5. Tétel A MAGYAR NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI: A NYELVEMLÉKEK Anyanyelvünk múltját többféleképpen ismerhetjük meg. Például különféle nyelveket vizsgáló, összehasonlító nyelvészeti kutatásokból , de legfontosabb és legbiztosabb források azok az írásos nyelvemlékek , melyek a régmúltból maradtak ránk. Az írásos nyelvemlékek között megkülönböztetünk szórvány – és szövegemlékeket . A szórványemlékek, azok az idegen nyelven íródott források, amelyekben elszórtan magyar szavak is találhatóak. Ezek többsége valamilyen tulajdonnév, amit nem tudtak lefordítani. A szövegemlékek már összefüggő, magyar nyelven íródott szövegek. A legtöbb nyelvemlékünk az Ómagyar korból maradt ránk, amely a honfoglalástól 1526-ig tartott. A korban a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy átvettük a latin abc -t, amiből, több mint 10 hang hiányzik, ami a mi rovásírásunkban viszont bent volt (cs, gy, ty). Emiatt nem alakult ki egységes helyesírás , és előfordul, hogy egy szövegen belül, egy szót többféleképpen is leírnak. A nyelvtörténészeknek tudatában kell lenniük az adott kor helyesírási szabályaival, hogy egy nyelvemléket értelmezni tudjon. Ezután ugyanúgy leírja a szöveget, ahogy a kódexben van. Ezt hívjuk betűhívközlésnek. Utána az egykori olvasat szerint jegyzi le. Végül értelmezi a szöveget. Az első nyelvemlékünk a Tihanyi apátság alapítóleve , ami 1055- ben keletkezett és I. András adta ki. A szórványemlékek közé tartozik, hiszen latin nyelvű és tartalmaz 58 magyar szót. Egy mondat is kiolvasható az iratból: Fehérvárra menő hadi útra. Az első szövegemlékünk a Halotti beszéd és könyörgés , ami az 1100-as évek végén keletkezett. A Pray-kódexben található. A latin nyelvű kódex egyetlen magyar nyelvű szövege a HB. Egy temetési szertartás mintaszövege, ami két részből áll. Egy 26 soros beszédből és egy 6 soros könyörgésből, imából. Ádám és Éva bűnbeeséséről szól a szöveg. A későbbi magyar irodalomra
5. TtelA magyar nyelvtrtnet forrsai: A nyelvemlkekAnyanyelvnk
mltjt tbbflekppen ismerhetjk meg. Pldul klnfle nyelveket vizsgl,
sszehasonlt nyelvszeti kutatsokbl, de legfontosabb s legbiztosabb
forrsok azok az rsos nyelvemlkek, melyek a rgmltbl maradtak rnk.Az
rsos nyelvemlkek kztt megklnbztetnk szrvny s szvegemlkeket. A
szrvnyemlkek, azok az idegen nyelven rdott forrsok, amelyekben
elszrtan magyar szavak is tallhatak. Ezek tbbsge valamilyen
tulajdonnv, amit nem tudtak lefordtani. A szvegemlkek mr sszefgg,
magyar nyelven rdott szvegek. A legtbb nyelvemlknk az magyar korbl
maradt rnk, amely a honfoglalstl 1526-ig tartott. A korban a
legnagyobb nehzsget az okozta, hogy tvettk a latin abc-t, amibl,
tbb mint 10 hang hinyzik, ami a mi rovsrsunkban viszont bent volt
(cs, gy, ty). Emiatt nem alakult ki egysges helyesrs, s elfordul,
hogy egy szvegen bell, egy szt tbbflekppen is lernak. A
nyelvtrtnszeknek tudatban kell lennik az adott kor helyesrsi
szablyaival, hogy egy nyelvemlket rtelmezni tudjon. Ezutn ugyangy
lerja a szveget, ahogy a kdexben van. Ezt hvjuk bethvkzlsnek. Utna
az egykori olvasat szerint jegyzi le. Vgl rtelmezi a szveget. Az
els nyelvemlknk a Tihanyi aptsg alaptleve, ami 1055-ben keletkezett
s I. Andrs adta ki. A szrvnyemlkek kz tartozik, hiszen latin nyelv
s tartalmaz 58 magyar szt. Egy mondat is kiolvashat az iratbl:
Fehrvrra men hadi tra. Az els szvegemlknk a Halotti beszd s knyrgs,
ami az 1100-as vek vgn keletkezett. A Pray-kdexben tallhat. A latin
nyelv kdex egyetlen magyar nyelv szvege a HB. Egy temetsi szertarts
mintaszvege, ami kt rszbl ll. Egy 26 soros beszdbl s egy 6 soros
knyrgsbl, imbl. dm s va bnbeessrl szl a szveg. A ksbbi magyar
irodalomra nagy hatssal volt, Kosztolnyi s Mrai is rtak Halotti
beszd cm verset. Egy msik nagyon hres szvegemlknk, egy vers, az
magyar Mria-siralom. A 13. szzad elejn keletkezett s a
Leuveni-kdexben tallhat. A tmja, hogy Mria siratja Jzust, amirt
keresztre fesztettk. Mria E/1-ben szlal meg a versben. Vannak benne
npdalhagyomnyoknak megfelel elemek, fejlett rmek s alliterci
is.
