Nem semmi, levegő

NEM SEMMI, LEVEGŐ!

A modul felhasználási területe: 5. évfolyam

1

Nem semmi, levegő

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: a természettudományos szemlélet kialakítása, fejlesztése; igény kialakítása a precíz munkavégzésre; szókincs bővítése a választékos beszéd érdekében és a szakkifejezések használatához; a tanulók pozitív élményhez juttatása a sikeresen elvégzett kísérletekkel; tapasztalatszerzés biztosítása közvetlen megfigyeléssel a kísérletezés során; közös munka során egymás segítése; kreativitás, fantázia fejlesztése alkotás közben.Tartalmi fókusz:A fókuszban a levegő mint életfeltétel áll. A tananyagot kiegészítő ismereteknek köszönhetően a modul a tehetséggondozást szolgálja. A kooperatív technikák alkalmazása, az együttes kísérletezés a természettudományos szemléletet fejleszti; emellett az emberi kapcsolatok, a közösen végzett, sikeres tevékenységek öröme is központba kerül. Megfigyelhetik a szaknyelv és a hétköznapi beszéd közti különbséget is.Fejlesztési fókuszok: kommunikációs kompetenciák tanulási kompetenciák szociális kompetenciák munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciákA modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Víz, a folyékony arany (6. évfolyam)Világnapok (5. évfolyam)Földön, vízen, levegőben (7. és 8. évfolyam)

A megvalósításához Természettudományos képesítéssel és kísérletezési gyakorlattal rendelkező tanár vagy tanító

2

Nem semmi, levegő

szükséges szakmai kompetenciák

(például kémia szakos tanár)

1. Nem láthatod, nem foghatod

2. Attól, hogy nem látjuk a szelet, még láthatjuk az erejét

3. Megszívjuk? A levegőszennyezés és hatásai

4. Kísérletezzünk a levegővel!

CélokA gyermekek tanulják meg… hogy levegő nélkül nincs élet a Földön; hogy bár nem mindig veszünk tudomást róla, a levegő körülvesz bennünket; hogy a repüléshez, a kommunikációhoz (hallás) is levegő szükséges; a levegő összetételét, hogy az oxigén központi szerepet tölt be az élőlények életében; az oxigén szükséges a gyors és a lassú égéshez is; a nitrogén a legnagyobb mennyiségben előforduló gáz; a nitrogén nélkül nem lehetne élet (minden

CélokA gyermekek tanulják meg legalább alapfokon, hogyan termel energiát a szélerőmű; hogy több tényező befolyásolja, hova lehet szélerőművet építeni; hogy az energiát a megtermelés helyszínéről el kell juttatni a felhasználás helyére; hogy az energia hálózat légvezetékek és föld alatti kábelek hatalmas hálózata.

CélokA gyermekek tanulják meg… hogy mi a savas eső, és hogyan keletkezik; hogy a savas esők globális problémát jelentenek; a levegő minőségét meghatározó anyagokat; a beltéri légszennyezés okait; az üvegházhatásnak mint folyamatnak a szerepét a felmelegedésben; az üvegházhatást okozó gázokat; a globális felmelegedés következményeit; az ózon szerepét a Föld védelmében; az ózonlyuk kialakulásának

CélokA gyermekek tanulják meg… a biztonságos kísérletezés szabályait; az egyszerű kísérletek önálló elvégzését; a pontos munkavégzést; a megfigyelések szakszerű leírását; a logikus gondolkodás során a következtetések levonását; a szaknyelv használatával a precíz magyarázatok megfogalmazását; a feladatok megosztását, és egymás segítését a tevékenységek során.

3

Nem semmi, levegő

„kiégne”); szén-dioxid keletkezik a szén és az oxigén egyesülésekor, valamint az élőlények légzése során; a fotoszintézis jelentőségét (bár a fogalom maga nem szerepel); a levegő legfontosabb fizikai tulajdonságait.

okát; az UV sugarak károsító hatásait.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: a kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása olvasás, írott szöveg megértése írás, szövegalkotás kommunikáció értékelése tanulási források felhasználása tanulási módszerek ismerete, alkalmazása

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: a kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása olvasás, írott szöveg megértése írás, szövegalkotás vizuális, képi kommunikáció tanulási források felhasználása tanulási módszerek

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: a kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma, beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása olvasás, írott szöveg megértése vizuális, képi kommunikáció, elektronikus média útján történő kommunikáció kommunikáció értékelése önmagáról, mint tanulóról

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: a kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma, beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása olvasás, írott szöveg megértése írás, szövegalkotás kommunikáció értékelése, tanulási források felhasználása pozitív énkép kialakítása és

4

Nem semmi, levegő

másokkal történő pozitív és eredményes interakció az adott munka végzésével kapcsolatos információk hatékony alkalmazása

ismerete, alkalmazása tanulási folyamat értékelése másokkal történő pozitív és eredményes interakció rugalmas alkalmazkodás

alkotott elképzelések tanulási források felhasználása tanulási módszerek ismerete, alkalmazása pozitív énkép kialakítása és fenntartása másokkal történő pozitív és eredményes interakció

fenntartása másokkal történő pozitív és eredményes interakció az adott munka végzésével kapcsolatos információk hatékony alkalmazása felelősségvállalás etikus magatartás, csoportban végzett minőségi munka

Tartalmi egységek bemutatásaCsoportalakítás (Őselemek)ÖtletbörzePuskaírásÉpítsünk szélerőművet!Értékelés

Tartalmi egységek bemutatásaMotivációKözgyűlésCsoportbeszámoló („Egy mindenkiért…”)TanplakátÉrtékelésBeszélgetőkör

Tartalmi egységek bemutatása1. foglalkozás

BevezetésFeladatrallyFrontális beszélgetés

2. foglalkozásSvédasztal képekkelGalériaMegbeszélés

Interaktív játékokÉrtékelés Standogram

Tartalmi egységek bemutatása1. foglalkozás:1. A levegő nem semmi

a) Valóban üres a pohár?b) Töltsük át a levegőt!c) El tud-e merülni a vízben két gumimaci anélkül, hogy vizes lenne?d) Szívószál – alagút a levegőnek

2. A légnyomás vizsgálataa) Hogyan működik a barométer?

5

Nem semmi, levegő

b) Pipetta szívószálból?c) Mi az erősebb: a levegő vagy a fa?d) Hogyan tölthetünk át folyadékot?

3. Van még időtök játszani Kinek van nagyobb tüdeje?4. Értékelés2. foglalkozás1. Bernoulli törvénye

a) Mi vonzza a pingponglabdát?b) Miért alszik el a gyertya a hengeres palack mögött?c) A labda és a tölcsér eseted) Hogyan működik a parfümszóró?

2. És még néhány kísérleta) Mi történik, ha felmelegítjük a levegőt?b) Miért emelkedik fel a meleg levegő?c) Miért forrósodik fel a

6

Nem semmi, levegő

kerékpárpumpa?d) Miért nem pukkan szét a léggömb?

3. Van még időtök játszani?Felfújható-e a palackba tett lufi?Értékelés Gondolatbuborék3. foglalkozás (lehetőség)Látogatás a Csodák Palotájába vagy videón kísérlek megtekintése a folyékony levegőről

A részmodul időkerete:1 óra

A részmodul időkerete:1 óra

A részmodul időkerete:2 óra

A részmodul időkerete:2 (esetleg 3) óra

A modul összóraszáma: 6 (esetleg 7) óra

7

Nem semmi, levegő

MODULLEÍRÁS„Mindenütt van, mégsem látod.

Átöleli a világot.” T. Fiser Ildikó

1. RÉSZMODUL: NEM LÁTHATOD, NEM FOGHATOD60 perc

1. Csoportalakítás: Őselemek (2+5 perc)

A módszer célja véletlenszerű csoportok alakítása, valamint a csoport átmozgatása. Sok mozgással és nevetéssel jár, s mindemellett a tanulók érdekérvényesítő képességét is meg lehet figyelni. Akkor érdemes használni, ha utána komolyabb, hosszabb csoportmunka következik.

A tanulók körben ülnek. A bevezető történet után (például Archimédesz házában arról beszélgetünk, mik alkotják az anyagokat) az említett őselemek neveit szétosztjuk az tanulócsoportban az ülésrendnek megfelelően (kiszámolás: tűz – víz – föld – levegő – őselem - tűz – víz – föld …. stb.). Ha 20-nál több tanulónk van, kiegészítjük a bevezetőnket és az őselemeket például Démokritosz atomjával. Saját magunknak is osszunk ki egy őselemnevet.

Beállunk a kör közepébe, majd elkezdünk mesélni egy történetet, melyben szerepelnek ezek az őselemek. Ha a tanulók hallják a saját őselemük nevét, fel kell állniuk, és gyorsan helyet kell foglalniuk egy szabad széken – mi pedig eközben szintén megpróbálunk helyet szerezni magunknak. Akinek nem jut szék, beáll a kör közepébe, és folytatja a történetet.

Ha egy mondaton belül több őselemet is megneveztünk (pl. „tűz és víz”), az összes tűznek és víznek új helyet kell keresnie. Kitalálhatunk egy olyan szót, amelynek hallatán mindenkinek helyet kell keresnie; ami elég nagy kavarodáshoz vezet.

Lefeljebb 5 percig tartson a játék, a végén igyekezzünk mi magunk szék nélkül maradni, kerekítsük le a történetet, és ültessük le a tanulókat őselem-csoportonként a következő munkafázishoz.2. Ötletbörze (10 perc)

8

Nem semmi, levegő

Ezzel a módszerrel – a tanulók kreatív gondolkodására támaszkodva – rövid idő alatt sok ötletet tudunk gyűjteni egy adott témához, úgy, hogy közben minden tanulót bevonunk a munkába.A csoportoknak különböző színű moderációs kártyákat (post-it) és filctollakat osztunk ki. Megkérjük, hogy írjanak fel minél több lehetőséget a levegő (szél) felhasználására. Az összegyűjtött ötleteket a Blu tack segítségével kifüggesztett csomagoló papírra csoportosítva felrakjuk, vagy a csoport képviselőivel felrakatjuk.A csoportosítás szempontjai lehetnek péládul: energiatermelés közlekedés mezőgazdaság háztartás stb.

3. Puskaírás (30 perc, 1. melléklet)

A módszer új anyag önálló feldolgozására, illetve a tartalmak egyszerűsítésére, a lényeg kiemelésére alkalmas.A tanulók először egyedül elolvassák az új információkat hordozó szöveget, és szövegkiemelő filc segítségével kiemelik a legfontosabb információkat. Ezeket címszavakban, vázlatszerűen átírják egy A/4-es lapra.A tanulók ezután párban összevetik munkáikat, mindkét A/4-es lapot átolvassák, és szövegkiemelő filccel kijelölik azokat az információkat, melyeket mindketten lényegesnek tartottak. Ezután elfeleznek egy új A/4-es lapot, és az így kapott fél lapra jegyzetelnek. A betűméret maradjon ugyanakkora, amekkora az előző lapon volt. A jegyzeteket négyes csoportokban összehasonlítják, megbeszélik, és készítenek egy újabb közös, még jobban lerövidített változatot. Ismét kiemelik a leglényegesebb elemeket, majd egy A/4-es lap felét is megfelezve feljegyzik azokat. Ideális esetben végül a papíron csak néhány szó szerepel.

Ha tanulóink ügyesek és gyorsak, vagy könnyen feldolgozható a forrás, megpróbálhatjuk a folyamatot visszafordítani: a tanulók feladata, hogy a papíron levő információk segítségével megpróbálják feleleveníteni az összes információt,

9

Nem semmi, levegő

amit a legelső lapra felírtak, ezáltal mintegy „kicsomagolva” az elraktározott információkat.

4. Építsünk szélerőművet! (10 perc, 2. melléklet)

A szél megújuló energiaforrás. A légmozgás nagy turbinákat forgat meg. amelyek áramot termelnek. Ugyanezen az elven működik a papírforgó, amit a leírás szerint a tanulók el tudnak készíteni. Mindenki egyedül dolgozzon!

5. Értékelés (3 perc)Mivel ez volt a modul első foglalkozása, a pedagógus szóban értékeli a közös munkát.

10

Nem semmi, levegő

2. RÉSZMODUL: ATTÓL, HOGY NEM LÁTJUK A SZELET, MÉG LÁTHATJUK AZ EREJÉT

60 perc

A csoportok elfoglalják helyüket, az előző foglalkozásokhoz hasonlóan.

1. MotivációEnergiavárosba látogatunk, ahol zajlik az élet. A polgármester úgy döntött, hogy szükségük van egy szélerőműre. A képviselők éppen tanácskoznak, de nem jutnak egyezségre; szükség van a segítségetekre. Segítsetek eldönteni a városlakóknak, hogy: legyen-e szélerőművük, ha legyen, hova építsék, tervezzétek meg, hogyan jusson a szélerőmű által termelt energia a házakhoz.

2. Közgyűlés (20perc, 3. melléklet)Minden csoport megkapja a mellékletben szereplő Tudáskártyát, egy kérdőívet (Energiavárosi közgyűlés), valamint a szélerőmű telepítését meghatározó feladatlapot (Hová építsük?).

A tudáskártya tartalmazza azokat az információkat, melyek segítségével a „közgyűlés által összeállított” kérdőívet ki lehet tölteni. Ha a csoport a szélerőmű telepítése mellett döntött, akkor a „Hová építsük” lapon karikázzák be a megfelelő hely betűjelét, választásukat indokolják is meg. A véleményeket a munka végeztével egyeztetjük.

3. Csoportbeszámoló „Egy mindenkiért, mindenki egyért” (5 perc)

Azonos csoportfeladat esetén alkalmazhatjuk. A prezentálás sorrendjét kisorsoljuk. Az első csoport képviselője részletesen beszámol a csoport eredményeiről. A többi csoport közben összehasonlítja az elhangzottakat saját válaszaival, és jegyzeteket készít. A következő csoport képviselője itt felveszi a fonalat, és már csak a saját kiegészítéseit említi meg, illetve azt, amit ők másként látnak… Így folytatjuk az összes csoporttal.

11

Nem semmi, levegő

4. Tanplakát: Az áram útja (30 perc)

Mivel a legtöbb ember vizuális típus, a látás útján felvett információt tudja a legkönnyebben megjegyezni. A tanplakát elkészítésekor a tanulóknak a kapott információkból ki kell szűrniük a legfontosabbakat, majd ezeket kell plakát formájában ábrázolniuk. A tanplakátot a tanulócsoport közösen készíti el. A plakát A/2-es, vagy A/3-as méretű papírra készüljön.

A plakát a szélerőműben termelt energia útját mutassa be a szélkeréktől a fogyasztóig. Segítségül írjuk fel a táblára a következő, segítő mondatokat: A szélfarm sok szélturbinából áll, amelyek áramot termelnek. A szél forgatja a turbina lapátjait. A lapátok tengellyel kapcsolódnak a

hajtóműhöz a turbina belsejében. A hajtómű forgatja a generátort, ami termeli az áramot. A keletkező elektromos áram a vezetéken keresztül áramlik le a toronyból a

földalatti vezetékbe. Onnan az áram föld feletti magasfeszültségű vezetékeken keresztül jut el a

városokba. A légvezetékek vezetik az áramot az otthonokba.

Jelöljétek piros vonallal vagy nyilakkal az áram útját!A plakátkészítéshez a csoportok bármilyen technikát választhatnak, az eszközöket a tanári asztalról vihetik. Ezért készítsünk elő a csoportoknak „csomagokat”, amelyek színes ceruzát, zsírkrétát, filctollat, színes papírt, ollót, ragasztót tartalmaznak. Az elkészült plakátokat a tanteremben kiállítjuk.

5. Értékelés: Beszélgetőkör ( 5 perc)

Egy mondatban mondja el mindenki, hogy mit tanult a mai foglalkozáson, és hogy érezte magát.

3. RÉSZMODUL: „MEGSZÍVJUK?” - A LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

2×60 perc

1. foglalkozás

12

Nem semmi, levegő

A csoportok elfoglalják helyüket, az előző foglalkozásokhoz hasonlóan. A munkát párokban végzik majd, most beszéljük meg, kik alkotnak egy párt.

1.1Bevezetés (5 perc)Mielőtt elkezdenénk a munkát, nézzük meg az alábbi kisfilmet:http://www.youtube.com/watch?v=ngwMJTqgq0g

Az ismeretszerzés, -feldolgozás a feladatrally módszerével, önállóan történik.

1.2Feladatrally (4 és 5. melléklet, 50 perc)

A feladatrally módszert akkor használhatjuk, ha fontos, hogy az ismeretszerzés vagy gyakorlás során a tanulók lehetőség szerint minden feladatot megoldjanak, vagy akkor, ha azt szeretnénk, hogy bizonyos feladatokat mindenki megoldjon (ilyenkor a feladatrally végén találhatók az „extrák”).

A tanulópárok konkrét feladatokat kapnak, amelyeket egyesével, külön feladatlapokon rögzítünk. Az információs lapokat egymás után hozzák el a tanulók a gyűjtőhelyről (pl. a tanári asztalról). Az információs lapok környezetszennyezésre vonatkozó ismereteket tartalmaznak, a korosztálynak megfelelő, érthető szinten. Mivel nem fontos a sorrend, elég minden lapot kétszer fénymásolni. Ha a tanulópárok végeztek az anyag feldolgozásával, és megoldották a feladatlap tesztkérdéseit, visszaviszik a gyűjtőhelyre az információs lapjaikat, helyette másik témát tartalmazó lapot visznek. Így 10 tanulópár munkájához elegendő információs lapunk lesz, ha ennél több tanulópárunk van, értelemszerűen többet fénymásolunk.A feladatlap 24 kérdésből álló tesztet tartalmaz, amit a munka elején megkapnak a tanulópárok. A tesztből 16 kérdést mindenkinek meg kell válaszolnia, 8 kérdés „extra”.Ha a tanulók kész vannak egy feladattal, a megoldást egy kijelölt helyen található megoldókulccsal ellenőrzik, kijavítják az esetleges hibákat, átgondolják, mi vezetett azokhoz.Ezután visszaviszik a megoldókulcsot és az információs lapokat, és elviszik a következő információ lapot.Az egyes feladatokra 8–8 perc időt adjunk, a javításra elég lesz 2–2 perc is.

13

Nem semmi, levegő

Az extrák beiktatásával a gyorsabban dolgozó tanulók sem unatkoznak, ha már kész vannak a kötelezőkkel, de a lassabban, illetve alaposabban dolgozók is biztonsággal teljesíthetik a kötelező penzumot.

1.3Frontális beszélgetés (5 perc)Mivel a tanulók önállóan dolgoztak fel egy új anyagot, a záró beszélgetés során képet kaphatunk arról, mit jegyeztek meg. Mindenképpen térjünk ki a következőkre: Hogyan sikerült a tesz az egyes pároknak? Mi volt a legnehezebb, és mi volt a legkönnyebb, miért? Milyen tanulságokkal szolgált ez a foglalkozás?

2. FoglalkozásA csoportok elfoglalják helyüket, az előző foglalkozáshoz hasonlóan. A foglalkozás első felében-párokban dolgoznak. A második részben, a játékoknál újra négyes csoportokat alkotnak..

2.1 Svédasztal képekkel (20 perc, 6. sz. melléklet)

A módszer célja egy új téma bevezetése képeken, rajzokon, karikatúrákon keresztül. A képkínálat célja, hogy elősegítse mentális modellek létrehozását.Adjunk minden párosnak egy „Mit tehetünk?”-feladatlapot. Ezen a lapon olyan tippek vannak, amelyek segítenek a levegőszennyezés csökkentésében; illetve üres cellák találhatók, ahova képeket lehet ragasztani. A képeket nagy számban, svédasztalhoz hasonló módon, jól megközelíthető, körbejárható helyen prezentáljuk. Például több asztalt a terem közepére tolhatunk.A tanulók párban tanulmányozzák a képeket, és kiveszik azokat, melyek szerintük a szöveg valamely részletét illusztrálják. Egy-egy szövegrészhez 1 vagy 2 kép is tartozhat. A kiválasztott képeket felragasztják a feladatlapjukra.

2.2Galéria (10 perc)A módszer célja a tanulók által csoportokban elkészített „művek” bemutatása. A tanulópárok a feladatlapjaikat kiragasztják a falra, egymástól kellő távolságra, úgy, hogy jól hozzá lehessen férni. Aztán a tanulók, mint egy tárlaton, körbesétálnak a teremben, és tanulmányozzák egymás kirakott munkáit.

14

Nem semmi, levegő

Jegyzeteket készítenek, felírják, mit kérdeznének meg az alkotóktól, de minden egyes plakátnál kis cédulákon (post-it) ott is hagyhatják megjegyzéseiket (pl.: jó ötlet, nem értem, nem tetszik…).

2.3Megbeszélés (5 perc)A galéria utáni megbeszéléskor felhasználhatják a párok a moderációs kártyákon található megjegyzéseket, válaszolhatnak társaik kérdésére, elmondhatják, ők miért tartottak valamit fontosnak vagy jó ötletnek, továbbgondolhatják a kapott ötleteket.

2.4 Játsszunk! (20 perc)

Interaktív játék következik – amennyiben a feltételek adottak. Szükség van annyi laptopra, ahány csoportunk volt az első foglalkozáson, vagy annyi táblagépre, ahány tanulónk van; valamint internet hozzáférésre. Vagy egyszerűen menjünk be az informatika terembe. Ha semmilyen módon nem oldható meg az „interaktivitás”, nyomtassunk rejtvényeket a feldolgozott témakörrel kapcsoltban.Keressük fel a következő weboldalt:http://www.clean-air-kids.org.uk/Games/index.htmlItt választhatjuk például a következő játékokat:

a)Üvegházbontás „Greenhouse Breakout”Azokat az extra üvegházhatást okozó vörös téglákat kell eltávolítani a levegőből, amiket az emberiség juttatott oda. (Ezek a vörös téglák helyettesítik az üvegházhatású gázokat.) Kezdéshez kattintsunk a kép bármely részére. A lapát követni fogja az egérmutatót, amíg az a képen marad. Az összes üvegházhatású gázt el kell távolítanunk ahhoz, hogy a következő szintre jussunk. A labda egyre gyorsabb, lapát egyre kisebb lesz az egymást követő szinteken.

b)Szennyezés Reflex „Pollution Reflex”A célja ennek a játéknak az, hogy a légkör annyira tiszta legyen, amennyire lehetséges.

15

Nem semmi, levegő

Kattintsunk a zöld négyzet, amikor az megjelenik. De gyorsnak kell lenni, különben a kattintás helyén a sötétbarna, szennyezett levegő marad.Ha későn kattintunk, és már nincs ott a zöld négyzet, akkor fehér „lyuk” keletkezik, ami az ózonréteget vékonyítja.A játékidő 60 másodperc. Tesztelhetjük a reflexeinket, meg tudjuk-e tartani a levegő tisztaságát?

c) Memóriajáték „Pairs”36 szürke négyzet alá van elrejtetve 18 pár képet a környezetről Tegyük láthatóvá a képeket úgy hogy megtaláljuk a párokat. Kattintsunk a Timer gombra egy új játékhoz.

d)Légtisztítás „Clean Air Caper”Tisztítsuk meg a levegőt kattintással. Ha két vagy több azonos típusú szennyezésű blokk érintkezik vízszintesen vagy függőlegesen, akkor azok dupla kattintással eltüntethetők. Jelenleg 5 típusú szennyezés van:

Figyelem! Minél több blokk van egy csoportban, annál magasabb a pontszám, ha eltüntetjük!

e)Környezetvédelmi ötödölő „Environmental Naughts and Crosses"Csakúgy, mint az ötödölőben, három kép alkot egy sort. A játékos képe: „Eddie, a környezetvédő”, aki átölelve tartja a világot. A számítógép képe: „számítógépes szennyező”. Játssz, ahányszor csak akarsz, és tartsd szemmel a pontszámot. Kattints a játéktérre a játék indításához.

3. Értékelés: Standogram (5 perc)A standogram egyfajta értékelési módszer, amely nem verbális vélemény-kifejezésre alkalmas. A módszer viszonylag nagy helyigényű, ezért tegyük szabaddá a terem közepét.

16

Nem semmi, levegő

Egy tanuló beáll a kör közepébe, és elmondja kritikáját, fenntartásait vagy érzéseit az előző munkafolyamattal kapcsolatban. Több kisebb szakaszra bontja a mondanivalóját, és minden tartalmi egység után rövid szünetet tart.A többiek körben állnak, és azzal fejezhetik ki véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban, hogy a szünetekben eltávolodnak vagy közelednek az értékelést végző tanulótól: az egyetértők közelebb húzódnak a kör közepéhez, a semlegesek a helyükön maradnak, akik pedig nem értenek egyet, azok hátralépnek az eredeti pozíciójukhoz képest.A tanulók általában igénylik, hogy mást is hallgassanak meg, ekkor szerepcsere történik, és más áll a kör közepébe.

17

Nem semmi, levegő

4. RÉSZMODUL: KÍSÉRLETEZZÜNK A LEVEGŐVEL!2×60 perc

A kísérleteket 4 fős csoportokban végezzék a tanulók – ahogy eddig is dolgoztak. A csoportok megkapják a feladatok leírását és a tapasztalatok lejegyzését megkönnyítő „munkafüzetet”. Minden kísérletcsoport elvégzése előtt beszéljük meg, hogy mit vizsgálunk, milyen kísérleteket végzünk, és hogyan. Ezután hagyjunk időt a vizsgálatok elvégzésére, a tapasztalatok lejegyzésére. Végül beszéljük meg, mit tapasztaltak, mit jegyeztek le a tanulók; azaz milyen következtetés(ek) vonható(k) le.A kísérletek leírásában a szükséges anyagok és eszközök egy csoportnak elegendőek! Ezért az előkészületeknél vegyük figyelembe, hány csoportunk van, annak megfelelően változtassuk az anyagok és eszközök mennyiségét!Egy-egy tulajdonság vizsgálatához 4 kísérlet tartozik, így a 4 fős csoport minden tagja tud kísérletezni.Ha csoportjaink lassabban dolgoznak, akkor válogassunk az elvégzendő kísérletek között, vagy hagyjuk a második foglalkozásra a záró „tüdős” feladatot.

1. foglalkozás

1.1 Frontális beszélgetés

Levegő – ezzel a különleges anyaggal kísérletezünk két foglalkozáson. Vajon mi ez a sajátos anyag, amit folyamatosan belélegzünk? Ritka és láthatatlan, csaknem mindenütt jelen van, ugyanakkor szinte alig érezhető. Ugyanakkor repülőket, madarakat tart meg, háztetőket szaggat le és fákat csavar ki tövestől.

1.2 Kísérletezéskor a következőkre fontos figyelni (4 perc) A kísérleteknél mindig legyen egy felnőtt jelen! A kísérlet az adott kísérlet leírásának figyelmes elolvasásával kezdődjön! A kísérletezésre használt asztalon csak a szükséges eszközök maradjanak rajta! Az utasításokat nyugodtan, és átgondoltan kell végrehajtani, pontosan követve a leírást! A kísérletezés közben nem szabad enni, mert az elvonja a figyelmet!

18

Nem semmi, levegő

Akinek hosszú a haja, az kösse össze! A kísérlethez az utána történő tisztítás, takarítás és elpakolás is hozzátartozik!

1.3 A levegő nem semmi

A levegő a szilárd és a cseppfolyós anyagokhoz hasonlóan teret foglal el, és az általa kitöltött térből nem könnyű kiszorítani.

a) Valóban üres a pohár?b) Töltsük át a levegőt!c) El tud-e merülni a vízben két gumimaci anélkül, hogy nedves lenne?d) Szívószál – alagút a levegőnek?

Kísérletek megbeszélése: 8 percKísérletek elvégzése: 10 percKísérletek elemzése: 8 perc

1.4 A légnyomás vizsgálata

A levegőnek van súlya – ezt tudjátok, hiszen természetismeret órán tanultátok. Azt is tudjátok, hogy ez a súly nyomást képes kifejteni. De mekkora ez a nyomás?Egy hatalmas légtenger alján élünk, fölöttünk több kilométer vastagságú levegőből álló óceán húzódik. A levegő ugyan könnyű anyag, de ilyen tömegben meglehetősen nagy nyomást fejt ki. Ezt a nyomást nevezzük légnyomásnak.

a) Hogyan működik a barométer?b) Pipetta szívószálból?c) Mi az erősebb: a levegő vagy a fa?d) Hogyan tölthetünk át folyadékot?

Kísérletek megbeszélése: 6 percKísérletek elvégzése: 8 percKísérletek elemzése: 8 perc

1.5 Van még időtök játszani? Kinek van nagyobb tüdeje?

19

Nem semmi, levegő

5 perc

1.6 Értékelés (3 perc)Rajzoljátok a munkafüzetetek szélére, hogyan éreztétek magatokat a mai

foglalkozáson! Mondjátok el, mit rajzoltatok, és miért!

2. foglalkozás

2.1Bernoulli törvénye

Ez egy természeti törvény, amit felfedezőjéről neveztek el. Ez a törvény kimondja: ha megnő a gáz sebessége, akkor a gázáramlásban csökken a nyomás értéke. Hogy mit is jelent ez pontosan? Erre adnak választ a következő kísérletek.

a) Mi vonzza a pingponglabdát?b) Miért alszik el a gyertya a hengeres palack mögött?c) A labda és a tölcsér eseted) Hogyan működik a parfümszóró?

Kísérletek megbeszélése: 8 percKísérletek elvégzése: 12 percKísérletek elemzése: 5 perc

2.2És még néhány kísérleta) Mi történik, ha felmelegítjük a levegőt?b) Miért emelkedik fel a meleg levegő?c) Miért forrósodik fel a kerékpárpumpa?d) Miért nem pukkan szét a léggömb?

Kísérletek megbeszélése: 8 percKísérletek elvégzése: 12 percKísérletek elemzése: 5 perc

2.3Van még időtök játszani?

20

Nem semmi, levegő

Felfújható – e a palackba tett lufi? (5 perc)

2.4Értékelés: Gondolatbuborék (5 perc, 7. melléklet)A módszer célja a tanulási folyamat gyors értékelése, a személyes hozadékmegfogalmazása.A terem ajtajára erősített, vagy belülről az ajtó mellé ragasztott nagyméretű csomagolópapírra egy figurát rajzolunk, aki épp elhagyja a termet. Feje fölött nagyméretű üres gondolatbuborék van.A tanulókat megkérjük, hogy cédulákra írjanak a pillanatnyi gondolataikhoz és érzéseikhez illő mondatot:– Mit viszel magaddal a „levegős” foglalkozásokról?– Mi jár a fejedben most, hogy kilépsz a folyosóra?A terem elhagyásakor mindenki felragasztja a céduláját a buborékba. Ha Blu Tackkel ragasztják fel a tanulók a cédulákat, a kép többször is használható. 3. foglalkozás (lehetőség)

Érdekes kísérleteket láthatunk a folyékony levegővel:1) Ha közel lakunk Budapesthez, és el tudunk látogatni a Csodák Palotájába, ahol az Öveges teremben nagyon látványos kísérleteket nézhetnek tanulóink.2) Ha messze lakunk a fővárostól, az internetre feltöltött kísérleteket nézzük meg, például itt:http://www.youtube.com/watch?v=ftIjqvY04xEhttp://www.youtube.com/results?search_query=csod%C3%A1k+palot%C3%A1ja+k%C3%ADs%C3%A9rletek++&sm=3

21

Nem semmi, levegő

A tanulók által létrehozott (személyes) produktumok: Szélerőmű (kiállítható)

A tanuló(csoport) által létrehozott (csoportos) produktumok: Ötletbörze a levegő/szél felhasználásáról (kiállítható) Az Energiaváros kérdőíve (kiállítható) Tanplakát: Az áram útja (kiállítható) Feladatrally tesztfeladatai (5. melléklet) Svédasztal képekkel feladatlap (6. melléklet kiállítható) Barométer (kiállítható) Gondolatbuborék (kiállítható)

A modul várható eredménye A modul elvégzése után a tanuló természettudományos szemlélete kitágul, környezettudatos viselkedése kialakul/fejlődik. elmélyíti, kiegészíti ismereteit a levegőről, annak jelentőségéről. megismerkedik a szélenergiával, mint megújuló energiaforrással. megismerkedik a levegőszennyező anyagokkal. képes lesz igényes, esztétikus plakát elkészítésére. kedvet kap a kísérletezéshez. kifejezően, összefüggő mondatokban ismerteti társaival munkájának eredményét, véleményét adott témáról. képes lesz egyszerű kísérletek elvégzésére, a tapasztalatokból következtetések levonására.

22

Nem semmi, levegő

A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK/MEGOLDÁSOK:

Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb. Látogatás a Csodák Palotájába(Csak alternatíva)

utazási költség belépőjegy

Tárgyi eszközök csomagolópapír, moderációs kártyák (post-it), gyurmaragasztó (blue tack) vastag színes filcek plakát készítéséhez szükséges eszközök (a technikától függően: színes ceruza, filc, zsírkréta, A2-es vagy A3-as karton) a kísérletezéshez és a szélerőmű elkészítéséhez szükséges eszközök a kísérletek leírásánál, illetve a 2. mellékletben találhatók mellékletekben szereplő feladatlapok fénymásolva papír és íróeszköz a jegyzetelésekhez számítógép, projektor

A csoportok számától, a beszerzés helyétől függően kb.:10 000–15 000 Ft

Anyagigény a kísérletezéshez szükséges anyagok a kísérletek leírásánál találhatók

A csoportok számától, a beszerzés helyétől függően kb:5 000 Ft

Egyéb, speciális igény internet-hozzáférés laptopok vagy táblagépek vagy informatikaterem

23

létszámtól éstávolságtól függ

Nem semmi, levegő

MELLÉKLETEK

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM, FELADATLAPOK JEGYZÉKE

http://szakma.nive.hu/szakmamodszertar/index.php http://kids.britannica.com/comptons/article-195774/air http://www.energiakaland.hu/energiavaros/tanariszoba http://www.energiakaland.hu/energiavaros http://www.youtube.com/watch?v=ngwMJTqgq0g http://www.clean-air-kids.org.uk/information.html Kísérletek könyve Mi micsoda sorozat A víz és a levegő Mi micsoda sorozat http://www.csaladinet.hu/hirek/gyerekorszag/jatekok_zenek_foglalkoztatok/ 14856/otthoni_kiserletek_gyerekeknek_-_a_levego http://gyereketeto.blogspot.hu/2013/06/kiserletek-gyerekeknek.html http://mek.oszk.hu/11500/11554/11554.pdf http://www.hotdog.hu/haztartasrol/kreativitas/szelforgo-keszites http://www.youtube.com/watch?v=ftIjqvY04xE http://www.youtube.com/results?search_query=csod%C3%A1k+palot %C3%A1ja+k%C3%ADs%C3%A9rletek++&sm=3 Oberländer Sándorné – Miklós Márta: Egyszerűen nagyszerű

A kísérletek leírásánál szereplő képek a fent említett forrásokból származnak

24

Nem semmi, levegő

1. sz. melléklet

A levegő tulajdonságai

Számtalan helyen használjuk a levegőt: a kohók működésétől a gumiabroncsig. A repülőgépek és a sárkányok repüléséhez is levegő kell. A mennydörgést vagy a tapsot sem hallanánk levegő nélkül. Az emberek és az állatok meghalnának levegő nélkül, de a fáknak, a virágoknak, a fűnek is levegő kell az élethez.

Az emberek minden másodpercben érintkeznek a levegővel. A levegő körülveszi a Földet és felfelé több kilométer magasságig terjed.

Néha, egy-egy szeles napon az emberek érzik, hogy simogatja a bőrüket. Hallják, amikor a szél üvölt, vagy a léggömbből kifúj a levegő. A legtöbb esetben azonban nem vesznek tudomást róla, mert nincs se íze, se színe, se szaga. Azt is gondolhatjuk, hogy a levegőtartály üres.

A levegő 99%-a nitrogén és oxigén. A maradék 1% kis mennyiségű argont és szén-dioxidot, valamint nyomokban egyéb gázokat – neont, héliumot és metánt – tartalmaz.

Az oxigén a levegő életfontosságú eleme. A növények összetett anyag – termelése során jut a levegőbe. Oxigén kell az égéshez, bizonyos kémiai változásokhoz, de még a fémek rozsdásodásához is.

A nitrogén a levegőben a legnagyobb mennyiségben előforduló gáz. Szükséges az élőlények testének felépítéséhez. Ha nem lenne a levegőben nitrogén, a növények, az emberek, és az állatok is „kiégnének” a tiszta oxigénben. Sőt, az egész élővilág hamar elégne, mert a tiszta oxigénben minden szikra, minden villámlás tomboló tüzet okozna.

A szén-dioxid a szén égése során keletkezik. Minden tűz termel szén-dioxidot csakúgy, mint az állatok és az ember. Ők a légzésük során juttatnak szén-dioxidot a levegőbe. A növények az összetett anyag termeléséhez felhasználják ezt a gázt, helyette oxigént juttatnak a levegőbe. Így sosem fogy el a levegőből az oxigén.

A levegő mindig tartalmaz vízgőzt. A vízgőz mennyisége időről időre és helyről helyre változik. Tartalmaz még port, pollent, baktériumokat, és egyéb, parányi szilárd és cseppfolyós anyagot.

A levegő összenyomható. Egy házban lévő összes levegő teljes mértékben belefér egy kis tartályba. Másrészt a levegő kitölti a rendelkezésére álló teret. Ha

25

Nem semmi, levegő

az összes levegőt eltávolítjuk egy házból, majd 30 liter levegőt „beviszünk”, akkor ez a kevés levegő kitölti az egész épületet.

Bár a levegőt alkotó részecskék nagyon parányiak, nagyon parányi súllyal, adott mennyiségű levegőnek mérhető súlya van, mert számtalan részecske található benne.

26

Nem semmi, levegő

2. melléklet

Építsünk szélerőművet!

Szükséges eszközök:olló, lyukaszó, kapocs, hajlítható szívószál, színes papírMunkamenet: Vágj ki a színes papírból egy négyzetet! Lyukasztóval a fekete köröknél lyukaszd ki a papírt! Hajtsd félbe a papírt először az egyik, azután a másik átló mentén! Olyan háromszöget kapsz, ami itt látható.

Ollóval vágd le a háromszög fekete csúcsát! Hajtsd ki a papírt! A közepén most már van egy lyuk. Óvatosan vágd el a papírt az átlók mentén, egészen a középső lyuktól 2,5 cm – ig! Hajtsd be a négyzet sarkait, hogy a lyukak középen találkozzanak, ahogy az ábrán látható! Fűzd át a kapcsot mind az öt lyukon, majd nyisd enyhén szét! Hajlítsd L – alakba a szívószálat, majd illeszd a kapocs szárát a rövidebb végébe! Fújj rá a szélkerékre, hogy ellenőrizd, forog – e!

Tedd el a szélkerekedet, mert az utolsó foglalkozáson szükséged lesz rá!

27

Nem semmi, levegő

3. melléklet

28

Nem semmi, levegő

Hová építsük?

A városi önkormányzat elhatározta, hogy mindenképpen szükségük van egy szélerőműre, csak még abban nem biztosak, hogy hol épüljön meg.Az a feladatotok, hogy megtaláljátok a megfelelő helyet a szélerőmű számára. Öt helyszín közül választhattok. A döntéseteknél vegyétek figyelembe a következőket: A szélerőműnek legalább 0,75 km-re kell lenniük a lakott településektől. A hegyvidékeken és a tengerek felől a szárazföld felé sokszor fúj a szél. A szélerőműnek elég messze kell lennie a vándormadarak útvonalától. Az erdőben álló fák leárnyékolják a szelet, amitől a turbina leáll.

Nos, melyik betűvel jelölt helyen legyen a szélerőmű? Miért?_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

4. melléklet

29

Nem semmi, levegő

Savas esőkAz eső nagyon fontos az élethez. Minden élőlénynek kell a víz, még az emberek is. Az eső hozza nekünk a szükséges vizet. De a világ sok helyén eső fenyegetéssé vált. Mivel a gyárak,

az autók és háztartások savas gázokat juttatnak a levegőbe, az eső egyre inkább veszélyes minden élőlényre. Ez az eső az úgynevezett „savas eső”.

MI a savas eső?Savas gázok keletkezhetnek, ha széntartalmú tüzelőanyagokat, mint a szén és az olaj erőművekben, gyárakban és a saját otthonukban eltüzelünk. A legtöbb ilyen savas gáz felfelé száll, és amikor keverednek a felhőkkel, savas esőt - vagy a havat, ónos esőt, ködöt, párát vagy jégesőt okozhatnak.A savak ellentétei a lúgok: például a fogkrém és a sütőport lúgok. Az erős lúgok is veszélyesek lehetnek, mint az ammónia és fehérítő.

30

Nem semmi, levegő

Hogyan mérjük SAVASSÁGOT?Van egy különleges skála, az úgynevezett pH-skála, amely méri a savak és lúgok erejét. Az alacsony pH szám azt jelenti, hogy az anyagunk sav. A magas szám azt jelenti, hogy az anyagunk lúgos. És ha az anyag a skála közepén helyezkedik el, akkor azt mondjuk, hogy semleges.Általában az eső egy kicsit savas, és pH-ja körülbelül 5,5, Ha a csapadék pH-ja a kevesebb, mint 5,5, akkor az eső valószínűleg

savas gázokkal szennyezett.

A citromlé, az ecet és a kóla mind - mind savas. Az eső a természetben savas, de a szennyező gázok miatt erősebben savas lesz, néhol annyira savas, mint a citrom!

A légszennyezés nagy távolságokra is eljut. Amikor savas gázok keletkeznek és felszállnak a magasba, a szél más országokba is elfújja őket.

A nagy-britanniai légszennyezés Svédországban és más, főleg észak - európai országban okozott savas esőt Az USA-ban keletkezet légszennyezést a szél elfújta a Kanada bizonyos területeire.

Mennyire káros a savas eső?A savas eső hatással van a fákra, a tavakra, az épületekre, a mezőgazdasági területekre. Néha az eső nem nagyon savas, ilyenkor nem okoz problémát, de ha nagyon savas, akkor káros a környezetre.

1. Fák és növényekA savas eső szörnyű károkat okoz az erdőkben. A sav tönkreteszi a talajban lévő fontos ásványi anyagokat. Az ásványi anyagok olyanok a növényeknek, mint nekünk a vitaminok. Nélkülük a növények nem fejlődnek megfelelően: elvesztik a

31

Melyek gázok okoznak savas esőt?A tüzelőanyagok égésekor úgynevezett „kén és nitrogén vegyületek” kerülnek a levegőbe. Ha akkor esik az eső, amikor ezek az anyagok a levegőben vannak, elkeveredik a vízzel a „kén-dioxid” és a „nitrogén-oxid”, ami nagyon veszélyes a növények, állatok és az ember számára.A legtöbb kén a villamos energiát termelő erőművekből és a vulkánokból kerül a levegőbe. A legtöbb nitrogén-oxid az autók és a teherautók kipufogógázából származik.A savas esők legfőbb oka a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok.

Nem semmi, levegő

leveleiket, legyengülnek, nem tudnak harcolni a betegségek és a fagy ellen. A megbetegedett növények végül meghalnak. Vannak lúgos talajok is, melyekre, ha ráesik a savas eső, semlegesekké válnak. Az ilyen talajon élő növények nincsenek nagy veszélyben.

2. Tavak és vízi élőlényekA savas eső szörnyű hatással van a vízi életre. Ha a savas eső nem esik egyenesen a tóba, belekerülhet a patakokból, folyókból. Néhány tóban az élőlények – pl. a halak és a növények – teljesen kihalnak, mert nem tudnak a tavak savas vizében életben maradni. Több ezer tó van Skandináviában, amelyben nincs élet. A szél odavitt annyi szennyezőanyagot, hogy a keletkezett savas esők miatt semmi nem képes

megélni ezekben a tavakban.A savas eső miatt halott tó vize kristálytiszta. Azért tiszta, mert nincs benne élet. Az apró növények és állatok a sav miatt nem képesek a túlélésre.

3. Az ember egészségeAz egyik fő egészségügyi problémát azok a parányi szennyező részecskék jelentik, amik a városokban keletkeznek, a dízelmotoros autók és teherautók működése közben. Amikor belélegezzük ezt a szennyezett levegőt, ezek a nagyon apró részecskék a tüdőnkbe jutva légzési problémákat és rákos megbetegedést okozhatnak. A savas esőkkel szennyezett csapvíz károsíthatja az agyunkat.

4. Az épületekA savas eső tönkreteszi az épületeket is, mert a sav megeszi a fémet és a téglát is. A festett üveg és a műanyag is

károsodik. A homokkő és a mészkő olyan kő, amelyeket leginkább érint a savas eső. A gránit egy kemény kőzet, amely képes ellenállni a savas eső hatásainak.

32

Nem semmi, levegő

Sok hely van a világon, ahol híres épületek, műemlékek vannak. Ezeket súlyosan károsítja a savas eső. Ilyen például a Szabadság szobor New Yorkban, amin helyre kellett állítani a savas eső okozta károkat. Az épületeket természetes károsítja az eső, a szél, a fagy és a nap, de a savas esők felgyorsítják ezt a folyamatot.

A levegő minősége

A levegő nélkülözhetetlen az életünkhöz. De mennyire tiszte a levegő?Ha szennyezett levegőt lélegzünk be, akkor megbetegszünk. Nemcsak nekünk, embereknek, hanem a növényeknek és az állatoknak is szükségük van a tiszta

levegőre. Sok dolog van, ami az életünket kényelmesebbé teszi, például az autók, az elektromos áram a fűtés ezek azonban szennyezik a levegőt. A levegőszennyezés problémája akkor kezdődött, amikor szenet és széntartalmú anyagokat kezdtek használni a tüzelésre. Légszennyezést okoznak a levegőben lévő mérgező gázok,

amiket belélegzünk. De nem minden gáz rossz!

Légszennyezés napjainkban

Észrevetted már, hogy a városban más szaga van a levegőnek, mint a városon kívül? Ennek az egyik oka az, hogy a járművek kipufogói mérgező gázokat

bocsátanak ki.

Amikor légszennyezésre gondolunk, gondolnunk kell az autókkal való közlekedésre is. ma Nagy-Britanniában mintegy 23 millió jármű közlekedik az utakon, közülük 21 millió autó. A benzin és a gázolaj üzemanyagként való használata sok szennyező anyagot juttat a levegőbe. Az autók kipufogóiból távozó gázok között sok légszennyező is van, amik veszélyesek lehetnek a gyermekek számára.

33

Nem semmi, levegő

A közlekedés nem az egyetlen oka a levegő szennyezésének. A gyárak is engednek mérgező gázokat a levegőbe. Szinte minden országban van „tiszta levegő törvény”, de még mindig magas a légszennyezettség. A levegő szennyezése a fő oka a savas esők kialakulásának.

34

Nem semmi, levegő

35

MIK ezek a mérgező gázok?Gázok járművekből:a) Szén-monoxid Színtelen, szagtalan gáz, főleg az autók megjelenése óta szennyezi a levegőt.b) A nitrogén-oxidokKibocsátói a járművek, az autók és a teherautók. A csúcsforgalom idején sok kerül a levegőbe belőlük. Nitrogén-oxidokat bocsátanak ki az erőművek is. Ezek a gázok is felelősek a savas esőkért.c) SzénhidrogénekAkkor kerülnek a levegőbe, amikor a benzin és a gázolaj nem teljesen ég el a motorban. Ezek a szmog egyik okozói.d) Apró, szilárd részecskékA részecskék nagyon kicsik. Ilyen pl. a korom, a por és a füst. Ezek a járművek, gyárak és a széntüzelés miatt kerülnek a levegőbe.Gázok a gyárakból:a) A nitrogén-oxidok lásd fentb) Kén-dioxidSzíntelen gáz ez is. A legtöbb az erőművek működése során jut a levegőbe. A savas esők egyik okozója.

Nem semmi, levegő

Házon belüli légszennyezésIdőnk nagy részét házakban töltjük, és nem gondolkozunk azon, hogy a levegő, amit ott belélegzünk, lehet szennyezett. A házon belüli légszennyezést „beltéri légszennyezés” – nek nevezzük. A beltéri légszennyezés általában nagyon alacsony, de sok dolog növelheti azt. Beltéri szennyezést okozhat a friss festék, a fűtőberendezésekben égő

tüzelőanyagok – például a szén és a gáz – a tűzhelyekben égő gáz.

De az egyik fő oka a beltéri légszennyezettségnek a dohányzás. A cigarettázás nagyon veszélyes lehet az egészségre. A mérgező füst okozhat tüdő- és szívproblémákat és tüdőrákot is. Ha egy nő dohányzik a terhessége alatt, a baba

valószínűleg kisebb és betegesebb lesz. A cigarettafüst nemcsak a dohányzó ember számára veszélyes, hanem azok számára is, akik nem dohányoznak. A mások által kifújt cigarettafüstöt

belélegezve kialakulhatnak náluk is olyan egészségügyi problémák, amik a dohányosokra jellemzőek.

A „beltéri légszennyezettség” csökkentése érdekében ellenőrizd, hogy festéskor a helyiség jól szellőzik-e! szellőztess otthon gyakran: nyiss ablakot, vagy használj

ventillátort! ha szüleid vagy barátaid dohányoznak, kérd meg őket, hogy ezt házon kívül tegyék! és ami a legfontosabb: SOHA ne szokj rá a dohányzásra!

36

Nem semmi, levegő

Globális felmelegedés

Földünket egy levegőtakaró veszi körül, amit légkörnek nevezünk. A légkör sokféle gázból áll. A nap sokkal melegebb, mint a föld. A napsugarak „szállítják” földünkre a fényt és a meleget. Amikor a napsugarak

elérik a légkört, áthaladnak azon, és felmelegítik a talajt. A talaj kisugározza a hőt, ami felmelegíti a

levegőt, miközben a világűr felé tart. A hősugarak, amikor elérik a légkör

határát, nem tudnak teljeses visszajutni a világűrbe: bizonyos gázok nem

engedik azt. Ezeket a gázokat üvegházhatású gázoknak nevezzük. Ez egy természetes folyamat, amelyben a nap, a légkör és a Föld egyaránt fontos. Ugyanúgy működik, mint az üvegházakban: az üvegház ablakai azt a szerepet töltik be,m mint a légkörben az gázok. A nap melege bejut az üvegházba, de kimenni már nem tud – csapdába esett. Ezért melegszik fel az üvegházakban a levegő.

Természetes üvegházhatásA légkörben számos gáz van – nagyon kis mennyiségben, amelyek csapdába ejtik a talaj által kibocsátott hőt. Annak érdekében, hogy a Föld hőmérséklete állandó maradjon, vigyázni kell, hogy ezeknek a gázoknak a mennyisége ne változzon meg.

37

Nem semmi, levegő

Megnövekedett üvegházhatásEgyes tevékenységek során az ember is termel üvegházhatású gázokat. Ezeknek a gázoknak a mennyisége megnő a légkörben, és az egyensúly felborul. Ez hatással van az egész bolygóra. A széntartalmú tüzelőanyagok – szén, olaj és földgáz – égetése, valamint a fák kivágása és eltüzelése során szén – dioxid kerül a levegőbe.

Az üvegházhatású gázok csoportjába tartoznak az úgynevezett halogénezett szénhidrogének is. Ezeket használták a spray-kben, pl. a hajlakkokban, és a hűtőszekrényekben. Ezek veszélyes üvegházhatású gázok, mert kis mennyiségük is sok hőt képes csapdába ejteni.

Mivel egyre több a légkörben az üvegházhatást okozó gáz, egyre több hő esik csapdába, és egyre melegebb lesz. Ezt nevezzük globális felmelegedésnek.

38

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOKa) vízgőzTermészetesen fordul elő a légkörben.b) a szén-dioxidTermészetes úton jut a levegőbe, az emberek és az állatok légzése során. A növények elnyelik a szén-dioxidot, belőle szőlőcukrot készítenek. A vulkánok is kibocsátanak szén-dioxidot.Vigyázz! A szén-dioxid nem ugyanaz, mint a szén-monoxid!c) metánA növényevő állatok, főleg a szarvasmarhák emésztése során kerül a levegőbe. Ott is keletkezik, ahol rizst termesztenek.d) dinitrogén-oxidAmikor a növények elpusztulnak, rothadásuk során dinitrogén-oxid keletkezik.e) ózonTermészetesen fordul elő a légkörben.

Nem semmi, levegő

Sok tudós egyetért abban, hogy az emberi tevékenység miatt egyre erősebb az üvegházhatás. Ha folytatjuk a levegő szennyezését, annak beláthatatlan következményei lesznek.

39

Nem semmi, levegő

A globális felmelegedés hatásai:

Minél több hő esik csapdába a Földön, annál melegebb lesz a bolygónk. Ez azt jelenti, hogy az időjárás meg fog változni. Például a nyár és a tél is melegebb lesz. Ez jónak tűnik, de tökéletes életünkhöz bizonyos feltételek szükségesek. Ha nagyon megemelkedik a hőmérséklet, az veszélyes számukra is. és a többi élőlény számára is.

Hol várhatók nagy változások?1.) A csapadék mennyisége csökken

Hazánkban a tél és a nyár hőmérséklete megemelkedik, szárazság, aszály várható nyáron. A világ

más részein más hatással találkozhatunk. Egyes helyek szárazabbak, mások csapadékosabbak lesznek.

Bár a legtöbb helyen melegebb lesz, találunk néhány olyan területet, ahol csökken a hőmérséklet. Lehetnek viharok, áradások,

és szárazság is Ezek a változások az egész világon érintik a növénytermesztést és az állattenyésztést. A növények és az állatok, de még az ember is küzdeni fog azért, hogy túléljék a változásokat.2.) A tengerek vízszintje megemelkedik

A magasabb hőmérséklet miatt a jég megolvad az Antarktiszon és Grönlandon. Ezért a tengerekben és óceánokban több víz lesz. Az egész világon a tengerek szintje akár 20 – 40 cm – rel is megemelkedhet.A magasabb tengerszint veszélyezteti az alacsonyan fekvő parti területeket, pl. Hollandiában és Bangladesben. A világon több millió embert és nagy területű földeket fenyeget az árvíz. Sokaknak el kell hagyniuk otthonukat, és hatalmas mezőgazdasági területek kerülnek víz alá.3.) Csökken a növénytermesztés

Az időjárás változása az egész világ növénytermesztésére hatással lesz. Egyes növények – pl. rizs, búza – jobban nőnek a magasabb

hőmérsékleten, de a kukorica és a cukornád nem. A csapadék

40

Nem semmi, levegő

mennyiségében bekövetkező változások is hatással lesznek növények növekedésére.Az időjárás miatti változások hatással lesznek tehát a növénytermesztésre: egyes országokban nem lesz elég élelmiszer. Brazíliában, Afrika egyes részein, Délkelet-

Ázsiában és Kínában fog a legtöbb ember éhezni.4.) Csökken az édesvíz mennyisége

A világ minden táján nagy a kereslet az ivóvíz iránt. Számos területen, mint pl. a Szaharában, nincs elég ivóvíz.

A változások következtében egyes területeken több eső lesz, de máshol kevesebb.

A növekvő felmelegedés miatt a szárazság Magyarországot is érintheti. Ez csökkenti az ivóvízkészletünket is.

5.) Veszélyben vannaka. A növények és az állatok

Az élet kezdete óta eltelt sokmillió év alatt megszoktuk a földi életfeltételeket. Az időjárás és a hőmérséklet változása a Föld minden táján érinti a

növényeket és az állatokat. Például a jegesmedvéknek és a fókáknak új vadászmezőt kell keresniük, ha az Északi – sarkon elolvad a jég.

Sok állat és sok növény nem képes alkalmazkodni a változásokhoz, ezért kihalhat. Ez sok állat- és növényfajt érinthet, a Föld bármely pontján.

b. Az emberekA klímaváltozás hatással lesz mindenki számára, de egyes népcsoportok nagyobb veszélyben vannak. Például azokban az országokban nagyobb a veszély, amelyekben a part menti területeken sok ember él (pl. Egyiptomban és Kínában, ahol az emberek a szárazföld belsejébe költöznek,

hogy elkerüljék az árvizet).A klímaváltozás hatása attól függ, hogy milyen jól tudunk alkalmazkodni hozzá, illetve mennyit teszünk a változás csökkentéséért.

41

Nem semmi, levegő

Ózonlyuk

A Földet egy levegőréteg burkolja be, amit légkörnek nevezünk, és ami több rétegből áll.20–30 km-es magasság felett egy „ózon” nevű gáz található, amely az oxigén egyik formája. Az ózon keletkezése a levegőben természetes folyamat.

Miért van ózonréteg?

Az ózonréteg nagyon fontos, mert megállítja a nap ultraibolya sugarait (UV sugárzást). Ezek a sugarak okozzák a bőrbetegségeket, például a bőrrákot. Károsak a növények é az állatok számára is. Ózonréteg nélkül nem lenne élet a Földön.

MI az ózonlyuk?

Az ózonrétegben, a Déli-sarkon, az Antarktisz felett, minden tavasszal akkora lyuk tátong, mint az USA területe. Az Északi-sark felett is kialakul minden évben egy kisebb lyuk. Vannak arra mutató jelek is, hogy az ózonréteg egyre vékonyodik az egész bolygón.

A tudósok szerint az ózonlyuk az Antarktisz felett 1979-ben keletkezett, és az ózonréteg vékonyodása az 1980-as évek elején kezdődöttAkkor keletkezik lyuk az ózonpajzson, ha az ózon gyorsabban bomlik el, mint amilyen gyorsan termelődik.

Mi okozza az ózonlyukat?

Nagyon valószínű, hogy a gázok egy különleges csoportja, a halogéntartalmú szénhidrogének károsítják az ózonréteget.

Ezeket a gázokat CFK-knek (klór – fluor – szén) is szokták nevezni. Ezeket használták a spray-kben hajtógázként

A hajtógáz hozza ki a flakonokból azok hasznos tartalmát, például a hajlakkot.

42

Nem semmi, levegő

Hűtő, légkondicionáló berendezésekben, és néhány tűzoltó készülékben szintén ózont használtak. Ez kezdetben ó ötletnek tűnt, mert az ózon nem mérgező és nem éghető.Napjainkban tilos CFC hajtógázas spray-t gyártani és forgalmazni.

Az ózonlyuk és az egészségünkAz ózonréteg egy természetes fényvédő, ha

elvékonyodik, több ultraibolya sugárér bennünket.

A túl magas UV sugárzás leégést, bőrrákot, halált okozhat. Veszélyezteti a szemünket is, meg is vakulhatunk. Ezért nyáron a napvédő krém és a napszemüveg használata nagyon fontos.

Az ózonlyuk hatása az élőlényekreAz UV-sugarak bejutnak a vizekbe is, és elpusztítják az apró Vizi állatokat és növényeket, az úgynevezett planktont. A plankton jelenti a tengerekben és az óceánokban a tápláléklánc alapját.

Az egyes halak és a bálnák fő tápláléka a plankton. Ha a plankton az UV sugárzás miatt elpusztul, a bálnák éhen halnak. A magas UV sugárzás károsítja a zöld növényeket is. Ha az ózonréteg vékonyodása miatt csökken a növények mennyisége, akkor kevesebb ennivaló lesz a növényevő állatoknak és az embereknek is. A kétarcú ózonA levegőtengerben 20–30 km magasságban található ózon az egyik oka annak, hogy élünk. De ha ez a gáz a földfelszín közelében található, ahol mi élünk és lélegzünk, akkor nagyon veszélyes az egészségünkre.

43

Nem semmi, levegő

5. sz. melléklet

1. Melyik a gáz okoz savas esőt?

 Kén-dioxid.

 Oxigén.

 Nitrogén.

2. Melyik anyag NEM savas?

 Citromlé.

 Ecet.

 Fogkrém.

3. Mi a savas eső fő oka?

 Gyárak szennyezése.

 Olajfoltok a tengeren.

 Az utcára dobált szemét.

4. Mik a legérzékenyebbek a savas esőre?

 Fák.

 Emberek.

 Autók.

5. Mi a fő levegőszennyező napjainkban

 A közúti közlekedés.

 A széntüzelésű otthonok és a gyárak.

 Rossz időjárás.6. Melyik gáz származik autók kipufogójából?

 nitrogén.

 szén-monoxid.

 oxigén.

7. Mi okozza a beltéri légszennyezést?

 Mosás.

 TV-nézés.

 Dohányzás.

8. Mi tartja a Föld melegen és az életre alkalmasan?

 Az üvegházhatás.

 Az ózonréteg.

 Vulkánok.

9. Mi okozza a Föld melegedését?

 Savas eső.

 Az ózonlyuk.

 Globális felmelegedés.

10. Mi okozza a globális felmelegedést?

44

Levegőszennyezés – Kvíz

Nem semmi, levegő

 Széntartalmú tüzelőanyagok elégetése.

 Villámlások.

 Földrengések.11. Az alábbiak közül melyik a széntartalmú üzemanyag?

 Víz.

 Olaj.

 Erdő.

12. Mi történik, ha a Föld egyre melegebb lesz?

 A napok hosszabbak lesznek.

 A tengerszint emelkedik.

 A dinoszauruszok visszatérnek.

13. Hol van az ózonréteg?

 Az óceánok alján.

 A világűrben.

 Magasan a légkörben.

14. Hol a legnagyobb az ózonlyuk?

 Az Egyenlítő fölött.

 A Déli-sark fölött.

 A Balaton fölött.

15. Milyen típusú rákot okozhat, ha túl sokáig vagyunk a napon?

 Bőrrák.

 Tüdőrák.

 Leukémia.

16. Az alábbiak közül melyik nem szennyezi a levegőt egyáltalán?

 Biciklizés.

 Autózás.

 Tömegközlekedés.

Extrák

1. Mivel mérik savas eső erejét?

 HP skála.

 pH-skála.

 PP skála.2. Hol okozott nagy kárt a savas eső?

 Spanyolország.

 Portugália.

 Svédország.3. Hogyan nevezzük a füst és a köd keverékét?

45

Nem semmi, levegő

 Füstköd (szmog).

 Füstös por.

 Ködös füst.

4. Mi volt a fő légszennyező anyag 50 évvel ezelőtt?

 A közúti közlekedés.

 A széntüzelésű otthonok és gyárak.

 Rossz időjárás.5. Az alábbiak közül melyik NEM üvegházhatású gáz?

 szén-monoxid

 széndioxidot

 metán

6. Mit tart távol az ózonréteg?

 Naptól érkező UV-sugarakat .

 Jupitertől érkező VU-sugarakat.

 Holdról érkező VV-sugarakat.

7. Mely gázok okozták az ózonlyukat?

 ABC.

 FCFS.

 CFC.8. Az alábbiak közül melyik segít a levegőszennyezést csökkenteni?

 A tengerek védelme.

 Szelektív hulladékgyűjtés.

 Korábbi lefekvés.

46

Nem semmi, levegő

6. melléklet

Mit lehet tenni?Sok dolgot tehetünk, hogy segítsük csökkenteni a légszennyezést és a globális felmelegedést.

Autók helyett közlekedjünk vonattal vagy busszal így sokkal több ember utazhat egyszerre. Ez kevesebbe is kerül, és kevesebb szennyezőanyag keletkezik.

Amikor csak teheted, gyalogolj, vagy kerékpározz! Nem szennyezed a levegőt és a rendszeres testmozgás egészségessé tesz.

Ha szüleidnek mégis kocsival kell menniük valahová, kérd meg őket, hogy az autót ne használják rövid utakon, mert az felesleges szennyezést okoz.

Próbáld meg ösztönözni őket arra, hogy ha például dolgozni vagy bevásárolni mennek, osszák meg az autót másokkal, azaz mindig legyen tele az autó. Kérd meg őket, hogy vezessenek lassabban, mert akkor kevesebb szén–dioxid keletkezik.

A meleget és villamos energiát

47

Nem semmi, levegő

a széntartalmú tüzelőanyagok elégetésével állítjuk elő. A szén, az olaj és agáz égése sorén szén-dioxid keletkezik, ami üvegházhatású gáz. Amikor az autónkban elég az üzemanyag, akkor is szén-dioxid keletkezik.

Fontos, hogy milyen módon és mennyi energiát használunk. A kevesebb energia használata azt jelenti, hogy kevesebbet is kell előállítani. Így kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe

A saját otthonunkban mi is segíthetünk csökkenteni azokat a szennyezéseket, amelyek hozzájárulnak a savas esők kialakulásához, a rossz levegőhöz és a szén – dioxid mennyiségének növekedéséhez.

Kapcsold le a villanyt, ha nincs rá szükség; akkor kevesebb áram fogy. Kevesebb áramot kell így előállítani, tehát kevesebb szenet, olajat, gázt kell elégetni az erőművekben, kevesebb légszennyező anyag keletkezik.

A beltéri levegőszennyezés is csökkenthető például azzal, hogy minden gázkészülék a megfelelő módon működik.

A szellőztetés javítja a bent lévő levegő minőségét azzal, hogy a poratka és a cigarettafüst

48

Nem semmi, levegő

eltávozik a lakásunkból.

A legtöbb kidobott szemét újrahasznosítható: például a műanyag palack, az üveg, az alumínium doboz és a papírhulladék.

A felhasznált anyagok újrahasznosítása kevesebb energiát fogyaszt, mint az újak gyártása.

Mit tehetnek a kormányok?A kormányok lépéseket tettek

a különböző környezeti problémák (például a savas eső, a levegőszennyezés az ózonlyuk, a globális felmelegedés) megoldására. Azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen az emberek áthal kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége.

Az üvegházhatás közel felét okozza ez energiatermelés, elsősorban a széntartalmú tüzelőanyagok használata.

Olyan energiaforrást kellene használni, amely nem bocsát ki szén-dioxidot. Ilyen például a szélenergia, a napenergia és a hullám energiája.

49

Nem semmi, levegő

Az otthonunkban, az iskolában, a munkahelyünkön meg kell tanulnunk takarékoskodni az energiával.

50

Nem semmi, levegő

51

Nem semmi, levegő

7. melléklet

52

Nem semmi, levegő

Munkafüzet a tanulói kísérletekhez

1. foglalkozásFrontális beszélgetésLevegő - ezzel a különleges anyaggal kísérletezünk két foglalkozáson. Vajon mi ez a sajátos anyag, amit folyamatosan belélegzünk? Ritka és láthatatlan, csaknem mindenütt jelen van, ugyanakkor szinte alig érezhető. Ugyanakkor repülőket, madarakat tart meg, háztetőket szaggat le és fákat csavar ki tövestől.

Kísérletezéskor a következőkre fontos figyelni: A kísérleteknél mindig legyen egy felnőtt jelen! A kísérlet az adott kísérlet leírásának figyelmes elolvasásával kezdődjön! A kísérletezésre használt asztalon csak a szükséges eszközök maradjanak rajta! Az utasításokat nyugodtan, és átgondoltan kell végrehajtani, pontosan követve a leírást! A kísérletezés közben nem szabad enni, mert az elvonja a figyelmet! Akinek hosszú a haja, az kösse össze! A kísérlethez az utána történő tisztítás, takarítás és elpakolás is hozzátartozik!

53

Nem semmi, levegő

1. A levegő nem semmiA levegő a szilárd és a cseppfolyós anyagokhoz hasonlóan teret foglal el, és az általa kitöltött térből nem könnyű kiszorítani.

a) Valóban üres az üres pohár?Eszközök: egy nagyobb, vízzel félig megtöltött átlátszó tál, egy átlátszó pohárEljárás: A poharat nyomjátok szájával lefelé a tálba, ezután lassan húzzátok ki a vízből, közben tartsátok egyenesen. Nézzetek bele, majd a poharat ismét nyomjátok bele a vízbe szájával lefelé, de most kissé döntsétek is meg.Tapasztalat:Milyen a pohár belseje az első merítés után?_____________________________________Mit tapasztaltok a második merítésnél, a pohár megdöntése után?

______________________________________________________________Magyarázat: A pohár nem üres, levegő van benne, ami nem engedte behatolni a vizet. A levegő gáz halmazállapotú, színtelen, szagtalan. Láthatóvá tehető azonban, amikor folyadékon buborékoltatjuk keresztül.

54

Nem semmi, levegő

b) Töltsük át a levegőt!

Eszközök: egy félig vízzel töltött átlátszó tál, 2 pohár

Eljárás:Az egyik poharat merítsétek meg színültig vízzel, majd fordítsátok szájával lefelé. A másik kezetekkel nyomjátok bele a vízbe a másik poharat, szintén szájával lefelé. Tartsátok mindkettőt szorosan egymás mellé. A levegővel teli pohár szája legyen kissé lentebb, mint a vízzel telié és kerüljön kissé a másik pohár alá. Ekkor a „levegős” poharat kissé döntsétek meg!

Tapasztalat:Egészítsétek ki a mondatot!Az enyhén megdöntött pohárból ______________________________ szállnak fel a teli pohárba, majd lassanként ________________________ belőle a vizet.

Magyarázat: A levegő könnyebb, mint a víz, ezért felfelé távozik. Így mondhatjuk, hogy áttöltöttük a levegőt, hiszen felfogtuk a buborékokat a másik pohárral.

55

Nem semmi, levegő

c) El tud-e merülni a vízben két gumimaci anélkül, hogy nedves lenne?

Eszközök: egy vízzel félig töltött nagyobb tál, 2 gumimaci, egy teamécses alumíniumtálkája, és egy csipet vatta, amivel kibéleljük az edénykét

Eljárás:Béleljétek ki vattával a kis „csónakot”, majd helyezzetek bele a két gumimacit. Helyezzétek rá az alumíniumtálkát a vízre, hogy ússzon. Borítsátok az üres poharat szájával lefelé a macik fölé, majd egyenesen tartva lassan nyomjátok le a tál aljáig. Ezután ismét húzzátok ki lassan a vízből a poharat, és várjátok meg, míg az utasok ismét a felszínre úsznak.

Tapasztalat:A vatta és a gumimacik vizesek lettek/nem lettek vizesek. A helyes választ húzzátok alá!

Magyarázat:A pohárban lévő levegő nem tudott távozni a víz felszínén, mert felfogta a bemerített pohár. A bent lévő levegő nem engedte be a vizet. A búvárharangok is ezen az elven működnek.

56

Nem semmi, levegő

d) Szívószál – alagút a levegőnek?

Eszközök: tölcsér, fél literes műanyag palack, szívószál, színezett vízEljárás:Erősítsetek egy tölcsért egy kis palackba gyurmával! Öntsetek bele óvatosan színes vizet! Majd dugjatok át egy szívószálat a tölcsérben

levő vízen!(Csak száraz tölcsérrel működik!)Tapasztalat:A víz kezdetben _______________________________________________________Később a víz már ______________________________________________________Ha szívószálat tettünk a vízbe, a víz ________________________________________

Magyarázat:Mire kellett a gyurma? _________________________________________________ A palackba kezdetben lefolyt a víz, mert a levegő összenyomható. Ha túlnyomás keletkezik, az megállítja a vizet a tölcsérben. Ha a nyomott levegőt kiengedjük, a a szívószálon keresztül, víz ismét folyni kezd.

57

Nem semmi, levegő

2. A légnyomás vizsgálataA levegőnek van súlya – ezt tudjátok, hiszen természetismeret órán tanultátok. Azt is tudjátok, hogy ez a súly nyomást képes kifejteni. De mekkora ez a nyomás?Egy hatalmas légtenger alján élünk, fölöttünk több kilométer vastagságú levegőből álló óceán húzódik. A levegő ugyan könnyű anyag, de ilyen tömegben meglehetősen nagy nyomást fejt ki. Ezt a nyomást nevezzük légnyomásnak.

a) Hogyan működik a barométer?Eszközök: üres befőttesüveg, léggömb, szívószál, befőttes gumi, gombostű, papír, kétoldalú ragasztó vagy cellux, alkoholos filc, színes filcEljárás:Üres üveg nyílását zárjátok le egy léggömbből vágott gumidarabbal, ezt rögzítsétek egy gumidarabbal. Az üvegre alkoholos tollal írjátok rá a csoportotok számát, és tegyétek közvetlenül a tanterem fala mellé, ahol közel állandó a hőmérséklet (tehát ne a radiátor mellé), és ahová nem süt be a nap.Egy szívószálon, a végétől kb. 5 cm távolságban szúrjatok át egy gombostűt, majd a tűt nyomjátok a falba. A szívószál rövidebb végét óvatosan ragasszátok a gumidarabhoz, kétoldalú ragasztóval vagy celluxszal. A hosszabb vége mögé ragasszatok a falra egy, az ábrán látható skálát.

Tapasztalat:Ez a kísérlet több napos megfigyelést igényel: a beállított „barométereken” minden reggel ellenőrizhetjük a légnyomást, így a várható időjárást is.Jegyezzétek fel tapasztalataitokat 5 napon keresztül:

1. nap reggel a légnyomás ______________, ______________ idő várható2. nap reggel a légnyomás ______________, ______________ idő várható3. nap reggel a légnyomás ________________, ____________ idő várható4. nap reggel a légnyomás ________________, ____________ idő várható5. nap reggel a légnyomás ________________, ____________ idő várható

Magyarázat:Ha megváltozik a légnyomás, a „mutató” fel-le mozog a skála előtt.

58

Nem semmi, levegő

A légnyomás emelkedésekor a léggömbdarabkát kissé benyomja az üvegbe, a mutató felfelé emelkedik, jó idő várható.A légnyomás a mutató lefelé mozdul, eső várható.

59

Nem semmi, levegő

b) Pipetta szívószálból?Eszközök: 2 db pohár, szívószál, színezett vízEljárás:Mártsátok a szívószálat mélyen egy színezett vízzel töltött pohárba, felső nyílását fogjátok be az ujjatokkal! Így vegyétek ki a szívószálat a pohárból! Ha elég ügyesek vagytok, cseppenként adagolhatjátok a másik pohárba a vizet úgy hogy a szívószál nyílásáról az ujjatokat az üres pohár fölött veszitek le.

Tapasztalat:Írjátok le, mit tapasztaltatok!________________________________________________________________________________________________________________________________

Magyarázat:A jelenség magyarázatát a légnyomás adja.A légnyomás mindaddig a szívószálban tartja a vizet, amíg ujjunk a felső nyílást elzárja. Ha a víz ekkor folyna ki, a szívószálban légüres tér keletkezne, ezt azonban megakadályozza a légnyomás.A cseppentő eszköz pipettának nevezzük. Ezzel lehet például cseppenként kimérni az orvosságokat.

60

Nem semmi, levegő

c) Mi az erősebb: a levegő vagy a fa?Eszközök: vékony faléc (kb. 10 cm széles) vagy fa vonalzó, néhány régi újág, Eljárás:Egy kevésbé kényes asztalra fektessetek egy falécet. Fedjétek be két, teljesen ép, szépen lesimított újságpapírral. Ezután óvatosan húzzátok ki a lécet , hogy kissé túlnyúljon az asztal peremén. Most üssetek erőteljesen a léc kiálló végére!Tapasztalat:

Mi történt a léccel? _______________________________________________

És ha nagyobbat csapsz rá? _________________________________________

Magyarázat:Bármilyen nagyot csaptok a lécre, az újságok nem emelkedhetnek föl, inkább a fa törik el. Az ütés következtében kicsit felemelkednek a papírlapok, így csökken alattuk a légnyomás, mert a levegő nem tud elég gyorsan beáramlani, hiszen ezt megakadályozza a külső légnyomás, ami a papírt és a lécet az asztalra nyomja.Vajon miért lehet az újságot lassan felemelni? A levegőnek ekkor elég ideje van, hogy beáramoljon a papír alá. Így nem képződik légüres tér, és a légnyomás hatása nem érvényesül.

61

Nem semmi, levegő

d) Hogyan tölthetünk át folyadékot?Eszközök: 2 db befőttes üveg, gumicsőEljárás:

Töltsetek meg egy üveget vízzel, és állítsátok az asztalra. Egy másik (nagyobb) üveget helyezzetek üresen a padlóra. Töltsétek meg a gumicsövet teljesen vízzel – egyetlen légbuborék sem maradhat benne! Szorítsátok el a tömlő két végét, az egyiket merítsétek az asztalon álló, vízzel teli üvegbe, a másikat tartsátok a padlón lévő üres üveg fölé. án tegyétek szabaddá a tömlő végeit!

Tapasztalat: ______________________________________________________Magyarázat:Miközben a víz a cső hosszabbik részén alul kifolyik, a rövidebbik részben a légnyomás folytonosan benyomja az utánpótlást. Ezáltal a csőben nem jön létre légüres tér.

62

Nem semmi, levegő

3. Van még időtök játszani? Kinek van nagyobb tüdeje?

Eszközök: egy vízzel félig töltött nagyobb tál, másfél literes PET palack deciliteres beosztással, szívószálakEljárás:Másfél literes palackot töltsetek meg vízzel, száját ujjatokkal

befogva, fejjel lefelé tegyétek vízzel teli tálba. (A víz a flakonból nem folyik ki. Miért?)

Szívószálat dugjatok a palackba és kezdődhet a verseny: fújjatok bele egy szuszra annyi levegőt, amennyit csak tudtok! Ha filctollal a decilitereket is bejelöltétek a palackon, leolvashatjátok, mekkora a tüdőtök!

63

Nem semmi, levegő

2. foglalkozás

2.1Bernoulli törvényeEz egy természeti törvény, amit felfedezőjéről neveztek el. Ez a törvény kimondja: ha megnő a gáz sebessége, akkor a gázáramlásban csökken a nyomás értéke. Hogy mit is jelent ez pontosan? Erre adnak választ a következő kísérletek.a) Mi vonzza a pingponglabdát?Eszközök: 2 db pingponglabda, 2 szál, kb. 50 cm hosszú madzag, szívószál, ragasztószalag, ceruzaEljárás:Erősítsétek fel a pingponglabdákat ragasztószalagokkal a madzagokra. A madzagokat kössétek egy ceruza két végére úgy, hogy a pingponglabdák csak néhány cm – re legyenek egymástól. Szívószállal fújjatok át a két labda között!Tapasztalat:Hogyan mozdultak el a pingponglabdák? _________________________________Magyarázat:A kifújt légáramlatban kisebb a nyomás, mint körülötte, és a külső nagyobb nyomás összenyomja a labdákat.

64

Nem semmi, levegő

b) Miért alszik el a gyertya a hengeres palack mögött?

Eszközök: hengeres palack, hasonló méretű hasáb alakú palack, gyertyaEljárás:Állítsatok egy égő gyertyát szögletes (pl. tejes) palack mögé, és erősen fújjatok a palackra. Majd ismételjétek meg a kísérletet henger alakú palackkal!Tapasztalat:Mi történt a gyertyával?a szögletes palack mögött _____________________________a henger alakú palack mögött _____________________________Magyarázat:Itt is a Bernoulli-törvény érvényes: a külső légnyomás rányomja az áramló levegőt az üvegre, ami követi a test görbületét, és az üveg mögött csaknem azonos sebességgel halad tovább. A szögletes doboznál más a helyzet: az élek eltérítik a levegőt.

65

Nem semmi, levegő

c) A labda és a tölcsér eseteEszközök: műanyag tölcsér, pingponglabdaEljárás:1.) Tegyétek a labdát felülről a tölcsérbe, és fújjatok egy jó nagyot alulról, a tölcsér nyakán keresztül.2.) Fordítsátok meg a tölcsért (a széles nyílása legyen alul)! Tartsátok tenyeretekkel a tölcsérbe a labdát, ismét fújjatok egy nagyot, közben vegyétek el a tenyereteket a tölcsér alól.3.) Ha ügyesek vagytok, és van elég szusz bennetek, tegyétek a labdát az asztalra, takarjátok le a tölcsér széles felével. Fújjatok erősen a tölcsér nyakába!

Tapasztalat:Mi történt a pingponglabdával?

1) kísérletben: ______________________________________________________________.2) kísérletben: ______________________________________________________________.3) kísérletben: ______________________________________________________________

Magyarázat:Itt is a már többször emlegetett Bernoulli-törvény érvényesül.

66

Nem semmi, levegő

d) Hogyan működik a parfümszóró?

Eszközök: 2 db átlátszó szívószál, pohárEljárás:Dugjatok egy szívószálat egy vízzel teli pohárba, majd tegyetek egy másik szívószálat az előző nyílásához úgy, hogy ez a szál merőleges legyen a másikra. Fújjatok bele erősen, hosszan!Tapasztalat:Az első szívószálban a víz ______________________________________________________________________________________________________________

Magyarázat:A légáramlás nyomáshiányt hozott létre, a külső légnyomás felhajtotta a vizet a szívószálban, – mindez a Bernoulli-törvénynek köszönhetően.

67

Nem semmi, levegő

3. És még néhány kísérlet

a) Mi történik, ha felmelegítjük a levegőt?Eszközök: 0,5 vagy 1 literes műanyag palack, szívószál, gyurma, filctoll, színezett víz, forró vizes edény

Eljárás:Töltsetek meg agy palackot negyedéig színezett vízzel. Csúsztassátok a szívószálat a palackba, míg el nem éri alul a vizet, majd zárjátok le légmentesen a gyurmával a palack nyílását. Ezután a szívószálba annyi vizet kell öntenetek, hogy benne a vízszint elérje a gyurma feletti magasságot. A filctollal jelöljétek meg ezt a szintet!Két kezeteket rászorítva melegítsétek meg a palack falát a vízfelület felett (ha nem sikerülne, állítsátok a palackot forró vizet tartalmazó edénybe).

Tapasztalat:Hogyan változik a víz szintje a szívószálban? ____________________________Magyarázat:Melegítéskor a levegő kitágul, tágulásával hajtja fel a vizet a szívószálban.

68

Nem semmi, levegő

b) Miért emelkedik fel a meleg levegő? Tűzveszélyes!

Eszközök: az előző foglalkozáson elkészített szélkerék, borszeszégő vagy gyertya, vasháromláb, agyagos drótháló

Eljárás:Gyújtsátok meg a borszeszégőt (gyertyát), és tegyétek vasháromlábra helyezett agyagos drótháló alá (így csökkenthetjük a tűzveszélyességet). Tartsátok a szélkereket a meleg drótháló fölé! A szélkerék forogni kezd!

Magyarázat: A lángtól felmelegedett levegő kitágult. Et azt jelenti, hogy az azonos súlyú levegő nagyobb teret tölt be, így könnyebb, mint a környezetének hideg levegője.A hőforrás felett tehát a felmelegedett levegő folyamatosan felfelé áramlott, és ez a meleg légáramlat mozgásba hozta a szélkereket.

69

Nem semmi, levegő

c) Miért forrósodik fel a kerékpárpumpa?

Eszközök: kerékpárpumpa, nagyobb léggömbEljárás: „Fújjátok” fel a léggömböt a kerékpárpumpával!Tapasztalat: Mit tapasztaltatok a pumpálás közben?________________________________________________________________

Magyarázat:Minden gáz – köztük a levegő is – felmelegszik, miközben összesűrűsödik, vagyis amikor nő a nyomása. Ellenkező esetben pedig – tehát tágulás közben, amikor csökken a nyomása – lehűl a levegő. Ezt a tulajdonságot például a dízelmotorok hasznosítják. A motor hengerei erősen összepréselik a levegőt. A levegő ezáltal annyira felforrósodik, hogy a légtérbe spriccelt üzemanyag elektromos szikra nélkül is meggyullad.

70

Nem semmi, levegő

d) Miért nem pukkan szét a léggömb?

Eszközök: léggömb, hegyes tű, ragtapaszEljárás: Ragasszatok a felfújt léggömbre egy bélyeg nagyságú ragtapaszt. Fontos, hogy a ragtapasz mindenütt jól tartson! Szúrjatok a ragtapaszon keresztül egy tűt a lufiba! Tapasztalat: Mi történt a lufival? ___________________________________________________

Magyarázat:A léggömb gumiburka erőnyomás alatt áll, a gumirészecskék azonban ellentétes irányú erővel összetartják. Ha a tű egy helyen megbontja ezt az egyensúlyt, minden összeomlik. A ragtapasz azonban biztosítja a stabilitást, mivel a gumirészecskéket a keletkezett lyuk ellenére is összetartják.

71

Nem semmi, levegő

3. Van még időtök játszani?

Felfújható-e a palackba tett lufi?Eszközök: léggömb, hegyes tű, másfél literes műanyag palackEljárás:1.) Egy műanyag palackba helyezzétek bele a lufit, a palack szájára pedig húzzátok rá a képen látható módon. Fújjátok fel a lufit!2.) Most a tűvel lyukasszátok ki a palack alját, és újra fújjátok fel a lufit!Tapasztalat:1) ______________________________________________________________2) ______________________________________________________________

Magyarázat:Vajon mi lehet a tapasztaltak magyarázata? Fogalmazzátok meg 2-3 mondatban!________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

72