (I. genfi egyezmény).

2) Egyezmény a tengeri haderők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról (II. genfi egyezmény)

3) Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódról (III. genfi egyezmény)4) Egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelméről (IV. genfi egyezmény)

Magyarország az egyezményeket azok elfogadásakor aláírta, majd 1954-ben ratifikálta. A négy egyezmény elfogadásának célja a fegyveres konfliktusok során alkalmazandó humanitárius tárgyú normák rendszerének átfogó kodifikációja volt. A legfontosabb újításokat a IV. genfi egyezmény elfogadása jelentette, amely a polgári lakosság védelmét biztosító szabályokat állapította meg.Az egymáshoz képest önálló egyezmények együtt zárt rendszert alkotnak, számos azonos tartalmú cikket tartalmaznak, amelyek a különböző szabályozási területek tekintetében azonos kötelezettségeket írnak elő. A hangsúlyt a humanitárius tárgyú normákra helyezték, aminek oka elsősorban a korszak általános felfogásában keresendő. A hadviselés kérdései a fegyveres erő általánis tilalmát kimondó, az ENSZ Alapokmányában foglalt norma okán nem tűntek elsődlegesnek. Újdonságot jelentett, hogy első alkalommal jelenítettek meg az államok

177

NJ 2 szigorlat 2014

határain belül zajló konfliktusokra alkalmazandó jogi előírásokat. A belső konfliktusok, polgárháborúk során irányadó szabályok tisztázása folyamatos igényként jelentkezett, ám a szuverenitásukat féltő államok ellenállása nem tette lehetővé ilyen tárgyú nemzetközi normák elfogadását.A négy egyezmény tartalmát később kiegészítő jegyzőkönyvekkel módosították, illetve bővítették:1977 – Jegyzőkönyv az 1949-es genfi egyezmények kiegészítéséről és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről (I. kiegészítő jegyzőkönyv)1977 – Jegyzőkönyv az 1949-es genfi egyezmények kiegészítéséről és a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről (II. kiegészítő jegyzőkönyv)2005 – Jegyzőkönyv egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról (III. kiegészítő jegyzőkönyv)A két 1977. évi jegyzőkönyv a második világháború utáni időszakban jelentkező humanitárius jogi problémákra igyekezett megoldást kínálni, pl. amelyek a gyarmati háborúban keletkeztek. A 2005-ben elfogadott egy új megkülönböztető jelvényt, a vörös kristály emblémát helyezte el a már létező jelvények rendszerébe. Az első, 1864-ben elfogadott genfi egyezmény a vörös keresztet jelölte meg, az 1929-ben elfogadott a vörös félhold és a vörös oroszlán emblémát rendszeresítették. A vörös keresztet 1864-ben a semlegesség szimbólumaként választották.

B) Egyéb nemzetközi szerződésekA Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága online humanitárius jogi adatbázisa 2013 végén több mint hetven egyezményt tartalmazott. Ezek az egyes részterületek önálló, az általános normákon túlmenő jogi szabályait határozzák meg. Önálló nemzetközi szerződések születtek egyes fegyvertípusok alkalmazásának tilalmáról vagy korlátozásáról.Külön kategóriát képeznek a nemzetközi büntetőjog elmúlt két évtizedében kialakult joganyagát kodifikáló egyezmények és egyéb dokumentumok. A legfontosabb a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998-ban elfogadott alapokmánya, a Római statútum.

C) Nemzetközi szokásjogA nemzetközi szokásjog fontos a nemzetközi humanitárius jog területén, hiszen alkalmas arra, hogy kitöltse a szabályozási hézagokat, amelyek akkor állhatnak elő, ha egyes államok valamiért nem fogadnak el nemzetközi szerződéseket. A háborúskodás szabályok közé szorítása az emberiséggel egyidős, a nemzetközi szerződések kötése csak az elmúlt két évszázad terméke. A szokásjogként elfogadott normák kötelező ereje alól az állam csak akkor mentesülhet, ha azok tekintetében folyamatos tiltakozónak minősül. Ha egy állam egy norma ellen már a szerződésbe foglalásakor is tiltakozott, majd az egyezményt sem erősítette meg, az adott előírás a nemzetközi jog általános szabályai alapján akkor sem fogja kötelezni, ha időközben minden más állam vonatkozásában beáll a szokásjogi ereje, Fontos, hogy megállapítható legyen, mely normák bírnak szokásjogi erővel. E célból született meg 2005-ben, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága átfogó kutatási programjának eredményeképpen azon kétkötetes tanulmány, amely napjainkban irányadó szakértői értelmezésként használatos. A gyakorlati jogalkalmazás segítése céljából egy internetes szokásjogi adatbázist is kialakítottak.

178

NJ 2 szigorlat 2014

77. A nemzetközi humanitárius jog alapelvei, a nem-nemzetközi fegyveres konfliktusok megkülönböztetése (1918-1930)

A nemzetközi humanitárius jogban a következő négy alapelv kristályosodott ki:1. az emberiesség elve2. a szükségesség elve3. a különbségtétel elve4. az arányosság elve

Ezen alapelvek ma már olyan tilalmak formájában jelennek meg, amelyek egyértelmű szokásjogi erővel is bírnak. Ilyen normák vonatkoznak pl. a megtorló vagy a megkülönböztetés nélküli támadásokra. Az alapelveket egymással összhangban lehet helyesen értelmezni és kell gyakorlatban alkalmazni.

1. Emberiesség elveegyes ártó cselekményeket nem indokolhatnak semmilyen még a háborús helyzetben legitimnek tekinthető okok sem. Az ún. Martens-klauzulában jelent meg legkorábban, melyet megerősített a későbbiekben az 1977. évi I. kiegészítő jegyzőkönyv is.A konkrét egyezményi tilalom hiánya nem jelenti egy adott harci magatartás vagy harceszköz megengedettségét. Az emberiesség elvéből fakadó következményekkel ellentétes eszközök és magatartások nem lehetnek jogszerűek, ezek alkalmazása vagy megvalósítása ma háborús bűncselekménynek minősül.

2. Katonai szükségesség elvea katonai célok eléréséhez szükséges mozgásteret biztosítja a hadviselők számára. Az ellenséges fél harcolói elleni, akár halálos támadásokat is igazolhatja a szükségesség, ám a harcokban részt nem vevő polgári személyek elleni cselekményeket nem. A hadviselés tényéből fakadó sajátosság, hogy a szükségesség és emberiesség elve között feszültség áll fenn, egyidejű érvényesülésük kizárt.

3. Különbségtétel elve a nemzetközi humanitárius jog területén több, az összeütköző feleket terhelő kötelezettségben ölt testet:

a. Különbségtételt kell tenni a támadható és a nem támadható személyek vagy objektumok között

b. A harcolóknak meg kell különböztetniük magukat a másik féltőlc. A harcolóknak meg kell különböztetniük magukat a fegyveres

konfliktusban megjelenő semleges szereplőktőld. harcolóknak meg kell különböztetniük magukat a nem harcolóktól,

egyéb védett személyektőlA fenti kötelezettségek megsértését jelentő cselekmények a modern nemzetközi jog értelmezésében szintén háborús bűncselekménynek minősülhetnek. E kötelezettségek mind a két felet terheli, így a fegyveres támadások esetében a másik fél is köteles gondoskodni arról, hogy a támadható személyeket és objektumokat elkülönítse a jogi védelem alá tartozó polgári objektumoktól vagy jogi védelemre egyébként jogosult polgári személyektől.

4. Az arányosság elvének szerepe, hogy segítsen egyensúlyt teremteni az egymásssal versengő katonai és emberiességi érdekek között. A hadviselő fél köteles az arányosság vizsgálatára, célja annak megállapítása, hogy a támadás a védett

179

NJ 2 szigorlat 2014

személyek és anyagi javak körében milyen mértékű kárt okozhat. A támadás csak feltétlenül szükséges mértékű károkat okozhat és nem haladhatja meg a támadással elérhető katonai előny mértékét.

Nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktusokA klasszikus nemzetközi jog a hadijog szabályok alkalmazását a hadiállapot beálltához kötötte. Az 1949. évi genfi egyezmények közös 2. cikke a humanitárius jog tárgyi alkalmazási körét kiterjesztette a nemzetközi fegyveres konfliktusokra. Az államok közötti tényleges fegyveres összeütközés megtörténtét kell vizsgálni, így a humanitárius nemzetközi jog szabályrendszere minden állam nemzetközi fegyveres összecsapásban alkalmazhatóvá válik.Az 1977. évi I. kiegészítő jegyzőkönyv kiterjesztette a nemzetközi fegyveres konfliktusok fogalmát olyan esetekre is, amelyekben a népek önrendelkezési joguk gyakorlásával a „gyarmati uralom, az idegen megszállás és a fajüldöző rezsimek ellen harcolnak”.A hadijog a nem állami szereplők részvételével zajló fegyveres konfliktusokat hagyományosan az állam kizárólagos belső joghatósági körébe tartozó ügynek tekintette, amely kívül esik a nemzetközi jog szabályozási körén. A hadijogi szabályok alkalmazása a belső konfliktusokban érintett állam a felkelőket hadviselő félként ismerte el, a hadijog teljes szabályrendszere alkalmazhatóvá vált.1949. évi genfi egyezmények 3. cikkének elfogadásával, amely nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban is kötelezte az államokat a harcképtelenné vált és az ellenségeskedésben közvetlenül részt nem vevő személyekkel szembeni humánus bánásmódra. A Jugoszlávia-törvényszék esetjoga a Tadic-ügyben kimondta, hogy fegyveres konfliktus akkor áll fenn, amikor „elhúzódó fegyveres erőszakra kerül sor kormányzati hatóságok és szervezett fegyveres csoportok között.” A nem nemzetközi fegyveres konfliktus akkor áll fenn, ha a résztvevő felek megfelelően szervezettek és a fegyveres erőszak elér egy bizonyos intenzitást, ami megkülönbözteti a puszta zavargásoktól.Vitatott kérdés, hogy kell minősíteni az ún. transznacionális (határon átnyúló) konfliktusokat, amelyek nem állami szereplők részvételével zajlanak. A többségi álláspont szerint az ilyen összeütközések is nem nemzetközi fegyveres konfliktusoknak minősülnek. A nem nemzetközi konfliktusokra vonatkozó szabályok eltérnek a nemzetközi fegyveres konfliktusokban alkalmazható normáktól. A legfontosabb különbség, hogy a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban nincs kombattáns státus, vagyis a felkelők még a humanitárius jogi szabályok betartása esetén sem folytathatnak jogszerűen harci cselekményeket. A nem nemzetközi fegyveres konfliktusok során elfogadott személyeket nem illeti meg a hadifogoly státus sem. Az állam belső büntetőjogi szabályai alapján akár már a harcokban való puszta részvételért is felelősségre vonhatja e személyeket.

180

NJ 2 szigorlat 2014

78. A nemzetközi humanitárius jog által biztosított védelem

1. Személyek védelme: 2 kategória: 1.) Harcosok=Kombattánsok 2.)Polgári személyek- harcoló: részt vesz a harcokban, pedig nem kombattáns bjogi felelősségre vonható,

nincs hadifogoly státusza sem- Zsoldosok, kémek: részt vesznek az ellenségeskedésben, de human. jog kizárja a

kombattáns státuszt.2. Hadifoglyok védelme: a kombattáns elfogása esetén védelemre jogosult; nem

büntethető jogszerű harci cselekményért, jogi korlátok közé szorítja a fogva tartást; bánásmód, kapcsolattartás, elengedés betartását Vöröskereszt Nemz Bizottsága el.

3. Polgári személyek védelme: kímélet, védelem. Ellenük nem indítható támadás, célpontok nem lehetnek, de ha beszállnak a harcokba, akkor rosszabb a helyzetük, mint a kombattánsoknak, m nem élveznek hadifogoly státuszt, bjogi felelősségre vonhatók a cselekedetükért

4. Polgári javak védelme: csak a katonai objektumok támadhatóak, a többit általános védelem illeti.

- katonai objektum: jellegénél, elhelyezésénél, céljánál fogva, elősegítik a katonai műveletet, megsemmisítése, elfoglalása meghatározott katonai előnyt jelent.

- fosztogatás tilos, de a tulajdonszerzés, elvétel, elpusztítás a hadsereg szükségletei tekintettel lehetséges

- különleges védelem: eü intézmények, kulturális javak, műemlékek, veszélyes erők, túléléshez szükséges létesítmények katonai cél+felszólítás arra, hogy hagyják el az objektumot.5. Megszállás joga: ellenséges terület tényleges ell., olyan terület, ahol az addigi

kormány már ne mképes hatalmat gyakorolni. (tehát amely ellenőrzéséért harcok folynak, nem tekinthető megszállt területnek)polgári lakosok védelme a genfi egyezmény alapján megszállás alatt is érvényesül

- megszállás kiindulópontja: az adott állam ideiglenesen nem tud csak hatalmat gyakorolni a területe felett, a megszálló hatalom gyakorolja a konfliktus után visszaadja a hatalmat

- megszálló hatalom köteles a közig.rendszert tovább működtetni, közbiztonság, közeü., oktatás

- kivételes esetben korlátozhat: kijárási tilalom bevezetése

181

NJ 2 szigorlat 2014

79. A fegyverzetkorlátozás fogalma, alapjai, a nukleáris fegyveres korlátozása

- Fegyverzetkorlátozás=fegyverezet ellenőrzés: nem csak fegyverzet csökkentés, felszámolás, hanem jellegükkel, fejlesztésükkel is foglalkozik

- Leszerelés: fegyverzet csökkentés ,felszámolása- biztonsági dilemma: a fegyverkezés a nemzetközi biztonságot csökkenti- 1945-atomdegyverekkel csúcsosodott ki a fegyverek pusztító képessége- 1960-70-től van nagy szerepe a fegyverzetkorlátozásnak- Hidegháború után civil humanitárius szervezetek is hatást gyakoroltak a

fegyverzetkorlátozás politikájára- ENSZ Alapokmányában az ált. erőszak tilalomból vezetek le a fegyverzetkorlátozást, de

nem az ENSZ, ink kétoldalú-többoldalú megállapodások játszanak kiemelkedő szerepet,, többségük kötelező!

Nukleáris fegyverek korlátozásakét célja van:

1. elkerülni, hogy nőjön azon államok száma, akik nuk. fegyv. rendelkeznek- horizontális proliferáció

2. nuk.fegyverek mennyiségének, felhalmozódásának megakadályozása- vertikális proliferáció

- nuk. hatalmak (9) :USA, Oroszo (94%) ANGLIA, Fr.o.,Kína,India, Pakisztán, Izraek, Észak-Korea

1968: Atomsorompó-szerződés: 67 előtt nuk. fegyv. rendelkező államok a legális nuk. hatalmak; Aszimmetrikus állapot: 2 csoport

1.) az akkor 5 nuk. hatalom vállalta, hogy megakadályozzák a nuk. fegyv. terjedését, a nukleáris klub közti együttműködést nem tiltja

2.) a nuk.fegyv. nem rendelkező államok vállalták, hogy nem állítanak elő nuk.fegyvert, nem kérnek segítséget hozzá, stb.

- 189 részes állama volt 2013-ban- nuk. energia békés célú kutatását ösztönzi minden államra a szerződés- ált. teljes nuk. fegyver leszerelést szorgalmazza a szerződés- Nemzeti Atomenergia Ügynökség ell. a szerződés betartását- India, Pakisztán, Izrael nem csatlakozott a sz-hez, É-Korea megszegte aztNukleáris kísérleti robbantások betiltása1963: Atomcsend egyezmény: nuk. fegyver kísérletek részleges betiltása; légkörben, azon túl, víz alatt, (föld alatt szabad!) ha radioaktív lecsapódást eredményez egy adott állam, joghatósága, v ell. alatt lévő területen- Fro. megsértette- 1996:ENSz Közgy elfogadta a teljes atomcsend-egyezményt, de nem írta alá a szükséges

államok közül Pakisztán és India nem lépett még hatálybaAtomfegyvermentes övezetek- Antarktisz, Világűr- 5 egyezmény: Latin-Amerika, Csendes-ó déli része, Délkelet Ázsia, Afrika, Közép-Ázsia

182

NJ 2 szigorlat 2014

- ezen térségeket fegyveres konfliktus esetén sem támadják a részes nuk. hatalmak nuk. fegyverekkel

Szovjet/orosz-amerikai fegyverkorlátozás- hadászati nuk. fegyv. korlátozása, SALT 1(1972) SALT2(1979), START1, START2 nem

lépett hatályba, START(2010) - rakétavédelmi eszközöki korlátozása ABM megállapodás 1972Jogszerű-e az nuk. fegyverek használata? Összetett válasz a NKB-től.

80. A humanitárius célú (hagyományos) és regionális fegyverzetkorlátozás

1. Gyalogsági aknák betiltása: az ember közelségétől, érintésétől robbannak fel, 1több személy sérülését, halált okozzák. - feltételen tilalom, és az elterjedés megakadályozása érdekében kötnek megállapodást az

államok erről: meg kell semmisíteni az összes meglévőt, a telepített aknák begyűjtése problémás, sokan nem csatlakoztak (USA,Oroszo,Kína,Pakisztán,Izrael,Egyiptom, Szíria)

2. Kazettás bombák betiltása: több tucat lőszert tartalmaz 1 bombatok, nem tudja polgári lakossághoz tartozókat megkülönböztetni- 2008. Dublini Egyezmény a betiltásról.Regionális fegyverzetkorlátozás Európában

1) Hagyományos fegyveres erők korlátozása: 1990. NATO és Varsói sz. állam-kormányfői írták alá

- fegyverek számának csökkentése, a két szövetségnek azonos mennyiségre kellett csökkenteni készletét

- 5 elem tekintetében: harckocsi, tüzérségi üteg, páncélozott harcjármű, harci repgép, harci helikopter

- új szerződés 1999: már területi és nemzeti korlátozásokra épülnek, nem járt sikerre, NATO nem is ratifikálta

- kölcsönösen ellenőrizhetik egymás arzenálját2) Nyitott égbolt szerződés: 1992. szerződés: USA, Kanada, Oroszo, Európa egyéb

államai egymás katonai objektumait figyelhetik egymás légteréből, meghatározott kvóta van, h hány ellenőrzést hajthatnak végre

- a műholdas felvételek népszerűbbek

183