NYME Human Eroforras Fejlesztesi Strategia 101005nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/palyazat/tamop421b/SzakamiMutatok/...TÁMOP 4.2.1./B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés

TÁMOP 4.2.1./B

Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a

Nyugat-magyarországi Egyetemen

c. pályázathoz kapcsolódó

HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

First Bridge Capital

2010. szeptember

TÁMOP 4.2.1./B | Humán erőforrás fejlesztési stratégia

2

TARTALOMJEGYZÉK

1 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 4

2 Helyzetértékelés, környezet bemutatása ......................................................................................... 7

2.1 A humán erőforrás fejlesztési stratégiát meghatározó környezeti tényezők ........................... 7

2.1.1 Az egyetem társadalmi környezete ..................................................................................... 7

2.1.2 Az egyetem gazdasági és munkaerőpiaci környezete ........................................................ 7

2.2 A humán erőforrás fejlesztési stratégiát meghatározó helyzetértékelés ................................. 8

2.2.1 Felvételizők .......................................................................................................................... 8

2.2.2 Aktív hallgatók ................................................................................................................... 11

2.2.3 Oktatók, kutatók, alkalmazottak ......................................................................................... 12

2.2.4 A projektben közvetlenül résztvevő személyek ................................................................. 17

3 A TÁMOP 4.2.1./B pályázathoz kapcsolódó humán erőforrás fejlesztési stratégia ....................... 20

3.1 A humán erőforrás fejlesztési stratégia célkitűzései ............................................................. 20

3.1.1 Piacképes képzési szerkezet kialakítása a minőség jegyében ......................................... 20

3.1.2 Szerves kapcsolat a gazdasággal, a munkaerőpiaccal ..................................................... 21

3.2 A humán erőforrás fejlesztési stratégia feladatai .................................................................. 21

3.2.1 Szellemi potenciál fejlesztése ............................................................................................ 21

3.2.2 A képzési szerkezet átalakítása ........................................................................................ 22

3.2.2.1 A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése .................................................................................................................................. 24

3.2.2.2 Az alap- és mesterképzési szakstruktúra, és a szakirányú továbbképzések átalakítása .................................................................................................................................. 25

3.2.2.3 Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása ................................. 25

3.2.2.4 A mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi gyakorlat, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben. .................................................................................................................................. 26

3.2.2.5 A felsőfokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői .......................................................................... 26

3.2.2.6 Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák ............. 27

3.2.2.7 Idegen nyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségei ................. 28

3.2.2.8 A képzési szerkezet átalakításának hatása a hallgatói és oktatói létszámokra és az oktatók minősítettségére ............................................................................................................ 29

3.2.3 Tehetséggondozás és esélyegyenlőség ........................................................................... 30

3.2.3.1 Szakkollégiumok, mentorprogram, tutori rendszer .................................................... 30

3.2.3.2 Tudományos Diákkör ................................................................................................. 32

3.2.3.3 Fogyatékkal élők esélyegyenlősége .......................................................................... 33

3.2.4 Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése .................................................................... 35

3.2.4.1 A doktori képzés rendszerének átalakítása ............................................................... 36

3.2.4.2 A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek ........................ 37


3

3.2.5 Az életen át tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása ................... 37

3.2.6 Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára, a régió igénye ......................... 38

3.2.7 A foglalkoztatási terv és a foglalkoztatási követelményrendszer kidolgozása .................. 39

3.2.8 Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések .......................... 43

3.3 A TÁMOP 4.2.1./B pályázatában érintett Karok humán erőforrás fejlesztési stratégiája ...... 44

3.3.1 Erdőmérnöki Kar ................................................................................................................ 44

3.3.2 Faipari Mérnöki Kar ........................................................................................................... 45

3.3.3 Geoinformatikai Kar ........................................................................................................... 47

3.3.4 Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar ................................................................... 48

3.3.5 Természettudományi Kar .................................................................................................. 49

4 Mellékletek ..................................................................................................................................... 52

4.1 Hagyományos képzések kifutó rendszerben ......................................................................... 52

4.2 Alapképzési szakok (BA/BSc) ............................................................................................... 53

4.3 Mesterképzési szakok ........................................................................................................... 58

4.4 Felsőfokú szakképzés ........................................................................................................... 61

4.5 Szakirányú továbbképzések .................................................................................................. 63

4.6 Idegen nyelven folyó képzések ............................................................................................. 67

4.7 Záróvizsgázott hallgatók ........................................................................................................ 68

4.8 Mobilitás, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel. Közös képzések indítása az Európai felsőoktatási térségben: Hallgatók (Erasmus, CEEPUS) ..................................................... 69

4.9 Mobilitás, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel. Közös képzések indítása az Európai felsőoktatási térségben: Oktatók .......................................................................................... 71


4

1 Vezetői összefoglaló A Humán Erőforrás Fejlesztési Stratégia című szakmai tanulmány a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) TÁMOP 4.2.1./B pályázatához kapcsolódik, szervesen illeszkedve a NYME „Kutató Egyetemi” koncepcióhoz. Mindemellett, a TÁMOP 4.2.1./B pályázatban megfogalmazott célok összhangban vannak a NYME stratégiai céljaival és középtávú fejlesztési irányaival is. A TÁMOP 4.2.1./B pályázat humán erőforrás fejlesztési stratégiához köthető céljai a következők:

A kutatási tevékenységbe történő intenzív bevonásával, el kívánják kötelezni a hallgatókat, a „zöld egyetem”, valamint az élhető környezet, fenntartható fejlődés szemlélet mellett.

Olyan rugalmas képzési szerkezet kialakítása, amely biztosítja az egyetemek közötti átjárhatóságot.

Fokozni kívánják az oktatói, kutatói és hallgatói mobilitást. A NYME olyan komplex tehetséggondozási programot dolgozott ki, amely figyelembe veszi az egyetem „zöld” hagyományait, a régiónak az egyetemmel szemben támasztott igényeit.

A fejlesztések célja az egyetem által nyújtott képzéseknek a gyorsan változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodás képességének további erősítése Az egyetemen a kutatók közel hatvan százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. A projekt lehetővé teszi, hogy ez az arány növekedjen, és a már megszerzett végzettségeket az oktatók és kutatók nagyobb mértékben tudják az egyetem szolgálatába állítani, jobban kihasználva ezzel a rendelkezésre álló szellemi potenciált. A tehetséggondozási tevékenység hosszú távon biztosítja az egyetemen folyó oktatási és kutatási munka színvonalát. A tehetséges hallgatók bevonása az egyetem kutatási tevékenységébe, növeli az innovativitást, és megkönnyíti a leginkább rátermett hallgatók kiválasztását az egyetemen végzett további munkára. Szükség van a meglevő szellemi potenciál hatékonyabb kihasználására, és bővítésére, a nemzetközi szintű, innovatív oktatók és kutatók számának a növelésére, a tudományos utánpótlás biztosítására. Az egy oktatóra jutó hallgatók száma, illetve a rájuk fordított idő a jelenleg adott körülmények között nem nyújt lehetőséget arra, hogy eredményes tehetséggondozási tevékenységet folytassanak. Ahhoz, hogy a hallgatók hatékonyan sajátíthassák el az egyetem által közvetített tudást, és részt vehessenek a kutatási tevékenységekben szükséges a mentori és tutori tevékenység fejlesztése. A vonzó szakmai karrier lehetőségének biztosításának érdekében fejleszteni kell a doktori iskolák tevékenységét és újat létrehozni. A hallgatók szakmai öntevékenysége fokozásának jó eszköze a szakkollégiumok létrehozása. A kutatási tevékenységbe történő intenzív bevonásával a NYME el kívánja kötelezni a hallgatókat a „zöld egyetem” szemlélet mellett. Fontos cél egy korszerű, rugalmas képzési szerkezet kialakítása, amely biztosítja az egyetemek közötti átjárhatóságot. A projekt erősíti a karok közötti együttműködést, közös „zöld” projektek kerülnek megvalósításra. A NYME fokozni kívánja az oktatói, kutatói és hallgatói mobilitást. A projekt keretében nagyobb számban kívánnak részvételi lehetőséget nyújtani a hallgatóknak az európai mobilitási programokban való részvételre, illetve nemzetközi konferenciákon való részvételre.


5

A TÁMOP 4.2.1./B pályázat egyes projektelemei több ponton összekapcsolódnak egymással, így a humánerőforrás-fejlesztési stratégia összefonódik a szellemi potenciál fejlesztésével kapcsolatos tevékenységekkel, melyek a következők:

Kutatói életpálya tervezés standardjának összeállítása karonként (Indoklás: az Egyetem hosszú távú fenntarthatóságának érdekében a kutatók számára elérhető életpálya feltételeinek megteremtése, valamint az élhető környezet megteremtése kulcsfontosságú. A szellemi potenciál növelésének érdekében fontos a magas kvalitású intézményi kutatók minőségi munkakörnyezetének biztosítása. Ez a programelem hozzájárul az országhatáron kívül dolgozó kutatók, oktatók hazai perspektívájának felépítéséhez is.)

Jonathan Titus amerikai professzor tart két szemeszteren át kurzusokat természetvédelem, növény- és állatfajok védelme témakörökből. (Indoklás: A nemzetközi hírű tudósprofesszor korszerű és széleskörű tudást hoz az Egyetemre, mely a hallgatók ismeretanyagába beépülve növeli szakmaiságukat. A külföldi professzorok bevonása jól reprezentálja a kutatásban résztvevő hallgatók, fiatal kutatók, ösztöndíjasok számára a tudás egyetemleges voltát és nemzetköziségét, mely új lehetőségek keresésére sarkalja őket.)

Földtudományi Doktori Iskola indítása, amely 3 programból épül fel: Geomorfológiai program, Ember és környezete program valamint Földi és planetáris geológia program. (Indoklás: az intézményi doktori iskolák bővítése kiemelt operatív célja az intézménynek. A doktori iskola biztosítja a szellemi potenciál gyarapodását, a magas kvalitású szakemberek kibocsátását, az egyetemi tudás disszeminálását.)

Külföldi doktoranduszok bevonása Földi és planetáris geológia programba, a program tárgyainak részleges/teljes idegen nyelven történő oktatása. (Indoklás: a geológia tudománydiszciplinák “népszerűsége” nem ok nélküli, mind természetvédelmi törekvések, mind gazdasági célok indokolják. A program nemzetközivé tételével lehetőség nyílik, hogy az egyetemi tudás nemzetközi szinten ismerté váljon, azok eredményeit bárhol felhasználhassák akár kormányzati, akár gazdasági szereplők is. Az Egyetem részére ez nagy lehetőséget biztosít a nemzetközi lehetőségek bővítésére is.

Az európai mobilitási programokban résztvevők számának növelése, külföldi hallgatók fogadása, az intézményi hallgatók nemzetközi kutatási munkájának támogatása (Indoklás: a külföldi doktoranduszok fogadása mellet fontos cél, hogy az intézményi hallgatók is számos külföldi kutatási programhoz csatlakozhassanak, nemzetközi szinten tapasztalatot szerezzenek mind szakmai, mind kutatás-menedzsment témakörökben.)

Felvidéki hallgatók számára szlovák szaknyelvi képzés szervezése. (Indoklás: A határon átnyúló együttműködések erősítése, a határontúli magyar nemzetiségű hallgatók érdekében is kiemelt fontosságú. Az intézmény tágan vett regionális szerepének növelése szintén megkívánja a határontúliaknak nyújtott oktatási szolgáltatások erősítését.)

A Moodle-program felhasználásával a MÉK egyes programjainál e-learning-es változat kialakítása (Indoklás: a képzési módszertanok fejlesztésénél cél, hogy a képzési idő rövidüljön, az átadott tudás mennyisége nőjön. A jelenlegi technikai lehetőségek megteremtették a feltételeit annak, hogy távoktatási módszerekkel is hatékony legyen az oktatás. Az intézmény a TÁMOP 4.1.2 A-2010 programban kíván modern e-learning-es tananyagokat kialakítani az eddigi és a tervezett kutatási programok eredményeire.)

Az Agrármérnök MSc szak angol nyelvű akkreditációja. (Indoklás: a kutatási programok eredményeire építve az intézmény célja, hogy kialakítson egy agrár tudományokhoz kapcsolódó angol nyelvű szakot, majd azt akkreditáltassa. A szak kialakítása a lehetővé teszi, hogy nagyobb földrajzi távolságokból érkező diákok is bekapcsolódjanak az intézményi kutatásokba, valamint biztosítsák, hogy az ide érkező hallgatók/kutatók a tudomány nyelvén dolgozzanak, tanuljanak.)


6

Elektronikus tananyag kidolgozása természetvédelem, állattan alapjai, növénytan alapjai témakörökben (Indoklás: Ugyancsak a TÁMOP 4.1.2 A-2010 programhoz kapcsolódó elektronikus tananyagok kidolgozása a cél, a természetvédelemhez kapcsolódó tudományos eredményekre építve is. Az e-tananyagok idegen nyelvű feldolgozása a tudásdisszeminációt szolgálják.)

Félévente legalább 5-5 új tantárgy anyagát elektronikusan hozzáférhetővé tétele a FMK-n (Indoklás: az intézmény középtávon a távoktatási rendszer fejlesztését tűzte ki célul, melynek eredményeképpen bővül az intézményi hallgatói létszám. A Faipari Mérnöki Kar tevékenysége egyedülálló az országban, ezért egy komplex távoktatási program – amely technikailag megkönnyíti a tudás megszerzését – az ország bármely területéről az intézménybe csábíthatja az erdőgazdálkodás és a faipar iránt érdeklődő fiatalokat.)


7

2 Helyzetértékelés, környezet bemutatása

2.1 A humán erőforrás fejlesztési stratégiát meghatározó környezeti tényezők

2.1.1 Az egyetem társadalmi környezete A régióban csak az NYME alapításával jött létre a „nagy egyetem”. Három nagy felsőoktatási központ (NYME, Széchenyi István Egyetem, Pannon Egyetem) és négy kisebb oktatási centrum (Kaposvár, Keszthely, Zalaegerszeg, Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet) működik, ennek ellenére nem teljes az univerzitás profil (hiányzik például az orvosképzés). Az NYME az általa oktatott és kutatott szakok és tudományágak révén igen kiterjedt felhasználói körrel bír a régióban, mely egyre nagyobb mértékben tart igényt az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljára, a tudományos szolgáltatásokra. Az egyetem társadalmi környezete egyrészt a helyi önkormányzatokkal való jó kapcsolatban nyilvánul meg elsősorban, másrészt a városok életében színfoltot jelentenek az intézmény hagyományőrző rendezvényei, így az elmúlt időszakban a társadalmi környezet megítélése egyértelműen javult. A Nyugat-magyarországi Egyetem szellemiségét tekintve "zöld egyetem", mely a jövő valódi „universitas” központja lehet. Természeti – társadalmi - emberi környezetét az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani, karait a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. Ami a szűkebb környezetet illeti, Sopron város önkormányzata, a szakmai szervezetek, a lakosság támogató magatartást tanúsít, és kiváló az együttműködés a várossal és a régióval.

2.1.2 Az egyetem gazdasági és munkaerőpiaci környezete Az iskolai végzettség a foglalkoztatási esélyek egyik fő meghatározója. Nő, de még mindig kevés a műszaki végzettségűek száma, ezzel szemben a pedagógus, a jogi, a közgazdasági és egyéb humán szakokon túlképzés van. A diplomás végzettséget igénylő munkahelyek száma rohamosan nő. Egyetemi oktatók véleménye szerint az NYNE munkaerőpiaccal való kapcsolat jónak mondható, mivel a szakmai területeken dolgozó vállalkozások, szervezetekkel való együttműködés naprakész. Az oktatásban tevékenyen részt vesznek a szakemberek, így a legfrissebb információk eljutnak a hallgatókhoz. Ezen kapcsolaton keresztül az álláshelyekről is kapnak tájékoztatást. Elmondták továbbá, hogy a kapcsolatok kiépítését a szakmai területeken működő intézményekkel szervezetekkel ugyanakkor szorosabbá lehetne tenni tájékoztatók, felhívások kiküldésével. A tudományegyetem jellegű felsőoktatási központ hiánya elsősorban az oktatás és gazdaság erőtlen kapcsolatában, mindenekelőtt a kutatás-fejlesztés területén, a tartós együttműködések hiányában mutatkozik meg. Olyan iparágak megtelepedését kell indukálni, amelyek a magasan képzett tudás jelenlétét és a K+F ágazatok jelenlétét, illetve letelepedését tartják fontos tényezőnek. A munkaerőpiac igényei hatást gyakorolnak az egyetem oktatási szerkezetére. A képzési szerkezet bővítését, fejlesztését a szűkebb és tágabb régió szükségleteinek figyelembevételével alakítják ki, de ez nagyban függ a különböző szakoktól.


8

1. SZ. ÁBRA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KARAI FORRÁS: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

A NYME karai már a jelentkezéstől kezdődően folyamatosan vizsgálják a különböző szakokra jelentkezett hallgatók életútját. Úgy, mint a felvételi motivációt, a jelentkezettek legfontosabb ismérveit (nem, átlagéletkor, érettségi időpontja, jelentkezési rangsor, nyelvtudás, előképzettség stb.), a mobilitást, az egyes szakok vonzáskörzetét, az iskolavárosokból jelentkezők megoszlását, a végzettek elhelyezkedési lehetőségeit, az elérhető életpályák sikerességét. A levont következtetések visszahatnak a képzés szerkezetére és tartalmára. Számos kar, így például a Faipari Mérnöki Kar igen sokrétű kapcsolatrendszert épített ki nemcsak a faipari, hanem a más iparági szereplőkkel is, az utóbbi években tudatosan törekszik ennek szélesítésére, a Nyugat-Dunántúli Régió műszaki területeinek lefedésére. Ezt szolgálják a Zalaegerszegen és Szentgotthárdon beindított és a Sopronban tervezett új mechatronikai, gépészeti és energetikai képzések. A munkaerőpiac a kar számára ismert, amelyet részben a nagyon erős közvetlen ipari kapcsolatok, részben pedig a különböző szakmai szövetségekben, klaszterekben betöltött aktív kari feladatvállalások segítenek elő.

2.2 A humán erőforrás fejlesztési stratégiát meghatározó helyzetértékelés

2.2.1 Felvételizők A felvételizők vizsgálatánál nem csak a TÁMOP 4.2.1.B pályázat kiemelt karainak statisztikái kerülnek bemutatásra, hanem a táblázatok a Nyugat-magyarországi Egyetem mind a tíz karára kiterjednek.

Jelentkezők Felvettek

Kar Év Össz. Első N Állami Össz. N Támogatott

AK 2009 3283 1695 1847 2757 1389 585 707

BPK 2009 690 402 241 564 321 102 179

BTK 2009 1153 501 669 979 408 170 207


9

EMK 2009 602 320 477 541 250 185 175

FMK 2009 614 301 536 574 240 192 194

GEO 2009 425 208 288 380 183 115 119

KTK 2009 1048 497 470 905 428 137 292

MÉK 2009 401 200 244 321 152 83 59

MNSK 2009 1381 737 682 1165 531 175 278

TTK 2009 1041 513 437 901 514 168 365

Összesen 2009 10638 5374 5891 9087 4416 1912 2575

2008 8574 3411 5533 7275 4197 2455 2427

2007 11103 4221 7558 9380 4160 2289 1987 Első: első helyen jelentkezők száma; N: nappali képzés, mindkét finanszírozási formában; Állami: államilag támogatott minden képzési szinten és munkarenden.

1. SZ. TÁBLÁZAT FELVÉTELI EREDMÉNYEK 2009 (JELENTKEZŐK, FELVETTEK SZÁMA PÓTFELVÉTELIVEL EGYÜTT) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

A Nyugat-magyarországi Egyetemre jelentkezők száma 2009-ben 10638 fő volt, ami 465 fővel alacsonyabb a 2007-es adatnál, viszont 2064 fővel magasabb a 2008-as adatnál. Az összes jelentkező közül 2009-ben 5374 fő jelölte meg az egyetemet első helyen. A több mint 10000 jelentkező közül 5891 fő adta nappali tagozatos képzésre, 9087 fő államilag finanszírozott képzésen kívánt részt venni. A felvételi adatok alapján összesen 4416 főt vettek fel a tavalyi év során. Ebből 1912 főt nappali képzésre, 2575 főt államilag támogatott képzésre vettek. A felvételi statisztika azt mutatja, hogy 2009-ben több főt vettek fel, mint az elmúlt években. Csökkent ugyanakkor a nappali tagozatos diákok száma. Kis mértékben, de nőtt az államilag finanszírozott képzésen résztvevők száma. A legtöbben az Apáczai Csere János Karra jelentkeztek, ami összesen 3283 diákot jelent. Közülük végül 1389 főt vettek fel. A legkevesebben a Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Karra adták be jelentkezésüket, és ide is vettek fel a legkevesebb továbbtanulót, szám szerint 152 főt. A felvett hallgatói létszám 2007-2009 közötti alakulását mutatja be az alábbi ábra.

AK1235

BPK347

BTK304

EMK222

FMK236

GEO257

KTK377

MÉK177

MNSK406

TTMK599

AK1329

BPK276

BTK309

EMK271

FMK247

GEO254

KTK386

MÉK150

MNSK497

TTMK578

AK1389

BPK321

BTK408

EMK250

FMK240

GEO183

KTK428

MÉK152

MNSK531

TTMK514

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500

2007.

2008.

2009.

Felvett hallgatói létszám alakulása 2007-2009. között

* A Természettudományi és Műszaki Kar (TTMK) neve 2009-ben TTK-ra változott


10

2. SZ. ÁBRA FELVETT HALLGATÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA (2007-2009) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Az ábrán jól látható, hogy az AK hallgatói létszáma évről évre nőtt. Ez a növekvő tendencia figyelhető meg továbbá a BTK-n, a KTK-n és az MNSK-n. A hallgatói létszámban folyamatos visszaesés csak a GEO-n és a TTK-n látható. Az összes felvettek számát és grafikus megjelenítését az alábbi ábra szemlélteti.

4160

4297

4416

4000

4050

4100

4150

4200

4250

4300

4350

4400

4450

2007. 2008. 2009.

Összesen

3. SZ. ÁBRA ÖSSZES FELVETTEK SZÁMA (2007-2009) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Összességében megállapítható, hogy a hallgatói létszám megfelelően alakul, figyelemmel a demográfiai realitásokra, bár oktatói vélemények szerint talán több államilag finanszírozott hallgatót kellene felvenniük. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a hallgatók létszáma a kezdéstől a diploma megszerzéséig igen lecsökken, és hogy még mindig kevés a természettudományos terület hallgatói létszám, amit nyílván a munkaerőpiacon való kereslet is befolyásol. Az egyetem egyes szakjain folyamatos túlképzés folyik, míg más szakokon egyre csökken a hallgatói létszám. Fontos lenne, hogy a hallgatói létszám enyhe bővülése mellett, elérhetővé válna, hogy ez ne járjon egyidejűleg hígulással, azaz ne romoljon számottevően a hallgatók előzetes felkészültsége. Problémát jelent az oktatók szerint az is, hogy az egyetem csak alacsony pontszámú képzések indításával képes a hallgatói létszámot szinten tartani, illetve azt növelni. Ebből kifolyólag a jelen demográfiai helyzetben már a korábbi létszámok tartása is dicséretes, azonban fel kell készülni arra, hogy a jövőben ez a létszám csökkeni fog. Az egyetem komoly erőfeszítéseket kell, hogy tegyen a felvételiző diákok megnyerésére, a budapesti vonzerő ellensúlyozására.


11

2.2.2 Aktív hallgatók Képzési szintenként AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTK Össz.

Felsőfokú szakképzés 310 152 72 0 0 0 124 0 38 290 986

Főiskolai szintű 151 28 57 24 2 0 0 0 201 132 595

Egyetemi szintű 0 12 67 84 140 0 281 197 3 5 789

Alapképzés 1650 581 717 638 584 433 519 411 871 764 8168

Mesterképzés 241 26 43 115 39 11 237 52 200 10 974

Osztatlan képzés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0Szakirányú továbbképzés

174 82 0 11 26 0 127 91 16 0 527

PhD képzés 0 0 0 56 35 0 48 40 0 0 179

Összes 3526 881 956 928 826 444 1336 791 1329 1201 12218

2. SZ. TÁBLÁZAT AKTÍV HALLGATÓI LÉTSZÁM KÉPZÉSI SZINTENKÉNT (2010. MÁRCIUS) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Az aktív hallgatói létszám 2009. októberi statisztika alapján 12218 fő volt. Ebből a legtöbben az alapképzésben vesznek részt szám szerint 8168 fő. Egyedül az osztatlan képzésben nincsenek már hallgatók egyik karon sem. Karok szerint az látható, hogy a legtöbb aktív hallgató az AK-n van, a legkevesebb pedig a GEO-n. Az is megfigyelhető, hogy alap- és mesterképzésen minden karon vannak aktív hallgatók. Sokan vesznek részt felsőfokú szakképzésen és szakirányú továbbképzésen is. PhD képzésen viszont csak négy karon vannak aktív hallgatók. A következő táblázat a 2010. márciusi statisztika alapján mutatja be az egyes karok tagozat szerinti hallgatói számait.

Tagozat AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTK Összes

Nappali tagozat 1767 339 628 764 680 282 698 523 871 834 7386 ebből államilag támogatott

1244 301 395 687 602 226 567 431 599 689 5741

ebből költségtérítéses 523 38 233 77 78 56 131 92 272 145 1645

ebből új belépő 0 0 109 30 0 0 27 147 114 427

ebből utolsó éves 467 108 295 232 221 54 257 221 409 391 2655Levelező, esti és távoktatás

1759 542 328 164 146 162 638 268 458 367 4832

ebből államilag támogatott

650 272 91 66 81 43 339 83 108 92 1825

ebből költségtérítéses 1109 270 237 98 65 119 299 185 350 275 3007

ebből új belépő 0 74 48 10 0 0 32 52 65 290

ebből utolsó éves 580 176 113 65 31 35 295 89 293 101 1810

Hallgatók száma 3526 881 956 928 826 444 1336 791 1329 1201 12218 ebből államilag támogatott

1894 573 486 753 683 269 906 514 707 781 7566

ebből új belépő 74 157 40 9 59 199 179 717

ebből utolsó éves 1047 284 412 297 258 109 552 310 704 492 4465


12

ebből külföldi 121 2 24 35 16 6 27 41 14 3 289

ebből nő 2914 772 634 282 262 183 904 342 883 564 7740

3. SZ. TÁBLÁZAT AKTÍV HALLGATÓI LÉTSZÁM TAGOZATONKÉNT (2010. MÁRCIUS) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Az aktív hallgatói létszámról elmondható, hogy a nappali tagozaton tanulnak a legtöbben, de jelentős számban vesznek részt levelező, esti és távoktatásban is. A nappali tagozatos hallgatók közül a legtöbben államilag támogatott képzésen, míg a levelező, esti és távoktatásban hallgatók közül a legtöbben költségtérítéses képzési formában vesznek részt. A hallgatói létszám az elmúlt három évben csökkent, bár stratégiai célként fogalmazták meg 2008-ban a hallgatói létszám megőrzését. A negatív irányú változás indokaiként megemlíthető a romló demográfiai és gazdasági helyzet, a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem egyesülése után felmerülő párhuzamos képzések ésszerű felszámolása, a hagyományos képzésben tanulmányaikat befejező hallgatók nagy száma, amelyet a folyamatosan, évről-évre bővített ciklusos képzésekre felvett hallgatói száma nem tudott pótolni, és a mesterképzésekre felvett hallgatók igen kis létszáma, ami országos tendencia. Ezek ismeretében és felelőssége tudatában az egyetem vezetése folyamatosan nyomon követte a létszámcsökkenést, bővítette és javította a képzési szerkezetet, növelte a képzési színvonalat, javította a hallgatók tanulási, lakhatási, szociális és kulturális feltételeit, fokozta PR tevékenységét. Ennek ellenére a 2008-2010 közötti időszakban csak részeredményeket sikerült elérniük. Ezek között megemlítendő, hogy mind 2009-ben, mind 2010-ben 5-7%-al nőtt/nő a felvett hallgatóik száma.

2.2.3 Oktatók, kutatók, alkalmazottak Az alábbi táblázat a Doktori iskolák törzstagjainak számát mutatja be. Az adatok alapján 2004/2005 tanévtől kezdve 2006/2007 tanévig nőtt a törzstagok száma, majd ezt követően jelentős visszaesés történt. 2008/2009 tanévben 63 törzstag maradt a doktori iskolákban.

Doktori iskolák Alapítás

éve 2004/2005

2005/2006

2006/ 2007

2007/ 2008

2008/2009

Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola

1993 17 15 17 16 14

Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola

1998 8 8 8 8 8

Precíziós növénytermesztési módszerek alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola

1999 19 18 18 14 14

Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola

1993 9 8 8 8 9

Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

2001 8 14 14 9 9

Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola 1993 17 17 17 6 9


13

Összesen

78 80 82 61 63

4. SZ. TÁBLÁZAT A DOKTORI ISKOLÁK TÖRZSTAGJAINAK SZÁMA FORRÁS: MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 4/B MELLÉKLET, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Doktori képzésben részt vevő hallgatók számának alakulását mutatja az alábbi táblázat nappali, levelező tagozat, és egyéni képzés bontásban. Elmondható, hogy a nappali tagozatos hallgatók száma évről-évre nőtt, szemben a levelezős hallgatókéval, ami jelentősen lecsökkent. Az egyéni képzésben résztvevők száma nem változott jelentősen. Összességében viszont 2004/2005 tanév 208 fős kiinduló számához képest 2008/2009 tanévben 28 fővel kevesebben, azaz 180 fő vett részt a doktori képzésben.

Doktori iskolák Képzési forma

Doktori képzésben részt vevő hallgatók száma

2004/5 2005/6 2006/7 2007/8 2008/9

Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola

Nappali 14 17 16 20 21 Levelező 25 13 20 13 18 Egyéni 1 0 4 5 3

Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola

Nappali 11 11 12 10 10 Levelező 10 15 14 13 15 Egyéni 2 - 1 - -

Precíziós növénytermesztési módszerek alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola


Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola

Nappali 9 16 14 16 13 Levelező 18 18 15 22 12 Egyéni - 1 1 - 1

Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola


Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola


Összesen

Nappali 62 76 75 80 79 Levelező 135 107 104 105 92 Egyéni 11 9 10 11 9 208 192 189 196 180

5. SZ. TÁBLÁZAT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK SZÁMA FORRÁS: MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 4/B MELLÉKLET, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Az előző táblázatból jól látható, hogy sokan vesznek részt a PhD programokban, ugyanakkor kevés információ van arról, hogy hányan szereznek fokozatot közülük. A következő táblázat a legfrissebb adatokon keresztül azt mutatja be, hogy a Doktori iskolákban hány fő szerzett doktori fokozatot és hány fő habilitált.


14

Kar Doktori Iskola Tudományág

Doktori fokozatot szerzett

(fő)

Habilitált (fő)

EMK Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola

erdészeti és vadgazdálkodási tudományok

2 3

EMK Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola

környezettudományok

3 0

FMK Cziráki József Faanyagtudományi és Technológiák Doktori Iskola

anyagtudományok és technológiák

4 1

KTK Széchenyi István Doktori Iskola gazdálkodás- és szervezéstudományok

7 2

MÉK Újhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola

állattenyésztési tudományok 4 0

MÉK Precíziós Növénytermesztési módszerek Doktori Iskola

növénytermesztési és kertészeti tudományok

3 2

Összesen: 23 8

6. SZ. TÁBLÁZAT DOKTORI FOKOZATOT SZERZETT ÉS HABILITÁLTAK SZÁMA AZ NYME KARAIN FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Az NYME hat doktori iskolája közül öt a TÁMOP 4.2.1.B pályázatának kiemelt karaihoz tartozik. Ezekben az iskolákban összesen 23 fő szerzett doktori fokozatot, és 8 fő habilitált. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy más intézményben hány fő szerzett tudományos fokozatot.

Kar Intézmény neve Tudományág


(fő)

Habilitált (fő)

AK Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Neveléstudomány (neveléstudományi kutatások szakterülete)

1 PhD

AK Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Szociológiai tudományok 1 PhD

BPK Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

Nevelés- és sporttudományok 1 PhD

BTK Jyväskyläi Egyetem (Finnország)

Művészet- és művelődéstörténet (kortárs kultúrakutatás)

1 PhD

BTK Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományok 1 PhD

BTK Eötvös Loránd Tudományegyetem

Nyelvtudományok 1

FMK Moholy - Nagy Művészeti Egyetem

Építőművészet 2 DLA

GEO Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar

Földtudományok 1 PhD

MNSK ELTE - Neveléstudományi Doktori Iskola

Neveléstudományok 2 PhD

MNSK Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Zeneművészet (Karvezetés) DLA

1 DLA


15

Kar Intézmény neve Tudományág


(fő)

Habilitált (fő)

MNSK Pécsi Tudományegyetem DLA Művészetek (képzőművészet) 1 DLA

MNSK Iparművészeti Egyetem DLA Művészetek (iparművészet) 1 DLA

TTK Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Iskola

Fizikai tudományok (honosítás) 1 PhD

TTK PTE TTK Biológia Doktori Iskola Biológiai tudományok (sikeres védés, hiv. átadás ősszel)

1 PhD

TTK Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskola

Földtudományok (sikeres védés, hiv. átadás ősszel)

1 PhD

TTK Debreceni Egyetem Földtudományi Doktori Iskola

Földtudományok 1

Összesen 11 PhD 5 DLA

2 habil


Látható, hogy összesen 11 PhD és 5 DLA tudományos fokozatot szereztek a hallgatók, és ketten habilitáltak más felsőoktatási intézményben. A doktori fokozat/habilitáció eltérő tudományágakban szerezték a hallgatók. A tudományágak szerinti csoportosítást az alábbi táblázat részletezi.

Tudományág Doktori fokozatot szerzett

(fő) Habilitált (fő)

anyagtudományok és technológiák 4

állattenyésztési tudományok 4

biológiai tudományok 1

erdészeti és vadgazdálkodási tudományok 2

építőművészet 2

fizikai tudományok 1

földtudományok 2 1

gazdálkodás- és szervezéstudományok 7

iparművészetek 1

képzőművészet 1

környezettudományok 3

művészet és művelődéstörténet 1

nevelés és sporttudományok 4 növénytermesztési és kertészeti tudományok

3

nyelvtudományok 1 1

szociológiai tudományok 1

zeneművészet 1

Összesen: 39 2



16

Az alábbi táblázat a legfrissebb statisztika adatait tartalmazza az oktatók, kutatók munkaköri megoszlásáról.

Kar Oktatók,kutatók

Ebből

Teljes Rész Minősített

Tanár-segéd

Adj./ Egy. adj.

Főisk adj.

Egy. doc.

Főisk doc.

Egy. tanár

Főisk. tanár

Tud. m.társkutató

AK 68 67 1 33 2 7 0 14 3 0 7 0 BPK 44 40 4 21 1 0 0 11 3 2 4 0 BTK 100 89 11 68 0 0 2 22 24 9 11 1 EMK 76 72 4 58 0 4 0 36 0 16 0 2 FMK 84 77 7 61 0 6 0 30 0 19 0 6 GEO 34 28 6 15 0 0 0 12 0 3 0 0 KTK 59 46 13 42 0 15 0 20 0 7 0 0 MÉK 75 67 8 68 5 13 0 31 0 18 0 1 MNSK 64 61 3 28 0 0 2 9 12 2 3 0 TTK 62 58 2 43 0 0 1 13 15 3 11 0 Közp. 2 2 0 2 0 0 0 1 0 0 0 1 Össz. 666 607 59 439 8 45 5 199 57 79 36 11 2008 663 608 55 428 7 40 11 177 69 79 39 7 2007 703 621 82 404

9. SZ. TÁBLÁZAT OKTATÓK, KUTATÓK MUNKAKÖRÖNKÉNT (2010. AUGUSZTUS 31.) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

A Nyugat-magyarországi Egyetem Karainak dolgozói összlétszáma 666 fő, ebből 607 fő (91,14%) teljes munkaidőben és 59 fő (8,86%) részmunkaidőben foglalkoztatott. Az összes oktató közül 439 fő (65,91%) minősített. Az összlétszám az előző évekhez képest változott. 2007-ben 703 főt foglalkoztatott az egyetem, 2008-ban már csak 663 főt, 2009-ben pedig 666 főt. A teljes- és részmunkaidős foglalkoztatás arányaiban nem változott az előző évekhez képest. A minősített oktatók száma viszont 2007 óta folyamatosan nő. A legtöbb oktató és kutató a BTK-n, míg legkevesebb a GEO-n dolgozik a Karokat tekintve. Minősített oktatók a BTK mellett a MÉK-en vannak a legnagyobb számban. A legkevesebb minősített oktató a GEO-n dolgozik. A következő táblázat a minősített oktatók arányát mutatja be tudományos fokozat szerint karonkénti bontásban.

Kar Oktatók, kutatók

Ebből Egyéb

Teljes munka-időben

Rész munka-időben

Minősí-tett oktatók

DLA PhD CSc MTA lev. tag

MTA doktora

MTA tag

SZMA

AK 68 67 1 33 1 26 6 0 0 0 0 BPK 44 40 4 21 2 16 2 0 1 0 0 BTK 99 89 11 68 0 54 10 0 4 0 0 EMK 76 72 4 58 0 34 20 0 3 1 0 FMK 84 77 7 61 12 28 14 0 6 0 1 GEO 34 28 6 15 0 7 8 0 0 0 0 KTK 59 46 13 42 0 32 7 0 3 0 0 MÉK 75 67 8 68 0 42 21 1 4 0 0 MNSK 64 61 3 28 10 17 0 0 1 0 0 TTK 62 58 2 43 0 32 9 0 2 0 0


17

Közp. 3 2 0 2 0 1 1 0 0 0 0 Összes 666 607 59 439 25 289 98 1 24 1 1 2008. 663 608 55 428 20 272 109 1 26 1 2 2007. 703 621 82 404 12 245 115 2 29 1 2

SZMA – Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

10. SZ. TÁBLÁZAT MINŐSÍTETT OKTATÓK, KUTATÓK TUDOMÁNYOS FOKOZAT SZERINT (2010. AUGUSZTUS 31.) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

2010. augusztusi statisztikai szerint kimutatás szerint összesen a 666 (ebből 59 fő részmunkaidős) oktató közül 439 fő minősített. Közülük a legtöbben, 289 fő PhD tudományos fokozattal rendelkezik, de van 1-1 fő MTA és SZMA tag is. 2007 és 2008-hoz képest több fő rendelkezik DLA és PhD tudományos fokozattal, viszont kevesebb a CSc tudományos fokozattal rendelkező foglalkoztatott, illetve MTA doktora és SZMA tag. Az egyetem oktatói vélemények szerint a minősített oktatók aránya jónak mondható és a fiatal oktatók fokozatosan teljesítik a minősített oktatói feltételeket. A minősített oktatók létszáma szerint megfelel az elvárásoknak, szűkebb értelemben a segédoktatók számát vélik alacsonynak. Megemlítették továbbá, hogy bizonyos intézetekben (bizonyos szakoknál) kevés a minősített oktató, ezért több helyen adminisztrációs megoldásokat (névleges tárgyfelelősök, átigazolt oktatók) kell alkalmazni azért, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság követelményeinek megfeleljenek (pl. egyes szakok akkreditációjánál). Mindez megoldódna, ha a PhD fokozattal rendelkező oktatók száma tovább növekedne – természetesen a megfelelő PhD minőség fenntartásával. Összességében tehát a minősített oktatói létszám tekintetében az egyetem az átlagnál jobb eredményeket tud felmutatni, és ez javuló tendenciát mutat.

2.2.4 A projektben közvetlenül résztvevő személyek A TÁMOP 4.2.1.B pályázatban megfogalmazott humán erőforrás célok teljesülése érdekében indikátorokat fogalmaztak meg, melyeket az alábbi táblázat mutat be részletesen. Mutató neve Mutató

forrása Mérték egység

Kiinduló érték

1.év 2.év 3.év n.év

A tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók száma

PEJ Fő 70 70 72 72 74

A tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók aránya (konzorciumi szinten)

PEJ % 81 81 81 82 82

A konstrukció támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent cikkek száma

PEJ Publikációs jegyzéklista

Db 0 5 5 6 7

A konstrukció segítségével megjelent hazai és külföldi monográfiák száma

PEJ Publikációs jegyzéklista

db 0 3 4 5 6


18

A prioritás keretében támogatott projektek eredményeként benyújtott (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma.

PEJ, szabadalmi bejegyzések

Benyújtások

száma db

3 3 4 4 5

A konstrukció keretében támogatott K+F projektek száma

PEJ db 5 5 5 5 5

A konstrukció segítségével elkészült stratégiai dokumentumok száma

PEJ db 0 4 5 5 6

A konstrukció megvalósításába bevont kutatók, oktatók száma

PEJ fő 299 300 301 302 303

A konstrukcióban közreműködő, doktori képzésben résztvevő hallgatók száma

PEJ fő 63 63 65 67 80

11. SZ. TÁBLÁZAT INDIKÁTOROK FORRÁS: B/2 MELLÉKLET, PROJEKT ADATLAP A TÁMOP 4.2.1.B PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Az indikátorok eléréséhez kiemelkedő színvonalú képzésre, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térséghez szervesen kapcsolódó kutatási tevékenységre van szükség. A mind hazai, mind nemzetközi szinten megvalósuló kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit az oktatásba, tehetséggondozásba kívánják átültetni, a Nyugat-magyarországi Régióban vezető szerepet betöltve. A TÁMOP 4.2.1.B projektjeinek adminisztrációs, szakmai és pénzügyi megvalósításáért az egyetemi szervezetbe integrálódó projekt menedzsment a felelős. A projekt megvalósítását koordináló projekt menedzsment, a szakmai-szervezeti struktúra csúcspontján helyezkedik el, menedzselve az alatta elhelyezkedő szakmai megvalósítókat. A projektmenedzser az Erdőmérnöki Kar egyetemi docense, mind személye, mind a szakmai vezetők nagy tapasztalattal rendelkező oktatók, tudósok. A TÁMOP 4.2.1.B pályázat elnyerésével az alábbi humán erőforrások állnak rendelkezésre.

A projektben közvetlenül résztvevő személyek száma (fő) 15 A) Ebből a projekt végrehajtásához szükséges szakképzettséggel rendelkezik összesen (fő)

15

Felsőfokú Szakképzettséggel rendelkezik (fő) 15 Középfokú Szakképzettséggel rendelkezik (fő) 0 Alsófokú Szakképzettséggel rendelkezik (fő) 0 B) Projekt menedzser, heti 40 órában: Dr. Heil Bálint 1 C) Pénzügyi munkatárs, heti 10 órában: Király Attiláné 1 D) Projekt asszisztens, heti 20 órában: n.a 1 E) Projekt szakmai vezető: Prof.Dr.Neményi Miklós 1 F) Projekt szakmai alprogramvezetők:5 fő (4-8) 5 G) Kutatási eredmények hasznosításáért felelől szakmai vezető (9) 1 H) Csoportfelelősök (informatika, beszerzés, PR) 3 I) Egyéb szakmai asszisztencia: n.a 2

12. SZ. TÁBLÁZAT A PROJEKTBEN KÖZVETLENÜL RÉSZTVEVŐK SZÁMA (FŐ) FORRÁS: B/2 MELLÉKLET, PROJEKT ADATLAP A TÁMOP 4.2.1.B PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Az intézményvezetés a projekt tervezésénél széles körben vonta be az intézmény menedzsment és szakmai szervezeteinek vezetőit. A projekt előkészítéséhez és elindításához szükséges személyi


19

erőforrások két részből tevődnek össze: 1. Szakmai vezetés, ami meghatározza a K+F stratégiák mentén kialakított operatív feladatokat, valamint a 2. Projekt-menedzsment, amely a megvalósítás alatt párhuzamosan futó projekt-folyamatokat koordinálja. Az intézmény 2010-ben fokozattan ügyel arra, hogy fejlesztési projektjeit tehetséges, korszerű vezetési ismeretekkel rendelkező fiatal, intézményi munkatársak bevonásával valósítsa meg. A projekt megvalósítása alatt esetleges kapacitásbővítés esetén rendelkezésre állnak a szükséges humán erőforrások (magas szakmai és vezetési ismeretekkel rendelkező egyetemi középvezetők). Az intézményi tervek megvalósítása külső szakértői tudás bevonását teszi szükségessé. Ez érvényes a kutatási programokhoz kapocslódóan (kutatási programokhoz speciális szaktudással rendelkező vállalatok szolgáltatásainak igénybevétele, pl. mérések, eszközök fejlesztése, stb.), valamint az egyetemi profilhoz nem tartozó feladatok ellátásánál (közbeszerzések, kommunikáció, menedzsment-tanácsadás) Az alábbi táblázat a projektben résztvevőket mutatja be részletesebben.

Név Munkatapasztalat (év) Képzettség Szervezetnél eltöltött idő (év)

1.Dr. Heil Bálint 15 okleveles erdőmérnök 11 2.Prof.Dr.Neményi Miklós

44 okleveles gépészmérnök

28

3.Király Attiláné 23 üzemgazdász 12 4.Prof.Dr.Bartha Dénes

29 okleveles erdőmérnök 20

5.Prof. Dr. Albert Levente

49 Tudományegyetemi vegyész

18

6.Prof.Dr.Schmidt Rezső

33 okleveles agrármérnök 21

7.Prof.Dr.Jereb László

44 okleveles villamosmérnök

5

8.Prof.Dr.Veress Márton

45 egyetemi tanár 2

9.Dr. Kovács Attila József

18 egyetemi docens 9

13. SZ. TÁBLÁZAT A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK RÉSZLETESEN FORRÁS: B/2 MELLÉKLET, PROJEKT ADATLAP A TÁMOP 4.2.1.B PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Mivel az egyetem az ÚMFT keretében is több nagyszabású pályázatot bonyolított le, a projektmenedzsment tagjai az elmúlt egy évben hasznos gyakorlatra tettek szert a projektek lebonyolításában. Ezen tapasztalatok felhasználásával tudják kiküszöbölni az esetlegesen korábban felmerülő problémákat, hibákat.


20

3 A TÁMOP 4.2.1./B pályázathoz kapcsolódó humán erőforrás fejlesztési stratégia

3.1 A humán erőforrás fejlesztési stratégia célkitűzései

3.1.1 Piacképes képzési szerkezet kialakítása a minőség jegyében Szakindítások. Stratégiai cél a képzési kompetenciák feltárása és folyamatos ellenőrzése, a képzési kínálat ésszerű bővítése, összehangolása, a párhuzamosságok és a belső konkurencia csökkentése. Az MSc szakindításoknál a keresztirányú, multidiszciplináris átjárhatóság kialakítására törekszik az egyetem, hogy minél több képzési ágról és képzési területről fogadhasson hallgatókat. Ennek érdekében modul rendszert dolgoztak ki. Gyakorlatorientált képzés. Fontos cél a gyakorlatorientált képzés követelményeinek elemzése, összehangolása, tanrendbe való illesztése. Karközi képzések. A tervidőszakban kiemelt hangsúlyt kap az egyetem tíz karán az oktatók szellemi potenciáljának közös képzésekben megnyilvánuló kamatoztatása. Cél a volt főiskolai karok bevonása a négylépcsős felsőoktatási rendszer (FSZ, BSc/BA, MSc/MA, PhD) minden szintjén zajló piacképes képzésbe, új doktori iskolák létesítése, a doktori programok bővítése. Életen át tartó tanulás. A kedvezőtlen demográfiai helyzet és a kor igényei megkövetelik a tanulni vágyó 18-23 éves korosztály mellett az érettebb korosztályok bevonását is a képzésbe. Fejleszteni kívánják a felsőfokú szakképzést, a szakirányú továbbképzést, bővíteni az életen át tartó tanulásban résztvevők körét, a rövid kurzusok, tanfolyamok számát. Mindezek növelik az egyetem versenyképességét az oktatás kínálati piacán. Az NYME ily módon kívánja kiegészíteni a lineáris képzésben várhatóan csökkenő hallgatói létszámot, megőrizve a jelenlegi állapotot. Nemzetközi oktatási tevékenység. Tovább bővítik az NYME nemzetközi oktatási tevékenységét. Külön hangsúlyt fektetnek az idegen nyelvű képzések támogatására, a kreditrendszer összehangolására nemzetközi szinten is. Hallgatói mobilitás. Az egységes elvű, tantárgyi blokkokra épülő fejlesztéssel, a kreditrendszer lehetőségeinek felhasználásával bátorítják a nagyobb hallgatói mobilitást, a szakok közötti teljesebb átjárhatóságot, a rugalmas pályabővítést és korrekciót. Tehetséggondozás. Kiemelt feladatnak tekintik a tehetséggondozást. Vallják, hogy létezik és minden hallgató számára megtalálható az a terület, ahol képességeit a legjobban kamatoztathatja. Felvállalják a tudományos diákköri tevékenység támogatását, szakkollégiumok működtetését, a tutori tevékenység kiterjesztését, a demonstrátori munka ösztönzését, a mesterképzésben részt vevő hallgatók bevonását a gyakorlati oktatásba. A kiemelt egyéni és csoportteljesítményt nyújtó hallgatók számára ösztöndíjat alapítanak, támogatják a pályázati tevékenységüket. Az oktatói utánpótlás biztosítása. Céljai elérése és fenntartása érdekében az egyetem tudatosan törekszik a nemzetközi szintű, innovatív oktatók és kutatók számának növelésére, tevékenységük ösztönzésére, a teljesítményhez igazodó bérrendszerre. Az oktatói utánpótlást a saját doktori iskoláikból kikerült hallgatókkal kívánják biztosítani.


21

3.1.2 Szerves kapcsolat a gazdasággal, a munkaerőpiaccal Stratégiai céljuk, hogy javítsák a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát, az ágazatok humánerőforrás gazdálkodásának hatékonyságát. Szervezni és támogatni kívánják a gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokat, a helyi tudásbázisokat, szolgálni a tudásalapú gazdaságfejlesztését. Az általuk gondozott területeken országos és regionális szinten hozzá kívánnak járulni a kibocsátott értelmiség társadalmilag hasznos és sikeres érvényesüléséhez. Ennek érdekében közös cselekvési területeket alakítanak ki a gazdaság mértékadó szereplőivel. Cél továbbá a pályakövetés módszertanának fejlesztése, illetve a hallgatók felkészítése az értelmiségi létre.

3.2 A humán erőforrás fejlesztési stratégia feladatai

3.2.1 Szellemi potenciál fejlesztése A TÁMOP 4.2.1.B pályázat keretein belül hangsúlyos szerepet kap a szellemi potenciál fejlesztése, ami a humánerőforrás fejlesztési stratégia legfontosabb feladatai közé tartozik. Ezen szakmai elképzelések nagyban hozzájárulnak a projekt céljához: - Kutatói életpálya tervezés standardjának összeállítása karonként - Jonathan Titus amerikai professzor tart két szemeszteren át kurzusokat természetvédelem,

növény- és állatfajok védelme témakörökből. - Egy akadémiai doktor szombathelyre történő kinevezése továbbá egy német professzor

Szombathelyen történő alkalmazása a Földtudományi Doktori Iskolában - Földtudományi Doktori Iskola indítása, amely 3 programból épül fel: Geomorfológiai program,

Ember és környezete program valamint Földi és planetáris geológia program. - Matematika, fizika, hidrobiológia, környezeti növényi ökofiziológia és módszer valamint a

megszerzésének elősegítésére. - Külföldi doktoranduszok bevonása Földi és planetáris geológia programba, a program tárgyainak

részleges/teljes idegen nyelven történő oktatása. - Az Agrármérnök MSc szak angol nyelvű akkreditációja. - Felvidéki hallgatóiknak szlovák szaknyelvi képzést szervezése. - A hidegvízvölgyi kutatóhelyen és a kapcsolódó városi területeken hidrológiai mérőgyakorlati

kuzus kiírása magyar és idegen nyelven. - A természetvédelmi PhD képzés esetében 3 tantárgy angol nyelven történő meghirdetése. - Az európai mobilitási programokban résztvevők számának növelése, külföldi hallgatók fogadása. - A Moodle-program felhasználásával a MÉK egyes programjainál e-learning-es változat

kidolgozása. - Elektronikus tananyag kidolgozása természetvédelem, állattan alapjai, növénytan alapjai

témakörökben - Terepgyakorlatok komlexebbé tétele. Geográfus mesterszakon terepgyakorlatok kidolgozása a

hallgatók önálló munkavégzésének elősegítésére. - Önálló laboratórium tárgyat felvevők számának növelése; - Multidiszciplináris (több szak hallgatóit összefogó) önálló laboratóriumi feladatok számának

növelése - Félévente legalább 5-5 új tantárgy anyagát elektronikusan hozzáférhetővé tétele a FMK-n - Az informatikai szakon működő tutori rendszer tapasztalatai alapján a projektidőszak végére a

kar alapképzéseit átfogó tutori rendszer kialakítása a FMK-n - Horváth Ernő Természettudományi Szakkollégium létrehozása, a természettudós hallgatók

szakmaiságának fejlesztése, a kutatómunka iránti érdeklődés és részvétel megerősítése érdekében.

- Hallgatók terepi munkája OTDK keretén belül. - Pályázati rendszer kialakítása TDK dolgozatok készítésére a EMK-n. - Tutori és mentori rendszer fejlesztése valamennyi érintett karon. - Hallgatók publikációk megjelenésének, és konferenciákon történő szereplésük elősegítése


22

- Külföldi tanulmányutak szervezése Cserháti Sándor Növénytermesztési Szakkollégium tagjainak

3.2.2 A képzési szerkezet átalakítása Az integrált egyetemen jelenleg folyó képzést úgy kívánják működtetni, ill. továbbfejleszteni, hogy az megfeleljen egy európai színvonalú, modern, multidiszciplináris egyetem ismérveinek. A fejlesztés stratégiájának kialakítását jelentősen befolyásolják a külső tényezők, a Bolognai Nyilatkozat, ECTS, stb. is. A képzési rendszer működési és fejlesztés stratégiájának fontos elemei a képzés szerkezetének átalakítása, a képzési kínálat bővítése, a tartalmi korszerűsítés, és a módszertani fejlesztés. A képzési szerkezet átalakításának célkitűzései:

a képzési szintek bővítése az iskolai rendszerű szakképzéstől a doktorképzésig, a köztük lévő átjárhatósággal kapcsolatos szerkezeti változtatások, az intézményben folyó képzések racionalizálása, gazdaságosabbá tétele, a hallgatói mobilitás feltételeinek kiterjesztése.

A fenti célkitűzéseket a következő programokba építve kívánják megvalósítani:

a jelenlegi képzési rendszer racionalizálása, fejlesztése, a képzésfejlesztés infrastrukturális feltételrendszerének biztosítása.

A képzési kínálat fejlesztése két területre irányul. Egyrészt a hallgatók hosszú távú változtatási igényeinek kielégítésére, másrészt a hallgatóság belső igényeinek kielégítésére a kínálatfejlesztés által. A felhasználók hosszú távú változtatási igényeinek kielégítésével (országhatáron túli, országos és regionális szintekkel) kapcsolatos célok:

a munkaerőpiachoz rugalmasan alkalmazkodó képzési kínálat megteremtése (meglevő szakok megszüntetésével, illetve új szakok indításával),

a gyors átképzést biztosító szakirányú továbbképzések szorgalmazása, rövid időtartamú tanfolyami képzések folytatása.

A hallgatói belső igények kielégítésével kapcsolatos fejlesztési célkitűzések:

a fakultáció lehetőségének kiterjesztése, az idegen nyelven történő képzés bevezetése és elterjesztése, a pályamódosítás (mobilitás) lehetőségének biztosítása.

A képzés tartalmi korszerűsítésének célja az, hogy valamennyi szakon a tantervek, képzési programok korszerűsítése és folyamatos módosítása a külső és belső igények szerint. Felülvizsgálják és módosítják a fontosabb tantervi arányokat:

elméleti és gyakorlati képzés aránya, alapozó és szakmai tantárgyak aránya, kötelező és szabadon választható tárgyak aránya.

A képzés tartalmi korszerűsítésével kapcsolatos stratégiai célkitűzésük: oktatni szükséges a jelen élenjáró tudományos eredményeit és a jövő prognózisát, illetve az ezeken alapuló eljárásokat, módszereket. Az ilyen jellegű tartalmi korszerűsítéssel függ össze az írott és elektronikus könyvtárszolgálat fejlesztése, az internet hozzáférés kiterjesztése. Az Egyetem a képzés tartalmi korszerűsítésén belül egyik legfontosabb feladatának tekinti a fizikum fejlesztését is. Célkitűzéseik között szerepel a hallgatóság sport-oktatása és a sportolási lehetőségek fejlesztése. A képzés módszertani fejlesztésének célkitűzései:

közös (egyesített) képzési lehetőségek kialakítása, a hallgatói kontaktóraszám csökkentése, korszerű oktatási módszerek bevezetése, tanulmányi adminisztráció elveinek átalakítása, a kötelezően- és szabadon választható tárgyak széleskörű felkínálása,


23

a vállalati gyakorlat tantervbe történő beillesztése (placement), lineárisképzési rendszer fejlesztése, korszerűsítése.

Célszerűnek és reálisnak mutatkozik kettős stratégiai cél kitűzése: jól kiválasztott szakokon fel kell vállalni az elitképzést a „kiváló szak” cím elnyerése érdekében, a többi szakon minőségi tömegoktatást kell végezni:

1. Az elitképzés országosan és európai perspektívában is jelentős lehet, tovább erősíti az Egyetem beágyazódását az Európai Felsőoktatási Térségbe. Az elitszakok pályázhatnak a „kiváló szak” címre. Kívánatos, hogy ezeken a szakokon a hallgatók és az oktatók egyre nagyobb része külföldi legyen, egyetemi szinten jelentősebb szerepet kell kapnia az idegen nyelvű képzéseknek. Eddigi teljesítményük alapján 1-3 év alatt elnyerhetik a „kiváló szak” címet a következő szakok: erdőmérnök, vadgazdamérnök, informatikus-könyvtáros, magyartanár, gazdaságinformatikus, birtokrendező mérnök, közgazdálkodás és közpolitika, faipari mérnök, vezetés és szervezés, agrármérnök, testnevelő tanár, geográfus, ipari terméktervező mérnök.

2. A tömegképzés érdekében ki kell választani azokat a szakokat, amelyek együttesen széles

szakterületet ölelnek fel és elsősorban a hazai munkaerő piacra koncentrálva működnek. Ez utóbbiak esetében a regionális szerep erősítése fontos cél marad. Ezek a képzések elsősorban a hallgatói létszámra, és ezen keresztül a bevételre fogják optimalizálni a tevékenységüket, ugyanakkor a minőség folyamatos emelése ezeken a szakokon is alapvető követelmény marad, mert sok hazai és egyre több külföldi versenytárssal kell versenyezniük. Ezeken a szakokon a tömegképzés sajátosságaihoz jobban illeszkedő oktatási módszereket kell fejleszteni, és adekvát követelményszinteket kell kialakítani. Ezeknek a szakoknak egy része is eljuthat - hosszabb idő alatt- a „kiváló szak” cím elnyeréséhez.

3. Szükség van egy, a szakokra vonatkozó önköltség számítási modell és szabályzat megalkotására és az egyes szakokon tanuló hallgatók minimális számának a meghatározására. Ennek nyomán meghatározható lesz, hogy mennyibe kerül az NymE-n egy diploma. Gazdasági okokból egyes szakok működése ideiglenesen szünetelhet. Ki kell számítani/prognosztizálni a stratégiai célként megfogalmazott feladatok éves költségvetésre gyakorolt hatását.

4. Tantárgyi blokkokat kell létrehozni és azokat minden olyan szaknak egységesen felkínálni,

amelyek azt igénylik. Ily módon nem a szakoknak lesznek tantárgyai, hanem a tantárgyaknak szakjai. Az oktatóknak így több idejük marad a kutatásra.

5. Kérdés, hogy milyen módon lehet megőrizni, ill. növelni az oktatásból származó bevételeket egy esetlegesen csökkenő hallgatói létszám esetén? Ennek érdekében erőteljesebben kell támogatni az élethosszig tartó tanulás disszeminációját. Lobbizni kell a szakmaspecifikus továbbképzésekért, amelyek a nyilvánvaló szükségességükön túl piacot teremtenek, rendszeres és jelentős forrásokhoz juttathatják a karokat. Hasonló meggondolásokból támogatandó az OKJ-s képzések indítása is. Sok, még eléggé ki nem aknázott lehetőséget kínál a különböző alternatív tanulmányi utak jobb hasznosítása is (e-learning, rövid idejű, csoportos, egyéni, moduláris, homogén programok, stb.).

6. Azokon a Karokon, amelyeken stagnál, vagy csökken a felvett hallgatók száma különösen fontos az előző pontban megfogalmazott célok követése. Megfontolandó a kiváló kutatói potenciál hangsúlyosabb foglalkoztatása a K+F+I tevékenységekben. Ezeken a Karokon fokozott és folyamatos ellenőrzésre, a folyamatok közeli követésére van szükség.

7. A térségi gondolkodást ki kell terjeszteni a határon túli területekre is (tanuló régió). Elsősorban a szomszédos országokban nem létező, vagy az Egyetemen az ottaniaknál jobb körülmények között zajló idegen nyelvű képzéseket fogják kiemelten támogatni.

8. Növelni kell a hosszú távon külföldön oktató-kutató saját, illetve a külföldről hoozájuk érkező

oktatók-kutatók számát, hogy a képzések Európai Oktatási térségbe való becsatlakozás kiteljesedjék.


24

Javaslatok: A képzési szerkezet kialakítása az alapképzési szakokon befejezettnek tekinthető, a

mesterszakok további bővítésére azonban szükség van. 2009-ben a költségtérítéses mesterszakokra kevés hallgatót sikerült felvenni. Ez országos jelenség ugyan, de ezzel együtt elgondolkodtató. Bár a mesterképzésre felvett hallgatók száma a keresztféléves képzések indításával nőni fog, a kínálat bővítésére is szükség van. Megfontolandó a mindkét félévben történő szakindítás.

Az elmúlt két évben tovább javult az egyetem oktatási infrastruktúrája, nőtt a minősített oktatók száma, javult az oktató/hallgató arány. 2009-ben a képzési szerkezet és kínálat, az oktatási feltételek látványos minőségi fejlődése, valamint a PR tevékenység következtében a felvételre jelentkezett és a felvett hallgatók létszáma (az egész Egyetemre vonatkozóan) nőtt az előző évhez képest. A Karok vonatkozásában a felvett hallgatók megoszlása azonban egyenlőtlen. A demográfiai helyzet alakulása egyre csökkenő hallgatói létszám képét vetíti előre és megoldásokat sürget.

Támogatják a Doktori Iskolák számának növelését, elsősorban a természettudományok és a bölcsészettudományok területén.

A karközi képzések száma nőtt, az oktatók szellemi potenciáljának közös képzésekben történő értékesítése terén azonban még sok kiaknázatlan lehetőség maradt. A Karok közötti átoktatás zökkenőmentes működéséhez jelentősen hozzájárult a jól megfogalmazott átoktatási szabályzat. A gesztorkarok kijelölése eredményesnek bizonyult.

A NymE különböző telephelyein folytatott párhuzamos képzéseket nem tekintik kihelyezett képzéseknek. Igény esetén ezek köre akár tovább is bővíthető a regionális hallgatói merítési bázisok jobb kihasználása érdekében. Jól megválasztott szakirányokkal saját profilt lehet adni a különböző helyszíneken folyó képzéseknek, de felmerülhet a képzés időszakosan szüneteltetése is egyes központokban. Fontos, hogy a különböző telephelyeken azonos szakmai stáb oktasson és az oktatás erős informatikai támogatással valósuljon meg.

Széles feladatkörrel felruházott Tanulmányi Központot hoznak létre a Soproni Campuson (szakképzés, felnőttoktatás, diplomás pályakövető rendszer, ALUMNI stb.).

Fontos feladat a hallgatók nyelvismeretének javítása és az idegen nyelvű képzések számának növelése.

Stratégiai jelentőséggel bír a kapacitás-kihasználás figyelése, hatékony kezelése, a teendők megfogalmazása.

3.2.2.1 A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése A Nyugat-magyarországi Egyetem Pályázó Karainak valamennyi szakán, fokozatosan, kifutó rendszerben, legkésőbb 2011-ig megszünteti a képzést a hagyományos, osztatlan oktatási rendszerben. A hagyományos képzésben résztvevő hallgatók létszáma a TÁMOP 4.2.1.B pályázat kiemelt karainál a tervidőszakban folyamatosan csökkenni fog, a csökkenés 2010-ben drasztikus mértékű lesz.

Kar 2008 2009 2010 2011

T K Összes T K Összes T K Összes T K Összes

EMK 251 11 262 68 3 71 61 0 61 0 0 0

FMK 192 88 280 59 76 135 59 43 102 36 64 100

GEO 55 116 171 2 61 63 0 16 16 0 0 0

MÉK 176 29 205 137 20 157 122 13 135 54 17 71

TTK 426 200 626 487 323 810 5 26 31 0 0 0

Összes 1100 444 1544 753 483 1236 247 98 345 90 81 171T=államilag támogatott, K=Költségtérítéses

14. SZ. TÁBLÁZAT A HALLGATÓK LÉTSZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE A HAGYOMÁNYOS KÉPZÉSBEN FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM


25

A kitűzött feladat a hagyományos képzést sikerrel be nem fejező hallgatók tanulmányainak szabályozott keretek között történő lezárása és/vagy a tanulmányaik folytatásának biztosítása a lineáris képzésben. A megszűnt hagyományos képzéseket az 1. melléklet tartalmazza.

3.2.2.2 Az alap- és mesterképzési szakstruktúra, és a szakirányú továbbképzések átalakítása Stratégiai feladat, hogy valamennyi alapszakra legalább egy mesterszak ráépüljön. További fejlesztésre a vonzó kínálati paletta bővítése és az elitképzés (PhD) erősítése érdekében lehet szükség. Fontos feladat a mesterképzés szerkezetének és szakrendszerének kialakítása, mely két irányban is kapcsolatot tart az alapképzéssel, visszahat annak tartalmára és kimenetére. Cél, hogy a hallgatói létszám a második képzési ciklusban megközelítse az alapképzésben résztvevők számának kétharmadát, amit a más egyetemeken és főiskolákon BSc/BA oklevelet szerzett hallgatók bevonásával tudnak megvalósítani. Feladat a modulok kialakítása mátrix rendszerben, a keresztirányú átjárhatóság biztosítása érdekében. A modulok követelményeinek teljesítésével több képzési területről és képzési ágról fogadhatnak be hallgatókat. A szakirányú továbbképzés kapcsán elmondható, hogy bár 2010-ben kisebb javulás tapasztalható 2009-hez viszonyítva, az elmaradás jelentős. A csökkenő tendencia egyik oka az, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben sem a munkavállalók, sem a munkaadók nem támogatják kellő mértékben ezt a képzési formát, mivel anyagi ráfordítással és munkahelyi hiányzással jár. Új oktatás módszertani eszközökkel és informatikai háttérrel támogatott modern oktatási formákkal kívánnak változtatni ezen a csökkenő tendencián. (Pl. multimédiás tananyagok, távoktatás).

3.2.2.3 Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása

A bolognai eszmeiség alapján az átjárhatóság, az áthallgatás, a párhuzamos képzés lehetőségeinek biztosítása, a kredit-transzfer kialakítása, a hazai és nemzetközi oktatás harmonizációja kiemelt feladat. Az NYME kihívásként értelmezi egy olyan átjárható képzési szerkezet működtetését, mely összhangban áll ezzel a folyamattal. Az átjárás a képzési szintek között, a párhuzamos képzések, a vendéghallgatók fogadása elősegíti a karok személyi és tárgyi oktatási feltételeinek hatékony kihasználását, és a hallgatóknak konvertálható tudást biztosít. Az átjárás és a befogadás a képzési szintek között, a vendéghallgatók jogviszonyai a Nyugat-magyarországi Egyetemen szabályozottak, az előírt kritérium feltételeinek pontos betartásáért a Kreditátviteli Bizottság a felelős. A BA/BSc és az MA/MSc szakok közötti átmenet feltételrendszereit folyamatosan karbantartják, a hallgatókat tájékoztatják a létező és indítani kívánt szakokról, ill. a szakirányokról. A nemzetközi együttműködésre és az átjárhatóságra példa a CEEPUS hálózat tagjainak oktatási együttműködése, annak a két mesterképzési programnak a mentén, amelyet a Savaria Egyetemi Központ a bécsi egyetemmel együtt indít, illetve 2007-ben elindított: munkahelyi egészségfejlesztés (Szombathely) és egészségfejlesztés és rehabilitációs technológia (Bécs) megnevezéssel. Mindkét program célja egy-egy szakirány indítása is, amely a másik szak felé nyit. A két képzés részbeni átjárhatóságához a két egyetem relatív közelsége kedvező feltételeket biztosít. A program szerint a minőségbiztosításban, vagy igény esetén a közös oktatásban, az oktatási anyagok összehangolásában a Semmelweis Egyetem is részt vesz (előadók, szakértői tevékenység). Stratégiai feladat az egyetemi és a doktori szint közötti átjárhatóság biztosítása, szabályozása.


26

3.2.2.4 A mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi gyakorlat, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben.

Az idegen nyelvek ismerete és az idegen nyelvű oktatás nemcsak elengedhetetlen feltételei az Európai Felsőoktatási Térségbe való bekapcsolódásnak, de növelik a nemzetközi versenyképességet. Az átjárhatóság, áthallgatás és a párhuzamos képzés lehetőségét biztosítják az intézményen belül - a bolognai folyamat és a European Credit Transfer System (ECTS) eszmeiségének megfelelően – a partnerintézményeik irányába is, elősegítve a hallgatók európai „szabad népvándorlását”. Oktatási kapcsolataikat kiterjesztik kelet-európai, illetve Európán kívüli potenciális célterületekre. A közelmúltban befejeződött infrastrukturális fejlesztések hosszú távon is megteremtik a feltételeket a külföldi hallgatók fogadására. Számolnak az ilyen fajta mobilitásnak a gazdasági előnyeivel is. Az egyetemi karok (EMK, FMK, GEO, KTK, MÉK) folyamatosan dolgoznak a tananyagfejlesztéseken. Az Erdőmérnöki Kar Európán belül a külföldi képzést, ill. részképzést alapvetően a Socrates/Erasmus program kereteiben valósítja meg. Jelentős a hallgatócsere Románia, Ausztria, Németország, Csehország, Franciaország, Görögország, Spanyolország, Oroszország, Albánia, Finnország irányában. Kétoldalú kapcsolatokat ápolnak Németországban három, Oroszországban két intézménnyel. Aktuális közös képzés zajlik a BOKU Bécs és az EMK között a Media Naturae („Európai természeti örökségünk megismerése és védelme”) keretében. A Hamburgi Egyetemmel közös DAAD pályázat keretében fenntartható energiahasznosítás mesterszak indítását tervezik idegen nyelvű (angol, német) képzés keretei között (2009). Az Erdőmérnöki Kar pályázatot nyert az ERASMUS MUNDUS keretében a 2008-2010 közötti időszakra az Európai Unió és Kanada közötti hallgatói mobilitásra, melynek keretében hallgatói csoportok érkeznek, illetve utaznak résztanulmányok folytatására. Az EU-Kanada mobilitási program három kanadai partnerintézménye: Malaspina University College, BC, Fleming College, ON, Université de Moncton, NB. 2010-ben indítják a közös erdőmérnök BSc képzést a Malaspina University College-al (British Columbia, Kanada) és a fenntartható energiahasznosítás MSc képzést a Hamburgi Egyetemmel. A Faipari Mérnöki Karnak jelenleg 15 Erasmus csereszerződése van. A hallgatók résztanulmányait az Erdészeti, Faipari Képzést Támogató Közhasznú Alapítvány segíti. A PhD hallgatók mobilitását kutatási projektekből támogatják, ezek nem ritkán nagy volumenű nemzetközi projektek. A COST keretében évente 8-10 témában szerveznek nemzetközi, egyhetes vendégkutatói workshopokat. A Short Time Mission keretében az oktatók kiküldetést kaphatnak, az Erasmus keretében vendégoktatói kiutazásra is van lehetőség. Stratégiai cél a Nyugat-magyarországi Egyetem felkészülése egy, az eddiginél lényegesen magasabb szintű nemzetközi együttműködésre, amely az egyetem nemzetközivé válásához vezet. Ez egyben az oktatás-kutatás minőségi jellemzőinek javulását is biztosítani fogja. Az ehhez kapcsolódó stratégiai feladatok a következők.

nagyobb hangsúlyt fektetni az egyetem ERASMUS, CEEPUS, LEONARDO stb. programjainak koordinálására,

a karok közötti kommunikáció erősítése, a PhD hallgatók külföldi utjainak elősegítése különböző pályázatok ill. kutatási pénzek

felhasználásával. A nemzetközi mobilitásban résztvevőket a 8. és 9. mellékletek tartalmazzák.

3.2.2.5 A felsőfokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői


27

A felsőfokú szakképzést a négyszintes képzési piramis fontos elemének tekintik, mivel csak egy széles alapokra épített oktatási rendszer teszi lehetővé a jó képességű hallgatók kiválasztását, és a hallgatói létszámok szinten tartását. A felsőfokú szakképzés fontos bevételi forrást jelent és leköti az időszakosan felszabaduló oktatói kapacitást is. Stratégiai cél a felsőfokú szakképzési kínálat bővítése a piacképes szakjaikhoz kapcsolódóan. A képzések indítása előtt kikérik a társadalmi és szakmai szervezetek, valamint a kamarák véleményét, a kis- és középvállalkozásoknál mélyinterjú keretében végzett felméréseiket megismétlik. A szakközépiskolákkal közös képzések indítása a Faipari Mérnöki Karon bázisiskola rendszer keretében kezdődött (2001), a faipari termelésszervező felsőfokú szakképzésbe hat szakközépiskolát vontak be. A bázisiskola rendszer kialakításának célja:

a tehetséges, továbbtanulni szándékozó középiskolai tanulók célirányos felkészítése, mérnöktanárok, szakoktatók képzése, rendszeres továbbképzése, tanműhely és laborfejlesztések egyeztetése, közös megvalósítása, tankönyvek, jegyzetek, oktatási segédletek kidolgozása, együttműködés a gyakorlati szakemberek továbbképzésében, együttműködés az akkreditált felsőfokú képzés megvalósításában.

A Természettudományi Kar a web-programozó, általános rendszergazda és műszaki informatikai mérnökasszisztens- székhelyen kívüli indítását is hirdette a kar a 2010/2011-es tanévre. Ezeket a képzéseket a budapesti Európa 2000 Közgazdasági, Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola oktatói humán erőforrására és infrastruktúrájára építve bonyolítja le. A Kar az alapszakokhoz kötődő és a piaci igényeket figyelembe véve alakította a felsőfokú szakképzéseinek kínálatát, ezt befolyásolja még a képzések SzVK-iban (Szakmai és Vizsgakövetelmény) előírt eszközjegyzékeknek történő megfelelőség és a szakmai oktatói háttér biztosításának lehetősége. Ezek miatt (is) szükséges a szakközépiskolákkal való szoros együttműködés mind az infrastruktúra, mind pedig az oktatók foglalkoztatása terén. Az Erdőmérnöki Karon a 2009-évi indítással előirányzott felsőfokú szakképzések bevezetése elmaradt, elsősorban az új, technikus-BSc-MSc oktatási struktúra kialakulása miatt. 2010-től elsősorban a mesterképzésre épülő szakirányú továbbképzések indítását tervezik: környezetirányítási szakmérnök, alkalmazott környezetvédelmi specialista, alkalmazott környezetvédelmi szakmérnök, környezetirányítási specialista, környezetirányítási szakmérnök.

3.2.2.6 Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák Az NYME érdekeivel egybeeső stratégiai célnak tekinti az olyan rövid idejű képzések kialakítását (kiegészítő képzések, tanfolyamok), amelyek lehetővé teszik a megváltozott munkaerőpiaci igényekre való gyors reagálást. Bár a karok számos erőfeszítést tettek (nyílt napok, látogatások középiskolákban, a középiskolai tanárok meghívása az egyetemre, sikeres szereplés az EDUCATION kiállításokon, roadshow stb.), a verseny éleződésével a beiskolázási stratégia hatékonyságát növelniük kell ezen a téren is, még szélesebb eszköztár alkalmazásával. Beiskolázási és marketing stratégia fő feladatai:

a karok iránti bizalom megteremtése, növelése és folyamatos fenntartása mind a külső, mind a belső kapcsolati rendszerben, az ennek megfelelő szemléletmód, munkastílus kialakítása.

a Nyugat-magyarországi Egyetem ismertségének, a graduális, posztgraduális képzések, kutatási szolgáltatások iránti bizalomnak a növelése,

az intézmény személyiségének további fejlesztése és az egységes vizuális arculat (arculati elemek, arculati kódex, a tartalom és forma kritériumainak) egységesítése,

a különféle célcsoportok (szakközépiskolák, gimnáziumok, cégek stb.) számára végzett ismeretterjesztési, bemutatási tevékenységek bővítése.

Bizonyítani kívánják, hogy az egyetem érzékeny, nyitott a társadalmi problémákra, felelősen gondolkodik és cselekszik.


28

A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar az élethosszig tartó tanulás programjának bővítése érdekében tovább folytatja a már eddig is sikeres szakirányú továbbképzéseit, illetve újakkal bővítik a kínálatot. OKJ-s képzéseket szerveznek, amelyek a Karon eddig is oktatott diszciplínák anyagának felhasználásával piacképes formában kínálnak olyan szakismereteket, amelyek az iskolarendszerű képzésektől függetlenül is értéket jelentenek az emberek számára, és ezért hajlandóak azokat költségtérítéses képzések formájában is megszerezni. Képzéseik kialakításában a környezetérzékenységet, illetve annak érvényre juttatását különösen fontos feladatuknak tartják. Terveikben szerepel, hogy a felsőfokú szakképzésben 2013-ig 80 fővel növeljék az államilag finanszírozott nappali hallgatói létszámot. Az utóbbi évek statisztikája szerint a levelező tagozaton tanuló hallgatói létszám folyamatosan emelkedik, ezzel a tendenciával számolnak a jövőben is mind a BSc, mind az MSc szakokon. Az igényeknek megfelelően a levelező tagozaton fokozatosan bevezetik a hétvégi képzést.

3.2.2.7 Idegen nyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségei Az NYME kiemelt stratégiai feladatai közé sorolja az idegen nyelvű képzés fejlesztését, annak minél több tárgyat és szakot érintő kiterjesztését. Felmérve az egyetem oktatási potenciálját és az igényeket a szakokon folyó képzésekre, összehangolják az idegen nyelven folyó képzést a tíz karon. Elsősorban az angol nyelvű képzéseket bővítik, de a tágabb értelemben vett régió figyelembe vételével a német nyelvű képzéseket is bátorítják, különösen a közgazdaságtudományi és pedagógiai szakokon. Hangsúlyt fektetnek a nemzetiségi és a szomszédos országok nyelvén folyó közös képzésekre is. Cél a magas színvonalú képzés biztosítása elérhető áron, pezsgő kulturális környezetben. A képzésekhez szükséges infrastruktúra több karon és telephelyen rendelkezésre áll, a külföldi hallgatók számára európai igényű feltételeket biztosítanak, mind az öt telephelyükön adottak a színvonalas kikapcsolódás és szórakozás feltételei is. Az idegen nyelvű kurzusok meghirdetése az oktatók számára szakmai továbbfejlődési lehetőséget is jelent. Az egyetem kiemelten fontosan kezeli az idegennyelvi képzések bővítését, mindezek ellenére a résztvevők számának csökkenő tendenciája fennáll és annak megfordítása intézkedési terv kidolgozását teszi szükségessé. Ennek keretében az idegen nyelven meghirdetett kurzusok, az idegen nyelvű tananyagok, és a külföldi egyetemekkel közös képzések számának további növelését fogalmazták meg fontos céljukként. Nyertes TIOP és TÁMOP pályázati forrásaikat felhasználva támogatni fogják a hallgatóikat abban, hogy tanulmányaik során legalább egy szemesztert idegen nyelvi környezetben tanuljanak. Az Erdőmérnöki Kar a következő feladatokat tűzte ki:

o a nyelvi képzés erősítése egyénekre szabott képzési programokkal, o tanterven kívüli, önköltséges nyelvtanfolyamok felajánlása a hallgatóknak, beleértve a

levelező hallgatókat is, o a nyelvi képzés megkezdésének kitolása a tanulmányok második évére, amikor a

hallgatók oktatási leterheltsége enyhül. A Faipari Mérnöki Kar stratégiai feladata, hogy a faipari mérnökképzésben a térség jelentős szereplőjévé váljon. Azokból az európai országokból várnak jelentkezőket, ahol nincs faipari MSc, csupán BSc képzés, illetve ahol alacsony létszámmal folyik a faipari mérnökképzés MSc szinten. Bár az eddigi jelentkezőszám még messze nem elegendő, hallgatók jelentkezésére számítanak Kanadából, illetve távol-keleti (Vietnám, Kína,) és afrikai országokból is. Ennek érdekében oktatásszervező cégekhez fordultak. Várják magyar anyanyelvű hallgatók jelentkezését is. A Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézetében a művészeti (belsőépítészeti, grafikus tervezői, csomagolás-tervezői) képzés – egyedisége, művész-jellege valamint a faiparhoz és


29

agráriumhoz való kapcsolódása révén – külföldi jelentkezőkre és a speciális, különleges alkotói kurzusokat kedvelőkre is számít. A tervezőgrafika és a számítógépes művészeti grafika iránt országos és régiós kereslet mutatkozik, ami jelentős kitörési pontot jelenthet az intézménynek nemzetközi vonatkozásban is. A Geoinformatikai Kar a mobilitási programokban érkező külföldi hallgatók számára idegen nyelvű kurzusokat ajánl, a külföldi hallgatók a megszerzett krediteket otthoni intézményükben beszámíttathatják (kredit transzfer). A nyelvtanárok a nyelvvizsgára felkészítő kurzusok mellett szakmai idegen nyelvet is oktatnak a BA szakon, illetve jogi szakmai idegen nyelvet a leendő birtokrendező mesterképzési szakon. Az idegen nyelvet beszélő oktatók intenzív kurzusokat hirdetnek meg a beérkező CEEPUS és ERASMUS diákoknak. A külföldi hallgatók közvetlenül részt vehetnek a Geoinformatikai Doktori Programban, elsősorban levelező munkarend szerint. Lehetőség van az UNIGIS Geoinformatikai szakmérnöki képzésre is, nemzetközi keretek között. A hallgatóknak lehetőséget biztosítanak angol nyelvű modulok felvételére, ami hozzásegíti őket a későbbiekben az EMGISc (European Masters in GI Science) minősítés megszerzéséhez is (még egy modult külföldön kell teljesíteniük, pl. nyári egyetemen). Az idegen nyelv oktatásának hatékonyabbá tételéhez a Geoinformatikai Kar nyelvtanárai javaslatcsomagot dolgoztak ki.

3.2.2.8 A képzési szerkezet átalakításának hatása a hallgatói és oktatói létszámokra és az oktatók minősítettségére

Az új szakokon a tervidőszakban folyamatosan növekedni fog a hallgatói létszám, miközben a hagyományos képzésben résztvevők száma csökken. A hallgatói létszám csökkenési tendenciájának megfordítása továbbra is kiemelt feladat marad, amely intézkedési terv kidolgozását teszi szükségessé. A megvalósítás felelősei az oktatási rektorhelyettes vezetésével az oktatási dékánhelyettesek lesznek. Széles feladatkörrel felruházott Tanulmányi Központ létrehozását kezdeményezik a Soproni Campuson (szakképzés, felnőttoktatás, diplomás pályakövető rendszer, alumni, stb.). Terveik megvalósulása esetén az NYME hallgatóinak kétirányú létszámváltozásai (hagyományos vs. lineáris képzés) a 2008-2011-es időszakban ki fogják egyenlíteni egymást, így a jelenlegi hallgatói létszámot megőrizhetik. Az elit- és a doktorképzés, az idegen nyelvű képzés kiterjesztése, a kiscsoportos és egyéni foglalkozások arányának növekedése, az életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítása kismértékű, kb. 2%-os oktatói létszámnövekedést tesz indokolttá.


30

Megnevezés Induló létszám Várható létszám

2008 2011

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak 618 638

Részmunkaidőben foglalkoztatottak 91 85

NYME összesen (fő) 709 723

15. SZ. TÁBLÁZAT AZ OKTATÓI LÉTSZÁMOK VÁLTOZÁSAI 2008-2011 KÖZÖTT FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

A minősített oktatók számának tervezett, közel 20%-os növekedésével lehetővé válik az oktatási és K+F+I feladataik hatékony, magas szintű teljesítése a jövőben is.

Megnevezés Induló létszám Várható létszám

2008 2011

MTA levelező tag 1 2

MTA doktora 26 33

PhD, DLA és azzal egyenértékű 309 370

Minősített oktatók létszáma összesen 336 405

16. SZ. TÁBLÁZAT A TUDOMÁNYOS FOKOZATTAL RENDELKEZŐ TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTT OKTATÓK LÉTSZÁMÁNAK VÁLTOZÁSAI 2008-2011 KÖZÖTT FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

3.2.3 Tehetséggondozás és esélyegyenlőség

3.2.3.1 Szakkollégiumok, mentorprogram, tutori rendszer Az alábbi táblázat a tehetséggondozást segítő mentorprogramokat, szakkollégiumokat mutatja be, továbbá a programban részt vevő hallgatók számát, arányát 2004-2009 között a hallgatói létszámhoz viszonyítva. A táblázat adatai alapján elmondható, hogy a hallgatói létszám és ezzel párhuzamosan az arány is évről-évre (2004-2009) folyamatosan nőtt.

Kar Mentorprogram, szakkollégium

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

BTK

Hallgatók száma 905 900 922 837 865

Önálló tanulási mentorprogram (anglisztika) szakos hallgatóknak

Résztvevők száma 82 76 71 65 60

Németh László Szakkollégium


EMK Kőhalmy Tamás Szakkollégium

Hallgatók száma 739 849 858 894 965 Résztvevők száma 0 0 0 0 12

FMK


Önálló labor Résztvev 22 28 41 62 80


31

ők száma TDK-MDK tevékenység


Fizika-matematika felzárkóztató (előkészítő)


KTK


Pénzügyi Szakkollégium


Közgazdász Klub Résztvevők száma 52 61 65 48 43

Területfejlesztési Szabadegyetem


Burs Egylet Résztvevők száma 0 0 0 0 57

MÉK


Állattudományi Résztvevők száma 15 10 10 9 9

Növénytudományi Résztvevők száma 12 9 8 7 7

Élelmiszer- és műszaki tudományi


Agrárökonömiai, gazdaság- és társadalomtudományi


TTK TDK/OTDK felkészítés

Hallgatók száma 1154 1334 1247 1234 1009 Résztvevők száma 12 15 14 18 20

Összesen

Mentorprogram és szakkollégium

Hallgatók száma 5306 5603 5612 5452 5073 Résztvevők száma 831 1010 1079 1149 1136 Arány (%) 15,66 18,03 19,23 20,07 22,39

17. SZ. TÁBLÁZAT A TEHETSÉGGONDOZÁST SEGÍTŐ MENTORPROGRAMOK, SZAKKOLLÉGIUMOK FELSOROLÁSA (PROGRAMBAN RÉSZT VEVŐ

HALLGATÓK SZÁMA, ARÁNYA A HALLGATÓI LÉTSZÁMHOZ VISZONYÍTVA) FORRÁS: PÁLYÁZAT „KUTATÓEGYETEM” MINŐSÍTÉS ELNYERÉSÉRE, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

A szakkollégiumok jelentik az egyetemi élet, az oktatás és kutatás fejlődésének egyik legfontosabb alappillérét. Ez az oktatási forma nagyban hozzájárul az egyetemi kurzusok ismeretanyagának gyors frissítéséhez, korszerűsítéséhez. Hasznosak és népszerűek azok az előadássorozatok is, amelyekre a legkiválóbb hazai és külföldi tudósokat hívják meg (MÉK: kollégiumi szakesték), ezekből is kifejlődhetnek szakkollégiumok. A BDF hosszú időn keresztül nagy népszerűség mellett működtette a Németh László Szakkollégiumot. A szakkollégiumi rendszer szerepének a rendszerváltást követő átalakulása következtében a szombathelyi szervezet – a csökkenő forrásoknak is köszönhetően – folyamatosan háttérbe szorult, majd beszüntette tevékenységét. Az utóbbi években azonban ismét felmerült az igény egy, a BTK-hoz tartozó szakkollégium létesítésére. Ezért a legközelebbi jövőben tervezik egy új szakkollégium regisztrációját az Oktatási Hivatalnál, majd ezt követően a működési feltételek megteremtését. Az új szakkollégium profiljába terveik szerint a tehetséggondozás kerül.


32

Mentorprogram. Az egyetemen évszázadok óta jól működő „selmeci” hagyományok ápolása önmagában mentorprogramnak tekinthető. Az egyetem kötelékébe újonnan bekerülő hallgatók (pogányok) sajátos képzésben részesülnek, vizsgát tesznek és balekká válnak egy „keresztelőn”. A „keresztelőn” firmát (mentort) választanak, aki a nehézségeken átsegíti, támogatja őket, megkönnyítve ezzel a beilleszkedésüket az egyetemi életbe, valamint a nehezebb tantárgyak ismeretanyagának elsajátítását. A firma-balek viszony egész életen át tartó erős kapcsolat. Tutori rendszer. A hallgatókkal való személyes foglalkozás lényeges eleme a gazdaságinformatikus szakon 2003-ban elindított tutori rendszer, melyben minden elsőéves hallgató egy oktatóval kerül közvetlen kapcsolatba, aki egyaránt segíti egyetemi beilleszkedésüket és személyes fejlődésüket. A gazdaságinformatikus szak tanterve tehetséggondozásként az Önálló labor című tárgyat is kínálja. Az NYME a mentorprogram és a tutori rendszer kiterjesztését tervezi. Science Learning Center (SLC) létrehozása a TTK-n. A Science Learning Center a középiskolás diákok, a “potenciális vásárlók” számára fog lehetőséget nyújtani a karon folyó tudományos életbe való bekapcsolódásra, a kutatási projektjeik megismerésére és az ezekbe történő integráció elősegítésére, továbbá munkájuk nyomon követésére. Az SLC szolgáltatásait felajánlva családsegítő, gyermekjóléti szolgálatokon keresztül hátrányos helyzetű, rászoruló családoknak is segítséget nyújt (pl. korrepetálás, vagy ingyenes számítógépterem használat stb.). Az SLC finanszírozását teljes egészében pályázati/EU-s pénzekből kívánják megoldani, mivel céljai, törekvései tökéletesen egybevágnak az Oktatási Minisztérium által az Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározottakkal és az EU természettudományos kultúrpolitikájával.

3.2.3.2 Tudományos Diákkör

Az OTDK helyezések számát az alábbi táblázat foglalja össze. 2005-ben összesen 36 helyezett hallgatója volt az egyetemnek, 2007-ben 32, míg 2009-re ez a szám 51-re nőtt. A TÁMOP 4.2.1.B pályázat elnyerésével adottá válik a lehetőség, hogy további hallgatókat vonjanak be a Tudományos Diákkörbe, nemzetközi programokba és workshopokba, így az általános koncepciókat most tudják majd megvalósítani.

Kar/Helyezés 2005 2007 2009

I. helyezés 0 0 1

II. helyezés 0 0 2

III. helyezés 0 0 1

Különdíj 0 0 3

I. helyezés 0 2 2

II. helyezés 1 3 2


Különdíj 1 2 5

I. helyezés 1 1 0

II. helyezés 1 3 2


Különdíj 0 2 1

I. helyezés 4 0 0

II. helyezés 5 0 3


Különdíj 6 3 3

I. helyezés 1 1 2


33

II. helyezés 1 3 1


Különdíj 3 4 4

I. helyezés 1 0 2

II. helyezés 0 1 3 III. helyezés 0 0 0 Különdíj 2 2 4 I. helyezés 7 4 7 II. helyezés 8 10 13 III. helyezés 9 5 11 Különdíj 12 13 20 Összesen 36 32 51

18. SZ. TÁBLÁZAT OTDK HELYEZÉSEK SZÁMA FORRÁS: MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 4/B MELLÉKLET, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

A Tudományos Diákkori tevékenység alapvető jelentőséggel bír a mester és tanítvány viszony kialakulásában. Meghatározó jelentősége van a leendő MSc kurzusok hallgatóinak és a PhD képzésre alkalmas továbbtanulóknak a kiválasztásánál. Az egyetem doktori iskolái a PhD hallgatók felvételekor az országos konferenciákon helyezést elért kutató hallgatókat részesítik előnyben. Az első helyezést elért hallgatók felvételi nélkül kezdhetik meg doktori tanulmányaikat. Örvendetes, hogy egyre több hallgatójuk ér el sikereket külföldön is. Az egyetemi karok számára új kihívás jelentkezik ezen a területen: addig, amíg a volt főiskolák már tudják, hogyan lehet egy hallgatót 1,5-2 év alatt felkészíteni a TDK konferenciára, az egyetemi karoknak most kell ezt megtanulniuk. Bár többféle lehetőség van az ilyen irányú hallgatói aktivitásának anyagi támogatására, az ideális eset az, amikor a TDK-s hallgatók az oktatók kutatási programjaiba kapcsolódnak be. Hasznos az a kezdeményezés is (KTK), amely a vállalati szféra bevonásával igyekszik pénzforrásokat találni. Az Erdőmérnöki kari TDK konferencián sikeresen szereplő hallgatók az OTDK- n és az Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencián is rendszeresen helyezéseket érnek el, az agrártudományok, a műszaki tudományok, a környezettudományok és a biológiai tudományok területén. A Faipari Mérnöki Kar a TDK munkákat a Faipari Egyetemi Kutatásért Alapítványon keresztül, valamint saját forrásaiból támogatja, a nyertesek díjazására elkülönített egy keretet a költségvetésben. Az utóbbi években a TDK munkába bekapcsolódtak a gazdasági informatikus és a művészhallgatók is. Az elmúlt tanévben az OMDK-n 7 művészhallgató 6 pályaművel képviselte az egyetemet, közülük egy hallgató az iparművészet kategóriában első díjat nyert. A Geoinformatikai Kar a hallgatókat folyamatosan bevonja a kutatómunkába, nemzetközi projektekbe. Munkájukból TDK dolgozatok, illetve sikeres szakdolgozatok készülnek. A kiscsoportos foglalkozás lehetővé teszi a jobb képességű hallgatókkal való alaposabb, elmélyültebb foglalkozást is.

3.2.3.3 Fogyatékkal élők esélyegyenlősége A mozgássérültek számára az akadálymentesítés nagyrészt megoldott az egyetem karain. A következő hároméves ciklusban valamennyi, a hallgatók által használt, látogatott épületben elvégezik az akadálymentesítést. Valamennyi karon biztosítják az ingyen és folyamatosan fenntartott parkolási lehetőséget a mozgássérült diákok és oktatók számára. Az NYME a speciális helyzetű hallgatókat segítő bizottságot hoz létre, és segíti a jogi problémáik megoldását is, a szombathelyi és győri példa alapján.


34

Az alábbi táblázat a TÁMOP 4.2.1.B pályázat esélyegyenlőségi indikátorait mutatja be. A program követi a TIOP/TÁMOP programokban kialakított esélyegyenlőségi elvek megvalósítását. A kutatási programokban kísérleti jelleggel eddig el nem ért célcsoportokat is meg akarják szólítani (roma közösségek, testi fogyatékossággal élők, stb.) A program szakmai megvalósítása során törekvésük, hogy a hallgatók közül egyre több nő is részt vegyen a programokban. Kötelezően kitöltendő, kiegészítő, statisztikai információk Az adatközlés alanya (szervezet neve): Nyugat-magyarországi

Egyetem

Pál

yáza

t be

nyúj

tása

kor

érvé

nyes

ért

ék

Pro

jekt

be

feje

zése

kor

terv

ezet

t ért

ék

Pro

jekt

fenn

tart

ás

végé

n te

rvez

ett é

rték

a) Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) (fő) 1649 1649 1649

b) Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő) 936 936 936

c) A projekt által érintettek száma (fő) 567 567 567

cA) Nők száma a projekt által érintett másodlagos célcsoportban (fő) 219 219 219

cB) Roma emberek száma a projekt által érintett másodlagos célcsoportban (fő)

2 2 2

cC) Fogyatékos emberek száma a projekt által érintett másodlagos célcsoportban (fő)

2 2 2

b. c. d1. d2. Választható esélyegyenlőségi intézkedések

Pál

yáza

t ben

yújtá

sako

r ér

vény

es é

rték

Pro

jekt

bef

ejez

ések

or

terv

ezet

t ért

ék

Pro

jekt

fenn

tart

ás v

égén

te

rvez

ett é

rték

1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása (I/N) I I I

2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte (I/N) I I I

4. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart (I/N)

I I I

5. Rendelkezik települési esélyegyenlőségi koncepcióval; Közoktatási Esélyegyenlőségi Programmal/Tervvel; illetve a projekt illeszkedik elfogadott IVS-hoz (I/N)

I

6. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe (I/N) bevont célcsoport(ok):nők

I

10. Info-kommunikációs akadálymentesítés (I/N) I I


35

13. Részmunkaidős foglalkoztatottak száma (fő) 174 174 174

14. Távmunkában foglalkoztatottak száma (fő) 0 0 1

15. Fogyatékossággal élő alkalmazottak száma (fő) 0 0 1

16. Roma foglalkoztatottak száma (fő) 2 2 2

23. Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő) 936 936 936

24. Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (I/N)

N N N

30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van (I/N)

N N

43. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (I/N) érintett célcsoport(ok):nők, romák, tágabb társadalmi réteg

I I I

44. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (I/N)

I I I

19. SZ. TÁBLÁZAT ESÉLYEGYENLŐSÉGI INDIKÁTOROK FORRÁS: B/2 MELLÉKLET, PROJEKT ADATLAP A TÁMOP 4.2.1.B PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

3.2.4 Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése A Nyugat-magyarországi Egyetemen jelenleg hat doktori iskola működik:

Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola (nappali hallgató/egyéb: 15/22),

Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola (9/16), Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola (20/22), Széchenyi István Gazdasági folyamatok elmélete és gyakorlata Doktori Iskola (10/24), Újhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola (13/15), Alkalmazott növénytudományi Doktori Iskola (11/7).

Folyamatban van a BTK-n a Hadrovics László Szláv Nyelvtudományi Doktori Iskola szervezése és akkreditációja (vezető: Prof. Dr. Gadányi Károly). Doktori Iskola alapítását tervezi a TTK is földrajz tudományágban (vezető: Prof. Dr. Veress Márton). A minősítettek aránya minden évben nőtt. Az egyetem vezetése tudatosan törekszik a nemzetközi szintű, innovatív oktatók és kutatók számának a növelésére, a tudományos utánpótlás biztosítására. Hat akkreditált doktori iskolában magas szintű képzési és kutatási tevékenységet folytatnak, biztosítják a korszerű infrastruktúrát és a megfelelő szervezeti kereteket. Az alábbi táblázat adatai azt sugallják, hogy a jövőben egyes, kijelölt tudományágakban kell emelni a minősített oktatók számát.


36

Tudományág MTA tag

fő DSc fő

CSc+PhD+DLA fő

Fokozattal

összesen

Összes oktató a

tudomány-ágban

Arány %

1. Természettudományok 1 4 50 55 81 67,90 2. Műszaki tudományok 0 4 39 43 66 65,15 3. Agrártudományok 1 4 79 84 92 91,30 4. Társadalomtudományok 0 2 46 48 76 63,16 5. Bölcsészettudományok 0 2 60 62 87 71,26 6. Művészetek 1 0 5 6 13 46,15 7. Hittudományok 0 0 1 1 1 100,00

Összesen: 3 16 280 299 416 71,88

20. SZ. TÁBLÁZAT TUDOMÁNYÁGAK SZERINTI MINŐSÍTETT OKTATÓK SZÁMA ÉS ARÁNYA FORRÁS: ELŐZETES ZÁRÓ BESZÁMOLÓ A 2008-2010 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ FENNTARTÓI MEGÁLLAPODÁS

TELJESÜLÉSÉRŐL, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A következő években az MTA doktora cím elnyerésének támogatása lesz az egyik kiemelt feladat.

3.2.4.1 A doktori képzés rendszerének átalakítása A hat doktori iskola folyamatosan fejleszti, átalakítja az oktatási és kutatási programját annak érdekében, hogy az egyetem bővülő lehetőségeit minél jobban kihasználjuk. Az Egyetemi Doktori Tanács folyamatosan vizsgálja az új doktori iskolák alapításának lehetőségét. Az EDT arra ösztönzi a Doktori Iskolák Tanácsát, hogy a tananyagot folyamatosan korszerűsítve, a tantárgykínálatot bővítve igazodjanak a nemzeti és nemzetközi prioritásokhoz. Mindenféleképp szükség van egyfajta szigorításra, ami alatt a felvételi követelmények pontosabb és szigorúbb előkészítésére kell gondolni. Felmerülő lehetőség lenne ennek kapcsán a korábbi (tantárgyakon alapuló) doktori szigorlati rendszer kizárólagos vissza hozatala, ami által a doktori szigorlat színvonala emelkedne. Emellett a doktori képzésben a nemzetközi kapcsolatokra és a megfelelő színvonalú publikációkra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, továbbá a határterületek művelésére, és vendégprofesszorok invitálására. Stratégiai feladatok:

Idegen nyelvű képzés. Az Egyetemi Doktori Tanács, a doktori iskolák vezetőivel olyan programot dolgoz ki, amely segíti az NYME egész doktorképzésében az idegen nyelven, elsősorban angolul meghirdetett tantárgyak számának növelését. Olyan diszciplínákban gondolkodnak, amelyeket több doktori iskola hallgatói is felvehetnek, és amelyek akár a video konferencia vonal lehetőségeinek kihasználásával is megszervezhetők. Az idegen nyelvű tantárgyak lehallgatását, ill. az idegen nyelven teljesített vizsgákat súlyozottan veszik figyelembe a kreditpontok beszámításánál. Ez jelentősen növelheti a külföldi PhD hallgatók számát és hozzájárul a doktori iskolák együttműködésének kiszélesítéséhez, a képzés hatékonyságának a növeléséhez.

A gyakorlatorientált témák növelése. Megvizsgálják, hogy az adott problémakör kidolgozása

valóban megfelel-e a tudományos problémákkal szemben állított követelményrendszer elvárásainak. Szorgalmazzák, hogy a gyakorlatban felmerülő, tudományos megközelítést, vizsgálatot igénylő feladatok finanszírozását a versenyszféra biztosítsa.

Együttműködés a hazai és külföldi doktori iskolákkal. A hazai és külföldi azonos profilú doktori

iskolákkal szorgalmazzák a kapcsolatfelvételt, a kölcsönös kredit-elismerés, valamint a meghirdetett tárgyak kölcsönös tájékoztatása céljából. Az EU-s lehetőségek kihasználása érdekében pl. az EU-s Kiválósági Hálózat (NOE) keretében 12 európai egyetem közötti,


37

közösen szervezett PhD képzést dolgoznak ki Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikus koordinálásával. Kihasználjuk a Kutatói Mobilitási Központok Hálózata (ERA-MORE) nyújtotta lehetőségeket is.

Részvétel az innovációs tevékenységet folytató egyetemi vállalkozások tevékenységében.

Növelik a doktoranduszok számát az innovációs tevékenységet folytató egyetemi vállalkozásoknál (spin-off non-profit vállalkozások: RET, KKK), valamint a regionális feladatokat ellátó egységeknél (pl. Szigetközi Kutatási Központ). A témák kiírásánál ezeket a lehetőségeket az eddigieknél jobban figyelembe veszik.

A karrierirodáknak a doktoranduszok szakmai-tudományos pályafutásának nyomon követése

során szerzett tapasztalatait a doktoranduszképzés marketing tevékenységénél is felhasználják.

3.2.4.2 A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek Doktorjelöltnek tekintik a doktori tanulmányaikat befejezett személyeket, akik a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárásban részt vesznek (nem szerezték meg a fokozatot) és már nem állnak az egyetemmel hallgatói jogviszonyban. Ezeket a hallgatókat a MÉK 2000 és 2004. között úgy támogatta, hogy tanszéki mérnökként még egy évet foglalkoztatta őket, hogy a kutatásaikat befejezzék és a PhD disszertációjukat megvédjék. Ez vezetetett ahhoz, hogy a kar a fokozattal rendelkezők arányát tekintve az országos értékelésben a 3-4. helyre került. Azoknak a doktorjelölteknek, akiknek van lehetőségük a pályafutásukat - ha átmeneti időre is – az egyetemen, vagy kutatóintézetben folytatni, a rendelkezésre álló pályázatok, alapítványok, valamint mobilitási programok bőséges lehetőséget kínálnak. Kritikus azoknak a helyzete, akiknek megélhetési forrás után kell nézniük és a dolgozat elkészítésére nem marad idejük. Ezért növelni kívánják egyetemen azokat a lehetőségeket, amelyek legalább egy évre forrást biztosítanak a doktorjelölteknek. Elsősorban az alapítványok és a spin-off non-profit cégek támogatására lehet számítani. Számítanak a pre-doktoranduszok számára kiírt országos ösztöndíj- pályázatok számának növekedésére is.

3.2.5 Az életen át tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása Az egyetem karai a 2005-ös év óta intenzíven részt vesznek a MELLearN tevékenységben, minden karon erős szakmai műhely működik, vannak elektronikus tananyagok és oktatási formák, adott a tudományos-innovációs háttér és rendelkezésre állnak pályázati források is. A nyugat-dunántúli régióban regionális igényfelméréseket is végeztek. A tízkarú egyetem előtt új lehetőségek nyílnak a felnőttoktatás, a digitális pedagógia, az e-learning terén. Ezek minél teljesebb kihasználása érdekében:

kidolgozzák az intézményi tanulás- innovációs stratégiát, munkacsoportokat alakítanak, majd ezekre támaszkodva hosszabb távon létrehozzák a

Szakképzési, Felnőttoktatási és Tanulásfejlesztési Központot. Az intézményi tanulás-innovációs stratégia céljai és elvei:

figyelembe véve a modernizáció hatásait és a tízkarú egyetem sajátosságait, meghatározzák a hagyományos (formális) tanulás, a távoktatás, a blended learning, az elektronikus tanulás és a mobil tanulás arányát, a fejlesztés és a minőségbiztosítás módszereit,

klaszter alapú együttműködési hálózatok keretében erősítik a felsőfokú szakképzést, a TISZK-ekkel való kapcsolatunkat és a felnőttoktatást,

kidolgozzák a BSc/BA utáni felsőfokú szakképzés rendszerét (OKJ 6. kód), növelve ezzel a munkaerőpiaci esélyeiket,


38

olyan intézményi szervezetet alakítanak ki, amelyben megmarad a karok kompetenciája a képzések gondozása terén, amely segíti a műhelyeket, valamint központi adminisztrációt és szervezést végez,

mindezek nyomán megvalósul az életen át tartó tanulás elve, összekapcsolódik a hagyományos, és a nem hagyományos oktatási rendszer.

A felnőttképzés finanszírozásával kapcsolatban hosszú távú együttműködési megállapodásokat kívánnak kötni a felnőttképzés közös kezdeményezésére, ill. gondozására a különféle szakmai/társadalmi szervezetekkel. A regionális igényekkel kapcsolatosan Az alsófokú pedagógus utánpótlás és a pedagógus továbbképzés biztosítása a régióban az NYME-re hárul. Fokozódik az érdeklődés a fogyatékosok rehabilitációs foglalkozásai, a kommunikációs tréningek iránt. Nő a közoktatási és a humán szférához kapcsolódó munkakörök ellátásához szükséges szakképzettség megszerzése iránti igény is. A helyi közösségek és a régió irányából érdeklődés mutatkozik a pedagógiai főiskolák pszichológiai laboratóriumai iránt. A jövőben a Munkaügyi Központtal való folyamatos kapcsolattartás alapján a pedagógus munkanélküliség csökkentése érdekében további felsőfokú szakképzések és szakirányú továbbképzések kidolgozására vállalkoznak. A kar nyitni kíván a vállalkozói szféra irányába is különböző tréningek és szolgáltatások biztosításával. Cél a munkáltatók igényeit kielégítő, megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező, a térségben használatos technológiát ismerő és használni tudó, az egész életen át tartó tanulásra felkészített szakemberek képzése. A műveltség szélesítéséhez, a foglalkoztatottak arányának tartós növeléséhez szükséges magasabb szintű szakmai képzettség elérése stratégiai fontosságú feladat. Ezért szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a régió ipari parkokat és klasztereket tömörítő gazdasági szervezeteivel, kamaráival, a regionális munkaügyi központtal is.

3.2.6 Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára, a régió igénye Cél, hogy a régió mind az általuk kibocsátott, mind a máshol diplomát szerző fiatalok számára vonzó területté váljon, ahol a végzősöket kvalifikált munkahelyek várják, dinamikusan nő a fiatal szakemberek által alapított prosperáló vállalkozások száma, és a diplomások tudásának eredményeképpen aktivizálódik a helyi társadalom. Cél, hogy az önkormányzatok és munkáltatók közötti együttműködés fejlődése révén megvalósuljon az oktatási kínálat és a gazdaság igényei közötti összhang, a munkaerőpiac gondjainak hatékony kezelése. A kvalifikált munkaerő megtartásával, innovációs központok kialakulásával tovább folytatódjon a régió dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődése, az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság építése. A NYME oktatási programjának egyik fontos célkitűzése, hogy a kutatás és a képzés szintjén biztosítsa az ipar, a piac igényeire épülő ismeretek beépülését, meghonosítsa az alkalmazásorientált, innovációs, üzleti szemléletet a felsőoktatásban. Ennek érdekében reprezentatív felméréseket szerveznek. Pl. az FMK 2006-ban országos szinten 299 cég képzési igényeit mérte fel, a felmérés kiterjedt a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, papíripar, bútorgyártás és környezetvédelem szakterületekre. A felmérés célja volt a képzési lehetőségek megismertetése is a célcsoportokkal. A szakképzettség-szerzés lehetséges formái külső érdeklődők számára:

iskolarendszeren kívüli felnőttképzési programok: agrár, oktatói, pedagógiai, gazdasági és igazgatási, informatikai, műszaki, nyelvi, OKJ-s, felnőttképzési szolgáltatások,


39

mérnök-továbbképzési programjaik az okleveles szakemberek ismételt, periodikus bevonására a felsőfokú oktatásba és szakképzésbe,

rövid futamidejű tanfolyamok, szakmai tréningek a vállalkozói szféra képviselőinek, szaktanácsadás, igény szerinti oktatási programok, moduláris oktatási rendszer működtetése, a kínálat a rövid 8 órás képzésektől a 2 éves

posztgraduális képzésekig terjed, továbbképzési divízió működtetése.

3.2.7 A foglalkoztatási terv és a foglalkoztatási követelményrendszer kidolgozása Az oktatók, kutatók, tanári munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény követelményrendszerét az SZMSZ Foglalkoztatási követelményrendszere szabályozza. A követelményrendszer szerint az NYME oktatója a heti teljes munkaidejéből - két tanulmányi félév átlagában - legalább tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató tudományos kutatást is folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidejében - munkaköri feladatként – a munkáltató rendelkezései szerint köteles ellátni mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggenek a felsőoktatási intézmény működésével és igénylik a szakértelmét. Az oktatói követelményrendszerben és a közalkalmazott munkaköri leírásában a tanításra fordított idő megállapításánál figyelembe veszik a vizsgáztatással, összefüggésben végzett tevékenységet, valamint a kötetlen munkaidővel járó oktatói feladatokat is, amelyek biztosítják a hallgatókkal és a doktori képzésben résztvevőkkel való kellő időtartamú és gyakoriságú kapcsolattartást, az egyetemi, főiskolai képzési- és kutatóhelyek szellemi műhelyként való működtetését. Amennyiben az oktató, kutató nem teljes munkaidőben foglalkoztatott, a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését (alkalmazás munkaideje) a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni. A Nyugat-magyarországi Egyetemen az oktatói leterheltség munkakör szerinti megoszlását a 15. táblázat tartalmazza.

Munkakör Oktatás tevékenység Kutatás

tevékenység Egyéb (pl. bizottsági tagság

stb.)

egyetemi tanár 60% 30% 10%

főiskolai tanár 65% 25% 10%

egyetemi docens 65% 25% 10%

főiskolai docens 65% 25% 10%

adjunktus 70% 25% 5%

tanársegéd 70% 25% 5%

21. SZ. TÁBLÁZAT OKTATÓI LETERHELTSÉG MUNKAKÖR SZERINTI MEGOSZLÁSA FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

A különböző oktatói munkakörökben az oktatási elfoglaltság minimális követelményét – két félév átlagában – az alábbi táblázat mutatja.


40

Munkakör Tanításra fordított idő

egyetemi tanár heti 10 óra

főiskolai tanár heti 11 óra

egyetemi docens heti 12 óra

főiskolai docens heti 13 óra

adjunktus heti 14 óra

tanársegéd heti 14 óra

tanári munkakör heti 20 óra

22. SZ. TÁBLÁZAT OKTATÓI MUNKAKÖRÖKBEN AZ OKTATÁSI ELFOGLALTSÁG MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYE KÉT FÉLÉV ÁTLAGÁBAN FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

A tanításra fordított időt hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt százalékkal csökkentheti a munkáltató, azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A csökkentés/emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat.

Beosztás Publikációk Témavezetés Kutatási projektek

Tudományos és művészeti

Szakmai, ismeretterjesztő Doktori TDK Témavezetés Részvétel*

egyetemi tanár 1 1 1 0 2 2főiskolai tanár 1 1 1 vagy 2 1 2egyetemi docens 1 1 1 vagy 2 1,5 1főiskolai docens 1 1 0 1 1 vagy 2

adjunktus 0,5 1 0 0,5 1 vagy 2

tanársegéd 0,5 1 0 0,5 0 2* A részvétel legalább éves jelentésben nevesített munkarészt jelöl.

23. SZ. TÁBLÁZAT A MINIMÁLISAN ELVÁRHATÓ ÉVES KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG MÉRTÉKE FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Egyetemi tanári munkakör betöltésének követelményei:

rendelkezzen legalább nyolc éves oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett szakmai gyakorlattal,

rendelkezzen doktori fokozattal és habilitációval, legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi,

tudományos munkájának vezetésére, legyen tájékozott tudományterületének hazai és nemzetközi eredményeiről, fejlessze tovább

ezeket az ismereteket, rendelkezzen hazai és nemzetközi szakmai elismertséggel, amit a hazai és külföldi

publikációk, szak- és tankönyvek, a rájuk való hivatkozások, valamint a hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvétel bizonyítanak,

legyen képes önálló kutató/alkotó munkára és kutató/alkotócsoport vezetésére, legyen képes idegen nyelven publikálni.

Egyetemi tanári munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, PhD/DLA, vagy a DLA-val egyenértékű művészeti díjak és


41

kitüntetések, habilitációs oklevél, legalább egy középfokú „C” típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány. A főiskolai tanár alkalmazási követelményei:

rendelkezzen legalább hat éves szakmai gyakorlattal, rendelkezzen doktori fokozattal, nemzetközi szinten ismerje és művelje tudományterületét, legyen képes új tantárgyak tartalmának kidolgozására, bevezetésére, előadásainak magas

színtő megtartására, legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi,

tudományos illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelvű előadás tartására, vezessen önálló kutatómunkát és kutatócsoportot,

hazai szakmai körökben tegye elismertté munkáját, rendelkezzen önállóan vagy társszerzőkkel írt jegyzettel, hazai és nemzetközi publikációkkal, előadói is vitakészségű nyelvismeret valamelyik világnyelven.

Főiskolai tanár munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, PhD/DLA, vagy a DLA-val egyenértékű művészeti díjak és kitüntetések, legalább egy középfokú „C” típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány. Az egyetemi docens alkalmazási követelményei:

rendelkezzen legalább hat éves szakmai gyakorlattal, rendelkezzen doktori fokozattal, legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi,

tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson,

nemzetközi szinten ismerje és művelje tudományterületét, legyen alkalmas új tantárgyak programjának kialakítására, előadásainak, gyakorlatainak

megtartására, tananyagainak elkészítésére, rendelkezzen széles körben elismert hazai és nemzetközi publikációs tevékenységgel, előadói és vitakészségű nyelvismeret valamelyik világnyelven.

Egyetemi docensi munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, PhD/DLA, vagy a DLA-val egyenértékű művészeti díjak és kitüntetések, legalább egy középfokú „C” típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány. A főiskolai docens alkalmazási követelményei:

rendelkezzen legalább öt éves szakmai gyakorlattal, melybe a doktoranduszként végzett oktatás/kutatás is beleszámít,

rendelkezzen doktori fokozattal (oklevél, vagy DLA fokozat, vagy DLA fokozattal egyenértékő művészeti díjak, kitüntetések),

rendelkezzen magas színvonalú elméleti és gyakorlati ismeretekkel az oktatott tantárgyból és megfelelő ismeretekkel a kapcsoló tudományterületekről,

legyen képes színvonalas előadások és gyakorlatok rendszeres tartására, legyen alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi, tudományos/művészeti

munkájának irányítására, rendelkezzen igazoltan elismert oktató, kutató vagy kiemelkedő szakmai/művészeti gyakorlati

tevékenységgel, rendelkezzen saját kutatásokat/alkotásokat dokumentáló önálló publikációkkal, saját vagy

társszerzőkkel írt jegyzettel, könyvvel. Az adjunktus alkalmazási követelményei:

rendelkezzen szakterületén legalább négy éves szakmai gyakorlattal, melybe a doktoranduszként végzett oktatás/kutatás is beleszámíthat, és létesítsen doktorjelölti jogviszonyt (igazolt PhD szigorlat), vagy három éves szakmai gyakorlattal és doktori fokozattal,

rendelkezzen az oktatott tananyagot meghaladó ismeretekkel, legalább magyar nyelven megjelent, saját kutatásokat/alkotásokat dokumentáló (önálló, lektorált) publikációkkal,


42

önállóan vagy társszerzővel hazai tudományos konferencián megtartott előadással/hazai és nemzetközi kiállításokon való szerepléssel,

legyen képes színvonalas gyakorlatok és előadások tartására, legalább egy világnyelvből államilag elismert középfokú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga

bizonyítvány. A tanársegéd alkalmazási követelményei:

rendelkezzen a tárgyi kutatáshoz szükséges legalább egyéves szakmai gyakorlattal, amelybe az eredményes tudományos diákköri tevékenység vagy a demonstrátori megbízás is beszámítható,

kezdje meg a doktori képzést, (igazolt doktorandusz hallgatói jogviszony), a graduális szintet meghaladóan ismerje az oktatott tantárgyat, legyen alkalmas gyakorlatok vezetésére, rendelkezzen a tantárgy jellegének megfelelő gyakorlati ismeretekkel, legalább egy világnyelvből államilag elismert középfokú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga

bizonyítvány. A nem oktató vagy kutató munkakörben foglalkoztatottak követelményrendszere: a nem oktató, kutató és tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozóan a szakmai és képesítési követelményeket az SZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszere szabályozza. Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok munkáját ügyvivő-szakértői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik. Az Egyetem működésével összefüggő feladatok ellátására pénzügyi-gazdasági, műszaki-szolgáltató, ügyviteli, kisegítői munkakörök létesíthetők. Az egyetem az óvodapedagógusok, a tanítók és a tanárjelöltek gyakorlati képzésére – saját Alapító Okirat és Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működő - gyakorlóiskolákat és gyakorlóóvodákat tart fenn. Az ott foglalkoztatott közalkalmazottakra külön jogszabályok vonatkoznak. Az egyetem által fenntartott közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, szakma- és oktatástörténeti gyűjtemények/múzeumok) alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételeket a törvényi előírásokon túlmenően külön minisztériumi rendeletek és kormányrendelet szabályozza. Az alkalmazottak esetében az egyes munkakörökhöz kapcsolódó feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák. A differenciáló jövedelemelosztással kapcsolatban ez a Felsőoktatási Törvény alapján a Foglalkoztatási Követelményrendszer rendelkezései szerint valósul meg, a költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével. A differenciáló jövedelemelosztás alapját az oktatási, kutatási és egyéb követelmények maradéktalan teljesítésén túl a minőségi munka és az elvégzett többletteljesítmények jelentik:

előírt minimális oktatási követelmény jelentős túlteljesítése, új alapszakok, illetve mesterszakok szakalapítási és szakindítási engedélyeinek irányítása,

elkészítése, karbantartása, szakfelelősi feladatok ellátása és az adott szakkal kapcsolatos szakmai irányítás, mentorprogram szervezése keretén belül a hátrányos helyzetű hallgatók segítése,

felkészítése, hallgatók tehetséggondozása ill. kibontakozása érdekében szakmai rendezvények

szervezése, hazai és nemzetközi tudományos konferencia szervezése, workshop lebonyolítása, tudományos folyóiratok szerkesztése, szerkesztő bizottságban való részvétel, lektori

tevékenység. Nyugdíjazási gyakorlattal kapcsolatos, hogy a nyugdíjazásra irányuló jognyilatkozatok írásban történnek. A jognyilatkozatok tartalma lehet megállapodáson alapuló közös megegyezéses, vagy felmentésen alapuló. A jelenlegi rendelkezések szerint lehetőség van bizonyos kor elérése után nyugdíj folyósítása mellett is dolgozni. Oktató, kutató és magasan kvalifikált képzettségű közalkalmazott nyugdíjazására jellemzően 65., ill. 62. életév betöltését követően kerül sor. Az alacsonyabb képzettségi igényű munkakörökben gyakoribb azok száma, akik a nyugdíj kiigénylésével egyidejűleg közalkalmazotti jogviszonyukat is megszűntetik.


43

Az alaptevékenység ellátásához szükséges létszám meghatározása céljából foglalkoztatási terv készül kari lebontásban, amely külön foglalkozik az oktató, a kutató és az alkalmazott munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a gyakorló intézmények létszámával. A foglalkoztatási terv kiindulási alapja az alaptevékenység ellátásához szükséges költségvetési támogatás terhére finanszírozott létszám meghatározása. Fontos cél a személyi erőforrásracionalizálása. Az egyetem arra törekszik, hogy növelje a saját oktatóinak részarányát, megőrizve - indokolt számban - a külső előadókat is, akik kapcsolatot tartanak az egyetem és az őket főállásban alkalmazó intézmény között, tudásukkal hiányt pótolnak, új szemléletet honosítanak meg.

3.2.8 Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések Az NYME fontosnak tartja és minden eszközzel támogatja az oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítást elősegítő infrastrukturális, szervezési, humánpolitikai (HR) és kommunikációs fejlesztéseket, intézkedéseket. A belső szolgáltatások folyamatos fejlesztése kulcsfontosságú versenytényező, a képzési színvonal és kínálat mellett a kiegészítő szolgáltatások mennyisége és minősége az, ami döntő módon befolyásolja a felvételizők intézményválasztását és későbbi megmaradását az egyetemen. Az oktatók megtartásában, elégedettségük növelésében is nagy szerepet játszanak az intézmény által kínált belső szolgáltatások. Az IFT eddigi fejezeteiben számos olyan szakmai fejlesztési elképzelést, tervet mutatott be, amelyek megvalósulása közvetlenül vagy közvetve hozzájárul az oktatók, dolgozók munka körülményeinek, életminőségének javulásához. Például az oktatásmenedzsment fejlesztése, az oktatásszervezési szolgáltatások (pl. hálózati szolgáltatások) fejlesztése, a kutatások, fejlesztési programok koordinálásának, menedzselésének megerősítése, a kutatómunka eredményei publikálási lehetőségi körének bővítése az oktatói, kutatói munkát támogatják, és az oktatók, kutatók válláról adminisztrációs és szervezési terheket vesznek le. A különböző ösztönzési, kiválasztási, továbbképzési rendszerek kidolgozásával és bevezetésével átláthatóbb és tervezhetőbb életpálya áll a dolgozók, oktatók előtt, amely közvetve javítja a munkahelyi életminőséget. Ehhez társul az életpálya-tervek megvalósításának támogatása, a hozzá kapcsolódó ösztönzők és juttatások rendszerével. A teljesítményarányosan differenciált javadalmazási formák kialakítása, és az elismerések gyakorlatának bevezetése a munkavégzés körülményeinek világossá, átláthatóvá tételével ugyancsak hozzá járul az életminőség javításához. A minőségirányítási rendszer bevezetése, a szervezeti egységek közötti munkamegosztás tisztázása, a hatáskörök pontosabb telepítése, az adatszolgáltatás és információáramlás rendjének szabályozása átláthatóbb munkakörülményeket teremt. A PR tevékenység, az ügyfélbarát szemlélet megjelenítése az oktatók és dolgozók számára egyaránt kedvezőbb körülményeket jelenthet. Mindezek nemcsak számukra teszik élhetőbbé és barátságosabbá munkahelyüket, de ezen keresztül a hallgatók tanulási körülményei is javulnak. A lehetőségek nyilván korlátozottak, de fontos lenne ezen túl megteremteni a relaxációs tevékenységek állandó és korlátlan hozzáférésének lehetőségét, biciklitárolót, teakonyhát legalább szintenként, higiénikus mellékhelyiséget. Ezen túlmenően szükség lenne a kutatást és az oktatást segítő berendezések, épületek fejlesztésére (laborfelszerelések, tanpálya, tanüzem lőtér).


44

3.3 A TÁMOP 4.2.1./B pályázatában érintett Karok humán erőforrás fejlesztési stratégiája

3.3.1 Erdőmérnöki Kar A Kar jelenlegi 5 alapképzési szakjainak száma (5 nappali és 1 levelező tagozattal, 2010-től kezdődően 4 nappali és 1 levelező BSc ill. egy osztatlan szak) jelenlegi oktatási kapacitás száma összhangban van. A Karon folyó képzések jobb összehangolása kapacitások felszabadulásával járhat. A jelenleg oktatott szakok ismeretanyagának horizontális rendszerezésére alapozva lehetőséget látnak várhatóan kedvező társadalmi fogadtatású szakirányok, illetve szakok létesítésére. A (szak)fejlesztést előkészítő munka irányát egyrészt az erdő-, a természetvédelmi-, a környezet- és a vadgazda mérnök képzés ismeretkörei által kínált lehetőségek, másrészt a természettudományos képzésre és az oktatók jelentős hányada által képviselt biológiai tudományterületre alapozva tűzték ki. Jelentős eredmény az osztatlan, ötéves erdőmérnöki szak akkreditálása és indításának engedélyezése 2010-től. A stratégiai cél helyes volt, fenntartása indokolt. Az osztatlan erdőmérnöki képzés bevezetése után, biztosítani kell az alapképzési szinten végzett hallgatók továbbtanulását. A Karon a 2009-évi indítással előirányzott felsőfokú szakképzések bevezetése elmaradt, elsősorban az új, technikus-BSc-MSc oktatási struktúra kialakulása miatt. 2010-től elsősorban a mesterképzésre épülő szakirányú továbbképzések indítását tervezik: környezetirányítási szakmérnök, alkalmazott környezetvédelmi specialista, alkalmazott környezetvédelmi szakmérnök, környezetirányítási specialista, környezetirányítási szakmérnök. A Kar korábban is támogatta az oktatók ilyen irányú törekvéseit (a UBC Erdészeti Karával együttműködésben összesen 12 oktató vehetett részt 3-3 hónapos kanadai kiküldetésben). Jelenleg 15 tantárgy kerül angol nyelven meghirdetésre, a kínálat folyamatosan bővül. A fő célközönséget a külföldről rövidebb-hosszabb időre idelátogató hallgatók képezik, de a megfelelő nyelvtudással rendelkező magyar hallgatók is szívesen veszik fel ezeket a tárgyakat. Jelenleg a külföldi hllgatók egyik csoportját a Kanada-EU pályázat során hazánkba látogatók adják. 2008-ban 8 hallgató 3 hónapot, 21 hallgató 3 hetet töltött a Karon. Az Erasmus/Socrates programok keretében is érkeznek hallgatók a Karra. A Kar célja az idegen nyelvű kurzusokon résztvevő hallgatók számának növelése, hosszú távon – akár további partner egyetemek bevonásával – egy önálló, angol nyelven folyó és végzettséget is biztosító szak indítása. A University of Georgia vendégoktatója (Prof. Keith Douce) a 2007/2008-as tanév II. félévében előadásokat hirdetett meg az EMK-n. Ennek sikerén felbuzdulva a Kar pályázott a Fulbright egyetemi oktatókat fogadó ösztöndíjra, mivel rövid és hosszú távon egyaránt fontosnak tartja a vendégoktatói rendszer fenntartását. A Kar szakjai esetében érzékelhető, hogy a BSc-MSc bontás eredményeként a végzős alapszakos hallgatók oklevelük birtokában elsősorban a munkahely-szerzést preferálják, további mesterszintű tanulmányaikat elsősorban levelező tagozaton tervezik. Kisebb számaránnyal, de tapasztalható, hogy végzett alapszakos hallgatóik más intézmények mesterképzési szakjait preferálják, illetve a Kar szakjain nagyobb arányban jelennek meg a más egyetemeken végzett hallgatók. A kar nehéz anyagi helyzete miatt, a vendégelőadók száma csökkent. Arra törekedtek, hogy a vendégelőadók csak olyan speciális ismereteket, szakmai tárgyakat oktassanak, amelyekre nincs helyi oktató. Az általános szakmai ismeretek és alapozó tárgyak oktatását célszerű saját oktatóval megoldani. Ugyanakkor a jövőben sem kívánnak lemondani a vendégelőadók által nyújtott szakmai tapasztalat és kapcsolat hasznosításáról.


45

A humánpolitika másik igen fontos eleme - figyelembe véve a jövőbeni kihívásokat - az oktatók és egyéb dolgozók szakmai felkészültségének és nyelvtudásának növelése. Az oktatók és kutatók esetén a szakmai felkészültség növelésének legfontosabb területe a megfelelő kutatómunka folytatása. Kedvező, hogy az oktatók és kutatók nagy része tudományos fokozattal (PhD.) rendelkezik. Ma már alapvető elvárásként kell megfogalmazniuk az oktatókkal és a kutatókkal szemben a PhD. fokozat megszerzését. Az elmúlt három évben a kar 16 oktatója, illetve kutatója szerzett PhD. fokozatot. Dinamikusan nőtt a karon a habilitált doktorok száma, ami az oktatók több éves magas színvonalú oktató és kutatómunkáját tükrözi. Örvendetes, hogy az elmúlt időszakban két oktató szerezte meg az MTA doktora címet. A jövőben is támogatni kívánják a cím megszerzésre törekvő oktatók munkáját, mivel ez alapvető feltétele az egyetemek közötti felsőoktatási versenyben való részvételüknek és a Doktori Iskolák fennmaradásának. A felsőoktatási intézményekkel szembeni elvárásoknak megfelelőn a kar oktatóinak nagy része egyetemi tanár vagy egyetemi docens. Az egyetemi tanári kinevezés feltételeit a Magyar Akkreditációs Bizottság az elmúlt időszakban megszigorította, így csak a magas mércének megfelelő oktatók előrelépésére van lehetőség. Az egyetemi docensi kinevezés feltételeinek (meglévő PhD. cím és öt éves szakmai gyakorlat) teljesítése viszonylag könnyűvé vált. Mivel egy rövid szakmai munka után lehetőség volt a kinevezésre és az egyetemi docensi valamint az egyetemi tanári kinevezés feltételei nagyon távol álltak egymástól, a docensi cím elnyerése után oktatóik motivációja az előrelépésre gyakorlatilag megszűnt. A fenti ellentmondás kiküszöbölése érdekében, az Erdőmérnöki Kar vezetősége kezdeményezte – egy átmeneti időszak után – az egyetemi docensi kinevezés feltételeinek szigorítását, amit a Kari Tanács elfogadott. A szigorítással további munkára kívánják ösztönözni a frissen PhD címet szerzett oktatókat. A karon jelentős számú tanszéki, illetve intézeti mérnök dolgozik. A jelenlegi finanszírozási rendszer mellett, ez mind a kar, mind a dolgozó számára kedvezőtlen beosztás, mivel a kar jelentős támogatástól esik el, míg a dolgozó bére alacsony. A jövőben elő kívánják segíteni, hogy az oktatáson, illetve kutatáson foglalkoztatottak lehetőleg oktatói (egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus), illetve kutatói (tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs) beosztásban kerüljenek foglalkoztatásra. Ennek alapvető feltétele a megfelelő nyelvtudás, és tudományos munka. Az oktatást és a kutatást segítő dolgozókkal szemben is egyre növekednek az elvárások. Ma már általános követelmény a magas szintű számítástechnikai ismeretek megléte és az idegen nyelvtudás. A Kar anyagi lehetőségeinek megfelelően támogatni kell a dolgozók továbbképzését, mivel az oktatásban és kutatásban dolgozó kisegítő munkaerővel szembeni elvárások is nőnek. Csak megfelelően képzett segítőkkel végezhető magas szintű oktatás és kutatás. A nemzetközi felsőoktatási versenyben egyre fontosabbá válik a dolgozók, elsősorban az oktatók idegen nyelv (kiemelten angol) tudása. Kiemelendő, hogy az elmúlt időszakban több tantárgy oktatását kezdték meg idegen nyelven. Ezzel két célt kívánnak elérni, egyrészt az idegen nyelven oktatók megfelelő tapasztalatot tudnak szerezni, másrészt fel tudnak készülni a jövőbeni idegen nyelvű képzésekre. Az idegen nyelvű órák, különösen a növekvő számú külföldi vendéghallgatók miatt, egyre nagyobb jelentőségűek. A jövőben tovább kívánjuk ösztönözni a dolgozók idegen nyelvi képzését.

3.3.2 Faipari Mérnöki Kar A kar humán erőforrás fejlesztési stratégiája két fő területre koncentrál. Egyrészt a versenyképes, minőségi és költség-hatékony oktatás érdekében: 1. 2008 augusztusában a kar átadta a Szakmai Tanárképző Intézetet részben az Apáczai Csere

János Karnak, részben a Benedek Elek Pedagógiai Karnak. Ezzel jelentősen változott a kar dolgozóinak és hallgatóinak aránya, tisztult a képzési profil, csökkent az egyetem karai közti redundancia. Ugyanakkor az átadással pozitívan módosult az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók aránya, ami a normatív támogatás fajlagos növekedését eredményezte. Ugyanekkor adták át a testnevelés oktatást is BPK-nak.


46

2. A 2009/2010-es tanévtől a kar szünetelteti a könnyűipari mérnök BSc képzést az alacsony hallgatói létszám miatt, és a szakterület iránt érdeklődő hallgatóknak főmodul formájában biztosítanak lehetőséget a faipari mérnök BSc keretein belül. Ezáltal csökkentették az oktatási költségeket. A könnyűipari MSc képzésben 3 korábbi szakirány összevonásával egy papír-feldolgozási szakirány jött létre, amely – a remények szerint – a papír-, a csomagoló- és a nyomdaipar hármassal vonzóbb képzési ajánlatot jelent.

3. 2009. évtől összevonásra kerültek a szombathelyi SEK TMK és a saját ipari termék és formatervező szakok. Az első két évben a képzés Sopronban zajlik, majd szakirány (modul) szinten az 5. félévtől Sopron és Szombathely között elágazik. Ily módon a képzés költséghatékonyabbá vált és a kétirányú kimenet megmaradt. A BSc-ben megtett lépést az MSc-s szakindítás során is megmaradt, így lehetővé vált a SEK számára az MSc képzésben való részvétel, megvalósul a karközi együttműködés, és nő a képzés költséghatékonysága.

4. 2009 tavaszán a kar megpályázta a zalaegerszegi mechatronikai képzés BME-től való átvételét. A képzést akkreditálták és az oktatás 2010-ben 36 hallgatóval elindult. A zalaegerszegi mechatronikai képzés erősíti a Kar regionális műszaki felsőoktatási szerepét, módot ad további zalaegerszegi

műszaki képzések indítására, az oktatási normatív bevételek növelésére, a mechatronikai képzés visszahat a faipari képzés mechatronikai hátterének erősítésére, a zalaegerszegi középiskolai közvetlen kapcsolódás lehetősége kiszélesíti a hallgatói

utánpótlási hátteret a régió faiparban is meghatározó, gyorsan fejlődő városára, térségére, lehetőséget teremt a mechatronikai területen széleskörű innovációs együttműködésre.

5. 2009. és 2010 folyamán jelentős tantervreformot hajtottak végre, amelynek célja: szerkezeti oldalról a tantervi háló racionalizálása (pl. tárgyi redundanciák megszüntetés,

bizonyos tárgyak összevonása, stb.), a külső óraadók számának minimalizálása, tartalmi oldalról a korábbi alapképzés minőségének megőrzése, míg a hallgatók motiváltságának erősítése érdekében a természettudományos tárgyakra való

felkészítés erősítése, a képzési idő alatti oktatási terhek egyenletesebbé tétele, az önálló hallgatói tevékenység erősítése, a kötelező gyakorlati oktatás bevezetése, valamint a szakterületi kérdések korai felvetése („outside-in” megközelítés).

6. Folyamatban lévő oktatásfejlesztéseik további célkitűzése, hogy mind a 3 képzési területen (műszaki, művészeti és informatikai) és 8 képzési szakon (faipari, ipari termék- és formatervező, mechatronikai, könnyűipari, építőművész, formatervező (művész), tervezőgrafikus, gazdasági informatikus) biztosítsák a hallgatók számára a (rész)képzésben és a közös projektekben való részvételt. Ezzel kívánják elősegíteni az átgondoltabb szakterület választást és növelni a végzettek elhelyezkedési esélyeit.

7. Az MSc képzéseiben a tanterv módosításával egyrészt lehetővé vált a mindkét félévben való indulás, ezzel a kreditrendszerben nem

mintatanterv szerint végzők is azonnali egyetemi folytatást találhatnak, másrészt olyan vonzó szakokat (pl. a faipari mérnöki szakon faszerkezet modul tervezői és

szakértői jogosultság megalapozásával) jöttek létre, amelyek a ma országosan nem túl népszerű mesterképzések között az FMK-s képzéseket felértékelhetik.

A végrehajtott változások eredményeként a megmaradt területeken 2 év alatt 50%-kal növelte a felvett hallgatók számát, miközben a költségtérítéses hallgatók aránya 1/4-ről 1/6-ra csökkent. A Kar elmúlt években benyújtott szakindítási kérelmeit akkreditálta a MAB. Az EMK-val és a MÉK-kel közösen energetikai BSc szak indítását tervezik. Jelenleg folyamatban van a művészeti mesterképzéseik akkreditálása. Művészképzésük országos sikereinek, valamint az egyetemi feltételek fejlesztésének eredményeként a minisztérium a korábbi 24 fős (valóságban 30-35 állami finanszírozású felvettet jelentő) művészeti keretszámot ez évtől 40-re emelte, ezt a létszámot hiánytalanul be is töltötték. 1-2 éven belül tervezik még egy művészeti menedzser posztgraduális szak beindítását. A humán erőforrás-fejlesztés másik fő komponensét a PhD és az oktatói követelményrendszer szigorítása segíti, amelyek egységes rendszert alkotva világos életpályamodellt határoznak meg az egyetemi tanári követelményrendszerből levezetve, azzal összhangot teremtve. A követelmények felértékelik a publikációs eredményességet, miközben értékelik mindazokat a teljesítményeket is, amelyek hazai és nemzetközi elismertségben (idegen nyelvű és magyar oktatási


47

eredményesség, innovációs eredmények, nemzetközi szakmai szervezetekben betöltött szerep, nemzetközi és hazai projektek) kulcsszerepet játszanak.

3.3.3 Geoinformatikai Kar A Kar folytatja a kétlépcsős, lineáris képzés bővítését, a képzési szerkezet modernizálását, piaci körülményekhez történő illesztését. A szakokon biztosítani kívánják az MSc kimenetet az NymE társkarok bevonásával. Pozitívum, hogy a földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szakra épülve a birtokrendező szakon 2009 őszén elindult a mesterképzés is. Erőfeszítéseket tesznek az Ingatlan-nyilvántartó szervező szak és a Települési ingatlangazdálkodó MSc szak alapítása érdekében. Négy új szakirányú továbbképzési szak indítását tervezik 2010-ben. A Kar Tanácsadó Testületére és a piaci szereplőkre alapozva igényelemzést végeznek és átvizsgálják a tantárgyak közötti kapcsolatokat. A tantárgyak tartalmi felülvizsgálata után új jegyzeteket írnak. Tervet készítettek a teljes tananyag digitális feldolgozására, amihez pályázati támogatást nyertek. A gyakorlati képzés eddigi színvonalának megőrzése mellett, az MSc kimenetre készülő hallgatóknak magas színvonalú elméleti képzést biztosítanak. Feladatok:

Erősíteni kell a hallgatóknak a Kar munkájában való szerepvállalását. Törekedni kell a TDK tevékenység erősítésére, a szakdolgozatok színvonalának fokozására, Külön figyelmet kell fordítani az ingatlan-nyilvántartási, jogi és szervezési tantárgyak oktatói

karának megerősítésére, Támogatni kell az FVM FTF Oktatási Stratégiájának gyakorlati megvalósítását. Biztosítani kell a folyamatos szakmai továbbképzést a szakma és környezete számára. Tanulmányozni és alkalmazni kell a továbbképzés legváltozatosabb formáit az egynapos

szemináriumoktól a kétéves szakmérnöki képzésekig, Folyamatosan frissíteni kell a továbbképzési kínálatot. Módszertanilag már döntően a

távoktatást alkalmazzák, ehhez oktatási portált működtetnek, amelyen a tananyag évenként kerül frissítésre,

Az új módszerek feltételezik a megfelelően kiépített információs- kommunikációs rendszereket, a kellő számú oktatási eszközt, valamint az alkalmazásukra felkészült oktatókat. A technikai feltételeket részben megteremtették a különböző pályázatokon a, projektekben nyert források adekvát felhasználásával,

Az oktatók továbbképzését folyamatosan biztosítani kell a korszerű technikák, technológiák megismerése érdekében.

Tervek:

Az Igazgatásszervezői szak akkreditálásának elutasítása, a következő években a kiesett évfolyamok utáni folyamatosan növekvő bevétel kiesés vészesen veszélyezteti a Kar önfenntartási képességét. Ezt természetesen részben ellensúlyozhatja az új Birtokrendező MSc szak. Tervezik egy új alapképzési szak, egy új mesterszak és egy szakirányú továbbképzési szak létesítését, ugyanis a felsőoktatási spektrumban jelenleg nincs más, az ingatlan jog és az ingatlan fejlesztés területére koncentráló szakmaorientált képzés.

Az előző kezdeményezést általánosítva, fontos a szakmában és a földügyi igazgatásban végbemenő folyamatok hatásának feltárása, és a szükséges proaktív intézkedések meghozása. Ennek megfelelően a felnőttképzési és a szakirányú továbbképzési igények feltárása és megválaszolása. Az oktatási piac szélesítése a földmérést, földrendezést és ingatlan-nyilvántartást alkalmazók irányába; az érintett oktatási célcsoportok változó igényeinek feltárása.

Az induló Birtokrendező mérnök mesterképzés tananyag ellátottságának és egyéb infrastrukturális feltételeinek biztosítása különös figyelmet igényel. Ugyancsak lényeges a felvételi propaganda (PR tevékenység) javítása, a kari honlap jobb kihasználása tevékenységünk bemutatására, a jelentkezők érdeklődésének felkeltésére.

Erősíteni kell a témába illő kutatási projektekben való részvételt. A földértékelés, földvédelem, ingatlanmenedzsmenttel kapcsolatos továbbképzések anyagát hasznosítani kell a nappali oktatásban.


48

3.3.4 Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar A Karon a hagyományos, osztatlan képzési rendszerben 2011-ig megszűnik a képzés. A Kar célja a BSc és az MSc szakok számának kismértékű növelése. A 2013-ban egy-egy újabb BSc és MSc szak indítását tervezik. Jelentősebb növekedést a felsőfokú szakképzésben terveznek. A 2009/2010. tanévben 4 felsőfokú szakképzéssel rendelkeztek, amelyet 2013-ig további 2 felsőfokú szakképzési szak indításával kívánnak bővíteni. A posztgraduális képzésben 2013-ig 1 újabb szakmérnöki képzést indítanak. Az MSc képzésben tanuló hallgatók létszámának további növekedését várják az újabb szakok beindításától. Nappali és levelező tagozaton 2013-ig az államilag finanszírozott hallgatói létszám kismértékű növekedésével számolnak. Jelentősebb államilag finanszírozott hallgatói létszámnövekedést a felsőfokú szakképzéssel tudnak biztosítani. Fontos célkitűzéseik közé tartozik a hallgatói mobilitás növelése, a Karon és az Egyetemen rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával. Képzéseiket úgy építették fel, hogy minden BSc képzéshez kapcsolódjon MSc kimenet, illetve más karokról és intézményekből is képesek legyenek hallgatókat fogadni. Karok közötti együttműködéssel megvalósuló képzések: két BSc szak kialakítása folyamatban van, egy az FMK-val, egy a KTK-val, továbbá egy felsőfokú szakképzés szintén a KTK-val. Az élethosszig tartó tanulás programjának bővítése érdekében tovább folytatják a már eddig is sikeres szakirányú továbbképzéseiket, illetve újakkal bővítik a kínálatot. OKJ-s képzéseket szerveznek, amelyek a Karon eddig is oktatott diszciplínák anyagának felhasználásával piacképes formában kínálnak olyan szakismereteket, amelyek az iskolarendszerű képzésektől függetlenül is értéket jelentenek az emberek számára, és ezért hajlandóak azokat költségtérítéses képzések formájában is megszerezni. Képzéseik kialakításában a környezetérzékenységet, illetve annak érvényre juttatását különösen fontos feladatuknak tartják. Terveikben szerepel, hogy a felsőfokú szakképzésben 2013-ig 80 fővel növeljék az államilag finanszírozott nappali hallgatói létszámot. Az utóbbi évek statisztikája szerint a levelező tagozaton tanuló hallgatói létszám folyamatosan emelkedik, ezzel a tendenciával számolnak a jövőben is mind a BSc, mind az MSc szakokon. Az igényeknek megfelelően a levelező tagozaton fokozatosan bevezetik a hétvégi képzést. A Kar feladatának tekintik a nyelvvizsgát szerzett hallgatók arányának növelését. Ennek érdekében egy megyei nyelviskolával együttműködve a Karon történő nyelvvizsga lehetőség megteremtésén dolgoznak. Számolnak a külföldi, elsősorban felvidéki hallgatók létszámának növekedésével is. A felvidéki hallgatók hazai környezetbe történő jobb beilleszkedése érdekében bevezetik a szlovák szakmai nyelv szabadon választható tárgyként történő oktatását. Az oktatás színvonalának növelése érdekében egyre nagyobb teret biztosítanak a gyakorlati képzésnek. Ennek érdekében több termelő egységgel kötöttek együttműködési, illetve társtanszéki szerződést. Így biztosítani tudják, hogy a különböző termelő egységek kiváló szakemberei rendszeresen részt vegyenek hallgatóik gyakorlati és elméleti képzésében. A Karon már eddig is jól működő mintagazdasági hálózat további fejlesztési lehetőséget biztosít egy korszerűbb oktatás megvalósításához. A gyakorlati képzési bázisok bekapcsolásával a költségeket is csökkenteni tudják.


49

Az oktatás módszertanát az elkövetkező időszakban jelentősen mértékben fejlesztik. Oktatási eszközei egy része elavult, ezeket pályázatokból is egyéb forrásból kívánják pótolni, illetve bővíteni. A Karon két Doktori Iskola működik: az Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola öt programmal, és a “Precíziós növénytermesztési módszerek” Alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola, három programmal. Rövid- és középtávú célkitűzés az államilag finanszírozott ösztöndíjas doktoranduszi keret (9 fő) maradéktalan kitöltése. Fontosnak tartják a költségtérítéses (esti) képzésben részt vevők arányának növelését oly mértékben, hogy a doktoranduszi létszámnak legalább felét ők tegyék ki. A 2010 júliusában esedékes felvételi vizsgán még nem számít a Kar jelentősebb létszám-változásra, 2011-ben viszont gondot okozhat, hogy már nem lesz végzős évfolyam a hagyományos egyetemi képzésben, és az MSc-képzés még nem fog jelentős számú potenciális doktorandusz-jelöltet biztosítani. Ezért a doktori képzés területén is fokozni kívánják a PR-tevékenységet az “átmeneti” év(ek)ben.

3.3.5 Természettudományi Kar A Kar alapképzési szakjai a gazdasági, a műszaki és a természettudományi képzési területek között oszlanak meg. Jelenleg 8 alapképzési szakon folyik képzés: biológia, fizika, földrajz, gazdálkodás és menedzsment, ipari termék és formatervező, kémia, környezettan, műszaki menedzser. A két képzési helyszínen eltérő irányultságú képzés folyik, a szombathelyi képzés iránya az egészségipar. Intézményi oktatási kooperáció keretében a két Kar megegyezett az egy helyen történő indításban oly módon, hogy az V. félévtől a hallgatók választhatják a TTK által kínált egészségiparos szakirányt is. Ezáltal:

markánsan megkülönböztethetővé teszik a két képzési hely szakmai profilját, elősegítik a két képzési hely rendelkezésére álló személyi és infrastrukturális– erőforrások

ésszerűbb kihasználását, illetve az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetését, növelik a kínálatot és a hallgatói mobilitást (az egyéni tantervi rugalmasságot).

Tervezett intézkedések rövidtávra: az alapképzési szakokon órarendi sávok alkalmazása a nyelvtanulás és a tanári szakirányú képzések segítése érdekében. Várt eredmény több sikeresen nyelvvizsgázó hallgató, a fő és mellékszakos órák közötti átfedések megszűnése. További alapképzési szakok indítását nem tervezik, de tekintettel arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelt területként kezeli a természettudományos felkészültséggel rendelkező szakemberek számának, arányának növelését, indokoltnak tartják, hogy ebben a nemzeti programban a Kar is részt vegyen a meglévő alapképzések fejlesztésével. A központi programtámogatás hatására várható, hogy megnövekszik a természettudományi képzések iránti érdeklődés. A matematika, fizika, kémia alapszakok fejlesztését, mesterképzések indítását az NymE más karaival (EMK, KTK, MÉK) együttműködve tervezik. Jelenlegi mesterképzéseik: geográfus diszciplináris MSc (2009/2010-es tanévben indult először). Tanár MA szakjaik: földrajztanár, környezettan tanár, technikatanár (levelezős képzésben 2008/2009-es tanévben indultak először, nappalis képzésben a 2009/2010-es tanévben. A biológiatanári MA képzés 2009 szeptemberében kapta meg az indítási engedélyt. Tervezett intézkedés rövidtávra: biológiatanári MA indítása 2010 szeptemberében. Várt eredmény: a képzés működésével a hallgató létszám emelkedik. Tervezett intézkedés középtávra: fizikatanár mesterszak kidolgozása, akkreditációja 3 éven belül. Várt eredmény: a képzés működésével a hallgató létszám emelkedik.


50

A Kar az alapszakokhoz kötődően és a piaci igényeket figyelembe véve alakította ki a felsőfokú szakképzési kínálatát. Az új és kifutó képzések listáját befolyásolta még a szakképzés területén folyó modulrendszerre történő átállás. Ennek következtében a jelenlegi kínálat: web-programozó, általános rendszergazda, informatikai statisztikus és gazdasági tervező, műszaki informatikai mérnökasszisztens (ELÁG), idegenforgalmi szakmenedzser (ELÁG), terméktervező műszaki menedzserasszisztens (ELÁG). 4 újabb felsőfokú szakképzés indítását kezdeményezték, ezek közül 3 szakot indítottak a 2009/2010-es tanévben. 1 szakképzést a MÉK adott be (hulladékgazdálkodási technológus, ELÁG) a karok közötti kooperációnak köszönhetően. A TTK mint szombathelyi képzési helyszín jelenik meg. Tervezett intézkedések rövidtávra: Tervezik a web-programozó, általános rendszergazda és műszaki informatikai mérnökasszisztens székhelyen kívüli indítását is. Ezeket a képzéseket a budapesti Európa 2000 Közgazdasági, Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola oktatói humán erőforrására és infrastruktúrájára építve kívánják lebonyolítani 2010 szeptemberétől. Tervezett intézkedések középtávra: gazdaság-, és pénzügy-matematikai szaktanácsadó szakképesítés alapítása 3 éven belül. A Kar együttműködési megállapodást kötött a Vas Megyei Önkormányzattal, melynek keretében az Önkormányzat biztosítja a Karnak a Vas Megyei Térinformatikai Rendszer használatát, a Kar pedig lehetővé teszi az Önkormányzatnak a TIOP pályázat fejlesztése nyomán megvalósuló laboratóriumok információs rendszereinek használatát. Az Önkormányzat a Vasi TISZK információs rendszerén keresztül kiközvetíti a Kar különböző képzéseit. Együttműködési megállapodást kötöttek a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházzal is az ipari termék- és formatervező mérnök és a biológia alapképzési szak speciális gyakorlati és laborhátterének biztosítása érdekében. 2010 tavaszán együttműködési keretmegállapodást kötött NymE és Büki Gyógyfürdő Zrt., amely több kart és a felsőfokú szakképzést is érint. Keresik a gyors átképzést biztosító szakirányú továbbképzések, és a rövid időtartamú tanfolyami képzések lehetőségeit. Ezekben a képzésekben nagyon fontos szerepe van a felmerülő igény minél gyorsabb kielégítésének. Felismerték, hogy ez másfajta beiskolázási és marketingstratégiát, ill. oktatási módszereket kíván, mint a graduális képzés (tananyag, gyakorlat stb.). Tervezett intézkedés középtávra: szakirányú továbbképzések és tanfolyamok indítása 3 éven belül. Várt eredmény: a Kar képzési kompetenciája növekedése és több hallgató. A gazdasági (gazdálkodási és menedzsment) és műszaki (műszaki menedzser, ipari termék- és formatervező mérnöki) képzési területhez tartozó alapképzési szakok esetében a régió gazdaságának és iparának igényeit figyelembe véve határozzák meg a fejlesztési irányokat. A választható szakirányok tervezésének egyik legfontosabb eleme, hogy összhangban legyen a felsőfokú szakképzések modernizációs tendenciáival. Az egyesülés után megtették az első lépéseket a nemzetközi képzési kapcsolatok bővítése terén is, kínai, orosz és török hallgatók számára kínáltak kurzusokat. A következő években a doktori és idegen nyelvi képzésre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a Kar képzési szerkezetében. SLC (Science Learning Center) létrehozása. A Science Learning Center a középiskolás diákok, a “potenciális vásárlók” számára fog lehetőséget nyújtani a karon folyó tudományos életbe való bekapcsolódásra, a kutatási projektjeik megismerésére és az ezekbe történő integráció elősegítésére, továbbá munkájuk nyomon követésére.


51

A SLC szolgáltatásait felajánlva családsegítő, gyermekjóléti szolgálatokon keresztül hátrányos helyzetű, rászoruló családoknak (pl. korrepetálás, vagy ingyenes számítógépterem használat stb.) is segítséget nyújt. A SLC finanszírozását teljes egészében pályázati/EU-s pénzekből kívánják megoldani, mivel céljai, törekvései tökéletesen egybevágnak az Oktatási Minisztérium által az Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározottakkal és az EU természettudományos kultúrpolitikájával. Várt eredmény: a Kar képzéseinek és kutatásainak ismertsége növekszik, s így több hallgató jelentkezik a karra. Határidő: 3 éven belül. Földtudományi Doktori Iskola alapítását tervezik. A DI személyi feltételeinek előkészítése jó ütemben halad.


52

4 Mellékletek

4.1 Hagyományos képzések kifutó rendszerben Sor-szám

Kar A 2008/2009. tanév végén megszűnt képzések Képzési szint

1. FMK okleveles faipari mérnöki

egyetemi szintű 2. FMK okleveles könnyűipari mérnök

3. KTK gazdálkodási

4. AK tanító-gyógypedagógia

főiskolai szintű

5. GEO Ingatlan-nyilvántartási szervező szak

6. MNSK ének – zene – karvezetés

7. MNSK ének – zene – egyházzene

8. MNSK rajz (egyszak)

9. MNSK testnevelő-tanár (4 éves)

10. TTK környezetvédelem tanár

Szakirányú továbbképzés

1. BTK társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács szakirányú

továbbképzés

2. KTK jogász-közgazdász

3. MNSK egészségfejlesztő mentálhigiénikus

Felsőfokú szakképzés

1. BPK ügyviteli szakügyintéző

felsőfokú szakképzés

2. BTK intézményi kommunikátor

3. KTK pénzügyi szakügyintéző

4. KTK számviteli szakügyintéző

5. TTK gazdálkodási menedzserasszisztens

24. SZ. TÁBLÁZAT HAGYOMÁNYOS KÉPZÉSEK KIFUTÓ RENDSZERBEN FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYME


53

4.2 Alapképzési szakok (BA/BSc)

Sor-sz.

Felelős*meghirdető kar

Meghirdető/közreműködő kar

Alapképzés Félév

Szint

MAB határozatszám

Képzési terület

Képzési ág

1.

AK

MNSK

andragógia (művelődésszervező; felnőttképzési szervező; munkavállalási tanácsadó szakirány)

6

BA

2005/8/III/2/26.

bölcsészet- tudomány

pedagógia és pszichológia

AK

andragógia (művelődésszervező; felnőttképzési szervező; munkavállalási tanácsadó; személyügyi szervező szakirány)

19.857-7/2005. (OM engedély) 2005/8/III/3/2.

2. MÉK állattenyésztő mérnöki 7 BSc 2004/7/VI/2. agrár mezőgazdasági

3. BTK anglisztika (szakirány: angol) 6 Ba 19913-17/2005. (OM engedély) 2005/8/III/2/114.

bölcsészet-tudomány

modern filológia

4. TTK biológia (szakirány: tanári; akadémiai)

6 BSc 2005/10/VII/2/11.

természet- tudomány

élő természet tudomány

5. BPK csecsemő- és kisgyermeknevelő

6 BA 2009/6/XI/6. pedagógus képzés

óvodapedagógus, tanító

6. MÉK élelmiszermérnöki 7 BSc 2004/7/VI/8. agrár élelmiszer- és kertészmérnöki

7. MNSK ének-zene (szakirányok: karvezetés, egyházzene)

6 BA 2006/7/IX/1/24. művészet- közvetítés

zenekultúra

8. FMK építőművészet 6 BA 2006/8/X/45. művészet építőművészet

9. EMK erdőmérnöki 7 BSc 2005/6/IX/2/15. agrár erdőmérnöki

10. FMK

faipari mérnöki (akadémiai, technológia és üzemfenntartás, faipari informatika, marketing és menedzsment, bútoripari, *papír- és csomagolásipari)

7 BSc 2005/7/IX/2/11. műszaki anyag-, fa- ás könnyűipari mérnöki

11. TTK fizika (tanár, csillagász) 6 BSc 2006/3/VIII/2/1.2005/7/IX/2/5.

természet- tudomány

élettelen természet-tudomány

12. FMK

formatervezés (szakirányok: bútor-termék formatervező, csomagolás-grafikai formatervező, 3 D tárgytervező (üveg-kerámia) formatervező)

6 BA 2006/8/X/83. művészet iparművészet

13. GEO

földmérő és földrendező mérnöki (geoinformatika, földrendező, ingatlan-kataszteri)

7 BSc 2004/8/VIII/57. agrár agrár műszaki

14. TTK

földrajz (szakirányok: akadémiai (MSc alapozó) szakinformatika, tanári, település- és területfejlesztés, *országjárás vezető)

6 BSc 2005/7/IX/2/35. természet- tudomány

föld- és földrajz-tudományi


54

Sor-sz.




Szint

MAB határozatszám

Képzési terület

Képzési ág

15.

KTK

TTK gazdálkodási és menedzsment (szakirány: település- és régiómenedzsment; logisztika)

7

BA

2005/10/VII/2/24.

gazdaság-tudományok

üzleti

KTK*

gazdálkodási és menedzsment (szakirány: üzleti információs rendszerek, közszektor menedzsment, üzleti gazdaságtan, marketing, pénzügy, projektvezetés, integrált menedzsment)

2005/6/X/2/66.

KTK

gazdálkodási és menedzsment német nyelvű (szakirány: üzleti információs rendszerek, közszektor menedzsment, üzleti gazdaságtan, marketing, pénzügy, projektvezetés, integrált menedzsment)

2005/6/X/2/66.

16. MÉK gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

7 BSc 2005/7/IX/2/25. agrár

gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki

17. FMK gazdaságinformatikus (szakirány: non-profit, üzleti, akadémiai)

7 BSc 2004/8/VIII/93. informatika informatikai

18. BTK germanisztika (szakirány: német)

6 BA 2005/8/III/2/153-bölcsészet tudomány

modern filológia

19. AK gyógypedagógia - tanulásban akadályozottak pedagógiája

8 BA 14.579-8/2005. OM engedély 2005/8/III/2/186.

pedagógusképzés

gyógypedagógia

20. GEO igazgatásszervező (ingatlan-nyilvántartói)

6 BA OM engedély jogi és igazgatási

igazgatási

21. BTK

informatikus könyvtáros (nyilvános és iskolai könyvtári; információbróker- és menedzsment szakirány)

6 BA 2005/8/III/2/164.társadalom-tudomány

társadalom-ismeret

22. FMK

TTK

ipari termék- és formatervező mérnöki (szakirányok: termékmenedzsment, tervezés és alkalmazástechnika)

7 BSc

2005/7/IX/2/15.

műszaki

építészmérnök, ipari termék- és formatervező mérnök

FMK

ipari termék- és formatervező mérnöki (szakirányok: akadémiai, terméktervező, bútortervező, termékmenedzsment)

2005/6/VIII/2/22.

23. KTK

kereskedelem és marketing (piackutatás, termékfejlesztés, marketingkommunikáció, kereskedelmi marketing, marketingkutatás, termék- és szolgáltatásfejlesztés)

7 BA 2005/8/III/2/80. gazdaság-tudományok

üzleti

24. TTK kémia (szakirány: tanári) 6 BSc 2005/10/VII/2/5. természet-tudomány

élettelen természet-tudomány

25. MNSK képi ábrázolás (szakirányok: festő, díszítő festő, képgrafika)

6 BA 2006/8/X/57. művészet-közvetítés

vizuális kultúra


55

Sor-sz.




Szint

MAB határozatszám

Képzési terület

Képzési ág

26. MNSK

kézműves (szakirányok: bőrművesség, szövő-textilművesség, festett-nyomott textilművesség, nemszőtt-nemezelt textilművesség, papírművesség, kerámia)

6 BA 2006/9/XV/30. művészet-közvetítés

vizuális kultúra

27. BTK

kommunikáció és médiatudomány (szakirány: szervezeti kommunikáció-PR, újságírás)

6 BA 2005/7/IX/2/105.

társadalom-tudomány

társadalom-ismeret

28. FMK

könnyűipari mérnöki (szakirány: akadémiai, papírfeldolgozó és csomagolástechnológus, nyomdaipari) *2009-től csak szakirányként indul.

7 BSc 2005/7/IX/2/12. műszaki anyag-, fa- ás könnyűipari mérnöki

29. MÉK

környezetgazdálkodási agrármérnöki (szakirányok: hulladékgazdálkodás, környezet-menedzsment, környezettechnika)

7 BSc 2005/7/IX/2/30. agrár

környezet-gazdálkodási és természetvédelmi mérnöki

30. EMK környezetmérnöki (szakirány: akadémiai, természetvédelmi, területfejlesztési és- rendezési)

7 BSc 2004/7/VI/14. műszaki

bio-, környezet- és vegyészmérnöki

31.

EMK

TTK környezettan (szakirány: tanári; technikai)

6

BSc

2005/10/VII/2/10.

természet-tudomány

környezet-tudomány

EMK

környezettan (szakirány: környezetkutató felkészítő/akadémiai/, környezettan x-szakos tanár)

2005/7/IX/2/37.

32. KTK

közszolgálati (közszolgálati menedzser, európai közszolgálati szervező, közszolgálati szakpolitikai vezető, állami pénzügyi menedzser)

6 BA 2005/6/X/2/135. gazdaság-tudományok

közgazdasági

33. BTK magyar (finnugor; nyelvmentor szakirány)

6 BA 2005/8/III/2/130.bölcsészet-tudomány

magyar

34. TTK matematika 6 BSc

23485-1/2009. OKM (2005/8/III/2/1. 2 év 2008/9/X/4.)

természet-tudomány

matematika-tudomány

35. FMK mechatronikai mérnöki (Zalaegerszeg)

7 BSc 2009/7/XII/12. műszaki

gépész-, közlekedési-, mechatronikai mérnöki

36. MÉK

mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (szakirányok: erdészeti gépesítés, termékfeldolgozás)

7 BSc 2006/7/IX/1/34. (2 év)

agrár agrár műszaki

37. MÉK mezőgazdasági mérnöki 7 BSc 2004/8/VIII/68. agrár mezőgazdasági

38. BPK MÉK EMK

mezőgazdasági szakoktató (szakirány: mezőgazdasági, mezőgazdasági gépészeti, élelmiszeripari, erdészeti, kertészeti)

7 BSc 2005/10/VII/2/32.

agrár mezőgazdasági

39. TTK műszaki menedzser 7 BSc 2006/3/VIII/2/12. (HIA) 3 évre

műszaki műszaki menedzser, szakoktató


56

Sor-sz.




Szint

MAB határozatszám

Képzési terület

Képzési ág

40. BPK EMK, FMK

műszaki szakoktató (szakirányok: faipari, könnyűipari, informatikai, környezetvédelmi)

7 BSc 2006/6/X/4/8 műszaki műszaki menedzser, szakoktató

41. KTK

nemzetközi gazdálkodás (szakirányok: európai üzleti kapcsolatok, nemzetközi kommunikáció, regionális fejlesztés, projektvezetés)

7 BA 2005/6/X/2/139. gazdaság-tudományok

üzleti

42. BTK

nemzetközi tanulmányok (szakirányok: jelenkori Európa-elméleti kérdések, jelenkori Európa-gyakorlat)

6 BA 2005/6/X/2/22. társadalom-tudomány

politikatudomány

43. MÉK

növénytermesztő mérnöki (alternatív növények termesztése, ökológiai gazdálkodás)

7 BSc 2004/8/VIII/64. agrár mezőgazdasági

44. BPK

óvodapedagógus

6 BA 2005/7/IX/2/61. pedagógus-képzés

óvodapedagógus, tanító óvodapedagógus (német

nemzetiségi szakiránnyal

45. MNSK pedagógia (nevelési asszisztens; oktatási asszisztens szakirány)

6 BA 2005/10/VII/2/18.


pedagógia és pszichológia

46. KTK pénzügy és számvitel (szakirány -)

7 BA 2008/7/XII/3/3. gazdaság-tudományok

üzleti

47.

MNSK

MNSK

rekreációszervezés és egészségfejlesztés (szakirányok: rekreáció-szervezés, egészségfejlesztés)

6

BSc

2005/8/III/2/193.

sport-tudomány

testkultúra

AK

rekreációszervezés és egészségfejlesztés (szakirányok: rekreáció-szervezés, egészségfejlesztés, lovasrekreáció)

2005/8/III/2/194.

48. BTK romanisztika (szakirányok: francia alapszakos bölcsész, olasz alapszakos bölcsész)

6 BA 2006/9/XV/36. 2005/8/III/2/142.


modern filológia

49. MNSK sportszervező 6 2008/6/IX/4/9. sport-tudomány

testkultúra

50. BTK

szabad bölcsészet (esztétika; etika; filmelmélet és filmtörténet; filozófia; vallástudomány szakirány)szabad bölcsészet - esztétika szakirány

6 BA 2005/9/V/1/10. bölcsészet-tudomány

szabad bölcsészet

51. BTK szlavisztika (horvát/nemzetiségi; orosz; szlovén/nemzetiségi szakirány)

6 BA 2005/8/III/2/153.bölcsészet-tudomány

modern filológia

52.

BPK

BPK-AK

szociálpedagógia

7

BA

2005/7/IX/2/83.


szociális BPK szociálpedagógia - székhelyen kívül: Pápa

2005/7/IX/2/86.

AK szociálpedagógia - székhelyen kívül: Pécs

2005/7/IX/2/84.

53.

AK

MNSK tanító 8

BA

2005/6/X/2/10. pedagógus-képzés

óvodapedagógus, tanító


57

Sor-sz.




Szint

MAB határozatszám

Képzési terület

Képzési ág

AK tanító 2005/7/IX/2/66.

54 BPK társadalmi tanulmányok 6 BA 2009/2/XI/2. társadalom-tudomány

társadalom-ismeret

55. EMK természetvédelmi mérnöki 7 BSc 2005/6/IX/2/11. agrár


55 FMK tervezőgrafika (szakirány: -) 6 BA 2006/9/XV/35. művészet iparművészet

56. MNSK testnevelő-edző 6 BSc 2005/8/III/2/198.sport-tudomány

sport

56 BTK történelem (szakirány: -) 6 BA 2005/8/III/2/62. bölcsészet-tudomány

történelem

57. AK

turizmus-vendéglátás (idegenforgalom és szálloda, vendéglátás és szálloda), lovasturizmus*, vallási turizmus**

7 BA 2005/8/III/2/68. gazdaság-tudományok

üzleti

60.

AK

AK üzleti szakoktató (vendéglátó) 7

BA

2009/8/IX/9. gazdaság-tudományok

üzleti BPK

üzleti szakoktató (kereskedelmi)

61. EMK vadgazda mérnöki 7 BSc 2005/6/IX/2/13. agrár


25. SZ. TÁBLÁZAT ALAPKÉPZÉSI SZAKOK (BA/BSC) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYME


58

4.3 Mesterképzési szakok

Sor-szám

Kar Mesterképzés Félév SzintMAB határozatszám

Képzési terület

1. AK emberi erőforrás tanácsadó 4 MA 2008/5/VIII/4/26. bölcsészettudomány

2. BTK szlavisztika (horvát/horvát nemzetiségi, szlovén/szlovén nemzetiségi, orosz

4 MA 2008/5/VIII/4/9. bölcsészettudomány

3. BTK informatikus könyvtáros (szakirányok: információ- és tudásmenedzsment)

4 MA 2008/7/XII/3/58. társadalomtudomány

4. BTK esztétika 4 MA 2009/1/VIII/15. bölcsészettudomány

5. EMK erdőmérnöki 4 MSc 2009/6/XI/29. agrár

6. EMK erdőmérnöki (osztatlan) 10 MSc 2009/7/XII/56. agrár

7. EMK környezettudomány 4 Msc 2008/9/X/32. természettudomány

8. EMK környezetmérnöki 4 MSc 2008/3/VII/2/1. műszaki

9. EMK természetvédelmi mérnök 4 MSc 2006/7/IX/1/67. agrár

10. EMK vadgazda mérnöki 4 MSc 2006/9/X/24. agrár

11. FMK ipari terméktervező mérnöki 4 MSc 2009/7/XII/55. műszaki

12. FMK

faipari mérnöki (szakirányok: fatudományi, technológia és üzemfenntartás, terméktervező, faszerkezet-tervező, faipari informatika, marketing és menedzsment)

4 MSc 2007/7/XIV/1/17. műszaki

13. FMK faipari mérnöki (angol nyelvű) 4 MSc 2007/10/XII/1/11.

14. FMK gazdaságinformatikus 4 MSc 2008/4/VIII/4/2. informatika

15. FMK-BMF

könnyűipari mérnöki (szakirány: *papírfeldolgozó)

4 MSc 2008/5/VIII/2/3. műszaki

16. FMK építőművész 4 MA 2009/8/IX/28. művészet

17. FMK formatervező művész 4 MA 2009/9/XI/22. művészet

18. FMK tervezőgrafika 4 MA 2010/1/XIV/32. művészet

19. GEO birtokrendező mérnöki 4 MSc 2008/7/XII/2/11. agrár

20. KTK

közgazdálkodás és közpolitika (szakirányok: közintézményi menedzsment, egészségügyi ágazati szakértő)

4 MA 2008/2/X/3/27. 2007/8/XII/4/11.

gazdaságtudományok

21. KTK nemzetközi gazdaság és gazdálkodás 4 MA 2009/6/XI/30 gazdaságtudományok

22. KTK-BMF

vállalkozásfejlesztés 4 MA 2007/8/XII/3/84. gazdaságtudományok

23. KTK regionális és környezeti gazdaságtan 4 MA FvB 42/2009. gazdaságtudományok

24. KTK

vezetés és szervezés (szakirányok: információmenedzsment, emberi erőforrás-menedzsment és szervezetfejlesztés)

4 MA 2007/8/XII/3/85. gazdaságtudományok

25. MÉK agrármérnöki 4 MSc 2008/6/IX/2/8. agrár

26. MÉK állattenyésztő mérnöki 4 MSc 2008/5/VIII/3/10. agrár


59

Sor-szám


Képzési terület

27. MÉK élelmiszerbiztonsági és –minőségi mérnök

4 MSc 2007/6/VIII/2/5. agrár

28. MÉK környezetgazdálkodási agrármérnöki 4 MSc 2009/9/XI/21. agrár

29. MÉK mezőgazdasági biotechnológus (szakirány: növényi biotechnológia)

4 MSc 2008/5/VIII/3/6. agrár

30. MÉK növényorvosi (szakirányok: -) 4 MSc 2007/8/XII/2/11. agrár

31. MÉK vidékfejlesztési agrármérnöki 4 MSc 2009/1/VIII/17. agrár

32. MNSK andragógia 4 MA 2009/8/IX/27 bölcsészettudomány

33. MNSK rekreáció (szakirány: sportrekreáció-sportturizmus)

4 MSc 2009/9/XI/23. sporttudomány

34. TTK

geográfus (szakirány: terület- és településfejlesztés, geomorfológia; *Székesfehérváron: geoinformatika szakirány)

4 MSc 2009/1/VIII/18. természettudomány

Sors-szám

Kar Tanári mesterszak Félév Szint MAB döntés Szakképzési terület

1. BPK

mérnöktanár (faipari mérnök szakképzettség, könnyűipari mérnök szakképzettség) mérnöktanár (környezetmérnök szakképzettséggel)

4 MSc 2007/8/XII/5/2. 2008/4/VIII/5/2.

műszaki, informatikai,

2. BPK agrár-mérnöktanár (mezőgazdasági mérnök szakképzettség, vadgazda szakképzettség)

4 MSc 2008/7/XII/5/16. agrár

3. BPK közgazdásztanár (kereskedelem és marketing)

4 MA 2010/1/XIV/62. gazdasági

Sor-szám

Kar Tanári mesterszak Félév* SzintMAB határozatszám

Műveltségi terület

MNSK tanári modul MA 2007/10/XII/5/6. _

1. MNSK pedagógia tanár 2-5 MA 2007/10/XII/5/9. ember és társadalom

2. MNSK testnevelő tanár 2-5 MA 2008/6/IX/5/39. testnevelés és sport

3. MNSK vizuális környezetkultúra 2-5 MA 2009/1/VIII/29. művészetek

4. MNSK andragógus tanár 2-5 MA 2010/4/XI/21.

5. GYHF_ MNSK_ AK

hittanár-nevelő tanár (székhelyen kívüli képzés)

2-5 MA

közös képzés GYHF MAB FVB 37/2009. MAB 2007/10/XII/5/6.

hitéleti

6. TTK földrajztanár 2-5 MSc 2008/6/IX/5/40. földünk-környezetünk

7. TTK környezettan-tanár 2-5 MSc 2008/6/IX/5/43. földünk-környezetünk

8. TTK technikatanár 2-5 MA 2007/10/XII/5/10. életvitel és gyakorlati ismeretek

9. TTK biológiatanár 2-5 MSc OKM 21254-3/2009.

ember a természetben

10. BTK horváttanár/ horvát- és nemzetiségi horvát-tanár

2-5 MA 2008/4/VIII/5/3. idegen nyelv

11. BTK orosztanár 2-5 MA 2008/3/VII/5/3. idegen nyelv

12. BTK szlovéntanár/szlovén- és nemzetiségi szlovén-tanár

2-5 MA 2008/3/VII/5/4. idegen nyelv

13. BTK magyartanár 2-5 MA 2009/1/VII/28. idegen nyelv


60

Sor-szám


Képzési terület

14. BTK angoltanár 2-5 MA OKM 1946-1/2010. NT 2008/1/XI/3/16. NT2009/1/VIII/30.

idegen nyelv

26. SZ. TÁBLÁZAT MESTERKÉPZÉSI SZAKOK (MSC) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYME


61

4.4 Felsőfokú szakképzés

Sor sz.

Gesztor kar

Meghirdető kar

Felsőfokú szakképzés Képzési

hely OH határozatszám Szakmacsoport

Képzési terület

1. AK

AK 55 812 01 0010 55 01 idegenforgalmi szakmenedzser (ELÁG)

Győr OH-FHF/336-4/2008.

vendéglátás-idegenforgalom


KTK Sopron OH-FHF/366-2/2009.

TTMK Szhely OH-FHF/251-1/2009

2. AK AK 55 812 01 0010 55 02

vendéglátó szakmenedzser (ELÁG)

Győr OH-FHF/336-5/2008. vendéglátás-

idegenforgalom

gazdaság-tudományok KTK Sopron

OH-FHF/366-2/2009.

3. BPK 55 761 01 0000 00 00 csecsemő és gyermeknevelő-gondozó

Ajka, Sopron

OH-FHF/337-3/2008. Sopron OH-FHF/337-6/2008. Ajka, tanulói jogviszony

szociális szolgáltatások


4. BPK 55 346 02 0010 55 01 gazdasági idegen nyelvű menedzser (ELÁG)

Sopron OH-FHF/335-3/2008. (régi: FRKP-36-1/2006.)

ügyvitel gazdaság-tudományok

5. BPK 55 346 02 0010 55 02 Titkárságvezető (ELÁG)

Sopron OH-FHF/335-4/2008.

ügyvitel

6. BPK 55 146 01 0000 00 00 gyakorlati oktató


oktatás pedagógus-képzés

7. BTK 55 213 01 0010 55 01 idegennyelvi kommunikátor

Szhely, Budapest

Szhely: OH-FHF/301-1/2009. Bp. OH-FHF/651-1/2009.

művészet, közművelődés, kommunikáció


8. BTK 55 213 01 0010 55 02 intézményi kommunikátor (ELÁG)

Szhely, Budapest




9. BTK BTK

55 213 01 0010 55 03 sajtótechnikus (ELÁG)

Budapest

OH-FHF/652-1/2009. művészet,

közművelődés, kommunikáció


BPK Sopron OH-FHF/302-1/2009.

10. BTK 55 213 01 0010 55 04 sportkommunikátor (ELÁG)

Szhely, Budapest




11. FMK 55 810 01 0010 55 04 faipari termelésszervező (ELÁG)

Sopron

OH-FHF/338-3/2008. OH-FHF/1245-4/2008. Handler Nándor Szakképző Iskola, tanulói jogviszony

faipar műszaki

12. FMK 55 810 01 0010 55 09 mechatronikai mérnökasszisztens (ELÁG)


gépészet műszaki

13. KTK 55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti szakügyintéző (ELÁG)


kereskedelem-, marketing, üzleti adminisztráció


14. KTK 55 345 01 0010 55 02 kereskedelmi szakmenedzser




15. KTK 55 345 01 0010 55 03 kis- és középvállalkozási menedzser ELÁG


közgazdaság gazdaság-tudományok


62

Sor sz.

Gesztor kar

Meghirdető kar

Felsőfokú szakképzés Képzési

hely OH határozatszám Szakmacsoport

Képzési terület

16. KTK 55 345 01 0010 55 04 külgazdasági üzletkötő (ELÁG)




17. KTK 55 345 01 0010 55 05 nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző (ELÁG)




18. KTK 55 345 01 0010 55 06 reklámszervező szakmenedzser (ELÁG)




19. KTK 55 345 01 0010 55 07 üzleti szakmenedzser (ELÁG)




20. KTK 55 343 01 0010 55 01 banki szakügyintéző ELÁG



21. KTK KTK 55 343 01 0010 55 03

gazdálkodási menedzserasszisztens (ELÁG)


közgazdaság gazdaság-tudományok MÉK Móvár

22. KTK 55 343 01 0010 55 04 pénzügyi szakügyintéző (ELÁG)



23. KTK MÉK 55 343 01 0010 55 05 projektmenedzser asszisztens (ELÁG)


közgazdaság gazdaság-tudományok Móvár

24. KTK 55 343 01 0010 55 06 számviteli szakügyintéző (ELÁG)



25. MÉK 55 621 01 0010 55 04 ménesgazda Móvár OH-FHF/1455-4/2009.

mezőgazdaság agrár

26. MÉK MÉK 55 621 02 0010 55 03

hulladékgazdálkodási technológus

Móvár OH-FHF/1469-4/2009.

mezőgazdaság agrár TTK Sz.hely

27. MNSK 55 762 01 0000 00 00 ifjúságsegítő Sz.hely OH-FHF/300-1/2009.

szociális szolgáltatás


28. TTK 55 345 02 0010 55 01 terméktervező műszaki menedzserasszisztens (ELÁG)

Sz.hely OH-FHF/1458-4/2009. kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció


29. TTK 55 481 01 0000 00 00 általános rendszergazda (ELÁG)

Sz.hely OH-FHF/251-1/2009.

informatika informatika

30. TTK 55 481 02 0000 00 00 informatikai statisztikus (ELÁG)

Sz.hely OH-FHF/2175-2/2008. informatika informatika

31. TTK 55 481 04 0000 00 00 web-programozó (ELÁG)

Sz.hely OH-FHF/251-1/2009.

informatika informatika

32. TTK 55 810 01 0010 55 11 műszaki informatikai mérnökasszisztens (ELÁG)

Sz.hely OH-FHF/2174-4/2008. informatika informatika

33. SZ. TÁBLÁZAT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYME


63

4.5 Szakirányú továbbképzések

Sor-szám

Kar Szakirányú továbbképzés Félé

v OH határozatszám Képzési terület Képzési hely

1. AK digitális média-kommunikáció 4 OH-FHF/894-8/2008. pedagógusképzés Győr

2. AK drámapedagógia 4 OH-FHF/928-4/2008. pedagógusképzés Győr

3. AK fejlesztő-differenciáló szakpedagógia

3 OH-FHF/1921-4/2008. pedagógusképzés Győr

4. AK gyógytestnevelés tanítására felkészítő


5. AK környezet- és tárgykultúra 4 OH-FHF/72-1/2009. pedagógusképzés Győr

6. AK a gyermekkor mozgásfejlesztését segítő

2 OH-FHF/451-2/2009. sporttudomány Győr

7. AK múzeumpedagógia tanítására felkészítő


8. AK nem szakrendszerű oktatás feladatainak ellátására felkészítő


9. AK pedagógiai terápia 4 OH-FHF/63-3/2009. pedagógusképzés Győr

10. AK roma társadalomismeret 4 OH-FHF/450-2/2009. pedagógusképzés Győr

11. AK digitális médiakommunikáció szakember pedagógus szakvizsgára felkészítő


12. AK drámapedagógia területen pedagógus-szakvizsgára felkészítő


13. AK életvitel és kézművesség szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő


14. AK- MNSK

fejlesztő, differenciáló pedagógia területen pedagógus szakvizsgára

4 OH-FHF/449-9/2009. pedagógusképzés Győr, Szombathely

15. AK

mérésmetodikai, minőségbiztosítási és szakértői feladatok ellátására és pedagógus szakvizsgára felkészítő


16. AK mozgásfejlesztés szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő


17. AK múzeumpedagógia szakterületen pedagógus-szakvizsgára felkészítő


18. AK pedagógiai terapeuta pedagógus szakvizsgára felkészítő


19. AK roma társadalomismereti szakember pedagógus szakvizsgára felkészítő


20. AK tárgy és környezetkultúra szakember pedagógus szakvizsgára felkészítő



64

Sor-szám



21. AK nem szakrendszerű oktatásra felkészített tanár pedagógus szakvizsgára felkészítő


1. BPK bábpedagógia 4 OH-FHF/354-7/2008. pedagógusképzés Sopron

2. BPK befogadó (inkluzív) pedagógia, rehabilitáció

4 OH-FHF/355-7/2008. pedagógusképzés Sopron

3. BPK gyermek rekreációs- és gyógyúszás

2 OH-FHF/1042-3/2008. spottudomány Sopron

4. BPK kompetencia alapú nevelés-oktatás


5. BPK koragyermekkori zenei nevelés 4 OH-FHF/2751-6/2008. pedagógusképzés Sopron

6. BPK korai kisgyermekkori kétnyelvűség


9. BPK óvodáskori magyar-angol kétnyelvűség


10. BPK óvodáskori magyar-német kétnyelvűség


11. BPK óvodáskori német nemzetiségi kétnyelvűség


12. BPK tehetségfejlesztési szakértő 4 OH-FHF/973-3/2008. pedagógusképzés Sopron

13. BPK gyermekintézmények szakmai fejlesztése


14. BPK gyermektanulmányi szakértő pedagógus szakvizsgára felkészítő


1. BTK a magyar nyelv oktatása külföldieknek

4 OH-FHF/999-7/2008. bölcsészettudomány Szombathely

2. BTK a magyar kultúra képviselete 4 OH-FHF/780-9/2008. bölcsészettudomány Szombathely

3. BTK interkulturális kommunikáció és menedzsment


4. BTK szaktárgyak oktatása idegen nyelven


5. BTK ifjúsági szakértő 4 OH-FHF/781-6/2008. meghirdetés utolsó éve 2008/2009.

Szombathely

6. BTK társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács

4 OH-FHF/777-2/2008. meghirdetés utolsó éve 2008/2009.

Szombathely

1. EMK természetmegőrzési P OH-FHF/172/2008. agrár Sopron

1. FMK faipari terméktervező 4 OH-FHF/234-5/2008. műszaki Sopron

2. FMK faipari termékmenedzser 4 OH-FHF/242-5/2008. műszaki Sopron

3. FMK faipari termék- és formatervező 4 OH-FHF/241-5/2008. műszaki Sopron

4. FMK energiagazdálkodási szakmérnök

4 OH-FHF/1224-10/2008.

műszaki Sopron

5. FMK okleveles energiagazdálkodási szakmérnök

4 OH-FHF/1224-8/2008. műszaki Sopron

6. FMK energiagazdálkodási szakértő 4 OH-FHF/1223-11/2008.

műszaki Sopron

7. FMK okleveles energiagazdálkodási szakértő

4 OH-FHF/1223-8/2008. műszaki Sopron

8. FMK szolgáltatás fejlesztő szakmérnök

4 OH-FHF/819-5/2009. informatika Sopron

9. FMK szolgáltatás fejlesztő menedzser

4 OH-FHF/817-5/2009. gazdaságtudományok Sopron


65

Sor-szám



10. FMK szolgáltatás fejlesztő szakközgazdász

4 OH-FHF/818-5/2009. gazdaságtudományok Sopron

1. GEO építési geodézia 4 OH-FHF/1220-6/2008. műszaki Székesfehérvár

2. GEO geoinformatikai szakmérnök 4 OH-FHF/1232-6/2008. műszaki Székesfehérvár

3. GEO ingatlanfejlesztési 4 OH-FHF/1233-8/2008. gazdaságtudományi Székesfehérvár

4. GEO talajtérképező és földminősítő 4 OH-FHF/1231-6/2008. agrár Székesfehérvár

1. KTK egészségügyi menedzsment szakértő

4 OH-FHF/874-4/2009. gazdaságtudományok Sopron, Budapest, Szombathely

2. KTK egészségügyi menedzsment szakközgazdász


3. KTK Európai Uniós üzleti szakértő 2 OH-FHF/1639-3/2008. gazdaságtudományok Sopron, Budapest, Szombathely

4. KTK Európai Uniós üzleti szakközgazdász


5. KTK humánmenedzsment szakértő 4 OH-FHF/804-3/2009. gazdaságtudományok Sopron, Budapest, Szombathely

6. KTK humánmenedzsment szakközgazdász


7. KTK gyógyszerész-közgazdász 4 OH-FHF/802-3/2009. gazdaságtudományok Sopron, Budapest, Szombathely

8. KTK orvos-közgazdász 4 OH-FHF/811-6/2009. gazdaságtudományok Sopron, Budapest, Szombathely

9. KTK marketing szakközgazdász 4 OH-FHF/810-3/2009. gazdaságtudományok Sopron, Budapest, Szombathely

10. KTK marketing tanácsadó szakértő 2 OH-FHF/1635-3/2008. gazdaságtudományok Sopron, Budapest

11. KTK marketing tanácsadó szakközgazdász

2 OH-FHF/1633-3/2008. gazdaságtudományok Sopron, Budapest

12. KTK mérnök-közgazdász (főiskolai) 3 OH-FHF/664-3/2009. OH-FH/664-6/2009.

gazdaságtudományok Sopron, Budapest

13. KTK nemzetközi infokommunikációs szakértő


14. KTK nemzetközi infokommunikációs szakközgazdász


15. KTK nemzetközi kapcsolatok szakértő


16. KTK nemzetközi kapcsolatok szakközgazdász


17. KTK Public Affairs szakértő 3 OH-FHF/1619-3/2008. gazdaságtudományok Sopron, Budapest, Szombathely

18. KTK Public Affairs szakközgazdász 3 OH-FHF/1626-3/2008. gazdaságtudományok Sopron, Budapest, Szombathely


66

Sor-szám



19. KTK stratégiai szakértő 2 OH-FHF/1625-3/2008. gazdaságtudományok Sopron, Budapest

20. KTK stratégiai szakmenedzser 2 OH-FHF/1624-3/2008. gazdaságtudományok Sopron, Budapest

22. KTK üzleti tanácsadó szakértő 2 OH-FHF/1623-3/2008. gazdaságtudományok Sopron, Budapest

23. KTK üzleti tanácsadó szakközgazdász

2 OH-FHF/1622-3/2008. gazdaságtudományok Sopron, Budapest

24. KTK vállalatgazdasági szakértő 2 OH-FHF/1621-3/2008. gazdaságtudományok Sopron, Budapest

1. MÉK növényvédelmi szakmérnök OH-FHF/1573-5/2009. agrár Móvár

1. MNSK-AK

fejlesztő pedagógusi feladatokra felkészítő pedagógus szakvizsga

4 OH-FHF/449-12/2009. pedagógusképzés Szombathely,Győr

2. MNSK mentorpedagógus (pedagógus szakvizsga)

4 OH-FHF/117-3/2009. pedagógusképzés Szombathely

3. MNSK mérési- értékelési feladatokra felkészítő pedagógus szakvizsga

4 OH-FHF/448-10/2009. OH-FHF/448-11/2009.

pedagógusképzés Szombathely, Bp.

4. MNSK munkahelyi egészségfejlesztés 4 OH-FHF/203-4/2009. OH-FRKP/835-5/2007.

társadalomtudomány Szombathely

5. MNSK életmód tanácsadó és terapeuta 4 OH-FRKP/835-5/2007. bölcsészettudomány Szombathely

34. SZ. TÁBLÁZAT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYME


67

4.6 Idegen nyelven folyó képzések

Kar Képzés/kurzus Képzés/kurzus nyelve Képzési szint

AK Tanító szak angol választott műveltségterület angol alapképzés

AK Tanító szak német választott műveltségterület német alapképzés

AK Turizmus-vendéglátás szaknyelvi képzés angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz

alapképzés

AK Idegenforgalmi szakmenedzser szaknyelvi képzés

angol, német felsőfokú szakképzés

BPK History of Childhood angol BA

BPK Német irodalom német BA

BPK Német gyermekirodalom német BA

BPK Angol irodalom angol BA

BPK Angol gyermekirodalom angol BA

FMK faipari mérnöki (Wood Industrial Engineer) angol MSc

FMK

Surface coating and bonding of wood Product development Quality management Product design methodology Product modelling and simulation Computer aided furniture design Product development

Ipari termék-és formatervező BSc

FMK

Wood machines Machine elements Applied methematics Dynamics Electronics Utilization of wood Human resources management and ethics

Faipari mérnöki MSc

GEO geoinformatika angol PhD doktori program

KTK gazdálkodási és menedzsment német alapképzés (BA)

MÉK

“Renewable Energy in Central ad Eastern Europe” (Részvevők: NymE-MÉK Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete; Technische Universität Wien; Energiepark Bruck an der Leitha)

angol MSc

TTK Linear Algebra angol BSc

TTK Physics I. angol BSc

TTK Physics III. angol BSc

35. SZ. TÁBLÁZAT IDEGEN NYELVEN FOLYÓ KÉPZÉSEK FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYME


68

4.7 Záróvizsgázott hallgatók

Kar Záróvizsgázott Sikeres záróvizsgát tett

2009/10. 2008/09. 2007/08. 2009/10. 2008/09. 2007/08.

AK 1088 914 899 642 899 893

BPK 450 392 465 266 390 460

BTK 344 346 421 229 297 371

EMK 208 170 142 143 163 136

FMK 171 160 216 111 160 214

GEO 158 179 161 87 157 154

KTK 591 404 459 457 402 451

MÉK 261 154 202 112 154 202

MNSK 542 565 210 337 486 197

TTMK 346 262 461 154 188 403

Összesen:

4159 3546 3636 2538 3296 3475

36. SZ. TÁBLÁZAT ZÁRÓVIZSGÁZOTT HALLGATÓK FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYME


69

4.8 Mobilitás, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel. Közös képzések indítása az Európai felsőoktatási térségben: Hallgatók (Erasmus, CEEPUS)

Kar Kiutazó hallgatók száma

Célország, intézmény Program

AK

13

Németország, Universität Osnabrück Spanyolország, Universidad de Sevilla Törökország, Sakarya University Dánia, University College Lillebaelt Görögország, TEI of Larissa Portugália, Universidade de Coimbra Franciaország, Université de Basse-Normandie

Erasmus

4

Franciaország, Hotel Ibis Gare Olaszország, Rauch Reisen Franciaország, Yaka International Ausztria, Turismusverband Eisenstadt Dánia, Bornehuser Alokke Anglia, The Kensington Close Hotel and Spa

Erasmus szakmai gyakorlat

BPK 10

Ausztria, Eisenstadt - Private Pädagogische Hochschule Burgenland Ausztria, Graz -Pädagogische Hochschule Steiermark Ausztria, Klagenfurt - Alpen-Adria Universität Szlovákia, Komárom, Selye János Egyetem

Erasmus

Nagy-Britannia, Leicester SATHYA SAI SCHOOL Románia, Szováta, Szent József Gyermekvédelmi Központ Románia, Marosvásárhely Pro Ruris Egyesület


BTK 20 Ausztria, Németország, Csehország, Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Norvégia, Törökország

Erasmus

EMK 11

Németország, Albert-Ludwigs-Universität, Freiburg Németország, Georg-August Universität,Göttingen Németország, Technische Universität, Dresden Franciaország , Agro Paris Tech École interne École Nationale du Génie Rural des Eux et des Forêts Portugália, TU LISBON, Instituto Superior de Agronomia Spanyolország, Higher Technical School of Agrarian Engineering of Lleida

Erasmus

FMK 12

Finnország, Saimaa University of Applied Sciences, Imatra Franciaország, Ecole Superieure des Beaux-Arts de Cornouaille, Quimper Nagy-Britannia, Glasgow School of Art Csehország, Mendel University, Brno Svédország, University of Göteborg Észtország, Estonian Academy of Arts,Tallinn Németország, Fachhochschule Rosenheim Olaszország, Politecnico di Bari Törökország, Anadolu Universitesi, Eskisehir

Erasmus

GEO 3 Universität Karlsruhe, Németország Universidad Politécnica de Valencia, Spanyolország University of Salzburg, Ausztria

Erasmus, CEEPAS

KTK 14

AUSZTRIA, Technische Universität Wien AUSZTRIA, Fachhochschulstudiengänge Burgenland CSEH KÖZTÁRSASÁG, Tomas Bata University in Zlín FINNORSZÁG, Seinäjoki University of Applied Sciences

Erasmus, CEEPAS


70

Kar Kiutazó hallgatók száma


HOLLANDIA, Fontys Internationale Hogeschool Economie AUSZTRIA, Centre for Social Innovation Erasmus szakmai

gyakorlat

MÉK 8

Hollandia: Christelijke Agrarische Hogeschool Dronten Finnország: North Savonia University of Applied Sciences

Erasmus

16 Ausztria, Egyesült Királyság, Szlovákia, Németország: mezőgazdasági üzemek


MNSK 13 Ausztria, Németország, Spanyolország, Olaszország, Törökország, Norvégia

Erasmus

TTK 2 Japán, Okayama Tudományegyetem, Okoyama Németország, Max Planck Intézet, Mainz

közös kutatás

Összes

126

Kar Beutazó hallgatók száma

Ország, küldő intézmény Program

AK 4 Szlovákia, Universita J. Selyeho Lengyelország, Uniwersytet Warszawa

Erasmus

BPK 2 Szlovákia, Komárom Selye János Egyetem

Erasmus

BTK 7 Törökország Erasmus

FMK 5 Törökország, Anadolu Universitesi, Eskisehir Törökország, Karabük Universitesi

Erasmus

GEO 5

Babes Bolyai University of Cluj-Napoca, Románia, West University of Timisoara, Románia Jagellonian University in Cracow, Lengyelország Palacký University, Olomouc, Csehország

Erasmus, CEEPUS

KTK 2 LITVÁNIA, Vilnius Law and Business College HORVÁTORSZÁG, Juraj Dobrila University of Pula

Erasmus, CEEPUS

MNSK 6 Törökország Erasmus

TTK 2 Törökország, Karabük University Erasmus

Összes

33

37. SZ. TÁBLÁZAT MOBILITÁS, KÜLFÖLDI KÉPZÉSBEN, RÉSZKÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL. KÖZÖS KÉPZÉSEK INDÍTÁSA AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI

TÉRSÉGBEN: HALLGATÓK (ERASMUS, CEEPUS) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYME


71

4.9 Mobilitás, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel. Közös képzések indítása az Európai felsőoktatási térségben: Oktatók

Kar Kiutazó oktatók száma


AK 5

Szlovákia, Universita J. Selyeho Románia, Partium Christian University Ausztria, Pädagogische Hochschule Wien Lengyelország, Uniwersytet Warszawa

Erasmus

BPK 3 Szlovákia, Komárom - Selye János Egyetem Erasmus

BTK 6 Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Szlovákia

Erasmus

EMK 2 Spanyolország, Universidad Politécnicia De Madrid Németország, Albert-Ludwigs-Universität Freiburg

Erasmus

FMK 2 Törökország, Karabük Universitesi Erasmus

GEO 7

BOKU, Ausztria University of Salzburg, Ausztria Universidad Politécnica de Valencia, Spanyolország Bulgarian Academy of Science, Bulgária Babes Bolyai University of Cluj-Napoca, Románia West University of Timisoara, Románia

Erasmus, CEEPUS

KTK 3 CSEH KÖZTÁRSASÁG, Selye János Egyetem FINNORSZÁG, Seinäjoki University of Applied Sciences TÖRÖKORSZÁG, Sakarya Egyetem

Erasmus

MÉK 2

Finnország: North Savonia University of Applied Sciences Ausztria: University of Natural Resources and Applied Life Sciences, Vienna (BOKU)

Erasmus

MNSK 7 Ausztria, Németország, Olaszország, Norvégia, Erasmus

TTK 2 Franciaország, Egyesült Királyság, INTEGRAL SOLUTIONS LIMITED

Erasmus, INNOREG 2007

Összes

39

Kar Kiutazó munka-társak


AK 2 Lengyelország, Uniwersytet Warszawa Románia, Partium Christian University

Erasmus

BPK 1 Nagy-Britannia, Leicester SATHYA SAI SCHOOL

Erasmus személyzeti mobilitás

EMK 1 Finnország, Seinäjoki Polytechnic, School of Agriculture and Forestry, Tuomarniemi

Erasmus

FMK 2 Finnország, Seinajoki University of Applied Sciences Erasmus

Összes

6

Kar Beutazó oktatók száma


AK 1 Ausztria, Pädagogische Hochschule Wien Erasmus


72

Kar Kiutazó oktatók száma


BTK 2 Olaszország, Franciaország Erasmus

EMK 1 Spanyolország, Universidad Politécnicia De Madrid Erasmus

FMK 2 Törökország, Karabük Universitesi Erasmus

GEO 1 Babes Bolyai University of Cluj-Napoca, Románia CEEPUS

KTK 2 Szlovákia, University of Economics in Bratislava Ausztria, Fachhochschulstudiengänge Burgenland

Erasmus

MNSK 3 Olaszország Erasmus

TTK 1 Törökország, Karabük Iniversity Erasmus

Összes

13

Kar Beutazó munkatársak


BPK 3 Szlovákia, Komárom Selye János Egyetem

Erasmus személyzeti mobilitás

GEO 1 University of Alba Iulia, Románia ERASMUS

Összes

4

38. SZ. TÁBLÁZAT MOBILITÁS, KÜLFÖLDI KÉPZÉSBEN, RÉSZKÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL. KÖZÖS KÉPZÉSEK INDÍTÁSA AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI

TÉRSÉGBEN: OKTATÓK FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYME

JOGI NYILATKOZAT: A szakmai tanulmányt a First Bridge Capital készítette 2010. augusztus-szeptember folyamán a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatóival folytatott félig strukturált interjúk formájában készített kvalitatív kutatás, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem által rendelkezésére bocsátott szakmai háttéranyagok alapján. Az adatgyűjtés folyamán megszerzett információkat és szubjektív véleményéket, primer és szekunder forrásokat a First Bridge Capital hitelesnek tekinti függetlenül az adatforrástól, és nem vállal sem felelősséget, sem jótállást azok pontosságáért, illetve teljességért. First Bridge Capital teljes körűen kizárja a szakmai tanulmány felhasználására vonatkozó bármilyen nemű kötelezettséget vagy felelősséget. First Bridge Capital nem vállal felelősséget (beleértve a gondatlanságból származó felelősséget is) e dokumentum közvetlen, közvetett, a dokumentum egészének vagy egyes részeinek felhasználásából származó veszteségért. Ez a dokumentum bizalmas és csak az arra kijelölt személyeknek adható át. További információkért látogasson el honlapunkra: www.firstbridgecapital.com

Documents

NYME Human Eroforras Fejlesztesi Strategia 101005nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/palyazat/tamop421b/SzakamiMutatok/...TÁMOP 4.2.1./B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés