Upload
ramla
View
166
Download
8
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Olvasás, értés, megértés? Hogyan fejleszthető a szövegértési képesség?. Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna 2013. március 12. Miért kell nekünk szövegértés?. rosszak a nemzetközi mérési eredmények a fiatalok egyharmada képtelen bármilyen szakmát is elsajátítani – szövegértési deficit - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Olvasás, értés, megértés?
Hogyan fejleszthető a szövegértési képesség?
Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna
2013. március 12.
Miért kell nekünk szövegértés?
rosszak a nemzetközi mérési eredmények a fiatalok egyharmada képtelen bármilyen
szakmát is elsajátítani – szövegértési deficit az érettségi része lett az országos kompetenciamérés ennek
alapján minősíti az iskolákat pályázati „árukapcsolás” – tartalmi
modernizáció kényszere
Miért kell nekünk szövegértés?
szöveget mindenki olvas, értelmez és ért minden tanulás alapja a szövegértés a szövegértési és gondolkodási képesség
összefügg a jó szövegértő
hatékonyabban képes tanulni, szakmát, diplomát szerezni nagyobb esélye van a munkaerő-piacon sikeresebb életpályát futhat be hatékonyabban intézheti állampolgári, közéleti ügyeit
A szövegértési és gondolkodási szintek kapcsolata
Gondolkodás: az elme alkotó, megítélő, gondolatokat létrehozó, értelmező képessége,
összetett, fejleszthető a tanulási tevékenységeket szervező kérdések,
feladatok támogathatják – fejleszthetik, vagy hátráltathatják – elfojthatják
a minőségi feladatok, minőségi kérdések, a termékeny kérdezés fejlesztő hatású
a tények világán túl alternatív válaszok is lehetségesek
Kritgon
szintézis
analízis
alkalmazás
értelmezés
ismeret
A gondolkodás szintjeinek Bloom-féle modellje
A gondolkodás szintjeinek Bloom-féle modellje
Ismeret azonosít, leír, összegyűjt, meghatároz, felidéz, megjelöl, felsorol, válogat, reprodukál, azonosít
Megértés megkülönböztet, megmagyaráz, általánosít, kiterjeszt, példáz, újraír v. mond, összegez, kiegészít, kódot vált (lerajzol)
Alkalmazás megcserél, bemutat, módosít, megjósol, megold, felhasznál, használ, demonstrál
Analízis különbséget tesz, összevet, csoportosít, okot és/vagy következményt keres, részekre bont
Szintézis tervez, kombinál, megoldást javasol, összeállít, (szöveget) alkot, módosít, átalakít
Kritikai gondolkodás
megítél, kritizál, érvel, cáfol, bizonyít, összegez, rangsorol, dönt, feltételeket szab, kritériumokat állít
„Az írásbeliséget nem ismerő kultúrákban az emberek öntudati
szintje alacsony.” (A. R. Luria)
Olvasás Írás
Hallgatás Beszéd
(megértés)
(receptív) (expresszív)
Miben áll a szövegértési kompetencia?
„Az írott szöveg megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.”
(PISA Kutatási Terv)
Mire képes a jó olvasó?
hosszabb szövegek, ábrák napilapok, népszerű regények,
ismeretterjesztő szövegek környezet megismerése, tájékozódás olvasmányok tanulmányozása (több
szempont) szerzői vélemény, állásfoglalás felismerése,
tény, vélemény elkülönítése
A feladattípusok %-os eloszlása tantárgyanként
47
38
10
52
63
44
35
39
32
29
0
18
38
12
59 913
4 3
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Történelem Irodalom Fizika Biológia Földrajz
A problémamegoldást segítő feladatok
Az alkalmazást segítő feladatok
Elmélyítést segítő feladatok
A rögzítést segítő feladatok
A hatékony olvasási stratégia feltételei
Pethőné Nagy Csilla előadása nyomán
1) Széleskörű tudásbázis deklaratív tudás = tudni a célt, a feladat szerkezetét,
azt, hogy mit kell, érdemes tenni, keresni, vizsgálni procedurális tudás = tudni, hogyan kell egy
problémát lépésről lépésre megoldani (folyamat) feltételismeret = tudni, hogy mikor és miért lehet
sikeres egy adott megértési stratégia2) Motiváltság, stratégiák alkalmazására
Megtapasztalni, hogy a jól választott problémamegoldó stratégia javítja a teljesítményt, sikerélményt ad
A hatékony olvasási stratégia feltételei
3) Metakogníció
kulcskompetencia, a saját gondolkodási folyamataink
megfigyelésének képessége, arról való gondolkodni tudás,
hogy: hogyan gondolkodom, milyen megértési problémáim vannak, hogyan lehetnék jobb megértő, mennyire hatékonyak ismeretszerzési műveleteim,
problémamegoldó és ismerethasznosító stratégiáim, mennyire használhatóak értelmező kereteim, sikeresek
tervező – kivitelező - értékelő folyamataim, döntéseim stb.
Olvasási stratégiák: a narratív séma működtetése
A hatékony szövegértő például tudja, hogy:A történeteknek meghatározott narratív szerkezetük van: elbeszélő, (ki, hogyan, miért úgy?) szereplő, (ki, kik?) helyszín, (hol?) probléma (cél, hiány), (mi, miért?) probléma-megoldási kísérletek (események, eszközök, kifejlet),
(hogyan? miként? mi? miért? milyen következménnyel?) időbeli lefolyás (mennyi idő alatt?)Ezeket igyekszik megkeresni és megérteni azelbeszélő szövegben
Szövegpélda:
Kinizsi Pál két kardot vesz a kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanulmindent, amit talál letipor, széles sorban hatalmasöldöklést, mészárlást visz végbe. Most azt harsogja, hogyutolsó szálig vágják az ellenséget, majd övéinek dühétlobbantja lángra, s úgy dörög, hogy még a küszködők éshátrálók is meghallják. Mikor már látta, hogy megsegíti őtJézus Krisztus szentséges neve, s feltűnt előtte agyőzelem reménye, megkettőzött erővel és bátorsággalaz ellenség seregén át széles utat vág, s így kiáltozik: …”
(Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades – a kenyérmezei csata)
A leíró szöveg
A nők viselete a férfiakénál is pompázatosabb volt. Gyöngyvarrottas vagy pitykével díszített ingük fölött négyzetes veretekkel vagy préselt rozettákkal szegélyezett kaftánt viseltek, amelyet derekukon ugyancsak fémdíszes, olykor csüngős veretekkel kivert öv fogott össze. Brokátból, selyemből készült köntösük fémdíszeihez hasonló ékítmények szegélyezték a leányok pártáját és az asszonyok süvegét, s díszes fejű szögecsekkel volt kiverve csizmájuk is
(Dienes István: A honfoglaláskori nők viselete)
A meggyőző szöveg
A szónoknak terve van embertársairól, s ezt embertársaival el akarja fogadtatni. A szónoklás tudománya: a rábeszélés tudománya.
Könnyű belátnod, mily fontos a tudomány az életre. A görögöknél, a rómaiaknál ez volt az élet iskolája. De a szó hatalma azóta sem csökkent, mert a szóval a gondolat harcolt; s van-e hatalmasabb a gondolatnál? De jegyezd meg: csak a jó gondolat harcolhat jó szóval. Be tudsz-e bizonyítani valamit, ami nem igaz? Csak gyengeelméjűeknek. Rá tudsz-e bírni valamire, ami nem helyes? Csak gyenge jelleműeket.
Az igazi szónok nem gyengeelméjű, nem gyenge jellemű hallgatókra számít. Nagy szónok nem lehet hamis ügy szónoka: tudatosan soha.
A jó szónok elsősorban igaz ember; vir bonus dicendi peritus mint a rómaiak mondták. Rossz gondolatból nem eredhet jó szó.
A szövegértés egy lehetséges általános stratégiája
(folyamat jellegű tudás)ELŐTTE Előre elolvastam a címet, grafikai
szervezővel összegyűjtöttem a témával kapcsolatos előzetes tudásomat.
A cím és előzetes tudásom alapján előfeltevéseket fogalmaztam, vagy kérdéseket tettem fel magamnak a szöveggel, illetve a témával kapcsolatban.
Előzetesen áttekintettem a szöveg tagolását.
ALATTA Szakaszosan olvastam, egy-egy bekezdés után
megálltam, összefoglaltam a saját szavaimmal, vagy a megértést ellenőrző kérdéseket tettem fel a magam számára, vagy grafikai szervezővel jegyzeteket készítettem.
Ha valamit nem értettem, azonosítottam a problémámat, és megoldást kerestem (pl. megnéztem a szó jelentését a lábjegyzetben vagy a szótárban, kikövetkeztettem a szövegkörnyezetből, utánanéztem a világhálón stb.)
UTÁNA Újraolvastam, majd összefoglaltam az egész
szöveget. Elérési útvonalat (vázlatot) készítettem a
magam számára vagy elkészítettem a szöveg gondolkodástérképét.
Meggondoltam, mire tudom használni a szövegben olvasottakat, véleményt formáltam.
A folyamat jellegű szövegértést támogató módszertani eljárás
√
tudom
+
új információ
-
(nem így tudtam)
?
(nem értem,
kérdésem van)
*
(erről eszembe
jutott, hogy…)
Korrekciós stratégiák
Újraolvasás Kérdésföltevés, önellenőrzés Előreolvasás-visszaolvasás a szövegben a
tisztázás érdekében Megbeszélés másokkal (osztálytárs, testvér,
szülő, tanár)
A szövegértési képesség fejlesztésének lehetőségei
I. A szöveg formája – vizuális tájékozódás Folyamatos-e a szöveg? Van-e címe, alcíme? Tagolódik-e bekezdésekre? Tagolódik-e hasábokra? Több kisebb szövegrészletből áll? Vannak-e alcímei az egyes szövegrészleteknek?
A szövegértési képesség fejlesztésének lehetőségei
II. A cím, a téma vizsgálata - kérdésekkel: mire várok választ a szövegtől
Cél: a cím, téma alapján előzetes elvárások: szövegtípus, háttér-információk
mozgósítása
RÁHANGOLÓDÁS
A szövegértési képesség fejlesztésének lehetősége
II. A cím, a téma vizsgálata – a háttértudás mozgósítása pókhálóábrával
esőerdők
A szövegértési szintek II.
A szöveg értelmezése Miért?” típusú kérdések Ok-okozati összefüggés feltárása Egy-egy gondolatsor összegzése Egy-egy gondolat részletes kifejtése Kulcsszavak keresése, a szöveg felfűzése Vázlatírás
Az értelmezési szint fejlesztéséhez kapcsolódó
technikák Igaz-hamis állításokA logikai képesség, a mérlegelés, a döntés
képességének fejlesztéséhez tanulói közreműködéssel alkoss néhány igaz-hamis állítást a könyv
valamelyik fejezetéből! A mélyebb megértés ellenőrzéséhez
Összehasonlítás halmazábrával
Akhilleusz Agamemnon
tulajdonságai Közös tulajdonságai
Összehasonlítás szemponttáblázattal
Szempontok Magyar búza Amerikai búza
ráfordított munkamennyiség
szállítási távolság
minőség
ár
T-táblázat ellentétes információk - érvek,
motívumok, vélemények, feltételek gyűjtéseIGEN
Az atomerőmű megújuló energiaforrás
NEMAz atomerőmű nem megújuló
energiaforrás
SZIGET
Letűnt korok világa
Szellemek, holtak birodalma
Varázslás, bűbáj
Társadalomból való kivonulás
Civilizációtól mentes világ
Utópia
ŐsparadicsomMagány, menedék
Elsüllyedt világ, Atlantisz
Aranykor, Boldogok szigete
Az értelmezési szint fejlesztéséhez kapcsolódó
technikákGondolkodástérkép sémája
A szövegértési szintek III.
III. Reflektálás – az olvasottakra való tárgyszerű vagy személyes reagálás Bíráló, kritikai értékelés Személyes vélemény, viszonyulás kifejezése
Szövegalkotási feladat – a szöveg tartalmától való eltávolodás, a szöveg problematikájának továbbgondolása vagy más élethelyzetben való felhasználása
Összegzés A szövegértési képesség minden tanulás
alapfeltétele Minden tantárgy tanulása során fejleszthető Csak aktív tanulói tevékenységben fejlődik Fejlesztése hosszú, időigényes folyamat Fontos szerepe van a rendszeres ismétlődésnek Személyes természetű folyamat Rendkívüli tudatosságot, tanári szerepváltást igényel Felkészít az élethosszig tartó tanulásra