Veszprémi Járási HivatalaÜgyiratszám: VE09Z/07471-20/2018. Tárgy: Egységes környezethasználati

engedélyÜgyintéző: Kelényi RolandTelefon: 88/550-888 Hiv. szám: -

Melléklet: -

H A T Á R O Z A T

1.00 A Bakonyi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (8401 Ajka-Gyártelep; KÜJ: 100203208; KSH: 10728673-3511-114-19, a továbbiakban: Engedélyes) 8400 Ajka 0243/3, 0243/5, 0243/7, 0243/8, 0243/9, 0243/10, 0243/11 és 0244 hrsz. alatti telephelyén (a továbbiakban: Telephely), a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 5.4 pont „Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadó kapacitáson felül” megnevezésű tevékenység folytatására – jelen határozatba foglalt feltételek, előírások betartása mellett

egységes környezethasználati engedélyt adok,

továbbá az egységes környezethasználati engedély megadásával egyidejűleg az Engedélyes által kérelmezett tevékenységre vonatkozóan megadottnak tekintem az alábbiakat:

1.01 A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FaviR.) 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésének engedélyét a 14.00 pontban foglaltak szerint.

1.02 A nem veszélyes hulladék kezelésére (ártalmatlanítás) vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt a 10.01 pontban meghatározott fajtájú és mennyiségű nem veszélyes hulladékra, a 10.03 pontban meghatározott kezelési technológiával, az engedélyben szereplő előírások betartásával.

A hulladékgazdálkodási engedély érvényességi ideje: 2023. december 31.

1.03 A hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására vonatkozó engedélyt jelen határozat 16.00 pontjában szereplő előírások betartásával.

Az engedély a rekultivációra vonatkozóan 2061. december 31. napjáig érvényes.

Az engedély az utógondozásra (karbantartásra, megfigyelésre, ellenőrzésre) vonatkozóan 2092. december 31. napjáig érvényes.

1.04 Az üzemeltetési terv jóváhagyását.

1.05 Az előzetes rekultivációs terv jóváhagyását.

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály8200 Veszprém, József Attila u. 36., levelezési cím: 8210 Veszprém, Pf. 1307

telefon: 88/550-878, fax: 88/550-848, e-mail: veszprem.kornyezetvedelmifo@veszprem.gov.hu

2.00 Az egységes környezethasználati engedéllyel kapcsolatos egyéb előírások, megállapítások

2.01 Az egységes környezethasználati engedély 2028. december 30-ig érvényes.

2.02 A R. 20/A. § (4) bekezdése alapján az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek (a továbbiakban: Kvt.) a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint - a R-ben foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni, és az erről készült környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt legkésőbb 2023. október 31-ig a Veszprémi Járási Hivatal részére be kell nyújtani. A felülvizsgálati dokumentáció alapján a Veszprémi Járási Hivatal elvégzi az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatát. Ennek elmaradása esetén az egységes környezethasználati engedély visszavonható.

2.03 A Kvt. 96/B. § (1) bekezdésére figyelemmel az Engedélyes éves felügyeleti díjat köteles fizetni, melynek mértéke tevékenységenként 200 000 Ft, azaz kettőszázezer forint, melynek megfizetési határideje: évente, tárgyév február 28. napjáig.

2.04 Jelen határozat véglegessé válásával egyidejűleg a 789/2014. ügy- és 11478/2014. iktatószámon, valamint KTF-598/2016. ügy- és 44760/2016. iktatószámon módosított, 21035/2011. ügy- és 92709/2013. iktatószámú egységes környezethasználati engedély érvényét veszti.

3.00 Engedélyes megnevezése, azonosítók

3.01 Engedélyes megnevezése: Bakonyi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.02 Engedélyes székhelye: 8401 Ajka, Gyártelep

3.03 KSH azonosító száma: 10728673-3511-114-19

3.04 Telephelyének neve, címe, amelyre az engedély vonatkozik: 8400 Ajka 0243/3, 0243/5, 0243/7, 0243/8, 0243/9, 0243/10, 0243/11 és 0244 hrsz.

3.05 Környezetvédelmi Ügyfél Jel: 100203208

3.06 Környezetvédelmi Területi Jel: 101211986

3.07 EOV koordináták: X = 195 500 m, Y = 533 120 m

3.08 Létesítmény azonosító: 101622388

3.09 A tevékenység TEÁOR azonosítója: 3821 (Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása)

3.10 A tevékenység NOSE-P kódja: 109.06 – hulladéklerakás

3.11 A tevékenység E-PRTR kódja: 5.(d) – hulladéklerakók

2

4.00 A Telephelyre és az engedélyezett tevékenységre vonatkozó általános adatok

4.01 A létesítmény elhelyezkedése:

A Telephely Ajka város külterületén a várostól Ny-i irányban, az Ajka 0243/3, 0243/5, 0243/7-11, 0244 hrsz. ingatlanokon helyezkedik el. D-i irányban a MAL Zrt. „f.a.” vörösiszap kazettái, Ny-i és É-i irányban erdős, mocsaras és szántó területek határolják. K-i irányból Ajka kertvárosias lakóövezete, Tósokberénd határolja, a lerakótól távolabb Kolontár, Devecser, Ajka, Padragkút települések találhatók.

A telephely területe összesen 110 ha 6311 m2. A Telephely kivett zagytározó, kivett közforgalom elől elzárt magánút, erdő és árok, legelő, kivett szivattyúház, legelő és árok, kivett árok, szántó, kivett út, fásított terület, erdő művelési ágú területeket érint.

A zagytározó az alábbi területekből áll:

Helyrajzi szám Kazetta neve Funkciója Zagytér területe

0243/3 I. nem üzemel 9719 m2

0243/5 I. nem üzemel 4 ha 8227 m2

0243/7 I. nem üzemel 1 ha 4648 m2

0243/8 I. nem üzemel 14 ha 9932 m2

0243/9 II. (II/A., II/B., II/C.) nem üzemel 46 ha 3015 m2

0243/10 I. nem üzemel 6 ha 8112 m2

0243/11 I. nem üzemel 3 ha 2320 m2

0244 III/A. üzemel 31 ha 9428 m2

A telephely belső úthálózata a szivattyúházig a járművek számára aszfaltozott ill. beton burkolatú. A zagytározók körül és a zagykazetták tetején található utak szilárd burkolattal nem rendelkeznek, csak az arra alkalmas járművekkel járhatóak.

A telephelyen található retúr szivattyúház a városi ivóvízhálózatról ellátott. A zagytározó területén gázellátás nincs, ezért gázvezetékek sem találhatóak. A retúr szivattyúház villamos energia ellátása biztosított. A villamos energia vételezés az országos hálózatról történik. A szivattyúház működéséhez szükséges feszültségszint (380 V) érdekében 1 MVA-os transzformátort használnak.

A terület Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelete és annak mellékletét képező szabályozási terv alapján különleges beépítésre szánt zagytározók (Kz) terület-felhasználásba sorolt.

4.02 Az engedélyezett tevékenység jellemzői, kapacitása:

A hulladéklerakó kategóriája: szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B1b alkategória).

A nem veszélyes hulladék-lerakó telep I., II. és III/A kazettáján 2017.12.31. napjáig lerakott hulladék mennyisége: 10 883 936 tonna.

3

A nem veszélyes hulladék-lerakó telep szabad kapacitása:

I. zagykazetta 146 214 tonna

II/A. zagykazetta 109 789 tonna

II/B. zagykazetta 130 711 tonna

II/C. zagykazetta 254 297 tonna

III/A. zagykazetta kb. 395 050 tonna

4.03 A tevékenység leírása

Az Engedélyes látja el a Bakonyi Bioenergia Kft. üzemeltetési és karbantartási feladatait a két szervezet közötti megállapodás alapján. Ennek megfelelően az Engedélyes tulajdonában és üzemeltetésében álló salak-pernye kazettára a Bakonyi Bioenergia Kft. kazánjaiból származó tüzelési maradékanyag is elhelyezésre kerül. Tüzelési maradékanyag szállítás és ártalmatlanítás (hulladék kezelés) szempontjából a két szervezet tevékenysége nem különválasztható, a zagyolási rendszer egységes rendszerként működik, az Engedélyes hulladékgazdálkodása egyben kiterjed a Bakonyi Bioenergia Kft. hulladékaira is.

Az Engedélyes a salak-pernye kazettáit, mint nem veszélyes hulladéklerakót a tüzelőanyagok elégetése során keletkező éghetetlen meddő (hamu, salak és pernye) elhelyezése érdekében üzemelteti.

A tüzelőanyagok elégetése során az éghetetlen meddő egy része (2%) a tűztér alatti salaktölcsérbe hull, 98% pedig finom szemcseeloszlású pernyeként a füstgázzal távozik a pernyeleválasztóba. A pernye leválasztása elektrofilterekkel történik, amelyek a kazánok füstcsatornáira vannak felszerelve. A salak és pernye eltávolítása vizes elmosatással történik a zagymedencébe, innen a zagyot szivattyúk nyomják ki csővezetéken a zagytérre.

A nagy tömegű hulladék hidraulikus eltávolítására szolgál a zagyeltávolító és elhelyező rendszer, mely nagy mennyiségű vizet igényel. A felhasznált vizek zárt körfolyamatban keringenek. A salak és pernye mennyiségének 10-szeresét kitevő, visszaforgatott öblítővízzel, hidraulikus úton történik a kiszállítás és elhelyezés. A II. zagy szivattyúház fogadja a beérkező öblítővizet és végzi el az öblítést, a salak- és pernye eltávolítását. Ajka II. erőműből a zagy ide érkezik. Ugyancsak ide érkezik a vízelőkészítő üzem derítőreaktorainak leiszapolásából származó mésziszapos víz.

Az öblítő szivattyúknak a kazánokban és filterekben képződő pernye- és salak elmosatása, ezáltal a folyékony zagyolmány létrehozása, továbbá az aktuális üzemelő zagyvezeték öblítéséhez a mosatóvíz biztosítás a szerepe.

A 4 darab Warman típusú zagyszivattyú rendeltetése az erőműben képződő pernye- és salakanyag vízzel elegyített formájának (zagyolmány) a zagyvisszaforgatóra való továbbítása, kijuttatása, az aktuális zagykazettára, ahol a zagyolmány ülepítésre kerül. Az erőmű zagyeltávolításának szerves részét képezik, helyileg az Ajka II-es zagy-szivattyúházban találhatóak.

4

Egyidejűleg csak 2 darab zagyszivattyú működik biztonsági okokból, 2 db pedig tartalék.

A II. zagy-szivattyúház továbbítja a teljes zagymennyiséget 3 db NA 350 mm méretű acél zagyvezetéken keresztül a zagytérre.

A nyomóvezetéken érkező zagy a kazetta körtöltésén elhelyezett repülővezetékeken keresztül jut az ülepítő térbe. A felülvizsgálati időszakban a III/A. kazetta fogadta a zagyot. A töltés mellett a salak és a pernye lerakódik, középen nyílt víztükör alakul ki, majd a letisztult víz nyelőkutakon és nyelőcsatornákon a vízvisszaforgató szivattyúházba (retúr szivattyúház) kerül. A nyelőkutak vasbeton aknára támaszkodó, függőlegesen álló Ø 600 mm-es nyelőcsonkokkal ellátott acélcsőből és az aknába bekötött beton nyelőcsatornából állnak. A nyelőcső a zagyszint és a vízállás függvényében szakaszosan magasítható.

A zagyteret csurgalékvíz-elvezető árokrendszer veszi körül, amely a visszaforgató szivattyúház melletti 500 m3-es nyitott térszíni medencébe vezeti a szivárgó- és csurgalékvizeket, ahonnan a vizet vagy a 100 000 m3-es zagyvíztározóba továbbítják, vagy a zagytérre kerül visszaemelésre. A letisztult zagyvizet a retúrvíz szivattyúházból a zagyvezetékekkel párhuzamos vezetékeken a régi salaktéren (Ajka 600 hrsz.) kialakított 100 000 m3-es zagyvíztározóba továbbítják, ahonnan egy vízkivételt biztosító nyelő segítségével 600 mm átmérőjű vezetéken kerül át az öblítővíz a II. zagyszivattyú házba.

A zagyolás vízforgalma átlagosan 3000-4000 m3/d. A veszteségeket a különböző technológiai eredetű hulladékvizek és csapadékvizek pótolják. Mind a szennyezett, mind a szennyezetlen hulladékvizekre szükség van a zagyvízrendszer veszteségpótlása érdekében, ezért hulladékvíz kibocsátás az erőművi technológiából nincs. Az esetlegesen a rendszerből kijutó, kiszivárgó vizeket a lerakót körülvevő övárok gyűjti össze, ahonnan a körfolyamatba forgatják vissza.

A zagykazettákon, valamint a zagyvíztározóban található víz mennyisége:

Megnevezés Zagyvíz-felület (m2)

Átlagos vízmélység (m)

Zagyvízmennyiség (becsült m3)

I. kazetta 0 0 0

II/A. és II/B. kazetta 110 000 1,0 110 000

II/C kazetta 47 000 3,0 141 000

III/A kazetta 110 000 0,7 77 000

100 000 m3 zagyvíztározó

50 000 1,8 90 000

Összesen 317 000 - 418 000

Az Engedélyes a jelenlegi zagyeltávolítási rendszer fenntartása mellett a zagytározókban tárolt zagyvizek mennyiségét 418 000 m3-ről 150 000 m3-re

5

csökkenti, amely mennyiség a keletkező salak-pernye kiszállításához és a zagykazetták kiporzásának megakadályozásához szükséges.

A II/A., II/B., II/C. és III/A. jelű kazetta felületéről, továbbá a 100 000 m3-es zagytározóból a kiporzás megakadályozásához, valamint a zagyolási technológiához szükséges mennyiséget meghaladó zagyvíz mennyiséget a III/A. jelű kazettától induló zárt csővezetéken (régi zagyátadó vezeték), a MAL Zrt. „f.a.” 2. számú semlegesítőjébe vezető árkon, majd a MAL Zrt. „f.a.” 2. számú semlegesítőjén keresztül kezelést (semlegesítést) követően a Torna-patakba vezetik.

Keletkező salakpernye mennyisége 2013 és 2017 között:

Év

Tüzelőanyag Zagyhulladék Tüzelő-anyag / zagy-

hulladék arány(%)

szén (t)biomassza

(t)

alter-natív

(t)

keletkezettösszessalak-pernye

=100% (t)

Kibocsátott Értékesített Lerakott

(t) (%) (t) (%) (t) (%)

2013 128 103 393 355 - 18 766 39 0,21 0 0,00 18 727 99,79 3,59

2014 78 114 513 889 109 16 489 44 0,27 0 0,00 16 445 99,73 2,78

2015 47 555 517 291 - 11 115 47 0,42 0 0,00 11 068 99,58 1,96

2016 43 477 502 165 201 10 327 34 0,33 0 0,00 10 293 99,67 1,89

2017 52 274 501 011 578 11 729 29 0,25 0 0,00 11 700 99,75 2,11

A hulladéklerakón elhelyezett salak-pernye és a keringetett zagyvíz mennyiségi adatai:

2013 2014 2015 2016 2017lerakott zagy, szilárd fázis (t) 18727 16445 11068 10293 11700

összes keringetett zagyvíz (ezer m3) 1020,88 964,32 1626,24 1143,52 1567,16

A nem veszélyes hulladéklerakó telepen ártalmatlanítható hulladék éves mennyisége 50 000 tonna.

4.04 A tevékenységhez tartozó műszaki létesítmények:

Zagy szivattyúházAz Ajka II. zagyszivattyúház az erőmű területén található. Az öblítővizet a szivattyúházban lévő szivattyúk forgatják a rendszerbe és végzik el a kazánok működése során keletkező salak és pernye öblítését. Ugyancsak az Ajka II. zagyszivattyúház fogadja a vízelőkészítő üzem derítőreaktorainak a leiszapolódásából származó mésziszapos hulladékvizet, melyet az öblítéshez felhasználva a rendszerbe vezetnek, így a rendszerből semmilyen hulladékvíz nem jut ki. A szivattyúházban 2 db Warman típusú szivattyú működik.

6

ZagyvezetékekA salak és pernye hidraulikus úton történő szállítása az erőmű területéről a zagytér területére a zagyvezetékeken keresztül történik. A zagy szivattyúházból 3 db NA 350 mm méretű zagyvezetéken keresztül a zagytérre vezetik a teljes zagymennyiséget. A zagyvezetékek az erőmű területén belül a hűtővíz nyomóvezetékek tartóoszlopaira erősítve, majd pedig földközelben betonzsámolyokra fektetve haladnak a zagytérig. A vezetékek párhuzamosan futnak a Budapest – Szombathely vasútvonallal, amit egyszer csőhídon, kétszer a vasúti töltés alatt kereszteznek, továbbá a Csinger- és Torna-patakot is keresztezik. A zagy szállítása egy időben csak az egyik vezetéken történik

Zagytér (hulladéklerakásra szolgáló terület)A zagykazetták az Ajka-Tósokberénd településtől nyugatra lévő területeken találhatóak. Az I. és II. sz. zagykazetták jelenleg nem üzemelnek, feltöltésük 1990-ben befejeződött. Az I. kazettán jelenleg rekultivációs tevékenység folyik, a II. kazettán vízzel borított terület található, amely a pozitív vízmérleg újbóli egyensúlyát hivatott ellátni, tehát víztöbblet esetén ide emelik a fölöslegessé vált vizet, melyet itt párologtatnak. 2016-ban megkezdődött az I. zagykazettán a rekultivációs tervben foglaltaknak megfelelően a kiegyenlítő réteg építése, amit a Biomass Kft. végez, az általa előállított és engedélyeztetett rekultivációs keverék felhasználásával. A kiegyenlítő réteggel történt a hulladéktest felső és oldalirányú kiegyenlítése, módosítása, a felső záró réteg rendszerrel történt lezárás során kialakult süllyedések megszüntetése, valamint a hulladéktest alkalmassá tétele a következő rétegek elhelyezésére.Jelenleg a III/A. kazetta üzemel (Ajka 0244 hrsz.). A kazetták feltöltése a tározóteret körülzáró kezdő töltések kialakítása után kezdődött meg. A kezdő töltés 4,0 m koronaszélességű, mindkét rézsűje 1:1,5-ös. A kazetták fokozatos feltöltődése során a kezdő töltést a kiülepedett zagyból folyamatosan magasították.

Retúrvíz szivattyúház, retúrvíz-vezetékA retúr szivattyúház az I. és II. sz. zagykazetta déli oldalán helyezkedik el. A zagytározó területére befutó út a szivattyúházig aszfaltozott ill. beton burkolatú. A zagytéren letisztult és a nyelőrendszerrel összegyűjtött vizet az épületben elhelyezett 3 db szivattyú nyomja tovább a zagyvezetékekkel párhuzamos retúrvíz-vezetékeken keresztül a 100 000 m3-es zagyvíztározóba.

Technológiai- és csapadékvíz elvezető árokrendszer, 500 m3-es medenceA zagykazetták töltése mellett annak tengelyétől számított 10 m távolságban, csurgalékvíz elvezető, földmedrű árok húzódik, amely 0,8 m fenékszélességű, 1:15-ös rézsűjű. Feladata a zagytérről származó csurgalék és szivárgó vizek összegyűjtése és a retúrszivattyúház melletti 500 m3-es nyitott térszíni vasbeton medencébe vezetése, ahonnan a vizet vagy a 100 000 m3-es zagyvíztározóba továbbítják, vagy a zagytérre kerül visszaemelésre.

Zagyvíztározó (100 000 m3)

7

Az erőmű hulladékvizeinek, valamint a zagytéren letisztult vizek fogadására, tárolására és az erőműbe való visszajuttatására szolgál a kb. 5 ha területű 100 000 m3 hasznos térfogatú víztározó (Ajka 600 hrsz.).A retúrszivattyúk által a megtisztult zagyvíz ide érkezik a nyomóvezetékeken keresztül. A tározót körülzáró töltés 20 m talpszélességű, 1:1-es rézsűje, koronaszintje 236 mBf magasságú. A töltés a régi zagytéren kiülepedett salakból épült. A vízkivételt biztosító nyelő kialakítása hasonló a zagytér nyelőjéhez. A nyelő aknájába 600 mm-es acélvezeték csatlakozik, amely gravitációsan továbbítja a szükségletnek megfelelő mennyiségű öblítővizet a II. sz. szivattyúházba, ahonnan újrahasznosítva a kazánok öblítését végzi. A zagyolás veszteségeit az erőmű ipari hulladékvizei, részben pedig a csapadékvizek pótolják

Monitoring rendszerA telephelyen folytatott tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követésére, az esetlegesen bekövetkező havária jelzésére a Telephelyen kialakított 10 db figyelőkútból álló (ASP-8, ASP-10, ASP-11, ASP-12, ASP-14, ARK-53, ARK-54, AJK-1, AJK-2, AJK-3) monitoring rendszert üzemeltetnek.

Feljáró utak, sorompókA telephely belső úthálózata a szivattyúházig a járművek számára aszfaltozott, illetve beton burkolatú. A zagytározók körül és a zagykazetták tetején található utak szilárd burkolattal nem rendelkeznek.Az illetéktelen személyek bejutása ellen salak-pernye kazetták bejáratai sorompóval lezártak és figyelem felhívó táblák jelzik a belépés szankcióját. Emellett naponta járőrszolgálat ellenőrzi a telephelyet.

Mozgásvizsgálati mérési rendszerA hulladéklerakó térbeli 3 irányú mozgásvizsgálati méréséhez 7 db alappont került telepítésre.

5.00 A szabályozás köre

5.01 A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, működtetni, ellenőrizni, hogy a telephely kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

5.02 Az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, kapacitásában tervezett jelentős változtatásokat a Veszprémi Járási Hivatal részére 15 napon belül be kell jelenteni.

5.03 Ez az engedély nem értelmezhető a hatályos jogszabályokkal ellentétesen.

5.04 Az egységes környezethasználati engedély nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól.

6.00 Az elérhető legjobb technika megvalósítására vonatkozó előírások

8

6.01 Az engedélyezett tevékenység a 4.00 pontban leírt technológiai, termelési és kapacitásadatok, takarékos vízhasználat, anyag- és energiafelhasználás mellett, az engedély bekezdéseiben szereplő előírások betartása esetén megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek.

6.02 A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell:

a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának csökkentéséről;

a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról; a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre

történő csökkentéséről; a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék

mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról;

a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;

a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

6.03 Fejlesztés esetén a technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket a energia-, vízfelhasználás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani.

6.04 A Telephelyen folytatott tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a környezeti elemek külön, vagy együtt szennyeződjenek.

6.05 Fejlesztés esetén a telephelyi technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket az elérhető legjobb technika szerint, a környezeti zajkibocsátás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani. Bármiféle fejlesztés kizárólag zajvédelmi szempontból szakmailag megalapozottan, akusztikai szakértői vélemény alapján végezhető.

6.06 Az Engedélyesnek az elérhető legjobb technikának megfelelés, az emberi környezetet érő kockázatok csökkentése érdekében folyamatos fejlesztésekkel törekedni kell környezetbarát technológiák alkalmazására, valamint minimalizálnia kell a keletkező hulladékok mennyiségét és a technológia környezetbe történő kibocsátásait.

6.07 Az Engedélyes köteles a Telephelyen alkalmazott technológiát az elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni. A 2.02 pontban előírt felülvizsgálat részeként be kell mutatni, hogy az alkalmazott technológia továbbra is kielégíti-e az elérhető legjobb technika követelményeit. Ismertetni kell, hogy milyen intézkedéseket tettek, illetve milyen intézkedések megtételével kívánják biztosítani, hogy az alkalmazott technológia megfeleljen a mindenkor elérhető legjobb technika színvonalának.

9

6.08 A II/A., II/B., II/C. és III/A. jelű kazetta felületéről, továbbá a 100 000 m3-es zagytározóból a kiporzás megakadályozásához, valamint a zagyolási technológiához (a salak-pernye kiszállításához) szükséges zagyvíz mennyiségét meghaladó zagyvízmennyiséget a III/A. jelű kazettától induló zárt csővezetéken (régi zagyátadó vezeték), a MAL Zrt. „f.a.” 2. számú semlegesítőjébe vezető árkon, majd a MAL Zrt. „f.a.” 2. számú semlegesítőjén keresztül kezelést (semlegesítést) követően a Torna-patakba kell vezetni.

A vízjogi üzemeltetési engedély kérelem Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz történő benyújtásának határideje: a 35700/11377-5/2016.ált. számú vízjogi létesítési engedélyben előírt dokumentumok beszerzését követő 30 nap.

6.09 A 6.08 pont szerinti többlet zagyvíz leengedést a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg meg kell kezdeni, és erről a Veszprémi Járási Hivatalt 8 napon belül értesíteni kell.

6.10 A kiporzás megakadályozásához, valamint a zagyolási technológiához (a salak-pernye kiszállításához) szükséges zagyvíz mennyiségét (összesen maximum 150 000 m3) meghaladó zagyvízmennyiség leengedésének időtartama legfeljebb 1,5 év.

A fenti folyadékmennyiség leengedésének befejezését 8 napon belül be kell jelenteni a Veszprémi Járási Hivatalnak.

6.11 A II/A., II/B., II/C. és III/A. jelű zagykazettákban, valamint a 100 000 m3-es zagytározóban csak annyi folyadék tárolható, amely a kiporzás megakadályozásához, valamint a salak-pernye kiszállításához szükséges. A salak-pernye kiszállításához a 100 000 m3-es zagytározóban maximum 50 000 m3 folyadék, a kiporzás megakadályozásához a II/A., II/B., II/C. és III/A. jelű zagykazettákban maximum 100 000 m3 folyadék tárolható. Az ezt meghaladó folyadékmennyiséget a 6.08 pontban foglaltak szerint kell elvezetni és kezelni. Az évente elvezetett és kezelt folyadék mennyiségét ismertetni kell a 17.05 pont szerinti összefoglaló jelentésben.

6.12 A II/A., II/B. és II/C. jelű zagykazettákban maximum 0,5 m-es átlagos vízmélység, a III/A. jelű zagykazettában maximum 0,2 m-es átlagos vízmélység, a 100 000 m3-es zagytározóban maximum 1,0 m-es átlagos vízmélység tartható, melynek igazolására ultrahangos távolságmérővel kazettánként naponta meg kell határozni az átlagos vízmélységeket, a mérések megtörténtét és azok eredményeit bizonylatolni kell, az erre vonatkozó összefoglaló jelentést a 17.05 pont szerinti összefoglaló jelentés részeként évente kell benyújtani.

A folyadékszintmérő rendszert küszöbértékek megadásával kell kialakítani, hogy szükség esetén a folyadékszint csökkentése/emelése azonnal megkezdhető legyen.

A folyadékszintmérő rendszer kiépítésének és üzembe helyezésének határideje: a zagyvíz leengedés megkezdésével egyidejűleg

10

6.13 A zagykazettákban (beleértve a 100 000 m3-es zagytározót is) csak nem maró folyadék tárolható, az ennek igazolására szolgáló vizsgálatok eredményeit kiértékelve évente a 17.05 pont szerinti összefoglaló jelentés részeként kell benyújtani.

6.14 A 100.000 m3-es tározóban 6 óránként ellenőrizni kell a gátak és a rézsűk állapotát, épségét, az ellenőrzések megtörténtét és azok eredményeit bizonylatolni kell. Az ellenőrzések összefoglalt eredményeit évente a 17.05 pont szerinti összefoglaló jelentés részeként kell benyújtani.

6.15 Az I., II/A., II/B., II/C. és III/A. jelű zagykazetták tekintetében a rézsűk és a gátak állapotát, épségét legalább naponta egy alkalommal ellenőrizni kell, az ellenőrzések megtörténtét és azok eredményeit bizonylatolni kell. Az ellenőrzések összefoglalt eredményeit a 17.05 pont szerinti összefoglaló jelentés részeként évente kell benyújtani.

6.16 A rekultiváció előrehaladtával a zagykazetták felszínén található folyadékmennyiségeket folyamatosan csökkenteni kell, az erre vonatkozó adatokat a 17.05 pont szerinti éves összefoglaló jelentésekben ismertetni kell.

7.00 Szabályok a tevékenység végzése során

7.01 Óvintézkedések

Az Engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén azonnali beavatkozást tegyen lehetővé a környezeti károk megelőzése, illetőleg – amennyiben ez nem lehetséges – mérséklése érdekében.

Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására.

7.02 Készenlét és továbbképzés

Az Engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetnie.

A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie.

7.03 Felelősség

Az Engedélyes köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni és biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott akire a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM rendelet) előírásai vonatkoznak – elérhető legyen a Veszprémi Járási Hivatal számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén.

11

7.04 Jelentéstétel

Az Engedélyes köteles a jelen határozat rendelkező részében előírtakat a megadott határidőkre, a hatályos jogszabályokban előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően a Veszprémi Járási Hivatal részére megküldeni.

A fentieken túl indokolt esetben vagy a Veszprémi Járási Hivatal kérésére az Engedélyes köteles tájékoztatást nyújtani a tevékenysége környezeti hatásairól.

Jelen engedélyben előírt mérési kötelezettségek megvalósítása előtt 15 nappal a Veszprémi Járási Hivatal felé a mérés tervezett időpontját be kell jelenteni.

Az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a Veszprémi Járási Hivatalnak 15 napon belül bejelenteni.

Lakossági érdeklődésre az Engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.

8.00 Értesítés

8.01 Az Engedélyes köteles értesíteni a Veszprémi Járási Hivatalt, illetve a Veszprémi Járási Hivatal által megjelölt hatóságot a lehető legrövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén:

a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot, a tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások, bármely olyan esetben, amely a környezeti elemek egyikének, vagy

többjének a veszélyeztetését vagy szennyezését okozza, okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet.

8.02 Az Engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket.

8.03 Az Engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a 8.01 pontjában megjelölt eseményről. A Veszprémi Járási Hivatal részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit, és a környezetre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében tett intézkedéseket.

8.04 Minden olyan esemény kapcsán, amelyre a 8.01 pont hivatkozik, az Engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni:

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprém Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát (8200 Veszprém, József Attila u. 36., telefon: 88/550-878, fax: 88/550-848) a levegő, az élővilág, az épített környezet és a természeti terület veszélyeztetése vagy szennyezése esetén;

12

A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 31., telefon: 88/620-808, fax: 88/620-802, GSM: 20/8202-900, veszély esetén: 112 vagy 105) tűz- és katasztrófahelyzet esetén;

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1., telefon: 22/514-318, fax: 22/313-564) felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetése vagy szennyezése esetén;

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Népegészségügyi Főosztályát (8200 Veszprém, József A. u. 36., telefon: 88/424-866, fax: 88/425-484) az emberi egészséget veszélyeztető baleset és üzemállapot kialakulása esetén.

8.05 Az egyes kazetták és az érintett terület rekultivációjának megkezdését - helyszínrajzi melléklet benyújtásával, melyen feltüntetésre került a rekultiválandó területrész - 15 nappal előtte, befejezését - helyszínrajzi melléklet benyújtásával, melyen feltüntetésre került a rekultivált területrész - 8 napon belül, az utógondozási időszak megkezdését 8 napon belül be kell jelenteni a Veszprémi Járási Hivatalnál.

9.00 Levegőtisztaság-védelmi előírások

9.01 A tevékenység során létesülő légszennyező forrást úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.

9.02 Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni.

9.03 A porképződés csökkentésére az időjárástól függően a szállítási útvonalat és a rakodás helyszínét locsolni kell.

9.04 A tevékenységből származó porkibocsátást a szükséges intézkedések megtételével a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. A rekultivációval kapcsolatba hozható légszennyező források porkibocsátása nem okozhat légszennyezést.

10.00 Hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások

10.01 A Telephelyen ártalmatlanítható hulladék és évente lerakható mennyisége:

Azonosító kód Megnevezés Lerakható mennyiség

(tonna/év)10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

10 01erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladék (kivéve a 19

főcsoportban meghatározott hulladék)

10 01 01 hamu, salak és kazánpor (kivéve a 10 01 04) 50 000

10.02 Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység kódjai:

Az ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet azonosító kódja:

E04 - 03 fázis szétválasztás (pl. emulzióbontás)

13

Az ártalmatlanítási művelet azonosító kódja:

D5 – Lerakás műszaki védelemmel (például elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban).

D9 – A hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: HullMűvR.) 1. mellékletében máshol nem meghatározott fizikokémiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek (például elpárologtatás, szárítás, kiégetés).

10.03 Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység és feltételei:

A Telephelyen folytatott hulladékkezelési tevékenység a 4.03 pontban foglalt technológiai leírás szerint, a 4.04 pontban ismertetett technológiai berendezésekkel, tárgyi feltételekkel végezhető.

A kezelési folyamat szempontjából kritikus ellenőrzési pontok:

- Kritikusnak tekinthető pont a salakpernye zárt csővezetékbe juttatásának helye, mert itt dől el, hogy milyen hulladék kerül kijuttatásra a zagytérre. Ettől a ponttól már a zagyhulladéknak más hulladékkal történő keveredése technológiai szempontból nem lehetséges.

- Biztonsági szempontból maga a zagyvezeték, és csatlakozási pontjai tekinthető kritikus ellenőrzési pontnak, a meghibásodásból eredő esetleges talajszennyezés miatt. A zagyvezeték ellenőrzését naponta szemrevételezéssel végzik.

- A szivattyúk műszaki állapota, a depóniák, a művelés alatt álló kazetták, a gátrendszer és a rézsűk állapotának ellenőrzése az üzemeltetési terv szerint a napi rendszeres ellenőrzés keretében szemrevételezéssel megtörténik.

Az Engedélyes környezetvédelmi megbízottat foglalkoztat.

Az Engedélyes környezetszennyezési felelősségre is kiterjedő felelősségbiztosítással rendelkezik, valamint a hulladéklerakó rekultivációjának céljából könyveiben 551 millió forint összegben céltartalékot különített el.

10.09 Az Engedélyes köteles a Telephelyen folytatott tevékenységét a jóváhagyott üzemeltetési terv alapján végezni.

10.09 A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.

14

10.10 A környezetvédelmi felelősségbiztosítást folyamatosan fenn kell tartani, a hulladéklerakó rekultivációjának céljából elkülönített céltartalék összegét folyamatosan fejleszteni kell.

10.11 A 10.01 pontban meghatározott hulladék kizárólag abban az esetben helyezhető el a hulladéklerakón, ha megfelel az alapjellemzésnek, továbbá a kioldódási vizsgálatok eredményei és a megfelelőségi vizsgálat során igazolást nyer, hogy az alapjellemzők és a kritikus paraméterek mért értékei nem haladják meg a jogszabályban foglalt határértékeket.

10.12 Az alapjellemzéshez, megfelelőségi vizsgálathoz szükséges mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat erre akkreditált laboratórium végezheti.

10.13 Az illegális hulladéklerakást és illetéktelenek területre való bejutását meg kell akadályozni.

10.14 Az Engedélyes köteles a telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni, mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

10.15 Az Engedélyes a tevékenysége során keletkező hulladékok további kezeléséről gondoskodni köteles. Ha az Engedélyes a hulladékot másnak átadja, meg kell győződnie, hogy a hulladékot átvevő a szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.

10.16 Az Engedélyes köteles a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról naprakész nyilvántartást vezetni, valamint rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy alkalmas legyen arra, hogy annak alapján a jogszabály szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.

10.17 A hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó felülvizsgálati kérelmet - a jogszabály szerinti adattartalommal – az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára vonatkozó dokumentáció részeként a 2.02 pontban meghatározott határidőig be kell nyújtani a Veszprémi Járási Hivatalhoz.

10.18 Amennyiben az Engedélyes a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, továbbá a hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérően végzi, a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

11.00 Zaj- és rezgésvédelmi előírások

11.01 A telephely üzemeltetéséből semmilyen körülmények között nem származhat a védendő területeken határértéket meghaladó környezeti zajterhelés.

11.02 A gépi berendezések, zajforrások folyamatos karbantartásával, műszaki állapotának figyelemmel kísérésével kell biztosítani a zajkibocsátás minimalizálását.

15

10.03 Amennyiben a zajforrások üzemeltetésében, vagy a telephely környezetében olyan változás áll be, ami a környezeti zajviszonyokat kedvezőtlen irányban megváltoztatva határérték túllépést okozhat, valamint védendő létesítményeket érint a változást 30 napon belül be kell jelenteni a Veszprémi Járási Hivatalhoz.

11.04 Fejlesztés esetén a telephelyi technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket az elérhető legjobb technika szerint, a környezeti zajkibocsátás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani.

12.00 Szakkérdések vizsgálata:12.01 A közegészségügyi szakkérdések vizsgálata során megállapítottam, hogy a

felülvizsgálati dokumentációban foglaltak eleget tesznek a hatályos közegészségügyi rendelkezéseknek.

12.02 Az erdőre gyakorolt hatás vizsgálata során megállapítottam, hogy a tevékenység végzése során az alábbiakat szükséges betartani:

- A rekultiváció során erdőtelepítés az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető. A tájrendezés során a feltöltést úgy kell megtervezni, hogy lefolyástalan terület ne keletkezzék, a kialakult felszíni forma a telepítést lehetővé tegye.

- A hulladékgazdálkodási tevékenység során a telephelyen lévő és szomszédos erdőkben tilos hulladékot elhelyezni, valamint a talajt ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.

12.03 A talajvédelmi szakkérdések vizsgálata során megállapítottam, hogy a felülvizsgálati dokumentációban foglaltak eleget tesznek a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek.

13.00 A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36900/2211-1/2018.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának rendelkező része:

„A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (székhelye: 8200 Veszprém, József Attila u. 36., a továbbiakban: Engedélyező hatóság) fenti hivatkozási számú megkeresése alapján a Bakonyi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 8400 Ajka-Gyártelep, Pf.: 134., cégjegyzékszám: 19-10-500026, adószám: 10728673-2-19, a továbbiakban: Ügyfél) kérelmére, a 8401 Ajka-Gyártelep, 0243/1., 0243/2., 0243/3., 0243/5., 0243/6. és 0244. hrsz. szám alatti telephelyére vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata tárgyában az ipari balesetek és a természeti katasztrófáknak való kitettség szakkérdésével kapcsolatosan katasztrófavédelmi szempontból

h o z z á j á r u l o k.

A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

16

14.00 A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35700/11220-1/2018.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának rendelkező része:

„A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán a Bakonyi Erőmű Zrt. (székhely: 8401 Ajka- Gyártelep, KÜJ: 100203208, KSH: 11698108-3821-113-13) részére a benyújtott kérelem alapján az Ajka-Gyártelep salak-pernye kazetták egységes környezethasználatbavételi engedélyének felülvizsgálata tárgyában az eljáró hatóság megkeresésére a szennyezőanyag elhelyezési engedélyt megadom és egységes környezethasználati engedély kiadásához szakhatóságként

hozzájárulásomat előírásokkal megadom.

1. Szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésének engedélye:

Az engedélyköteles tevékenység: szennyező anyag, a zagykazetták csapadék- és csurgalékvizeinek felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése a csurgalékvízgyűjtő árokból történő elszivárgás miatt

Az elhelyezni kívánt szennyező anyagok besorolása:

K2: Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és fémek, valamint vegyületeik közül az alábbiak: szelén, arzén, molibdén, bárium

K2: Fluoridok. K2: Ammónia és nitritek K2: Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok).

A tevékenység helye: 8400 Ajka, 0243/3, 0243/5, 0243/7-11, 0244 hrsz.

A tevékenység ismertetése: A zagykazetták töltése mellett annak tengelyétől számított 10 m távolságban húzódik a csurgalékvíz elvezető árok. Az árok 0,8 m fenékszélességű, 1:15-ös rézsűjű földmedrű. Feladata a zagytérről származó csurgalék és szivárgó vizek összegyűjtése és a retúrszivattyúház melletti 500 m3-es nyitott térszíni vasbeton medencébe történő bevezetése. Az ezen a rendszeren érkező vizek vagy közvetlen visszaforgatásra kerülnek a 100.000 m3-es zagyvíztározóba, vagy a zagytérre nyomják vissza a csurgalékvizet.

2. Előírások:

2.1 A tevékenység során a felszíni, a felszín alatti vizek és a földtani közeg nem szennyeződhetnek.

2.2 A vízhasználatokat és a vizek védelmét szolgáló beavatkozásokat olyan módon kell végrehajtani, hogy az elérhető legjobb technika alkalmazásával a vízszennyezést megelőzzék, illetve a környezet terhelését a lehető legkisebbre csökkentsék, továbbá takarékos vízhasználatot és hatékony energiafelhasználást valósítsanak meg.

A, Felszíni vízvédelmi előírások

2.3 A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével a vízszennyezést meg kell akadályozni.

17

2.4 Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízilétesítményeken bevezetett határértéknek megfelelő, vagy határérték alatti kibocsátások kivételével.

2.5 A szennyvíztisztító- és szennyvízkezelő, és csapadékvíz-elvezető berendezések, hulladéklerakót határoló árkok karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell.

2.6 A kommunális szennyvíz elhelyezésére szolgáló ülepítőmedence, a kerékmosóhoz kapcsolódó homokfogó műtárgy, valamint a csurgalékvizek elhelyezésére szolgáló műtárgyak megfelelő gyakoriságú ürítéséről gondoskodni kell, hogy a túlfolyás biztonságosan elkerülhető legyen.

2.7 A zagytározók rekultivációja során megvalósított vízilétesítményeket folyamatosan olyan állapotban kell tartani, hogy azok biztosítani tudják a kiépítési vízhozamok levezetését.

2.8 A salak-pernye kazetták tetején a lúgos víz megrekedése nem fordulhat elő.

2.9 A rendkívüli időjárási okokból eredő jelentős mértékű vízszintnövekedést szivattyúzással kell megakadályozni, továbbá fokozott figyelmet kell fordítani a töltés lábánál lévő víztelenítési, vízelvezetési megoldásra, valamint a csurgalékvíz megfelelő kezelésére és annak árkának karbantartására és kotrására.

2.10 Az Engedélyes köteles a Torna-patakra gyakorolt hatás nyomon követése érdekében üzemeltetett felszíni vízminőség-védelmi monitoring rendszer üzemeltetését a Csigere-árok előtti és utáni mintavételi helyeken a dokumentációban foglaltaknak megfelelően a továbbiakban is működtetni.

A vizsgálatok, ill. mintavételek gyakorisága 4 db/év.

A vizsgálandó szennyezőanyagok: pH, KOIk, lúgosság, keménység, összes lebegő anyag, szulfát, vezetőképesség.

2.11 A 27/2005. KvVM rendelet 17. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a rendelet 4. sz. melléklete szerinti adatlapokat (VAL, VÉL), valamint az éves összefoglaló jelentést a tárgyévet követő március 31-ig elektronikus úton kell benyújtani a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.

2.12 A 27/2005. KvVM rendelet 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a rendelet 4. sz. melléklete szerinti adatlap (EMISZ ÖVB) kitöltésével elektronikus úton nyújthat be.

2.13 Engedélyes köteles a kibocsátott technológiai szennyvizek mennyiségének és minőségének folyamatos mérésére kialakított mintavételi helyet fenntartani.

2.14 A kibocsátó üzemszerű működésén kívülálló okból bekövetkező, rendkívüli szennyezés esetén haladéktalanul köteles arról tájékoztatni a vízvédelmi hatóságot és az addig tett intézkedések egyidejű közlésével, valamint a kárelhárítást azonnal köteles megkezdeni.

18

B, Felszíni alatti vízvédelmi előírások

2.15 A tevékenység nem eredményezheti a felszín alatti vizek minőségének további a megállapított határértéknél kedvezőtlenebb állapotát.

a telephelyen csak a megfelelő műszaki állapotú munkagépek üzemeltethetők.

a telephelyen üzemeltett aknák, medencék, kerékmosó rendszeres tisztításáról ill. karbantartásáról, valamint a megfelelő gyakoriságú ürítéséről gondoskodni kell, hogy a túlfolyás biztonságosan elkerülhető legyen.

a tevékenység során felhasznált anyagok tárolása és felhasználása csak A megfelelő műszaki védelem mellett történhet.

2.16 A tevékenységet a felszín alatti vízben jelenleg (B) szennyezettségi határérték alatti komponensek tekintetében a (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapot megőrzésével kell végezni.

2.17 Tilos a felszín alatti vizek védelméről szóló Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése.

2.18 A Telephelyen folytatott tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követésére az ASP-8, ARK-53, ARK-54, AJK-1, AJK-2, AJK-3, ASP-10, ASP-11, ASP-12, ASP-14 jelű monitoring kutakat üzemeltetni kell.

A monitoring kutakban a felszín alatti víz szintjét évenként 2 alkalommal (félévente) meg kell mérni. A monitoring kutakban a hulladéklerakó üzemeltetése alatt évenként 2 alkalommal (félévente) meg kell határozni a felszín alatti vízminták alábbi komponens tartalmát: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIk, klorid, nitrit, nitrát, ammónium, foszfát, szulfát, összes oldott anyag, Mo, Ba, Se, As, Na, Bróm vegyületei, fluorid, Al.

Amennyiben a csurgalékvíz vizsgálatakor valamely a monitoring kutakban nem vizsgált komponens koncentrációja (cianid összes, Cr, Co, Hg, Pb, Cd, Ni, Cu, B, Zn, Sn, Sb, Ag) meghaladja vagy eléri a (B) szennyezettségi határértéket, abban az esetben azon komponens vizsgálatát a továbbiakban évenként két alkalommal (félévente) az összes monitoring kútban el kell végezni.

2.19 Az utógondozás időszakában az ASP-8, ARK-53, ARK-54, AJK-1, AJK-2, AJK-3, ASP-10, ASP-11, ASP-12, ASP-14 jelű monitoring kutakat az alábbiak szerint kell üzemeltetni:

A monitoring kutakban a felszín alatti víz szintjét évenként 2 alkalommal (félévente) meg kell mérni, valamint évenként 2 alkalommal (félévente) meg kell határozni a felszín alatti vízminták alábbi komponens tartalmát: PH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIk, klorid, nitrit, nitrát, ammónium, foszfát, szulfát, összes oldott anyag, Mo, Ba, Se, As, Na, Bróm vegyületei, florid, Al.

Amennyiben az üzemeltetési időszakban a csurgalékvíz vizsgálatakor valamely a monitoring kutakban nem vizsgált komponens koncentrációja (cianid összes, Cr, Co, Hg, Pb, Cd, Ni, Cu, B, Zn, Sn, Sb, Ag) meghaladja

19

vagy eléri a (B) szennyezettségi határértéket, abban az esetben azon komponens vizsgálatát az utógondozási időszakban évenként két alkalommal (félévente) az összes monitoring kútben el kell végezni.

2.20 Az utógondozási időszakban a csurgalékvíz mennyiségét évenként 2 alkalommal (félévente) meg kell határozni. Az 500 m3-es beton medencében összegyűlő csurgalékvíz minőségét akkreditált mintavételt követően, akkreditált laboratóriumi vizsgálattal évenként 2 alkalommal (félévente) az alábbiakban megadott komponensekre kell vizsgálni:

pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIk, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, összes oldott anyag, Mo, Ba, Se, As, Na, Bróm vegyületei, fluorid, Al.

A csurgalékvízben évenként egy alkalommal vizsgálandó komponensek:

cianid összes, Cr, Co, Hg, Pb, Cd, Ni, Cu, B, Zn, Sn, Sb, Ag. Amennyiben az üzemelés időszakában a csurgalékvíz vizsgálatakor az

évente egy alkalommal vizsgálandó komponensek közül valamely komponens koncentrációja eléri vagy meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket, abban az esetben azon komponenst az utógondozási időszakban évenként 2 alkalommal (félévente) kell vizsgálni a csurgalékvízben.

2.21 A vízmintákat arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezettel kell megvetetni, a vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban a vonatkozó rendelet szerinti szabványos mérési módszerrel, (B) szennyezettségi határértékre kell elvégezni. A vizsgálatok eredményeit kiértékelve a tárgyévet követő év április 30-ig a meg kell küldeni.

2.22 A monitoring kutak állapotát megfelelő gyakorisággal felül kell vizsgálni és szükség esetén a felújításokat el kell végezni, hogy a kutak megfelelő üzemeltetése biztosítva legyen.

2.23 Amennyiben a felszín alatti vízvizsgálatok során a vizsgált paraméterek koncentrációja a referenciapontokon (a hulladéklerakó depónia területére a háttérből áramló felszín alatti víz mintázására szolgáló monitoring kutakban) mért értékhez képest a statisztikai hibahatár feletti növekvő tendenciát mutat és a mért értékek a beavatkozási szintet elérték - a (B) szennyezettségi határértéket elérték vagy az (Ab) bizonyított háttérkoncentrációt meghaladták - , abban az esetben ezt ismételt mintavétellel és vizsgálattal kell megerősíteni.

2.24 A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35.§ (2d) és (1) bekezdés c) pontja szerinti környezetvédelmi monitoring adatszolgáltatásokat „Monitoring Információs rendszer, környezethasználati monitoring” megnevezésű adatlapon elektronikus úton kell teljesíteni a vízvédelmi hatóság részére

2.25 A kommunális szennyvíz elhelyezésére szolgáló ülepítőmedence, valamint a csurgalékvizek elhelyezésére szolgáló műtárgyak megfelelő gyakoriságú ürítéséről gondoskodni kell, hogy a túlfolyás biztonságosan elkerülhető legyen.

20

2.26 Az utógondozás időszakában a kommunális szennyvíz elhelyezésére szolgáló ülepítőmedence folyadékzáróságát folyamatosan biztosítani kell és amennyiben a folyadékzáróság nem biztosított, úgy annak helyreállításáról gondoskodni kell. Az erre vonatkozó dokumentációkat meg kell őrizni, és az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjának részeként be kell nyújtani. A folyadékzáróságról évente egy alkalommal szemrevételezéssel, 4 évente víztartási próbával is meg kell győződni.

2.27 Havária eseményt azonnal jelenteni kell az illetékes hatóságoknak. Felszín alatti vízben (B) szennyezettségi határértéket, vagy (Ab) bizonyított háttér-koncentrációt meghaladó szennyezőanyag megjelenésekor a szennyezés okának kiderítése és a szükséges intézkedések megtétele érdekében intézkedni kell. A helyszínen tartandó kárelhárításhoz szükséges és eszközökkel a kárelhárítást a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni.

2.28 Az alábbi változásokat az Engedélyes, azok bekövetkezését követő 15 napon belül a vízvédelmi hatóságra köteles bejelenteni:

a) a tevékenység folytatójának változása

b) a tevékenység helyének változása

c) a tevékenység folytatásának módjában bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás

d) a tevékenység mennyiségi jellemzőiben, folytatásának körülményeiben bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás

e) az engedélyben meghatározott kibocsátási paramétereket meghaladó kibocsátás, a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó felszín alatti víz, földtani közeg állapot

f) a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalhatófa) trendszerű, egyirányú változásfb) ugrásszerű változásfc) új szennyező anyag által okozott szennyezettség észlelésefd) más – az ismerten kívüli – környezeti elem szennyezettségének

észlelése

g) a környezetvédelmi megelőző intézkedések engedélyben foglalt feltételektől való lényeges eltérése, a változás hatása az engedély szerinti egyéb feltételekre

2.29 A jóváhagyott Üzemi terv lejáratát megelőzően az Engedélyesnek a hatályos jogszabályok alapján elkészített Üzemi Tervét jóváhagyásra be kell nyújtania.

2.30 A zagykazetták és a zagytározó felszínén a kiporzás megakadályozásához, valamint a zagyolási technológiához szükséges zagyvíz mennyiségét meghaladó zagyvíz mennyiséget el kell vezetni.

2.31 Jelen szakhatósági állásfoglalásom más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít.

21

2.32 Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az engedélyező hatóság által kiadott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezés alapján támadható meg.”

15.00 Erőforrások felhasználása

Az Engedélyes köteles minden fő betáplálási pontnál víz- és energia fogyasztásmérőt működtetni, a felhasznált mennyiségekről évente adatszolgáltatást készíteni, és azt a Veszprémi Járási Hivatalnak megküldeni.

Határidő: először 2019. április 30, majd a tárgyévet követő év április 30.

16.00 A Telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások

16.01 A hulladéklerakó bezárására irányuló döntést a hulladékkezelési tevékenység megszüntetését megelőző 30 nappal, de legkésőbb 2061. november 30. napjáig be kell jelenteni a Veszprémi Járási Hivatalhoz.

16.02 A hulladéklerakó rekultivációjára vonatkozó előírások

A hulladéklerakó rekultivációját, így a felső lezáró szigetelés kialakítását, a tájba illesztést, illetve az utógondozást az alábbiak szerint kell megvalósítani:

A hulladéklerakó rekultivációját (a rézsűket is beleértve) egy ütemben, végleges felső záróréteg kialakításával az alábbiak szerint kell elvégezni:

A végleges záróréteg kialakítását megelőzően a hulladéklerakó felületén spontán módon kialakult fás szárú (bokrok, fák) vegetációt el kell távolítani, amennyiben az zavarja a végleges záróréteg rendszer kialakítását.

1. kiegyenlítő réteganyaga: salakpernye, valamint rekultivációs keverék.

2. szivárgó rétegvastagsága: legalább 0,25 méter.anyaga: mosott kavics, a rézsűkön osztályozatlan homokos kavics vagy kőzúzalék.

3. fedőrétegvastagsága: 0,5 méter.anyaga: szerves anyagban gazdag talajréteg, amelyet rekultivációs keverékből alakítanak ki.

4. vegetációs réteganyaga: nem mélygyökérzetű, kis tápanyagigényű, szárazság- és forróságtűrő növények, amelyek megfelelnek az ökológiai környezetnek is.

A rézsűknél a megfelelő rézsűszög eléréséhez rekultivációs keveréket használnak.

16.03 A hulladéklerakó utógondozására vonatkozó előírások

16.03.1 Az utógondozási időszakot 30 évben állapítom meg. Az utógondozási időszak időtartama 15 év elteltével kérelemre felülvizsgálható az addig elvégzett monitoring vizsgálatok

22

eredményei alapján összeállított, kiértékelt dokumentáció benyújtásával.

16.03.2 Az utógondozási időszak alatt a monitoring rendszer üzemeltetése mellett, az alábbi intézkedések, ellenőrzések elvégzése szükséges:- A hulladéklerakó megközelítését szolgáló közlekedési utak,

valamint üzemi utak állapotát hetente egy alkalommal ellenőrizni kell, a szükséges karbantartásukat évente legalább egyszer el kell végezni.

- A biológiai rekultiváció során a kipusztult, megroncsolódott felületek folyamatos ellenőrzéséről és pótlásáról gondoskodni kell. A növényzet karbantartását szükség szerint, de legalább évente kétszer el kell végezni.

- A csapadékvíz és a csurgalékvíz elvezető rendszer állapotát hetente egy alkalommal ellenőrizni kell, a szükséges karbantartást el kell végezni, a rendszer tisztítását, iszapmentesítését szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal el kell végezni.

- Az illetéktelenek behatolásának megakadályozására szolgáló létesítmények folyamatos ellenőrzését és szükség szerinti karbantartását el kell végezni.

- Az illegális hulladéklerakást és illetéktelenek területre való bejutását meg kell akadályozni.

16.03.3 Az utógondozási időszak alatt elvégzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, a gyűjtött vizsgálati eredményekről évente egyszer összefoglaló jelentést kell készíteni és azt a Veszprémi Járási Hivatal részére meg kell küldeni.

A jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a gyűjtött meteorológiai adatokat: csapadék mennyisége (naponta, havi értékekhez hozzáadva), hőmérséklet 14.00 h (havi átlag), párolgás (liziméter, naponta, havi értékekhez hozzáadva), légköri páratartalom 14.00 h (havi átlag)

- a nem veszélyes hulladéklerakó telep vízháztartásának értékelését

- a csurgalékvíz mennyiségének és összetételének meghatározására vonatkozó adatokat

- a felszín alatti víz összetételének meghatározására vonatkozó adatokat, beleértve a vízszintmérési adatokat is

- zagykazettánként a hulladéktest szintjének süllyedési adatait (évente, kiértékelve, a korábbi év mérési adataival összevetve)

- jelen határozat 16.03.2 pontjában előírt ellenőrzések, karbantartások, intézkedések

Határidő: először a rekultiváció befejezését követő év utáni év április 30., utána a tárgyévet követő év április 30.

23

16.04 A végleges felső záróréteg rendszer kiépítésének és az azzal kapcsolatos feladatok elvégzésének, továbbá az utógondozásra vonatkozó előírások, valamint a monitoring rendszer üzemeltetésének kötelezettje a BIOMASS Környezetvédelmi, Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 8200 Veszprém, Csererdei út 23., KÜJ: 102843767, KSH azonosító szám: 14918302-3821-113-19, a továbbiakban: Üzemeltető).

16.05 Az utógondozási időszakban a rekultivált hulladéklerakó karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenőrzéséért az Üzemeltető felelős a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével. Az Üzemeltető köteles az utógondozás időszakában észlelt környezetszennyezésről a Veszprémi Járási Hivatalt - az észleléstől számított 8 napon belül - értesíteni.

17.00 Adatrögzítés és adatközlés

17.01 Engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni.

17.02 A tevékenység végzése során bekövetkező valamennyi rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotot, valamint rendkívüli, váratlan szennyezést, környezetveszélyeztetést, illetve haváriát okozó eseményeket Engedélyes köteles nyilvántartásba venni.

17.03 Engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az Engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a Veszprémi Járási Hivatal részére benyújtani.

17.04 Jelen határozat előírásainak megfelelő, valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a Veszprémi Járási Hivatalhoz kell benyújtani.

17.05 Az üzemeltetés alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, a gyűjtött vizsgálati eredményekről évente egyszer összefoglaló jelentést kell készíteni és azt a hulladéklerakókkal kapcsolatos adatszolgáltatás (HLR) mellékleteként csatolni kell.

A jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:- a naponta gyűjtött meteorológiai adatokat: csapadék mennyisége,

hőmérséklet (14.00 h), uralkodó szélirány és szélerő, párolgás (liziméter), légköri páratartalom (14.00 h);

- a nem veszélyes hulladéklerakó telep vízháztartásának értékelését;- a csurgalékvíz mennyiségének és összetételének meghatározására

vonatkozó adatokat;- a felszín alatti víz összetételének meghatározására vonatkozó adatokat,

beleértve a vízszintmérési adatokat is;

24

- zagykazettánként a hulladéktest mechanikai szerkezete és összetétele megváltozására vonatkozó adatokat (évente);

- zagykazettánként a hulladéktest szintjének süllyedési adatait (évente, kiértékelve, a korábbi év mérési adataival összevetve);

- a kioldódási vizsgálatok eredményeit, a hulladék alapjellemzését, a megfelelőségi vizsgálathoz szükséges kritikus paramétereket;

- a zagykazetták lecsapolásának üzemét, zagykazetták szabad kapacitását és a lerakott hulladék mennyiségét;

- a környezetszennyezési felelősségre is kiterjedő felelősségbiztosítás meglétének, valamint hulladéklerakó rekultivációjának céljából elkülönített céltartalék folyamatos fejlesztésének igazolását;

- jelen határozat 6.11 – 6.16 pontjai szerinti előírások teljesítésére vonatkozó adatokat.

Határidő: először 2019. április 30., majd utána a tárgyévet követő év április 30.

18.00 Műszaki baleset megelőzése és elhárítása

18.01 Az Engedélyes köteles a Telephelyén folytatott tevékenységét a Veszprémi Járási Hivatal által jóváhagyott üzemi terv alapján végezni. Az üzemi terv adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat - a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia.

18.02 A változásokról a Veszprémi Járási Hivatalt 30 napon belül értesíteni kell. A Veszprémi Járási Hivatal a változásról haladéktalanul értesíti a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kárelhárításR.) szerinti szerveket.

18.03 A tervet a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia.

18.04 A tevékenység során bekövetkező havária eseményt azonnal jelenteni kell a Veszprémi Járási Hivatalnak.

19.00 Rendelkezés a felmerült eljárási költségek viseléséről, valamint az előírt kötelezettségek önkéntes teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeiről

19.01 Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel.

19.02 A Veszprémi Járási Hivatal jelen határozatban szereplő kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében teszi meg a szükséges intézkedéseket.

20.00 A döntés közlése

Elrendelem a határozat kiadmányozását követő öt napon belül jelen határozat Veszprémi Járási Hivatal hirdetőtábláján valamint hivatalos honlapján történő közhírré tételét.

25

21.00 Jogorvoslat

Jelen határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Veszprémi Járási Hivatalhoz (8210 Veszprém, József A. u. 36., hivatali kapu megnevezés: VEJHKTF, azonosítója: 346009700) benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) nevesített ügyfél az Eüsztv-ben meghatározott elektronikus úton köteles benyújtani a fellebbezést az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.

A jogorvoslati eljárás díja az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50%-a (azaz 375 000 Ft), természetes személyek és civil szervezetek esetén az alapeljárás díjának 1%-a (azaz 7 500 Ft). A díjat az eljárás kezdeményezésekor a 10048005-00299516-38100004 előirányzat-felhasználási számlára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell.

A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az jelen döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

I N D O K O L Á S

A Veszprémi Járási Hivatalnál az Engedélyes által 2018. október 26. napján benyújtott kérelem és dokumentáció alapján a Telephelyen folytatott tevékenységre vonatkozó 789/2014. ügy- és 11478/2014. iktatószámon, valamint KTF-598/2016. ügy- és 44760/2016. iktatószámon módosított, 21035/2011. ügy- és 92709/2013. iktatószámú egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata tárgyában VE-09Z/07471/2018. ügyiratszámon közigazgatási hatósági eljárás indult.

A kérelem mellékleteként benyújtott 11/2018 tervszámú dokumentációt az S+N Management Kft. (1015 Budapest, Várfok út 7.) és a Spectrum Laboratórium Mérnöki Kft. (9028 Győr, Fehérvári út 75.) állította össze.

A felülvizsgálattal érintett telephelyen folyó tevékenység a R. 2. számú melléklet 5.4 pontjának - a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 2. cikk g) pontjában meghatározott hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével - hatálya alá tartozik.

A kérelmet és annak mellékleteit áttanulmányozva megállapítottam, hogy az nem tartalmazza teljes körűen a Kvt-ben, továbbá a R-ben meghatározottakat, ezért az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. §-ában foglaltaknak szerint hiánypótlásra szólítottam fel Engedélyest, aki a hiánypótlási végzésekben előírtakat beadványaival teljesítette.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015.(III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 2. § (1) bekezdése alapján igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az 1-4. mellékletben meghatározott eljárásokért.

26

Tárgyi eljárás során az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a Dijr. 3. számú melléklet 4. és 10.1 sorai alapján 750.000 Ft, azaz hétszázötvenezer forint, melyet az Engedélyes a Veszprémi Járási Hivatal felhívására megfizetett.

Az Ákr. 10. § és a Kvt. 98. § alapján az ismert ügyfeleket, valamint a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult szervezeteket VE-09Z/07471-5/2018. ügyiratszámon értesítettem az eljárás megindításáról. Az engedélyezési eljárásban ismert ügyfél, környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult szervezet ügyféli jogállásának megállapítását nem kérte.

A tárgyi eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (1) bekezdése alapján az 5. sz. melléklet I. táblázatában foglalt szakkérdéseket is vizsgáltam.

A közegészségügyi szakkérdéseket az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: HullNyilvR.), valamint a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alapján, a talajvédelmi szakkérdéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján vizsgáltam.

Az erdőre gyakorolt hatás vizsgálata során megállapítottam, hogy a telephelyen találhatóak erdő művelési ágú területek (Ajka 0243/8 és 0244 n hrsz.), melyek az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) Ajka 127 A, B, C, D, E, G, H, I, TN1 és TN2 erdőrészletként szerepelnek. Ajka 0243/5, 9, 10, 11 és 0244 hrsz.-ú ingatlanokon az erdészeti hatóság hatáskörbe tartozó fa vagy faállomány található. A felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozása során megállapítottam, hogy a salak-pernye kazettában történő hulladékhasznosítás nem érinti az erdő művelési ágú területeket, így az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 77. §-a szerinti erdő igénybevétel nem történik.

A dokumentáció alapján a feltöltés egy speciális rekultivációs keverékkel történik, amelyet nem veszélyes hulladékokból, szerves anyagokból és talajjavító adalékokból állítanak elő. A rekultiváció elvégzése pozitív hatást gyakorol a talajra, a tájra és az élővilágra, mivel a környező tájba történő visszaillesztés során őshonos növényeket szeretnének telepíteni.

Amennyiben fatelepítés történik az Adattárban nem szereplő külterületi ingatlanokon, akkor felhívom a figyelmet az erdőtelepítéssel az Evt. 44-50. §, a fásítással kapcsolatban az Evt. végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 30. § (2) bekezdésére, valamint a telepítendő erdő rendeltetésének megállapítására vonatkozóan az Evt. 23. §-ban előírtakra.

Az Evt. 61. § (1) bekezdés b) pontja alapján tilos a telephelyen lévő és a szomszédságban található erdőkben hulladékot elhelyezni. Az Evt. 62. § (3) bekezdése szerint a talajt ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.

A hulladékkezelési tevékenység során a hatásterület határain belül az Adattár alapján a következő részletek találhatók:

27

HelységFöldrészlet

Adattári azonosítóHelyrajzi szám Művelési ág

Ajka

0243/1 a erdő 127 A, B0243/2 a erdő 127 D, E, TN 20243/2 k erdő 127 H, I0243/2 f erdő 127 F, TN 1

0243/2 g és 0244 n erdő 127 G0243/6 a erdő 127 C

A hatásterületen található erdőállományok a dokumentáció alapján a tervezett hulladékhasznosítási tevékenység ideje alatt csak alacsony mértékű kedvezőtlen zaj- és rezgésterhelésnek, valamint por- és légszennyezésnek lesznek kitéve. Mivel a tevékenység a szabadban zajlik, ezért a szállításnál, a keverésnél, a feltöltésnél és a tájrendezésnél használt gépek miatt kialakuló zaj, rezgés, kipufogógáz és por elhanyagolható mértékben hat a környező területekre. A tervezett tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre normál üzemi körülmények között nincsen befolyással. Havária során a szállító járművekből és a munkagépekből kifolyt üzemanyag, olaj okozhat szennyezést, az okot a lehető leggyorsabban megszüntetik.

Mindezek alapján elmondható, hogy a tervezett tevékenység várhatóan a faállományok növekedését és egészségi állapotát, valamint az erdei életközösséget károsan nem befolyásolják.

Az erdőre gyakorolt hatás vizsgálata során a 12.02 pontban tettem előírásokat az erdő igénybevételére vonatkozóan az Evt. 77. §-a, az erdőtelepítésre vonatkozóan az Evt. 44. - 50. §.-a, a fásítás telepítésére vonatkozóan a Vhr. 30 § (2) bekezdése, a káros tevékenységek elleni védelemre vonatkozóan az Evt. 61. § (1) bekezdés b) pontja, a talajvédelemre vonatkozóan az Evt. 62. § (3) bekezdése alapján.

A tárgyi eljárásba az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet „9. Környezet- és természetvédelmi ügyek” táblázat 2. sorában nevesített szakhatóságokat, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, továbbá a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot is bevontam.

A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36900/2211-1/2018.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában az ipari balesetek és a természeti katasztrófáknak való kitettség szakkérdésével kapcsolatosan katasztrófavédelmi szempontból a tevékenység végzéséhez hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:

„Az Ügyfél kérelmére indult egységes környezet használati engedélyezési ügyben az Engedélyező hatóság 2018. október 31–én megkereste a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint a tárgyi eljárásban elsőfokú katasztrófavédelmi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 9. táblázat (Környezet- és természetvédelmi ügyek) 6. sora alapján.

Az ipari balesetek és a természeti katasztrófáknak való kitettség tekintetében az Engedélyező hatóság által csatolt iratokat megvizsgáltam, és a következőket állapítottam meg.

28

Az Ügyfél által benyújtott dokumentációban bemutatásra került a „8401 Ajka-Gyártelep, 0243/1., 0243/2., 0243/3., 0243/5., 0243/6. és 0244. hrsz.-on üzemeltetett I., II., III/A. salak pernye kazetták, mint nem veszélyes hulladéklerakó” kapcsán végzett tevékenység, illetve a gyártás során az esetlegesen kialakuló nagyobb balesetek lehetősége.

A nevezett beadványban szintén bemutatásra került, hogy a tevékenység során felhasznált anyagokkal kapcsolatos balesetből származó hatásoknak lehet kitéve, továbbá, hogy a tervezett tevékenység milyen védekező képességekkel rendelkezik a várható hatások mérséklésére, illetve azok megelőzésére.

Fentiekre tekintettel, mivel az Ügyfél által benyújtott dokumentáció az ipari balesetek és a természeti katasztrófáknak való kitettség tekintetében jogszabályt nem sért, a 8401 Ajka- Gyártelep, 0243/1., 0243/2., 0243/3., 0243/5., 0243/6. és 0244. hrsz. alatti telepítési helyre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyhez katasztrófavédelmi szempontból hozzájárultam.

Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdésén alapul.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki.

Hatáskörömet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet, 9. táblázat, 6. sora, illetve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet R.2 1. melléklet 9. táblázat 4. sora határozza meg.

Illetékességemet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg.”

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35700/11220-1/2018.ált. számú szakhatósági állásfoglalásával a 14.00 pontban rögzített előírások mellett a szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésének engedélye, valamint az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:

„A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán a VE-09Z/07471-4/2018. ügyiratszámon a Bakonyi Erőmű Zrt. (székhely: 8401 Ajka- Gyártelep, KÜJ: 100203208, KSH: 11698108-3821-113-13) részére a benyújtott kérelem alapján kéri a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását az Ajka-Gyártelep salak-pernye kazetták egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata tárgyában.

A Bakonyi Erőmű Zrt. (8400 Ajka, Gyártelep 1961/3-5 hrsz.) az Ajka 0243/3, 0243/5, 0243/7-11, 0244 hrsz.-ú ingatlanokon, I., II., III/A. salak pernye kazettákat üzemeltet, mint nem veszélyes hulladéklerakót.

A Környezetvédelmi Felügyelőség a KTF-598/2016 és a 11478/2014 ügyszámú határozatokkal módosított a 21035/2011. ügy - és 92709/2013 iktatószámú határozatával egységes környezethasználati engedélyt kapott melynek, a környezetvédelmi felülvizsgálatát el kell végezni 2018. november 30-ig.

Az S+N Management Kft. (1015 Budapest, Várfok út 7.) és a Spectrum Laboratórium Mérnöki Kft. (9028 Győr, Fehérvári út 75.) elvégezte a tárgyi telephely teljes körű

29

környezetvédelmi felülvizsgálatát, melyről készül 11/2018 tervszámú dokumentáció és mellékletei benyújtásra kerültek. A benyújtott dokumentumokat áttanulmányozva a következőket állapítottam meg:

Az engedélyes, Bakonyi Erőmű Zrt. telephelyének címe: 8400 Ajka, Gyártelep 1961/3, 1961/4, 1961/5 hrsz.

A jelenlegi engedélyes Bakonyi Erőmű Zrt. 2016. évben az Ajka külterület 0243/3, 0243/5, 0243/7-11, 0244 hrsz.-on lévő salak pernye kazetták üzemeltetési feladatival megbízta a Biomass Környezetvédelmi. Szolgáltató Kft.-t,

Az üzemeltető, Biomass Környezetvédelmi, Szolgáltató Kft. (székhely: 8200 Veszprém, Csererdei út 23.) gazdálkodó társaság telephelyének címe: 8400 Ajka, 0243/3, 0243/5, 0243/7-11, 0244 hrsz. (TH-KTJ: 101211986)

A salak-pernye kazetták elhelyezkedése: Ajka külterület hrsz-ek-on: 0243/3, 0243/5, 0243/7, 0243/7, 0243/8, 0243/8, 0243/9, 0243/10, 0243/11, 0244

A telephely KTJ száma: 101211986.

A telephely jellemző középponti EOV koordinátái: X=195500 és Y=533120

A telephelyen folytatott nem veszélyes hulladék lerakásához szorosan kapcsolódnak nem közvetlenül a telephelyen található objektumok is, amelyek az alábbiak:

100.000 m3 zagyvíztározó: Ajka-Gyártelep 600 hrsz. alatti ingatlanon Ipartelep zagyvezetékek: Ajka-Gyártelep 649/1, 649/2, 649/3. hrsz. alatti ingatlanokon

Vízellátás: A telephelyen található retúrszivattyúház a városi ivóvízhálózattal ellátott. A vizsgált időszakban a telephelyen felhasznált éves ivóvíz mennyisége 250-280 m3 között változott.

Szennyvízkezelés: A telephelyen keletkező kommunális szennyvizet ülepítő medence fogadja. Az előző vizsgált időszakban a medencének tömörségi vizsgálatát is elvégezték, mely a műtárgy folyadékzáróságát igazolta, azaz az emésztőgödörből nem távozik sem a földtani közegbe, a felszín alatti vizekbe szennyezőanyag. A medence ürítését, annak feltöltöttségi szintjétől függően végeztetik és szállíttatják el, arra jogosítvánnyal rendelkező vállalkozó bevonásával a városi szennyvíztisztítóba.

Csapadékvíz-elvezetés: A zagytározó területén a keletkező csapadékmennyiség egy részét a zagyoló rendszerben használják fel, oly módon, hogy a kazetták felületére eső csapadékmennyiség a zagyvízzel együtt kerül a nyeletőkutakba, ahonnan a retúrszivattyúház nyomja tovább a megtisztult zagyvízzel együtt az erőmű területére, ahol öblítővízként kerül felhasználásra. Ugyancsak a zagyoló rendszerbe vezetik vissza az övárok rendszeren keresztül érkező csapadékvizet, a csurgalékvizekkel együtt.

A telehelyen folytatott tevékenység hatása a felszíni vizekre: Az erőművi ipari hulladékvizek a zárt zagyoló rendszerbe kerülnek, ahonnan normál üzemmenet esetén a tevékenység sem közvetlen, sem közvetett módon nem terheli a felszíni vizeket.

A Bakonyi Erőmű Zrt. Ajkai Hőerőműre vonatkozóan elkészítette az üzemi kárelhárítási tervet, melynek elfogadásához a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35700/4997- 1/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában az 35700/9523-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának fenntartásával előírások nélkül hozzájárult. A tervben a felszíni vizek szennyeződése a zagyvezeték meghibásodása esetén történhet. A hibás vezetéken a zagyszállítást azonnal be kell szüntetni ill. tartalék nyomóvezeték üzembe helyezéséről kell gondoskodni. A kárelhárítási munkákat azonnal el kell kezdeni.

30

A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása: a zagykazettákban lerakott zagy nagy mennyiségben tartalmazott aktív CaO-t, továbbá Al2O3-t, Fe2O3-t, SiO2-t és szulfátokat. E komponensek között reakciók játszódtak le vizes közegben, miáltal rendkívül szilárd „pernyebeton” képződött. A magas mészkő és gipsz tartalom a pernyekőben kristályos formában jelenik meg- ez kedvező a vízzáróság szempontjából. A víz, szivárgással nem tud kijutni a depónia területéről, így a felszín alatti vizek szennyeződése kizárható.

Felszín alatti víz vizsgálatára kiépített monitoring rendszer és a kutakban vizsgálandó komponensek:

Kút jele Vizsgálandó komponensek

ASP-8 pH, vez.kép, KOIk, szulfát, klorid, összes oldott anyag, molibdén, bárium, szelén

ASP-10 pH, vez.kép, KOIk, szulfát, klorid, összes oldott anyag, molibdén, bárium, szelén

ASP-11 pH, vez.kép, KOIk, szulfát, klorid, összes oldott anyag, molibdén, bárium, szelén

ASP-12 pH, vez.kép, KOIk, szulfát, klorid, összes oldott anyag, molibdén, bárium, szelén

ASP-14pH, vez.kép, KOIk, szulfát, klorid, összes oldott anyag, ammónium, nitrit, nitrát molibdén, bárium, szelén

ARK-53pH, vez.kép, KOIk, szulfát, klorid, összes oldott anyag, ammónium, nitrit, nitrát molibdén, bárium, szelén

ARK-54 pH, vez.kép, KOIk, szulfát, klorid, összes oldott anyag, molibdén, bárium, szelén

AJK-1 pH, vez.kép, KOIk, szulfát, klorid, összes oldott anyag, molibdén, bárium, szelén

AJK-2 pH, vez.kép, KOIk, szulfát, klorid, összes oldott anyag, molibdén, bárium, szelén

AJK-3 pH, vez.kép, KOIk, szulfát, klorid, összes oldott anyag, molibdén, bárium, szelén

A telephely alatt a talajvíz kb. 1,0-4,5 m mélységben található. A talajvíz áramlása D, DNy-i irányú a monitoring kutak 2017. II. félévi vízszintjei alapján.

A salak-pernye kazetták körül üzemeltetett monitoring rendszer kútjainak vize a vizsgált komponensek nagy esetében a (B) szennyezettségi határértékek alatt maradt. A vizsgált komponensek koncentráció értékei a telephelyen végzett tevékenység következtében jelentősen nem változtak meg, a mért értékek közel stagnáló tendenciát mutatnak. A talajvízre gyakorolt hatásterület a legtöbb kút, komponens esetében a telephely határvonalát nem lépi túl.

A terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. Korm. rendelet) 7.§ (4) bekezdésén alapuló 1:100.000-es méretarányú érzékenységi térkép alapján: érzékeny.

A bemutatott térképek alapján a nyomvonallal érintett területek üzemelő vagy távlati vízbázis védőterületét nem érintik.

A létesítmények nincsenek hatással az árvíz és jég levonulására, valamint mederfenntartásra

A csatolt dokumentumokat áttanulmányozva, a rendelkező részben tett előírásokkal a vízügyi és vízvédelmi hatóság a szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésének engedélyét megadta a szakhatósági állásfoglalás 1. pontjában a 219/2004. Korm.rendelet 13. § (1) bekezdése alapján, mivel a szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység.

31

A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők, melyek alapján szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részének előírásokat tettem.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.1. pontjában tett előírásom alapja a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet (továbbiakban: 219/2004 Korm. rendelet) és a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet (továbbiakban: 220/2004 Korm. rendelet).

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. E jogszabályi rendelkezésekkel összhangban tettem a 2.2. pontban szereplő előírást.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.3.-2.14. pontjaiban felszíni vízvédelmi előírásokat tettem.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.3. pontban tett előírásomat a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 14.§. (1) bekezdés alapján tettem.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.5. pontjában tett előírásomat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010 (IV.29.) kormányrendelet 49.§ (3) bekezdése alapján tettem.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.6.-2.7. pontjában tett előírásomat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 18.§ (5) bekezdésének figyelembe vételével tettem.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.8.-2.9. pontjában tett előírásomat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6.§ -ának teljesülése érdekében tettem.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.10. pontjában tett előírásom alapjaként a felszíni vizek minőségének védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: 220/2004 Korm. rendelet) 13.§ -ban foglaltakat, mint általános érvényű követelményeket kell teljesíteni.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.11-2.13. pontjában tett előírásaim alapja a használt és szennyvizek kibocsátásnak 27/2005 KvVM rendelet 17.§ (1) bekezdése.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.14. pontjában tett előírásom alapja a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 2.§ alapján írtam elő.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.15.-2.32. pontjaiban felszín alatti vízvédelmi előírásokat tettem.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.15.-2.26. pontjában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21) Korm. rendelet 8. § (b) pontja szerint a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást. A faviR. 47. § (3) bekezdése szerint a felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetőleg a mintavételeket – ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is – csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti.

A monitoring kutak állapotának rendszeres ellenőrzést és működőképességének fenntartását előírtam.

32

Állásfoglalásom 2.27. pontjában a havária bejelentésére vonatkozó rendelkezést a 219/2004 Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján „A környezethasználó a felszín alatti vízben, illetve földtani közegben okozott szennyezést, illetve károsodást a vízvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni, illetve a vizek állapotának azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodása esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően.”

Állásfoglalásom 2.28. pontjában tett előírásomat, a faviR. 5. sz. mellékletének 7. pontja alapján tettem.

Szakhatósági állásfoglalásom 2.30. pontjában tett előírásomat a kazettákon lévő alacsony vízszint tartásának és a felszíni- és felszín alatti vizek védelmére, esetleges havária eset elkerülése érdekében tettem.

A rendelkezésre álló dokumentáció alapján, a hatáskörömbe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapítottam, hogy tárgyi tevékenység vízügyi és vízvédelmi érdeket nem sért, ezért a szakhatósági hozzájárulást a fenti előírásokkal megadtam.

A hatóság az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti.

Felhívom az eljáró hatóság figyelmét, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 81.§ (1) bekezdése értelmében a döntésnek tartalmaznia kell a szakhatóság állásfoglalását és a szakhatósági állásfoglalás indokolását.

Jelen végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg a az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 112.§ alapján adtam tájékoztatást.

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 1. § (1) bekezdése, a vízvédelmi hatáskörömet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66/A. §, és a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: 223/2014 Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 4. pontja, a vízügyi és vízvédelmi illetékességemet a 223/2014 Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és az 2. mellékletének 4. pontja állapítja meg.

Szakhatósági állásfoglalásomat az Ákr. 55.§ (1) bekezdésére tekintettel, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rend. 1. számú melléklet 9.táblázat 5. és 6. pontjai alapján, mint területi vízügyi és vízvédelmi hatóság adtam meg.”

A benyújtott dokumentáció és annak kiegészítései alapján, a telephelyen folytatni kívánt tevékenység környezeti elemekre gyakorolt hatását vizsgálva az alábbiakat állapítottam meg:

Levegőtisztaság-védelmi szempontból:

A környezeti levegő igénybevétele:

33

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a vizsgált terület Ajka város a kiemelt városok légszennyezettségi zónába tartozik.

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint

Agglo-meráció

Kén-dioxid

Nitrogén-dioxid

Szén-monoxid PM10 Benzol Talajközeli

ózonPM10

(As)

PM10

(Cd)

PM10

(Ni)

PM10

(Pd)

PM10

(benz(a)

pirén)

Ajka F D D D F O-1 E F F F D

A zónák típusait a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg: D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket.

A zónaszintű besorolás alapján látható, hogy az alsó vizsgálati küszöböt a kén-dioxid, a benzol, valamint a szálló por kadmium, nikkel és ólom tartalmának koncentrációja nem haladja meg. A levegőterheltségi szint a vonatkozó határérték és a tűréshatár között van a nitrogén-dioxid, a szén-monoxid, a szálló por, valamint a szállópor benz(a)-pirén tartalma esetében. A levegőterheltségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van az arzén esetében. A talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket.

Ajka településre való közlekedés jellemzően a 8. sz. főutat igénybe véve, arról Bakonygyepesnél lefordulva történik. A salak-pernye kazetták megközelítése személygépjárművel Ajka irányából a Szent István út végén található üzemi úton (régi Budapest-Szombathely vasútvonal) keresztül lehetséges. A tehergépjármű behajtás minden esetben Ajka városát elkerülve (amennyiben nem áll fenn kizáró ok) Szőc irányából a Halimbai Bányaüzemeken keresztül (magánút) Ajka-Padragkút összekötőn át majd 7309 út és innen a Mal Zrt. „f.a.” területén keresztül a zagykazetták.

A telephelyen helyhez kötött pontszerű légszennyező forrás nem található.

Porterhelés

A technológiából adódóan jelentkezhet diffúz porterhelés. Ezt a meteorológiai viszonyok és a páratartalom nagymértékben befolyásolja.

Figyelembe véve a kedvező meteorológiai viszonyokat (csapadék: 660-700 mm), valamint a lakott területek relatív nagy távolságát, a tevékenységből jelentős porszennyezés nem valószínűsíthető. A tevékenység minimális porterheléssel jár. A területen az anyagmozgatások, során esetlegesen keletkező levegőbe kerülő porrészecskék normál időjárási körülmények között ~18 m-es távolságon belül kiülepszenek.

Amennyiben a munkavégzéshez szállítási munkák is kapcsolódnak (belső szállítás), az utak minden esetben locsolva vannak. A locsolásra a csurgalékvíz kerül felhasználásra ebből kifolyólag csak az övárokkal körül határolt terület van locsolva (munkavégzés is jellemzően ezen a területen van)

34

A salak-pernye kazetták üzemeltetésének gépi igényei a munkagépek valamelyikével történik. A gépek üzemeltetése munkanapokon 7 órától 15 óráig történik. A zagytéri munkák (gátépítés, útépítés, hamu egyengetése) minden esetben szakaszosan történik, jellemzően a III/A. zagykazetta területén. Az elmúlt két évet figyelembe véve, a munkálatok átlagolva havi 4-5 napot tesznek ki.

Az időszakosan a területen egy időben dolgozó 3 db munkagép által okozott porterhelés és légszennyezőanyag kibocsátás is elhanyagolhatóan kismértékű a telephelyen.

A munkafolyamat során por-, és kipufogógáz terheléssel kell számolni. Ezek alapján az időszakos anyagmozgatási tevékenység légszennyező hatása a lakókörnyezetekben számítással is alig kimutatható.

Összességében megállapítható, hogy az anyagmozgatási tevékenység végzése során várhatóan SO2 szennyezőanyag esetében alakul ki a legnagyobb levegőtisztaság-védelmi hatásterület 56 méter. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület lakóingatlant nem érint.

A salak-pernye lerakón végzett tevékenység során jelentkező légszennyezőanyagok kibocsátása elhanyagolhatóan kismértékű és a kazetták továbbra is olyan messze találhatók a lakott területektől, hogy a légszennyezőanyag kibocsátások nem érik el a településeket. A tevékenységnek bűzhatása nincs. A salak-pernye szállítás okozta többlet a meglévő forgalom ismeretében elhanyagolható.

A legközelebbi lakóházak a hulladéklerakótól keletre kb. 550 m-re találhatóak. A salak-pernye lerakón végzett tevékenység során jelentkező légszennyezőanyagok kibocsátása elhanyagolhatóan kismértékű és a kazetták továbbra is olyan messze találhatók a lakott területektől, hogy a légszennyezőanyag kibocsátások nem érik el a településeket. A tevékenységnek bűzhatása nincs. A salak-pernye szállítás okozta többlet a meglévő forgalom ismeretében elhanyagolható. A salak-pernye kazetták üzemelésének levegőre gyakorolt hatása, hatásterülete a telephely határvonaláig értelmezhető.

A tevékenységre vonatkozó előírásokat a 9.01 és a 9.02 pontjaiban a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lev r.) 26. § (2) bekezdése alapján tettem.

A Lev r. 4. § alapján 9.03 és 9.04 pontjaiban szereplő előírásokat tettem.

Hulladékgazdálkodási szempontból

Az Engedélyesnél és a Bakonyi Bioenergia Kft-nél szén és biomassza keveréket használnak fel tüzelőanyagként. A tüzelőanyagok elégetése során éghetetlen meddő keletkezik, melyből már nem lehetséges a szén, illetve a biomassza tüzelési maradékanyag szétválasztása.

A kibocsátási paraméterek megfelelő szinten tartása és a jogszabályoknak való megfelelés érdekében az alternatív tüzelőanyagokat (SRF) 10 %-os hőarányt nem meghaladó mértékben (támasztótüzelésként) alkalmazza az Engedélyes.

A salak és pernye keletkezése a felülvizsgálati időszakban bevitt tüzelőanyag 1,9-3,6 %-a között változott, amely szinte teljes egészében lerakásra került a zagytérre. 2013-2017. év közötti időszakban salak-pernye értékesítés nem történt.

A telephelyen folytatott tevékenység során legnagyobb mennyiségben 10 01 01 azonosító kódszámú, hamu, salak és kazánpor (kivéve a 10 01 04) megnevezésű nem veszélyes hulladék (zagyhulladék), illetve karbantartási hulladék és települési szilárd hulladék is képződik.

35

Zagyhulladék:A tüzelőanyagok elégetése során salak és pernye eltávolítása vizes mosással történik a salaktölcsérből, illetve az elektrofilterről). A vizes közegű éghetetlen meddő zagymedencébe kerül, majd onnan csővezetéken keresztül a zagytérre.

Az ipari hulladékvizek zárt zagyoló rendszerbe kerülnek, mivel ülepedést követően a zagyvíz visszaforgatásra kerül a zagyolási körforgásba, ipari hulladékvíz nem jut a környezetbe.

A lerakón elhelyezett salak-pernye mennyiségi adatai:

2013 2014 2015 2016 2017

lerakott zagy, szilárd fázis (t) 18727 16445 11068 10293 11700

A nem veszélyeshulladék-lerakó telep I., II. és III/A kazettáján 2017. 12. 31-ig lerakott hulladék mennyisége: 10 883 936 tonna.

Karbantartási hulladék:A zagytározó területén működő, a zagykezelő rendszerhez tartozó technológiai egységek karbantartásából keletkező hulladékok az ajkai erőmű területére kerülnek átszállításra, az ott kialakított munkahelyi gyűjtőhelyekre, ahonnan az ajkai erőműben keletkező hulladékokkal együtt kerülnek átadásra további kezelés céljából érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére.

Települési szilárd hulladék:A telephelyen keletkező települési szilárd hulladék elszállíttatását közszolgáltatási szerződés keretében végeztetik.

A Telephelyen ártalmatlanítható nem veszélyes hulladék azonosító kódszám szerinti megnevezését és mennyiségét a határozat 10.01 pontjában rögzítettem.

A HullMűvR. 1. számú melléklete szerint a Telephelyen folytatott tevékenység kezelési kódját a 10.02 pontban szerepeltettem.

A KvVM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján a határozat 10.04 pontjában rendelkeztem.

A 10.05 pontban szereplő előírást a Ht. 4. § alapján tettem.

A 10.06 pontban a céltartalékkal és környezetvédelmi felelősséggel kapcsolatos előírást a Ht. 70-72. §-a és a HullNyilvR.9. § (1) bekezdés i) pontja alapján tettem.

A Telephelyen ártalmatlanítható hulladékkal szembeni feltételekre vonatkozóan jelen határozat 10.07 pontjában tettem előírást. Ennek megfelelően a 10.01 pontban felsorolt hulladék abban az esetben rakható le a tárgyi hulladéklerakón, ha megfelel a KvVM rendelet 2. számú mellékletének 2.2.1. pontjában megfogalmazott kritériumoknak, vagyis ha a hulladékból elvégzett kioldódási vizsgáltok eredményei nem haladják meg a 2.2.1.-1. és a 2.2.1.-2. táblázatokban feltüntetett határkoncentrációkat.

Jelen határozat 10.09 pontjában a Telephely biztonságára vonatkozóan tettem előírást.

A 10.10 pontban a veszélyes hulladékkal kapcsolatos előírást a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére tekintettel tettem.

A 10.11 pontban a tevékenység során keletkező hulladékok további kezelésére vonatkozó előírást a Ht. 31. § (1) és (5) alapján tettem.

36

A 10.12 pontban szereplő előírást a Ht. 65. §-ában, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tettem.

A 10.13 pontban az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítési határidejét az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati kötelezettségének határideje alapján állapítottam meg.

A tevékenység engedélytől eltérő végzésének jogkövetkezményeiről a Ht. 86. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak alapján a 10.14 pontban rendelkeztem.

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból

A Bakonyi Erőmű Zrt. salak-pernye kazettái Ajka városától nyugatra különleges területen - zagytározók (Kz) a 0243/3, 0243/5, 0243/7-11, 0244 hrsz. alatti ingatlanokon találhatók. A létesítmény közvetlen környezetében a déli irányban különleges területen - zagytározók (Kz) a MAL Zrt. „f.a.” zagytározói, keleti és északi irányban védelmi erdőterületek (Ev), nyugati irányban Kolontár község mezőgazdasági hasznosítású területei találhatók.

A legközelebbi védendő épületek - lakóépületek falusias besorolású lakóterületen (Lf) a lerakó keleti telekhatárától kb. 300 m távolságban Ajka Tósokberénd, Damjanich utcában találhatók.

A lerakón végzett tevékenység során a domináns zajforrások az időszakosan földmunkákat, tereprendezést, anyagmozgatást végző munkagépek, illetve a folyamatosan üzemelő retúrszivattyúk.

A hulladéklerakó az üzemeltetéshez használt géppark:

- Szivattyúházban: BFA-350 (F-86) típ. szivattyú (3 db)- Anyagmozgatás, rakodás, szállítójárművek (12 db 40 t tehergépkocsi/nap)

Az időszakosan a területen dolgozó munkagépek 2 db dózer és 1 munkagép és egyéb esetleges szállítójárművek zajterhelése időszakos és elhanyagolhatóan kismértékű. A munkagépek csak a nappali időszakban dolgoznak. A munkagépek ténylegesen nem egy időben, és nem közvetlenül egymás mellett dolgoznak, hanem egymástól távolabb.

Ajka településre való közlekedés jellemzően a 8. sz. főutat igénybe véve, arról Bakonygyepesnél lefordulva történik. A salak-pernye kazetták megközelítése személygépjárművel Ajka irányából a Szent István út végén található üzemi úton keresztül lehetséges. A tehergépjármű behajtás minden esetben Ajka városát elkerülve Szőc irányából a Halimbai Bányaüzemeken, az Ajka-Padragkút összekötőn, majd a 7309 úton és a Mal Zrt. „f.a.” területén keresztül történik.

A telepre érkező és távozó szállítójárművek által okozott zajterhelés gyakorlatilag elhanyagolható.

A felülvizsgálat során ÖKO-RAAB Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által 2018. november 16-án végzett műszeres mérésről készült R-1116/2/18 számú vizsgálati jegyzőkönyv és szakértői vélemény szerint a telephely környezeti zajkibocsátása jelen üzemi körülmények között a vonatkozó előírásoknak megfelel, a védendő létesítmények környezetében a hulladéklerakó üzemeltetése érzékelhető környezeti zajterhelést nem okoz. A szakértői véleményben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló

37

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajrendelet) 6. § szerint méréssel lehatárolásra került a telephely zajvédelmi hatásterülete.

A mérési eredmények alapján a zajvédelmi hatásterület a telephely déli határától 110 m. A telepítési körülmények következtében déli irányban érinti a szomszédos ingatlanokat, de nem érint védett területet, védendő épület.

A felülvizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarészében foglaltak alapján a Zajrendelet 10. §. (3) bekezdése szerint az egységes környezethasználati engedélyben a telephelyre vonatkozóan zajkibocsátási határérték megállapítása nem indokolt.

A Zajrendelet 11. §. (5) bekezdése alapján a környezeti zajforrást üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentőlapon) köteles bejelenteni a Veszprémi Járási Hivatalhoz. A változásjelentést a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. sz. melléklet szerinti bejelentőlapon kell teljesíteni. Ezzel kapcsolatban előírást a rendelkező rész 11.03. pontjában tettem.

A Zajrendelet 3. § (1) bekezdése értelmében tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű zajt vagy rezgés okozni. A területre vonatkozó zajvédelmi követelményeket a rendezési terv szerinti besorolás függvényében a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg. Ezzel kapcsolatban előírást a rendelkező rész 11.02 pontjában tettem.

A mérési eredmények és a telepítési körülmények alapján az elérhető legjobb technikának való megfelelés zajvédelmi szempontból elfogadható.

A Kvt. 6. § (1) bekezdése szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A Kvt. 6. § (3) bekezdése értelmében a megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. Ezzel kapcsolatban előírást a rendelkező rész 11.04 pontjában tettem.

A Zajrendelet. 9. § (1) bekezdése értelmében a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben vagy helyiségben a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

Tájra, élővilágra, természeti környezetre gyakorolt hatások

Az Ajka 0243/1, 0243/2, 0243/3, 0243/5, 0243/6, 0244 hrsz.-ú ingatlanokon található salak-pernye kazetták (KTJ: 101211986) nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, Natura 2000 közösségi jelentőségű természet-megőrzési területnek, az országos ökológiai hálózat övezeteinek, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének, továbbá ex-lege természeti értéket, egyedi tájértéket, barlang felszíni védőövezetét nem érintenek.

Az ingatlanok területén a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet szerinti

38

védett, fokozottan védett és az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok előfordulásáról nincs információnk.

Előzőek alapján a Telephelyen folytatott tevékenység táj- és természetvédelmi érdeket nem sért.

Az elérhető legjobb technika (BAT) szempontjából

Az Engedélyes az elérhető legjobb technikának megfelelés, az emberi környezetet érő kockázatok csökkentése érdekében folyamatosan törekszik környezetbarát technológiák alkalmazására, valamint minimalizálni a tevékenysége során a környezeti elemeket terhelő anyagáramok mennyiségét.

A zagyeltávolítási rendszer kialakítását és üzemeltetését tekintve a technológia potenciális környezetterhelési hatása a talajra és felszín alatti vizekre korlátozódik, légszennyező és zajterhelő hatásokkal a zagykezelés nem jár.

A zagytározó felszín alatti vizekre és talajra gyakorolt hatása közvetlen formában, a hulladékvíz talajjal való érintkezéséből származhat. A lerakó a felszíni vagy felszín alatti víz szennyezés elkerülése érdekében a technológiai és a csapadékvizek összegyűjtésére szolgáló övárok rendszerrel rendelkezik. Az összegyűlt vizek a lerakóra visszavezetésre kerülnek. A hulladékvíz kezelése tehát zárt rendszerben valósul meg, ezért a technológia felszíni vizekkel nincs kapcsolatban. A felszíni vagy felszín alatti vizekbe szennyezés a hulladéklerakó területéről normál üzemmenet esetén nem kerülhet ki.

A salak-pernye kazetták alatt nincs mesterséges műszaki védelem, azonban a felülvizsgálati dokumentáció szerint a megszilárdult zagy vízzárónak tekinthető.

A tüzelőanyagok elégetése során a tűztér alsó illetve felső részében keletkező égési maradékok szétválasztása és szétválasztva történő lerakása javasolt, azonban az erőmű kazánjaiban keletkező tűztér alatti salaktölcsérbe hulló éghetetlen meddő, illetve a füstgázoldalon leválasztott pernye keletkező mennyiségének aránya ezt nem teszi elérhetővé, így az erőmű esetében a keletkező salak és pernye együttes leválasztása az elérhető legjobb technika.

A salak-pernye kazetták felszínén kialakuló vízborítás, valamint a próba növénytelepítések által kialakult növényzet alkalmas a kiporzás elleni védekezésre. A lerakó környezete porterhelésének megelőzését, illetve a porterhelés mérséklését a telepi utak tisztasága, a területek növényesítése, szükség esetén locsolás biztosítja.

Az illetéktelen személyek bejutása ellen salak-pernye kazetták bejáratai sorompóval lezártak és figyelem felhívó táblák jelzik a belépés szankcióját.

A salak-pernye eltávolítás technológiájának biztonságos működéséhez, valamint a zagykazettákon a kiporzás megakadályozásához szükséges zagyvízmennyiség a zagytéren 100 000 m3, míg a 100 000 m3-es tározóban 50 000 m3. A jelenleg 418 000 m3-re becsült zagyvízmennyiséget tekintve kb. 268 000 m3 zagyvíz leengedését kell elvégezni.

A fenti zagyvízmennyiség leengedése a zagykazettákból és a 100 000 m3-es zagyvíztározóból a III/A. jelű kazettától induló zárt csővezetéken (régi zagyátadó vezeték), majd a MAL Zrt. „f.a.” 2. számú semlegesítőjébe vezető árkon, majd a MAL Zrt. „f.a.” 2. számú semlegesítőjén keresztül kezelést (semlegesítést) követően a Torna-patakba kb. 18 hónap alatt valósítható meg (15 000 m3/hó mennyiséggel számolva).

39

A 100 000 m3-es tározóban a folyadékszintet hetente egy alkalommal ellenőrzik (a tározóban vízmérce található), mely során ellenőrzik a gát és a rézsűk állapotát is, az észrevételeket és a leolvasott folyadékszintet az üzemnaplóban rögzítik. Ezen kívül 6 óránként ellenőrzik a rézsűk és a gátak épségét, a tapasztalatokat naplóban rögzítik.

Az I., II/A., II/B., II/C. és III/A. jelű zagykazettáknál nincs kiépítve folyadékszint ellenőrzésére szolgáló mérce, ezért jelenleg a folyadékszintet naponta szemrevételezéssel ellenőrzik. A legalacsonyabb korona élhez számított 20 cm-es folyadékszint esetén az ellenőrzést végzők értesítik az érintett munkairányítót, veszélyes folyadékszint magasság esetén a megemelkedett folyadékszintű kazettából nyeletőkön keresztül szivattyúkkal a nem használt kazettákba juttatják a folyadékot. 24 óránként szemrevételezéssel ellenőrzik a rézsűk és a gátak épségét, a tapasztaltakat üzemnaplóban rögzítik.

Az Engedélyes a zagytározókon a folyadékszinteket telepített ultrahangos távolságmérőkkel tervezi figyelni, a mért értékek átlagolt eredménye naponta egy alkalommal a megbízott személyek mobil telefonjaira továbbítódik, továbbá küszöbérték megadásával figyelmeztetési üzenetküldés is megvalósítható, így azonnal megkezdhetik a folyadékmennyiségek zagykazetták közötti átadását. A mobiltelefonokra érkező adatokat üzemnaplóban rögzítenék.

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35700/11377-5/2016.ált. számon vízjogi létesítési engedélyt adott ki az Engedélyes részére a zagyvízcsökkentéshez szükséges vízilétesítmények megépítésére. Az engedély érvényessége 2019. december 31.

A vízilétesítmények üzembe helyezésének fenti vízjogi létesítési engedélyben rögzített feltétele a MAL Zrt. „f.a.” kezelésében lévő 2. számú semlegesítő fennmaradási engedélyének jogerőre emelkedése és ezt követően a vízjogi üzemeltetési engedély beszerzése, valamint a MAL Zrt. „f.a.” és az Engedélyes közötti – a zagyvíz átadás-átvétel részletes szabályait tartalmazó – megállapodás.

Az Engedélyes által jelen eljárásban benyújtott, 2018. november 29. napján kelt nyilatkozat szerint a vízilétesítmények megépítését előkészítették, azonban az építést nem kezdték meg, mivel a MAL Zrt. „f.a.” nem küldte meg az Engedélyes által kért, a 2. számú semlegesítőre szóló vízjogi üzemeltetési engedélyt, valamint a a zagyvíz átadás szabályairól sem készült megállapodás. A nyilatkozat szerint a fenti dokumentumok megszerzését követően az Engedélyes haladéktalanul megkezdi a vízilétesítmények megépítését és benyújtja a vízjogi üzemeltetési engedélykérelmet a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.

Jelen határozat 6.08-6.16 pontjaiban szereplő előírásokat a R. 17. § (1) bekezdés e) pontja és a Kvt. 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján tettem, tekintettel az Engedélyes által tett nyilatkozatra.

A fentiek alapján a tevékenység a 4.00 pontban meghatározott technológiai, termelési és kapacitásadatok, továbbá takarékos vízhasználat, és anyag-, energiafelhasználás mellett az engedély 5.00, 6.00, 7.00, 9.00, 10.00, 11.00, 12.02, 14.00 és 15.00 pontjaiban szereplő előírások betartása, teljesítése esetén megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek.

A 7.03 pont előírása a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendeleten alapul. Az alkalmazott személyére vonatkozó rendelkezést a KTM rendelet írja elő.

40

A 7.04 pontba foglalt bejelentési kötelezettség a Kvt. 81. § (1) bekezdés d) pontján alapul.

A határozat 8.00 pontjában a R. 11. sz. mellékletének 4. e) pontja alapján meghatározott előírásokat tettem, melyek kimondják, hogy az egységes környezethasználati engedélynek tartalmaznia kell azon intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén elhárításához szükségesek, továbbá a hatóságok erről történő tájékoztatásának módját, tartalmát.

A R. 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról. A R. 9. számú, az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai című melléklet értelmében az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztását és jellemzőit és a folyamat energiahatékonyságát is. Erre figyelemmel jelen határozat 15.00 pontjában rendelkeztem.

Jelen határozat 16.03.1 pontjában foglalt utógondozási időszakot a KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével a HullNyilvR. 15/A. § (2) bekezdés d) pontja alapján határoztam meg. Az utógondozási időszak időtartama 15 év elteltével kérelemre felülvizsgálható az addig elvégzett monitoring vizsgálatok eredményei alapján.

A határozat 16.03.2 pontjában foglaltak jogalapja a KvVM rendelet 3. számú mellékletének 6. pontja.

A KvVM rendelet 4. számú mellékletének 1.2.2. pontja tartalmazza a végleges felső záróréteg rendszer felépítését és funkcióját.

A végleges felső záróréteg rendszer legfőbb rendeltetése a csapadékvíz hulladéktestbe való bejutásának megakadályozása, a csurgalékvíz képződésének (és kezelésének), továbbá a környezetbe való potenciális kijutásának megelőzése. A végleges záróréteg rendszer kialakítását megelőzően a hulladéklerakó felületén spontán módon kialakult fás szárú (bokrok, fák) vegetációt el kell távolítani, amennyiben az zavarja a végleges záróréteg rendszer kialakítását.

A végleges felső záróréteg rendszer részei:

a) kiegyenlítő réteg (0-50 cm)Funkciója: a hulladéktest felső és oldalirányú kiegyenlítése, módosítása, beleértve az átmeneti felső záróréteg rendszerrel történt lezárás során kialakult süllyedések megszüntetését is, valamint a hulladéktest alkalmassá tétele a következő rétegek elhelyezésére.Anyaga: kis mésztartalmú, homogén, nem kötött talaj, kohósalak vagy hulladékégető salakja, B3 alkategóriájú lerakó esetén jó gázvezető képességű talaj, kohósalak, hulladékégető salakja, aprószemcsés hulladék, külön jogszabályban meghatározott maradék hulladék vagy stabilizált biohulladék.

d) szivárgó- és szűrőrétegFunkciója: a fedőrétegen esetleg átszivárgó víz szigetelőréteg fölötti tartózkodási idejének csökkentése, illetve a zárórétegből való mielőbbi hatékony elvezetése.Anyaga: mosott kavics, a rézsűkön osztályozatlan homokos kavics vagy kőzúzalék, k ≥ 5x10-3 m/s szivárgási tényezőjű aprított hulladék, amelyből vízzel

41

nem oldódik ki kockázatos anyag (pl. sredderezett gumihulladék, aprított inert hulladék), geodrén, geokompozit, illetőleg geotextília, amely csak a szűrőréteg anyaga lehet.

e) fedőrétegFunkciója: a csurgalékvíz minimalizálása, az alatta lévő rétegek védelme, a növényzet telepítéséhez szükséges, megfelelő környezet biztosítása.A réteg többféle anyag egymás fölé rétegezésével készíthető. A szivárgó- és szűrőréteggel érintkező (20-30 cm vastagságú) gyökérzáró réteg erősen kötött vagy erősen kőtörmelékes tömör anyag, célszerűen osztályozott építési-bontási hulladék. Ezt követi az (50-70 cm vastagságú) altalaj réteg, amely készülhet kis humusztartalmú talajból vagy stabilizált biohulladékból. A fedőréteg legfelső része a (mintegy 30 cm vastagságú) szervesanyagban gazdag talajréteg, amely a növények táplálását szolgálja. A természetes anyagú szigetelőréteg felett a szivárgó-szűrő réteg és a fedőréteg összvastagsága legalább 1,0 m legyen.

f) vegetációs rétegFunkciója: a víz alsóbb rétegekbe való bejutásának akadályozása, illetőleg az erózióval szembeni védelem.Anyaga: nem mélygyökérzetű, kis tápanyagigényű, szárazság- és forróságtűrő növények, amelyek megfelelnek az ökológiai környezetnek is.

A végleges felső záróréteg rendszer kialakítása során felhasznált, a határozat 16.02 pontjában meghatározott anyagoknak a fentiek szerinti követelményeknek meg kell felelni.

A határozat 16.03.3 pontjában a KvVM rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a KvVM rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerinti összefoglaló jelentés készítését írtam elő. Az éves összefoglaló jelentés benyújtásának határidejét a KvVM rendelet 18. § (2) bekezdése alapján határoztam meg.

A KvVM rendelet 15. § (5) bekezdés e) pontja alapján a határozat 16.04 pontjában a végleges felső záróréteg rendszer kiépítésének és az azzal kapcsolatos feladatok elvégzésének, továbbá az utógondozásra vonatkozó előírások, valamint a monitoring rendszer üzemeltetésének kötelezettjét meghatároztam, figyelemmel a felülvizsgálati dokumentáció 10. számú mellékleteként benyújtott, az Engedélyes és az Üzemeltető között 2016. július 1. napján megkötött, a zagykazetták üzemeltetési feladataira, rekultivációjának előkészítésére, valamint rekultivációjára és utógondozási feladataira vonatkozó megbízási szerződésben foglaltakra.

A 16.05 pontban a KvVM rendelet 15. § (7) bekezdése alapján előírást tettem.

A határozat 16.06 pontjában foglalt bejelentési kötelezettségre a Kvt. 81. § (2) bekezdése és 81. § (1) bekezdés d) pontja alapján előírásokat tettem.

A KvVM rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a határozat 17.05 pontjában rendelkeztem.

A kárelhárításR. 8. § (1)-(2) bekezdése alapján rendelkeztem a határozat 18.01 és 18.02 pontjaiban. A 18.03 pont a kárelhárításR. 9. § (1) bekezdésén alapul. A 18.04 pont előírását a Kvt. 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjai indokolják. A Telephely jóváhagyott üzemi tervvel rendelkezik.

A benyújtott dokumentáció és kiegészítések, a szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján, a rendelkező részben szereplő előírások

42

betartása mellett, a Kvt. 66. § (1) bekezdés b) pontja és a R. 20/A. § (12) bekezdés a) pontja alapján az egységes környezethasználati engedélyt megadtam.

A R. 20. § (3) bekezdése értelmében a Veszprémi Járási Hivatal hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.

A szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésének engedélyről rendelkeztem az 1.01 pontban, figyelemmel a FaviR. 13. § (1) bekezdés c) pontjára, valamint a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35700/11220-1/2018.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részében foglaltakra.

Az 1.02 pontban nem veszélyes hulladékhasznosítási tevékenységre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt megadottnak tekintem a Ht. 15. § (2) bekezdés és a 62. § (1) bekezdése, időbeli hatályáról a Ht. 79. § (1) bekezdése, valamint a R. 20/A. § (3) bekezdése alapján rendelkeztem.

Jelen határozat 1.03. pontjában foglaltak szerint a rekultivációra és az utógondozásra vonatkozó engedély megadásáról rendelkeztem a 16.00. pontban tett előírások betartásával a KvVM rendelet 15. § (1) bekezdése alapján.

Az 1.04 pontban a lerakó üzemeltetési tervének jóváhagyásáról, az 1.05 pontban az előzetes rekultivációs terv jóváhagyásáról rendelkeztem a HullNyilvR.15/A. § (1) bekezdés f) és h) pontjai alapján.

Az engedély érvényességi idejét a 2.01 pontban foglaltak szerint határoztam meg.

A R. 20/A. § (4) bekezdése alapján az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a Kvt-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – a R-ben foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. Az előzőek figyelembevételével a felülvizsgálati dokumentáció benyújtásának legkésőbbi időpontja a fenti jogszabályi előírás alapján 2023. október 31. napjában került meghatározásra, melyről jelen határozat 2.02 pontjában rendelkeztem.

A Kvt. 96/B. § (1) bekezdése szerint, aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó, vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységet folytat - kivéve, ha a bejelentett tevékenység végzésének időtartama a 30 napot nem haladja meg -, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerőre emelkedését vagy a bejelentést követő 30 napon belül. A fentiekre figyelemmel jelen határozat 2.03 pontjában rendelkeztem a felügyeleti díjról.

A tevékenységre vonatkozóan a korábban kiadott egységes környezethasználati engedély és valamennyi módosítása jelen határozat jogerőre emelkedésével érvényét veszti, erről jelen határozat 2.04 pontjában rendelkeztem.

Az eljárási költség viseléséről az Ákr. 81. § alapján rendelkeztem.

Az Ákr. 81. § alapján rögzítettem az engedélyben szereplő kötelezettségek önkéntes teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatást.

43

A R. 21. § (9) bekezdésére és az Ákr. 89. § (2) bekezdésére figyelemmel a 20.00 pontban rendelkeztem.

A jogorvoslat lehetőségeiről az Ákr. 116. § (2) bekezdés a) pontja alapján adtam tájékoztatást, a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló időt a 118. § (3) bekezdése alapján állapítottam meg.

A fellebbezés benyújtásának módjáról az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése, valamint 10. §-a alapján adtam tájékoztatást.

Jelen határozat, amennyiben ellene fellebbezést nem terjesztenek elő, a közlést követő 16. napon külön értesítés nélkül is véglegessé válik az Ákr. 82. § (2) bekezdésének a) pontja alapján.

A Veszprémi Járási Hivatal által az eljárás során VE-09Z/07471-3/2018. ügyiratszámon kiadott függő hatályú döntéshez joghatások nem kapcsolódnak.

Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2018. december 29.

Az ügyintézést a jelen határozat közlésével lezártam, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekintem.

A határozatot az Ákr. 85. § (1) bekezdésére tekintettel megküldöm a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.

A határozat hatósági nyilvántartásba vételéről a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint intézkedtem.

A Veszprémi Járási Hivatal hatáskörét a Korm. rendelet 9. §-a, a Kvt. 70. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdése és az Ákr. 16. § (1) bekezdésének b) pontja állapítja meg.

A kiadmányozási jog gyakorlása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 39/2016. (XII. 30.) MvM utasítás és a Veszprém megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának a kiadmányozás rendjéről szóló 38/2018. (X. 25) utasítása alapján történt.

Veszprém, 2018. december

Benczik Zsoltjárási hivatalvezető

nevében és megbízásából

Wiborny Józseffőosztályvezető

Kapják:1. S+N Management Kft. (HK, 12279515)2. Bakonyi Erőmű Zrt. (HK, 10728673)3. BIOMASS Környezetvédelmi, Szolgáltató Kft. (HK, 14918302)4. Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (HK, 528286159)5. Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (HK, 708215715)6. Irattár

44

Véglegessé válás után:7. Hatósági nyilvántartás

45