A növényrendszertan alapjaibiológia tanárszakos hallgatóknak

Tóth ZoltánDéli Tömb VII. emelet 7-608 szoba

20-90-555/1718 melléktothz9@ludens.elte.hu

hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

május 22KIEG és TFKTEREPGYAK

23KIEG és TFKTEREPGYAK

24KIEG és TFKTEREPGYAK

25KIEG és TFKTEREPGYAK

26KIEG és TFKTEREPGYAK

27KIEG és TFKTEREPGYAK

28

29 309.00 KONZULTÁCIÓ

31 június 1 2 8.00 TTK SZIGORLAT

15.00 KONZULTÁCIÓ

3 4

5 PÜNKÖSD 6 78.00 TTK SZIGORLAT

815.00KONZULTÁCIÓ

9 10 11

129.00KONZULTÁCIÓ

138.00 KIEG SZIGORLAT

148.00 TFK SZIGORLAT

158.00 TTK SZIGORLAT

16BÁTORLIGET

17 18

19 20 21 22 23 24 25

38.00 KIEG SZIGORLAT

4 58.00 UV SZIGORLAT

68.00 UV SZIGORLAT

78.00 UV SZIGORLAT

8 9

10 11 12 13 14 15 16

269.00KONZULTÁCIÓ

27 28 298.00 TFK SZIGORLAT

309.00KONZULTÁCIÓ

július 1 2

2006. május – június – július VIZSGAIDŐSZAK

Növényszervezettan

és

mikológia

Növényszervezettan és mikológia szigorlati tételek biológia-tanár szakos nappali tagozatos hallgatóknak, 2003-2004 tanév II félév

1. Az algák, növényi szervezetek és gombák evolúciós kialakulása, elválasztó kritériumai. Testszerveződési szintek.2. Kompartmentek, sejtmembrán és belső membránrendszer, sejtmag, sejtosztódás növényi és gomba szervezetekben.

A növényi apoplaszt és szimplaszt szerepe és kapcsolata.3. A citoszkeleton, ostor (csilló) szerkezet és helyzet, vakuoláris rendszer jellemzése alga, növényi és gomba

szervezetekben.4. Plasztisz szerkezet algáknál és magasabb rendű növényeknél, a fotoszintézis sejttani és szövettani vonatkozásai.

Tartalék tápanyagok alga, növényi és gomba sejtekben.5. Növényi és gomba sejtfal strukturális és funkcionális sajátságai. Sejtfal és egyéb sejthatároló képletek az algák

körében. Sejtek kapcsolódásának testszerveződési vonatkozásai.6. Merisztémák, differenciáció. Alapszövetrendszer és bőrszövetrendszer a növényeknél. Növekedés és differenciáció

algák és gombák körében.7. Szállítószövetrendszer sejtes elemei, ezek funkciója és csoportosulása a szövetes növényekben. Szállítás jelensége a

teleptestű növényekben, algákban és gombákban.8. A hajtáscsúcs, a hajtás elsődleges szöveti szerkezete, másodlagos vastagodása. Módosult hajtások.9. A gyökércsúcs szerveződése, a gyökér elsődleges szöveti szerkezete, másodlagos vastagodása. Módosult gyökerek.

Gyökér eredetű struktúrák szimbiotikus kapcsolatokban.10. A levél típusai, az evolúciós és ontogenetikus kialakulás folyamata. Levél szöveti szerkezete és a környezeti adaptáció

kapcsolata. Levél és hajtás anatómiai, fejlődéstani kapcsolata. Levélhullás. Levélmódosulások.11. Algák, növények és gombák szaporodási formáinak alaptípusai. Nemzedékváltakozási alaptípusok. A vegetatív és

ivaros szaporodás jelentősége. A gombák paraszexuális folyamata.12. A virág evolúciós és ontogenikus eredete. A virág felépítése. Virágzat. A virág, virágzat és a megporzás koevolúciós

vonatkozásai.13. A hím ivari jelleg (ivarsejtek, ivarszervek) az algák és gombák körében. A zárvatermők porzótája, mikrosporo- és

mikrogametogenezise, evolúciós előzményei. A megporzás folyamata. Kompatibilitás és inkompatibilitás.14. A női ivari jelleg (ivarsejtek, ivarszervek) az algák és gombák körében. A zárvatermők termőtája, magkezdeménye,

makrosporo- és makrogametogenezise, evolúciós előzményei. A megtermékenyítés folyamata.15. A nyugalmi állapot jelentősége. Kitartó funkciójú struktúrák az algák és gombák körében. A zárvatermő mag, termés

jelentősége, kialakulásának evolúciós vonatkozásai, evolúciós előfeltételei.16. A mag szerkezete, a termés felépítése, termés típusok. A mag és termés felépítésének és az adott faj környezeti

adaptációjának kapcsolata.17. Új egyedek kialakulása, növekedése és fejlődése embrióval nem rendelkező (alga, gomba) szervezetek esetén.

Növények embriója. Embriógenezis a zárvatermőknél, annak kapcsolata az új egyed felépítésével és ontogenetikus folyamataival.

18. A vízi és szárazföldi lét meghatározó volta az algák, gombák valamint növények testszerveződése és szaporodása vonatkozásában. Speciális élőhelyek és speciális életstratégiák szervezettani és szaporodásbiológiai kapcsolata.

Nappali biológia-tanár szakos hallgatók szigorlati „beugró” mintakérdései 2005 II. félév.Minden kérdésre a jó válasz esetén 1 pont kapható. A Növénytani szigorlaton való

további részvétel (tehát tételek húzása) csak 5 pont felett megengedett.

Az algák plasztiszának mely része tartalmaz parakristályos állapotú RuDP alegységeket?A pirenoid.

Mi kapcsolja össze a portokfeleket?Csatló (konnektivum)

Sorolja fel a páfrányok embriójának részeit.Talp, primer levél primordiuma, hajtáscsúcs kezdeménye, gyökércsúcs kezdeménye

A bifaciális levélben a xilém mely oldal felől helyezkedik el?Az adaxiális olddalon.

Mit alakít ki a peribléma?A gyökér elsődleges kérgét.

Mely gombáknak van opisztokont zoospórája?Chytridiomycota.

Milyen sejtmag jellemző a Dinophyta csoportra?Mezokarion.

Milyen virágtakaró jellemzi a rovarporozta zárvatermők virágait?Fejlett, színes.

Rajzolja le a Ricinus-típusú másodlagos vastagodás kiindulási és fejlett állapotát.Rajz tankönyvi ábra alapján. Csak a megfelelő méretű, jelzésekkel ellátott rajz ér pontot!

Mi alakul ki a Ginkgo biloba magkezdemény integumentumából?A húsos és kemény maghéj (szarkoteszta és szkleroteszta).

Esti biológia-tanár szakos hallgatók szigorlati „beugró” mintakérdései 2005 II. félév.Minden kérdésre a jó válasz esetén 1 pont kapható. A Növénytani szigorlaton való

további részvétel (tehát tételek húzása) csak 5 pont felett megengedett.

Mi kapcsolja össze a portokfeleket?Csatló (konnektivum)

Mi kapcsolja a zárvatermők embrióját a magkezdeményhez?A szuszpenzor.

A bifaciális levélben a xilém mely oldal felől helyezkedik el?Az adaxiális olddalon.

Mit alakít ki a peribléma?A gyökér elsődleges kérgét.

Milyen virágtakaró jellemzi a rovarporozta zárvatermők virágait?Fejlett, színes.

Rajzolja le a Ricinus-típusú másodlagos vastagodás kiindulási és fejlett állapotát.Rajz tankönyvi ábra alapján. Csak a megfelelő méretű, jelzésekkel ellátott rajz ér pontot!

Mi alakul ki a Ginkgo biloba magkezdemény integumentumából?A húsos és kemény maghéj (szarkoteszta és szkleroteszta).

Mely sejtek keletkeznek a rostacsőtagokkal azonos anyasejtből?A kísérősejtek.

Milyen mitótikus osztódás vezeti be a bőrszöveti szőrök kialakulását?Inekvális.

Milyen szállítási út lezárása valósul meg az elsődleges endodermisz Caspari-féle vastagodásával?Az apoplasztikus.

Növényrendszertanbiológia-tanárszak a 2005-2006-os tanév

(a 2005-2006-os tanévben növényrendszertant hallgató, II. éves tanárszakos hallgatók részére)

A tételsor témaköreihez és az előadás anyagához szervesen hozzátartozó PDF-formátumú

segédanyagok letölthetők a tanszék honlapjáról: ramet.elte.hu (www nélkül!)

I. tételcsoport: leíró rendszertani tételek

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. prokarióta algák: Cyanobacteria és Chloroxibacteria

2. protozoa algák: Euglenozoa, Chlorarachniophyta és Dinozoa

3. chromista I: Cryptophyta és Haptophyta

4. chromista II: Xanthophyta és Chrysophyta

5. chromista III: Bacillariophyta

6. chromista IV: Phaeophyta

7. biliphyta: Rhodophyta és Glaucophyta

8. viridiplantae I.: Chlorophyta

9. viridiplantae II.: Charophyta

10. moha I.: Anthocerotophyta és Hepatophyta

11. moha II.: Bryophyta

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

12. haraszt I.: az ősharasztok és a Lyco(podio)phyta törzs

13. haraszt II.: Moniliphyta: Equisetopsida

14. haraszt III.: Moniliphyta: őspáfrányok, Ophioglossopsida, Marattiopsida, Psilo(to)psida

15. haraszt IV.: Moniliphyta: Polypodiopsida

16. magvas növények I.: előnyitvatermők, Pteridospermatophyta, Cycadophyta

17. magvas növények II.: Ginkgophyta, Gnetophyta

18. magvas növények III.: Pinophyta

19. magvas növények IV.: Magniliophyta (a fontosabb kládok és a tanult családok helyzete a kladisztika-alapú rendszerben)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

20. magvas növények V.: Angiospermatophyta: a klasszikus filogenetikai rendszerek alosztályai, rendjei és a tanult családok helyzete

II. tételcsoport: a rendszerezés elméleti kérdései

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. A (növény)rendszertan helye a tudományok között, legfontosabb alapfogalmai. Taxonómia vagy szisztematika?

2. A botanikai nomenklatúra alapszabályai: ICBN 1867 Párizs.

3. Mesterséges versus természetes rendszerek és prediktivitásuk. Egy flóra ismeretének fokozatai. Alfa-omega-taxonómia.

4. JOKER

5. JOKER

6. Az élővilág felosztásának rövid története, a pro- és eukarióták különbségei.

7. Az autogén és az endoszimbionta elmélet lényege, a Margulis-Whittaker-féle 5-világ elmélet csoportjai.

8. A makroszisztematika alapjai: néhány fontosabb sejttani és biokémiai bélyegcsoport.

9. Plasztiszok eredete, típusai.

10. Az eukarióta algák leszármazási kapcsolatai.

11. A Cavalier-Smith rendszer váza: a 2 birodalom, a 4 fő sejttípus és a (6-)8 ország.

12. Az algák, rendszereik és rendszerezésük modern alapjai.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

13. A növényvilág törzsfejlődésének föbb vonalai a földtörténeti korok és azok eseményei tükrében.

14. A szárazföld meghódítása: a harasztok kialakulása, teloma- és enációs elmélet, ősharaszt típusok.

15. A magképzés lényege és többszöri kialakulása. A nyitvatermő fatest, levél és a magképzés mozaikos megjelenése.

16. A zárvatermők kialakulása és általános jellemzői. Ősi és leszármaztatott tulajdonságok, reproduktív szervek evolúciója. Pseudanthium és euanthium elméletek összehasonlítása.

17. Linné előtt és után: a növények osztályozásának rövid története a filogenetikai rendszerekig.

18. A magvas növények klasszikus filogenetikai rendszereinek fokozatos kialakulása és sajátosságai.

19. A zárvatermő egy- és kétszikűek összehasonlítása, a klasszikus filogenetikai rendszerek alosztályainak (mint főbbevolúciós trendeknek) rövid jellemzése. Ehrendorfer szerinti fejlődési szintek jelentése és tartalma.

20. A zárvatermő egy- és kétszikűek jellemvonásainak kritikai összehasonlítása, a zárvatermők új kladisztika-alapúrendszere: Angiosperm Phylogeny Group 1998.

III. tételcsoport: a gyakorlaton tanult legfontosabb zárvatermő családok rendszertani helye és jellemzése példákkal

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. Ranunculaceae (incl. Helleboraceae)

2. Papaveraceae és Fumariaceae

3. Caryophyllaceae

4. Euphorbiaceae

5. Fabaceae (incl. Caesalpiniaceae, Mimosaceae )

6. Rosaceae

7. Brassicaceae

8. Malvaceae

9. Boraginaceae

10. Lamiaceae

11. Solanaceae

12. Apiaceae és Hederaceae

13. Dipsacaceae

14. Asteraceae

15. Fagaceae és Betulaceae

16. Salicaceae, Sapindaceae és Oleaceae

17. Liliaceae (sensu lato, incl. Melanthiaceae, Colchicaceae, Asparagaceae, Ruscaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae), Amaryllidaceae, Iridaceae és Juncaceae

18. Orchidaceae

19. Cyperaceae

20. Poaceae

A biológia-tanár szakos hallgatók szigorlati „beugró” mintakérdései 2006 II. félévMinden kérdésre a jó válasz esetén max. 1, elfogadható részválasz esetén 1/2 pont

kapható. A Növénytani szigorlaton való további részvétel (tehát tételek húzása) csak 5 pont felett megengedett.

Melyik algatörzsben nem fordul elő aktív mozgásra képes ostoros egysejtű alak?vörösmoszatok (Rhodophyta)

Hogyan nevezzük azt a rendszertani csoportot, mely nem tartalmazza a közös ős összes leszármazottját?parafiletikus

Milyen pollentípus jellemző az ősi zárvatermőkreegy csíranyílású (monszulkát, monoporát)

Milyen terméstípus jellemző a fészkesek (Compositae) családra?kaszattermés

Milyen nemzetségeket takar az ANITA betűszó?Amborella, Nymphaea, Illicium, Trimenia, Austrobaileya

Mely törzsbe és rendcsoportba (osztályba) tartoznak a következő nemzetségek: Laminaria, Macrocystis, Nereocystis, Lessonia, Chorda, Undaria, Eisenia, Alearia, Desmarestia?barnamoszatok (Phaeophyta): Heterogeneratae

Milyen sejtmag jellemző a Dinophyta csoportra?Mezokarion (dinokaryon)

Az élővilág 8 országa Cavalier-Smith 1988 rendszerében?Eubacteria, Archaebacteria, Archaezoa, Protozoa, Animalia (állatok), Fungi (gombák), Chromista (kromisták), Plantae (növények)

Melyik évben jelent meg először Linné Species Plantarum-ja?1753

Növényrendszertanbiológia-tanárszak, 2002-2003 tanévig

(a 2002-2003 tanévben II. éves és növényrendszertant ebben a tanévben hallgató felsőbb évesek

választhatnak, hogy a korábbi tételsor (3×12 tétel) vagy az aktuális tanév tételsora (3×20 tétel) alapján

készülnek fel.

A tételhúzáskor még lehet választani, de utána nincsen átjárhatóság!)

Természetesen ehhez a tételsorhoz is (megfelelő kritikával) használhatók a most aktuális tanév

anyagához készült PDF-formátumú segédanyagok (letölthető a tanszék honlapjáról – www nélkül:

ramet.elte.hu)!

I. tételcsoport: leíró rendszertani tételek

1. Prokarióta Cyanobacteria és Chloroxibacteria, eukarióta Euglenozoa és Dinozoa

2. Chromista: Cryptophyta, Xanthophyta, Chrysophyta, Bacillariophyta, Phaeophyta és Haptophyta

3. Plantae 1. Biliphyta: Rhodophyta és Glaucophyta, 2. Viridiplantae: Chlorophyta

4. Bryophyta

5. Pteridophyta

6. Gymnospermatophyta

7. Zárvatermő I.: Magnolidae

8. Zárvatermő II.: Hamamelidae és Caryophyllidae

9. Zárvatermő IV.: Rosidae

10. Zárvatermő V.: Dillenidae

11. Zárvatermő VI.: Asteridae

12. Zárvatermő VII.: Alismatidae, Arecidae, Commelinidae, Zingiberidae és Liliidae

II. tételcsoport: a rendszerezés elméleti kérdései

1. A (növény)rendszertan helye a tudományok között, legfontosabb alapfogalmai. Mesterséges versus természetes rendszerek és prediktivitásuk. Egy flóra ismeretének fokozatai.

2. Fajkoncepció, a fajfogalmak áttekintése. Faj alatti rendszertani kategóriák összehasonlítása. A magasabb rendű taxonok önkényes jellege.

3. Linné előtt és után: a növények osztályozásának rövid története a filogenetikai rendszerekig. A magvas növények filogenetikai rendszereinek fokozatos kialakulása és sajátosságai. A botanikai nomenklatúra alapszabályai: ICBN 1867 Párizs.

4. A numerikus taxonómia és a kladisztika főbb elvei és módszerei, előnyei és korlátai.

5. Margulis-Whittaker 5-világ elmélete: a pro- és eukarióták különbségei, endoszimbionta elmélet lényege. Amakroszisztematika alapjai: néhány fontosabb sejttani és biokémiai bélyegcsoport.

6. Plasztiszok eredete, típusai, eukarióta algák leszármazási kapcsolatai.

7. A Cavalier-Smith rendszer váza: 2 birodalom és a 4 fő sejtípus.

8. A növényvilág törzsfejlődésének főbb vonalai a földtörténeti korok és azok eseményei tükrében.

9. A szárazföld meghódítása: a harasztok kialakulása, teloma- és enációs elmélet, ősharaszt típusok.

10. A magképzés lényege, mozzanatai és többszöri kialakulása.

11. A zárvatermők kialakulása és általános jellemzői. Primitív és leszármaztatott tulajdonságok, reproduktív szervek evolúciója.

12. A zárvatermő egy- és kétszikűek összehasonlítása, az alosztályok (mint főbb evolúciós trendek) jellemzése. Ehrendorfer szerinti szintek jelentése és tartalma. A zárvatermők új kladisztika-alapú rendszere: Angiosperm Phylogeny Group 1998.

III. tételcsoport: a legfontosabb zárvatermő családok részletes jellemzése

1. Ranunculaceae és Helleboraceae családok rendszertani helye és jellemzése példákkal

2. Rosaceae család rendszertani helye és jellemzése példákkal

3. Fabaceae, Caesalpiniaceae, Mimosaceae családok rendszertani helye és jellemzése példákkal

4. Araliaceae és Umbelliferae családok rendszertani helye és jellemzése példákkal

5. Cruciferae család rendszertani helye és jellemzése példákkal

6. Caryophyllaceae család rendszertani helye és jellemzése példákkal

7. Compositae család rendszertani helye és jellemzése példákkal

8. Fagaceae és Betulaceae családok rendszertani helye és jellemzése példákkal

9. Juncaceae, Liliaceae s.lato, Amaryllidaceae és Iridaceae családok rendszertani helye és jellemzése példákkal

10. Orchidaceae család rendszertani helye és jellemzése példákkal

11. Cyperaceae család rendszertani helye és jellemzése példákkal

12. Poaceae család rendszertani helye és jellemzése példákkal

1997

“To the memory of Arthur Cronquist (1919-1992)”

Magnoliopsida01 Magnoliidae02 Nymphaeidae03 Nelumbonidae04 Ranunculidae05 Caryophyllidae06 Hamamelididae07 Dilleniidae08 Rosidae09 Cornidae10 Asteridae11 Lamiidae

Liliopsida01 Liliidae02 Commelinidae03 Arecidae04 Alismatidae05 Triurididae06 Aridae

Vernon H. Heywood (Consultant Editor)

Flowering Plants of the World

Andromeda Oxford Ltd. 1978,paperback 1993, reprinted 1996