12 2 0 1 2 . JA N U Á R 2 1 . , SZ O M BAT

Múlt, jelen, jövõ. – A személyestalálkozások, az új kapcsolatok min-den konferencia legfõbb értékei. Alegújabb eredményeket ismertetimindenki, így a tudomány határai isfölvillannak: a múlt – jelen – jövõegymásra találása mindig motiváló– válaszolta Fuxreiter Mónika, mikorazt kérdeztük: mit vár a Nobel-díja-sok szegedi konferenciájától. Ada E.Yonathtal azért is jó érzés lesz talál-kozni, mert minden megmozdulásarendkívül inspiratív. – Lenyûgözõkarakter Ada E. Yonath: okos nõ, akirendkívül családszeretõ is: a buda-pesti konferencia résztvevõjekéntkapta a hírt, hogy egyik rokonacsontját törte, ezért azonnal sietetthaza segíteni – érzékelteti FuxreiterMónika a tudós nõ emberi vonásait.– A Nobel-díj régóta kijárt neki, deaz elismerés átvételét követõensem változott Ada E. Yonath. Inspi-ráló minden vele való találkozás. Di-ákjaival barátságos, a csoportjában,a megbeszélésein jellemzõ a jó han-gulat, az alkotó légkör.

T U D OM Á N YÚJSZÁSZI ILONA

– Ada E. Yonath a riboszóma szer-kezetérõl beszélt az olaszországiEricében 1994-ben rendezett mak-romolekuláris krisztallográfiaikonferencián, ahol elsõ éves dok-toranduszként én is részt vettem.Ekkoriban Yonath a berliniMax-Planck Intézet és az izraeliWeizmann Institute munkatársavolt, és úttörõ módszerrel, elekt-romikroszkópos krisztallográfiá-val igyekezett felderíteni a ribo-szóma szerkezetét. A módszereredetiségén túl Ada egyéniségeis megragadott: elhivatottságáradt belõle, lendületesen be-szélt, erõtõl sugárzott, és érzékel-hetõ volt, ahogy ez az erõ szét-árad a világ legjelesebb krisztal-lográfusaiból álló hallgatóságon.Nagy tiszteletet vívott ki magá-nak Yonath, ahogy eredményei-rõl beszélt, sejthetõvé lett: ezért ateljesítményért majd Nobel-díjatkap – beszélt elsõ, Ada E. Yonath-tal kapcsolatos élményérõl F u x r e-iter Mónika biokémikus, a MagyarTudományos Akadémia SZBK voltEnzimológiai Intézetének egyko-ri, a Debreceni Egyetem Bioké-miai és Molekuláris Biológiaiosztályának jelenlegi fõmunka-társa.

F E H É R J EGY Á RA K– A sejteken belül annak a mo-lekuláris compartment-nek, vagyis összetettmolekuláriskomplexnek amegismeréseAda E. Yo-nath fõ kuta-tási területe,amit ribo-szómáknaknevezünk –m a g y a r á z-za a kuta-tóbiológusSzéll Már-ta, aki azMTA és aSzegedi Tu-d o m á n y-egyetemD e r m a t o l ó-

ba 2007 májusában egy budapes-ti konferencián, akkor önkritiku-san, kétségeit megfogalmazva ad-ta elõ azt, amit tudott és gondolt.Õ vitatta a rendezetlen fehérjéklétezését, mert feltételezte: bizo-nyos körülmények között mindenfehérje kikristályosítható és csakazért nem látjuk õket, mert nemtaláljuk a megfelelõ körülménye-ket a láthatóvá tételükhöz. Vagyisvitatta, hogy funkcionálisan lé-teznek rendezetlen fehérjék. Az-tán ahogy telt az idõ, elfogadta:bizonyos dinamika szükséges na-gyon sok biológiai rendszer mû-ködéséhez.

– A riboszómák egyaránt meg-találhatóak az úgynevezett proka-riota, vagyis sejtmag nélküli lé-nyekben, így például a baktériu-mokban és az eukarióta, vagyis„valódimagos sejtû” lényekben,így például a tölgyfában, a macs-kában, az emberben. Sõt: e kétféletípusú élõlényben fellelhetõ ribo-

szómák mûködése nagyjából megis egyezik, fölépítésük is hasonló,hiszen két alegységbõl állnak. Ámezen alegységek mérete és mûkö-dése nagymértékben eltér. Ada E.Yonath és társainak érdeme a bak-teriális, vagyis prokariota riboszó-mák kikristályosítása, illetve azazt követõ nagyon részletes szer-kezeti vizsgálata a különbözõ bak-tériumfajokon – magyarázza SzéllMárta, hogy mit is jelent a No-bel-díj indoklása: a riboszómákszerkezetének és mûködésének amegismerésére irányuló kutatáso-kért – a Venkatraman Ramakrish-nan, Thomas A. Steitz és – Ada E.

Yonath kapta a 2009-es legrango-sabb kémiai elismerést. A kutatá-sok jelentõségét pedig úgy érzé-kelteti, hogy jelzi: a prokariota ri-boszóma megismerése révén szer-zett tapasztalatok átültethetõek azeukariota riboszómák mûködéséreis. Így a fehérjeszintézis mecha-nizmusáról atomi szintre lebon-

giai Kutatócsoportja tudományostanácsadója. – A riboszomákazért felelõsek a sejten belül,hogy a sejt el tudja végezni a mû-ködéséhez szükséges fehérjékösszeállítását, szintézisét. Ezek ariboszómák a sejtek fehérjegyára-inak tekinthetõk. Ada E. Yonathmunkásságának érdeme, hogy azáltala irányított munkacsoportkét évtizede kezdeményezte a ri-boszómák kikristályosítását és akristályosítást követõen azoknakaz atomi szintig lemenõ szerkeze-ti vizsgálatait.

SZERKEZET, MÛKÖDÉS– Megismerkedésünk, beszélgeté-seink ellenére rendkívüli élményvolt, amikor egy csoportértekez-leten láttam õt érvelni – emlék-szik vissza Fuxreiter Mónika2006-ra, amikor annak az intézet-nek a szerkezeti biológiai részle-gén dolgozott néhány hetet,amelynek elismert kutatója voltAda E. Yonath. – A tárgyalt témanem Ada kutatási területe volt,mégis részt vett a koncepcionálisszakmai vitában, hevesen érvelt.Aztán errõl a szakmai vitáról a fo-

lyosón is beszélget-tünk, így tapasztal-

hattam: mennyirenyitott minden másvéleményre is.Majd amikor

ugyanez a téma ke-rült középpont-

Nobe

l- díj

Szieszt aSZERKESZTI: Farkas Judit

MINDHÁROM KUTATÓNÕ ELNYERTE A L'ORÉAL–UNESCOFOR WOMEN IN SCIENCE ELISMERÉSÉT

Yon a t hh á rom d i m e n z i ó skristályai és azantibiotik umok

A riboszómák szerkezetének és mûködésénekmélyreható megismerését köszönheti az emberiségAda E. Yonathnak. A két L'Oréal–UNESCO-díjaskutatónõt – Fuxreiter Mónikát és Széll Mártát– kértük, jellemezze a hasonló elismerést elnyert,Szegedre most elõször ellátogató Nobel-díjas tudós nõmunkásságát. Sorozatunkban a Szegedre érkezõ9 Nobel-díjast az egyetem kutatói mutatják be.

tott, részletes képet kaphatnak akutatók. Ennek orvosbiológiai je-lentõsége az, hogy a gyógyászat-ban használt antibiotikumoknakjelentõs csoportja olyan módonöli meg a baktériumokat, hogy abakteriális riboszómák mûködé-sét gátolja. Ezzel a baktériumokfehérjeszintézisét megakadályoz-za és így azokat „megöli”, ésmindezt úgy tudja tenni – mivelnagy a különbség a kétféle ribo-szóma mûködése között –, hogyaz ember saját eukariota riboszó-máinak mûködését nem befolyá-solja.

ALAP A GYÓGYÍTÁSNAKAda E. Yonath és csoportja mun-kájának eredményeként arról isegyre többet tudnak a kutatók,hogy a különbözõ bakteriális fe-hérjeszintézisen keresztül hatóantibiotikumoknak a riboszómánbelül mi a pontos támadási pont-ja. Ennek alapján tudják a régiantibiotikumokat módosítani.Ugyanis az antibiotikum néhánymolekulájának változtatásávalbekötõdése, így hatása növelhetõa gyógyászatban. Közben az anti-biotikumokra kialakuló reziszten-ciáról – a rezisztenssé váló bakté-riumtörzsek szerkezeti változásai-ról, mutációiról – is egyre többinformáció áll a kutatók rendel-kezésére. Így újabb antibiotiku-mok kidolgozása lehetséges – in-dokolja Széll Márta, Ada E. Yo-nath kutatásainak miért óriási azelméleti jelentõségük, és miértadnak hihetetlen mélységû ala-pot a gyógyszeripar számára azantibiotikumok fejlesztéséhez.

Tudós nõk társasága. Széll Márta, a szegedi kutatóbiológus méltatja a monitoron láthatókémiai Nobel-díjas Ada E. Yonath munkásságát. FOTÓ: KARNOK CSABA

„Nagy halra kell menni a tudományban is”– Sokkal izgalmasabb egy nagy jelentõségû feladaton dolgozni, mint megoldani mar-ginálisakat és kicsiket. Magam is horgásztam, így tudom: ha az ember nagy hal ramegy, azt egészen másképp kell csinálni, mintha csak keszeget akarna fogni – indo-kolja Varró András, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rek t o r-

helyettese, hogy Szent-Györgyi Alberttõl miért épp az számára a legkedvesebbidézet, amikor a Nobel-díjas tudós arról beszélt: „Mindig nagy horoggal hor g á s z-tam, mert sokkal izgalmasabb nagy halat nem fogni, mint kicsit”. Varró Andrásprofesszor az egyik ötletgazdája a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évford u l ó-

jára rendezett, 9 mai Nobel-díjas tudóst Szegedre invitáló, 2012. március 2 2 -2 5.között rendezendõ konferenciának, amelyet a legek tanácskozásának is nevez h e-

tünk. Nem csupán azért, mert az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005azonosító számú pályázat eredményeként életre hívott tanácskozást az EU is tá-mogatja, hanem azért is, mert az élettudományokkal foglalkozó szegedi kutatók

öt-hat legfontosabb tudományterületére koncentrál, és a szakma legnagyobbjaitvonzza Szegedre.

3D -BENAda E. Yonath 1939-ben szüle-tett Jeruzsálemben, izraeli ál-lampolgár, tanulmányai is szü-lõhazájához kötik. 1968-bandoktorált röntgen-krisztallog-ráfiából az izraeli WeizmannIntézetben, jelenleg az intézet-ben a Helen & Milton A. Kim-melman Központ biomolekulá-ris kémiai részlegének igazga-tója. Egészen fiatalon szerttett nemzetközi tapasztalatok-ra: két postdoktori idõszakottöltött az Amerikai EgyesültÁllamokban: Pittsburghben és a legszínvonalasabb kutatóbázisnak számítóMassachusetts Institute of Technology (MIT) kötelékében. Tudományterüle-tén áttörést ért el: krisztallográfiai próbálkozásai 1980-ban az izraeli We i z-mann Intézetben kezdõdtek – Yonath háromdimenziós kristályokat állítottelõ. A riboszomális 3D struktúra lehetõvé tette, hogy rekonstruáljuk, miké p-pen is zajlik a fehérjeszintézis, és közvetetten új távlatokat nyitott az an t i b io-tikumkut atásban.

NÕKA TUDOMÁ-N Y É RTA L'Oréal ésaz UNESCOelismerését ,a Nõk a tudo-mányért ma-g yarországidíjat egy évkülönbség gelnyerte elFuxreiter Mó-nika és SzéllMárta is. E díja két magyartudós nõtö ss ze ka p-csolja Ada E.Yonath sze-mélyével is,aki a L'Oréalés azUNES COn e m ze t k ö z ielismerését ,a For Womenin Science dí-jat 2008-ban, a No-bel-díj elõttiévben kaptameg. Így az-tán a L'Oréalés azUNESCO sa-ját sziszté-mája validá-lását is látjav á l a s z t á s á-ban. Az elis-merés célja,hogy felhívjaa társadalomés a gazdasá-gi szféra fi-gyelmét a tu-d om á nyo séletben gyak-ran háttérbeszoruló te-hetséges nõkkut atásie re d m é nye i-re, példaké-peket állítsona természet-t u d om á nyo k-ban méltatla-nul alulrepre-zentált nõikutatók elé,siker tör téne-tekkel hozvameg egyretöbb nõ, lánykedvét a tu-d om á nyo spályához. AL'Oréal és aUNESCO a dí-jat világszer-te számos or-szágban ítélioda a nõi ku-t atóknak.

Nagy tiszteletet vívott ki magának Yonath, ahogy eredményeirõl beszélt,sejthetõvé lett: ezért a teljesítményért majd Nobel-díjat kap – mesélte Fux-reiter Mónika.